A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-295/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-295/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által … (lakhely: …; a továbbiakban: Ügyfél) 2011. szeptember 20-án érkeztetett kérelme alapján az OTP Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Nádor
u. 16., a továbbiakban: Bank) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Bankkal szemben — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 100.000 Ft — azaz egyszázezer forint — fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II. A Felügyelet a Bankkal szemben az ügyleti kamat megváltoztatására vonatkozó jogszabály megsértését nem állapította meg.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2011. szeptember 20-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta.
Az Ügyfél kérelme, a fogyasztóvédelmi eljárás megindításának indoka
Az Ügyfél, a felesége …, valamint a Bank és az OTP Jelzálogbank Zrt. (székhely: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) között … forint összegű, kiegészítő kamattámogatású, lakásvásárlási kölcsönszerződés (a továbbiakban: kölcsönszerződés) jött létre 2005. december 21-én. A kölcsönszerződés fedezetéül szolgált két lakáselőtakarékossági (a továbbiakban: LTP) szerződés is. Az Ügyfél előadta, hogy a kölcsönszerződés értelmében a Bank 2011. január 1-jétől módosította a törlesztőrészlet összegét … forintra, melyből a kezelési költség … forint volt.
Az Ügyfél előadta, hogy a törlesztőrészlet összegét túl magasnak tartotta, ezért reklamációt nyújtott be a Bankhoz. Ezt követően a Bank elismerte tévedését, és … forintra csökkentette a törlesztőrészletet. A Bank a 2011. augusztus 3-án kelt levelében értesítette az Ügyfelet arról, hogy 2011. szeptember 1-jétől … forintra módosul a törlesztőrészlete, mely … forint kezelési költséget tartalmaz. Ügyfél álláspontja szerint a kezelési költség összege a korábbihoz képest csökkent, ezért a törlesztőrészletének összegét a Banknak csökkentenie kellett volna, szemben az emeléssel.
Az Ügyfél a 2011. szeptember 1-jétől érvényes törlesztőrészletének összegére vonatkozóan kifogással élt a Banknál, mely elutasította a reklamációt azzal, hogy új egyenletes törlesztőrészletet állapított meg.
Ügyfél kérte a Felügyeletet egyrészt a Bank eljárásának vizsgálatára, másrészt a Bank kötelezésére a tekintetben, hogy a törlesztőrészlet összegét állítsa be az általa kalkulált összegre.
A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi:
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §- ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
A fogyasztóvédelmi eljárás során megállapított tényállás, jogszabályi környezet, a tényállás minősítése
I. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
I.1. Tényállás
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás iratai alapján megállapította, hogy az Ügyfél kölcsönszerződése szerint az első kamatperiódus 2011. január 1-jén letelt, így a Bank a hitel érvényes ügyleti kamatának és kezelési költségének figyelembevételével meghatározta az új törlesztőrészlet összegét. A Bank 2011. november 14-én érkeztetett nyilatkozata szerint a 2011. január 1-jétől aktuális törlesztőrészlet összegét tévesen … forintban határozta meg.
A Bank az Ügyfél reklamációját követően felülvizsgálta a 2011. január 1-jétől fizetendő törlesztőrészlet összegét, melynek során megállapította, hogy tévesen határozta meg a törlesztőrészletet. Az Ügyfelet 2011. január 1-jétől … forint összegű törlesztési kötelezettség terhelte volna a … forint helyett. A türelmi idő 2011. január 1-jén lejárt, az LTP szerződések is elérték a kiutalási feltételeket, így megkezdődött a kiutalási időszak. Ennek ideje alatt az Ügyfélnek a havi betéti összeg és az aktuális hiteldíj összegével megegyező havi törlesztőrészletet volt szükséges fizetnie, mely 2011. február 1-jétől … forint volt.
A Bank a 2011. február 16-án kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a 2011. január 1- jétől érvényes törlesztőrészlet összegét tévesen határozta meg, és a helyes törlesztőrészlet összege 2011. február 1-jétől … forint. A számlakorrekciót követően a Bank … forintot jóváírt az Ügyfél … számú lakossági folyószámláján.
I.2. Jogszabályi környezet
Az Ügyfél beadványának fentiek szerinti részét a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg.
A Fttv. 3. §-a szerint:
„3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint:
26. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül
egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”
Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.”
I.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül.
Nyilvánvaló, hogy az Ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy hitelszámlájára mekkora összegű befizetést kell teljesítenie, ügyleti döntésnek minősül. Ügyfél kölcsönszerződéssel kapcsolatos ügyleti döntése az, hogy a szerződésnek megfelelően éljen azzal a jogával, hogy szerződésszerűen teljesíthessen. Így Ügyfél ügyleti döntése – hogy milyen módon és összegben gyakorolja szerződésszerű teljesítéséhez való jogát – függött a Bank 2010. december 5-én kelt levelében foglalt tájékoztatástól, amely szerint hitelének törlesztőrészlete 2011. január 1-jétől … forintra módosul.
A Felügyelet a rendelkezésére álló nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél a Bank által adott tájékoztatás alapján tett eleget 2011. január és február hónapban a havi törlesztési kötelezettségének. Vagyis az Ügyfél által, a Bank tájékoztatásának alapján befizetett törlesztési összeg a valós törlesztőrészlet mértékét meghaladta, így a Bank téves tájékoztatása Ügyfél vagyoni helyzetére hátrányos kihatással bírt.
A Felügyelet megítélése szerint a Bank megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott azzal, hogy az Ügyfél számára tévesen adott tájékoztatást a havi törlesztőrészlet összegéről, vagyis lényegében az Ügyfél által a Bank részére megfizetendő pénzösszeg mértékéről. Az Ügyfél a Bank levele alapján megalapozottan bízhatott abban, hogy a Bank a törlesztőrészlet összegét helyesen állapította meg.
A Felügyelet álláspontja szerint az Ügyfél rendelkezésére bocsátott tájékoztatás (a Bank 2010. december 5-én kelt levele a törlesztőrészlet 2011. január 1-jétől aktuális összegéről) alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet ügyleti döntésében, azaz szerződésszerű teljesítése joga gyakorlásában befolyásolja. Az Ügyfél a Bank tájékoztatása alapján joggal feltételezhette, hogy a Bank által közölt törlesztőrészlet megfizetésével ügyleti döntését, azaz szerződésszerű teljesítésének jogát a valós kötelezettségének mértéke szerint gyakorolja.
A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Bank az Ügyfél hitelszámlájának kezelése során nem az elvárható szakmai gondossággal járt el, mert a 2010. december 5-én kelt levelében az Ügyfelet a hitelszámlájával kapcsolatosan tévesen tájékoztatta, mely téves információ hátrányosan befolyásolta az Ügyfél ügyleti döntését, valamint alkalmas volt annak befolyásolására, mivel az Ügyfél a tájékoztatásban bízva teljesítette a fizetési kötelezettségét 2011. január és február hónapban, és ezen befizetések számára anyagi hátránnyal jártak (plusz költségek). Megállapítható tehát, hogy a Bank téves tájékoztatása az Ügyfél vagyoni helyzetét érintette.
Mindezek alapján a Felügyelet a Bank azon magatartását, hogy Ügyfelet a hátralévő törlesztő részletek számával kapcsolatosan nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta, az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontjában foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg.
II. Az ügyleti kamat változására vonatkozó rendelkezések betartásának vizsgálata
II.1. Tényállás
A Felügyelet a 2011. október 4-én kelt, 140829/3/2011. iktatószámú végzésében nyilatkozat megtételére hívta fel a Bankot arra vonatkozóan, hogy az Ügyfél által igénybe vett hitel mikor módosult, és erről milyen formában értesítette az Ügyfelet.
Az Ügyfél a beadványához csatolta a kölcsönszerződés másolatát, melynek aláírásával az Ügyfél tudomásul vette, hogy annak tartalmát, valamint a Bank üzletági Üzletszabályzatát, Hirdetményét megismerte, és magára nézve kötelezőnek fogadta el.
A hitelkonstrukció lényege, hogy a Bank a futamidő első … hónapjára türelmi időt biztosít, melynek értelmében az Ügyfelet a türelmi idő alatt csak hiteldíj fizetési kötelezettség terheli, és az LTP számlákra a szerződésben rögzített betétösszegeket kell megfizetni.
A Bank – az Ügyfél által is aláírt kölcsönszerződés szerint – az Ügyfelet terhelő induló ügyleti kamatot évi …-ban határozta meg, és – a kamatperiódusra tekintettel – vállalta, hogy ezt a mértéket a folyósítástól számított öt évig nem változtatja. A Bank „Az OTP Bank és OTP Jelzálogbank által nyújtott OTP lakáshitel, OTP devizahitel felfüggesztett termékeinek kamat, díj, jutalék és költség tételei” elnevezésű Hirdetményének 2.2 pontja szerint a Bank a 2005. március 1. és 2008. augusztus 31. között igényelt hitelek esetében az évi … %-os ügyleti kamat mértékét 2009. május 1-jétől évi … %-ra módosította.
A pénzügyi szervezetek 2009. augusztus 1-jét megelőzően jogosultak voltak a devizahitelek ügyleti kamatát, egyéb költségét és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és a forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségeik változtak. A módosításról az ügyfeleket a változások hatálybalépését megelőző 15 nappal korábban Hirdetményben kellett tájékoztatni.
A kölcsönszerződés II.3. pontja, valamint a V.4. pontja szintén 15 napos, hirdetmény útján közzéteendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő a Banknak a kölcsön kondícióinak módosulása esetén.
II.2. Jogszabályi környezet
Az Ügyfél beadványának ezen részét a Felügyelet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg.
A Hpt. – 2009. május 1-jén, az ügyleti kamat módosításakor hatályban volt – 210. § (3)-(4) bekezdése szerint:
„210. § (3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt - külön pontban - a pénzügyi
intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.
(4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.”
II.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet ellenőrizte a Bank hivatalos honlapján – xxx.xxxxxxx.xx – elérhető „Az OTP Bank és OTP Jelzálogbank által nyújtott OTP lakáshitel, OTP devizahitel felfüggesztett termékeinek kamat, díj, jutalék és költség tételei” elnevezésű Hirdetményt, és megállapította, hogy a Hirdetmény 2.2 pontja szerint a Bank a 2005. március 1. és 2008. augusztus 31. között igényelt hitelek esetében a szerződés szerinti évi … %-os ügyleti kamat mértékét 2009. május 1-jétől évi … %-ra módosította.
A Bank 2011. november 14-én érkeztetett nyilatkozata és az üzletági Hirdetmény szerint az Ügyfél hitele tekintetében az ügyleti kamat mértéke 2009. május 1-jétől módosult …%-ról
…%-ra, azonban az Ügyfél havi törlesztőrészletét – a türelmi időre tekintettel – 2011. január 1-jéig nem befolyásolta a kamatváltozás.
A fentiekre tekintettel a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során nem állapította meg a Hpt. 210. § rendelkezéseinek megsértését.
III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint:
„71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a),
c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
III.1. A jogsértés további folytatásának megtiltása
Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Banknak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésétől.
III.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása
A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról is határozott, és a Bankkal szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével — 100.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a
61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. §
(1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.
A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Bank azzal, hogy az Ügyfelet a törlesztőrészlet mértékéről nem megfelelően tájékoztatta, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására.
A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.
A Felügyelet a bírság összegének meghatározása során értékelte, hogy a Bank a téves tájékoztatásról történt tudomásszerzést követően a hibát javította, az Ügyfelet a tévedésről tájékoztatta és az emiatt keletkezett túlfizetés összegét jóváírta az Ügyfél lakossági folyószámláján.
A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés
A Felügyelet az FK-I-11928/2012. számú végzésével az eljárást a Bank által megállapított törlesztőrészlet összegszerűségének felülvizsgálata tárgyában – fogyasztóvédelmi
hatáskörének hiányára való tekintettel – megszüntette.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a
Psztv. 4. § a)-r) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban, illetőleg a Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja és a 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2012. február 23.