Hatályos: 2010. november 1-jétől

Építésbiztosítási feltételek (ÉBF)

Hatályos: 2010. november 1-jétől

Nysz.: 14489

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 3

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 6

I. Szerződő-biztosított 6

II. A biztosítási szerződés létrejötte 6

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 6

IV. A biztosítási szerződés tartama 6

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége 6

VI. A biztosítási díj megfizetése 7

VII. A szerződő-biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 7

VIII. A biztosítási esemény 8

IX. Kárbejelentés, kárrendezés 8

X. Mentesülés 9

XI. A biztosítási szerződés megszűnése 9

XII. Törvényi engedményi jog 9

XIII. Xxxxxxxx 0

XIV. Egyéb rendelkezések 9

XV. Adatkezelés és adatvédelem 10

Építésbiztosítás feltételei (ÉBF) 11

Általános rész 11

I. fejezet: Biztosított veszélyek 11

II. fejezet: Biztosított vagyontárgyak 12

III. fejezet: A biztosítási hely 12

IV. fejezet: A biztosítási összeg 12

V. fejezet: A kockázatviselés kezdete 12

VI. fejezet: A kockázatviselés vége 13

VII. fejezet: A biztosítási díj 13

VIII. fejezet: A szerződő kötelezettségei 13

IX. fejezet: A biztosító szolgálattási terjedelme 14

X. fejezet: A kártalanítás formája, megállapítása és esedékessége; A biztosítási igény átruházása 15

XI. fejezet: Szakértői eljárás 15

XII. fejezet: A biztosítottak köre, biztosítás engedményezése, visszkereseti jog 15

XIII. fejezet: Elévülés, bírósági illetékesség 15

XIV. fejezet: Védelmi szintek előírásai 16

Kiegészítő biztosítások 17

2

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpana- szoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a békéltető testületekhez való előterjesztésének a lehetősé- géről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodá- inkhoz, Személy-biztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon kész- séggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt., Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti.

3.	A biztosító felügyeleti szerve:	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
	Székhely:	1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
	Központi levélcím:	1535 Budapest, 114. Pf. 777
	Központi telefon:	(00-0) 0000-000
	Központi Fax:	(00-0) 0000-000
	Ügyfélszolgálat:	(06-40) 203-776
	E-mail:	xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi.

– A fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. örvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek),

– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,

– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,

– és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdeké- ben kérelmet terjeszthet elő a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – a közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott

3

egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfe- leinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcso- latos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biz- tosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendel- kezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

4

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő)) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adó- zással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

– a megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók;

– kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni;

– a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

5

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött bizto- sítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerződő/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét felhívni. Lé- nyeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés idő- pontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpont- ban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosí- tott) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének minősülő biz- tosítási alkusz (bróker) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon

belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy a biztosító – az elutasítástól vagy a módosító javaslat a szerződő fél általi kézhezvételétől számított 15 napon belül – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselőjének vagy a biztosító hozzájárulása esetén a biztosítási alkusznak (a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. § (1) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetőleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a II. fejezetben meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg. A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellen- kező kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ellenkező megállapodás hiányban – a biztosítási szerződés létrejöttének napja.

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték,

a biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen

6

másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosí- tási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási ér- ték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik bizto- sítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szol- gáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön- külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;

e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembehelyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zők módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelő- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyon- tárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

5. A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

7

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- ződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter (06-40) 200-250-es kék számán

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx)

d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 888 címen bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adat- tartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldé- sével tehető kárbejelentés.

A tűz– és robbanás kárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő beje- lentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemor- vosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,

h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szer- vezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási esemény- nyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüg-

gő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentu- mokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleménye- ket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvénye- sítő felet terheli,

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igény- bevett eszközök, erőforrások használatának költségét iga- zoló, illetőleg arra alkalmas iratok,

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bo- csátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított

5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyon- tárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi–adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség)után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő

15. napon esedékes. A biztosító a biztosítási szolgáltatás telje- sítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szak- értő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

8

12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig.

13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a bizto- sító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzá tartozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetője/vezetői, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzí- tett előírásai mindenkor irányadók. Ha a szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biztosító mente- sül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.

XI. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerződés az első biztosítási díj, illetőleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap, folytatólagos

díjak esetén a 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a folytatólagos díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevétele esetén a biztosítási időszak végéig számított, a szerződő által meg nem fizetett biztosítási díj egy összegben esedékessé válik.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nem- fizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biz- tosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül

– a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak meg- fizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös ház- tartásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- ződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az biztosító valamely szervezeti egységének jut tudomására..

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok ren- delkezései az irányadók. Az általános és különös feltételekben szabályozottak eltérése esetén a különös feltételekben írtak az irányadók.

9

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés ese- tén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifi- zetés idejét,

f) a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és kö- rülményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzá- jutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szer- ződő, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adat- helyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

5. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biz- tosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- zõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. A biztosító köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél ál-tal kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átve- zetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

10

Építésbiztosítás feltételei (ÉBF)

Általános rész

Az Építés-szerelés biztosítás vagyonbiztosítás, ezért rá az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései, Építés-szerelés biztosítás feltételei, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkal- mazandók.

I. fejezet

Biztosított veszélyek

1. Biztosított veszélyek, a biztosítási esemény bekövetkezése

A) A biztosító – ha az I. fejezet 2. és a II. fejezet 3. pont másként nem rendelkezik – teljesítési kötelezettsége kiterjed a vélet- len, előre nem látható (balesetszerű) a biztosított helyen ke- letkezett események következtében:

a) a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett tényleges dologi károkra (teljes vagy részleges károkra),

b) a biztosított vagyontárgyak betöréses lopás káraira. E vonatkozásban betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a lopás, ill. a lopási kísérlet során a biztosítás helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe

ba) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém, vagy tető kibontásával) tör be, ill. hatol be;

bb) zárás előtt a helyiségben megbúvik, s zárás után a ba) pontban foglaltak szerint távozik;

bc) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen esz- közzel hatol be;

bd) eredeti vagy kulcsmásolattal jut be, úgy hogy a kulcsokhoz az ba)–bc) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

c) a biztosított vagyontárgyak vandalizmus káraira. Vandalizmusnak minősül a kár, amelyet az elkövető a biztosított vagyontárgyakban kivitelezett vagy megkísé- relt betöréses lopás során rongálással okozott.

B) A biztosítási esemény bekövetkezik

a) dologi kárnál abban az időpontban, amelyben előszőr a biztosított vagyontárgy műszaki állapotában olyan válto- zás következik be, amely már dologi kárnak tekinthető, azaz ha a biztosított vagyontárgy megsemmisül vagy rongálódik;

b) valamely vagyontárgy eltünése esetén

Ellenkezők bizonyításáig az eltünés időpontjának a szerződő/biztosított által történő felfedezés időpontja te- kintendő.

A káresemény időpontját a szerződőnek/biztosítottnak kell bizonyítania, ha biztosított vagyontárgy megsemmi- sül vagy rongálódik.

Nem tekinthető dologi kárnak

– a biztosított vagyontárgy hiányossága,

– semmilyen más, a biztosított vagyontárgy fizikai sérülése nélkül bekövetkező (pl. elhasználódásban, fizikai vagy műszaki romlásban és hasonlóakban megnyilvánuló) értékcsökkenés.

c) Csak külön megállapodás alapján biztosíthatók a bizto- sított vagyontárgyak 1. pont szerinti kárai:

ca) amennyiben a biztosítási terület álló- vagy folyóvíz elön- tési területére esik;

cb) amelyeket tűz, villámcsapás, ill. robbanás okoz.

2. Nem biztosított veszélyek:

A) A biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett olyan tényleges dologi károk,

a) amelyek normál időjárási hatás – amellyel az évszak és a helyi viszonyok alapján számolni kell – következtében keletkeztek (tekintet nélkül egyéb közrejátszó körülmé- nyekre);

b) amelyek azért következtek be, mert a szerződő (biztosí- tott) magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára, ill. üzemre érvényes törvényes vagy ha- tósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;

c) amelyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alap- anyagok használatából származnak,

ca) amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy

cb) amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az ille- tékes hatóság kifogásolt;

d) amelyek bármilyen háborús esemény közvetlen vagy közvetett hatása, idegen államok, ill. politikai vagy terror- szervezetek erőszakos cselekedetei, polgárháború, forradalom, lázadás, belső mozgolódás, sztrájk, munka- helyről való kizárás, hatósági rendelkezések vagy bár- milyen lefoglalás következtében keletkeztek,

e) amely atomenergia közvetlen vagy közvetett hatására következik be;

f) amelyek a szerződő (biztosított) szándékos vagy súlyo- san gondatlan tevékenysége vagy mulasztása miatt kö- vetkeztek be,

g) amelyek beton, esztrich vagy egyéb anyag zsugorodása miatt következtek be,

h) amelyek az előregyártott szerkezeti elemekben a gyár- tással összefüggésben vagy annak következtében ke- letkeznek;

i) amelyek amiatt keletkeztek, mert a biztosított vagyon- tárgyat, vagy annak egyes részeit

ia) nem teljes (hiányos) vagy nem a szerződés szerint megvalósuló kivitelezés, tervezés, előállítás, gyártás, megmunkálás, javítás, beszállítás vagy teljesítmény stb. következtében, ill.

ib) alkalmatlan vagy hiányos szerkezeti elemek, építő- anyagok vagy segédanyagok alkalmazása követ- keztében, már eredetileg sem rendeltetésének meg- felelően hoznak létre,

j) amelyek az építkezés helyén kívül szállításokkal össze- függésben keletkeznek, valamint az azzal kapcsolatos ki- és berakodási munkáknál lépnek fel, még akkor sem, ha a kár a biztosítás helyén keletkezett. A szerződőnek/ biztosítottnak a kötelessége hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a kár nem ilyen szállítási folyamattal van kapcso- latban.

B) A biztosított vagyontárgyak eltűnési kárai:

a) az 2. A) pont szerinti esetekben;

b) ha lopás, sikkasztás, jogtalan használat, rablás, zsarolás, csalás, hűtlen ill. hanyag kezelés miatt keletkeztek;

c) hiány esetén, ha az először tételes ellenőrzés vagy lel- tározás alkalmával derül ki.

11

II. fejezet

Biztosított vagyontárgyak

Az építmény kivitelezésével kapcsolatban:

1. Biztosított vagyontárgyak, ha a 2. és a 3. pont alapján nincsenek kizárva.

A vállalkozó teljes építési teljesítése és munkája, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemeket, építőanyagokat és segédanyagokat, szakipari építési teljesítés, elektromos szerelés, gépészeti berendezés, biztonsági berendezés stb. (Amennyiben ezeket a biztosítási összeg tartalmazza)

2. Külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak:

a) segédszerkezetek (pl. munkagödör megtámasztás) és kü- lönleges alapozások;

b) víztelenítés,

c) építési területtel összefüggő talajtömeg, amenynyiben nem része a biztosított építési teljesítésnek,

d) felvonulási épületek, műhelykocsik, állványok, zsaluzatok és alátámasztások,

e) művészeti értékkel bíró építési teljesítések,

f) meglévő épületek;

g) meglévő épületek művészi értékű részei.

3. Nem biztosított vagyontárgyak:

a) Technológiai elektromos, elektronikus, gépészeti és egyéb műszaki berendezések; amelyek egy üzem termeléséhez és/vagy feladatihoz kapcsolódnak; hasadó és radioaktív anyagok;

b) helyiség berendezési tárgyak (mozgatható) (pl.: bútor, kony- hai gépek, tűzhely, hűtő stb.)

c) növényzet;

d) munkaeszközök, műszerek, szerszámok, munkaruhák, kivé- ve a II.2.d) pont alapján biztosított vagyontárgyakat;

e) közlekedési eszközök összes fajtája;

f) iratanyagok, tervek és rajzok;

g) pénz, értékcikkek (pl. levél és okmánybélyeg) és érték- papírok.

III. fejezet

A biztosítási hely

1. A biztosítási hely a kötvényben vagy annak kiegészítésében pontosan megjelölt építési terület.

2. A szállítási útvonalak

a) egy biztosított építési helytől/hez, ill.

b) több, különböző helyen biztosított építési terület között nem tartoznak a biztosítási helyhez.

3. Ha egy biztosított építmény egészben vagy részben előregyár- tott szerkezetekből készül és ezeket a szerkezeteket egy bizto- sított vállalkozó ezen építményhez készült egyedi tervek szerint gyártja, akkor a gyártóüzem üzemi területe külön megállapodás esetén a biztosítási hely kiegészítő része lehet.

Ilyen esetben csak azon szerkezeti elemek tartoznak a biztosítás körébe, amelyeket a biztosított vállalkozó feljegyzésekben kimu- tathatóan, a biztosított építményhez készít.

IV. fejezet

A biztosítási összeg

A) Általában:

A biztosítási összeg kiszámításához az előkészítési és kiviteli költségeket kell alapul venni.

B) A biztosítási összeg a vállalkozási szerződésben rögzített vállal- kozási összeg alapján.

1. A biztosítási összeg a vállalkozási szerződésben rögzített vállal- kozási összeg, ami megfelel a teljes megrendelés értékének. Ez az összeg az alábbi tételekre bontandó:

a) II. fejezet 1. pont szerinti összes vállalkozói építési telje- sítménye;

b) segédszerkezetek (pl. munkagödör megtámasztás), külön- leges alapozások a II. fejezet 2. a) pont szerint;

c) II. fejezt 2. b) pont szerinti víztelenítés;

d) a II.fejezet 2. e) pont szerinti művészeti értékkel bíró építési teljesítés.

2. Ha az építtető vagy harmadik személy szerkezeti elemeket, építő- vagy segédanyagokat szállít, úgy ezeket új értéken kell a biztosított értéknél beszámítani; ha az építtető vagy harmadik személy energiát, munkaerőt, berendezéseket vagy szállítást stb. biztosít, úgy ezeket a valódi költségükkel kell a biztosítási összegnél figyelembe venni.

3. Biztosítási összegbe nem számítandó be:

a) a telek vételi és kialakítási (bekerítési) költségei;

b) pénzügyi költségek, haszonbérleti díjak, szerződéskötési költségek, biztosítási költségek és illetékek.

C) A biztosítási összeg az újrabeszerzési érték alapján

Az új érték alapján a biztosítási összeg a következő tételekre külön-külön határozandó meg: II. fejezet 2. d) pont szerinti fel- vonulási épületek, műhelykocsik, állványok, zsaluzatok és alá- támasztások.

D) A biztosítási összeg az „első kockázatra”

„Első kockázatra” feladott a biztosított által meghatározott biz- tosítási összeg a következő tételekre külön-külön állapítandó meg:

a) II. fejezet 2. c) pont szerinti építési területtel összefüggő talajtömeg;

b) II. fejezet 2. f) pont szerinti meglévő épületek;

c) II. fejezet 2. g) pont szerinti meglévő épületek művészi értékű részei;

d) kár okának keresési (kárfeltárási) költsége;

e) kiegészítő kárfelszámolási költség arra az esetre, ha a biz- tosítási összeget a kárfelszámolási költségek következté- ben túllépnék.

E) Forgalmi adó

Olyan mértékben, amilyen a szerződő nem jogosult forgalmi adó visszaigénylésre, a forgalmi adót az egyes tételek biztosítási összegénél figyelembe kell venni.

V. fejezet

A kockázatviselés kezdete

A létrejött szerződés alapján a biztosító kockázatviselése kezdetét veszi:

a) azon naptári nap 0 órakor, amelyen az építési helyet be- rendezik, megkezdett építkezés esetén pedig a díjfizetést követő nap 0 órakor;

b) a biztosítási helyre kívülről beszállított biztosított vagyon- tárgy esetében, amikor azt a biztosítás helyén lerakták;

c) III.3. pont szerinti különleges megállapodás esetén, ami- kor a biztosított szerkezeti elem gyártása befejeződött,

d) a biztosítóval az ajánlatban vagy külön megállapodásban meghatározott időpontban;

de semmi esetre sem a kötvényben rögzített időpont előtt.

12

VI. fejezet

A kockázatviselés vége

1. A kockázatviselés befejeződik

a) a biztosított építési teljesítményekre és/vagy a biztosított meglévő építményekre vonatkozóan:

aa) ha az építési teljesítményeket az építtető átveszi vagy rendeltetési céljuknak megfelelően használatba veszik, vagy átvettnek tekinthetők;

ab) ha egyes részteljesítéseket (beszállításokat) az építtető átvesz, a biztosítási védelem csak akkor szűnik meg, amikor az építményrészt, amelyhez a részteljesítések kapcsolódnak átveszik, vagy átvettnek tekinthető.

E vonatkozásban építményrésznek minősül az építmény egy építési szakasza is (pl. egy sorház egy lakása, egy lakóház lépcsőházában lévő lakások, csatornázás egy építési szakasza, stb.)

b) valamely biztosított vagyontárgyra vonatkozóan, melyet a biztosított helyre kell elszállítani: abban az időpontban, amikor a biztosítás helyén rakodása megkezdődik;

c) azon naptári napon – legkésőbb azonban 4 héttel az a) pont szerinti átvétel után – 24 órakor, amelyen az építkezés helyéről elvonultak; azonban minden esetre a szerződésben rögzített lejárat időpontjában.

2. A biztosítóval külön megállapodás kötendő, ha a kockázatvi- selés időtartamát az építés idejének túllépése miatt meg kell hosszabbítani.

3. A szerződés megszűnésének egyéb esetei:

a) ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállítására jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasításról, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosító a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

b) ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik, vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

c) díjnemfizetés következtében 30 nap elteltével a PTK 543. § alapján.

d) a PTK 543. § 2. bekezdése alapján, ha a biztosítási érdek megszűnt a biztosítási szerződés az adott hónap utolsó napján megszűnik.

VII. fejezet

A biztosítási díj

1. A szerződőnek a díjat az ajánlat aláírása után, de legkésőbb a kötvény kézbesítésekor kell befizetnie. A biztosítási védelem ezzel a fizetéssel kezdődik az V. fejezet rendelkezéseinek együttes betartásával.

2. A díj nem fizetés, ill. késedelmes díjfizetés következményeire a PTK 543. §-ának rendelkezései érvényesek.

3. A szerződőnek a díjat a teljes építési szolgáltatásra, a megegye- zett kockázatviselési időtartamra előre egy összegben kell befizetnie.

4. A díjat először az ajánlatban foglalt adatok szerint számítják ki.

5. A kockázatviselési idő meghosszabbításához tartozó díjban kü- lön kell megállapodni.

6. Az építés befejezése után történik a végleges díjelszámolás a beruházó által elismert végszámlák alapján, melyhez hozzáadó- dik a IV. B. bekezdés 2. pontja szerinti újérték és költség. A szerződő köteles a biztosítónak ezen dokumentációkat kése- delem nélkül rendelkezésre bocsátani.

7. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követel- heti, amelyben a kockázatviselés véget ért.

VIII. fejezet

A szerződő kötelezettségei

A) A káresemény bekövetkezése előtti kötelezettség

1. A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges körülményt a bizto- sítóval közölni, amelyeket ismer vagy ismernie kell.

2. A szerződő/biztosított a kockázat mindennemű változását 8 napon belül írásban kell közölje a biztosítóval, különösképpen minden lényeges körülményt

a) az építmény utólagos bővítéséről;

b) az építési mód változásáról;

c) az építési ütemterv változásáról;

d) az építési munkák megszakításáról

3. Az 1. és a 2. pont értelmében lényeges minden olyan körülmény, mely a kockázatviselés körére befolyással van.

4. Ha a szerződő/biztosított az 1. és a 2. pontban felsorolt köte- lezettségek valamelyikét nem teljesíti, úgy a biztosító a PTK

540. § 3. bekezdése alapján kötelezettségeitől mentesülhet.

B) A káresemény bekövetkezése utáni kötelezettség

1. A szerződő (biztosított) köteles:

a) a káreseményt biztosítóval késedelem nélkül 2 napon belül írásban, lehetőség szerint faxon vagy levélben közölni;

b) az I. és II. fejezet értelmében biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett eltűnési károkat késedelem nélkül a rendőr- ségnél bejelenteni és jegyzőkönyvben rögzíteni;

c) a kárt enyhíteni, illetve megelőzni, mellyel kapcsolatban – ha a körülmények engedik – a biztosítóval meg kell állapodni;

d) a káresemény helyszínét a kárszemléig változatlanul hagyni, kivéve

da) ha biztonsági okok megkövetelik a beavatkozást; db) ha a beavatkozás a kárt csökkenti;

dc) ha a biztosító hozzájárult a változtatáshoz;

dd) ha a kárszemle a káresemény a) pont szerinti bejelen- tésének beérkezését követő 5 munkanapon belül nem történik meg.

e) a biztosító megbízottjának mindenkor lehetővé tenni a kár időpontjának, lefolyásának, okának, okozati összefüggései- nek, nemének és nagyságának vizsgálatát és kérésére minden, a kártérítés megállapításához szükséges felvilágo- sítást megadni és betekintésre rendelkezésre bocsátania dokumentációkat;

13

f) a költség kimutatását felszólítás nélkül, teljes és szabály- szerű bizonylatokkal együtt betekintésre átadni;

g) a káreseményt fényképfelvételekkel megörökíteni.

2. Ha a szerződő/biztosított megszegi az 1. a)–f) pontban felsorolt kötelezettségek egyikét, úgy a biztosító a PTK rendelkezései szerint a szolgáltatás kötelezettségeitől mentesül.

C) A szerződő/biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írás- ban, a szerződést felmondó nyilatkozatát ajánlott levélben kell a biztosító címére küldje.

IX. fejezet

A biztosító szolgáltatási terjedelme

A) A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi (kivéve betöréses lopás), mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a kötvényben tételesen felsorolt építményekre/ vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik, melyből a megállapodás szerinti önré- szesedés levonásra kerül.

Betöréses lopás esetén:

a) amennyiben a minimális mechanikai védelemnek megfelelő védett objektumba történik a betöréses lopás és ezen helyiségből tűnnek el beépítésre szánt építőanyagok, ill. már fixen beépített dolgok, akkor a kártérítés maximálisan

1.000.000 Ft-ig terjedhet.

b) amennyiben a részleges mechanikai védelemnek megfelelő védett objektumba történik a betöréses lopás és ezen helyiségből tűnnek el beépítésre szánt építőanyagok, ill. már fixen beépített dolgok, akkor a kártérítés maximálisan

5.000.000 Ft-ig terjedhet.

c) amennyiben a teljeskörű mechanikai védelemnek megfelelő védett objektumba történik a betöréses lopás és ezen helyiségből tűnnek el beépítésre szánt építőanyagok, ill. már fixen beépített dolgok, akkor a kártérítés maximálisan

10.000.000 Ft-ig terjedhet.

Földrengéskár esetén, ha a biztosítót terhelő ugyanazon ok miatt felmerülő összes jogos kárigény meghaladja a 200 millió Ft-ot, úgy biztosításonként a kártérítés mértéke úgy aránylik a kárigényhez, mint a 200 millióFt az összes jogos kárigényhez.

A biztosító a kifizetett kártérítési összeggel a biztosítási össze- get nem csökkenti, kivételt képeznek az első kockázatra kötött biztosítási tételek, melyeknél a kártérítési összeggel csökken a biztosítási összeg. Első kockázatra kötött biztosítás esetén, ha káresemény után a kifizetett kártérítési összegre a szerződő újra megköti a biztosítást, akkor ismét a teljes biztosítási összeg lép életbe.

B) Túlbiztosítás

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy tényleges értékét. A vagyontárgy tényleges értékét meg- haladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapo- dás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

C) Alulbiztosítás

1. Amennyiben valamely tétel (IV. fejezet szerint) tényleges értéke a káresemény időpontjában nagyobb, mint a biztosítási összeg, akkor a biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az így adódó kártérítésből az önrészesedés levonásra kerül.

2. Hogy fennáll-e alulbiztosítottság, azt minden egyes vagyontárgyra külön-külön kell megállapítani.

Azon tételeknél szükséges ennek megállapítása, melyeknek biztosítási összegét

a) a végszámla benyújtásánál a tényleges értékek alapján vagy

b) „első kockázat”-ra határozzák meg.

D) Teljes (totál) kár

1. Teljes (totál)kár áll fenn, ha

a) a biztosított vagyontárgy megsemmisül;

b) az E) szakasz szerinti helyreállításnak a szükséges és igazolt

– nyereség nélküli – költsége, összeadva az esetleges ma- radványértékkel eléri vagy meghaladja a biztosított vagyon- tárgy káridőponti értékét;

c) valamely biztosított vagyontárgy egy biztosítási esemény során eltűnik.

2. Teljes (totál)kár esetén a biztosító a biztosított vagyontárgy kár- időponti értékének megfelelő kártérítést nyújt, melyből levonás- ra kerül az esetleges maradványérték és a kötvény szerinti ön- részesedés.

3. A biztosított vagyontárgy káridőponti valóságos értékét a kár- esemény időpontjában érvényes újértéke alapján a kora és az elhasználódása következtében fellépő műszaki avulás figye- lembevételével határozzák meg.

E) Részleges kár

1. Részleges kár az, ha a biztosított vagyontárgy javítással, a részek pótlásával helyreállítható és a kár nem éri el a D) sza- kasz 1. pont szerinti mértéket.

2. Részleges kár esetén a biztosító a káridőpontjában érvényben lévő Műszaki Iránynormák alapján kártérítést nyújt, melynek mértéke a szerződő/biztosított szükséges, igazolt – nyereség nélküli – költsége, mely a biztosított vagyontárgy káridőponti álla- potának megfelelő helyreállításához szükséges. Ezen összeg- ből levonásra kerül:

a) a biztosított vagyontárgy kora és az elhasználódása (avulá- sa) következtében fellépő értékcsökkenés,

b) az esetleges maradványérték és

c) a megállapodás szerinti önrészesedés.

3. A biztosító csak külön megállapodásban rögzített mértékig térít többletköltséget:

a) túlórákra, vasárnapi, ünnepnapi és éjszakai munkákra,

b) sürgős és expressz-szállítmányokra,

c) légi fuvarokra.

4. Amennyiben a károsodott, biztosított vagyontárgyat csak ideiglenesen állítják helyre, akkor a biztosító erre és a későbbi végleges helyreállításra együttesen csak egy azonnali végleges helyreállításhoz szükséges, igazolt költséget térít a 2) pont szerint.

5. Amennyiben nyilvánvalóan javításra szoruló károsodott vagyon- tárgyat végleges vagy a biztosító hozzájárulása esetén ideigle- nes helyreállítás nélkül tovább használtak, akkor a biztosító kártérítést csak a biztosított vagyontárgynak azon káraira nyújt, melyek nincsenek összefüggésben a javítás elmulasztásával.

6. Amennyiben egy biztosított vagyontárgy előre nem látott káro- sodásához az I. 2.i) pontban meghatározott hiányosság vezet, akkor az így keletkezett kárt ezen biztosítási feltételek szerint a biztosítónak azon ráfordítások levonásával kell térítenie, melyek magának a hiányosságnak a megszüntetéséhez szükségesek lennének.

F) A biztosító nem fizet kártérítést

1. olyan tevékenységekre, melyek teljes-, ill. részleges kár esetében a kár helyreállításához nem szükségesek;

14

2. azon többletköltségekre, melyek

a) az építési mód változása, eltérő minőségű anyagok felhasz- nálása miatt, valamint

b) közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtt a biztosított vagyontárgy állapotához képest nem indokolt változtatás miatt merülnek fel.

G) Kárenyhítési és kárfelszámolási költség

A biztosító minden egyes építménynél/vagyontárgynál a rendel- kezésre álló biztosítási összeg keretén belül az A) szakasz szerinti korlátozás figyelembe vételével kártérítést nyújt;

1. Kárenyhítési költségre

Kárenyhítési költség a szerződő/biztosított szükséges, igazolt költsége – nyereség nélkül – amely közvetlenül fenyegető veszély esetében egy elvileg kártérítésköteles káresemény bekövetkezésénél merül fel, mivel közvetlen és gyors intézke- déseket tetek a kár megakadályozása vagy csökkentése érdekében. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

2. Kárfelszámolási költségre

Kárfelszámolási költség a szerződő/biztosított szükséges, igazolt költsége – nyereség nélkül –, mely kártérítésköteles káresemény következtében merül fel annak érdekében, hogy a káresemény helyszínét rendbe hozzák beleértve az ezzel kapcsolatos, esetleg szükséges:

a) bontási munkákat a biztosított vagyontárgyakon, valamint

b) az elszállítási munkákat.

H) A kár helyének, okának feltárásával kapcsolatos költség és kiegészítő kárfelszámolási költség

A kár helyének, okának feltárásával kapcsolatos költség és kiegészítő kárfelszámolási költség csak akkor és olyan mértékig biztosított, ahogy ezt a biztosítóval kötött külön megállapodás rögzíti.

I) Önrészesedés

A teljes létesítmény vagy bármely elkülönített tétel bármely káreseményre esetén a kötvényben megállapított önrészesedés a megállapított kártérítési összegből levonásra kerül.

X. fejezet

A kártalanítás formája, megállapítása és esedékessége; A biztosítási igény átruházása

1. A kártérítést a biztosító pénzben téríti.

2. Ha a biztosító kártérítési kötelezettségének jogalapját és ösz- szegszerűségét a vonatkozó utolsó igazoló okirat elbírálásra jogosult helyre való beérkezése után véglegesen rögzítik, akkor a kártérítést a biztosító 15 napon belül téríti

3. A biztosítási igény a végleges megállapítása előtt csak a szer- ződő, a biztosítottak és a biztosító együttes hozzájárulásával ruházható át.

XI. fejezet Szakértői eljárás

1. A szerződő és a biztosító a káresemény bekövetkezte után vélemény különbség esetén igényelhetik, hogy a kár – melyre a szerződés keretében kártérítési igény merült fel – okát, időpont- ját, lefolyását, okozati összefüggéseit, nagyságát és nemét független szakértő állapítsa meg.

2. Amennyiben a független szakértő véleményét a felek valamelyi- ke nem fogadja el, jogosult a XIII. fejezetben meghatározott illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni. A független szakértő

költségeit a megbízó előlegezi, illetve amennyiben a bírósági döntés, a költségek megosztásáról másképpen dönt, a felek a bírósági határozatban foglaltak szerint viselkednek

XII. fejezet

A biztosítottak köre, biztosítás engedményezése, visszkereseti jog

1. Ezen biztosítás keretei között biztosítottnak minősül:

a) az építtető (beruházó), valamint

b) a biztosított építkezésben résztvevő összes építési vállalko- zó (kivitelező), és

c) a szakipari vállalkozók,

amennyiben mindezek a személyek a meglévő vállalkozási szerződések alapján, a I. fejezetben említett biztosítási ese- ményeket és károkat viselni tartoznak vagy gazdaságilag ténylegesen viselniük kell és ezáltal érdekeltek a biztosított vagyontárgyak megóvásában.

2. A szerződő a kártérítési igény bejelentésénél és érvényesíté- sénél a szerződésből származó jogait és kötelezettségeit, zálog- jogból fakadó kötelezettségeinek kivételével a szerződésben felsorolt biztosítottakra engedményezi arra az esetre, ha a kár- esemény a biztosítottak saját, még át nem vett teljesítéseiben és vagyontárgyaiban keletkezett.

A szerződő a kártérítési igény biztosított részére való enged- ményezésekor mindazon követeléseit beszámíthatja, melyek a biztosítottal szemben fennállnak.

3. Amennyiben a biztosítás az 1. pont keretein belül a szerződőn kívül más személyekre is kiterjed, akkor a biztosítási szerző- désben a szerződőre vonatkozó összes rendelkezés a bizto- sítottakra is értelemszerűen vonatkozik. A szerződő köteles- sége, hogy ezt a biztosítottak tudomására hozza.

Az I. fejezet 2. pont A) rész b), c), és f) pontjai szerint a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól azon biztosítottakkal szemben, akik az ilyen mentesülésre okot adó cselekményt el- követtek, vagy a veszély ismerete ellenére az elkövetést eltűrték. A szerződő mellett a biztosítottak is azonos mértékben felelősek a VIII. fejezet szerinti kötelezettségek teljesítésében.

Ugyanakkor a szerződéses partner és a díjfizető kizárólagosan a szerződő fél marad.

A biztosítási szerződésből származó jogokkal csak a szerződő rendelkezhet.

4. Ha a szerződőnek/biztosítottnak egy biztosítási esemény kö- vetkeztében az 1. pont szerint meglévő vállalkozási szerződé- sek alapján követelése támad egy másik biztosítottal szemben, akkor ennek teljesítése csak annyiban hárul a biztosítóra, amilyen mértékben a biztosítási esemény alapján térítést kell nyújtania, még akkor is, ha a követelés a szerződő ellen irányul.

5. Harmadik személyekkel szemben visszkereseti jogra a PTK 558.

§-át kell alkalmazni.

6. Amennyiben az I. fejezet 2. szerinti mentesülési tényállásra, vagy a VIII. fejezet szerinti kötelezettségek teljesítésére a szer- ződő/biztosított magatartása a mérvadó, akkor az ezen ÉBF rendelkezései vonatkoznak a szerződő/biztosított vezető szer- vére, ill. e szerv tagjára, vezető beosztásban álló alkalmazott- jára kinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése.

XIII. fejezet

Elévülés, bírósági illetékesség

1. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított két év alatt, ha pedig a szerződő/biztosított jogi személy, az esedékességtől számított egy év alatt elévülnek.

15

2. A felek megállapodnak a szerződő lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság illetékességében, ha vitás ügyüket peres útra terelik.

XIV. fejezet

Védelmi szintek előírásai

1. Minimális mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi köve- telményeket kielégítik:

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi;

– a biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjelkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, az egyedi minősített lamellás zár, (a henger vagy mágneszáras, illetve minimum 4 betű-, vagy szám kombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú);

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm- es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

2. Részleges mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi köve- telményeknek megfelelnek:

– a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 1000x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként minősített biztonsági üveggel) védettek;

– a rács a falazathoz min 4 db falazókörömmel erősítendő, a minimális beépítési mélység 100 mm és kívülről a rács nem szerelhető;

– a nyílászárók (ajtók) tokszerekzeteit falazókörmökkel – vagy egyéb a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni;

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszí- tés, reteszhúzás ellen védettek;

– a zárást minimum kettő darab biztonsági zár végzi vagy a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4);

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám-, vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variá- ciós lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár, (a henger vagy mágneszár, illetve minimum 4 betű, vagy szám kombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú);

– az ajtó minimum 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve, az ajtólap, illetve a tok vetemedése nem lehet olyan mértékű, hogy a zárás biztonságát befolyásolja;

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak,

– az ajtólap és az ajtótokok záráspontossága 5 mm-en belül legyen;

– bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,

– fatok esetén megerősített zárlemez szükséges;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm- es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

3. Teljes körű mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

A mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követel- mények:

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető) rácsszerke- zettel védettek;

– a rács a falazathoz min. 4 db falazókörömmel erősítendő, a minimális beépítési mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű) és kívülről a rács nem szerelhető;

– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazathoz kell erősíteni, az ajtó és az ajtótok fémből vagy keményfából készülhet, faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen, az ajtólap és a tok záráspontja 2 mm-en belül legyen, az ajtó min. három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4), a zárnak biztonsági zárnak kell lenni;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár, a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen védeni kell;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése nem lehet olyan mértékű, hogy a zárás biztonságát befolyásolja;

– a zárnyelveknek (ajtó esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;

– az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 38 cm-es hagyományos kisméretű, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

16

Kiegészítő biztosítások

1. sz. Kiegészítő biztosítás szavatossági idő alatti kockázatvállalásra

1. A biztosítási védelem kiterjed a biztosított vagyontárgyak azon dologi káraira, amelyeket a biztosítási szerződésben megadott kockázatvállalási idő alatt a szavatossági időn belül előre nem láthatóan

– a szerződő/biztosított okoz az építési szerződésben rögzített tevékenysége (karbantartás, szavatossági szolgáltatás) teljesítése során,

– valamely biztosítási esemény következményeként keletkez- tek a biztosítási idő alatt (a biztosított vagyontárgy beruházó által történt átvétele előtt), a biztosítás helyén.

2. A biztosító kártérítést csak az 1. pontban meghatározott, szavatossági igényként felmerült károkra nyújt. A kártérítés elszámolásakor minden olyan költséget le kell vonni, amelyet a szerződőnek/biztosítottnak akkor is rá kellett volna fordítania, ha a káreset nem következik be, annak érdekében, hogy a hiányosságot elhárítsa.

3. A tervezés és/vagy számítások és/vagy hitelesítés okozta károk e külön megállapodás értelmében a biztosítási védelemből ki vannak zárva.

4. Az Építés-szerelés biztosítás feltételei (ÉBF), továbbá az eset- legesen megkötött kiegészítő biztosítások és külön megállapo- dások értelemszerűen érvényben maradnak az előzőekben rögzített kockázatviselési korlátozás mellett.

5. Ezen kockázatviselés

– az alapbiztosítás ÉBF VI. fejezetében meghatározott lejára- takor kezdődik, és

– legkésőbb a szerződő/biztosított a biztosítási szerződés- ben megállapított szavatossági idejének lejáratakor fejeződik be, de minden esetben a biztosítási szerződésben meg- határozott időpontban.

17

2. sz. Kiegészítő biztosítás a meglévő épületek részleges vagy teljes tönkremenetelének biztosítására

1. Az Építés-szerelés biztosítás feltételei (ÉBF) II. fejezet 2. f) pont- jához kapcsolódóan a felek megállapodnak, hogy a biztosítási védelem a biztosítási szerződésben pontosan meghatározott meglévő épületek részleges vagy teljes károsodása miatt ke- letkezett károkra is kiterjed.

2. Az 1. pont szerinti biztosítási védelem életbe lépésének elő- feltétele, hogy ezek a károk nem lehetnek közvetlen következ- ményei a biztosított építési teljesítés kivitelezésének, és a szer- ződő/biztosított számára nem voltak előre láthatóak.

3. Részleges tönkremenetelnek minősül, ha

– épületrészek omlanak le és/vagy

– a szerkezeti elemek teherbírása vagy állékonysága oly mértékben csökken, hogy biztonsági okokból le kell bontani és pótolni kell őket.

4. A biztosítási védelemből ki vannak zárva azok a károk

– amelyek az 1–3. pontok értelmében nem tekinthetők rész- leges vagy teljes tönkremenetelnek;

– amelyeket tűz, robbanás és villámcsapás;

– amelyeket álló- vagy folyóvizek, csapadékvíz, valamint talaj- víz okoz;

– amelyek a biztosított meglévő épületben szilárdan rögzített elektromos, elektronikus, gépészeti, optikai és egyéb mű- szaki, valamint az atomtechnikai berendezésekben kelet- keztek. Az épülethez tartozó berendezésekben keletkezett károk biztosítva vannak, pl. felvonók, klímaberendezések, melyek a helyszínen, kizárólag az építmény funkciójához, nem pedig az üzem vagy lakás felszereléséhez tartoznak.

– amelyek a művészi értékkel rendelkező épületrészekben, valamint a reklámberendezésekben keletkeztek.

5. A biztosítás nem terjed ki továbbá:

– azoknak a vagyontárgyaknak bármely típusú kárára, ame- lyeket a biztosítás alatt álló régi épületben tartanak,

– bármilyen fajtájú felelősségbiztosítás alapján rendezhető kártérítési vagy visszkereseti igényekre, valamint az érték- csökkenés miatt felmerülő igényekre,

– semmilyen más vagyoni és nem vagyoni kárra.

6. A szerződő/biztosított köteles a biztosítás alá vont meglévő épület állapotát a biztosított építési munkák megkezdése előtt állapotfelméréssel rögzíteni és megfelelő iratokkal dokumentálni.

7. Ha a szerződő/biztosított a fenti kötelezettségeit megszegi, akkor a biztosító a PTK 540. §-a szerint mentesül a teljesítési kötelezettsége alól.

8. A biztosító kártérítést fizet:

– a 3. pont értelmében részleges tönkremenetelnek minősülő esetben az ÉBF IX. fejezete szerinti részkár alapján. Ennek keretei között a kártérítés a részleges tönkremenetel által közvetlenül érintett épületrész helyreállítását tartalmazza és/vagy a szerkezeti elemek helyreállítását, beleértve az ehhez tartozó műszaki és/vagy esztétikai okok miatt feltét- lenül szükséges építészeti munkákat és a hozzátartozó szakmunkákat,

– teljes tönkremenetel esetén az ÉBF IX. fejezete szerinti tel- jes (totál)kár alapján.

9. Az 1. pont szerinti igények érvényesítésére kizárólag a szerződő jogosult. Ezek igényeket a szerződő harmadik személyre nem ruházhatja át.

10. Azon mértékig, ameddig ezen biztosítási védelemmel fedezett kárért más biztosítási szerződés alapján teljesítendő, jogos kártérítés igényelhető, nem szolgáltat a biztosító a jelen bizto- sítás alapján kártérítést.

11. Az ÉBF, valamint az esetleges kiegészítő biztosítások és külön megállapodások összes rendelkezése a fenti előírások mellett értelemszerűen érvényben marad.

18

3. sz. Kiegészítő biztosítás tűz, villámcsapás és robbanás kockázatának vállalására

Az Építés-szerelés biztosítás feltételei (ÉBF) I. fejezet 1. B) cb) pontjához kapcsolódóan a felek megállapodnak, hogy a biztosítási védelem kiterjed a biztosított vagyontárgyak (kivéve a meglévő épületeket) tűz, villámcsapás és robbanás okozta káraira és megsemmisülésére is.

19

4. sz. Kiegészítő biztosítás az álló vagy folyóvíz elöntési területén folyó építkezésre

Az Építés-szerelés biztosítás feltételei (ÉBF) I. fejezet B) c) ca) pontjához kapcsolódóan a felek megállapodnak, hogy a biztosítási védelem kiterjed a biztosított építkezés álló vagy folyóvizek okozta káraira és az általuk okozott megsemmisülésére is.

Kiegészítő megállapodások:

1. Árvíz okozta károk csak abban az esetben vannak biztosítva, ha a kár időpontjában a biztosítási szerződésben rögzített vízállás/ vízhozam értékek az adott árvíz meghaladja.

2. A vízállás/vízhozam értékektől függetlenül a biztosító kártérítést nyújt a biztosított vagyontárgyak azon káraiért vagy elveszésé- ért, amelyet a víz betörése okoz, ha ezek azt események egy, a jelen szerződés alapján térítésköteles kár következménye- ként lépnek fel.

3. Ha az 1. pont szerinti vizállás/vízhozam értékekben nem álla- podtak meg, akkor minden hónapra az építkezés területén lévő, illetve a hozzá legközelebb eső állami vízmérce érései alapján az utolsó 10 évben mért legmagasabb vízállás, illetve vízhozamértékek a mértékadók. Az adott hónapban az elmúlt

50 évben csak egyszer előfordult maximum figyelmen kívül hagyandó.

4. Szokatlanul nagy árvizek – amelyek az 50 éves nagyvizet (Q50) meghaladják – okozta károk csak a biztosítóval kötött külön megállapodás alapján biztosíthatók.

5. Munkagödör körülzárások, boltozatok és más segédszerkezetek káraira a biztosítási védelem csak akkor terjed ki, ha ezek állé- konyan lettek kivitelezve és csak addig, amíg állékonyságuk a megfelelő intézkedésekkel folyamatosan garantált.

6. A víztelenítés üzemzavara következtében keletkezett károk csak akkor vannak biztosítva, ha azonnal bekapcsolható, megfelelő teljesítményű tartalék víztelenítő berendezés áll ren- delkezésre, amelynek energiaforrása független attól, amelyet helyettesítenie kell.

7. Ha agresszív talajvíz okozta károk lehetségesek, akkor időben el kell végezni a megfelelő ellenőrző vizsgálatokat és az ezekből következő megfelelő megelőző intézkedéseket meg kell tenni.

8. A vízzárás és a vízáteresztő képesség hibái nem térítéskötele- sek, ha zsugorodási repedésre vagy az építési szolgáltatás hiá- nyosságára vezethetők vissza.

9. Amíg a felúszás, vagy talajtörés veszélye fennáll, a megfelelő megelőző intézkedéseket meg kell tenni az építési szolgáltatás biztonsága érdekében.

20

5. sz. Kiegészítő biztosítás az alagút, áteresz, aknaépítési és csőátsajtolási munkák biztosítására

1. Az Építés-szerelés biztosítás feltételei (ÉKF) I. fejezet 1. pont- jához kapcsolódóan a felek megállapodnak, hogy a tervszerinti vonaltól vagy az előirányzott fejtési vonaltól való eltérések nem tekinthetők a biztosított szolgáltatásokban vagy az építési te- rülettel összefüggő talajtömegben bekövetkezett kárnak és ezért nincsenek biztosítva.

2. Az ÉBF I. és II. fejezetéhez kapcsolódóan felek megállapodnak, hogy a kiüregelődések (amelyek egy biztosított kár következtében az építési területen, ill. a környező terepen alakulnak ki) vissza- töltésének költségei csak akkor kerülnek térítésre, ha az épí- tési területtel összefüggő talajtömegre vonatkozó kiegészítő biztosításban a biztosítóval külön megállapodtak.

3. Az ÉBF IX. fejezet F) pontja kiegészítéseként nem téríti a biztosító:

– azokat a többletköltségeket, amelyek az eredetileg tervezett vonalvezetéstől való eltérések miatt merülnek fel, még akkor sem, ha ezek a módosítások egy káreset következtében válnak szükségessé.

Többletköltségnek azok a költségek számítanak, amelyek a biztosított vagyontárgy kárt szenvedett és a vonalvezetés változása miatt elveszettnek tekintendő részének beruházási költségét a kár bekövetkeztének időpontjában meghaladják, figyelembe véve a bér és áremelkedés részarányos költ- ségeit.

4. Az ÉBF IX. fejezet G) pontja kiegészítéseként téríti a biztosító a mentési és romeltakarítási költségeket, de kizárólag a biztosítási szerződésben meghatározott összegig.

21

6. sz. Kiegészítő biztosítás a túlórák, az ünnepnapokon, illetve éjszaka végzett munkák és expresszfuvarok költségeinek fedezetére

Ezen kiegészítő biztosítás keretében a felek megállapodnak ab- ban, hogy a szerződés és esetleges külön megállapodások meg- határozásainak, kizárásainak, kiegészítő biztosításainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biz- tosított a pótdíjat megfizetette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a túlórák, munkaszüneti napok, illetve éjszaka végzett munkák, expressz fuvarok (kivéve a légi fuvar) pótlólagos költségeire, feltéve, hogy ezen pótlólagos költségek egy, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező és a kötvény értelmében kártérítésköteles veszteség vagy kár következtében válnak szükségessé.

Amennyiben a biztosítási összeg kisebb a ténylegesen szükségessé váló összegnél, az ezen kiegészítő biztosítás alapján pótlólagos költségekre fizetendő kártérítés ugyanilyen arányban csökken.

22