KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00-0000-00 Akkreditációs lajstromszám: ALF-029 Intézményi azonosító: FI 23344
KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ
TANFOLYAMI KÍNÁLAT
2014 év
BUDAPEST
2014. február
Pattantyús Á. Xxxx megfogalmazta, Xxxxxxxxx Xxxxx megszervezte, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939-ben jóváhagyta a Mérnöki Továbbképző Inté- zet alapítását. Ezzel a Műegyetemen Eu- rópában elsőként létrejött a szervezett mérnöktovábbképzés.
"A Mérnöki Továbbképző Intézet (továbbiakban Intézet) célja: a gyakorlatban működő mérnökök tudományos továbbképzése előadások, előadás- sorozatok, tanfolyamok és laboratóriumi gyakor- latok révén, egyrészt - a műegyetemi tanulmányok kiegészítéseképpen - az elmélet és gyakorlat min- denkori legújabb fejlődésének megismerése, más- részt pedig a különleges szakismereteknek meg- szerzése céljából."
Hivatalos Közlöny: 1939. augusztus 15.
75 Éves A Mérnöktovábbképző Intézet
Előzetes gondolatok a kerekasztal beszélgetéshez 3
Xxxxxx Xxxxxx: Iparpolitika, műszaki fejlesztés, mérnöktovábbképzés 6
Általános Tájékoztató
A tanfolyami részvétel értékelése 29
A képzés elvégzéséről szóló igazolás 29
Új Képzési Programok 2014. Évben 31
Biztonságtechnika
Elektronikus Környezetvédelem
EMC – Elektromágneses összeférhetőség 37
ESD – Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem. 38
Villámok és túlfeszültségek elleni védelem 39
Energetikai Képzések
EU-rendszerű energia auditor képzés 40
Felkészítő az épületenergetikai követelményrendszerre és tanúsításra 42
Építési Műszaki Ellenőri Képzések
Beton és vasbeton szerkezetek építése –
a kivitelezés minőségének új szabályozása 44
Építéskivitelezők továbbképzése – Építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felkészítése a szakmagyakorlásra 45
Felnőttképzés
Felnőttképzés a változások tükrében 46
Francia Nyelvű MBA Képzés
Mester MBA MAE Master Management et Administration des Enterprises 50
Gazdasági, Oktatási, Vezetési Ismeretek
A lean elvek és módszerek alkalmazása a logisztikában 52
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 1. szint 53
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 2. szint 55
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 3. szint 57
Beruházáslebonyolító szakmai ismeretek, különös tekintettel az aktuális jogszabályváltozásokra 59
Életpálya-tervezési tanácsadó 61
Építési műszaki, ár- és költség ismeretek 64
Gazdasági, üzleti információ (hír) szerzés 65
Karbantartás menedzsment és eszközgazdálkodás 66
Lean szervezet, mint tanuló szervezet kialakítása 67
Mérnöki tanácsadás és a FIDIC szerződéses rendszer 69
Minőségügyi mérnök – Minőségügyi menedzser felsőszintű szaktanfolyam 71
(Üzleti) Tárgyalástechnika műszakiaknak 75
Termékbiztonság. Termékfelelősség. Minőségügy. 77
Xxxxxx, titokvédelem és a titokkezelők titoktartási kötelezettsége
az állami, valamint a gazdasági szférában 78
Vallásismeret és mérnöki kultúra 79
Versenyképesség és tanuló szervezet fejlesztése coaching stílusú vezetéssel 80
Informatikai Képzések
Áramlások numerikus szimulációja, alapszint 82
Áramlások numerikus szimulációja, középszint 83
Helyi számítógép hálózatok – új lehetőségek, szabványok, eszközök 84
Hálózati forgalomelemzés alapjai és a WireShark hatékony használata 86
Informatika az orvosi munkahelyen 87
Tartalom-kezelő rendszerek (CMS) fejlesztése 88
Ingatlanszakmai Képzések
Ingatlanközvetítési asszisztens 90
Intenzív felkészítés írásbeli ingatlanértékelői EUFIM vizsgára 92
Létesítménygazdálkodás I. (Facility Management), menedzseri szint 94
Létesítménygazdálkodás II. (Facility Management),
taktikai/operatív irányítási szint 96
Környezetbarát épületek értékelése – ZÖLD ÉRTÉK meghatározása 97
Termőföld értékelés a gyakorlatban 99
Könyvviteli Szolgáltatást Végzők Továbbképzése
Könyvviteli szolgáltatást végzők (mérlegképes könyvelők) továbbképzése államháztartási szakon 101
Könyvviteli szolgáltatást végzők (mérlegképes könyvelők) továbbképzése vállalkozási szakon 102
Adó- és járulékszabályok változásai 104
A Számviteli Törvény változásai és az éves beszámoló pénzügyi számviteli
elemzése 106
A transzferár szabályozás változásai 108
Az üzleti értékelés 109
A vállalatértékelés alapjai 110
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elszámolása a 112
Számviteli törvény szerint és az IFRS-ek rendszerében 1. 112
Környezetvédelem
Életciklus és ökológiai lábnyom számítások 114
Környezettoxikológia 115
Vegyi anyagok környezeti kockázata, a REACH törvény tudományos
és metodikai alapjai 116
Vegyi anyagok és szennyezett területek környezeti kockázatának menedzsmentje 118
Mentoring - Coaching
Egyedül nem megy – mentorálj! 120
Nyelvi Képzések
Magas szintű angol szaknyelv 122
Pályázati Támogatással Megvalósuló programok
E-Learning Programok 123
A termékfejlesztési menedzsment alapjai 123
Innováció menedzsment 124
Lézersugaras forrasztás. 125
Marketing, vállalkozás, arculat kialakítás. 126
Pályázatok készítése és menedzselése 127
Projektmenedzsment alapjai 128
Szellemi tulajdonjog, ipari jogvédelem, szabadalmak 129
Szintaktikus fémhabok – különleges részecske erősítésű fémmátrixú kompozitok130
Vállalkozásindítás, spinn–off cégek, tőkebevonás, beruházás gazdaságossági elemzések 132
E-Tanítási Kultúra És Digitális Tartalomfejlesztés 133
Tanfolyamok 134
Képzők Képzése 135
Oktatáselméleti alapok – tanulási formák 137
Curriculum fejlesztés 138
Kompetencia alapú, modulrendszerű képzés 139
Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák 140
Prezentációs alapelvek és gyakorlati technikák 141
E-learning tananyagok fejlesztése 142
Nemzetközi oktatás-modernizációs esettanulmányok (best practice) 143
A tanulási teljesítmény ellenőrzése és értékelése 144
Xxxxxx és mérnöki kompetenciák az oktatói pályán 145
Elektronikus tanulási keretrendszerek oktatásban történő alkalmazása 146
Startup Boot Camp
Startup – Just start it! 150
Startup – Starter Toolkit 151
Projektmenedzsment startupoknak 152
Online marketing startupoknak 153
Webalkalmazások gyors készítése (Rapid Prototyping) 154
IT eszközkészlet startupoknak 155
Speciális, rendelt tanfolyamok 156
Tisztelt Partnerünk!
2014-ben 75. évfordulóját ünneplő Intézetünk esetében a kor érték és garancia: Európa, sőt a világ első mérnöktovábbképző intézetének létrehozatala példanélküli felismerés volt, mely a mérnöki kultúra egyre gyorsuló fejlődését érzékelte. Az ezredfordulót köve- tően megújított küldetésünk lényege: „Helytállni változó világunkban, szolgálni a mű- szaki és gazdasági tudás környezettudatos fejlesztését, átadását” Célunk és szándékunk a nemes elődök hagyományát követve változatlan: mérnökök, vezetők és műsza- ki/gazdasági végzettségű szakemberek továbbképzésével foglalkozó intézetként képzési kínálatunk folyamatos fejlesztésével és bővítésével, valamint a meghirdetett tanfolyamok és egyéb képzési formák színvonalas megtartásával kívánjuk támogatni az Ön tevékeny- ségét.
A BME Mérnöktovábbképző Intézet a szemeszterenként megújított tájékoztatójával és a képzési lehetőségek ismertetésével kíván hozzájárulni hazánk gazdasági fejlődőképessé- gének dinamizálásához a gazdaságban igényelt, továbbképzésekkel kapcsolatos elvárá- sok teljesítéséhez. Intézetünk a hagyományos módszereken túl, a korszerű info-kommunikációs eszközök használatával nagy súlyt helyez partnereinek tájékoztatá- sára. A világ fejlett országaiban a szakmai továbbképzések korszerű intézményi hátterét az egyetemi keretekben működő intézmények adják, melyek sorában nemzetközi kapcso- latainkra építve, igyekszünk folyamatosan megújuló képzési kínálatunkkal és módszere- inkkel a legmagasabb színvonalon szolgáltatni.
Jelen kiadványunk annyiban eltér az eddigiektől, hogy tartalmazza a 2014. március 7-ei ünnepi konferencia programját, ami a munka jövőjével foglalkozó, tudatosan is a Mér- nöktovábbképző Intézet jövőjével is összefüggő – az új ipari forradalom, a munka vilá- gának ellentmondásos fejlődéssel összefüggő műszaki és közgazdasági – alapkérdéseivel foglalkozik. A jövőorientált szemlélet mellett ugyanakkor méltán vagyunk büszkék intézetünk múltjára, melynek értékelő visszatekintésére vállalkozott e kötet elején Né- xxxx Xxxxxx címzetes egyetemi tanár, tudománytörténész „Iparpolitika, műszaki fej- lesztés, mérnöktovábbképzés” című tanulmányában. Természetesen a kötet az eddigi hagyományoknak megfelelően ismerteti az intézet programkínálatát új és már sikeres tanfolyamait a lényegi információkat összefoglalva. A részletes tanfolyami tematika megismerésére módja van az interneten, az intézeti honlapon (xxx.xxx.xxx.xx), illetve a tanfolyami leírásoknál található linkek segítségével.
Budapest, 2014. február
egyetemi tanár intézeti igazgató
75 éves a Mérnöktovábbképző Intézet – Múlt és jövő találkozása
Program
Helyszín: BME „K” épület díszterem
Időpont: 2014. március 7.
9.00-9.30 | Regisztráció | |
9.30-10.00 | Köszöntők: | Xxxxxx Xxxxx, rektor XXX |
Xxxxxxxxxx Xxxxx, rektor BCE |
10.00-10.30 Xxxxxxx Xxxxxx MTI igazgatója:
„Tanulságok és késztetések”
BME Mérnöktovábbképző Intézet 75. évfordulójára
10.30-11.45 Kerekasztal beszélgetés
„Globális társadalmi transzformációk: válságok, utak és útvesztők” Résztvevők: Xxxxx Xxxxxx akadémikus
Xxxxx Xxx professzor Xxxxx Xxxxx akadémikus
Moderátor: Xxxxxxxxx Xxxxx akadémikus 11.45-12.20 Hozzászólások, vita
12.20-12.30 Zárszó
12.30- Fogadás, kötetlen beszélgetés
ELŐZETES GONDOLATOK A KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSHEZ
Xxxxx Xxxxx
Az új ipari forradalom problémái
A technológia és az emberi munkaerő változó viszonyai folytonosan vitatott téma az ipari forradalom kezdete óta. Ennek történetét és változóan aktuális kilátásait hatal- mas irodalom tárgyalta. Korunkban és a belátható rövid, előttünk fejlődő időszakban két tényező hoz ebben újabb radikális fordulatot.
Az egyik az automatizálás, az ezzel kapcsolódó érzékelő technika és robottechnika rendkívüli fejlődése, amelyek először a haditechnikában és a gyógyászatban olyan eredményeket értek el, amelyekkel minden vonatkozásban helyettesíteni lehet a közvetlen, főleg a manuális tevékenység minden gyakorlatát.
A másik, a szintén ezzel a fejlődéssel kapcsolatos változás az, hogy az említett tech- nológiai megoldások tömegtermelése révén rövidesen olcsóbb és minden szempont- ból gazdaságosabb lesz az automatizált műveletvégzés, mint a világon fellelhető legolcsóbb bérű és még munkavégzésre alkalmas ember. Ez a drámai változás kü- szöbön áll, és legfeljebb öt-tíz éven belül emberek százmilliót fogja érinteni. E két állítás bizonyításához nagyszámú közlemény található az irodalomban.
A felszabaduló embertömeg jövője viszont teljesen bizonytalan: milyen társadalmi rétegeket és hogyan fog érinteni; mi lesz a dolgozók különböző rétegeinek munka- ideje, ez hogyan alakul az alkotó, irányító rétegek és a munkavégző tömegek számá- ra; milyen újabb foglalkozások és elfoglaltságok lépnek be a folyamatba, azok hatá- sa milyen lesz az emberiség arculatára?
Általános megoldásokat jósolni is reménytelen, de van néhány olyan feladat, ami a felkészüléshez elengedhetetlen és időigényes. Az első ilyen a közvélemény és a különböző felelősségű döntéshozók tájékoztatása. A második az alakuló munkafaj- tákhoz szükséges ismeretek tisztázása, becslések ennek arányaira, továbbá azoknak a pedagógiai módszereknek és tartalmaknak a megfontolása, amelyek ezekhez a munkafajtákhoz vezethetnek. A harmadik a felszabaduló idő eltöltésének és haszno- sításának befolyásolhatósága, humán ideálok közelítésének lehetősége. Ehhez tar- toznak azok a pszichológiai vizsgálatok, amelyek az agresszivitás, a vállalkozási, megújítási ösztönzők és a szelíd humán ideálok egyensúlyainak lehetőségeire vonat- koznak.
Xxxxx Xxx
Robotok és neo-ludditák: a differenciálódás kezdetei
Az új robotosítási hullám kezdetben nyilvánvalóan technológiai és nemzetközi nagyvállalati meghatározottságú lesz. A szociális érzékenységet ebből a világból közvetlenül eddig keveset lehetett látni. Magától több belátása a nemzetközi mene- dzsercsoportoknak nem lesz. Mivel a tét a foglalkoztatott csoportok számára igen nagy, így a következő szakaszban a heves összecsapásokat sem lehet kizárni. De a technológia újabban más területeken is szociálisan sebezhetőbbé vált.
A ludditákat általában technika-, vagy legalább is innovációellenes csoportnak hi- szik az angol ipari forradalom idején. Eszerint géprombolók lettek volna a protoanarchisták, akik a gépek megsemmisítésétől vártak nagyobb társadalmi igaz- ságosságot.
A robotokra irányuló neo-luddita próbálkozások valószínűleg időben változnak. Az iparilag fejlett országokban az intenzív viták erről a kettőezer-tízes évek végére várhatóak a szakszervezetekkel és a társadalomkritika különböző osztagaival.
A robotika fejlődése azonban nem őket fogja elsősorban váratlanul érni, hanem a nemzetközi gazdasági periféria különböző részeit századunk húszas éveinek elején. Feltehetően legkésőbb a húszas évek közepére megszületnek azok a mozgalmak, amelyek elszigetelt próbálkozások után megpróbálnak összefüggő választ adni a kialakuló új munkaerő-piaci helyzetre. Azonban úgy gondoljuk, hogy különböző iparágakban, munkaterületeken a feladatokra kialakított robotokkal kapcsolatban a munkaerő-piaci, vagy humán kollegiális reakciók igen eltérőek lesznek. Egyes terü- leteken ezek munkába állítását jövőbeli kollegáik elfogadják, sőt támogatják. Máso- kat inkább kísérletek jellemzik majd munkaerő-piaci korlátok felállítására: megbíz- hatósági, érzelmi vagy morális tényezőkre hivatkozva. Végül, bizonyára lesz néhány olyan terület, ahol a potenciális társalkalmazók vagy humán kollegák a robotok terjedését ellenségesen fogják fogadni.
A konkrét hozzáállások sorát, a szakmai példák sorát végtelenül folytathatnánk, lassan beérünk a differenciálódó alkalmazások világába, és az esetleges elfogadó, lelkes és elutasító reakciók is igen sokfélék lesznek.
Xxxxx Xxxxxx
A munka jövője a XXI. században
A 2007-10 közötti nemzetközi pénzügyi és világgazdasági válság a második világ- háborút követő világfejlődés sajátos „záróakkordja” és egy új szakasz nyitány volt. Azok a folyamatok, amelyek – lényegében lezárulóban vannak – és az új szakaszt meghatározó tényezők a XXI. század második évtizedében keverednek, de egyre inkább láthatók a főbb változások körvonalai.
Az egyik leglényegesebb változás, amelynek tényezői átívelik a lezáruló és kibonta- kozó szakaszt a munka jövőjével kapcsolatosak. Az 1990-es évek közepén egy glo- bális, tehát valamennyi kontinensre kiterjedő kutatást irányítottam ebben a témában az ENSZ Egyetem keretében. Választ kívántunk adni az 1995-ben rendezett, kop- penhágai szociális világcsúcs konferencia egyik döntő fontosságú kérdésére, vagyis arra, hogy milyen globális változások mennek végbe a foglalkoztatást meghatározó területeken a következő két - három évtizedben. A fejlődés mindenben igazolta előrejelzésünket. A „Munka Jövője” volt a kutatás egyik döntő fontosságú fejezete. Előadásomban azért választottam ezt a témát, mert egyike azoknak, amelyek átível- nek a két korszakon és meghatározó fontosságúak a jövőt illetően. Átalakulóban vannak és új módon hatnak a főbb meghatározó tényezők: a népesedési folyamatok, beleértve a nemzedékek közötti viszonyokat is; a tudományos technikai átalakulás főbb területei, következményei, követelményrendszere és ajánlott lehetőségei; az anyagi termelés, a szolgáltatások és a fogyasztás szerkezetének megváltozása; a társadalmi és gazdasági intézmények szerepe stb.
Az új fejlődési szakaszban a munka jövőjét meghatározó tényezők hatása globális jellegű, és nem kerüli el Magyarországot sem. Az alkalmazkodás gyorsasága és minősége a nemzeti jóléti viszonyok alakulásának és a globális versenynek egyik legfontosabb tényezője.
IPARPOLITIKA, MŰSZAKI FEJLESZTÉS, MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZÉS
HÁROMNEGYED ÉVSZÁZAD TANULSÁGAI
Xx. Xxxxxx Xxxxxx
c. egyetemi tanár
BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszék
„Mennél nagyobb a műveltség, annál több ágra oszlik minden tudomány, minden mester- ség, s mennél jobban eloszlik, annál magasabb lépcsőre emeltetik, mert minden ágán külön ember lépvén, azt legnagyobb tökéletességre bírhatja.”
Gr. Xxxxxxxxx Xxxxxx: Hitel, Pesten 1830., 92. oldal
Vannak évfordulók, melyeket nyilván sem tart a fakuló emlékezet, de vannak olya- nok, melyekre emlékezni nem csak egy jeles fordulón lehet. Intézmények vesznek el a futó időben, s hatásuk generációk életében alig hagy nyomot.
Az 1939-ben Európában elsőként alapított Mérnöki Továbbképző Intézet (mai nevén Mérnöktovábbképző Intézet) – reméljük, véleményünket osztja e kötet lapjait forga- tó minden olvasó – maradandó értékeivel része a magyar mérnökképzésnek, tovább- képzésnek és a magyar műszaki és természettudományos kultúrának.
Tanulmányunk nem csupán e háromnegyed évszázad rövid összegzésére vállalko- zik, hanem szeretné a figyelmet ráirányítani a hozzá vezető útra is, amely a 19. szá- zad második felében létrejött önálló Műegyetemmel, a jelentős ipari gyakorlattal rendelkező tanárokkal érdemben tudott hozzájárulni a századvég technikai fejlődé- séhez, amely nem egy területen túlmutatott az ország határain. Mindezeknek szerves része lett a mérnökök továbbképzése is.
Összeállításunk a mérnökképzés, továbbképzés, ipari kihívások és lehetőségek tri- umvirátusában viszi végig a háromnegyed évszázad történetét. Természetesen, en- nek a 75 évnek – mint a magyar történelemnek, s benne az iparpolitikának – voltak különböző korszakai, lehetőségekkel, megvalósult tervekkel, de megtorpanásokkal is.
A cél mindig egyértelmű volt: korszerű mérnökképzéssel és erre épülő mérnöki továbbképzéssel szolgálni a technikai kultúra ügyét, amely magában hordozza a napjaink kihívásaira adandó jó válaszainkat is.
I. VÁZLATRAJZ A MÉRNÖKKÉPZÉS ÉS IPARTÖRTÉNET „HOSSZÚ”
19. SZÁZADÁBÓL
A „hosszú 19. század” az 1867-es kiegyezéstől az I. világháborúig tartó időszaka Magyarország ipartörténetében a korszerű, európai értelemben vett versenyképes nagyipar létrejöttének korszaka. Ennek szerves részét képezte a nemzetközi elisme- rést kiváltó műegyetemi mérnökképzés, ahol jelentős ipari gyakorlattal rendelkező tanárok tanítottak.
Az Egyetem és az ipar szoros kapcsolata nem csupán versenyképes gyártmányok megvalósulását hozta, de mindez együtt járt a korszerű mérnöki ismeretek tovább- adásával. E továbbképzésnek valósította meg szervezeti kereteit Európa első Mérnö- ki Továbbképző Intézete.
Természetesen, a 19. század utolsó harmadának gazdasági – alapvetően ipari fejlő- dését – három fontos, egymáshoz kapcsolódó eseménysor határozta meg: a reform-
kor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1867-es kiegyezés. A nemzeti nyelv, a kultúra megteremtéséért folyó küzdelem együtt járt az ipar – a nyugat-európai értelemben vett nagyipar – létrehozásával.
A nyugat-európai ipari forradalmak hatása néhány évtizedes – esetenként évszáza- dos – késéssel jelentkezett. A gyáralapítások ütemének gyorsulását mutatja, hogy 1790-1840. között 45 gyárat, köztük több rövid életű kisüzemet hoztak létre, s ezzel szemben 1840-48. között e térségben (a korabeli Magyarország területén) 60 üzemet (gyárat) alapítottak.
Xxxxxx irányú volt a gyáralapítás ebben az időben? A korabeli források arra a jogos megállapításra bátorítanak bennünket, hogy messzemenően figyelembe vette a kor igényeit, lehetőségeit. A létrehozott gyárakban korszerű gépi berendezéseket helyez- tek üzembe, megbízható termékeikkel, gyártmányaikkal versenyképesek tudtak lenni a hazai és a nemzetközi piacokon. Nem csupán piac szerző, de érdemi piac megtartó politikát folytattak. Tárgykörünkben csak felsorolhatunk néhányat: Óbudai Hajógyár (1836), Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxx (1841), Ganz gyár (1844) alapításait.
A 19. század első felének iparfejlesztése nem csupán új technikai kultúra meghono- sodását jelentette, de kialakított egy új munkakultúrát, átalakította a foglalkozás szerkezetét, s mindezzel a települések fejlődését is jelentős mértékben segítette elő. A reformkor sodrában megindult, illetve felgyorsult iparosítás érdemi eredményei az 1867-es kiegyezés után valósultak meg.
A dualizmus kora, Magyarország gazdaságtörténetében a modern iparosodás kibon- takozásának, a gépi nagyipar kialakulásának és látványos fejlődésének időszaka. Ennek alátámasztására nézzük meg néhány ország összehasonlításában az ipar évi növekedési mutatóját 1860-1913 között:
Ország | Ipari növekedési mutató (%) |
Egyesült Királyság | 1,2 |
Franciaország | 1,8 |
Ausztria | 3,1 |
Svédország | 5,4 |
Olaszország | 1,5 |
Magyarország | 3,5 |
Az adatsor jól mutatja, hogy Magyarország ebben az időben egy iparilag dinamiku- san fejlődő ország volt. 1869-1910 között az ipar részaránya a foglalkoztatottak körében 10%-ról 18,3%-ra növekedett. 1857-ben 409.616 fő foglalkozott iparral, 1869-ben már 646.964 fő, 1890-ben 913.010 fő. 1913-ban a nemzeti jövedelem 27%-át termelte az ipar.
A magyarországi iparágak közül leginkább a gépipar volt nagyüzemi jellegű. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (GyOSz) 1903. évi jelentésében írta: „A magyar vas- és gépipar országunk egyik méltó büszkesége, mely tudvalevőleg mennyiségileg is, de kiváltképpen minőségileg a külföldi iparral szemben erőtelje- sen és sikeresen állja meg a helyét.”
Az iparfejlesztés élénkítő hatást gyakorolt a pénz- és tőkepiacra, amely a felgyorsult fejlődési ütemben jó befektetést remélt. Magyarország később lépett a nyugat- európai értelemben vett korszerű nagyipari fejlődés útjára. E fáziseltolódás viszont egy korszerű technika megvalósulásának lehetőségét is magával hozta, habár e mel- lett szinte sajátossága a korabeli magyar gazdaság- és iparpolitikának a hazai tőke hiánya, amely hatást gyakorolt az ipar szerkezetének alakulására, fejlődésének ten- denciáira. A Monarchián belül kialakult gazdasági közösség némileg kiegyenlítette a hiányosságokat, s ösztönzőleg hatott más országok ipari tőkéjének beáramlására. Mindez hozzájárult a nagybankok ipart támogató tevékenységének fokozásához, bizonyos értelemben a belső piac szerkezetének alakulásához.
Mindezek mellett fontosnak tartjuk az állam ipartámogató tevékenységét. Ezek meg- fogalmazódtak az elfogadott ipartörvényekben (1881, 1890, 1907), amelyek alapján a gyárak jelentős pénzbeli támogatást kaptak korszerű gépi berendezések vásárlásá- ra, új ipari létesítményekre. A korszerű iparfejlesztés természetes következménye lett a szakmakultúra növekedése. Mindez megnyilvánult a gyárakban dolgozó szak- munkás arány növekedésével (nagyobb üzemekben szakiskolák működtek), de ha- tással volt a különböző régiók iparosítására is.
Az iparfejlesztés, a korszerű, versenyképes gyártmányok előállítása nem csupán a szakmunkás réteg új ismereteit igényelte, de a tervező és az ipari folyamatokat iránytó mérnökökkel szemben is új követelményeket állított.
E – hazai és nemzetközi – kihívásokra érdemi választ adott a Műegyetem jelentős ipari gyakorlattal, szabadalmakkal, találmányokkal rendelkező tanáraival. A műsza- ki felsőoktatás korábbi időszakával nem foglalkozhatunk, habár a korabeli gazdaság által felvetett kérdésekre már az 1782-ben alapított Mérnöki Intézet (Institutum Geometrico Hydrotechnicum) – egyetemünk jogelőd intézménye – választ tudott adni, főleg az út, vízgazdálkodás területén, de a kibontakozó magyar ipar néhány területén is.
Hangsúlyozni kell a gazdaság és a műszaki képzés szoros kapcsolatát, amelynek európai értelemben vett eredményeit – amelyek nem maradtak meg országhatáron belül – az önálló Műegyetem 1871-es létrejötte után tudta kamatoztatni. (Az alapítás királyi jóváhagyása 1871. július 10-én volt.)
Az első rektor Xxxxxxxx Xxxxxx (1819-1890) egyetemfejlesztési koncepciójának alapja az egyetem és ipar szoros kapcsolatára, valamint az érdemi nemzetközi kap- csolatokra épült. Ennek realizálására került az egyetemre – mások mellett – Xxxxx Xxxxx (1859-1922), Xxxxxxxxxxx Xxxxxx (1853-1942), Xxxxxx Xxxxx (1844-1914),
Xxxxxxx Xxxxxx (1818-1905), Xxxxxxxxx Xxxxxx (1847-1926),
Xxxx Xxxx (1854-1922).
A korszerű mérnökképzés és továbbképzés szerves részét jelentette a gazdaságtu- dományi tárgyak oktatása, melyek nyomon követhetők az 1850-es évektől, de e tárgykörök tematikus gazdagodása a 20. század elejétől figyelhető meg. A Műegye- tem Tanácsának javaslatára 1912-től indult a posztgraduális jellegű közgazdászkép- zés, s 1914-től királyi jóváhagyással – Európában elsőként – mérnöki oklevél esetén egy éves továbbképzéssel adtak ki közgazdasági mérnöki oklevelet. A korszerű (köz)gazdasági képzés műegyetemi kereteinek megvalósításában meghatározó sze- repe volt Xxxxxx Xxxxxx (1877-1953) professzornak.
A mérnökképzés mellett a 20. század elején felvetődött – az ipar és a gazdaság kü- lönböző szereplőinek részéről – a továbbképzés fontossága. E feladat megvalósulá- sához fontos és meghatározó szerepet vállalt a Magyar Mérnök- és Építész Egylet. E kezdeményezések eredményessége alapján a Műegyetem Tanácsának 1924. novem- ber 21-ei ülésén Xxxxx Xxxxxx (1873-1925), a Közgazdasági Osztály (amely kari funkciót töltött be) akkori dékánja – az egyetem Statisztika Tanszékének vezetője – vetette fel először a mérnöktovábbképzés gondolatát.
A Műegyetem oktatói kara a javaslatot egyértelműen támogatta. A Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztérium a felterjesztést jóváhagyta, s még abban az évben megin- dult egy üzemgazdasági és közgazdasági tanfolyam 82 mérnök részvételével. A tanfolyamot a neves gépészmérnök, Xxxxxxxxx Xxxx (1872-1955) professzor – aki ekkor a rektori tisztséget is betöltötte – „hézagpótlónak” nevezte.
Az I. világháború után megváltozott Magyarország helyzete. A trianoni békeszerző- dés, a Monarchia felbomlása megváltoztatta a gazdaság, s alapvetően az ipar szerke- zetét, lehetőségeit is. Mindezek új kihívásokat jelentettek a mérnökképzés számára, de a mérnöki továbbképzés területén is.
II. IPARPOLITIKAI KIHÍVÁSOK, GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS, MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A trianoni békeszerződéssel (1920. június 4.) bekövetkezett területi csökkenés sú- lyos aránytalanságokat idézett elő az ország gazdasági életében. 1920-ban a háború előtti ipari termelés 35-40%-a, 1921-ben 50%-a realizálódott. A trianoni békeszer- ződés alapjaiban változtatta meg a belső piacot, a gyáripar lehetőségeit.
A vasúti közlekedési eszközöket gyártó ipari vállalatok Magyarországon maradtak, s a vasúthálózatnak csak 38%-a került az új országhatár közé. Trianon megfosztotta az országot valamennyi föltárt szénhidrogén készletétől, teljes kősóbányászatától. Az ércbányászat pedig a rudabányai vasérc, az úrkuti mangánérc bányászatra szűkítette le a termelést. A széntermelés az I. világháború alatti 10 millió t/éves csúcsról a felére csökkent.
Az ország gazdasági stabilizálására Gr. Xxxxxxx Xxxxxx (1874-1946) miniszterelnök kormánya 600 millió aranykorona népszövetségi kölcsönt kért. A kölcsön segítségé- vel sikerült az iparban egy olyan szerkezeti átalakítást végrehajtani, amelynek hatá- sára néhány iparág újra fejlődésnek indulhatott, hamarosan nemzetközi sikereket ért el. 1924-1927 között az ipari termelés 70%-kal emelkedett.
A részletes elemzésre itt nincs lehetőségünk, de a tendenciák érzékeltetésére megfo- galmazható, hogy az ipar szerkezeti átalakítása két vonatkozásban figyelemre méltó: egyrészt az ú.n. „hagyományos” területek fejlesztése (technikai, technológiai), va- lamint új, eddig nálunk nem honos ágazatok beindítása.
Mint ismeretes, a járműgyártás – főleg a vasúti járműgyártás – egy nemzetközi elismertségű mérnök és szakmunkás állománnyal a gőzmozdonyok gyártásában a
19. század végétől szép szakmai sikereket ért el. Tulajdonképpen a vasúti gőzmoz- donygyártás az 1924-ben elkészült 4.24-es mozdonnyal a korabeli technika csúcsát jelentette, de a vasúti járműipar új igényekkel jelentkezett, s nem hagyható figyel- men kívül a nemzetközi piac igénye sem. E felismerés alapján indult a dízel motorok vasúti vontató járműként való alkalmazása, amelyben meghatározó szerepe volt Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxx (1898-1954), valamint a villamos mozdonyok gyártása Kan- dó Xxxxxx (1869-1939) találmánya alapján. Mindkét vontató jármű típus jelentős nemzetközi sikereket ért el. A Ganz motorvonatokból pl. a II. világháború kitöréséig 550 szerelvényt exportáltak.
A mérnöki tervező munka mellett mindezek megköveteltek egy magas színvonalú szakmunkás teljesítményt is. Természetesen a mérnök is „vasúti üzemmódban”
láthatta megvalósult terveit. Pl. a Ganz gyár motorfejlesztési osztályán dolgozó mérnököknek mozdonyvezetői vizsgát kellett tenni a MÁV illetékes bizottsága előtt.
A hagyományos gyártmányok továbbfejlesztése vonatkozásában még egy terület példájával érzékeltetjük ezt. Az izzólámpagyártásban a 19. század végétől szintén nemzetközi elismerést arattak az Egyesült Izzó termékei. Az új fogyasztói igények új termékeket igényeltek. E felismerés alapján kezdték gyártani 1931-től – Xxxxx Xxxx (1891-1944) találmánya alapján – a kripton töltésű izzólámpákat. (A szabadalom 1930. augusztus 11-én került bejegyzésre.) Mint látható a bejegyzéstől alig fél év telt el, s már piacra került a versenyképes termék.
Új iparágak honosodtak meg jó minőségű termékekkel (rádiógyártás, textilipar). A rádiózás 1925. december 1-jén indult Magyarországon, s néhány év múlva olyan sikeres készülékeket tudtak gyártani, hogy azoknak 70-75%-a eladható volt nemzet- közi piacokon. (A termelés évi mennyisége 40-45 ezer db volt.) Az 1920-as évek második felétől üresen maradt katonai laktanyákba textilipari berendezéseket telepí- tettek, korszerű, alapvetően Franciaországból vásárolt gépekkel. Nem csupán új iparág erősödött meg ezzel, de a nők munkába állásának lehetőségeit is elősegítet- ték.
A századvég, valamint a 20. század első évtizedeinek magyarországi ipari fejlődésé- hez, technikai kultúrájához két tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni. Egy- részt azt, hogy a magyar gyáripar vezetői folyamatosan tanulmányozták a világ fejlett régióinak technikai eredményeit, ezeket igyekeztek Magyarországon haszno- sítani. Másrészt arra törekedtek, hogy a technikai kultúra hazai gyártmányai gyorsan piacot találjanak. Ezeknek jó színterei voltak azok a nemzetközi fórumok, elsősor- ban kiállítások, ahol az adott lehetőségek között Magyarország is szerepelt.
„A külföld tanulmányozása szükséges ránk nézve, nagyrészt vele élünk, akár kiállít- va nyers terményeinket, akár onnan látva el bennünket. Legnagyobb haszna azonban mindenesetre abban rejlik, hogy megbízható mértéket nyerjünk általa saját állapota- ink megítéléséhez.” – írta Xxxxxx Xxxxxx „Magyarország közgazdasági és művelődési állapotai” című, 1879-ben megjelent munkájában.
A későbbi évtizedek töltik meg e gondolatokat, elvárásokat tartalommal. Mint ko- rábban már utaltunk rá, a 20. század I. világháború utáni évtizedeiben még hangsú- lyosabban jelentkezik – talán a 19. század utolsó negyedének örökségére építve – a szakértelem, a szakképzés fontossága.
A műszaki fejlesztés, a technikai kultúra eredményeihez járultak hozzá a jelentős ipari gyakorlattal rendelkező műegyetemi tanárok. Az 1920-as években egy
kényszerű generációváltás is történt: Xxxxx Xxxxx (1859-1922), Xxxxx Xxxxx (1844-1914), Xxxxxxxxxxx Xxxxxx (1853-1942) helyét a tanítványok veszik át, akik szintén világhorizonton alkotó mérnökök: Xxxxxxxxx Xxxx (1872- 1955), Xxxxxxx Xxxx (1883-1956), Xxxxxxxx Xxxxxx (1883-1959) és mások.
Nem elszigetelt, csupán tudást osztó fellegvár volt a Műegyetem. A mérnöki ismere- tekre tanító, a mérnöki szemléletet alakító intézmény volt jeles tanáraival, akik az oktatást, a kutatást, az ipari gyakorlatot úgy tudták ötvözni, hogy munkájuk egyik fontos eredménye lett a helyüket jól megálló mérnökgenerációk sora. Mindezekkel párhuzamosan a mérnökképzésre épülő mérnöktovábbképzés a megszerzett tudással végzett munka közben jelentkező ipari igényekre igyekezett gyors és szakszerű választ adni. (Ekkor még nem szervezeti keretek között.)
A Műegyetem Tanácsának 1924. november 21-ei xxxxxx Xxxxx Xxxxxx (1873-1925), a Közgazdasági Kar dékánja vetette fel a mérnöktovábbképzés gondolatát, amelyet az egyetem professzorai egyértelműen támogattak. Fontos hangsúlyozni, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a felterjesztést még abban az évben jóvá- hagyta, s 1925-ben megindulhatott egy üzemgazdasági, valamint közgazdasági tan- folyam.
A „hézagpótlónak” nevezett tanfolyam sikere alapján a szervezett keretek között működő mérnöktovábbképzés ügye is napirendre került, amelynek legfontosabb állomása az 1931. április 19-20-án megrendezett Magyar Országos Mérnökkong- resszus volt, ahol Pattantyús Xxxxxxx Xxxx (1885-1956) műegyetemi professzor „A mérnökök nevelése és képzése” című előadásában megfogalmazta a mérnökök szer- vezett továbbképzésének gondolatát.
Javaslatát a Mérnökkongresszus határozattá emelte, mely szerint „A mérnökkong- resszus szükségesnek tartja, hogy a magyar mérnökök később is lépést tartsanak a technikai tudományok haladásával…. a Műegyetemen továbbképző előadás- sorozatok és tanfolyamok szerveztessenek… az előadások szövege kiadványok alakjában közzététessenek.”. E szellemben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet több sikeres előadás-sorozatot tartott, ezzel is alátámasztva a javaslat realitását.
A szervezett továbbképzés ügyének újabb állomása az 1936. december 16-án tartott Országos Felsőoktatási Kongresszus volt, ahol Xxxxxxxxx Xxxxx (1877-1966) mű- egyetemi professzor „Mérnöktovábbképzés” című előadásában javasolta, hogy „…a gyakorlatban működő mérnökök továbbképzése céljából létesíttessék a Műegye- temmel kapcsolatban Mérnöki Továbbképző Intézet.”.
A felvetett javaslatot több fórumon vitatták meg, majd a Műegyetem Tanácsa által elfogadott szervezeti szabályzatot 1938. június 30-án felterjesztették Gr. Xxxxxx Xxx (1879-1941) vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A javaslat elfogadást nyert, s 1939. július 26-án Xxxxx Xxxxxx (1885-1951) vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta Európa első Mérnöki Továbbképző Intézetének Szervezeti Szabályzatát.
1939. augusztus 15-én a Hivatalos Közlönyben a következő jelent meg: „A Mérnöki Továbbképző Intézet (a továbbiakban Intézet) célja: a gyakorlatban működő mérnö- kök tudományos továbbképzése, előadások, előadás-sorozatok, … laboratóriumi gyakorlatok révén… A továbbképzés a matematikai, a természettudományi és a mérnöki tudományokon kívül a gazdasági tudományokra is kiterjed. Az Intézet célja továbbá a magyar műszaki szakirodalom fejlesztése.”
Mindezekből egyértelműsíthető, hogy a műszaki értelmiség számára egy komplex továbbképzés kereteit hozták létre. Az intézet első igazgatója Xxxxxxxxx Xxxxx (1877-1966) professzor lett, s helyetteséül a szintén műegyetemi professzort, Xxxxxxxx Xxxxxxx (1883-1959) választották a létrehozott Intéző Bizottság 1940. júni- us 17-i ülésén.
A kapott lehetőséggel – az alapítással – jól tudott élni a Mérnöki Továbbképző Inté- zet, és tartalommal, korszerű ismeretekkel tudta programját megtölteni a választott vezetőség. Az első „nagy tanfolyamot” 1941 tavaszán tartották meg, 10 tárgykörből a műszaki tudományok, a természettudományok és a gazdaságtudományok neves szakembereinek közreműködésével.
Témakörök Szervező professzorok
1. Út-, vasút-, víz-, híd- és vasbetonépítés Xxxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxx
2. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx
3. Építészet Xxxxxx Xxxxxx
4. Gépészet Pattantyús Xxxxxxx Xxxx
5. Elektrotechnika Xxxxxxxx Xxxxxx
6. Vegyészet Xxxxxx Xxxxxx
7. Bányászat Xxxxxxxxxx Xxxx
8. Kohászat Xxxxx Xxxx
9. Matematika Xxxxxxxxxxxx Xxxxx
10. Közgazdaság Xxxxxx Xxxxxx
412 óra alatt 104 előadás hangzott el (Budapesten és Sopronban), amelyeken közel
3.000 mérnök vett részt (ez az akkori mérnökök 32%-a volt).
A tanfolyamok szervező professzorai mellett az előadók sorában található – mások mellett – Xxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxx, Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxxxxx Xxxx, Xxxxx-Xxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxx. Az elhangzott előadások döntő több- sége megjelent „A Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványai” sorozatban.
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1943. évi XCII. rendes közgyűlésén a kiad- vány sorozatot aranyéremmel tüntették ki. A Bíráló Bizottság hangsúlyozta, hogy
„…jelen alkalommal elsősorban azt az intézményt kívánja kitüntetni, amely xxxxxxx munkája folytán kiválóan elősegítette, illetve szerkesztette az utóbbi évek legna- gyobb műszaki kiadvány-sorozatának megjelenését. …ilyen nagyszabású műszaki munkasorozatnak első ízben történt megjelenésével előidézte a magyar műszaki irodalom meggazdagodását, mondhatni újraébredését.”
A tárgyalt korszak (két világháború közötti évtizedek) ipartörténeti összefüggésében megállapítható, hogy az ipar gyors szerkezeti átalakítása több területen nemzetközi vonatkozásokban is új termékek, gyártmányok megvalósulását eredményezte. A technikai kultúra fejlesztéséhez, a műszaki értelmiség képzéséhez – ebben az időben is – érdemben tudott hozzájárulni a Xxxxxx Xxxxx Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, jelentős ipari gyakorlattal rendelkező tanáraival.
Mindezekből természetesen következett annak jogos igénye, hogy a versenyképes- ség megtartása – hazai és nemzetközi vonatkozásokban – igényli a képzésre épülő továbbképzés megvalósítását, s az 1939-ben – Európában elsőként – létrejött Mér- nöki Továbbképző Intézet megtartott előadás-sorozataival jó szolgálója tudott lenni a műszaki kultúra ügyének.
III. EREDMÉNYEK ÉS ELLENTMONDÁSOK A GAZDASÁG- ÉS IPARPOLITIKÁBAN A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN
A Magyar Gazdaságkutató Intézet és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (GyOSz) adatai szerint a magyar nemzetgazdaság háborús károsodása 21,95 milli- árd, 1938-as értékű pengő volt. A gyáriparban 2.119 üzem – vagyis az összes üzem fele – szenvedett átlagosan 45,7%-os kapacitáscsökkenéssel járó károsodást. A Mű- egyetem épületkára több mint 20%-os volt. A felszerelésben a károsodás mértéke meghaladta a 60%-ot.
A háború befejezése után elsődleges feladat volt a gyárak üzembe helyezése a ter- melés megindítására, amely egyrészt a jóvátételi kötelezettségek teljesítését szolgál- ta, másrészt megpróbálta az adott körülmények között a hazai igényeket részben kielégíteni.
A jóvátételi kötelezettségek súlyosak voltak. Az 1945. január 20-án Moszkvában megkötött fegyverszüneti egyezmény szerint Magyarország 6 év alatt 300 millió dollár értékű jóvátételt köteles fizetni: a Szovjetuniónak 200 milliót, Jugoszláviának 70 milliót, Csehszlovákiának 30 milliót. Az összegeket 1938-as árfolyamon vették figyelembe (1 dollárt 5,157 P értékben, pedig ekkor ez az arány 1:10,21 P volt). Ez az arány 1948-ra ismét megduplázódott, tehát a folyó árakon teljesített jóvátétel az egyezmény aláírásához viszonyítva megnégyszereződött. 1948 közepén a megválto- zott politikai körülmények hatására a Szovjetunió elengedte a még nem teljesített részt, így összességében az 1945. évi elszámolási kulcs szerint Magyarország 131 millió dollár jóvátételt teljesített.
Az ország háború utáni státuszából következően – ugyanis a moszkvai fegyverszü- neti egyezmény többek közt deklarálta: „Magyarország státusza megszállt ország” – az 1945 nyarán lezajlott szovjet-amerikai-angol csúcstalálkozón elfogadott döntés szerint a magyarországi német vagyon a Szovjetunió tulajdonába kerül. (Később ezeknek egy részét Magyarország visszavásárolta.)
A jóvátételi kötelezettségek érzékeltetésére megemlítjük, hogy a Ganz gyár, a MÁVAG, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár a Szovjetunió részére – más gyártmá- nyok mellett – 1947-ig 4.640 db négytengelyes légfékes teherkocsit, 800 db négy- tengelyes tartálykocsit szállított. Argentína részére gyártott, de a háború alatti szállí- tási nehézségek miatt a gyárban maradt 10 db Ganz-Jendrassik motorvonatot is elszállították a Szovjetunióba a jóvátétel fejében. Több vasúti kocsi került szintén a jóvátétel alapján Csehszlovákiába és Jugoszláviába.
A gazdasági élet megindítása hatalmas próbatétel elé állította hazánk lakosságát. Ez nem csupán a romok eltakarítását, a gépek üzembe helyezését, a közlekedés megin- dítását jelentette.
Ebben a heroikus küzdelemben meghatározó szerep jutott a műszaki értelmiségnek. Mint korábban említettük, 10.000 körül volt a háború előtt a műszaki értelmiség létszáma, amely erre az időre 5-6 ezer főre csökkent. Az üzemekben a munkát fel- vevő mérnökök szemben találták magukat azzal is, hogy az inflációs körülmények között a felértékelődött természetbeni juttatásokból kihagyták őket, bennük egy rossz politikai demagógia alapján a „tőke kiszolgálóit” látták.
A műszaki értelmiség szakmaszeretete, valamint az 1945. január 18-án megalakult Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének értő vezetése Xxxxxx Xxxx (1914-1980) irányításával enyhíteni tudta a feszültségeket.
Meggyőződésünk – mely a korabeli dokumentumok ismeretén alapul -, nincs ma- gyar újjáépítés, gazdasági talpra állás, eredményes 3 éves terv a magyar mérnökök és technikusok munkája nélkül. Sajnálatos, hogy ezt a szervezeti keretet egy fokoza- tosan erősödő rossz politika szolgálatában megszüntették. Hasonló sorsra jutott már korábban a Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége is.
1948 után a magyar gazdaság és társadalom ellentmondásokkal terhes időszaka vette kezdetét. A 3 éves terv, amely az ország háborús sebeinek eltüntetését tűzte ki célul, realitásokon alapult. Ezzel szemben az 1950-ben induló 5 éves terv már magán vi- selte az akkori politikának a magyar valóságot figyelmen kívül hagyó kapkodásait. Már 1951-ben módosították az 5 éves terv irányszámait, melyben a nemzeti jövede- lem 130%-os, a gyáripari termelés 210%-os, s ezen belül a nehézipari termelés 280%-os, továbbá az életszínvonal 50%-os emelését jelölték ki megvalósítandó célul.
Ezek a tervszámok teljesíthetetlenek voltak, s a megjelölt célkitűzések óriási terhe- ket róttak az ország lakosságára. A tervutasításos rendszer behatárolta a vállalatok mozgásterét, kiiktatta a kereslet-kínálat ősi piactörvényét, de tovább nehezítette a vállalatok helyzetét azzal, hogy egyre több szakképzetlen személy került politikai érdemei alapján vezető pozícióba. A régi vezető gárda radikális cseréje – elsősorban politikai okok miatt – éreztette hatását az iparban is. A gyakorlattal és komoly szak- ismerettel rendelkező szakemberek nem csupán a döntési munkakörökből szorultak ki, hanem számottevően romlott anyagi helyzetük is. (Míg 1946-ban a mérnökök- szakmunkások kereseti aránya 2:1 volt, addig ez az arány fokozatosan 1,18:1-re
csökkent, s a 35 év alatti mérnökök kevesebbet kerestek, mint a velük azonos életko- rú szakmunkások.
A megfelelő szakképzettségű utánpótlás biztosítva volt, de ennek ellenére megkez- dődött a nem szakképzett vezetők térfoglalása, egyértelműen a politikai megbízható- ság alapján. Az értelmiség rétegén belül a mérnökök aránya a két világháború közöt- ti időszakhoz képest megháromszorozódott. Ezek az arányok érvényesültek a felső- oktatásban is. (9,5%-ról 30%-ra). Az erőltetett iparosítás megnövelte a szakképzet- len munkaerő arányát, amely magával hozta a termelés minőségi csökkenését.
Új ipartelepek, gyárak üzembe helyezése mellett (pl. Dunaújváros) „újra” avattak gyárakat. 1950. március 20-án felavatták a háborús jóvátétel fejében a Szovjetunióba szállított és újra felszerelt Mátravidéki Erőmű első részlegét.
A korábbi iparszerkezet átalakult, radikálisan megnövekedett a nehézipar (1950-1955 között ide koncentrálódott a beruházások 90%-a). Az ipar villamos energiaigényének jelentős növekedése nem járt együtt a termelés ilyen mértékű emelkedésével, inkább az energiát pazarló berendezések és üzemmódok éltek to- vább.
A vasúti járműgyártás – a korábbi évtizedek szakmai tapasztalataira építve – korsze- rű mozdonyokat gyártott. Az 1950-es évek végén a Ward-Leonard rendszerű moz- donyok nemzetközi viszonylatban is versenyképes gyártmányok voltak. (Együttmű- ködés alakult ki a német Krupp gyárral, illetve francia üzemekkel.) Természetesen e tanulmány keretei között nincs lehetőség arra, hogy a magyar ipar teljes szerkezetét bemutassuk, csupán utalásszerűen van mód erre.
Sajátos helye volt a magyar iparban, s technikai eredményeivel piaci meghatározó volt az Egyesült Izzó (Tungsram). A piacon maradás alapfeltétele volt az állandó gyártmányfejlesztés (a volfram szálas izzótól a kripton töltésű izzón át a genura lámpáig).
A Tungsram két vonatkozásban is fontos. Egyrészt e gyár alapította egyetemünk Atomfizika Tanszékét 1938-ban Xxx Xxxxxx (1900-1992) vezetésével, másrészt e gyárban jött létre Magyarország első ipari kutató laboratóriuma Xxxxxxx Xxxxx (1868-1941), egyetemünk korábbi professzorának irányításával.
Az egyetem és az ipar eredményes kapcsolatát, mának szóló tanulságait példázza a Tungsram és a Műegyetem együttműködése. Természetesen a Műegyetem és az ipar kapcsolata számtalan más területen is nyomon követhető. Ilyen a híradástechnikai ipar – Orion gyár – Barta István (1910-1978) professzor közreműködésével, vagy a
gyógyszeripar, amelynek eredménye több korszerű gyógyszer (pl. Cavinton) Szántay Csaba (1928- ) professzor irányításával.
A magyar gazdaságban a nemzetközi sikereket is elért termékek és gyártmányok ellenére az 1960-as évek közepén egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a tervutasításos gazdaságpolitika nem viszi előre, hanem visszaveti az ország gazdasági életét, s ez is radikális változásokat igényel. A műszaki fejlesztés, a piacgazdaság ügye nem ma- radhatott periférikus kérdés, hiszen a világ iparilag fejlett térségeiben soha nem tapasztalt változások mentek végbe. A tudományos ismeretek robbanásszerűen bő- vültek. Az iparilag fejlett országok többségében a műszaki fejlesztés eszközeinek felhasználásával jelentős mértékben csökkentették a fajlagos energia- és anyagfel- használást, valamint sikeres volt a termelési és technológiai szerkezet átalakítása is.
A magyar gazdaság a korszerű, versenyképes gyártmányok mellett több, már évek óta elavult termék gyártásával csak részben tudott érdemi választ adni a világ kihí- vásaira. Ezekben a sajátos kelet-európai évtizedekben a mérnökképzés, és ezzel párhuzamosan a mérnöki továbbképzés igyekezett az úgynevezett „nagypolitika” helyett választ adni, de ezek a jövőnek szóló válaszok sokszor nem kerültek meg- hallgatásra. Nézzük meg röviden a mérnöki továbbképzés lehetőségeit és eredmé- nyeit az előzőekben tárgyalt korszakban.
A Mérnöki Továbbképző Intézet a műegyetemi oktatás indulásával párhuzamosan – még a romos, ablaküveg nélküli termekben – elindította továbbképző tanfolyamait. 1945-ben 174 fő vett részt a továbbképzéseken, 1947-ben már 2.176 fő, 1949-ben 4.748 fő. Újra megjelent a Technika című folyóirat. A Műegyetem szükségesnek tartotta egy tudományos folyóirat megjelentetését, s ezt realizálta az Intézet azzal, hogy 1947-ben megjelentette angol nyelven a „Műegyetemi Közlemények”-et. 1949-ig 6 szám jelent meg. (Tulajdonképpen a „Periodica Polytechnica” előfutárá- nak tekinthető a Műegyetemi Közlemények.)
1949-ben napirendre került a műegyetemi reform, melynek 1947-es elindítója a mérnökszakszervezet volt, de ekkor már nem működött, mert az „egységes szak- szervezeti politika” áldozata lett. A reform szellemében a mérnökök számának radi- kális növelését írták elő, Veszprémben, Miskolcon új műszaki egyetemek jöttek létre. A mérnöktovábbképzés több intézmény feladata lett. Ez véget vetett egy egy- séges továbbképző koncepció érvényesülésének. 1951-ben az Intézet az Oktatási Minisztérium felügyelete alá került.
Mit lehetett tenni ebben a helyzetben? A Műegyetem professzorai által megtartott előadásokkal a korábbi időszak szakmai színvonalát fenntartani. Az előadói, illetve tanfolyami kör kitágult, növekedett azzal, hogy először Miskolcon 1951-ben
Terplán Zénó (1921-2002) professzor vezetésével megalakult a Mérnöki Tovább- képző Intézet részlege, majd 1962-től a veszprémi Vegyipari Egyetem is bekapcso- lódott a mérnökök szervezett továbbképzésébe.
Az 1950-es évek közepén – látva a továbbképzés ügyének koordinálatlanságát – a Műegyetem vezetése több fórumon foglalkozott az Intézet tanfolyami rendszerének fontos szerepével.
Ez jellemző volt a következő időszakra is. Gillemot László (1912-1977) rektor az Egyetemi Tanács 1959. december 15-i ülésén javasolta a mérnöktovábbképzés szakmai színvonalának megőrzése érdekében egy koordinált tanfolyami rendszer megvalósítását, valamint megfogalmazta a szakmérnökképzés megindításának leg- fontosabb feltételeit és lehetőségeit.
1957-58 fordulóján a mérnöktovábbképzés fokozatosan visszanyerte szakmai szín- vonalát. A továbbképzés fontosságát minden fórum elismerte (minisztériumok, MTESZ). A műszaki egyetemek meghatározó szerepet kaptak a továbbképzésben. Igyekeztek érvényre juttatni a szakszerűséget. A korabeli dokumentumok elemzése egyértelműen bizonyítja, hogy ebben érdemi támogatást kaptak a műszaki egyete- mek a MTESZ különböző egyesületeitől. Ugyanis az egyesületekben – a szervezet jellegéből adódóan együtt tevékenykedtek az iparban, valamint az egyetemeken dolgozó mérnökök. A továbbképzés keretei között igyekeztek megvalósítani a „kint és bent” harmóniáját. Mindezekkel párhuzamosan nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem – amely sajnos, napjainkra veszített erejéből és tartalmából – hogy a MTESZ egyesületei a műszaki értelmiség szakmai fórumai is voltak, s az itt megfogalmazott igények a Mérnöki Továbbképző Intézet tanfolyamain realizálód- tak.
Tovább bővültek a regionális központok. A két vidéki műegyetemi továbbképző központ mellett – bizonyos értelemben a térség fokozatosan erősödő műszaki felső- oktatására támaszkodva – Győrben és Pécsett is megindultak a továbbképzések. E két alközpontban az 1960-as évek végén több, mint 100 tanfolyamot tartottak éven- te.
Tematikájában is gazdagodott a továbbképzés. Úgynevezett határterületi témák
– melyeknek fontosságát később széles körben felismerték – bekerültek a progra- mokba. Ezek közé tartozott a szabadalmi ügyvivői tanfolyam, amelyet mérnöki végzettségű és az Intézetnél végzett iparjogvédelmi tanfolyammal rendelkező ve- gyész és gépészmérnökök részére tartottak.
Az 1960-as évek második felében napirendre került Magyarországon a gazdasági reform, amely már az indulásánál magán viselte ellentmondásait, de a tervutasításos
rendszerhez viszonyítva nagyobb mozgásteret biztosított az ipar, s egyben a műszaki értelmiség számára. Ebben az ellentmondásos helyzetben került újra napirendre a Mérnöki Továbbképző Intézet ügye, alapvetően szervezeti vonatkozásban.
A 25/1969. (VI. 20.) sz. kormányrendelet a Mérnöki Továbbképző Intézetet a Buda- pesti Műszaki Egyetem keretébe integrálta, s a művelődési miniszter 163/1971. (MK 21.) MM sz. utasításában a BME rektorának felügyelete alatt létrehozta a Mér- nöki Továbbképzési Tanácsot, amely koordináló feladatot kapott, munkáját a külön- böző szakbizottságok segítették.
Korabeli források elemzése alapján megállapítható, hogy e keretek tudták biztosítani az adott lehetőségek között a mérnökök szakmai továbbképzését. Természetesen a műszaki alkotó munka gátjait és a műszaki-technikai fejlesztés gondjait megoldani nem tudták – mondhatjuk – nem is ez volt a feladatuk, de a mérnököket megismer- tették a technikai kultúra különböző területeinek eredményeivel, s egyben magukban hordozták a megvalósulás lehetőségeit.
Az 1970-es évek első felében az Intézet által rendezett tanfolyamokon évente több, mint 20 ezer fő vett részt. A szám jelentős még akkor is, ha bizonyos átfedések is lehetségesek az egyes tanfolyamokon résztvevők között. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a mérnökök közel 25%-a részt vett a Mérnöki Tovább- képző Intézet tanfolyamain.
A tanfolyamok hatékonyságáról, a továbbképzés tematikus bővítésének lehetőségei- ről is tárgyalt több alkalommal a budapesti, a miskolci, a veszprémi műszaki egye- temek tanácsa. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az egyetemek nem adminisztratív irányító feladatokra fókuszáltak, hanem oktatóik műszaki eredményeinek – amelyek jelentős nemzetközi tapasztalatokra is építettek – minél hatékonyabb megismertetési lehetőségeire.
A Mérnöki Továbbképző Intézet is igyekezett bővíteni nemzetközi kapcsolatait is. Ennek jó színterei voltak a különböző nemzetközi konferenciák, továbbképzési tapasztalatszerzések. Az Intézet feladatait jól összegezte egy 1979. május 21-én megfogalmazott dokumentum: „A mérnöktovábbképzést alapvetően két mozgató erő kell, hogy lendületben tartsa: az egyik a jól szelektált ipari igény, a másik a ki- képzésre kerülők személyes ambíciója, amit az iparban hasznosítható tudás meg- szerzése motivál.”.
Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a Mérnöki Továbbképző Tanács
– néha szubjektív okok alapján – nem jól ítélte meg az Intézet működését. E tények viszont nem tudták megváltoztatni a továbbképzés új irányait, melyek igyekeztek
alkalmazkodni a tudományos-technikai átalakulás igényeihez. Az 1980-as évek elején a vezetésben bekövetkezett személyi változások az érdemi munka erősödését hozták. Itt nem csupán a tanfolyamok számának, a hallgatói létszámnak növekedésé- re gondolunk, hanem a tartalmi megújulásra is.
A nemzetközi kapcsolatok tartalmi megerősödésének jele volt a Nemzetközi Mér- nökpedagógiai Társaság (IGIP) 1985-ben Budapesten megrendezett Szimpóziuma, amelyen 380 résztvevővel közel 100 előadás hangzott el (amelyen a kelet-közép- európai partner egyetemek képviselői először vettek részt). Nemzetközi vélemények szerint is a budapesti tanácskozás az IGIP történetének egyik jelentős konferenciája volt.
A következő évek nemzetközi tanácskozásain egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Mér- nöki Továbbképző Intézet 1939-es megalakulása – Európában elsőként – példaérté- kű a mérnöki továbbképzés történetében. A művelődési miniszter 20/1986. (VII. 31.) MM sz. rendelete –, amely a felsőoktatási intézmények szervezetéről és műkö- déséről intézkedett – átalakította az Intézet nevét, s ettől az időponttól Mérnökto- vábbképző Intézet néven végzi munkáját.
Mindez nem jelentett tartalmi megtorpanást, inkább megfigyelhető mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban az Intézet erősödése. 1988/89-ben megkezdődött a gaz- dasági mérnökök szervezett továbbképzése, s 1990-ben az Intézet az Európai Mér- nökszövetség (FEANI) tagja lett. Az Intézet munkájának jó nemzetközi megítélését jelenti, hogy 2000-ben az UNESCO-tól az első Mérnöktovábbképző Intézet elisme- rést kapta.
A magyarországi rendszerváltás utáni évek gazdasági változásai új igényeket fogal- maztak meg a mérnöki továbbképzéssel szemben is. A Mérnöktovábbképző Intézet sajátos lehetőségeiből adódóan gyorsabban tudott reagálni az új kihívásokra, a gaz- daság új igényeire. Úgy véljük, az Intézet munkájának újabb elismerését jelentette, hogy magyar mérnökök: „European Engineer”, illetve mérnöktanárok: „European Engineering Educator” minősítést szerezhetnek.
Az alapításkor (1939) megfogalmazott cél – ha más történelmi körülmények között is – nem változott. Korszerű ismereteket adni a mérnököknek a diploma megszerzé- se után is. A műszaki fejlesztés, a technikai kultúra legújabb és a gyakorlatban is alkalmazható eredményeivel ismertették meg a mérnöktovábbképző hallgatóit. Vé- leményünk szerint ezek a korszerű mérnöki ismeretek adtak lehetőséget a rendszer- váltás utáni gazdasági változások kihívásaira adandó szakmai válaszokra, amelyek a mérnöki tudás nemzetközi elismerését is hozták.
Természetesen egy ország gazdasági felemelkedéséhez az iparfejlesztéshez szüksé- ges a hosszútávra tervezett kormányzati iparpolitika. Majd 150 évvel ezelőtt Mechwart András így fogalmazott: „Idejekorán fel kell készülni a jövőben jelentke- ző szükségletekre, hogy azokat minél kevesebb versennyel és minél nagyobb ered- ménnyel lehessen kielégíteni.”.
A mechwarti gondolatok a rendszerváltás adta politikai lehetőségek között mennyi- ben tudtak megvalósulni, realizálódni a magyarországi iparpolitikában? Már a rend- szerváltás előtti években megfigyelhető volt egy sajátos kettősség a magyar iparban. Egyrészt néhány gyártmány – amely mögött jelentős hazai és nemzetközi tapaszta- lat, valamint munkakultúra állt – fokozni tudta eredményeit, másrészt megmaradt - az ország számára hatalmas tehertételt jelentő közepes és gyenge minőségben terme- lő - üzemek nem elhanyagolható száma.
Mindezekhez járult hozzá az ú.n. KGST piacok elvesztése. Összességében 1989-1993 között az ipari termelés 40%-kal haladta meg az előző évit, de az export még ebben az évben is csökkent.
A külföldi tőkebeáramlás pozitív tendenciái mellett (Tungsram kutatás-fejlesztésre 600 millió USD-t kapott, Siemens 5.500 új munkahelyet létesített) megfigyelhetők negatív jelenségek is (olcsó munkaerő keresés, nem reális árakon, illetve túlzott mértékben történt privatizáció). Új iparágak honosodtak meg, egykori gyártási ha- gyományok éledtek fel (GM, Suzuki, Audi stb.).
Az 1990-es évek közepének magyar gazdaságában a „húzó ágazat” a jármű és elekt- ronikai ipar volt. A további fejlesztés elengedhetetlen feltétele a K+F (kutatás és fejlesztés) források tényleges növelése. Az 1990-es évek közepén a K+F ráfordítá- sok GDP-n belüli aránya 2,26%-ról 1,01%-ra csökkent, amely az európai mezőny alsó határa volt. (Az EU országai átlagosan 2,0%-ot fordítottak K+F-re 1991-ben, az USA-ban ez 2,8%, Japánban 3,0% volt.) Csökkent a bejelentett találmányok, szaba- dalmak száma mind belföldön, mind külföldön.
E tanulmány nem foglalkozik – terjedelmi okok miatt – a 20. század fordulójának magyarországi ipari és technikai kérdéseivel – habár ezek szerves részei, érdemi hatást gyakorló erővonalai mind a mérnökképzésnek, mind a mérnökök továbbkép- zésének. Keleti Károly „Magyarország közgazdasági és mívelődési állapotai” című 1879-ben megjelent munkájában írta: „A külföld tanulmányozása szükséges ránk nézve…, hogy megbízható mértéket nyerjünk általa állapotaink megítéléséhez…, az ipar legfontosabb gazdasági tényező…, ennek felvirágoztatásához minden erővel kell járulnunk.”. 1996-ban a Magyarok IV. Világkongresszusa és Tudástalálkozója
alkalmából megfogalmazódott: „Mit tehetünk és mit tegyünk, hogy a harmadik évezred sikeres nemzetei között legyünk?”.
Két nagy, sorsfordító idő üzenete között közel 120 év van. Sorsfordító idők üzenetei. Történeti példáink megpróbáltak különösen az elsőre választ adni. Az 1996-os kér- désfeltevésre nem könnyű a válasz, de az elődök példázata segít választ adni. Nem elhanyagolható sem a mérnökképzés, sem a továbbképzés szempontjából az sem, hogy 2012-ben – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának összegzése szerint – a Magyarországon érvényes 15.000 szabadalomból magyar tulajdonban 1.100 van, melyből egyetemi, illetve MTA tulajdonú 100. A magyarországi 300.000 vállalko- zásból 300 vesz részt innovatív megoldásokban.
A magyarországi mérnökképzés – sok más tényező mellett – ezeket is kénytelen figyelembe venni. Hiszen a vállalatok világában új értékrendek erősítése kell ahhoz, hogy a versenyképesség feltételeinek meg tudjunk felelni. Más mérnökképző intéz- mények ez irányú eredményeiről e tanulmány keretei között nem tudunk szólni, s a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vonatkozásában is csupán jel- zésszerűen utalunk a Műegyetem 2000 Konferenciára, illetve a 2003-as BME EU tanácskozásra. Új tudományterületek meghonosodása, az ipari kapcsolatok bővülése jelzi ennek az időszaknak az eredményeit.
A Hogyan tovább Műegyetem? kérdésre adott jó választ a 2010-ben megrendezett tanácskozás. A BME kutatóegyetemi stratégiája öt kiemelt területre fókuszál: fenn- tartható energetika, járműtechnika, közlekedés és logisztika, biotechnológia, egész- ség- és környezetvédelem, nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány, intelli- gens környezetek és e-technológiák. A Műegyetem történetében végigvonul a tudo- mányt, az iparfejlesztést, s az ennek megvalósításához szükséges korszerű mérnök- képzést szolgáló elkötelezettség.
A Műegyetem sohasem volt – mint korábban írtuk – csupán tudást osztó fellegvár, hanem a gazdaság, az ipar, a műszaki haladás felvetett kérdéseire választ adni tudó intézmény. A mérnökképzésre épülő mérnöki továbbképzés a megszerzett egykori tudás maradandóságát, naprakészségét volt hivatott elősegíteni. ennek a küldetésnek a megvalósulása a háromnegyed évszázad története, amely utat mutat a mában a következő időszak teendőihez is.
IRODALOM
- Ginsztler János – Kiss Iván – Németh József: A Mérnöktovábbképző Intézet 70 éve, Szerkesztette: Benedek András, Budapest, 2009.
-
- A nemzetnevelő Imre Sándor (1877-1945) (Szerk.) A 210. október 28-i emlék- konferencia előadásai. Egyetemtörténeti Füzetek . (Szerk. és bevezető tanul- mányt írta: Benedek András), BME Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest, 2011.
- Zelovich Kornél: A magyar kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőok- tatás története, Budapest, 1922.
- Balázs György: Dr. Mihailich Győző az oktató, a tervező, a kutató és a közéleti ember, Budapest, 2002.
- Imre Sándor: Az emberekkel bánás lélektani alapjai
(A Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványai 17. füzet.), Budapest, 1944.
- Heller Farkas: Üzleti szellem és a közérdek
(A Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványai 7. füzet) Budapest, 1943.
- Tallózás a mérnöktovábbképzés klasszikus kiadványaiból Budapest, 1982.
- Technikai fejlődésünk története 1867-1927.
Budapest, 1928.
- Műszaki nagyjaink I-VI. kötet
MTESZ Gépipari Tudományos Egyesület
Szerkesztette: Szőke Béla, Terplán Zénó, Budapest, 1967-1982.
- Németh József: A Műegyetemtől a világhírig (magyar-angol nyelven) Budapest, 2005.
- Németh József: A technika és mérnökség magyarországi története (Mérnökszerepek és ipartörténeti korszakváltások)
Egyetemi tankönyv, Műegyetemi Kiadó 1999.
- Németh József: Műszaki fejlődés – természettudományos műveltség
Műszaki és Természettudományi Egyesületek és Társaságok Magyarországon Budapest, 1998.
- Terplán Zénó: Az Én Gépészem Miskolc, 1998.
- Hogyan tovább Műegyetem?
Felelős szerkesztők: Kovács Kálmán, Tömösközi Sándor, Budapest, 2010.
- Kutatóegyetemi mérföldköveink 2012.
Kutatás-fejlesztés, technológia- és tudástranszfer a Műegyetemen
Felelős szerkesztők: Kovács Kálmán, Tömösközi Sándor, Budapest, 2012.
- Bildung durch Kommunikation Education by Communication (Adolf Melezinek, Iván Kiss), Wien-Budapest, 1996.
- Mérnök a XXI. században konferencia BME-MTESZ 1999.
Szerkesztette. Topár József
E tanulmány elkészítéséhez felhasználtuk a szerző fent jelzett munkáinak levéltári hivatkozásait, valamint a
- Magyar Mérnök- és Építész Egylet közlönye (1867-1944)
- Technika (1923-1946)
- Műegyetemi Közlemények (1947-1949)
- Műszaki Értelmiség (1945-1949)
- Műszaki Élet (1949-
című műszaki szaklapok vonatkozó részeit.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM (BME) MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET
BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS (BME) INSTITUTE OF CONTINUING ENGINEERING EDUCATION
TECHNISCHE UND WIRTSCHAFTSWISSENSCHAFTLICHE UNIVERSITÄT BUDAPEST (BME)
INSTITUT FÜR INGENIEUR-WEITERBILDUNG
CÍME: POSTAI CÍME:
1111 Budapest, Egry József u. 1. 1518 Budapest, Pf.: 91.
„E” ép. 11. em.
Intézeti igazgató: Dr. Benedek András E-mail: benedek@mti.bme.hu Igazgatóhelyettes: Sárköziné
Zágoni Zsuzsanna E-mail: sarkozi@mti.bme.hu
Titkárság: +36-1-463 – 2471
Telefax: +36-1-463 – 2470
Oktatásszervezés: +36-1-463 – 2905; +36-1-463 – 3497
Jegyzetértékesítés: +36-1-463 – 2959
Gazdasági ügyek: +36-1-463 – 3502
Vizsgaszervezés: +36-1-463 – 3496
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ
Azokat a jelentkezéseket tudjuk hivatalosnak tekinteni és elfogadni, amelyeket – az intézeti minőségbiztosítási dokumentumok között nyilvántartott és MBD 34.01. számmal jelölt – „Jelentkezési lap”-on nyújtanak be. Ez megtalálható kiadványaink és hivatalos értesítéseink mellékleteként, illetve letölthető az intézeti honlapról a http://www.mti.bme.hu/jelentkezes/index.html címről.
Kérjük tisztelt partnereinket, hogy a zavarmentes kapcsolattartás, ügyintézés valamint a Számviteli Törvény előírásainak betartása érdekében, a „Jelentkezési lap” minden rova- tát szíveskedjenek pontosan, olvashatóan kitölteni.
Az egyes tanfolyamok indulásakor, a részvételi díjról számlát állítunk ki, melynek alap- ján kérjük a tandíj összegét – a számla sorszámának megjelölésével átutalni.
Csekkszámlaszám: MÁK Budapest 10032000-01425279-00000000
❊
A kezdési időpontok a tanfolyamoknál, illetve az intézeti WEB oldalakon találhatók. A tanfolyamok gyors indításához kérjük a jelentkezések mielőbbi elküldését. Csak kellő számú jelentkezővel indulnak a tanfolyamok!
A jelentkezés megrendelésnek minősül és fizetési kötelezettséget von maga után. Fizetés a számlán megjelölt időpontig. Jelentkezést lemondani csak írásban lehet, a 1518 Buda- pest, Pf. 91. postai címen, vagy a 463-2470 faxszámon. A lemondásra az alábbiak szerint van lehetőség:
Amennyiben a jelentkező a lemondást írásban közli az Intézménnyel olyan időben, hogy a tanfolyam kezdő időpontját megelőző 10 naptári napot megelőzően a lemondás megér- kezik az Intézmény címére, a lemondás nem jár fizetési kötelezettséggel, illetve a már befizetett képzési díj visszajár a jelentkező részére.
Amennyiben a jelentkező a lemondást írásban közli az Intézménnyel olyan időben, hogy legkésőbb a tanfolyam kezdő időpontját megelőző 5 naptári nappal a lemondás megérke- zik az Intézmény címére, a jelentkező a képzési díj 50%-át köteles megfizetni az Intéz- mény részére, illetve a már befizetett képzési díj 50%-a visszajár.
A képzés kezdő időpontját követően lemondásra nincs lehetőség. Amennyiben a képzés- re jelentkező lemondást legkésőbb a képzés kezdő időpontját megelőző 5 naptári nappal nem közölt, az Intézmény a meg nem fizetett teljes képzési díjra jogosult, a már befize- tett képzési díjat a jelentkező nem követelheti vissza.
A Mérnöktovábbképző Intézet nyilvántartásba vett és akkreditált felnőttképzési intéz- mény. Intézményi nyilvántartási száma: 01-0509-04; intézmény-akkreditációs lajstrom száma: ALF-029. A felnőttképzési jogszabályokban előírt szolgáltatások teljes körét biztosítjuk, minden tanfolyami résztvevővel felnőttképzési szerződést kötünk.
A képzések megkezdése előtt a hallgatók
írásban értesítést kapnak a tanfolyam kezdési időpontjáról és helyéről.
❊
A TANFOLYAMI RÉSZVÉTEL ÉRTÉKELÉSE
A „2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről” előírása szerint a hallgatók a tanfolyamot követően, az ott szerzett ismereteikből, vizsgát tesznek. A vizsga meg- szervezésére és lefolytatására az intézeti Vizsgaszabályzat előírásainak figyelembe- vételével kerül sor.
A KÉPZÉS ELVÉGZÉSÉRŐL SZÓLÓ IGAZOLÁS
Hatályos jogszabály, illetve az intézeti Vizsgaszabályzat alapján kiadott TANÚSÍTVÁNY arról, hogy a felnőttképzésben részt vett személy,
az elsajátított új kompetenciák révén képessé vált egy meghatározott feladat eredményesebb ellátására.
❊
FEJLESZTÉSBŐL EREDŐ VÁLTOZTATÁS JOGA
Az Intézet a képzéseket folyamatosan fejleszti, ezért a változtatás jogát fenntartja!
Cégek külön megkeresésére, a megbízó sajátos szakmai szempontjainak figyelem- bevételével, egyeztetett időpontban, helyszínen és ütemezés szerint is vállaljuk tan- folyamok megszervezését és megtartását
TANFOLYAMOK
*
ÚJ KÉPZÉSEK
Új képzési programok 2014. évben
ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI KÉPZÉSEK
Építéskivitelezők továbbképzése – Építési műszaki ellenőrök és
felelős műszaki vezetők felkészítése a szakmagyakorlásra 45
FELNŐTTKÉPZÉS
Felnőttképzés a változások tükrében 46
GAZDASÁGI, OKTATÁSI, VEZETÉSI ISMERETEK
Beruházáslebonyolító szakmai ismeretek, különös tekintettel az
aktuális jogszabályváltozásokra 59
INFORMATIKA
Áramlások numerikus szimulációja alapszint 82
Áramlások numerikus szimulációja középszint 83
Tartalom-kezelő rendszerek (CMS) fejlesztése 88
INGATLANSZAKMAI KÉPZÉSEK
Ingatlanközvetítési asszisztens 90
MENTORING - COACHIG
Egyedül nem megy – mentorálj! 120
STARTUP – BOOT CAMP
Startup – Just start it! 150
Startup – Starter toolkit 151
Projektmenedzsment startupoknak 152
Online marketing startupoknak 153
Webalkalmazások gyors készítése (Rapid Prototyping) 154
IT eszközkészlet startupoknak 155
MTI tanfolyam azonosító: 11-003
A képzés részletes ismertetése: http://www. mti.bme.hu/tanfolyam/11-003.html
Tanfolyamvezető:
dr. Simoncsics László
Elmélet és gyakorlat: Díja:
24
67 200
óra
Ft +ÁFA
A képzés tervezett időpontja: 2014. márciustól kezdődően, a jelentkezések függ- vényében.
A képzés célja: szakemberek felkészítése szükség esetén elvégzendő környezeti, ipari nukleáris mérésekre, meglevő mérőhálózatok által szolgáltatott értékek elem- zésére.
A képzés célcsoportja: polgári és katasztrófavédelmi előadók, polgármesteri hiva- talok előadói, környezetvédelmi mozgalmak aktivistái.
A képzésben való részvétel feltételei: középfokú végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek:
− Egyszerű mérőműszerek kezelésében.
− Speciális ipari tevékenységhez szükséges műszerek beszerzésében.
− Sugárzási szintek veszélyességének megítélésében.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a program résztvevői részvételi igazolást kapnak.
A tanfolyamok – amelyek a 11-001 képzési programra, mint szakmai alapra épülő képzések – a tűz- és robbanásveszélyes területeken működő cégek szakemberei számára szolgáltatnak olyan alapvető ismereteket, melyek lehetővé teszik az adott területen a biztonságos és hatékony működést. Az átadott tudás alapján a szakembe- rek felismerik a veszélyeket, megfogalmazzák a veszély mértékét és műszaki és gazdasági szempontok alapján egyaránt optimális védekezést képesek kiválasztani. Így a cégek működését az EU előírásoknak, szabványoknak és direktíváknak megfe- lelően lehet megszervezni kielégítve az elvárható biztonság, a minőségbiztosítás, a munkavédelem és a környezetvédelem legfontosabb követelményeit.
A tanfolyamok egyaránt nyújtják az alapvető és a legújabb ismereteket a tervező, kivitelező, üzembe helyező, üzemeltető, javító, karbantartó és az ellenőrzést végző szakemberek számára. Célunk, hogy a villamos, gépész, vegyész és az ezekkel egyenértékű felsőfokú végzettséggel rendelkező mérnökök, vezető beosztású dolgo- zók el tudjanak igazodni az egyre nagyobb kihívást jelentő szabványokban, értel- mezni és alkalmazni tudják azokat.
Igény esetén középfokú végzettséggel rendelkező dolgozók, szerelők számára is készítünk tananyagot és szervezünk tanfolyamokat.
A kurzusok a cégek igényei alapján „testre szabottan” épülnek fel a lehetőségeket (időpont, ütemezés, helyszín, stb.) és az emberi tényezőket egyaránt figyelembe véve. Szándékunkban áll néhány órás tájékoztató előadásoktól a több szemeszteren át tartó részletesebb oktatás megszervezése is. Igény esetén a résztvevők csak egyet- len cég dolgozói, így a felmerülő kérdések, adatok és megoldások bizalmas kezelése is megoldható.
Az előadásokat és a laboratóriumi méréseket a szakterület elméletének és gyakorla- tának nemzetközi hírű szakemberei készítették elő. Az oktatást hazai és nemzetközi gyakorlati tapasztalattal és oktatási gyakorlattal rendelkező – ipari és egyetemi – szakemberek végzik magyar, illetve igény esetén angol és/vagy német nyelven.
A felhasználható szakirodalom főként angol nyelven rendelkezésre áll. A hallgatók előre előkészített, részletes elektronikus tananyagot és/vagy nyomtatott óravázlatot kapnak a jegyzeteléshez.
További információ: Boros Júlia julia.boros@mti.bme.hu telefon: +36-1-463-2905
MTI tanfolyam azonosító: 11-001
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/11-001.html
Tanfolyamvezetők:
Dr. Berta István egyetemi tanár, BME VIK
Veress Árpád robbanásbiztonság-technikai szakértő, STAHL Magyarország Kft.
A képzés időterve:
Elmélet | 2014. 02. 19. | 2014. 03. 05. | 2014. 03. 19. | 2014. 04. 09. | 2014. 05. 07. |
gyakorlat | 2014. 05. 27. | 2014. 05. 28. | 2014. 05. 29. | ||
írásbeli vizsga | 2014. 06. 03. | ||||
szóbeli vizsga | 2014. 06. 04. | ||||
A gyakorlatorientált tanfolyam Magyarországon egyedülállólag teljesíti a 21/2010 NFGM rendszer feltételrendszerét az alábbi munkakörökre vonatkozóan:
− Sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezések tervezése, kivitelezése, üze- meltetése.
− Sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezések kezelőinek és javítóinak műszaki vezetője.
Célcsoport:
A robbanásveszélyes iparágakban működő cégek villamos, gépész és vegyész szak- emberei, a biztonságtechnika, munkavédelem, minőségbiztosítás és a menedzsment tagjai, akik az adott területen tervezői, kivitelezői, üzemeltetői és szakértői feladato- kat ellátó műszaki szakemberek, valamint a hatóságok képviselői.
A részvétel feltételei: felsőfokú villamos, gépész vagy vegyész végzettség, illetve a robbanás biztonságtechnika területén való széleskörű szakmai gyakorlat.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
A robbanás elleni védelem alapjai. Gázrobbanások és porrobbanások, védelmi mó- dok. Villamos berendezések alkalmazása robbanásveszélyes térben. A gyújtószikra mentesség. Nem villamos berendezések alkalmazása robbanásveszélyes térben. Az üzembiztonság és az ATEX 137 – létesítés, üzemeltetés és karbantartás robbanásve- szélyes térben. SCOUT – Static Control Up-to-date Technology. A jogi háttér - EU
irányelvek, direktívák, szabványok és mérnöki gyakorlat. A robbanásveszélyes terü- letekre jellemző munkafolyamatok.
A képzés tantárgyai és azok főbb témakörei:
− Robbanásbiztonság-technikai alapok (alapozó és szintre hozó ismeretek).
− Korszerű robbanásbiztonság-technika (a legújabb elméleti és gyakorlati ismeretek).
− Szabványok és előírások (a legújabb előírások ismertetése és értelmezése).
− Mérések (laboratóriumi anyagvizsgálatok, ellenőrző mérések). Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően. A képzés elvégzéséről szóló igazolás:
A képzés lezárásaként a hallgatók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, és TANÚSÍT- VÁNY-t kapnak.
ELEKTROMÁGNESES KÖRNYEZETVÉDELEM
Az információ technológiához (IT) kapcsolódó területeken a biztonságos működés, a folyamatos rendelkezésre állás és az adatok biztonsága érdekében egyre nagyobb gondot okoz az elektromágneses környezetvédelem. A természetes és mesterséges eredetű villamos, mágneses és elektromágneses erőterek és kisülések elleni védeke- zés a korszerű technológiák alkalmazásának, számítástechnikai és híradástechnikai berendezéseink üzemeltetésének központi problémáját jelentik. Az
− elektromágneses összeférhetőség ElektroMagnetic Compatibility (EMC), az
− elektrosztatikus feltöltődések és kisülések elleni védelem ElectroStatic Damage (ESD) és az
− elektromágneses impulzusok elleni védekezés ElectroMagnetic Pulse (EMP)
olyan átfogó szakterületeket jelentenek, melyek nélkül, sem a korszerű ipari techno- lógiák zavartalan működése, sem pedig hétköznapi életünk komfortossága nem biztosítható.
A kurzusok egy-egy cég szakemberei számára nyújtanak olyan alapvető ismereteket, melyek lehetővé teszik a zavarok, káros vagy veszélyes hatások felismerését. Módot adnak arra, hogy a veszélyek mértékét meg tudják ítélni, és ilyen módon lehetőség nyíljon a műszaki és gazdasági szempontok szerint egyaránt optimális védekezési módok kiválasztására.
A kurzusok a cégek igényei alapján „testre szabottan” épülnek fel az igényeket, lehetőségeket és az emberi tényezőket egyaránt figyelembe véve. Lehetőség van a néhány órás tájékoztató előadásoktól a több szemeszteren át tartó, részletesebb okta- tás megszervezésére. Igény esetén a résztvevők csak egyetlen cég dolgozói, így a felmerülő kérdések, adatok és megoldások bizalmas kezelése is megoldható.
További információ: Boros Júlia julia.boros@mti.bme.hu telefon: +36-1-463-2905
EMC – Elektromágneses összeférhetőség
MTI tanfolyam azonosító: 06-002
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/06-002.html
Tanfolyamvezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, BME VIK
A képzés időterve:
Elmélet | 2014. 02. 19. | 2014. 03. 05. | 2014. 03. 19. | 2014. 04. 09. | 2014. 05. 07. |
gyakorlat | 2014. 05. 27. | 2014. 05. 28. | 2014. 05. 29. | ||
írásbeli vizsga | 2014. június 03. | ||||
szóbeli vizsga | 2014. június 04. | ||||
Célcsoport:
Számítástechnika, hírközlés, épületinformatika, épületenergetika területén a tervező, kivitelező és üzemeltető feladatokat ellátó műszaki szakemberek.
A részvétel feltétele: felsőfokú végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek:
− az elektromágneses zavarok felismerésében,
− a hatások mérésében és értékelésében,
− az okozott technológiai problémák megoldásában,
− az élettani hatások veszélyességének felismerésében.
− Kisfrekvenciás mágneses erőterek káros hatásai elleni védelem (LFI).
− Impulzusok zavaró és/vagy roncsoló hatásai elleni védelem (EMP).
− Elektrosztatikus feltöltődések és kisülések elleni védekezés (ESD).
− Rádiófrekvenciás zavarok elleni védekezés (RFI).
− Auditálás és szabványismeret.
− Földelések, összekötések, árnyékolások és szűrések.
− Tervezési, kivitelezési és üzemeltetési kérdések.
− A mágneses, villamos és elektromágneses erőterek alapvető élettani hatásai.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás:
A képzés lezárásaként a hallgatók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, és TANÚSÍTVÁNY-t kapnak.
ESD – Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem
MTI tanfolyam azonosító: 06-003
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/06-003.html
Tanfolyamvezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, BME VIK
A képzés időterve:
Elmélet | 2014. 02. 19. | 2014. 03. 05. | 2014. 03. 19. | 2014. 04. 09. | 2014. 05. 07. |
gyakorlat | 2014. 05. 27. | 2014. 05. 28. | 2014. 05. 29. | ||
írásbeli vizsga | 2014. június 03. | ||||
szóbeli vizsga | 2014. június 04. | ||||
Célcsoport:
− elektronikai gyártás, szerelés, javítás irányítói és szervezői,
− tűz- és robbanásveszélyes technológiák szervezői és vezetői.
A részvétel feltétele: felsőfokú végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek:
− az elektrosztatikus feltöltődés veszélyeinek felismerésében,
− a veszélyek mértékének megítélésében,
− a műszaki és gazdasági szempontok alapján optimális védekezési módok kivá- lasztásában és üzemeltetésében.
− A feltöltődés kialakulása.
− Elektrosztatikus erőterek és kisülések.
− Elektrosztatikai anyagismeretek.
− Az elektrosztatikus veszélyek mértéke.
− A védekezési módok kiválasztása.
− Elektrosztatikai mérések.
− Auditálás és szabványismeret.
Résztvevők értékelése: intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás:
A képzés lezárásaként a hallgatók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, és TANÚSÍT- VÁNY-t kapnak.
Villámok és túlfeszültségek elleni védelem
MTI tanfolyam azonosító: 06-004
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/06-004.html
Tanfolyamvezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, BME VIK
A képzés időterve:
Elmélet | 2014. 02. 19. | 2014. 03. 05. | 2014. 03. 19. | 2014. 04. 09. | 2014. 05. 07. |
gyakorlat | 2014. 05. 27. | 2014. 05. 28. | 2014. 05. 29. | ||
írásbeli vizsga | 2014. június 03. | ||||
szóbeli vizsga | 2014. június 04. | ||||
Célcsoport:
Épületvillamosítási, épületenergetikai és épületinformatikai tervező, kivitelező és üzemeltető műszaki szakemberek.
A részvétel feltétele: felsőfokú végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek:
A védelmi megoldások kiválasztásában, kialakításában és üzemeltetésében.
− A primér villámvédelem alapjai.
− A szekunder villámvédelem legfontosabb kérdései.
− A zónás, többfokozatú védelmi rendszerek kiépítése.
− A védelmi eszközök kiválasztása, koordinálás.
− Tervezési, szerelési, ellenőrzési és javítási kérdések.
− Földelések, összekötések, EPH rendszer.
− Auditálás és szabványismeret.
Résztvevők értékelése: intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás:
A képzés lezárásaként a hallgatók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, és TANÚSÍT- VÁNY-t kapnak.
EU-rendszerű energia auditor képzés
MTI tanfolyam azonosító: 12-001
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/12-001.html A szakmai program pontértéke 2013-ban: 9 pont (MÉK; törzsszám: 2013/103)
Tanfolyamvezető: Dr. Emhő László BME MTI
A képzés időterve:
Elmélet, tantermi-, és terepgyakorlat:
Díja:
71
2
182 000
óra óra
Ft + ÁFA
Kezdés | Befejezés | Beadás | Időpont | |
2014. 03. 05. | 2014. 04. 30. | |||
Lebonyolítás | 1 nap/hét, szerdánként 1000-1800-ig | |||
Szintfelmérő teszt | 2014. május 07. | |||
Szakdolgozat | 2014. május 21. | |||
Kiértékelés | 2014. június 04. | |||
A tanfolyam befejezését követő MMK vizsga: 2014. június 18. (szerda) MÉK vizsga: egyeztetés alatt
A képzés célja: a képzésben résztvevők felkészítése az energia auditori tevékenység végzésére.
Az EU 2012 óta hatályba lévő Energiahatékonysági Direktívája minden kis- és középvállalkozásnál nagyobb létesítményre (több mint 250 alkalmazott, 50 millió € éves forgalom) energia audit elvégzését írja elő, négyéves rendszeres- séggel, az ennél kisebbeknél pedig elvárja ehhez a tagállam támogatását.
Ezért az 1998 óta szemeszterenként továbbfejlesztve lebonyolított tanfolyam mos- tani célja az, hogy még megalapozottabb tudást adjon – az új EN ISO 16247/1 szab- vány osztályozása szerint – épületek/létesítmények, technológiai folyamatok/ipari üzemek és szállítási/közlekedési cégek energia auditálásához. Egyben megszilárdítsa az MMK (épület) energetikai szakértői cím megszerzéséhez és a GB-18. energia- gazdálkodás szakértői cím megtartásához szükséges tudást, továbbá felkészítsen az épületenergetikai „tanúsítói” jogosultság – mint az energia audit integrált kiegészítő eszköze – elnyeréséhez szükséges vizsga sikeres letételére.
Célcsoport: Energetikával, energia-gazdálkodással, energia-veszteségfeltárással és létesítmény-üzemeltetéssel, -gazdálkodással foglalkozó cégek szakemberei, terve- zők, szakértők, vállalkozók.
A részvétel feltételei: okl. építész-, építő-, gépész/épületgépész-, villamos-, közle- kedési-, illetve energetikai mérnöki, felsőfokú energetikusi végzettség, 4 év szakirá- nyú szakmai gyakorlat (OECD országok elvárása).
A GB-18 Energiagazdálkodási-, a SÉS/SZÉSZ 1.6 épületenergetikai szakértői jogo- sultsághoz és azon keretek közötti energia auditáláshoz szakirányú okl. egyetemi végzettség és 8 éves szakmai gyakorlat (MMK elvárás).
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
A) EU-rendszerű auditálás, veszteségfeltárás, audit-jelentés, bankrakész javaslat, szakértői vélemény, megvalósíthatósági tanulmány készítése épületekre, ipari üzemekre, közlekedési-, és egyéb vállalkozásokra,
B) Ennek integrált kiegészítő eszközeként épületenergetikai követelményrendszer szerinti felülvizsgálat, tanúsítás készítése (a vonatkozó, már hatályba lépett ren- deletek, alapján).
A résztvevő szakemberek a tantermi gyakorlatok során számpéldák megoldásával, a terepgyakorlatok során épületszerkezeti-, és épületgépészeti rendszer- felismeréssel foglalkoznak.
A képzés főbb témakörei:
Bevezetés az energiagazdálkodásba, audit módszertannal, villamos-, és hőenergiá- val, azok műszaki és piaci kérdéseivel, épületenergetikával, gazdasági-banki megíté- léssel, menedzsmenttel, humán- erőforrással kapcsolatos fejezetek.
Résztvevők értékelése: tudásszint mérő teszt dolgozat és szakdolgozat alapján.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette: „a BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott EU-rendszerű enegia auditor képzést sikeresen elvé- gezte” tanúsítványt kapja.
Tanfolyami tananyagok: az előadók által összeállított oktatási segédletek és szak- anyagok.
Felkészítő az épületenergetikai követelményrendszerre és tanúsításra
MTI tanfolyam azonosító: 12-002
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/12-002.html A szakmai program pontértéke 2013-ban: 5 pont (MÉK; törzsszám: 2013/148)
Tanfolyamvezető: Dr. Emhő László BME MTI
A képzés időterve:
Elmélet, tantermi-, és terepgyakorlat: Díja:
40
110 000
óra
Ft + ÁFA
Kezdés | Befejezés | Beadás | Időpont | |
2014. 03. 19. | 2014. 04. 18. | |||
Lebonyolítás | 1 nap/hét, szerdánként 1000-1800-ig 04.18-án pénteken 1000 - 1800-ig | |||
Szakdolgozat | 2014. május 05. | |||
Kiértékelés | 2014. május 21. | |||
A tanfolyam befejezését követő MMK vizsga: 2014. június 06. (péntek) MÉK vizsga: egyeztetés alatt
A képzés célja: a képzésben résztvevők felkészítése az épületenergetikai tanúsít- vány kiadásához szükséges Kamarai jogosultsági vizsga letételére.
Az érvényes EU Épületenergetikai Direktíva és a hazai rendeletek szerint épü- letek vagy azok önálló rendeltetési egységei (lakások) eladásakor az eladónak jogosultsággal rendelkező tanúsító által készített épületenergetikai tanúsítványt kell átadnia a vevőnek.
A képzés során a résztvevők ezen jogosultságuk megszerzéséhez felkészülnek a feljogosított MMK/MÉK tanúsítói vizsgabizottság előtti vizsga letételére. A sikeres vizsga az egyik feltétele az – épületenergetikai szakértői illetve tanúsítói tevékeny- séghez szükséges – mérnök-, illetve építész- kamarai bejegyzésnek.
A részvétel feltételei:
Szakirányú építész-, építő-, település-, gépész-, villamos-, közlekedési-, illetve ener- getikai mérnöki végzettség és legalább 1 éves szakirányú gyakorlat.
A résztvevők jártasságot szereznek:
A már hatályba lépett, megjelent, illetve a közeljövőben megjelenő épületenergetikai rendeletek szerinti épület felülvizsgálatban, kiértékelésben és tanúsításban, az épü- letenergetikai tanúsító vizsgára felkészülésben.
A tantermi gyakorlatok során számpéldák megoldásával, a terepgyakorlatok során épületszerkezeti-, és épületgépészeti rendszer- felismeréssel is foglalkoznak a részt- vevő szakemberek.
A képzés tematikájának fő fejezetei:
− Jogszabályi és rendeleti háttér.
− Az épületenergetikai szabályozás háttere.
− A belső környezet kritériumai.
− Az épület energiaigényének számítása a tervezésnél.
− Az épületek energetikai minőségének tanúsítása.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: szakdolgozati érdemjegy, valamint igazolás a tanfolyam elvégzéséről.
Tanfolyami tananyagok: az előadók által összeállított oktatási segédletek és szak- anyagok, amelyeket az Intézet Moodle tanlapjáról érhetnek el a képzésben résztve- vők.
ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI ISMERETEK
Beton és vasbeton szerkezetek építése –
a kivitelezés minőségének új szabályozása
MTI tanfolyam azonosító: 13-012
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/13-012.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Sajtós Gábor, BME MTI A tanfolyam vezető oktatója: Kapu László
Elmélet és gyakorlat: Díja:
8
20 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: a monolit beton és vasbeton szerkezetek tervezésével, kivitelezésé- vel és ellenőrzésével kapcsolatos aktuális minőségi, minőségellenőrzési kérdésekkel, a hatályos jogszabályi előírásokkal és a megváltozott szabványokkal (áttekintésük- kel, értelmezésükkel, egymáshoz való kapcsolatukkal) összefüggő szakmai ismere- tek kiegészítése. Kiemelt célként a 2010-ben megjelent MSZ 24803 szabvány-család elkészült elemei, a tervezők által kevésbé ismert tervezési feladatok és minőségbiz- tosítási kérdések megismertetése.
Célcsoport: építő- és építészmérnökök, akik az építőipari tervezésben és kivitele- zésben, a minőség ellenőrzésében érdekeltek.
A részvétel feltételei: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
A minőségbiztosítás aktuális építőipari kérdéseinek ismerete. A szabályozás ismeretének hiányából adódó jogi következmények ismerete. Az „I. osztályú minőség” kifejezés értelmezése. Az építőipari szabályozások változásának logikájának, az építőipari minő- ség egyértelmű megfogalmazásának ismerete. A monolit beton és vasbeton szerkezetek tervezésével, kivitelezésével kapcsolatos új szabályozás helyes értelmezése és használa- ta. Az építőipari kivitelezés minőségével kapcsolatos új (MSZ 24803) és régi (MSZ-04- 803) szabványcsalád közötti különbségek ismerete, használata. A tervező kiegészítő feladatainak értelmezése a monolit beton és vasbeton szerkezetek tervezésében. A kivite- lező minőségbiztosítási felelőse feladatainak ismerete. A látványbeton szerkezetek terve- zésének és kivitelezésének sajátos ismeretei.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevői a program befejezése után a „BME Mérnöktovábbképző Intézet szervezésében megtartott Beton és vasbe- ton szerkezetek építése – a kivitelezés minőségének új szabályozása című képzésen részt vett, és a követelményeket teljesítette” tanúsítványt kapják.
ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI ISMERETEK
korlásra
MTI tanfolyam azonosító: 13-014
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/13-014.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Sajtós Gábor BME MTI
Elmélet és gyakorlat: Díja:
16
40 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés időterve: 2014. március 17-24. 900–1600 –ig, 2x8 tanóra.
A képzés célja: a magasépítési építmények kivitelezésével és műszaki ellenőrzésé- vel kapcsolatos jogi környezet bemutatása, a minőségi, minőség-ellenőrzési kérdé- sekkel, szabványokkal összefüggő szakmai ismeretek kiegészítése (kiemelten az építési termékek forgalmazásának és beépítésének új előírásai valamint az elektroni- kus építési napló alkalmazási előírásai).
Célcsoport: azok a mérnökök, akik magasépítési területen felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet kívánnak folytatni.
A képzésbe való részvétel feltételei: magasépítési – illetve ezzel kapcsolatos mély- építési, épületgépészeti, épületvillamossági – szakterületen szerzett egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A képzés főbb témakörei:
− A szakmagyakorlás új szabályainak, feltételrendszerének ismerete,
− Az aktuális építőipari jogi környezet ismerete (hangsúlyosan a „Kivitelezési kódex”),
− A minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak értelmezése és alkalmazása az építés során,
− Az építőipari kivitelezés minőségével kapcsolatos új és régi szabványcsalád ismerete,
− Az építési termékek forgalmazásának és beépítésének új előírásai ismerete,
− Az építőipari e-ügyintézés elemei, az elektronikus építési napló alkalmazása.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevői a program befejezése után a „BME Mérnöktovábbképző Intézet szervezésében megtartott Építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felkészítése a szakmagyakorlásra című képzé- sen részt vett, és a követelményeket teljesítette” tanúsítványt kapják.
Felnőttképzés a változások tükrében
MTI tanfolyam azonosító: 16-001
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/16-001.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Henczi Lajos PhD
Elmélet és gyakorlat: Díja:
35
10 000
60 000
óra Ft+ÁFA/modul Ft+ÁFA/7 modul
A képzés időterve: 7 nap, szombatonként délelőtt 5 tanóra, 900 – 1200-ig.
A képzés célja: a 2013-as esztendő jelentős változásokat hozott a felnőttképzés területén. Ezért a BME Mérnöktovábbképző Intézet a Szókratész Kft.-vel együttmű- ködve, olyan képzéssorozatot indít a felnőttképző intézmények, iskolák, főisko- lák/egyetemek és gazdálkodó szervezetek érintett munkatársai/vezetői részére, amely, a naprakész információk és ismeretek gyakorlatorientált átadásával segítséget kíván nyújtani a felnőttképzési tevékenység jogszerű és praktikus ellátásához.
Célcsoport: olyan szakemberek, akik a gazdálkodó szervezeteknél, a köz- és felső- oktatás intézményeinél a felnőttképzéssel foglalkoznak: oktatás- és vizsgaszervezők, képzési, illetve szakmai vezetők, felnőttképzési szakértők, pedagógusok, andragógusok, HR-munkatársak.
A képzésbe való bekapcsolódás feltételei: a képzés részvételi díjának befizetése.
A képzés egységei: a képzés modulrendszerű, az egyes modulok külön-külön is igénybe vehetők.
A képzés főbb témakörei:
1. 16.001/1 Felnőttképzés a változások tükrében – Melyik képzés tartozik a felnőttképzési törvény hatálya alá?
Bevezető előadás: Palotás József NMH Előadó: Dr. Henczi Lajos
− A felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok ismertetése és azok értelmezése
− Egyes jogszabályok összefüggései és a szükséges tennivalók egyértelmű meg- határozása
− Mi a teendő az ellenőrzések kapcsán?
− Fókuszban a felnőttképzési szakértők - Hogyan lehet felkerülni az NMH listájá- ra?
Felnőttképzés
2. 16.001/2 Mit kell tenni, hogy felnőttképzési tevékenységet folytathassak?
Előadó: Dr. Farkas Éva PhD és Dr. Henczi Lajos PhD
− A sikerest képzést megalapozó képzési programkövetelmények, MKKR
− A képzési programkövetelmények készítésének menetrendje
− A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárások, azok folyamata, illetve milyen felnőttképzési tevékenységet kell engedélyeztet- ni?
− Az eljáráshoz szükséges dokumentumok, jogszabályok ismerete
− A felnőttképzési szakértővel történő tárgyalás szempontjai a szerződés megkö- téséhez
− lejárnak az akkreditációk, a kamara átminősíti az akkreditált programokat
3. 16.001/3 Nyelvoktatással kapcsolatos kérdések
Előadó: Berényi Milán NyESZE
− nyelvi programkövetelmények és azok jóváhagyása
− oktatói elvárások a nyelvoktatás területén
4. 16.001/4 A felnőttképzési intézmények dokumentumtára
Előadó: Dr. Barta Tamás c. főiskolai tanár; Dr. Henczi Lajos PhD
− Az intézmény fenntartásával kapcsolatos dokumentumok
− A képzéssel kapcsolatos dokumentumok
− A jelentésekkel kapcsolatos dokumentumok
− Az elégedettségmérés készítése és elemzése
− A felnőttképzési szerződés
5. 16.001/5 Az intézmények minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadó: Dr. Henczi Lajos PhD
− Az engedély megszerzésének alapfeltételei, folyamatai, dokumentumai – Mit kell tenni, hogy megfeleljek a minőségirányítási keretrendszernek.
− Minőségcélok meghatározása
− A szükséges minőségirányítási folyamatok megismerése
− A felnőttképzési intézmény minőségirányítási rendszerének működtetése
6. 16.001/6 A képzési program készítése. A hatékony és célszerű személyi és tárgyi feltételek biztosítása
Előadó: Dr. Barta Tamás c. főiskolai tanár; Dr. Henczi Lajos PhD
− A képzési program struktúrája és főbb elemei, összefüggései
− Az előadók kiválasztásának szempontrendszere
− Az előadások színvonalának biztosítását segítő módszerek
− A tárgyi feltételek biztosításának lehetséges módjai
− Az oktatói minősítői – értékelői rendszer módszertani kérdései
7. 16.001/7 A komplex szakmai vizsgáztatás. Workshop, felmerülő kérdések, tapasztalatok interaktív megbeszélése.
Előadó: Dr. Madarász János, Dr. Barta Tamás, Dr. Henczi Lajos PhD
− A vizsgaszervezői jogosultsággal rendelkezők hibamentes működéséhez szük- séges feladatok a komplex szakmai vizsgák vonatkozásában
− A vizsgaszervezők képviselőjének feladatai a komplex vizsga lebonyolításában
− A vizsgákhoz szükséges dokumentumok szakszerű elkészítése és a velük kap- csolatos tennivalók
− A komplex szakmai vizsgáztatás elnökeinek és a vizsgabizottság tagjainak fel- adatai
- A vizsgabizottságok jogszerű működésének biztosítása
- A vizsgaelnökök jogai és kötelezettségei
- A vizsgabizottság tagjainak jogai és kötelezettségei
- A lehetséges problémás helyzetek megoldásainak módjai
− Szabad gondolatok, eszmecsere, felmerülő kérdések vitája, tapasztalatok meg- beszélése.
A képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele:
- a képzésen való aktív részvétel és
- a képzés díjának befizetése.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevői a program befejezésekor, az összes modulon résztvevők a BME MTI által kiadott „Igazolás a Felnőttképzés a változások tükrében című képzésen való részvételről” megnevezésű TANÚSÍT- VÁNYT kapnak.
Egy-egy modul esetében részvételi igazolást adunk.
SEFI - European Society for Engineering Education
Európai Mérnökképzési Társaság. Székhelye: Brüsszel
IACEE - International Association for Continuing Engineering Education
Folyamatos Mérnökképzés Nemzetközi Szövetsége. Székhelye: Washington.
WFEO - World Federation of Engineering Organizations
A Mérnökszervezetek Világszövetsége. Székhelye: Párizs
A Világszövetség Oktatási és Továbbképzési Bizottságának Titkársága - amely- nek működtetésében az Intézet jelentős szerepet vállalt - 8 éven át Budapesten volt.
További információ:
Dr. Ginsztler János egyetemi tanár
Tel: +36-1-463-2471, Fax: +36-1-463-2470,
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
FRANCIA NYELVŰ MBA KÉPZÉS
Master Management et Administration des Enterprises
MTI azonosító: 02-999
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-999.html
Tanfolyamvezető: Perger Mária koordinációs igazgató BME MTI
A képzés rövid leírása:
Tandíj: Vállalati:
Egyéni: Pályakezdő:
5. éves:
525 000 HUF/félév
425 000 HUF/félév
275 000 HUF/félév (első 2 félév)
50 000 HUF/félév (első 2 félév)
A Francia Mester MBA képzés 1995 óta van jelen Magyarországon. A Jean Moulin Lyon 3 Egyetem Üzleti Tudományok Intézet és a Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet oktatási együttműködése Magyar- országon sok tekintetben egyedülálló és példaértékű. A két egyetem 18 éve dolgozik együtt egy olyan menedzsment program működtetésében, amely francia nyelven, anyanyelvi, magasan kvalifikált oktatók segítségével, gyakorlatorientált képzést biztosít a magyarországi francia és francia-magyar vállalatok által foglalkoztatott közép –és felsővezetők képzésében.
Képzésünk:
− egyetemi szintű képzés,
− a vállalatok igényeire épül,
− időbeosztását tekintve vállalat- és hallgatóbarát (havi egy péntek-szombat),
− GYAKORLATORIENTÁLT: tanáraink 90 %-a nem csak tanítja, hanem a gya- korlatban műveli is azt, amit oktat,
− legújabb menedzseri technikák és eszközök megismertetését biztosítja,
− évfolyamaink 15-20 fővel indulnak: ez valóban lehetőséget ad kiscsoportos munkára, vállalati esettanulmányok színvonalas feldolgozására,
− a tantárgyi programnak köszönhetően teljes körű tudást és rálátást biztosít a vállalat működésére,
− a hallgatói összetétel sokszínűsége.
A képzés felépítése:
A képzés francia nyelven történik és 4 félévből áll. A negyedik félév egyben a min.
12 hetes vállalati gyakorlatot is magába foglalja (április és augusztus között). A negyedik félév végén történik a szakdolgozat elkészítése és megvédése. A záró- vizsga kivételével minden vizsga írásbeli.
Francia Nyelvű MBA Képzés
A képzés főbb témakörei:
1. félév:
Integrációs szeminárium Közgazdaságtan alapjai Számvitel
Pénzügy Marketing
2. félév:
Értékesítés Beszerzés
Nemzetközi kereskedelem Kontrolling
Információs rendszerek Bevezetés a jogba és Munkajog HR
3. félév: Kereskedelmi jog Üzleti jog
Stratégiamenedzsment 1
Stratégiamenedzsment 2
4. félév:
Pénzügyi stratégia Pénzügyi elemzés
VÁLLALATI GYAKORLAT
Vállalati gyakorlat konzultáció Diplomamunka konzultáció Államvizsga
A jelentkezési dossziénak tartalmaznia kell:
− az egyetemi vagy főiskolai végzettséget igazoló oklevél másolatát,
− francia nyelvű önéletrajzot,
− kézzel írt, francia nyelvű motivációs levelet.
Felvételi meghallgatás:
A jelentkezők június végén, illetve szeptember elején francia és magyar oktatókból álló zsűri előtt felvételi beszélgetésen vesznek részt (francia nyelven). A jó francia nyelvtudás elengedhetetlen, a felvétel azonban nem csak nyelvi megfelelés függvé- nye.
További információ: Perger Mária koordinációs igazgató
telefon: +36-1-463-2929;
e-mail: maria.perger@mti.bme.hu
A lean elvek és módszerek alkalmazása a logisztikában
MTI tanfolyam azonosító: 02-058
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-058.html
Tanfolyamvezető:
Takács András, BME KSK
Elmélet és gyakorlat: Díja:
34
190 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: Olyan szakemberek továbbképzése, akik magas szintű elméleti és több éves gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a gyártásszervezés, vagy a raktár- irányítás területén, hogy képesek legyenek a lean management bevezetésének elindí- tására, illetve annak professzionális menedzselésére.
Célcsoport: logisztikai vezető, termelési vezető, műszaki vezető, folyamat mérnök, raktárvezető
A részvétel feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
− A lean filozófia logisztikai területen való alkalmazásában
− A résztvevők tudása olyan elvekkel, és módszerekkel gyarapodik, melyet a gyakorlati életben is használhatnak
− Mind üzemen, vagy raktáron belüli, mind pedig azok között árumozgások opti- malizálásához megfelelő tudás birtokába kerülnek
− Képesek lesznek felismerni a vevői értéket, és annak lean típusú kezelését
A képzés főbb témakörei:
1. A lean termelési rendszer filozófiája,
2. Értékáram, veszteségek, problémafeltárás, hibaelemzés,
3. Lean management alapok,
4. A lean hatása a logisztikai folyamatokra.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott A lean elvek és módszerek alkalmazása a logisztikában című képzésen részt vett” tanúsítványt kapja.
Tanfolyami tananyagok: a képzés oktatói által összeállított írásos anyagok.
MTI tanfolyam azonosító: 02-071
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-071.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Verebics János, BME
Elmélet és gyakorlat: Díja: 4 óra
8 óra
4 vagy 8
10 000
20 000
óra
Ft + ÁFA Ft + ÁFA
A képzés ütemezése: 2x2 (alapfokú áttekintés) vagy 4x2 órában (szuper intenzív egy napos alapfokú áttekintés)
A képzés célja: a gyakorlatban dolgozó műszaki és gazdasági szakemberek felké- szítése a 2014-ben hatályba lépő, a gazdasági társaságok jogát és a szerződési jogot egyaránt alapjaiban megreformáló, új Polgári Törvénykönyv alkalmazására, az új követelményeknek való megfelelésre.
Célcsoport: azoknak a gyakorlati szakembereknek ajánljuk, akik munkájuk során, esetleg vállalkozóként társasági jogi problémákkal találkoznak, gazdasági társaságok tagjai, vezető tisztségviselői vagy munkavállalói, s kötnek e minőségükben szerző- déseket.
A részvétel feltételei: előképzettségi követelmények nincsenek.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
− a jogi személyek létrehozásával, működésével, megszüntetésével, szervezeti kérdéseivel kapcsolatos új joganyag a társasági jog szabályaival való együttes alkalmazása,
− az új tőkekövetelményi szabályokból eredő problémák megoldása, vezető tiszt- ségviselők felelősségét érintő változások,
− új szerződéstípusok és a gazdasági szerződéseket érintő - igen nagy számú - változás alkalmazására való felkészülés,
− a szerződésszegés és a szerződésen kívüli károkozás új alapokra helyezett sza- bályai.
A képzés témakörei:
− az új Kódex általános bemutatása, a szabályozás technikai újdonsága és a tör- vénykönyv szerkezete, a változások fő jellemzői, a „tovább élő joggyakorlat” problémája, gazdasági szereplők személyiségvédelemének alapvető kérdései
− a jogi személyekre vonatkozó szabályozás jellemzői, a valamennyi jogi sze- mélyre (a gazdasági társaságokat is beleértve) egyaránt irányadó szabályok, egyesület és alapítvány
− a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok
− egyes társasági formák, egyesülés és szövetkezet
− kötelem keletkeztető tényállások, a kötelmek általános szabályai, a szerződés, a szerződések általános szabályai
− szerződésszegés, a szerződés megerősítése és módosítása, engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás, szerződés átruházás
− egyes szerződések (különös tekintettél az új szerződéstípusokra)
− felelősség a szerződésen kívül okozott károkért
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 1. szint képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette” tanúsítványt kapja.
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés
2. szint
MTI tanfolyam azonosító: 02-072
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-072.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Verebics János, BME
A képzés ütemezése:
Elmélet és gyakorlat: Díja:
12
30 000
óra
Ft + ÁFA
1.) hat hetes, heti egy alkalommal (kéthetes periodicitással) tartott 1x2 óra (péntek 1400-1600 vagy 1600-1800)
2.) három hetes, heti egy alkalommal (kéthetes periodicitással) tartott 2x2 óra (pén- tek 1400-1800 vagy szombat 900-1300)
A képzés célja: a gyakorlatban dolgozó műszaki és gazdasági szakemberek felké- szítése a 2014-ben hatályba lépő, a gazdasági társaságok jogát és a szerződési jogot egyaránt alapjaiban megreformáló, új Polgári Törvénykönyv alkalmazására, az új követelményeknek való megfelelésre.
Célcsoport: azoknak a gyakorlati szakembereknek ajánljuk, akik munkájuk során, esetleg vállalkozóként társasági jogi problémákkal találkoznak, gazdasági társaságok tagjai, vezető tisztségviselői vagy munkavállalói, s kötnek e minőségükben szerző- déseket.
A részvétel feltételei: előképzettségi követelmények nincsenek.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
− a jogi személyek létrehozásával, működésével, megszüntetésével, szervezeti kérdéseivel kapcsolatos új joganyag a társasági jog szabályaival való együttes alkalmazása,
− az új tőkekövetelményi szabályokból eredő problémák megoldása, vezető tiszt- ségviselők felelősségét érintő változások,
− új szerződéstípusok és a gazdasági szerződéseket érintő - igen nagy számú - változás alkalmazására való felkészülés,
− a szerződésszegés és a szerződésen kívüli károkozás új alapokra helyezett sza- bályai.
A képzés témakörei:
Jogi személyek a gazdaságban - társasági jog
− Az új Kódex általános bemutatása, a szabályozás technikai újdonsága és a törvénykönyv szerkezete, a változások fő jellemzői, a „tovább élő joggyakor- lat” problémája, a személyiségvédelem gazdasági jogi kérdései az új Ptk.-ban.
− A jogi személyekre vonatkozó szabályozás, a valamennyi jogi személyre (a gazdasági társaságokat is beleértve) egyaránt irányadó szabályok. Az egyesü- let és az alapítvány. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás általá- nos jellemzői.
− A gazdasági társaságok közös szabályai – általános rendelkezések, a társaság alapítása, a létesítő okirat módosítása, kisebbségvédelem, kizárás, a gazdasági társaság szervezete, átalakulása, egyesülése és jogutód nélküli megszűnése.
− Egyes társasági formák – a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlá- tolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Az egyesülés és a szövetkezet.
Kötelmek – szerződési jog – a kártérítései felelősség kérdései
− Kötelmek a polgári jogban és a kötelmi könyv az új Ptk.-ban, a kötelmek közös szabályai, a szerződésen kívüli kötelem keletkeztető tényállások (jog- alap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel, utaló magatartás, díjkitű- zés, kötelezettségvállalás közérdekű célra.
− A szerződési jog alapelvei, a szerződés létrejötte, a szerződés megkötésének speciális módozatai, az érvénytelenség és a hatálytalanság, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések, a szerződés teljesítése és a teljesítés különös esetei.
− A szerződésszegés általános szabályai, késedelem és hibás teljesítés, a szer- ződésszegés egyéb esetei.
− A szerződés megerősítése és módosítása, engedményezés, jogátruházás, tar- tozásátvállalás, szerződés átruházás.
− Tulajdonátruházó és vállalkozási szerződések (különös tekintettel az új és a Polgári Törvénykönyvbe most bekerült szerződéstípusokra, pl. közvetítői szerződés, bizalmi vagyonkezelés).
− Használati, hitel és számlaszerződések.
− Biztosítéki és biztosítási szerződések, a polgári jogi társaság és az értékpapír.
− Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 2. szint ” képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette” tanúsítványt kapja.
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés
3. szint
MTI tanfolyam azonosító: 02-073
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-073.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Verebics János, BME
A képzés ütemezése: 1x2 óra
A képzés célja:
Elmélet és gyakorlat: Díja:
2
5 000
óra
Ft + ÁFA
A gyakorlatban dolgozó műszaki és gazdasági szakemberek felkészítése a 2014-ben hatályba lépő, a gazdasági társaságok jogát és a szerződési jogot egyaránt alapjaiban megreformáló, új Polgári Törvénykönyv alkalmazására, az új követelményeknek való megfelelésre.
Célcsoport:
Azoknak a gyakorlati szakembereknek ajánljuk, akik munkájuk során, esetleg vál- lalkozóként társasági jogi problémákkal találkoznak, gazdasági társaságok tagjai, vezető tisztségviselői vagy munkavállalói, s kötnek e minőségükben szerződéseket.
A részvétel feltételei: előképzettségi követelmények nincsenek.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
− a jogi személyek létrehozásával, működésével, megszüntetésével, szervezeti kérdéseivel kapcsolatos új joganyag a társasági jog szabályaival való együttes alkalmazása,
− az új tőkekövetelményi szabályokból eredő problémák megoldása, vezető tiszt- ségviselők felelősségét érintő változások,
− új szerződéstípusok és a gazdasági szerződéseket érintő - igen nagy számú - változás alkalmazására való felkészülés,
− a szerződésszegés és a szerződésen kívüli károkozás új alapokra helyezett sza- bályai.
A képzés témakörei:
A gazdasági jog egyes kiemelt kérdései
− Gazdasági társaságok alapítása, a társaság működési feltételeinek meghatározása. A foglalkozás központi kérdései: Jogi személyek létesítése, a létesítés szabadsága, a létesítő okirat, a nyilvántartásba való bejegyzés, a gazdasági társaság alapítására vonatkozó általános és az egyes társasági formák esetében az alapításra vonatkozó különös szabályok, a törvényi szabályozástól való eltérési lehetőségek és ezek korlátai
− A korlátolt felelősségű társaságok jogának változásai
A foglalkozás központi kérdései: a tőkekövetelmény-minimum 3.000.000 forintra való ismételt felemelésének követelménye, a követelmény teljesítésének speciális szabályai, a Cégtörvény – várható – rendelkezései, átmeneti rendelkezések, a kö- vetelményt nem teljesítő társaságok jogi sorsa, az átalakulás, megszűnés kapcso- lódó kérdései
− Felelősség a szerződésszegéssel és szerződésen kívül okozott károkért
A foglalkozás központi kérdései: az új Ptk. szakít a hatályos szabályozás egységes felelősségi koncepciójával, s – a számos új elemet tartalmazva - külön kezeli a szerződésszegésen alapuló és deliktuális kárfelelősséget, mely a gyakorlat szem- pontjából várhatóan igen sok értelmezési kérdést vet majd fel
− Új típusú szerződések, új szerződésfajták a Ptk.-ban
A foglalkozás központi kérdései: az új Ptk. általánosan lehetővé teszi a jogok átruházását és a szerződés átruházást, s a törvény számos olyan új, nevesített szer- ződéstípust is bevezet, melyet a hatályos szabályozás nem ismer, vagy épp a Kó- dexen kívül szabályozott (pl. bizalmi vagyonkezelés, franchise, faktoring, fizetési megbízás, garanciaszerződés, egészségbiztosítási szerződés stb.)
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 3. szint képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette” tanúsítványt kapja.
Beruházáslebonyolító szakmai ismeretek, különös tekintettel az aktuális jogszabályváltozásokra
MTI tanfolyam azonosító: 02-042
A képzés ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-042.html
Tanfolyamvezető: Sümeghy Pál építési beruházási szakértő
Elmélet és gyakorlat: Díja:
24
72 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés ütemezése: két egymást követő péntek (8 óra) és szombat (4 óra)
Tervezett időpont: 2014. április 4 – 5. és 11 – 12.
A képzés célja:
A beruházáslebonyolító területen működő, vagy a jövőben ilyen tevékenységet foly- tatni kívánó szakemberek részéről a rendkívül összetett beruházáslebonyolító munka folytatásához szükséges legfontosabb ismeretek elsajátítása.
A beruházáslebonyolító (BB jelzésű) kamarai jogosultság 2013. év végéig névjegy- zékbe vételhez és vizsgához kötött volt.
A képzésnek különös jelentőséget ad a folyamatban lévő és a következő hét éves időszakra tervezett EU-támogatású beruházások gördülékenyebb megvalósításának igénye, ami meggyőződésünk szerint döntően a beruházáslebonyolítás színvonalá- nak jelentős emelését igényli.
Célcsoport és a részvétel szakmai feltételei:
A beruházáslebonyolító tanfolyam mindenki számára nyitott, aki ilyen tevékenység- ben kíván részt venni és középfokú vagy felsőfokú műszaki vagy közgazdasági végzettséggel rendelkezik.
A képzésen való részvétel jó alapot ad az építési beruházási szakértői (SZB jelzés) jogosultság megszerzéséhez (8 év gyakorlattal rendelkező okl. építészmérnökök vagy okl. építőmérnökök részére).
A tanfolyam ajánlható felelős műszaki vezetői (középfokú szakirányú végzettség is elegendő), műszaki ellenőri (felsőfokú szakirányú végzettség szükséges) és tervezői, ill. szakértői jogosultság megszerzése előtt állóknak, ugyanis a tematika jórészt tartalmazza a teljesítendő jogosultsági beszámolók (vizsgák) ismeretanyagát is.
A résztvevők jártasságot szereznek:
Jogi ismeretekből (beruházási folyamat és résztvevői, építéskivitelezés, szerződések, hatósági engedélyezés, közbeszerzés stb.) és pénzügyi ismeretekből (beruházás gazdaságossági számítása, árképzés, fedezetkezelés, teljesítésigazolás stb.).
A fenti ismeretek oktatása a 2012 őszi a 2013 évi és a legfrissebb jelentős jogsza- bályi változások figyelembevételével történik.
Részletes tematika:
Jogi és jogalkalmazási ismeretek
− A beruházási folyamat és résztvevői az 1997. évi LXXVIII. építési törvény – Étv. és a 191/2009. (IX. 15.) építéskivitelezési kódex- Épkiv. szerint.
− A beruházáslebonyolitó feladatai a 2013. év végéig még érvényes jogszabályok szerint (tulajdonképpen „örökérvényű”, évtizedes tapasztalatok alapján kialakult tartalom)
− Az építőipari kivitelezési tevékenység átfogó ismertetése, eseményei (l. az 1. pontnál leirt jogszabályokat), kiemelve a megkezdés és a folytatás feltételeit, a szerződéskötéseket, a résztvevők feladatait, a kivitelezés megkezdéséhez, foly- tatásához és befejezéséhez kapcsolódó fontosabb teendőket, az elektronikus épí- tési napló vezetésének szabályait, a kivitelezési dokumentáció tartalmát.
− Az építési beruházásban résztvevők törvényi felelősségei és működésük feltét- elei.
− Általános jogi ismeretek, kötelmi jog, vállalkozási és megbízási szerződések (Ptk. előírások).
− A településfejlesztés alapelvei és az építésügyi hatósági engedélyezés, építés- ügyi és építésfelügyeleti ellenőrzés a 312/2012. (XI. 8.) és a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletek alapján.
− Közbeszerzési ismeretek: a 2011. évi CVIII. közbeszerzési törvény – Kbt. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, elsősorban a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rende- let az építési beruházásokról, és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az alkal- masságról és a közbeszerzési műszaki leírásról, továbbá a 46/2011. (III. 26.) Korm. rendelet az ellenőrzésről.
− A FIDIC szerződéses rendszerek lényege, különféle FIDIC szerződéses formák, az építési szerződések főbb eseményei (Ptk.-Kbt.-FIDIC értelmezések).
− Az elektronikus építési napló és teljesítésigazolás.
Pénzügyi-gazdasági ismeretek
− Az építési beruházás gazdaságossági számításainak módja (költség-haszon számítás, CBA, stb.), különös tekintettel az EU támogatású projektekre.
− Árképzés, tételrendek, minimális rezsi óradíjak, kirívóan alacsony ár, árfelül- vizsgálat, árviták.
− Építtetői fedezetkezelés, kivitelezői regisztráció, kivitelezői biztosítékok, telje- sítésigazolások (elektronikus módon is), kifizetések (Étv., Épkiv., Kbt. szerint).
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Beruházáslebonyolító szakmai ismeretek, különös tekintettel az aktuális jogszabályváltozásokra című képzésen részt vett” tanúsítványt kapja.
Tanfolyami tananyagok: előadásvázlatok, vizsgakérdések; az érintett jogszabályok jegyzéke. A tananyagok összeállítói a tanfolyam előadói, akik több évtizedes szak- mai gyakorlattal rendelkeznek. Az előadások rövidített változatát a résztvevők az MTI honlapjáról letölthetik.
Életpálya-tervezési tanácsadó
MTI tanfolyam azonosító: 02-057
A képzés ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-057.html
Tanfolyamvezető:
Vidékiné dr. Reményi Judit BME APPI
A képzés időterve:
Elmélet és gyakorlat: Díja (vizsgával):
55
139 000
óra
Ft + ÁFA
Kezdés | Befejezés | |
Oktatás | 2014. február | 2014. május |
Lebonyolítás | 1 nap/kéthetente keddi napokon 1400– 1800 | |
Házi feladatok | évközben, órarend szerint | |
Vizsgák | évközben, órarend szerint | |
Záró vizsga | 2014. június | |
A képzés célja: az élethosszig tartó tanulás kapcsán, minden életkorban és élethelyzet- ben egyre fontosabb az életpálya-tervezés kérdése, a tanulási környezet és a tanulási módszerek szempontjából a legmegfelelőbb képzések kiválasztása, a „felesleges” újrata- nulások elkerülése. A cél, hogy a résztvevők képesek legyenek diákok és felnőttek to- vábbtanulási igényei és szükségletei kielégítéséhez megfelelő tanácsokat nyújtani, a képzési lehetőségek megismertetésével és a legmegfelelőbb képzési lehetőség kiválasz-
tásával valamint az egyéni döntés meghozatala során, és ily módon hozzájárulni mind az egyén, mind az intézmény szempontjából a hatékony tanuláshoz.
Javasolt résztvevők: a képzést ajánljuk mindazoknak, akik az oktatási, közművelődési, szociális szférában, illetve az állami munkaügyi szervezeteknél továbbtanulási és/vagy pályaépítési területen dolgoznak vagy ezen a területen tanácsadással foglalkoznak, pél- dául: oktatás/képzésszervezők, iskola titkárok, munkaügyi és családsegítő központok kollégái, diákcentrumokban dolgozók és humánerőforrás ügyintézők.
A részvétel feltételei: legalább középfokú végzettség, és Oktatás/képzésszervezői tanfolyami részvételt igazoló tanúsítvány + egy év szakterületen szerzett gyakorlat, vagy végzettség hiányában ötéves gyakorlat.
Humánerőforrás ügyintézői végzettség + egy év szakterületen szerzett gyakorlat, vagy végzettség hiányában ötéves gyakorlat.
Főbb témakörök: kommunikáció és pszichológia. Internetes információkeresés. Ma- gyar iskola-, szak- és felnőttképzési rendszer. A szakképzés/felnőttoktatás/képzés jog- szabályi háttere. Tudástársadalom, élethosszig tartó tanulás, formális, non-formális okta- tás, informális tanulás, az élethosszig tartó tanulást támogató eszközök és keretrendsze- rek. Munkaerő-piaci követelmények – új tartalmak, a változások okai, tanulási eredmé- nyek, a változó elvárásokkal történő lépéstartás. Képzési szükséglet felmérése (szükség- letelemzés), eszközei, jelentősége a tanuló és a képző intézmény szemszögéből. Előzetes tudásszint felmérése, eszközei, jelentősége a tanuló és a képző intézmény szemszögéből és beszámíthatósága. Tanulási környezet, tanulási típusok, tanulási stratégiák és készsé- gek. Megváltozott munkaképesség, esélyegyenlőség, képzési támogatás, támogatási rendszer. Életpálya-tervezés, tanulás, továbbtanulás, a tanultak „felülírása”, a „miért- hogyan-mit” tanuljak hármas egysége.
A résztvevők teljesítményének értékelése: az értékelés a képzés során teljesített három írásbeli és/vagy szóbeli „részvizsga” és a záróvizsga eredményeinek súlyozá- sával történik, az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően. A záróvizsgára minden résztvevőnek egy portfoliót kell készítenie.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette: „a BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Életpálya-tervezési tanácsadó képzést sikeresen elvé- gezte” tanúsítványt kapja.
Tananyagok és módszertan: az előadók által összeállított oktatási segédleteket és szakanyagokat a résztvevők Moodle tanlapról tölthetik le. A képzés lényegi részét alkot- ják a gyakorlatok, továbbá az otthoni munka, amelyek lehetőség szerint kapcsolódnak a
hallgató saját tapasztalataihoz, illetve munkaköri feladataihoz, és amelyre személyre szabott értékelést kapnak.
Építési műszaki, ár- és költség ismeretek
MTI tanfolyam azonosító: 02-062
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-062.html
Tanfolyamvezető: Dr. Turán Zsolt Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara
Elmélet és gyakorlat: Díja:
16
48 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: az építkezésekkel, építőipari cégekkel, építkezések elszámolási vitáival foglalkozó nem-műszaki diplomások számára alapvető eligazodást, a lényeg megértését nyújtó alapszintű ismeretek elsajátítása.
Célcsoport: nem műszaki képzettségű diplomások, főleg jogászok és közgazdászok részére.
A részvétel feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
− bevezető szintű műszaki érzék és látásmód,
− építési árak és költségek fogalomrendszere, számítása.
A képzés főbb témakörei:
− Műszaki alapfogalmak. Mérés, mértékegységek. Matematikai, geometriai, sta- tisztikai, logikai alapok. Mechanikai, áramlástani, hőtechnikai, villamos alapfo- galmak. Fontosabb anyagtani ismeretek.
− Vagyonértékelés, főleg ingatlanok értékelése. Értékelési eljárások és hibák.
− Mérlegek és más pénzügyi-számviteli iratok olvasása, értelmezése.
− Az építési (beruházási) folyamat. Előkészítési fázisok, szakvélemények, terve- zés, kivitelezés, műszaki ellenőrzés stb. A folyamat szereplői, feladataik és ha- tásköreik.
− Magas- ill. mélyépítési technológiák.
− Érték, ár, költség az építésben. Építőipari költségvetések készítése. Járatos költ- ségvetés készítő softverek.
− Szerződések és elszámolások vizsgálata.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a program résztvevői részvételi igazolást kapnak.
Gazdasági, üzleti információ (hír) szerzés
MTI tanfolyam azonosító: 02-007
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-007.html
Tanfolyamvezető: Harmados György
Vezető oktató:
Jasenszky Nándor, Posys Kft.
A képzés célja:
Elmélet és gyakorlat: Díja (vizsgával):
70
172 000
óra
Ft + ÁFA
A tanfolyami előadások révén a hallgatók (döntés-előkészítők, elemzők, cégvezetés tagjai, stratégiai döntéshozók) jártasságot szerezzenek - a hazánkban - egy újfajta szakterület által biztosítható információ mennyiség és speciális elemzések felhaszná- lási lehetőségében.
A képzésben való részvétel feltételei:
A napi döntés előkészítői és döntéshozói gyakorlatot ismerő, abban résztvevő kö- zép- és felsővezetők részére ajánlott tanfolyam.
A képzés módszerei:
A tananyag elsajátítása két részre oszlik, és összességében mintegy 140 óra időráfordítást igényel. Az időszükséglet mintegy 50%-át az ún. kontakt órák, vagyis az előadások és gyakorlatok - amelyeken esettanulmányok felhasználásával a szakterület felhasználható- ságának bemutatása történik - kötik le. A többi, az egyéni tanulás és a szakirodalom tanulmányozása között oszlik meg.
A képzés főbb témakörei:
Bevezetés. Az üzleti hírszerzés meghatározása, folyamata, helye a vállalati struktúrában, szerepe a vállalat gazdasági tervezésében, feladatai az ágazati és konkurencia elemzésé- ben. Általános gazdasági előrejelzések várható hatásai az üzleti hírszerzés aspektusából. Az üzleti hírszerzés defenzív feladatai, biztonsági kérdések. Üzleti hírszerzés kiépítése és üzemeltetése.
Résztvevők értékelése:
A hallgatók a tanfolyamot követően, az ott szerzett ismereteikből egy összetett fel- adat megoldásával vizsgát tesznek. A vizsga megszervezésére és lefolytatására az intézeti vizsgaszabályzat előírásainak figyelembevételével kerül sor.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás:
TANÚSÍTVÁNY arról, hogy a felnőttképzésben részt vett személy az elsajátított új ismeretek révén képessé vált egy meghatározott feladat eredményesebb ellátására.
Karbantartás menedzsment és eszközgazdálkodás
MTI tanfolyam azonosító: 02-075
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-075.html
Tanfolyamvezető:
Páll István Zoltán, PALLOIM Kft.
Elmélet és gyakorlat: Díja:
30
120 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: termelés- és karbantartás irányítással foglalkozó szakemberek szakmai látókörének kiszélesítése, eszközgazdálkodási és karbantartás irányítási, szervezési ismeretek bővítése, elmélyítése. A termelési célokkal illeszkedő karban- tartási rendszer megválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései kitekintéssel a vállalati stratégiára és vállalati kultúrára.
Célcsoport: eszközgazdálkodás illetve karbantartás szervezés, karbantartás irányítás és karbantartási szolgáltatások beszerzésével foglalkozó mérnökök, gazdasági mér- nökök.
A részvétel feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
− Karbantartás és eszközgazdálkodás szerepe a vállalati folyamatokban
− Karbantartási stratégiák és fejlődési dinamikájuk
− Karbantartás hatásosságának és hatékonyságának növelési lehetőségei
− Karbantartás irányítás korszerű kérdései
− Karbantartás számítógépes támogatásának kérdései
− Karbantartási hatékonyság mérése
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette a „BME Mérnöktovábbképző Intézet szervezésében megtartott „Karbantartás menedzsment és eszközgazdálkodás című képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette” tanúsítványt kapja.
Tananyagok:
− Dr. Gaál, Zoltán: Karbantartás-Menedzsment. Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 2007. ISBN 978 963 6420 98 7.
− Gulati, Ramesh: Maintenance and Reliability best Practices 2nd. Edition. New York : Industrial Press, Inc., 2013. ISBN 978-0-8311-3434-1.
− Moubray, John: Reliability-centered Maintenance, 2nd Edition. New York: Industrial Press. Inc., 1992. ISBN 978-0-8311-3164-3.
− Dr. Péczeli György, Péczeli Csaba, Péczeli György: LEAN 3 Termékfejlesztés egységes rendszerben. Szeged : A.A. Stádium Diagnosztikai és Menedzsment Kft., 2011. ISBN 978-963-08-3163-5.
− Bloom, Neil B.: Reliability Centered Maintenance(RCM) Implementation Made Simple. New York : McGraw - Hill, Inc., 2006. ISBN 0-07-146069-1.
− Ricky Smith, R. Keith Mobley: Rules of Thumb for Maintenance and Reliability Engineers. Oxford. UK : ELSEVIER, 2008. ISBN: 978-0-7506- 7862-9.
− www.smrp.org honlap; library.smrp.org.
− Wireman, Terry: Developing Performance Indicators for Managing Maintenance - 2nd. ed. New York : Industrial Press, Inc., 2005. ISBN 0-8311- 3184-5.
Lean szervezet, mint tanuló szervezet kialakítása
MTI tanfolyam azonosító: 02-060
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-060.html
Tanfolyamvezető: Drosztmér Anna Coach4Change/A Park Kft.
Elmélet és gyakorlat: Díja:
48
169 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés ütemezése: heti 1 alkalom, 4 óra/nap.
A képzés célja: a vezetői kompetenciák fejlesztése, rendszerszemlélet elsajátítása, coaching stílusú vezetés elemeinek megismerése és gyakorlása, a lean szemlélet elsajátítása a versenyképes, alkalmazkodó és fejlődőképes tanuló szervezetek veze- téséhez.
Célcsoport: közép és felsővezetők.
A részvétel feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség. Középfokú végzettség esetén legalább 5 éves vezetői gyakorlat. Angol nyelvismeret.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben: Folyamatokban rejlő vesz- teségek felismerése. Rendszertérképezés és vezetői viselkedés komplex emberi
rendszerekben. Vezetői stílusok megállapítása, hatásai és használata. Kommunikáci- ós és vizualizációs építőelemek használatának elsajátítása. Tanuló kultúrák (coaching kultúrák) építése a fenntartható működésért. New social technology veze- tői kompetenciák.
A képzés főbb témakörei:
− A coachingról.
− A lean szervezetről.
− A vezetői stílusokról.
− Tudásmenedzsment – a jövőre vonatkozó tudás feltérképezése és kialakítása.
− Minőség szemléletének kialakítása a szervezet egészére.
− A versenyképes szervezet kialakítása.
− Az alkalmazkodás, változás, egyéni és szervezeti tanulás, az 5. Elem, a rendszer- szemlélet.
− Komplex emberi rendszerekkel való munka, a rendszerszemlélet alapjai, a rend- szerek nyelve.
− Szervezetekben a tanulás és a fejlődés folyamatait támogató autonóm tanuló és probléma megoldó körök.
− New Social Technology 7 vezetői kompetenciájának megismerése és gyakorlása.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott A Lean szervezet, mint tanuló szervezet kialakítása képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette” tanúsítványt kapja.
Javasolt irodalom:
− Peter Senge: Az 5. alapev – HVG Kiadó 460 old.
− C. Otto Scharmer: Theory U – Bernett-Koehler Publishers -2009 – 485 old.
− Masaki Imai: KAIZEN – The key to Japan’s competetive success (250 old.)
− Euclides A. Coimbra: Total flow management? Achieving Excellencec with KAIZEN and Lan supply chains KAIZEN Institute – 280 old.
Mérnöki tanácsadás és a FIDIC szerződéses rendszer
MTI tanfolyam azonosító: 02-003
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-003.html Program akkreditációs lajstromszám: PL-8314
Tanfolyamvezető:
Rév András, Z & Partners Kft.
A képzés időterve:
Elmélet és gyakorlat: Díja (vizsgával):
40
159 000
óra
Ft + MAA
Előadási és konzultációs napok: mindig hétfői napokon délután
2014.03.17 | 2014.03.31 | 214.04.14 | 2014.04.28 | 2014.05.12 | 2014.05.26 | 2014.06.02 | 2014.06.16 |
Vizsga: 2014. június 23. | |||||||
A képzés célja: a FIDIC szerződéses rendszerek alapjainak elsajátítása, a FIDIC kiadványok megismerése, a mérnöki tanácsadás szerepe a hazai mérnök gyakorlat- ban. Infrastrukturális projektek előkészítése, pénzügyi források megszerzésének lehetőségei, építési tenderdokumentációval kapcsolatos követelmények megismeré- se. Gyakorlati példák elemzése.
A képzés, a FIDIC hivatalos és kizárólagos magyarországi képviselete, a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége (TMSZ) által támogatott képzés.
(FIDIC – Federation International des Ingenieures Conseils – Tanácsadó Mérnö- kök Nemzetközi Szövetsége)
Célcsoport: Mérnökök, kivitelezésben dolgozók, mérnök-tanácsadók, adminisztrá- cióban és főfelügyeleteknél dolgozó szakemberek.
A részvétel feltétele: egyetemi, vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
− Infrastrukturális projektek előkészítése.
− Infrastrukturális projektekkel kapcsolatos feladatok elvégzése.
− FIDIC kiadványok használata.
− FIDIC szerződéses rendszerek megismerése.
− A FIDIC mint szervezet, rövid története, magyarországi szervezete.
− A FIDIC szerződéses rendszerei.
− A FIDIC legújabb szerződéses feltételeinek ismertetése, legújabb trendek, kitekintés a
„FIDIC-en túli világra” (Angol szerződéses minták).
− Vállalkozói követelések, jogviták rendezése.
− A FIDIC szerinti „Mérnök” feladatai, kötelezettségei és felelőssége egy konkrét FIDIC szerződéses feltétel rendszer alapján (pl. „Új Red Book” 1999).
− Beruházások előkészítése és lebonyolítása a FIDIC szerződéses rendszerek tükrében.
− A magyar jogszabályi háttér ismertetése (Ptk. és Kbt.) kapcsolódási pontjai a FIDIC szerződéses feltételekhez.
− A FIDIC szerződéses feltételek a magyar jogszabályi háttér tükrében.
− A FIDIC „Építési Munkák Szerződéses Feltételei” („Új Red Book” 1999).
− FIDIC „Megbízó / Tanácsadó Minta Szolgáltatási Szerződéses Feltételek” („White Book” 1998); a Minőség alapú kiválasztás gyakorlata.
− FIDIC „Gépészeti és Villamos Berendezések tervezése- Építése Szerződéses Feltételei” („Új Yellow Book” 1999).
− FIDIC „Rövid Szerződéses Forma” („Green Book” 1999); FIDIC „Kulcsrakész Létesít- mények Szerződéses Feltételei” („Silver Book” 1999).
− FIDIC „Építési Munkák Alvállalkozási Szerződések Feltételei” (2011); a legújabb FIDIC szerződéses feltételek – várható fejlesztési irányok; a FIDIC szerződéses rendsze- reinek gyakorlati alkalmazása: lényegi kérdések, gyakori hibák és az elvárt gyakorlat
− Viták rendezése a FIDIC szerződéses rendszerei alapján – a gyakorlati alkalmazás bemu- tatása; mediáció – DAB és választott bíráskodás
Résztvevők értékelése: a résztvevők a tanfolyam végén írásbeli vizsgát tesznek.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás:
TANÚSÍTVÁNY arról, hogy a felnőtt képzésben részt vett személy az elsajátított új ismeretek révén képessé vált a FIDIC szerződéses rendszerei alkalmazásának ered- ményesebb ellátására.
Azok az érdeklődők, akik Intézetünkben korábban már a 36 órás tanfolyamot elvégezték, s ezt a részükre kiadott Tanúsító oklevéllel igazolni tudják, jelentkez- hetnek – az előzetes tudás beszámításával – csak a 4 órás, kiegészítő oktatás elvég- zésére.
Minőségügyi mérnök – Minőségügyi menedzser felsőszintű szaktanfolyam
MTI tanfolyam azonosító: 02-001
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-001.html
Tanfolyamvezető: Dr. Reuss Pál BME MTI
Időtartam:
Tanórák száma:
Irányított otthoni gyakorlat: Díja (vizsgával):
2
120
80
460 000
félév óra óra
Ft + ÁFA
A 2014/2015. tanévi képzés időterve:
Kezdés | Befejezés | Beadás | Védés | |
Oktatás | 2014. 10. 30. | 2015. 05. 29. | ||
Lebonyolítás | 1 nap/hét, csütörtöki napokon, 900-1430-ig | |||
Házi feladatok | évközben, órarend szerint | |||
Vizsgák | évközben, órarend szerint | |||
Szakdolgozat | 2015. szeptember 11. | 2015. október 07-09. | ||
A képzés célja:
A minőségmenedzsment rendszerekkel és modellekkel kapcsolatos rendszertechni- kai, menedzseri, stratégiai, tervezési és szervezési, szabályozási és fejlesztési, jogi, szabványügyi és módszertani ismeretek összefoglaló és rendszerezett áttekintése, az eljárások és módszerek gyakorlása. A korszerű problémamegoldó módszertanok és eszközök megismerése.
Javasolt résztvevők:
Cégek, intézmények és más szervezetek minőségirányítással foglalkozó vezetői; a minőségirányításban illetve annak részterületein dolgozó szakemberek; a termékek és szolgáltatások piackutatásával, tervezésével, fejlesztésével, a beszerzéssel, a be- szállítói kapcsolatok kiépítésével, a folyamatirányítással, ellenőrzéssel, az üzemelte- tési karbantartással, a vevőszolgálattal foglalkozó mérnökök és közgazdászok; az államigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és a közszolgálat egyéb terüle- tein dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberek, minőségügyi tanácsadók, oktatók.
A részvétel feltételei:
Felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettség, lehetőleg legalább kétéves szakmai ta- pasztalat. Előnyös, ha van minőségüggyel kapcsolatos gyakorlata a jelentkezőnek.
A felvétel a keretszám beteltéig jelentkezési sorrendben történik, de előnyben része- sülnek a szakmában dolgozók és a nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkezők. A jelentkezők előképzettségével vagy szakmai tapasztalatával kapcsolatban személyes beszélgetésre is sor kerülhet.
Főbb témakörök:
1.1 A minőségmenedzsment alapjai
Minőségrendszerek fejlődése. Minőségellenőrzés, szabályozás, minőségbiztosí- tás, TQM, TQC.--Formalizált minőségmenedzsment rendszerek áttekintése. Iparág specifikus rendszerek, trendek. Követelmények a formalizált rendszerek- ben 1.- alapelvek, rendszerek sajátosságai, dokumentáció.-- 2. - vezetés, erőfor- rások.-- 3. - folyamatok szabályozásának alapelvei.-- 4. - a rendszer mérése, au- ditálás követelményei.-- 5. - mérés, elemzés, fejlesztés. TQM alapok, vevőköz- pontúság - Deming 14 pontja, alapelvek, kiegészítő elemek - vevő azonosítása, igényeinek meghatározása. Folyamatmenedzsment alapjai - folyamatok megha- tározása, csoportosítása. Folyamatok folyamatos fejlesztése - PDCA, hat-hét lé- pés, …Vezetés szerepe, dolgozók bevonása és felhatalmazása - vezetői- menedzseri szerepkörök, bevonás és felhatalmazás feltételei, team munka alap- jai. Szervezeti önértékelés, minőség díj modellek - önértékelés alapjai és a ki- alakítás módszerei, EFQM modell, CAF modell. Minőségmenedzsment rend- szerek fejlesztése, - minőségköltségek. ISO-TQM-Hat szigma-Lean.
1.2. Szolgáltatások minőségmenedzsmentje
Fogalmak áttekintése: szervezet, tevékenység, folyamat, termék. A szolgáltatás fogalma. A szolgáltatás, mint folyamat, és mint eredmény. Szolgáltatás, gon- doskodás, önellátás. A szolgáltatások jellemzői, fajtái és összetevői. A szolgál- tatási lánc. Szükséglet, igény, követelmény. Az emberi szükségletek hierarchiá- ja és dinamikája. A szolgáltatási rendszer. Frontvonal és háttérszervezet. A szolgáltatási tevékenység elemei. A vevői megelégedettség. A Kano-modell. A fontosság és megelégedettség mérése. A ServQual modell. A szolgáltatás nemmegfelelőségei: A gap-modell. Hogyan nyújtsunk kiváló szolgáltatást? –
„A 4 lépéses modell”.
2. Minőségmenedzsment módszerek
Bevezető: a módszer és a rendszerek viszonya. A módszerek csoportosítása, jel- lemzése. „A hét régi (alapvető) módszer” 1. - folyamatábra, Pareto diagram, Ishikawa diagram 2. - adatgyűjtő lap, hisztogram, szóródási diagram, szabályo- zókártya. A team munka és brainstorming technikái 1. - brainstorming, és a
Kawakito-Jiro -- 2. - Nominális csoporttechnika; Delphi, 6-3-5 és más hasonló módszerek. „A hét új vezetési/menedzsment eszköz” 1. - affinitás diagram, kap- csolati diagram, mátrix diagram, nyíl diagram -- 2. - fa diagram, mátrix elem- zés, PDCP. Minőségfejlesztő módszerek 1. - FMEA, QFD-- 2. - Poke-Yoke, az 5 Miért, Erőtér elemzés, CEDAC, PPA, Döntési mátrix, Logikai mátrix, Priori- tási mátrix -- 3. - Run Chart, Multi-vari Chart, a Szabályozatlanság 8 kritériu- ma, Tevékenység-hálózat diagram, PERT. Általános menedzsment módszerek - Benchmarking, BPR, BSC. Elvi és gyakorlati szempontok, megfontolások az auditok gyakorlati végrehajtásához. Az audit dokumentációja (audit terv, auditjelentés, auditjegyzőkönyv. Eltérés az első-, második-, és harmadik feles auditok között a gyakorlatban az auditált és az auditáló oldaláról. Esetpéldák, esettanulmányok az auditok végrehajtására (termék/szolgáltatás; rendszer, fo- lyamat-auditok).
3. Statisztika alkalmazásai
Alkalmazott statisztikai módszerek helye a minőségbiztosításban, minőségügyi statisztika története. A matematikai statisztika alapjai, nevezetes eloszlások. Adatok ábrázolása, megjelenítése, statisztikai folyamatszabályozás alapjai. Mé- rőeszközök képességvizsgálata. Folyamatok képességvizsgálata. Méréses és minősítéses szabályozókártyák. SPC számítógépes alkalmazása. Átvételi ellen- őrzés alapjai, minősítéses ellenőrzés. Méréses átvételi ellenőrzés. Megbízható- ság alapfogalmai, mennyiségi mutatói, elemzési módszerei. Rendszerek meg- bízhatósága.
4. Válogatott fejezetek a minőségüggyel kapcsolatos szakismeretek köréből
− A metrológia alapjai. Méréstechnikai alapfogalmak, mérési módszerek. Minő- ségi mutatószámok. Dokumentálás. Joghatással járó mérések. Hitelesítés.
Mérési hibák. Mérési bizonytalanság. A mérési eredmény megadása. (GUM). Alapvető mérési eljárások. Kalibrálás. Kalibráló laboratóriumok követelményei. Validálás. Mérésirányítási rendszerek. Konfirmálás.
− A műszaki színvonal értékelése. Műszaki színvonal mérése. Funkcióelemzés. Skálák. Az értékelési tényezők súlyozása. A műszaki színvonal elemzés megva- lósítása, hagyományos elemző módszerek.
− Jogi szempontok. A PTK szerepe a jogi szabályozás rendszerében. Szerződéstí- pusok. A vállalkozási szerződés. Jótállás, szavatosság, termékfelelősség.
− Szabványosítás, tanúsítás, akkreditálás. A szabványok helye a minőségügyben. A szabványosítás hazai és nemzetközi rendszere. Az európai direktívák. Har- monizált szabványok. Az „Új megközelítés”. Tanúsítás. A CE jelölés. Az EU-
ban elfogadott tanúsítási modulok. Laboratóriumok akkreditálása. Tanúsító szervezetek akkreditálása.
A résztvevők teljesítményének értékelése:
Az értékelés az otthoni gyakorló feladatok, az írásbeli és a szóbeli vizsgák eredmé- nyeinek súlyozásával történik, a vizsgaszabályzatnak megfelelően. A képzés szak- dolgozat elkészítésével és megvédésével zárul.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás:
A vizsgaeredmények a hallgatók részére kiállított ún. „Továbbképzési leckekönyv”-be kerülnek bejegyzésre. A tanfolyamot eredményesen elvégzők tanúsító oklevelet kapnak, amely feljogosítja a résztvevőket a BME Mérnöktovábbképző Intézet „Mi- nőségügyi mérnök” (mérnöki felsőfokú végzettséget igazoló oklevél esetén), „Minő- ségügyi menedzser” (mérnökitől eltérő felsőfokú végzettség esetén) cím használatá- ra.
A részvételi díj tartalmazza az oktatási segédanyagok, a vizsgáztatás és a szakdolgo- zat konzultáció valamint védés díját is.
Tananyagok és módszertan:
A résztvevők részben nyomtatott, részben a Moodle tanlapról letölthető tananyagot kapnak. A képzés lényegi részét alkotják a gyakorlatok, továbbá az otthoni munka. Az otthoni gyakorló feladatok lehetőség szerint kapcsolódnak a hallgató saját ta- pasztalataihoz, illetve munkaköri feladataihoz.
(Üzleti) Tárgyalástechnika műszakiaknak
MTI tanfolyam azonosító: 02-052
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-052.html
Tanfolyamvezető: | Elmélet: | 10 óra |
Dr. Kőrösi Mária, hatoscsatorna TV | Gyakorlat: | 12 óra |
Tréning: | 8 óra | |
Díja: | 76 000 Ft + ÁFA |
A képzés célja:
Jelenünkben szinte mindenhol a piacgazdaság fogalmával találkozunk. Így a piac- orientált gazdasági-társadalmi lét és gazdálkodás természeténél fogva hozta előtérbe mérnökeink, valamint az egész műszaki társadalom helyzetének és feladatainak újraértelmezését.
Csak hogy: a PIAC NEM TEREMT OPTIMÁLIS ÁLLAPOTOKAT. A műszaki
társadalom kiemelten speciális része a gazdaságnak- egyre inkább az, ahol a szerep- lők sajátos helyet foglalnak el. Infrastruktúra nélkül nincsen gazdaság és nincs gaz- dagság sem. E képzés különös gonddal hívja fel a figyelmét mérnök kollegáink egyedi személyiségére, amely legalább annyira fontos, mint az alkotása. Csak ma- napság már nem elég alkotni! Ha valaki megállni kívánja helyét, akkor el kell sajá- títania bizonyos menedzseri készségeket, magát az üzleti profizmust is.
E képzés során hallgatóink jártasságot szereznek az üzleti tárgyalások rutinos meg- szervezésében, miközben saját valós/vélt menedzseri képességeiket is szembesíthe- tik, korrigálhatják, tökéletesíthetik.
Mottónk: Aki akar valamit, az módszert és kapcsolatokat keres, aki nem, az hibát és kifogást!
Célcsoport: közép- és felsőszintű vezetők.
A részvétel feltétele: egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a profi üzleti tárgyalások lebonyolításában, önismeretük menedzseri készségeiben.
A képzés főbb témakörei:
− Szemléletváltás és alternatívái. Mérnök!- ez büszkén hangzik! Az előítéletek és csapdái. A mérnök alapvető kommunikációs „tulajdonságai”.
− Manipuláció és az előre gyártott tudat. Az un.”tudatipar” és kivédésük. A kultu- rált piac - orientált gondolkodás.
− Marketing-szemlélet, de hogyan?’ Önismeret, emberismeret. Motivációs csap- dák a tárgyalási helyzetekben. Emberi un, tipológiák – nem megszokott stílus- ban és módon.
− A tudatos légkörteremtés és taktikái. Kommunikációs technológia- szakmai mentőötletek. A kérdezések technikái. Az eredményes tárgyalás alapjai, fel- építménye és feltételei.
− Tárgyalási stílusok, felismerésük, alkalmazásuk módjai. Párbeszéd, és/vagy dialógus kultúra. Emberismeret. A gesztusok fontossága. Az un. érzelmi fegy- ver alkalmazása.
− Tárgyalás, de milyen pozícióból? Tárgyalási technikák, trükkök, módszerek. A leggyakrabban előforduló érvelési hibák. A cég és intézmény ismerete és képvi- selete. Az un. csúcsteljesítményű vállalatok kommunikációs rendszere és mi. Az un. eladás-technika és prezentálása. Az imázs.
− A derű kitüntetett szerepéről – és nélkülözhetetlenségéről. Az un. sikerténye- zők. Fizikai és szellemi erőpróbák. Mindig n y e r ő n e k lenni! de: ki „A„ nyerő?
− PR- kapcsolatok a műszaki – mérnöki szakma gyakorlatában.
Résztvevők értékelése: a tanfolyami ismeretek alkalmazását a hallgatók a szituáci- ós gyakorlatokon mutatják be.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette a „BME Mérnöktovábbképző Intézet szervezésében megtartott (Üzleti)Tárgyalástechnika műszakiaknak című képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette” tanúsítványt kapja.
Termékbiztonság. Termékfelelősség. Minőségügy.
MTI tanfolyam azonosító: 02-056
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-056.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Lakatos László
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
A képzés célja:
Elmélet és gyakorlat: Díja:
4
12 000
óra
Ft +ÁFA
A hallgatók megismerkednek a Magyarországnak, mint az Európai Unió tagjának a termékbiztonsági, valamint termékfelelősségi szabályaival. A hallgatók megismer- kednek a szavatosság és jótállás Polgári Törvénykönyvben előírt szabályaival, vala- mint a kormányrendeleti és miniszteri rendeleti részletszabályokkal.
A képzés célcsoportja: műszakiak, kereskedelemben dolgozók, köztisztviselők, közalkalmazottak.
A képzésben való részvétel feltételei: középfokú végzettség
A résztvevők jártasságot szereznek:
− A termékbiztonsági és termékfelelősségi szabályok elmélete, kialakulása az Európai Unióban (jogelődjében), és az európai jogszabályok hazai adaptációja, alkalmazása, valamint a hazai joggyakorlat bemutatása bírósági döntésekkel
− A Polgári Törvénykönyv alapján a szavatossági és jótállási rendelkezései általános előírásai, valamint a kormányrendeleti és miniszteri rendeleti részletszabályok alap- ján a gyakorlati alkalmazás bemutatása – bírósági jogesetek illusztrációjával
− A termékbiztonsági és termékfelelősségi szabályok elmélete, kialakulása az Európai Unióban (jogelődjében), és az európai jogszabályok hazai adaptációja, alkalmazása, valamint a hazai joggyakorlat bemutatása bírósági döntésekkel
A képzés főbb témakörei:
− Termékbiztonság – termékfelelősség
− Szavatosság, jótállás
− Törvény a mérésügyről és a fogyasztóvédelemről
− Termékek jelölése
− Szabványosítás
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a program résztvevői részvételi igazolást kapnak.
Titkok, titokvédelem és a titokkezelők titoktartási kötelezettsége az állami, valamint a gazdasági szférában
MTI tanfolyam azonosító: 02-059
A képzés részletes ismertetése: http://www. mti.bme.hu/tanfolyam/02-059.html
Tanfolyamvezető:
dr. Sulyánné dr. Kovács Margit, NAV
Elmélet és gyakorlat: Díja:
8
28 000
óra
Ft +ÁFA
A képzés időterve: 2014. április, pénteki napokon 2x4 óra, 1300 órától.
A képzés célja: a titokvédelem mai magyar rendszere alapvető jogintézményeinek bemutatása és a hallgatókkal történő megismertetése.
A képzés célcsoportja: a hallgatók közül mindazok, akik munkakörükben jelenleg és a jövőben titoktartásra kötelezettek.
A képzésben való részvétel feltételei: középfokú végzettség.
A részvevők jártasságot szereznek:
− A résztvevők elsősorban ismeretet szereznek, illetve bővítik eddigi ismereteiket annak érdekében, hogy a munkavégzésük során felismerjék a kezelésükben lévő adatok titokjellegét, a titokfajtákra vonatkozó, az egyes jogszabályokban meg- határozott titokvédelmi jogosultságaikat és kötelezettségeiket, továbbá az ezek- hez tartozó eljárási szabályokat.
− Az előadás során konzultáció keretében lehetőség van titokkezelési anomáliák, jogesetek megvitatására.
A képzés főbb témakörei:
− Titokfajták a magyar jogrendszerben, az EU jogi aktusaiban.
− Az üzleti titok, mint a gazdasági szféra tipikus titka az egyes jogágakban
− A titkok védelme.
− Intézményi titokkezelés.
− A titokkezelők felelőssége.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a program résztvevői részvételi igazolást kapnak.
Vallásismeret és mérnöki kultúra
MTI tanfolyam azonosító: 02-074
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-074.html
Tanfolyamvezető:
Szunyogh Szabolcs, MUOSZ alelnöke
Elmélet és gyakorlat: Díja:
40
56 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: kultúrhistóriai megközelítésű, Magyarország vallási szerkezetére vonatkozó ismeretterjesztés műszaki végzettségű szakemberek számára.
Célcsoport: mérnökhallgatók, továbbképzésben résztvevő mérnökök.
A részvétel feltétele: egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben: a tanfolyamon résztvevők megismerik a Magyarországon működő nagyobb vallások (katolicizmus, protestáns egyházak, ortodox és görögkatolikus egyház, júdaizmus, iszlám, buddhizmus) főbb jellemzőit, ünnepeit, hagyományait, szokásait, építészetét, művészetét, civilizatorikus tevékenységét.
A képzés főbb témakörei:
− Judaisztikai ismeretek (Tóra, Taanach, Talmud; történelmi áttekintés, etika és jog- rend, halacha)
− Katolicizmus (Biblia, egyháztörténet, egyházatyák, fontosabb zsinatok)
− Protestantizmus (Luther és Kálvin; különbségek és különbözőségek)
− Keleti kereszténység (az ortodox kereszténység bizánci eredete; egyházi irányzatok)
− Buddhizmus (Gautama Sziddhártha élete és tanítása; buddhizmus Magyarországon)
− Iszlám (Mohamed élete; a Korán; az iszlám történetének rövid áttekintése)
− Igénynek megfelelően kitekintés: Krisna tudatú hívők egyháza, Jehovisták, unitáriu- sok, sintóizmus, szinkretikus vallások.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Vallásismeret és mérnöki kultúra képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette” tanúsítványt kapja.
Tanfolyami tananyagok:
− Szunyogh Szabolcs: Világvallások Magyarországon (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997)
− Szunyogh Szabolcs: A kereszténység születése (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996)
Versenyképesség és tanuló szervezet fejlesztése coaching stílusú vezetéssel
MTI tanfolyam azonosító: 02-061
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/02-061.html
Tanfolyamvezető: Drosztmér Anna Coach4Change/A Park Kft.
Elmélet és gyakorlat: Díja:
48
169 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés tervezett kezdési időpontja: 2014. április, tervezett ütemezés pénteki napokon 1500 – 1900 óra.
A képzés célja: a vezetői kompetenciák fejlesztése, rendszerszemlélet elsajátítása, coaching stílusú vezetés elemeinek megismerése és gyakorlása, az alkalmazkodó, fejlődőképes tanuló szervezetek vezetéséhez.
Célcsoport: közép és felsővezetők.
A részvétel feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség. Középfokú végzettség esetén legalább 5 éves vezetői gyakorlat. Angol nyelvismeret.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben: a coaching mibenléte, a vezető, mint coach. Vezetői stílusok megállapítása, hatásai és használata. Kommu- nikációs építőelemek. Rendszertérképezés és vezetői viselkedés komplex emberi rendszerekben. Tanuló kultúrák (coaching kultúrák) építése a fenntartható működé- sért. New social technology vezetői kompetenciák.
A képzés főbb témakörei:
− A coachingról.
− A vezetői stílusokról.
− Alkalmazkodás, változás, egyéni és szervezeti tanulás, az 5. elem, rendszer- szemlélet.
− Komplex emberi rendszerekkel való munka, a rendszerszemlélet alapjai, a rendszerek nyelve.
− New Social Technology 7 vezetői kompetenciájának megismerése és gyakor- lása.
Választható: külön díjazás ellenében 2 napos angol nyelvű TU (Theory U – Otto Scharmer) workshop a 12. hét után az esettanulmány elkészítéséhez és a tanulás elmélyítéséhez.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Versenyképesség és tanuló szervezet fejlesztése coaching stílusú vezetéssel képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen telje- sítette” tanúsítványt kapja.
Javasolt irodalom:
− Peter Senge: Az 5. alapelv – HVG Kiadó 460 old.
− C. Otto Scharmer: Theory U – Bernett–Koehler Publishers -2009 - 485 old.
− Masaki Imai: KAIZEN – The key to Japan’s competetive success (250 old.)
− James G. March: Szervezeti tanulás és döntéshozatal Alinea Kiadó – Rajk Lász- ló Szakkollégium 2009. (320 old.)
− C.K. Prahalad: Új menedzsment-paradigmák felé Alinea Kiadó – Rajk László Szakkollégium 2011. (380 old.)
Áramlások numerikus szimulációja, alapszint
MTI tanfolyam azonosító: 03-010
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/03-010.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Kristóf Gergely BME GPK
Elmélet és gyakorlat: Díja:
30
89 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: megismertetni a mérnökökkel a számítógépes áramlástani szimulá- ciók végzéséhez szükséges alapvető információkat. Bemutatni a korszerű módszer előnyeit számos mérnöki szakterület tervezési folyamatában.
Célcsoport: műszaki területen dolgozó mérnökök (gépész-, építész-, közlekedés- és vegyészmérnökök) részére.
A részvétel feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben: elsajátítják a szimulációs módszerek matematikai alapjait. Az általános képzés által kiismerik magukat külön- böző áramlástani szimulációs szoftverekben, valamint gyakorlatot szereznek a piac- vezető ANSYS szimulációs szoftverek alkalmazásának területén.
A képzés főbb témakörei:
− Szimulációs módszerek ismertetése, numerikus megoldási módszerek áttekinté- se, a CFD elemzés folyamata.
− Hálógenerálás módszerei és minőségi követelményei.
− Szimulációs peremfeltételek és forrástagok kezelése.
− Turbulencia modellezés és falfüggvény kezelési módszerek ismertetése.
− Termikus folyamatok leírása. Sugárzás modellek ismertetése. Kompresszibilis áramlások leírása.
− A CFD elemzés hibái és bizonytalanságai.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Áramlások numerikus szimulációja, alapszint című képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette ” tanúsítványt kapja.
Tanfolyami tananyagok: Dr. Kristóf Gergely – Áramlások numerikus modellezése (elektronikus tananyag)
Áramlások numerikus szimulációja, középszint
MTI tanfolyam azonosító: 03-011
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/03-011.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Kristóf Gergely BME GPK
Elmélet és gyakorlat: Díja:
30
89 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: megismertetni a mérnökökkel a számítógépes áramlástani szimulá- ciók végzéséhez szükséges alapvető információkat. Bemutatni a korszerű módszer előnyeit számos mérnöki szakterület tervezési folyamatában.
Célcsoport: műszaki területen dolgozó mérnökök (gépész-, építész-, közlekedés- és vegyészmérnökök) részére.
A részvétel feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben: elsajátítják a szimulációs módszerek matematikai alapjait. Az általános képzés által kiismerik magukat külön- böző áramlástani szimulációs szoftverekben, valamint gyakorlatot szereznek a piac- vezető ANSYS szimulációs szoftverek alkalmazásának területén
A képzés főbb témakörei:
− Numerikus differenciálási és szélfelőli súlyozási módszerek. MultiGrid módsze- rek. Kapcsolt megoldók.
− Több komponensű áramlások modellezése (égés szimuláció).
− Többfázisú áramlások modellezése (forrás és ülepedés modellezés).
− Mozgó és deformálódó háló kezelések, FSI szimulációk.
− Akusztikai szimulációk.
− Felhasználói függvények programozási alapjai ANSYS-FLUENT rendszerben.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Áramlások numerikus szimulációja, középszint című képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette ” tanúsítványt kapja.
Tanfolyami tananyagok: Dr. Kristóf Gergely – Áramlások numerikus modellezése (elektronikus tananyag)
Helyi számítógép hálózatok –
új lehetőségek, szabványok, eszközök
MTI tanfolyam azonosító: 03-001
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/03-001.html
Tanfolyamvezető:
Szendrényi Tibor
Schoeller Network Control Hungary Kft.
Elmélet: Díja:
18
48 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: nehéz eligazodni a számítógép hálózatok gyorsan fejlődő világában, felmérni az új lehetőségek valódi hatását, megérteni a legújabb szabványokat. Ezen a területen ad a gyakorlati életben használható áttekintést a képzés.
Célcsoport: számítógép hálózatok tervezői, üzemeltetői, informatikai rendszerek karbantartói és fejlesztői valamint szakirányú eszközöket forgalmazó cégek keres- kedői.
A részvétel feltétele: legalább középfokú végzettség.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben: adatkommunikáció struktu- rális felépítése - ISO-OSI 7 szintű modell értelmezése. Különféle kábelezési megoldá- sok sajátosságai, minősítő rendszerek - Cat5, Cat6 és Cat7. Közeghozzáférési szabvá- nyok - Ethernet: 10/100 Mbps illetve Giga (802.3...) és Wireless (802.11..) valamint egyéb megoldások. Jelek kódolása és frekvenciaigénye. Helyi hálózati eszközök: ismétlő (repeater), híd (bridge) kapcsoló (switch), útválasztó (router). Spanning Tree protokoll. Layer2, layer3 ill. layer4 switch eszközök. Üvegszálak jellemzői: singlemode illetve multimode optika. Korlátozó tényezők (távolság, állomások száma, kapacitás, stb.) ma- gyarázata. Tervezés szempontok. Esettanulmányok.
A képzés főbb témakörei: a képzés három nap (3 x 6 óra) alatt ad áttekintést a helyi hálózati szabványokról, különös tekintettel a legjobban elterjedt Ethernet típusú hálózatokról.
1. nap
− Adatkommunikáció rendszere: ISO-OSI 7 szintű modell.
− Fizikai réteg jellemzői: hálózati topológiák valamint különféle átviteli közegek jellemzői.
− Jelek kódolásában fontos szempontok: adó-vevő szinkronizálása, kódolás frek- venciaigénye, polaritás érzékenység. Néhány konkrét kódolási forma összeha- sonlítása.
− Adatkapcsolat réteg részei: közeghozzáférés és logikai kapcsolatvezérlés.
− Közeghozzáférési módszerekkel szemben támasztott követelmények.
− Legelterjedtebb hálózat, az Ethernet algoritmusa: CSMA/CD és következ- ményei.
2. nap
− Az Ethernetből alapú 802.3 szabványcsalád alakulása.
− Koaxiális kábelen megvalósított hálózat.
− Sodrott érpáras "Ethernet".
− 100 Mbps átvitel kérdései és korlátai.
− Full duplex megoldások az "EThernet" hálózatokon – autonegociáció.
− Gigabites Ethernet: feladatok és megoldások.
− Üvegszálas adatátvitel; singlemode ill. monomode üvegszál jellemzői, felhasz- nálási területei.
− Más típusú helyi hálózati megoldások: TokenRing, FDDI. Érdekességek, algo- ritmusok.
− Rádiós LAN-ok: 802.11a, b, g és n típusú hálózati szabványok legfontosabb ismérvei.
3. nap
− Hálózati korlátok átlépésének eszközei: ISMÉTLŐ (repeater).
− Mi a bridge (híd)?
− Spanning tree algoritmus: mi a feladata és hogyan oldja meg?
− Source routing - egy másik megoldás.
− Mi a helyi hálózati SWITCH (kapcsoló)?
− Mi a"layer2", " layer3" ill. "layer4" switch közti különbség?
− VLAN (Virtual LAN): feladata, és a megvalósító 802.1Q szabvány.
− Forgalomvezérlés (flow control) az Ethernet típusú hálózaton: 802.1x szabvány.
− Mi a router (útválasztó) - rövid IP bevezető segítségével.
− Néhány tanulságos eset: MI A HIBA?
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzésben résztvevők igazolást kapnak arról, hogy az elsajátított új ismeretek révén képessé váltak egy meghatározott feladat eredményesebb ellátására.
Hálózati forgalomelemzés alapjai és a WireShark hatékony használata
MTI tanfolyam azonosító: 03-007
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/03-007.html
Tanfolyamvezető:
Szendrényi Tibor
Schoeller Network Control Hungary Kft.
Elmélet és gyakorlat: Díja:
18
48 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: az intézetek hálózati szakembereinek nyújt segítséget az informati- kai rendszerrel kapcsolatos problémák hátterének azonosításában. A képzést elvégző hallgatók képesek lesznek hatékonyan kihasználni a legelterjedtebb – lényegében ingyenes – WireShark elemzőben rejlő lehetőségeket. Az IP alapú telefonkommuni- káció paramétereit elemezve egyértelműen dokumentálni tudják a vizsgált helyzete- ket, és azonosítani tudják a probléma gyökerét. Mindez megalapozza az informatikai rendszerek, multimédia kapcsolatok jó hatásfokú működésének hátterét.
Célcsoport: hálózati és informatikai szakemberek (nagyvállalatok, hivatalok, vala- mint rendszer-integrátor cégek dolgozói).
A részvétel feltételei: középfokú végzettség, számítógéphálózati alapismeretek, 1-2 éves gyakorlat előnyt jelent. Egyetemi vagy főiskolai végzettség nem feltétlenül szükséges, de előnyt jelent a szakirányú egyetem vagy főiskola.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
Számítógéphálózati technológia. TCP/IP protokollcsalád legfontosabb elemei. Háló- zati forgalomelemzés módszerei. WireShark elemző hatékony használata. Hibameg- előző megoldás: - állandó megfigyelésre alapozva.
Főbb témakörök:
− Szükséges alapismeretek összefoglalása, áttekintő előadás
− WireShark részletes megismerése gyakorlatok segítségével
− WireShark további részletei gyakorlatokkal, kritikus szegmensek forgalmának hosszú távú, állandó megfigyelése. Vizsgaelemzés.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzésben résztvevők igazolást kapnak arról, hogy az elsajátított új ismeretek révén képessé váltak egy meghatározott feladat eredményesebb ellátására.
Tanfolyami tananyagok: segédlet, kb. 200-220 kivetített ábra.
Informatika az orvosi munkahelyen
MTI tanfolyam azonosító: 03-009
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/03-009.html
Tanfolyamvezető:
Hanák Péter dr., BME EMT
Elmélet és gyakorlat: Díja:
28
84 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés tervezett időpontja: 2014. április, hétfői napokon, 4 óra
A képzés célja: a tágabb értelemben vett egészségügyi informatikai rendszerek megvalósítását és alkalmazását segítő elméleti és módszertani kérdések megismerte- tése, tipikus gyakorlati megoldások kifejtése, beleértve a legfrissebb hazai és nem- zetközi informatikai és innovációs eredmények bemutatását, a szűkebb szakmai kompetenciáktól kezdve a határterületekig.
Célcsoport: mérnökök és technikusok, akik az egészségügyben tevékenykednek; orvosok és más egészségügyi dolgozók, akik napi munkájuk során informatikai eszközöket használnak.
A részvétel feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség, középfokú végzettség esetén legalább két éves gyakorlat.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben:
− Az egészségügy szervezeti felépítése, irányítási rendszere és működtetése, e-Egészségügy (e-Health), e-Vezetés (e-Governance).
− Az egészségügyi ellátórendszer működési környezetének sajátos területei (pl. egészségügyi szakigazgatás, állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat).
− Az egészségügyi informatika alkalmazási határterületei (e-learning rendszerek, térinformatika, e-room és más internetes megoldások, interaktív statisztikai rendszerek, ambiens rendszerek, bioinformatika).
− A páciensközpontú ellátás információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerei, az orvosi munkahelyek informatikája, a személyre szabott ellátás (pHealth) és az orvosszakmai protokollok modelljei. Intelligens infokommunikációs eszközök, intelligens orvosi műszerek és alkalmazásuk.
− Időskorúak és más fogyatékkal élők egészségügyi és szociális ellátórendszerének sajátosságai; otthoni egészségfelügyelet, távápolás, távgondozás; életvitelt segítő IKT megoldások.
− Internetet és más infokommunikációs eszközöket használó páciens-edukációs módszerek.
− A legjobb hazai és nemzetközi gyakorlat; kutatás-fejlesztési és innovációs projektek.
Résztvevők értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfelelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Informatika az orvosi munkahelyen című képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette” tanúsítványt kapja.
Tanfolyami tananyagok: az előadók által készített prezentációk. Egyes anyagré- szekből e-learning tananyag áll rendelkezésre. Ezen túl ajánlott irodalomként szak- cikkeket, könyvrészleteket, internetes honlapokat (tudásbázisokat) kapnak a hallga- tók.
Tartalom-kezelő rendszerek (CMS) fejlesztése
MTI tanfolyam azonosító: 03-012
A képzés részletes ismertetése: http://www.mti.bme.hu/tanfolyam/03-012.html
Tanfolyamvezető:
Dr. Danyi Pál BME GTK
Elmélet és gyakorlat: Díja:
28
72 000
óra
Ft + ÁFA
A képzés célja: CMS fejlesztések bemutatása, tervezéstől az üzemeltetésig
Célcsoport: web-fejlesztők, akik szeretnének egy új, hatékony CMS rendszert meg- ismerni, használni és kollaborációs környezetben fejleszteni.
A részvétel feltételei: középfokú végzettség és legalább 2 éves web-programozói, preferáltan PHP gyakorlat.
A résztvevők jártasságot szereznek a következőkben: GridGuyz rendszerben CMS-t telepíteni, összeállítani, és továbbfejleszteni gyorsan és hatékonyan. Elsajá- títják a Gridguyz rendszer felépítését és fejlesztői környezetét, valamint megismerik a CMS rendszerek működését, fejlesztésük kihívásait.
A képzés főbb témakörei:
Elmélet:
CMS rendszerek története; CMS rendszerek alkalmazásai;
Legelterjedtebb CMS rendszerek bemutatása, összehasonlítása (Joomla, WordPress, Drupal);
Az open soure GridGuyz CMS bemutatása; A GridGuyz előnyei, példákkal illusztrálva
Gyakorlat:
Adminisztráció: Telepítés; Alapvető használat; Drag and Drop; Admin felület; Testreszabhatóság
Belső működés: Zend Framework 2 alapok; Csomagok, modulok felépítése; Te- lepítés
Fejlesztés: Új csomag létrehozása; Új oldal (meta-content) létrehozása; Új paragrafus létrehozása; Szoftverkomponensek; Csomag publikálá- sa.
A résztvevők teljesítményének értékelése: az intézeti vizsgaszabályzatnak megfe- lelően.
A képzés elvégzéséről szóló igazolás: a képzés résztvevője a program befejezése- kor, ha a követelményeket sikeresen teljesítette, a „BME Mérnöktovábbképző Inté- zet szervezésében megtartott Nyílt forráskódú tartalom-kezelő rendszerek (CMS) fejlesztésének elmélete és gyakorlata a GridGuyz példáján keresztül, kollaborációs környezetben című képzésen részt vett és a követelményeket sikeresen teljesítette ” tanúsítványt kapja.
Tanfolyami tananyagok: interneten fellelhető CMS tanulmányok, Gridguyz kézikönyvek, valamint az előadók által összeállított segédletek.