A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Az CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei rendelkezéseinek valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események véletlen, váratlan, balesetszerű bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyakban keletkezett vagyoni (dologi) károk valamint a biztosított költségek megtérítésére korlátozódik, amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási díjat megfizette.

A jelen feltételek, az ezt kiegészítő feltételek és záradékok alapján létrejött szerződésekre a Biztosító Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételei (ÁVSZF) rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a ÁVSZF rendelkezéseitől eltér, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a ÁVSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a ÁVSZF -et értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a ÁVSZF és a feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE, A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE

1. A kockázatviselés helye a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződésben megjelölt üzemhelye, önjáró (hordozható) gépek, berendezések, készülékek esetén a megjelölt területi hatályon belüli üzemhelyek.

2. A biztosító kockázatviselése az üzemhelyen üzemkész állapotban felállított (üzemelő vagy munkaszünet miatt leállított) biztosított vagyontárgyakra terjed ki. Üzemkész állapotban felállított egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normál üzemelésre készen áll. Hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén ez az időpont a hatósági engedély kiadásának napja.

3. A biztosító kockázatviselése a 2. pontban meghatározottakon túlmenően kiterjed a vagyontárgyak:

a) karbantartásának, átvizsgálásának, tisztításának és üzemhelyen belüli áthelyezésének (kivéve szállítás) időtartamára,

b) valamely biztosítási esemény miatt szükséges leállításának, szét és összeszerelésének valamint javításának időtartamára, kivéve az esetleges szállítás időtartamára (szállítás: a rakodás megkezdésétől a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig terjedő időtartam).

II. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

1. Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosított tulajdonában levő vagyontárgyak (gépek, berendezések, készülékek). Amennyiben egy szerződéstétel alatt több önálló (vagy összetartozó) vagyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna.

2. Csak külön megállapodás esetén tekinthetők biztosított vagyontárgyaknak:

a) a gép alapzatok és falazatok,

b) az idegen tulajdonú (bérelt vagy lízingelt) vagyontárgyak.

III. A VAGYONTÁRGYAK BIZTOSÍTÁSI ÉRTÉKE ÉS BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGE

1. A biztosító a vagyontárgyak következő értékeit tekinti biztosítási értéknek:

a) Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit. A beszerzési költségek

meghatározásánál engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vehetők figyelembe.

b) Időérték: a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel.

2. A biztosítási szerződésben a biztosított vagyontárgyak új értékének megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeg) kell szerződés tételenként meghatározni. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak időértékének megfelelően csak abban az esetben határozható meg, ha azt a biztosító a szerződéskötéskor elfogadta.

3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgyat a szerződéskötés időpontjában már nem gyártják, a biztosítási összeget az utolsó gyártási időpontban érvényes új értékének megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve az időközbeni árváltozásokat. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy új értékének figyelembe vételével kell a vagyontárgy biztosítási összegét meghatározni.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkező a biztosított vagyontárgyaknak a következő okok miatti károsodása:

a) öntvény- vagy anyaghiba;

b) tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba;

c) hibás elhelyezés vagy telepítés, hibás beállítás vagy beszabályozás;

d) rázkódás, rezonancia, alkatrészek kilazulása;

e) olajozás, kenés kimaradása, kazánokban fellépő vízhiány;

f) túlhevülés, kivéve: a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések, alkatrészek károsodását;

g) fizikai robbanás, repedés (a centrifugális erő okozta kivételével);

h) elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség miatt következtek be;

i) külső események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, ütközés, idegen tárgyak akadályozása);

j) kezelési hiba, a gyakorlat hiánya, gondatlanság, kivéve a jogellenesen szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozást.

2. Biztosítási esemény továbbá minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a V. (kizárások) fejezetben, vagy a IV. 1. pont alatt nevesített kivételek között illetve a biztosítási szerződés szerinti kiegészítő feltételekben valamint záradékokban, és amelyek következtében a biztosított vagyontárgyakban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását illetve pótlását.

V. KIZÁRÁSOK

1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a ÁVSZF Általános Kizárásain valamint a IV. (biztosítási események) fejezetben meghatározott kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek

a) tűz, közvetlen villámcsapás, vegyi robbanás (kivétel folyékony gázok robbanása tartályban), személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt, továbbá ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkeztek;

b) épületek összeomlása, árvíz, bármilyen okból történő elöntés, talajsüllyedés, földrengés, földcsuszamlás, föld és kőomlás miatt keletkeztek;

c) betöréses lopás, lopás és rablás, valamint ezek kísérlete miatt keletkeztek;

d) a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

e) a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;

f) a természetes elhasználódás illetve a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek;

g) tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedési illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió, vízkövesedés illetve más üledék hatása miatt keletkeztek;

h) próbaüzem illetve a biztonsági határt meghaladó üzemi próba alatt keletkeztek;

i) a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származnak;

j) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek formájában jelentkeznek;

k) közvetett károk: a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség);

l) cserélhető szerszámokban, öntőmintákban, mintázó hengerekben, gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben (pl. fúrók, törőszerszámok, fűrészlapok, gumiköpenyek, tömlők, kábelek, kötelek, láncok, szíjak), tűzálló burkolatokban (bélés, betét), szigetelésekben, üvegből készült tárgyakban, üzemi- és segédanyagokban (pl. kenőanyagok, hűtőanyagok, tüzelőanyagok, katalizátorok, tisztítószerek) keletkeztek, kivéve azon részegységeket, alkatrészeket, melyekre kiegészítő feltételek alapján a biztosítási szerződés szerinti fedezet kiterjesztésre került, továbbá azt az esetet, ha a biztosított vagyontárgy teljes (totál) kárt szenvedett és annak biztosítási összege az alkatrészek, tartozékok értékének figyelembevételével került meghatározásra.

2. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biztosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény bejelentése után a vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállítás) nélkül üzemben tartják.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat amelyek megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét tagadja, és a kár biztosítási esemény bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti és ezt követően visszakövetelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti.

4. Amennyiben egy kárigény felmerülésekor más – ugyanazon kockázatot fedező – biztosítás is érvényben van, a biztosító kártérítési kötelezettsége csak azon összeg erejéig terjed, amely a két érvényes biztosítás szolgáltatási maximuma közötti különbség, feltéve, hogy jelen biztosítás szolgáltatási maximuma magasabb.

VI. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS, A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegig terjed. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét. Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

2. Teljes (totál) kár esetén a kárösszeg megállapításánál a biztosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható időértékét, a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodása mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási illetve helyreállítási költségeket veszi alapul,

azonban nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket. A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási illetve helyreállítási költségei annak biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

3. A biztosító teljes (totál) kár esetén az időérték meghatározásánál figyelembe veszi a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit abban az esetben, ha ezeket a költségeket a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, és a pótlás során ezek a költségek ténylegesen felmerültek.

4. A biztosító a javítható károk esetén a javítási illetve helyreállítási költségek meghatározásánál figyelembe veszi a szükséges szétszerelés és összeszerelés költségeit, a javító műhelybe szállítás és visszaszállítás fuvarköltségeit, valamint a vámköltségeket addig a mértékig, ameddig ezek a költségek benne vannak a biztosítási összegben.

5. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy időértéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző időértékhez képest kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték.

6. A biztosító megtéríti azokat a romeltakarítási és takarítási költségeket, amelyek egy térítésköteles kár miatti helyreállítás során merültek fel. Ezen költségek térítésének felső határa a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegének 2 %-a, és ezt a biztosító a biztosítási összegtől és az önrészesedéstől függetlenül fizeti ki.

7. A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben azok a végleges helyreállítás részét képezik, és nem növelik annak költségeit.

8. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

9. Ha a helyreállítás illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a Biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

10. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

11. A biztosító – külön megállapodás hiányában – nem téríti meg a javítással (helyreállítással) valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

a) expressz és speciális szállítások fuvardíjait;

b) légi szállítások többletköltségeit.

12. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a) a szerződés szerinti önrészesedés összegével;

b) az értéket képviselő maradványok értékével;

c) azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy bármilyen jogcímen eszközölt kifizetései alapján megtérülnek.

13. Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy (szerződés tétel) károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vonatkozó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedésnél nagyobb összeget nem kell viselnie.

VII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG VÁLTOZÁSA KÁRTÉRÍTÉS ESETÉN

1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése napjától a tárgyévre érvényes biztosítási összeget a kártérítés összegével csökkenti, kivéve, ha a biztosított (szerződő) az eredeti biztosítási összegre történő emelés díját egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti. A fizetendő díjat a biztosító a csökkentés összegének megfelelően – a szerződés szerinti díjtételekkel – határozza meg.

2. Az eredeti biztosítási összegre történő emelés díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és az ennek megfelelő díj az érvényes.

3. A teljes (totál) kárt szenvedett vagyontárgyakra (ide értve azon vagyontárgyakat is, melyek kárát a totálkár szabályai szerint rendezte a biztosító) vonatkozó biztosítás a rájuk eső biztosítási összeggel együtt, arányos díj-visszatérítési igény nélkül megszűnik.

VIII. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

1. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő biztosító egységhez, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ha ezek elmulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. Lényeges körülmények: a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkezésének időpontja, a kár helyszíne, a kár összege.

2. A biztosítottnak (szerződőnek) tőle telhetően gondoskodnia kell a további kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a biztosító útmutatásait, előírásait, kivéve ha a biztosító mulasztása miatt ezek nem voltak beszerezhetők.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 napig a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatások következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

4. Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlézése, akkor a biztosított (szerződő) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.

5. A biztosítottnak (szerződőnek) a keletkezett kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat, továbbá az esetleges hatósági vizsgálatok határozatait, a káreseménnyel kapcsolatos peres eljárás esetén a bíróság jogerős határozatát a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának rendelkezésére kell bocsátania.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

1. A Géptörésbiztosítás Különös Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő feltételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

2. Ha a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben jelen feltétel rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a) amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a feltétel rendelkezéseivel, akkor a feltételt, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni,

b) amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a jelen feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A Géptörésbiztosítás (alapbiztosítás) bármelyik fél általi felmondása vagy egyéb okból történő megszűnése esetében valamennyi kiegészítő feltétel és záradék az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A kiegészítő feltétel és záradék önállóan is felmondható, annak (azoknak) felmondása vagy bármely okból történő megszűnése az alapbiztosítás illetőleg az egyéb záradék(ok) hatályát nem érinti.

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed üzemszüneti károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

I. ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Üzemszüneti biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Géptörésbiztosítás Különös Feltételeiben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése.

2. A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha az üzemszünetet kiváltó esemény miatt a vagyonbiztosítási szerződés alapján a vagyontárgyakban keletkezett kárt megtéríteniköteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül.

3. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha az üzemszünetet kiváltó ok:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, eltulajdonítása vagy megrongálódása;

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, eltulajdonítása vagy megrongálódása.

4. A biztosító nem téríti meg az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemmenet egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, szezonális szüneteltetés stb.). A biztosító ezekben az esetekben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként szükséges (tervezett) üzemszünet a biztosítási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

5. A biztosító nem téríti meg azon megnövekedett üzemszüneti veszteségeket, amelyek a következő okok miatti üzemszüneti tartam meghosszabbodása következtében keletkeztek:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események (kivéve az 1. pont szerinti események) vagy tartóskörülmények;

b) az üzem bővítése vagy olyan újítások, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be;

c) hatósági újjáépítési vagy üzemeltetési korlátozások;

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni-, birtoklási-, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt;

e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik vagy ehhez nem áll elegendő tőke rendelkezésére;

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel.

II. FORGALOM

1. Forgalom a biztosítási szerződésben rögzített, biztosított telephelyen/helyeken folytatott üzleti tevékenység – gyártás, kereskedelem, egyéb szolgáltatás – során eladott és leszállított árukért illetve szolgáltatásokért a biztosított részére fizetett vagy fizetendő pénzösszeg (a biztosított forgalomtól függő árbevétele).

2. A forgalomhoz kapcsolódó meghatározások:

a) Éves forgalom: egy üzemszünetet okozó káresemény bekövetkezési időpontját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt elért árbevétel.

b) Mértékadó forgalom: egy üzemszünetet okozó káreseményt közvetlenül megelőző 12 hónap abban az időszakában elért forgalom, amely megegyezik a kártérítési időszakkal.

c) Nyereség-hányad: a biztosítási időszakot (a tárgyévet) megelőző üzletév bruttó nyereségének és ugyanezen üzleti év forgalmának hányadosa.

3. A biztosító a nyereség-hányadot az üzemszünet évében érvényesülő – a biztosított tevékenységére egyébként is ható –külső körülmények miatt módosíthatja.

III. KÁRTÉRÍTÉSI IDŐSZAK

1. A kártérítési időszak az az időszak, amely alatt a biztosítási eseménynek hatása van a biztosított üzleti tevékenységére.

2. A kártérítési időszak az üzemszünetet okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor veszi kezdetét és legkésőbb a maximális kártérítési időszak végével zárul.

3. A maximális kártérítési időszak az a biztosítási szerződésben meghatározott időtartam, ameddig a biztosító – üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos – szolgáltatási kötelezettsége fennáll.

IV. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási összeg a tárgyévet megelőző év bruttó nyereségének és a tárgyévre tervezett bruttó nyereség növekedés összege.

2. Bruttó nyereség az az összeg, amellyel - a forgalomnak, a záró kész- és félkész termékeknek és a befejezetlen termelés záró értékének az összege meghaladja - a nyitó kész- és félkész termékeknek valamint a befejezetlen termelés nyitó értékének és a nem biztosított üzemeltetési(működési) költségeknek az összegét. A bruttó nyereség összegét valamint a nem biztosított működési költségeket a biztosítottnál szokásos könyvelési módszerrel, az érvényben levő rendelkezések szerint számított értékcsökkenés figyelembe vételével kell meghatározni.

3. A biztosítási összeg (bruttó nyereség) meghatározásánál az alábbi üzemeltetési (működési) költségek nem vehetők figyelembe:

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték;

b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére történő kiadások, ha ezek nem az üzemfenntartást szolgálják;

c) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemmenettel (pl.: tőkebefektetés, spekulációs- és ingatlanügyletek stb.).

Abban az esetben, ha a biztosítási összeg az előírásoktól eltérően mégis tartalmaz a felsoroltak szerinti veszteségeket, a biztosító akkor sem kötelezhető ezek megfizetésére. Ilyen esetben a biztosító a biztosítható tényleges üzemszüneti veszteségeknek megfelelően csökkenti a biztosítási összeget és a különbözetre számított biztosítási díjat visszautalja a szerződő részére.

4. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén:

a) a biztosító egy üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése után a tárgyévre vonatkozó biztosítási összeget az üzemszünet miatti kártérítés összegével csökkenti, kivéve, ha a biztosított az eredeti biztosítási összegre történő emelésdíját megfizeti;

b) a biztosítottnak ezt díjat az üzem újraindítása után, de egy további biztosítási esemény bekövetkezése előtt kell megfizetnie;

c) a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

V. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS, A KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA

1. Az üzemszünet biztosítás feltételei szerinti fedezet kizárólag az olyan bruttó nyereség csökkenésre vonatkozik, amelynek oka:

- a forgalom csökkenése és

- az üzemi költségek növekedése.

2. A forgalom csökkenése és az üzemi költségek növekedése miatt kifizethető kártérítés összegét az alábbiak szerint kell értelmezni:

a) a forgalom csökkenése esetében a kártérítés összegét úgy kell meghatározni, hogy a nyereség-hányaddal meg kell szorozni a mértékadó forgalom és a kártérítési időszak alatti tényleges forgalom különbségét;

b) az üzemi költségek növekedése esetében a kártérítés összege – figyelembe véve a Nem Biztosított Állandó Költségek záradék előírásait – egyenlő azokkal az ésszerű és szükséges többletköltségekkel, amelyek kizárólag azért keletkeztek, hogy a kártérítési időszak alatt ezen költségek nélkül bekövetkező forgalomcsökkenés kisebb vagy elkerülhető legyen,azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg a többletköltségekkel elkerült forgalomcsökkenés és a nyereség-hányad szorzataként meghatározott összeget.

A fentiek szerint meghatározott kártérítési összegből le kell vonni minden olyan, a kártérítési időszak alatt megtakarított költséget és kiadást, amelyet – a tevékenységével kapcsolatban – a biztosítottnak a bruttó nyereségből kellene fedeznie, de az üzemszünet következtében az adott költségekre vagy kiadásokra vonatkozó fizetési kötelezettsége megszűnik vagy mértéke csökken.

A biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedés összegét a kárösszegből minden esetben levonja. Abban az esetben, ha az önrészesedés időtartamban került meghatározásra, akkor az ezen időszakra arányosan eső összeggel csökkenti a kárösszeget.

3. A biztosító a kártérítési összeg meghatározásánál módosíthatja a biztosítási szerződésben meghatározott éves forgalom, mértékadó forgalom és nyereség-hányad adatokat a biztosított üzleti tevékenységét befolyásoló külső (piaci) körülményeknek illetve azoknak a változásoknak megfelelően, amelyek akár a káresemény bekövetkezése előtt, akár az után hatással voltak az üzleti tevékenységre vagy akkor is hatással lettek volna, ha a káresemény (üzemszünet) nem következik be. Minderre azért van szükség, hogy a módosított számadatok alapján a lehető legpontosabban meg lehessen állapítani, hogy a biztosított milyen üzleti eredményeket ért volna el a káresemény bekövetkezése nélkül a káreseményt követő időszak alatt.

4. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az üzemszüneti veszteségek tényleges mértékére.

5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget illetve a biztosításra feladott egyes tételeknek a káresemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegét. A biztosítószolgáltatási kötelezettsége úgyszintén nem haladhatja meg az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett korábbi üzemszüneti károkra kifizetett kártérítési összegek után megmaradó biztosítási összeget, kivéve, ha a biztosító beleegyezett a biztosítási összeg eredeti értékre történő visszaállításához.

6. A biztosító az üzemleállást követő 30 nap után – a biztosított kérésére – a várható üzemszüneti tartamra minimálisan megállapítható (becsült) kártérítési összeg 80 %-ának erejéig kártérítési előleget folyósíthat a végleges kártérítés terhére. A biztosító az eltelt 30 nap üzemszüneti veszteségei alapján határozza meg a minimális kártérítési összeget. Amennyiben a minimális kártérítési összeg a 30 nap eltelte előtt is meghatározható, akkor a biztosított ennek megfelelően kérheti az előleg kifizetését.

Záradék: NEM BIZTOSÍTOTT ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a biztosított üzleti tevékenység egyes vagy bizonyos állandó költségeire – azok a bruttó nyereségnek a feltételekben meghatározott módon történő kiszámításakor levonásra kerültek –, az üzemi költségek növekedése miatti kártérítés összege a többletköltségek olyan arányban csökkentett része, amilyen arányban van a szerződés szerinti bruttó nyereség a bruttó nyereség és a nem biztosított állandó költségek összegével.

VI. KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. A biztosított köteles a jogszabályokban és szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. Az üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve – biztonságos helyen – köteles megőrizni.

2. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól kivéve, ha a biztosított kötelességszegése sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolja.

VII. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS

1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.

2. A biztosítottnak engedélyeznie kell a tőle elvárható mértékben a biztosító megbízottjának és szakértőjének minden, a kár okának, nagyságának, valamint az üzemszünettel kapcsolatos kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, kérésre betekintésre vagy írásban rendelkezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó információt és bizonylatot. A biztosítottnak különösképpen a következőkben felsorolt dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania: az üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és eredményességi számításokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat kell a folyó és az elmúlt 3 évről, amennyiben ezen évek üzemvitele a kár megítélése szempontjából lényeges lehet.

3. A biztosított a kármegállapítás során köteles a biztosító, illetve szakértője részére minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megadni.

4. Mind a biztosító, mind a szakértők azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adtok (körülmények) üzleti titokként történő kezelésére.

VIII. BIZTOSÍTÁSI DÍJ

1. A biztosító az üzemszünet-biztosítás díját minden esetben az egy üzleti évre (12 hónapra) meghatározott biztosítási összegnek megfelelően állapítja meg.

2. A biztosító a tárgyévet megelőző év tényadatai, valamint a tárgyév tervadatai alapján határozza meg a tárgyévi biztosítási összeget. Ennek megfelelően a biztosított előzetes díjat fizet. A tárgyév tényadatainak megfelelően a biztosító jogosult utólag a biztosítási díj elszámolására, melyhez a biztosított köteles – legkésőbb a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül – a tárgyévre vonatkozó tényleges – a biztosítási szerződésben meghatározott tételes bontású – forgalmi adatait megküldeni. Az elszámolás szerinti díjkülönbözet a következő évi díjjal esedékes.

GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁS ZÁRADÉK

G001. Mobil (mozgatható) gépek és berendezések fedezetének kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított mobil (mozgatható) vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban épületek összeomlása, árvíz, bármilyen okból történő elöntés, talajsüllyedés, földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, betöréses lopás, továbbá tűz, valamint a tűz miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés miatt keletkezett károkat.

2. A kiegészítő feltételek szerinti fedezet csak addig az időtartamig érvényes, ameddig a biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben megjelölt üzemhelyen vagy telephelyen találhatók.

3. A biztosító a betöréses lopás esemény miatti károk kifizetését a nyomozóhatóság nyomozást megszüntető határozatának, ismertté vált elkövető esetén a bíróság jogerős határozatának megküldéséhez köti.

4. A kiegészítő feltételek alapján biztosított vagyontárgyakra a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei V.1.b) pontjában foglaltak, illetve az V.1.a) pont tűzre, tűz miatti oltásra és a V.1.c) pont betöréses lopásra vonatkozó részei nem kerülnek alkalmazásra.

G002. Mobil (mozgatható) gépek és berendezések bővített fedezetének kiegészítő feltételei

2. A kiegészítő feltételek szerinti fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak üzemhelyen történő elhelyezése és működése idejére, továbbá a Magyarország területén belüli üzemhelyek közötti szállítás időtartamára.

G003. Tűz, villámcsapás és robbanás miatti károk fedezetének kiegészítő feltételei

szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a tűz, villámcsapás és robbanás miatt keletkezett károk megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Biztosítási eseménynek kizárólag a következők minősülnek:

a) a biztosított vagyontárgyban keletkező tűz (belső tűz);

b) a biztosított vagyontárgyban keletkező kémiai robbanás (belső robbanás);

c) a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villámcsapás.

2. A biztosító megtéríti az 1. pont szerinti biztosítási események miatt, illetve ezen események miatti oltás és mentés során a kiegészítő feltételek alapján biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

3. A kiegészítő feltételek alapján biztosított vagyontárgyakra a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei V. 1. a) pontjában foglaltak nem kerülnek alkalmazásra.

G004. Belső égésű motorokban bekövetkező robbanás fedezetének kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, amennyiben azt a vagyontárgy részét képező belső égésű motorban bekövetkező robbanás okozta.

G005. Folyékony gázok robbanása miatti károk kizárásának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a folyékony gázoknak bármely tartályban, kemencében és/vagy ezekkel összekapcsolt berendezésben vagy felszerelésben bekövetkező robbanásából származó károk megtérítésére.

G006. Föld alatti gépek és berendezések fedezetének kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított föld alatti gépekben és berendezésekben keletkezett károk megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban épületek összeomlása, árvíz, bármilyen okból történő elöntés,talajsüllyedés, földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, továbbá tárnák, vágatok, alagutak beomlása miatt keletkezett károkat.

2. A biztosító az 1. pont szerinti események miatti károkat a biztosítási szerződésben meghatározott, a biztosítási összegtől független limitösszegig fizeti meg.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a biztosított vagyontárgyak elhagyása (otthagyása) miatti, továbbá az elhagyott (otthagyott) vagyontárgyakban keletkező károk megtérítésére.

4. A kiegészítő feltételek alapján biztosított vagyontárgyakra a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei V. 1. b) pontjában foglaltak nem kerülnek alkalmazásra.

G007. Tűzálló burkolatok fedezetének kiegészítő feltételei

szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított vagyontárgyak tűzálló burkolataiban (bélések, betétek, tömítések) és az ipari kemencék, kazánok tűzálló falazataiban biztosítási eseménnyel

összefüggésben keletkezett károk megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító a burkolatok és/vagy falazatok biztosítási esemény miatti kára esetén a kártérítési összeget azok káridőponti értékének megfelelően határozza meg.

2. A biztosító a műszaki avulás mértékének meghatározásánál a vagyontárgy első (új állapotban történő) üzembe helyezésétől eltelt időt, az üzemeltetési körülményeket, illetve az időközi javításokat, felújításokat veszi figyelembe. A burkolatok és falazatok minimális értékcsökkenése 20 % évente.

3. A kiegészítő feltételek alapján a biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége a 80 %-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékig terjed.

G008. Kötelek és nem elektromos kábelek fedezetének kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított vagyontárgyak kötélzetében és a hozzátartozó nem elektromos kábelekben biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett károk megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító a kötelek és nem elektromos kábelek biztosítás esemény miatti kára esetén a kártérítési összeget azok káridőponti értékének megfelelően határozza meg.

2. A biztosító a műszaki avulás mértékének meghatározásánál a vagyontárgy első (új állapotban történő) üzembe helyezésétől eltelt időt, az üzemeltetési körülményeket illetve az időközi javításokat, felújításokat veszi figyelembe. A kötelek és nem elektromos kábelek minimális értékcsökkenése 25 % évente.

3. A kiegészítő feltételek alapján a biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége a 75 %-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékig terjed.

G009. Elektromos gépek újratekercselésére vonatkozó kiegészítő feltételek

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az elektromos tekercsek újratekercselésének költségeire is.

1. A biztosított elektromos gépek (berendezések) részleges kára esetén, amennyiben a javításuk szükségessé teszi az elektromos tekercsek újratekercselését, a biztosító a tekercselési és újrabevonási munkák költségeit a káridőponti értéknek megfelelően téríti meg.

2. A biztosító a műszaki avulás mértékének meghatározásánál a vagyontárgy első (új állapotban történő) üzembe helyezésétől eltelt időt, az üzemeltetési körülményeket illetve az időközi javításokat, felújításokat veszi figyelembe. A biztosító a tekercselések esetében évente minimálisan 5 %-os értékcsökkenést vesz figyelembe.

3. A kiegészítő feltételek alapján a biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége a 60 %-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékig terjed.

G010. Robbanómotorok javítására vonatkozó kiegészítő feltételek

1. A biztosított robbanómotor hengereinek, hengerfejének – beleértve a hozzá tartozó alkatrészeket és a dugattyúkat – kára esetén a kártérítési összeget a biztosító ezen tételek káridőponti értékének megfelelően határozza meg.

2. A biztosító a műszaki avulás mértékének meghatározásánál a vagyontárgy első (új állapotban történő) üzembe helyezésétől eltelt időt, az üzemeltetési körülményeket illetve az időközi javításokat, felújításokat veszi figyelembe. A biztosító ezen alkatrészek esetében évente minimálisan 10 %-os értékcsökkenést vesz figyelembe.

3. A kiegészítő feltételek alapján a biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége a 60 %-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékig terjed.

G011. Szállítószalagokra vonatkozó kiegészítő feltételek

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított szállítószalagok hajtószíjaiban, illetve hajtóláncaiban biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett károk megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító a hajtószíjak és/vagy hajtóláncok biztosítási esemény miatti kára esetén a kártérítési összeget azok káridőponti értékének megfelelően határozza meg.

2. A biztosító a műszaki avulás mértékének meghatározásánál a vagyontárgy első (új állapotban történő) üzembe helyezésétől eltelt időt, az üzemeltetési körülményeket illetve az időközi javításokat, felújításokat veszi figyelembe. A biztosító ezen alkatrészek esetében évente minimálisan 15 %-os értékcsökkenést vesz figyelembe.

3. A kiegészítő feltételek szerinti fedezet megszűnik, ha a hajtószíjak illetve hajtóláncok értékcsökkenése meghaladja a 75 %- ot.

G012. Felvonók, toronydaruk és fúróberendezések szerelésének kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított építőipari felvonók, toronydaruk és fúróberendezések szét- illetve összeszerelése során keletkezett károk megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító a szét- és összeszerelés során a Géptörésbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx XX. fejezete szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat téríti meg.

2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a biztosított vagyontárgyak átalakítása, átépítése és bővítése során keletkező károk megtérítésére.

G013. Kenőanyagok vagy hűtőfolyadékok fedezetének kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított vagyontárgyakban lévő kenőanyag és hűtőfolyadék biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett vesztesége miatti károk megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító csak azon vagyontárgyak biztosítási esemény miatti kára esetén téríti az ezzel összefüggésben a kenőanyagban illetve hűtőfolyadékban keletkezett kárt,

amelyek biztosítási összegének meghatározásánál ezen anyagok értékét – külön biztosítási összeg megjelölésével – figyelembe vették.

2. A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási összegen belül a káridőponti értéknek megfelelően határozza meg. A káridőponti érték meghatározásánál a biztosító az anyagok gyártója által megjelölt, vagy egyéb módon a kár időpontjában meghatározott várható átlagos élettartamának megfelelő saját értékcsökkenést veszi figyelembe.

G014. Tartályokból, palackokból történő szivárgás miatti veszteségek biztosításának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a tartályokból, palackokból történő szivárgás miatti veszteségek megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatti károsodásával közvetlenül összefüggő szivárgás illetve elfolyás miatti veszteségek megtérítésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a vagyontárgy géptörés kárát a biztosítási szerződés alapján megtéríteni köteles, továbbá ha ezen anyagok (folyadékok, gázok) értékét a biztosítási szerződésben – külön biztosítási összegek megjelölésével – figyelembe vették.

2. Az anyagok biztosítási összegét tételenként és első kockázati alapon kell meghatározni.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási összegen belül meghatározott káreseményenkénti limitig terjed. A biztosító a limitösszegen belül a biztosítási esemény során ténylegesen elfolyt (szivárgott) anyagok mennyiségének és a következő értékeinek figyelembevételével határozza meg a kártérítési összeget:

a) a készültségi foknak megfelelő gyártási (újraelőállítási) költség, a biztosított által gyártott anyagok (áruk) esetén,

b) az újrabeszerzési (pótlási) költség, azon anyagok (áruk) esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik.

4. Az újrafelhasználható (helyreállítható) anyagok (áruk) károsodása esetén a biztosító a tisztítás és a biztosítási esemény előtti minőségre történő feljavítás költségeit téríti meg, azonban nem többet, mint a 3. pont szerint meghatározott kártérítési összeg.

5. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az anyagok maradványértékével és a biztosítási szerződés szerinti önrészesedésnek megfelelő összeggel csökkenti.

6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a szivárgás (elfolyás) miatti következményi károk, illetve harmadik személyek kárigényeinek megtérítésére (pl. környezetszennyezési károk, kárigények, környező tulajdon károsodása, a kifolyt anyag eltávolításának, elszállításának költségei).

G015. Hitelesítési költségek fedezetének kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Géptörésbiztosítás Különös Xxxxxxxxxx nem érintett meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a hitelesítési költségek megtérítésére a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító megtéríti azokat a hitelesítési (újravizsgáztatási) költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak térítésköteles géptörés kárának helyreállítása után szükséges – a biztosító által elismert – hitelesítés (vizsgáztatás) miatt merültek fel.

2. A költségekből levonásra kerül az a megtakarítás, amely a normál üzemmenet mellett kötelező hitelesítési (vizsgáztatási) eljárás időpontjának eltolódása miatt adódik.

3. A vagyontárgyra megállapított kártérítési összeg ezen kiegészítő feltételek alapján téríthető költségekkel sem haladhatja meg a vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget.

Document Metadata

Table of Contents

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Document Metadata