ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízási típusú szerződéseihez
I. Általános rendelkezések, fogalmak
1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) hatálya a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: Megbízó) által kötött megbízási szerződésekre (a továbbiakban: szerződés) terjed ki, a 2. pontban meghatározott kivétellel.
2. Az ÁSZF hatálya nem terjed ki:
a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás,
b) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti, illetve az egyéb központosított közbeszerzési eljárás,
c) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti közbeszerzési eljárás,
d) a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet szerinti közbeszerzési eljárás
eredményeként megkötött szerződésekre.
3. Az ÁSZF hatálya a 2022. május 17. napját követően megkötött szerződésekre terjed ki.
4. A szerződés az ÁSZF-től eltérő feltételeket meghatározhat. Amennyiben az ÁSZF és a szerződés azonos tárgyú rendelkezései között bármilyen eltérés van, a szerződés rendelkezései az irányadóak.
5. Az ÁSZF szerződési feltételnek minősül, amelyet a Megbízott az ÁSZF tartalmának megismerését követően a szerződés aláírásával fogad el.
6. Az ÁSZF-ben használt fogalmak a szerződésben használt fogalmak szerint értelmezendőek.
7. Az ÁSZF alkalmazásában:
a) Megbízott: a Megbízóval szerződést kötő fél, magánszemély vagy szolgáltató;
b) Magánszemély: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. évi törvény hatálya alá tartozó magánszemély, a 7.c) pontban foglalt kivétellel;
c) Szolgáltató: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § 6. pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti vállalkozás, valamint az a magánszemély, aki az adóhatóságnál költségelszámolásra bejelentkezett és ezért adószámmal rendelkezik;
d) Kapcsolattartó: a Megbízó szerződésben megjelölt kapcsolattartója.
8. Az ÁSZF-ben dőlt betűvel jelölt általános szerződési feltételek a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a szerződésre vonatkozó jogszabályoktól lényegesen eltérnek.
II. Együttműködés, kapcsolattartás
9. A szerződő felek (a továbbiakban: Felek) a szerződés teljesítése érdekében egymással kölcsönösen együttműködni kötelesek, az együttműködés keretében kötelesek a szerződés teljesítését befolyásoló minden lényeges körülményt egymással haladéktalanul közölni. Megbízott köteles a
Megbízó kapcsolattartóját kívánságára, illetve szükség esetén e nélkül is folyamatosan tájékoztatni tevékenységéről.
10. A szerződés teljesítése során mindennemű értesítést írásban is meg kell erősíteni, és azokat az érdekelt Felek kapcsolattartóinak szerződésben megadott postai vagy e-mail címére, illetve telefax számára kell eljuttatni. Bármely fél által észlelt, a szerződésszerű teljesítését lehetetlenné tévő akadály felmerülése, illetve szerződésmódosítás kezdeményezése esetén az értesítést aláírt levélben is meg kell erősíteni.
11. A Megbízott köteles a Megbízó alkalmazottaival és munkatársaival, vagy az általa kijelölt más személyekkel a megbízás teljesítése során együttműködni.
12. A Megbízott a megbízást a szerződésben kijelölt kapcsolattartó utasításai szerint, a Megbízó érdekeinek megfelelő teljesítésével köteles ellátni.
13. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, (az a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
III. Felek jogai és kötelezettségei
14. A Megbízott a teljesítés során személyesen, illetve a szerződésben megjelölt személy útján köteles eljárni, részéről más harmadik személy közreműködésének igénybevételéhez a Megbízó előzetes jóváhagyása szükséges. A közreműködő költségeit a Megbízott köteles viselni. A Megbízott az igénybe vett közreműködőkért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
15. A Megbízó a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat, információkat, dokumentumokat köteles a szerződés teljesítéséhez szükséges megfelelő határidőben a Megbízott rendelkezésére bocsátani.
16. A teljesítéshez szükséges információkat és dokumentumokat a Megbízó kapcsolattartója elektronikus formában vagy a Megbízó székhelyén nyomtatott formában bocsátja a Megbízott rendelkezésére, a Megbízott pedig a feladatellátással kapcsolatos dokumentumokat, információkat a Megbízóval előzetesen egyeztetett módon folyamatosan átadja a Megbízó kapcsolattartója részére.
17. Amennyiben a szerződéses kötelezettségei teljesítése érdekében a Megbízott számára szükségessé válhat a Megbízó által használt épületekbe történő belépése, a Megbízott a szerződés aláírásával elfogadja a vonatkozó biztonsági és más előírásokat, amelyek a Megbízó által használt épületekbe történő be- és kiléptetésre, valamint ott tartózkodásra vonatkoznak.
18. A megbízás teljesítéséhez szükséges eszközöket, felszereléseket (telefon, személygépkocsi, számítógép, laptop, stb.) a Megbízott biztosítja, az azok használatával kapcsolatos költségek a Megbízottat terhelik.
19. A Megbízott a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a szerződésben meghatározott feladatoknak a részéről történő elvállalása és elvégzése nem ütközik jogszabályba, továbbá hogy vele és a teljesítésbe bevonni kívánt közreműködőkkel szemben a feladat ellátása kapcsán jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
20. A Megbízott a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy az általa megadott és a szerződésben foglalt adatok – különösen a személyes, illetve cégadatok, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó adatok
– teljes körűek, valódiak és hitelesek. Megbízott tudomásul veszi, hogy az általa megadott adatokban bekövetkező valamennyi változásról köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíteni a Megbízót. Ennek elmaradásából eredő felelősség a Megbízottat terheli.
IV. Díjazás és a teljesítés igazolása
21. A Megbízott a Megbízó által meghatározott időközönként, de legalább a teljesítés utolsó napján köteles a szerződés szerinti feladatok ellátásáról írásbeli összefoglalót készíteni, amely tartalmazza a feladatokra fordított időkimutatást és rövid írásos emlékeztetőt. Megbízott az összefoglalót Xxxxx által előzetesen egyeztetett időpont(ok)ban köteles Megbízó kapcsolattartója részére átadni.
22. A Megbízó az összefoglaló alapján, annak benyújtását követően írásban nyilatkozik a teljesítés elfogadásáról. Amennyiben az összefoglaló hiányos, illetve egyéb okból nem alkalmas a feladat teljesítésének igazolására, úgy Megbízó 2 munkanapos határidő tűzésével Megbízottat hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben Megbízott az összefoglaló benyújtására vagy a hiánypótlásra vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, az súlyos szerződésszegésnek minősül.
23. A Megbízó a szerződésszerű teljesítésről (részteljesítésről) teljesítésigazolást állít ki.
24. A szerződésben meghatározott megbízási díj magában foglalja – költségátalányként – a Megbízottnál a megbízás teljesítésével kapcsolatosan felmerülő minden költséget, kiadást, ezért a Megbízott további kifizetéseket – költség, kiadás, vagy más jogcímen – a Megbízótól nem igényelhet.
25. Rendkívül indokolt esetben – a Megbízó előzetes írásbeli jóváhagyása alapján – a megbízás teljesítése érdekében szükséges külföldi kiküldetéssel összefüggésben felmerült költségek megtérítésére a Megbízó ideiglenes külföldi kiküldetés rendjét szabályozó, mindenkor hatályos miniszteri utasítások rendelkezései szerint kerülhet sor.
26. A Felek előleg fizetését kizárják. A megbízási díjra a Megbízott utólag, a szerződésben rögzített ütemezés szerint, a (rész)teljesítés igazolását követően jogosult.
27. A Megbízó a megbízási díjat a teljesítésigazolásban foglaltak szerint a Megbízottnak a szerződésben megjelölt számlaszámára történő átutalással, a Ptk. 6:130. § (1) bekezdése szerint számított 30 napon belül teljesíti a Magyar Államkincstár útján.
Szolgáltató szerződő fél esetén:
28. A Megbízott tudomásul veszi, hogy a számlát a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevére és címére (1027 Budapest, Bem rakpart 47.) köteles kiállítani és a Megbízó kapcsolattartója nevének feltüntetésével megküldeni. A számlán Megbízott köteles a szerződésen feltüntetett iktatószámot is szerepeltetni.
29. A Megbízott a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Megbízó csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelő számla és a teljesítésigazolás birtokában teljesít kifizetést.
30. Megbízott tudomásul veszi, hogy amennyiben a számla nem a 28-29. pontokban rögzítettek szerint kerül kiállításra, illetve a számla annak kiállításától számított 10 napon túl érkezik Megbízó részére, abban az esetben a számlát a Megbízó visszaküldi a Megbízott részére, amely esetben a Megbízó késedelme kizárt.
Magánszemély szerződő fél esetén:
31. A Megbízott a szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a megbízási díj kifizetéséhez szükséges adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilatkozatokat megteszi, ezzel összefüggésben keletkezett adatszolgáltatási és okirat-csatolási kötelezettségének eleget tesz.
32. A Megbízott legkésőbb a teljesítés (első részteljesítés) igazolásának időpontjáig a kifizetéshez szükséges, az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban előírt jognyilatkozatokat megteszi. A jognyilatkozatok hiánya a Megbízó késedelmét kizárja.
V. Kötbér érvényesítése
33. A megbízás teljesítése akkor szerződésszerű, ha a Megbízott a szerződésben (és mellékletében) meghatározott feladatait, továbbá a megbízás keretében kapott, konkrét feladatait határidőben, maradéktalanul, a szerződésben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, továbbá a Megbízó utasításainak és érdekének megfelelően teljesíti.
34. A Megbízott késedelembe esik, ha a szerződésben, vagy Megbízó által meghatározott határidőben nem teljesít. Megbízott késedelmes teljesítése esetén, ha a késedelem a Megbízottnak felróható, a Megbízó késedelmi kötbérre jogosult.
35. A késedelmi kötbér mértéke naponta a teljes bruttó megbízási díjának (kötbéralap) 1%-a, maximális mértéke a kötbéralap 15%-a.
36. A Megbízott köteles a megbízással kapcsolatos kötelezettségeit lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legmagasabb színvonalon, legjobb tudása szerint teljesíteni. Amennyiben a Megbízott hibásan teljesít, Megbízó a késedelmi kötbérrel azonos mértékű hibás teljesítési kötbérre jogosult arra az időre, amely a hibás teljesítéstől a kifogástalan minőségben történő teljesítésig eltelt. A hibás teljesítési kötbér maximális mértéke a szerződésben meghatározott teljes bruttó megbízási díj (kötbéralap) 15%-a.
37. A Megbízónak jogában áll az esedékessé vált kötbért a megbízási díjból visszatartani.
38. Amennyiben a szerződés a Megbízónak felróható okból meghiúsul, a Megbízott a saját, igazolható költségei megtérítésére tarthat igényt. Ebben az esetben Megbízott csak azoknak a károknak a megtérítését kérheti, melyek a szerződés meghiúsulásával közvetlen összefüggésben állnak és amely károk más módon nem térülnek meg.
39. Amennyiben a teljesítés Megbízottnak felróható bármely okból meghiúsul, a Megbízó elállhat a szerződéstől és a Megbízott meghiúsulási kötbért köteles fizetni a Megbízó számára. A meghiúsulási kötbér alapja a szerződésben meghatározott teljes bruttó megbízási díj (kötbéralap), mértéke a kötbéralap 20 %-a.
40. A Megbízó kötbérigényének érvényesítése nem jelenti a Megbízó egyéb igényeinek elvesztését. Megbízó a kötbért meghaladó kárt is érvényesítheti a Megbízottal szemben.
41. A Megbízó kötbérigényét írásban köteles közölni a Megbízottal, külön megjelölve annak jogalapját és összegét. Megbízó jelen pont szerinti írásbeli tájékoztatás hiányában is jogosult kötbér igényének érvényesítésére.
42. Megbízott tudomásul veszi, hogy nem szerződésszerű teljesítése esetén a teljesítés/részteljesítés elfogadása a Megbízó részéről nem minősül a szerződésszegésből eredő jogok érvényesítéséről való lemondásnak.
VI. Titoktartás
43. A Megbízottat a szerződés teljesítése keretében a szerződés hatályba lépése előtt és az ezt követően tudomására jutott minősített adatot képező információk tekintetében büntetőjogi felelősség terheli. Egyéb bizalmas információk átadására vagy nyilvánosságra hozatalára egyik fél sem jogosult, kivéve a szerződés lényeges tartalmi elemeire, azaz a Felek személyére, a szerződés tárgyára és az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozó információkat, illetve mindazon rendelkezéseket, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő.
44. Felek a szerződés aláírásával megállapodnak, hogy a szerződés és annak teljesítésével kapcsolatos, vagy az egymásról, különösen egymás működéséről, szervezetéről tudomásukra jutott, birtokukba
került információ, illetőleg más módon megismert, nyilvánosan nem hozzáférhető minden olyan tény, adat, terv, okirat, dokumentum, eljárás (a továbbiakban: adat) üzleti titoknak minősül, amelyek nyilvánosságra hozatala a felek hivatali, üzleti vagy egyéb érdekeit sértené.
45. A minősített adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség mind a két felet a szerződés lejárta, illetve bármi okból történő megszűnése esetén a minősítés tartamáig kötelezi; más, a szerződéssel kapcsolatban keletkezett titok és egyéb, a teljesítés során keletkezett bizalmas információk tekintetében a hatályos jogszabályok által előírt rendelkezések alapján kell eljárni.
46. A Xxxxx mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fenti kötelezettségekről az érintett munkavállalóikat, vagy egyéb közreműködőket tájékoztassák, a fenti előírásokat betartsák és betartassák. Az adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából származó hátrányok, valamint az ezek kiküszöböléséhez szükséges költségek – az egyéb felelősségén túl – azt a felet terhelik, akinek a jogosulatlan nyilvánosságra hozatal tekintetében felelőssége fennáll.
VII. Szerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése
47. A szerződés bármely fél kezdeményezésére közös megegyezéssel bármikor módosítható. A módosítás kizárólag írásban érvényes.
48. Felek a szerződést határozott időtartamra kötik. A szerződés a Felek szerződésszerű teljesítésével, vagy a határozott idő lejártával szűnik meg, illetőleg, ha a szerződést bármelyik fél írásban felmondja. A felmondási idő mindkét fél részéről – az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított
– 30 nap.
49. A szerződést a Felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. Az erről szóló megállapodás kizárólag írásban, a Felek együttes aláírásával érvényes.
50. A szerződést bármelyik Xxx azonnali hatállyal felmondhatja a másik Félhez eljuttatott írásbeli értesítéssel, ha a másik Fél a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségét súlyosan megsérti, és azt nem orvosolja az erre vonatkozó írásbeli felszólítást követő 8 napon belül. A kötelezettség teljesítésére felhívó írásbeli felszólítást nem kell megküldeni, ha a szerződésszegés olyan súlyú, hogy a sérelmet szenvedett Xxxxxx a továbbiakban nem várható el a szerződés fenntartása.
51. Megbízó jogosult a szerződéstől elállni, illetve azt azonnali hatállyal felmondani, ha a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke bármely okból megszűnik.
VIII. Egyéb rendelkezések
52. A szerződésben foglaltak sem kormányzati szolgálati jogviszonyba történő kinevezésként, sem munkaszerződésként nem értelmezhetők.
53. Amennyiben Megbízott jelen szerződésen alapuló tevékenysége a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti további jogviszonynak minősül, Megbízott a szerződés aláírásával kijelenti, hogy a további jogviszony létesítése kapcsán nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségi ok, illetve a Kit. 95. § (5)-(7) bekezdései szerinti esetben a szükséges előzetes bejelentést megtette vagy előzetes engedélyt megkapta. Amennyiben Megbízott kormányzati szolgálati jogviszonya Megbízónál áll fenn, Megbízott tudomásul veszi, hogy a megbízási díj kizárólag abban az esetben illeti meg, ha a jelen szerződésben rögzített feladat mellett a kormányzati szolgálati jogviszonyához kapcsolódó munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.
54. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szerződés teljesítése során tudomásukra jutott személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉBEN (általános
adatvédelmi rendelet) foglaltakkal összhangban kezelik, az érintetti joggyakorlást kölcsönösen elősegítik.
55. Felek kijelentik, hogy jelen szerződés keretében egymás tudomására hozott kapcsolattartók személyes adatait a szerződés teljesítésének elősegítése céljából, e cél megvalósulásáig, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján kezelik, erről a kapcsolattartóként megjelölt természetes személyeket tájékoztatták.
56. A Megbízott képviselője a szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy az általa képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül. A Megbízott tudomásul veszi, hogy jelen pontban foglalt nyilatkozat tartalmának változása esetén arról haladéktalanul köteles – a szerződésben megjelölt kapcsolattartó útján – a Megbízó képviseletében eljárt kötelezettségvállalót írásban tájékoztatni. (Jelen pont Szolgáltató szerződő fél esetén alkalmazandó!)
57. Megbízott a szerződés aláírásával tudomásul veszi
a) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdésében, továbbá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltakat, azaz az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságát, valamint
b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
32. §-ában valamint 1. számú mellékletének III./4. pontjában, továbbá a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal által kötött, a nettó ötmillió forintot el nem érő értékű szerződésekre vonatkozó adatok közzétételéről szóló 85/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 1. §-ában foglaltakat, amelyek alapján a szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetőleg a nyilvánosságra hozatalt a Megbízó még az üzleti titokra való hivatkozással sem tagadhatja meg, továbbá
c) minden olyan szervezet, hatóság, egyéb személy ellenőrzési jogosultságát, amelyeket jogszabály erre jogosít, illetve kötelez (ilyen szervek különösen a közreműködő szervezetek, a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja, az Európai Bizottság illetékes szervei és az Európai Számvevőszék).
58. Az ÁSZF-ben és a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.
59. Az ÁSZF-fel és a szerződéssel kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket Felek egymás között tárgyalások útján kísérelik meg rendezni.