ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó fel- tételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Je- len feltétel biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény – továbbiakban: Bit.– alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek minda- zon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivat- kozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alap- ján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya ese- tén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényességé- hez további követelmények teljesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyaté- kossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítő- jének. A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igé- nyeit nem áll módunkban figyelembe venni.

A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott ki- zárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltéte- lei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gya- korlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érde- kelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerződő).

Szerződő a fogyasztónak minősülő építtető.

Biztosított lehet az építtető (beruházó), fővállalkozó, alvállal- kozók.

Amennyiben a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a sze- mély, a szerződő fél köteles a biztosítottat tájékoztatni a hozzá intézet nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkező válto- zásokról.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe belép- het; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egye- temlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybe- hangzó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését ajánlatával a Szerződő kezdeményezi a Biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.

Ha a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a doku- mentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szer- ződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.

Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létre- jön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől szá- mított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfe- lelően tették.

Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az eset- ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülmé- nyei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfe- lelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2.2. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfo- gadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA ‌‌‌

3.1. A biztosítási szerződés határozott időtartamú, ilyenkor az időtartam azonos a kivitelezési időszakkal (megegyezés estén kiterjesztve a szavatossági időszakra).

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden ké- sőbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első nap- ján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kéré- se esetén készpénzben kell megfizetni.

A biztosító és a szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A szerződő rendelke- zésére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg biztosítóhoz, ak- kor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal.

4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.6. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés lét- rejöttének időpontjában kezdődik. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdő- dik, amely napra a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biz- tosító erre halasztást adott.

4.7. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

4.7.1. Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a to- vábbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);

Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység során tanácsadást nem végezhet.

4.7.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

4.7.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői

tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

4.7.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevé- kenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékeny- ségével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

4.7.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötele- zettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadá- sért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

4.7.6. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jog- viszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a javadal- mazást.

4.7.7. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

4.7.7.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felha- talmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

4.8. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

4.9. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfizetés- re, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

4.10. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

5. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MÓDOSÍTÁSA, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegye- zése szükséges.

5.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így különösen a kockázati körülmények változását közlik vele, ti- zenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés mó-

dosítására, illetőleg – ha a kockázatot kockázatvállalási irány- elvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harminca- dik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.‌‌‌‌‌

5.3. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biz- tosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban fel- hívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

5.4. Abban az esetben, ha a szerződés az előző bekezdésben írt módon, a biztosítási díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a ko- rábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik és a szer- ződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyi- latkozatát megküldi a biztosítónak.

5.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

5.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a bizto- sító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

5.7. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a bizto- sítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

5.8. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a bizto- sítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosí- tási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

5.9. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkez- mények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulaj- donjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdon- jog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a ko- rábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidő- vel felmondhatja.

5.10. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.

6. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

6.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül,

de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig be- jelentett károkra terjed ki.

6.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, ame- lyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okoz- ták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

7. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg, a Magyarországon érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg az építési teljesítés szerződés szerinti vállalási összege, beleszámítva az építtető által szállított épí- tőanyagokat és az általa végzett teljesítéseket.

Külön biztosítási összegeket kell megállapítani az építőgépek- re, építéshelyszíni segédszerkezetekre és berendezésekre, káreseménnyel kapcsolatos többletköltségre, és a felelősségi kockázatok limitértékeire.

8.2. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.

8.3. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok válto- zásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított ti- zenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gya- korolhatja.

9. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés ha- tálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosítási összegeket.

10.2. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, ki- véve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

Az előző bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosí- tó abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szer- ződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

10.3. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.3.1. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége na- gyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület marad- vánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva ab- ból a maradványok értékét. (Forgalmi érték: az adott ingat- lan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.) Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és a maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatvi- selés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

10.4. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, illet- ve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

10.4.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra választott értékmeghatározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkal- maz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatá- rozásának módszere szerint megállapított értékhez a kár időpontjában.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban köteles megtéríteni.

10.4.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmi- sülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől függően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.

10.4.3. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenve- dett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.

10.4.4. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.

10.4.5. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

10.4.6. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

10.4.7. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költ- ségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, il- letve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

10.4.8. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, keze- lésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett

– a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, beren- dezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontár- gyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

10.4.9. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi esz- közök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a biztosító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

10.5. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérítések/ káreseménnyel kapcsolatos többletköltség/

10.5.1. A biztosító külön megállapodás alapján téríti a kárese- ménnyel kapcsolatos többletköltségeket, a következők szerint:

• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tu- lajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik.

• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszá- mításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel.

• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgála- ti (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulá- sával történt.

• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a bizto- sított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín hely- reállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel.

10.6. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azok- ban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezett- ségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, ami- kor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem

egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.‌‌

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájé- koztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének jelenérté- kéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

11. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT VAGYONKÁROK

11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.

11.2. Nem téríti meg a biztosító:

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek ered- ménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze- függésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár- zásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károk

f) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk,

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

g) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint: Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelye- ket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekmények- kel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más

esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja (i), Amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásol- ja, vagy

Amelyek módja és körülményei arra engednek következ- tetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

12.1. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

12.1.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfe- lelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének ele- get tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyásoló körül- ményeket és a Szerződő/Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy elle- nőriztetni.

Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosí- tott(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítási szerződés fel- tételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.

A szerződő/biztosított köteles haladéktalanul, írásban értesí- teni a biztosítót, amint a kockázatban jelentős változás kö- vetkezik be, továbbá köteles haladéktalanul, saját költségére megtenni minden olyan további óvintézkedést, amely az ilyen változás miatt válik szükségessé – amennyiben szükséges, úgy a kockázatban beállt változások a fedezet vagy a biztosí- tás díjának megváltozását is maguk után vonhatják.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló köte- lezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.‌

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatko- zik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség meg- sértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosított nem hajthat végre, illetve engedélyezhet olyan változtatást, amely a kockázat megnövekedését eredmé- nyezi, kivéve, ha ehhez a biztosító írásban hozzájárul.

12.1.2. Kárbejelentési kötelezettség

• A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köte- les a biztosítónak bejelenteni, telefonon, és ezzel egyidejű- leg írásban.

• Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/

biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni vi- szonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem te- szi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

A biztosított köteles megőrizni a károsodott részeket/vagyon- tárgyakat, és azokat megtekintésre hozzáférhetővé tenni a biztosító képviselője vagy kárszakértője részére;

• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, le- írását,

– a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét, be- csült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatá- sához szükséges – iratokat, dokumentumokat,

– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

– valamint valamennyi egyéb, biztosító szolgáltatása jo- galapjának és/vagy összegszerűségének megállapítá- sához elengedhetetlenül szükséges, lényeges informá- ciót.

• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rab- lás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

12.1.3. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár meg- előzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.

12.1.4. Kárenyhítési kötelezettség

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káre- semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiá- nyában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem ve- zetett eredményre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biz- tosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

A kár bejelentését követően a biztosított a kisebb károknál javításokat végezhet, és a károsodott részeket kicserélheti; minden más esetben a javítások és helyreállítás megkezdé- se előtt a biztosító képviselőjének lehetőséget kell nyújtani a kár megtekintésére. Amennyiben a biztosító képviselője ezt egy, a helyzet megkívánta ésszerű időszakon, de legfeljebb 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a biztosított jogosult javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni. A biztosító e szerződésben vállalt kockázata megszűnik egy ká- rosodott tárgyra vonatkozólag, amennyiben azt nem a lehető legrövidebb időn belül, szakszerűen javítják meg.

12.2. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

13. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

13.1. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerződésben megálla- pított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének el- bírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthe- tetlenné váltak. A biztosító semmilyen esetben sem felel

olyan veszteségekért, károkért és kártérítési kötelezett- ségekért, melyeket a bekövetkezésüktől számított 15 na- pon belül nem jelentettek, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.‌

13.2. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-be- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a bizto- sító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.3. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírá- sokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel össze- függésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

13.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 12.1.2. pontban foglalt határ-időn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

13.5. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üz- letvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető beosztású tiszt- ségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést a kármegelő- zési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is al- kalmazni kell.

13.6. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy

• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

• a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucino- gén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatá- sa alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta.

13.7. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bár- milyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

13.8. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e köve- telést biztosítják.

13.9. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támo- gatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján meg- nyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított vissz- kereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmé- nyek a biztosítottat terhelik.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí- tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí- tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvénye- sítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgálta- tást köteles visszatéríteni.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a kö- vetelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezé- sétől számított két év.

14.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

14.3. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátar- tozó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni.

14.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy el- lenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges beren- dezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati vi- szonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

14.5. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

14.6. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panasza- ival foglalkozó szerv: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.

14.7. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabá- lyozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Polgári Tör- vénykönyv) és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény. törvény rendelkezései az irányadók. 14.8. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos

esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.‌

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jog- következményeket alkalmazza akkor is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszál- lásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. 14.9. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (kü- lönös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatko- zó pontokra). Az Általános Szerződési Feltételek szerkeszté- sének lezárási dátuma: 2021.08.01. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor ke- rülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

14.10. A biztosító cégneve:

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelye: 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószáma: 10828704-2-44

KSH száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Buxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx Felügyelő hatóság:

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

14.11. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

15. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje egy évről kettőre emelkedett. (14.1. pont).

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELE ‌‌

A biztosító vállalja, hogy a kötvényen feltüntetett biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szerződés feltételei, és záradé- kai alapján az alábbiakban részletezett módon és mértékben kártalanítja a biztosítottat.

1. A biztosító fizetési kötelezettsége a jelen szerződés alapján kizárólag akkor áll fenn, ha a szerződő és/vagy a biztosított (a továbbiakban együttesen biztosított) a szer- ződés valamennyi feltételét figyelembe veszi, és betart- ja, továbbá a biztosítás adatközlő lapon és az ajánlatban megadott adatok a valóságnak megfelelnek.

2. Az elfogadott ajánlat és a feltételek fejezetei a záradékokkal a szerződés részét képezik, tehát a továbbiakban a „szerző- dés” szó fogalma ezek összessége értendő.

3. A károk megelőzésével kapcsolatban a biztosított kö- teles saját költségén elvégezni minden ésszerű óvintéz- kedést és betartani vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A kivitelezésnek meg kell felelni a hatályos építési enge- délyezési határozatnak megfelelő műszaki kiviteli terv- dokumentációnak, továbbá a szabványoknak, minőségi előírásoknak, technológiai követelményeknek, valamint be kell tartani az építési tevékenységre vonatkozó szak- mai, minőségi és biztonsági előírásokat.

4. A biztosító képviselőinek jogában áll a biztosított lé- tesítményt megtekinteni, és ellenőrizni biztosított pedig köteles a kockázat elbírálása szempontjából lényeges- nek minősülő összes információt megosztani a biztosító képviselőivel.

5. A biztosító kockázatvállalása a munkálatok megkezdése- kor, avagy akkor kezdődik, amikor a kötvényen megnevezett vagyontárgyakat a biztosítás helyszínén kirakodják, de legko- rábban a kötvényen feltüntetett kezdő időpontban.

A biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosított építke- zés azon részeivel kapcsolatban, amelyeket (elkészülé- süket követően) átadnak, vagy használatba vesznek, az átadás vagy használatba vétel időpontjában, de legké- sőbb a kötvényen feltüntetett lejárati időpontban meg- szűnik.

A biztosítási időszak kizárólag a biztosító előzetes írásbeli jóvá- hagyásával hosszabbítható meg.

I. FEJEZET – VAGYONBIZTOSÍTÁS

Biztosítási esemény:

A biztosító és a biztosított megegyeznek, hogy olyan esetek- ben, amikor a szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyak- ban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt előre nem látható és váratlan események következtében olyan kár keletke- zik, melynek oka nem esik az általános kizárások alá, és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a biztosító a biztosítottnak ezen dologi károkért szolgáltatást nyújt.

A szolgáltatás mértéke nem lehet nagyobb, mint az egyes kockázatokra meghatározott biztosítási összeg, illetve a szer- ződésben megjelölt teljes biztosítási összeg.

A biztosító megtéríti a biztosítottnak a jelen szerződésben fe- dezetbe vett káresemény bekövetkeztekor a káreseménnyel kapcsolatos szükségessé vált többletköltségeket, amennyi- ben a kötvényen valamint az ajánlatban szerepel egy erre a célra elkülönített biztosítási összeg.

Az I. fejezetre vonatkozó kizárások

A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az aláb- biakra:

a) a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet a biztosított minden egyes káreseménynél köteles viselni;

b) bármiféle következményi kár, ideértve a pénzbírságot, a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket, kése- delmi kamatot, kötbért, a nem teljesítést, és a vállal- kozói szerződés megszűnéséből, illetve megszűnteté- séből eredő kárt;

c) hibás tervezés miatt fellépő veszteségek és károk;

d) hibás anyag, hibás kivitelezés pótlásának, javításának vagy átvételének költsége. Ez a kizárás csak a közvet- lenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre és károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be;

e) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező károk, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasz- nálódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció, és érték- csökkenés;

f) építőgépek, építéshelyszíni berendezések elektro- mos meghibásodása, géptörése, működési zavara, hűtő-vagy egyéb anyag fagyása, kenőanyagok hibái, olajozás vagy hűtőanyag hiány. A fenti hibákból eredő következményi károkra azonban nem vonatkozik a ki- zárás;

g) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi, illetve légi járművek kárai, sérülései;

h) akták, rajzok, számítások, nyilvántartások, pénz, kö- telezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, értékpapí- rok, csekkek megsemmisülése, sérülése;

i) leltárhiányból eredő károk;

j) kisgépekben és kéziszerszámokban, mérőműszerek- ben keletkezett károk;

k) olyan építési konténerekben keletkezett károk, ame- lyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szemben támasztott követelményeket;

l) teljes vagy részleges munkabeszüntetés.

Az I. fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések

1. Biztosítási összeg:

A szerződésben megadott biztosítási összeg nem lehet ki- sebb, mint:

– az építési teljesítés teljes értéke, beleértve a vállalási ösz- szeget, az anyagköltségeket, béreket, szállítási költsége-

Különös feltételek ‌

ket, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagok, egységek, és részegységek költségeit;

– az építéshelyszíni berendezések, építési segédszerkezetek és építőgépek új értéke, vagyis a biztosított vagyontárgyak, illetve azokkal egyenértékű minőségű és teljesítményű tár- gyak újra beszerzési költsége.

A biztosított kötelezettséget vállal, hogy a biztosítási ösz- szeget a jelentősebb, de minimum

• 10%-ot meghaladó változásoknak megfelelően növeli, illetve csökkenti, ez azonban csak akkor lép hatályba, ha a biztosított a biztosítót erről írásban tájékoztatja és az ilyen növekedést, avagy csökkenést a biztosító rávezeti a kötvényre.

Amennyiben kár esetén kiderül, hogy az aktuális biztosí- tási összeg kisebb, mint az adott vagyontárgy valós ér- téke, úgy a biztosított a jelen szerződés értelmében csak arányos szolgáltatásra tarthat igényt, azaz a szolgáltatási összeg olyan arányban csökken, amilyen arányban a biz- tosítási összeg áll a valós értékkel. Ez a feltétel külön külön vonatkozik valamennyi vagyontárgyra és költségtételre.

2. A kárrendezés alapja:

A jelen szerződés fedezetébe tartozó károk esetén a térítés kifizetése a következők szerint alakul:

a) helyreállítható károk esetén a térítés alapja a kárkori álla- potra történő helyreállítás költsége, amelyet csökkenteni kell a maradványértékkel, vagy

b) totálkár esetén a kártérítés alapja a vagyontárgyak káridő- ponti értéke, ezt az összeget is csökkenteni kell a marad- ványértékkel.

A biztosító térítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a térítés a kötvény- ben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra vonatko- zóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik, melyből a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül.

A biztosító csak akkor fizet, ha a megkívánt és benyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a javí- tásokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserélték.

Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridőponti értékét, úgy a szolgáltatás kifizetése a b) pont (to- tálkár esete) szerint történik.

Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezek a javítások a végleges helyreállítás részét képezik, és a végleges helyreállítás költségeit nem nö- velik. Esetleges változások, kiegészítések és az eredeti mű- szaki megoldásnál drágább megoldások költségeit jelen szer- ződés keretén belül a biztosító nem téríti.

3. A fedezet kiterjesztése:

A biztosító külön írásbeli megállapodásban rögzített mérték- ben téríti a káreseménnyel kapcsolatos többletköltségeket.

II. FEJEZET – FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A biztosító fedezetet nyújt a kötvényen feltüntetett összegha- tárig a biztosítottnak, azon kártérítési kötelezettségekre, ame- lyekért a biztosított harmadik személynek a magyar polgári jog szerződésen kívül okozott károkért való szabályai szerint helytállni tartozik, feltéve, hogy a kár közvetlen összefüggés-

ben van az I. Fejezet alapján fedezetbe vett építési/szerelé- si munkákkal, és a biztosított építési helyszínen, vagy annak közvetlen környezetében következik be a biztosítási időszak alatt. A biztosító továbbá mentesíti a biztosítottat a személyi sérülésből eredő sérelemdíj megfizetése alól.

Ezek a következőek:

a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel járó balesete (halálos kimenetelt is beleértve);

b) harmadik személyek tulajdonában bekövetkezett, balesetre (hirtelen, előre nem láthatóan bekövetkező esemény) vissza- vezethető dologi kár miatt támasztott kártérítési igények.

A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények mellett a biztosítási összeg erejéig a biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alap- ján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosí- tott kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költ- ségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

A II. Fejezetre vonatkozó kizárások

A biztosító kártérítési felelőssége nem terjed ki az aláb- biakra:

1. a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet káreseményenként a biztosított köteles viselni;

2. az építésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítha- tó tételek megvalósítási ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költsége;

3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyengü- lése miatt bekövetkező károk, illetve meggyengítése mi- att bekövetkezett károk, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi dologi, ill. ezek követ- kezményi kárai;

4. kártérítési igényekre, melyeket:

a) a biztosított építési munkák során biztosított vállalko- zó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalma- zottainak,dolgozóinak vagy családtagjainak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak;

b) olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési mun- kák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy al- vállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzé- se, ellenőrzése alatt állnak;

c) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi illetve légi járművek által okozott károk,

d) önmagában a biztosított felelősséget elismerő nyilat- kozata, illetve az erre vonatkozóan tett ráutaló ma- gatartása (például kártérítés, vagy egyéb jogcímen történő kifizetés) nem alapozza meg a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét.

e) szándékosan illetve súlyosan gondatlanul okoznak.

A II. Fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések

1. A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc napos bejelentési határidőt kell biztosítani.

2. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A bizto- sított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igé- nyek miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötele- zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan taga- dás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a bizto- sító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

4. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a bizto- sítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

5. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a köve- telés nyilvánvalóan megalapozott.

6. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

7. A felelősségbiztosítás az alap vagyonbiztosítás koc- kázatviselési ideje alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett ká- rokra terjed ki.

8. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mel- lett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szem- ben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

9. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%- os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figye- lembevételével állapítja meg.

A biztosító az eljárások lebonyolítása során vagy a kárrende- zésnél teljes cselekvési szabadságot élvez, a biztosított ennek során köteles valamennyi, a biztosítótól megkívánt, igazolást annak rendelkezésére bocsátani és lehetőségei szerint támo- gatni.

10. Baleset esetén a biztosító az egy káresetre meghatáro- zott biztosítási összeget fizetheti ki (a már előlegként kifizetett összegek levonásával), vagy egy olyan, ennél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetből származó kárigények rendez- hetőek.

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ‌‌

002. ZÁRADÉK

KERESZTFELELŐSSÉG

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, ki- zárásainak, záradékainak, és estleges külön megállapodása- inak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított az erre megállapított pótdíjat megfizette, a Feltétel II. fejezete szerinti felelősségbiztosítási fedezetet a biztosítási szerződésben meg-nevezett biztosítottakra úgy alkalmazzák, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.

A biztosító ezen záradék alapján nem fizet kártérítést:

– olyan vagyontárgyakban, vagy teljesítésekben be követke- ző dologi károkért, melyeket a Feltétel I. fejezete alapján biztosítottak vagy biztosíthattak volna,

– önrész alatti, vagy felelősségi korlátozás miatt nem térítés- köteles károkért,

– olyan alkalmazottak és dolgozók személyi sérülése, beteg- sége, vagy halálos kimenetelű balesete miatt, akik az üzemi balesetbiztosítás és/vagy munkaadói balesetbiztosítás ke- retében biztosítottak vagy biztosíthatók lettek volna.

A biztosító teljes kártérítési kötelezettsége a biztosítottakkal szemben egy káreseménynél, vagy egy okra vissza-vezethető sorozatkárnál a biztosítási szerződésben megjelölt, felelős- ségbiztosításra vonatkozó kártérítési limitig terjed.

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

003. ZÁRADÉK

SZAVATOSSÁGI MUNKÁK FEDEZETE

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározása-inak, ki- zárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodása- inak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biz- tosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett szava- tossági időszakra, melynek során azonban a biztosító csak azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi, ame- lyeket a biztosított építési vállalkozó a szerződés szerinti rá háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz.

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ‌‌

004. ZÁRADÉK

SZAVATOSSÁGI MUNKÁK KITERJESZTETT FEDEZETE

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározása-inak, ki- zárásainak, záradékainak, és esetleges külön meg-állapodá- sainak változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a bizto- sítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban fel-tüntetett szava- tossági időszakra, melynek során a biztosító azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi,

a) amelyeket a biztosított építési vállalkozó a szerződés sze- rinti rá háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz.

b) amelyek a szavatossági időszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen veszteségek és károk kiváltó okai az építési, ill. szerelési idő alatt az I. fejezet alapján bekövetkezett térí- tésköteles károkra vezethetők vissza.

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

102. ZÁRADÉK

FÖLD ALATTI KÁBELEK, CSŐVEZETÉKEK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSEK KÜLÖN FELTÉTELEI

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, ki- zárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodása- inak változatlan érvényben hagyásával a biztosító a biztosított- nak meglévő föld alatti kábelekben és/vagy csővezetékekben vagy más föld alatti berendezésekben keletkező vesztesége- kért és károkért csak akkor fizet kártérítést, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál a közműegyeztetést elvégezte és a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezte, melyek alapján a szükséges intéz- kedéseket megtette, hogy a károkat megelőzze.

a) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező veszte- ségekért és károkért, melyek pontosan a helyszínrajzon

vagy közműtérképen feltüntetett helyen találhatók, a biz- tosító kártérítést fizet. Az önrészesedés mértéke a kárösz- szeg 20%-a vagy az alább feltüntetett összeg (a kettő kö- zül a nagyobb alkalmazandó).

b) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező vesztesé- gekért és károkért, amelyeket a helyszínrajzon vagy köz- műtérképen pontatlanul tüntettek fel a biztosító a b.) pont alatt feltüntetett önrész alkalmazásával fizet kártérítést.

A kártérítési kötelezettség minden esetben a kábelek, cső- vezetékek és/vagy föld alatti berendezések helyreállítására vonatkozik és kizár mindenféle ebből fakadó következményi kárt és kötbért.

Önrész:

a) a kárösszeg 20%-a de káreseményenként minimum Ft

b) Ft

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ‌

112. ZÁRADÉK

AZ ÉPÍTKEZÉSEKEN ALKALMAZOTT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE ÉS TŰZVÉDELEMRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító a biztosítottnak csak akkor térít tűz és/ vagy robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

1. A mindenkori építési állapothoz igazodva megfelelő számú tűzoltó berendezést és kielégítő mennyiségű oltóanyagot kell állandóan bevetésre készen tartani. A működőképes tűzcsa- poktól felszálló vezetékeket kell vezetni a mindenkori munka- szint alatti emeletig és ideiglenes fedéllel le kell zárni.

2. A kézi tűzoltó berendezéseket (fecskendőket) és tömlőket rendszeresen, de legalább hetenként kétszer ellenőrizni kell működőképességük szempontjából.

3. Az érvényes előírások szerint szükséges tűzszakaszokat a zsaluzatok lebontása után minél előbb el kell készíteni. A lift- és karbantartóaknák átvezetéseit, valamint egyéb nyílásokat minél előbb, de legkésőbb a belső építési munkák kezdetekor ideiglenesen le kell zárni.

4. A hulladék anyagokat rendszeresen el kell távolítani. Azok- ról az emeletekről, ahol munkavégzés folyik, a gyúlékony hul- ladékokat a napi munka után mindig el kell távolítani.

5. Mindenfajta tűzveszélyes munka végzése, például

– köszörülő-, vágó- és hegesztőmunkák,

– forrasztólámpával végzett munkák,

– forró aszfalt bevitele, vagy más, hőt sugárzó munkák vég- zése,

– valamint hőlégbefúvók (gázüzemű, stb.) alkalmazása esetén az engedélyeztetésről kell gondoskodni.

Tűzveszélyes munkáknál mindig jelen kell lenni legalább egy, tűzoltó készülékkel ellátott személynek, aki a tűzelhárításra ki van képezve.

A munkahelyet egy órával a tűzveszélyes munkák be-fejezése után ellenőrizni kell.

6. Az építési vagy szerelési munkákhoz szükséges anyagot több raktáregységre elosztva kell tárolni, amelyek értéke nem lépheti túl az ajánlatban meg-adott, raktáregységenkénti tá- rolható értéket.

Az egyes raktáregységeket egymástól legalább 50m-es tá- volságra, elkülönítve kell elhelyezni, vagy tűzgátló falakkal kell egymástól elválasztani.

Minden gyúlékony anyagot, különösen a gyúlékony folyadé- kokat és gázokat, az építési/szerelési munkáktól, valamint a hősugárzással járó munkáktól megfelelően nagy távolságra kell tárolni.

7. Biztonsági megbízottat kell kinevezni.

Fel kell szerelni egy megbízható tűzjelző berendezést, amely, ahol ez lehetséges, állandó kapcsolatban áll a helyi tűzoltó- sággal.

Az építkezés helyén alkalmazandó tűzvédelemre és tűzelhá- rításra terveket kell készíteni, amelyeket rendszeresen aktua- lizálni kell.

Az építkezésen foglalkoztatott személyeknek tűzvédelmi ok- tatást kell kapniuk és hetenként oltási gyakorlatokon kell részt venniük.

A helyi tűzoltóságot meg kell ismertetni az építési hely meg- lévő adottságaival és biztosítani kell számunkra a mindenkori közvetlen bejárást.

8. Az építkezés helyét be kell keríteni és a bejutást szükség szerint meg kell akadályozni.

Raktáregységenként tárolható érték: Ft

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ‌‌

113. ZÁRADÉK

BELFÖLDI SZÁLLÍTÁS

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékai- nak és estleges külön megállapodásainak változatlan érvény- ben hagyásával, illetve erre a záradékra vonatkozó esetleges külön kiegészítő feltételek maradéktalan érvényesítésével, va-

xxxxxx azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pót- díjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a szerződés

I. fejezetében biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkra, melyek a helyszínre történő szállítás során keletkez- tek, a vízi- és légi szállítás kivételével.

Feltéve, hogy

– a szállítás útvonala Magyarország határain belül található,

– szállítmányonként a kártalanítás maximális értéke nem haladja meg a Ft-ot. A szállítandó vagyontárgyak összértéke: Ft

Szállítmányonkénti maximális érték: Ft

Szállítási mód:

vasút

közút

Átrakodás száma: / 0-4 /:

Átlagos szállítási távolság: km

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

116. ZÁRADÉK

RÉSZÁTADÁSSAL ÁTVETT VAGY ÜZEMBE HELYEZETT LÉTESÍTMÉNYEK, LÉTESÍTMÉNYRÉSZEK FEDEZETE

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, ki- zárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodása- inak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biz- tosítási fedezetet kiterjesztik a részátadással már átvett vagy üzembe helyezett létesítményekben vagy azok részeiben bekövetkező veszteségekre és károkra, ha azok az I. fejezet alatt biztosított építési munkákból származnak és a biztosítási időszak alatt következnek be.

I. számú melléklet

I. SZÁMÚ MELLÉKLET ‌‌

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS

JELEN FELTÉTELMÓDOSÍTÁS A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZI.

17

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőköny- veket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlan építési tervdokumentáció

kivitelező neve

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

alapító okirat

ingatlan értékbecslés

nyílvántartási térképmásolat

tulajdoni hányad igazolás

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

árajánlat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

önkormányzati hatósági bizonyítvány

tűzhatósági bizonyítvány

feljelentés

hatósági határozat

riasztási napló

vádirat

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

ALAPKŐ (CAR) Építés-szerelésbiztosítás

18

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

tanúnyilatkozat

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

kölcsönadási szerződés

bérbeadási szerződés

felelős örzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződések

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállító levél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktg. igazolás

vámáru nyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, -számítás

adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

lovasfogat hajtói engedély

I. számú melléklet

19

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

illetékbefizetési bizonylat

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

orvosi ambuláns lap

orvosi vizsgálati iratok

kórházi zárójelentés

boncjegyzőkönyv

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

keresetveszteség igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

marhalevél

törzskönyv

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantsági nyugdíj igazolás

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat

ALAPKŐ (CAR) Építés-szerelésbiztosítás

20

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4368

Document Metadata

Table of Contents

ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

Document Metadata