ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁS (ÁVV) – TŰZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSA

Tűzbiztosítás

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a Tűzbiztosítás Feltételei rendelkezéseinek valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít, a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események véletlen, váratlan, balesetszerű bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyakban keletkezett vagyoni (dologi) károk, valamint a biztosított költségek megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási díjat megfizette. A Tűzbiztosítás Feltételei alapján létrejött szerződésekre a biztosító Vagyonbiztosítási Általános Szerződési Feltételei (VÁSZF) rendelkezéseit alkalmazni kell.

I. A kockázatviselés helye

1. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei.

2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett, a Tűzbiztosítás Feltételei II. fejezetének megfelelően meghatározott vagyontárgyakra, vagyoncsoportokra terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

3. Változó - de Magyarország területén belüli - telephelyeken (munkahelyeken) lévő vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

4. Amennyiben a biztosítási szerződés alapján pénzkészletek, értékcikkek és értéktárgyak is biztosításra kerültek, a biztosító - a 2. pont szerint meghatározott kockázatviselési helyen belül - a kockázatviselés helyének ezen tételek tárolására szolgáló pénz- vagy páncélszekrényt tekinti. A biztosító pénz- vagy páncélszekrényként a kereskedelmi forgalomban kapható, a Magyar biztosítók Szövetsége (MABISZ) által minősített és az előírásoknak megfelelően telepített terméket fogad el a minősítés szerinti limitösszeghatárig, de maximum a biztosítási szerződésben meghatározott limitösszegig. Ettől eltérően történő tárolás esetén a biztosító csak akkor kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha a tárolási módot, illetve körülményeket a szerződéskötéskor elfogadta.

II. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően.

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) ingatlanok (épületek, építmények);

b) műszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek;

c) készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek;

d) beruházások, felújítások;

e) egyéb saját tulajdonú vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően.

2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) bérelt ingatlanok (épületek, építmények);

b) bérelt műszaki berendezések (felszerelések, gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek);

c) javításra, feldolgozásra átvett vagyontárgyak;

d) bérmunkára átvett vagyontárgyak;

e) bizományba átvett vagyontárgyak;

f) egyéb idegen tulajdonú vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően.

3. Külön megállapodás hiányában nem biztosított vagyontárgyak:

a) okmányok, takarékkönyvek, pénzkészletek és értékpapírok;

b) iratok, tervek, üzleti könyvek, kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, mágneslemezek és egyéb adathordozók;

c) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak;

d) forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek, gépjármű utánfutók és vontatók;

e) pénzbedobó automaták (ideértve a pénzváltó- és a pénzkiadó automatát is) tartalmukkal együtt.

III. A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege

1. A biztosító a vagyontárgyak következő értékeit tekinti biztosítási értéknek:

a) Új érték: a vagyontárgy újraépítési költsége (beleértve a szükséges tervezői költségeket), vagy a készültségi fokának megfelelő újra-előállítási költsége (saját előállítás esetén az önköltség), illetve a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége (beleértve a szállítás és a szerelés költségeit).

b) Időérték: a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel.

c) Általános érték: a használt vagyontárgyaknak vagy anyagoknak a biztosított által elérhető eladási ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgy idő értékét. Az általános érték a biztosítási összeg meghatározásakor nem vehető figyelembe.

2. Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási értéke:

2.1. Épületek (építmények) biztosítási értéke:

a) új érték,

b) időérték, amennyiben az épületek (építmények) értéke nem éri el azok új értékének 80%-át,

c) általános érték, abban az esetben, ha az épület (építmény) a biztosítási esemény bekövetkezése előtt, biztosítási eseménytől független ok miatt nem használható rendeltetésének megfelelően, illetve lebontásra szorul.

A biztosító az érték meghatározásánál a telek értékét nem veszi figyelembe.

2.2. Műszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek biztosítási értéke:

a) új érték

b) időérték, amennyiben a vagyontárgyak értéke nem éri el azok új értékének 50%-át.

c) általános érték, abban az esetben, ha a vagyontárgy a biztosítási esemény bekövetkezése előtt, biztosítási eseménytől független ok miatt nem használható rendeltetésének megfelelően, illetve selejtezésre szorul.

2.3. Készletek biztosítási értéke:

a) anyagok, termények, termékek és áruk esetében az ugyanolyan fajtájú, minőségű és rendeltetésű vagyontárgy beszerzési költsége,

b) befejezetlen termelés, félkész és késztermékek esetében a készültségi foknak megfelelő újra-előállítási költség, illetve a beszerzési költség, amennyiben ez alacsonyabb, mint az újra-előállítási költség.

3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosítási érték a vagyontárgy időértéke.

4. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetében a biztosítási érték a vagyontárgy forgalmi értéke.

5. A biztosítási szerződésben - a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével a biztosított vagyontárgyak biztosítási értékének megfelelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a biztosított vagyontárgyak (II. fejezet) csoportosításának megfelelően. Egy adott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg nem lehet kisebb, mint az adott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport szerződés-kötéskori időértéke.

6. A biztosítási szerződésben a szerződő felek a teljes biztosítható vagyonértéktől független összeget (első kockázatot) határozhatnak meg. A szerződés szerint első kockázatra biztosított tételek esetében a biztosító a VÁSZF IV. fejezet 5. pontja szerinti alulbiztosítottságot nem vizsgálja.

7. Azon vagyoncsoportok esetében, melyeknél a biztosítási időszakon (maximum egy év) belüli értékváltozást - a VÁSZF VII. fejezet rendelkezéseinek megfelelően - a biztosító részére be kell jelenteni, a biztosított tartalék biztosítási összeget határozhat meg. Ebben az esetben csak a tartalék biztosítási összeget meghaladó értékváltozást kell a biztosító részére bejelenteni. A tartalék biztosítási összeg meghatározására a 101. számú Vagyonbiztosítási Záradék előírásai vonatkoznak.

IV. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül a tűz, a villámcsapás, a robbanás és a személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, ideértve - a VII. (Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése) fejezet korlátozásainak figyelembevételével - ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

1. Tűz: tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik - vagy ott keletkezik, de azt elhagyja - és önerőből továbbterjedni képes. A biztosító nem téríti meg:

a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező károkat, kivéve ha ezek amiatt keletkeznek, mert az 1. pont szerinti események valamelyike bekövetkezett;

b) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károkat;

c) öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d) azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben, vagy berendezésekben az elektromos áram hatására - akár fényjelenséggel, akár anélkül - keletkező károkat (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása).

Abban az esetben, ha a c), d) és e) pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

2. Villámcsapás: villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve ha az épületbe becsapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. A biztosító nem téríti meg:

a) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkat. Amennyiben ezen okok miatt az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tűz keletkezik, és az más vagyontárgyakra átterjed, a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

b) a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya, vagy a meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.

3. Robbanás: a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánulás. Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét. A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robbanóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén

kívüli - nem a biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező - robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződéskötéskor tudomása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezéséről, vagy használatáról. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

b) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés) következtében keletkeznek;

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

d) légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

4. Biztosítási esemény továbbá a személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása és ezen események miatti tűz vagy robbanás.

V. Kizárások

A VÁSZF általános kizárásain, valamint a biztosítási események fejezet(ek)ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító szolgáltatási kötelezettsége - tekintet nélkül a keletkezés okára - nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós időjárási hatások miatt keletkeztek;

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkeztek;

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a biztosított (szerződő) tudott, vagy tudnia kellett;

e) az épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

f) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek;

g) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) jelentkeznek.

VI. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése

1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. Első kockázatú tételek esetén az első kockázat összege képezi a szolgáltatási kötelezettség felső határát. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét. Ha egy biztosítási tétel (vagyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

2. A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a kárösszeg megállapításánál a vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható biztosítási értékét – mely nem haladhatja meg a biztosítási összegét – veszi figyelembe. A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállítási költségeket veszi alapul, abban az esetben, ha a vagyontárgy értéke és a biztosítási összeg közötti eltérés nem eredményez alulbiztosítottságot. A biztosító a kártérítési összeg megállapításánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket. A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak biztosítási értékét elérik, vagy meghaladják.

3. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy időértéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző időértékhez képest kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték.

4. Beruházásokban, illetve felújítások során bekövetkezett károkat a biztosító a kár időpontjáig ténylegesen felmerült beruházási költségek alapján – a káridőponti befejezési ár, illetve előállítási, vagy építési költségek, valamint ezen tételekre meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével – téríti meg.

5. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetén a biztosító a kárösszeg megállapításánál a restaurálási (helyreállítási) költségeket, de maximum a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában megállapítható forgalmi értéket veszi alapul.

6. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen vagyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik.

7. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

8. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

9. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása, vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

10. A biztosító nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka, vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz- és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

11. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a) a szerződés szerinti önrészesedés összegével;

b) az értéket képviselő maradványok értékével;

c) azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy által bármilyen jogcímen eszközölt kifizetések alapján megtérülnek.

Egy káreseménynek minősülnek azok a károk, amelyek ugyanazon biztosítási eseményből eredően 72 órán belül keletkeznek.

VII. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült és igazolt, a következőkben felsorolt költségeket:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési, vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kapcsolatban merültek fel; a kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre;

b) az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

2. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

3. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült és igazolt, a következőkben felsorolt további költségeket:

a) a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

b) a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

c) a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel;

d) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a 3. pont szerinti költségek és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott kártérítési összegek együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét, kivéve, ha a biztosítási szerződésben a költségek térítésére külön biztosítási összeget (első kockázati összeg) határoztak meg. Ebben az esetben a biztosító a felmerült költségeket az első kockázat összegéig téríti meg.

VIII. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén

1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeggel nem csökkenti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeget, kivéve az első kockázatra biztosított tételeket. Ezeknél a tételeknél a biztosítási esemény bekövetkezése napjától a tárgyévre érvényes biztosítási összeg (első kockázati összeg) a kártérítés összegével csökken, kivéve, ha a biztosított (szerződő) az eredeti biztosítási összegre történő emelés díját egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti. A fizetendő díjat a biztosító a csökkentés összegének megfelelően - a szerződés szerinti díjtételekkel - határozza meg.

2. Az eredeti biztosítási összegre történő emelés díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és az ennek megfelelő díj az érvényes.

IX. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezésekor

1. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő biztosító egységhez, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ha ezek elmulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. Lényeges körülmények: a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkezésének időpontja, a kár összege.

2. A biztosítottnak (szerződőnek) tőle telhetően gondoskodnia kell a további kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a biztosító útmutatásait, előírásait kivéve, ha a biztosító mulasztása miatt ezek nem voltak beszerezhetők.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatások következtében a biztosító számára fizetési

kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

4. Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlézése, akkor a biztosított (szerződő) intézkedhet a javításról, vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.

5. A biztosítottnak (szerződőnek) a keletkezett kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére bármikor rendelkezésére kell bocsátania.

6. A biztosító a fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez az eset körülményeire, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel különösen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

a) hatósági határozat,

b) ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap

c) költségvetés és számla

d) minden olyan egyéb lényeges irat, amely a jogalap elbírálásához és a szolgáltatás mértékének megállapításához szükséges lehet.

X. Záró rendelkezések

1. A Tűzbiztosítás Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő feltételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

2. Ha a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben jelen feltétel rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a) amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a feltétel rendelkezéseivel, akkor a feltételt, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni,

b) amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a jelen feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tudnivalók

1. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

2. Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén, első fokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. kötvényen megnevezett szervezeti egységéhez, másodfokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Jogi Igazgatóságához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., telefonszám: x00 0 000 0000, fax: x00 0 000 0000) fordulhat.

3. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777) gyakorolja. Az ügyfél a panaszaival a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx 0., 0000 Budapest, Pf. 234), és a Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett működő megyei békéltető testületekhez is fordulhat. Az ügyfél a jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.

4. A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve hatáskörtől függően a Fővárosi Bíróság az illetékes.

5. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

6. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

7. A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.

8. A felek által tett írásbeli nyilatkozatokat, illetve az egyéb okiratokat a kézbesítés első megkísérlésétől számított 3. napon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem veszi át, az átvételt megtagadja, vagy a bejelentett címen a címzett ismeretlen.

9. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

(1) Értelmező rendelkezések

a) Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

b) Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

c) Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

d) Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása,

továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

e) Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

f) Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

g) Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.

h) Biztosítási titok: minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

i) Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

j) biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve.

k) Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

l) Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom.

m) Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom.

n) Üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.

(2) Az adatkezelés célja

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:

- ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a biztosítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakciók szervezését is),

- ügyfélnyilvántartás vezetése,

- jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása,

- a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a) Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai.

b) A biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, élet-, baleset- és betegségbiztosítás esetén a biztosítási összeg, valamint a kockázat-elbírálás adatai.

c) Élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggő adatok.

d) A kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje.

e) A biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges összes lényeges tény és körülmény.

Az a–b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok (az adó-, a telefonszám és az e-mail cím kivételével), valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megkötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez. Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után. A fentieken túlmenően a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a (2) pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a biztosítási szolgáltatással összefüggnek.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében – Tudnivalók (2) fejezete – meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult vagy azt törvény lehetővé teszi.

(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító:

a) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

b) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha – a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, – a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági

Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal; az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal; az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF); a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosító a (4) b–f. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

d) A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

e) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

f) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

g) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

h) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

i) A biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén, a biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra vonatkozóan egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

a) Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.

b) A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

c) A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.

d) Az ügyfél élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesítés) is.

e) A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

f) Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

g) A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.

(6) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

a) A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó adatok kivételével) az OTP Bankcsoport tagjai részére marketing, egységes ügyfélnyilvántartás és üzleti kapcsolatfelvétel céljából átadhatja. Az OTP Bankcsoport tagjai az adat, illetve titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. Az OTP Bankcsoport tagjainak aktuális fontosabb adatai a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek. Az OTP Bankcsoport néhány nagyobb tagjának főbb adatai az alábbiak:

OTP Bank Nyrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. Telefon: x00 000 0000, Fax: x00 000 0000 E-mail: xxxx@xxxxxxx.xx

Honlap: xxx.xxxxxxx.xx

Merkantil Bank Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 00 00

Telefax: x00 0 000 00 00 Honlap: xxx.xxxxxxxxx.xx

OTP Lakás-takarékpénztár Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxx-xxx.xx

OTP Jelzálogbank Zrt. Cg. 00-00-000000 1051 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxxx xxxx 0-0 OTP Ingatlan Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxx.xx

OTP Pénztárszolgáltató Kft. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xx

OTP Travel Kft. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, X xxxx 0/a. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxxxxx.xx

b) A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáin, és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthető. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

c) A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.

Elektromos áram okozta tűz biztosításának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított gépekben, készülékekben és berendezésekben keletkezett tűzkárok megtérítésére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegig, ezen összegen belül a Tűzbiztosítás Feltételei VI. és VII. fejezeteiben meghatározottak szerint áll fenn.

Villámcsapás másodlagos hatása miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

1. A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatására a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben keletkezett károkat.

2. Amennyiben a villám becsapódási helye a kár helyszínén nem állapítható meg, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak villámcsapás következtében keletkezhetett.

Jelen kiegészítő feltételek szerinti fedezet kizárólag az üzembe helyezett – működőképes – biztosított műszaki berendezésekre, felszerelésekre és gépekre – kivéve járművek – vonatkozik. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegig, ezen összegen belül a Tűzbiztosítás Feltételei VI. és VII. fejezeteiben meghatározottak szerint áll fenn.

Vezetékes vízkár biztosításának kiegészítő feltételei

1. Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket az épületen belüli – illetve a biztosított telephelyen (ingatlanon) belüli – víz, szennyvíz és csapadékvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz illetve gőz a biztosított vagyontárgyakban okoz, ide értve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következményeként a biztosított vagyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

2. A biztosító megtéríti továbbá

a) az épületen belüli be- és elvezető vezetékek - kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények - tömítési hibái miatt keletkező károkat, valamint a tömítési hiba javítási költségeit;

b) az épületen belüli elvezető csövek dugulása miatt keletkező károkat valamint a dugulás elhárításának költségeit;

c) az 1. pont szerinti káreseteknél legfeljebb 6 m új cső beszerzési és annak behúzási költségeit;

3. A biztosító nem téríti meg:

a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

c) talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által okozott károkat;

d) a helyiségekben a padozattól 15 cm-nél kisebb távolságra tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

e) a talajszint alatti helyiségekben tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

f) sprinkler berendezések és önálló tűzivíz hálózatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

g) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek) keletkezett károkat, kivéve a fagyás miatti károkat;

h) a nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárait illetve ezek következményi kárait;

i) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

Technológiai csővezetékek biztosításának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a szerződésben megnevezett technológiai csővezetékek törése miatt keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Biztosítási eseménynek minősül a szerződésben meghatározott technológiai csővezetékek, az ezekhez csatlakozó armatúrák és edényzetek véletlen, váratlan és előre nem látható törése és/vagy repedése miatti folyadék vagy poranyag kiáramlás.

2. A biztosító megtéríti a kiáramló folyadék (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, italok, folyékony szénhidrogének és szénhidrogén származékok stb.), illetve poranyagok által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. A biztosító az elfolyt anyag (folyadék vagy por) értékét csak abban az esetben téríti meg, ha erre vonatkozóan a biztosítási szerződésben külön megállapodás történt, melynek keretében meghatározásra került az a limitösszeg, amely a biztosító maximális kártérítési kötelezettségét jelenti eseményenként és/vagy biztosítási időszak alatt összesen.

3. Nem téríti meg a biztosító:

a) a gáz- és gőz vezetékek törése miatt keletkező károkat,

b) a csővezetékek, armatúrák, edényzetek előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett törés vagy repedés által okozott károkat,

c) a tolózárak, szelepek, csapok és egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatti vagy nyitott (nem megfelelően lezárt és tömített) csővégen keresztül történő anyagkiáramlás által okozott károkat,

d) a vezetékek karbantartása során a karbantartási utasítások megszegésével összefüggésben keletkező károkat,

e) a meghibásodott (eltört vagy elrepedt) vezetékek, armatúrák és edényzetek helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket.

Tűzoltó berendezések kilyukadása miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a tűzoltó berendezések kilyukadása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler illetve önálló tűzvíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáramlás.

2. A biztosító a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

3. A biztosító nem téríti meg:

a) a tűzoltó rendszerben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkezett károkat.

Vihar miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

1. Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazolható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következtében keletkezhetett.

2. A biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

b) a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkat;

c) a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

d) az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkat kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

e) az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által okozott károkat;

f) hullámverésnek kitett kikötői létesítményekben, halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési létesítményekben (pl. gát, zsilip) keletkezett károkat;

g) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

Felhőszakadás miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

1. Felhőszakadás-kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2. A biztosító nem téríti meg:

a) a talajszint alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkezett károkat;

b) az áramló víz által a talajban okozott károkat (erózió);

c) az elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás miatt keletkező károkat;

d) a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz által okozott károkat.

Jégverés miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek alapján a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a jégverés miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

2. A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia, ponyva) – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

3. Nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

4. A biztosító nem téríti meg:

a) az üvegezett felületekben valamint nyílászárók üvegezésében keletkezett töréskárokat,

b) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.

Hónyomás miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

1. Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.

2. A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia, ponyva) – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületben (építményben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg, ide értve az épületek (építmények) vagy azok részeinek biztosítási esemény miatti összeomlása, ledőlése során a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat is.

3. Nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

4. A biztosító nem téríti meg:

a) az üvegezett felületekben valamint a nyílászárók üvegezésében keletkezett károkat,

b) az esővíz elvezető csatornákban, hófogókban keletkezett károkat,

c) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.

Árvíz miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

1. Árvízkárként a biztosító az árvíz miatt fellépő vízelöntés következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés) károkat téríti meg. Árvíz: az állandó, vagy időszakos jellegű, természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett (mentett) területet önt el.

2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége eseményenként a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési limitig, ennek hiányában a biztosítási összegig terjed.

3. A biztosító nem téríti meg:

a) a víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözőberendezésekben, vízügyi létesítményekben, műtárgyakban (pl. áteresz, zsilip), továbbá halastavakban, víztározókban, valamint ezek halállományában,

b) a hullámtérben és nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban,

c) a talajerőben, illetve a talajszerkezetben

keletkezett károkat. Hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek a magas partok közötti terület. Nem mentett árterület: a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb 2 számjegyű) közút, vasúti töltés, vagy magas part, valamint a települések belterületének határa között fekszik.

4. A biztosító nem téríti meg az árvíz megelőzési, továbbá az árvízvédelmi munkák címén felmerült költségeket.

Földrengés miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

1. Biztosítási eseménynek kizárólag az a föld belső energiájából származó földmozgás és földrengés minősül, amely a káresemény helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérte.

2. A biztosító megtéríti a biztosítási események, továbbá ezen eseményekkel összefüggésben keletkező tűzesetek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. A biztosító a 72 órán belül bekövetkező károkat egy káreseménynek tekinti. Ha egy biztosítási eseményt követően a károk ennél hosszabb időtartamon belül következnek be, a biztosított határozhatja meg a 72 órás időintervallumokat, de azok nem fedhetik egymást.

3. A biztosító nem téríti meg:

a) a freskókban és falfestményekben keletkezett károkat;

b) a földrengés miatt keletkező árvíz (áradás) miatt keletkezett károkat.

4. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kárösszegből a szerződés szerinti önrészesedés összegét levonja.

5. A biztosító egy káreseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben meghatározott limitösszegig – ennek hiányában a biztosítási összegig – terjed.

Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg beomlása miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg beomlása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló, elmozduló szikladarab, kőzetdarab illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító nem téríti meg a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat.

2. Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező elmozdulása okoz. A biztosító nem téríti meg az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat.

3. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva. A biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, vagy elhagyott bányákban történt.

Járművek ütközése miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (építmények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet sínen közlekedő vagy közúti jármű nekiütközése okozott.

2. A biztosító nem téríti meg:

a) a gépjárművek által okozott károkat, amennyiben a károkozó gépjárművek kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznek, illetve ha az erre vonatkozó jogszabályok értelmében kötelező felelősségbiztosítással kellett volna rendelkezniük, kivéve az ismeretlen gépjármű által okozott károkat;

ismeretlen a gépjármű, ha annak tulajdonosa (üzemben tartója) a biztosított/szerződő elvárható intézkedései ellenére sem állapítható meg.

b) az olyan járművek által okozott károkat, amelyeket a biztosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet,

c) a járművekben keletkezett károkat.

Füst és hő miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei

1. A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárító berendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) magában a füstöt illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek;

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk;

c) a füstnek illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

Üzemszünet-biztosítás

I. Üzemszüneti biztosítási események

1. Üzemszüneti biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, ha annak oka:

a) tűz,

b) villámcsapás,

c) robbanás,

d) személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása és ezen események miatti tűz vagy robbanás,

továbbá ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károk.

2. A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha az üzemszünetet kiváltó esemény miatt a vagyonbiztosítási szerződés alapján a vagyontárgyakban keletkezett kárt megtéríteni köteles és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül.

3. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha az üzemszünetet kiváltó ok:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, eltulajdonítása vagy megrongálódása;

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, eltulajdonítása vagy megrongálódása.

4. A biztosító nem téríti meg az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemmenet egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, szezonális szüneteltetés stb.). A biztosító ezekben az esetekben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként szükséges (tervezett) üzemszünet a biztosítási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

5. A biztosító nem téríti meg azon megnövekedett üzemszüneti veszteségeket, amelyek a következő okok miatti üzemszüneti tartam meghosszabbodása következtében keletkeztek:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események (kivéve az 1. pont szerinti események) vagy tartós körülmények;

b) az üzem bővítése vagy olyan újítások, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be;

c) hatósági újjáépítési vagy üzemeltetési korlátozások;

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni-, birtoklási-, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt;

e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik vagy ehhez nem áll elegendő tőke rendelkezésére;

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel.

II. Forgalom

1. Forgalom a biztosítási szerződésben rögzített, biztosított telephelyen/helyeken folytatott üzleti tevékenység -gyártás, kereskedelem, egyéb szolgáltatás- során eladott és leszállított árukért, illetve szolgáltatásokért a biztosított részére fizetett vagy fizetendő pénzösszeg (a biztosított forgalomtól függő árbevétele).

2. A forgalomhoz kapcsolódó meghatározások:

a) Éves forgalom: egy üzemszünetet okozó káresemény bekövetkezési időpontját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt elért árbevétel;

b) Mértékadó forgalom: egy üzemszünetet okozó káreseményt közvetlenül megelőző 12 hónap abban az időszakában elért forgalom, amely megegyezik a kártérítési időszakkal.

c) Nyereség-hányad: a biztosítási időszakot (a tárgyévet) megelőző üzletév bruttó nyereségének és ugyanezen üzletév forgalmának hányadosa. A biztosító a nyereség-hányadot az üzemszünet évében érvényesülő – a biztosított tevékenységére egyébként is ható – külső körülmények miatt módosíthatja.

III. Kártérítési időszak

1. A kártérítési időszak az az időszak, amely alatt a biztosítási eseménynek hatása van a biztosított üzleti tevékenységére.

2. A kártérítési időszak az üzemszünetet okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor veszi kezdetét és legkésőbb a maximális kártérítési időszak végével zárul.

3. A maximális kártérítési időszak az a biztosítási szerződésben meghatározott időtartam, ameddig a biztosító -üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos- szolgáltatási kötelezettsége fenn áll.

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a tárgyévet megelőző év bruttó nyereségének és a tárgyévre tervezett bruttó nyereségnövekedés összege.

2. Bruttó nyereség az az összeg, amellyel a forgalomnak, a záró kész- és félkész termékeknek és a befejezetlen termelés záró értékének az összege meghaladja a nyitó kész- és félkész termékeknek valamint a befejezetlen termelés nyitó értékének és a nem biztosított üzemeltetési (működési) költségeknek az összegét. A bruttó nyereség összegét valamint a nem biztosított működési költségeket a biztosítottnál szokásos könyvelési módszerrel, az érvényben levő rendelkezések szerint számított értékcsökkenés figyelembe vételével kell meghatározni.

3. A biztosítási összeg (bruttó nyereség) meghatározásánál az alábbi üzemeltetési (működési) költségek nem vehetők figyelembe:

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték;

b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére történő kiadások, ha ezek nem az üzemfenntartást szolgálják;

c) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemmenettel (pl.: tőkebefektetés, spekulációs- és ingatlanügyletek stb.).

Abban az esetben, ha a biztosítási összeg az előírásoktól eltérően mégis tartalmaz a felsoroltak szerinti veszteségeket, a biztosító akkor sem kötelezhető ezek megfizetésére. Ilyen esetben a biztosító a biztosítható tényleges üzemszüneti veszteségeknek megfelelően csökkenti a biztosítási összeget és a különbözetre számított biztosítási díjat visszautalja a szerződő részére.

4. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén:

a) a biztosító egy üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése után a tárgyévre vonatkozó biztosítási összeget az üzemszünet miatti kártérítés összegével csökkenti, kivéve ha a biztosított az eredeti biztosítási összegre történő emelés díját megfizeti;

b) a biztosítottnak ezt a díjat az üzem újraindítása után, de egy további biztosítási esemény bekövetkezése előtt kell megfizetnie;

a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

V. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg meghatározása

1. Az üzemszünet biztosítás feltételei szerinti fedezet kizárólag az olyan bruttó nyereség csökkenésre vonatkozik, amelynek oka a forgalom csökkenése és az üzemi költségek növekedése.

2. A forgalom csökkenése és az üzemi költségek növekedése miatt kifizethető kártérítés összegét az alábbiak szerint kell értelmezni:

a) a forgalom csökkenése esetében a kártérítés összegét úgy kell meghatározni, hogy a nyereség-hányaddal meg kell szorozni a mértékadó forgalom és a kártérítési időszak alatti tényleges forgalom különbségét;

b) az üzemi költségek növekedése esetében a kártérítés összege – figyelembe véve a Nem biztosított Állandó Költségek záradék előírásait – egyenlő azokkal az ésszerű és szükséges többletköltségekkel, amelyek kizárólag azért keletkeztek, hogy a kártérítési időszak alatt ezen költségek nélkül bekövetkező forgalomcsökkenés kisebb vagy elkerülhető legyen, azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg a többletköltségekkel elkerült forgalomcsökkenés és a nyereség-hányad szorzataként meghatározott összeget. A fentiek szerint meghatározott kártérítési összegből le kell vonni minden olyan, a kártérítési időszak alatt megtakarított költséget és kiadást, amelyet – a tevékenységével kapcsolatban – a biztosítottnak a bruttó nyereségből kellene fedeznie, de az üzemszünet következtében az adott költségekre vagy kiadásokra vonatkozó fizetési kötelezettsége megszűnik vagy mértéke csökken. A biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedés összegét a kárösszegből minden esetben levonja. Abban az esetben, ha az önrészesedés időtartamban került meghatározásra, akkor az ezen időszakra arányosan eső összeggel csökkenti a kárösszeget.

3. A biztosító a kártérítési összeg meghatározásánál módosíthatja a biztosítási szerződésben meghatározott éves forgalom, mértékadó forgalom és nyereség-hányad adatokat a biztosított üzleti tevékenységét befolyásoló külső (piaci) körülményeknek, illetve azoknak a változásoknak megfelelően, amelyek akár a káresemény bekövetkezése előtt, akár az után hatással voltak az üzleti tevékenységre vagy akkor is hatással lettek volna, ha a káresemény (üzemszünet) nem következik be. Minderre azért van szükség, hogy a módosított számadatok alapján a lehető legpontosabban meg lehessen állapítani, hogy a biztosított milyen üzleti eredményeket ért volna el a káresemény bekövetkezése nélkül a káreseményt követő időszak alatt.

4. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az üzemszüneti veszteségek tényleges mértékére.

5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetve a biztosításra feladott egyes tételeknek a káresemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegét. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége úgyszintén nem haladhatja meg az ugyanabban a biztosítási

időszakban bekövetkezett korábbi üzemszüneti károkra kifizetett kártérítési összegek után megmaradó biztosítási összeget, kivéve, ha a biztosító beleegyezett a biztosítási összeg eredeti értékre történő visszaállításához.

6. A biztosító az üzemleállást követő 30 nap után - a biztosított kérésére - a várható üzemszüneti tartamra minimálisan megállapítható (becsült) kártérítési összeg 80%-ának erejéig kártérítési előleget folyósíthat a végleges kártérítés terhére. A biztosító az eltelt 30 nap üzemszüneti veszteségei alapján határozza meg a minimális kártérítési összeget. Amennyiben a minimális kártérítési összeg a 30 nap eltelte előtt is meghatározható, akkor a biztosított ennek megfelelően kérheti az előleg kifizetését.

Záradék: NEM BIZTOSÍTOTT ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a biztosított üzleti tevékenység egyes vagy bizonyos állandó költségeire - azok a bruttó nyereségnek a feltételekben meghatározott módon történő kiszámításakor levonásra kerültek -, az üzemi költségek növekedése miatti kártérítés összege a többletköltségek olyan arányban csökkentett része, amilyen arányban van a szerződés szerinti bruttó nyereség a bruttó nyereség és a nem biztosított állandó költségek összegével.

VI. Könyvvezetési kötelezettség

1. A biztosított köteles a jogszabályokban és szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. Az üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve – biztonságos helyen – köteles megőrizni.

2. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve ha a biztosított kötelességszegése sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolja.

VII. Szakértői eljárás

1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.

2. A biztosítottnak engedélyeznie kell a tőle elvárható mértékben a biztosító megbízottjának és szakértőjének minden, a kár okának, nagyságának, valamint az üzemszünettel kapcsolatos kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, kérésre betekintésre vagy írásban rendelkezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó információt és bizonylatot. A biztosítottnak különösképpen a következőkben felsorolt dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania: az üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és eredményességi számításokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat a folyó és az elmúlt 3 évről, amennyiben ezen évek üzemvitele a kár megítélése szempontjából lényeges lehet.

3. A biztosított a kármegállapítás során köteles a biztosító, illetve szakértője részére minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megadni.

4. Mind a biztosító, mind a szakértők azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adtok (körülmények) üzleti titokként történő kezelésére.

VIII. Biztosítási díj

1. A biztosító az üzemszünet-biztosítás díját minden esetben az egy üzleti évre (12 hónapra) meghatározott biztosítási összegnek megfelelően állapítja meg.

2. A biztosító a tárgyévet megelőző év tényadatai, valamint a tárgyév tervadatai alapján határozza meg a tárgyévi biztosítási összeget. Ennek megfelelően a biztosított előzetes díjat fizet. A tárgyév tényadatainak megfelelően a biztosító jogosult utólag a biztosítási díj elszámolására, melyhez a biztosított köteles – legkésőbb a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül – a tárgyévre vonatkozó tényleges – a biztosítási szerződésben meghatározott tételes bontású – forgalmi adatait megküldeni. Az elszámolás szerinti díjkülönbözet a következő évi díjjal esedékes.

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁS (ÁVV) – TŰZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSA

Szállítmány-kockázatok biztosítás feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a szállítások időtartama alatt bekövetkezett véletlen balesetek és a szállítás rendes folyamatával együtt járó veszélyek okozta károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak alatti összes szállításra kiterjed, ezen belül minden egyes szállítás esetén a biztosítás hatálya abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított vagyontárgyakat szállításra kész állapotban a tárolás helyéről azonnali elfuvarozás végett elmozdítják, érvényes a szokásos szállítás egész tartamára, kiterjesztve a kényszerátrakodásokra, továbbá azon közbenső tárolásokra, útvonaltól való eltérésekre és szállítási késedelem idejére, amelyek a biztosított hatáskörén kívül esnek, azzal a korlátozással, hogy a közbenső tárolás időtartama nem haladhatja meg a 15 napot és abban az időpontban végződik, amikor a biztosított vagyontárgyakat a rendeltetési (tárolási) helyre leszállították. A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyei közötti szállításokra csak abban az esetben terjed ki, ha a szállítás során közút igénybevétele is szükséges.

2. biztosított vagyontárgyaknak minősülnek mindazok a vagyontárgyak (anyagok, áruk, munkaeszközök stb.), amelyek a biztosított tevékenység folytatása érdekében a biztosított veszélyére kiszállításra, illetve beszállításra kerülnek.

3. Nem biztosított vagyontárgyak:

a) készpénz, értékpapír és értéktárgyak;

b) hordozható számítógépek, telefonok (ideértve minden hordozható kommunikációs és személyhívó berendezést);

c) jogszabály által a fuvarozásból kizárt vagyontárgyak.

4. A biztosító az egy időben szállított vagyontárgyakra vonatkozó káreseményenkénti, valamint a biztosítási időszakon (maximum egy év) belüli maximális kártérítési limitösszeget és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződésben, kölcsönös megállapodás alapján rögzíti. Több szállító jármű esetén a káreseményenkénti és a biztosítási időszakon belüli kártérítési limitösszeget járművenként kell meghatározni.

5. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkat téríti meg, amelyeket az alábbi események (a továbbiakban: biztosítási események) okoztak:

a) tűz, villámcsapás, robbanás;

b) vihar, jégverés, felhőszakadás, árvíz, földcsuszamlás, kő- és földomlás;

c) a szállító járművet ért baleset;

d) hidak, más építmények beomlása, kivéve, ha a szállító jármű vezetője nem tartotta be a magassági- vagy súlykorlátozást;

e) berakás, átrakás vagy kirakás közben bekövetkezett baleset.

A biztosító a szállítmány lopás és/vagy elveszés miatti kárait csak abban az esetben téríti meg, ha erre vonatkozóan a biztosítási szerződés szerint külön megállapodás van érvényben.

6. A biztosító megtéríti továbbá azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított a szállított vagyontárgyak mentése, az azokat közvetlenül fenyegető további kár elhárítása és valamely bekövetkezett kár enyhítése érdekében szükségesnek tarthatott, továbbá a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a feltételek alapján megtéríteni köteles.

7. A kártérítés és a ráfordítások összege nem haladhatja meg a káreseményenkénti kártérítési limitösszeget, kivéve, ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek. A biztosító a kártérítési összegből a szerződésben meghatározott önrészesedés összegét káreseményenként levonja.

8. A biztosítási fedezetből az alábbi kockázatokból eredő károk kizártak:

a) a szállítójármű alkalmatlansága illetve túlterhelése;

b) a szállított vagyontárgyak sajátos természete, különösen kiszáradása, apadása, súlyvesztesége, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény következtében állott elő;

c) a kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret- és súlykülönbözetek vagy veszteségek;

d) öngyulladás, tűz vagy robbanás esetében akkor, ha a szerződő vagy biztosított tudtával, de a biztosító tudta nélkül a biztosított vagyontárgyakat olyan vagyontárgyakkal rakják össze, amelyek öngyulladás, tűz- vagy robbanásveszélyesek;

e) tartalomhiány sértetlen külső burkolaton belül;

f) a szükséges csomagolás hiányának vagy hiányosságának következtében bekövetkezett károk, a helytelen berakodás vagy elhelyezés, amennyiben ezt maga a szerződő vagy a biztosított végzi vagy irányítja.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki :

a) a telephelyen belüli szállítások (anyagmozgatás) során keletkezett károk megtérítésére;

b) a biztosított fuvarozói tevékenységével kapcsolatos szállítmányokban keletkezett károk megtérítésére;

c) a 3. pontban felsorolt vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére.

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁS (ÁVV) – TŰZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSA

10. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése napjától a tárgyévre érvényes kártérítési limitösszeget a kifizetett kártérítés összegével csökkenti, kivéve, ha a szerződő az eredeti összegre történő emelés díját egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti. Az eredeti kártérítési összegre történő emelés díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti limitösszeg(ek) és az ennek megfelelő díj az érvényes.

Üvegtörés biztosításának feltételei

1. Biztosított üvegnek minősülnek

a) Épületértékre kötött (átalány) biztosítás esetén: a biztosított épületek (építmények) szerkezetileg beépített üvegezései, a külső és belső nyílászárók üvegezései és az üveg cégtáblák, kivéve az ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévő díszüvegezéseket, a felülvilágítók és kupolák üvegezését, a napenergia berendezéseket, a különleges homokfúvott és savmaratott üvegeket, az üvegtetőket valamint az üvegházak és télikertek üvegezését.

b) Üvegértékre kötött biztosítás esetén: a biztosítási szerződésben részletezett üvegezések, üvegfelületek és speciális üvegek.

2. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üvegezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár, még abban az esetben is, ha azok

a) betöréses lopás vagy annak kísérlete során,

b) vihar vagy jégeső következtében,

c) épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái (kivéve az új építkezéseket) során keletkeztek.

3. A biztosító a feltétel szerinti kártérítési limitösszegen (c) és d) pontok) belül a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségeit, továbbá a következő költségeket téríti meg:

a) az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra meghatározott kártérítési összegnek megfelelő limitösszegen belül;

b) a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit, a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben.

Kártérítési limitösszeg átalány biztosítás esetében a biztosítás díj alapját képező épületérték 5%-a káreseményenként és egy évben összesen, üvegértékre kötött biztosítás esetében a biztosítás díj alapját képező biztosítási összeg káreseményenként és egy évben összesen.

4. A biztosító nem téríti meg:

a) a tűz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve személyzettel ellátott légijármű vagy annak részeinek, illetve rakományának lezuhanása miatt keletkezett üvegkárokat;

b) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

c) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

d) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

e) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és fényforrásokban keletkezett károkat.

5. A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban, valamint az üvegfelületen lévő dekorációkban az üvegtörés miatt keletkezett károkat.

6. Az üvegbiztosítás díját a biztosító

a) épületértékre kötött biztosítás esetén a biztosított épület (építmény) értéke,

b) üvegértékre kötött biztosítás esetén a biztosított üvegezések újraüvegezési költsége alapján határozza meg.

7. A biztosító a megállapított kártérítési ősszegből a biztosítási szerződés szerinti önrészesedést levonja.

8. Ha a kárt harmadik személy okozta, a biztosított köteles megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy a kárt okozó személy ismertté váljon.

9. A biztosító a biztosítási szerződésben foglalt kiegészítő megállapodás esetében megtéríti a károsodott üvegfelületeken levő dekorációkban, fóliákban keletkezett károkat – azok helyreállítási költségeit – is. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként 50%-kal haladhatja meg azt az összeget, amelyet a kiegészítő megállapodás hiányában térített volna.

Betöréses lopás biztosításának feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Tűzbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a betöréses lopás, valamint a vandalizmus, a rablás és a küldöttrablás miatt keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

Biztosított vagyontárgyak meghatározása betöréses lopás és rablás biztosítása esetében

1. Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően:

a) saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

- műszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyhez nem kötött járművek,

- készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész és késztermékek,

- egyéb saját tulajdonú vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően;

b) pénz- és értékkészletek, melyek a biztosított üzemmenetével kapcsolatosak, illetve amelyeknek a kockázatviselés helyén történő tárolása indokolt és szükséges:

- készpénz, értékpapír,

- saját tulajdonú értéktárgyak,

- javításra, feldolgozásra átvett értéktárgyak,

- bizományba átvett értéktárgyak,

- egyéb értéktárgyak a biztosítási szerződés részletezésének megfelelően.

Értéktárgyaknak minősülnek: a drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, valamint ezek felhasználásával készült tárgyak (ékszerek, dísztárgyak, stb.), márkás porcelánok (készletek), továbbá műtárgyak vagy védett műkincsek, általánosan elfogadott gyűjtőértékkel bíró gyűjtemények, antik bútorok és egyéb antik vagyontárgyak.

c) idegen tulajdonú vagyontárgyak, kivéve értéktárgyak;

- bérelt műszaki berendezések (felszerelések, gépek, forgalmi engedélyhez nem kötött járművek),

- javításra, feldolgozásra átvett vagyontárgyak,

- bérmunkára átvett vagyontárgyak,

- bizományba átvett vagyontárgyak.

2. Az ajánlatban – vagyoncsoportonként – meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie:

a) a biztosítható teljes vagyonérték figyelembe vételével, a vagyontárgyak biztosítási értékének:

- műszaki berendezések, felszerelések, gépek és egyéb saját vagy idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében,

b) az egy éven belül előforduló maximális (csúcs) értéknek:

- készletek,

- idegen tulajdonú vagyontárgyak (pl.: javításra, feldolgozásra, bérmunkára, bizományba átvett stb.)

- készpénz, értékpapír, valamint értéktárgyak esetében.

A biztosítási összeg(ek) fentiektől eltérő meghatározása esetében a biztosító csak a VÁSZF IV. 3. és 5. pontja szerint kötelezhető a keletkezett kár megtérítésére.

3. Az 1. pontban meghatározott vagyoncsoportokra a biztosító – az egy káreseményre vonatkozó – szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott limitösszeg(ek)ig, limitösszeg(ek)re vonatkozó megállapodás hiányában pedig a következő feltételek szerint áll fenn:

a) vagyontárgyak esetében a szolgáltatás felső határa az adott vagyoncsoportra (azon vagyoncsoport amelybe a károsodott vagyontárgyak tartoznak, az ajánlati részletezésnek megfelelően) az ajánlatban meghatározott biztosítási összeg feltéve, hogy ez nem haladja meg a biztosítási feltételek részét képező „VÉD záradék”-ban – a kockázatviselési hely betörés/rablás elleni védelmi színvonalától függően – a vagyoncsoportra meghatározott limit összeget,

b) vagyontárgyak esetében a szolgáltatás felső határa a „VÉD záradék”-ban meghatározott, a védelmi kategória szerinti, az adott vagyoncsoportra meghatározott limitösszeg, abban az esetben, ha ezt a vagyoncsoport biztosítási összege meghaladja, egyéb esetben a biztosítási összeg

c) készpénz/értékpapír és értéktárgyak esetében a szolgáltatás felső határa a „VÉD záradék”-ban – a tárolóhely minősítésétől függően – meghatározott limitösszeg abban az esetben, ha a tárolóhelyenként (pl.: lemezszekrény, páncélkazetta, páncélszekrény stb.) az ajánlatban meghatározott biztosítási összeg ezt meghaladja, egyéb esetekben a biztosítási összeg. A biztosító az egy tároló helyen levő többféle érték (pl.: egy páncélszekrényben tárolt készpénz és értékpapír) biztosítási összegét összevonja.

Abban az esetben, ha a tárolóeszköz MABISZ ajánlással rendelkezik, akkor az abban szereplő javasolt kártérítési limitösszeg és a tárolóeszköz elhelyezésére szolgáló helyiség „VÉD záradék” szerinti védettségi kategóriához tartozó limitösszeg közül az alacsonyabb érték képezi a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát, amely ebben az esetben sem haladhatja meg a tárolóhelyre megadott biztosítási összeget.

A MABISZ termékazonosítással nem rendelkező értéktárolók esetében a „VÉD záradék” I. fejezet 3.3. pontjában leírtak és a „VÉD záradék” 3. számú táblázatában meghatározott limitek képezik a kártérítés felső határát, feltéve,

hogy a káridőpontban a helyiség védettségi kategóriájának megfelelő limit és a biztosítási összeg eléri, vagy meghaladhatja az adott értéktárolóra megadott limit értékét.

A vagyoncsoportok biztosítási összegei és a záradék szerinti kártérítési limitösszegek jelen feltételek alkalmazásában nem vonhatók össze, kivéve a 3. c) pont szerinti értéktárolás esetét.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káridőponti tényleges védelmi színvonalnak megfelelően teljesíti. Mindazonáltal a biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget, ha a kár időpontjában megvalósuló védelmi színvonalnak megfelelő – „VÉD záradék” szerinti – kártérítési limit összeg nagyobb, mint a szerződés szerinti biztosítási összeg.

A biztosító nem téríti meg a betöréses lopásból származó károkat, ha a káridőpontban nem valósul meg a „VÉD záradék” II. fejezet 1–1.3.-ig terjedő pontokban „minimális mechanikai védelem”-re (VDK 1-re) vonatkozóan előírt követelmények valamelyike.

5. A biztosító szerződéskötéskor, a szerződési feltételek részeként a VÉD záradék nevű kivonatot bocsátja a szerződő/biztosított rendelkezésére, amely alapján meghatározható a kockázatviselési hely mindenkori védelmi színvonala. A kivonat alapját képező

„BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ A BETÖRÉSES LOPÁS-, RABLÁSBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE” című

ismertető valamint a hozzá kapcsolódó tájékoztatók, szabványhivatkozások megtalálhatóak a MABISZ hivatalos honlapján, amelynek címe a következő: xxx.xxxxxx.xx

Betöréses lopás és rongálás

1. Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c) eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a betörés során a kulcsokhoz az a)–b) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott, feltéve, hogy a két esemény között eltelt idő alatt a kockázatviselési hely védelme a zárak cseréjével nem volt megoldható.

d) a zárszerkezet álkulccsal, vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkalmas – idegen eszközzel történő felnyitásával hatolt be, feltéve, hogy a biztosított képviselője írásbeli hatósági zárszakértői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs, vagy más idegen eszköz használatától származnak.

2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződés záradékaiban meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idő), azaz az elkövető nem az 1. a)–d) pontban leírtak szerint hatolt be, de ott a helyiség ajtaját vagy a tárolókat feltörte.

3. Ha a vagyontárgyak, ide értve a készpénzt és értékpapírokat is, külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. lemezszekrény, lemezkazetta, beépített páncélkazetta, bútorszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe az 1. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

a) feltörte;

b) eredeti kulccsal vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte.

c) álkulccsal, vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkalmas – idegen eszközzel felnyitotta, feltéve, hogy a biztosított képviselője írásbeli hatósági zárszakértői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs, vagy más idegen eszköz használatától származnak..

Nem minősül feltörésnek, ha a MABISZ ajánlásban rögzített telepítési előírások be nem tartásával összefüggésben a tárolóeszközt annak tartalmával együtt eltulajdonítják.

A biztosító a készpénz-, értékkészletek és értéktárgyak kárait összevontan, külön megállapodás hiányában a „VÉD záradék” I. fejezet 1.2. pont 1. számú táblázatában az értéktárgyak, készpénz és értékpapír biztosítására – azok káridőponti tárolási helyétől függően a „VÉD záradék” I. fejezet 3. pont 3. számú táblázatában – meghatározott limitösszegig, de legfeljebb a károsodott vagyontárgyak vagyoncsoportjának biztosítási összegéig téríti meg.

A nem elzárható értéktárgyak betöréses lopás káraira a „VÉD záradék” I. fejezet 1.2. pontjában leírt feltételek és az ugyanott lévő

1. számú táblázatban szereplő limitek érvényesek.

4. Rongálás: ha az elkövető a biztosított épületekben, vagyontárgyakban – azok eltulajdonítása nélkül – a betöréses lopás kísérlete vagy elkövetése során, a kockázatviselés helyén szándékosan kárt okoz.

A biztosító a rongálási károkra külön kártérítési limitösszeget határoz meg, amelyet a káresemény bekövetkezésének időpontjában meglévő védettség alapján, a „VÉD záradék” I. fejezet 1.2. pont 1. számú táblázatban lévő betöréses lopás eseményre meghatározott limitösszegeken belül, azokkal összevontan kell kezelni; a betöréses lopással és a rongálással okozott kár kártérítési összege összeadódik.

5. A biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti kulcsot, vagy kulcsmásolatot használtak;

d) a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

e) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF általános kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél a I. 1–3. pontok valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis, vagy nem az értéknek megfelelő érme, vagy egyéb – érmét helyettesítő – tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok.

7. A biztosító a betöréses lopás elkövetése során okozott (keletkezett) tűz, vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedező más biztosítási szerződés nem volt érvényben.

Rablás

1. Rablás, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

2. A biztosító készpénz, értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyűjtemények illetve ékszerek, arany és platina tárgyak rablás miatti kárait csak abban az esetben téríti meg, ha azok a cselekmény elkövetésének időpontjában a következőkben felsorolt tárolási helyek valamelyikében:

- lemezszekrény, lemezkazetta, beépített páncélkazetta, bútorszéf, páncélszekrény voltak elzárva.

A tárolón kívül levő, vagy a nem lezárt tárolóban levő értéktárgy, készpénz és értékpapír rablás miatti kárainak térítésére a „VÉD záradék” I. fejezet 1.2. pontja szerinti feltételek és az ugyanott lévő 1. számú táblázatban lévő limitek vonatkoznak.

3. A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

d) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

4. A biztosító a rablás elkövetése során okozott (keletkezett) tűz, vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedező más biztosítási szerződés nem volt érvényben.

Küldöttrablás

1. A küldöttrablás-biztosítás keretében a biztosító megtéríti az áru- és a pénzszállítók (küldöttek) ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt működési (szállítási) területen, de kizárólag Magyarország területén belül – elkövetett, a II. 1. pont szerinti rablás miatt keletkezett károkat. Küldött lehet maga a biztosított, annak alkalmazottja és megbízottja.

2. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő igazolt átadásával kezdődik és megszűnik a küldemény címzett általi igazolt átvételével.

3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:

a) azokra a szállításokra, melyek nem felelnek meg a biztosító által a biztosítási szerződésben rögzített szállítási előírásoknak (ezek a „VÉD záradék” II. fejezet 6. pontja szerinti, vagy külön megállapodás szerinti előírások lehetnek);

b) ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkalmas (korlátozottan cselekvőképes és/vagy érzékszervi képességei korlátozottak és/vagy rokkant) személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérőként.

4. A kiegészítő feltételek alapján a biztosító kockázatviselése káreseményenként a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott első kockázati összegig terjed.

Az első kockázatra szóló biztosítások esetében a biztosítási összeget a vagyontárgyak biztosítási értékétől eltérő nagyságú – azt azonban meg nem haladó – kártérítési limit képezi, és ezt a kártérítési limitet a kifizetett kártérítési összegek csökkentik. Az ilyen biztosítások esetében a biztosítási összeg az említett kártérítési limit.

A biztosító a káresemények számától független, az egy biztosítási évre vonatkozó limitösszeget határozhat meg, amely szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határa.

„VÉD” záradék: a betöréses lopás-, rablás- és küldöttrablás-biztosítás kártérítési limitjei, biztonságtechnikai előírásai

A kártérítési limitek meghatározása, valamint a védelmi előírások a MABISZ által 2007. október 01-jén kiadott

„BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ A BETÖRÉSES LOPÁS-, RABLÁSBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE” című

iránymutatás alapján készült.

I. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVÁLLALÁSA BETÖRÉSES LOPÁS-. ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓAN

1. Betöréses lopásra, rablásra vonatkozó kártérítési limitek

A biztosító kockázatviselési helyenként (telephelyenként) és biztosított vagyoncsoportonként, a biztosítási összegek függvényében, a káridőpontban meglévő betöréses lopás és rablás elleni védettségi kategóriának megfelelő, 1. számú táblázatban rögzített kártérítési értékhatárokig (limitekig) vállalja a betöréses lopás-, és rabláskárok megtérítését.

1.1. A méretükből következően elzárható értéktárgyak (nemesfém, drágakő, igazgyöngy felhasználásával készült tárgyakat), a készpénz, valamint az értékpapír betöréses lopás és rablás kockázatra akkor biztosított, ha a megnevezett vagyoncsoportokba tartozó tárgyakat értéktárolás céljára szakszerűen elkészített és telepített értéktárolóban tartják. Az 1. számú táblázatban meghatározott limiteken belül a biztosított értéktárgyak, készpénz, értékpapír biztonságos elhelyezését szolgáló értéktárolóra – „VÉD záradék” I. fejezet 3. pontjában megfogalmazottak szerint – meghatározott limitig vállalja a biztosító.

1.2. A méretükből következően nem elzárható értéktárgyakra az 1. számú táblázatban „rablásra” meghatározott limiteket alkalmazza a biztosító.

Üzemidő alatt a tároló helyen kívül tárolt, vagy a nyitott tárolóból történő értéktárgy, készpénz, értékpapír elrablása esetében a biztosító csak abban az esetben téríti meg a kárt, ha a káresemény időpontjában a kockázatviselés helyén rablás eseményt jelző rendszer működött, és/vagy a helyiség nyitva tartás alatti személyi védelme megoldott volt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ebben az esetben sem haladhatja meg a kockázatviselési helyen káridőpontban megvalósuló tárolási módtól függő limitösszeget, ezen belül a rablás kockázatra szerződésben meghatározott biztosítási összeget. A kockázatviselés helyén alkalmazott többféle tárolási mód esetén azok limitösszegét a biztosító összevonja.

1. számú táblázat: Betöréses lopásra, rablásra vonatkozó kártérítési limitek

Betöréses lopásra, rablásra vonatkozó

kártérítési limitek a védettségi kategória (VDK) függvényében (ezer forint)

Biztosított vagyon-csoport

Biztosított kockázat

Védettségi kategória

VDK 1

VDK 2

VDK 3

VDK 4

VDK 5

VDK 6

- értéktárgyak

- készpénz

- értékpapír

betöréses lopásra

800

2 000

6 000

10 000

20 000

35 000

rablásra

500

1 000

3 000

5 000

8 000

- műszaki berendezések, felszerelések, gépek

- készletek,

- javításra, feldolgozásra, bérmunkáraátvett vagyontárgyak

- a bizományba átvett vagyontárgyak

- egyéb vagyontárgyak

betöréses lopásra

1 500

6 000

15 000

20 000

50 000

80 000

rablásra

1 000

3 000

5 000

10 000

15 000

2. Védettségi kategória

A biztosított vállalkozás védettségi kategóriájának (VDK) káridőpontban történő besorolását a következőkben meghatározottak szerint végzi a biztosító: az alább nevezett védelmi kategóriák káridőpontban történő megvalósulásához a

2. számú táblázatban meghatározott védettségi szinteknek kell teljesülniük a kár időpontjában:

2. számú táblázat: Védettségi követelmények különböző védettségi kategóriákhoz

Védettségi követelmények a különböző védettségi kategóriák (VDK) megvalósulásához

VDK 1

– betöréses lopás elleni védelem: minimális mechanikai védelem

– rablás elleni védelem: nincs rablásjelzés

VDK 2

– betöréses lopás elleni védelem: részleges mechanikai védelem 3 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és minimális elektronikai jelzőrendszer

– rablás elleni védelem: minimális elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés

VDK 3

– betöréses lopás elleni védelem: teljes körű mechanikai védelem 5 perces ellenállási képességű ajtókkal és részleges elektronikai jelzőrendszer

– rablás elleni védelem: részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés

VDK 4

– betöréses lopás elleni védelem: teljes körű mechanikai védelem 10 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű jelzőrendszer és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer

– rablás elleni védelem: teljes körű jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer

VDK 5

– betöréses lopás elleni védelem: teljes körű mechanikai védelem 15 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű elektronikai jelzőrendszer és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer és személyvédelem

– rablás elleni védelem: teljes körű elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer és személyvédelem

VDK 6

– betöréses lopás elleni védelem: teljes körű mechanikai védelem 20 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű elektronikai jelzőrendszer és magas szintű távfelügyeleti rendszer és személyvédelem

– rablás elleni védelem: teljes körű elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és magas szintű távfelügyeleti rendszer és személyvédelem

3. Értéktárolók kockázatvállalási értékhatárai

3.1. A biztosító a kockázatviselés helyén tartott értéktárolókra vonatkozóan az adott értéktárolóra kiadott MABISZ termékazonosítási ajánlásban meghatározott határösszegig, azon belül maximum a biztosítási összegig vállalja a betöréses lopás kockázatot, feltéve, hogy a káridőpontban az értéktároló elhelyezésére szolgáló helyiség védettségi kategóriája megfelel a biztosított vagyoncsoport biztosítási összegének. A biztosító a szóban forgó helyiség védettségi kategóriájának megfelelő határösszegig vállalja az értéktárolókra vonatkozóan is a betöréses lopás kockázatot.

3.2. A MABISZ termékazonosítási ajánlásban meghatározott értékhatárig történő kockázatvállalás feltétele, hogy az adott értéktárolót a MABISZ ajánlásban megfogalmazott műszaki előírások maradéktalan betartása mellett kell telepíteni, beleértve az értéktároló épülettartó szerkezethez – az ajánlásban megadott lefeszítő erőnek ellenálló módon – történő rögzítését is.

3.3. Amennyiben a biztosított helyiségben lévő értéktároló nem rendelkezik MABISZ termékazonosítási ajánlással, úgy a biztosító értéktároló-fajtánként – előzetes helyszíni kockázat-elbírálás során megállapított kockázati körülményektől függően – legfeljebb a 3. számú táblázatban lévő határértékig, azon belül maximum a biztosított vagyoncsoport biztosítási összegéig vállalja a betöréses lopás kockázatot, feltéve, hogy az értéktároló elhelyezésére szolgáló helyiség káridőpontban meglévő védettségi kategóriája megfelel az adott értéktároló fajtára alább közölt határösszegnek (lásd:

„VÉD záradék” I. fejezet 3.1. pontjában leírtakat):

3. számú táblázat: MABISZ termékazonosítással nem rendelkező értéktárolók kockázatvállalási értékhatárai

Biztosító kockázat-vállalási értékhatárai (elektronikai

jelzőrendszerbe történő bekötés nélkül)

(E Ft)

Biztosító kockázat-vállalási értékhatárai

(elektronikai jelző- rendszerbe bekötve) (E Ft)

Pénztárgép, lemezkazetta

Lemezszekrény 5 000 N rögzítéssel

500

1 000

Biztonsági szekrény 5 000 N rögzítéssel

1 000

2 000

Bútorszéf 5 000 N

épülettartó- szerkezeti elemhez való rögzítéssel

Fali-, padlószéf (8 mm átmérőjű, 150x150 mm-es kiosztású, eltoltan szerelt dupla soros acélhálóval megerősített betonba ágyazva)

Normál

1 500

3 000

Biztonsági szekrény

2 000

4 000

Megerősített

2 500

5 000

Speciálisan megerősített

3 000

6 000

Páncélszekrény 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, épület-tartószerkezeti elemhez való rögzítéssel

5 000

10 000

10 millió forint feletti kockázatvállaláshoz az értéktárolót kötelező bekötni az elektronikai jelzőrendszerbe, az adott értéktárolóra vonatkozó vállalási határérték

megállapítása helyszíni kockázatelbírálás alapján történik

Elektronikai jelzőrendszerbe történő bekötés:

Az értéktárolóra fel kell szerelni MABISZ termékazonosító ajánlással rendelkező nyitás és testhang érzékelőt, amelyeket be kell kötni az adott telephelyen kiépített elektronikai jelzőrendszerbe.

II. MECHANIKAI VÉDELMI ELŐÍRÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ KOCKÁZATI OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓAN

1. A minimális mechanikai védelmi követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

1.1. Falazatok, födémek, padozatok

Minimum 6 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvics falszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült falszerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el.

1.2. Nyílászárók

- a kétszárnyú ajtók nem nyíló szárnyai reteszhúzás ellen védettek,

- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak.

1.3. Zárszerkezetek

- az ajtók zárását érvényes MABISZ termékazonosítással (illetve ajánlással) rendelkező olyan zár végzi, amely: minimum 5 csapos hengerzár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, továbbá minden érvényes MABISZ termékazonosítással (illetve ajánlással) rendelkező olyan zár, vagy lakat – érvényes MABISZ által azonosított lakatpánttal együtt – , amelyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et, valamint igazságügyi zárszakértő által egyedileg azonosított lamellás zár

- a hengerzár-betétet védeni kell hengerzár-törés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

2. A részleges mechanikai védelmi követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2.1. Falazatok, födémek, padozatok

A mechanikai védelem kialakításához 12 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

- 6 cm vastagságú vasbetonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott),

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található.

2.2. Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelményeknek.

2.2.1. Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni,

- a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani,

- az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm-es átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm átmérőjű legyen,

- az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani,

- az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

- az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell az ajtótokhoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni,

- a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie. A hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el,

- a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, 2.3. pontban ismertetett követelményeknek,

- az ajtónak 3 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-képességnek kell megfelelnie,

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 2 m-nél alacsonyabb helyezkedik el – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni:

- A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által azonosított, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel pl.:

- minősített behatolás-késleltető, minimum A3 minőségű áttörés-biztos üveg

- minősített belső leereszthető zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel,

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

FONTOS! A biztonsági üveg-fóliák önállóan rács kiváltására nem alkalmasak!

- az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képességével,

- a fix portálelemek üvegezéssel szemben támasztott követelmények értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal,

- a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.

2.3. Zárszerkezetek

- a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt biztonsági követelményeknek,

- a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy oldalon fogazott kulccsal, két oldalon fogazott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zárretesz-vas mozgatását, a variációszám pedig min. 10 000. A kéttollú kulccsal működtetett lamellás záraknak nagyobb a biztonsági értékük,

- a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni, vagyis a zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zárretesz-vas ne legyen visszatolható,

- a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást biztosítanak;

- a hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

- a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy legalább a biztonsági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük,

- a reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 20 mm mélységben kell reteszelni,

- a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenértékű szilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel,

- a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dinamikus erőnek,

- a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni,

- a hengerzár-betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni,

- a zár-reteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a merőleges nyomóerővel szemben,

- a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

2.4. Hengerzár-betétek

- a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványokban meghatározott követelményeknek,

- a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként az érvényes MABISZ termékazonosítással rendelkező minimum 5 csapos hengerzár-betét, illetve 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma meghaladja a 10000, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll

- a hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

2.4.1. A hagyományos, vagy érvényes MABISZ termékazonosítással (MABISZ ajánlással) nem rendelkező lakatok és lakatpántok NEM MINŐSÜLNEK BIZTONSÁGI ZÁRNAK!

2.5. Fix és mobil rácsok

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkedik el – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

- A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által azonosított, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:

- behatolás-késleltető, áttörés-biztos üveg, minimum MABISZ által B1 kategóriába sorolt biztonsági üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel,

- MABISZ által azonosított belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel,

- pénzintézetek esetében a rácsoknak min. 16 mm. átmérőjű köracélból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból kell készülniük;

- mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsokat úgy kell szerelni, hogy a rácsszerkezet sínszerkezetből való kiemelése a külső térből (a támadási oldalról) csak roncsolással legyen megvalósítható. A legördülő "detektívrácsok" feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más műszaki megoldással kell kialakítani,

- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású)

3. A teljes körű mechanikai védelmi követelményei

A védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók határolják.

3.1. Falazatok, födémek, padozatok

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak meg kell felelniük a 38 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival. Más szerkezetű téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

A 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton) elfogadott.

3.2. Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványokban előírt minimális követelményeknek.

3.2.1. Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelniük:

- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerősítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni,

- a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani,

- az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmérőjű legyen,

- az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2 - 2,0 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani,

- az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

- az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokhoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni,

- a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani, a zárszerkezetnek legalább négy ponton kell biztosítani a zárást. A reteszelési mélységnek minimum18 mm-t el kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás, valamint letörés ellen védeni kell. A hengerzár-betétet védeni kell letörés

ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el,

- a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, 3.3. pontban leírt követelményeknek,

- üvegezett ajtók csak áttörés-biztos rétegelt (legalább A3–B1) biztonsági üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üvegszerkezet stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről (támadási oldalról) nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek,

- az ajtónak 5, vagy 10, vagy 15, vagy 20 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-képességnek kell megfelelnie

3.2.2. Biztonsági ablakok

A biztonsági ablakoknak a biztonsági ajtóknál leírt áttörés-biztossági feltételeknek kell megfelelniük. A betörésállóság megítélése a nyílászárókra vonatkozó szabványban megfogalmazott feltételek szerint történik. A biztonsági ablak üvegezésével kapcsolatos követelmények:

- a biztonsági ablak dobásálló, vagy áttörés-gátló üvegezéssel készüljön

- az üvegszerkezetnek legalább a MABISZ által P4A kategóriába sorolt ragasztott, többrétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű ellenállási fokozattal rendelkező szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a belső tér (védett tér) irányából lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen roncsolás nélkül eltávolítani. Rögzítés szempontjából előnyös a csavarozott kivitel.

- az ablakok tok- és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek, de legalább egyenértékűnek kell lenni az üvegszerkezet ellenálló-képességével

- a zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egy irányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről (védett téren belülről) zárható kivitelben kell telepíteni

- az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek, de legalább egyenértékűnek kell lennie az adott ablakkeretbe szerelt üvegszerkezet ellenálló-képességével.

3.2.3. Fix portálelemek, függönyfalak

- a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt követelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre. A fix portálelemek üvegezésével szemben támasztott követelmények megegyeznek a biztonsági ablakoknál leírtakkal

- a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást, és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.

3.3. Zárszerkezetek

A zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt legmagasabb követelményeknek.

- Bevéső-zárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén minimum 60 HRC (rockwell) keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállású értéket nyújtó acélt kell alkalmazni,

- a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy-, ill. két oldalon fogazott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10 000, a kéttollú kulccsal működtetett záraknak nagyobb a biztonsági értékük,

- a hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével,

- a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zárretesz-vasat ne lehessen visszatolni,

- a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást biztosítanak.

- A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

- a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy legalább a biztonsági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük,

- a reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mélységben kell reteszelni,

- a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenértékű szilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel,

- a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dinamikus erőnek,

- a működtető zárbetétet min. 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával,

- a hengerzár-betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni,

- a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni,

- a zárretesz-vasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a merőleges nyomóerővel szemben,

3.4. Hengerzár-betétek

- a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványban meghatározott követelményeknek

- minimum 5 csapos hengerzár-betét, illetve 6 rotoros, vagy mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak, letapogatásos nyitással szembeni védelemmel rendelkezik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll

- a biztonsági ajtók betörést gátló hatásuk időtartamának (3, vagy 5, vagy, 10, vagy 15, vagy 20 perces ellenálló- képességnek) megfelelően az adott ajtóra felszerelt zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellátni,

hogy, vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva ugyanazt az ellenállási értéket teljesítsék, amennyi az adott ajtóra megállapított ellenállási időtartam

- a hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

3.4.1. A hagyományos, vagy érvényes MABISZ ajánlással nem rendelkező lakatok és lakatpántok NEM MINŐSÜLNEK BIZTONSÁGI ZÁRNAK!

3.5. Fix és mobil rácsok

A nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkedik el – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

- minősített behatolás-késleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyajtók, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló üveg; bejárati ajtók esetében min. B1 minősítésű áttörés-biztos üveg),

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel,

- a falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást,

- pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm. átmérőjű köracélból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek,

- mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell,

4. A biztonsági üvegekre, biztonsági fóliákra vonatkozó követelmények

4.1. Biztonsági üvegek

A biztonsági üvegeknek az ellenállási képességük emelkedését tekintve a következő fokozatai vannak:

- dobásálló üveg, üvegszerkezet,

- áttörés-biztos üveg, üvegszerkezet,

- átlövés-gátló üveg, üvegszerkezet.

Az átlövés-gátló üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelniük a vonatkozó szabvány golyóállóság szintjeinek osztályozása és vizsgálati feltételei címszó alatt megfogalmazott biztonsági feltételeinek.

A kísérlet során a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten. Az átlövés-gátló üvegek a kategóriába sorolásnál szilánkleválással roncsolt szerkezet esetén „S”, szilánkleválás nélkül roncsolt szerkezet esetén „NS” kiegészítő jelzést kapnak.

FONTOS! A szilánkleválással roncsolt üvegszerkezetek személyvédelemre nem alkalmasak!

4.2. Biztonsági fóliák

A MABISZ által azonosított és ajánlott biztonsági fóliák elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel kombinálva – a kockázati körülményektől és a védett értéktől függően – alkalmasak lehetnek a rács kiváltására.

FONTOS! A biztonsági fólia önmagában nem helyettesíti a rácsszerkezetet!

A biztonsági fóliák tartalmazhatnak olyan fémszálakat is, amelyek a riasztórendszerbe bekötve támadás esetén riasztó jelzést generálnak. Ezek a speciális fóliák a héjvédelem eszközeként értékelhetők az elektronikai jelzőrendszer kialakításánál.

4.3. Telepítés feltételei

A minimális mechanikai védelemnél minimum 4 mm, a részleges- és teljes körű mechanikai védelemnél minimum 6 mm vastagságú üveglapra kell a fóliát felhelyezni. A fóliával szerelt üveget tartó keretszerkezet nem lehet gyengébb ellenálló-képességű, mint maga a fóliázott üveg. A kockázatvállalás időtartama a telepítéstől számított 5 év, ha a gyártás és a telepítés közötti idő nem hosszabb 1 évnél. (Kivételt képez, ha a gyártó cég termékére ennél hosszabb idejű garanciát vállal. Ezt a tényt a MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlás tartalmazza). Hőszigetelő üvegszerkezet esetén az összes üvegvastagság a mérvadó.

4.4. A biztosítói kockázatvállalás további feltételei

A megrendelő részére a kivitelező köteles eredeti aláírással és pecséttel ellátott, fénymásolt biztosítói Minősítési Tanúsítványt a számla mellékleteként átadni, amely számlának tartalmazni kell:

- a fólia típusjelölését,

- a kivitelező nevét, aláírását,

- a kivitelezés helyét és idejét,

- a fólia mennyiségét.

A telepítési rész kivételével a másolat kiadásáért a forgalmazó felel.

A telepítésnél általános szabály, hogy a fóliát az üvegszorító léc alá kell beengedni. Amennyiben csak roncsolással oldható meg az üvegszorító léc eltávolítása és visszaszerelése, elfogadható a szélhez illesztett telepítés is (1 mm távolsággal), mivel ez nem csökkenti számottevően a védelem hatékonyságát (kb. 2-3%).

5. A küldöttrablás biztosítással fedezetbe vont készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő, igazgyöngy, valamint minden egyéb 100 000 Ft-nál nagyobb egyedi értékű vagyontárgy szállítási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott, „készpénz, értéktárgyak, értékcikkek” vagyoncsoportba tartozó-, valamint a 100 000 Ft-nál nagyobb egyedi értékű vagyontárgyak szállítási szabályi a következők:

5.1. 500 000 Ft biztosítási összegig: egy fő, tetszőleges módon

5.2. 500 000 Ft felett, 2 millió Ft biztosítási összegig: 2 fő, riasztó jelzést adó, vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával

5.3. 2 millió Ft felett, 5 millió Ft biztosítási összegig: három fő (vagy két fő, ha az egyik fegyveres), riasztó jelzést adó és a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival

III. ELEKTRONIKAI VÉDELMI ELŐÍRÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ KOCKÁZATI OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓAN

A behatolást jelző berendezések, azok teljesítményadatainak figyelembe vételével, a vonatkozó szabványok előírásainak történő megfelelés alapján kerülnek besorolásra, amit a MABISZ termékazonosítási ajánlás tartalmaz.

A biztosításra ajánlott telephelyeken (kockázatviselés helyén) kialakított elektronikai jelzőrendszer alkotó elemeinek (központi egységek, érzékelők) MABISZ termékazonosítási ajánlásban meghatározott biztonsági kategóriája és a következő pontokban rögzített követelmények alapján történik az adott elektronikai jelzőrendszer védelmi képességének meghatározása.

A behatolást jelző elektronikai rendszer akkor felel meg a minimális-, részleges-, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszernek, ha a telepített behatolást jelző rendszer mindegyik eleme legalább a MABISZ termékazonosítási ajánlás szerinti minimális-, részleges-, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszer kategóriába, vagy egyes elemek a minimálisnál, illetve részlegesnél magasabb kategóriába lettek besorolva.

1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követelményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a minimális elektronikai jelzőrendszernek, ha megvalósul a térvédelem, tárgyvédelem, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű térvédelem van kialakítva, ugyanakkor nincs személyvédelem.

A térvédelem, illetve csapdaszerű térvédelem, a tárgyvédelem, a felületvédelem meghatározását a 2. pont tartalmazza. Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre

- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön

- az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék

- a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell

- a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak

- segédeszközzel legyen megoldható

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel

- az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-mentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa

- akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell

2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követelményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a részleges elektronikai jelzőrendszernek, ha megvalósul a teljes körű felületvédelem, és csapdaszerű térvédelem, vagy tárgyvédelem van kialakítva, de nincs személyvédelem.

Teljes körű felületvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket:

- a nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt nyitásérzékelők érzékelik a nyíló szárnyak 10–15 mm közötti elmozdulását,

- az üvegfelületre szerelt üvegtörés-érzékelők annak teljes felületét védik és már az üveg repedését is jelzik, az érzékelők kiválasztásának a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével kell történnie.

Teljes körű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban felügyeli a védett épület összes helyiségét, belső terét, azok megközelítési útvonalait (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

Csapdaszerű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban csak a védett helyiség(ek)ben található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

Teljes körű tárgyvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban – felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrények esetében a védelem kiterjed nyitásra, és áttörésre.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázsvonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű- vagy számkombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

- a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, min. 1,5 mm-es lágyacél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán-sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen,

- az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül, vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

3. A behatolást jelző teljes körű elektronikai jelzőrendszer követelményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a teljes körű elektronikai jelzőrendszernek, ha megvalósul a teljes körű térvédelem, felületvédelem, tárgyvédelem és személyvédelem.

A teljes körű térvédelem, a tárgyvédelem, a felületvédelem meghatározását a 2. pont tartalmazza.

Teljes körű személyvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer munkaidő alatt folyamatosan biztosítja az összes veszélyeztetett személy számára a támadásjelzés lehetőségét.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a rendszernek szabotázsvédettnek kell lennie, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történő megbontása, manipulálása, vagy rongálása riasztást kell, hogy kiváltson,

- a szabotázst a riasztóközpontnak külön – úgynevezett szabotázsvonal(ak)on – jeleznie kell,

- a szabotázsvonalak jelzéseit – nem éles üzemmódban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell, a jelzés törlését csak arra illetékes személy végezheti,

- a rendszernek két egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie:

- hálózati tápegységgel és

- 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrással, amely a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítja,

- a szükség áramforrás automatikus töltését biztosítani kell,

- egy jelzővonalon akkor telepíthető több érzékelő, ha jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható,

- a riasztás jelzésre csak olyan kültéri hang- és fényjelző készülék alkalmazható, amely a rendszer energiaforrása mellett saját akkumulátorral is rendelkezik,

- a hang- és fényjelző készüléket az épületen kívül úgy kell telepíteni, hogy egyszerű eszközzel ne lehessen elérni és hatástalanítani,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnését követően 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes (kezelő vagy karbantartó) által kikapcsolhatónak kell lennie,

- a rendszernek a riasztást követően automatikusan éles üzemmódba kell kapcsolnia,

- a rendszer kezelése kódkapcsolóval (minimum négy számjegyes), vagy blokkzárral történhet:,

- a négy számjegyes kódkapcsolót, illetve a blokkzárat a védett térben kell elhelyezni és a kezelésre maximum 30 másodperc állhat rendelkezésre,

- a hat számjegyes kódkapcsoló a védett téren kívül is elhelyezhető abban az esetben, ha az mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban van elhelyezve,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapota illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), vagy a ki- és bekapcsolások – legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével – ellenőrizhetők legyenek,

- a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell vezetni,

- a vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy kötődobozban történhet.

4. A rablásjelzés követelményei

A behatolás- és támadásjelző rendszert úgy kell kialakítani, hogy felismerhető, jelenthető és a megfelelő helyen jelezhető legyen (pl. az üzlethelyiségekbe való belépés előtt a személyzetnek) a munkaidőn kívül az üzlethelyiségekbe történő behatolás rablótámadás előkészítése céljából (ún. atipikus rablótámadás). Pótlólag minden személyzeti bejáratnál meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy csendes támadásjelzést, illetve veszélyeztetés jelzést lehessen leadni (pl. egy kapcsoló berendezés

segítségével, amely szellemi azonosító jeleket küld és támadásjelzési lehetőséggel van ellátva, vagy egy támadásjelzési lehetőséggel ellátott beléptető berendezés segítségével).

4.1. Rablótámadások jelzése munkaidő alatt (ún. tipikus rablótámadások)

Amennyiben nincs önálló támadásjelző berendezés, úgy az értéktároló szekrényekhez és értéktároló helyiségekhez tartozó megfelelő számú támadásjelző telepítése szükséges. A támadásjelzőt biztonságosan kezelhető helyre kell felszerelni. A lehető legnagyobb mértékűre emelve a támadó által nem észleltethető működtetést (pl. támadásjelző gomb, támadásjelző sín, mobil támadásjelző, pénzjegycsapda stb. alkalmazásával)

Támadási riasztás sose történjék külső riasztásként (jelzésadóként). Belső riasztást, valamint egyéb hasonló értelmű jeleket a tettes ne érzékeljen.

5. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények

5.1. Általános követelmények

A felügyeleti rendszerek alkotóelemeinek MABISZ termékazonosítási ajánlással kell rendelkezniük.

A MABISZ termékazonosító ajánlásról szóló írásbeli tanúsítvánnyal kell igazolni, hogy a kockázatviselés hely (a telephely) felügyeleti rendszere a MABISZ előírások szerint „megfelelő szintűnek”, illetve „magas szintűnek” felel meg.

5.2. Riasztás és beavatkozás

Az automatikus távjelzés érkezhet a rendőrséghez, egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz, kivonuló szolgálathoz.

Az őrző-védő vállalkozás – riasztást fogadó központjába – történő bekapcsoláskor az őrző-védő cég és a behatolást- és támadást jelző elektronikai jelzőrendszert üzemeltető vállalkozás közti megállapodás szerinti beavatkozási intézkedéseket az őrző-védő cégnek írásban dokumentálni kell a beavatkozási tanúsítványban.

5.3. Hibaérzékelés

Automatikusan és közvetlenül jelenteni kell legalább a hálózati hibát, az elemhibát, valamint a koncentrált feldolgozási egységek hibáit (pl. mikro-processzor) a karbantartónak, egy megbízott helyre (pl. az őrző-védő és biztonsági cégnek), vagy az üzemeltető egyéb olyan helyére, ahol állandóan tartózkodik valaki (pl. a recepció). A jelentésnél 60 perces késleltetés megengedhető. Az automatikus hibajelzés egy tetszőlegesen felügyelt átviteli úton keresztül is történhet.

5.4. Állapotjelentések: éles/nem éles állapot jelzése

A behatolás- és támadásjelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelentések (pl. éles/nem éles) információként érkezhetnek egy tetszőlegesen felügyelt, vagy nem felügyelt átviteli útról automatikusan pl. egy őrző-védő és biztonsági céghez.

A behatolást- és támadást jelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelentéseknek (pl. éles/nem éles), amelyeket a riasztás beérkezési helyén értékelnek ki (pl. nem éles kapcsolás felügyelete "nem engedélyezett" időablakokban), felügyelt átviteli úton keresztül automatikusan kell megérkezniük.

5.5. Regisztrációs berendezés

A behatolást- és támadást jelző rendszer üzemi állapotait, beleértve az összes vészjelzést, – a behatolást- és támadást jelző központ háttérmemóriájától függetlenül – egy regisztrációs berendezés segítségével kell dokumentálni.

5.6. Állapotjelzések

A behatolás- és támadásjelző rendszer bizonyos üzemi állapotait kívül is ki kell jelezni (pl. egy kiváltott érzékelő csoport jelzése, amely orientációként szolgálhat a beavatkozó erők számára). Ezek(et) a jelzések(et):

- nem lehetnek mindenki számára érthetőek és a behatolást- és támadást jelző rendszer részeként felismerhetőek,

- hozzáféréstől védetten kell elhelyezni, és ezeket visszahatás nélkül szabad csak a behatolást- és támadást jelző rendszerbe csatlakoztatni.

FONTOS! A távfelügyeletet végző szolgálattal egyeztetni kell, hogy a biztosított telephelyen alkalmazzanak-e helyszíni külső riasztást.

IV. ÖRZŐ-VÉDŐ SZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

Őrzés-védelmi tevékenységet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet szerinti feltételeknek megfelelő, az SzVMSzK tagságával rendelkező vállalkozás, illetve vállalkozó végezhet.

A „VÉD” záradék alapjául szolgáló „BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ A BETÖRÉSES LOPÁS-, RABLÁSBIZTOSÍTÁSI

KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE” című anyag, valamint a hozzá kapcsolódó tájékoztatók, szabványhivatkozások megtalálhatóak a MABISZ hivatalos honlapján, amelynek címe a következő: xxx.xxxxxx.xx

V. 101. számú záradék: Tartalék biztosítási összeg

1. Tartalék biztosítási összeg a következő saját tulajdonú vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) határozható meg:

a) ingatlanok (épületek, építmények);

b) műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések.

2. A tartalék biztosítási összeg a következők miatti – a biztosítási időszakon (egy év) belüli – értékemelkedésre vonatkozik:

a) épületeknél és építményeknél: az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, nem megfelelő értékelésekre;

b) műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetében: az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre.

Az egyes vagyoncsoportokra meghatározott tartalék biztosítási összegek nem vonhatók össze.

3. Tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig határozható meg.

4. Amennyiben a biztosítási időszakon (egy éven) belüli értékemelkedés meghaladja a tartalék biztosítási összeget, a biztosított kezdeményezheti új tartalék biztosítási összeg megállapítását. Az erre vonatkozó biztosítási díj a szerződés módosításakor esedékes.

V. 102. számú záradék: Készletek határnap biztosítása

1. A biztosítási szerződésben megjelölt készletek a mindenkori értékükön vannak biztosítva, de a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa azok – a biztosított által meghatározott – maximális biztosítási összege.

2. A biztosított köteles minden egyes hónap szerződésben meghatározott napján fennálló tényleges készletértéket, ezen határnapot követő 20 napon belül a biztosítónak bejelenteni (határnapi készletérték). A bejelentés elmaradása esetén az utolsó bejelentés szerinti határnapi érték érvényes. Amennyiben a biztosított késik a legelső határnapi érték bejelentésével, a bejelentés biztosítóhoz történő beérkezéséig a készletek a biztosítási szerződés szerinti alapbiztosítási összegig vannak biztosítva.

3. Kár esetén, ha

a) a biztosítási esemény bekövetkezése előtti utolsó bejelentett határnapi érték a maximális biztosítási összeget meghaladja, a biztosító a kárt csak a maximális biztosítási összegnek a bejelentett határnapi értékhez viszonyított arányában téríti meg;

b) a biztosítási esemény bekövetkezése előtti utolsó bejelentett határnapi érték alacsonyabb, mint az akkori tényleges készletérték (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak a bejelentett határnapi értéknek a tényleges készletértékhez viszonyított arányában téríti meg.

4. A biztosító az alapbiztosítási összeg alapján előzetes díjat határoz meg, amely egész évre előre fizetendő. Amennyiben a bejelentett határnapi érték az alap biztosítási összeget meghaladja, ezen többlet után – de legfeljebb a maximális biztosítási összegig – pótdíjat kell fizetni. A pótdíj az adott hónapra az éves díj 1/12-ed része. A pótdíj elszámolása negyedévenként történik.

V. 103. számú záradék: Készletek csúcsérték biztosítása

1. A biztosítási szerződésben megjelölt készletek a mindenkori értékükön vannak biztosítva, mégpedig oly módon, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa azok – a biztosított által meghatározott – csúcsértéke.

2. A biztosított köteles minden egyes hónap maximális készletértékének megfelelő csúcsértéket - legkésőbb a következő hó 20-áig - a biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentés elmaradása esetén a záradékban meghatározott biztosított csúcsérték minősül bejelentési értéknek.

3. Ha kár esetén megállapításra kerül, hogy az utolsó bejelentéskor a biztosított a tényleges havi csúcsértéknél alacsonyabb összeget jelentett be, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a bejelentett összeg a tényleges havi csúcsértékhez aránylik.

4. A biztosító a szerződés szerinti biztosítási összeg alapján előzetes éves díjat állapít meg, és a biztosítási időszak (egy év) végén a 12 hónapi bejelentett értékek számtani átlaga alapján határozza meg a végleges díjat. Az előzetes díj egész évre előre fizetendő. Ha a számított számtani átlag az előre megadott csúcsértéknél alacsonyabb, a biztosító akkor is igényt tarthat a záradék szerinti minimális díjra, amely a biztosított csúcsérték 30%-ára meghatározott éves díj. Az elszámolás szerinti díjkülönbözet az utolsó havi csúcsérték biztosítóhoz történő beérkezését – de legkésőbb a biztosítási évfordulót – követő 30 napon belül esedékes.

V. 104. számú záradék: Többletköltségek biztosítása

1. A biztosító – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – a biztosítási fedezetet kiterjeszti:

a) a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségeire, amelyek túlóra, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka következtében merültek fel, feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javítások (helyreállítások) elvégzését, illetve a pótlást jóváhagyta;

b) az expressz- és speciális szállítások fuvardíjainak többletköltségeire;

c) a légi szállítások többletköltségeire.

2. A záradék alapján kártérítés akkor fizethető, ha a többletköltségek biztosítási esemény miatt keletkezett kárral kapcsolatban merültek fel.

3. A biztosító kártérítési kötelezettsége – káreseményenként – legfeljebb 25 százaléka azon kártérítési összegnek, melyet a biztosító ezen záradék nélkül fizetne.

4. A biztosító kártérítési kötelezettsége évente – a káresetek számától függetlenül – a záradék szerinti biztosítási összegig terjed.

V. 108. számú záradék: Külön feltételek, dokumentációk, modellek, prototípusok biztosításához

1. A biztosító – a megállapított díj megfizetése esetén – a biztosítási fedezetet kiterjeszti a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt következő vagyontárgyakra:

a) iratok, tervek, üzleti könyvek, kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, mágneslemezek és egyéb adathordozók;

b) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak.

2. A vagyontárgyak biztosítási összegét azok utánpótlási értékének figyelembevételével első kockázatra kell meghatározni.

3. A biztosító ezen vagyontárgyakban – a szerződés szerinti biztosítási események miatt – keletkezett károkat a meghatározott biztosítási összegen belül a kár időpontjában meghatározható utánpótlási értéken téríti meg a következő korlátozásokkal:

a) A biztosító nem téríti meg a számítógépek egységein, tárolóin levő adatsorokban, programokban, tervekben, dokumentációkban keletkezett károkat.

b) Amennyiben a káresemény bekövetkezése után fél évvel a károsodott dokumentáció, illetve vagyontárgy pótlása, helyreállítása nem történik meg, akkor a biztosító kizárólag ezen vagyontárgyak anyagértékét téríti meg. Ha a helyreállítás időtartama a biztosítottól független ok miatt a félévet meghaladja, a helyreállítás kezdetét ezen ok megszűnésének időpontjától kell számítani.

V. 109. számú záradék: Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási előírásai

1. Az idegen tulajdonú (javításra, tisztításra, bizományba, megőrzésre stb. átvett) vagyontárgyak a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összegig biztosítottak.

2. A biztosítottnak az átvett vagyontárgyakról lapszámozott, az elismervényről másolati példányt tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie, feltüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét.

3. Az egyes vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító a károsodás mértékének megfelelő javítás (helyreállítás, pótlás) költségét téríti meg. A térítés felső határa a vagyontárgy káridőponti idő (avult) értéke.

4. A biztosított és a károsult (tulajdonos) között létrejött – a kártérítési összegre vonatkozó – megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a vagyontárgyra megállapított kártérítési összeget a biztosított részére fizeti ki.

V. 110. számú záradék: Talajszint alatti helyiségekben történő tárolás kockázatmódosítása

A záradék alkalmazása esetén, a záradékra meghatározott pótdíj megfizetése mellett a biztosító kockázatviselése kiterjed a talajszint alatti helyiségekben levő, illetve tárolt, a Felhőszakadás miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei, illetve a Vezetékes vízkár biztosításának kiegészítő feltételei alapján biztosított vagyontárgyak felhőszakadás, illetve vezetéktörés miatti vízelöntés okozta kárainak megtérítésére a következőkben részletezett további feltételekkel.

1. A biztosított vagyontárgyakat a helyiség padozatától legalább 40 cm magasságban kell tárolni. Ezt el nem érő magasságban (de minimum 15 cm) tárolt vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak abban az esetben áll fenn, ha a szerződés az erre vonatkozó nyilatkozatát tartalmazza.

2. A záradék elfogadása esetén a Felhőszakadás miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 2. a), illetve a Vezetékes vízkár biztosításának kiegészítő feltételei 3. e) pont szerinti kizárás nem kerül alkalmazásra.

V. 111. számú záradék: Bérbe adott vagyontárgyak biztosítási előírásai

1. A biztosító feltételek szerinti kockázatviselése a bérlőknél levő biztosított vagyontárgyakra is kiterjed, amíg azokat a bérlő Magyarország területén belül használja (üzemelteti).

2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azonban az olyan károkra, amelyek a bérbe adott vagyontárgy szakszerűtlen vagy rendellenes használata miatt keletkeztek, és amelyekért a biztosítottat, vagy a kár időpontjában a vagyontárgyat üzemeltetőt (illetve bérbe vevőt) terheli a felelősség.

3. A biztosított köteles a bérbe adott vagyontárgyakról idősoros nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a vagyontárgyak bérbe vevőinek személyi adatait, valamint a vagyontárgyak üzemeltetési helyeit. A biztosító ezen megnevezett üzemeltetési helyeket tekinti kockázatviselési helyeknek.

V. 113. számú záradék: A biztosítási fedezet kiterjesztése a munkavállalók és a látogatók használati tárgyaira

1. A biztosító – a záradékra meghatározott biztosítási díj megfizetése esetén – a biztosítási fedezetet kiterjeszti valamely, a biztosítási szerződés szerinti biztosítási esemény bekövetkezése miatt

a) a biztosított munkavállalóinak,

b) a hivatalos látogatások résztvevőinek személyes, használati tárgyaiban (kivéve: gépjármű) keletkezett dologi károk megtérítésére.

2. A biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyeket a kockázatviselés helyén a személyes használat szokásos mértékét meghaladó mértékben tartottak, illetve amelyek munkahelyen tartása nem volt indokolt.

3. A biztosító záradék szerinti szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott káreseményenként és károsultanként, illetve a biztosítási időszakra (egy évre) összesen meghatározott kártérítési limitösszegig terjed.

4. A limitösszegen belül a biztosító a károsodott vagyontárgyak káridőponti értékéig kötelezhető azok ténylegesen keletkezett kárainak megtérítésére.

GVZ 001. számú záradék: Hosszú távú szerződésre vonatkozó kiegészítő feltételek

Jelen kiegészítő feltételek értelmében, ha a szerződő/biztosított írásban nyilatkozik a szerződés legalább 3 évre történő fenntartásának szándékáról, a biztosító előzetes tartamengedményt ad, az alábbiak szerint.

1. Az előzetes tartamengedmény érvényesítése: a biztosító a szerződés engedmények nélküli éves biztosítási díjból 10% díjengedményt ad, mellyel mindig a tárgyévre (biztosítási időszakra) fizetendő díjat csökkenti.

2. A szerződő/biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy ha biztosítási szerződését jelen kiegészítő feltételek hatálya alatt felmondja, a felmondás időpontjáig ténylegesen elszámolt engedmények összegét, de maximum a felmondást megelőző két évre vonatkozó engedmény összegét, a szerződés megszűnését követő 15. napig a biztosító részére egy összegben visszafizeti.

3. Abban az esetben, ha a szerződés létrejöttétől számított harmadik biztosítási évfordulóig sem a szerződő/biztosított, sem a biztosító nem él felmondási jogával, az előzetes tartamengedmény újabb három évre, változatlan feltételekkel érvényben marad.

4. A 3. pontban foglaltaktól eltérően a szerződő/biztosított nem kötelezhető az engedmény visszafizetésére:

a) ha a szerződés megszűnésére, felmondására a XXXXX XXX.8.d.) pontjában meghatározottak valamelyikének bekövetkezése miatt kerül sor,

b) ha a szerződés eltérő tartalommal, illetve díjjal átdolgozásra kerül, ebben az esetben azonban a biztosító az új szerződésnek megfelelően az engedményt módosítja,

5. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetében a határozatlan tartamra kötött biztosítások felmondására vonatkozó előírások – XXXXX XXX. 5.) pont szerint – érvényben maradnak.

6. Az előzetes tartamengedményt a szerződésben rögzíteni kell.

Document Metadata

Table of Contents

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁS (ÁVV) – TŰZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSA

Document Metadata