Ügyféltájékoztató és Biztosítási feltétel-csomag az Astra Kiegészítő Vihar Casco Biztosítás termékhez
Ügyféltájékoztató és Biztosítási feltétel-csomag az Astra Kiegészítő Vihar Casco Biztosítás termékhez
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató 3
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 5
1. Biztosítási szerződés alanyai: 5
2. A biztosítási szerződés létrejötte: 5
3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya: 6
4. A biztosítási szerződés területi hatálya: 6
5. A biztosítási összeg: 6
6. A biztosítás díja és a díjfizetés: 6
7. Díjfeltöltés: 7
8. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége: 7
9. Biztosítási szerződés megszűnése: 8
10. Biztosítási esemény: 9
11. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor: 9
12. Elévülés: 9
13. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége: 9
14. A biztosítással nem fedezett káresemények: 10
15. A Biztosító mentesülése: 10
16. Visszakövetelési jog: 11
17. Adatkezelés: 11
Vihar Casco Biztosítás Különös Feltételei 12
1. Biztosítási alapfogalmak: 12
2. Biztosítási események/fedezetek: 12
3. Biztosítási összeg: 13
4. A biztosítási szerződés létrejötte: 13
5. A biztosítási díj megfizetése: 13
6. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése: 13
7. Biztosítási szolgáltatás: 14
8. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki: 15
9. A Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól: 15
10. A Biztosító ügymenetéhez szükséges okiratok, dokumentumok, iratok és kérdőívek: 16
Tisztelt Ügyfelünk!
Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe megtiszteltetésnek veszi, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával hozzánk fordult.
Kérjük, hogy az alábbi Ügyféltájékoztatót és a Szerződési Feltételeket szíveskedjék különös gondossággal áttanulmányozni!
Az Ügyféltájékoztató tartalmazza mindazokat az információkat, melyekről Önt a jogszabályok, különösen a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, valamint a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazat szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Távért tv.) rendelkezései értelmében tájékoztatnunk kell.
1. Társaságunk főbb adatai:
Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét a romániai székhelyű biztosító, a S.C. de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. hozta létre.
S.C. de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. főbb adatai:
cégforma: részvénytársaság
székhely: RO 00000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0. M101. ép. 10.em. nyilvántartási szám: J40/305/1991.
tevékenységi engedély száma: 6/23.10.2001 jegyzett tőke:192.712.533,86 RON
Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepének főbb adatai:
székhely: 1097 Budapest Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság
A Fióktelep a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 5.§ (2) bekezdése alapján jogosult a biztosítási tevékenység folytatására a Magyar Köztársaság területén.
Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, esetleges problémájával forduljon bizalommal a közreműködő biztosításközvetítőhöz, Ügyfélszolgálati Irodánkhoz, illetve telefonos ügyfélszolgálati munkatársainkhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére. Ügyfélszolgálati Irodáink elérhetősége megtalálható honlapunkon.
Központi Ügyfélszolgálat:
cím: 1097 Budapest Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. telefon: x00 0 000-0000; 00-00-000-000
fax: x00-0-000-0000; x00-0-000-0000
H-Sz: | Cs: | P: | Szo. – V: |
9 – 17 óráig | 8 – 18 óráig | 9 – 16 óráig | Zárva |
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx nyitva tartás:
Kárbejelentés, károk ügyintézése:
cím: 1097 Budapest Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. telefon: x00 0 000-0000; 00-00-000-000;
fax: x00-0-000-0000; x00-0-000-0000
Amennyiben felmerült problémáját nem sikerült megnyugtató módon rendezni, kérjük forduljon írásbeli bejelentésével a Biztosító panaszügyintézőjéhez:
postacím: Budapest 1371, Pf. 444. e-mail: xxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx
2. A Biztosító felügyeleti szerve:
CSA Román Biztosításfelügyeleti Bizottság
címe: Str. Xxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxxx nr. 18., sector 1., Bucuresti telefon: x0000.000.00.00, (81) int 139
fax: x0000.000.00.00
e-mail: xxxxxx@xxx-xxx.xx web: xxx.xxx-xxx.xx
A Szerződő Fél vagy a Biztosított panaszainak vizsgálatára a következő intézmények illetékesek: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Levelezési cím: 1534 Budapest, 114. Pf.: 777.
Központi telefonszám: +36-1- 000-00-00
Helyi tarifával: x00-00-000-000
Központi fax: x00-0-000-00-00
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Xxxxxxxxx Xxx. 39.; levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Postafiók: 172.) eljárását kezdeményezheti
A biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan kérjük figyelmesen tanulmányozza át a vonatkozó Szerződési Feltételeket, (Általános Vagyonbiztosítási Feltételek; Vihar Casco biztosítás Különös Feltételei). A biztosítási feltételek letölthetők internetes oldalunkról (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx), a Biztosítás/Vihar Casco biztosítás menüpont használatával.
3. Kiegészítő rendelkezések a távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan
Amennyiben biztosítási szerződését távértékesítés keretében kötötte meg, kérjük, figyelmesen tanulmányozza át az alábbiakat is:
1.
A biztosítási szerződést a Szerződő a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
2.
Amennyiben a Szerződő a Távért. törvény 3.§ (2) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatót a biztosítási szerződés megkötését követően kapja kézhez, a felmondásra nyitva álló 14 napos határidő számítását a tájékoztató kézhez vételétének napjától kell számítani.
3. Amennyiben a Biztosító a Szerződőnek semmiféle tájékoztatást sem nyújt, az 1. pontban meghatározott felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő a biztosítási szerződés megkötésének napjától számított egy év, mely határidőn túl ezen felmondási jog nem gyakorolható.
4.
Amennyiben az egy éves jogvesztő határidőn belül a Biztosító eleget tesz a Távért törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a felmondási jog gyakorlására a 2. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
5.
Amennyiben a Biztosító a Távért. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a felmondási jog gyakorlására a megfelelő tartalmú tájékoztatás kézhez vételétől számított 14 napig, de legfeljebb a biztosítási szerződés megkötésének napjától számított három hónapig áll nyitva a határidő. A három hónap elteltét követően túl ezen felmondási jog nem gyakorolható.
6.
Ha a Biztosító a Szerződőt nem tájékoztatta a 1. pontban meghatározott felmondási jogáról, annak gyakorlási módjáról, feltételeiről és jogkövetkezményeiről, illetve arról a címről (telefax számról, e-mail címről) amelyre a Szerződő a felmondó nyilatkozatot megküldheti, a Szerződő felmondási jogát a Távért. törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a biztosítási szerződését megkötésének napjától számított egy éven belül gyakorolhatja.
7.
A felmondási jog akkor tekintendő érvényesítettnek, ha a Szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát az 1. – 6. pontokban meghatározott határidő lejártát megelőzően postára adja vagy egyéb igazolható módon megküldi a Biztosítónak.
8.
A Biztosító a felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően csak a Szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését.
9.
Amennyiben a Szerződő a 1. pontban meghatározott felmondási jogával él, a Biztosító a biztosítási díjnak csak azt az arányos részét követelheti, mely arra az időszakra vonatkozik, amely vonatkozásában a biztosítási fedezet fennállt, vagyis a Szerződő kifejezetten hozzájárult, hogy a Biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően megkezdje.
10.
Egyéb költségek érvényesítésére a Szerződővel szemben nincs helye. 11.
Amennyiben a felmondásra nyitva álló határidő a 3. – 6. pontokban foglaltak szerint meghosszabbodott, a Távért. törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig a Biztosító a biztosítási díjat nem követelheti.
12.
Amennyiben a Biztosító a Szerződő 8. pontban meghatározott kifejezett hozzájárulása nélkül megkezdte a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését a felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően, a biztosítási díj követelésére nem jogosult.
13.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Vihar Casco Biztosítás Különös Feltételeinek 6. pontja szerint, a biztosítási díj meg nem fizetése esetén az esedékességet követő 60. napon a biztosító a szerződő külön értesítése nélkül megszünteti a kiegészítő biztosítást.
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
Érvényes: 2011. március 1-jétől
A Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1097 Budapest Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14.; továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő között létrejött szerződés alapján – a Különös Feltételekben meghatározott módon és esetekben – a Biztosító megtéríti ezen szerződés kockázati körébe tartozó vagyontárgyban, annak alkotórészeiben keletkezett károkat, a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközének minősülő pénznemben.
A biztosítási szerződés nyelve magyar, a felek jogviszonyára az Általános Biztosítási Feltételeket, a vonatkozó Különös Feltételeket, az egyedi Biztosítási szerződést, valamint az ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Általános Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a felek között vagyonbiztosítási szerződés jön létre, amennyiben a Különös Feltételek, a Záradéklista, az egyedi Biztosítási szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.
1. Biztosítási szerződés alanyai:
1.1. A Biztosított: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a Különös Feltételek szerint Biztosítottnak minősül. Kedvezményezett hiányában a Biztosított jogosult a Biztosító szolgáltatására.
1.2. A Szerződő: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. A Szerződő teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos mindennemű nyilatkozattételre.
1.3. A Biztosító: Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1097 Budapest Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14.)
1.4. A Kedvezményezett: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki a Biztosító szolgáltatására a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosítottal szemben fennálló szerződés szerinti követelése erejéig jogosult.
2. A biztosítási szerződés létrejötte:
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot 15 napos kockázat-elbírálási határidőn belül elfogadja. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a kötvény kiállítása helyettesíti. Ebben az esetben a szerződés létrejöttének napja a kötvény kiállításának napja.
2.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ekkor a szerződés a biztosítási ajánlat Biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjában lép hatályba. A Biztosító ebben az esetben is köteles biztosítási kötvényt előállítani.
2.3. A Biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot szabályszerűen visszautasítja,
szolgáltatási kötelezettség nem terheli. A biztosítási ajánlat aláírásakor esetlegesen megfizetett díjat ebben az esetben a Biztosító visszafizeti. A Biztosító nem köteles a visszautasítását megindokolni.
2.4. Amennyiben az ajánlatot a Szerződő képviselője (pl.: független biztosításközvetítő) közvetíti, ebben az esetben a nyilatkozattételre fennálló 15 nap a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő napon veszi kezdetét.
3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya:
3.1. A kockázatviselés kezdete – ha a szerződés utóbb létrejön – az az időpont, melyet a Szerződő a biztosítási ajánlaton kockázatviselés kezdeteként megjelölt, valamint a biztosítás első díjrészletét a Biztosító képviselője/megbízottja átvette, ide nem értve azt az esetet, ha a felek halasztott díjfizetésben állapodtak meg.
3.2. A biztosítási ajánlaton szereplő kockázatviselés időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának ideje.
3.3. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg vagy a Különös Feltételek másként nem írja elő, határozatlan időre jön létre.
3.4. Határozatlan idejű vagy 1 évnél hosszabb határozott időre létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási év kezdete – ha a felek másként nem állapodnak meg, vagy a Különös Feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződés létrejöttének napja.
4. A biztosítási szerződés területi hatálya:
A biztosítási szerződés hatálya – ha a Különös Feltételek másként nem rendelkeznek – Európa teljes területére kiterjed, ideértve Törökország teljes területét. A volt Szovjetunió utódállamainak területére – ide nem értve Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna és Oroszország európai területét – a biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki.
5. A biztosítási összeg:
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) – ha a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – a biztosítási szerződésben meghatározott (a kötvényen rögzített), a Szerződő által megadott értéke.
6. A biztosítás díja és a díjfizetés:
6.1. A biztosítás díja egy biztosítási időszakra vonatkozik. A biztosítási időszak 1 év, amennyiben a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik.
6.2. A biztosítás első díja - amennyiben ettől a felek eltérően nem állapodnak meg – a biztosítás szerződés létrejöttekor előre egy összegben esedékes. A későbbi díjrészletek azon időszak első napján esedékesek, amely időszakra az adott díj vonatkozik.
6.3. A biztosítási díjat a Szerződő köteles a teljes biztosítási időszakra megfizetni, kivéve ha a szerződés érdekmúlás okával szűnik meg, és az érdekmúlás oka nem biztosítási esemény.
6.4. Amennyiben a Biztosító szolgáltatást teljesített, akkor a teljes biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megilleti a Biztosítót, és annak megfizetését követelheti.
6.5. A felek megállapodása alapján az első díjrészlet megfizetésére a Biztosító az ajánlat aláírásától számított 45 napos halasztást adhat.
6.6. Amennyiben a Szerződő az első díjrészlet megfizetésének az ajánlat aláírásától számított 45 napon belül eleget tesz, akkor a Biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt napon kezdetét veszi.
6.7. Amennyiben a Szerződő az első díjrészlet megfizetésének az ajánlat aláírásától számított 45 napon belül nem eleget tesz, de 75 napon belül megfizeti azt, akkor a Biztosító kockázatviselése az díjfizetés teljesítését követő nappal veszi kezdetét.
6.8. Amennyiben a Szerződő az első díjrészlet megfizetésének az ajánlat aláírásától számított 75 napon belül nem tesz eleget, akkor a szerződés megszűnik és a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.
7. Díjfeltöltés:
A Biztosító egy biztosítási időszakban egy vagy több káresemény esetén is csak a biztosított vagyontárgy biztosítási összegéig terjedő mértékben köteles kárkifizetést teljesíteni. A Szerződőnek/Biztosítottnak lehetősége van ugyanakkor díjfeltöltésre, mellyel pótlólagos biztosítási díj befizetésével egy újabb, adott biztosítási időszakon belül felmerülő kár kapcsán, akár a teljes biztosítási összeg kártérítésként kifizethető (a díjfeltöltés összege úgy aránylik a biztosítási időszak díjához, mint a kárkifizetések összege a biztosítási összeghez).
8. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége:
8.1. A Szerződő/Biztosított köteles a szerződés megkötésekor minden olyan körülményt a Biztosító tudomására hozni, melyeket a szerződéskötéskor ismert vagy ismernie kellett, és azok a kockázatviselés szempontjából lényegesek. Az előzőekben meghatározott kötelezettségét a Szerződő/Biztosított oly módon köteles teljesíteni, hogy az általa átadott körülmények vonatkozásában a valóságnak megfelelően tájékoztassa a Biztosítót.
8.2. A Szerződő/Biztosított köteles a kockázatviselés szempontjából minden lényeges adat változásáról a változást követő 10 munkanapon belül a Biztosítót írásban értesíteni. Ilyen körülménynek minősülnek:
- A biztosított vagyontárgy értékének oly mértékű változása, mely a biztosítási szerződésben nevezett biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyontárgy értékének változását a biztosítási szerződésben megjelölt kockázattal fedezett vagyontárgyanként kell bejelenteni.
- Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázat fedezetére további biztosítást kötött.
- A biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállása, a jogosult megjelölésével.
- A biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adása.
- Ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.
- A biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítása.
- Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág vagy technológia bevezetése.
- Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítása (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésük.
- A Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők bármilyen módosulása.
8.3. A Szerződő/Biztosított köteles minden olyan eseményről a Biztosítót értesíteni, melyet a Különös Feltételek, az ajánlat vagy a kötvény előírnak.
8.4. A Biztosító jogosult minden adatváltozás bejelentését követően a változástól függően a biztosítási díjat módosítani.
8.5. A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a Szerződő/Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
8.6. A Biztosító bármikor jogosult a vagyontárgy állapotát, kármegelőzési körülményeit bármely hatóság és független szervezet bevonásával ellenőrizni és felmérni.
8.7. A Szerződő/Biztosított köteles a kárbejelentéskor minden információt a valóságnak megfelelően a Biztosítóval közölni, mely a káresemény szempontjából lényeges és azt a Biztosító írásban megkérdezte.
9. Biztosítási szerződés megszűnése:
9.1. Érdekmúlás:
9.1.1. A vagyontárgy tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, a változás időpontjában.
9.1.2. A vagyontárgy garanciális cseréjével, a csere napján.
9.1.3. A biztosítási esemény napján, ha annak során a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása műszakilag megoldhatatlan vagy nem gazdaságos, illetve a vagyontárgy megsemmisül (totálkár), vagy ellopják és az nem került meg. Totálkár esetén akkor is megszűnik a szerződés, ha a vagyontárgyat a kártalanítás után helyreállítják (annak ellenére is megszűnik a szerződés, ha a Biztosítót a biztosítási időszak végéig megilleti a teljes időszaki díj).
9.2. Díjnemfizetés:
9.2.1. Amennyiben a Szerződő a biztosítási díj, vagy díjrészlet megfizetésének 60 napon belül (első díjrészlet esetében 75 napon belül) nem tesz eleget, akkor a szerződés megszűnik és a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.
9.2.2. A szerződés megszűnését követő 30 napon belül a felek a szerződés eredeti tartalommal történő hatályba léptetéséről állapodhatnak meg (reaktiválás), ha a vagyontárgy szemlézése (költsége az ügyfelet terheli) és kockázat-elbírálói vizsgálata megtörténik. Az újra hatályba léptetéssel a Biztosítónak nem terjed ki a szolgáltatási kötelezettsége arra az időszakra, mely a szerződés megszűnése és annak újra hatályba léptetése között eltelt.
9.2.3. Amennyiben a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor azon biztosítási díjat, melyet az ügyfél az eredeti esedékesség után több, mint 60 nappal, de nem több, mint 90 nappal fizet meg, a Biztosító a biztosítási szerződést eredeti tartalommal történő hatályba léptetésére irányuló jognyilatkozatként értelmezi: Ebben az esetben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 9.2.2. pontját kell megfelelően alkalmazni.
9.3. Felmondás:
A határozatlan időtartamú szerződés a biztosítási időszak végére bármely fél által indoklás nélkül írásban felmondható. Felmondás esetén a fél felmondási nyilatkozatát 30 nappal a biztosítási időszak vége előtt a másik fél tudomására kell hozni.
9.4. Közös megegyezéssel történő megszűnés:
A felek közös megegyezéssel, írásba foglalt nyilatkozattal a biztosítási szerződést bármikor megszűntethetik.
10. Biztosítási esemény:
Biztosítási eseménynek minősül minden olyan esemény, melyet a Különös Xxxxxxxxxx megneveznek, és ami alapján a Biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége merül fel.
11. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor:
11.1. A Biztosított köteles a káreseményt (bekövetkezésének körülményeit, idejét, helyét, a károsodott vagyontárgy(ak)at, a kárrendezésben közreműködő személy vagy szervezet nevét) a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően, 5 munkanapon belül bejelenteni a Biztosítónak, illetve minden olyan hatóságnak, amely az adott biztosítási esemény szempontjából illetékes (pl.: lopás, betörés – Rendőrség; tűz, robbanás – Tűzoltóság; vadkár – vadgazdálkodást folytató szerv; stb.). Valamint köteles a Biztosító képviselőjének lehetővé tenni és segíteni a vagyontárgy állapotának és az abban keletkezett kár mértékének felmérését. A Biztosított kárenyhítési kötelezettsége a vagyontárgy azon részeire, tartozékaira, alkatrészeire terjed ki, melyeket a Biztosítónak bemutatnak. Amennyiben a bemutatás elmulasztása miatt bekövetkezett körülményváltozások nem teszik lehetővé a vagyontárgy sérüléseinek vizsgálatát, akkor a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.
11.2. A sérült vagyontárgyat a Biztosított köteles változatlan állapotban hagyni a kárszemle időpontjáig – de legfeljebb a bejelentés Biztosítóhoz történő beadásától számított 7 napig. A sérült vagyontárgyon csak abban az esetben változtathat, ha az a kárenyhítéshez elengedhetetlenül szükséges. Köteles továbbá tőle telhetően a kárt enyhíteni.
11.3. Amennyiben a vagyontárgyban a kárbekövetkezés után a szükségesnél nagyobb mértékű változtatás történik és ezáltal a Biztosító számára lehetetlenné válik a kár valós körülményeinek megállapítása, abban az esetben a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
11.4. A Biztosító a kárkifizetést mindenkor a hivatalos magyar fizetőeszközben teljesíti.
12. Elévülés:
A Biztosító káreseményből származó fizetési kötelezettsége a káresemény bekövetkezésétől számított 1 év múlva évül el.
13. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége:
13.1. A Biztosító csak a jelen szerződés hatálya alatt álló, és a meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkra köteles szolgáltatást teljesíteni.
13.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéshez és elbíráláshoz szükséges utolsó igazoló irat benyújtásától számított 15. napon válik esedékessé.
13.3. A biztosítási szolgáltatás teljesítése nem vezethet gazdagodáshoz, azaz a biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A
vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
13.4. Az utánpótlási érték a különös feltételekben kerül megállapításra.
13.5. Többszörös biztosítás (a Szerződő a szerződéskötés pillanatában ugyanarra a vagyontárgyra, azonos kockázatokkal szemben fedezetet nyújtó vagyonbiztosítással már rendelkezik másik biztosítóintézetnél) esetén a Biztosító csak a korábbi biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást, a különös feltételek vagy az egyedi Biztosítási szerződés szerint.
13.6. A Biztosító a kárt csak a biztosítási összeg utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg, amennyiben a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás).
13.7. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a vagyontárgy helyreállítását terhelő Általános Forgalmi Adó (a továbbiakban: ÁFA) összegére, ha a Biztosított jogosult az ÁFA összegét az adójából levonni, illetve azt visszaigényelni.
13.8. A Biztosítónak jogában áll a kártérítés kifizetését visszatartani, amennyiben:
- Kétség merül fel a Biztosított/Szerződő/Kedvezményezett jogosultságának megállapítása során, a Biztosító által megkövetelt igazolás benyújtásáig,
- Büntetőeljárás indult a káreseménnyel kapcsolatban, a büntetőeljárás végéig.
14. A biztosítással nem fedezett káresemények:
14.1. A Biztosító kockázatviselési kötelezettsége nem terjed ki egyetlen olyan biztosítási esemény kapcsán bekövetkezett kárra sem, mely:
- Háborús, polgárháborús, sztrájkkal, tüntetéssel, egyéb tömegmegmozdulással közvetlenül vagy közvetetten összefüggésben következett be.
- Környezetszennyezés hatására következett be.
- A Biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény, vagy annak kísérlete során következett be.
- Sugárzó anyagok hatására, vagy sugárzás hatásainak megszűntetése céljából végzett cselekmény kapcsán következett be.
14.2. A Biztosító kockázatviselési kötelezettsége nem terjed ki azon biztosítási eseményekre sem, melyeket a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés a biztosítással nem fedezett káresemények közé sorol, vagy azok kapcsán következtek be.
15. A Biztosító mentesülése:
15.1. Mentesül a Biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítható, hogy a Biztosított/Szerződő, vagy annak hozzátartozója, illetve a biztosított vagyontárgy kezelésével megbízott személy, vagy a Biztosított szervezet vezetője szándékosan, jogellenesen használva vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt.
Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül különösen:
- A tűzrendészeti szabályokat súlyosan megszegték,
- A vagyontárgy súlyosan elhanyagolt állapotának következményeként történt a kár, vagy a vagyontárgy előírt műszaki ellenőrzése elmulasztásának, előírt műszaki vizsgája hiányának eredményeként következett be a kár,
- A vagyontárgy hatósági engedélyek nélküli átalakítása következményeként valósult meg a kár,
- A vagyontárgyat annak engedélyezett mértéket meghaladó módon túlterhelték, üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,
- A vagyontárgyat a megfelelő és érvényes jogosítványokkal, engedélyekkel nem, vagy lejárt okirattal rendelkező személy vezette, használta, üzemeltette, illetve alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában tette azt.
15.2. Ha a Biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
16. Visszakövetelési jog:
Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, abban az esetben őt illetik meg azon jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha a kárért felelős személy a Biztosított hozzátartozója.
17. Adatkezelés:
17.1. A Biztosító az alábbi adatokat jogosult kezelni (ha a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik):
- A Biztosított (Szerződő, kedvezményezett és károsult) személyes adatait,
- A biztosított vagyontárgy adatai és annak értékét,
- A biztosítási összeget,
- A kifizetett biztosítási (kártérítési) összeget és a kártérítéssel kapcsolatos egyéb adatokat,
- A biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással és annak teljesítésével összefüggésben lévő valamennyi adatot.
17.2. A Biztosító titoktartási kötelezettsége időbeli korlátozás nélkül fennáll, amennyiben jogszabály vagy bíróság, illetve hatóság másként nem rendelkezik. A titoktartási kötelezettség kiterjed a Biztosítóval kapcsolatban álló azon személyekre is, akik a biztosítóval tevékenységükből kifolyólag állnak kapcsolatban. Harmadik személynek adatok kizárólag az érintett személy vagy törvényes képviselője által benyújtott írásbeli engedéllyel adhatók ki, amennyiben a Biztosító tevékenységére, illetve az adatok védelmére vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek.
17.3. A Biztosító köteles az érintett személy részére, annak kérésére tájékoztatást adni a Biztosító nyilvántartásaiban tárolt adatairól.
17.4. A Biztosító köteles az érintett személy által igazoltan jelzett adathelyesbítéseket, illetve módosításokat nyilvántartásaiban átvezetni.
Vihar Casco Biztosítás Különös Feltételei
Érvényes: 2012. november 1-jétől
Ezen szerződési Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekkel, az egyedi Biztosítási Szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira - összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételek és rendelkezésekkel együtt érvényes.
1. Biztosítási alapfogalmak:
1.1. Biztosított vagyontárgy
Kizárólag olyan, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2009. évi LXII. Törvény, továbbiakban: Gfbt.) hatálya alá tartozó, Magyarországon forgalomba helyezett, személygépjármű vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) lehet, amelyre vonatkozóan annak üzembentartója a jelen feltétel szerinti szerződés megkötésének időpontjában és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában is az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe-nél (a továbbiakban: biztosító) rendelkezik érvényes, határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: kgfb alapbiztosítás) szerződéssel.
A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak megfelelően van biztosítva.
1.2. Üzembentartó
A 2009. évi LXII. Törvény, továbbiakban: Gfbt. 34. pont szerint az üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.
1.3. Szerződő és biztosított
Természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a jelen feltétel szerinti szerződés megkötésének időpontjában és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában az ASTRA S.A. Biztosítónál, mint szerződő érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik a biztosított vagyontárgyra kötött kgfb alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottja a gépjármű tulajdonosa. Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag a kgfb alapbiztosítás szerződője lehet abban az esetben, hogy ha az alapbiztosítás szerződője a bejegyzett üzembentartója, akkor, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.
2. Biztosítási események/fedezetek:
Vihar kár: a biztosított járművet, alkatrészét, tartozékát megkárosító vihar (szélvihar, felhőszakadás, jégverés).
Xxxxx: ezen feltételek szerint azt értjük vihar alatt, amikor a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 62 km/óra sebességet.
Felhőszakadás: ezen feltételek szerint biztosítási esemény, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen.
Jégverés: ezen feltételek szerint biztosítási esemény, jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés.
3. Biztosítási összeg:
3.1. A Casco biztosítási szerződés biztosítási összege a gépjármű érvényes Eurotax által megadott értékével egyenlő. Káresemény bekövetkezése esetén a gépjármű káridőpont szerinti aktuális Eurotax értékéig köteles a Biztosító a károkért helyt állni, kivéve ha a gépjármű első megvásárlásának számla szerinti dátumánál 3 hónapnál nem régebben történt a káresemény, akkor a gépjármű „új értékéig”, azaz a számla kedvezményekkel csökkentett összegéig (ha a Biztosított az ÁFA összegét adójából levonhatja, vagy visszaigényelheti, akkor az ÁFA összegével csökkentett számlaösszegéig) köteles a Biztosító helyt állni.
3.2. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken.
3.3. A biztosító a szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezésekor a Vihar Casco Biztosítás Különös Feltételeinek 7. xxxxxx szerint megállapított összeget fizeti azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölésre, úgy elsődlegesen a biztosító a megállapított összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.
3.4. A Biztosító szolgáltatásának felső limitje 5 000 000 Ft/év összegű.
4. A biztosítási szerződés létrejötte:
4.1. A szerződés megkötésének időpontja
A szerződő az ASTRA S.A. Biztosítónál kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlat adásakor választhatja a Kiegészítő Vihar Casco Biztosítási terméket, illetve évfordulóra kötheti meg azt, ha a szerződő már meglévő, érvényes, díjrendezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
4.2. A kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az ajánlattételt követő 15. napon jön létre, azzal, hogy a kockázatviselés kezdő időpontja a kgfb alapbiztosításban meghatározott kezdő időponttal egyezik meg. Ezen elutasítási jog annak ellenére megilleti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejűleg esetleg díjelőleg is átvételre került.
4.3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya és a biztosítási időszak Megegyezik a 2009. évi LXII. törvény 16. §-ban és 17. §-ban leírtakkal.
5. A biztosítási díj megfizetése:
Tekintettel arra, hogy a kgfb alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító a kgfb alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díj-fizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – a kgfb alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) ezen kötvényszámot és a kgfb biztosítás módozat megjelölést alkalmazza.
6. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése:
Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díj a kgfb alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kgfb alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik. A biztosítási díj részleges megfizetése esetén a megfizetett összeget a biztosító az alapbiztosítás fedezetére számolja el (baleseti adó, fedezetlenségi díj baleseti adója, fedezetlenségi díj, kgfb díj) és a fennmaradó összeg kerül a kiegészítő biztosítás díjának rendezésére. A biztosítási díj meg nem fizetése esetén az esedékességet követő 60. napon a biztosító
a szerződő külön értesítése nélkül megszünteti a kiegészítő biztosítást. Az alapbiztosítás a kiegészítő biztosítás díjnemfizetés miatti megszűnése esetén sem kerül törlésre, amennyiben a törlés feltételei egyebekben nem állnak fent.
Amennyiben a biztosított gépjárművet a Magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése, és a biztosítási szerződés ezzel egyidejűleg megszűnik.
Amennyiben a biztosított gépjárművet a Magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.) úgy a biztosító kockázatviselése, és a biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő biztosítási díjat nem köteles fizetni.
A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés a kgfb alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
A kiegészítő casco biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
7. Biztosítási szolgáltatás:
7.1. Újérték szolgáltatás:
A Biztosító vállalja, hogy ha a totálkár az új gépjármű első forgalomba helyezésének dátumát követő 3 hónapon belül következik be, akkor a gépjármű „új értékét”, azaz a számla kedvezményekkel csökkentett összegét (ha a Biztosított az ÁFA összegét adójából levonhatja, vagy visszaigényelheti, akkor az ÁFA összegével csökkentett számlaösszeget) fizeti meg, mint szolgáltatási összeget.
7.2. Totálkár:
7.2.1. Műszaki totálkár:
A gépjármű helyreállítása műszaki okok miatt nem indokolt.
7.2.2. Gazdasági totálkár:
A gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, amennyiben a helyreállítás költsége magasabb, mint a gépjármű aktuális káridőponti értéke (amennyiben az újérték szolgáltatás lép érvénybe, akkor a gépjármű első megvásárlásának számla szerinti értéke) a maradványértékkel csökkentve. Káridőponti értéken a gépjármű Eurotax által meghatározott aktuális értékét értjük a káresemény időpontjában.
7.3. A Biztosító töréskár esetén legfeljebb a magyarországi márkaszervizek munkadíjai szerinti helyreállítás költségeit téríti meg, illetve az alkatrészek és tartozékok esetében legfeljebb a magyarországi márkakereskedések által forgalomba hozott új alkatrészek és/vagy tartozékok fogyasztói árát.
7.4. Amennyiben az alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebből adódó többletköltséget nem viseli.
7.5. Amennyiben egy adott sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag alátámasztott módszer létezik, a Biztosító a legkisebb költséggel járót téríti meg.
7.6. A Biztosító a teljes kár esetén (totálkár) a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti értékét téríti meg figyelembe véve a gépjármű előzménykárait.
7.7. A gépjármű teljes kára (totálkár) esetén a Biztosító nem köteles a járműmaradványt (roncsot) átvenni, de a kár kifizetésénél jogosult azt beszámítani.
7.8. A Tulajdonosnál/Szerződőnél maradt alkatrészek, tartozékok értéke, valamint a maradványérték a biztosítási szolgáltatásból levonásra kerül.
7.9. A Biztosító csak a járműtípusnak megfelelő, magyarországi márkaszerviz által kiállított számla ellenében téríti meg a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákokkal és azok tartozékaival kapcsolatos károkat.
7.10. A Biztosító kizárólag a káresemény kapcsán sérült felületek fényezését téríti meg, ide nem értve azt az esetet, ha teljes gépjármű felület több mint 50%-a sérült. Ez utóbbi esetben a Biztosító a gépjármű teljes újrafényezésének költségét megtéríti.
7.11. A gépjármű helyreállítása során lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a Biztosító jogosult dönteni, egyidejűleg a Biztosított/Szerződő köteles megőrizni és bemutatni és/vagy átadni a Biztosítónak azon alkatrészeket, melyeket a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelöltek.
7.12. Ha a Biztosított ÁFA visszaigénylésre, vagy annak az adójából történő levonására jogosult, akkor a Biztosító szolgáltatását ÁFA-val csökkentett, - azaz nettó – értéken teljesíti.
7.13. Számla nélküli helyreállítás esetén, illetve abban az esetben, ha nem történik meg a gépjármű helyreállítása, a Biztosító az átlagos javítóiparban kalkulált, a kár időpontjában érvényes nettó helyreállítási költséget téríti meg, azaz a szolgáltatását ÁFA nélküli összegben nyújtja.
7.14. A Biztosító a személyes tárgyakat káridőponti értéken téríti meg.
7.15. A Biztosító nem téríti meg:
- A párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemét (pl.: fényszórók, gumiabroncsok, lengéscsillapítók, stb.),
- A garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értékét, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra).
8. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
8.1. A gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
8.2. A sérült gépjármű más gépjárművel való pótlására,
8.3. A gépjárműhasználat kiesés miatt felmerült járulékos károkra,
8.4. A gépjármű szállítmányára,
8.5. A gépjármű helyreállításához kapcsolódó műszaki vizsgadíjakra,
8.6. A hajtó, kenő, adalék, kopáscsökkentő, teljesítménynövelő anyagokra,
8.7. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, illetve minden a kopással, elhasználódással kapcsolatos költségekre,
8.8. A nemesfémből, drágakövekből készült ékszereket, vagy azok felhasználásával készült tárgyakat, készpénzt, értékpapírt, értékcikket, okmányokat és minden személyes használat körét meghaladó vagyontárgyat (pl.: munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyak) ért kárra,
8.9. A gépjármű motorja által beszívott víz miatti károkra,
8.10. A bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés időtartama alatti ellopása, önkényes eltulajdonítása, elsikkasztása miatti kárra, kivétel a tartós bérleti szerződés keretében bérbe adott gépjármű.
9. A Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól:
Nem biztosítási esemény kapcsán a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészeiben, tartozékaiban következett be.
10. A Biztosító ügymenetéhez szükséges okiratok, dokumentumok, iratok és kérdőívek:
10.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos iratok:
- Baleseti bejelentő,
- Károkozói nyilatkozat,
- Kárbejelentő,
- Tanúk nyilatkozatai,
- Bankszámlaszám igazoló,
- Nyilatkozat előzménykéréshez,
- Ügyfél elérhetőségei,
- Gépjármű adatok,
- Ittassági nyilatkozat,
- Biztosítási kérdőív lopás esetén.
10.2. Jogalapot igazoló iratok:
- Igazságügyi szakértői vélemény,
- Egyéb szakértői vélemény,
- Szakhatósági iratok,
- Tűzoltósági hatósági bizonyítvány,
- Tűzvizsgálati jelentés,
- Rendőrségi igazolás,
- Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve,
- Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv,
- Rendőrségi határozat,
- Vizsgálati (nyomozói) szakértő jegyzőkönyv,
- Bírósági határozat,
- Vezetői engedély,
- Felelősségelismerő nyilatkozat,
- Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása,
- Tachográf adatlap,
- Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról,
- Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban,
- Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban,
- Zár- és nyomszakértői vélemény,
- Díjfizetés igazolása,
- Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv,
- Menetlevél,
- Fuvarlevél.
10.3. A biztosítási szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok:
- Adásvételi szerződés,
- Beszerzési számla, nyugta, bizonylat,
- A kárigényt igazoló bármely számla, nyugta, bizonylat,
- Törzskönyv,
- Forgalmi engedély,
- Forgalomból való kivonást igazoló okirat,
- Gépjármű bontási igazolás,
- Hagyatékátadó végzés,
- Közjegyzői okirat,
- Gyámhatósági okirat,
- Tulajdonjog bejegyzését, törlését igazoló okiratok,
- Üzembentartói szerződés,
- Gépjármű használói szerződés,
- Gépjármű kölcsönadási szerződés,
- Bérleti- vagy lízingszerződés,
- Finanszírozó, hitelező, bank meghatalmazása, nyilatkozata,
- Meghatalmazás,
- Átruházó nyilatkozat,
- Lemondó nyilatkozat,
- Orvosi zárójelentés, vagy lelet,
- Ambuláns lap,
- Aláírási címpéldány.
10.4. A kárral és annak összegével kapcsolatos igazoló iratok:
- A helyreállítás várható összegéről kiadott árajánlat,
- A javítási számla,
- Szerviz munkalap,
- Eurotax által megadott káridőponti érték,
- Audatex, Eurotax kalkuláció,
- Gépjárműmaradványra (roncsra) tett kereskedői árajánlat,
- Gépjárműmaradvány (roncs) értékesítési számlája, nyugtája, bizonylata,
- Kárfotók,
- Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről,
- Vámkezeléssel, regisztrációs adóval kapcsolatos okiratok,
- Nyilatkozat bankszámlakivonatról,
- A gépjármű szállítási, mentési, tárolási számlája,
- Szervizkönyv,
- Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilatkozata a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról.