A KELER Csoport szabályzata a visszaélések, jogsértések , szervezeti

A KELER Csoport szabályzata a visszaélések, jogsértések , szervezeti

(Kivonat)

Hatálybalépés dátuma: 2021. szeptember 20.

1. Általános rész

1.1.

A szabályzat elkészítésének célja, hogy a KELER Központi Értéktár Zrt. (a továbbiakban: KELER) és a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. (a továbbiakban: KELER KSZF, a KELER és a KELER KSZF együttesen: KELER Csoport) a különböző visszaélések, jogsértések, így különösen a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás lehetőségét minimalizálja, illetve szabályzatban rendelkezzen a KELER Csoport munkavállalói, illetve a munkavégzés céljából szerződött személyek által elkerülendő magatartásokról, valamint az esetleges visszaélések, jogsértések, szabálytalanságok felderítéséről és a jogkövetkezményekről.

A szabályzat megalkotása során a KELER Csoport különös hangsúlyt fektetett a szolgáltatásai által lefedett értékpapír- és energiapiacokon teljesített ügyletek kapcsán esetlegesen tapasztalt piaci visszaélések, így különösen a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció megelőzését szolgáló közösségi szabályozásnak megfelelő visszaélés bejelentő rendszer kialakítására és működtetésére, továbbá a KELER Csoport működésével összefüggő integritási kockázatok kezelésére. Ennek kapcsán az értékpapírok, a származtatott pénzügyi eszközök és a referenciaértékek iránti közbizalmat sértő visszaélésekkel szembeni fellépés biztosításával a KELER Csoport célul tűzte ki a piac integritásának megőrzését, az esetleges szabályozási arbitrázs elkerülését, a manipuláció kísérletének esetében az elszámoltathatóság biztosítását, valamint a piaci szereplők számára a nagyobb jogbiztonság kialakítását.

A szabályozás során kockázatérzékenységi megközelítés alapján a KELER Csoport figyelembe vette a limitált, elsődlegesen prudenciális szabályozás hatálya alá eső intézményi ügyfélkörhöz kötődő alacsony kockázati kitettséget, továbbá, hogy a piaci visszaélések kezelésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ezen ügyfélkör döntő részénél biztosított.

1.2. A szabályzat hatálya

Tárgyi hatály: a jelen szabályzat a KELER Csoport tevékenységével kapcsolatos valamennyi belső szabályozásban vagy jogszabályban – különösen a jelen szabályzathoz kapcsolódó jogszabályokban, valamint a II. pontban – foglalt kötelezettség megsértésére, vagy hasonló jellegű magatartásra, továbbá az értékpapír műveletekkel összefüggésben elkövetett külső és belső csalások felderítésére és kezelésére terjed ki. Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki az információs technológia felhasználásával elkövetett IT csalásokra, visszaélésekre.

Személyi hatály: kiterjed a KELER Csoport vezető állású személyeire, valamennyi alkalmazottjára, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személyekre, beleértve a kiszervezett tevékenységet végzőket, megbízott szakértőket, továbbá a KELER-rel szerződéses viszonyban álló szállítók alkalmazottait, valamint azokra, akiknek visszaélésre vonatkozó bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához vagy megszüntetéséhez méltányolható jogos érdekük fűződik.

Kapcsolódó jogszabályok:

• a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.)a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.)

• a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.)

• a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Panasztörvény)a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.)

• az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (CSDR)

• az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (EMIR)

• Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete a piaci visszaélésekről (Market Abuse Regulation/MAR, a továbbiakban: MAR)

• A Bizottság (EU) 2016/347 végrehajtási rendelete (2016. március 10.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a bennfentesek jegyzékének elkészítéséhez és frissítéséhez használt pontos formátumra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

• A Bizottság (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről

• Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (REMIT)

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (GDPR)

1.3. A szabályzatban használt fogalmak , rövidítések

Anonim box Visszaélések és jogsértések bejelentésére, illetve bármilyen egyéb észrevétel névtelen jelzésére szolgáló csatorna. A beérkező jelzésekről a Biztonsági Menedzsment vezetője, az Emberi Erőforrás Menedzsment vezetője, valamint a KELER Compliance vezetője kap értesítést, a bejelentéseket tárgyuknak megfelelően az illetékes terület vizsgálja ki. Amennyiben a bejelentés a KELER KSZF dolgozójára vonatkozik, azt minden esetben továbbítani kell a KELER KSZF Vezérigazgató és a KELER KSZF Compliance részére.

BIM Biztonsági Menedzsment

Compliance A KELER, illetve a KELER KSZF illetékes Compliance területe.

ÜZO Üzemeltetési Osztály

Jogsértés Jelen szabályzat értelmezésében a jogsértés az a szándékos vagy – amennyiben annak a jogszabály vagy szabályozás szerint jogkövetkezménye van – gondatlan cselekedet vagy mulasztás, amelyet a KELER Csoport egy vagy több munkavállalója vagy vezető tisztségviselője, illetve harmadik személy követ el, és amely egyben valamely belső szabályozásban vagy jogszabályban – különösen a jelen szabályzathoz kapcsolódó jogszabályokban – foglaltak megszegését jelenti.

Közeli hozzátartozó A házastárs, élettárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Visszaélés Jelen szabályzat értelmezésében a visszaélés olyan szándékos cselekedet, amelyet a KELER Csoport egy vagy több munkavállalója vagy vezető tisztségviselője, illetve harmadik személy követ el, különösen de nem kizárólagosan a félrevezetés eszközeit alkalmazva, nem jogszerű előny megszerzése vagy valamilyen hátrány elkerülése érdekében. A visszaélés nem feltétlenül jelenti valamely belső szabályozásban (mint például az Etikai Kódexben) vagy jogszabályban – különösen a jelen szabályzathoz kapcsolódó jogszabályokban – foglaltak megszegését.

Nagykereskedelmi energiatermékek

A következő szerződések és származékos termékek (ügyletek), függetlenül a kereskedelmi ügylet lebonyolításának helyétől és módjától:

Nem nagykereskedelmi termék a végső felhasználók általi felhasználás céljából történő villamosenergia- és földgázellátásra és elosztásra vonatkozó szerződés. Ugyanakkor a villamos energiának vagy földgáznak a végső felhasználók részére történő ellátására és elosztására vonatkozó szerződések, amelyek a REMIT 2. cikk 5. pontjának második bekezdésében meghatározott határértéknél nagyobb fogyasztási kapacitásról rendelkeznek, nagykereskedelmi energiatermékekként kezelendők.

Integritás A KELER Csoport szabályszerű, a KELER és a KELER KSZF felsővezetése által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése.

Integritási kockázat A KELER Csoport célkitűzéseit, értékeit, elveit sértő vagy veszélyeztető visszaélés, szabálytalanság vagy egyéb esemény lehetősége.

Korrupciós kockázat Olyan integritási kockázat, amely korrupciós cselekmény bekövetkezésének a lehetőségét jelenti.

Szervezeti integritást sértő esemény

Minden olyan esemény, amely a KELER Csoportra vonatkozó szabályoktól, valamint a jogszabályi keretek között a KELER és a KELER KSZF felsővezetése által meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér.

2. Visszaélések, j ogsértések t ípusai

A különböző visszaélések, jogsértések főbb típusait a hatályos jogszabályok, elsősorban a Btk., a Tpvt., valamint a piaci visszaélésről szóló közösségi szabályozás (MAD/MAR) figyelembevételével a jelen szabályzat 1. számú melléklete ismerteti.

3. A visszaélések, jogsértések cselekmények e, bejelentések kezelése , egyéb anonim bejelentések (anon im box) kezelése

3.1. Bejelentési rendszer

A KELER Csoport elkötelezett a visszaélésekkel, jogsértésekkel kapcsolatos gyanújelek kivizsgálása, továbbá a KELER Csoport működésével összefüggő integritási és korrupciós kockázatok kezelése iránt, továbbá a gyanú esetleges igazolódását, igazolását követően a szükséges döntések és intézkedések meghozatalát illetően.

3.2. Bejelentések megtétele és adatkezelés

A KELER Csoport - a jogszerű és prudens működése érdekében - a jogszabályok, valamint az Etikai Kódexben rögzített magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentési rendszer) működtet, amelynek keretei között a KELER Csoport munkavállalói, valamint a KELER Csoport bármely tagjával szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához vagy megszüntetéséhez méltányolható jogos érdekük fűződik (a továbbiakban együtt: bejelentő).

A bejelentést a bejelentő személyesen, írásban, telefonon, vagy elektronikus úton is megteheti.

A KELER Csoport elérhetősége:

KELER Zrt./KELER KSZF Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00. xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

x00 (0) 000 0000

A KELER Csoport a bejelentési rendszer keretei között a bejelentőnek és annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben

foglaltakról érdemi információval rendelkezhet (a továbbiakban együtt: a bejelentésben érintett személy) a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait - ideértve a különleges adatokat és a bűnügyi személyes adatokat is - kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezeli és szükség esetén kizárólag a bejelentés kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbítja. A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait körébe nem tartozó személyes adatok haladéktalanul törlésre kerülnek. A bejelentés megtételével és a bejelentésben esetlegesen foglalt személyes adatok megadásával a bejelentő hozzájárulását adja személyes adatainak kezeléséhez.

3.3. tájékoztatása

A bejelentés megtételekor a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. Jogi személy bejelentő a bejelentés megtételekor köteles megadni székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét. A bejelentés megtételét követően a KELER Csoport köteles felhívni a bejelentő figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát - ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja - a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli, valamint a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően a KELER Csoport biztosítani köteles, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. Amennyiben a bejelentés e-mailen keresztül érkezik, úgy az előzőekről szóló tájékoztatást az e-mail címet kezelő terület lehetőség szerint haladéktalanul, a bejelentés beérkezésének napján, a munkanap végéig, e-mailben adja meg. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

3.4. A bejelentések kivizsgálása

A bejelentések tekintetében az elsődleges vizsgálatot a KELER Compliance, KELER KSZF érintettség esetén a KELER KSZF Compliance munkatársai végzik. Ennek megfelelően a KELER Compliance a beérkező bejelentéseket KSZF érintettség esetén, a beérkezésüket követően haladéktalanul továbbítja a KELER KSZF Compliance részére. A Compliance szükség szerint gondoskodik a BIM bevonásáról is. A vizsgálat során a Compliance adatokat igényelhet a KELER Csoport valamennyi belső rendszeréből, nyilvántartásából, a BIM bevonása mellett felhasználhatja az információbiztonsági eszközöket, továbbá szükség esetén jegyzőkönyv mellett meghallgathatja a bejelentőt, továbbá az ügy bármely szereplőjét. A meghallgatást minden esetben két fő végzi, BIM érintettség esetén ebből az egyik személy a BIM képviselője. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, meghallgatás helyét, idejét, tárgyát, a feltett kérdéseket és válaszokat, a meghallgatottak nevét jogviszonyát, továbbá a jegyzőkönyv bejelentővel való ismertetésének tényét, továbbá a jegyzőkönyvben foglaltakkal való egyetértésre vonatkozó nyilatkozatot.

A bejelentést a Compliance és a BIM mint kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy szükség esetén a jogkövetkezmények alkalmazásának kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat - a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével - nem oszthatják meg a KELER Csoport egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem.

A KELER Csoport a bejelentés vizsgálatát mellőzheti, ha

• a bejelentő a bejelentést személyazonosságának felfedése nélkül tette meg,

• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,

• a bejelentést a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap elteltét követően tette meg a bejelentő,

• a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kell kivizsgálni, amely határidőtől - név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével - csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a három hónapot nem haladhatja meg.

A vizsgálatról, illetve a bejelentések vizsgálatának mellőzéséről és annak indokairól minden esetben írásos jelentést kell készíteni és azt eljuttatni a KELER vagy a KELER KSZF vezérigazgatójának.

Amennyiben a vizsgálatuk alapján feltehetően további, nem munkaügyi jellegű és nem hatósági eljárást kezdeményező lépések, intézkedések szükségesek, azok meghozataláról az Etikai Bizottság dönt. Az Etikai Bizottság eljárásáról a 6-49 A KELER Csoport Etikai Kódexe rendelkezik.

Amennyiben a vizsgálatuk alapján feltehetően munkaügyi jellegű, vagy a szerződéses jogviszonyt érintő, de nem hatósági eljárást kezdeményező lépések, intézkedések lehetnek szükségesek, azok meghozataláról a KELER, illetve a KELER KSZF vezérigazgatója dönt a VII. Jogkövetkezmények pontnak megfelelően.

Amennyiben a vizsgálatuk alapján feltehetően további, hatósági eljárást kezdeményező lépések, intézkedések lehetnek szükségesek, azok meghozatalára a Jogkövetkezmények pontnak megfelelően kerül sor.

Ha a vizsgálat alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell.

Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor - ideértve a bejelentővel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is - a bejelentésre vonatkozó adatokat a bejelentési rendszer keretei között legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni.

3.5. Anonim box

Fentiek mellett a KELER Csoport névtelenül használható kommunikációs csatornát, úgynevezett anonim boxot is működtet. Az anonim box célja elsődlegesen, hogy a felületen keresztül névtelenül és visszakövethetetlen módon nyíljon lehetősége a KELER Csoport munkavállalóinak, munkavégzés céljából szerződött személyeknek elküldeni az észrevételeiket, javaslataikat, kezdeményezéseiket, illetve építő jellegű kritikáikat a KELER Csoport felé.

Amennyiben a visszaélések, jogsértések bejelentésére nem a 3.2. pont szerinti csatornákon, hanem az anonim box-on keresztül kerül sor, úgy a bejelentés elintézésére és a személyes adatok kezelésére a 3.2. pont szerint kerül sor, figyelemmel arra is, hogy a névtelen bejelentés kivizsgálása mellőzhető.

Az anonim box alkalmazás a KELER Csoport intranet felületén érhető el.

3.6.

A KELER Csoport garantálja, hogy a bejelentő rendszert és az anonim boxot használó, jóhiszemű munkavállalót, munkavégzés céljából szerződött személyt megvédi bármilyen megtorlással, diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben, illetve az anonim box használatával összefüggő bármilyen hátrányos jogkövetkezménytől.

4. Bennfentes kereskedelemmel , bennfentes információk jogosulatlan közzétételével és piaci manipulációval szembeni fellépés

A bennfentes információ különösen az alábbi információtípusokat foglalja magában:

a) olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

b) származtatott termékek esetében olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több ilyen származtatott termékkel, illetve közvetlenül a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylettel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó származtatott termékek vagy a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek árára, és amennyiben ez különösen az olyan, az adott árualapú származtatott ügylet piacára vagy azonnali piacra vonatkozó információ, amelynek közzététele alapos okkal feltételezhető, vagy amelynek közzétételét uniós vagy nemzeti szintű jogszabályi vagy szabályozói rendelkezés, piaci szabály, szerződés, gyakorlat vagy szokás előírja;

c) kibocsátási egység vagy az azon alapuló aukciós termék esetében olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több ilyen eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

d) a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízások teljesítésével megbízott személyek esetében

„bennfentes információ” az az ügyfél által átadott, és az ügyfél pénzügyi eszközre szóló, folyamatban lévő megbízásához kapcsolódó, pontos információ is, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.

A fentiek körébe értendő az az információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a pénzügyi eszközök, származtatott pénzügyi eszközök, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termékek árfolyamára, olyan információ, amelyet az ésszerűen eljáró befektető nagy valószínűséggel felhasználna a befektetési döntése meghozatalához.

A fentiek körében azt az információt kell pontosnak tekinteni, amely létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az ilyen körülményeknek vagy eseménynek a pénzügyi eszközök, a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy a kibocsátási egységen alapuló aukciós termékek árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásáról. Ebben a tekintetben egy olyan, időben elhúzódó folyamat esetén, amely egy bizonyos körülményhez vagy egy bizonyos eseményhez vezet, vagy amelynek célja ilyen körülmény vagy esemény előidézése, nemcsak az ilyen jövőbeli körülményt vagy jövőbeli eseményt lehet pontos információnak tekinteni, hanem az említett jövőbeli körülményt vagy eseményt előidéző vagy ahhoz vezető folyamat köztes lépéseit is.

Egy elhúzódó folyamat valamely köztes lépése bennfentes információnak tekintendő, ha önmagában kielégíti a bennfentes információ fenti kritériumait.

Bennfentes kereskedelemnek minősül amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy a bennfentes információkat felhasználja oly módon, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el. Szintén bennfentes kereskedelemnek minősül a bennfentes információ felhasználása az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközre szóló megbízás visszavonása vagy módosítása révén akkor, ha az adott személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá. A kibocsátási egységeknek vagy az azokon alapuló egyéb aukciós termékeknek az 1031/2010/EU rendelet szerint megtartott aukciója esetében a bennfentes információ felhasználásának minősül az is, amikor valamely személy saját javára vagy harmadik személy javára megad, módosít vagy visszavon egy ajánlatot. Bennfentes kereskedelemnek minősül továbbá a tanács vagy rábírás felhasználása vagy további átadása, ha a tanácsot vagy rábírást felhasználó vagy átadó személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy az bennfentes információn alapul továbbá bennfentes kereskedelmet követ el aki nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban bennfentes információ birtokában van és a szóban forgó információt felhasználva saját maga vagy harmadik személy javára közvetlenül vagy közvetve olyan nagykereskedelmi energiaterméket vesz, elad, valamint ilyen eladást vagy vételt megkísérel, amellyel a szóban forgó információ kapcsolatos; a szóban forgó információt másnak átadja, kivéve abban az esetben, ha a szóban forgó információ átadására az

adott személy munkakörének vagy foglalkozásának szokásos gyakorlása, feladatainak szokásos ellátása keretében kerül sor; valamint ha a bennfentes információk alapján más személyt olyan nagykereskedelmi energiatermék vételére vagy eladására buzdít vagy rávesz, amellyel a szóban forgó információ kapcsolatos.

A piaci manipuláció az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

a) olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb magatartás, amely:

i. hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, vagy valószínűsíthetően adhat valamely pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék kínálata, kereslete vagy ára tekintetében; vagy

ii. a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti, vagy valószínűsíthetően rögzítheti egy vagy több pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árát;

kivéve, ha az ügyleteket kötő, vételi vagy eladási megbízást adó, vagy bármely más magatartást tanúsító személy bizonyítja, hogy az ilyen ügylet, megbízás vagy magatartás indokai jogszerűek és megfelelnek valamely, a MAR 13. cikkének megfelelően megállapított, elfogadott piaci gyakorlatnak;

b) olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb tevékenység vagy magatartás, amely egy vagy több pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árát érinti vagy valószínűleg érintheti, és amelynek során fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb formájához folyamodnak;

c) olyan információk terjesztése az internetet is magában foglaló tömegtájékoztatásban, vagy bármilyen más eszközzel, amelyek valamely pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék kínálata, kereslete vagy ára tekintetében hamis vagy félrevezető jelzéseket adnak vagy valószínűsíthetően adhatnak, vagy a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzítik, vagy valószínűsíthetően rögzíthetik egy vagy több pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árát, beleértve híresztelések terjesztését, ha a terjesztő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információ hamis vagy félrevezető;

d) valamely referenciaértékre vonatkozóan hamis vagy félrevezető információk továbbítása vagy hamis vagy félrevezető adatok közlése, ha az információt továbbító vagy az adatokat közlő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információk vagy az adatok hamisak vagy félrevezetőek, továbbá valamely referenciaérték kiszámításának manipulálására irányuló bármely magatartás.

Piaci manipulációnak minősül továbbá:

a) olyan ügyletben való részvétel vagy olyan vételi vagy eladási megbízás adása nagykereskedelmi energiatermékek vonatkozásában:

i. amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálatáról, keresletéről vagy áráról;

ii. amelynek útján egy személy vagy több, egymással együttműködve fellépő személy mesterséges szinten rögzíti vagy kísérli meg rögzíteni egy vagy több nagykereskedelmi energiatermék árát, kivéve abban az esetben, ha az ügyletben részt vevő, illetve a vételi vagy eladási megbízást adó személy bizonyítja, hogy magatartását jogos indokok

vezérelték, és az érintett ügylet vagy megbízás megfelel az érintett nagykereskedelmi energiapiacon érvényesülő elfogadott piaci gyakorlatoknak; vagy

iii. amelyben fiktív eszközökhöz vagy a megtévesztés, félrevezetés más formájához folyamodnak vagy kísérelnek meg folyamodni, amelynek révén hamis vagy félrevezető tájékoztatást nyújtanak vagy nyújthatnak a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára vonatkozásában; vagy

b) olyan információk terjesztése az internetet is magában foglaló tömegtájékoztatási eszköz, vagy bármilyen más eszköz révén, amelyek ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzést adnak a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára vonatkozásában, ideértve a híresztelések és a hamis vagy félrevezető hírek terjesztését is, amennyiben az információkat terjesztő személynek tudomása volt vagy tudnia kellett volna az információk hamis vagy félrevezető voltáról.

Piaci manipuláció megkísérlése:

a) nagykereskedelmi energiatermékre vonatkozó ügyletben való részvétel, vételi vagy eladási megbízás adása vagy más cselekmény azzal a szándékkal, hogy a kérdéses személy:

i. hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a nagykereskedelmi energiatermékek kínálatáról, keresletéről vagy áráról;

ii. egy vagy több nagykereskedelmi energiatermék árát mesterséges szinten rögzítse, kivéve abban az esetben, ha az ügyletben részt vevő, illetve a vételi vagy eladási megbízást adó személy bizonyítja, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, és az érintett ügylet vagy megbízás megfelel az érintett nagykereskedelmi energiapiacon érvényesülő elfogadott piaci gyakorlatoknak; vagy

iii. valamely nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés, félrevezetés más formájához folyamodjon, mely hamis vagy félrevezető jelzést ad vagy adhat a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára vonatkozásában; vagy

b) információk azzal a szándékkal történő terjesztése tömegtájékoztatási eszközökkel, beleértve az internetet is, vagy bármely más módon, hogy a kérdéses személy nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatban hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a nagykereskedelmi energiaterméket illető kínálat, kereslet vagy ár tekintetében;

A KELER Csoport munkavállalója vagy egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja bennfentes kereskedelemre vagy piaci manipulációra, vagy ezek előkészületére utaló adat, tény, körülmény felmerülését haladéktalanul jelzi a KELER vagy a KELER KSZF Compliance területének, aki a bejelentést annak kivizsgálását, illetve a hatóság számára feldolgozhatóvá tételét követően a beérkezésétől számított három munkanapon belül továbbítja az illetékes hatóságok felé. A KELER IT területének, illetve a Biztonsági Menedzsmentjének munkatársai kötelesek bejelentést tenni a KELER Compliance felé, amennyiben az informatikai rendszerekben bennfentes kereskedelemre, piaci manipulációra vagy egyéb visszaélésre utaló cselekményt tapasztalnak.

A piaci visszaélésekből eredő csoportszintű kockázatok koordinációja érdekében a KELER KSZF Compliance a részére beérkező bejelentésekről, illetve azok kivizsgálásának eredményéről tájékoztatja a KELER Compliance szervezeti egységet. A KELER Csoport tagjai a bejelentések kivizsgálásába bevonhatják a másik csoporttag Compliance területét.

A KELER Csoport munkavállalója vagy egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja a piaci visszaélésék gyanújára vonatkozó bejelentéseiket elsődlegesen az erre rendszeresített adatlap útján kötelesek megtenni, indokolt esetben azonban lehetőségük van az észlelt gyanú egyéb úton, így különösen a jelen kivonat 3. fejezetében ismertetett módokon.

A bejelentéseket, illetve a kivizsgálásukkal kapcsolatosan rendelkezésre álló dokumentumokat a Compliance visszakereshető módon tartja nyilván, őrzésük során biztosítja, hogy azokhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.

A bejelentési kötelezettségek bármely olyan pénzügyi eszközhöz vagy Nagykereskedelmi energiatermékhez kapcsolódó megbízásra és ügyletre alkalmazandók, melyekkel kapcsolatosan a KELER Csoport kiegyenlítést végez vagy elszámolási szolgáltatást nyújt tekintet nélkül

a) arra, hogy értékpapírpiacon, villamosenergia- vagy földgázellátáshoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiapiacon, vagy árupiacon bonyolítják;

b) arra, hogy a megbízás adására vagy az ügylet végrehajtására milyen minőségben került sor;

c) az érintett ügyfél típusára;

d) arra, hogy a megbízás adására vagy az ügylet végrehajtására kereskedési helyszínen vagy azon kívül került-e sor.

A Compliance munkatársai a bejelentésnek a gyanút észlelő munkatárs vagy egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja által kitöltött, erre rendszeresített adatlapnak megfelelő adattartalommal kötelesek eleget tenni az illetékes hatóság felé az erre a célra létrehozott kommunikációs csatornákon keresztül.

Amennyiben a bejelentéshez szükséges adatok a bejelentés időpontjában nem állnak teljes körűen rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentőben, hogy az ügylet gyanús. Minden további információt – amint rendelkezésre áll – haladéktalanul meg kell küldeni a felügyeletnek.

A felügyelet az információk pontosítására, illetve további információk nyújtására kérheti a Compliance-t, akik jogosultak a bejelentést tevő munkatárstól vagy egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottjától további információt kérni az adatszolgáltatás érdekében.

5. A bennfentesek jegyzéke

Kibocsátó vagy a képviseletében vagy a javára eljáró személy felhívására a KELER Csoport jegyzéket állít össze azokról a személyekről, akik hozzáférnek az adott bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számára munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá.

Ezen esetekben, így különösen, amikor a KELER Csoport tagját valamely kibocsátó a saját bennfentes jegyzékébe venné fel, mint külső bennfentes személyt, úgy a Compliance terület gondoskodik a saját bennfentes jegyzék elkészítéséről, továbbá biztosítja az érintett bennfentes személyek számára esetlegesen szükségessé váló kereskedési tilalom elrendelését, ezen személyek tájékoztatását. A bennfentes jegyzék összeállításához szükséges személyek teljes körű

összegyűjtése érdekében a Compliance adatot kérhet a BIM-től, mely szakterület a jogosultságkezelő rendszerben nyilvántartott adatok összegyűjtésével támogatja a bennfentes információhoz hozzáféréssel rendelkező személyek nyilvántartásának összeállítását.

A bennfentesek jegyzéke legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a bennfentes információhoz hozzájutó személyek személyazonosságát;

b) e személyek a bennfentesek jegyzékébe való felvételének okát;

c) annak dátumát és időpontját, amikor e személyek hozzájutottak a bennfentes információhoz; és

d) a bennfentesek jegyzéke összeállításának dátumát.

6. Jogkövetkezmények , bejelentés i kötelezettség

A KELER Csoport a visszaélések, jogsértések, korrupciós cselekmények tekintetében a zéró tolerancia elvet képviseli.

A KELER Csoport munkavállalója, szerződéses partnere köteles bejelenteni a tevékenysége során tapasztalt visszaéléseket, jogsértéseket, szervezeti integritást sértő eseményeket.

Amennyiben a visszaélés, jogsértés szabálysértési vagy büntetőjogi kategóriába tartozhat, a KELER Csoport haladéktalanul megteszi a feljelentést.

Amennyiben a visszaélés, jogsértés egyéb jogszabályon – különösen a jelen szabályzathoz kapcsolódó jogszabályokon – alapuló kötelezettség megszegését jelentheti, a KELER Csoport azt haladéktalanul jelzi az illetékes hatóságnak.

A visszaélések, jogsértések illetékes hatóságok felé történő jelzése, az esetleges feljelentések megtétele, illetve a mindenkori (piac)felügyelet felé történő bejelentése – az illetékes jogi terület és a BIM bevonásával - a Compliance feladata.

Egyebekben a KELER, illetve a KELER KSZF vezérigazgatója jogosult az érintett munkavállalóval szembeni munkajogi jogkövetkezmény alkalmazásáról, szerződött személy(ek), partnerek esetében pedig az irányadó szerződésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazásáról.

Amennyiben a KELER, vagy a KELER KSZF vezérigazgatója, vagy az Igazgatóság tagja a feltételezett visszaélés, jogsértés elkövetője, a munkaszerződés tekintetében érvényesülő jogkövetkezményekről az Igazgatóság jogosult a döntés meghozatalára, az érintett személy döntéshozatalból való kizárása mellett.

Amennyiben az Felügyelőbizottság tagja a feltételezett visszaélés, jogsértés elkövetője, a jogviszony tekintetében érvényesülő jogkövetkezményekről a Felügyelőbizottság jogosult a döntés meghozatalára, az érintett tag döntéshozatalból való kizárása mellett.

7. Záró rendelkezések

A KELER Csoport elvárja munkatársaitól, munkavégzés céljából szerződött partnereitől a jelen szabályzatban foglaltak megismerését és betartását. Azáltal, hogy a KELER Csoport munkatársai vállalják a szabályzatban foglaltak betartását, elősegítik a munkáltatójuk piaci tekintélyének fenntartását, eredményes működését, és a szolgáltatói tevékenységének való sikeres megfelelését.

Melléklet:

1. sz. melléklet: A visszaélések, jogsértések típusai

1. sz. melléklet

A visszaélések, jogsértések t ípusai

Jelen mellékletben kerülnek felsorolásra a KELER Csoport szempontjából – különösen, de nem kizárólagosan - releváns visszaélések, jogsértések, integritást sértő események. A jogszabályok mindenkor hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárból (xxxxx://xxx.xx/) érthető el.

A. Belső információval kapcsolatos ügylet tilalma

Tilos a belső információ felhasználásával, vagy a belső információval rendelkező személlyel, a belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, illetve olyan ügyletkötésre megbízást, vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a belső információval rendelkező személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve más személynek kárt okoz. (Részletesen lásd a 3-08 A KELER szabályzata a vezető tisztségviselők, illetve alkalmazottak befektetési tevékenységéről, az összeférhetetlenségi szabályokról és az érdekkonfliktusok kezeléséről, valamint a 3-07 A KELER KSZF szabályzata a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetési tevékenységéről, az összeférhetetlenségi szabályokról és az érdekkonfliktusok kezeléséről.)

B. A 2012. évi C. törvényben (Büntető Törvénykönyv) rögzített bűncselekmények

I. PÉNZMOSÁS

• Pénzmosás

• A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

• Az ENSZ vagy az EU által elrendelt korlátozó intézkedések megsértése

II. A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ KÖZBIZTONSÁGI CÉLÚ GAZDASÁGI ELŐÍRÁSOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

• Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

III. A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

• Terrorizmus finanszírozása

IV. VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

• Lopás

• Sikkasztás

• Csalás

• Gazdasági csalás

• Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

• Hűtlen kezelés

• Hanyag kezelés

V. TILTOTT ADATSZERZÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

• Tiltott adatszerzés

• Információs rendszer vagy adat megsértése

• Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

VI. KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK

• Vesztegetés

• Vesztegetés elfogadása

• Hivatali vesztegetés

• Hivatali vesztegetés elfogadása

• Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban

• Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban

• Befolyás vásárlása

• Befolyással üzérkedés

VII. A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK

• A számvitel rendjének megsértése

• Csődbűncselekmény

• Tartozás fedezetének elvonása

• Saját tőke csorbítása

• Jogosulatlan pénzügyi tevékenység

• Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

• Bennfentes kereskedelem

• Bennfentes információ jogosulatlan közzététele

• Tiltott piacbefolyásolás

• Gazdasági titok megsértése

VIII. A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

• Költségvetési csalás

IX. A FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT ÉS A GAZDASÁGI VERSENY TISZTASÁGÁT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK

• Gazdasági titok megsértése

• Üzleti titok megsértése

C. Verseny tisztaságát sértő cselekmények a Tpvt. alapján

• A tisztességtelen verseny tilalma

• Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma

• A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

• A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma