MF– 21R

MF– 21R

Befektetési egységekhez kötött

dollár díjfizetésű vegyes életbiztosítás feltételei

Érvényes: 2016. augusztus 1-jei és azt követő technikai kezdetű szerződésekre

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A befektetési egységekhez kötött amerikai dollár (USD) díjfizetésû vegyes életbiztosítás (Multifund DOLLÁR biztosítás) feltételei – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) azon életbiztosítási szerzôdéseire érvényesek, amelyekben a szerzôdést a jelen szabályzatra hivatkozva kötötték.

1.2. A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

1.3. A szerzôdés nyelve magyar. Amennyiben a szerzôdô kérésére a biztosító vállalja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.

1.4. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint amerikai dollárban (USD) értendô és teljesítendô.

1.5. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: postai levélben, faxon, Online Ügyfélszolgálaton, kivételes, elôre meghatározott esetekben telefonon. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a

tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô.

A biztosító a honlapján keresztül, valamint az éves értesítôiben tájékoztatja a szerzôdôt azon nyilatkozattételi csatornákról, amelyek a technika

mindenkori állása szerint biztonságosak, és amelyeket a felek jogosultak igénybe venni.

1.6. A jelen feltételekben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki

• a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt,

• meghatározott életkor vagy idôpont elérésére, születésre vagy házasságkötésre kötött szerzôdés esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt,

• illetve valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg,

• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti,

• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,

• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított a szerzôdô helyébe nem lép.

2.2. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, meghatározott életkor vagy idôpont elérésével, vagy más, az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményre (eseményekre) a biztosítási szerzôdés létrejön, és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.

Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Amennyiben ez megtörténik, úgy

• a szerzôdô fél személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli

nyilatkozattal értesíteni kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,

• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,

• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni a korábbi szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biztosítási díjakat is,

• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak befizetéséért egyetemlegesen felelôs,

• a szerzôdôváltás feltétele a korábbi kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.

2.2.1. A szerzôdés egy személy (biztosított) életére köthetô.

2.2.2. A biztosítási szerzôdés biztosítottja lehet a szerzôdés megkötésekor legalább 18 és legfeljebb 80 éves azon természetes személy, akit a biztosító biztosítottként elfogad.

A biztosítási szerzôdés megszûnik legkésôbb azon biztosítási évet követô elsô nap 0. órájakor, mely évben a biztosított betölti a 100. életévét.

2.2.3. Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy

• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,

• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,

• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része nem érvényes. Ekkor

kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdô félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,

MF21–SZ–160727 1

• a biztosított a szerzôdés megszüntetését kérheti, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén a visszavásárlási összeg szerzôdônek történô kifizetésével további maradékjogok nélkül megszûnik.

2.2.4. Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a biztosított a cselekvôképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.

2.2.5 A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén

a következô hó 1. napjától, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes a szerzôdôváltás.

2.2.6. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja, illetve a szerzôdés megszüntetését kérheti, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén a visszavásárlási összegnek szerzôdô részére történô kifizetésével – amennyiben van visszavásárlási összeg a szerzôdésben – további maradékjogok nélkül megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.

2.3. Kedvezményezett(ek): a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak).

Kedvezményezett lehet:

• a biztosítás szolgáltatásaira megjelölt természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),

• maga a biztosított (életében járó szolgáltatások esetén),

• a biztosított halála esetén örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában.

2.3.1. A kedvezményezett személye a biztosítóhoz intézett és beérkezett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási tartam alatt bármikor, a szerzôdô által megváltoztatható.

Ha a biztosított és a szerzôdô személye eltér, a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Egybehangzó nyilatkozat hiányában a kedvezményezett(ek) személye nem módosul.

2.3.2. Egy biztosítási szerzôdésen belül

• a biztosítás szolgáltatásaira külön-külön kedvezményezett jelölhetô,

• egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton, annak mellékletén vagy a késôbbi bejelentéskor írásban egyértelmûen rögzíteni kell egész százalékonként úgy, hogy a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% legyen.

2.3.3. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdálkodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik.

Ebben az esetben kedvezményezettnek – ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).

2.3.4. A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja. A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni. A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.

2.3.5. Ha a szerzôdô és a biztosított más kedvezményezettet nem jelölnek, akkor

• a biztosítási szolgáltatásra a biztosított halála esetén örököse,

• a lejárati összegre a biztosított,

• a 9.3. pontban megjelölt ütemezett lejárati szolgáltatás(ok) ra a szerzôdô jogosult.

2.4. Ügyfél

Jelen életbiztosítás keretében ügyfél a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.

3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

3.1. Biztosítási fogalmak

3.1.1. Biztosítási ajánlat

A biztosítási szerzôdést megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényes elôírások szerinti, a biztosító érvényes ajánlati nyomtatványán tett és a mindenkori díjszabásának megfelelô írásbeli vagy vele egyenértékû dokumentum, amellyel a szerzôdô vagy a biztosított a biztosítás megkötését kezdeményezi.

3.1.2. Biztosítási szerzôdés

A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján létrejövô megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj fizetésére köteles.

Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban elfogadó választ ad.

3.1.3. Biztosítási díj

A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak

megfizetni. A biztosítási díj tartalmazza a befektetésre kerülô díjrészt, a kockázati díjat és a költségeket.

3.1.4. Technikai kezdet

A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biztosítási év kezdete.

3.1.5. Biztosítási idôszak, biztosítási év, biztosítási évforduló

A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap, a biztosítási év vége a 12. hónap utolsó napja.

2

A biztosítási év elsô hónapjának elsô napja a biztosítási évforduló.

Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô, kivéve a rövidebb tartamú szerzôdéseket.

3.1.6. A biztosítás tartama

A biztosítás tartama a szerzôdés technikai kezdetétôl számított, az ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási évek száma.

3.1.7. Belépési életkor, aktuális életkor

A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát.

A biztosítás tartama során a biztosított aktuális életkorát úgy kell meghatározni, hogy a biztosított belépési korához hozzáadódik az eltelt teljes biztosítási évek száma.

3.1.8. Pénzalap

A biztosítási szerzôdésre beérkezô díjak, a hozamok, illetve a költségek, kockázati díj és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás.

3.1.9. Pénzalap aktuális értéke

A biztosítási szerzôdés során a befektetési eredménnyel módosított és a mindenkori költségekkel, kockázati díjjal és maradékjogokkal csökkentett pénzalap értéke.

3.1.10. Befektetett összeg

A befektetett összeg megegyezik a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egységek darabszámainak és az ezekhez tartozó legutolsó árfolyamok szorzatösszegével.

3.1.11. Pénzalap elvárt értéke

Az az összeg, melyre ha lecsökken a biztosítás pénzalapjának aktuális értéke, a biztosító a biztosítás megszûnését kezdeményezheti. A pénzalap elvárt értékét jelen biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

3.1.12. Minimális pénzalap

A pénzalap aktuális értékének a biztosító költségeinek fedezetéül szolgáló része.

Az az összeg, melyre, ha lecsökken a biztosítás pénzalapjának aktuális értéke, a biztosítás maradékjogok nélkül megszûnik.

A minimális pénzalap mértékét jelen biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

3.1.13. A pénzalap készpénzértéke

A pénzalap aktuális értékének és a minimális pénzalap értékének különbsége.

3.1.14. Pénzalap-elégtelenség

Pénzalap-elégtelenség áll fenn, ha a pénzalap készpénzértéke nem pozitív, azaz a pénzalap aktuális értéke alacsonyabb a minimális pénzalapnál.

3.1.15. A biztosítás kockázati díja

A kockázati tényezôk, valamint a jelen feltételek alapján vállalt szolgáltatások és a biztosító kockázatban állásának havi ellenértéke, amelyet a biztosító minden hónap 1-jén levon a pénzalapból. A biztosítás kockázati díjának meghatározását a Függelék tartalmazza.

3.1.16. Kezelési költség

A biztosító szerzôdéssel kapcsolatos szerzési és fenntartási költségeinek fedezete. Egyszeri és rendkívüli díjakra vonatkozó, befizetett díjjal arányos költség., amely a pénzalapból a díj befektetése elôtt kerül levonásra.

A kezelési költség mértékét a jelen biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

3.1.17. Befektetési költség

A biztosító befektetési költségeinek fedezete, amely a pénzalapból minden hónap utolsó napján kerül levonásra.

A befektetési költség mértékét a jelen biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

3.1.18. Befektetési egységek átcsoportosítási költsége

A biztosító által a befektetési egységek átcsoportosításakor levont költség mértékét a jelen biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

3.1.19. Részvisszavásárlási költség

A részvisszavásárlási költség az a költség, amelyet a biztosító a szerzôdés részvisszavásárlása esetén a pénzalapból levon.

Az ügyfél részére részvisszavásárlás esetén a részvisszavásárolni kívánt összeg értékének részvisszavásárlási költséggel csökkentett összege kerül kifizetésre. A részvisszavásárlási költség mértékét a jelen biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

3.1.20. Visszavásárlási költség

A szerzôdés visszavásárlása esetén felmerülô költség, és a visszavásárlási összeg kifizetésekor az aktuális pénzalap

értékébôl kerül levonásra. A visszavásárlási költség mértékét a jelen biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

3.1.21. Kötvényesítési költség

Amennyiben a szerzôdés a jelen feltételek 24.1. pontja (kötvény kézhezvételétôl számított 30 napon belüli felmondás) alapján szûnik meg, úgy a befizetett díjból levonásra kerül a kötvényesítési költség. A kötvényesítési költség mértékét a Függelék tartalmazza.

3.1.22. Függelék

A biztosítási szerzôdés része, amely tartalmazza a biztosítási szerzôdés kockázati díj számításának módját, a szerzôdés költségeinek mértékét, a pénzalap minimális és elvárt értékét.

A Függeléket a biztosító jogosult évente, a szerzôdés szabályai szerint a következô biztosítási idôszakra módosítani, és a módosításról a szerzôdôt köteles az éves értesítôben legalább a módosítás hatálybalépése elôtt 60 nappal tájékoztatni.

3.2. Befektetési fogalmak

3.2.1. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, amelynél a biztosító a biztosítási szerzôdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot

– a szerzôdô választásától függôen, a szerzôdésben elôre meghatározott szabályok szerint – az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezô, elkülönítetten kezelt – azonos értékû, elméleti elszámolási részekbôl (befektetési egységekbôl) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából.

A biztosító a szerzôdésre sem tôke-, sem hozamgaranciát nem vállal, a befektetés kockázatát a szerzôdô viseli.

3

3.2.2. Eszközalap

A biztosító által elkülönítetten kezelt eszközcsoportok, amelyek jellegük, illetve kibocsátójuk szerint meghatározott típusú befektetési eszközöket (kötvényeket, részvényeket stb.) tartalmaznak. Az egyes eszközalapok befektetési politikájáról a biztosító a szerzôdônek az ajánlattétel elôtt írásos tájékoztatást ad. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában,

ezáltal a várható hozamban, és az ezért vállalt kockázatban különböznek egymástól.

3.2.3. Befektetési egység

Az eszközalapban való részesedést kifejezô elszámolási egység (unit). Segítségével megállapítható, hogy az eszközalap által megtestesített vagyon mekkora hányada tartozik mindenkor egy adott szerzôdéshez.

3.2.4. Árfolyam

Az egyes eszközalapok közvetlen költséglevonásokkal

(a portfoliókezeléssel járó díjak, költségek, befektetési alap jegyeinek vásárlásakor ideértendôk az alapot terhelô költségek is) csökkentett eszközértékének egy befektetési egységre

esô része.

Az egyes eszközalapok befektetési egységeinek vétele és eladása az aktuális árfolyamokon történik. Az eszközalapok árfolyamát a biztosító 5 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván. A mögöttes befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének nyilvántartására vonatkozó kerekítési szabályok a biztosító eljárásától eltérhetnek.

Az árfolyamváltozásból eredô kockázatokat a szerzôdô viseli.

3.2.5. Hozam

A szerzôdés pénzalapjában nyilvántartott befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelentkezô nyereség/veszteség.

3.2.6. Egyszeri díj befektetési összetétele

A szerzôdés pénzalapjába beérkezô, kezelési költséggel csökkentett egyszeri díj befektetése a szerzôdô által megadott eszközalapokba és arányban történik.

A szerzôdô egy eszközalapba az egyszeri díj legalább 10%-át köteles elhelyezni. Az egyszeri díj 10%-ánál kisebb arányának egy eszközalapba fektetésére abban az esetben van lehetôség, ha az aránynak megfelelô összeg legalább 5.000 dollár (USD).

A biztosítási szerzôdésre érvényes, az ajánlaton meghatározott befektetési összetétel határozza meg az egyszeri díj eszközalapok közötti felosztásának arányát. A tartam során a pénzalap értékének alaponkénti megoszlása az eszközalapok eltérô teljesítménye, illetve a szerzôdésre fizetett rendkívüli díjak befektetése miatt a kezdetben meghatározott összetételtôl eltérhet.

3.2.7. Rendkívüli díjak befektetési összetétele

A pénzalapra érkezô kezelési költséggel csökkentett rendkívüli díjat a biztosító e szerint az összetétel szerint fogja befektetni.

3.2.8. Befektetési egységek átcsoportosítása

A szerzôdô a tartam második hónapjától a 12.1. pontban részletezetteknek megfelelôen kérheti pénzalapjának

az ajánlaton megadott befektetési összetételtôl eltérô befektetését.

3.2.9. Díjfelosztás

A szerzôdô a szerzôdésre fizetett, kezelési költséggel csökkentett rendkívüli díjakat az ajánlaton feltüntetett

arányoktól eltérôen is befektetheti a 11. és a 12.6. pontokban részletezettek szerint.

A díjfelosztás megváltoztatása nem befolyásolja a módosítás elôtt már a pénzalapban lévô összeg befektetését.

A díjfelosztás mindaddig érvényben marad a következô idôszakban fizetendô rendkívüli díjakra, amíg új díjfelosztási igény nem érkezik a biztosítóhoz.

3.2.10. Értékelési nap

Minden olyan nap, amikor a befektetési egységek árfolyama megállapításra kerül. Az árfolyam-megállapítás napja a befektetési alapok eltérô értékelési rendje miatt a különbözô eszközalapoknál különbözô lehet. A szerzôdô az értékelési napok árfolyamairól a honlapon, a Telefonos Ügyfélszolgálaton, illetve az Online Ügyfélszolgálaton keresztül tájékozódhat.

Az értékelési napok gyakorisága, illetve azok elmaradása biztosítótól független alapkezelôi vagy kibocsátói döntéstôl, illetve kereskedési szünnapoktól, az eszközalap esetleges felfüggesztésétôl függôen változhat.

3.2.11. Eszközalap nettó eszközértéke

Az eszközalaphoz tartozó befektetett eszközök értékének és az eszközalapot (közvetlenül vagy közvetve) terhelô költségeknek, így különösen az alapkezelési díjaknak a különbözete.

3.2.12. Illikvid eszköz

Az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

3.2.13. Eszközalap felfüggesztése

Az a biztosítói cselekmény, amikor az ügyfelek érdekében a biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási

szerzôdéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti.

3.2.14. Szétválasztás

Ha egy eszközalapban az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselô eszközök váltak illikviddé, az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 30 napon belül a biztosító – a szerzôdô felek közötti egyenlô elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket

és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja.

4. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA

4.1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlat alapján az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül – legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, nyilvánvalóan egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni. A kockázatelbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni.

4

Az ajánlattétel idôpontja:

• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,

• elektronikus ajánlatoknál a biztosító elektronikus nyilvántartó rendszereibe történô beérkezés idôpontja,

• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.

A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon megjelölt valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.

4.2. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek a biztosítás tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tett ajánlatára a biztosító ajánlattételtôl számított 15 napon belül – egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik.

Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az ajánlattal egyezô tartalommal – a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen szabályzattól illetve a biztosítás feltételeitôl,

és azok függelékeitôl, a biztosító a szerzôdônek a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül

nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.

4.3. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta.

A biztosítási ajánlat alapján fizetett biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszafizeti.

A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.

4.4. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15 illetve 60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.

4.5. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára – minden kifizetéshez benyújtandó – fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény tartalma a szerzôdô fél ajánlatától eltér, és ezt az eltérést a szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

5. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA

5.1. Jelen biztosítási szerzôdés 10 évestôl 25 éves tartamra szólóan köthetô meg (a 2.2.2. pont figyelembevételével).

5.2. A biztosítási tartam utolsó évében a szerzôdô írásban kérheti a tartam határozott idejû, teljes években megjelölt meghosszabbítását (2.2.2. pontban leírt korlátozással),

a tartam lejáratát megelôzôen 60 nappal a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozatával. A tartamrövidítési igényt az évforduló elôtt 60 nappal a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozatával kérheti a szerzôdô.

A módosított tartam az eredeti technikai kezdettôl számítva nem lehet rövidebb 10 évnél és nem lehet hosszabb 25 évnél.

A tartammódosítás iránti igényt a biztosító annak beérkezésétôl számított 15 napon belül indoklás nélkül elutasíthatja. A tartamhosszabbítás a következô biztosítási évfordulón lép hatályba és díj- valamint biztosítási összeg módosítással járhat. Amennyiben a módosítás miatt ismételt kockázatelbírálás szükséges, annak határideje az ajánlatra vonatkozó szabályok szerint alakul.

6. KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

6.1. A biztosítás a szerzôdésben megjelölt idôpontban jön létre. Ha ilyen megállapodás nincs, akkor a biztosítás legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap 0. órájakor jön létre.

A szerzôdô kérésére, a szerzôdô érdekében a felek írásban ettôl eltérô – korábbi – kockázatviselési idôpontban is megállapodhatnak, de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása alapján a kockázatra fedezetet nyújtott volna.

A szerzôdô által fizetett biztosítási díj abban az idôpontban válik befizetetté és azzal az idôponttal kerül jóváírásra, amikor az a biztosító számlájára beérkezett.

A létrejött szerzôdés alapján a biztosító a kockázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli, ha ilyen idôpont nincs, akkor a kockázatviselés az elsô vagy egyszeri díj beérkezését követô napon kezdôdik.

6.2. A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése megszûnik:

a) a biztosított biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal, vagy

b) a biztosítási tartam lejárata napjának 24. órájakor, vagy

c) a szerzôdônek a biztosítás visszavásárlására vonatkozó igénybejelentése (16.1. és 16.2. pont) napjának 24. órájakor, vagy

d) a pénzalap-elégtelenség idôpontjának megfelelô napot követô 30. nap 24. órájakor, vagy

e) jelen feltételek 4.2., valamint 21.4. pontjai szerint, biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor.

f) a jelen feltételek 21.5. pontja szerinti módosító javaslat elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap 24. órájakor, vagy

g) a jelen feltételek 24.1. pontja szerinti szerzôdôi felmondás esetén a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0. órájakor, vagy

h) ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésbe szerzôdôként sem lép be, az adott biztosítási idôszak végével a visszavásárlási feltételekkel, vagy

5

i) a szerzôdô általi írásbeli felmondással, a biztosítási idôszak végére, ha legalább egy teljes évig fennállt a szerzôdés, az idôszak utolsó napjának 24. órájában, vagy

j) a felek közös megegyezésével.

6.3. A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése esetén a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a díjtöbbletet – annak aktuális befektetési értékén

– a pénzalapon keresztül adja vissza a biztosító.

A biztosító – a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô 30 napon belül – mindazon díj kamatmentes visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.

6.4. A szerzôdés bármely okból történt megszûnése, szolgáltatás teljesítése, illetve a kötvény tartalmának módosítását eredményezô szerzôdésmódosítás esetén a biztosító jogosult a biztosítási kötvény visszakövetelésére. Ettôl függôvé teheti fizetési kötelezettségének teljesítését, illetve a szerzôdés módosítását is.

6.5. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmaradása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.

7. KOCKÁZATELBÍRÁLÁS, VÁRAKOZÁSI IDŐ

7.1. A biztosító a biztosítás szolgáltatási összegének nagyságától, a biztosított életkorától és az egyéb kockázati körülményektôl függôen a biztosított által képviselt kockázat elbírálásához

• egészségi nyilatkozat vagy egyszerûsített egészségi nyilatkozat kitöltését,

• orvosi vizsgálat elvégzését,

• orvosi iratok bemutatását,

• egyéb (pl. tevékenységrôl, pénzügyi helyzetrôl szóló) nyilatkozatok benyújtását írhatja elô.

A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál ismerheti meg.

7.2. Az ajánlattétel napjától 6 havi várakozási idô áll fenn, melytôl a biztosító orvosi vizsgálat esetén eltekinthet. Ha a biztosítási esemény a várakozási idôn belül következik be, a biztosító a befizetett egyszeri, illetve rendkívüli díjak

(kezelési, befektetési) költségekkel csökkentett összegét fizeti ki, és ezzel a biztosítás megszûnik. Orvosi vizsgálattal kötött szerzôdések esetén a biztosító a várakozási idô alkalmazásától eltekint.

7.3. A biztosító a 6 havi várakozási idôtôl eltekint, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt történt balesettel (22.5. pont) összefüggésben következett be.

7.4. A szerzôdô és a biztosított a biztosító elôírásaitól eltérô esetben is kezdeményezheti saját költségére a biztosító által alkalmazott orvosi vizsgálatát.

8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

8.1. A biztosítási tartam lejárata, vagy

8.2. a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halála, vagy

8.3. a tartam alatt igényelt – a 9.3. pontban szabályozott – ütemezett lejárati idôpontjai.

9. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

9.1. Amennyiben a biztosított a biztosítás tartamán belül elhalálozik, és a biztosítási tartamból nem telt még el 10 év, úgy a biztosító a haláleset idôpontjában a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egység darabszámok és az ehhez tartozó, a haláleset bejelentésének napját követô értékelési nap szerinti befektetési egység árfolyamok szorzatösszegét, vagy az addig befizetett díjak részvisszavásárlási összegekkel és részvisszavásárlási

költségekkel csökkentett értéke közül a nagyobbat fizeti ki.

9.2. Amennyiben a biztosított a biztosítás tartamán belül elhalálozik, és a biztosítási tartamból már eltelt 10 teljes biztosítási év, úgy a biztosító a haláleset idôpontjában

a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egység darabszámok és az ehhez tartozó, a haláleset bejelentését követô értékelési nap szerinti befektetési egység árfolyamok szorzatösszegének 101%-át, vagy az addig befizetett díjak részvisszavásárlási összegekkel, részvisszavásárlási költségekkel és az esetlegesen igényelt ütemezett lejárati szolgáltatásokkal csökkentett értéke közül a nagyobbat fizeti ki.

9.3. A tartam 10. biztosítási évfordulója után a lejárat elôtti évfordulókat követô 60 napos idôszakban a pénzalap meghatározott részére ütemezett lejárati szolgáltatás igényelhetô a 2.3.5. pont szerint meghatározott kedvezményezett javára úgy, hogy a kifizetést követôen a szerzôdésen legalább a minimális pénzalapértéknek megfelelô összeg maradjon.

9.4. A tartam lejáratakor a biztosító a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egységek darabszámának és az ezekhez tartozó, a következô értékelési nap szerinti befektetési egység árfolyamok szorzatának összegét fizeti ki.

9.5. A jelen feltételek 12. pontjában foglalt esetekben (eszközalapok felfüggesztése, forgalmazás szüneteltetése), a biztosító az alábbiak szerint teljesíti a szolgáltatását:

9.5.1. Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése – lejárat, ütemezett lejárat

Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerzôdésben meghatározott idôpont elérése (lejárat, ütemezett lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerzôdô befektetéseinek aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. Ha az eszközalap nettó eszközértéke, illetve a befektetési egységek árfolyama

az eszközalap felfüggesztésének megszûnését követôen megállapítható, a biztosító a felfüggesztés megszûnését követô 15 napon belül köteles a szerzôdônek kifizetni a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek a felfüggesztés megszûnését követô elsô ismert árfolyamon kiszámított értékét.

9.5.2. Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése – haláleseti szolgáltatás

A biztosító haláleseti szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerzôdô befektetéseinek aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelôzô utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerzôdés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap

6

felfüggesztésének tartama alatt is ennek megfelelôen, azonban biztosítottanként a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek tekintetében legfeljebb

30 millió Ft összeghatárig teljesíti. Az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követô 15 napon belül a felfüggesztés megszüntetését követô elsô ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei

tekintetében teljesítendô szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti.

10. DÍJFIZETÉS

10.1. A biztosítás egyszeri díjas. Az egyszeri biztosítási díj a szerzôdés létrejöttekor esedékes.

10.2. A biztosítási díj és a rendkívüli díj csak egyedi banki átutalással fizethetô.

11. RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉSI LEHETŐSÉG

A szerzôdônek a biztosítási tartam során lehetôsége van rendkívüli díjfizetés teljesítésére, amennyiben a szerzôdés

– biztosítási ajánlaton rögzített – egyszeri biztosítási díja a biztosítóhoz már beérkezett. Amíg az egyszeri díj a biztosítási szerzôdésre azonosíthatóan, és az ajánlaton szereplô összeg mértékéig hiánytalanul be nem érkezik, addig a szerzôdésre bármely jogcímen fizetett díj az egyszeri díj részének minôsül.

12. BEFEKTETÉSI ÖSSZETÉTEL VÁLASZTÁSA, VÁLTOZTATÁSA, RENDKÍVÜLI DÍJAK BEFEKTETÉSE

12.1. Befektetési egységek átcsoportosítása

A szerzôdô a biztosítóhoz levélben megküldött, a biztosító erre szolgáló nyomtatványán tett írásbeli nyilatkozatával, illetve a biztosító által mindenkor rendelkezésre bocsátott

– kellô biztonságú – kommunikációs csatornákon keresztül kezdeményezheti befektetési egységeinek átcsoportosítását egy általa kívánt másik, aktuálisan választható befektetési összetételbe. A befektetési egységek átcsoportosítása egymást követô eladás és vétel ügyletpárként valósul meg. A biztosító kötvénykezeléssel megbízott és a tájékoztatókon megjelölt szervezeti egységéhez való beérkezés után azonosítja és bejegyzi a változtatási igényt, az ezt követô értékelési napra kezdeményezi a szerzôdô által igényelt befektetési egységek eladását a megjelölt eszközalapokból.

A biztosító az eladás elszámolását követô értékelési napra kezdeményezi a biztosító a szerzôdô által igényelt

céleszközalapban befektetési egységek vételét. Az eladási és vételi ügylet esetében alkalmazott értékelési árfolyamot és az elszámolás átfutási idejét a jelen feltételek mellékletét képezô

„Tájékoztató a befektetési egységek eladásának/vételének átfutási idejérôl” elnevezésû dokumentum tartalmazza. A befektetési egységek eladásának és vételének átfutási idejei az eszközalapok mögött álló befektetési alapok elszámolási szabályainak függvényében különbözôek lehetnek.

12.2. A befektetési egységek átcsoportosítására legkorábban a tartam 2. hónapjától van lehetôség.

12.3. Az Online Ügyfélszolgálaton keresztül indított befektetési egység átcsoportosítás térítésmentes, az egyéb csatornán keresztüli befektetési egység átcsoportosítás díját és a minimálisan átcsoportosítható összeg nagyságát jelen biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

12.4. Amennyiben a biztosítóhoz egy értékelési napra vonatkozóan több kommunikációs csatornán (pl. Telefonos Ügyfélszolgálat, Online Ügyfélszolgálat) több ellentmondó, a befektetési egységek átcsoportosítására vagy a díjfelosztásra vonatkozó nyilatkozat érkezik be: a biztosító több, adott napra vonatkozó, a befektetési egységek átcsoportosítására vagy a díjfelosztásra irányuló nyilatkozat beérkezése esetén sem hajt végre egynél több tranzakciót. Amíg egy már folyamatban lévô befektetési egység átcsoportosítás tranzakció le nem zárul, a biztosítóhoz beérkezett – befektetési egységek átcsoportosítására vagy díjfelosztás megváltoztatására vonatkozó – nyilatkozatok érvénytelennek minôsülnek.

12.5. A szerzôdônek a biztosító honlapján vagy telefonos ügyfélszolgálatán keresztül a befektetés elhelyezésérôl, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák

egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékérôl napi tájékozódási lehetôsége van. A biztosító ezen túlmenôen az eszközalapjait érintô minden, e fejezetben leírt változásról honlapján is értesíti ügyfeleit.

12.6. Díjfelosztás megváltoztatása

A szerzôdônek lehetôsége van az ajánlaton megadott díjfelosztás megváltoztatását igényelni a szerzôdés keretei között a tartam során befizetett rendkívüli díjakra.

A szerzôdô a – biztosító által a mindenkor rendelkezésre bocsátott – kommunikációs csatornákon keresztül igényelheti a díjfelosztás megváltoztatását. A biztosító a megfelelô szervezeti egységéhez való beérkezés után azonosítja és (további módosításig) bejegyzi az igényt, és az ezt követôen érkezett rendkívüli díjakat az új díjfelosztás szerint fogja befektetni.

12.7. A biztosítónak jogában áll új eszközalapokat létrehozni és a már mûködôket megszüntetni.

Eszközalapok megszüntetésére különösen, de nem kizárólagosan akkor kerül sor,

a) ha egy adott eszközalap már nem mûködtethetô gazdaságosan (pl. irreális árfolyammozgások történnek a piacon, veszélybe kerül az eszközalapba fektetô szerzôdôk pénze),

b) ha a mögöttes alap megszûnése vagy beolvadása következményeként a korábban közzétett befektetési politika tarthatatlanná válik,

c) ha annak ellenére, hogy az eszközalap gazdaságosan mûködtethetô, jogszabályi változás vagy más elôírás azt megtiltja,

d) ha az eszközalap-felfüggesztés idôtartama hosszabbítással együtt meghaladja a 2 évet, és az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg.

Eszközalap megszüntetése kibocsátói vagy felügyeleti döntés alapján is történhet.

Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a következôképpen jár el:

12.7.1. Ha a biztosító az eszközalap jövôbeli megszüntetését eredményezô tényeket, információkat kellô idôben megkapja a kibocsátótól, a forgalmazótól vagy a Felügyelettôl, a megszüntetésrôl írásban értesíti azon ügyfeleit, akiknek a megszûnô eszközalap(ok)ban befektetésük van. Az írásbeli értesítésnek legalább a megszüntetést megelôzô 30. napon meg kell érkeznie a szerzôdôhöz. Amennyiben a szerzôdô ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett e-mailben is megküldheti a szerzôdônek.

7

A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerzôdôt az eszközalap megszüntetésének tényérôl, idejérôl és arról, hogy a szerzôdô a megszüntetést megelôzô 8. napig jogosult nyilatkozni, hogy a megszûnô eszközalapban befektetett pénzösszegeket a biztosító melyik eszközalapba helyezze

át költségmentesen. Amennyiben a szerzôdô a megadott határidôig nem nyilatkozik, a biztosító az eszközalap megszüntetésének idôpontjában a megszûnt eszközalapban elhelyezett összeget egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezi át költségmentesen.

12.7.2. Ha a biztosító külsô kényszerítô körülmény miatt, ügyfelei befektetéseinek megóvása érdekében valamely eszközalap azonnali hatályú vagy olyan idôben történô megszüntetésérôl dönt, ami miatt a szerzôdôket nem tudja a 12.7.1. pontban írt határidôben értesíteni, köteles utólag, legfeljebb azonban az eszközalap megszüntetését követô 10 munkanapon belül írásban értesíteni azon szerzôdôit, akiknek a megszüntetett eszközalap(ok)ban befektetésük van. Amennyiben a szerzôdô ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett e-mailben is megküldheti a szerzôdônek.

A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerzôdôt az eszközalap megszüntetésének tényérôl, idejérôl és arról, hogy a biztosító a megszûnt eszközalapban elhelyezett összegeket melyik, egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezte át. A biztosító egyben tájékoztatja szerzôdôit arról is, hogy az áthelyezéstôl számított 15 napon belül a szerzôdô jogosult a biztosító által a legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba áthelyezett összeget egy alkalommal költségmentesen átcsoportosíttatni másik eszközalapba.

12.8. Az eszközalap felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések

12.8.1. Jelen 12.8. pont alkalmazásában átirányítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerzôdéses elnevezésétôl –, amikor a biztosító a szerzôdô által befizetendô jövôbeli díjakat más, a szerzôdô

eredeti rendelkezésétôl eltérô eszközalapba fekteti jogszabályi, szerzôdési vagy szerzôdôi rendelkezés miatt. Jelen pont alkalmazásában átcsoportosítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerzôdéses elnevezésétôl –, amikor a biztosító a szerzôdô által már befizetett és a biztosító által már befektetett díjakat más,

a szerzôdô eredeti rendelkezésétôl eltérô eszközalapba fekteti jogszabályi, szerzôdési vagy szerzôdôi rendelkezés miatt.

12.8.2. A biztosító az ügyfelek érdekében felfüggeszti az eszközalapot, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményrôl való tudomásszerzését követôen haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban:

az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontja) visszamenô hatállyal, amely értékelési napot megelôzôen az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

12.8.3. A biztosító az eszközalap-felfüggesztés végrehajtásával, a szétválasztással, valamint annak megszüntetésével

egyidejûleg figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, és folyamatosan naprakészen tartja az ügyfeleinek szóló alábbi tájékoztatást:

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságát, végrehajtását, annak indokát, az eszközalap felfüggesztés kezdô idôpontját, a biztosítási

szerzôdést és annak teljesítését érintô következményeket (ideértve különösen az ügyfeleket érintô befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és a díjak érvényesítésének szabályait);

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését, annak indokát, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerzôdést és annak teljesítését érintô következményeit.

12.8.4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a jövôbeli biztosítási díjak felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintô ügyfélrendelkezések (így különösen, de nem kizárólagosan átváltás, rendszeres pénzkivonás, részvisszavásárlás, átcsoportosítás stb.) nem teljesíthetôk. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap- felfüggesztés kezdô idôpontját követô 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerzôdô részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követôen a biztosító akkor

teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerzôdô az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követôen ismételten rendelkezést ad. Amennyiben a szerzôdô nem

ad ismételt rendelkezést, a felfüggesztés alatt tett rendelkezéseket a biztosító nem teljesíti. Ha a szerzôdô a felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozó ügyfélrendelkezést ad, a biztosító ôt haladéktalanul (figyelembe véve azt a csatornát, melyen az ügyfél a rendelkezését leadta) tájékoztatja az ügyfélrendelkezés sorsáról a fenti rendelkezések figyelembevételével.

12.8.5. Amennyiben a befizetett díjat a szerzôdés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha az eszközalap

felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, a 12.8.4. pontban írt határidôig a biztosító tájékoztatja a szerzôdôt, hogy a befizetett és elkülönített díjat melyik másik, fel nem függesztett, az adott életbiztosítási termék egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapjába irányítja át az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 45. naptól, valamint, hogy a szerzôdô a befizetett és elkülönített díj tekintetében ettôl eltérô céleszközalap alkalmazásáról milyen formában és határidôkkel

rendelkezhet. A fentiek nem érintik a szerzôdô késôbbi átcsoportosításhoz való jogát.

12.8.6. Az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás a szerzôdô díjfizetési kötelezettségét, valamint a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – a jelen fejezetben foglalt korlátozásokkal – nem érinti.

12.8.7. Az eszközalap-felfüggesztés idôtartama

12.8.7.1. Az eszközalap-felfüggesztés idôtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító

a meghosszabbításról szóló döntését a felfüggesztés idôtartamának lejáratát legalább 15 nappal megelôzôen, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejûleg megküldi a Felügyelet részére.

12.8.7.2. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés idôtartamának lejártát követôen; vagy

8

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszûnésérôl való tudomásszerzését követôen; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

12.8.7.3. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 12.8.7.2. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg továbbra sem, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel

– a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

12.8.8. Szétválasztás

12.8.8.1. Amennyiben a biztosító az eszközalapot szétválasztja, a szétválasztás végrehajtásával egyidejûleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszûnik, és az önálló eszközalapként mûködik tovább.

12.8.8.2. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejártakor a biztosító az eredeti szerzôdéses feltételek szerint köteles elszámolni a jogosultakkal.

12.8.8.3. A biztosító a szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként köteles nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap- felfüggesztés az arra vonatkozó szabályok szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját kell tekinteni.

12.8.8.4. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszûnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és a nem illikvid eszközalapokat tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és a nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.

12.8.8.5. Amennyiben a biztosító szétválasztásról rendelkezik, a biztosító felfüggesztésrôl szóló tájékoztatási kötelezettsége kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

12.9. Az eszközalapokban befektetett eszközök folyamatos forgalmazásának átmeneti szüneteltetésérôl (pl. nemzeti ünnep) a biztosító a honlapján értesíti a szerzôdôket. Szüneteltetés idôtartama alatt a befektetési egységek megvásárlására, illetve eladására nincs lehetôség.

12.10. Amennyiben valamely eszközalap mögöttes alapja kapcsán olyan változásról értesül a biztosító, amely változás nem érinti annak kockázati besorolását és alapvetô célját, akkor a biztosító a szerzôdôket az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról honlapján keresztül értesíti.

Ha az eszközalapokat érintô változás érinti azok kockázati besorolását és alapvetô célját, a biztosító az érintett eszközalapot a 12.7. pontban írtaknak megfelelôen megszünteti.

12.10.1. A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerzôdési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására

csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök

elérhetôségének vagy megfelelôségének megváltozása miatt nem lehetséges.

12.10.2. A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatályba lépését megelôzôen legalább hatvan nappal – az alábbi bekezdésben meghatározottak szerint – tájékoztatja, ha azonban a bekezdésben meghatározott körülmények ezt nem teszik lehetôvé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésôbb a változás bekövetkezésétôl számított öt munkanapon belül tesz

eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé, az érintett ügyfeleket pedig írásban vagy elektronikus úton értesíti.

13. A PÉNZALAP MŰKÖDÉSE

13.1. A biztosító a beérkezett díjat a pénzalapon azon a napon veszi figyelembe, amikor a szerzôdésre beazonosíthatóan beérkezik. A biztosító a díjak befektetése elôtt levonja a kezelési költséget.

13.2. A biztosító havonta egyszer a mindenkori eljárásrendje alapján belsô elszámolást készít, mely alkalmával az elszámolás napján az eszközalapokra vonatkozó utolsó ismert árfolyam alapján megállapítja a szerzôdést terhelô befektetési költséget, illetve a kockázati díjat. A biztosító a biztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkébôl a belsô elszámolás során levonja a hó végén esedékes befektetési költséget, és a hó elején esedékes kockázati díjat. A jelen biztosítás feltételeinek érvényes Függelékében meghatározott költségek (kivéve kezelési költség) és a kockázati díjak levonása, illetve a pénzalapból kifizetendô szolgáltatások teljesítésére szolgáló fedezet megteremtése a megfelelô számú befektetési egység eladásával történik.

13.3. A befizetés biztosító számláján való jóváírásának napja eltér a díj szerzôdésre való könyvelésének napjától.

13.4. Az adott eszközalapba történô befektetés az eszközalap befektetési egységeinek megvásárlását, a pénzkivonás pedig azok eladását jelenti a biztosító által a forgalmazónak adott legközelebbi értékelési napra vonatkozó megbízás alapján. Az eladási és vételi ügylet esetében alkalmazott értékelési árfolyamot és az elszámolás átfutási idejét a jelen feltételek mellékletét képezô „Tájékoztató a befektetési

egységek eladásának/vételének átfutási idejérôl” elnevezésû dokumentum tartalmazza. A befektetési egységek eladásának és vételének átfutási idejei az eszközalapok mögött álló befektetési alapok elszámolási szabályainak függvényében különbözôek lehetnek.

13.5. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó szabályok

Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követô legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének idôpontjára visszamenôleges hatállyal javítja a biztosító, amennyiben a hiba mértéke meghaladja

az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének idôpontjában érvényes mértékének megfelelôen módosítja a biztosító

a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan módosítja, amelyet a feltárt hiba a késôbbiek során érintett. A biztosító a nettó eszközértéket honlapján közzéteszi.

Nem minôsül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelô vagy a letétkezelô érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tôlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.

9

Ha a befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerzôdôvel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

13.5.1. a hibás nettó eszközértékszámítás miatti, egy befektetési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított értéket,

13.5.2. továbbá a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségébôl származó elszámolási kötelezettség összegszerûen nem haladja meg szerzôdônként az egyezer

forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított összeget,

13.5.3. a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkezô különbségbôl adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerzôdôt terhelô visszatérítési

kötelezettségtôl eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelô vagy a letétkezelô pótolja az eszközalap számára.

14. KÖLTSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

A biztosító a 3.1.16.–3.1.21. pontokban meghatározott költségek levonását alkalmazza a jelen biztosítás feltételeinek Függelékében meghatározott mértékben.

14.1. A biztosító a Függelékben feltüntetett, díjjal nem arányos költségeket minden évben megemelheti (indexálhatja), melynek mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított, a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex alapján határozza meg, amelytôl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó

1-jétôl legalább a rákövetkezô év május hó 31-éig, illetve az ezt követô késôbbi indexálásig kerül alkalmazásra.

Az új költségekrôl és azok mértékérôl a biztosító a szerzôdôt köteles az éves értesítôben legalább a

módosítás hatálybalépése elôtt 60 nappal tájékoztatni.

15. PÉNZALAP-ELÉGTELENSÉG

15.1. A biztosító a kockázatot a pénzalap-elégtelenséget követô

30. nap 24. órájáig viseli. A biztosítási szerzôdés ebben az idôpontban maradékjogok nélkül megszûnik, mivel a

szerzôdés készpénzértéke a 3.1.14. pontban meghatározott szintre csökkent. A pénzalap-elégtelenség idôpontját követô 30 nap alatt bekövetkezô eseménynél a biztosító a szolgáltatási összegbôl a minimális pénzalapértéket levonja.

15.2. A pénzalap-elégtelenségrôl és következményeirôl a biztosító értesítést küld a szerzôdônek, de a szerzôdés értesítés nélkül is megszûnik.

16. VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZVISSZAVÁSÁRLÁS

16.1. Jelen biztosításra a szerzôdô írásbeli nyilatkozatával visszavásárlás, részvisszavásárlás igényelhetô.

Teljes, illetve részvisszavásárlási igény bejelentésére a biztosító erre szolgáló nyomtatványán, a szerzôdô által az ott feltüntetett valamennyi kérdés maradéktalan és egyértelmû kitöltésével, a nyilatkozat aláírásával, valamint a biztosítási kötvény benyújtásával van lehetôség.

16.2. A teljes, illetve a részvisszavásárlásra vonatkozó igénybejelentés beérkezésének idôpontja az a nap, amelyiken a 16.1. pontban meghatározott nyilatkozat és a biztosítási kötvény a biztosító nyomtatványain a biztosítóhoz beérkezett. Ha a két dokumentum nem egy idôpontban érkezik, akkor a késôbbi idôpont az igény beérkezésének idôpontja.

16.3. Részvisszavásárlás esetén a jelen biztosítás pénzalapjának

– a részvisszavásárlási igény (16.1. és 16.2. pont) beérkezésének idôpontja szerint – aktuális értéke a részvisszavásárlás összegével, valamint az aktuális Függelékben meghatározott részvisszavásárlási költséggel csökken.

A részvisszavásárlás miatt értékesítendô befektetési egységek számát az igény beérkezés idôpontját követô elsô értékelési nap árfolyama és az igényelt részvisszavásárlás összege alapján határozza meg a biztosító. Amennyiben a részvisszavásárlási összeg és a részvisszavásárlási költség levonása után a szerzôdés pénzalapértéke a minimális pénzalapérték alá csökken,

a biztosító a szerzôdést teljes visszavásárlással megszünteti.

16.4. Visszavásárlás esetén a biztosító az igénybeérkezés napján (16.1. és 16.2. pont) aktuális befektetési egységek száma és az igénybeérkezés idôpontját követô elsô értékelési nap árfolyamának szorzatával meghatározott pénzalap aktuális összegét csökkenti az aktuális Függelékben meghatározott

visszavásárlási költséggel. A visszavásárlási összeg kifizetésével a biztosítás maradékjog nélkül megszûnik.

16.5. A visszavásárlási/részvisszavásárlási igény teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány beérkezését követô 30. napon esedékes, kivéve 16.6. és 16.7. pontban foglalt eseteket.

16.6. Teljes visszavásárlás teljesítése felfüggesztett eszközalap tekintetében Amennyiben a szerzôdô teljes visszavásárlást kíván végrehajtani, és a visszavásárlás felfüggesztett eszközalapot is érint, a biztosító a

9.5.1. pontban foglalt, a lejárati kifizetésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

16.7. Eszközalap felfüggesztés esetén részvisszavásárlás nem teljesíthetô a felfüggesztett eszközalap terhére a felfüggesztés idôtartama alatt.

16.8. A visszavásárlás nem biztosítási szolgáltatás, így arra a kedvezményezettre vonatkozó szabályok nem érvényesek. A visszavásárlási összegre a szerzôdô jogosult. Amennyiben a biztosított nem azonos a szerzôdôvel, a visszavásárlásról

a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosítottat.

17. KÖTVÉNYKÖLCSÖN

Jelen biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhetô.

18. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

Jelen biztosításhoz kiegészítô biztosítások nem köthetôk.

19. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE,

A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

19.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

Az ütemezett lejárati szolgáltatás biztosítási eseményt kizárólag a szerzôdô jogosult bejelenteni a 9.3. pontban megfogalmazott szabályok figyelembevételével.

19.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási

10

esemény bekövetkezését 8 napon belül nem jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító

kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ebben az esetben a jelen biztosítás feltételeiben rögzített érték kerül kifizetésre (22.4. pont).

19.3. A jelen biztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez és egyéb kifizetéshez

a következô dokumentumok bemutatása szükséges:

• a biztosítási kötvény,

• a díjfizetés igazolása,

• a jogosult személyazonosságának igazolása,

• biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása,

• biztosítási esemény tényét és idôpontját igazoló dokumentum,

• hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó határozat, vádirat, vagy bírósági ítélet,

• haláleseti szolgáltatás igénybevétele esetén a halál tényét, idôpontját igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat) és a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány,

• a lejárati vagy ütemezett lejárati szolgáltatás esetén a biztosított életben létét és életkorát igazoló okirat,

• az esemény elôzményeinek, kezdetének idôpontját, lefolyását igazoló részletes orvosi bizonyítvány,

• hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány,

• szükség szerint aktuális orvosi vizsgálat lehetôvé tétele és annak eredménye.

19.4. A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

19.5. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért.

A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.

19.6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése, illetve egyéb kifizetés legkésôbb az összes szükséges okmány – esetleg orvosi vizsgálatok eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes, esedékes, kivéve a 9.5., 16.6. és 16.7. pontban foglalt eseteket.

19.7. A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések

betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében követelheti a szerzôdôtôl, képviselôjétôl, a biztosítottaktól és a kedvezményezettektôl, jogosulttól vagy bármelyiküktôl

az eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.

20. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

20.1. A szerzôdô és a biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô

és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél és a biztosított a közlési kötelezettségének

eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

20.2. A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.

20.3. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a

valós kockázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel jelen szerzôdés feltételei szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a biztosítási összegnek arra az összegre történô leszállítására, illetve a díj emelésére tesz javaslatot, amely a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna. Erre a módosításra a biztosítási szerzôdés létrejöttétôl számított elsô 5 évben van lehetôség. Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés a 30. napra a visszavásárlási összeg kifizetésével megszûnik, feltéve, hogy erre a biztosító a szerzôdô figyelmét felhívta.

A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna –, a biztosító a díjkülönbözetet kamatmentesen visszatéríti.

Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, akkor a szerzôdés érvénytelen, kivéve, ha a biztosító ehhez kifejezetten hozzájárult.

20.4. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok (22.4. pont) érvényesek.

21. VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

21.1. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl. név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység)

megváltozását, továbbá jelen szerzôdés feltételeiben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását, a változás bekövetkezésétôl számított 8 napon belül.

21.2. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított –jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett e-mail címének, SMS

üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen

11

nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül

megadott/rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon

belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre,

levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

21.3. Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.

21.4. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a

szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban a visszavásárlási összeg kifizetésével felmondhatja.

Erre a módosításra, illetve felmondásra a biztosítónak a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változására vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5 teljes biztosítási éven belül van lehetôsége az életbiztosítási szolgáltatások tekintetében.

21.5. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon a visszavásárlás feltételei szerint megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

21.6. Amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított a változás-bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok (22.4. pont), és a 20.3. pontban leírtak érvényesek.

21.7. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdéskötéskori tartózkodási helyének (ország) megváltoztatását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal. A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az

országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.

22. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

22.1. Ha az életbiztosítási szerzôdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott visszavásárlási összeget – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kifizetni.

22.2. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az

esetben a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés ilyet tartalmaz – a biztosított örököseit illeti meg, abból a szándékos magatartást tanúsító kedvezményezett nem részesülhet.

22.3. A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles téríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg – függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

22.4. Amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított közlésre, illetôleg változásbejelentésre vonatkozó kötelezettségének nem vagy csak késedelmesen tesz eleget, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és csak visszavásárlási összeget – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – köteles kifizetni, kivéve, ha

• a biztosított, illetve a szerzôdô bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy

• az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

22.5. Jelen feltételek szerint baleset a biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô hatás, amelynek következtében a biztosított a balesettôl számított

2 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt múlékony vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy a balesettôl számított 1 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt meghal. Nem minôsülnek balesetnek a 23.5. pontban felsorolt esetek.

23. KOCKÁZATKIZÁRÁSOK

23.1 A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,

• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel,

• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal.

Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak

tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.

23.2 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett amatôr sportversenyeken, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be.

23.3 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.

12

23.4 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a kötéstôl számított öt éven belül bekövetkezô biztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• a biztosított szerzôdéskötéskor már meglévô állapota, súlyos betegsége, súlyos maradandó egészségkárosodása,

amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

• veleszületett súlyos rendellenesség, a biztosított születésével összefüggô károsodások, amelyrôl a szerzôdô/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

feltéve, hogy a fenti pontok esetében a biztosító a kockázat összegére tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett.

23.5 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a baleset-, és egészségbiztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,

• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen biztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint;

• extrém sporttevékenység

Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység, melyekkel összefüggésben fellépô egészségkárosodás esetén csak térítés melletti ellátást biztosít. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).

23.6 Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek:

• megemelés, rándulás,

• a fagyás, a napszúrás és a hôguta, egyéb hideg vagy meleg hôhatásból származó ártalom,

• a mérgezés, a rovarcsípés,

• a fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség akkor sem, ha az balesettel összefüggésben következett be, vagy

• foglalkozási ártalom.

23.7 Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító. Helyette az alapbiztosítást érintô haláleseti szolgáltatás esetén a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kerül kifizetésre a kedvezményezettnek.

23.8 A biztosító a kockázatelbírálás során a kockázat egyedi mérlegelésével valamely, a fentiekben kizárt kockázat vállalhatóságáról szóló döntést is hozhat.

24. VEGYES RENDELKEZÉSEK

24.1. A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása

24.1.1. Az életbiztosítási szerzôdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül az életbiztosítási szerzôdést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül

– felmondhatja. A szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követôen a biztosító köteles 30 napon belül a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

A szerzôdés elszámolásának feltétele a kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.

24.1.2. A 24.1.1. pontban foglalt esetben a biztosító a befizetésekkel úgy számol el, hogy azokból levonja a Függelékben feltüntetett kötvényesítési költséget (3.1.21. pont),

de visszafizeti a levont egyéb költségeket, beleértve – kockázatviselés hiánya miatt – a kockázati díjakat is.

24.1.3. A 24.1.1. pontban foglalt esetben a biztosító a szerzôdést visszamenôleges hatállyal az ajánlattétel napjára szûnteti meg. A felmondott biztosításra a biztosító szolgáltatási kötelezettséggel nem tartozik, esetleges teljesítés visszakövetelhetô.

24.1.4. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás

joga a szerzôdôt, ha a törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik – hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

24.2. A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.

24.3. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az által ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

24.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

24.5. A biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (megkeresô biztosító)

– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése,

a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által a 25.1 pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

24.6. A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mellékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kifizetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.

24.7. A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer tájékoztatja a szerzôdôt az életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl és a pénzalap aktuális visszavásárlási összegérôl.

13

24.8. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

24.9. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.

24.10. Biztosító

1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján.

A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

2. Ügyfélszolgálat

Telefonszám: 06-1-477-4800

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

24.11. A Biztosító függô közvetítôje a kötelezôen bemutatandó meg- bízása alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

A Szerzôdô által megbízott független közvetítô a köztük fennálló megbízás alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

24.12. Amennyiben a Szerzôdô a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô – többes ügynöknek fizette, a díjat – legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik

napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerzôdô fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

25. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

25.1. Biztosítási titok: A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

25.1.1. Az 25.1. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

25.1.2. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

25.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl

és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 25.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

25.3. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

25.4. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a 25.5. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás

14

közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi

jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint

az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

25.5. A 25.4. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy

ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

25.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

25.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények

módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel

kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény

(a továbbiakban: Aktv.) 43/B43-/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

25.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 25.4. és 25.10. pontokban, a 25.3., a 25.4. pontokban és a 25.14. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

25.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 25.4. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

25.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles

haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

• a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

• a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

25.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

25.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet

esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

25.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

• a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

• a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

25.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

• ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

• ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre,

15

célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

25.15. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

25.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

• az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

• a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

25.17. 25.16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

25.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 25.2. pont szerinti adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

25.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 25.4. b), f ) és j) pontjai, illetve a 25.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

25.20. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

25.21. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

25.22. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében

az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

25.23. E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

25.24. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

25.25. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

25.25.1. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

25.25.2. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû

adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

25.25.3. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

25.26. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

25.26.1. A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA- törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás

I. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

25.26.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

25.26.3. Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

26. PANASZKEZELÉS

26.1. Az ügyfél jogosult a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni. A biztosító panaszkezelési szabályzata elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a biztosító honlapján: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

Az ügyfél a biztosítási szerzôdése kapcsán felmerült olyan panaszával, amelyre az illetékes ügyfélszolgálaton nem kap megnyugtató választ, személyesen a Központi Ügyfélszolgálati Irodához, írásban a Panaszirodához fordulhat.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.

Panasziroda címe:

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Panasziroda 1813 Budapest, Pf.: 245.

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Online panaszbejelentés:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx

26.2. A biztosító

• a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

• a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

• elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelô más elérhetôséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

16

26.3. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerû várakozási idôn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

26.4. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megôrzi. Az ügyfél kérésére a biztosító a hangfelvétel visszahallgatását lehetôvé teszi az ügyfél részére, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételrôl készített hitelesített jegyzôkönyvet.

26.5. A biztosító a szóbeli panaszt – a 26.6. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

26.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén

az ügyfélnek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

26.7. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követô harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

26.8. Jogorvoslati lehetôségek

A panasz kivizsgálására, vagy a panasz teljes vagy részleges elutasítására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô be nem tartása esetén az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

1. Pénzügyi Békéltetô Testület:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet.

Székhelye: 1013 Bp. Krisztina krt. 39. Levelezési cím:Magyar Nemzeti Bank

1525 Budapest, Pf.: 172.

Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

2. Fogyasztóvédelmi eljárás:

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

Levelezési cím:Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP, Pf.: 777.

Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány költségmentes megküldését kérheti az alábbi elérhetôségeken:

Telefonon: 00-0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22.

E-mailen: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

3. Bíróság:

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxx.xxxxxxx.xx).

17