Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-5285/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (..) (Ügyfél) kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Felügyelet Elnöke felhatalmazása szerint az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt

— a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

I/A. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 250.000,- Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

II. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

II/A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - " fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

I n d o k o l á s

Az Ügyfél 2010. november 30-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Az Ügyfél 2010. január 01-jei kockázatviselési kezdettel gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött a pénzügyi szervezetnél, azonban szerződését 2010. március közepén díjnemfizetés miatt megszüntették. Az Ügyfél ezután 2010 áprilisában új szerződést kötött a pénzügyi szervezetnél. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy első szerződésének megszűnése miatt fedezetlenségi díjat kellett fizetnie, majd az áprilisban kötött szerződését is díjnemfizetés miatt szüntette meg a pénzügyi szervezet. Az Ügyfél 2010. október 27-én ismételten új szerződést kötött a pénzügyi szervezetnél. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy az új szerződés megkötése során (…) Ft-os fedezetlenségi díj megfizetésére kötelezték. Az Ügyfél beadványában kifogásolta továbbá, hogy szerződései megszüntetése előtt a pénzügyi szervezettől értesítést nem kapott.

A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4.

§-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I.

A pénzügyi szervezet 2011. február 09-i nyilatkozata szerint az Ügyfél a …. frsz. gépjárműre 2009. november 19-én kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződést … számon, melyet évfordulóra xxxxxxxxxx, és a biztosítást …. számon, 2010. január 1-jei kockázatviselési kezdettel újrakötötte. Az új szerződés éves díja (…) Ft volt B7-es osztályba sorolás mellett, melynek díjfizetésére negyedéves gyakoriságú banki lehívást választott.

Az Ügyfél által kitöltött csoportos beszedési megbízást (2009.12.02.) az Ügyfél számlavezető bankja egyezőtlen aláírás miatt nem fogadta el, melyről az illetékes állománykezelési egység munkatársai 2010. február 22-én kelt levelükben tájékoztatták az Ügyfelet. A fentiekre tekintettel a pénzügyi szervezet által 2010. január 4-én és február 3-án benyújtott lehívásokat a bank visszautasította.

A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a szerződés díjfizetéséről 2010. január 18-án díjigazolást küldtek az Ügyfélnek, melyben a biztosítási fedezet fennállását tévesen 2010. április 30-ig igazolták. A pénzügyi szervezet a fenti tévedés ellenére 2010. január 19-én díjfelszólító levelet küldött az Ügyfélnek az esedékes (…) Ft negyedéves díjról. A szerződés a türelmi idő eredménytelen leteltét követően 2010. március 3-i hatállyal törlésre került. Erről a 2010. március 12-én kiküldött törlésértesítő levélben tájékoztatták az Ügyfelet.

A gépjárműre 2010. április 9-i kezdettel, (…) számon új szerződést kötött az Ügyfél (…) Ft fedezetlenségi díj megállapítása mellett. A 2010. július 1-jéig terjedő időszakra esedékes fizetendő díjakról (…) Ft és (…) Ft április 20-án és május 10-én csekket, valamint díjfelszólító levelet és csekket küldött a pénzügyi szervezet az Ügyfél részére. A szerződésre az Ügyfél 2010. május 13-án bankkártyával befizetett (…) Ft-ot, mely a fedezetlenségi díjat sem fedezte. A 60 napos türelmi idő leteltét követően a szerződést 2010. június 8-i hatállyal, díjnemfizetés okkal törölte a pénzügyi szervezet. A 2010. július 26-án érkezett újabb (…) Ft összegű befizetésből (…) Ft az előírt fedezetlenségi díj maradékát fedezte, míg a fennmaradó összeget a türelmi időszak alatt fennállt kockázatviselésre könyvelték. Ezzel a részteljesítéssel a szerződés 2010. május 18-ig vált díjrendezetté.

Az Ügyfél sérelmezte, hogy a megszűnt szerződésre díjat fogadtak el tőle, azonban a jogszabályi előírás alapján a fedezetlenségi díj teljes mértékét meg kellett fizetnie, valamint, hogy a kockázatviselési időre a pénzügyi szervezetet megilleti-e az utólag befizetett díj.

A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy pénzügyi szervezet az Ügyfél szerződése díjrendezettségének igazolása tekintetében megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdését, azzal, hogy az Ügyfélnek szerződése díjrendezettségére vonatkozóan 2010. április 30-ig szóló igazolást állított ki annak ellenére, hogy az Ügyfél a szerződésre díjfizetést nem teljesített.

Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen

elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.”

Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”

Az Fttv. 6.§ (1) bekezdése i) pontja szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: … i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”

Az Fttv. 2. § h) pontja szerint ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön- e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval (szolgáltatással) kapcsolatban. Az idézett rendelkezés alapján az, hogy az Ügyfél a kötelező felelősségbiztosítási szerződése vonatkozásában milyen

befizetéseket teljesített, illetve kell teljesítenie s ezek vonatkozásában joggyakorlásra jogosult- e, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül.

Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül.

A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a díjrendezettségének igazolásáról való téves tájékoztatással az Ügyfelet tévedésben tartotta kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének díjrendezettségét illetően. E vonatkozásban a pénzügyi szervezet nem a valós helyzet szerint tájékoztatta az Ügyfelet a szerződéses helyzetéről, így Ügyfél arról szerzett tudomást, hogy szerződése díjrendezett állapotú, további intézkedés megtételére nem kötelezett, és azzal számolhatott, hogy szerződése fennállása miatt a pénzügyi szervezet az érdekében helytállásra kötelezett.

II.

A – 2010. január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. § (4) bekezdése szerint „Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”

A Gfbt. 21. § (5) bekezdésében szerint továbbá „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.”

A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében a biztosítóknak igazolható módon kell a díjelmaradásról szóló értesítést, továbbá a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséről szóló értesítést az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor „igazolható,” ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő – a biztosítón kívül álló személynek minősülő – szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) – a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről (email-visszaigazolás, fax „OK jelzés,” postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben – bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény – a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is.

A pénzügyi szervezetnek tehát a hátralékos díj határidőn belüli megfizetésére irányuló felszólító levelet, illetve a szerződés megszűnéséről szóló értesítést oly módon kell igazolható módon megküldenie az ügyfél számára, hogy igazolni legyen képes azt, hogy a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a levél elküldésének tényét is. Mindezért nem felelhet meg a jogszabályi követelménynek az, ha a pénzügyi szervezet csupán olyan feladójegyzékkel rendelkezik, amely a konkrét címzettek feltüntetése nélkül tartalmazza adott esetben több ezer levél kiküldését, hiszen ez minden kétséget kizárólag nem igazolhatja azt, hogy adott ügyfél küldeménye valóban megküldésre is került az Ügyfél részére.

A pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárásban nem tudta igazolni, hogy az Ügyfél (…) és (…) számú szerződéseire vonatkozóan a díjelmaradásra vonatkozó értesítést, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséről szóló értesítést az Ügyfél részére igazolható módon

megküldte. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet megsértette a Gfbt. 21. § (4) -(5) bekezdéseiben foglaltakat.

Egyebekben a Felügyelet a FK-II-3672/2011. számú végzésével Ügyfél kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a kérelemnek a fedezetlenségi díj mértékének felülvizsgálatára, valamint az Ügyfél eredeti szerződésének reaktiválására irányuló részében megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a Pénzügyi szervezet Psztv. 48/A. §-ban foglalt szabályokba ütköző magatartása észlelésére vonatkozott, hanem a jogszabályban előírt fedezetlenségi díj mértékének csökkentésére, valamint az Ügyfél eredeti szerződésének reaktiválására irányul, ami nem hatóság hatáskörébe tartozó ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A Felügyelet a határozata rendelkező részének I. pontjában a pénzügyi szervezettel szemben a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát megfogalmazó előírásokra.

Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt, az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet 250.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a pénzügyi szervezetet.

A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. E vonatkozásban a pénzügyi szervezet nem a valós helyzet szerint tájékoztatta az Ügyfelet a szerződéses helyzetéről, így Ügyfél arról szerzett tudomást, hogy szerződése díjrendezett állapotú, további intézkedés megtételére nem kötelezett, és azzal számolhatott, hogy szerződése fennállása miatt a pénzügyi szervezet az érdekében helytállásra kötelezett. A pénzügyi szervezet így a fogyasztót ügyleti döntésének meghozatalában korlátozta, magatartása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A jogsértés az Ügyfél jelentős érdekeit érintette, hiszen a vonatkozó jogszabályi rendelkezések a biztosítás megkötését és díjfizetéssel történő fenntartását kötelezővé teszik, annak hiányát jogkövetkezményekkel sújtják.

A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a pénzügyi szervezetnek eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a pénzügyi szervezet e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél-fogyasztó tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.

Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet a díjfelszólító levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés és a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban.

Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a díjfelszólító levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés és a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítés igazolható megküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt 250.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet a díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényességének megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a pénzügyi szervezetnek alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben tegyen eleget.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban, továbbá az Fttv. 10. § (2) és

(4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének

a) pontján alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. május 16.

Xxxxxx Xxxxxx s.k., a PSZÁF alelnöke