Egyetértési nyilatkozat

Egyetértési nyilatkozat

mely létrejött egyrészről ... Önkormányzat(ok) (cím: ..., xxxxxxxxx: ..., képviseli: ... polgármester), a továbbiakban Ellátásért felelős(ök),

másrészről a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamő Zrt. (székhely: 8200 Veszprém, Xxxxx xx 00., képviseli: Xxxxxx Xxxxx vezérigazgató), a továbbiakban Víziközmő-szolgáltató között az alábbi feltételek mellett,

a …. víziközmő-rendszer-re vonatkozóan.

I.

Felek megállapítják, hogy a BAKONYKARSZT Rt. 1996. január 1-jén jogutódlással alakult a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamő Részvénytársaság megszőnésével egyidejőleg. A részvénytársaságban alapítóként vett részt a megyei önkormányzat, valamint 120 helyi önkormányzat. A társaság 7.016.794.000,- Ft alapító vagyonnal kezdte meg mőködését. A jegyzett tőkét 870.980.000,- Ft mőködtető vagyon, míg tőketartalékot a közmővagyon testesítette meg. A közgyőlés 2005-ben a társaság nevét BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamő Zártkörően Mőködő Részvénytársasággá változtatta, ami rövidített formában BAKONYKARSZT Zrt. A társaság alapításától kezdve biztosította a társaság részvényeseinek víz- és szennyvíz-ellátását, sok település vonatkozásában pedig bérüzemeltetési formában tette ugyanezt.

A társaság és a vele kapcsolatban álló önkormányzatok a víziközmő-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat kölcsönös megelégedésre, külön szerződés keretében végzi.

A víziközmő-szolgáltatás évszázados múltra visszatekintő történetében először az azzal kapcsolatos feladatokat az országgyőlés törvényben szabályozta, így jött létre a víziközmő- szolgáltatásról (a továbbiakban: Vksztv.) szóló 2011. évi CCIX. törvény. A törvény alapvetően megváltozatta az eddig kialakult szabályokat, új alapokra helyezte a tulajdonlás kérdését, megerősítette a helyi önkormányzatok szerepét, meghatározta mely szerveknek milyen feladataik vannak a víziközmő-szolgáltatás biztosításában, ezzel egyidejőleg jelentős mértékő víziközmő-vagyon ingyenes átháramlásról is rendelkezett.

A törvény értelmezése során esetünkben figyelemmel kellett lenni a nemzeti vagyonról szóló (a továbbiakban: Nvt.) 2011. évi CXCVI. törvényre, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól (a továbbiakban: Ötv.) szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseire is, azzal, hogy amennyiben a víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény speciális szabályokat alkalmaz, azt kell elsődlegesen alkalmazni a feladatok megoldásakor. Ide tartozik még a koncesszióról és a közbeszerzésekről szóló törvény is, azonban ez jelen egyetértési nyilatkozatban és az azt követően létrejött szerződésekben nem játszik szerepet, mivel az abban meghatározott jogokat és kötelezettségeket az egyetértési nyilatkozatot aláíró felek között a törvény egyéb rendelkezései miatt nem kell figyelembe venni.

A víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba, ami 2011. december 31-e 23 órától az elvégzendő feladatok arányában 2015. január 1-jéig tart.

A nemzeti vagyon része a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képező, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmő (Nvt. 5. § (5) bekezdés a) pontja). Az önkormányzatot illeti a víziközmővel kapcsolatos közfeladat ellátásának biztosítása. Ezt erősíti meg a Vksztv. 1. § (1) bekezdés c) pontja, mely alapján a települési önkormányzat (a továbbiakban: Ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közmőves ivóvízellátással és a közmőves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmő- szolgáltatási feladatok elvégzéséről.

Felek megállapítják, hogy a Vksztv. 9.§-ának rendelkezései alapján, a jelen ….. víziközmő- rendszeren az Ellátásért felelős(ök):

…. települési önkormányzata(i).

Felek megállapítják, hogy Ellátásért felelős az Ötv. 109.§ alapján jogosult a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonra az Nvt-ben szabályozott módon versenyeztetés nélkül vagyonkezelői jogot létesíteni. Felek kölcsönösen kijelentik, hogy a víziközmő-vagyon (melynek része a rendszerfüggetlen víziközmő-elem is) e feltételnek megfelel, Víziközmő-szolgáltató az Nvt. és Vksztv. rendelkezései alapján jogosult az üzemeltetésre átadott vagyon mőködtetésére, mert a BAKONYKARSZT Zrt. kizárólag 132 települési önkormányzat tulajdonában áll.

Az eddig leírtak értelmében részben megváltozik a BAKONYKARSZT Zrt. és a települési önkormányzat, mint Ellátásért felelős közötti jogviszony, mert a későbbiekben ismertetettek alapján a víziközmő-szolgáltatással kapcsolatos közmővagyon 2013. január 1-jén a törvény erejétől fogva ingyenesen a BAKONYKARSZT Zrt-től, mint Víziközmő-szolgáltatótól az Ellátásért felelős önkormányzatok(ok) tulajdonába kerül, azonban az üzemeltetéssel járó feladatokat jelen egyetértési nyilatkozat aláírását követően a meglévő, de kiegészítendő üzemeltetési szerződés szerint továbbra is a BAKONYKARSZT Zrt. végzi.

II.

A víziközmővek vagyonátszállásának ténye és körülményei

A víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény 6.§ (1) bekezdése deklarálja, hogy víziközmő kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat.

A törvény 79. § (1) bekezdése teszi kötelezővé azt, hogy a víziközmő vagy a víziközmő létrehozására irányuló beruházás, amely olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett a tulajdonrészesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik, (a BAKONYKARSZT Zrt. pedig ide tartozik), 2013. január 1-jén ingyenesen, a tulajdonjoghoz kötődő jogokkal és kötelezettségekkel együtt az Ellátásért felelős tulajdonába száll át.

Felek rögzítik, hogy Ellátásért felelős(ök) a BAKONYKARSZT Zrt.-ben - 1996. január 1. és 2012. december 31-e között - nyilvántartott fejlesztési forrás és felhasználás 2012. december 31-i egyenlegét, mint az átháramló tulajdonhoz kötött induló jogokat és kötelezettségeket, elismerik.

Amennyiben a tulajdon átszállással érintett víziközmő olyan víziközmő-rendszer része, melynek több Ellátásért felelőse is van őket az átháramló tulajdon a már tulajdonukban lévő vagyonérték arányában illeti meg.

Amennyiben a víziközmő-rendszeren egyetlen Ellátásért felelősnek sincsen tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelős települési önkormányzatok között lakosságszámuk arányában oszlik meg az átháramló tulajdon (Vksztv. 79. § (3) bekezdése).

„A” esetkör

Ellátásért felelős kinyilvánítja, hogy a tárgyi víziközmő-rendszeren kizárólagos Ellátásért felelősi státusszal rendelkezik. Ennek megfelelően, a BAKONYKARSZT Zrt-től 2013. január 1-jén átháramló víziközmő vagyon tulajdonosa és a tulajdonhoz kötődő jogok és kötelezettségek birtokosa … település önkormányzata lesz.

„B.1” esetkör

Ellátásért felelősök kinyilvánítják, hogy a tárgyi víziközmő-rendszeren Ellátásért felelősi jogok és kötelezettségek …. települési önkormányzatoknál (ha van akkor az államot is) állnak fenn.

Az átháramló tulajdon a már tulajdonukban lévő vagyonérték alapján,

… települési önkormányzat … Ft (javasolható a bruttó érték),

… települési önkormányzat … Ft (javasolható a bruttó érték),

.

.

.

arányában illeti meg az Ellátásért felelősöket.

„B.2” esetkör

Ellátásért felelősök kinyilvánítják, hogy a tárgyi víziközmő-rendszeren Ellátásért felelősi

jogok és kötelezettségek …. települési önkormányzatoknál állnak fenn.

A víziközmő-rendszeren egyetlen Ellátásért felelősnek sem áll fenn jelenleg tulajdonjoga, ezért az Ellátásért felelős települési önkormányzatok között lakosságszámuk arányában,

… települési önkormányzat … fő, (javasolható a 2010. évi KSH adat),

… települési önkormányzat … fő

.

.

.

illeti meg őket az átháramló tulajdon.

Felek rögzítik, hogy a víziközmő-rendszer lehatárolását, annak leírását - beleértve a rendszerfüggetlen víziközmő-elemek jellegének meghatározását - és az átadási pont megjelölését (ha van) jelen nyilatkozat 1. sz. melléklete tartalmazza.

Felek rögzítik, hogy közöttük a Vksztv. 7. § (1) bekezdése szerinti megállapodás - rendszerfüggetlen víziközmő-elem a víziközmő-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmő-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmő-szolgáltató részére elidegeníthető -, nem jött létre a jelenlegi üzemeltetési szerződéseikben és az eddigi üzemeltetési időszakban. Erre hivatkozással a Felek kijelentik, hogy a Vksztv. 79. § (7) bekezdésben foglaltan a tulajdont átadó Víziközmő-szolgáltató a rendszerfüggetlen víziközmő-elemre nézve a 7. § (1) bekezdése szerinti jogcímmel nem rendelkezik, ezért a jelen megállapodásban foglaltak a rendszerfüggetlen víziközmő-elemek átadására is kiterjednek

A Víziközmő-szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az átháramoltatott, de vagyonkezelésre visszaadott rendszerfüggetlen víziközmő-elemek mindenkor üzemképes állapotban álljanak

rendelkezésre. E feladatát a vagyonkezelt víziközmő vagyon mindenkor elismert és érvényesíthető értékcsökkenési fedezetének mértékéig köteles teljesíteni. A rendszerfüggetlen víziközmő-elem, annak jellegéből és a Vksztv-ben történt meghatározásából kiindulva, a víziközmő-hálózaton belül, vagy víziközmő-hálózatok között szabadon áthelyezhető. Ebből következően az átháramoltatott rendszerfüggetlen víziközmő-elemek esetében nem követelmény az, hogy mindig ugyanaz-, vagy ugyanolyan típusú eszköz biztosítsa a víziközmő-szolgáltatást.

Felek kijelentik, hogy a jelen nyilatkozat tárgyát képező víziközmővek a Polgári törvénykönyv 95. §-nak rendelkezései alapján a fekvésük szerinti ingatlanok alkotórészei, az ingatlanokkal szerves egységet képeznek, ezáltal az önkormányzati tulajdonú közmővagyonon végzett beruházási és értéknövelő felújítási munkák az önkormányzat tulajdonában álló, már meglévő vagyonelemek növekményei.

Felek rögzítik, hogy jelen nyilatkozat aláírásával a tulajdont átadó Víziközmő-szolgáltató akként adja át a vagyonelemeket, hogy a számviteli nyilvántartásokból 2013. január 1. napjával azokat kivezeti, így átadja, az átvevő Ellátásért felelős(ök) pedig a számviteli nyilvántartásai(k)ba 2013. január 1. napjával bevezeti, így átveszi azokat.

Az Ellátásért felelősök az Ötv. 110.§ (1) és (2) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően saját vagyonkataszterükben az átvezetésről gondoskodnak.

Víziközmő-szolgáltató felelősséget vállal azért, hogy legkésőbb 2013. március 31-ig közli a fejlesztési források egyenlegét, valamint a víziközmő-vagyonról és a rendszerfüggetlen víziközmő-elemekről részletes vagyonleltárt készít, és a nyitó készletet Ellátásért felelősnek átadja azzal, hogy a leltár a kiegészítendő üzemeltetési szerződés mellékletét képezi.

Az egyenleget minden Ellátásért felelős és a Víziközmő-szolgáltató, mint a vagyon háramoltatásával kapcsolatos jogot, vagy kötelezettséget, a vagyonkezelési szerződési időszak nyitó egyenlegeként viszi tovább a könyveiben.

A tulajdonjogot átadó a vagyonelemekre vonatkozó, a tulajdonjoghoz kötődő további jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja:

(pl.: jelzálogjog teher, banki hitel fedezete, peres eljárás van folyamatban, kártalanítási vagy kártérítési igény, szolgalmi jogok, vízbázis védőterülettel kapcsolatos kötelezések, stb.)

• Víziközmő-szolgáltató vállalja, hogy a vagyon háramoltatásával együtt, a földhivatali (ingatlan nyilvántartási) bejegyzések zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a rendelkezésére álló szolgalmi jogokkal kapcsolatos listát (2. sz. melléklet) az Ellátásért felelősöknek átadja.

………………………………………………………………………………………………..

Ellátásért felelős kötelezettséget vállal arra, hogy 2012. december 31-ig testületi döntéssel erősíti meg ezen egyetértési nyilatkozatot és a 2013. január 1-jétől a tulajdonába kerülő vagyonának mőködtetésével továbbra is Víziközmő-szolgáltatót bízza meg.

III.

A vagyonátszállással érintett víziközmővek, víziközmő-rendszerek üzemeltetése 2013. január 1-jétől

A Vksztv. hatályba lépésével az e törvénnyel ellentétes rendelkezések a jelenleg hatályba lévő szerződésekben a törvény erejénél fogva semmisek. E tény azonban a felek közötti szerződések alapvető tartalmát nem veszélyezteti, azonban egymás közt az eddig írtak alapján 2013. január 1-jei hatállyal a meglévő üzemeltetési szerződés kiegészítése válik szükségessé.

Ahogy a felek már megállapították a Vksztv. 6.§ (1) bekezdése és 79.§ (1) és (3) bekezdései alapján Víziközmő-szolgáltató a tulajdonát képező vagyonából a víziközmő-vagyon (a rendszerfüggetlen víziközmő-elemekkel együtt) 2013. január 1-jén az Ellátásért felelős(ök) tulajdonába száll át.

Az Ellátásért felelős a fentiek alapján átvett vagyont hiánytalanul visszaszármaztatja a Víziközmő-szolgáltató vagyonkezelésébe azzal, hogy vele kötött üzemeltetési szerződést kiegészíti a Vksztv. 15.§ (1), (2) bekezdései, a 16. § (1-8) bekezdései és a 83.§ (2) bekezdés alapján, figyelemmel az Ötv. és az Nvt. rendelkezéseire.

A kiegészített üzemeltetési szerződésben megváltozik a felek szerződéskötési státusza, mivel az Ellátásért felelős (helyi önkormányzat) lesz tulajdonosként a víziközmő üzemeltetés megrendelője, míg a BAKONYKARSZT Zrt. annak Víziközmő-szolgáltatója.

Felek kölcsönösen kijelentik, hogy az üzemeltetési joghoz Víziközmő-szolgáltató versenyeztetés, pályáztatás nélkül hozzájuthat a Vksztv. 16. §. (1) bekezdés, valamint az Nvt. 11.§ (1) és (3) bekezdései, 12. § (2) bekezdés d) pontja, 12.§ (3) bekezdése, 12.§ (9) bekezdése, 12.§ (12) bekezdés e) pontjának megfelelően, visszautalva az Ötv. 108. §-ra és 109.§-ra.

Felek kölcsönösen kijelentik, hogy az elmúlt tizenhét év üzemeltetési tapasztalataiból, az üzemeltetési struktúra jellegéből és előnyeiből adódóan, a Vksztv. 15. § (2) bekezdésében meghatározott víziközmő-üzemeltetési jogviszonyok közül a vagyonkezelési szerződést választják egymásközti jogviszonyukban, melyre vonatkozóan a jelenleg meglévő szerződés kiegészítését – 2013. január 1-jei hatállyal - legkésőbb 2013. március 31. napjáig elvégzik.

Felek kijelentik, hogy a vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ismerik (Vksztv. 15. § - 26. §). Víziközmő-szolgáltató kijelenti, hogy megfelel azoknak a törvényi feltételeknek, melyek szerint víziközmő-szolgáltatást végezhet. Az erről szóló nyilatkozat ezen egyetértési nyilatkozat 4. sz. mellékletét képezi. Víziközmő-szolgáltató vállalja, hogy a Vksztv-ben megadott időpontig, 2013. május 31-ig a Mőködési engedély kérelmét benyújtja a Magyar Energia Hivatalhoz (Hivatal).

IV.

Több ellátásért felelős képviseletében eljáró jogi személy kijelölése

Ez a pont azoknál kell, ahol közös tulajdonban áll a víziközmő!

A Vksztv. 9.§ (3) bekezdése alapján, ha a víziközmő-rendszer több Ellátásért felelős közös tulajdonában áll, akkor az érintettek közössége a víziközmő-rendszerrel kapcsolatban a

Vksztv-ben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében - közös megegyezéssel, írásos megállapodás formájában - maguk közül jelöli ki a képviseletében eljáró Ellátásért felelőst. Kijelölés hiányában az Ellátásért felelősök közössége képviseletében, a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező önkormányzat, egyenlő lakosságszám esetében pedig a Hivatal által kijelölt önkormányzat jár el.

Ellátásért felelősök ezennel kijelentik, hogy a jelen víziközmő-rendszerre vonatkozóan

…. önkormányzatát

jelölik ki, mint képviseletükben eljáró Ellátásért felelőst.

V.

Ellátásért felelősök közötti megállapodás a víziközmő-rendszerre vonatkozó, a Vksztv. 9.§ (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítéséről

Ez a pont azoknál kell, ahol közös tulajdonban áll a víziközmő!

„A” változat

A víziközmő-rendszer tulajdonosai rögzítik, hogy a Vksztv-ben az Ellátásért felelősre vonatkozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket, a víziközmő-rendszeren 2013. január 1-én fennálló vagyoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik.

„B” változat

A víziközmő-rendszer tulajdonosai rögzítik, hogy a Vksztv-ben az Ellátásért felelősre vonatkozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket, az alábbiak szerint viselik:

a) A víziközmő-rendszer közösen használt főmőveit (továbbiakban főmővek) a tulajdonosok közösen definiálják. A főmővek elvi leírását jelen nyilatkozat 1. sz. mellékletében határozzák meg. A főmővi vagyon elemek tételes és leltárszerő felsorolása a kiegészített üzemeltetési szerződés mellékletét fogja képezni.

b) A főmővek fejlesztését, illetve a gördülő fejlesztési tervben a Xxxxxxx által jóváhagyott felújítási és pótlási, valamint beruházási kötelezettségeket (továbbiakban víziközmő- fejlesztés) az igénybevétel arányában kívánják viselni.

c) Az igénybevétel arányát, a tárgyévet megelőző öt év

a. összesített vízértékesítésének,

b. összesített számlázott szennyvízmennyiségének (a megfelelő megjelölés alkalmazandó)

figyelembe vételével, egy tizedes jegyre kerekített százalékos megállapítással kell a tulajdonosok között felosztani. A felosztás mindig csak a tárgyévre vonatkozik.

A százalékos felosztást a Víziközmő-szolgáltató végzi és azt minden év március 20- ig az érintettek felé közli.

d) A víziközmő-rendszer tulajdonosai kijelentik, hogy az egyes Ellátásért felelősök

közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket ellátó - főmőveket nem tartalmazó

– víziközmővek víziközmő-fejlesztéséről kizárólag az érintett Ellátásért felelős

gondoskodik.

VI.

Ellátásért felelősök közötti megállapodás az egymáshoz kapcsolódó víziközmő- rendszerek főmőveinek víziközmő-fejlesztéséről

Ez a pont azoknál kell csak, ahol van kapcsolódó rendszer!

A víziközmő-rendszerek tulajdonosai rögzítik, hogy a jelen víziközmő-rendszer a … víziközmő-rendszerrel/rendszerekkel átadási pontokon keresztül egymáshoz kapcsolódik.

A kapcsolódás jellege a jelen víziközmő-rendszer szempontjából nézve

• kapcsolódó szolgáltatást nyújtó, vagy

• kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő víziközmő-rendszernek minősül.

Az átadási (kapcsolódási) pontok meghatározását, és a kapcsolódó szolgáltatást nyújtó víziközmő-rendszer főmőveinek leírását és az ezzel kapcsolatos - víziközmő rendszerek tulajdonosai közötti - megállapodást jelen nyilatkozat 3. sz. melléklete tartalmazza.

VII.

Vagyonbiztosítás

Víziközmő-szolgáltató vállalja, hogy a Ptk. 548.§ és a Vksztv. 9.§ (6) bekezdése alapján a vagyonbiztosításról, mint vagyonkezelő 2013. január 1-jétől is gondoskodik.

VIII.

Vagyonértékelés

Felek kölcsönösen megállapítják, hogy a Vksztv. a vagyonértékelésre a 78.§ (1) bekezdése alapján 2015. december 31-éig biztosít határidőt. Víziközmő-szolgáltató kijelenti, hogy e határidőn belül, 2013. december 31-éig Ellátásért felelős egyetértése és kifejezetten ez irányú megbízására, a víziközmővek üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére, elvégezteti a tulajdonos önkormányzat víziközmő-vagyonának vagyonértékelését annak érdekében, hogy a Társaság területén egységes elvek alapján, egységes vagyonértékelés készüljön. A vagyonértékelés költségeit az Ellátásért felelősök a tulajdonukban lévő víziközmővek, illetve víziközmő-rendszerekben kifejeződő tulajdoni hányaduk alapján viselik. A vagyonértékelést végző jogi személyt közös pályázati eljárás során választják ki.

A Víziközmő-szolgáltató vállalja, hogy mind az átháramlással érintett vagyontárgyak, mind pedig a jelenleg Önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak esetében, (melyeket jelenleg a Víziközmő-szolgáltató Bérüzemeltetési szerződés alapján üzemeltet) egységesen végezteti el a vagyonértékelést. Víziközmő-szolgáltató vállalja az ezzel kapcsolatos koordinációt, valamint a közbeszerzési eljárás lebonyolítását is.

IX.

Üzemeltetési szerződések módosítása és egységesítése

Felek megállapodnak abban, hogy a vagyonértékelést követően az egymással kötött üzemeltetési szerződést/szerződéseket módosítják, tartalmát kibővítik, így az egyaránt tartalmazza majd a Vksztv. rendelkezései által átháramoltatott és a bérüzemeltetési szerződés alapján üzemeltetett vagyont is. Víziközmő-szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy e szerződés tervezetét 2013. május 31-éig Víziközmő-szolgáltató közgyőlése elé beterjeszti.

Felek megállapodnak abban, hogy a vagyonértékelést követően, lehetőség szerint 2013. december 31-ig, - figyelembe véve a Hivatal jóváhagyásának kötelező aktusát - a közöttük létrejött üzemeltetési szerződéseket egységesítik úgy, hogy egymás közt vagyonkezelési szerződést hoznak létre.

Jelen Egyetértési nyilatkozat …… példányban készült, melyből ……. példány a tulajdont átadó víziközmő-szolgáltatót, …… példány a tulajdont átvevő Ellátásért felelőst/(Ellátásért felelősöket felsorolni) illet meg.

Mellékletek:

- 1. számú melléklet: Átháramló víziközmő vagyon bemutatása

- 2. számú melléklet: Földhivatal által nyilvántartott szolgalmi jogok listája

- 3. számú melléklet: Egymáshoz kapcsolódó víziközmő-rendszerekre vonatkozó megállapodás

- 4. számú melléklet: Víziközmő-szolgáltató alkalmassági nyilatkozata

Jelen egyetértési nyilatkozatot -mely nyolc oldalból, I-IX. fejezetekből és … mellékletből áll- felek elolvasták, tartalmát megértették, az abban foglalt feladatok végrehajtását magukra nézve kötelezőnek elismerve, cégszerően írják alá.

Veszprém, 2012. november ...

.......................................................... ..........................................................

... Önkormányzata BAKONYKARSZT

Ellátásért felelős Víz és Csatornamő Zrt.

Víziközmő-szolgáltató

Záradék:

Jelen megállapodást az Önkormányzat képviselőtestülete a …../2012. (….hó…nap) számú határozatával hagyta jóvá.

0.xx. melléklet

Ellátásért felelősök közötti megállapodás az egymáshoz kapcsolódó víziközmő- rendszerek főmőveinek víziközmő-fejlesztéséről

A víziközmő-rendszerek tulajdonosai rögzítik, hogy a Vksztv-ben az Ellátásért felelősre vonatkozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket, az alábbiak szerint viselik:

a) A kapcsolódó szolgáltatást nyújtó víziközmő-rendszer közösen használt főmőveit (továbbiakban főmővek) a tulajdonosok közösen definiálják. A főmővi vagyon elemek tételes és leltárszerő felsorolása a kiegészített üzemeltetési szerződés mellékletét fogja képezni.

b) A kapcsolódó szolgáltatást nyújtó víziközmő-rendszer főmőveinek fejlesztését, illetve a gördülő fejlesztési tervben a Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási, valamint beruházási kötelezettségeket (továbbiakban víziközmő-fejlesztés), az érintettek (kapcsolódó szolgáltatást nyújtó és azt igénybe vevő Ellátásért felelősök) az igénybevétel arányában, a mindenkori jogszabályok figyelembe vételével kívánják viselni.

c) Az igénybevétel arányát, a tárgyévet megelőző öt év

a. összesített vízértékesítésének,

b. összesített számlázott szennyvízmennyiségének (a megfelelő megjelölés alkalmazandó)

figyelembe vételével, egy tizedes jegyre kerekített százalékos megállapítással kell a tulajdonosok között felosztani. A felosztás mindig csak a tárgyévre vonatkozik. A százalékos felosztást a Víziközmő-szolgáltató végzi és azt minden év március 20-ig az érintettek felé közli.

A víziközmő-rendszer tulajdonosai kijelentik, hogy az egyes Ellátásért felelősök közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket ellátó - főmőveket nem tartalmazó – víziközmővek víziközmő-fejlesztéséről, továbbá a kapcsolódó szolgáltatást igénylő víziközmő- rendszer főmőveinek (külön megállapodással az V. fejezet értelmében) víziközmő- fejlesztéséről kizárólag az érintett Ellátásért felelős gondoskodik.

A dőlt és aláhúzott rész csak abban az esetben kell, ha a kapcsolódó szolgáltatást igénylő víziközmő-rendszernek több Ellátásért felelőse van!

………………………………… ……………………………………

….. Önkormányzata ……. Önkormányzata

………………………………… ……………………………………

….. Önkormányzata ……. Önkormányzata