Feltételek

Feltételek

Agrárõr

Vállalkozói Vagyon- biztosítás Feltételei

A feltételgyűjteményben található feltételek, külön feltételek és záradékok közül a szerződésre csak a kötvényben / ajánlatban megjelöltek vonatkoznak!

Érvényes: 2001. november 29.

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei

Xxxxx feltételek és záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához

NY. SZ.: 12075

Tartalomjegyzék

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) 3

Mezőgazdasági Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei (VVF) 7

1. Általános szerződési feltételek 7

2. Tűz- és elemi károk biztosítása 11

3. Betöréses lopás és rablás biztosítás 13

4. Üvegtörés biztosítás 15

Xxxxx feltételek és záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához 16

Xxxxx feltételek 16

Záradékok 17

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös felté- telei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikö- tött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerződő / Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a to- vábbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési időpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifo- gásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfe- lelően jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a III (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési időpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosított) részére ki- szolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (bizto- sítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekről és a biztosítá- si tevékenységről szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének mi- nősülő biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biz- tosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határ- idő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási al- kusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módo- sító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhez- vételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írás- ban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítá- si ajánlaton a szerződő (biztosított) által a kockázatviselés (ha- tályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, fel- téve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját, illető- leg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselőjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biz- tosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI törvény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetőleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás- ban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a II fejezeté- ben meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő idő- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerző- dő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája. Bizto- sítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatvise- lés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg.

A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is meg- állapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés el- lenkező kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztár- saság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – el- lenkező megállapodás hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttének napja.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerző- dő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási ér- tékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét megha- ladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltéte- lek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyan- azon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás),a biztosító csak a másik (korábbi) biztosí- tási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltéte- lekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszö- rös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekin- tik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejé- ig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsopor- tokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a bizto- sító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szer- ződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítá- si esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás sze- rinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későb- bi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöt- tekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő ja- vára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény be- következéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kö- telezettség a szerződő felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban ese- dékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

VII. A szerződő / biztosított közlési és változás bejelenté- si kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az aján- laton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:

a) A biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.

b) Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.

c) A biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.

d) A biztosított vagyontárgyak más számára történő használat- ba adását.

e) Ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosu- lás történt.

f) A biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.

g) Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.

h) Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket.

i) A biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló té- nyezők módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezett- séget is előírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelő- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendésze- ti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bár- mikor ellenőrizni.

5. A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerző-

dés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási fel- tételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Er- re a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító ja- vaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerződést kezelő bizto- sító egységnek írásban bejelenteni.

A tűz- és robbanáskárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) kö- teles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) A káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) A károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) A károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) A kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítot- tat) képviselő – személy vagyszervezet nevét,

e) Köteles továbbá a tűzoltóságnak tett bejelentés, illetőleg rendőrségi feljelentés (jegyzőkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerződő (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilá- gosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a fel- világosítás tartalmának ellenőrzését.

Köteles továbbá a nyomozást megszüntető határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tűzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerződő (biztosított) az 1. pontban előírt köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befo- lyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvé- teli eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számí- tott 5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem hasz- nált, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyezte- tést követően,további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

6. A szerződőnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat – a biztosító eljáró szakembe- rének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelke- zésre kell bocsátani. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kéz- hezvételét követő 15. napon esedékes.

7. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértő által történő megállapítását. A függet- len szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát ille- tően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerződő (biz- tosított) ellen büntetőeljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (Forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, (hozzátar- tozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa);

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondossá- gán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételei- ben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha a szerződő, vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő, vagy megtévesztő adatokat kö- zölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogo- sult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, ille- tőleg a szerződést felmondani.

XI. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfel- jebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerző- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés tör- tént. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerződés az első biztosítási díj, illetőleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap, folyta- tólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az első díj, illetőleg az egyszeri biztosítási díj esedékességé- től számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlé- sével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7 A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlé- sének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írás- ban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része - a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nél- kül - a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős

személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös ház- tartásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől szá- mított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerződést kezelő egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kér- désekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogsza- bályok rendelkezései az irányadók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés ese- tén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifi- zetés idejét,

f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körül- ményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő ada- tok tekintetében időbeli korlátozás nélkül - ha törvény más- ként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli. A ti- toktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, al- kalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titok- hoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt sa- ját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerződő, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Mezõgazdasági Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei (VVF)

A Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésben arra vállal kötele- zettséget, hogy – a Feltételekben részletezett módon és mérték- ben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerződésben fel- sorolt biztosított vagyontárgyakban a Feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat.

Jelen Feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali- Providencia Biztosító Rt. Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

1. Fejezet:

Általános Szerződési Feltételek

I. Biztosítható vagyoncsoportok

A. Épületek

1. Ezen meghatározás értelmében épületnek minősül:

a) Minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, em- berek számára lehetővé teszi a belépést és hosszabb benn- tartózkodást, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külső beha- tásokkal szemben, és bizonyos időtállósággal rendelkezik. Eb- be az épületmeghatározásba beletartoznak pl. a félnyeregtetők és hasonlók, de nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, sátrak, ponyvacsarnokok és hasonlók. Nem biztosíthatók a felvonulási épületek, pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény) és garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön ál- ló, gépkocsik tárolására létesített építmény), valamint az ilyen épületekben elhelyezett vagyontárgyak.

b) Tetőfedések, előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóak- nák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az a) pontban felsorolt épületek részeit képezik.

c) Silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek egy az a) pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából, vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy téglából/betonból készült építmények, melyek az a) pont szerinti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben.

d) Kémények, könnyűszerkezetes, szerelt kémények, valamint a téglából, kőből, vagy betonból készült szabadon álló kémények.

e) Csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szol- gáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekötő fo- lyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek.

f) Mindenfajta épített kerítés.

2. Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épü- letrészek, illetve épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek az épületfunkcióhoz és az épület fenntartásához szüksége- sek. Ilyennek minősülnek:

a) az épületen lévő villámhárító berendezések;

b) szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdítha- tóak azonban nem;

c) szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok, erkélyburkolatok;

d) szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;

e) az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, a kívül elhelyezettek is;

f) reklámtáblák és az épülethez rögzített zászlótartók;

g) elektromechanikusan működtetett és/vagy villamosan fűtött kapuk (kerítéseken a sorompók is) működtető- és/vagy fű- tőelemeikkel együtt;

h) ablakok közötti és külső redőnyök esetleges elektromecha- nikus működtető elemeikkel együtt, belső redőnyök, rolók, napellenzők;

i) szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

j) árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatók, vagy az épülettel köz- vetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

k) személyfelvonók, mozgólépcsők;

l) villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mé- rőkészülékekkel, villamos tűzhelyek, beépített villamos fűtő- készülékek és tárolós vagy átfolyó rendszerű villamos víz- melegítők, légkondicionáló berendezések, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

m)gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőké- szülékekkel, gáztűzhelyek, beépített gázüzemű fűtőkészülé- kek és átfolyó rendszerű vízmelegítők;

n) vízvezetékek és szerelvények, vagyis valamennyi vízellátó és szennyvízelvezető berendezés a hozzájuk tartozó mérő- készülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrőberende- zésekkel és tartozékokkal;

o) egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdő- és mos- dóberendezések, mosogatók;

p) szemételtávolítást szolgáló berendezések;

q) elemekből összeszerelt, vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek - trezortermek;

r) a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerke- zeti részét képezik;

s) bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szer- kezeti részét képezik.

3. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint nem tűzveszélyes építménynek minő- sülnek az alábbi anyagból álló építési szerkezetek:

a) Falazat:

– téglafal, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton (feszített beton) és kő;

– vasbetonváz, az előbb említett építőanyagokkal közösen;

– vasbetonváz, fém függönyfallal, éghető építőanyagok fel- használása nélkül;

– acélváz, kitöltő falként a következőket felhasználva: tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton (feszített beton) és kő akkor, ha a váz- szerkezet szabad felületeit minden oldalról tűzvédő bur- kolattal látták el, pl. 2,5 cm vastag vakolattal vagy hason- ló vastagságban szórt azbeszt bevonattal.

b) Tetőzet (tetőhéjazat):

– nem éghető építőanyag, pl. cserép, azbesztcement (eternit), pala, beton, fém, üveg;

– cement kötésű faforgácslap, bitumenes lemezfedél, kavi- csolt bitumenes fedél, aszfalt.

A tetőszerkezetbe épített műanyagok, amelyek pl. a világítást, szellőztetést, energianyerést (szolárberendezések) szolgálják, nem érik el a tetőfelület 10%-át. Minden más, ettől eltérő épí- tési szerkezet tűzveszélyesnek minősül, a Z. 201. Záradék al- kalmazása kötelező, csak pótdíjjal biztosítható.

B. Ipari és kereskedelmi üzemi berendezések

Ipari és kereskedelmi üzemi berendezésnek minősülnek azok a nem az épület funkciót, hanem az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy alatt helyezkednek el. Ilyenek például:

1. Az energia minden formájának termelésére, átalakítására, tá- rolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények.

2. Mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgo- zásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szüksé- ges gépek, berendezések és szerelvények (az adathordozók nem – lásd 4. pont). Irodatechnikai berendezések, folyóiratok és könyvek is.

3. Mindenfajta gép a gépalapzatokkal, a meghajtó elemekkel és tartozékokkal együtt;

a)szerszámok, kisgépek és egyéb segédeszközök kézi és gé- pi használatra, amennyiben nem tekinthetők reprodukciós segédeszközöknek a 4. pont értelmében;

b) az üzemi állapot és munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berende- zések, készülékek és szerelvények;

c) anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések és szerelvények, felvonók;

d) anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, tartályok és edények, továbbá újra felhasználható csomagolóanyagok, raklapok, konténerek és hasonlók;

e) önjáró munkagépek, vontatók és targoncák (hatósági en- gedéllyel rendelkező gépjárművek azonban nem - lásd D.1.);

f) mozgatható közfalak;

g) tűzoltó, tűzvédelmi, üzemvédelmi, egészségügyi és sport- berendezések, valamint mindenfajta szolgálati felszerelés és munkaruházat;

h) mindenfajta bútor, a beépített bútorok kivételével;

i) értéktárolók a trezortermek (páncéltermek) kivételével;

j) hűtő- és fagyasztó berendezések, hűtőkonténerek;

k) nem falazott szerkezetű kemencék;

l) üzemen kívül és/vagy tartalékba helyezett műszaki és ke- reskedelmi üzemi berendezések;

m)pótalkatrészek és még be nem épített, új berendezésekhez szánt, fent említett fajtájú tárgyak, a D.1. szerinti gépjármű- vek pótalkatrészei is.

4. Nem sorolhatók ebbe a vagyoncsoportba, ezért csak külön megállapodás esetén biztosíthatók:

a) Reprodukciós segédeszközök, azaz azok az üzemelést szolgáló vagyontárgyak, melyek a következő meghatáro- zásnak megfelelnek:

– a reprodukciós segédeszköz formát, mintát, formaterve- zést, leírást, vagy egy bizonyos termékre vonatkozó egyéb információt rejt magában, és

– ez a forma (minta, formatervezés, leírás, egyéb informá- ció) mechanikus érintkezés mellett közvetve vagy közvet- lenül átvivődik a termékre, ugyanakkor

– a termék megváltoztatása vagy kifutása esetén a repro- dukciós segédeszköz többé már nem használható fel vagy legalábbis meg kell változtatni. Ilyenek például:

– öntőminták, fröccsöntő és présformák, a képlékeny alakí- tás szerszámai (folyató-, sajtoló-, kivágó- stb.), nyomóle- mezek és -hengerek, különböző sablonok, matricák, kli- sék, szabásminták, szövő- és jacquardkártyák stb.

b) Mindenfajta adathordozó, az adatfeldolgozó programok, il- letve egyéb szoftverek, numerikus vezérlésű szerszámgé- pek adathordozói, nyomdai festékkivonatok, szín-, anyag-, egyéb minták és hasonlók. Külön megállapodással sem biztosíthatók az üzleti könyvek minden fajtája, a bérleti, sza- badalmi, licenc-, kiadói, szerzői, márka-, védjegy- és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok.

c) Az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyai. Külön megálla- podással sem biztosíthatók az üzemben foglalkoztatottak tulaj- donában lévő készpénz, értékpapírok, ékszerek, gépjárművek.

d) Automaták és azok tartalma. Külön megállapodással sem biztosíthatók a pénzváltó, nyerő-, és játékautomaták.

e) Vízi és légi járművek.

C. Készletek

Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek és mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereskedelmi áru. Energiahordozók, építőanyagok, értékesíthető hulladékok, reklámanyagok és egyszer használatos csomagolóeszközök. Ke- reskedelmi tevékenységek esetén mindenfajta árukészlet, kivéve élő állatok és növények.

D. Egyéb – külön feltételek szerint biztosítható – vagyoncsoportok

1. Mezőgazdasági erő-, és munkagépek, gépjárművek és tarto- zékaik MG 1173 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

2. Készpénz és értékpapírok – KF 113. sz. és KF 114. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint:

a) készpénz, valuta;

b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerű átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési kárpótlási és egyéb értékjegyek, be- tétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;

c) egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga újraelőállí- tási költségétől független értéket megtestesítő értékcikkek (pl.: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (pl.: je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák);

d) névre szóló, egyszerű átadással át nem ruházható értékpapírok.

3. A telephelyen, szabadon tárolt szálas mezei termények (pl.: széna, szalma…) valamint éghető csomagoló anyagok – MG 1174 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

4. Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadban tárolt általános vagyontárgyak – MG 1175 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

5. Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadon tárolt szálas mezei termények (pl.: széna, szalma…) – MG 1175 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

6. Telephelyen szabadban tárolt általános vagyontárgyak – MG 1174 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

II. A biztosítási összeg megállapítása

1. Amennyiben a biztosítási szerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz, a szerződésben a vagyontárgyakra meghatá- rozott biztosítási öszszegnek meg kell felelnie a biztosított va- gyontárgyaknak a szerződéskötés időpontjában érvényes utánpótlási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosítá-

soknál az utánpótlási érték minden esetben az új értéket je- lenti.

2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a sze- relés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonható le. Áfa vissza- igénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adóját.

3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szer- ződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosítási összeget hasonló műszaki, és/vagy gazdasági pa- raméterekkel rendelkező termékek új értékét alapul véve kell meghatározni.

4. Egyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportok esetében a biz- tosítási összeg meghatározása az 1. pontban foglaltaktól elté- rő módon, az 5., illetve a 8. pontok szerint történik.

5. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a biztosí- tott vagyontárgyak teljes biztosítási értékének százalékosan kifejezett része – részérték – kerül meghatározásra. Ekkor a biztosítási szolgáltatás összegének felső határa a részérték- nek megfelelő összeg, figyelembe véve a 6. és 7. pontokban foglaltakat.

6. Amennyiben a káresemény időpontjában a tényleges új érték magasabb mint az 1. illetve az 5 .pont szerinti biztosítási összegmegállapítás alapjául szolgáló új érték, (alulbiztosítás) a biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a kár- időponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta kár- térítés). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoporton- ként és telephelyenként vizsgálja.

7. A biztosító a pro-ráta kártérítést csak abban az esetben alkal- mazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tényle- ges új értéke ennyivel magasabb a szerződés kötésekor (szerződés módosításakor) megállapított biztosítási értéküknél.

8. Biztosítási összegként a biztosított vagyontárgyak új értékétől függetlenül, de annál nem magasabb összegű – első kocká- zati – összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás té- nyét nem vizsgálja.

9. A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátralevő biztosítási időszakra a kifizetett kártérítés összegével csökken. Közös megállapodás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhető, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a szerződő (biztosított) egy újabb kár bekövetke- zése előtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a bizto- sító a kártérítés összegének megfelelően a kár bekövetkezé- se napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra határozza meg. A biztosí- tási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában

– ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

III. A szerződés aktualizálása

1. A felek a biztosítási összeg változásainak átvezetése, vala- mint a biztosítási összeg és szolgáltatás értékállandóságának megőrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente aktualizálják.

IV. Biztosítási szolgáltatás

1. A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosí- tási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportok- ra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. Első kockázatú tételek esetén az első kockázat összege, részérték biztosítás esetén a teljes új érték százalé- kában meghatározott részérték képezi a kártérítési kötelezett- ség felső határát.

2. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a kárese- mény bekövetkezésének időpontjában meghatározható új ér- téket veszi alapul a kárösszeg megállapításánál. A biztosító teljes (totál) kárnak azt tekinti ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti új értéket elérik vagy meghaladják.

3. Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapotba történő - a káresemény napja szerinti - helyreállítás költsége a kárösszeg megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridőponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károso- dott részek értékének meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

4. A biztosító szolgáltatása az egyes vagyoncsoportok esetén:

a) Az I. A. pontja szerinti vagyoncsoport: épületek (építmé- nyek) esetében, azok – a helyi viszonyoknak megfelelő – új- jáépítési költsége (új értéke). A biztosító a káridőponti avult értéket tekinti a kártérítési összeg felső korlátjának, ha a ká- rosodott épület korának és elhasználódásának figyelembe- vételével megállapított káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át. Ha a totálkáros épületet a biztosítási esemény be- következésétől számított 3 éven belül nem építik újjá, illetve nem állítják helyre, vagy a szerződő/biztosított írásban nyi- latkozik a biztosítónak a határidő lejárta előtt, hogy nem kí- vánja a helyreállítást, akkor a kártérítés felső korlátja az épü- let forgalmi értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg. For- galmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő káridőponti piaci értéke. Az épületek értékének meghatáro- zásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe. Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt nem le- hetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérő hely- színen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra történő létesítést, de nem fo- gadja el helyreállításnak, vagy újrabeszerzésnek azt az ese- tet, amikor a biztosított a kártérítést a káridőpontban már meglévő, de még nem kész épületének befejezésére fordítja.

b) Az I. B. pontja szerinti vagyoncsoport: (berendezések) esetében azok káridőponti újrabeszerzési költségeit (új érté- két). Ha a károsodott vagyontárgy káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újra- beszerzési értékének 50%-át, illetve a károsodott (eltűnt) vagyontárgy pótlása (helyreállítása) nem történik meg, a biz- tosító szolgáltatásának felső korlátja: a vagyontárgy káridő- ponti (avult) értéke. Káridőponti (avult) érték: a vagyontárgy- nak a kár időpontjában megállapítható új értéke, csökkent- ve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, műszaki avulás) megfelelő összeggel.

c) Az I. C. pontja szerinti vagyoncsoport: készletek

– a biztosított által előállított áruk (félkész és késztermékek) esetében, azok újraelőállítási költségét, de legfeljebb az eladási árat, levonva belőle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;

– olyan áruk esetében, amelyekkel a biztosított kereskedik, olyan nyersanyagok esetében, amelyeket a biztosított áruk előállításához szerzett be, valamint termények ese- tében azok káridőponti újrabeszerzési költségét, de leg- feljebb az eladási árat, levonva belőle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;

– muzeális vagy művészeti érétkű vagyontárgyaknál, ame- lyeknél az időmúlás általában nem vezet értékcsökkenés- hez, a forgalmi érték kerül kifizetésre.

d) Az I. D. 1. pontja szerinti vagyoncsoportok: (MG 1173 sz. Külön Feltétel szerint biztosítható) gépjárművek esetében mindenkor a káridőponti (avult) értéket.

e) Az I. D. 2. pontja szerinti vagyoncsoport: (KF 113. sz. és KF 114. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint biztosítható)

– készpénz esetében annak névértékét;

– valuták esetében azok káresemény előtti utolsó, az MNB vé- teli árfolyamán számított forint értékét, amely azonban nem haladja meg a valutákra meghatározott biztosítási összeget;

– névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárás- sal kapcsolatos költségeket, valamint azok újraelőállítási költségét, ha előállításuk szükséges és ténylegesen meg is történik;

– nem névre (bemutatóra) szóló – a Budapesti Értéktőzs- dén jegyzett – értékpapírok esetében azok káresemény előtti utolsó jegyzési árfolyamértékét, egyéb értékpapírok- nál az értékpapír forgalmazók által közölt átlagos véte- li árfolyamán számított piaci árat;

– értékcikkek esetén azok névértékét.

f) Az I. B. 4.a. pontja szerinti vagyoncsoport: reprodukciós segédeszközök esetében az újrabeszerzés, illetve az újra-elő- állítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat, és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újra- beszerzési) költséget. Amennyiben káresemény következté- ben az üzemet tartósan leállítják, a biztosító legfeljebb a repro- dukciós segédeszközök újraelőállítási költségének 10%-át, de legalább az anyagértéket fizeti ki kártalanításként. Amennyiben egy másik üzemben történő alkalmazás céljára állítják helyre őket, a kártérítés az előző bekezdés szerint történik.

g) Az I. B. 4.b. pontja szerinti vagyoncsoport: adathordo- zók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek stb.) és a rajtuk lévő adatok esetében az újrabeszerzés, illetve hely- reállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a bizto- sító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget.

5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

6. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi, és nem növeli annak költségeit.

7. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak ese- tén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tarta- lék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem ká- rosodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése (eltűnése) miatt elszenvedtek.

8. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg ha:

– a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és ha

– a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

9. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a kocká- zatviselés kezdete előtt keletkeztek, akkor sem, ha a kocká- zatviselés kezdete után derültek ki.

10. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérí- tése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy for- galmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét megtagadja, és a kár a Feltételek szerinti biz- tosítási esemény – amelyre a biztosítási szerződés szerinti fe- dezet kiterjed – bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a Feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti, és ezt követően visszkereseti jogát a kárért felelős személlyel szemben érvényesíti.

11. A biztosító a szerződés szerinti önrészesedéssel, valamint az értéket képviselő maradványok megállapított (becsült) értéké- vel a kifizetésre kerülő kártérítési összeget csökkenti.

V. Kizárások

1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) Azokra a károkra, amelyeket harci cselekmény vagy bármely háborús esemény okozott, illetőleg azok következményei.

b) A katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt kelet- kezett károkra.

c) A felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, elbocsá- tott dolgozók vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, illetőleg bármely politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt vagy velük össze- függésben keletkezett károkra.

d) A felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüg- gésben keletkező károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási ese- mények formájában jelentkeznek.

2. A keletkezés okára tekintet nélkül, nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra a károkra sem amelyek:

a) a természetes elhasználódás, illetve nem hirtelen bekövet- kező, hanem tartós hatások miatt keletkeztek (pl.: vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses), öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió;

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből szár- maznak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések (lakk-, zománc- és karcolási károk);

c) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiá- nyosságok miatt keletkeztek, melyekről a szerződő (biztosí- tott) tudott vagy tudnia kellett;

d) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

e) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek;

f) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szárma- zó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) – ha erre külön megál- lapodás nincs érvényben.

2.Fejezet:

Tűz- és elemi károk biztosítása

I. Biztosítási események

Jelen Feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülnek a kö- vetkezőkben felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak.

Nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodással terjeszthe- tő ki. (MG 1173, MG 1174, MG 1175 sz. Xxxxx Xxxxxxxx.)

A. Tűz alapkockázatok

Az alábbi pontok alatt felsorolt tűz alapkockázatok nélkül Vagyonőr biztosítási szerződés nem köthető.

1. Tűz biztosítási esemény miatt olyan tűzeset értendő, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik - vagy ott keletke- zik, de azt elhagyja - és önerőből továbbterjedni képes.

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:

a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, öngyulladás, befül- ledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugoro- dás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az 1. pont szerinti esemény következményei;

b) a biztosított vagyontárgyakat megmunkálási vagy egyéb cé- lú (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ide értve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek, vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

c) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károk;

Abban az esetben, ha a b) szerinti ok miatt más biztosított vagyontár- gyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz mi- att a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

2. Villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetke- zése esetén a becsapódó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontár- gyakban, illetve az épületbe becsapódó villámcsapás az épü- leten belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, ké- szülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfe- szültség vagy indukció által okozott károkat is. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a villámcsapás ál- tal okozott kár a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya, illetve az előírt villámhárító rendszer karbantartásának elmu- lasztása miatt következett be.

3. Robbanás a gázok, vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy nyomástartó edény (tartály, kazán, csővezeték) esetében robbanás csak ak- kor ál fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tar- tályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. A robbanóanyagok által okozott robbanáskárokat csak akkor téríti meg a biztosító, ha a robbanóanyagok a szerződő (biztosí- tott) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre, vagy ha a szerződő felek erről külön megállapodtak. Nem minősül biztosítási ese- ménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be:

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban a ma már meglévő vagy keletkező gáznyomás hatása;

b) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés);

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyo- mása;

d) repülőgépek okozta hangrobbanás;

e) összeroppanás (implózió);

f) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű rob- bantás (pl. tervezett bontás).

4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási esemény- nek minősül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

B. Elemikár – kockázatok

1. Vihar: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése ese- tén a károkat, legalább 15 m/s sebességű szél nyomó- és szí- vóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyon- tárgyakban okoznak. A szélsebességet esetenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja. A biztosító ezen túlmenően meg- téríti a megrongált tetőn keresztül egyidejűleg beáramló csapa- dék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledő- lése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyak- ban keletkeztek, kivéve ha erre vonatkozóan külön megálla- podás van érvényben;

b) a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épü- letek külső vakolatában, burkolatában, festésében, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beáramlása miatt keletkeztek;

c) az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek, kivéve ha erre vonat- kozóan külön megállapodás van érvényben;

d) az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedé- sekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék által keletkeztek;

e) kikötői létesítményekben, halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési létesítményekben (pl. gát, zsilip) keletkeztek;

f) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkeztek.

2. Felhőszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet nagy mennyiségű, hirtelen lehulló – legalább 1 mm/perc intenzitású

– talajszinten áramló csapadékvíz rombolással, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő készletekben (1. Fejezet I. C.) keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon helyezték el. Nem téríti meg a biztosító a vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntéssel keletkezett károkat, valamint a felhőszakadás következtében kialakult belvíz és talajvíz keletkezett (elöntés nélküli átnedve- sedés, vagy felázás) károkat.

3. Sziklaomlás, kőomlás, illetve földcsuszamlás: az a biztosí- tási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a lehulló (el- mozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biz- tosított vagyontárgyakban károkat okoznak. Nem minősül biz- tosítási eseménynek, ha ezek a mozgások tudatos emberi te- vékenység során, vagy annak következtében keletkeztek.

4. Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási ese- mény, amelynek bekövetkezése esetén a károkat a természe- tes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg, vagy ismeretlen építmény hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg, vagy ismeretlen építmény az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva. Nem téríti meg a biztosító, ha az ismeretlen üregek beomlása működő, vagy üzemen kívül helyezett bányákban, illetve bármiféle bányászati tevékenység közben vagy következtében történt.

5. Jégeső és hónyomás biztosítási eseménynek minősülnek:

a) a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott tö- rés vagy deformációs sérülések;

b) a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása mi- att bekövetkező törés, vagy deformációs sérülések, ame- lyek a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideigle- nes fedéseket (pl. fólia) – tetőzetében keletkeztek.

A biztosító a fentieken túlmenően megtéríti a megrongált tetőn ke- resztül egyidejűleg beáramló csapadék által az épületekben (épít- ményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott káro- kat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledőlése miatt a biztosított vagyontárgyak- ban keletkeztek. Nem térülnek azonban az esővíz elvezető csator- nákban, hófogókban keletkezett, valamint a tetőszerkezet karban- tartásának elmulasztása miatt keletkezett károk.

6. Ismeretlen jármű ütközése akkor minősül biztosítási ese- ménynek, ha a biztosított épületek (építmények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése) közúton, vagy sínen közlekedő jármű nekiütközése miatt követ- kezik be. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) az üzembentartó kötelező felelősségbiztosítása alapján ren- dezhetőek;

b) a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munka- vállalója által üzemeltetett járművek ütközése által keletkeztek;

c) a járművekben keletkeztek.

C. Vezetékesvíz-kockázatok

1. Vezetékesvíz-kár a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épületen belüli, valamint a biztosított ingatlanon lévő, épületen kívüli használati víz, szennyvíz és csapadék be- és elvezető vezetékeiből és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz szolgáltató és központifűtés rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és ké- szülékekből bármilyen okból kilépő víz vagy gőz okoz. A bizto- sító megtéríti továbbá a jelen szerződés alapján biztosított:

a) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvé- nyek – tömítési hibái miatt keletkező károkat, a tömítési hiba javítási költségeit, valamint az elvezető csövek dugulása mi- att keletkező károkat és a dugulás elhárításának költségeit;

b) az 1. pont szerinti káreseteknél legfeljebb 10 fm hosszúsá- gú csőszakasz feltárási költségeit, valamint 6 fm új cső és annak behúzási költségeit.

2. Nem téríti meg a biztosító:

a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

c) talajszint alatti helyiségekben a padozattól kevesebb mint 12 cm magasan tárolt készletekben (1. Fejezet I. C.) keletkezett károkat;

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé-

nyekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, vízmelegítők) keletkezett károkat;

e) az átmenetileg nem használt, vagy felügyelet nélküli épüle- tek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárá- sának elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a víz- telenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárait;

f) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

3. Tűzoltó berendezés kilyukadása: biztosítási eseménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tűzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, illet- ve amelyek a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint javítási, vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

1. Biztosíthat vagyoncsoportok:

a) épületek (építmények) (1. Fejezet I. A.);

b) ipari és kereskedelmi üzemi berendezések (1. Fejezet I. B.);

c) készletek (1. Fejezet I. C.).

2. Külön Feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:

a) mezőgazdasági erő-, és munkagépek, tehergépjárművek (MG 1173 sz. Xxxxx Xxxxxxxx);

b) készpénz, értékpapírok (1. Fejezet I. D.2.) (KF 113. és KF 114. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx);

c) szabadban tárolt vagyontárgyak (MG 1174 és MG 1175 sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx).

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azono- sítható módon feltüntetett – az 1. és külön megállapodás esetén

2. pontoknak megfelelően csoportosított – vagyontárgyakra (va- gyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt telephelyek, épületek vagy az épületek helyiségei.

III. Többletköltségek térítése

A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túl- menően megtéríti a 2. Fejezet I. szerinti biztosítási események be- következése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülő és iga- zolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érde- kében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.

A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem ha- ladhatja meg a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyon- tárgy értékéhez aránylik.

Kárelhárítási és kárenyhítési költségeknek az alábbiak minősülnek:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések, pl. ideiglenes fedés (tető- zet) létesítése, dúcolás, állványozás, ideiglenes közművesí- tés, továbbá a megmentett vagyon biztonságát szolgáló egyéb intézkedések költségei,

b) az oltás és mentés költségei, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kö- telezett szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;

c) tisztítási költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a helyreállítás során szükségessé váló megtisztításával kapcsolatban merültek fel.

3. Fejezet:

Betöréses lopás és rablás biztosítás

I. Biztosítási események

1. Betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető ki- bontásával erőszakos módon hatolt be,

b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szel- lőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), il- letve b) pontokban foglaltak szerint távozott,

d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen esz- köz használatával jutott be.

Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz hasz- nálatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe tör- ténő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányu- ló rablás útján jutott.

2. Ha a vagyontárgyak csak lezárt értéktárolókban (pl. pénzszek- rény, faliszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e va- gyon olyan időpontban történő eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük, csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a kockázatviselés helyére az 1. pontban meg- határozottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz- zel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, pán- célszekrény) tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak fel- nyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

d) eltulajdonította.

3. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I. 1–2. pontok szerinti biztosítási esemény nem állapítha- tó meg (pl. lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb – érmét helyettesítő – tárgy segítségével eltulaj- donított áru és/vagy készpénzkárok;

c) úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyilás- zárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyilászáról egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.

4. Rablás: Ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető jogtalan el- tulajdonítás szándékával úgy veszi el a szerződőtől, biztosítot- tól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5. Vandalizmus: Ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándé- kosan megrongálja.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

1. Biztosítható vagyoncsoportok:

a) ipari és kereskedelmi üzemi berendezések (1. Fejezet I. B.);

b) készletek (1. Fejezet I. C.).

2. Külön Feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:

2.1. Szabadon tárolt mezőgazdasági erő-, és munkagépek, teher- gépjárművek (MG 4501 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint).

2.2. Méregraktár (MG 4505 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint).

2.3. Készpénz és értékpapírok betöréses lopás biztosítása (KF

113. sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint).

2.4. Készpénz és értékpapírok rablás biztosítása (KF 114. sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint).

2.5. Küldöttrablás biztosítás (KF 334. sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint).

3. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azo- nosítható módon feltüntetett vagyontárgyakra (vagyoncsopor- tokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

4. A készpénz, értékpapírok és értékkészlet csak akkor áll bizto- sítási fedezet alatt, ha azok a cselekmény elkövetési idősza- kában a szerződésben megjelölt értéktároló(k)ban el vannak zárva. Ettől eltérő tárolásra csak külön megállapodással (Kü- lön Feltétel megjelölésével) terjeszthető ki a biztosítási fedezet.

5. Az 1. pont alatti biztosítási vagyoncsoportok biztosítási össze- gét azok teljes új értékének megfelelően, (teljes érték biztosí- tás) kell meghatározni, azonban az egy vagyoncsoportba tar- tozó vagyontárgyak csak azonos módon biztosíthatók. A biz- tosított vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése a biztosí- tási szerződésben rögzített biztosítási összegig terjed, az 1. Fejezet II. 6. és 7. pontok szerinti korlátozás figyelembevételé- vel. A Külön Xxxxxxxxxx szerint biztosított vagyoncsoportok biz- tosítási összegét a Külön Feltételekben leírtak szerint kell meghatározni.

III. Többletköltségek térítése

1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenően megtéríti a 3. Fejezet I. szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése során - illetve azzal kapcsolatban - fel- merülő és igazolható többletköltségeket a 2. pont szerinti mértékig.

2. A többletköltségek térítésére – a biztosítási időszak (egy év) alatt – kifizethető összeg felső határa a biztosítási összeg 10%-a, de a kárra és a többletköltségekre együttesen kifize- tett összeg nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyra megállapított biztosítási összeget.

3. A biztosító a következő többletköltségeket téríti:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületek- ben (helyiségekben), azok beépített berendezései és fel- szerelései tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállítá- sával kapcsolatos költségeket;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szol- gáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

d) egy bekövetkezett káresemény elhárításával, vagy a kár eny- hítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket – még akkor is, ha az nem vezetett eredményre –, kivéve a mentés során keletkezett egészségkárosodás miatti kárigényeket;

e) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit az eredeti állapot helyreállításához műszakilag indokolható időtartamra.

IV. A szerződő (biztosított) kötelezettségei

1. A szerződő (biztosított) köteles a szerződésben előírt bizton- sági berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket alkalmazni, abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szerződő (biztosított), alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerű tevékenységet végeznek, ideiglenesen elhagyták. A berendezések használa- tánál és az intézkedések (pl. őrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos előírást.

2. A szerződő (biztosított) köteles a biztonsági berendezések megfelelő és rendszeres karbantartásáról gondoskodni.

3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak a min- denkori legmagasabb címletértékkel egyenértékű váltópénz maradhat.

4. Kár esetén a biztosító kérésére megfelelő határidőn belül – amely nem lehet több két hétnél – saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény előtt meglévő vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévő ma- radványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyon- tárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése időpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Kárrende- zéskor a szerződő (biztosított) köteles a rávonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben előírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

V. Károk megtérülése

1. A biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétéről tudomást szerez – köteles a rendőrséget és a biztosítót hala-

déktalanul értesíteni. A biztosító felszólítására a tárgyak azo- nosítása és visszaszerzése érdekében a biztosított köteles mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy a visszaszerzéshez szükséges intézkedéseket megtehesse.

2. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előke- rülnek, a biztosított köteles azokat visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tőle, mert már pótolta azokat. Ez utóbbi eset- ben a tulajdonjog a biztosítóra száll át.

3. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése után kerül- nek elő, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a kártérítési összeget visszafizeti a biztosítónak, vagy a kártérítési össze- get megtartja és a tárgyak tulajdonjoga átszáll a biztosítóra.

4.Fejezet:

Üvegtörés biztosítás

I. Biztosítási események

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üve- gezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár.

2. A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat, de megtéríti az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra meghatározott kártérítési összeg- nek megfelelő limitösszegen belül;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) a padlózatba épített üvegekben, üveg dísztárgyakban, csil- lárok üvegezésében, neonokban és más fényforrásokban keletkezett károkat;

e) azokat az üvegkárokat, amelyek az épületek javítási, karban- tartási illetve építési, állványozási munkái során keletkeztek;

f) szolárium berendezések üvegezésében keletkezett károkat.

III. Biztosítható vagyontárgyak

1. Épületátalány biztosítás esetén: a biztosított épületek (építmé- nyek) szerkezetileg beépített, valamint a külső és belső nyílás- zárók egyrétegű síküvegei, katedrál- és drótüvegei, valamint hőszigetelő üvegezései, amelyek táblamérete legfeljebb 3 m2. Épületarány szerint nem biztosíthatók a 2. és 3. pontok alatt felsorolt üvegezések.

2. Kibővített épületátalány biztosítás esetén: a 10 mm-nél vasta- gabb üvegek, biztonságtechnikai és balesetvédelmi üvegek, a 3 m2-nél nagyobb de 6 m2-nél kisebb táblaméretű, szerke- zetileg beépített, valamint a külső és belső nyílászárók egyré- tegű síküvegei, katedrál- és drótüvegei, valamint hőszigetelő üvegezései, tükrök, fényvisszaverő üvegek, plexi- és akril üve- gezések, üvegtetők. Nem biztosíthatók kibővített épületáta- lány szerint a 3. pont alatt felsorolt üvegezések.

3. Üvegértékre kötött biztosítás esetén: az ón-, ólom- és rézfog- lalatokban lévő díszüvegezések, különleges homokfúvott és savmaratott üvegek, speciális épületszerkezeti üvegek (copolit és üvegtégla), épületek külső üvegburkolatai, üveg- festmények és mozaikok, mindennemű 6 m2-nél nagyobb táblaméretű üveg, üveg cégtáblák és reklámtáblák, üvegpul-

tok, vitrinek, akváriumok, terráriumok üvegezése, napenergia átalakító berendezések üvegezése, üvegházak és télikertek üvegezése, valamint az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszűrő, biztonsági, és egyéb fóliák.

4. a) Az üvegbiztosítás díját a biztosító épületátalány biztosítások esetén a biztosított épület (építmény) biztosítási összege alapján határozza meg. A biztosítási időszak alatt (1 év) fel- merülő kártérítési kötelezettségét a díjszámítás alapjául megadott épületérték 10%-ában korlátozza.

b) Az üvegértékre kötött biztosítás esetén a biztosított üvege- zések újraüvegezési költsége, mint biztosítási összeg képe- zi a díjmeghatározás alapját.

III. Biztosítási szolgáltatás (kiegészítés

az Általános szerződési feltételek IV.-hez)

1. A biztosító a benyújtott számla alapján a biztosítási összegen belül az üveg cseréjét fizeti, azonban a kár összegétől függet- lenül a biztosított minden esetben köteles a biztosító kérésére kárigénye jogosságát bizonyítani. Ha a keletkezett üvegkár várható összege meghaladja a 10 000 Ft-ot, a kárbejelentést a javítás, vagy pótlás előtt kell megtenni.

2. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben megtéríti:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított azon iga- zolt kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárí- tása vagy enyhítése érdekében szükségszerűen merültek fel;

b) a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit.

Külön Xxxxxxxxxx és Záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához

Xxxxx Xxxxxxxxxx

KF 111. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Idegen vagyontárgyak biztosítása

Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed az idegen (javításra, tisztításra, használatra, bizományba, megőrzésre stb. átvett, vagy bérelt) vagyontárgyakra olyan mértékben, amilyen mértékben a szerződő felelősséggel tartozik. Az átvett vagyontár- gyakról lapszámozott, másolati példánnyal ellátott elismervényt kell adni, feltüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az át- vétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét.

A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtéríté- sére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor. Az egyes vagyontárgyakban keletkezett kár eseténa biztosító a károsodás mértékének megfelelő javítás (helyreállítás, pótlás) tényleges költsé- gét téríti meg, ez azonban nem haladhatja meg a vagyontárgy kár- időponti (avult) értékét. Totálkár esetén a kártérítés összege a va- gyontárgy tényleges, káridőponti (avult) értéke. A szerződő és a ká- rosult (tulajdonos) között létrejött – a kártérítési összegre vonatkozó

– megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak (illetve megbízottjának) fizeti ki.

KF 000.xx. Xxxxx Xxxxxxxx:

Készpénz és értékpapírok biztosítása betöréses lopás károkra

1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz- és ér- tékpapír állományban keletkezett betöréses lopás károkra. (VVF 3. Fejezet I. 4.)

2. Biztosítható vagyontárgyak: (VVF 1.Fejezet I. D.2.)

a) készpénz, valuta

b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerű átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési- kárpótlási- és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimuta- tásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.

c) egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga újraelőállí- tási költségétől független értéket – pl. egy szolgáltatás árát

– megtestesítő értékcikkek, ha azokat a biztosított vagy szerződő a szolgáltatás igénybevétele céljából birtokolja (pl: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák) a biztosítá- si szerződés részletezésének megfelelően.

3. A biztosított készpénz, értékpapír esetében biztosítási ösz- szegként a biztosítási időszakon belül előforduló legmaga- sabb értéknek megfelelő első kockázati összeget kell megha- tározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 50 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyon- tárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban (pl.: pénzszek-

rény, fali-, vagy bútorszéf, páncélszekrény) voltak elhelyezve. Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

MABISZ által minősített vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:

– a minősítési tanúsítványnak, vagy a gyártó telepítési előírá- sainak megfelelő módon falba vagy padozatba épített, vagy

– a 300 kg-nál kisebb tömegű lemezszekrények 3000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegű páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épületszerkezeti tartóelemhez rögzítettek.

– az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények nem, vagy csak hiányosan teljesülnek. 50 000 Ft összeghatárig lezárt bútorban is biztosítottak a 2. pontban felsorolt vagyontárgyak.

KF 000.xx. Xxxxx Xxxxxxxx:

Készpénz és értékpapírok biztosítása rabláskárokra

1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz- és ér- tékpapír állományban keletkezett rabláskárokra. (VVF 3. Feje- zet I.4.)

2. Biztosítható vagyontárgyak: (VVF 1.Fejezet I. D.2.)

a) készpénz, valuta

b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerű átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési- kárpótlási- és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimuta- tásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.

c) egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga újraelőállí- tási költségétől független értéket – pl. egy szolgáltatás árát

– megtestesítő értékcikkek, ha azokat a biztosított vagy szerződő a szolgáltatás igénybevétele céljából birtokolja (pl: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák) a biztosítá- si szerződés részletezésének megfelelően.

3. A biztosított készpénz, értékpapír esetében biztosítási ösz- szegként a biztosítási időszakon belül előforduló legmaga- sabb értéknek megfelelő első kockázati összeget kell megha- tározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 500 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyon- tárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban pl.: pénz- szekrény, fali-, vagy bútorszéf, páncélszekrény) voltak elhe- lyezve. Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követel- ményeknek:

MABISZ által minősített vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:

– a minősítési tanúsítványnak, vagy a gyártó telepítési előírá- sainak megfelelő módon falba vagy padozatba épített, vagy

– a 300 kg-nál kisebb tömegű lemezszekrények 3000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegű páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épü- letszerkezeti tartóelemhez rögzítettek.

– az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.

5. 2 000 000 Ft biztosítási összeg felett a 4. pont szerinti páncél- szekrénynek késleltetett nyitású időzárral is rendelkeznie kell, amelyet a szerződő / biztosított minimálisan öt perccel késlel- tetett nyitással működtet, valamint a kockázatviselési helyen a Z 322. számú záradék szerinti rablótámadás jelző berende- zést is üzemeltetni kell.

6. 5 000 000 Ft biztosítási összeg felett a 5. pontban leírtakon kí- vül a kockázatviselési helyen a Z 323. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést is üzemeltetni kell, vagy fegyveres őrzést biztosítani a Z 335. számú záradék elő- írásai szerint.

7. 10 000 000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerződés- ben a fentiektől eltérő egyéb védelmi előírásokat is alkalmazhat.

8. A biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények nem, vagy csak hiányosan teljesülnek.

KF 297. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Elemikár-kockázatok kizárása

Jelen Külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 2. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérően, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki a B. pont szerinti vihar, felhősza- kadás, sziklaomlás, kőomlás, illetve földcsuszamlás, ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása, jégeső és hónyomás, valamint ismeretlen jármű ütközése biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.

KF 298. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Vezetékesvíz-kockázatok kizárása

Jelen Külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 2. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérően, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki a C. pont szerinti vezetékesvíz- kár és tűzoltóberendezés kilyukadása biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.

KF 334. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Küldöttrablás biztosítása

1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed bizto- sított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkra amelyek pénztári küldöttek ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt működési (szállítási) területen, de kizárólag a Magyar Köztár- saság területén elkövetett rablás miatt következtek be. A Kü- lön Feltétel szerint kötött biztosítás szerződője nem lehet hiva- tásos pénzszállító, illetve őrző-védő vállalkozás.

2. Biztosítható vagyontárgyak (vagyoncsoportok; ld. még: Vállal- kozások Vagyonbiztosítási Feltételei - a továbbiakban VVF - 1. Fejezet I.D.2.):

a) készpénz, értékpapír;

b) egyéb értékcikknek minősülő vagyontárgyak a biztosítási szerződés részletezésének megfelelően.

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben kül- döttenként meghatározott szállított csúcsértékig, mint első kockázati összegig terjed (ld. még VVF 1. Fejezet II.8.) A biztosító eseményenkénti és/vagy egy évre vonatkozó limit- összeget határozhat meg, amely a kártérítési kötelezettségé- nek felső határa.

4. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik, a kiindulási és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra terjed ki és megszűnik a küldemény átvételével. Küldött lehet maga a biz- tosított, illetve a biztosított alkalmazottja és megbízottja.

5. A biztosítónak a Xxxxx feltételben foglalt kártérítési kötelezett- sége csak az alábbi pénzszállítási előírások betartása esetén áll fenn:

– 200 000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fő végzi;

– 500 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fő végzi riasztó jelzést adó pénzszállító táskával;

– 2 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fő végzi – akik közül 1 fegyveres – riasztó jelzést adó pénzszállító táskával;

– 10 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 3 fő végzi – akik közül 2 fegyveres – riasztó jelzést adó pénzszállító táskával, személy- gépkocsival vagy zárt kocsiszekrényű kisteherautóval.

6. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól:

a) ha a szállítás során nem teljesültek a 5. pontban meghatá- rozott szállítási előírások;

b) ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkal- mas (korlátozottan cselekvőképes) személyeket alkalmaz- nak őrként vagy kísérőként;

c) ha a kárt a küldött, a kísérő vagy őrző személyzet tagja jog- ellenes, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Záradékok

Z 134. sz . Záradék:

Lakott területen belül található épület

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: Az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül he- lyezkedik el.

Z 137. sz. Záradék:

Állandó portaszolgálat

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen állandó portaszolgálat van. A porta- szolgálatot a biztosított objektum (telephely, vagy épület) egyik be- járata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenő-, ünnep- és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szolgálati helyi- ségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, működőképes fővonalú telefonkészülék, vagy mobil telefon üzemel. A portaszol- gálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetek- ben hagyhatja el szolgálati helyét. Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540 § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak vál- tozásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 201. sz. Záradék:

Tűzveszélyes építési szerkezet

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lően bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek építési módja eltér az Vállalkozások Va- gyonbiztosítási Feltételek (VVF) 1. fejezet I. A. 3. pontja szerinti nem tűzveszélyes építési szerkezet meghatározástól.

Z 203. sz. Záradék:

Önműködő tűzjelző berendezés alkalmazása

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen önműködő tűzjelző berendezés talál- ható. A szerződő (biztosított) kötelezettséget vállal az alábbiakra:

1. A berendezés üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi ható- sági előírást betartja.

2. Amennyiben a berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésőbb 2 napon belül írásban bejelenti;

b) a berendezést a biztonsági előírások betartásával a lehető leggyorsabban kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden működtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellen- őrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és erről az illetékes hatóság igazolását beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellen- őrizhesse, az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat szintén késedelem nélkül kijavíttatja és elvégzéséről az illetékes ható- sági igazolást beszerzi. Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk.

540. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 206. sz. Záradék:

Sprinkler berendezés

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen sprinkler berendezés található. A szerződő (biztosított) kötelezettséget vállal az alábbiakra:

1. A berendezés üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi ható- sági előírást betartja.

2. Amennyiben a berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésőbb 2 napon belül írásban bejelenti;

b) a berendezést a biztonsági előírások betartásával a lehető leggyorsabban kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden működtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellen- őrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és erről az illetékes hatóság igazolását beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellen- őrizhesse, az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat szintén

késedelem nélkül kijavítatja és elvégzéséről az illetékes ható- sági igazolást beszerzi. Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk.

540. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 207. sz. Záradék:

Tűzivízellátás

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen tűzivízellátás van, azaz az objektum az év minden napján, 24 órán keresztül rendelkezik a vonatkozó, hatályos tűzvédelmi szabványoknak, illetve a tűzvédelmi hatóság előírásainak megfelelő tűzivízellátó rendszerrel, tűzivízkészlettel, il- letve tűzivízvételi lehetőséggel. A tűzivízellátó rendszer el van látva előírásos mennyiségű tűzcsappal, illetve tűzcsapszerelvénnyel, tömlővel és sugárcsővel. A rendszer felülvizsgálata a hatósági elő- írásoknak megfelelő időközönként, dokumentált módon történik. Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 301. sz. Záradék:

1. Védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékok- hoz.)

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (1. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpontok:

– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerke- zet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szer- kezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkeze- tek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosí- tó egyéb anyag található;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

Az ajtó(k) biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató- szerkezettel biztosított. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 302. sz. Záradék:

2. Védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz.)

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé-

sére szolgáló helyiségekre az alábbi (2. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpontok:

– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerke- zet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szer- kezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkeze- tek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosí- tó egyéb anyag található;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhe- lyezkedő zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek le- törés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhú- zás ellen védettek. A fából készült ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és kiemelés elleni védelemmel ellátni. A zár- nyelvek reteszelési mélységének 14 mm-t el kell érnie. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) max. 5 mm lehet.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 303. sz. Záradék:

3. Védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz.)

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (3. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerke- zet (pl. panelházak).

Ajtók

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhe- lyezkedő zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek le- törés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhú- zás ellen védettek. A fából készült ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és kiemelés elleni védelemmel ellátni. A zár- nyelvek reteszelési mélységének 20 mm-t el kell érnie. A reteszva- sak fogadására legalább két ponton falszerkezethez rögzített ellen- lemezt kell alkalmazni. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspon- tosság) max. 5 mm lehet.

Bevésőzár esetén a könnyített oldalon min. 150×300 mm-es, leg- alább 1 mm vastagságú acéllemez megerősítés szükséges.

Üvegezett ajtók üvegfelületeire ld. még az ablakokra meghatáro- zott követelményeket is.

Ablakok

Az ablakok esetében az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendel-

kező, 30×30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak:

– belülről zárható redőnnyel, spalettával szereltek, vagy

– MABISZ által minősített, minimum A1 fokozatú biztonsági üvegezés

– min. 0,1 mm vastagságú, illetve MABISZ által minősített biz- tonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:

Az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülről nem eltá- volítható – rögzítőlécet kell alkalmazni.

A fóliát legalább 6 mm vastagságú üvegtáblára belülről, bu- borékmentesen kell elhelyezni.

A keret és a fólia széle közt a távolság nem lehet több, mint 1 mm.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

KF 304. sz. Záradék:

4. Védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz.)

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (4. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerke- zet (pl. panelházak).

Ajtók

Az ajtó és ajtótokok tömör fából vagy fémből készültek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására legalább 2 ponton a falszer- kezethez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspontosság) max. 4 mm lehet oldalanként. A fából készült ajtóalapok vastagsága min. 40 mm, min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és biztosítani kell a ki- emelés elleni védelmet.

A zárást legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedő zárási ponton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélysé- gének 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Üvegezett ajtók üvegfelületeire ld. még az ablakokra meghatározott követelményeket is.

Ablakok

A járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkező, 30×30 cm-nél nagyobb területű ablakok felül- tet max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél

– vagy ezzel egyenszilárdságú –, kívülről nem szerelhető rácsozat- tal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni. Mobil rácsok eseté- ben a zárást vagy 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel kell biz- tosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármi- lyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként minősített rács, redőny, vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Fogalommeghatározások

a Z. 301-306. záradékokhoz

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával meg- egyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl.: bizton- sági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell al- kalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás el- leni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott hely- zetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt álla- potában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs le- hetőségeinek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi mi- nősített lamellás zár és a MABISZ által minősített biztonsági la- katszerkezet (lakat és lakatpánt).

6. Bevésőzár

Az ajtó lapjába besüllyesztett és csavarokkal rögzített zárszer- kezet.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymás- tól min. 30 cm-re helyezkednek el.

Z 320. sz. Záradék:

Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberende- zéssel védettek, amelyre az alábbi technikai feltételek teljesülnek: Az elektronikai jelzőrendszernek helyi riasztást kell megvalósítania az alábbi feltételekkel. Alapvető követelmény a megfelelő felületvé- delmi és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása, vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.

Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezet, és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

– Xxxxx xxxx- és ablakszárnyak védelme

A nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt eszközök (nyitás- érzékelők) 1-2 cm-es elmozdulást érzékeljenek.

– Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell ad- niuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület tí- pusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

– Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer

– éles üzemmódban – a védett objektumban található ve- szélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

– Teljes közű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzőrendszer központja, érzékelői, kezelő be- rendezései és jelzésadói a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minősítéssel rendelkezzen.

A rendszer telepítésével és üzemeltetésével szemben támasztott követelmények:

– a rendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történő megbontása, manipu- lálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztó- központ külön – úgynevezett szabotázsvonal(ak)on – jelezze;

– a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapot- ban is - a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti;

– a rendszer rendelkezzen két egymástól független energia- forrással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– a szükség áramforrás automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen;

– a riasztásjelzés olyan kültéri hang- és fényjelző készülékek- kel történjen, amely a rendszer energiaforrásai mellett saját akkumulátorral is rendelkezik;

– a hang- és fényjelző készüléket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszünte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illet- ve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követő- en automatikusan kapcsoljon éles állapotba;

– a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral tör- ténhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kódkapcsoló, illetve blokkzár esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre max. 30 másodperc idő állhat rendelkezésre;

– hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikai- lag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön el- helyezésre;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai ille- téktelenek által ne legyenek változtathatók), vagy a ki- és bekapcsolások ellenőrizhetőek legyenek, legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével;

– a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetőleg a központi

egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell el- helyezni;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni,

– a vezetékek toldása falban lévő védőcsőben vagy kötődo- bozban történhet.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 321. sz. Záradék:

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberende- zéssel védettek, amely a jelzést (riasztást) állandó készenléttel ren- delkező rendőri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendel- kező, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi távfel- ügyeleti rendszer központjában is kiváltja. Távfelügyeleti rendszer jellemzői:

– megvalósul a védett objektumokban lévő elektronikai jelző- rendszerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyűjtése és feldolgozása;

– az elektronikai jelzőrendszert, az átviteli rendszert, valamit a rendszerközpontot szervezetten és rendszeresen karban- tartják.

A biztonsági távfelügyeleti rendszer alkotórészei:

– a védett objektumban lévő elektronikai jelzőrendszer - a Z

320. sz. Záradék technikai követelményei szerint;

– átviteli rendszer,

– távfelügyeleti rendszerközpont.

A távfelügyeleti rendszer az alábbi követelményeket kell, hogy ki- elégítse:

– az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következő jelzések átvitelét:

riasztásjelzések; összetett riasztásjelzés; állapotjelzések;

helyi elektronikai jelzőközpont élesítve;

helyi elektronikai jelzőközpont hatástalanítva; helyi másodlagos táplálás megszűnt,

– a helyi elektronikai jelzőrendszer rendelkezzen egyedi azo- nosítási lehetőséggel;

– a riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjel- zések (riasztás prioritás);

– a vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibát- lanságáról;

– egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerül- jenek ismétlésre;

– helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események: behatolás a védett objektumba;

szabotázs;

– ha az átviteli rendszer helyi átjelző egysége önálló szerkeze- ti elemet képez, az elektronikai jelzőrendszer központja szá- mára előírt kivitelű burkolattal, szabotázsvédelemmel és au- tonóm táplálással kell rendelkeznie;

– a riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren ke- resztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt): 3 perc,

– az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függően ren- delkezzenek a Hírközlési Főfelügyelet megfelelő engedélyeivel;

– a rendszerközpont minden részegysége védett helyiségben

kerüljön telepítésre;

– a rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelző- rendszerek 5%-ától egyidejűleg érkező riasztásjelzések fo- gadására és 10 percen belüli lekezelésére;

– a rendszerközpontban történjen meg a felügyelt elektronikai jelzőrendszerek állapotellenőrzése legalább naponta kétszer;

– a rendszerközpont vezérlő egysége – egyidejű hangjelzés- sel – vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szűnjön meg;

– a rendszerközpont vezérlő egysége rendelkezzen olyan in- tézkedéstámogató alrendszerrel, amely – adatbázisát fel- használva – megjeleníti a veszélyeztetett objektum szüksé- ges adatait, dokumentálja a végrehajtást;

– a rendszerközpont vezérlő egysége időponttal ellátva naplózza: a beérkező riasztás-, állapot- és hibajelentéseket;

a vezérlő egység be- és kikapcsolását;

a vezérlő egységbe való be- és kilépéseket;

az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést,

– a naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idősza- konkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást;

– a rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen át- kapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibáso- dott részegység funkcióit,

– a rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 322. sz. Záradék:

Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberende- zéssel védettek, amelyre Z 321. sz. Záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.

A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélfor- galom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből működ- tethető, és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapot- ban lévő – rablótámadást jelző eszköz(ök) is.

Etérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 323. sz. Záradék:

Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberende- zéssel védettek, amelyre Z 321. sz. Záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.

A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélfor- galom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből működtet- hető, és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő – rablótámadást jelző és rögzítő (pl. videókamera) eszköz(ök) is, amely a rögzített felvételek tárolását 72 órán át biztosítja.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 335. sz. Záradék:

Biztosított helyiségek őrzése nyitvatartási idő alatt

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a pénzforgalmat bonyolító helyisége- ket - ügyféltér, értéktároló helyisége - nyitvatartási idő alatt a szer- ződő (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékű megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott fegyveres őr vagy ható- sági engedéllyel működő fegyveres őrző szervezet, vállalkozás - akinek kizárólagos feladata a biztosított helyiségek őrzése - őrzi.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 337. sz. Záradék:

Biztosított telephely őrzése

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. 1. pont- jának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely őrzött, azaz a kocká- zatviselés helyének helyiségeit üzemidőn kívül - szombat, vasár- nap és ünnepnapokon is – a szerződő (biztosított) által alkalma- zottként vagy ezzel egyenértékű megbízásos jogviszonnyal foglal- koztatott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vál- lalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely őrzése

– őrzi.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 339. sz. Záradék:

Biztosított telephely fegyveres őrzése

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított telephely fegyveresen őr- zött, azaz a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidőn kívül - szombat, vasárnap és ünnepnapokon is - a szerződő (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékű megbízásos jogvi- szonnyal foglalkoztatott fegyveres őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás - akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely őrzése - őrzi.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 340. sz. Záradék:

Biztosított telephely kutyás őrzése

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított telephely őrzött, azaz a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidőn kívül – szombat, vasárnap és ünnepnapokon is – a szerződő (biztosított) által alkal- mazottként vagy ezzel egyenértékű megbízásos jogviszonnyal fog-

lalkoztatott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely őr- zése – őrzi. Ezen kívül az őrzési idő alatt a biztosított telephelyen az őrzésre alkalmas és kiképzett kutya (kutyák) van(nak) szabadon engedve.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

MG 0090 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Kötelező önrész alkalmazása

Jelen Külön Feltétel alkalmazása esetén a biztosító a kárkifizetés mértékét önrészesedéssel csökkenti, ha a kár az alábbi biztosítási események valamelyike miatt következett be:

– tűz, villámcsapás, robbanás, személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának lezuhanása, ütközése (VVF 2. Fejezet I. A.)

– betöréses lopás, rablás, vandalizmus (VVF 3. Fejezet I.)

Az önrészesedés az adatközlőn feltüntetett összeg, de minimum 10 ezer Ft.

MG 1171 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Ellenőrzések az öngyulladás megakadályozására

Jelen feltétel értelmében a biztosítási fedezet az öngyulladásra haj- lamos vagyontárgyak tűz okozta károsodására csak abban az esetben terjed ki, ha azokra nézve a tárolási előírásokat betartják, illetve tárolt állapotukban rajtuk a szükséges ellenőrzéseket, mű- szeres méréseket (szonda) a kellő gyakorisággal elvégzik, és azok eredményeit naplózzák.

MG 1172 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Szárító berendezések működtetése, ellenőrzése

Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító megtéríti azt a vagyoni kárt, amely a biztosítottat a szárító berendezésben és/vagy a szárító berendezésben szárításnak alávetett takarmányban (terményben) keletkezett tűz következtében érte. A jelen Külön Feltétel alapján a biztosító elmaradt vagyoni előnyt és nem vagyoni kárt nem térít.

MG 1173 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépjárművek és tartozékaik tűzbiztosítása

Jelen Külön Feltétel értelmében a tűzbiztosítási fedezet – külön díj megfizetése ellenében – kiterjed az ajánlatban felsorolt mezőgazda- sági erő- és munkagépek, a gépjárművek és tartozékaik (kivéve a személygépkocsikat és 2 a tonna alatti tehergépjárműveket) mind a szerződésben feltüntetett telephelyen, mind pedig a saját tulajdonú, vagy a szerződéssel igazolt mindenkori munkavégzési helyen és az oda-visszavezető úton bekövetkezett káreseményeire.

MG 1174 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Telephelyen, szabadban tárolt vagyontárgyak tűzbiztosítása

Jelen Külön Feltétel értelmében – külön díj megfizetése ellenében

– a tűzbiztosítási fedezet kiterjed a szerződésben megnevezett telephelyen, szabadban tárolt vagyontárgyakra.

Szabadban tárolt vagyontárgyaknak tekintendők azok a vagyontár- gyak, amelyek a szerződésben megjelölt telephelyen a szabad- ban, az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel, vagy anélkül vannak tárolva, illetve legalább egyik oldalán nyitott építményben (pl.: szín, félszer, stb.) találhatók.

MG 1175 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadban tárolt vagyontárgyak tűzbiztosítása

Jelen Külön Feltétel értelmében – külön díj megfizetése ellenében

– a tűzbiztosítási fedezet kiterjed a szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen, a mezőn, szabadban tárolt vagyontár- gyakra.

Szabadban tárolt vagyontárgyaknak tekintendők azok a vagyon- tárgyak, amelyek a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen, a szabadban, az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel, vagy anélkül vannak tárolva, illetve legalább egyik oldalán nyitott építményben (pl.: szín, félszer, stb.) találhatók.

MG 4501 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Szabadban tárolt mezőgazdasági erő- és munkagépek, tehergépjárművek fedezete

Jelen külön feltétel értelmében – külön díj megfizetése ellenében – a biztosítási fedezet kiterjed a telephelyen tárolt mezőgazdasági munkagép, tehergépjármű és traktor betöréses lopáskáraira is, amennyiben azokat az előírt védelmi eszközökkel felszerelték és azok a káresemény idején működőképesek voltak.

Az épület, a telephely olyan szerkezetű és szilárdságú kerítéssel – vagy fallal – körbekerített, amely személyek behatolását jelentős mértékben megnehezíti vagy meggátolja, illetve az áthatoláshoz különböző segédeszközök igénybevételét teszi szükségessé. A kapuk a behatolást gátló hatás tekintetében nem gyengébbek a kerítésénél és biztonsági zárral ellátottak. A kapukat üzemidőn kívül bezárják.

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősített zár.

A telephely meg kell, hogy feleljen az MG 4507 előírási felté- teleknek is.

Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatpántokat.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a személygépkocsikra, a 2 tonna alatti teherbírású tehergépjárművekre, valamint a részlopás károkra és a lopáshoz kapcsolódó vandalizmus károkra sem.

MG 4504 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Egyes vagyontárgyak tárolási előírásai

A betöréses lopás biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 forintot, és ezek összértéke helyiségenként meghaladja az 500 000 forintot, csak abban az esetben érvényes, amennyiben a vagyontárgyak a Z 304. sz. Külön Feltétel mechanikai védelem előírásainak megfe- lelő helyiségben vannak tárolva.

MG 4505 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Méregraktárak védelmi előírásai

Méregraktárak esetében a betöréses lopásbiztosítási fedezet csak azokra a helyiségekre terjeszthető ki, amelyek kialakítása megfelel a Z 304. sz. Külön Feltétel mechanikai védelmi szint követel- ményeiben előírtaknak, biztosított az állandó felügyelet, valamint a helyiségbe történő belépés rendje szabályozott és ellenőrzött.

MG 4506 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Betöréses lopáskárok térítése során alkalmazott önrészesedés mértéke lakatlan területen, őrzés nélkül tárolt vagyontárgyak esetén

Betöréses lopáskárok megtérítése során alkalmazott önrészese- dés mértéke lakatlan területen, őrzés

(Z 335. sz.-; vagy Z 337. sz.-; vagy Z 339. sz.-; vagy Z 340. sz. Külön Feltétel) nélkül tárolt vagyontárgyak esetén legalább 50 000 Ft káreseményenként.

Lakatlannak minősül a terület, ha az az épület (telephely) a tele- pülés közigazgatási határán kívül helyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága több mint 50 m.

Lakatlannak minősül a terület akkor is, ha az épület (telephely) nem közelíthető meg valamennyi évszakban szilárd burkolatú úton.

MG 4507 sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Lakott épület

Az ajánlattevő az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: Az épület(tömb)ben olyan lakás céljára szolgáló helyiség (lakás) található, amelyben állandó jelleggel (bejelentett lakcímmel) egy vagy több személy lakik. Lakottnak minősül a kockázatviselési hely akkor is, ha ott ilyen helyiség nem található, de a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága nem több 20 méternél, vagy a kockázatviselés helyán legalább 2 fő folyamatos (non stop) tevékenységet végez.

MG 4508 sz. Xxxxx Xxxxxxxx: Mezőgazdasági termények kizárása

Jelen Külön Feltétel alapján a biztosított tárgyak közül betöréses lopás és rablásbiztosításban (VVF 3. Fejezet II. 1/ b. pont) kizárás- ra kerülnek a mezőgazdasági termény készletek.