A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek szabályzata
A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek szabályzata
A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek szabályzata célja
(1)A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek szabályzata (a továbbiakban: ESZ) az ESZ hatálya alá tartozó hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása során követendő eljárás, valamint a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása.
Az ESZ hatálya
(1)Az ESZ hatálya finanszírozási formától függetlenül kiterjed az egyetemen folyó bármely képzési ciklusban – ide értve a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést és a doktori képzést is – valamennyi szakon nappali, levelező és távoktatási tagozaton hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar és – a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint – nem magyar állampolgárságú azon fogyatékossággal élő hallgatókra, akik:
a)a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4.§-ának a) pontja szerinti tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, pszichoszociális károsodással, illetve ezek halmozódásával élnek, illetve kommunikációjukban számottevően korlátozottak, és ez számukra tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, valamint
b)az Nftv-ben meghatározott hátrányos helyzetű hallgatókra.
(2)Az ESZ hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki az egyetemre jelentkező személyekre. A felvételi eljárás során biztosított mentességekről a Hallgatói Követelményrendszer, Felvételi szabályzat rendelkezik.
(3)Az ESZ hatálya kiterjed azokra is, akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, de az oklevél kiadásához szükséges feltételeket fogyatékosságuk következtében nem tudják teljesíteni (az (1)-(3)bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: hallgató).
Kapcsolódó dokumentumok
(1)Az ESZ-hez kapcsolódó dokumentumok:
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. számú törvény (a továbbiakban: Nftv.),
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.),
a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.),
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Eb tv).
Fogalmak
(1)Az ESZ értelmében:
a)fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;
b)halmozottan hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül; az e pontban foglaltakat első alkalommal a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban, illetve az azt követően megkezdett felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatóra kell alkalmazni, azzal, hogy a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárás befejezéséig a jelentkező, illetve sikeres felvételi vizsga esetén a 2015. szeptemberében első évfolyamon tanulmányokat megkezdő hallgató, valamint a 2015. augusztus 31-én már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató legfeljebb az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő alatt a 2014. június 30-án hatályos rendelkezések szerint is minősülhet hátrányos helyzetűnek, halmozottan hátrányos helyzetűnek;
c)hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül; az e pontban foglaltakat első alkalommal a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban, illetve az azt követően megkezdett felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatóra kell alkalmazni, azzal, hogy a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárás befejezéséig a jelentkező, illetve sikeres felvételi vizsga esetén a 2015. szeptemberében első évfolyamon tanulmányokat megkezdő hallgató, valamint a 2015. augusztus 31-én már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató legfeljebb az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő alatt a 2014. június 30-án hatályos rendelkezések szerint is minősülhet hátrányos helyzetűnek, halmozottan hátrányos helyzetűnek;
d)mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt.
A fogyatékossággal élő hallgatók ügyeiben eljáró személyek és testületek
Esélyegyenlőségi Bizottság
(1)Az esélyegyenlőség biztosítására a Szenátus Esélyegyenlőségi Bizottságot (a továbbiakban: EB) hoz létre. Az EB feladata az egyetemmel hallgatói és közalkalmazotti jogviszonyban állók emberi értékeinek, méltóságának tiszteletben tartásához, megőrzéséhez és megerősítéséhez szükséges feltételek biztosítása, valamint az Eb tv-ben megfogalmazottak megvalósítása érdekében szükséges javaslatok, intézkedések kidolgozása, az intézkedések eredményességének ellenőrzése. Az EB kiemelt figyelmet fordít a hátrányos megkülönböztetés szempontjából leginkább veszélyeztető jellemzőkkel rendelkező személyekre, csoportokra (fogyatékossággal élő hallgatók és munkavállalók, nők, etnikai csoportokhoz tartozó személyek, szociálisan hátrányos helyzetű személyek).
(2)Az EB a Szenátus javaslattevő, koordináló, ellenőrző testülete, fogyatékossággal élő hallgatók kérelmei esetén elsőfokú döntéshozó testület.
(3)Az EB megválasztásának rendjét és összetételét a Szervezeti és Működési Rend tartalmazza.
(4)Az EB feladatkörében:
a)dönt a képesítési követelményektől részben eltérő további képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyatékos hallgatóktól érkező kérelmekről;
b)a Hallgatói Követelményrendszer, Térítési és juttatási szabályzat alapján ajánlásokat tesz a rektornak és a kancellárnak, mint döntéshozónak a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, szolgáltatások kidolgozására és ellenőrzi a támogatások felhasználását, amelyről évente beszámol a Szenátusnak;
c)ajánlásokat tesz a rektornak és a kancellárnak, mint döntéshozóknak a fogyatékossággal élő hallgatók, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének javítására;
d)elkészíti az Esélyegyenlőségi Tervet, ellenőrzi annak végrehajtását, szükség esetén javaslatot tesz a Szenátusnak a módosítására;
e)elkészíti az ESZ-t, ellenőrzi annak végrehajtását, szükség esetén javaslatot tesz a Szenátusnak a módosítására;
f)értékeli a fogyatékossággal élő hallgatók helyzetét és erről a rektor döntése szerint beszámol a Szenátusnak;
g)lefolytatja a fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmisségének megállapítására irányuló eljárás előtti előzetes egyeztető eljárást.
(5)Az EB döntéseit az EB elnöke kiadmányozza, a kiadmányt az EB titkára hitelesítheti.
(6)Az EB működésére vonatkozó szabályokat az EB ügyrendje tartalmazza. Az EB ügyrendjét a hallgatók számára elérhetővé kell tenni.
Egyetemi koordinátor
(1)A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését az egyetemi koordinátor (a továbbiakban: koordinátor) látja el.
(2)A koordinátornak felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosságügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
(3)A koordinátort a rektor a kancellár egyetértésével az oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes javaslata alapján négy évre bízza meg.
(4)A koordinátor feladatai ellátásáért külön díjazásban nem részesül.
(5)A koordinátor feladata:
a)ellátja az Esélyegyenlőségi Bizottság titkári/elnöki feladatait.
b)részt vesz a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott kérelmek elbírálásában;
c)kapcsolatot tart a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel;
d)biztosítja a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségeket, szorgalmi időszakban a hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségeket megszervezi,
e)javaslatot tesz a rektornak és a kancellárnak, mint döntéshozóknak a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a tárgyi eszközök beszerzésére, szolgáltatások biztosítására;
f)rendszeresen tájékoztatja a rektort a fogyatékossággal élő hallgatók helyzetéről, erről tanévenként az EB bevonásával értékelő jelentést készít;
g)az adatvédelmi rendelkezések betartása mellett folyamatosan nyilvántartja a fogyatékos hallgatók létszámát, adatot szolgáltat fenntartó és a FIR felé, felelős a tárgybani statisztikai adatszolgáltatásokért;
h)kapcsolatot tart fenntartó illetékes munkatársaival, a többi felsőoktatási intézmény koordinátorával és a szakhatóságokkal;
i)részt vesz a koordinátorok számára szervezett szakmai konferenciákon.
Hallgatók esélyegyenlősége
Fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása
(1)Az egyetem a koordinátor javaslatára a rektor és a kancellár együttes döntése alapján folyamatosan fejlesztéseket eszközöl a különböző állapotokból fakadó hátrányok kiküszöbölésére.
(2)A hallgató a Hallgatói Követelményrendszer, Térítési és juttatási szabályzat alapján a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatást igényelhet.
(3)A hallgató fogyatékosságára tekintettel jogosult akadálymentes fizikai- és info-kommunikációs környezet használatára szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését. Az EB a kérelemről, a Xxxxxxxx szerint benyújtott szakvélemény alapján 30 napon belül dönt.
Előnyben részesítési követelmények
(1)A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – az egyetem a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve – figyelemmel az az Nftv. 41.§-ára – azok teljesítésétől eltekinthet.
(2)A fogyatékossággal élő hallgatót a Hallgatói Követelményrendszer, Térítési és juttatási szabályzatban meghatározott, a tudományos diákköri tevékenység támogatására benyújtott pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni.
(3) Mozgáskorlátozott hallgató esetében:
a)biztosítani kell – az ESZ-ben foglaltak alapján – a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését;
b)helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel;
c)a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető;
d)lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát;
e)szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani;
f)a hallgatót mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól;
g)a hallgatót mentesíteni lehet a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetők;
h)a hallgató intézményi ügyintézésekhez személyi segítőt igénybe vehet.
(4)Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében:
a)a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget;
b)a hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye vagy annak egy része, illetve szintje alól felmentést kaphat;
c)a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani;
d)az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére;
e)minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása;
f)szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani;
g)a hallgató az intézményi ügyintézésekhez személyi segítőt, jegyzetelő tolmácsot, jelnyelvi tolmácsot igénybe vehet;
h)a hallgató a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését kérheti.
(5)Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében:
a)az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell;
b)a hallgató fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól részleges vagy teljes felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető;
c)a hallgató mentesíthető a manuális, vizuális készségeket igénylő, a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető;
d)az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani;
e)a hallgató az intézményi ügyintézéshez személyi segítőt igénybe vehet;
f)a hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye vagy annak egy része, illetve szintje alól felmentést kaphat.
(6)Beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:
a)a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga, és a számonkérések esetén speciális technikai eszközök használata;
b)mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól;
c)a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása;
d)az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása.
(7)Pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:
a)a diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgatónál:
b)az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga;
c)írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő;
d)a vizsgán a szükséges segédeszközök (különösen számítógép, írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítása;
e)mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól;
f)a diszkalkuliás hallgatónál:
g)mentesítés a számítási feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők;
h)a vizsgák alkalmával mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (különösen táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési idő biztosítása;
i)a hiperaktív, figyelemzavarral küzdő hallgatónál:
j)az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga;
k)a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása;
l)vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése;
m)az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak alkalmazása;
n)a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek, vagy mozgásos aktivitás engedélyezése, érzelmi megnyilvánulások tolerálása;
o)külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten;
p)az egyéni sajátosságok függvényében a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása vagy többszöri megismétlése, komplex kérdések részegységekre történő lebontása, segítség az elvárások és kérdések tisztázásához;
q)az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan történő hozzáférhetősége;
r)az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása;
s)a magatartásszabályozási zavarral (szocio-adaptív folyamatok zavaraival, az érzelmi kontroll, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésével) küzdő hallgatónak:
t)az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése,
u)a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása vagy szünetek engedélyezése, az egyéni késztetések, érzelmi megnyilvánulások tolerálása;
v)külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten;
w)a szóbeli vizsgáztatás során - hallgatói igény esetén - a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának egyszerűsítése, pontosítása;
x)a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő;
y)az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása.
(8)Az autizmussal élő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:
a)a számonkérés körülményeinek a hallgató speciális szükségleteihez alakítása, az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga;
b)számonkérés során segítségadás az elvárások és kérdések tisztázásához, szóbeli vizsgánál a feltett kérdések, utasítások írásban való megjelenítése, megfogalmazásuk egyszerűsítése;
c)a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő;
d)mind a kurzusok, mind a számonkérés során speciális eszközök (elsősorban hangrögzítő eszköz, számítógép, értelmező szótár, egyéb támogató, infokommunikációs technológiák) alkalmazása;
e)mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól;
f)a fejlődési zavarából következő nehézségek miatt egyes gyakorlati követelmények alóli mentesítés, vagy ezek teljesítésének megfelelő, nem gyakorlati feladatokkal való helyettesítése;
g)az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása.
(9)Az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőoktatási szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.
(10)A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.
(11)Halmozott fogyatékosság esetén a (3)–(8) bekezdésben foglalt előnyben részesítések bármelyike adható, figyelembe véve a hallgató egyéni szükségleteit.
(12)Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a (3)–(8)bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezmény is biztosítható a hallgató részére.
(13)A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.
A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje
(1)A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.
(2)Ha a hallgató fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
(3)Ha a hallgató fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, illetve fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem részesült, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása
(1)Az Eb. tv. 8.§ p) és q) pontja alapján a egyetem közreműködik abban, hogy a hallgatókat társadalmi származásuk és vagyoni helyzetük miatt ne érje közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, az Eb. tv. 27. § (2) bekezdés e/ és f/ pontja alapján biztosítja továbbá, hogy az egyenlő bánásmód elve érvényesüljön az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférésben.
(2)A Hallgatói Követelményrendszer, Térítési és juttatási szabályzat alapján:
a)a pénzbeli szociális támogatás odaítélésekor,
b)kollégiumi elhelyezés odaítélésekor,
c)költségtérítésről/önköltséges képzésről államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átlépésre vonatkozó kérelmek tárgyában,
d)előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
Mentorprogram
(1)Az egyetem mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgatók tehetségének kibontakoztatásához.
(2)Az egyetemre felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe.
(3)A mentorprogram keretében az egyetem oktatói, hallgatói (a továbbiakban: mentor) nyújtanak segítséget.
(4)A mentorprogram keretében végzett tevékenységet a miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. A miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között létrejött szerződés tartalmazza:
a)a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait,
b)a mentorok által végzett tevékenység általános leírását, és
c)a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket.
(5)A mentorszervezetnek a mentorral kötött szerződés tartalmazza:
a)a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket,
b)a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint
c)a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit.
(6)A mentorprogram megvalósításának pénzügyi forrását a minisztérium az Nftv. 84. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott forrás terhére biztosítja.
(7)A mentorszervezetnek a mentorprogramban részt vevő hallgatóval kötött szerződés tartalmazza:
a)a mentorprogram keretében nyújtott segítő tevékenység leírását, azok rendszerességét, igénybevételének szabályait,
b)a hallgató egyedi kérelme alapján nyújtott külön szolgáltatások díjait,
c)a szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit,
d)a (8) bekezdés szerinti hozzájárulást.
(8)A mentorprogramban részt vevő hallgató hozzájárul ahhoz, hogy a mentorszervezet:
a)a nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, intézményének megnevezését, képzésének adatait (szak megnevezése, képzési szint, képzési forma, munkarend),
b)félévenkénti tanulmányi átlageredményét,
c)a megszerzett kreditek számát,
d)hallgatói jogviszonyának megszűnése okát és időpontját,
a mentorprogrammal kapcsolatban kezelje és a minisztériumnak a mentorprogram végrehajtásának megfigyelése, valamint a mentorprogram megvalósításának szakmai és pénzügyi ellenőrzése érdekében átadja.
(9)A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben szereplő személyi adataiban bekövetkezett minden változást a mentorszervezetnek köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni.
(10)1A mentorprogram intézményi szintű koordinálója a Pedagógusképző Központ.
(11)2A mentor köteles a Pedagógusképző Központba bejelenteni a programban való részvételét és mellékelni a szerződés másolatát, amely a személyi anyag részét képezi. A mentorok névsorát az egyetem honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(12)Az EB működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza.
Jogorvoslat
Hallgatói Jogorvoslati Bizottság
(1)A bizottság által a hallgatókat érintő ügyekben hozott elsőfokú határozat ellen a kérelmező a közléstől ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül (egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés esetén korlátlan ideig) jogorvoslattal élhet.
(2)A fellebbezést a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság bírálja el. A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság eljárására vonatkozó szabályokat a Hallgatói követelményrendszer, A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének rendje, a hallgatói kérelmek elbírálása, a hallgatói jogorvoslat rendje tartalmazza.
Az egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés elleni jogorvoslat
(1)A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapítására irányuló eljárás előtt előzetes egyeztető eljárást kell megkísérelni.
(2)Az egyeztető tárgyalást az EB ügyrendje szerint folytatja le.
(3)A semmisség megállapítását, ha a döntést az egyetem hozta, a Hallgatói Jogorvoslati Bizottságtól, ha a döntést a gyakorlati képzés szervezője vagy az oktatásért felelős miniszter hozta, a bíróságtól lehet kérni. A fogyatékossággal élő hallgatók regisztrációja a Neptun rendszerben történik. Az Oktatási Igazgatóság az EB-hez hallgatói jogviszony fennállása alatt kérelemmel forduló hallgatók, és a hallgatói jogviszony megszűnését követően diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga alóli felmentési kérelemmel forduló volt hallgatók kérelmére született EB határozatban szereplő, a határozat alapjául szolgáló szakvéleményt kiállító szervezet nevét, székhelyét, szakvélemény keltét, fogyatékosság típusát, és az államilag támogatott félévek meghosszabbítását kérő hallgatók esetén a meghosszabbított félévek számát.
A fogyatékossággal élő hallgató nyilvántartása
14.§
(1)A fogyatékossággal élő hallgatók regisztrációja a Neptun rendszerben történik.
(2)Az Oktatási Igazgatóság az EB-hez hallgatói jogviszony fennállása alatt kérelemmel forduló hallgatók, és a hallgatói jogviszony megszűnését követően diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga alóli felmentési kérelemmel forduló volt hallgatók kérelmére született EB határozatban szereplő, a határozat alapjául szolgáló szakvéleményt kiállító szervezet nevét, székhelyét, szakvélemény keltét, fogyatékosság típusát, és az államilag támogatott félévek meghosszabbítását kérő hallgatók esetén a meghosszabbított félévek számát.
1 módosította: a Szenátus 88/2016. (XII.14.) számú határozatával
2 módosította: a Szenátus 88/2016. (XII.14.) számú határozatával