NY03

Meghatározott tartamra szóló, rendszeres díjas,

befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás szabályzata

Érvényes: 2018. február 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre

I. ÁLTALÁNOS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ........................................................................................................................ 2

I.1 Általános rendelkezések ............................................................................................................................................... 2

I.2 Fogalmak .................................................................................................................................................................... 2

I.3 Nyilvántartási számlák ................................................................................................................................................. 6

I.4 Költségek .................................................................................................................................................................... 7

I.5 A biztosítási szerzôdés alanyai ...................................................................................................................................... 9

I.6 A szerzôdés létrejötte, hatálya, felmondása ................................................................................................................... 10

I.7 Kockázatviselés kezdete és vége, a szerzôdés megszûnése ............................................................................................. 12

I.8 Kockázatelbírálás, várakozási idô.................................................................................................................................. 13

I.9 A biztosító szolgáltatása ............................................................................................................................................... 13

I.10 Balesetbiztosítási események és szolgáltatások............................................................................................................... 14

I.11 Díjﬁzetés, díjelmaradás, díjmentesítés .......................................................................................................................... 14

I.12 Megtakarítás szüneteltetése .......................................................................................................................................... 15

I.13 Értékkövetés ............................................................................................................................................................... 15

I.14 Díjnövelési opció ........................................................................................................................................................ 16

I.15 Díjcsökkentési opció ................................................................................................................................................... 16

I.16 Rendkívüli díjﬁzetés ................................................................................................................................................... 16

I.17 Kötvénykölcsön .......................................................................................................................................................... 16

I.18 Visszavásárlás, rész-visszavásárlás .................................................................................................................................. 17

I.19 Egészségbiztosításokra vonatkozó szabályok ................................................................................................................. 17

I.20 A szolgáltatások teljesítése............................................................................................................................................ 18

I.21 Közlési és változásbejelentési kötelezettség ................................................................................................................... 18

I.22 A biztosító mentesülése ............................................................................................................................................... 19

I.23 Kockázatkizárások ....................................................................................................................................................... 20

I.24 Vegyes rendelkezések................................................................................................................................................... 21

I.25 Elévülés ...................................................................................................................................................................... 21

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI ......................................................................................... 22

II.1 Hagyományos életbiztosítás általános befektetési szabályai ............................................................................................ 22

II.2 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás általános befektetési szabályai ................................................................... 22

III. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK................................................................................................................................................................... 28

III.1 Általános rendelkezések ............................................................................................................................................... 28

III.2 Nyugdíjbiztosítás meghatározása .................................................................................................................................. 28

III.3 Biztosított ................................................................................................................................................................... 28

III.4 Kedvezményezett........................................................................................................................................................ 28

III.5 Várakozási idô ............................................................................................................................................................. 28

III.6 Biztosítási esemény és szolgáltatás ................................................................................................................................ 28

III.7 Szolgáltatások teljesítésének feltételei ........................................................................................................................... 29

III.8 Rész-visszavásárlás....................................................................................................................................................... 30

III.9 A biztosítás megszûnése............................................................................................................................................... 30

III.10 Maradékjog................................................................................................................................................................. 30

III.11 Kiegészítô biztosítások................................................................................................................................................. 30

III.12 Járadékﬁzetési szabályok .............................................................................................................................................. 30

III.13 Ügyfélbónusz .............................................................................................................................................................. 30

I. MELLÉKLET: Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató 1/M1

II. MELLÉKLET: A biztosítási szolgáltatás elbírálásához és teljesítéséhez bekérhető dokumentumok listája 1/M2

NY03–SZ–U–180101 1

I. ÁLTALÁNOS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

I.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1.1 Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) élet-, nyugdíj- és balesetbiztosítási (összeg- biztosítás), illetôleg egészségbiztosítási szerzôdéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerzôdést a jelen feltételekre hivatkozva kötötték, s amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek.

I.1.2 A jelen szabályzatban, valamint az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint technikai kiegészítôk feltételeiben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

I.1.3 A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.

I.1.4 A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos ﬁzetôeszközben értendô és teljesítendô.

I.1.5 A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, online ügyfélszolgálaton, továbbá elôre meghatározott esetekben telefonon és elektronikus úton. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyi- latkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô.

I.1.6 A jelen szabályzatban, valamint az alap- és kiegészítô biztosítások feltételeiben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.

I.1.7 Jelen biztosítási szerzôdést érintô kötelezô adóelôírások jogszabályi módosítása esetén jelen biztosítás egyoldalúan annak érde- kében módosítható, hogy az éppen hatályos adójogi jogszabályoknak mindenkor megfeleljen. Az adójogi jogszabályváltozások kihirdetését követôen a biztosító a szerzôdôt írásban értesíti a szerzôdését érintô módosításokról. A biztosító egyben arról is tájékoztatni köteles a szerzôdôt, hogy az értesítés átvételét követô 30 napon belül a módosítást írásban elutasíthatja, elutasítás esetén azonban a szerzôdô eleshet mindazon esetleges adó-elônytôl, amely a módosítás elfogadása esetén részére biztosítva lett volna. Az elutasítás elmaradása esetén a szerzôdés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.

I.2 FOGALMAK

I.2.1 Biztosítási ajánlat

A biztosító érvényes formanyomtatványán (beleértve a biztosító által rendszeresített elektronikus ajánlattételi rendszer segítsé- gével elkészített), a biztosítási szerzôdés létrejöttét megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényi elôírásoknak és a mindenkori díjszabásnak megfelelô írásbeli dokumentum, vagy a fenti feltételeknek megfelelôen tett olyan, írásbelinek nem minôsülô ajánlat, amellyel a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítás megkötését kezdeményezi.

I.2.2 Biztosítási szerzôdés

A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján létrejövô szóbeli vagy írásbeli megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megﬁzetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj ﬁzetésére köteles.

Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban vagy szóban elfogadó választ ad.

I.2.3 Alapbiztosítás

Olyan biztosítás, amely más biztosítások megkötése nélkül, önállóan is köthetô.

I.2.4 Kiegészítô biztosítás

Alapbiztosításokhoz a biztosító mindenkori rendelkezései szerint meghatározott kiegészítô biztosítások köthetôk.

Önállóan nem, csak az alapbiztosítás mellé köthetô biztosítás. A kiegészítô biztosítások a különös feltételeikben meghatározott szolgáltatásokra nyújtanak fedezetet. A kiegészítô biztosítás tartama – az alapbiztosítás tartamán belül – lehet határozott idejû (tartamos) vagy határozatlan, teljes életre szóló is.

Ha az alapbiztosítási és a kiegészítô biztosítási szerzôdés megkötése azonos idôpontban történik, úgy a tartamos kiegészítô bizto- sítás tartama a kiegészítô biztosítási szerzôdés technikai kezdetétôl számított, ezen ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási években van kifejezve, kivéve a nyugdíjbiztosításokat, melyek esetében a szerzôdés lejárati idôpontja a szerzôdés megkötésekor érvényes jogszabályok szerinti, a saját jogú öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napja.

A kiegészítô biztosítások tartama egy biztosítási szerzôdésen belül különbözô is lehet.

I.2.5 Technikai kiegészítô

Önállóan nem köthetô, csak valamely alapbiztosítás mellé választható biztosítástechnikai elem.

I.2.6 Biztosítási esemény

Az alap- és kiegészítô biztosítási szerzôdések különös feltételeiben meghatározott idôpontok, illetve események bekövetkezése.

I.2.7 Függelék

A biztosítási szerzôdés része, amely tartalmazza a biztosítási szerzôdés kockázati díjának, költségeinek mértékét, az alapbiztosí- tás kezdeti biztosítási összegét, valamint a minimális biztosítási díj mértékét. A biztosító jogosult évente, egyoldalúan, a Függeléket jelen szabályzat I.4.1 pontja szerint a következô biztosítási idôszakra módosítani, és a módosításról a szerzôdôt köteles az éves értesítôben legalább a módosítás hatálybalépése elôtt 60 nappal tájékoztatni.

I.2.8 Biztosítási díj

A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak megﬁzetni. A biztosítási díj tartalmazza a megtakarítási díjrészt, az alapbiztosítás kockázati díját, a biztosító által levonandó költségek ellenértékét, valamint az esetleges kiegészítô biztosítások díját is.

I.2.9 A biztosítás kockázati díja

A kockázati tényezôk, a szerzôdés tartama, valamint az alap-és kiegészítô biztosítások különös feltételei alapján vállalt szolgáltatások és a biztosító kockázatban állásának éves ellenértéke, amelynek gyakoriság szerinti részletét a biztosító a díj esedékességekor levon a Kamatmentes díjszámláról (I.3.1 pont). Díjmentesített biztosítási szerzôdés esetében a biztosító kockázati díjat sem az alap-, sem a kiegészítô biztosítások vonatkozásában nem szed be. Az alapbiztosítás kockázati díjának mértékét a Függelék tartalmazza.

I.2.10 Díjfizetést vállaló

Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki rendkívüli esetben a szerzôdôtôl a díjﬁzetést átvállalja, a biztosító és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésben a kötelezettség teljesítését a következô biztosítási idôszak elsô napjától átveheti. A szerzôdô jogait egyebekben nem gyakorolhatja, a szerzôdést nem módosíthatja, nem mondhatja fel, nem vásárolhatja vissza. A díjﬁzetési kötelezettség elmulasztásának következményei a szerzôdôt terhelik.

I.2.11 Technikai kezdet

A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biztosítási év kezdete.

I.2.12 Biztosítási idôszak, biztosítási év, évforduló

A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap. A biztosítási év kezdete minden évben a szerzôdés technikai kezdetének napja, a biztosítási év vége a technikai kezdettôl számolt 12. hónap utolsó napja. Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô, kivéve a rövidebb tartamú szerzôdéseket.

I.2.13 A biztosítás tartama

Az alapbiztosítási szerzôdés tartama lehet határozott idejû (tartamos) vagy határozatlan, teljes életre szóló is. Az alapbiztosítási szerzôdés különös feltételei határozzák meg, hogy az adott biztosítási szerzôdés tartamos vagy teljes életre szóló életbiztosítás.

A határozott idejû szerzôdés tartama a szerzôdés technikai kezdetétôl számított, az ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási évek száma, kivéve a nyugdíjbiztosításokat, melyek esetében a szerzôdés lejárati idôpontja a szerzôdés megköté- sekor érvényes jogszabályok szerinti, a saját jogú öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napja.

Tartamos biztosítási szerzôdés határozott idôre köthetô, éves biztosítási idôszakokkal. Az elsô biztosítási év elsô napja a technikai kezdet (I.2.11 pont), az utolsó biztosítási év utolsó napja a szerzôdés lejárati idôpontja.

I.2.14 Nyugdíjbiztosítási szerzôdés utolsó éve: A nyugdíjbiztosítási szerzôdés utolsó éve a biztosítás utolsó évfordulója és a szerzôdéskötéskor hatályos jogszabályok szerint érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésének napja között eltelt idô, amely lehet tört év is.

I.2.15 Xxxxxxxx életkor

A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát.

Nyugdíjbiztosítási szerzôdés esetében, ha a biztosított születési dátumának hónapja és a technikai kezdet hónapja nem azonos, úgy a biztosító által az elsô biztosítási évben a díjszámításhoz használt életkor azonos a második évben használt életkorral.

I.2.16 Aktuális életkor

A biztosítás tartama során a biztosított mindenkori aktuális életkorát úgy kell meghatározni, hogy a biztosított belépési korához hozzáadódik az eltelt teljes biztosítási évek száma.

I.2.17 Egészségkárosodás

Az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezôtlen változás.

I.2.18 Baleset

Balesetnek minôsül az a hirtelen fellépô, egyszeri, külsô behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés ideje alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított az egyes biztosítási eseményeknél meghatározott idôn belül, a meghatározott károsodást szenvedi el.

Amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy nem minôsülnek balesetnek az alábbi események, így a biztosító nem viseli a kockázatot az alábbi esetekben:

• megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés;

• fagyás, kihûlés, illetve hôguta;

• napszúrás és nap általi leégés;

• szilárd, folyékony vagy légnemû anyag bevétele miatti szándékos mérgezés, illetve sérülés;

• rovar- és egyéb állatcsípés, illetve marás;

• fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség;

• a biztosított elme- vagy tudatzavarával összefüggésben bekövetkezett esemény;

• öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérletbôl eredô sérülés;

• orvosi mûhiba.

Kizárt balesetekre csak a különös feltételekben az adott sérülésre felsorolt speciális szolgáltatások kerülnek teljesítésre. Közlekedési baleset: Közlekedési balesetnek minôsül az a baleset, amely azáltal következik be, hogy a biztosított

• közúti jármûvet vezet;

• utasként szárazföldi, vasúti vagy vízi jármûvet vagy függôvasutat, illetve közterületi liftet vesz igénybe a szállítási, utazási feltételeknek megfelelôen;

• légi utasként menetrend szerinti, illetve charter légiforgalmi eszközt az utazási feltételeknek megfelelôen használ, más tömeg- közlekedési eszközt az utazási (szállítási) feltételeknek megfelelôen használ;

• gyalogosként vagy kerékpárosként közterületen vagy közforgalom által el nem zárt magánterületen más közlekedési eszközzel okozott közlekedési baleset sérültje lesz;

• közúton jármûre való be- vagy kiszállásakor, illetve fel vagy lerakodáskor szenved sérülést, de nem a rakodást végzô személyként;

• közúti eseményhez kapcsolódó tevékenységet végez, és ezzel oksági összefüggésben baleset következik be.

Nem minôsül közlekedési balesetnek, és a biztosító nem viseli a kockázatot:

• ha a gyalogos, vagy a kerékpáros (egyéb közlekedô személy) nem mozgó jármû miatt sérül meg;

• ha a jármû utasa nem a jármû, illetve más jármû haladása, illetve váratlan megállása, balesete miatt sérül meg.

I.2.19 Éves értesítô

A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító – évente egy alkalommal – írásban tájékoztatja a szerzôdôt az életbiz- tosítási szerzôdése szolgáltatási értékeirôl, a szerzôdés aktuális visszavásárlási értékérôl, valamint – hagyományos megtakarításos életbiztosítás esetén – a többlethozam jóváírásának mértékérôl.

I.2.20 Rendszeres biztosítási díj

A díjﬁzetési idôszakra esedékes, a szerzôdésben megállapított éves díj azon részlete, mely a szerzôdô által választott gyakorisággal ﬁzetendô. A biztosítás elsô díjrészlete az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek által megha- tározott idôpontban – esedékes, míg a folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Bármely díjrészlet elmaradása esetén a teljes biztosítási évre járó díj követelhetô, amennyiben az adott biztosítási évben a szerzôdô a díjﬁzetést már megkezdte, vagy arra halasztást kapott.

I.2.21 Egyszeri biztosítási díj

A biztosítási szerzôdés teljes tartamára vonatkozó, a szerzôdésben megállapított egyszeri díj. A teljes egyszeri díj az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek által meghatározott idôpontban – esedékes. Amennyiben az ese- dékes díj csak részlegesen érkezik be, akkor a részleges díj a Kamatmentes díjszámlán marad mindaddig, amíg a szerzôdô újabb befizetésével ki nem egészíti azt az esedékes, egyszeri díj összegének megfelelôen.

A biztosító részleges díjﬁzetés esetén is köteles póthatáridô kitûzésével díjfelszólító levelet a szerzôdô részére megküldeni.

I.2.22 Rendkívüli biztosítási díj

A szerzôdés tartama alatt a rendszeres vagy egyszeri díjon felül ﬁzetett biztosítási díj (I.16 pont).

I.2.23 Megtakarítási díjrész

A rendszeres vagy egyszeri biztosítási díj(ak) kockázati díjakkal csökkentett része.

I.2.24 A szerzôdés készpénzértéke

A biztosítási szerzôdés teljes visszavásárlása esetén az Ügyfélérték számláról (I.3.2.1 pont) kiﬁzetésre kerülô összeg.

A szerzôdés készpénzértékét a biztosító úgy képzi meg, hogy szerzôdô által választott befektetési mód és összetétel szerint befekteti az esedékes és beﬁzetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

a) elsô éves díjrészének 20%-át,

b) második éves díjrészének 50%-át,

c) harmadik és minden azt követô éves díjrészeinek 80%-át.

I.2.25 Prospektív tartalék

Az alap- és kiegészítô biztosítások kockázati díjrészének kezelésére szolgáló tartalék.

A Kamatmentes díjszámláról levonásra kerülô rendszeres vagy egyszeri biztosítási díj(ak)ból levonásra kerül az alap- és kiegészítô biztosítások kockázati díja, amely a biztosítási kockázatoknak megfelelôen, különálló Prospektív tartalékokba kerül.

I.2.26 Díjmentesítésre alkalmas alapbiztosítási szerzôdés

Olyan kockázati életbiztosításnak nem minôsülô életbiztosítási szerzôdés (alapbiztosítás), amelynek tartamából 12 hónap már eltelt, és amelyre legalább az elsô éves teljes díj beﬁzetésre került.

I.2.27 Teljes Költség Mutató (TKM)

A megtakarítási életbiztosítási termékekre számolt olyan mutató, amely egy százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítást terhelô valamennyi költséget, és amely tartalmazza a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

I.2.28 El nem számolt terhelés

Amennyiben a Kamatmentes díjszámlán nem áll rendelkezésre megfelelô összeg a biztosítási szerzôdéssel összefüggésben felmerülô költségek fedezetére, úgy a biztosító ezeket a még el nem számolt terheléseket nyilvántartja és azokat egy késôbbi idôpont(ok) ban levonással érvényesíti.

I.2.29 Aktuális biztosítási összeg

A szerzôdô által az ajánlat tételekor meghatározott, és a tartam során az értékkövetéssel növelt (I.13. pont) biztosítási összeg.

I.2.30 Maradékjog

Az életbiztosítási szerzôdés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjﬁzetés elmaradása, illetve a szerzôdésnek a biztosítási összeg kiﬁzetése nélküli megszûnése esetében fennmaradnak.

I.2.31 Adó-visszatérítés

Nyugdíjbiztosítási szerzôdések esetében a szerzôdô által az adott naptári évben beﬁzetett rendszeres, vagy egyszeri díjak, valamint az Adó-visszatérítésre alkalmas rendkívüli megtakarítási számlára beﬁzetett rendkívüli díjak után a szerzôdô a hatályos adójogsza- bályi rendelkezéseknek megfelelôen adó-visszatérítést igényelhet.

Az adó-visszatérítés a nyugdíjbiztosítási szerzôdések esetében a magyar adóhatóság által az érvényes jogszabályok szerint a biztosító számlájára utalt, és a szerzôdés elkülönített, Adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számláján jóváírt összeg, amely a folyamatos, vagy egyszeri díjﬁzetési kötelezettséget nem módosítja, azt nem helyettesíti.

I.3 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK

A biztosítási szerzôdésre beérkezô díjak, a hozamok, illetve költségek, kockázati díjak és a maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartási számlák. A különbözô nyilvántartási számlák funkciója és mûködése az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

I.3.1 Kamatmentes díjszámla

A biztosítási szerzôdésre azonosított módon beérkezô díjak és ﬁzetmények kezelésére és elszámolására szolgáló nyilvántartási számla.

A Kamatmentes díjszámlán befektetés nem történik, az itt nyilvántartott pénzösszegekre a biztosító kamatot nem számol el.

A Kamatmentes díjszámlára beﬁzetett, az esedékes díj nagyságának megfelelô rendszeres vagy egyszeri biztosítási díjból a díj esedékességekor levonásra kerülnek az alábbiak:

• a biztosítási díj kockázati díjrésze,

• a szerzôdéskötési költség,

• az adminisztrációs költség,

• az Ügyfélérték számlára kerülô díjrész, amely a szerzôdés készpénzértékét növeli, valamint

• a Lejárati többletdíj számlára kerülô díjrész.

A még esedékessé nem vált, elôre megfizetett rendszeres biztosítási díjakat, az esetleges túlfizetéseket vagy egyszeri díjat a biztosító kamatmentes befizetésként kezeli, amelyek a díj esedékességének idôpontjáig a Kamatmentes díjszámlán maradnak.

Amennyiben a szerzôdô által befizetett, még nem esedékes díj nagysága meghaladja a következô gyakoriság szerinti esedékes díj összegét – havi gyakoriság esetén az esedékes díj háromszorosát –, úgy a biztosító a rendel- kezésére álló kommunikációs csatornák valamelyikén (postai levél, e-mail, telefon, SMS, online ügyfélszolgálat, stb.) bizonyítható módon tájékoztatja a szerzôdôt arról, hogy a túlfizetés összegét nem fekteti be, és arra kamatot nem ír jóvá.

Ha a szerzôdô által fizetett biztosítási díj nem éri el a biztosítási szerzôdésben meghatározott rendszeresen fizetendô vagy egyszeri biztosítási díj mértékét, úgy a részlegesen megfizetett díjat a biztosító kamatmentes befizetésként kezeli, amely a Kamatmentes díjszámlán marad mindaddig, amíg a szerzôdô azt az esedékes díj nagyságának megfelelôen nem egészíti ki.

Biztosítási szolgáltatás kiﬁzetése esetén az elmaradt biztosítási díjat a biztosító a szolgáltatás összegébôl úgy érvényesíti, hogy a szolgáltatás összegét a díjhátralék és a Kamatmentes díjszámlán lévô részlegesen megﬁzetett díjak összegének különbözetével csökkenti.

Az alapbiztosítási szerzôdés megszûnése esetén

• ha a szolgáltatás kiﬁzetése a kedvezményezett részére történik, úgy a biztosító a Kamatmentes díjszámlán nyilvántartott, még nem esedékes díjakat a kedvezményezett részére, vagy

• ha a szerzôdés megszûnésekor az elszámolás a szerzôdô részére történik, úgy a biztosító a Kamatmentes díjszámlán nyilván- tartott, még nem esedékes díjakat a szerzôdônek

kamatmentesen kiﬁzeti.

I.3.2 Megtakarítási alapszámlák

I.3.2.1 Ügyfélérték számla

A biztosítási szerzôdés aktuális készpénzértékének nyilvántartására szolgáló hely.

Az Ügyfélérték számlán kerül nyilvántartásra és befektetésre az esedékes és beﬁzetett rendszeres vagy egyszeri biztosítási díj(ak)

készpénzértéke (I.2.24 pont).

A biztosító az Ügyfélérték számláról a szerzôdés Függelékében meghatározott idôpontot követôen minden hónap utolsó napján

levonja a Számlavezetési költséget. (I.4.4.2 pont).

A biztosítási szerzôdés teljes visszavásárlása esetén a biztosítási szerzôdés aktuális készpénzértéke a szerzôdô részére kifizetésre kerül.

I.3.2.2 Lejárati többletdíj számla

A rendszeres vagy egyszeri biztosítási díjnak a biztosítási szerzôdés kockázati díjrésze, a Szerzôdéskötési és Adminisztrációs költsége, valamint az Ügyfélérték számlára kerülô díjrésze feletti összeg ezen a számlán kerül nyilvántartásra és befektetésre.

A biztosító a Lejárati többletdíj számláról minden hónap utolsó napján levonja a Számlavezetési költséget (I.4.4.2 pont).

I.3.3 Rendkívüli megtakarítási számlák

A rendszeres vagy egyszeri biztosítási díjon felül, a szerzôdés tartama alatt ﬁzetett – rendkívüli díjbeﬁzetésként azonosított – biztosítási díjat a biztosító – a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítve – Rendkívüli megtakarítási számlán tartja nyilván.

A biztosító a beﬁzetett összegbôl a Függelékben meghatározott, a rendkívüli díjakra vonatkozó adminisztrációs költséget von le (I.4.5.6 pont).

I.3.3.1 Adó-visszatérítésre alkalmas rendkívüli megtakarítási számla

I.3.3.1.1 Nyugdíjbiztosítási szerzôdés esetében az Adó-visszatérítésre alkalmas rendkívüli megtakarítási számlára beﬁzetett rendkívüli díjak után a szerzôdô – amennyiben magánszemély – a hatályos adójogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen adó-visszatérítést igényelhet (I.2.31 pont).

I.3.3.1.2 A szerzôdés teljes visszavásárlása esetén a biztosító az Adó-visszatérítésre alkalmas rendkívüli megtakarítási számla értékébôl, amennyiben az erre fedezetet nyújt, a tartam során a szerzôdésre befolyt adójóváírások és az érvényes adójogszabályi rendelkezé- sekben megállapított büntetôkamatok összegét visszaﬁzeti az adóhatóság részére. Amennyiben a számla értéke nem nyújt elégséges fedezetet a visszaﬁzetésre, úgy a biztosító a szerzôdô felé történô elszámoláskor a kiﬁzetett összegbôl a teljes adótartozás összegét levonja. Amennyiben az elszámoláskor az adótartozást nem tudja maradéktalanul levonni, úgy a biztosító értesíti a szerzôdôt az adótartozás mértékérôl.

I.3.3.1.3 Az Adó-visszatérítésre alkalmas rendkívüli megtakarítási számla terhére a szerzôdô a tartam során rész-visszavásárlást nem igényelhet.

I.3.3.1.4 A biztosító az Adó-visszatérítésre alkalmas rendkívüli megtakarítási számláról minden hónap utolsó napján levonja a Számlavezetési költséget (I.4.4.2 pont).

I.3.3.2 Azonnali hozzáférést biztosító rendkívüli megtakarítási számla

I.3.3.2.1 Amennyiben a nem nyugdíjcélú alapbiztosítási szerzôdés különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy az alapbiztosítási szerzôdés rendelkezik az Azonnal hozzáférést biztosító rendkívüli megtakarítási számlával, amelyre a szerzôdônek a biztosítási tartam során lehetôsége van rendkívüli díjﬁzetés teljesítésére úgy, hogy az – az alap- és kiegészítô biztosítás kockázati díjai és a biztosítási összegek változtatása nélkül – a biztosítás lejárati összegét növelje.

I.3.3.2.2 A szerzôdô a beﬁzetett rendkívüli díjakra vonatkozóan a tartam során rész-visszavásárlást igényelhet. A rész-visszavásárlási költség mértékét a Függelék tartalmazza.

I.3.3.2.3 A biztosító az Azonnali hozzáférést biztosító rendkívüli megtakarítási számláról minden hónap utolsó napján levonja a Számlavezetési költséget (I.4.4.2 pont).

I.3.4 Adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számla

Nyugdíjbiztosítási szerzôdések után járó, az adóhatóságtól érkezô adó-visszatérítés összegét a biztosító elkülönítetten, az Adó- visszatérítés kezelésére szolgáló számlán kezeli.

A szerzôdés teljes visszavásárlása esetén a biztosító az Adó-visszatérítésre kezelésére szolgáló számla értékébôl, amennyiben az erre fedezetet nyújt, a tartam során a szerzôdésre befolyt adójóváírások és az érvényes adójogszabályi rendelkezésekben megállapított büntetôkamatok összegét visszaﬁzeti az adóhatóság részére.

Amennyiben a számla értéke nem nyújt elégséges fedezetet a visszaﬁzetésre, úgy a biztosító a szerzôdô felé történô elszámoláskor a kiﬁzetett összegbôl a teljes adótartozás összegét levonja. Amennyiben az elszámoláskor az adótartozást nem tudja maradéktalanul levonni, úgy a biztosító értesíti a szerzôdôt az adótartozás mértékérôl.

Az adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számláról a biztosító minden hónap utolsó napján levonja a Számlavezetési költséget (I.4.4.2 pont).

I.4 KÖLTSÉGEK

I.4.1 A biztosítási szerzôdés fennállása során felmerülô költségek mértékét a biztosító a Függelékben határozza meg, mely a szerzôdés részét képezi.

A biztosító jogosult a biztosítási díjjal nem arányos költségeket (Kötvényesítési költség, Díjmentesített szerzôdés fenntartási költsége, Részvisszavásárlás költsége) évente a I.13.4 pont szerinti értesítéssel egyidejûleg, a következô biztosítási idôszak elsô napjának hatályával, egyoldalúan, legfeljebb az adott évi index mértékében módosítani, ha a mûködésében az alábbi körülmények (Oklista) miatt tényleges költségnövekedés merül fel:

a) díjbeﬁzetéssel, szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos költségek változása (postai levélküldemények díjtételeinek változása, postai csekkbeﬁzetés költségeinek változása, banki csoportos díjbeszedés költségtételeinek változása, a díjbeﬁzetést érintô banki tranzakciók díjtételeinek változása, stb.);

b) technológiai változások az elektronikus kapcsolattartásban, ügyfélkiszolgálás költségeinek változása;

c) biztosítási szerzôdésekhez kapcsolódó ügyféladatok lekérdezésének költségváltozása (lakcímnyilvántartás, halottregiszter, stb.).

A biztosító a költségek módosításáról szóló ügyfélértesítésben tájékoztatni köteles a szerzôdôt, hogy a fenti Oklista mely tétele(i) miatt szükséges a szerzôdés valamely díjjal nem arányos költségét módosítani.

I.4.2 Szerzôdéskötési költség

A biztosítási díjjal arányos költség. Közvetlenül a szerzôdés létrejöttével kapcsolatban felmerülô költségek fedezete, amely a szerzôdés Függelékében meghatározott idôtartama alatt a Kamatmentes díjszámlára beﬁzetett díjból a díjesedékesség idôpontjában kerül levonásra. A Szerzôdéskötési költség levonásának alapja a kockázati díjrésszel csökkentett esedékes rendszeres vagy egyszeri díj. A Szerzôdéskötési költség mértékét és levonásának idôtartamát a Függelék tartalmazza.

I.4.3 Vagyonkezelési költség

Hagyományos életbiztosítási szerzôdések esetében a megtakarítási és rendkívüli számlákon lévô tôkébôl képzett befektetési tar- talék kezeléséért felszámított, és a többlethozamba (II.1.4 pont) beépített, befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdés esetében az eszközalap kezeléséért felszámított, és az eszközalap árfolyamába beépített éves költség.

Vagyonkezelési költség mindazon költség, amely a beﬁzetett díjak befektetésével, a befektetések kezelésével kapcsolatban a biztosítón kívül álló feleknél (pl. Xxxxxxxxxx, Forgalmazó stb.) merül fel.

A vagyonkezelési költség a befektetett vagyon arányában felszámított költség. A vagyonkezelési költség mérté- két a biztosítón kívül álló vagyonkezelô, tehát nem a biztosító határozza meg, és azokat a befektetésre kerülô díjrészbôl nem a biztosító vonja le.

A vagyonkezelési költség szerzôdés-kötéskori éves várható mértékét a Függelék tartalmazza, annak ténylegesen felszámított mértékét a biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történô tájékoztatás formájáról és tartamáról szóló mindenkori jogszabályban meghatározott éves értesítôben mutatja be a szerzôdônek, és annak jövôbeli esetleges módosulásáról a biztosító a szerzôdôket a honlapján folyamatosan, valamint az éves értesítôben évfordulókor írásban tájékoztatja.

I.4.4 Mûködési költségek

I.4.4.1 Adminisztrációs költség

A biztosítási díjjal arányos költség. Az Adminisztrációs költség az életbiztosítási szerzôdéssel kapcsolatban a biztosítónál fel- merült igazgatási és mûködési költségek fedezetére szolgál, amely a Kamatmentes díjszámlára beﬁzetett díjból az díjesedékesség idôpontjában kerül levonásra. Az Adminisztrációs költség levonásának alapja a kockázati díjrésszel csökkentett esedékes rendszeres vagy egyszeri díj. Mértékét a Függelék tartalmazza.

I.4.4.2 Számlavezetési költség

A biztosító biztonságos és prudens mûködése érdekében a befektetett vagyon arányában felszámított költség, amelyet a biztosító a megtakarítási alapszámlákról, a rendkívüli megtakarítási számlákról, valamint – nyugdíjbiztosítási szerzôdés esetében – az Adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számláról minden hónap utolsó napján von le.

Az egyes számlák vonatkozásában a Számlavezetési költség mértékét, valamit érvényesítésének kezdeti és végsô idôpontját a Függelék tartalmazza.

I.4.5 Ügyfélaktivitáshoz kapcsolódó költségek

I.4.5.1 Kötvényesítési költség

A biztosítási díjjal nem arányos költség. Amennyiben a szerzôdés a jelen feltételek I.6.7.1 pontja (kötvény kézhezvételétôl számított 30 napon belüli felmondás) alapján szûnik meg, úgy a beﬁzetett díjból levonásra kerül a kötvényesítési költség, amelynek mértékét a Függelék tartalmazza.

I.4.5.2 Rész-visszavásárlási költség

A biztosítási díjjal nem arányos költség. A rész-visszavásárlási költség az a költség, amelyet a biztosító a biztosítási szerzôdés rész-visszavásárlása esetén az Azonnali hozzáférést biztosító rendkívüli megtakarítási számláról levon.

A rész-visszavásárlási költség mértékét a Függelék tartalmazza.

I.4.5.3 Befektetési egységek átcsoportosításának költsége/Befektetési program váltásának költsége

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdés esetében a szerzôdô választja ki az általa kívánt befektetési összetételt vagy a Befektetési programot, a biztosítási szerzôdés általános befektetési szabályaiban (II. fejezet) meghatározott feltételek szerint.

A szerzôdô által kezdeményezett, az adott számlára vonatkozó befektetési egységek átcsoportosítása esetén az új befektetési össze- tétel hatályba lépésekor az adott számláról a Befektetési egységek átcsoportosításának költsége/Befektetési program váltásának költsége levonásra kerül.

A Befektetési egységek átcsoportosítására/Befektetési program váltására vonatkozó költség mértékét a Függelék tartalmazza.

I.4.5.4 Visszavásárlási költség (Egyszeri díjmentesítési költség)

A biztosítási szerzôdés visszavásárlása vagy díjmentesítése során felszámított egyszeri költség, amely a szerzôdés megszûnésekor, illetve a szerzôdés díjmentesítésekor a Lejárati többletdíj számláról kerül levonásra. A Visszavásárlási költség (Egyszeri díjmentesítési költség) függ a szerzôdô által választott tartamtól, mértékét a Függelék tartalmazza.

I.4.5.5 Díjmentesített szerzôdés fenntartási költsége

A biztosítási szerzôdés díjmentesítését követôen felszámított folyamatosan levonásra kerülô, a biztosítási díjjal nem arányos költ- ség, amely a Lejárati többletdíj számláról kerül levonásra. Díjmentesített szerzôdés fenntartási költségének mértékét a Függelék tartalmazza.

I.4.5.6 Rendkívüli díjfizetés adminisztrációs költsége

A biztosítási szerzôdésre beﬁzetésre kerülô rendkívüli díjak után felszámított egyszeri, díjarányos költség, amelyet a biztosító a rendkívüli díjból, a díj befektetése elôtt von el. A Rendkívüli díjﬁzetés adminisztrációs költségének mértékét a Függelék tartalmazza.

I.5 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

I.5.1 Biztosító: az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a jelen feltételekben meghatározott szolgáltatások teljesítésére a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben vállal kötelezettséget. A biztosító adatait az I. számú Melléklet tartalmazza.

I.5.2 Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, meghatározott életkor vagy idôpont elérésére, születésre vagy házasságkötésre kötött szerzôdés esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt, és

• valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg,

• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat ﬁzeti,

• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,

• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított a szerzôdô helyébe nem lép.

I.5.3 Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, meghatározott életkor vagy idôpont elérésével, vagy más, az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményre (esemé- nyekre) az alapbiztosítási szerzôdés és annak esetleges kiegészítô biztosítási szerzôdése(i) létrejön(nek), és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.

I.5.4 Társbiztosított: olyan biztosított, aki kizárólag az alapbiztosítási szerzôdés mellé köthetô kiegészítô biztosítások biztosítottja. Az alapbiztosítási szerzôdéshez kötött kiegészítô biztosításokban legfeljebb egy társbiztosított lehet. A társbiztosítottra csak azon kiegészítô biztosítási szerzôdések érvényesek, ahol biztosítottként szerepel. A társbiztosított lehetôségét az alap- és/vagy kiegészítô biztosítások különös feltételei határozzák meg.

Nyugdíjbiztosítási szerzôdés esetén társbiztosított a szerzôdésbe nem vehetô fel.

I.5.5 Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Amennyiben ez megtör- ténik, úgy

• a szerzôdô személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli nyilatkozattal értesítenie kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így részére a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve felé azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,

• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,

• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni a korábbi szerzôdônek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biz- tosítási díjakat is,

• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak beﬁzetéséért egyetemlegesen felelôs.

I.5.6 Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy

• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,

• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,

• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része semmis. Ekkor kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdônek köteles megtéríteni a kiﬁzetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,

• a biztosított kérheti a szerzôdés megszüntetését, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén a visszavásárlási összeg szerzôdônek történô kiﬁzetésével további maradékjogok nélkül megszûnik.

I.5.7 Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényessé- géhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a biztosított cselekvôképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.

I.5.8 A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi ﬁgyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén a következô hónap 1-jétôl, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes a szerzôdôváltás.

I.5.9 A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.

I.5.10 Kedvezményezett(ek): a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak). Kedvezményezett lehet:

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira megjelölt természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),

• maga a biztosított (életében járó szolgáltatások esetén),

• a biztosított halála esetén örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában.

I.5.10.1 A kedvezményezett személye a szerzôdô által a biztosítóhoz intézett és beérkezett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási tartam alatt bármikor megváltoztatható.

Ha a biztosított és a szerzôdô személye eltér, a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Egybehangzó nyilatkozat hiányában a kedvezményezett(ek) személye nem módosul.

I.5.10.2 Egy biztosítási szerzôdésen belül

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira külön-külön kedvezményezett jelölhetô,

• egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentéskor írásban egyértelmûen egész százalékonként úgy kell rögzíteni, hogy a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% legyen.

I.5.10.3 A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdál- kodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek – ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).

I.5.10.4 A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (vissza- vonhatatlan kedvezményezett-jelölés). A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni. A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.

I.5.11 Ügyfél: Jelen életbiztosítási szabályok keretében ügyfél a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.

I.6 A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, FELMONDÁSA

I.6.1 A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

Szóban jön létre a szerzôdés,

• távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

• jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallga- tólagos elfogadását.

Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

• ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

• ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését,

• az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megálla- podáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi ôket.

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

I.6.2 A biztosító jogosult az ajánlat alapján, az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül – legalább egészségi nyilatkozat meg- tételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni.

A kockázatelbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni. Az ajánlattétel idôpontja:

• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,

• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.

A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre adott válaszát ﬁgyelembe veszi.

I.6.3 A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek – a jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában – a biztosítás tartalmára vonatkozóan, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tett ajánlatára a biztosító az ajánlattételtôl számított 15 napon belül – egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik.

Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az ajánlattal egyezô tartalommal

– a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

I.6.4 Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen szabályzattól és annak Függelékétôl, a biztosító a szerzôdônek a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.

I.6.5 Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô ﬁgyelmét felhívta.

A biztosítási ajánlattételkor ﬁzetett elsô biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a döntést követô 15 napon belül kamatmentesen visszaﬁzeti.

A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszaﬁzetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.

Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15, illetve 60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.

I.6.6 A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára – minden kiﬁzetéshez benyújtandó – fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki. Ha a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér, azonban ezt az eltérést a szerzôdô a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

I.6.7 A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása

I.6.7.1 Az életbiztosítást önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a biztosítási szerzôdést a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A biztosító a szerzôdô felmondó nyilatkozatának kéz- hezvételét követô 30 napon belül köteles a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen teljesített beﬁzetésekkel elszámolni.

I.6.7.2 A I.6.7.1 pontban foglalt esetben a biztosító a beﬁzetésekkel úgy számol el, hogy azokból levonja a Függelékben feltüntetett kötvényesítési költséget (I.4.5.1 pont).

I.6.7.3 A I.6.7.1 pontban foglalt esetben a biztosító a szerzôdést visszamenôleges hatállyal az ajánlattétel napjára szünteti meg. A felmon- dott biztosításra a biztosító szolgáltatási kötelezettséggel nem tartozik, az esetleges teljesítés visszakövetelhetô.

I.6.7.4 A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás joga a szerzôdôt – ha a törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik – hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

I.7 KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

I.7.1 A biztosítás a szerzôdésben megjelölt idôpontban jön létre. Ha ilyen megállapodás nincs, akkor a biztosítás legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap 0. órájakor jön létre. A létrejött szerzôdés alapján a biztosító a koc- kázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli, ha ilyen idôpont nincs, akkor a kockázatviselés az elsô rendszeres díj, vagy egyszeri díj beérkezését követô napon kezdôdik.

A szerzôdô kérésére, a szerzôdô érdekében a felek írásban ettôl eltérô – korábbi – kockázatviselési idôpontban is megállapodhat- nak, de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása alapján a kockázatra fedezetet nyújtott volna.

I.7.2 A szerzôdô által befizetett biztosítási díj abban az idôpontban minôsül befizetett díjnak és kerül egyúttal jóváírásra

– figyelemmel azonban jelen szabályzat I.3.1 pontjában foglaltakra is –, amikor az a biztosító számlájára azono- sítható módon beérkezik. Ha a szerzôdô az elsô biztosítási díjat a biztosító képviselôjének, illetve a – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô – többes ügynöknek ﬁzette, a díj legkésôbb a ﬁzetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek tekintendô, de a szerzôdô igazolhatja, hogy a díj elôbb érkezett be.

Amennyiben a szerzôdô által beﬁzetett biztosítási díj nem beazonosítható, úgy a biztosító a díj visszautalását a szerzôdô részére legkésôbb a 30. napon megindítja.

I.7.3 Az esetleges kiegészítô biztosítás(ok) kockázatviselésének kezdete:

• Amennyiben a kiegészítô biztosítás ajánlata az alapbiztosítás ajánlatával egyidejûleg kerül aláírásra, úgy a kockázatviselés kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdetével, feltéve, hogy az alap- és kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek).

• Amennyiben a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlata az alapbiztosítás ajánlatának aláírását követôen kerül aláírásra, úgy a kocká- zatviselés kezdete a havi vagy egyszeri díjﬁzetés esetén a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlatának beérkezését követô hó 1-je, feltéve, hogy a kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek), de legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap 0. órája.

A havi díjﬁzetési gyakoriságtól eltérô gyakoriságú (negyedéves, féléves, éves) díjﬁzetés esetén kockázatviselés kezdete az ajánlat aláírását követôen esedékes díjﬁzetés elsô napja feltéve, hogy a kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek), de legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap 0. órája.

A kiegészítô biztosítás(ok) évfordulója megegyezik az alapbiztosítás évfordulójával.

I.7.4 A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerzôdés megszûnése nélkül –az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint a társbiztosítottak vonatkozásában megszûnik a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal. A biztosítási szerzôdés ebben az esetben a biztosított halálának a biztosító felé történô írásbeli bejelentését követô nap 0. órájakor szûnik meg; a bejelentés napja az a nap, amikor az írásbeli bejelentés a biztosítóhoz beérkezik.

I.7.5 A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése az alap- és a kiegészítô biztosítások, valamint a társbizto- sított vonatkozásában megszûnik:

a) a biztosítási tartam lejárata napjának 24. órájakor, vagy

b) a szerzôdônek a biztosítás visszavásárlására vonatkozó igénybejelentése (I.18.4 pont) napjának 24. órájakor, vagy

c) díjmentesített szerzôdésnél a Lejárati többletdíj számla kimerülése (ha Lejárati többletdíj számla nem nyújt fedezetet a Díjmentesített szerzôdés fenntartási költségének levonására – I.4.5.5 pont) idôpontját követô nap 0. órájakor, vagy

d) a jelen feltételek I.6.4, valamint I.21.12 pontjai szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának

24. órájakor, vagy

e) a jelen feltételek I.21.13 pontja szerinti módosító javaslat elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap 24. órájakor, vagy

f) a jelen feltételek I.6.7 pontja szerinti szerzôdôi felmondás esetén a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0. órájakor, vagy

g) díjmentesítés lehetôségének hiányában a díjﬁzetésre történt eredménytelen felszólítás esetén az elsô elmaradt díj esedékességi napjának 24. órájakor, vagy

h) ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, az adott biztosítási idôszak végével a visszavásárlási feltételekkel, vagy

i) ha a szerzôdô a szerzôdést rendes felmondással az elsô évi biztosítási díj teljes beﬁzetése után bármelyik következô évforduló elôtt 30 nappal írásban a biztosítási idôszak utolsó napjára felmondja, vagy

j) a felek közös megegyezésével,

k) ha az egyszeri díj teljes egészében nem kerül beﬁzetésre legfeljebb a szerzôdés létrejöttétôl számított 60. napon.

I.7.6 A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítás mellé kötött kiegészítô biztosítás(ok) tekintetében a kiegészítô biz- tosítások feltételeiben foglalt szabályok szerint, de legkésôbb az alapbiztosítással együtt szûnik meg:

a) a szerzôdô erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatával, a nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezését követô hónap elsô napjának

0. órájakor a díjjal fedezett idôszak végére, vagy

b) balesetbiztosítási kiegészítôk esetében a biztosító részérôl évfordulóra történô felmondással az évforduló napjának 24. órá- jakor. A biztosító 30 nappal az évfordulót megelôzôen köteles írásban értesíteni a szerzôdôt a kiegészítô biztosítás ilyen megszüntetésérôl; vagy

c) a jelen feltételek I.6.4 pontja szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy

d) az 1 éves, határozott idôre kötött kiegészítô biztosítás megszûnik annak a biztosítási évnek a lejártával, amelynek legkésôbb 30 nappal a vége elôtt bármelyik fél írásban bejelenti a szerzôdés meghosszabbításának elutasítását.

I.7.7 A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a biztosítási díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése esetén a biztosító az addig a napig járó biztosítási díj megﬁzetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha a gyakoriság szerint esedékes, vagy egyszeri díjnál több díjat ﬁzettek be, a díjtöbbletet a biztosító a Kamatmentes díjszámláról visszaﬁzeti. A biztosító – a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô 30 napon belül – mindazon díj kamatmentes visszaﬁzetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.

A biztosító a megtakarítási alapszámlák és az esetleges rendkívüli megtakarítási számlák terhére teljesítendô szolgáltatások vagy kiﬁzetések összegének megállapításakor a kiﬁzetésre vonatkozó igény, illetve a biztosítási esemény bejelentésének napján érvényes számlaértéken számol el az alábbi esetekben:

• visszavásárlás,

• részvisszavásárlás,

• szerzôdés megszüntetése,

• biztosítási esemény által kiváltott biztosítási szolgáltatásra vagy kiﬁzetésre vonatkozó igény.

Lejárati szolgáltatás esetén az elszámolás idôpontja a lejárat idôpontja.

I.7.8 A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmaradása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.

I.8 KOCKÁZATELBÍRÁLÁS, VÁRAKOZÁSI IDŐ

I.8.1 A biztosítás szolgáltatási összegének nagyságától, a biztosított életkorától, nemétôl, az adott biztosítás különös feltételeiben meg- határozott egyéb kockázati körülményektôl függôen a biztosítási kockázat elbírálásához

• nem szükséges sem egészségi nyilatkozat, sem orvosi vizsgálat, vagy

• szükséges a biztosított egészségi nyilatkozata, vagy

• szükséges a biztosított egészségi nyilatkozata és orvosi vizsgálata, és az elôbbiek alapján beszerzendô egyéb orvosi iratok.

A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

I.8.2 Az ajánlattétel napjától 6 havi várakozási idô áll fenn, amelytôl a biztosító orvosi vizsgálat esetén eltekinthet. Ha a biztosítási esemény a várakozási idôn belül következik be, a biztosító nem köteles a haláleseti biztosítási szol- gáltatás fizetésére. Ilyen esetben a biztosító a szerzôdés készpénzértékét és a Lejárati többletdíj számla aktuális értékét, valamint a rendkívüli megtakarítási számlák értékét ﬁzeti ki a kedvezményezettnek. Társbiztosított esetében nincs kiﬁzetés, mivel az esemény nem váltja ki az alapszerzôdés megszûnését.

I.8.3 A biztosító a várakozási idôtôl eltekint, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt történt balesettel (I.10 pont) össze- függésben következett be.

I.8.4 A szerzôdô és a biztosított a biztosító elôírásaitól eltérô esetben is kezdeményezheti saját költségére a biztosító által meghatározott

– a kockázatelbíráláshoz szükséges szintû – orvosi vizsgálat elvégzését.

I.8.5 A biztosító az alap– és kiegészítô, illetve az esetlegesen fennálló egyéb biztosítások kezdeti biztosítási összegeit biztosítottanként az I.8.1 pontban elôírtakhoz összevontan veszi ﬁgyelembe.

I.9 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

Az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az abban meghatá- rozott biztosítási szolgáltatást teljesíti, illetve biztosítási összeget ﬁzeti ki.

I.10 BALESETBIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

Balesetbiztosítási esemény: Ha a baleset (I.2.18 pont) megtörténtétôl számított 2 éven belül a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása következik be, vagy 1 éven belül meghal.

I.10.1 A baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértôje állapítja meg a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések ﬁgyelembevételével. Más orvosszakértôi testületek döntése a biztosítót nem köti. A megállapításra legkésôbb a balesetet követô 2 éven belül kerülhet sor.

I.10.2 A kiﬁzetésre kerülô szolgáltatási összeg az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei alapján kerül meghatározásra.

I.10.3 Egy testrész többszöri sérülése miatti szolgáltatási összeg az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeinek részét képezô egészségkárosodási táblázatban foglalt, az adott testrészre megállapított egészségkárosodási mértéket nem haladhatja meg.

I.10.4 Az igény alapját képezô biztosítási esemény elôtt bármely okból már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott – nem ép

– testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

I.10.5 Amennyiben a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása a szolgáltatás alapja, úgy az csak abban az esetben téríthetô, ha az igényt még a biztosított életében bejelentették, lehetôvé téve az elbírálást.

I.11 DÍJFIZETÉS, DÍJELMARADÁS, DÍJMENTESÍTÉS

I.11.1 Díjfizetés

I.11.1.1 A biztosítási díj a biztosítónak a szerzôdés megszûnésének idôpontjáig jár, kivéve jelen a szabályzat I.7.4 pontjában foglalt esetet

– ekkor a biztosítási díj a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja szerinti díjﬁzetési gyakoriság idôtartamának végéig jár –, és a biztosító jogosult a szerzôdés szerinti költségeket a szerzôdés megszûnéséig levonni a szerzôdés számláiról.

I.11.1.2 A biztosítási díj lehet egyszeri vagy folyamatos. Egyszeri, valamint folyamatos díjﬁzetés esetén a biztosítás gyakoriság szerinti elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, minden késôbbi díj pedig elôre, annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A díjﬁzetés gyakoriságáról és módjáról az alapbiztosítás különös feltételei rendelkeznek.

I.11.1.3 Amennyiben az alapbiztosítás különös feltételei másképp nem rendelkeznek, a rendszeres, egyszeri, valamint a rendkívüli díj ﬁzethetô banki átutalással (egyedi átutalás, csoportos beszedés, bankkártya), vagy csekken.

I.11.1.4 Folyamatos díjﬁzetés esetén a biztosítási szerzôdés évfordulóján – ha a különös feltételek errôl másként nem rendelkeznek – a szerzôdônek lehetôsége van a díjﬁzetés gyakoriságának és módjának a megváltoztatására. Errôl a szándékáról írásban, a biztosí- tási évfordulót 30 nappal megelôzôen értesítenie kell a biztosítót. A díjﬁzetés gyakorisága minden esetben igazodik a biztosítási évfordulóhoz.

I.11.1.5 A díjﬁzetés gyakoriságának vagy módjának megváltoztatása a ﬁzetendô díj változását vonhatja maga után.

I.11.1.6 Az esetleges kiegészítô biztosítások díjﬁzetési módja és díjﬁzetési gyakorisága megegyezik az alapbiztosítás mindenkori díjﬁzetési módjával és díjﬁzetési gyakoriságával.

I.11.2 Díjelmaradás

I.11.2.1 Ha a szerzôdô az esedékes rendszeres vagy egyszeri biztosítási díjat nem ﬁzeti meg, a biztosító – a következményekre történô ﬁgyelmeztetés mellett – felszólítást küld, amelyben legalább 30 napos póthatáridôt tûz ki a teljesítésre. Amennyiben a szerzôdés nem alkalmas díjmentesítésre, úgy a biztosítási szerzôdés a 30 napos póthatáridô eredménytelen elteltével, a póthatáridôt követô hónap végén megszûnik. A biztosító kockázatviselése az alap- és kiegészítô biztosítások vonatkozásában az elsô elmaradt rendszeres díj esedékességi napjának 24. órájára visszamenô hatállyal szûnik meg.

I.11.2.2 Ha a szerzôdés a I.11.2.1 pontban leírtak szerint, a folytatólagos díj meg nem ﬁzetése következtében szûnt meg, a szerzôdô a megszûnés napjától számított 120 napon belül, írásban igényelheti a biztosítótól a kockázatviselés helyreállítását. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja. Nem kerül sor a helyreállításra a korábban esedékessé vált és az igény idôpontjától esedékes biztosítási díj megﬁzetésének hiányában.

I.11.2.3 Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô szolgáltatás kiﬁzetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl

– a szerzôdô tájékoztatása után – levonhatja.

I.11.2.4 A biztosító a díjelmaradás miatt bekövetkezô megszûnés esetén az esetleges rendkívüli megtakarítási számlák értékével a I.11.2.1 pont szerint elszámol.

I.11.3 Díjmentesítés

I.11.3.1 Díjmentesítésre alkalmas szerzôdés (I.2.26 pont) esetén a biztosító a biztosítást a szerzôdés megszüntetése helyett díjmentesíti. A biztosító a díjmentesítés során – a póthatáridô elteltét követô napon a Lejárati többletdíj számláról levonja az Visszavásárlási költséget (Egyszeri díjmentesítési költség). Az alapbiztosítási szerzôdésben rögzített biztosítási összege(ke)t nullára csökkenti, az esetleges kiegészítô biztosításokat megszünteti.

Díjmentesítés esetén a Kamatmentes díjszámlán lévô esetleges töredék-, illetve elôre megﬁzetett díjakat a biztosító a szerzôdô részére kiﬁzeti.

A díjelmaradás következményekénti díjmentesítés esetén a biztosító a 30 napos póthatáridôt követô elsô napon, az aznapi aktuális készpénzértéken díjmentesíti a szerzôdést.

I.11.3.2 A szerzôdô által kezdeményezett díjmentesítés esetén a díjmentesítési kérelem biztosítóhoz történô beérkezésének idôpontjában a biztosító az aznapi aktuális készpénzértéken díjmentesíti a szerzôdést. A díjmentesített szerzôdésre a díjmentesítést követô idôre a biztosító – sem az alap-, sem a kiegészítô biztosítások tekintetében – díjbeﬁzetésre nem tart igényt.

I.11.3.3 A biztosító jogosult – akár a szerzôdô, akár a biztosító által kezdeményezett – díjmentesítés után a Függelékben meghatározott, a Díjmentesített szerzôdés fenntartási költségét (I.4.5.5 pont) és Számlavezetési költséget (I.4.4.2 pont) a továbbiakban levonni.

I.11.3.4 A díjmentesített szerzôdés mindaddig fennmarad, míg a Lejárati többletdíj számlán felhalmozott tôkeösszeg fedezetet teremt a Díjmentesített szerzôdés fenntartási költségének (I.4.5.5 pont) levonására. Ha ez a tôkeösszeg nem teremt fedezetet ezen költség levonására, a biztosítási szerzôdés a szerzôdés készpénzértékének kifizetésével megszûnik.

I.11.3.5 Ha a szerzôdés nem alkalmas díjmentesítésre, úgy a biztosítás maradékjog hiányában megszûnik.

I.11.3.6 A szerzôdônek a díjmentesítés helyett joga van a biztosítás visszavásárlására (I.18 pont). Ebben az esetben a szerzôdés aktuális készpénzértéke, a visszavásárlási költség levonását követôen a Lejárati többletdíj számlán fennmaradó tôkeösszeg, valamint a rendkívüli megtakarítási számlák értéke kerül kiﬁzetésre.

I.12 MEGTAKARÍTÁS SZÜNETELTETÉSE

I.12.1 Díjrendezett szerzôdés esetén a szerzôdô a 3. biztosítási évfordulót követôen az I.1.5 pontban szereplô csatornák bár- melyikén kérheti a megtakarítási díjrész megﬁzetésének szüneteltetését. A biztosító az igény beérkezését követôen bejegyzi azt, és a bejegyzés napját követô díjﬁzetési gyakorisági fordulótól a rendszeres díjat a kockázati díjak mértékére csökkenti a szüneteltetés végéig.

I.12.2 A megtakarítási díjrész megfizetésének szüneteltetése legfeljebb 6 hónapon keresztül lehetséges, de legfeljebb az esedékes biztosítás évfordulóig.

I.12.3 A szüneteltetés a biztosítási tartam során legfeljebb három alkalommal lehetséges úgy, hogy két szüneteltetési idôszak között legalább 12 megtakarítási díjrésszel is megfizetett hónapnak kell eltelnie.

I.12.4 A szüneteltetés idôtartamának végével a biztosító a díjat a szüneteltetés elôtti nagyságára visszaállítja és errôl a szüneteltetés végét 30 nappal megelôzôen értesítést küld a szerzôdônek.

I.13 ÉRTÉKKÖVETÉS

I.13.1 Értékkövetés a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történô hozzáigazítása.

I.13.2 Folyamatos díjﬁzetés esetén a szerzôdô minden évben, az alapbiztosítási szerzôdés évfordulóján az alap- és kiegészítô biztosítások díjait növelheti (indexálhatja) a biztosító által ajánlott mértékben.

I.13.3 Amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy az indexálás során az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatási összegeinek növekedése és a szolgáltatásért ﬁzetendô díj növekedésének mértéke, aránya eltérhet egymástól. A szolgáltatási összeg emelése a szolgáltatás jellegétôl, a biztosítottnak az emelés idôpontjában érvényes életkorától és a biztosítás hátralévô tartamától is függ.

I.13.4 Az ajánlott index mértékérôl, a biztosítási díj módosításáról és az új biztosítási díjhoz tartozó biztosítási összegekrôl a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt, írásban értesíti a szerzôdôt.

I.13.5 A biztosító által ajánlott értékkövetés (index) mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított, a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig kerül alkalmazásra.

I.13.6 A biztosító által ajánlott index szerzôdô általi elfogadása – az I.4.1 pontban lévô költségek kivételével – nem kötelezô.

I.13.7 Az értékkövetés elfogadása esetén a módosított alap- és kiegészítô biztosítási összegeket és díjakat a biztosító a következôk szerint állapítja meg:

Az elôzô biztosítási évre vonatkozó teljes biztosítási díjat megnöveli az index és az elôzô biztosítási évre vonatkozó díj szorzatával. Az így létrejövô kockázati díjak növekménye, valamint a biztosított aktuális életkora és a biztosítási szerzôdésbôl hátralévô tartam alapján meghatározza a biztosítási összegek növekményét, amellyel az elôzô évi biztosítási összegeket megnöveli.

I.13.8 A megtakarítási díjrészt szintén az index mértékével növeli a biztosító.

I.13.9 Folyamatos és egyszeri díjﬁzetés esetén

• a biztosítási díjjal nem arányos költségek az ajánlott index elutasítása esetén is emelkedhetnek jelen feltételek I.4.1 pontjában foglaltak szerint a biztosító tényleges ráfordításai növekedésének mértékében; a módosult értékekrôl a biztosító az I.4.1 pontban írtak szerint tájékoztatja az ügyfeleket;

• a biztosítási díjjal arányos költségek százalékos mértéke a tartam során nem módosul.

I.13.10 Amennyiben a szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen a biztosító indexálásra vonatkozó javaslatát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító a szerzôdô által elfogadottnak tekinti. Az évfordulót követôen a szerzôdô a módosított érvényes és esedékes díjat tartozik fizetni. A visszautasítás bejelentése a szerzôdés értékkövetés nélküli fennmaradását eredményezi, a díjjal nem arányos költségek emelése nem utasítható vissza.

I.13.11 Amennyiben a szerzôdô a biztosító index mértékére vonatkozó javaslatát visszautasítja, akkor a biztosító értesítést küld számára az alap- és kiegészítô biztosításoknak az évfordulót követôen érvényes szolgáltatási összegeirôl és a ﬁzetendô biztosítási díjról.

I.13.12 Az értékkövetés itt meghatározott módszerétôl az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei eltérôen is rendelkezhetnek.

I.14 DÍJNÖVELÉSI OPCIÓ

I.14.1 Folyamatos díjﬁzetés esetén a szerzôdônek lehetôsége van a rendszeres biztosítási díjat – az alap- és kiegészítô biztosítás kockázati díjai és a biztosítási összegek változtatása nélkül – emelni úgy, hogy a megtakarítási díjrészt, vagyis a biztosítás lejárati összegét növelje. Erre a szerzôdônek akkor van lehetôsége, ha a díjnövelésre vonatkozó szándékát a következô díj esedékességét legalább 30 nappal megelôzôen az I.1.5 pontban meghatározott módon a biztosítóhoz eljuttatja.

I.14.2 A díjnövelési opcióval emelt biztosítási díj nagyságát a biztosító korlátozhatja.

I.14.3 A díjnövelési opció alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei az irányadók.

I.15 DÍJCSÖKKENTÉSI OPCIÓ

I.15.1 Folyamatos díjﬁzetés esetén a szerzôdônek a biztosítási szerzôdés 3. évfordulóját követôen lehetôsége van a rendszeres biztosítási díjat – az alap- és kiegészítô biztosítás kockázati díjai és a biztosítási összegek változtatása nélkül – csökkenteni úgy, hogy a megtakarítási díjrészt, vagyis a biztosítás lejárati összegét csökkentse. Erre akkor van lehetôség, ha a díjcsökkentésre vonatkozó szándékát a szerzôdô a következô díj esedékességét legalább 30 nappal megelôzôen írásban a biztosítóhoz eljuttatja.

I.15.2 A rendszeres biztosítási díj a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a biztosító által az alapbiztosítási szerzôdésre elvárt mindenkori minimális díjnál.

I.16 RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉS

A szerzôdônek a biztosítási szerzôdés teljes tartama alatt lehetôsége van rendkívüli díjﬁzetés teljesítésére– az alap- és kiegészítô biztosítás kockázati díjai és a biztosítási összegek változtatása nélkül – úgy, hogy az a biztosítás lejárati összegét növelje.

A rendkívüli díjakat a biztosító elkülönített számlákon (Rendkívüli megtakarítási számlák – I.3.3 pont) kezeli.

A biztosítási szerzôdésre beﬁzetésre kerülô rendkívüli díjak után a biztosító egyszeri, adminisztrációs költséget számít fel (I.4.5.6 pont).

I.17 KÖTVÉNYKÖLCSÖN

Jelen szabályzat hatálya alá tartozó alap- és kiegészítô biztosítások esetében– amennyiben errôl az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei másképp nem rendelkeznek – a biztosítási szerzôdés terhére kötvénykölcsön nem igényelhetô.

I.18 VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZ-VISSZAVÁSÁRLÁS

I.18.1 Teljes, illetve rész-visszavásárlási igény bejelentésére a biztosító erre szolgáló nyomtatványán, a szerzôdô által az ott feltett vala- mennyi kérdés maradéktalan és egyértelmû megválaszolásával, a nyilatkozat aláírásával van lehetôség.

I.18.2 A teljes, illetve a rész-visszavásárlásra vonatkozó igénybejelentés beérkezésének az idôpontja az a nap, amelyiken a jelen pontban meghatározott nyilatkozat a biztosító nyomtatványain a biztosítóhoz beérkezett.

I.18.3 A visszavásárlási vagy rész-visszavásárlási igény teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány beérkezését követô 30. napon esedékes, feltéve, ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a felfüggesztett eszközalapokra vonat- kozó szabályok másképp nem rendelkeznek.

I.18.4 Visszavásárlás

I.18.4.1 Folyamatos díjﬁzetés esetén a szerzôdés elsô évfordulóját követôen – amennyiben az elsô éves díj beﬁzetésre került –, illetve egyszeri díjﬁzetés esetén a biztosítás teljes díjának beﬁzetése után a biztosítási tartam 2. hónapjától a szerzôdô a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozatával kérheti a szerzôdése visszavásárlását.

A szerzôdés visszavásárlási összege (visszavásárlási érték) az Ügyfélérték számlán nyilvántartott aktuális készpénz érték és a Lejárati többletdíj számla, valamint az esetleges rendkívüli megtakarítási számlák visszavásárlási költ- séggel csökkentett értéke. A kalkuláció értéknapja a visszavásárlási igény beérkezésének idôpontja.

I.18.4.2 A szerzôdés visszavásárlással maradékjogok nélkül szûnik meg az I.7.5 b) pont szerint.

I.18.5 Rész-visszavásárlás

I.18.5.1 A szerzôdônek lehetôsége van írásbeli nyilatkozattal rész-visszavásárlást kezdeményezni az Azonnali hozzáférést biztosító rendkívüli megtakarítási számla terhére.

Rész-visszavásárlás esetén a biztosító a Függelékben meghatározott Rész-visszavásárlási költséget az Azonnali hozzáférést biztosító rendkívüli megtakarítási számláról levonja.

I.18.5.2 A szerzôdô az esedékes díj(ak) elmaradása, vagy díjﬁzetésre szóló felszólítás esetén a póthatáridô alatt is igényelhet rész-visszavásár- lást. Ebben az esetben a biztosító az elmaradt, esedékes biztosítási díjakat (a hátralék teljes összegét) a kiﬁzetésre kerülô összegbôl levonja.

I.19 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I.19.1 Egészségbiztosítási szerzôdés

Egészségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerzôdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülô költségek megtérítésére is.

I.19.2 Az egészségbiztosítási szerzôdéseket az élet- vagy kárbiztosítás szabályai szerint lehet kötni. Ha az egészségbiz- tosítást kárbiztosításként kötötték, úgy a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következô eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetô a biztosító mentesülését eredményezô oknak, ha a biztosított az ôt törvény alapján megilletô rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá;

b) nem terheli a biztosítottat állapot-megôrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

Az egészségbiztosításra – abban az esetben is, ha kárbiztosításként kötötték – az életbiztosítás szabályait a következô kérdésekben alkalmazni kell:

a) a biztosított részérôl szükséges hozzájárulás, ha a szerzôdô fél nem a biztosított;

b) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatát írásban bármikor visszavonhatja;

c) a biztosító kötelezettségének beállása a közlési és bejelentési kötelezettség megsértése esetén.

I.19.3 Várakozási idô

Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosított valamely tartós betegsége a szerzôdéskötéskor a biztosító által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a biztosító az egészségbizto- sítási szerzôdésben legfeljebb hároméves várakozási idôt köthet ki.

A várakozási idôbe beszámít az az idôtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelôzôen – legfel- jebb hatvan napon belül – megszûnt korábbi egészségbiztosítási szerzôdés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.

I.19.4 Felmondás egészségbiztosítás esetén

Nem tekinthetô a biztosítási kockázat jelentôs növekedésének a biztosított életkorának elôrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetôsége.

Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

I.20 A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE

I.20.1 A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

I.20.2 A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését 8 napon belül nem jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartal- mának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ebben az esetben az I.22.5 pont szerinti visszavásárlási érték kerül kifizetésre.

I.20.3 A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében követelheti a szerzôdôtôl, a képviselôjétôl, a biztosítottaktól, kedvezményezettektôl, továbbá a szolgáltatásra jogosulttól vagy bármelyiküktôl az eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.

I.20.4 A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. Az egyes biztosítási szolgáltatások teljesítéséhez szükséges okiratok felsorolását jelen szabályzat II. sz. melléklete tartalmazza.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

I.20.5 A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadtatása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért. A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.

I.20.6 A biztosítási szolgáltatás teljesítése, illetve egyéb kiﬁzetés legkésôbb az összes szükséges okmány (II. számú Melléklet) – esetleg orvosi vizsgálat eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes, feltéve, ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a felfüggesztett eszközalapokra vonatkozó szabályok másképp nem rendelkeznek.

I.20.7 A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosító orvosának véleménye alapján teljesíti. A biztosító a szolgáltatás teljesítését a biztosító orvosa által végzett felülvizsgálathoz, illetve egyéb orvosi vizsgálatokhoz kötheti.

I.21 KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

I.21.1 A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô vála- szokkal a szerzôdô és a biztosított a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló köte- lezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési kötelezettség a biztosító által vállalt kockázat nagyságát befolyásoló szerzôdésmódosításkor is terheli a biztosítottat és a szerzôdôt.

I.21.2 A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.

I.21.3 Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós koc- kázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül a biztosítási összegnek arra az összegre történô leszállítására, illetve a díj olyan emelésére tesz írásban javaslatot, amely a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna. Erre a módosításra az alap- és az esetleges kiegészítô egészség- biztosítási szerzôdések létrejöttétôl számított elsô 5 évben van lehetôség. Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, úgy a szerzôdés a módosítási javaslat közlésétôl számított 30. napra a visszavásárlási összeg kifizetésével megszûnik, feltéve, hogy a biztosító a szerzôdô figyelmét erre elôzetesen felhívta. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

I.21.4 Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna –, úgy a biztosító a díjkülönbözetet kamatmentesen visszatéríti.

I.21.5 Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a biztosító a közlési köte- lezettség sértésre vonatkozó általános szabályok (I.21 pont) szerint jár el.

I.21.6 A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek (I.22 pont).

I.21.7 A szerzôdô és a biztosított a változás bekövetkezésétôl számított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl.: név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység), továbbá az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását.

I.21.8 A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított – jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levele- zési címének, székhelyének, bejelentett e-mail címének, SMS üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/ rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módo- sításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentu- mot, ideértve az értékkövetésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

I.21.9 Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.

I.21.10 A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdés-kötéskori állandó lakhelyérôl (ország) való távozását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal, amennyiben ott legalább 3 hónapot tartózkodik, továbbá, ha a 3 hónap túllépésérôl a tartózkodás ideje alatt szerez tudomást, akkor a tudomásszerzést követô 30 napon belül. A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.

I.21.11 Amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított a változás-bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a biz- tosító mentesülésére vonatkozó szabályok (I.22 pont), és a I.21.13 pontban leírtak érvényesek.

I.21.12 Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerzôdést a 30. napra írásban a visszavásárlási összeg kifizetésével felmondhatja. Erre a módosításra, illetve felmondásra a biztosítónak a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változá- sára vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5 teljes biztosítási éven belül van lehetôsége az élet-és egészségbiztosítási szolgáltatások tekintetében. Balesetbiztosításnál a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a teljes tartam alatt mód van a szerzôdés biztosító általi módosítására, illetve felmondására.

I.21.13 Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, úgy a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon a visszavásárlás feltételei sze- rint megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

I.21.14 Ha az alap- és a kiegészítô biztosítási szerzôdések egyidejûleg több személyre vonatkoznak, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a I.21.12 és I.21.13 pontokban meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja, de a kockázatvállalásra tekintettel írásban módosító javaslatot tehet.

I.21.15 Ha az alap- és a kiegészítô biztosítási szerzôdések több személyre vonatkoznak, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

I.22 A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

I.22.1 Ha az életbiztosítási szerzôdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott visszavásárlási összeget – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kifizetni. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés ilyet tartal- maz – a biztosított örököseit illeti meg, abból a szándékos magatartást tanúsító kedvezményezett nem részesülhet.

I.22.2 A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles térí- teni, ha a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, illetve azzal összefüggésben következett be. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosítási ese- mény a biztosított (életbiztosítás esetén a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belüli) öngyilkossága, öncsonkítása vagy annak kísérlete miatt következett be – függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte-e el.

I.22.3 A biztosító mentesül a balesetbiztosítási, illetve kárbiztosítás szabályai szerint kötött egészségbiztosítási szolgál- tatás teljesítése alól, ha a bekövetkezett eseményt (balesetet, egészségkárosodást vagy betegséget) jogellenesen a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.

I.22.4 Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minôsül, ha a biztosítási esemény

• a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be, vagy

• a biztosított által nem orvosi javallatra, vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer, kábítószer következtében áll be, vagy

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, vagy

• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy

• a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.

I.22.5 Amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított közlésre, illetôleg változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem, vagy csak késedelmesen tesz eleget, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, és csak a vissza- vásárlási összeget – amennyiben a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – köteles kifizetni, kivéve, ha

• a biztosított, illetve a szerzôdô bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy

• az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Életbiztosítás és egészségbiztosítási szerzôdés esetén a közlésre vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerzôdéskötéstôl, a kiegészítô biztosítás megkötésétôl vagy az elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.

I.23 KOCKÁZATKIZÁRÁSOK

I.23.1 A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben áll:

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,

• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel,

• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal.

Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó-támadás, terrorcselekmény.

I.23.2 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett sportversenyeken, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be.

I.23.3 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.

I.23.4 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a kötéstôl számított öt éven belül bekövetkezô biztosítási ese- ményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• a biztosított szerzôdéskötéskor már meglévô állapota, súlyos betegsége, súlyos maradandó egészségkárosodása, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

• veleszületett súlyos rendellenesség, a biztosított születésével összefüggô károsodások, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

feltéve, hogy a fenti pontok esetében a biztosító a kockázat összegére tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett.

I.23.5 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a baleset-, és egészségbiztosítási eseményekre, amelyek köz- vetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel:

• öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el;

• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen biztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint;

• extrém sporttevékenység.

Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység: vízisízés, jet-ski, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hôlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitor- lázás, sárkányrepülés, ejtôernyôzés, paplanernyôzés, mûrepülés. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).

I.23.6 Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító. Helyette az alapbiztosítást érintô haláleseti szolgál- tatás esetén a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kerül kifizetésre a kedvezményezettnek.

I.24 VEGYES RENDELKEZÉSEK

I.24.1 Amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások, illetve a technikai kiegészítôk különös feltételei eltérnek a jelen szabályzattól, úgy az adott pontok esetében az azokban rögzítettek szerint kell eljárni.

I.24.2 Amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások, illetve a technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy a kiegészítô biztosítások és technikai kiegészítôk nem rendelkeznek megtakarítási díjrésszel, így nincs maradékjoguk, azaz nem díjmentesíthetôk és nem vásárolhatók vissza.

I.24.3 A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az által ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

I.24.4 Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

I.24.5 A biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (megkeresô biztosító) a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötele- zettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más megkeresett bizto- sítóhoz az e biztosító által – az I. számú Melléklet (Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató)

4. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembe vételével – kezelt és meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

I.24.6 A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mel- lékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kiﬁzetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.

I.25 ELÉVÜLÉS

A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI

II.1 HAGYOMÁNYOS ÉLETBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI

II.1.1 Hagyományos életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, amelynél a biztosító viseli a befektetés kockázatát. A biztosítási díjak befektetésre kerülô része nem a szerzôdô, hanem a biztosító választása szerint kerül befektetésre.

II.1.2 Tôke- és hozamgarancia

A biztosító a megtakarítási alapszámlákon (I.3.2 pont) kezelt tôkére évi 1% hozamot garantál. A biztosítási szerzôdés tartama alatt a technikai kamatláb a biztosító által egyoldalúan megváltoztatható annyiban, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékérôl szóló, jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

II.1.3 Hozam

Az alapbiztosítási szerzôdés megtakarítási alapszámláin kezelt tôkén elért befektetési eredmény, de legalább évi 1%, amely hozamok a szerzôdésen napi szinten jóváírásra kerülnek.

II.1.4 Többlethozam

Hagyományos életbiztosítási szerzôdések esetében a biztosító a megtakarítási alapszámlákon és rendkívüli számlákon kezelt tôkébôl képzett befektetési tartalékon – a garantált hozamon felül – elért hozam.

II.1.5 Többlethozam jóváírása

A biztosító a vagyonkezelési költség (I.4.3 pont) levonását követôen a nettó többlethozam 100%-át a biztosító a portfóliójában érvényben lévô szerzôdések között felosztja, és az így képzôdött hozamot napi szinten jóváírja.

II.2 BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI

II.2.1 Befektetési kockázat vállalása

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános befektetési szabályai az alapbiztosítás nyilvántartási számláinak befektetési módját határozza meg, és egyben kizárja az alapbiztosításra adott tôke- és hozamgaranciát.

A befektetési kockázatot a szerzôdô viseli. A pénzügyi szervezetek nem kárpótolják a szerzôdôt a befektetésekben elszenvedett veszteségekért. Szélsôséges esetben a szerzôdô megtakarításának jelentôs részét is elvesztheti. Az eszközalapok befektetési egységeinek megvásárlása – különösen rövidtávon – magában hordozza a befektetési egységek árfolyamának, így az ekképpen nyilvántartott megtakarítások értékének csökkenési kockázatát is. Hosszú távon a magasabb hozam eléréséhez magasabb kockázatot kell vállalni, a magasabb kockázat pedig azt jelenti, hogy a befektetés értéke képes nagyon gyorsan és nagymértékben megváltozni. Önmagában a múltbeli hozam nem tekinthetô az egyetlen figyelembe veendô ismérvnek. Amennyiben a megtakarításához a szerzôdô sürgôsen szeretne hozzájutni, a hosszú távú befektetések jellege miatt az idô elôtti megszûnés esetén a visszavásárlási költ- ségek mellett további veszteségek is felmerülhetnek (pl. nem realizált hozam miatti veszteség).

II.2.2 Fogalmak

II.2.2.1 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Olyan befektetési céllal kötött életbiztosítás, amelynél a biztosító a biztosítási szerzôdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezô, elkülönítetten kezelt – azonos értékû, elméleti elszámolási részekbôl (befektetési egységekbôl) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi – a szerzôdô „Befektetési program” választásától függôen, a szerzôdésben elôre meghatározott szabályok szerint.

A biztosító a befektetési egységhez kötött biztosításra sem tôke- sem hozamgaranciát nem vállal.

II.2.2.2 Eszközalap

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások – a biztosítási szerzôdésben meghatározott levonásokkal csökkentett – díjából tôkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány. A biztosító által elkülönítetten kezelt eszközcsoportok, amelyek jellegük, illetve kibocsátójuk szerint meghatározott típusú befektetési eszközöket (kötvényeket, részvényeket stb.) tartalmaznak.

Az egyes eszközalapok befektetési politikájáról a biztosító a szerzôdônek az ajánlat tétele elôtt írásos tájékoztatást ad, valamint a szerzôdés tartama alatt aktuális befektetési politikáit weboldalán is megjeleníti. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, ezáltal a várható hozamban és az ezért vállalt kockázatban különböznek egymástól. A biztosító jogosult arra, hogy egyes eltérô díjtípusokhoz (úgymint rendszeres, illetve rendszeres díjon felül ﬁzetett rendkívüli díjak) eltérô eszközalapokat tegyen elérhetôvé, illetve az ezekbe történô befektetésekre speciális szabályokat határozzon meg.

II.2.2.3 Befektetési alap

A jogszabály által meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörû forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén mûködtetett, jogi személyiséggel rendelkezô vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelô a befektetôk érdekében kezel. Jelen szerzôdés értelmezésében befektetési alap az ÁÉKBV (Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás) által kibocsátott értékpapír is.

II.2.2.4 Befektetési egység

Az eszközalapban való részesedést kifejezô elszámolási egység (unit). Segítségével megállapítható, hogy az eszközalap által meg- testesített vagyon mekkora hányada tartozik mindenkor egy adott szerzôdéshez.

II.2.2.5 Adó-visszatérítésbôl származó befektetési egység

A rendszeres és rendkívüli biztosítási díjak után a hatályos jogszabályok alapján a magyar adóhatóság által átutalt adó-visszatérítésbôl vásárolt befektetési egység.

II.2.2.6 Rendkívüli befektetési egység

A rendkívüli biztosítási díjakból vásárolt összes befektetési egység.

II.2.2.7 Árfolyam

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében az egyes eszközalapok közvetlen költséglevonásokkal (a portfóliókezeléssel járó díjak, költségek, befektetési alap jegyeinek vásárlásakor ideértendôk az alapot terhelô költségek is) csökkentett eszközértékének egy befektetési egységre esô része. Az egyes eszközalapok befektetési egységeinek vétele és eladása az aktuális árfolyamokon történik.

Az eszközalapok árfolyamát a biztosító 5 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván. A mögöttes befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének nyilvántartására vonatkozó kerekítési szabályok a biztosító eljárásától eltérhetnek. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében az árfolyamváltozásból eredô kockázatokat a szerzôdô viseli.

II.2.2.8 Hozam

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások befektetési szabályainak választása esetén a szerzôdés megtakarítási alapszámláin és rendkívüli megtakarítási számláin nyilvántartott befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelentkezô nyereség/ veszteség.

II.2.2.9 Hozamszámítás

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a hozam a befektetési egységek árfolyamváltozásában jelenik meg.

II.2.2.10 Befektetési összetétel

Befektetési lehetôségek, amelyek meghatározott arányban tartalmazzák az érintett szerzôdés esetében elérhetô, a Befektetési egysé- gekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó általános befektetési szabályok mellékletében meghatározott eszközalapokat. Az egyes befektetési összetételek különbözô kockázati és várható hozamszinteket képviselnek. Az alapbiztosítási szerzôdés megtakarítási alapszámláira és rendkívüli megtakarítási számláira beérkezô összeg befektetésének idôpontjában a megtakarítási alapszámlákra illetve a rendkívüli megtakarítási számlákra érvényes befektetési összetétel határozza meg az összeg eszközalapok közötti felosztásának arányát. A befektetési összetétel nem befolyásolja a számlákon már befektetett összeg eszközalapokon belüli értékének arányát (kivéve II.2.6 pont), ezért a számlákon belül az egyes eszközalapokban nyilvántartott egységek értéke az érvényes befektetési összetételben meghatározott arányoktól eltérhet.

II.2.2.11 Értékelési nap

Minden olyan nap, amikor a befektetési egységek árfolyama megállapításra kerül. Erre az értékelésre lehetôség szerint minden munkanapon, de hetenként legalább egyszer sor kerül.

Az értékelési napok gyakorisága, illetve azok elmaradása biztosítótól független alapkezelôi vagy kibocsátói döntéstôl, illetve kereskedési szünnapoktól, valamint az eszközalap esetleges felfüggesztésétôl függôen változhat.

II.2.2.12 Eszközalap nettó eszközértéke

Az eszközalaphoz tartozó befektetett eszközök értékének és az eszközalapot (közvetlenül vagy közvetve) terhelô költségeknek, így különösen a Vagyonkezelési költség a különbözete.

II.2.2.13 Illikvid eszköz

Az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfo- lyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

II.2.2.14 Eszközalap felfüggesztés

Az a biztosítói cselekmény, amikor az ügyfelek érdekében a biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti.

II.2.2.15 Szétválasztás

Ha egy eszközalapban az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselô eszközök váltak illikviddé, az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 30 napon belül a biztosító – a szerzôdô felek közötti egyenlô elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokra bontja.

II.2.3 A megtakarítási alapszámlák és rendkívüli megtakarítási számlák mûködése befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás esetén

II.2.3.1 A megtakarítási alapszámlák (I.3.2 pont) befektetési formája, befektetési összetétele minden esetben azonos. A szerzôdô a biztosítási tartam során a befektetési egységek átcsoportosítását a megtakarítási alapszámlákra együttesen kérheti.

A biztosító az alapbiztosítás megtakarítási alapszámláira és rendkívüli megtakarítási számláira beérkezô összegeket jelen szabályzatban meghatározott feltételek alapján a szerzôdô által választott befektetési összetételnek megfelelôen megosztva fekteti be az eszköz- alapokba. Az adott eszközalapba történô befektetés az eszközalap befektetési egységeinek megvásárlását jelenti. A biztosító a megtakarítási alapszámlákat a befizetett díjjal esedékességkor, míg a rendkívüli megtakarítási számlákat a befizetett díjjal akkor növeli meg, amikor az a szerzôdésre azonosítható módon beérkezik (az általános személybiztosítási feltételekben (I. fejezet) megállapított módon és a Függelékében meghatározott mértékben csökkentve az esedékes költségekkel). A számlák növekményét a biztosító az ezt követô értékelési napra vonatkozó árfolyamon fekteti be, az elszámolásra akkor kerül sor, amikor ez az árfolyam ismertté válik.

II.2.3.2 Az érvényes alap- és kiegészítô biztosítások, valamint technikai kiegészítôk szabályaiban és a Függelékben meghatározott költségek

– kivéve a Szerzôdéskötési költség (I.4.2 pont), az Adminisztrációs költség (I.4.4.1 pont) és a kockázati díjak –, illetve a számlákról kiﬁzetendô szolgáltatások teljesítésére szolgáló fedezet megteremtése a megfelelô számú befektetési egység eladásával történik.

II.2.3.3 A biztosítónak jogában áll új eszközalapokat létrehozni és már mûködôket megszüntetni. Eszközalapok megszüntetésére külö- nösen, de nem kizárólagosan, akkor kerül sor,

a) ha egy adott eszközalap már nem mûködtethetô gazdaságosan (pl. irreális árfolyammozgások történnek a piacon, veszélybe kerül az eszközalapba fektetô szerzôdôk pénze),

b) ha a mögöttes alap megszûnése vagy beolvadása következményeként a korábban közzétett befektetési politika tarthatatlanná válik,

c) ha annak ellenére, hogy az eszközalap gazdaságosan mûködtethetô, jogszabályi változás vagy más elôírás azt megtiltja.

d) ha az eszközalap-felfüggesztés idôtartama hosszabbítással együtt meghaladja a 2 évet és az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg. Eszközalap megszüntetése kibocsátói vagy felügyeleti döntés alapján is történhet. Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a következôképpen jár el:

II.2.3.3.1 Ha a biztosító az eszközalap jövôbeni megszüntetését eredményezô tényeket, információkat kellô idôben megkapja a kibocsá- tótól, a forgalmazótól vagy a Felügyelettôl, a megszüntetésrôl írásban értesíti azon ügyfeleit, akiknek a megszûnô eszközalap(ok) ban befektetésük van. Az írásbeli értesítésnek legalább a megszüntetést megelôzô 30. napon meg kell érkeznie a szerzôdôhöz. Amennyiben a szerzôdô ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett bizonyítható módon e-mailben is megküldheti a szerzôdônek. A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerzôdôt az eszközalap megszüntetésének tényérôl, idejérôl és arról, hogy a szerzôdô a megszüntetést megelôzô 8. napig jogosult nyilatkozni, hogy a megszûnô eszközalapban befektetett pénzösszegeket a biztosító melyik eszközalapba helyezze át költségmentesen. Amennyiben a szerzôdô a megadott határidôig nem nyilatkozik, a biztosító az eszközalap megszüntetés idôpontjában a megszûnt eszközalapban elhelyezett összeget az általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezi át költségmentesen.

II.2.3.3.2 Ha a biztosító külsô kényszerítô körülmény miatt ügyfelei befektetéseinek megóvása érdekében valamely eszközalap azonnali hatályú vagy olyan idôben történô megszüntetésérôl dönt, ami miatt a szerzôdôket nem tudja a II.2.3.3.1 pontban írt határidôben értesíteni, köteles utólag, legfeljebb azonban az eszközalap megszüntetését követô 10 munkanapon belül írásban értesíteni azon szerzôdôit, akiknek a megszüntetett eszközalap(ok)ban befektetésük van. Amennyiben a szerzôdô ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett bizonyítható módon e-mailben is megküldheti a szerzôdônek. A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerzôdôt az eszközalap megszüntetésének tényérôl, idejérôl és arról, hogy a biztosító a megszûnt eszközalapban elhelyezett összegeket melyik, általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezte át. A biztosító egyben tájékoztatja szerzôdôit arról is, hogy a legkisebb kockázatú eszközalapba történt áthelyezéstôl számított 15 napon belül a szerzôdô jogosult egy alkalommal költségmentesen a befektetési egységek átcsoportosítását kezdeményezni.

II.2.3.4 Az eszközalap felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések

II.2.3.4.1 Jelen pont alkalmazásában átirányítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerzôdéses elnevezésétôl –, amikor a biztosító a szerzôdô által beﬁzetendô jövôbeli díjakat más, a szerzôdô eredeti rendelkezésétôl eltérô eszközalapba fekteti jogszabályi, szerzôdési vagy szerzôdôi rendelkezés miatt. Jelen pont alkalmazásában átcsoportosítás kife- jezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerzôdéses elnevezésétôl –, amikor a biztosító a szerzôdô által már beﬁzetett és a biztosító által már befektetett díjakat más, a szerzôdô eredeti rendelkezésétôl eltérô eszközalapba fekteti jogszabályi, szerzôdési vagy szerzôdôi rendelkezés miatt.

II.2.3.4.2 A biztosító az ügyfelek érdekében felfüggeszti az eszközalapot, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve az ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményrôl való tudomásszerzését követôen haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontja) visszamenô hatállyal, amely értékelési napot megelôzôen az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

II.2.3.4.3 A biztosító az eszközalap-felfüggesztés végrehajtásával, a szétválasztással, valamint annak megszüntetésével egyidejûleg ﬁgyelem- felhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, és folyamatosan naprakészen tartja az ügyfeleinek szóló alábbi tájékoztatást:

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottsága, végrehajtása, annak indoka, az eszközalap felfüggesztés kezdô idôpontja, a biztosítási szerzôdést és annak teljesítését érintô következményeket (ideértve különösen az ügyfeleket érintô befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és a díjak érvényesítésének szabályait);

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését, annak indokát, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerzôdést és annak teljesítését érintô következményeit.

II.2.3.4.4 Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a jövôbeli biztosítási díjak felfüggesztett eszközalapról való átirá- nyítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintô ügyfélrendelkezések (így különösen, de nem kizáróla- gosan: átváltás, rendszeres pénzkivonás, rész-visszavásárlás, átcsoportosítás, stb.) nem teljesíthetôek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerzôdô részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követôen a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerzôdô az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követôen ismételten rendelkezést ad. Amennyiben a szerzôdô nem ad ismételt rendelkezést, a felfüggesztés alatt tett rendelkezéseket a biztosító nem teljesíti. Ha a szerzôdô a felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozó ügyfélrendelkezést ad, a biztosító ôt haladéktalanul (ﬁgyelembe véve azt a csatornát, melyen az ügyfél a rendelkezését leadta) tájékoztatja az ügyfélrendelkezés sorsáról a fenti ren- delkezések ﬁgyelembevételével.

II.2.3.4.5 Amennyiben a beﬁzetett díjat a szerzôdés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meg- haladja, a II.2.3.4.4 pontban írt határidôig a biztosító tájékoztatja a szerzôdôt, hogy a beﬁzetett és elkülönített díjat melyik másik, fel nem függesztett, az adott életbiztosítási termék legkisebb kockázatú eszközalapjába csoportosítja át az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 45. naptól, valamint, hogy a szerzôdô a beﬁzetett és elkülönített díj tekintetében ettôl eltérô cél eszköz- alap alkalmazásáról milyen formában és határidôkkel rendelkezhet. A fentiek nem érintik a szerzôdô késôbbi átcsoportosításhoz való jogát.

II.2.3.4.6 Az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás a szerzôdô díjﬁzetési kötelezettségét, valamint a biztosító szolgáltatási kötelezettségét

– a jelen fejezetben foglalt korlátozásokkal – nem érinti.

II.2.3.4.7 Az eszközalap-felfüggesztés idôtartama

II.2.3.4.7.1 Az eszközalap-felfüggesztés idôtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését a felfüggesztés idôtartamának lejáratát legalább 15 nappal megelôzôen, ﬁgyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejûleg megküldi a Felügyelet részére.

II.2.3.4.7.2 A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés idôtartamának lejártát követôen;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszûnésérôl való tudomásszerzését követôen; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

II.2.3.4.7.3 Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés II.2.3.4.7.2 pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg továbbra sem, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

II.2.3.5 Amennyiben a biztosító felfüggeszti azt az eszközalapot, amelyben a szerzôdônek befektetése van, a biztosítási szolgáltatásokat, illetve a szerzôdô visszavásárlási igényét a biztosító az alábbi korlátozásokkal teljesíti:

II.2.3.5.1 Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése – Lejárat

Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerzôdésben meghatározott idôpont elérése (lejárat), mint biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerzôdô befektetései aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek ﬁgyel- men kívül hagyásával állapítja meg. Ha az eszközalap nettó eszközértéke, illetve a befektetési egységek árfolyama az eszközalap felfüggesztésének megszûnését követôen megállapítható, a biztosító a felfüggesztés megszûnését követô 15 napon belül köteles a szerzôdônek kiﬁzetni a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeknek a felfüggesztés megszûnését követô elsô ismert árfo- lyamon kiszámított értékét.

II.2.3.5.2 Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése – Haláleseti szolgáltatás

A biztosító haláleseti szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerzôdô befektetéseinek aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelôzô utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerzôdés szerinti kiﬁzetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is ennek megfelelôen, azonban biztosítottanként a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek tekintetében legfeljebb 30 millió Ft összeghatárig teljesíti. Az eszközalap felfüggesztés megszüntetését követô 15 napon belül a felfüggesztés megszüntetését követô elsô ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendô szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kiﬁzetett összeget, akkor a különbözetet utólag kiﬁzeti.

II.2.3.5.3 Teljes visszavásárlás teljesítése felfüggesztett eszközalap tekintetében

Amennyiben a szerzôdô teljes visszavásárlást kíván végrehajtani, és a visszavásárlás felfüggesztett eszközalapot is érint, a biztosító a II.2.3.5.1 pontban foglaltak szerint, a lejárati kiﬁzetésnél alkalmazott szabályok szerint jár el.

II.2.3.5.4 Eszközalap felfüggesztés esetén rész-visszavásárlás nem teljesíthetô a felfüggesztéssel érintett eszközalapra a felfüggesztés idôtartama alatt.

II.2.3.5.5 Szétválasztás

II.2.3.5.5.1 Amennyiben a biztosító az eszközalapot szétválasztja, a szétválasztás végrehajtásával egyidejûleg a nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszûnik és az önálló eszközalapként mûködik tovább.

II.2.3.5.5.2 Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül.

Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerzôdéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

II.2.3.5.5.3 A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az arra vonatkozó szabályok szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját kell tekinteni.

II.2.3.5.5.4 A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszûnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfe- lenként olyan arányban kell az illikvid és a nem illikvid eszközalapokat tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és a nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.

II.2.3.5.5.5 Amennyiben a biztosító szétválasztásról rendelkezik, a biztosító felfüggesztésrôl szóló tájékoztatási kötelezettsége kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

II.2.3.6 A szerzôdônek a biztosító honlapján vagy telefonos ügyfélszolgálatán keresztül napi tájékozódási lehetôsége van a befektetés elhelyezésérôl, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékérôl. A biztosító ezen túlmenôen az eszközalapjait érintô minden, e fejezetben leírt változásról honlapján is értesíti ügyfeleit.

II.2.3.7 A biztosító biztosítási évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerzôdôt az életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl és a visszavásárlási összegrôl (Éves értesítô, I.2.19 pont).

II.2.3.8 Az eszközalapokban befektetett eszközök folyamatos forgalmazásának átmeneti szüneteltetésérôl (pl. nemzeti ünnep) a biztosító a honlapján értesíti a szerzôdôket. Szüneteltetés idôtartama alatt a befektetési egységek meg- vásárlására, illetve eladására nincs lehetôsége.

II.2.3.9 Amennyiben valamely eszközalap mögöttes alapja kapcsán olyan változásról értesül a biztosító, amely változás nem érinti annak kockázati besorolását és alapvetô célját, akkor a biztosító a szerzôdôket az eszközalap meg- változott befektetési politikájáról honlapján keresztül értesíti. Ha az eszközalapokat érintô változás érinti azok kockázati besorolását és alapvetô célját, a biztosító a II.2.3.3 pontban írtak szerint jár el.

A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerzôdési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetôségének vagy megfelelôségének megváltozása miatt nem lehetséges.

A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatályba lépését megelôzôen legalább hatvan nappal

– az alábbi bekezdésben meghatározottak szerint – tájékoztatja, ha azonban a bekezdésben meghatározott körülmények ezt nem teszik lehetôvé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésôbb a változás bekövetkezésétôl számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé, az érintett ügyfeleket pedig írásban vagy elektronikus úton értesíti.

Ha az eszközalapokat érintô változás érinti azok kockázati besorolását és alapvetô célját, a biztosító az érintett eszközalapot a II.2.3.3 pontban írtaknak megfelelôen megszünteti.

II.2.4 A megtakarítási alapszámlák és rendkívüli megtakarítási számlák aktuális értékének kiszámítása

II.2.4.1 A megtakarítási alapszámlák és rendkívüli megtakarítási számlák aktuális értékének kiszámítása az alapbiztosítás a megtakarítási alapszámlákról és rendkívüli megtakarítási számlákról kiﬁzetendô szolgáltatási összegek vagy egyéb kiﬁzetések meghatározásához szükséges aktuális számlaérték kiszámítása mindenkor az igény vagy bejelentés biztosítóhoz történô beérkezését követô értékelési napon érvényes árfolyamok szerint történik.

II.2.4.2 Ha az alapbiztosításra vonatkozóan a lejárati szolgáltatás kivételével bármilyen kiﬁzetésre vonatkozó igény érkezik a biztosítóhoz, és a biztosítási esemény idôpontjában befektetési egységekhez kötött életbiztosításra vonatkozó általános befektetési szabályok vannak érvényben, akkor a kiﬁzetések összegének megállapításához a megtakarítási alapszámlák és rendkívüli megtakarítási számlák értékét a biztosító a következôképpen állapítja meg: a számlák értéke a befektetési egységek a kiﬁzetésre vonatkozó igény, illetve a biztosítási esemény bejelentésének a biztosítóhoz történô beérkezése napján érvényes befektetési egység darabszámának és a beérkezést követô értékelési napra vonatkozó árfolyamának szorzata.

Lejárati szolgáltatás esetén az elszámolás idôpontja a lejárat idôpontja.

II.2.5 Hozamszámítás

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a hozam a befektetési egységek árfolyamváltozásában (nyereség/veszteség) jelentkezik. A biztosító a befektetési egységek árfolyamváltozásának hatását értékelési naponként átvezeti a szerzôdô számláján. Ennek megfelelôen jóváírásra kerül az elôzô értékelési nap óta megszolgált hozam.

II.2.6 Befektetési összetétel választása, változtatása

II.2.6.1 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás általános befektetési szabályainak választása esetén a szerzôdô választja ki az általa kívánt befektetési összetételt, jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint.

II.2.6.2 A szerzôdô a biztosítóhoz levélben megküldött vagy az Ügyfélszolgálati irodákban leadott, a biztosító erre szolgáló nyomtatványán tett írásbeli nyilatkozatával, illetve telefonon a Contact Centeren keresztül, Online Ügyfélszolgálaton keresztül, faxon érkezett kérelem alapján befektetéseit áthelyezheti egy általa kívánt másik, aktuálisan választható befektetési összetételbe. A befektetési egységek átcsoportosítására Online Ügyfélszolgálaton keresztül csak abban az esetben van lehetôség, ha a szerzôdô a biztosítóval Online Ügyfélszolgálati szerzôdést köt. A biztosító a kérelem beérkezését követôen azonosítja és bejegyzi a változtatási igényt, és az ezt követô értékelési napra vonatkozó árfolyamon lép érvénybe az újonnan választott befektetési összetétel, az elszámolásra akkor kerül sor, amikor az árfolyam ismertté válik. A szerzôdô által kezdeményezett befektetési egységek átcsoportosítása esetén az új befektetési összetétel hatályba lépésekor a számláról a Befektetési egységek átcsoportosításának költsége kerül levonásra. Ennek érvényes mértékét a Függelékben és módosításaiban található aktuális költséglista tartalmazza. Amennyiben a biztosítóhoz egy értékelési napra vonatkozóan több, ellentmondó átcsoportosítására vonatkozó nyilatkozat érkezik be, akkor a biztosító a befektetési egységek átcsoportosítását nem hajtja végre.

II.2.7 A befektetési mód változtatása

A 10 éves vagy annál hosszabb tartamú szerzôdések esetében a szerzôdés utolsó 5 évében, a 10 évnél rövidebb tartamú szerzôdések esetében a szerzôdés utolsó 3 évében a szerzôdô az évfordulót megelôzôen 60 nappal a biztosítóhoz beérkezô írásbeli igényével a biztosítási évfordulóra a befektetési egységekhez kötött befektetési módot megszûntetheti és a biztosítási szerzôdés befektetési módját hagyományos befektetésre változtathatja. Ekkor a biztosítási szerzôdés hagyományos megtakarítási szerzôdéssé válik, és jelen szabályzat II.1. pontjában szereplô befektetési és hozamszámítási szabályai lépnek érvénybe, beleértve II.1.2 pontban meghatározott garantált hozam számítását.

III. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

III.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az alapbiztosítási szerzôdésre vonatkozó különös feltételekben nem rendezett kérdésekben jelen szabályzat I. és II. fejezete az irányadó.

III.1.1 Jelen alapbiztosítás nyugdíjbiztosítás (tartamos életbiztosítás).

Jelen biztosítás folyamatos díjﬁzetéssel köthetô.

III.2 NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS MEGHATÁROZÁSA

A nyugdíjbiztosítás jogszabály szerint olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíj- biztosítási szerzôdés egész tartama alatt a biztosított jogosult (ideértve az adó-visszatérítésre jogosító beﬁzetések terhére eszközölt visszavásárlást és rész-visszavásárlást is), és a biztosító szolgáltatását:

• a biztosított halála, vagy

• a biztosítottnak a magyar társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosult- ságának megszerzése, vagy

• a biztosított egészségi állapotának az erre illetékes magyar hatóság által megállapított, legalább 40%-os mértéket elérô káro- sodása – feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerzôdés létrejöttének idôpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem) –, vagy

• a lejárati szolgáltatás a szerzôdés létrejöttekor Magyarországon érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki.

III.3 BIZTOSÍTOTT

Az alapbiztosítási szerzôdés biztosítottja lehet a szerzôdés megkötésekor legalább 18 éves és a szerzôdéskötéskori öreg- ségi nyugdíjkorhatárnál legalább 5 évvel fiatalabb azon természetes személy,

• aki saját jogán nem nyugdíjas,

• semmilyen, a megváltozott munkaképességhez kapcsolódó ellátásban (így különösen, de nem kizárólagosan, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban) nem részesül, illetve annak megállapítása nincs folyamatban,

• akit a biztosító biztosítottként elfogad.

III.3.1 Jelen alapbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítô biztosítások biztosítottjaként társbiztosított (I.5.4 pont) felvételére nincs lehetôség.

III.3.2. Amennyiben a biztosított életkora által meghatározott nyugdíjbiztosítási tartam 10 évnél rövidebb, úgy a megtakarítási idôszak csak abban az esetben lehet elegendô a szerzôdô igényeinek megfelelô nagyságú nyugdíj elô-takarékossági összeg felhalmozásához, ha a szerzôdô az aránylag rövid tartam alatt viszonylag nagy összegû megtakarítási díjrész (I.2.23. pont) megﬁzetését vállalja. Az optimális megtakarítási díjrész meghatározására a szerzôdônek az igényfelmérés során nyílik lehetôsége.

III.4 KEDVEZMÉNYEZETT

Jelen biztosítási szerzôdés minden – a biztosított életében esedékes – szolgáltatására a biztosított, a haláleseti szolgáltatásra pedig a kedvezményezett, annak hiányában a biztosított örököse jogosult.

III.5 VÁRAKOZÁSI IDŐ

III.5.1 A biztosító a jelen különös feltételek III.6.3–III.6.4 pontjaiban meghatározott biztosítási események vonatko- zásában a kockázatviselés kezdetétôl számított 6 havi várakozási idôt alkalmaz, kivéve a várakozási idôn belül bekövetkezô balesettel (I.8.3 pont) összefüggô biztosítási eseményeket.

III.5.2 Amennyiben a biztosítás orvosi vizsgálattal jön létre, úgy a halálesti szolgáltatás (III.6.4 pont) tekintetében a biztosító eltekint a várakozási idô alkalmazásától.

III.5.3 Amennyiben a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetétôl számított 6 hónapon belül következik be, úgy a biztosító az I.8.2 pont szerinti összeget ﬁzeti ki és ezzel a biztosítás megszûnik.

III.6 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

A kockázatviselés hatálya alatt bekövetkezô biztosítási események és a szolgáltatások:

III.6.1 Lejárati, azaz öregségi nyugdíjszolgáltatás

III.6.1.1 Biztosítási esemény: a szerzôdés létrejöttekor Magyarországon érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi elérése.

III.6.1.2 A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja: a szerzôdés létrejöttekor hatályos jogszabályok szerint érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napja, feltéve, hogy a biztosítás még érvényesen fennáll.

III.6.1.3 Szolgáltatás: a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a megtakarítási alapszámlák, az Adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számla, és az esetleges rendkívüli megtakarítási számlák lejárat idôpontjában érvényes aktuális, együttes értékét – a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdésre vonatkozó általános befektetési szabályok szerinti elszámolással – ﬁzeti ki.

III.6.2 Saját jogú nyugdíjellátási szolgáltatás

III.6.2.1 Biztosítási esemény: a saját jogú öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése, feltéve, hogy azt még a biztosított életében a biztosítónak bejelentették, valamint hogy a biztosítás még érvényesen fennáll.

III.6.2.2 A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja: az illetékes hatóság által kiállított nyugdíjmegállapító határozat biztosítóhoz történô bejelentésének napja, feltéve, hogy a határozat még a szerzôdés tartama alatt jogerôre emelkedik.

III.6.2.3 Szolgáltatás: a biztosítási esemény bejelentésekor a biztosító a megtakarítási alapszámlák, az Adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számla, és az esetleges rendkívüli megtakarítási számlák bejelentés idôpontjában érvényes aktuális, együttes értékét – a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdésre vonatkozó általános befektetési szabályok szerinti elszámolással – ﬁzeti ki.

III.6.3 Megváltozott munkaképességhez kapcsolódó szolgáltatások

III.6.3.1 Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezô, az illetékes hatóság által jogerôsen megállapított, leg- alább 40%-os maradandó egészségkárosodása, amennyiben azt még a biztosított életében a biztosítónak bejelentették, valamint hogy a biztosítás még érvényesen fennáll.

III.6.3.2 A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja: az egészségkárosodást megállapító határozat biztosítóhoz történô beérkezésének napja, feltéve hogy a határozat jogerôre emelkedik.

III.6.3.3 Mérsékelt egészségkárosodás: Az illetékes hatóság által megállapított egészségkárosodás mértéke eléri a 40%-os, de nem haladja meg a 69%-os mértékét.

III.6.3.4 Szolgáltatás: a biztosítási esemény bejelentésekor a biztosító a megtakarítási alapszámlák, az Adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számla, és az esetleges rendkívüli megtakarítási számlák bejelentés idôpontjában érvényes aktuális, együttes értékét – a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdésre vonatkozó általános befektetési szabályok szerinti elszámolással – ﬁzeti ki.

III.6.3.5 Fokozott egészségkárosodás: Az illetékes hatóság által megállapított egészségkárosodás mértéke eléri vagy meghaladja a 70%-os mértéket.

III.6.3.6 Szolgáltatás: a biztosítási esemény bejelentésekor a biztosító a) a fokozott egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összeg- nek a biztosítási esemény idôpontjában aktuális értékét, valamint b) a megtakarítási alapszámlák, az Adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számla, és az esetleges rendkívüli megtakarítási számlák bejelentés idôpontjában érvényes aktuális, együttes értékét – a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdésre vonatkozó általános befektetési szabályok szerinti elszámolással – ﬁzeti ki.

III.6.4 Haláleseti szolgáltatás

III.6.4.1 Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkezô halála.

III.6.4.2 A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja: a haláleset idôpontja.

III.6.4.3 Szolgáltatás: a biztosítási esemény bejelentésekor a biztosító a) a halálesetre meghatározott biztosítási összegnek a biztosítási ese- mény idôpontjában aktuális értékét, valamint b) a megtakarítási alapszámlák, az Adó-visszatérítés kezelésére szolgáló számla, és az esetleges rendkívüli megtakarítási számlák bejelentés idôpontjában érvényes aktuális, együttes értékét – a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdésre vonatkozó általános befektetési szabályok szerinti elszámolással – ﬁzeti ki.

III.7 SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

III.7.1 Amennyiben a III.6.1 pont és III.6.2 pont szerinti biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerzôdés létrejöttétôl a biztosítási szol- gáltatás teljesítéséig nem telt el 10 év, akkor a biztosító a szolgáltatást nem csökkenô összegû, meghatározott tartamú járadékként ﬁzeti ki, amely járadékot az esemény bekövetkeztét követôen legalább a szerzôdés létrejöttétôl számított 10. év végéig vagy a biztosított korábbi haláláig folyósítja.

III.7.2 Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az érvényes adójogszabályi rendelkezésekben megállapított minimális járadékszolgáltatási összeget nem éri el, úgy a járadékszolgáltatás – a szerzôdés létrejöttétôl számított 10. év letelte elôtt

– egy összegben is teljesíthetô.

III.7.3 Jelen feltételek III.6.3 és III.6.4 pontjában meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a szolgáltatást egy összegben ﬁzeti ki.

III.7.4 Jelen feltételek III.6.1, III.6.2, III.6.3 és III.6.4 pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatások közül csak egy teljesíthetô, és ezzel a kockázatviselés megszûnik. Több, egyidejûleg bejelentett és igazolt biztosítási esemény esetén az azokra vonatkozó biztosítási szolgáltatások közül a legnagyobb összegû kerül kiﬁzetésre.

III.7.5 A szerzôdés lejártával jelen feltételek III.6.2, III.6.3 és III.6.4 pontjában felsorolt összes szolgáltatásra való jogosultság megszûnik.

III.7.6 A szolgáltatási igény esedékességének napja az a nap, amikor a biztosítóhoz a biztosítási esemény bekövetkezését és idôpontját igazoló, és a kiﬁzetéshez szükséges minden egyéb, a szerzôdéses feltételekben felsorolt dokumentum beérkezik.

III.7.7 A biztosító bármelyik biztosítási esemény utáni szolgáltatásának teljesítését követôen sem kerülhet még egyszer kiﬁzetésre a megtakarítási alapszámlák aktuális értéke.

III.8 RÉSZ-VISSZAVÁSÁRLÁS

Jelen alapbiztosítás esetében rész-visszavásárlás a megtakarítási alapszámlák és az Adókedvezményre jogosító rendkívüli megtaka- rítási számla terhére nem igényelhetô.

III.9 A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

A biztosító kockázatviselése megszûnik a jelen feltételek III.6 pontjában felsorolt biztosítási események bekövetkezése napjának

24. órájakor, illetve az I.7.5 pont szerinti megszûnések eseteiben. A biztosító számlaértékek kiﬁzetésének vonatkozásában az I.7.7 pont szerint számol el.

III.10 MARADÉKJOG

Jelen biztosítási szerzôdésen keletkezett maradékjogok a biztosítottat illetik.

III.11 KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

Jelen alapbiztosítási szerzôdéshez – a biztosító mindenkori rendelkezései szerint meghatározott – kiegészítô biztosítások, illetve technikai kiegészítôk köthetôk.

III.12 JÁRADÉKFIZETÉSI SZABÁLYOK

III.12.1 Amennyiben a biztosított a jelen feltételek III.6.2 pont szerinti saját jogú nyugellátás szolgáltatási összegét járadékszolgáltatás formájában kívánja igénybe venni, úgy a szolgáltatás esedékességének idôpontjában járadékszolgáltatást igényelhet a biztosítónak az igénylés idôpontjában érvényes járadékszolgáltatási feltételei szerint.

III.13 ÜGYFÉLBÓNUSZ

III.13.1 Érvényes (életben lévô) biztosítási szerzôdés lejáratát megelôzô utolsó biztosítási évfordulóján egyszeri ügyfélbónusz kerül jóvá- írásra a szerzôdés Ügyfélérték számláján a Függelékben meghatározott biztosítási tartamtól függôen.

Amennyiben az utolsó biztosítási évforduló egybeesik a szerzôdés lejáratával, úgy az ügyfélbónusz a lejáratkor, a szolgáltatás részeként kerül kiﬁzetésre.

Az egyszeri ügyfélbónusz nagysága egyenlô a biztosítási tartam során beﬁzetett legalacsonyabb havi – havi díjﬁzetési gyakoriság- tól eltérô díjﬁzetés esetén a legalacsonyabb egy hónapra esô – teljes díj 12-szeresének Függelékben meghatározott százalékával (mértékével).

III.13.2 Az ügyfélbónusz nem kerül jóváírásra, ha az alábbi körülmények vagy események bármelyike bekövetkezik az ügyfélbónusz elszámolásának esedékességéig (III.13.1 pont):

• díjnemﬁzetés miatti megszûnés,

• megtakarítás szüneteltetése,

• díjmentesítés,

• a biztosítási szerzôdés visszavásárlása,

• az III.6.2, III.6.3 és III.6.4 pontok szerinti biztosítási események.

III.13.3 A Szerzôdéskötési költség az I.4.2 pontban meghatározott költségek fedezetén túlmenôen az ügyfélbónusz jóváírásának alapját is biztosítja.

I. sz. Melléklet

Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató,

amely az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi

Érvényes: 2018. február 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. vonatkozó biztosítási szabályzatai részletes tájékoztatást adnak a biztosítási szerzôdés részletes jellemzôirôl, a feleket az adott szerzôdés szabályai szerint megilletô jogokról és kötelezettségekrôl, továbbá – amennyiben a kiválasztott biztosítás szempontjából jelentôséggel bírnak – az egyes befektetési kockázatokról. A szerzôdô minden esetben lehetôséget kap arra, hogy alaposan áttanulmányozza a biztosítás általános, különös – és szükség szerint kiegészítô – feltételeit, valamint életbiztosítás esetén a terméktájékoztatót, a szolgáltatások várható adatait, és ezek ismeretében kösse meg biztosítási szerzôdését.

1. A BIZTOSÍTÓ ADATAI

1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja. A társaságot a Fôvárosi Törvényszék, mint Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44.

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2 Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank

1.3 Ügyfélszolgálat:

Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0–0.

Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx.xxxx Telefonszám: (x00) 0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

1.4 A biztosító köteles évente jelentést közzétenni ﬁzetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

2. PANASZKEZELÉS

2.1 Az ügyfél jogosult a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, tele- fonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô az ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapon: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe, és nyitvatartási ideje a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000 (hétfôn 8–20 óráig, egyéb munkanapokon 8–18 óráig).

Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf.: 245.

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000

d) elektronikus úton: xxx.xxxxx.xx honlapon elhelyezett on-line panaszbejelentô lapon vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen. E-mailen biztonsági okokból csak általános információkat adunk, a panaszra adott érdemi választ postai úton küldjük meg.

e) adatkezelési ügyben (elektronikus levélben): xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

1/M1

2.2 A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minôsülô ügyfél1 az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

3. JOGORVOSLATI FÓRUMOK

3.1 A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest, Pf.: 172.

Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

Bíróság:

A fogyasztó és a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

3.2 A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvé- delmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf.: 777. Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: (x00) 0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22. E-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx.

A biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton küldi ki.

A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

3.3 Fogyasztónak nem minôsülô ügyfél esetén:

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

4. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

A biztosító a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján biztosítási titoknak minôsülô adatokat kezel. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. Az adattovábbítási nyilvántartás- ban szereplô adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi adatokat vagy az adatvédelmi törvény szerinti különleges adatokat 20 év elteltével törölni kell.

4.1 Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

1. Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.

2/M1

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a bizto- sítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatá- rozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíróság- gal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvény- nyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megál- lapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) ﬁóktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar

3/M1

jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus–malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-meg- állapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kiﬁzetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben2 meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját..

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehaj- tásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140.. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasz- tásával, terrorizmus ﬁnanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus ﬁnanszírozása megelôzésérôl és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

2. A hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény.

4/M1

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiz- tosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) ﬁóktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo- dásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Info tv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f ) és j) pontjai, illetve a

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

4.2 A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok Bit. 147. §

(1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Info tv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

4.3 A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek Bit. 148. §

(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben

5/M1

foglalt Megállapodás 1. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

(3) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek Bit. 148/A. §

(1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx) ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetôségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

4.4 Az EU-s kifizetôi adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek Art.3 31. §

(2) A munkáltató, a kiﬁzetô (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minôsülô magánszemély munkáltatót is), illetôleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriság- tól függetlenül, havonként, a tárgyhót követô hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/ vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményezô, magánszemélyeknek teljesített kiﬁzetésekkel, juttatásokkal összefüggô valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:

25b. az Európai Unió más tagállamában illetôséggel rendelkezô személy részére életbiztosítási szerzôdés alapján történô biztosítói teljesítésrôl.

4.5 A veszélyközösség védelme céljából történô adatátadás A Bit. 149. §

(1) bekezdése alapján a biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a ﬁgyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, ha a mekeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(3) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

3. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérôl.

6/M1

(4) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés telje- sítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ága- zathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos

– biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meg- határozott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatá- rozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesí- téséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító – a (8)–(10) bekez- désben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – a Bit. 1. számú Melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

7/M1

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 138. § (1) bekezdés – azaz jelen kiegészítô ügyfél-tájékoztató 4.4. pont – b), f), q) és r (pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges ,és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Info tv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

4.6 A szerzôdô/biztosított egészségi állapotának felméréséhez kötött biztosítási szerzôdés megkötésével egyidejûleg a biztosító által adott tájékoztatás alapján nyilatkozni köteles az egészségügyi adatainak kezelésérôl. Ebben a szerzôdô/ biztosított kifejezetten felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggô – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

4.7 Ha a szerzôdô/biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titok- tartási kötelezettség alól a kezelôorvosokat nem menti fel, ez az ajánlat elutasítását nem eredményezheti, ha a szerzôdés létrejött, úgy a biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

8/M1

II. melléklet

A biztosítási szolgáltatás elbírálásához és teljesítéséhez bekérhető dokumentumok listája

Szolgáltatási igény teljesítéséhez általában	A biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyezô tartalmú, kitöltött, a Jogosult/ Meghatalmazott által aláírt igénybejelentô nyomtatvány
	A biztosítás meglétét és a díjﬁzetést igazoló dokumentumok (vitás esetekben)
	Szerzôdô/Biztosított/Kedvezményezett/Jogosult/Meghatalmazott személyazonosságát igazoló dokumentum (személyi igazolvány, útlevél, vezetôi engedély, lakcímkártya) személyes bemu- tatása vagy engedélyezett, a fénykép kitakarásával készült másolata
	Biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása, továbbá jogerôs hagyatékátadó végzés, jogerôs öröklési bizonyítvány, feltéve hogy a Kedvezményezettet a szerzôdésben név szerint nem nevezték meg
	A Jogosult/Meghatalmazott által aláírt rendelkezési nyilatkozat a kiﬁzetésrôl, ahová a kiﬁzetés teljesíthetô
	Kiﬁzetésnél a bankszámla tulajdonos igazolása (bankszámlaszerzôdés, illetve bankszámla kivonat másolata)
	Kiskorú, cselekvôképtelen vagy korlátozottan cselekvôképes ügyfél esetén az igazolt törvényes képviselô, gondnok nyilatkozata
	Visszavonhatatlan kedvezményezett adatai, nyilatkozata, rendelkezése
	Idegennyelvû dokumentumok hiteles, magyar nyelvû fordításai, dokumentumai
	Hatósági eljárás esetén helyszíni jegyzôkönyv, határozat, vádirat vagy bírósági ítélet*
	Teljes orvosi dokumentáció: diagnózis és felállításának idôpontját igazoló iratok, orvosi leírás, orvosi szakvélemény/lelet, ambuláns (járóbeteg) ellátás dokumentuma, kórházi zárójelentés, kórházi, háziorvosi igazolás, elszámolási nyilatkozat, korábbi orvosi iratok, ápolási napló, mûtéti leírás, mûtéti napló, vizsgálati leletek, eredmények, kontroll leletek, háziorvosi dokumentáció, teljes kórházi kórlap, röntgen lelet, szövettani lelet, ápolási dokumentáció, társadalombiztosítási (OEP) nyilvántartás adatai
	Biztosított kötéskori egészségi állapotát igazoló teljes orvosi dokumentáció
	Elôzménybetegségek, korábbi balesetek tényét, lefolyását, következményét igazoló teljes orvosi dokumentáció
	A Biztosított veleszületett rendellenességének, illetve a szülés körüli idôszakban szerzett beteg- ségének, állapotának teljes orvosi dokumentációja
	Sporttevékenységgel összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményhez egyesületi tagság igazolása, versenyengedély, sportorvosi engedély, sportesemény/sportverseny jegyzôkönyve
	A mindenkor hatályos jogszabályban elôírt adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve adózási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatok
	Meghatalmazott ügyintézése esetén a biztosítással kapcsolatos ügyintézésre jogosító meghatalmazás
Halálesetekhez	Halotti anyakönyvi kivonat
	Halottvizsgálati bizonyítvány
	Boncolási jegyzôkönyv, szükség esetén
	Haláleset, baleset utáni orvosi jelentés
	A halált okozó betegség, állapot kezdetét, a betegség és a baleset lefolyását és a kezelés leírását tartalmazó teljes orvosi dokumentációja
	1 évnél ﬁatalabb gyermek születési anyakönyvi kivonata
Végstádiumú betegséghez	Terminális állapot teljes orvosi dokumentációja

* A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô-, vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

1/M2

Baleseti eseményekhez	A baleset tényét, idôpontját, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv, munkabaleseti jegyzôkönyv, egyéb dokumentum
	Xxxxxxx tényét idôpontját és következményét tartalmazó teljes orvosi dokumentáció
	Nyilatkozat, orvosi dokumentum az ittasságról
	Bódító, altató, nyugtató és kábítószerek fogyasztására vonatkozó orvosi dokumentumok
	Tevékenységi engedély másolata, ha a baleset engedélyhez kötött tevékenység végzésével függ össze
	Közlekedési baleset esetén a jármû forgalmi engedélye, vezetôi engedély
	Foglalkozási ártalomra vonatkozó (ÁNTSZ) határozat
Baleseti rokkantsági eseményekhez	A baleset következtében kialakult végleges egészségi állapotot, sérülést, funkció kiesést és ezek okát leíró teljes orvosi dokumentáció
Baleseti rokkantsági eseményekhez	Egészségkárosodás mértékét megállapító szakértôi/szakhatósági dokumentum, orvosi bizottság szakvéleménye
Kórházi ápoláshoz, Baleseti kórházi ápoláshoz	A kórházi ápolás tényét, idôpontját, tartamát és okát igazoló teljes orvosi dokumentáció
Mûtéthez, baleseti mûtéthez	A mûtéti beavatkozás idôpontját, okát, a beavatkozás leírását tartalmazó teljes orvosi dokumentáció
Mûtéthez, baleseti mûtéthez	Az elvégzett beavatkozás orvos által igazolt (pecsét és aláírás) WHO kódja
Csonttörés, csontrepedéshez	Csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi dokumentum, röntgen lelet
Baleseti eredetû égéshez	Égési sérülés tényét, okát, idôpontját, leírását, kiterjedését, súlyosságát leíró teljes orvosi dokumentáció
Megváltozott munkaképességhez	Egészségkárosodás mértékét megállapító szakértôi/szakhatósági dokumentum, orvosi bizottság szakvéleménye
	Megváltozott munkaképességû személyek ellátására vonatkozó határozat
	Teljes orvosi dokumentáció
Daganatos, Kritikus betegségekhez	Teljes orvosi dokumentáció
Házi vizithez	Esetleges orvosi dokumentumok
Betegszállításhoz	Kórházi zárójelentés
Második orvosi vélemény kéréséhez	Teljes orvosi dokumentáció, orvosi vizsgálati eredmények, leletek

Jelen tájékoztató a szerzôdési feltételek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes. A felsorolt dokumentumokat a biztosító másolatban is elfogadja. Szükség esetén a biztosító az eredeti dokumentum benyújtását is kérheti.

2/M2

Document Metadata

Table of Contents

NY03

Document Metadata