CP-10700

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) betöréses lopás, rablás és küldöttrablás biztosítás különös szerződési feltételgyűjteménye (továbbiakban: BLR KVSZF) tartalmazza mindazon rendelkezéseket, amelyeket a Biztosító és a szerződő fél között együttesen alkalmazni kell Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁVSZF) és a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre.

Jelen biztosítási feltételek egyben az ügyféltájékoztatást is szolgálják.

A betöréses lopás, rablás és küldöttrablás biztosítás különös szerződési feltételeiből kizárólag azok a veszélynemek alkalmazandók, amelyek a biztosítási ajánlatban vagy szerződésben megjelölt fedezetekhez kapcsolódnak.

A jelen különös biztosítási feltételekkel megkötött biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi a „Betöréses lopás, rablás és küldöttrablás vagyonvédelmi szabályzata” (a továbbiakban: vagyonvédelmi szabályzat).

A vagyonvédelmi szabályzat tartalmazza:

- az egyes vagyoncsoportokat és a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat,

- a védelmi osztályokat és azok védelmi előírásait,

- a minimális mechanikai védelem feltételeit,

- a létesítmények, helyiségek őrzésének,

- a vagyontárgyak tárolásának és szállításának szabályait, valamint - a vagyonvédelemmel kapcsolatos fogalom-meghatározásokat.

I. Különös szerződési feltételek

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben és kötvényben meghatározott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra/ vagyoncsoportokra és biztosított költségekre terjed ki. A betöréses lopás, rablás és küldöttrablás és a kiegészítő biztosítások káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedését a biztosítási szerződés tartalmazza. Az 1.3.1. és 1.3.2. pontban szereplő kiegészítő fedezetek esetében a Biztosító nem alkalmaz önrészesedést.

1. Biztosítási esemény

1.1. Alapfedezetek

Jelen BLR KVSZF alapján alap biztosítási eseménynek minősülnek a biztosított vagyontárgyak betöréses lopás és rablás kárai.

1.1.1. Betöréses lopás

1.1.1.1. Jelen BLR KVSZF alapján Betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a jogtalan eltulajdonítást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó bezárt, a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen lévő és a kívülről való erőszakos behatolás elől az előírt védelmi szintnek megfelelően - de legalább a minimális mechanikai védelem

feltételeinek megfelelve -megfelelő védelemmel ellátott, lezárt helyiségbe erőszakos módon, vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja.

1.1.1.2. Betöréses lopásnak minősül továbbá az az eset is, ha a tettes a jogtalan eltulajdonítást úgy követte el, hogy a kockázatviselési helyen nyitvatartási időben elrejtőzött és a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és kitörés helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek megfelelő helyiségből erőszakos módon, dolog elleni erőszak alkalmazásával, külsérelmi nyom(ok) utánhagyásával kitört.

1.1.1.3. A betöréses lopás fedezetre a vagyonvédelmi szabályzatban meghatározott védelmi szintek az irányadók.

1.1.2. Rablás

1.1.2.1. Rablásnak minősül, ha az elkövető a kockázatviselési helyen a Biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a Biztosítottal, annak alkalmazottjával vagy megbízottjával szemben erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

1.1.2.2. A rablás fedezetre a vagyonvédelmi szabályzatban meghatározott védelmi szintek az irányadók.

1.2. Kiegészítő fedezet

1.2.1. Küldöttrablás

1.2.1.1. Küldöttrablásnak minősül, ha az alkalmazottak vagy a megbízottak a Biztosított utasítására készpénzt, értékpapírt, értékcikket, árut szállítanak a rendeltetési helyre előre meghatározott szállítási útvonalon és időtartamon belül, és ennek során a náluk levő biztosított vagyontárgyakat az előző pontban leírtak szerint elrabolják.

1.2.1.2. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő igazolt átadásával kezdődik és megszűnik a küldemény címzett vagy megbízottja részéről történt igazolt átvételével.

1.2.1.3. A küldöttrablás fedezetre a vagyonvédelmi szabályzatban meghatározott szállítási szabályok az irányadók.

1.2.1.4. Jelen BLR KVSZF szerint a biztosítási fedezet kiterjeszthető a küldöttrablásra.

1.3. További biztosított kockázatok:

1.3.1. A biztosítási szerződés kiterjed a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak - kivéve műszaki gépek, berendezések - eltulajdonításából eredő dologi kárra, melyet a biztosító biztosítási eseményenként és telephelyenként, legfeljebb huszonötezer (25 000) forint, biztosítási időszakonként pedig

legfeljebb ötvenezer (50 000) forint összeghatárig, önrészesedés levonása nélkül térít meg.

1.3.2. A Biztosító megtéríti a Biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt szekrényében vagy lezárt helyiségben elhelyezett ruházatában és egyéb használati tárgyaiban (a készpénz és egyéb fizetőeszköz, értékpapír, ékszer, nemesfém tárgyak, szellemi termékek kivételével) keletkezett betöréses lopás- vagy rabláskárokat a káridőponti valóságos értéken személyenként és káreseményenként legfeljebb huszonötezer (25 000) forintig, a biztosítási összeghatáron belül, önrészesedés levonása nélkül.

2. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk

2.1. Az ÁVSZF-ben meghatározott kizárásokon és korlátozásokon túl, a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a. a nem biztosítható (4.4. pont) vagyontárgyakban keletkeztek;

b. lopás (kivéve a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak kiegészítő fedezete szerint), elveszés, eltűnés, hiány, leltárhiány, veszteség (együttesen: hiány) következtében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány a kockázatviselési helyen elkövetett betöréses lopással vagy rablással összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a jelen biztosítási szerződésben meghatározott vagyonvédelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképesen üzembe volt helyezve.

2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás, vagy a kitörés helyén a minimális mechanikai védelem feltételei nem teljesültek.

2.3. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a lezárt helyiségből behatolási/kitörési nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a rablás esetét, valamint másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotának kihasználását.

2.4. Nem téríti meg a Biztosító az épületek, építmények szerkezetileg beépített üvegezésében, valamint az üveg dísztárgyakban és a csillárokban keletkezett rongálási károkat.

2.5. Egyéb vagyontárgyakra vonatkozó kizárás:

a. A biztosítás nem terjed ki az azon föld feletti és föld alatti berendezésekre, melyek a biztosított telephelyen lévő

biztosított hálózati rendszertől 150 méternél távolabb van.

b. Ilyen rendszerek lehetnek különösen:

• átviteli és elosztó hálózatok, ideértve a vezetékeket és kábeleket

• átviteli és elosztó hálózatoknál szokásos egyéb berendezések, alállomások

• elektromos energetikai átviteli és elosztó hálózatok, telefonjelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatok, valamint

hangfrekvenciás és vizuális jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatok.

3. A Biztosított/Szerződő fél kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségére vonatkozó különös szabályok

A Biztosított/Szerződő fél az ÁVSZF-ben írtakon túlmenően köteles betartani a vagyonvédelmi szabályzat kármegelőzésre vonatkozó előírásait, továbbá minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat is mindenkor be kell tartani.

4. Biztosítható vagyontárgyak és költségek

4.1. A jelen BLR KVSZF alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott, és a szerződő fél által az adatközlőben, a biztosítási szerződésben és annak ajánlatában egyedileg vagy vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.

4.2. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

4.3. A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös szerződési feltételek alapján az alábbiak.

4.3.1. Saját tulajdonban lévő biztosítható vagyontárgyak:

4.3.1.1. Tárgyi eszközök:

a. műszaki berendezések, gépek,

b. forgalmi rendszámmal el nem látott járművek,

c. egyéb berendezések és felszerelések,

d. építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem aktivált beruházások.

4.3.1.2. Forgóeszközök:

a. készletek: anyagok, áruk, félkész termékek, befejezetlen termelés (amennyiben nem építésszerelés alatt álló vagyontárgyak),

b. késztermékek,

c. a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelő értéktárolóban tárolt értékpapírok,

d. a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelően tárolt készpénz és egyéb pénzeszközök

4.3.1.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak

a. a biztosított által bérelt, a 4.3.1.1 pont szerinti tárgyi eszközök;

b. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítésre átvett, 4.3.1.2 pont szerinti forgóeszközök;

c. a fenti a. és b. pontban fel nem sorolt, vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, a vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően tárolt

szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény, legfeljebb egymillió (1 000 000) forint biztosítási összegig;

d. a fenti a. és b. pontban fel nem sorolt, vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt és a vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően tárolt nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme, egyéb értéktárgyak legfeljebb egymillió (1 000 000) forint biztosítási összegig.

4.4. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a. ingatlanok (épületek, építmények, létesítmények helyiségei)

b. iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

c. építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak,

d. légi járművek,

e. vízi járművek,

f. kötött pályás járművek,

g. élőállatok,

h. közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek,

i. vérkészletek,

j. pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt,

k. műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

4.5. Biztosítható költségek

A Biztosító – az erre vonatkozó külön biztosítási összeg meghatározása esetén - költségtérítésként téríti meg a betöréses lopás vagy rablás, vagy ezek kísérlete során a kockázatviselés helyén lévő épületekben és jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött szerződéssel biztosított vagyontárgyakban a rongálással okozott károkat. A költségtérítések biztosítási összege a szerződő által meghatározott rongálási kár becsült legnagyobb lehetséges mértéke.

5. A biztosítás(i) díjalapja, biztosítási összegek

5.1. Az ÁVSZF értelmében a jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a biztosítás díjalapja a biztosított vagyontárgyak és költségek folyó biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összege.

5.2. A vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek meghatározása kockázatviselési helyenként történik. A biztosítási összegek meghatározásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni.

5.3. A küldöttrablás biztosítási összege: a szerződő fél által meghatározott, a telephelyről vagy a telephelyre szállított legmagasabb érték (csúcsérték).

6. A Biztosító szolgáltatásának különös szabályai

6.1. A biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási összeg, ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás, illetve az 1.1.1.2 pont szerinti kitörés helyén fennálltak a károsodott vagyoncsoportra, illetve a helyiségre/létesítményre vonatkozó biztosítási összeghez rendelt védelmi

osztálynak megfelelő védelmi előírások, továbbá az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképesen üzembe volt helyezve.

6.2. A védelmi előírásokat a vagyonvédelmi szabályzat tartalmazza.

6.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás, illetve az 1.1.1.2 pont szerinti kitörés helyén nem álltak fenn a vagyonvédelmi szabályzatban foglalt, a károsodott vagyoncsoportra, illetve a helyiségre/létesítményre vonatkozó biztosítási összeghez rendelt védelmi osztálynak megfelelő védelmi előírások, akkor a biztosító a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás, illetve a kitörés helyén ténylegesen meglévő védelmi osztálynak megfelelő, a szabályzatban meghatározott legmagasabb összegig teljesít szolgáltatást a biztosítási összegen belül.

6.4. A küldöttrablásra, mint biztosítási eseményre vonatkozóan a szolgáltatás felső határa – a biztosítási összegen belül – a vagyonvédelmi szabályzatban a káresemény időpontjában meglévő védelmi osztály függvényében meghatározott összeg.

6.5. A pénz- és árutovábbítással megbízott dolgozók küldöttrablásánál a kártérítés a szerződő fél által meghatározott biztosítási összeg erejéig terjed, még az esetben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget meghaladó érték volt. A Biztosító ezen belül is kizárólag a vagyonvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően szállított összeget fizeti meg.

6.6. Betöréses lopás, rablás és küldöttrablás biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított köteles a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni. A feljelentés hiányában a Biztosító nem téríti meg a betöréses lopás, rablás és küldöttrablás károkat.

6.7. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, azonban vissza kell fizetnie a biztosítónak a szolgáltatási összeget.

II. Betöréses lopás, rablás és küldöttrablás fedezetet kiegészítő biztosítások feltételei

A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő biztosításokra és záradékokra kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt az ajánlat, a kötvény és a szerződés kifejezetten tartalmazza.

A kiegészítő biztosítások és záradékok káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedését a biztosítási szerződés tartalmazza.

A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekre a biztosítási szerződésben (ideértve a BLR KVSZF-et és az ÁVSZF is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek, a BLR KVSZF és/vagy az ÁVSZF rendelkezései között eltérés, ellentmondás található, abban az esetben a jelen BLR KVSZF-ben foglaltak az irányadóak.

1. Vandalizmus kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a vandalizmus harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására, rombolásra irányuló öncélú, szándékos cselekedete, amely nem valamely vagyontárgy megszerzéséhez vagy annak kísérletéhez kapcsolódik.

A vandalizmuskár a fentiek szerinti vandál cselekmény által okozott, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező közvetlen fizikai károsodás.

Kizárások:

1.1. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezett az alábbi események során bekövetkezett károk:

a. háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;

b. lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs;

c. bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;

d. terrorcselekmény;

e. üvegtörés.

1.2. A vandalizmus biztosítási fedezete nem terjed ki a grafiti által okozott károkra, illetve azok eltávolítási költségeire.

1.3. A biztosítás nem fedezi a vagyontárgy egészének, vagy részeinek eltulajdonításával a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2. Előgondoskodás záradék

2.1. Az előgondoskodási összeg célja, hogy a biztosítási időszak alatti értéknövelő beruházásokból, beszerzésekből esetlegesen adódó alulbiztosítottságot kiküszöbölje.

2.2. A kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra vonatkozó előgondoskodás biztosítási összege a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) százalékos arányban rögzített módon – legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összegének 10 százalékáig – határozható meg.

2.3. Az előgondoskodási összeg kizárólag a következő vagyoncsoportokra és azok biztosítási részösszegeire vonatkozik:

a. épületek és építmények esetén az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, b. felújításokra,

c. műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre,

d. helyreállításokra, cserékre, valamint az újonnan bérelt és kölcsönvett vagyontárgyakra,

e. készletek esetén az új beszerzésekre.

2.4. Az egyes kockázatviselési helyekre meghatározott előgondoskodási biztosítási összegek más kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra nem csoportosíthatók át.

2.5. Jelen záradék sem mentesíti a szerződőt a változásbejelentési kötelezettsége alól.

3. Telephelyen tárolt gépjárművek telephelyi lopás, betöréses

lopás és rablás kockázatai kiegészítő biztosításának feltételei

3.1. A különös szerződési feltételek a biztosítási szerződés egyéb feltételeinek, kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyása mellett az alábbiakkal egészülnek ki:

3.1.1. A telephelyen tárolt gépjárművek telephelyi lopás, betöréses lopás és rablás kockázatának kiegészítő biztosítása a biztosított telephely Vállalati tűz- és elemikár biztosítás, mint alapbiztosításként létrejött vagyonbiztosítási szerződéséhez kapcsolódik, és kizárólag azzal együtt érvényes. A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerződésben meghatározott időpont, de legkorábban az alapbiztosítás kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdete az egyes gépjárművek esetén eltérő lehet. (4.15.3.pont)

3.1.2. A Biztosító kockázatviselése az alapbiztosítási szerződésben meghatározott biztosított telephelyre, biztosítási eseményekre, jelen kiegészítő biztosításban felsorolt biztosítható vagyontárgyakra valamint a biztosítási ajánlatban vagy szerződésben megjelölésre kerülő, itt felsorolt fedezetekre terjed ki, amennyiben a káresemény semmilyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével, működtetésével, mozgatásával vagy használatával.

3.1.3. Jelen kiegészítő biztosítás fedezete kizárólag a biztosított gépjárművek értékesítéséhez és javításához kapcsolódó tárolásra kialakított elkülönített telephelyen (ideértve a szerelő, festő, fényező műhelyeket, bemutatótermeket, szalonokat is, viszont ide nem értve a vámszabadterületeket) elhelyezett biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

3.2. A kiegészítő biztosítás alapján -eltérően a BLR KVSZF I.4.3. pontjától- biztosítható vagyontárgyak:

3.2.1. Jelen kiegészítő biztosítás értelmében biztosítható vagyontárgyak a biztosítási szerződésben megjelölt, a vagyonvédelmi szabályzat, és a jelen kiegészítő biztosítás 4.10.2. pontja szerinti vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kockázatviselési helyen, mint telephelyen, forgalmi engedélyhez kötött új/használt személy és haszongépjárművek széria kivitelű alaptípusa

a. beszerelt és rögzített gyári alapfelszereltséggel

b. rendeltetésszerű használathoz szükséges személy és vagyonvédelmi tartozékokkal

c. rendeltetésszerű használathoz előírt kötelező tartozékokkal

3.2.2. Új gépjármű az a gépjármű, amely sem Magyarországon, sem külföldön nem volt még forgalomba helyezve, illetve a forgalomba helyezés időpontjában a gépjármű értéke nem kisebb, mint az aktuális hazai Eurotax katalógusár 96%-a.

3.2.3. Használt gépjármű az a gépjármű, amelynek már a forgalomba helyezése megtörtént, és a forgalomba helyezés időpontjában a gépjármű értéke nem érte el az aktuális hazai Eurotax katalógusár 96%-át.

3.2.4. A biztosítási fedezet a saját vagy idegen tulajdonú, bizományba, értékesítésre, javításra átvett gépjárművekre abban az esetben terjed ki, ha a biztosított a gépjármű telephelyre történő beérkezésekor jegyzőkönyvet (vagy munkalapot) vett fel, melynek tartalma az alábbiakat tartalmazza:

a. a gépjármű azonosítására alkalmas paramétereit (rendszámát, alvázszámát, márkáját, típusát, évjáratát);

b. rögzítésre kerül a gépjármű átvételkori látható sérülései, hiányosságai.

Jegyzőkönyv hiányában a gépjárműre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

3.2.5. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a biztosított gépjárműben elhelyezett személyes vagyontárgyakra. (pl. poggyász), a gépjármű nem szériafelszereltségéhez tartozó tartozékaira, illetve a kár időpontjában 15 évnél idősebb gépjárművekre.

3.3. A biztosító kockázatviselése az egyes gépjárművekre

3.3.1. Az egyes gépjárművek esetében a biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájától kezdődik, amikor

a. az adott gépjármű a telephelyre bekerül és

b. azt a biztosított jegyzőkönyvvel átveszi, de nem korábban, mint amikor jelen kiegészítő biztosítás alapján a kockázatviselés elkezdődik.

3.3.2. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra a gépjárműre, amely a telephely területét bármilyen okból elhagyja.

3.3.3. Amennyiben a gépjármű a telephelyet csak ideiglenesen - próbaút, műszaki vizsgáztatás céljából - hagyja el, a telephelyre történő visszaérkezéstől - a telephely területére való ismételt belépés időpontjától – a biztosító kockázatviselése ismét kiterjed az adott gépjárműre. A telephelyről történő elhagyás a reggel 8.00 és délután

16.00 óra közti időtartamra vonatkozik. A telephely ideiglenes elhagyása esetén a visszaérkezéskor új jegyzőkönyvet felvenni nem kell.

3.3.4. Ha azonban a gépjármű a telephely területét a fent említett időtartamot meghaladóan hagyja el, az adott gépjármű beérkezésekor új jegyzőkönyvet kell felvenni.

3.3.5. A Biztosító kockázatviselése az adott gépjárműre megszűnik, ha a biztosítottnak megszűnik a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke.

3.4. A biztosítási összeg

3.4.1. Az egyes gépjárművek biztosítási összegét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a. A telephelyi gépjármű készlet biztosítási összege a folyó biztosítási időszak alatt várható legmagasabb érték, azaz csúcsérték.

b. Új gépjármű esetén a vásárlási számlán feltüntetett ÁFA nélküli vételára

c. Használt gépjármű esetén a forgalmi érték

d. Bizományba átvett gépjármű esetén - azok átvételi bizonylat szerinti értéke, amely azonban nem haladhatja meg a gépjárműnek az átvétel időpontjában érvényes, azonos típusú új vagy használt gépjármű költségét.

e. A Biztosító beszerzési bizonylatok hiányában az adott évben érvényes magyarországi Eurotax Katalógusnak megfelelően fogadja el a gépjárművek biztosítási összegét. Amennyiben a gépjármű nem szerepel az Eurotax Katalógusban, úgy a biztosítási összeg a piaci értékelés alapján kerül meghatározásra.

3.5. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

Kizárás:

A gépjármű érvényes casco vagy egyéb biztosításai alapján térülő károkra, valamint a csalással, vagy azzal összefüggésben bekövetkező károkra.

3.6. Biztosítási díj:

A biztosítási díj számításának alapja – a szerződő felek ellenkező értelmű megállapodásának hiányában - a biztosított gépjárművek biztosítási összege. Ez esetben a biztosítás díját a díjszámítási alap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzata adja.

3.7. Védelmi előírások:

A gépjárművek tárolása tekintetében kötelezően betartandók az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai.

3.8. Biztosító szolgáltatása:

3.8.1. A Biztosító biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége – részkár és totálkár esetén egyaránt – a biztosítási összegre, ezen belül – úgy az egyes gépjárművekre, mint a teljes biztosított gépjárműállományra vonatkozóan – a szerződésben meghatározott káronkénti, illetve éves limitösszegre (első kockázati összeg) korlátozódik, a következők szerint:

a. Totálkár esetén a biztosító szolgáltatása a gépjármű káridőponti avult értéke.

Totálkárnak minősül, ha a sérült gépjármű - várható és a jelen záradék alapján térítendő - helyreállítási költsége eléri a káridőponti avult érték 80

%-át.

b. Részleges kár esetén: Részleges kárnak minősül a javítással helyreállítható olyan kár, amely esetében a sérült gépjármű - várható és a jelen záradék alapján térítendő - helyreállítási költsége nem éri el a káridőponti avult érték 80 %-át.

c. A káridőponti érték megállapításának alapjául a biztosított gépjárműnek a kár bekövetkezésének napján érvényes lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzés (katalógusérték) szolgál.

d. Eladási árjegyzés hiányában a fenti 4.4.1 e. pontban leírtakat kell

alkalmazni.

e. A biztosított gépjármű káridőponti értékét a katalógusértéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembevételével kell megállapítani, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték 115 %-át.

f. A Biztosító a gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészek, tartozékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által megadott, káresemény időpontjában érvényes kiskereskedelmi áron, (a sérült alkatrész, illetve tartozék elhasználtságától függően) értékemelkedés levonásával téríti meg.

g. Megtéríti továbbá a sérült elemek cseréje vagy egyengetése miatt indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségét a szomszédos elemek hozzáfényezésének költsége nélkül.

h. A Biztosító a javítási munkadíjakat a magyarországi átlagos árszinten a javítási műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő- ráfordítás alapján téríti meg.

i. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

j. A Biztosító a maradványok (roncs, használt alkatrész stb.) forgalmi értékét a kártérítésből levonja. A Biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.

Kizárások:

3.9. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a. a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

b. a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló, forgalomba helyezés előtti vizsgával kapcsolatos költségekre,

c. a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra, (pl.

elmaradt haszon stb.),

d. a sérült gépjármű más járművel történő ideiglenes pótlásának költségeire, vagy totálkár esetén a végleges pótlást szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre,

e. a hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék

anyagokra,

f. a biztosított gépjármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt ÁFÁ-ra, amennyiben azt a tulajdonos, illetve üzembentartó jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,

g. a devizakülföldi személy tulajdonát képező gépjármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott,

h. a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségére és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre.

3.10. Gépjárművek telephelyi lopás kára

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított telephelyen belül tárolt, és megfelelően lezárt biztosított gépjármű, annak alkatrésze vagy biztosított tartozékának ellopása, önkényes elvétele. A biztosítási fedezet kiterjed az ellopás vagy önkényes elvétel következtében a biztosított gépjárműben bekövetkezett közvetlen fizikai károkra, abban az esetben is, ha az eltulajdonítás meghiúsul (rongálás).

Kizárások:

3.10.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a. azokra a lopáskárokra, amelyek vagyonvédelmi szabályzat, vagy a jelen kiegészítő feltétel 4.10.2.

pontjában foglalt védelmi előírások be nem tartása miatt következtek be, vagy ennek elmulasztása a kár bekövetkeztében közrehatott.

b. azokat a lopáskárokat, amelyek a telep hivatalos és rendkívüli nyitvatartása alatt következtek be.

c. azokra a lopáskárokra, melyek esetében az eltulajdonítás nem bizonyított, illetve az eltűnés körülményei nem rekonstruálhatóak.

(Megmagyarázhatatlan eltűnés.)

3.10.2. A biztosított telephelyre vonatkozó védelmi előírások

a. a telephely teljes területe legalább 1,8 m magas fix lábazatú, talajhoz rögzített kerítéssel körülkerített;

b. a kapu(k) zárására kapunként minimum egy MABISZ minősítéssel rendelkező biztonsági zár vagy MABISZ minősítéssel rendelkező biztonsági lakat és megfelelően rögzített lakatpánt szolgál;

c. a telephely teljes területe megvilágított;

d. a telephelyen a nyitvatartási időn túl élőerős őrzés van, minimum egy fő állandó – szakszolgálat által biztosított – őrszemélyzettel. Az őrszemélyzet vezeték nélküli összeköttetése a szakszolgálattal és/vagy a rendőrséggel (pánikkapcsolós riasztó, rádiótelefon vagy más rádiós kapcsolat stb.) által biztosított;

e. a biztosított gépjárművek indítókulcsait az épülete belül, e célra használt MABISZ minősítésű, megerősített zárható lemezszekrényben tárolják. A kulcsok hozzáférhetősége nyitvatartási időben is csak az arra jogosult személyek/alkalmazottak számára biztosított.

f. a megerősített lemezszekrény illetéktelen manipuláció jelzése céljából a telephelyi riasztórendszerre csatlakozik (testhangjelzéssel, nyitásérzékeléssel). Nyitvatartási időn kívül a testhangjelzés, illetve a nyitásérzékelés azonnali riasztást vált ki, amely csendes riasztással kerül átjelzésre a kivonuló biztonsági szolgálat központjába.

A biztosított telephelyre, az azon álló épületekre vonatkozóan a Biztosító a fentieken túlmenő vagy a fentiektől eltérő előírásokat is alkalmazhat, melyeket a biztosítási szerződés rögzít.

A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a Biztosított a fent leírt védelmi előírásokat nem tartotta be, és az a kár bekövetkeztében közre hatott.

3.11. Gépjárművek telephelyi rabláskára

Jelen kiegészítő fedezet szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított telephelyen belül tárolt, és megfelelően lezárt biztosított gépjármű, annak alkatrésze vagy biztosított tartozékának 1.1.2. szerinti elrablása. A biztosítási fedezet kiterjed a rablás esemény következtében a biztosított gépjárműben bekövetkezett közvetlen fizikai károkra, abban az esetben is, ha az eltulajdonítás meghiúsul (rongálás). A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a gépjárművek telephelyi rablás

kárait, ha a káresemény időpontjában az alábbi vagyonvédelmi előírások teljesültek:

3.12. A biztosított telephelyre vonatkozó védelmi előírások

a. a telephely teljes területe legalább 1,8 m magas fix lábazatú, talajhoz rögzített kerítéssel körülkerített;

c. a telephely teljes területe megvilágított;

A biztosított telephelyre, az azon álló épületekre vonatkozóan a biztosító a fentieken túlmenő vagy a fentiektől eltérő előírásokat is alkalmazhat, melyeket a biztosítási szerződés rögzít.

A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a Biztosított a fent leírt védelmi előírásokat nem tartotta be, és az a kár bekövetkeztében közre hatott.

Document Metadata

Table of Contents

CP-10700

Document Metadata