Tartalom

SIGNAL Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

általános szerződési feltételek

Tartalom

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz 5

1. Bevezetés 5

2. Fogalmak, meghatározások 5

3. Általános szabályok, meghatározások 7

3.1. A biztosítási szerződés alanyai 7

3.2. Biztosítási események 7

3.3. Biztosítási szolgáltatások 7

3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások 7

3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja 8

4. A biztosítási szerződés létrejötte 8

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő 8

4.2. A biztosítás tartama 8

4.3. A biztosítás hatálya 8

5. A biztosítási szerződés díja és költségei 8

5.1. Díjak 9

5.2. Költségek 9

6. A biztosítási díj fizetése 10

6.1. Eseti díjak 10

6.2. Fizetési késedelem 11

7. Alapkezelők befektetési alapjai 12

7.1. Befektetési alapok 12

8. Szerződés módosításának lehetőségei 13

8.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása 13

8.2. Átirányítás 14

8.3. Áthelyezés 14

8.4. Díjmentesítés 14

8.5. Rendszeres pénzkivonás 15

8.6. Részleges visszavásárlás 15

8.7. Eseti pénzkivonás 16

8.8. Értékkövetés 16

9. A biztosítási szerződés megszűnése 16

9.1. Visszavásárlás 17

9.2. A 30 napos felmondás 17

10. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 18

10.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 18

10.2. Titoktartási kötelezettség 18

10.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 21

10.4. Felmentés, felhatalmazás 22

10.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 22

10.6. Napi tájékozódási lehetőség 22

11. A biztosító teljesítése 22

11.1. A biztosítási esemény bejelentése 22

11.2. A szolgáltatásra jogosult személy 23

11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok 23

11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok 24

12. A kötvény 24

13. A szolgáltatás kifizetése 24

13.1. Mentesülés 25

13.2. Kizárások 25

14. Elévülés 25

15. Hitelfedezet 25

16. Panaszok, kérelmek bejelentése 25

17. Egyéb rendelkezések 26

18. Kiegészítő biztosítások 26

18.1. Kiegészítő biztosítások kockázatviselésének megszűnése 27

18.2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 27

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek 28

1. Baleset- és betegségbiztosítási események 28

2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén nem biztosítható személyek 28

3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási

kiegészítő biztosítások és csomagok esetén 28

4. A kockázatviselés korlátozása balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 29

5. Baleset- és betegségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 29

6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 30

7. Betegségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 30

8. A biztosító mentesülése baleset- és betegségbiztosítási kockázatok esetén 30

9. A biztosító mentesülése betegségbiztosítási kockázatok esetén 30

10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai 31

11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és betegségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 32

12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és betegségbiztosítási

kiegészítő biztosítások és csomagok esetén 32

Kiegészítő biztosítások szerződési feltételei 33

Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A901, AE901, A901E) 34

1. A biztosítási szerződés alanyai 34

2. Biztosítási esemény 34

3. Biztosítási szolgáltatás 34

4. Biztosítási tartam 34

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 34

6. Díjfizetés 34

Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A902, AE902, A902E) 35

1. A biztosítási szerződés alanyai 35

2. Biztosítási esemény 35

3. Biztosítási szolgáltatás 35

4. Biztosítási tartam 35

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 35

6. Díjfizetés 35

Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A915, A915E) 36

1. A biztosítási szerződés alanyai 36

2. Biztosítási esemény 36

3. Biztosítási szolgáltatás 36

4. Várakozási idő 36

5. Biztosítási tartam 36

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj 36

7. Díjfizetés 37

8. Kizárás 37

9. Felmondás 37

Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegészítő biztosítás

szerződési feltételei (A921, A921E) 38

1. A biztosítási szerződés alanyai 38

2. Biztosítási esemény 38

3. Biztosítási szolgáltatás 38

3.1 Műtéti térítés 38

3.2 Ápolási hozzájárulás 38

4. Várakozási idő 38

5. Biztosítási tartam 39

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj 39

7. Díjfizetés 39

8. Kizárás 39

9. Felmondás 39

Műtétek besorolása 40

Baleseti eredetű törés vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó

kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A930, A931E) 41

1. A biztosítási szerződés alanyai 41

2. Biztosítási esemény 41

2.1. Csonttörések 41

2.2. Egyéb súlyos sérülések 41

3. Biztosítási szolgáltatás 41

4. Biztosítási tartam 42

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 42

6. Díjfizetés 42

Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegészítő biztosítás

szerződési feltételei (A946, A946E) 43

1. A biztosítási szerződés alanyai 43

2. Biztosítási esemény 43

3. Biztosítási szolgáltatás 43

4. Várakozási idő 43

5. Biztosítási tartam 43

6. A biztosítási díj 43

7. Díjfizetés 43

8. Megszűnés 44

9. Felmondás 44

10. Egyéb rendelkezések 44

TB I-II. rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A2004, A204E) 45

1. A biztosítási szerződés alanyai 45

2. Biztosítási esemény 45

3. Biztosítási szolgáltatás 45

4. Várakozási idő 45

5. Biztosítási tartam 45

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj 45

7. Díjfizetés 45

8. Kizárás 45

9. Megszűnés 45

10. Felmondás 46

TB III. rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A2005, A205E) 47

1. A biztosítási szerződés alanyai 47

2. Biztosítási esemény 47

3. Biztosítási szolgáltatás 47

4. Várakozási idő 47

5. Biztosítási tartam 47

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj 47

7. Díjfizetés 47

8. Kizárás 47

9. Megszűnés 47

10. Felmondás 48

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

1. Bevezetés

Jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre és az alkalmazásával megkötött biztosítási szerződés- re a magyar jog irányadó. Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 10. sz. melléklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 50. Tulajdonos: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Központi ügyfélszolgálat:

1123 Budapest, Alkotás utca 50.

Telefon: (361) 458 4222;

Egyéb elérhetőség: info@signal.hu, www.signal.hu Felügyelő hatóság:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

2. Fogalmak, meghatározások

Adminisztrációs költség: a biztosító által a befekteté- si egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként, minden biztosítási évfordulón felszámított költség.

Alapbiztosítás: az életbiztosítási szerződéshez kötele- zően választandó életbiztosítási fedezet, mely önállóan, más biztosítási fedezet nélkül is létrejöhet.

Aktuális életbiztosítási összeg: az életbiztosítási fede- zet egy meghatározott időpontban érvényes biztosítási összege, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül ki- fizetésre.

Aktuális kor: a biztosított életkora egy meghatározott időpontban. Számítása: a legutolsó biztosítási évforduló évéből kivonjuk a születési évet.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik befektetési alapból egy másik befektetési alapba.

Átirányítás (csak folyamatos díjas szerződés esetén ér- telmezhető): a jövőbeli rendszeres díjak befektetési ala- pok közötti felosztásának módosítása.

Befektetési egység: a befektetési alap befektetései- ben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

Befektetési egység belépési ára: a befektetési alap nettó eszközértékének és a befektetési alapba tartozó befektetési egységek darabszámának hányadosa; az az ár, amellyel a biztosító a befizetett díjnak a befektetési egységek vásárlására fordított részét (befektetési díj- rész) befektetési egységekké számítja át.

Befektetési egység szolgáltatási ára: az az ár, ame- lyen a biztosító a szolgáltatás kiszámítása során a befek- tetési egységeket elszámolja. Szolgáltatási áron történik minden olyan befektetési egység visszaváltás elszámo- lása, amikor a befektetési egységek értéke kifizetésre kerül vagy a biztosítási szerződés díját fedezi.

Befektetési egységek aktuális szolgáltatási értéke: a befektetési egységek aktuális darabszámának az ak- tuális szolgáltatási áron számított értéke.

Befektetési díjrész: a biztosítási díjnak az a része, melyből a biztosító a szerződő részére befektetési egy- ségeket vásárol.

Biztosítási év: az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosí- tás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont, mindig hónap elseje.

Egyszeri díj (csak egyszeri díjas szerződés esetén ér- telmezhető): a biztosításnak a szerződéskötéskor esedé- kes egyösszegű díja.

Életbiztosítási fedezetre fordított díjrész: a biztosítási díjnak az a része, amelyből a biztosító az életbiztosítási kockázatot fedezi. A biztosító az életbiztosítási kockázat fedezeteként szolgáló díjat a szerződés díjfizetési gyako- riságának megfelelően számítja fel.

Eseti díj: a szerződő által a rendszeres, illetve egyszeri díjon felül fizetett díj.

Eseti befektetési egységek: az eseti díjból vásárolt be- fektetési egységek.

Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek az aktuális szolgálta- tási áron számított értéke.

Felhalmozási befektetési egységek (csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető): az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékle- tében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatáro- zott biztosítási időszakon túl, a rendszeres díjból vásárolt befektetési egységek.

Felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke (csak folyamatos díjas szerződés esetén értel- mezhető): a felhalmozási befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül forgalmazási szünnapnak és amelyre vonatkozóan az alapkezelő az egyes alapokra vonatkozóan árfolyamot tesz közzé.

Hónapforduló: minden hónap első napja.

Kezdeti befektetési egységek: folyamatos díjas szer- ződés esetén az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vo- natkozó korlátozások) meghatározott időtartam alatt be- fizetett rendszeres díjak befektetési díjrészéből vásárolt befektetési egységek. Egyszeri díjas szerződés esetén az egyszeri díj befektetési díjrészéből vásárolt befekte- tési egységek.

Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értéke: a kezdeti befektetési egységek – az egyes termékek külö- nös szerződési feltételeinek 2. számú mellékletében talál- ható – visszavásárlási táblázatban feltüntetett megfelelő százalékának aktuális szolgáltatási áron számított értéke.

Kezelési költség: a biztosító adott szerződés nyilván- tartásával összefüggő költségének fedezetéül szolgáló költség. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfi- zetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.

Kiegészítő biztosítási fedezetek: az alapbiztosításon kí- vül a szerződő és a biztosított együttes döntésétől függően, opcionálisan választható további biztosítási fedezetek.

Kiegészítő biztosítási fedezetekre fordított díjrész: a biztosítási díj azon része, amelyből a biztosító a kiegé- szítő biztosítások kockázatait fedezi. A biztosító a kiegé- szítő biztosítási fedezetek díját a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.

Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet köve- tően bekövetkező biztosítási események esetén a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott élet- vagy kiegészítő biztosítási fedezet kockázatviselésé- nek hatálybalépésével kezdődik és ugyanazon élet- vagy kiegészítő biztosítási fedezet megszűnéséig tart.

Rendszeres díj (csak folyamatos díjas szerződés ese- tén értelmezhető): a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő- en fizetendő biztosítási díj.

Szerződő számlája: a szerződéskötést követően a biztosító által létrehozott elkülönített számla, mely az alapkezelő befektetési alapjaihoz kötött befektetési egy- ségek, valamint a befizetett díjak és költségek nyilvántar- tására szolgál az adott szerződés vonatkozásában.

Szolgáltatási árrés: a befektetési egységek szolgál- tatási árának és belépési árának különbözete, mely a belépési ár százalékában van meghatározva. Mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.

Tranzakciós költségek: A szerződő által kezdeménye- zett, a szerződés módosítására irányuló változtatások költsége (pl. befektetési alapok közötti áthelyezés költ- sége).

Visszavásárlási érték: a befektetési egységek vissza- vásárlási értékeinek összege.

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

3. Általános szabályok, meghatározások

3.1. A biztosítási szerződés alanyai

Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a bizto- sítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, a biztosítá- si díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. Szerződő természetes személy, jogi személy és jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet egyaránt lehet.

Biztosított: az a természetes személy, akinek kockázatvise- lési időszakon belüli elhalálozása, illetve egészségi állapotá- val kapcsolatban a kiegészítő biztosítási fedezetek szerző- dési feltételeiben vállalt biztosítási események bekövetkezé- se esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy ha- tározza meg, hogy a szerződés technikai kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:

– a szerződésben megnevezett személy, vagy

– a biztosított törvényes örököse, ha a szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg.

A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával

– bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezménye- zett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írás- beli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kije- lölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezménye- zett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

3.2. Biztosítási események

A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül

− a biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belül bekövetkező elhalálozása,

− a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételei szerinti biztosítási események bekövetkezése,

valamint határozott tartamú szerződés esetén:

− ha a biztosítási szerződésben meghatározott tartam eltelik – feltéve, hogy a szerződő azt nem hosszabbít- ja meg –, és a biztosítási szerződés lejár.

3.3. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgálta- tási értékét úgy határozza meg, hogy a szolgáltatás kifizetése jogalapjának meghatározásához szükséges utolsó dokumentumnak a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon (T nap) indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1.pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéket veszi alapul.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szer- ződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat is kifizeti a biztosítási szolgáltatással együtt.

A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az alábbi szolgáltatásokat teljesíti:

3.3.1. Haláleseti szolgáltatás

3.3.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: a bizto- sító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási összegét és a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti, felhalmozási és eseti befektetési egysé- gek aktuális visszavásárlási értékének összegét fizeti ki.

3.3.1.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: a biztosító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási ösz- szegét és a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti és eseti befektetési egységek aktuális visszavásárlási értékének összegét fizeti ki.

3.3.2. Kiegészítő biztosítási fedezetek alapján teljesített szolgáltatás

Ha a szerződésben kiegészítő biztosítások is szerepelnek, a biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételeiben meghatáro- zott szolgáltatást nyújtja.

3.3.3. Lejárati szolgáltatás

Csak határozott tartamú szerződés esetén értelmezhető.

Folyamatos díjas szerződés esetén: a biztosító a szer- ződő számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egysé- gek, továbbá a felhalmozási- és eseti befektetési egysé- gek aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fizeti ki.

Egyszeri díjas szerződés esetén: a biztosító a szerző- dő számláján nyilvántartott kezdeti és eseti befektetési egységek aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fi- zeti ki.

3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már ese-

dékessé vált, de meg nem fizetett életbiztosítási díjat, a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, a kezelési költsé- get, illetve az esedékessé vált, de le nem vont adminiszt- rációs költséget.

3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja

A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben vagy járadék formájában veheti fel. Amennyiben a jogo- sult a szolgáltatás összegét járadék formájában kívánja felvenni, a biztosító a szolgáltatás összegére járadékbiz- tosítási szerződést köt a jogosulttal, mely tartalmazza a járadék összegére, emelésének mértékére és a felszá- mított költségekre vonatkozó információkat. A biztosítási szolgáltatás átváltása járadékbiztosításra a biztosító át- váltás időpontjában érvényes járadékbiztosítási feltételei és díjtételei alapján történik.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosítá- sához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A szerző- dés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási kötvényt állít ki.

4.0.1. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a bizto- sítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosí- tó az ajánlatra, az ajánlat biztosító képviselőjének történő átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik. A biztosított az ajánlat megtételekor minden esetben köteles egészségi nyilatkozatot tenni. A biztosítottnak a nyilatkozatot a valóság- nak megfelelően és hiánytalanul kell kitöltenie.

4.0.2. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok- kal a biztosított közlési kötelezettségének ele- get tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, melynek során a biztosí- tott orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatko- zatait kérheti. A biztosító jogosult az így tudomásá- ra jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfo- gadja vagy elutasítja, illetve az ajánlatra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köte- les megindokolni. A szerződő a módosító javas- latot – annak közlésétől számított 15 napon belül

– írásban elutasíthatja. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést a kötvény átvételétől számított 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a köt- vény tartama szerint jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor a szerző- dő figyelmét írásban felhívja.

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő

A szerződés – ellenkező megállapodás hiányában – az azt követő nap 0. órájától lép hatályba, amikor a szer- ződő a biztosítás első, illetve egyszeri díját a biztosító számlájára átutalja, vagy pénztárába befizeti, vagy ami- kor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás- ban állapodtak meg, feltéve, hogy a szerződés már létre- jött, vagy utólag létrejön. Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénz- tárába beérkezettnek kell tekinteni. A biztosítási alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének. A biztosító koc- kázatviselése a szerződés hatálybalépésének időpont- jában kezdődik. A biztosító az alapbiztosítás vonatko- zásában várakozási időt nem köt ki, azonban az egyes kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételei ettől eltérően rendelkezhetnek.

4.2. A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozott és határozatlan (egész életre szóló) tartamra jöhet létre.

A biztosítási szerződés tartamát – az egész életre szó- ló szerződések kivételével – szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A tartam a futamidő alatt nem változtatható meg. A határozott tartam elteltével a szer- ződő nem köteles a biztosítási szolgáltatást felvenni, a szerződést meghosszabbíthatja. A biztosító a szerződés lejárata előtt legalább 45 nappal írásban értesíti a szer- ződőt a lejárat időpontjáról, ekkor a szerződő dönthet a szerződés tartamának meghosszabbításáról. A tartam- hosszabbításra irányuló írásbeli kérelmet legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig kell a biztosító központjába megküldeni. A biztosító a kérelem elfogadásáról vagy el- utasításáról írásban értesíti a szerződőt.

4.3. A biztosítás hatálya

Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerző- déses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. A biztosítási szerződés díja és költségei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szer- ződések esetében a biztosító díjakat és költségeket határoz meg. A biztosítási szerződés díjait a szerződő a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően köte- les megfizetni. A biztosítási szerződés költségei – kivéve a tranzakciós költségek – évente egyszer, a biztosítási évfordulón kerülnek levonásra. Ezeket a költségeket a biztosító a befektetési egységek visszaváltásával érvé- nyesíti. A költségek aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tar- talmazza.

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

5.1. Díjak

A biztosítási szerződés díja az alábbi elemekből tevődik össze:

– befektetési díjrész,

– életbiztosítási fedezet díja,

– kiegészítő biztosítási fedezetek díja,

– kezelési költség.

5.1.1. Befektetési díjrész

A befektetési díjrész a szerződés egyszeri vagy rendsze- res díjának azon része, amelyből a biztosító a szerződő rendelkezése alapján, a szerződő által meghatározott befektetési alapokban befektetési egységeket vásárol.

A biztosító meghatározhatja a befektetési díjrész mini- mális összegét. Az érvényes minimális összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. szá- mú melléklete tartalmazza.

5.1.2. Életbiztosítási fedezet díja

5.1.2.1. Az életbiztosítási fedezet (alapbiztosítás) kezdeti biztosítási összegét szerződéskötéskor a szerző- dő fél határozza meg. A biztosító a szerződő által választott biztosítási összeghez tartozó kockáza- ti díjat a mindenkori érvényes díjszabása alapján határozza meg, a biztosított életkora, ameddig erre a törvény lehetőséget ad a biztosított neme, a biztosítási szerződés tartama és egyéb kocká- zatok (sport, foglalkozás, egészségi állapot stb.) alapján.

5.1.2.2. A biztosító az életbiztosítási fedezet díját a biz- tosított belépési kora alapján határozza meg, mely díj a szerződés tartama során – az érték- követés kivételével – mindaddig változatlan ma- rad, ameddig a szerződő a biztosítási összeg módosítására vonatkozó kérelmet nem nyújt be a biztosítónak. Értékkövetés esetén a biztosító a biztosított aktuális korát és a szerződés hátralévő tartamát veszi alapul a megemelt kockázati díj ki- számításakor.

5.1.2.3. A biztosító által meghatározott biztosítási összeg fölött a biztosító orvosi vizsgálatot is kérhet.

5.1.2.4. A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet minimális biztosítási összegét. A szerző- déskötéskor érvényes minimális összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú melléklete, míg a díjtételeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 4. szá- mú melléklete tartalmazza.

5.1.3. Kiegészítő biztosítási fedezetek díja

Az alapbiztosításhoz – a biztosított személyére vonatko- zóan – kiegészítő biztosítási fedezetek is választhatók. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási fe- dezetek listáját az egyes termékek különös szerződési feltételei tartalmazzák. A kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási díjának kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik, szabályait az egyes kiegészítő biztosí- tások szerződési feltételei tartalmazzák. A biztosító meg- határozhatja a kiegészítő biztosítások minimális biztosí- tási összegét és a biztosítási összegek maximális ará- nyát az alapbiztosítás biztosítási összegéhez viszonyít- va. A szerződéskötéskor érvényes minimális összegeket és a kiegészítő biztosítások biztosítási összegének az alapbiztosítás biztosítási összegéhez viszonyított ma- ximális arányát az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.1.4. Kezelési költség

A biztosító az adott szerződés nyilvántartásával össze- függő költségének fedezetéül szolgáló díjrész. A bizto- sító a kezelési költséget a szerződés díjfizetési gyako- riságának megfelelően számítja fel. A kezelési költség aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.2. Költségek

A biztosítási szerződés költségei az alábbiak:

– adminisztrációs költség,

– kezdeti költség,

– tranzakciós költségek.

5.2.1. Adminisztrációs költség

A biztosító éves adminisztrációs költséget számít fel a be- fektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásá- val összefüggő költségeinek fedezetére. Az adminisztráci- ós költség mértékével a biztosító évente egy alkalommal, a biztosítási évfordulón, folyamatos díjas szerződés ese- tén a szerződő kezdeti, felhalmozási és eseti befektetési egységeinek darabszámát, míg egyszeri díjas szerződés esetén a szerződő kezdeti és eseti befektetési egysége- inek darabszámát csökkenti. Az adminisztrációs költség aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.

Az éves adminisztrációs költséget a biztosító jogosult biztosítási évente egyszer változtatni, de az az aktuális befektetési egységek 2,5 %-át nem haladhatja meg.

5.2.2. Kezdeti költség

A kezdeti költség mértékével a biztosító a biztosítási évfor- dulón a szerződő kezdeti befektetési egységeinek darab- számát csökkenti. A kezdeti költség a kezdeti egységek

százalékában van meghatározva. A kezdeti költség mér- tékét és a levonás tartamát az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.2.3. Tranzakciós költségek

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szer- ződő kérésére történő módosítások végrehajtásához kapcsolódóan tranzakciós költséget számolhat fel. A tranzakciós költségek típusait, aktuális mértékét és a le- vonás szabályait az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.

6. A biztosítási díj fizetése

6.0.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: A biztosítás folyamatos díja éves díj, ami fizethető féléves, ne- gyedéves, vagy havi részletekben is. A biztosítási díjat a szerződés lejáratáig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a biztosí- tott elhalálozik. A díjfizetés gyakoriságát a szerző- dő az ajánlattételkor határozza meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosító- val. A változtatás költségét az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza. A biztosítás első rendszeres díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a díjfizetési idő- szaknak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó kor- látozások) meghatározott biztosítási időszakon be- lül esedékes rendszeres díjakat a biztosító kezdeti befektetési egységekben, az ezt követő biztosítási időszakban esedékes rendszeres díjakat felhalmo- zási befektetési egységekbe helyezi el.

A biztosító a szerződő által befizetett folyamatos biztosítási díjból levonja a kezelési költséget, az életbiztosítási fedezet díját, a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, és ha az így megmaradt díjrész el- éri a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, azt forint alapú életbiztosítási szerződés esetén egész darabszámra lefelé kerekítve, euró alapú életbiz- tosítási szerződés esetén pedig 3 tizedes jegyre lefelé kerekítve váltja át befektetési egységekké. Ha a levonások után megmaradó összeg nem éri el a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, a megmaradó összeget a biztosító nem fekteti be az alapkezelők befektetési alapjaiba, hanem a szerződő számláján tartja nyilván, és ez az összeg nem kamatozik.

Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonat- kozó rendszeres biztosítási díjat előre, vagy ese- dékes díjánál nagyobb összeget fizet be, a bizto- sító ebből az esedékes díjakat és az esetlegesen

elmaradt rendszeres díjakat pótolja. A fennma- radó összeg a szerződő számláján marad mind- addig, amíg a szerződőnek ismételten díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, melyet a biztosító a számlán lévő összegből egyenlít ki. A számlán így maradó összeg nem kamatozik.

6.0.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: A biztosí- tás egyszeri díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor esedékes. A biztosító a szerződő által befizetett egyszeri díjból levonja az életbiztosítási fedezet díját és a kiegészítő biz- tosítási fedezetek díját. A fennmaradó összeget a biztosító kezdeti befektetési egységekbe helyezi el. Ha a szerződő a biztosítási időszakra vonatko- zó egyszeri biztosítási díjnál nagyobb összeget fizet be, akkor az egyszeri biztosítási díjat meg- haladó összeg a szerződő számláján marad a szerződő további rendelkezéséig, és a számlán így maradó összeg nem kamatozik.

6.0.3. A egyszeri és folyamatos díjas szerződés eseté- ben a biztosítás technikai kezdete a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont (mindig a hónap elseje).

6.0.4. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az időpontban teljesíti, amikor a biztosítási díjat (egyszeri díjat vagy első díjrészletet) a megfelelő devizanemben a biztosító pénztárába befizeti, vagy a biztosító számlájára átutalja. A díjfizetési kötelezettség teljesítésének minősül az is, amikor a szerződő a díjat a biztosí- tó képviselőjének fizeti meg. Ilyen esetben a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérke- zettnek kell tekinteni. Az első, illetve egyszeri díj jóváírására a szerződő számláján csak akkor ke- rül sor, ha a biztosító az ajánlatot kötvényesítette és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítók- kal (név, lakcím, kötvényszám) jóváírásra került. A szerződő számláján minden további díj jóváírásá- ra is csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes azo- nosítókkal a biztosító számláján jóváírásra került.

6.0.5. A biztosító a szerződő által tett ajánlat kötvényesí- tése, valamint a befizetett első, illetve egyszeri díj esedékessége, valamint jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási

(T) napon indított megbízása alapján az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 1. melléklet I.1. pontjában megadott napi belépési áron (vétel) váltja át a befektetési díjrészt – a szerződő rendelkezésének megfele- lően – befektetési egységekre.

6.1. Eseti díjak

A szerződőnek a rendszeres/egyszeri díjfizetésen kívül bármikor lehetősége van további ún. eseti díjak befizeté- sére is. A befizetett eseti díjakból a biztosító eseti befek-

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

tetési egységeket vásárol, melyeket a szerződő számlá- ján elkülönítve tart nyilván. A szerződő köteles az eseti díj befizetéséről a biztosító központját írásban értesíteni és rendelkezni arról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen arányban helyezze el az egyes befektetési alapokban.

6.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezett- ségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Ha a szerződő eseti díjat szándékozik fizetni, de a rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem teljesí- tette, akkor a beérkező díjból a biztosító először a rendszeres díjak tekintetében fennálló tarto- zást egyenlíti ki és csak a fennmaradó összeget helyezi el eseti befektetési egységekben. Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti befi- zetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja felosztani az egyes alapokhoz tartozó befektetési egységek között, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál kisebb összeget fizet be, illetve a rendszeres díjban fennálló tartozás kiegyenlítését követően a fennmaradó összeg kisebb, mint a minimális eseti díj, úgy a biztosító a szerződő további ren- delkezéséig azt a szerződő számláján helyezi el, és ha a szerződőnek tartozása keletkezik, akkor azt a biztosító ebből az összegből levonja.

A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.

6.1.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti befizetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díjakat milyen arányban kívánja felosztani az egyes alapokhoz tartozó befektetési egységek között, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál kisebb összeget fizet be, a biztosító a szerződő további rendelkezé- séig azt a szerződő számláján helyezi el.

A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.

6.1.3. A biztosító a hiánytalanul kitöltött írásbeli értesí- tés biztosító központjába történő megérkezésé- nek, valamint a befizetett összeg jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő for- galmazási (T) napon indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában (vétel) meghatáro- zott napi belépési áron váltja át az eseti díjat – a szerződő rendelkezésének megfelelően – befek- tetési egységekre.

6.1.4. Az eseti díj minimális összegét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékle- te tartalmazza. Eseti díj fizetésére akkor is lehetőség van, ha a szerződés díjmentes. A biztosító az eseti díj befektetéséről értesítést küld a szerződőnek.

6.2. Fizetési késedelem

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

6.2.1. Amennyiben a szerződő az esedékes rendszeres biztosítási díjat nem egyenlíti ki, a biztosító a koc- kázatot az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 45 napig viseli. Ezen idő alatt a szer- ződőnek bármikor lehetősége van az elmaradt díj pótlására, ezzel a kockázatviselés folytatólagos megőrzésére. A biztosító a díjfizetésben fenn- álló tartozásról az esedékességet követő hónap- fordulókon értesítést küld a szerződőnek. A biz- tosító kockázatviselése az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 45. nap utáni időszakra nem áll fenn.

A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az idősza- kot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerinti fordu- ló napjáig a befektetéshez kötött életbiztosításra vonatkozó teljes díj megfizetésre került. Ezen idő- pont után következő időszakot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti.

6.2.2. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettsé- gét az értesítések után továbbra sem teljesíti, a biztosító az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 110. és 120. naptári nap között meg- vizsgálja a befektetési egységekhez kötött élet- biztosítási szerződést aszerint, hogy van-e eseti befektetési egység nyilvántartva rajta és annak a legutolsó ismert árfolyamon számított értéke ele- gendő-e a teljes díjtartozás kiegyenlítéséhez. Mi- vel a legutolsó ismert árfolyam és a visszaváltás valós árfolyama egymástól eltér, a biztosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti befektetési egységek leg- utolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított értékének 95%-át. A biztosító az eseti befektetési egységek visszaváltásából az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, a kezelési költséget és a befektetési díjrészt is fedezi.

6.2.2.1. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellékleté- ben (maradékjog nélkül történő megszűnés) meg- határozott biztosítási időszakon belül keletkezik, valamint a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás rendezhető, a biztosító az elma- radt díja(ka)t az eseti befektetési egységek szolgál- tatási áron történő eladása révén érvényesíti

6.2.2.2. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellék- letében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon belül kelet- kezik, és a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, de azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értéké-

ből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron tör- ténő kifizetésével megszűnik.

6.2.2.3. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellék- letében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon belül kelet- kezik, és a szerződésen nincsenek eseti befekte- tési egységek nyilvántartva, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

6.2.2.4. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellék- letében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon túl, de az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási idősza- kon belül keletkezik, valamint a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás rendezhető, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.5. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellék- letében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon túl, de az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási idősza- kon belül keletkezik, és a szerződésen nincse- nek eseti befektetési egységek nyilvántartva, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek

6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységhez kötött életbiztosítás visszavásárlásra kerül és a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

6.2.2.6. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon túl kelet- kezik és az életbiztosítási szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értéke elegendő a teljes díjtartozás kiegyenlítésére, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron tör- ténő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.7. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakot követően

keletkezik, és az életbiztosítási szerződésen nin- csenek nyilvántartva eseti befektetési egységek, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek

6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a szerződést a biztosító a jelen szerződési feltételek 8.4. pontjá- ba foglaltak figyelembe vételével részlegesen díj- mentesíti az első elmaradt díj esedékességének időpontjára. A részleges díjmentesítés következ- tében továbbra is fennálló díjfizetési kötelezettsé- geket – alapbiztosítás díja, kiegészítő biztosítási fedezetek díjai és a kezelési költség – a biztosító amennyiben lehetséges az eseti befektetési egy- ségek – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs –, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvé- nyesíti. A biztosító akkor hajtja végre a visszavál- tást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti

– és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs

–, a felhalmozási befektetési egységek legutolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított értéké- nek 95%-át.

6.2.3. A biztosító a befektetési egységek visszaváltásával úgy fedezi a díjtartozást, hogy a szerződő különbö- ző befektetési alapokban lévő befektetési egysége- inek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. A biztosító alapbiztosításra, valamint kiegészítő biz- tosítási fedezetekre vonatkozó kockázatviselése a befektetési egységek visszaváltásának teljesülését követő nap 0. órájától kezdődik újra.

6.2.4 Írásbeli nyilatkozatával a szerződő is kérheti a rendszeres biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti, illetve felhalmozási egy- ségek terhére történő rendezését. Amennyiben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomá- sul veszi egyben azt is, hogy a felhalmozási egy- ségek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége keletkezik.

7. Alapkezelők befektetési alapjai

7.1. Befektetési alapok

A biztosító a befektetési díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési alapokban befektetési egységeket vásárol. Az alapke- zelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való ré- szesedést jelentik. A befektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú nö- velése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapja- inak eszközértékét és ezáltal a szerződő által megvásá- rolt befektetési egységek értékét.

Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befektetési alapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoz- tatást az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerző-

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. Az alapke- zelők különböző befektetési alapjai különböző típusú be- fektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.

A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres/egyszeri biztosítási díj befektetési díjrészét, valamint az eseti befizetések alkalmával befize- tett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött befekte- tési egységek vásárlására fordítani. A biztosító minimális arányt határozhat meg, melyet az egyes termékek külö- nös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartal- maz. Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési ala- pokat létrehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Be- fektetési alap megszüntetésére abban az esetben kerül sor, ha az alap értéke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meghatáro- zott alapok további választására nem nyújt lehetőséget.

A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alapban befektetési egységei vannak, az alap tervezett megszüntetése előtt értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befektetési egységeibe való költségmentes áthe- lyezését, illetve biztosítja a további rendszeres díjak költségmentes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott határidőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek áthe- lyezéséről illetve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak megfele- lően jár el.

Az alapkezelőknek joga van a befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a mű- velet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szerződő számláján lévő befek- tetési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alap- kezelők befektetési alapjaiban bekövetkező vagy műkö- dési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljárási rendjétől eltérő változást a biztosító honlapján közzéteszi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módo- sítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.

A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát.

Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alap- ra vonatkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tör- vény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átme- neti időre felfüggeszti a befektetési jegyek forgalmazá- sát, az egyes termékek különös szerződési feltételeinek elválaszthatatlan részét képező 1. számú melléklet 1.1 illetve 1.2 pontjaiban, az adott befektetési alapra meg- határozott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgal- mazási napot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő károkért a biztosítót felelősség nem terheli.

Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgal- mazási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszköz- értéket a befektetési egységek belépési árának tekinti. A befektetési egységek értékét a biztosító 6 tizedes jegy pontossággal tartja nyilván.

Euró alapú szerződés esetén a befektetetési egységek árfolyama 2 tizedes jegy, forint alapú szerződés esetén a befektetési egységek árfolyama 6 tizedes jegy pontos- sággal kerül nyilvántartásra.

8. Szerződés módosításának lehetőségei

Ha a biztosítási szerződésben a szerződő fél és a biztosí- tott személye eltér, a szerződés módosításához bizonyos esetekben a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

8.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

8.1.1. Életbiztosítási fedezet és kiegészítő biztosítási fedezetek módosítása

A szerződő bármely díjfizetési ütem szerinti hónapforduló- ra írásban kérheti az életbiztosítási fedezet és a kiegészí- tő biztosítási fedezetek biztosítási összegeinek, illetve az ezekhez tartozó díjrészek növelését, valamint új kiegészítő biztosítási fedezet felvételét. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerző- désre vonatkozó korlátozások) meghatározott időszakot követően a szerződő kérheti a biztosítási összegek, illetve az ezekhez az összegekhez tartozó díjrészek csökkenté- sét, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek lemondását, az aktuális minimális díjakra és minimális biztosítási össze- gekre, valamint a díjfizetési gyakoriságra vonatkozó hatá- rok figyelembevételével.

A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összeg növelésének vagy csökkentésének minimális mértékét, melyet az egyes termékek különös szerződési feltételei- nek 3. számú melléklete tartalmaz. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének vagy a kiegészítő biztosí- tási fedezetek biztosítási összegének növekedése, illet- ve a felvenni kívánt új kiegészítő biztosítási fedezet biz- tosítási összege meghaladja az adott életkorhoz tartozó, a biztosító által meghatározott határt, a biztosító orvosi vizsgálathoz kötheti a módosítás végrehajtását. A tartam alatti – nem értékkövetésből eredő – biztosítási összeg- emelésnél a biztosító elutasíthatja a szerződő igényét, és az elutasítást nem köteles indokolni. Az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek mó- dosítását a biztosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munkanapot követő díjfizetési ütem szerinti hónapfordulótól hajtja végre. Abban az esetben, ha a biztosító a módosítás el- végzését orvosi vizsgálathoz, vagy további orvosi doku- mentációk bemutatásához köti, akkor a biztosító a kért

dokumentumok biztosító központjába történő beérkezé- sét követően kockázatelbírálást hajt végre. Amennyiben a kockázatelbírálás lehetővé teszi a szerződő által kért módosítás végrehajtását, úgy a biztosító a módosítást a kockázatelbírálás befejezését követő hónapfordulótól érvényesíti. Ha a biztosító a fentiek értelmében a kocká- zatot nem tudja vállalni, abban az esetben a szerződőt a módosítás végrehajtásának elmaradásáról írásban értesíti.

8.1.2. Befektetési díjrész

A szerződő, amennyiben a díjfizetési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra kérheti a befektetési díjrész növelését. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú mellékletében meghatározott időszakot követő- en (szerződésre vonatkozó korlátozások) a szerződő kér- heti a befektetési díjrész csökkentését is, de a csökkentett díjrész nem lehet kevesebb az egyes termékekhez kap- csolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékle- tében meghatározott minimális értéknél.

8.2. Átirányítás

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

Folyamatos díjas szerződések esetén a jövőben befize- tésre kerülő rendszeres díjak befektetési díjrészének az alapkezelők befektetési alapjaihoz kötött befektetési egy- ségekben való elhelyezési aránya a szerződő írásbeli ren- delkezésére bármikor módosítható. Ha a szerződő átirányí- tási kérelmet nyújt be a biztosítónak, akkor a biztosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába történő megér- kezését követő 2. munkanap után a szerződő számláján jó- váírt rendszeres díj befektetési díjrészét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el. Az átirányítás költ- sége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú mellékletében található meg. Az átirányítás során az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési fel- tételek 3. számú mellékletében meghatározott minimális százalékarányokat figyelembe kell venni.

8.3. Áthelyezés

A szerződő írásbeli rendelkezése alapján a meglévő befektetési egységek belépési áron, bármikor más – az egyes termékek különös szerződési feltételeinek aktu- ális 1. számú mellékletébe foglalt – befektetési alapok befektetési egységeire válthatók át.

A befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írás- beli rendelkezésének a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási (T) napon indított meg- bízás alapján, a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, alapkezelőn belüli át- helyezés esetén az 1. melléklet I.1. pontjában meghatá- rozott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépési áron kerül sor.

Egy áthelyezésnek számít, ha egy alapból egy vagy több alapba kíván a szerződő befektetési egységeket áthelyezni.

Az áthelyezés során az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott minimális százalékarányokat figyelembe kell venni. A biztosító az áthelyezéskor érvényes áthelye- zési költséget vonja le a szerződő számlájáról. Az áthe- lyezés költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében található meg.

8.4. Díjmentesítés

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

Folyamatos díjas szerződés esetén a szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vonatkozó írásbeli nyi- latkozatának a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munkanaptól számított első díjfizetési esedékes- ségtől. A szerződés díjmentesítésére az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott díj- jal fedezett időszak eltelte után van lehetőség.

8.4.1. Díjmentesítés esetén a szerződőnek nyilatkoznia kell arról, hogy fenn kívánja-e tartani az életbizto- sítási fedezetet és a kiegészítő biztosítási fedeze- teket. Amennyiben fenn kívánja tartani a fent leírt fedezeteket, akkor a biztosító az életbiztosítási szerződésen részleges díjmentesítést hajt végre, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződé- sét a biztosítási fedezetek nélkül kívánja fenn- tartani, akkor az életbiztosítási szerződés teljes díjmentesítésre kerül.

A díjmentesítés a szerződő fenti nyilatkozatának hiányában nem hajtható végre.

A szerződés részleges, illetve teljes díjmentesítése nem jelenti a szerződés teljes költségmentességét. Az életbiztosítási szerződés teljes díjmentesítése esetén a szerződést terhelő költségeket (adminiszt- rációs költség, kezdeti költség) a biztosító továbbra is érvényesíti, valamint a szerződő továbbra is kö- teles megfizetni a kezelési költséget, a díjmentesí- tésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjá- ban aktuális díjfizetési gyakoriság szerint.

Amennyiben a szerződő az életbiztosítási fede- zet és a kiegészítő biztosítási fedezetek megtar- tása mellett dönt – részleges díjmentesítést vá- laszt –, úgy a fentieken túl, a rendszeres biztosítá- si díj ezen fedezetekre vonatkozó részét köteles továbbra is a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint megfizetni.

Amennyiben a szerződő a fentiekben meghatáro- zott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biz- tosító az elmaradt díjat illetve költséget az eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

csökken –, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti úgy, hogy a szerződő különböző befektetési ala- pokban lévő befektetési egységeinek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. Ebben az esetben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés kockázatviselésének fennállására vala- mint megszűnésére a jelen szerződés feltételek 6.2 pontjába foglalt szabályok az irányadóak.

Amennyiben az eseti, illetve a felhalmozási befekte- tési egységek aktuális értéke a biztosító által érvé- nyesített költségek levonásának időpontjában nem elegendő a költségek fedezésére, a szerződés a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

Díjmentes szerződésre eseti díjak bármikor befi- zethetők.

8.4.2. A díjmentesített szerződés szerződője – a díj- mentesítés hatálybalépését megelőző díjfizeté- si gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés és a díjmentesítés időpontjában érvényes életbiztosítási összeg hatályba léptetését. A szerződő írásbeli nyilatko- zatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendszeres díjfizetésű szerződéssé. A szer- ződés díjkötelessé tételéhez kapcsolódó költsé- gek az egyes termékek különös szerződési fel- tételeinek 3. számú mellékletében találhatók.

A díjmentesített szerződés díjmentesítés idő- pontjára történő visszaállítására nincs lehetőség.

Abban az esetben, ha a szerződő az életbiztosí- tási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek megtartása nélkül díjmentesítette a szerződését (teljes díjmentesítés), úgy a díjmentesítés előtti eredeti biztosítási összegek érvénybe lépéséhez új díjkalkuláció elvégzése szükséges, ebből kifo- lyólag a biztosító a szerződést, a díjmentesítés előtt fennálló biztosítási díjnál magasabb biztosí- tási díj megfizetése mellett vállalja. A biztosító a szerződés újra érvénybe helyezésekor új egész- ségi nyilatkozatot és orvosi vizsgálatot is kérhet.

8.5. Rendszeres pénzkivonás

A szerződő írásban kérheti, hogy a biztosító az írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését kö- vető 5. munkanapjától számított első biztosítási hónap- fordulótól, választott rendszerességgel pénzt fizessen ki a számlájáról.

A biztosító a rendszeres pénzkivonás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti. A pénzkivonás megszüntethető, a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjá- ba történő beérkezését követő 5. munkanapjától számí- tott következő biztosítási hónapfordulón.

8.5.1. Folyamatos díjas szerződés esetén a pénz- kivonás történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek eladása révén a szer- ződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzkifizetés addig tart, ameddig erre a felhalmozási, illetve eseti befektetési egy- ségek teljes fedezetet nyújtanak. A választott gyakoriság szerint kivont összeg minimális mér- téke és a rendszeres pénzkivonásnak a szerző- dő számláját terhelő költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében találhatók meg.

8.5.2. Egyszeri díjas szerződés esetén a pénzkivo- nás történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel a kezdeti és az eseti be- fektetési egységek visszavásárlási értéken tör- ténő eladása révén a szerződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzki- fizetés addig tart, ameddig erre a kezdeti és az eseti befektetési egységek teljes fedezetet nyúj- tanak. A választott gyakoriság szerint kivont ösz- szeg minimális összege és a rendszeres pénzki- vonásnak a szerződő számláját terhelő költsége az egyes termékek különös szerződési feltételei- nek 3. számú mellékletében találhatók meg.

8.6. Részleges visszavásárlás

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbí- zást adhat a befektetési egységek egy meghatározott részének a visszavásárlására. A szerződőnek a részle- ges visszavásárlásra vonatkozó nyilatkozatban kell ren- delkeznie arról, hogy a visszavásárlást meglévő alap- jaiból milyen arányban kéri végrehajtani. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységei- nek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

8.6.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: a rész- leges visszavásárlás a felhalmozási befektetési egységek terhére kérhető.

8.6.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: a részleges visszavásárlás a kezdeti befektetési egységek terhére kérhető.

8.6.3. A befektetési egységek eladását a biztosító a szerződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt beérkezését kö- vető forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet

I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szol- gáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti. A biztosító a részleges visszavásárlás szolgálta- tást a szerződőnek teljesíti.

8.7. Eseti pénzkivonás

A szerződő a szerződés fennállása alatt bármikor írás- ban megbízást adhat eseti befektetési egységeinek vagy az egységek egy részének eladására.

Az eseti befektetési egységek eladását a biztosító a szerződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a bizto- sító központjába történt beérkezését követő forgalmazá- si (T) napon indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított értéken teljesíti.

A szerződőnek az eseti pénzkivonás kérelemben kell rendelkeznie arról, hogy a pénzkivonást a meglévő alap- jaiból milyen arányban kéri. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító az eseti pénzkivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egy- máshoz viszonyítva ne változzon.

A biztosító az eseti pénzkivonás szolgáltatást a szerző- dőnek teljesíti.

8.8. Értékkövetés

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

8.8.1. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegét, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási ösz- szegét és a befektetési díjrészt a szerződőnek jogában áll folyamatos díjas szerződés esetén a kockázatviselési időszak alatt, az értékkövetési szabályok szerint évente egyszer a rendszeres díj növelésével emelni. A biztosítási díj emelése következtében az életbiztosítás fedezet biztosí- tási összege, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összege, valamint a befektetési díjrész egyaránt nő. Az életbiztosítási összeg, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási össze- gének emelését a biztosító a biztosított egészsé- gi állapotának újabb vizsgálata nélkül hajtja vég- re. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegé- nek, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegének és a befektetési díjrész növelésének felső határa minden évben a Központi Statiszti- kai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző nap- tári év inflációs rátája. Amennyiben az inflációs ráta nem éri el az 5%-ot, akkor az értékkövetés rátája 5%. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátánál magasabb díjemelésre is.

8.8.2. A biztosítási összeg emelkedésének mértéke a díj emelkedésének mértékén kívül a biztosított- nak az emelés időpontjában elért életkorától és a biztosítás hátralévő tartamától is függ. A biztosítási összegek növekedésének mértéke és a biztosítási díj növekedésének mértéke egy- mástól eltérhet. Az értékkövetés keretében a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően 45 nappal minden évben értesítést küld a szerződő-

nek a megemelkedett díjról és a biztosítási ösz- szegről. A szerződőnek jogában áll a felajánlott értékkövetést az értesítőben megjelölt határidő- ig írásban elutasítani. Amennyiben a szerződő az értesítésben jelzett határidőig nem válaszol, úgy a biztosító az értékkövetést a leírtak szerint automatikusan végrehajtja.

8.8.3. A rendszeres biztosítási díj növelésének mértéke a biztosító által ajánlottnál nagyobb is lehet. Az erre vonatkozó kérelmet a szerződőnek a bizto- sítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a biztosítónak írásban benyújtania.

8.8.4. Amennyiben a szerződő az értékkövetést koráb- ban visszautasította, vagy a biztosító által felaján- lottnál nagyobb mértékben kívánja emelni az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biz- tosítási fedezetek biztosítási összegét, úgy a biz- tosítónak az értékkövetés előtt jogában áll újabb kockázatelbírálást végezni, annak alapján a ké- rést elfogadni, vagy indoklás nélkül elutasítani.

8.8.5. Értékkövetésre csak olyan szerződés esetén van lehetőség, ahol a szerződőnek a teljes díjra vo- natkozóan díjfizetési kötelezettsége áll fenn. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és – az utolsó 2 biztosítási év kivételé- vel – évente következik be.

9. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik

− a biztosított elhalálozása esetén, a halál napjának 0. órájával,

− felmondással (visszavásárlással) a visszavásárlás napjának 0. órájával,

− ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájé- koztatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetőségével, a szerződéskötés időpontjára vissza- menőleg,

− határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási szerződés lejártakor, a lejárat napjának 0. órájával,

− folyamatos díjas szerződés esetén a biztosítás első évében díjnemfizetés miatt, a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával,

− folyamatos díjas szerződés esetén, ha a szerződőnek díjhátraléka van és a számláján nyilvántartott felhal- mozási- és eseti befektetési egységek először nem fedezik a teljes szerződésben felmerült költségeket és/vagy díjakat, úgy a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával,

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

9.1. Visszavásárlás

A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármi- kor, írásban felmondani (visszavásárlást kérni). Felmon- dás esetén a szerződő a visszavásárlási összegre jogo- sult az alábbiak szerint:

9.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén, ha a szer- ződés az egyes termékek különös szerződési fel- tételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott bizto- sítási időszakon belül szűnik meg felmondással és a szerződésen nincsenek eseti egységek nyil- vántartva, a visszavásárlási összeg nulla, a szer- ződés kifizetés nélkül megszűnik. A visszavásár- lási érték a második biztosítási évtől a kezdeti-, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek visszavásárlási értékének összege.

9.1.2. Egyszeri díjas biztosítási szerződés vissza- vásárlási értéke a kezdeti és az eseti befektetési egységek visszavásárlási értékének összege.

9.1.3. A folyamatos és egyszeri díjas biztosítási szer- ződés kezdeti befektetési egységeire vonatkozó visszavásárlási táblázat az egyes termékek külö- nös szerződési feltételeinek 2. számú mellékleté- ben található meg. A kezdeti befektetési egysé- gek visszavásárlási értéke a kezdeti befektetési egységeknek a visszavásárlási táblázatban fel- tüntetett megfelelő százaléka, az aktuális szol- gáltatási áron számítva.

A biztosító a visszavásárlási összegből levonja az esetlegesen el nem számolt költségeket, me- lyek a következők lehetnek:

– le nem vont, de a szerződés visszavásárlása időpontjáig esedékessé vált adminisztrációs költség,

– díjtartozás (az életbiztosítási fedezet és a ki- egészítő biztosítási fedezetek elmaradt díjai)

– a szerződés visszavásárlása időpontjáig ese- dékessé vált, de le nem vont kezelési költség

– valamint az esedékessé vált, de le nem vont tranzakciós költségek.

A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiány- talanul kitöltött írásbeli nyilatkozat biztosító köz- pontjába történő megérkezését követő forgalma- zási (T) napon indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szol- gáltatási árfolyamon (eladás) számított visszavá- sárlási értéket fizeti ki a szerződő részére.

Ha a visszavásárlás időpontjában a szerződőnek túlfizetése van, a biztosító a többletdíjat is visszajut-

tatja a szerződő részére. A többletdíjat a biztosító költséglevonás és kamatjóváírás nélkül számolja el. A visszavásárolt szerződés nem helyezhető újra ér- vénybe.

9.2. A 30 napos felmondás

9.2.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését köve- tően a biztosító a szerződés létrejöttétől szá- mított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett ké- résére, más nyelven – a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szer- ződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

9.2.2. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a fel- mondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiz- tosítások esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg. A szerződő felmondó nyilatko- zatának kézhezvételét követően a biztosító köte- les 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.

9.2.3. A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a kö- vetkező: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum az egyes termé- kekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek

3. számú mellékletében megjelölt összeget tart- hatja vissza.

9.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizs- gálattal jött létre, mely orvosi vizsgálat költségét a biztosító fedezte, és a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor a szerződő kö- teles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizetni. Ebben az esetben a biztosító által visszatartott összeg meghaladhatja az egyes termékek különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott maximális értéket. Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor a biztosító koc- kázatviselése megszűnésének időpontja az ügy- fél által írt felmondó nyilatkozat biztosító központ- jába történő beérkezését követő nap 0. órája.

10. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

10.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

10.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a bizto- sítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kel- lett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. Ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körülmé- nyekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja. A közlési kötele- zettség megsértése esetében a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége nem áll be, csak az esetle- ges visszavásárlási összeget fizeti ki, kivéve ha

a) bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt biztosítási év már el- telt.

10.1.2. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vo- natkozó szabályok az irányadóak.

10.1.3. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen be- vallása miatt a szerződésre a tényleges fedezetre alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a va- lós életkorral a biztosítási fedezet különös szer- ződési feltétele szerint létrejöhetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerződés megkötésének időpontjában a tényleges életkora mellett megfelelt volna.

10.1.4. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szinten került megállapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

10.1.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosí- tási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerző- dés érvénytelen, a biztosító a biztosítási fedezet- re befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.

10.2. Titoktartási kötelezettség

10.2.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendel- kezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta-

nácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

10.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 10.2.3. (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulá- sával kezelheti.

10.2.3. (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

10.2.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvé- nyes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad,

b) a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

10.2.5. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehaj- tóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adó- hatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli biztosí- tó, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a bizto- sítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt egész- ségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvény- nyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekinteté- ben az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcso- latban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártala- nítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési meg- bízottal és a kárképviselővel, illetve a károko- zóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsola- tos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai- hoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevé- kenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégí- tő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendel- kezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus- malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biz- tosítóval,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besoro- lás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besoro- lásra nézve a rendeletben szabályozott ese- tekben a biztosítóval szemben, ha az a–j), n), r), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megje- lölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosí- tási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókö- telezettség alá eső kifizetésről törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 10.2.4.-ben, a 10.2.7.-ben és a 10.2.8.-ban meg- határozott esetekben és szervezetek felé az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatáro- zott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nem- zetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli

megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szó- ló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkö- vetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a

„halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a biz- tosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

10.2.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a NAV Pénzügyi Infor- mációs Osztály – a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. Törvényben (Pmt.) meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénz- ügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

10.2.7. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biz- tosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szerve- zethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam

rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

10.2.8. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság kö- zötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása,

d) a Bit-törvény nyolcadik részének III. és III/A. fe- jezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezé- sek teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmé- re hivatkozva nem tagadhatja meg.

10.2.9. (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számí- tott 5 év elteltével, a 10.2.2. alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adat- nak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoz- tathatja a 10.2.5. (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 10.2.5. (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

10.2.10. (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat kezel- het, ameddig a szerződés létrejöttének meghiú- sulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan,

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érin- tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) A Bit alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelke- zések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

10.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezel- heti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra sze- mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az érintett ügyfél az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés lét- rejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek

személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenysé- get végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik sze- mélynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megke- resés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a je- len szerződési feltételek 10.2 pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevé- kenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése:

az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozá- sában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adatto- vábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizo- nyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvi- lágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz for- dulás lehetőségéről.

Helyesbítés:

ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

Törlés:

a személyes adatot törölni kell, ha

– kezelése jogellenes;

– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs el- engedhetetlenül szükség;

– az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

– azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Zárolás:

törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal:

a biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapu- ló — összesített statisztikai adatok közölhetőek, ameny- nyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vo- natkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

10.4. Felmentés, felhatalmazás

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb doku- mentumokban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében

a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja. A szerződő, a biztosított illetve a szolgáltatási igényt ér- vényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szüksé- ges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzé- se érdekében személyesen köteles eljárni.

10.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása

Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek el- választhatatlan részét képező 3. számú melléklet – mely a szerződésre jellemző értékeket tartalmazza – módosí- tására évente egyszer a biztosító egyoldalúan jogosult. Ez a módosítási jogosultság a kezdeti költség mértéké- re; érvényesítési idejére és a kezdeti egység vásárlása- ira fordított díjrészre nem áll fenn. A kezdeti költség az életbiztosítási szerződés lejártáig, illetve megszűnéséig változatlan marad.

Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biz- tosító az internetes honlapján (www.signal.hu) nyújt tá- jékoztatást. A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási évfordulón válik hatályos- sá. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerződés legfontosabb adatai- ról, valamint információt nyújt az egyes termékek külö- nös szerződési feltételeinek részét képező 3. számú mel- léklet esetleges módosulásáról.

A szerződő a befektetési egységek alakulásáról bármi- kor kérhet eseti tájékoztatást.

Az egyenlegértesítő és a számlakivonat költségeit az egyes termékek különös szerződési feltételeinek részét képező 3. számú melléklet tartalmazza.

10.6. Napi tájékozódási lehetőség

A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgá- lati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tájékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről. A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol. A szer- ződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (1123 Budapest, Alkotás utca 50.), továbbá a biztosító in- ternetes honlapján (www.signal.hu), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (06 40 405 405) keresztül is jogosult tájékoztatást kérni.

11. A biztosító teljesítése

11.1. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell a biztosítónak írásban beje- lenteni. A bejelentési határidő elmulasztása esetén a biztosító akkor tagadhatja meg a biztosítási összeg ki- fizetését, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

11.2. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítá- si esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult.

11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételé- hez szükséges iratok

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerű- ségének megállapításához szükséges iratokat maradék- talanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta.

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő okiratok bemutatását kérheti:

11.3.1. Lejárati szolgáltatás

– hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kár- bejelentő),

– a biztosítási kötvény eredeti példánya,

– biztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat másolata az aláírás dátumával, valamint a biztosított sajátkezű aláírásával ellátva,

– a kedvezményezett(ek) életben létét és személyét igazoló okirat, az aláírás dátumával és a kedvez- ményezett(ek) aláírásával ellátva,

– a kedvezményezett(ek) nyilatkozata a szolgáltatás igénybevételének módjáról,

– a kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képvi- selő. Illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata.

11.3.2. Elhalálozás esetén

– a biztosítási kötvény eredeti példánya,

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

– halottvizsgálati bizonyítvány,

– a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a háziorvos által kitöltött halál- eset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

– a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a halál előtt 5 éven belüli orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata.

Hatósági eljárás esetén:

– a hatósági eljárás dokumentumai

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételének elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, amennyiben azok a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűsé- gének és jogalapjának megállapításához szükségesek, és amelyek alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge beállhat.

– aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról,

– baleset után készült valamennyi orvosi lelet, doku- mentáció, szakértői vélemény,

– baleseti jegyzőkönyv,

– baleseti rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra jogo- sító határozat,

– baleseti rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra jo- gosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vo- natkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok,

– balesettel összefüggő kórházi kezelésről szóló záró- jelentés és műtéti leírás, vagy az ambulánsan végzett műtét leírása,

– betegkarton-kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve ál- lományilletékes orvosi karton),

– biztosítási-feltételben meghatározott betegségek, fel- tételben meghatározott orvosi dokumentációi,

– biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonya,

– boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet,

– gyámhatósági okirat,

– halottvizsgálati bizonyítvány,

– halotti anyakönyvi kivonat,

– hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,

– jogerős hagyatékátadó végzés (az örökösi minőség igazolására),

– kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat,

– keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresített nyomtatványok (táppénzes állományra),

– kórházi zárójelentés,

– közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolata,

– közlekedési baleset esetén a véralkohol-vizsgálati eredmény másolata,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély és a jármű forgalmi engedélyének másolata,

– közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos baleseti jegyzőkönyv,

– külföldön bekövetkezett baleset esetén a baleset kö- rülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hi- teles magyar fordítása,

– munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,

– műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO-kódot,

– nyilatkozat hozzátartozóról,

– OEP, illetve MEP vagy annak jogutódjának igazolása,

– orvosi ambuláns lap,

– orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, betegség- gel kapcsolatos),

– öröklési bizonyítvány,

– rendőrségi jegyzőkönyv,

– rendőrségi, vagy hatósági határozat,

– rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határo- zat (NRSZH, illetve annak jogutódjának határozata),

– röntgenfelvétel, (röntgenlelet) vagy orvosi igazolás,

– szerződő/biztosított általi meghatalmazás,

– teljes kórdokumentáció (munkakórlap, végleges kór- lap, ápolási lap, laboreredmények, képalkotó műsze- res vizsgálatok eredményei),

– testfelületet 20% felett ért és legalább II. fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció,

– vádirat (büntető eljárás során),

– az utolsó díjfizetést igazoló dokumentum,

– a kedvezményezett azonosítási adatlapja a Pmt vagy annak jogutódja szerint.

A fenti okiratok beszerzésének költségeit annak kell vi- selni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti. A biztosítottnak, illetve a kedvezményezettnek a bizonyítás

általános szabályai szerint joga van a felsorolt okirato- kon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűsé- gének bizonyításához.

A biztosított, illetve a kedvezményezett(ek) a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyide- jűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szer- ződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összegfüggésben más biztosítótól információkat sze- rezzen be. Nevezettek felhatalmazzák a biztosítót, hogy azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, ha- tóságoktól, akik/melyek a biztosítottat kezelték, vizsgál- ták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és a dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szük- séges iratok

A visszavásárlási összeg kifizetéséhez a biztosító a következő okiratokat kérheti:

– utoljára kiállított biztosítási kötvény.

12. A kötvény

A biztosítási összeget a biztosító csak a kötvény vissza- szolgáltatása ellenében köteles kifizetni. Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a szerződő (biztosított) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító má- solatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosí- tó a másolaton záradékban feltünteti.

13. A szolgáltatás kifizetése

A biztosító szolgáltatásait banki átutalással teljesíti. A szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utol- só irat beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti a biztosító. Amennyiben a kifizetés érinti a befektetési egy- ségeket is, akkor a befektetési egységek kifizetése az 1. melléklet I/1. pontjában meghatározott napi árfolyamon történik, a 7.1. pontba foglaltak figyelembevétele mellett. Ebben az esetben a forgalmazási (T) nap az utolsó do- kumentum beérkezését követő első forgalmazási nap. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentu- mokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasít- hatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

13.1. Mentesülés

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizeté- se alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetésé- hez szükséges utolsó dokumentum beérkezése napját követően jelen feltétel 9.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki, mely összeg az örökösöket illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén a fenti bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon ked- vezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekmény folytán vagy azzal összefüggésben ha- lálozik el.

13.1.1. Öngyilkosság

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított elhalálozásának oka a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven belül el- követett öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet, még abban az esetben is, ha az zavart tudatállapotban követ- kezett be. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum be- érkezését követően, jelen feltétel 9.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki a szer- ződő részére. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye megegyezik, akkor a visszavásárlási összeg a törvényes örökös részére kerül kifizetésre.

Amennyiben a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven túl bekövetkező, öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet időpontját megelőző két évben az életbiztosítási összeg – nem csak az értékkövetésből eredő – módosítására került sor, abban az esetben a biz- tosító a két évvel korábban hatályban lévő életbiztosítási összeget fizeti ki.

13.2. Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított elhalálozása közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő részvétellel:

– háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, ha- tárvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás,

– felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való rész- vétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,

– gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben sportversenyen való részvétellel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (például: sárkányrepülő, ejtőernyős ugrás).

Ha a fentiek alapján a biztosító mentesül az életbiztosítá- si összeg kifizetése alól, vagy a bekövetkezett eseményt a kockázatviselésből kizárta, de a biztosításnak az ese- mény időpontjában van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a 9.1. pontban foglaltak szerint érvényes visz- szavásárlási értéket fizeti ki. Ha a biztosításnak a kocká- zatviselésből kizárt vagy a biztosító mentesülését okozó esemény bekövetkezésének időpontjában nincs vissza- vásárlási értéke, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. A biztosítás megkötése előtt már fennálló krónikus be- tegségek, ill. a bármely okból már károsodott –korábbi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már korláto- zott, sérült, vagy csonkolt – testrészek és szervek a biz- tosításból ki vannak zárva.

14. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított egy év elteltével évülnek el.

15. Hitelfedezet

A biztosító a szerződésben meghatározott haláleseti összeg erejéig hitelfedezetet nyújthat a biztosított elha- lálozása esetére. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási összege valamely hitelintézetnél hitelfedezetül szolgál, akkor a biztosító a szerződést hitelfedezeti záradékkal látja el.

A hitel fedezetéül szolgáló életbiztosítás érvényességét és hatályát nem befolyásolja a hitelt nyújtó bank kocká- zatelbírálása, azaz a banki hiteligénylés elutasítása ese- tén a hitel fedezetéül megkötött életbiztosítási szerződés

– a hitel elutasítása ellenére – hatályban marad.

Hitelfedezetként szolgáló biztosítás biztosítottjának elhalá- lozása esetén a biztosítási összeget csak a kedvezménye- zettként jelölt hitelintézettel történő egyeztetést követően lehet kifizetni. A hitelfedezet tartama alatt a kedvezménye- zett személyének megváltoztatásához, tartamváltozáshoz, a szerződőmódosításhoz, illetőleg a szolgáltatási összeg csökkenését eredményező szerződésmódosításokhoz a hitelintézet hozzájárulása szükséges.

16. Panaszok, kérelmek bejelentése

A biztosító (e pont alkalmazásában a továbbiakban: szol- gáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatar- tására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A szolgáltató

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén meg- felelő más elérhetőséget biztosítva – folyamato- san fogadja.

Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfoga- dást és ügyintézést. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kom- munikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a tele- fonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

A szolgáltató a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelé- sével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és an- nak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek megküldi, egyebekben az írás- beli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli pa- nasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő har- minc napon belül megküldi az ügyfélnek.

A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájé- koztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy pedig a PSZÁF mellett szervezett Pénzügyi Békétető Testülethez fordul- hat, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési cí- mét. A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ há- rom évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyás) eljárás keretében lehetséges.

17. Egyéb rendelkezések

Az életbiztosítási szerződés befektetési egységeinek vételére, eladására, áthelyezésére (továbbiakban: tranz- akciók) vonatkozó határidők abban az esetben módo-

sulhatnak, ha az életbiztosítási szerződésen a megbízás napján más folyamatban lévő tranzakciók vannak, me- lyek teljesüléséig megakadályozzák újabb tranzakciós megbízások indítását.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA-tv) rendelkezé- sei is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA- tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irány- adóak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján bocsátja ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változásáról a biz- tosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel.

A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő. A függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszo- nya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közve- títi. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős.

A független biztosításközvetítő tevékenysége során ön- állóan jár el, nem minősül a biztosító képviselőjének. A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevé- kenysége során a biztosítási szakmai szabályok megsze- gésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott káro- kért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

18. Kiegészítő biztosítások

A kiegészítő biztosítások önállóan nem, csak az alapbiz- tosítás mellé választhatók.

A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje – a halál- esetre szóló kiegészítő biztosítások kivételével – meg- egyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával.

A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetek vonatkozásá- ban – ha a kiegészítő biztosítás szerződési feltételei más- képp nem rendelkeznek – várakozási időt nem alkalmaz.

A kiegészítő biztosítások díjait az alapbiztosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni.

A kiegészítő biztosítások esetében visszavásárlásra, nyereségrészesedésre nincs lehetőség.

Az alapbiztosításhoz az alábbi kiegészítő biztosítások választhatók:

18.0.1. Folyamatos díjas szerződés esetén:

– Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás

Általános szerződési feltételek befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

– Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás

– Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás

– Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegé- szítő biztosítás

– Baleseti eredetű törés vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó kiegészítő biztosítás

– Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegé- szítő biztosítás

– TB I-II rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás

– TB III. rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás

18.0.2. Egyszeri díjas szerződés esetén:

– Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás

– Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás

18.1. Kiegészítő biztosítások kockázat- viselésének megszűnése

− a biztosított halálával, a halál bekövetkezésének idő- pontjával,

− a kiegészítő biztosítás lejáratával, a lejárat napjának

0. órájával,

− a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szer- ződés megszűnésének napjának 0. órájával,

− azon biztosítási év utolsó napjának 0. órájakor, mikor a biztosított betölti a kiegészítő biztosítás különös szerződési feltételében megadott lejárati életkort,

− a kiegészítő biztosítás szerződési feltételeiben meg- határozott biztosítási esemény bekövetkezésével, a biztosítási esemény bekövetkezése napjának 0. órá- jával, ha a kiegészítő biztosítás szerződési feltételei szerinti biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás megszűnését eredményezi,

− a kiegészítő biztosítások lemondására vonatkozó szer- ződői nyilatkozat – biztosító központjába történő – beér- kezését követő hónap első napjának 0. órájával, illetőleg

− ha a biztosított valós életkora alapján a kiegészítő bizto- sítási fedezet nem jöhetett volna létre, úgy a kiegészítő biztosítás felvételének időpontjára visszamenőleg.

18.2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatás kifizeté- séhez szükséges iratok

18.2.1. Baleseti halál esetén

– a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentáció,

– halottvizsgálati bizonyítvány,

– halotti anyakönyvi kivonat,

– a baleseti halállal összefüggő rendőrségi vagy ható- sági határozat,

– a biztosítási kötvény eredeti példánya.

18.2.2. Baleseti rokkantság esetén

– a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentá- ció és

– a balesetet követő egy év múlva a kezelőorvos által írt részletes állapotjelentés.

18.2.3. Kórházi napidíj esetén

– a kórházi zárójelentés.

18.2.4. Műtéti térítés esetén

– műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO-kódot.

18.2.5. Csonttörés esetén

– a röntgenlelet.

18.2.6. Munkaképtelenség esetén

– a betegállományban töltött időszakra vonatkozó orvo- si igazolás, a diagnózis kódjával ellátva,

– a betegállomány időszakában készült ambuláns vizs- gálati lelet, a kórházi zárójelentés,

– veszélyeztetett terhesség miatt a terhes kiskönyv azon oldalainak másolata, mely tartalmazza a veszé- lyeztetett terhesség okát igazoló adatokat,

– a szerződő nyilatkozata a kárigényből adódó túlfize- tés esetleges visszafizetésére vonatkozóan.

18.2.7. TB. I-II. rokkantság esetén

– TB. rokkantsági határozat,

– NRSZH, illetve annak jogutódjának jegyzőkönyve.

18.2.8. TB. III. rokkantság esetén

– TB. rokkantsági határozat,

– NRSZH, illetve annak jogutódjának jegyzőkönyve.

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek

A jelen általános feltételek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez köthető kiegészítő biztosítások feltételeire vonatkoznak. Az itt nem szabá- lyozott kérdésekben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések feltételei az irányadók.

1. Baleset- és betegségbiztosítási események

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a baleset- vagy betegségbiztosítási esemény bekövetkeztekor áll be.

1.1. Balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő hirtelen külső behatás, amelynek következménye a biztosítottnak a bal- eset megtörténtétől számított egy éven belüli ha- lála vagy tartós egészségkárosodása (rokkant- sága). Továbbá biztosítási esemény a kiegészítő biztosítási feltételekben felsorolt egyéb esemé- nyek bekövetkezése.

Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívül bekövetkező események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

Betegségek nem minősülnek balesetnek.

1.2. Betegségbiztosítási eseménynek számítanak a biztosítotton orvosilag szükséges, hitelesen di- agnosztizált és ténylegesen végrehajtott gyógy- kezelések, vizsgálatok, beavatkozások, műtétek, ápolások, melyeket a Különös és Kiegészítő fel- tételek határoznak meg, és melyek elvégzése a biztosítotton bizonyított.

A diagnosztikai célú vizsgálatok és beavatkozá- sok nem jelentenek biztosítási eseményt.

A biztosító szolgáltatásait a kiegészítő biztosítási feltételek határozzák meg.

A betegségbiztosítási esemény lehet betegségi vagy baleseti eredetű.

A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, mely az or- vostudomány általánosan elismert állása szerint megfelelőnek tűnik az egészség ujbóli helyreál- lítására, az egészségi állapot javítására, vagy a rosszabbodás megakadályozására.

Betegség az orvostudomány általánosan elis- mert állása szerinti rendellenes testi vagy szelle- mi állapot.

2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén nem biztosítható személyek

Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elmebete- gek és az állandó gondozásra szorulók. Állandó gondo- zásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi életvitelé- hez állandóan és tartósan külső segítséget kényszerül igénybe venni.

Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik nem biztosítható személlyé, a biztosító teljesítési kötele- zettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok- okozati összefüggés. Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított nem biztosítható személlyé válásáról, és a kockázatot a kockázatelbírálási szabályzata értel- mében nem vállalhatja, a kiegészítő biztosítást 30 napra írásban felmondhatja.

3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások és csomagok esetén

3.1. Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy betegségben szenvednek, súlyos beteg- ségen vagy műtéten estek át, a biztosító és a biztosított megállapodása szerint külön feltéte- lekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizárásokkal) biztosíthatók, amennyiben a fentieknek baleseti eseményre kihatása lehet.

Ide tartoznak:

– szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédü- lés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegsé- gei, továbbá a csípőízület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyot- hallás, rosszindulatú daganatok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is,

– szempanaszok erősen korlátozott látással (rö- vidlátás 8 dioptriától).

A megállapodás szerinti külön feltételeket a biz- tosító a biztosítási kötvényen feltünteti.

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek

4. A kockázatviselés korlátozása balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén

4.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő behatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.

4.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor tel- jesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvet- len mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyos- bodásának a következménye.

4.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biz- tosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerző- dés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

4.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta.

5. Baleset- és betegségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:

5.1. Terrorcselekmény. Jelen általános feltétel alkal- mazása szempontjából terrorcselekménynek mi- nősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immate- riális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológi- ai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

5.2. Ha a fogamzás a biztosítási szerződés hatály- balépését megelőzően történt, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a terhességre és a szülésre. A fogamzás a biztosítási szerződés hatálybalépését megelőzően történt, ha a szerző- dés hatálybalépése és a terhességet dokumentá- ló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhességmegszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhességmegszakítások eseteit, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.

5.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azok- ra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bár- mely formája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei,

f) a fogpótlás.

5.5. Ha a biztosítottnál a 4.3., illetve a 4.4. bekezdés- ben felsorolt események következményeként élet- mentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti ese- ményekre szolgáltat.

5.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azok- ra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítá- sa, egészségi állapota romlásának megaka- dályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a bizto- sítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tar- tózkodása,

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítá- sa, egészségi állapota romlásának megaka- dályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti kereső- képtelenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, he- lyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelensége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondo- zása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus beteg- ségek kórismézésével, a gyógykezelés első be- állításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és működési engedély- lyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

5.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:

5.8. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyze- teként elszenvedett, valamint légi járművel folyta- tott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetke- zett biztosítási eseményekre,

5.9. motor nélküli légi jármű (repülő szerkezet), segéd- motoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányre- pülő, valamint ejtőernyő használata közben bekö- vetkezett balesetekre,

5.10. autó-motorsport, motorcsónak versenyeken (ide- értve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezek- kel kapcsolatos edzéseken való aktív részvételre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a ki- segítő személyzetet.

5.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azok- ra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) közvetve, vagy közvetlenül radioaktív sugár- zás, illetve ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia.

6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:

6.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balese- tek akkor, ha az ittasságon, kábító- illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kocká- zatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

6.2. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövet- kező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körül- mények között nem tekinthető baleseti következ- ménynek.

6.3. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

6.4. Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fa- gyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset következménye.

6.5. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következté- ben kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatvise- lés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sé-

rülések nem tartoznak ezen baleseti sérülések- hez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezet- be (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés követ- keztében bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

6.6. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

6.7. Recehártya-leválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.

6.8. A kiegészítő biztosítás és csomag megkötésé- nek időpontjában már bármely okból sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testré- szek a biztosításból ki vannak zárva.

7. Betegségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

7.1. A biztosított testén saját maga, vagy hozzájárulá- sával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási ese- mény miatt került sor.

7.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azok- ra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) kóros elmeállapot

b) HIV-fertőzés

7.3. A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

8. A biztosító mentesülése baleset- és betegségbiztosítási kockázatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála illetve sérülése a kedvezményezett szándékos magatartása folytán következett be.

9. A biztosító mentesülése betegség- biztosítási kockázatok esetén

9.1. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifi- zetése alól, ha a biztosítottnál bekövetkező beteg- ségek vagy azok következményei

– a biztosított saját magának szándékosan vagy súlyos gondatlansággal (pl.: az orvosi előírá- sok tudatos megszegése) okozott egészség- károsodása,

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek

– valamely a szerződéskötés előtt, a biztosított- nál fennálló, de a biztosító elől elhallgatott be- tegség illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati összefüggésben következtek be.

9.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól

– a biztosított alkohol-, vagy drogfüggősége ese- tén ezek kezelésével és rehabilitációjával ösz- szefüggő betegségbiztosítási eseményekkor,

– olyan betegségek és balesetek valamint ezek következményei esetén, amelyek az alkohol vagy kábítószer élvezete miatt rosszabbod- nak, illetve azok gyógykezelése ezáltal meg- nehezül.

9.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte- kor úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, ennek megfelelően haladék- talanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatnia kell. Mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a biztosított e kötelezettségének nem tett eleget.

10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai

10.1. Tartós egészségkárosodás (rokkantság)

10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következménye- ként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alap- ján megállapított százalékát, de legfeljebb a bizto- sítási összeget fizeti ki.

A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés:

egy kar vállízületből való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	70%
egy kar könyökízület felettig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	65%
egy kar könyökízület alatt való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	60%
egy kéz teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	55%
egy hüvelykujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	20%
egyik mutatóujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége	10%
bármely más ujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége	5%
egy láb combközép felettig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	70%

egyik láb combközépig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	60%
egy láb térd alatt való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	50%
egyik láb lábszár közepéig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	45%
egyik lábfej teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	40%
egyik nagylábujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	5%
bármely másik lábujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége	2%
mindkét szem látóképességének
teljes elvesztése	100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelő képesség teljes elvesztése 5%

10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegződhetnek, de nem haladhat- ják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát, amennyiben a szerződés hatálya alatt több biz- tosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény kapcsán az egészségkárosodási százalé- kok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg.

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni el- vesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészség- károsodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A ma- radandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékeny- ségétől, a biztosító a bármely munkavégzést aka- dályozó egészségkárosodást veszi figyelembe.

A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.

10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapí- tott tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véle- ményt.

Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elfoga- dott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kap- csolatban felmerülő költségeket (utazás, honorá-

rium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb egészségkáro- sodási százalékot állapított meg, vagy ha a felül- vizsgálatot a biztosító kérte.

10.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifize- tésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset kö- vetkezményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezett- sége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható károso- dási fok szerint járó kifizetést.

10.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott egyértelműen, mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként a rokkantság fokának újbóli meg- állapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgála- ton megállapított alacsonyabb szolgáltatás kü- lönbségét a biztosítónak visszatérítenie.

10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása

– a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgál- tatásra vonatkozó igény nem támasztható,

– a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutol- só orvosi vizsgálat megállapítása alapján szá- molni kellett volna.

10.2. Baleseti halál

10.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál eseté- re megállapodott összeget fizeti ki. A haláleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.

10.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági szolgáltatást már kifizette a biztosított elhalálozá- sa előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.

11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és betegségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén

11.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekö- vetkeztétől számított 5 munkanapon belül írás- ban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését.

11.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munka- napon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették.

11.3. Baleseti rokkantságra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

11.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késede- lem miatt lényeges körülmények kideríthetetlen- né válnak.

11.5. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a bizto- sító előírhatja, hogy a biztosított az általa előírt orvosi vizsgálatokon részt vegyen.

11.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított biztosítási szolgáltatás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi vé- leményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által el- fogadott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra fel- kérni. A független orvos szakértői felülvizsgálat- tal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb szolgálta- tást állapít meg, vagy ha a felülvizsgálatot a bizto- sító kérte.

12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és betegségbiztosítási

kiegészítő biztosítások és csomagok esetén

12.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményei- nek – lehetőség szerinti – elhárításáról és enyhí- téséről.

12.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosí- tó által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.

Kiegészítő biztosítások szerződési feltételei

Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A901, AE901, A901E)

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az Élet- biztosítási Általános Feltételekkel, valamint a Baleset- és Betegségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvé- nyesek.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–65 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési időszakában bekövetkező olyan balesete, melynek következtében a biztosított a baleset bekövetkezésének időpontját követő egy éven belül el- halálozik.

A kockázatból kizárt eseményeket és a baleset fogalmá- nak meghatározását a Baleset- és Betegségbiztosítási Általános Feltételek tartalmazzák.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeget szolgáltatja.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az életbiztosítási szerződés különös szer- ződési feltételek mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja

• folyamatos díjfizetésű szerződésnél a választott biz- tosítási összeg nagyságától és a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevé- kenység),

• egyszeri díjfizetésű szerződésnél a választott biztosí- tási összeg nagyságától, a biztosítás tartamától, a biz- tosított belépési korától, a biztosított egyéni kockáza- tától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység)

függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás

• egyszeri díját az életbiztosítási szerződés egyszeri dí- jával egy időben kell megfizetni,

• folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a baleset bekövetke- zett.

Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A902, AE902, A902E)

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az Élet- biztosítási Általános Feltételekkel, valamint a Baleset- és Betegségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvé- nyesek.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–65 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési időszakában bekövetkező olyan balesete, melynek következtében a biztosított a baleset bekövetkezésének időpontját követő egy éven belül rok- kanttá válik.

A kockázatból kizárt eseményeket, valamint a baleset és a baleseti rokkantság fogalmának meghatározását a Baleset- és Betegségbiztosítási Általános Feltételek tar- talmazzák.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összegnek — a Baleset- és Betegségbiztosítási Különös Feltételekben részletezett — rokkantsági fokkal arányos részét szolgáltatja.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az életbiztosítási szerződés különös szer- ződési feltételek mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja

• folyamatos díjfizetésű szerződésnél a választott biz- tosítási összeg nagyságától és a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevé- kenység),

• egyszeri díjfizetésű szerződésnél a választott biztosí- tási összeg nagyságától, a biztosítás tartamától, a biz- tosított belépési korától, a biztosított egyéni kockáza- tától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység)

függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás

• egyszeri díját az életbiztosítási szerződés egyszeri dí- jával egy időben kell megfizetni,

• folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig kell megfizetni.

Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A915, A915E)

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az Élet- biztosítási Általános Feltételekkel, valamint a Baleset- és Betegségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvé- nyesek.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban, il- letve kórházi ápolásban, nincs táppénzes állományban, va- lamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési időszaka alatt – a Baleset- és Be- tegségbiztosítási Általános Feltételekben meghatározott betegségbiztosítási esemény bekövetkezte miatt – orvo- si szempontból indokolt, egy napot meghaladó kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül. Egy napot meghaladó a kórházi kezelés, ha a kórházba történő felvétel és a kórházból történő elbocsátás eltérő naptári napra esik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a kórházba történő felvétel napja.

Amennyiben a gyógyító eljárást egy olyan betegségre vagy baleseti következményre is ki kell terjeszteni, mely az előzővel nem állt ok-okozati összefüggésben, akkor egy új biztosítási esemény keletkezik.

Kórházi ápolásnak számít a szülés is.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes biztosítási összeget (napidíj) szol- gáltatja a biztosított kórházi fekvőbeteg ellátása esetén, minden kórházban töltött napra.

A biztosítási szolgáltatás első napja a biztosítási ese- mény bekövetkezésének napja, az utolsó napja a kór- házból történő elbocsátás, a kórházi zárójelentés kiadá- sának napja.

Egy naptári napra csak egy napidíjat fizet a biztosító, függetlenül a biztosítási események számától. A bizto- sító két egymást követő biztosítási évben maximum 185 napra szolgáltat.

Magyarországon kórháznak minősülnek a Szakminisz- térium és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által engedélyezett és nyilvántartott kórházak és klinikák, amelyek állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt állnak, valamint a fegyveres testületek kórházai.

Nem minősülnek kórháznak a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és a szanatóriumok, valamint az idült, gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei, gyógyüdülők, utógondozó szanatóriumok, az idősek szociális otthonai és azok be- tegosztályai, valamint a gyógyfürdők, az ideg- és elme- betegek gyógy- és gondozóintézetei, a társadalombizto- sítás rehabilitációs központjai.

4. Várakozási idő

A biztosító jelen kiegészítő biztosítási szerződés vonat- kozásában 6 hónap várakozási időt alkalmaz. Az orvosi vizsgálattal kötött szerződések esetében a 6 hónap vára- kozási idő nem kerül alkalmazásra.

Az orvosi vizsgálat nélkül kötött biztosításnál, ha a biz- tosítási esemény az ajánlat aláírásától számított 6 hóna- pon belül bekövetkezik, a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a kiegészítő biztosítás kockázatviselési időszaka alatt bekövetkező biztosítási esemény

• baleset vagy

• a várakozási időn belül szerzett heveny fertőző beteg- ség következménye.

5. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az életbiztosítási szerződés különös szer- ződési feltételek mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás folyama- tos biztosítási díja a választott biztosítási összeg nagysá-

gától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

7. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen ki- egészítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.

8. Kizárás

Jelen kiegészítő biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi fek- vőbeteg ellátások:

a) geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logo- pédiai kezelések, a házi ápolás és a gyógytorna, fogyókúrás kezelések,

b) nem orvosi javaslatra történő terhességmeg- szakítás,

c) rendszeres kábítószer- vagy alkoholfogyasztás miatt bekövetkező kórházi ápolás,

d) a mesterséges megtermékenyítéssel összefüg- gő fekvőbeteg-kezelés.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítási esemény a jelen kiegészítő biztosítás kocká- zatviselési időtartama előtt, illetve a várakozási idő alatt fellépő betegség, illetve azok következményéből adódó kórházi tartózkodás.

9. Felmondás

Jelen kiegészítő biztosítást a biztosító jogosult írásban, a biztosítási évfordulóra felmondani. A biztosító köteles a felmondásról a szerződőt írásban értesíteni a biztosítási évfordulót megelőző 30 nappal.

Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A921, A921E)

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az Élet- biztosítási Általános Feltételekkel, valamint a Baleset- és Betegségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvé- nyesek.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének idő- pontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban, illetve kórházi ápolásban, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási fel- tételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejá- rati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás kockázatvi- selési időszaka alatt a biztosítotton végrehajtott, a szá- mára káros betegségi- vagy baleseti következmények elkerülésére orvosilag szükségesnek tartott, orvos által elvégzett és hitelesen igazolt azon műtéti eljárások, se- bészeti beavatkozások, vagy a betegségek pontosabb okait felderítő műtétek, melyeket az orvosszakmai sza- bályok betartásával végeznek. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a műtét vagy a sebészeti beavatkozás napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összeget, illetve annak többszörösét, vagy annak egy részét szolgáltatja a jelen szerződési feltételek 3.1. pont- jában meghatározottak szerint.

3.1 Műtéti térítés

A biztosító a jelen szerződési feltételek szerint vállalt műtéteket súlyosságuk alapján 4 térítési kategóriába sorolja. Műtéti térítésként – jelen szerződési feltételek mellékletét képező térítési kategóriák alapján – a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeg 25%, 50%, 100% vagy 200%-a kerül kifi- zetésre, azonban

• a kifizetésre kerülő műtéti térítés a biztosítási

tartam egésze alatt két egymást követő bizto-

sítási évben nem haladhatja meg a figyelem- be vett két biztosítási év első biztosítási évé- nek első napján érvényes biztosítási összeg négyszeresét,

• ha ugyanazon betegség, vagy baleseti követ- kezmény elhárítását követően 5 éven belül több műtéti beavatkozás, vagy sebészeti eljá- rás szükséges, akkor a biztosító maximum a legmagasabb térítési kategóriába sorolt műtét összegét téríti.

A műtétek kivonatos listája a kiegészítő biztosí- tás szerződési feltételeinek mellékletében fel- sorolásra kerül és jelen feltételek részét képezi. A részletes lista a biztosítónál megtekinthető. A listában nem szereplő műtétek besorolását a biztosító orvosa végzi.

Ha az adott műtét a táblázatban nem szerepel, a műtéti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy az orvosi szempontból melyik műtéti cso- porthoz áll legközelebb. A besorolást a biztosító orvosa állapítja meg, szükség esetén külső szak- értő véleménye alapján. A műtét megítélésében a szövődmények lehetősége vagy esetleges be- következése nem kerül mérlegelésre. A műtét kö- vetkeztében esetlegesen létrejövő rokkantság a műtét besorolásában, illetve megítélésében nem játszik szerepet.

3.2 Ápolási hozzájárulás

Ápolási hozzájárulás minden esetben a műtéti té- rítéssel együtt kerül kifizetésre. Az ápolási hozzá- járulás a 3.1.pont szerinti biztosítási szolgáltatás 10%-a.

4. Várakozási idő

A biztosító jelen kiegészítő biztosítási szerződés vonat- kozásában 6 hónap várakozási időt alkalmaz. Az orvosi vizsgálattal kötött szerződések esetében a 6 hónap vára- kozási idő nem kerül alkalmazásra.

Az orvosi vizsgálat nélkül kötött biztosításnál, ha a biz- tosítási esemény az ajánlat aláírásától számított 6 hóna- pon belül bekövetkezik, a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a kiegészítő biztosítás kockázatviselési időszaka alatt bekövetkező biztosítási esemény

• baleset vagy

• a várakozási időn belül szerzett heveny fertő- ző betegség következménye.

5. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az életbiztosítási szerződés különös szer- ződési feltételek mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő folyamatos bizto- sítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korától, a biz- tosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglal- kozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

7. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen ki- egészítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.

8. Kizárás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn a ki- egészítő biztosítás megkötése előtti időben, valamint a várakozási idő alatt fennálló, illetve fellépő betegségek- ből eredő műtétekre és azok következményeire, kivéve, ha a biztosító és a szerződő a szerződés megkötésekor másban állapodik meg és ez a kötvény záradékában fel- tüntetésre kerül.

Nem vonatkozik továbbá a biztosítási védelem a kiegé- szítő biztosítás megkötése előtt bekövetkezett balesetek következményeire, kivéve, ha a biztosító és a szerződő a szerződés megkötésekor írásban állapodik meg és ez a kötvény záradékában feltüntetésre kerül.

9. Felmondás

Jelen kiegészítő biztosítást a biztosító jogosult írásban, a biztosítási évfordulóra felmondani. A biztosító köteles a felmondásról a szerződőt írásban értesíteni a biztosítási évfordulót megelőző 30 nappal.

Műtétek besorolása

1. Egyszerű műtétek (25%-os térítés) alagút szindrómák műtéti megoldásai aranyérműtét

csontkinövés levésése dobhártyaplasztika

fülkagyló részleges eltávolítása garattályog megnyitása

hasfali sérv zárása

here helyreállító műtétei heresérvműtét

húgycső helyreállító műtétei hüvelyplasztika

idegdaganat eltávolítása perifériás idegről inak helyreállító műtétei

lábszárcsont tengely eltérésének helyreállító műtéte lábujjak csonkoló műtéte

méh jóindulatú daganatának eltávolítása mikroszkópos arcüregműtét

nyaki nyirokcsomó eltávolítása

petefészektömlő eltávolítása hasüreg megnyitása nélkül szemhéjon végzett műtétek

térdkalácsműtétek végbélsipoly-, tályogműtét

2. Középnagy műtétek (50%-os térítés)

agyideg-felszabadító műtét alsóvégtag csonkolása

arc- és járomcsontműtétek bélösszenövés műtéti megoldása boka- térdszalagműtétek combnyakszegezés

egyoldali vese eltávolítása epekőeltávolítás patkóbéltükrözéssel erek helyreállító műtétei végtagokon férfi hímtag csonkolásos műtéte garattályog-feltárás

gyomor- vagy patkóbélvarrat hangszalag-eltávolítás hasfali rekonstrukció

hasüregi és mellüregi idegköteg átvágása húgyhólyag-eltávolítás

húgyvezeték helyreállító műtétei idegszálak helyreállító műtétei kar csonkoló műtétei könnycsatorna műtétei

külső füljárat, középfül helyreállító műtétei lágyrészdaganat-eltávolítás légcsőmetszés

lépeltávolítás méheltávolítás hasi úton melldaganat-eltávolítás mellüreg csövezése

nyaki, elsőborda-eltávolítás nyálmirigy-eltávolítás nyelvgyöki rák eltávolítása patkóvese-szétválasztás petefészek-eltávolítás hasi úton prosztataeltávolítás rostacsontműtét

szemgolyón belüli műtétek üvegtest-, lencseeltávolítás vakbéleltávolítás végbélvarrat

vesekőzúzás vesemedence-plasztika

visszértágulatok eltávolítása

3. Nagy műtétek (100%-os térítés)

agydaganat eltávolítása agylebeny eltávolítása

alsóvégtag-csonkolás csípő magasságában belek megnyitásával járó műtétek bélelzáródás műtéti megoldása

belsőfül helyreállító műtétei

epehólyag-eltávolítás a has megnyitásával epevezeték-helyreállítás

fővéna lekötése gégeeltávolítás

gerinc belső rögzítése

gerincvelői cysta- és daganateltávolítás gerinccsatornán belüli műtétek gerincsérv műtétei

gyomorhelyreállító műtétek gyomorszáj-rekonstrukció hasnyálmirigy helyreállító műtétei koponyacsont-daganat eltávolítása koponyán belüli érműtétek koponyán belüli vérzés ellátása koszorúérplasztika

máj helyreállító műtétei mellékpajzsmirigy eltávolítása mellékvese eltávolítása mellüregi műtétek

nyaki verőerek helyreállító műtétei nyelőcső tágult vénáinak zárása orreltávolítás

pacemaker és defibrillátor beültetése pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása rekesz műtétei

szemeltávolítás szívburokműtét

teljes kismedencei nőgyógyászati csonkolásos műtét tüdőlebeny-eltávolítás

végbél helyreállító műtétei veseartériából vérrögeltávolítás vesetályog-megnyitás

4. Különleges műtétek (200%-os térítés) csípő-, térd-, váll-, könyökprotézis beültetése csontvelő átültetése

egyoldali tüdőeltávolítás elhalt szívizom eltávolítása hasnyálmirigy átültetése légcső helyreállító műtétei májátültetés

mellkasi főverőér-tágulat eltávolítása és helyreállító műtéte nyelőcső helyreállító műtéte

szív-, tüdőátültetés

szíven belüli motoros helyreállító műtétek veseátültetés

Baleseti eredetű törés vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A930, A931E)

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az Élet- biztosítási Általános Feltételekkel, valamint a Baleset- és Betegségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvé- nyesek.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakában bekövetkező baleset- ből eredően

• törést, vagy

• a balesetet követő egy éven belül egyéb sú- lyos sérülést

szenved az alábbiak szerint:

2.1. Csonttörések

a) koponyatörés (orrcsonttörés kivételével)

b) csigolyatörés

c) mellcsont-, kulcscsont- és bordatörés

d) medencecsonttörés

e) kéz-, és kartörés, a vállcsonttörést is beleért- ve, ujjcsonttörést kivéve

f) lábtörés, a combnyaktörést beleértve, lábujj- törést kivéve

2.2. Egyéb súlyos sérülések

a) a gerincvelő károsodása okozta harántbénulás

b) amputálás, legalább az egész kézfej vagy leg- alább az egész lábfej

c) olyan koponya- vagy agysérülés, melynek kö- vetkezménye egyértelműen bizonyított súlyos agyvérzés vagy súlyos agyzúzódás

d) égési sérülés II. vagy III. fokú, mely a testfelület több mint 30%-át érinti

e) megvakulás vagy a látás nagymértékű csök- kenése mindkét szemen, látáscsökkenésnél, ha a látásélesség 0,05 alá csökken.

Biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset bekövetkezésének időpontja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító jelen szerződés

• 2.1. pontja szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes biztosítási összeget, míg

• a 2.2. pont szerinti biztosítási esemény esetén a bizto- sítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvé- nyes biztosítási összeg ötszörösét

szolgáltatja.

Amennyiben a biztosított a 60. életévét betöltötte, úgy a biztosító kockázatviselése a 2.1. pont szerinti esemé- nyekre vonatkozóan a 60. életévet követő évfordulóig áll fenn, ezt követően a kiegészítő biztosítás vonatkozásá- ban a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag a

2.2. pont szerinti biztosítási események bekövetkezése esetére áll fenn.

Amennyiben ugyanazon baleset során több, a jelen szer- ződés 2. pontjában meghatározott biztosítási esemény is bekövetkezik, a biztosítási szolgáltatást a biztosító csak egyszeresen (a súlyosabb törésre, sérülésre) nyújtja.

Ha a balesettől számított egy éven belül további követ- kezménykárosodások lépnek fel, amelyek magasabb azonnali szolgáltatásra jogosítanak, mint amelyeket a biztosító már az adott baleset vonatkozásában teljesí- tett, a biztosító a következménykárosodásra érvényes magasabb szolgáltatás és az adott balesetből eredően korábban teljesített biztosítási szolgáltatás különbözetét fizeti ki.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az életbiztosítási szerződés különös szer- ződési feltételek mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen ki- egészítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.

Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A946, A946E)

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az Élet- biztosítási Általános Feltételekkel, valamint a Baleset- és Betegségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvé- nyesek.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–61 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, de táppénzes állományra jogosult, valamint a biztosító koc- kázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosí- tás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakán belül 42 napot meghala- dóan keresőképtelenné válik, amennyiben a keresőkép- telenség oka

• a biztosított táppénzes állományba történő felvétele, vagy

• a magyar társadalombiztosítási szerv által TB I-II. rok- kanttá történő nyilvánítás és az erről szóló határozat még a biztosítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a jogerős rokkantsági határozat kiadásának napja, illetve a táppénzes állományba történő felvétel napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a 42 napot meghaladó táppénzes állomány és TB I-II. rokkantság esetén – a biztosítási esemény be- következésének időpontját követő hónap elsejétől a ke- resőképtelenség fennállása hónapjának utolsó napjáig, de maximum 36 hónapon keresztül – a biztosítási szer- ződést díjmentesíti úgy, hogy a díjmentesítés időtartama alatt az esedékes díjak fizetését átvállalja.

4. Várakozási idő

A biztosító jelen kiegészítő biztosítási szerződés vonatkozásában 6 hónap várakozási időt alkalmaz. Az orvosi vizsgálattal kötött szerződések esetében a 6 hó- nap várakozási idő nem kerül alkalmazásra.

Az orvosi vizsgálat nélkül kötött biztosításnál, ha a biz- tosítási esemény az ajánlat aláírásától számított 6 hóna- pon belül bekövetkezik, úgy a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha a kiegészítő biztosítás kockázatviselési időszak alatt bekövetkező biztosítási esemény

• baleset vagy

• a várakozási időn belül szerzett heveny fertőző be- tegség következménye.

5. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

6. A biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás folyamatos biztosítási díja az élet- biztosítási szerződésre összességében fizetett díjaktól és költségektől, valamint a biztosított aktuális korától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

7. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen ki- egészítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.

8. Megszűnés

Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Feltételekben rögzítetteken túl megszűnik

• a táppénz jogosultság megszűnésének hónapja utol- só napjával,

• a jelen szerződés 9. pontja szerinti felmondással a

biztosítási évfordulót követő nap 0. órájával.

9. Felmondás

Jelen kiegészítő biztosítást a biztosító jogosult írásban, a biztosítási évfordulóra felmondani, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése nem vélelmezhető. A biztosító köteles a felmondásról a szerződőt írásban értesíteni a biztosítási évfordulót megelőző 30 nappal.

10. Egyéb rendelkezések

A keresőképtelenség megszűnését a biztosított köteles 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a biztosító köz- pontja felé.

Jelen szerződés 3. pont szerinti díjmentes időszaka alatt az értékkövetés az alap- és kiegészítő biztosításokra nem vonatkozik.

TB I-II. rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A2004, A204E)

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az Életbizto- sítási Általános Feltételekkel, valamint a Baleset- és Beteg- ségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének idő- pontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban nem nyugdíjas, nincs táppénzes állomány- ban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha a magyar társadalombiztosítási szerv a biztosítottat rokkantsága miatt TB I-II. rokkantsági csoportba sorolja és az erről szóló határozat még a bizto- sítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja, a társadalombiztosítási szerv által kiadott TB I-II. rokkant- ságot megállapító határozat kiadásának napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítá- si összeget szolgáltatja és ezzel a kiegészítő biztosítás megszűnik. A biztosító a szolgáltatást a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési tartama alatt csak egyszer fizeti ki. A biztosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jo- gosult, ha érvényes társadalombiztosítással rendelkezik.

4. Várakozási idő

A biztosító jelen kiegészítő biztosítási szerződés vonat- kozásában 6 hónap várakozási időt alkalmaz. Az orvosi vizsgálattal kötött szerződések esetében a 6 hónap vára- kozási idő nem kerül alkalmazásra.

Az orvosi vizsgálat nélkül kötött biztosításnál, ha a biz- tosítási esemény az ajánlat aláírásától számított 6 hó- napon belül bekövetkezik, úgy a biztosító – a biztosítási szolgáltatás helyett – a jelen kiegészítő biztosításra befi- zetett díjakat téríti vissza, kivéve, ha a biztosított

• baleset, vagy

• a várakozási időn belül szerzett heveny fertőző be- tegség következtében válik TB I-II. rokkanttá.

5. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az életbiztosítási szerződés különös szer- ződési feltételek mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

7. Díjfizetés

A kockázati kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A biztosítás folyamatos díját a tartam vé- géig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfi- zetni, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.

8. Kizárás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás kockázatviselési időszaka előtt kialakult betegségek, egészségi állapotrom- lás következtében állt be és erről a biztosítottnak tudomása volt, feltéve, hogy erre a biztosító ajánlattételkor rákérdezett.

9. Megszűnés

Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Feltételekben részletezetteken túl megszűnik

• a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen

szerződés 2. pontja szerinti időpontban,

• orvosi vizsgálat nélkül kötött kiegészítő biztosításnál a nem balesetből és heveny fertőzésből eredő, vá- rakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény esetében, a 2. pont szerinti időpontban,

• a társadalombiztosítási jogosultság megszűnésének

hónapja utolsó napjával,

• jelen szerződés 10. pontja szerinti felmondással a

biztosítási évfordulót követő nap 0. órájával.

10. Felmondás

Jelen kiegészítő biztosítást a biztosító jogosult írásban, a biztosítási évfordulóra felmondani, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése nem vélelmezhető. A biztosító köteles a felmondásról a szerződőt írásban értesíteni a biztosítási évfordulót megelőző 30 nappal.

TB III. rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei (A2005, A205E)

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az Életbizto- sítási Általános Feltételekkel, valamint a Baleset- és Beteg- ségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének idő- pontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban nem nyugdíjas, nincs táppénzes állomány- ban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha a magyar társadalombiztosítási szerv a biztosítottat rokkantsága miatt TB III. rokkantsági csoportba sorolja és az erről szóló határozat még a bizto- sítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja, a társadalombiztosítási szerv által kiadott TB III. rokkant- ságot megállapító határozat kiadásának a napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítá- si összeget szolgáltatja és ezzel a kiegészítő biztosítás megszűnik. A biztosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jogosult, ha érvényes társadalombiztosítással rendelkezik.

4. Várakozási idő

A biztosító jelen kiegészítő biztosítási szerződés vonat- kozásában 6 hónap várakozási időt alkalmaz. Az orvosi vizsgálattal kötött szerződések esetében a 6 hónap vára- kozási idő nem kerül alkalmazásra.

Az orvosi vizsgálat nélkül kötött biztosításnál, ha a biz- tosítási esemény az ajánlat aláírásától számított 6 hó- napon belül bekövetkezik, úgy a biztosító – a biztosítási szolgáltatás helyett – a jelen kiegészítő biztosításra be- fizetett díjakat téríti vissza, kivéve, ha a biztosított

• baleset vagy

• a várakozási időn belül szerzett heveny fertőző be- tegség következtében válik TB III. rokkanttá.

5. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az életbiztosítási szerződés különös szer- ződési feltételek mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

7. Díjfizetés

A kockázati kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A biztosítás folyamatos díját a tartam vé- géig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfi- zetni, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.

8. Kizárás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás kockázat- viselési időszaka előtt kialakult betegségek, egészségi állapotromlás következtében állt be és erről a biztosított- nak tudomása volt, feltéve, hogy erre a biztosító ajánlat- tételkor rákérdezett.

9. Megszűnés

Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Feltételekben részletezetteken túl megszűnik

• a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen

szerződés 2. pontja szerinti időpontban,

• orvosi vizsgálat nélkül kötött kiegészítő biztosításnál a nem balesetből és heveny fertőzésből eredő, vá- rakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény esetében, a 2. pont szerinti időpontban,

• a társadalombiztosítási jogosultság megszűnésének

hónapja utolsó napjával,

• jelen szerződés 10. pontja szerinti felmondással a

biztosítási évfordulót követő nap 0. órájával.

10. Felmondás

Jelen kiegészítő biztosítást a biztosító jogosult írásban, a biztosítási évfordulóra felmondani, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése nem vélelmezhető. A biztosító köteles a felmondásról a szerződőt írásban értesíteni a biztosítási évfordulót megelőző 30 nappal.

SIG 2514

www.signal.hu