ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A
Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesületének
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
alapszabálya
Hatályos: 2020. július 30. napjától
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. ) Az egyesület neve: Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete
2. ) Székhelye: 0000 Xxxx, Xxxxxx xxxx 0. xx.
3. ) Működési területe: Baranya megye
4. ) Bélyegzője: Körbélyegző - Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete Pécs - felirattal - kerekesszék emblémával
5. ) Az Egyesület a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) tagegyesületeként elfogadja a tagságból eredő kötelezettségeket, gyakorolja a tagsággal együtt járó jogokat és részt vesz a MEOSZ feladatainak megvalósításában.
6. ) Az Egyesület jogállása: közhasznú egyesület
7. ) Akkreditált foglalkoztató
AZ EGYESÜLET CÉLJAI, FELADATAI
1.
A. ) Az Egyesület alapfeladata:
A Baranya megyében hátrányos helyzetben, mozgásszervi fogyatékossággal élő, ezen felül a súlyosan mozgáskorlátozott emberek társadalmi életben való egyenrangú részvételének segítése, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek képviselete, szükség esetén érdekvédelmének ellátása,- civil szervezeti keretek közt működő segítség, támogatás nyújtása a társadalmi gondoskodási és ellátó rendszer mellett.
B. ) Az egyesület működésének alapvető célia
A hátrányos helyzetben fogyatékossággal élő, de különösen, a mozgáskorlátozottság következtében tartósan fogyatékossá váló emberek érdekeinek megjelenítése, képviselete, szükség esetén védelme, számukra szolgáltatások szervezése és nyújtása.
1
E célok megvalósulása érdekében meghatározott további alapcélok:
— „Semmit rólunk, nélkülünk!" elvet követve a partnerség. Az érdekképviseleti civil szervezeteket összefogva olyan társadalomért dolgozunk közösen, amelyben fogyatékos és ép ember egyaránt megtalálja helyét!
— A fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára lelki támasz, továbbá a társadalomban való részvételük elősegítése érdekében mentális, pszichés, sorstársi tanácsadás, jogi, információs, rehabilitációs és mentori segítség nyújtása.
— A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, rehabilitációs foglalkoztatás keretében történő biztosítása; a megváltozott munkaképességű személyek az egyesületi célok elérése érdekében, az egyesülettel kötött munkaszerződés alapján végeznek munkát.
— Érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi hálózat létrejöttének elősegítése és működtetése - helyi csoportjaink részvételével - Baranya megyében.
— Az érintett emberek és hozzátartozóik részére hiányt pótló egészségügyi szociális, képzési és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése.
— A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvitel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a szabadidősport, az egyéb szabadidős tevékenységek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés, a képzés, területén.
C.) Az egyesület feladatai és közfeladatai
1. ) Együttműködés a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek esetében a mozgásszervi gyógyító és rehabilitációs intézmények vezetőivel és a szakmai személyzetével, melynek eredményeként a legfrissebb tudományos és kezelési eredmények megismertetését, az ezekhez való hozzáférésre vonatkozó információkat terjesztjük honlapunkon.
2. ) Érdekérvényesítő eszközök és az átélésen alapuló szakértelem, továbbá a szakmai tapasztalatok felhasználásával elismertetni és elfogadtatni a sorstársak rehabilitációjához elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek, segédeszközök és életvitelt segítő eszközök, különös tekintettel, a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek megfelelő gyógyászati segédeszközzel való ellátásának, társadalombiztosítási rendszer által történő támogatását.
A rehabilitációt segítő gépjármű szerzési és átalakítási támogatás - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei között - éves keretszámának meghatározásában a MEOSZ tagszervezeteként részt veszünk. A megyékre leosztott keretszámok elosztását végző bizottságban Egyesületünk tisztségviselője rendszeresen részt vész.
2
3. ) Olyan közérdekű és közhasznú szociális, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséget helyreállító, ismeretterjesztő, tanácsadó közfeladatok és szolgáltatások ellátása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, amelyek az állami, önkormányzati és társadalombiztosítási rendszerek esetleges hiányait pótolják, vagy azokat kiegészítik. ■
A fenti célokkal a mozgásukban korlátozottak részére évente sportnapot'és rendszeresen egészség napokat tartunk.
4. ) Hatékony közreműködés a betegség, baleset, vagy egyéb ok következtében tartósan fogyatékossá váló emberek egészségügyi, képzési, és szociális rehabilitációjának elősegítésében.
Xxxxxxx megvalósítására sorstársi tanácsadást, lakás-akadálymentesítési támogatás hozzáférésben segítés, , általános ügyintézési segítségnyújtást és információ szolgáltatást, közösségi rendezvényeket, kulturális, művészeti, szabadidősport, szabadidős programokat szervezünk és rendezünk. Sorstársainkat a személyes meggyőzés és a közösség példaadó, meggyőző ereje eszközeinek alkalmazásával kérjük fel részvételre.
5. ) Érdekérvényesítő, érdekvédelmi közfeladatok ellátása a tartósan, súlyosan fogyatékossá váló emberek és családjaik számára.
A MEOSZ érdekérvényesítő. érdekvédelmi munkáját javaslatainkkal. véleményünkkel és aktív részvételünkkel segítjük.
A helyi önkormányzatok testületéiben, illetve szakmai bizottságaiban lehetőség szerint részt kívánunk venni. Együttműködésünkkel, javaslattételeinkkel az őket érintő helyi rendeletek vonatkozásában kívánjuk őket képviselni. A környezeti, illetve intézményi akadálymentesítési tervekhez és kivitelezésekhez szakmai véleményeket adunk a hozzánk fordulóknak.
6. ) Az Egyesület a közérdekű, közhasznú feladatainak ellátása érdekében intézményeket, nonprofit közhasznú gazdasági társaságokat, illetve alapítványokat, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot hozhat létre, vagy fúzióban működtet. Az ilyen szervezetek létrehozására vonatkozó javaslatot az Elnökség előterjesztése alapján a Küldöttközgyűlés hagyhatja jóvá.
7. ) Az egyesület feladata a megváltozott munkaképességű személyeknek a
jelen alapszabály II. fejezet C. pont 1 - 6 . alpontjaiban meghatározott feladatok és közfeladatok elvégzése érdekében, a rehabilitációs foglalkoztatás keretében történő munkavégzésének a megszervezése és biztosítása.
8. ) Az Egyesület által a hátrányos helyzetű. Baranya megyei mozgáskorlátozottak érdekében végzett közfeíadatok ellátásához kapcsolódó, közös szükségleteinek kielégítését elősegítő:
- érdekérvényesítő,
- közérdekű szolgáltatások szervezését és nyújtását végző,
3
- rehabilitációt támogató,
- érdekvédelmi,
- a fogyatékossággal kapcsolatos közérdekű, közhasznú információkat nyújtó tevékenységre a jelen Alapszabályi rendelkezések elfogadásának időpontjában hatályos, következő jogszabályok adnak az Egyesület számára felhatalmazást:
a. ) Magyarország Alaptörvénye
hitvallás „valljuk, hogy az emberi lét alapja a méltóság.”
„valljuk, az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”
b. ) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény
-1. fejezet 1 .§, 2.§ (1) (4) bekezdés, 3.§, 4.§ a), b), c) pontjai,
- II. Fejezet 5.§ (1) pont.
- III. Fejezet 12.§(1)- (3) pont.
- 15. § (1)
- IV. Fejezet 19.§,
- 21. § b) pont
- VII. Fejezet 26. § valamint 27§
c. )15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosság ügyi Programról (2015-2025.)
-3. bekezdés a) pont
-Melléklet a 15/2015. (IV. 7.) OGY határozathoz
Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2025.) Preambulum
d. ) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény:
1§
4. § f) és h.)pontja
5. § c.) és d.) pontja,
8- § g.)
pontja, és 18.
§-a.
e. ) A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény:
1 .cikk, 3. cikk, 4. cikk 1/a,b,c,e,h és i pontjai, 4. cikk 3. pontja, 6. cikk, 8. cikk,
9. cikk, 10. cikk, 19. cikk, 20. cikk, 21. cikk a,c és d pontja, 24. cikk 1/a és 1/b pontja, 26.. cikk 1/b pontja, 27. cikk 1/d pontja, 28. cikk 2/c. pontja, 29. cikk b. pontja, 30. cikk 1,2'és 3 pontja, 5/c, d, e, pontja, 32.cikk 1/b és 1/c pontja, 33. cikk 3 pontja.
4
f. ) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a súlyos mozgáskorlátozott személvek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.
29.1 Korm. rendelet 2. S e.1 pontjában, az éves támogatási keretszám meghatározására vonatkozó, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott egyetértési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában.
g. ) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a súlyos mozgáskorlátozott személvek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.
29.1 Korm. rendelet 8. $ (31 bekezdés a.1 pontiában , az éves támogatási sorrend meghatározására jogosult bizottságban, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott döntési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában, illetve a MEOSZ elnöke által meghatalmazott egyesületi képviselő biztosításában.
h. ) Az Egyesület a 2004. évi I. törvény a sportról 49.§ e) pontiában foglaltaknak megfelelően - az esélyegyenlőség jegyében támogatja a fogyatékosok sportját. Évente megrendezi Sportnapját a Baranya megyei mozgáskorlátozottak számára.
i.) Az Egyesület az 1997. évi CLIV. törvény 35. $ (1H2) bekezdése, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §
(1) 4. pontjában foglalt - önkormányzati feladatként megjelölt feladathoz kapcsolódóan - egészséges életmód segítését célzó szolgáltatást nyújt a Baranya megyei mozgáskorlátozottak számára, rendszeresen Egészségnapot tart, természetgyógyász és- vagy gyógytornász közreműködésével - az egészségmegőrzés, az egészséges életmódra nevelés céljából.
j. ) A 2007.évi XCII. törvény 9. cikk 2. xxx, f) pontjában foglaltak érdekében
sorstársi tanácsadó szolgáltatást működtetünk a nehéz élethelyzetbe került fogyatékos személyek számára igénybe vehető támogatási és segítségnyújtási lehetőségek ismertetésére.
k. ) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.1 Korm. rendelet 10. § (1) (21 bekezdésben megjelölt - a lakás akadálymentesítési támogatás igénybevételére vonatkozó kérelem indokoltságának szakmai elbírálására a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott személyre szabott szakmai álláspont kialakítását elősegítő, a tagegyesület működési területén végzett helyszíni környezettanulmányok végzésében, a MEOSZ megalapozott szakmai álláspontjának alátámasztása érdekében.
5
) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 27.5 (1) bekezdésben meghatározott területfejlesztési, területrendezési feladatokkal összefüggésben az akadálymentes környezet kialakításának megvalósítását szorgalmazzuk. A fejlesztésekkel kapcsolatos beruházások műszaki terveit az akadálymentesség szempontjaiból szakmailag
véleményezzük, az elmúlt években több kivitelező kérte a véleményünket.
.. . , I". - .. .
A KOZHASZNUSAG FŐ KÖVETELMÉNYEI
1. ) Az Egyesület közhasznú tevékenységeit, szolgáltatásait nem csak tagjai, önkéntesei, munkavállalói, hanem bármely rászoruló személy számára korlátozás nélkül biztosítja, az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve.
2. ) Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján, székhelyének hirdetőtábláján, valamint eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza.
3. ) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, pártokat nem támogathat, azoktól támogatást nem fogadhat el, nem állíthat és nem támogathat országgyűlési, megyei önkormányzati és európai parlamenti képviselőjelöltet.
4. ) Az Egyesületnek előzőkben írt feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell.
5. ) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Vállalkozásból származó bevételei nem érhetik el az összes bevétel jogszabályban
meghatározott arányát, illetve vissza kell forgatnia az alapcélban megjelölt közhasznú tevékenységre.
6. ) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közfeladatai végzésére fordítja.
7. ) Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról,a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek.
8. ) Az Egyesület tevékenységét működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében, a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembevételével, fokozatosan teljesíti ki.
E cél érdekében az Egyesület különösen az alábbi feladatokat oldja meg, mint
kivétel nélkül közhasznú tevékenységként.
- A mozgássérült és fogyatékos emberek önálló életvitelét sokoldalúan segítő szolgáltatásokat, vagy a megyében erre külön létrejött szervezeti egységgel, (intézménnyel) együttműködve részt vesz mozgásfogyatékos személyek ügyeinek intézésében.
6
- Segíti mozgásfogyatékos emberek számára munkaalkalmak teremtését, akkreditált foglalkoztatóként rehabilitációs munkahelyet tart fenn.
- Külön felhatalmazás alapján részt vesz állami, önkormányzati, szociális, rehabilitációs, esélyegyenlősítő feladatok megoldásában.
- Szorosan együttműködik a települési önkormányzatokkal, polgármesteri hivatalokkal, a háziorvosi szolgálattal, fogyatékos embereket ellátó intézményekkel megyei és regionális szervezetekkel
- Felméri a működési területén élő mozgáskorlátozottak helyzetét.
- Figyelemmel kíséri és segíti a mozgáskorlátozottak társadalmi részvételét szolgáló állami és társadalmi tevékenységet és rehabilitációt
- Törekszik a mozgássérültek aktivitásának felkeltésére, elősegíti nevelésüket, munkaképességük fejlesztését, munkába állásukat, feladatának tekinti művelődésük ösztönzését.
- Az egyesület vállalatokat, intézményeket hozhat létre, a saját szervezésében vállalkozást folytathat.
- Elősegíti tagjai pihenését, üdülését, szabadidejük kulturált, társas emberi kapcsolatok -kialakulását eredményező eltöltését.
- Segítséget nyújt a mozgássérültek egyéni helyzetének javításához, jogos érdekeik érvényre juttatásához.
- Tagjai részére, kedvezményes szolgáltatásokat szervez. Formálja a helyi közvéleményt a mozgássérültek társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében.
- Segíti, koordinálja a helyi csoportok tevékenységét.
- Együttműködik a mozgáskorlátozottak, valamint más rokkantak helyi, országos, illetve külföldi szervezeteivel.
- Együttműködik mindazon társadalmi szervezetekkel, amelyek a rokkantak társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák.
IV.
AZ EGYESÜLET TAGJAI
A tagságra vonatkozó általános szabályok A tagsági jogviszony keletkezése
1. Az Egyesület tagjai természetes személyek lehetnek. Az Egyesület tagja lehet minden olyan mozgáskorlátozott (mozgássérült, mozgásfogyatékos) személy, akinek az egyenjogú társadalmi részvételét az egészségi állapota, illetve mozgáskorlátozottsága bármilyen formában tartósan és jelentős mértékben korlátozza, aki kinyilvánítja az Egyesület céljaival való egyetértését, továbbá vállalja a tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.
7
2. A tagfelvételről az helyi csoportvezető dönt, a tagfelvételi kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül. A kérelmet írásban kell megküldeni az egyesület székhelyére, vagy írásban kell átadni az egyesületnek Az egyesület felvételi beérkezése után a tagot bejegyzi a tagnyilvántartásba. *
3. Az csoportvezető a tagfelvételi kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező természetes személyről tudomására jut, hogy büntetett előéletű és az ahhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, vagy vele szemben, szándékosan elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt büntető-eljárás van folyamatban.
4. Az csoportvezető a tagfelvételi kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező korábbi nyilatkozatai, az egyesülettel, vagy annak céljaival, tisztségviselőivel szembeni, negatív értékítéletet megfogalmazó kijelentései alapján valószínűsíthető, hogy a kérelmező - felvétele esetén - megnehezítené az egyesület működését és céljainak az elérését.
5. Az egyesületi tagság azon a napon keletkezik, amikor az egyesület a tagfelvételi kérelem teljesítéséről dönt.
A 6. és 7. pont hatálytalan.
A tagsági jogviszony megszűnése
8.1. A tagsági jogviszony megszűnik az alábbi esetekben:
8.1.1. a tagnak az egyesületből való kilépésével;
8.1.2. hatálytalan
8.1.3. Küldöttközgyűlés által hozott, a tag kizárását elrendelő határozattal;
8.1.4. természetes személy tag halála esetén;
8.1.5. az egyesület megszűnésével.
8.2. A tagsági jogviszony az alábbi időpontban szűnik meg:
8.2.1. A tag kilépése esetén az erről rendelkező írásbeli nyilatkozatban meghatározott időpontban, ennek hiányában a nyilatkozatnak az egyesület székhelyére való megérkezése napján;
8.2.2. Elhalálozás esetén a halál bekövetkezése napján.
8
8.3. A tag a tagsági jogviszonyát bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag az egyesületből történő kilépési szándékát az elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozatban jelenti be és azt az egyesület székhelyére küldi meg. A tag a nyilatkozatában bejelentheti, hogy mely időpontban (határnapon) kéri a tagnyilvántartásból való törlését. Az egyesület tagja a nyilatkozatában meghatározott határnapig, vagy ennek megjelölése hiányában a nyilatkozata beérkezése napjáig gyakorolhatja a tagsági jogviszonyból származó jogait.
8.4. A Küldöttközgyűlés határozatában rendelkezhet arról, hogy felmondja az alapszabályban meghatározott feltéteket (IV. fejezet 1., 3., 4. pont) nem teljesítő tagnak a tagsági jogviszonyát. A felmondással szemben az érintett tag, a felmondás átvételétől számított 30 napon belül keresetet terjeszthet elő jogszabály-sértésre, vagy az alapszabályba ütközésre hivatkozással, az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszékhez.
8.5. A Küldöttközgyűlés kizárhatja a tagot, ha a magatartásával jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy Küldöttközgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sérti. A Küldöttközgyűlés kizárhatja a tagot, ha a tagokat terhelő kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti. A kötelezettség teljesítésének az elmulasztását követően az elnökség írásban, megfelelő, legalább 30 napos póthatáridőt biztosít a kötelezettségét megszegő tag részére. A tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztó tag részére a fizetési póthatáridő időtartama 30 nap, amelyet a felszólítás kézbesítésétől kell számítani. A fizetési póthatáridő eredménytelen elteltét követően az elnökség a Küldöttközgyűlés elé terjesztheti a tag kizárására irányuló javaslatot.
8.6. A kizárásra irányuló eljárás lefolytatását bármelyik egyesület tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti. A küldöttközgyűlésen lehetőséget kell biztosítani az érintett tagnak arra, hogy a saját kizárásával kapcsolatos napirendi pont tárgyalása során felszólaljon, a kizárás tárgyában azonban a szavazati jogot nem gyakorolhat.
8.7. A tag kizárását kimondó határozatot írásba keli foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
8.8. A tagkizárást tartalmazó küldöttközgyűlési határozattal szemben az érintett tag, a döntést tartalmazó írásbeli határozat átvételétől számított 30 napon belül keresetet terjeszthet elő jogszabály-sértésre, vagy az alapszabályba ütközésre hivatkozással, az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszékhez.
8.9. A tagsági jogviszony bármely okból történő megszűnését eredményező döntést (felmondást, kizárást) az egyesület a tagnak az egyesület által nyilvántartott lakcímére küldi meg.
9
8.10. Amennyiben a tagsági jogviszony az egyesület általi felmondással, vagy kizárással szűnik meg, úgy a volt tag ismételt felvételi kérelme öt év elteltével teljesíthető, feltéve, hogy a volt tagnak lejárt esedékességű fizetési kötelezettsége
nem áll fenn és a tagfelvétel egyéb feltételeinek is megfelel. ■
*
A tagok jogai és kötelezettségei
9. A tagok jogai:
9.1. Személyesen részt vehetnek az egyesület munkájában.
9.2. Szavazati és tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület azon helyi csoportjának a taggyűlésein, amelyeket a tag lakóhelye szerint illetékes csoport tart.
9.3. Tanácskozási joggal részt vehet a küldöttközgyűlésen.
9.4. Tisztségviselőket jelölhetnek és választhatnak.
9.5. A 9. 4 pont tagdíjfizetési kötelezettséghez kötött
9.6. Tisztséget vállalhatnak az elnökségben, a Jelölőbizottságban, vagy más ad. hoc jellegű bizottságban.
9.7. A korlátozottan cselekvőképes tagok csak az életkori sajátosságaiknak megfelelő, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre választhatók, de ők maguk korlátozás nélkül választhatnak.
9.8. Igénybe vehetik az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat.
9.9. Tájékoztatást kérhetnek az elnökségtől az egyesület működésével, szolgáltatásaival kapcsolatban.
9.10. Megismerhetik az elnökség, a Felügyelőbizottság, illetve a helyi csoportok taggyűlése, vagy a Küldöttközgyűlés által hozott határozatokat.
9.11. Betekinthetnek a küldöttközgyűlési, a helyi csoport taggyűlési és az elnökségi, valamint a bizottsági ülések jegyzőkönyveibe.
9.12. Az egyesület tagja, ha mozgáskorlátozottsága akadályozza, hogy a helyi csoport taggyűlésén részt vegyen, a taggyűlés tárgysorozatán szereplő napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételeit és javaslatait az elnökségnek az ülés időpontjáig írásban is megteheti. Véleményét a taggyűlésen ismertetni kell.
9.13. Az egyesület természetes személy tagjai lakókörzetükben, az egyesületi célok megvalósítása érdekében, az egyesület elnökségének jóváhagyásával
helyi (területi helyi) csoportot hozhatnak létre. (2020. január hónapban az egyesületnek tíz helyi csoportja működik, területi megosztás szerint a következők: komlói, mohácsi, pécsi, pécsváradi, sásdi, sellyei, siklósi, szászvári, szentlőrinci, szigetvári helyi csoport.)
9.14. A Küldöttközgyűlésben a tagok jogaikat a helyi csoport taggyűlése által megválasztott küldöttjeik és helyi csoport-vezetőjük által gyakorolják.
9.15. Az egyesületnek csak a mozgáskorlátozott tagjai részesülhetnek a mozgáskorlátozott állapotra tekintettel igénybe vehető egyesületi kedvezményekben és támogatásokban.
10
10. A tagok kötelezettségei:
10. A tagok kötelesek:
10.1. Az Alapszabály, a küldöttközgyűlés, illetve az elnökség határozatait, rendelkezéseit megtartani; *
10.2. Az egyesület tagjai - lehetőségeik és képességeik szerint - kötelesek az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, az egyesület szervezeti életében részt venni. Nyilatkozataikban, kívülállók részére adott tájékoztatásaikban ismertetni az egyesület közhasznú céljait és szolgáltatásait;
10.3. Éves tagdíj befizetésével anyagilag hozzájárulni a működési költségek biztosításához.
V.
AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1.
2. ) Az Egyesület szervei
A) Küldöttközgyűlés
8) Elnökség
C) Felügyelőbizottság
Vezető tisztségviselők fáz elnökség tagjait:
D) Elnök
E) Alelnök
F) Megyei Titkár
G) Társadalmi kapcsolatok referens
H) Idősügyi referens
Tisztségviselők:
I) Gazdasági Vezető
J) Helyi csoportok vezetői
K) Ifjúsági referens
3. )Az egyesületi feladatokat a tisztségviselők, önkéntesek és szükség, valamint lehetőség szerint rész- vagy teljes munkaidőben foglalkoztatottak, alkalmazottak, tiszteletdíjasok, továbbá alkalmilag feladatokat vállalók közreműködésével látják el. A Küldöttközgyűlés határozata egyesületi tisztség betöltését aktív tagsági viszonyban eltöltött időhöz, iskolai végzettséghez kötheti.
11
4. )Az egyesületi tisztségviselők egyesületi munkájukat általában anyagi ellenszolgáltatás nélkül kötelesek elvégezni. Szükséges kiadásaik megtérítését az egyesület pénzeszközeiből igényelhetik a hatályos pénzügyi szabályok szerint. A Küldöttközgyűlés az Elnök, Alelnök, Megyei Titkár, Gazdasági Vezető javára, valamint az Egyesület valamely tevékenységi körében rendszeresen foglalkoztátott munkatársak, tisztségviselők részére tiszteletdíjat, jutalmat állapíthat meg - az Egyesület vagyoni helyzetének függvényében.
5. ) Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok.
a) A legfőbb döntéshozó testület (Küldöttközgyűlés), valamint az ügyintéző szerv (Elnökség), továbbá az ellenőrző szerv (Felügyelőbizottság) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:
- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
- A tagdíjfizetési kötelezettségét, a tisztségre vonatkozó választást megelőző évben nem teljesíti, amennyiben a megelőző év előtt tagsági jogviszonyt létesített.
b) Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke, tagja, könyvvizsgálója az a személy, aki:
- a legfőbb szerv, illetve az Elnökség elnöke, vagy tagja,
- a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- a közhasznú tevékenység célszerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatásokat, szolgáltatásokat és az egyesület által, tagjainak a tagsági jogviszony alapján az Alapszabálynak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást,
- illetve a fentiekben részletezett személyek közvetlen hozzátartozója.
c) Ezen egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig: ‘
- amely jogutód nélkül' 'szűnt meg úgy, hogy állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
12
- amellyel szemben az állami adó és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- amelynek adószámát az állami adó és vámhatóság az adózás rendjéről szóló
törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte. •
*•
d) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
f) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
g) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
h) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
6.) Jegyzőkönyvek, határozatok:
a) Az Egyesület testületéinek üléseiről jegyzőkönyv készítendő. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen történtekre utalást, az elhangzottak lényegét a megnyilatkozó személy megjelölésével, valamint külön sorszámmal ellátva a Testület döntéseit (határozatok). Az egyes döntések mellett feltüntetendő a javaslatot támogatók, és ellenzők száma. A jegyzőkönyvet az ülést vezető személy, és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A Küldöttközgyűlésről készült jegyzőkönyvet két jelenlévő tag hitelesíti, őket a Küldöttközgyűlés bízza meg.
b) Az Egyesület testületéinek ülésén hozott Határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, külön is nyilván kell tartani (K=Küldöttközgyűlés, E=Elnökség, FB = Felügyelőbizottság). A Határozatokat évente kezdődő, folyajmatosan vezetett sorszámmal, törve a határozathozatal évépek, hónapjának és napjának megjelölésével kell nyilvántartani.
13
A Határozatok Tárából ki kell tűnnie a Határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók, ellenzők és a szavazástól tartózkodók, ellenzők számának.
c) Azokat a Határozatokat, amelyek rendelkezéseket tartalmaznak egyes személyekre, vagy szervezetekre, az érintettek számára írásban, az átvétel módját igazoló módon, a rendelkezés meghozatalától számított legkésőbb 8 napon belül tudomásra kell hozni.
d) Azokat a Határozatokat, amelyek az érintett emberek, vagy közösségek számára rendelkezéseket, ismereteket, tájékoztatásokat tartalmaznak, az Egyesület honlapján, vagy más alkalmas módon, pl. az Egyesület hivatalos helyiségeiben történő kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni.
VI.
A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS
1.) Az Egyesület döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés. A Küldöttközgyűlést szavazati joggal a helyi csoportok gyűlésein választott küldöttek, a helyi
csoportok vezetői, valamint az Elnökség tagjai alkotják. A helyi csoportok 100 fő alatti taglétszám esetén 1 fő és minden megkezdett 100 fő egyesületi taglétszám után további 1 fő küldöttet választanak az Egyesület Küldöttközgyűlésébe. Amennyiben a küldött tisztsége bármely okból (lemondás, egyesületi tagságból kilépés, halál, a kizáró ok bekövetkezése) megszűnik, helyette a következő egyesületi tisztújító Küldöttközgyűlésig terjedő időre új küldöttet kell választani.
2. ) A Küldöttközgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.
3.) A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása.
b) Az egyesület Elnökének, Alelnökének, Megyei Titkárának, Gazdasági Vezetőjének, a Társadalmi kapcsolatok referensnek és az Idősügyi referensnek, továbbá a Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak, valamint az egyesületet az Országos Szövetség (MEOSZ) Küldöttközgyűlésében képviselő küldötteknek a megválasztása, visszahívása. Jelen pontban megnevezett tisztségviselők és küldöttek megválasztása a Küldöttközgyűlés eltérő határozata hiányában 5 évre történik.
14
c) A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez való csatlakozás, illetve abból való kiválás kimondása.
d) Az Egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának a kimondása. *
e) Az Elnökség és a Felügyelőbizottság beszámolójának megtárgyalása és elfogadása.
f) Az Egyesület éves költségvetésének, illetve az előző évről szóló gazdasági beszámolójának és közhasznúsági mellékletének elfogadása.
g) A tagdíj összegének megállapítása.
h) Az elnökségi tag fegyelmi ügyében határozathozatal, az egyesület tagjának kizárása a Felügyelő Bizottság indítványa alapján.
i. ) Vállalkozási tevékenység elindítása, intézmény, alapítvány alapítása.
j. ) Az Egyesületi ingatlanok értékesítésének engedélyezése, döntés új ingatlanok vásárlásáról.
k.) Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály - ide értve a Ptk.
3:74 §-át - vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörbe utal, illetve amelyben a döntést magának fenntartotta.
4. ) Az Egyesület Küldöttközgyűlését legalább évente egyszer össze kell hívni. Rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni, ha:
a. ) erre az Elnökség határozata szerint szükség van;
b. ) a Felügyelőbizottság, vagy az Országos Szövetség Felügyelőbizottsága indítványozza;
c. ) a tagság vagy a küldöttek egytizede - az ok és a cél megjelölésével írásban kérik;
d. ) a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészség javaslatára, illetve a bíróság döntése alapján;
e. ) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
f. ) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
g. ) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az e - g) pontokban foglalt esetekben a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
15
5. ) A Küldöttközgyűlést az Egyesület Elnöke hívja össze a napirendet és a határozati javaslatokat tartalmazó meghívónak a Küldöttközgyűlés napját legalább 15 nappal megelőző szétküldésével. A meghívót közzé kell tenni az Egyesület honlapján és más alkalmas módon (sajtó, hirdetmény): A Küldöttközgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a küldötted és az egyesület szervei a Küldöttközgyűlést összehívó Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítésére irányuló kérelemről az Elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a Küldöttközgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
6. ) A Küldöttközgyűlés megtartásának a helyszínéről az elnök dönt és a helyszínt a
meghívóban feltünteti. Küldöttközgyűlésre meg kell hívni a szavazati joggal résztvevőkön kívül, a Felügyelőbizottság elnökét és tagjait tanácskozási joggal. A Küldöttközgyűlésre pártoló tagok és más személyek is meghívhatok.
7. ) A Küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a Küldöttközgyűlésen a küldöttek több, mint fele jelen van. Ha a Küldöttközgyűlésen a küldöttek a határozatképességhez szükséges számban nem jelennek meg, akkor 15 napon belül újabb gyűlést kell tartani azonos napirenddel, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében. Erre az első Küldöttközgyűlés meghívójában a meghívottakat figyelmeztetni kell.
8. ) A Küldöttközgyűlést az Egyesület Elnöke, vagy az Elnökség által felkért más személy vezeti. A Küldöttközgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. így történik az éves költségvetés, az éves gazdasági beszámoló - valamint a közhasznúsági mellékletének elfogadása is. A tisztségviselők választása egyszerű szótöbbséggel, de titkos szavazással történik. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelenlévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
9. ) A Küldöttközgyűlés minden tagjának egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet.
16
10. ) A Jelölő Bizottság elnökének és 2 fő tagjának a megválasztása a Küldöttközgyűlés elnökének javaslatára a tisztújító Küldöttközgyűlést megelőző Küldöttközgyűlésen történik. •
A Jelölő Bizottság a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát egyesületi tagok véleményének ismeretében teszi meg a tisztújító Küldöttközgyűlésen.
11. ) A szavazatszámláló- és a mandátumvizsgáló (a regisztrációt végző) bizottság elnökét és két tagját az Egyesület Elnöksége kéri fel és a megbízatást a Küldöttközgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. A mandátumvizsgáló bizottság feladata a közgyűlésre érkezők, a szavazati joggal rendelkezők számbavétele, a közgyűlés határozatképességének megállapítása. A szavazatszámláló bizottság feladata: közreműködés a nyilvánosan leadott szavazatok összeszámlálásában és a titkosan leadott szavazatok összeszámlálása.
VII.
AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE
1. ) Az Elnökség tagjait a Küldöttközgyűlés 5 évre választja meg. Az Elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, a megyei titkár, a társadalmi kapcsolatok referens és az idősügyi referens.
2. ) Az Elnökség az egyesület ügyvezető, végrehajtó, ügyintéző és képviselő szerve. Gondoskodik a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az Alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról. Az Elnökség a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
3. ) Az Elnökség hatáskörébe tartoznak a Ptk. 3:80 §-ban foglaltak, valamint különösen az alábbiak:
a) két Küldöttközgyűlés közötti időben az egyesületi munka érdekében szükséges meghatározó súlyú döntések meghozatala;
b) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, ha ennek szükségét látja;
c) Szabályzat(ok) elfogadása, amely, illetve amelyek részletes rendelkezéseket tartalmaznak
- olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők
17
számaránya (ha iehetséges, a személye) megállapítható;
- a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról;
- az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint *
- az Egyesület működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának és beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
d) az Egyesület Küldöttközgyűlése által létrehozott intézmények, alapítványok és vállalkozások tekintetében a fenntartói, alapítói, tulajdonosi, felügyeleti jogok gyakorlása;
e) az Elnökség éves munkatervének, - ezen belül külön programtervben meghatározva azokat a közfeladati tevékenységeket, amelyeket közhasznú szervezetként végez -, elfogadása. Az Egyesület éves költségvetési tervezetének és az éves gazdasági beszámoló és közhasznúsági mellékletének előzetes megtárgyalása;
f) döntés olyan megállapodások engedélyezéséről, amelyek az Egyesület anyagi eszközeinek felhasználásával járnak, kivéve azokat, amelyek nyertes pályázatokhoz kapcsolódó támogatási szerződésekben foglalt feladatok teljesítéséhez szükségesek;
g) az Elnökség tagjának felfüggesztése fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén, döntés - a kizárást kivéve - az egyesületi tag fegyelmi ügyében, a Fegyelmi Bizottság indítványa alapján;
h) az Országos Szövetség valamely szerve vagy tisztségviselője alapszabályszerű határozatának, állásfoglalásának, felkérésének mérlegelése és végrehajtásának megszervezése;
i) az Országos Szövetség szervei elé terjesztendő különösen jelentős javaslat, kérelem előzetes megtárgyalása, tovább terjesztésre történő elfogadása;
j) a Küldöttközgyűlés elé terjesztendő kérdések, javaslatok megvitatása, a Küldöttközgyűlés határozatai végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, a tisztségviselők beszámoltatása;
k) megszűnt tagsági jogviszony esetén a tagnak a nyilvántartásból való törlése;
l) döntés alkalmazotti státusz létesítéséről, megszüntetéséről;
m) feladata, hogy figyelemmel kísérje az Egyesület közhasznú minősítése feltételeit, és a közhasznúság feltételeinek megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtegye, ideértve rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívását
is.
18
n) felhatalmazást ad utalványozási jog gyakorlására,
o) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés,
p) döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
4. ) Az Elnökség üléseit legalább 3 havonként tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. Határozatképességéhez tagjai több, mint felének a jelenléte szükséges. Az Elnökséget az elnök hívja össze 10 napi időközzel, a napirendet is tartalmazó meghívónak postai, vagy elektronikus úton történő közlésével. Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, különösen személyi kérdéseket érintő ügyben.
5. ) Az Elnökség köteles a végzett munkájáról a Küldöttközgyűlésen beszámolni.
Vili.
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
1.) Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelőbizottság, amely a Küldöttközgyűlés által 5 évre választott elnökből és 2 tagból áll, a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel, általa visszahívható. A Felügyelőbizottság testületként működik. A Felügyelőbizottság feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
2.) A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai az Egyesület vezető testületéinek (Küldöttközgyűlés, Elnökségi ülés) ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
3.) A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a) a szervezet működése során olyan jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testületi vezető szerv döntését teszi szükségessé:
19
b) a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merül fel.
4.) Az intézkedésre jogosult testületet (szervet) a Felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület (szerv) összehívására á Felügyelőbizottság is jogosult.
5.) Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet (ügyészség).
6.) A Felügyelőbizottság működése
a) A Felügyelőbizottság (FB) köteles az Egyesület tevékenységét évente legalább egy alkalommal megvizsgálni és arról az Elnökséget és a Küldöttközgyűlést tájékoztatni. Egyébként a Felügyelőbizottság, mint Testület, éves munkatervben rögzítheti a tárgyév során általa lefolytatandó általános vagy célirányos vizsgálatainak tervét. A munkatervben előirányzott célvizsgálatok lefolytatását a bizottság elnöke szervezi meg.
b) Amennyiben az Egyesület, az Elnökség vagy vezető tisztségviselők tevékenységével összefüggésben a Felügyelőbizottsághoz bejelentés érkezik, e Testület dönt általános vagy célvizsgálat lefolytatásáról.
c) A Felügyelőbizottság vizsgálatáról jegyzőkönyv készül, amelyben a vizsgálat eredményét, a javasolt intézkedéseket is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv az Egyesület Elnökének bemutatandó. Az Elnök a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt tehet, amelyet vagy záradékként kell a jegyzőkönyvre vezetni, vagy ahhoz mellékelni.
d) A Felügyelőbizottság a vizsgálatokhoz az Egyesület költségére külső szakértőket is igénybe vehet.
e) A Felügyelőbizottság évente legalább két alkalommal, egyébként szükség szerint tart ülést, amelyet a bizottság elnöke hív össze, a napirendet is tartalmazó meghívó közlésével, írásban. A testület határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent. A bizottság a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelőbizottság ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a bizottság által hozott döntéseket. .
7.)) A Felügyelőbizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja meg.
20
A IX. fejezet hatálytalan.
IX.
X.
AZ EGYESÜLET HELYI CSOPORTJAI
1. ) Az Egyesület természetes személy tagjai Taggyűlésen, az Egyesület Elnökségének egyetértésével helyi csoportot hozhatnak létre olyan nagyobb településre és vonzáskörzetéhez tartozó meghatározott településekre kiterjedő hatáskörrel, ahol a csoport működésének személyi és tárgyi feltételei adottak. A helyi csoport legkevesebb 50 taggal hozható létre. Elnevezésében utalni kell a működése hatókörére, elhelyezkedésének, székhelyének vagy tájegységnek megjelölésével. A helyi csoport megalakulásával nem válik jogi személlyé. Működési területén az Egyesület szervezeti egységeként segíti elő az Egyesület céljainak, feladatainak megvalósítását.
A helyi csoportok bélyegzője: hosszú bélyegző, Mozgáskorlátozottak Baranya
Megyei Egyesülete Helyi Csoportja felirattal.
2. ) A helyi csoport feladata, hogy működési területén megvalósítsa az Egyesület céljait. Különösen a következők tartoznak feladatai közé:
a) Kapcsolatot tart az Egyesület tagjaival, figyelemmel kíséri helyzetüket.
b) A csoport vezetője ill. megbízott vezetőségi tagja kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal, járási és helyi hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a mozgásfogyatékos emberek érdekei az ő tevékenységük során ne szenvedjenek csorbát. Az önálló életvitelüket, közösségekben részvételüket, emberi és állampolgári jogaik érvényesülését, a szolgáltatásokhoz hozzáférést segítő és akadálymentes környezeti feltételek kialakuljanak.
c) Kérelemre eljár mozgásfogyatékos emberek egyéni ügyeiben, közreműködik sajátos szükségleteik minél teljesebb kielégítése érdekében.
d) A feladatok megoldását szolgáló bevételeket gyűjt.
e) Formálja a helyi közvéleményt. Ennek érdekében kapcsolatot tart a tömegkommunikációban dolgozó munkatársakkal, akciókat, rendezvényeket szervez.
f) A mozgásfogyatékos emberek javát szolgáló szociális, kulturális, sport szolgáltatásokat, rendezvényeket, akciókat szervez, közreműködik más szervezetek ilyen célú tevékenységében.
21
g) Tájékoztatja az érintetteket és a környezetükben élőket mindazon ismeretekről, amelyek a mozgásfogyatékos emberek szociális biztonságát, rehabilitációját, önálló életvitelét, emberi és állampolgári jogaik érvényesülését, életminőségük javítását szolgálják. '
h) A helyi csoportok részt vesznek az egyesületi vagyon kezelésében, megóvásában és gyarapításában. Adományt gyűjthetnek az erre vonatkozó szabályok szerint.
3 .) A helyi csoport tevékenységét a működési területén élő tagok csoportgyűlésen határozzák meg. A csoportgyűlés helyi csoport-titkárt és szükséges számú vezetőségi tagot választ 5 évi időtartamra a napi feladatok elvégzésére.
Megválasztja a küldötteket az Egyesület Küldöttközgyűlésébe 5 évi időtartamra.
A helyi csoport titkára megbízatási ideje alatt a Küldöttközgyűlések szavazati
jogú tagja. A helyi csoport évente legalább egyszer tart ülést, amelyre a tagokat a helyi média útján hívja meg. A csoportgyűlésre egyebekben az egyesületi Küldöttközgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, ideértve a határozat-képtelenségre és a csoportgyűlés megismétlésére vonatkozó szabályokat is.
4. ) A helyi csoportok tevékenységét az Egyesület Elnöke felügyeli az Egyesület irodája közreműködésével. Az Egyesület Elnöke a csoportok tevékenységének összehangolása, tevékenységük működésének javítása érdekében a helyi csoportok vezetői számára szükség szerint tanácskozást tarthat.
5. ) A helyi csoport megszüntetéséről az Egyesület Elnöksége jogosult dönteni.
XI.
AZ EGYESÜLETI KLUB
1. Az egyesület tíz tagja közös elhatározással érdeklődési körrel, vagy azonos eredetű betegségcsoportok alapján klubokat hozhatnak létre. A klub nem válik jogi személlyé, de önállóan gazdálkodhat a Pénzkezelésben lefektetett szabályok betartásával.
2. A klub vezetését klubvezető irányítja, akit 5 évre választanak. A választásról jegyzőkönyv készül.
3. A klub éves terv alapján működik. Az éves tervet a klubvezető készíti el a
22
xxxxx bevonásával, amit az elnökségnek megküld jóváhagyás végett.
4. Feladataik megoldása érdekében bevételeket gyűjthetnek, pályázatokon vehetnek részt.
*
5. A klubvezetők, meghívás alapján tanácskozási joggal részt vehetnek a
küldöttközgyűlésen.
XII.
AZ EGYESÜLET ELNÖKE
1. ) Az Egyesület elnökének feladatai:
- ellátja az egyesület általános vezetését, képviseletét;
- felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért;
- az Elnök feladata a törvényben foglalt közhasznúsági feltételek meglétének figyelemmel kisérése és a szükséges intézkedések megtétele, vagy intézkedésekre javaslattétel a hatáskörökkel rendelkező testületek számára;
- az Elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az Egyesület működőképességét, fizetőképességét. A fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a hatáskörébe tartozó intézkedéseket meghozza, illetve döntést kezdeményez az Egyesület Elnökségénél és szükség esetén Küldöttközgyűlésénél.
A működőképesség fenntartása és fenyegető fizetésképtelenség esetén a végső döntések meghozatala a Küldöttközgyűlés feladata;
- ha az Egyesület közhasznú minősítésének a jogszabályban előírt valamely feltétele megszűnik, az Elnök köteles azt 60 napon belül a nyilvántartó Bíróságnak bejelenteni;
- beszámol az Egyesület tevékenységéről a Küldöttközgyűlés, Elnökség és az Országos Szövetség Elnöksége előtt;
- kapcsolatot tart az Elnökség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik az Országos Szövetség, a Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozataival összhangban legyenek; .
- kapcsolatot tart fenn az Egyesület, valamint az állami, önkormányzati, civil- és gazdálkodó szervezetek között;
- felhatalmazásokat adhat az egyesület nevében;
23
- saját felhatalmazásának keretei között az Egyesület nevében szerződéseket, megállapodásokat köthet;
- vezeti a testületi üléseket; •
- gyakorolja az utalványozási jogkört - az Elnökség által felhatalmazott más aláírásra jogosult személlyel együtt az Egyesület számláján lévő összeggel való rendelkezés során;
- munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület alkalmazottai tekintetében;
- eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés vagy az egyesület más szerve, illetőleg tisztségviselője hatáskörébe;
- az Egyesület számára előnyök szerzése vagy károk elhárítása érdekében, amennyiben az Elnökség összehívásához nincs elegendő idő, az Elnökség tagjainak rövid úton történő megkérdezése után, többségi véleményüknek megfelelően megtehet az Elnökség hatáskörébe tartozó intézkedéseket, meghozhat döntéseket, amelyek jóváhagyásáról a soron következő elnökségi ülésen kell dönteni.
2. ) Az Egyesület elnöke jogosultsága egyes elemeit tartósan vagy esetileg, az Elnökség egyetértésével más elnökségi tagra, különösen az elnökhelyettesre írásban átruházhatja.
Xlli.
AZ EGYESÜLET ALELNÖKE
Az alelnök, - akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnökség meghatározott eseti- vagy tartós feladatok ellátására is megbízhatja az alelnököt. Feladatát képezik a XVI. fejezetben részletezett tevékenységek.
Mint akkreditált foglalkoztatót képviselő vezető tisztségviselő, a foglalkoztatási rehabilitáció irányítás felügyeletét látja el.
Az alelnök együttes és különös képviseleti jogkört gyakorol, ennek keretében jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre, az elnökkel, vagy a megyei titkárral együttesen.
24
XIV.
AZ EGYESÜLT MEGYEI TITKÁRA
1. ) Az Egyesület megyei titkárának feladatai: '
- Az elnökségi tagok és a helyi csoportok munkájának segítése, koordinálása;
- Kapcsolattartás szervezése, működtetése az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételére;
- Az Egyesület nyilvántartásainak, iratainak kezelése;
- A tagnyilvántartás megszervezése;
- A tagfelvételi ügyek elbírálása;
-Támogatók, adományozók, együttműködők keresése;
- Együttes és különös képviseleti jogkört gyakorol, ennek keretében jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre;
- A hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.
A megyei titkár együttes és különös képviseleti jogkört gyakorol, ennek keretében jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre, az elnökkel, vagy az alelnökkel együttesen.
XV.
AZ EGYESÜLET GAZDASÁGI VEZETŐJE
Az egyesület gazdasági vezetője a tisztségét munkaviszony keretében is elláthatja.
Az Egyesület gazdasági vezetőjének feladatai:
- Megszervezi, vezeti, ellenőrzi az egyesület gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelői tevékenységét. Felelős az egyesület vagyonának gondos, takarékos, hatékony felhasználásáért, kezeléséért, megóvásáért és gyarapításáért, a számviteli, pénzügyi és adójogszabályok alkalmazásáért. Feladata a gazdasági, pénzügyi és könyvelési bizonylatok, beszámolók, • nyilvántartások és mérlegek jogszabályi előírások szerinti rendszerezése, megfelelő tárolásának és megőrzésének megszervezése és az előírásoknak megfelelő időszakonkénti selejtezése. Felelős a MEOSZ által és pályázatok alapján nyújtott támogatások célnak megfelelő felhasználásáért, nyilvántartásáért, elszámolásáért.
25
- Kezeli a tagdíjakat, a tagdíj befizetésekről nyilvántartást vezet.
- A gazdálkodásról, vagyon, illetve a pénzkezelésről készítendő éves gazdasági beszámoló és annak közhasznúsági és egyéb mellékletei elkészítéséről gondoskodik. Elkészíti az Egyesület éves költségvetési tervét. Az Egyesületnek könyvelést és egyéb pénzügyi szolgáltatást végző külső cég munkáját megrendeli, felügyeli. Ellenőrzi az utalványozásokat. Ellátja a hatáskörébe Qtalt egyéb feladatokat.
- Esetenként ellenőrzi az egyesületi helyi csoportok gazdálkodási tevékenységét, költség előleg és működési támogatás felhasználását.
- A gazdasági vezető együttes és különös képviseleti jogkört gyakorol, ennek keretében jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre, abban az esetben ha választott tisztségviselőként látja el a feladatát.
XVI.
AZ ELNÖKSÉG TAGJAI
Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői. Az Egyesület elnökségi tagjainak feladatai:
Az Elnökség tagjait a küldöttgyűlés, öt év időtartamra választja meg. Az Elnökség tagjai, az Elnökség döntése szerint, önállóan láthatják el valamely tevékenységi kör vezetését, egyébként tapasztalataikkal, tudásukkal kötelesek elősegíteni a testület működését és helyes döntések meghozatalát.
XVII.
AZ EGYESÜLET ÜGYINTÉZÉSE (IRODÁJA)
1. ) Az egyesület központi irodát - és lehetőség szerint a helyi csoportoknál ügyintéző(ke)t - működtet a rendszeresen visszatérő és mindennapi feladatoknak számon kérhető mennyiségben és minőségben való ellátása érdekében, az egyesület elnökének alárendelten. A központi irodában és helyi ügyintézőként önkéntes munkások, teljes vagy részmunkaidős alkalmazottak, tiszteletdíjasok is alkalmazhatók. A helyi csoportok vezetőségének tagjai egyesületi ügyintézőknek tekintendők.
2. ) Az Alelnök feladatai az egyesületi iroda működésével kapcsolatban:
a) a Küldöttközgyűlés, az Elnökség határozatainak, az egyesületi tisztségviselők intézkedéseinek végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi, ügyviteli, ügykezelési feltételek biztosítása;
26
b) az Egyesület honlapjának karbantartása;
c) az egyesület és az Országos Szövetség Központja között kapcsolattartás, információcsere megvalósítása; .
d) adatszolgáltatás a Szövetség szervei és tisztségviselői számára;
e) a Küldöttközgyűlés és elnökségi ülések megszervezése, írásos anyagainak előkészítése, jegyzőkönyvvezetés;
f) levelezés az egyesület tagjaival, ügyeik intézése, az ügyintézés megszervezése;
3. ) Nyilvánosság követelményének teljesítése
a) Az Alelnök gondoskodik arról, hogy az Egyesület működési rendjére vonatkozó iratok, a testületi ülések jegyzőkönyvei, a Határozatok Tára, az Egyesület munkaterve, költségvetése és éves gazdasági beszámolója és mellékletei bármely érdeklődő számára az ügyfélfogadási napokon, az Egyesület irodájában, vagy előzetesen egyeztetett időpontban és helyen megtekinthetők legyenek, kivéve a zárt üléseken keletkezett jegyzőkönyvi részleteket.
b) Az Alelnök feladata az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módjára, rendjére, idejére vonatkozó információkat, vagy az Egyesület honlapján, vagy más, az érintettek számára biztosító módon nyilvánosságra hozza.
c) Az Alelnök a nyilvánosság biztosítására vonatkozó feladatát a helyi csoportok vezetői közreműködésével teljesíti az egyes településeken, területeken.
XVIII.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. )Az Egyesület gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, illetve Alapszabályában meghatározott alap céljainak elérése érdekében, e célok megvalósulását nem veszélyeztetve folytathat. Eredményét nem oszthatja fel, azt csak közhasznú céljainak megvalósítására fordíthatja.
2. )A közhasznú Egyesület vezető tisztségviselőit, a támogatót, az önkéntest,
valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által a tagjának a tagsági jogviszonyalapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő juttatás kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. .
3. ) Az Egyesület anyagi alapjai
Az Egyesület bevételei lehetnek:
27
a) Az Egyesület tagsági díjakból származó bevételei.
b) A vállalkozások, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek által nyújtott támogatások. Közérdekű adományok gyűjtését csak megfelelő írásbeli felhatalmazással ellátott személy végezhet az Egyesület számára. Az adomány gyűjtés nem járhat az adományozó zaklatásával, személyiségi jogokat nem sérthet.
c) Az Egyesület által, az alapcélok elérése érdekében rendezett rendezvények bevételei.
d) A tagoknak és más érintett személyeknek nyújtott alapcélok szerinti szolgáltatásokból, és az egyesület eszközeinek alapcélok szerinti hasznosításából származó bevételek.
e) Pályázati, állami költségvetési, illetve költségvetési alrendszerek, pályázati alapok, adójogszabályok (SZJA 1%) által biztosított forrásokból származó működési, vagy meghatározott célra juttatott támogatások.
f) Önkormányzatok és más szervezetek által, a működés biztosítására, vagy meghatározott célra nyújtott támogatások.
g) Az Egyesület által végzett vállalkozási tevékenység bevételei.
4. )Az Egyesület kiadásait a jogszabályban előírt beszámolási kötelezettség rendje szerint kell nyilvántartani.
5. ) Az Egyesület gazdálkodása
a) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíjfizetésen túl
- az egyesület tartozásaiért nem tartoznak anyagi felelősséggel.
b) Az Egyesület gazdálkodási és pénzügyi tevékenységről a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, a kettős könyvvitel szabályai szerint kialakított könyveket, és analitikus nyilvántartásokat vezet, továbbá naptári évente, pénzügyi mérleget, eredmény-kimutatást és közhasznú beszámolót készít
c) Az Egyesület működésének biztosítása érdekében alkalmazottakat foglalkoztathat, szakértőt, vállalkozót bízhat meg.
d) Az Egyesület a hatályos számviteli törvény, a 350/2011. (XII. 30.)
Korm. rendelet, a 2011. évi CLXXV. törvény, illetve egyéb, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint folytatja gazdálkodó tevékenységét. ' '
e) Az Egyesület pénzügyi bevételeinek nyilvántartása érdekében bankszámlát nyit, illetve tart fenn.
28
f) Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog gyakorlásának a módjáról a Pénzkezelési Szabályzat rendelkezik. Az Egyesület pénztára felett a rendelkezési jogot, a törvényes képviseletet ellátó elnök, az Egyesület hatályos Gazdasági és Pénzügyi Szabályzatában foglalt részletezés szerint gyakorolja.
g) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, erre tekintettel Befektetési Szabályzatot nem alkot.
XIX.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
1. ) Az Egyesület tekintetében az adóellenőrzést az Egyesület székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, az államháztartásból származó támogatás felhasználásának ellenőrzését, törvény eltérő rendelkezése hiányában, az állami számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
2. ) Az Egyesületet a székhelye szerint illetékes Pécsi Törvényszék kérelemre veszi nyilvántartásba, illetve külön kérelemre közhasznúsági nyilvántartásba.
3. ) Ha az Egyesület neve, székhelye, illetve törvényes képviselője megváltozik, vagy Alapszabálya módosul, ezt a tényt az illetékes bíróság számára a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint be kell jelenteni.
XX.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE, ILLETVE MEGSZÜNTETÉSE
1. ) Az egyesület megszűnik a Ptk. 3:48 § -bán, 3:83 §-ban és 3:84 § -bán meghatározott esetekben.
2. ) Az Egyesület megszűnése, vagy megszüntetése esetén az Egyesületnek a kötelezettségek kiegyenlítését követően megmaradó vagyonát olyan civil szervezet számára kell átadni, amely mozgáskorlátozott emberek érdekképviseletével, vagy számukra szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. A szervezet kijelöléséről a megszüntetést kimondó Küldöttközgyűlés dönthet.
29
XXI.
ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
1. ) Az Egyesület közhasznú jogállása a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület közhasznú jogállásának megállapítását, az erre vonatkozó feltételek megléte esetén külön eljárásban kezdeményezi. Az Egyesület elnöke köteles a Pécsi Törvényszéknek a közhasznúsági minősítéshez szükséges feltétel megszűnését az erre vonatkozó jogszabály szerint bejelenteni.
2. ) A működés során szükségessé váló részletes szabályokat (együttesen Szabályzatok) amelyek elkészítését jogszabály írja elő, vagy bevezetésükre az Egyesület működéséhez szükség van, az Elnökség, illetve az Elnök jogosult és köteles megalkotni. Az Elnökség minden részletre kiterjedő szervezeti és működési szabályzatot is alkothat.
3. ) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezéseit, továbbá a civil szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket kell alkalmazni.
4. ) Az Egyesület, hivatalos megjelenése során bélyegzőt alkalmaz.
Az Egyesület hivatalos megjelenése során alkalmazott arculatával, lógójával, nyomdai, vagy vizuális megjelenésével kapcsolatos döntés előkészítése az Elnökség hatáskörébe, jóváhagyása a Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik.
5. ) Az egyesület elnökének, alelnökének, megyei titkárának, gazdasági vezetőjének, a társadalmi kapcsolatok referensének, az idősügyi referensnek, a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a helyi csoportok titkárainak az öt év időtartamú mandátuma, a helyi csoportok 2020-évi közgyűléseinek, illetve a 2020-évi küldöttközgyűlésen történő választásokkal kezdődik.
6. ) Ezen Xxxxxxxxxxx alkalmazása során, mozgásában egészségkárosodás miatt korlátozottnak - a továbbiakban: mozgáskorlátozott személynek - azt a természetes személyt kell tekinteni, akinek bármely ok miatt bekövetkező egészségkárosodásból eredően, átlagos, általános körülmények közt, mozgásképessége, közlekedőképessége, a társadalmi életben való részvételét tartósan, jelentős mértékben akadályozza.
Erre vonatkozó nyilatkozat nélkül mozgáskorlátozott személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban részesülő személyt, továbbá a közlekedőképességében súlyos mértékben akadályozott személyt. Minden más esetben, a mozgáskorlátozottság ténye, az érintett személy, erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával ismerhető el.
30
7. ) Xxxxx Xxxxxxxxxxx értelmezése szempontjából munkatársnak kell tekintetni a megbízás alapján díjazás nélküli önkéntes tevékenységet végző, a kizárólag költségtérítésben részesülő, a megbízásos jogviszonyban, tiszteletdíjas jogviszonyban, vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban, az Egyesület érdekében, jogszerű tevékenységet végző személyeket. Ez az értelmezés nem tekinthető egyéb erre vonatkozó szerződés, vagy megállapodás hiányában, az Egyesület számára munkajogi, vagy polgári jogi jogkövetkezményekkel járó jogviszonynak.
Záradék:
A változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt ezen szöveggel az Egyesület 2020.07.30. napján tartott Küldöttközgyűlése a X.00.xx./2020.07.30. számú határozatával elfogadta.
Az alapszabály módosított rendelkezései az alábbiak:
II. fejezet 1. A.), B.), C.4.), C.6.), C.8.b.), C.8.c.) és C.8.i.) pontok;
III. fejezet 5. és 8. pontok;
IV. fejezet 2., 3., 4., 5., 8.1. és 9. pontok;
V. fejezet 1., 2., 4., 5.a.), 5.c.) pontok;
VI. fejezet 1., 3.b.), 3.c.) és 3.h.) pontok;
VII. fejezet 1. és 4. pontok; Vili. fejezet 1. pont;
X. fejezet 3. pont;
XI. fejezet;
XIII. fejezet;
XIV. fejezet;
XV. fejezet;
XVI. fejezet;
XVIII. fejezet 5. f.) pont;
XXI. fejezet 5. pont.
Az alapszabály a 2020. július 30. napján módosított rendelkezéseket vastag betűvel kiemelve tartalmazza. A módosításaival egységes szerkezetbe foglalt alapszabály 2020. július 30. napjától kezdődően hatályos.
Pécs, 2020. augusztus 1. A ,
Előttünk, mint tanúk előtt: N é v : ...... ......................
Lakcínrr í . . . . : . .V: 'i.í.
Aláírás: ■
2 . )
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx - elnök
a » |\v C 1 / < t o R m u V ! ;
......
31