VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉs (tervezet) 2. részajánlat: Edző és fitness Központ felújítása
1
(tervezet)
2. részajánlat: Edző és fitness Központ felújítása
amely létrejött egyrészről a
Füzesgyarmat Város Önkormányzata
székhely: 0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
adószám: 15725338-2-04
képviseli: Xxxxx Xxxx polgármester
mint Megrendelő (a továbbiakban: megrendelő)
másrészről a
Név: * nyertes ajánlattevő adatai
Cím: * nyertes ajánlattevő adatai
Képviseli: * nyertes ajánlattevő adatai
Levelezési címe: * nyertes ajánlattevő adatai
Számlavezető pénzintézete: * nyertes ajánlattevő adatai
Számlaszáma: * nyertes ajánlattevő adatai
Számlázási címe: * nyertes ajánlattevő adatai
Xxxxxxxx: * nyertes ajánlattevő adatai
Nyilvántartó cégbíróság neve: * nyertes ajánlattevő adatai
Cégjegyzékszám: * nyertes ajánlattevő adatai
[Ajánlattevő által kitöltendő.]
mint Vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó)
(a továbbiakban együtt: Szerződő felek) között az alábbiak szerint:
ELŐZMÉNYEK
Megrendelő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdése alapján TOP-2.1.2-16-BS1-2017-00003 pályázat „Városi környezetjavító fejlesztések Füzesgyarmaton” tárgyában közbeszerzési eljárást folytatott le.
Vállalkozó érvényes árajánlatot nyújtott be, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtó ajánlattevőként került kiválasztásra, amely alapján a megrendelő a vállalkozót nevezte meg az eljárás nyerteseként a 2. részajánlat vonatkozásában.
1. Szerződéses okmányok
Szerződő felek teljes megállapodását jelen szerződés, a közbeszerzési eljárás során a kiegészítő tájékoztatás-kérésre adott Ajánlatkérői válaszok (amennyiben kiegészítő tájékoztatási igény felmerült), a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás és közbeszerzési dokumentum, illetve a vállalkozó nyertes ajánlatának teljes tartalma (a Kbt. 44. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel) tartalmazza.
2. A szerződés Kbt. által meghatározott tartalma
2.1. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződést a Kbt. 131. § rendelkezései alapján a fent hivatkozott közbeszerzési eljárásra tekintettel, annak részeként írják alá.
A Kbt. 131. § (2) bekezdésének eleget téve Szerződő felek rögzítik, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
2.2. A Kbt. 136. § (1) bekezdés a) pontjának eleget téve Szerződő felek rögzítik, hogy a vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el jelen szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
2.3. A Kbt. 136. § (1) bekezdés b) pontjának eleget téve Szerződő felek rögzítik, hogy a vállalkozó jelen szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a megrendelőt haladéktalanul értesíti.
2.4. A Kbt. 143. § (3) bekezdésének eleget téve Szerződő felek rögzítik, hogy a megrendelőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha
a) a vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b) a vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
Megrendelő felmondhatja, vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk) foglaltak szerint - jelen szerződéstől elállhat, ha:
a) feltétlenül szükséges jelen szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
b) a vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy
c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés semmis.
Megrendelő köteles jelen szerződést felmondani, vagy - a Ptk-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha jelen szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
2.5. A Szerződő felek rögzítik, hogy a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti felmondás esetén a vállalkozó a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
2.6. A Kbt. 136. § (2) bekezdésének eleget téve Szerződő felek megállapodnak, hogy a külföldi adóilletőségű vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
2.7. Megrendelő nyilatkozza, hogy a Kbt. 133. § (1) bekezdését figyelembe vette a közbeszerzési eljárás előkészítése során.
2.8. A szerződés teljesítése során a Kbt. 135. §-tól a 142. §-ig terjedő rendelkezések értelemszerűen irányadóak.
2.9. A szerződés módosítása kapcsán a Kbt. 141. §-a irányadó. Szerződő felek rögzítik, hogy a csekély jelentőségű adminisztrációs változások (székhely, telephely, adószám, cégjegyzékszám, képviselő személyének, adatainak megváltozása) nem eredményezik a Kbt. 141. §-a szerinti szerződésmódosítást.
2.10. Szerződő felek rögzítik, hogy a szerződés megkötése, és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával (Kbt. 2. §) kell eljárni.
II. A SZERZŐDÉS TÁRGYA
1. Jelen szerződés alapján vállalkozó feladata a közbeszerzési eljárás során, különösen a dokumentáció Műszaki Leírásaiban (a továbbiakban: Műszaki Leírás) meghatározott kivitelezési munkák teljes körű végrehajtása (a továbbiakban: munka) a jelen szerződésben meghatározott díjért.
2. Amennyiben a teljesítés során a Szerződő felek által nem rögzített minőségi, illetve műszaki tartalmat érintő kérdés merül fel, úgy a vállalkozó köteles megrendelőt haladéktalanul írásban tájékoztatni, majd a kapott utasításnak megfelelően eljárni. Amennyiben a vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeihez képest többlet megrendelői igény merül fel, úgy köteles ezt a konkrét igény teljesítését megelőzően jelezni a megrendelő számára. A többletigények kapcsán a Szerződő felek a Kbt. alkalmazásával kötelesek eljárni, az adott kérdést a szerződés teljesítésétől elválasztva kötelesek kezelni. Amennyiben a vállalkozó álláspontja az, hogy az adott kérdés a teljesítést (határidőben, vagy ellenértékben) érinti, úgy köteles észszerű időben írásban megindokolni azt, hogy:
- az adott kérdés miért nem tartozik a II. 3. pontban foglaltak alá, valamint
- az adott kérdés eldöntése előfeltétele-e a további teljesítésének.
Megrendelő ésszerű határidőben köteles saját álláspontját közölni a vállalkozóval.
Szerződő felek megállapodnak, hogy a megrendelő külön erre vonatkozó jóváhagyása nélkül is köteles vállalkozó elvégezni az illetékes építésügyi hatóság által előírt módosításokat.
3. Vállalkozó kijelenti, hogy kész és képes a megrendelő szerződéses céljának megfelelő teljes körű és gondos teljesítésre. Vállalkozó köteles minden olyan tevékenységet ellátni, feladatvégzést kifejteni, amely a közbeszerzési eljárás során tett érdemi vállalásainak és kijelentéseinek teljesítéséhez és a megrendelői cél teljesítéséhez szükséges.
4. Vállalkozó kijelenti, hogy nincs olyan függőben levő kötelezettsége, amely kedvezőtlenül hat a jelen szerződésben foglaltak érvényességére, teljesítésére, vagy saját teljesítési készségére, illetve képességére.
III. A TELJESÍTÉS IDEJE ÉS A SZERZŐDÉS HATÁLYA
1. A munkaterület átadása
Megrendelő az építési munkaterületet a vállalkozó részére a szerződés teljesítéséhez alkalmas állapotban köteles átadni, jelen szerződés aláírását követő 30 napon belül, melynek megtörténtét Szerződő felek építési naplóban/jegyzőkönyvben kötelesek rögzíteni. Megrendelő köteles a munkaterület átadásával egyidejűleg ismertetni a vállalkozóval a munkahely munkavédelmi, tűzrendészeti és vagyonvédelmi sajátosságait.
2. Teljesítési véghatáridő
A kivitelezési munkák befejezése (teljesítés kötbérterhes véghatárideje): munkaterület átadásától számítva 11 hónap.
A Felek kijelentik, hogy a teljesítési határidő változhat a Közbeszerzési Hatóság Elnökének 2020. március 19. napján a koronavírus terjedésére tekintettel elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatban felmerülő egyes közbeszerzési kérdésekkel összefüggésben kiadott tájékoztatója alapján, s erre tekintettel szükség esetén közösen megvizsgálják a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás lehetőségét.
Amennyiben a kérdésben szereplő jogalap alkalmazhatósága egyebekben fennáll, alapvetően az a kérdés vizsgálandó, hogy a módosítást szükségessé tevő körülmény mennyiben befolyásolja a teljesítési határidőt. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogalap alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy a módosítás a szerződés teljesítéséhez szükséges, a teljesítési határidő változása mértékének az akadályozó körülmény terjedelméhez kell igazodnia.
3. Akadályközlés
Vállalkozó köteles a megrendelőt az ok feltüntetésével, és a várható késedelem megjelölésével minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti (a továbbiakban: akadályközlő levél). Az akadályközlő levél a szerződés szerinti teljesítési határidőt nem módosítja, a megrendelő késedelmes teljesítésből eredő törvényes és szerződésen alapuló jogait nem érinti.
4. Előteljesítés
Szerződő felek rögzítik, hogy vállalkozó előteljesítésre jogosult.
5. Megrendelő késedelme
Megrendelő bármely közbenső intézkedési, nyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatos késedelmének jogkövetkezményeként Szerződő felek a vállalkozó részére nyitva álló teljesítési határidő automatikus meghosszabbítását kötik ki, ami nem minősül a Kbt. szerint szerződésmódosításnak. A teljesítési határidő ilyen esetben főszabályként a megrendelői késedelem időtartamával meghosszabbodik. Megrendelői késedelem esetén a vállalkozó köteles a megrendelővel egyeztetést kezdeményezni és álláspontját közölni a megrendelővel. Szerződő felek az egyeztetésekről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet mindkét fél aláír.
IV. A TELJESÍTÉS HELYE ÉS A TELJESÍTÉS FELTÉTELEI
1. Teljesítés helye: 0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0., xxxx: 0.
2. Munkaterület
2.1. A vállalkozó nyilatkozik, hogy a munkaterületet és a munkakörülményeket teljes körűen megismerte, azt jelen szerződés hibátlan és hiánytalan teljesítéséhez, a megalapozott ajánlata megtételéhez szükséges mértékben, eredményfelelőssége tudatában megvizsgálta. Bármilyen mulasztás, amelyet a vállalkozó amiatt követ el, hogy a közbeszerzési eljárás során, a szerződéskötést megelőzően vagy azt követően nem szerzett kellő információt olyan ügyekről, melyek befolyásolhatják vállalt tevékenysége ellátását, nem menti fel a vállalkozót azon kockázatok, kötelezettségek és felelősség alól, amelyek jelen szerződés alapján rá hárulnak a kivitelezés során.
2.2. A vállalkozó kijelenti, hogy jelen szerződés tárgyát képező építési munkákban jártas kivitelező cégtől elvárható fokozott gondossággal tanulmányozta a közbeszerzési eljárás feltételeit, és jelen szerződést ezek ismeretében köti meg.
Vállalkozó nem válik jogosulttá semmiféle többletdíjazásra, amennyiben a vállalkozó hibás vagy nem kellően gondos helyzetfelmérése miatt nehézségek merülnének fel a teljesítés során.
3. Teljesítés elősegítése
Megrendelő megteszi mindazon munkáltatói intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a megrendelő kapcsolattartója a szerződés teljesítése során a vállalkozó rendelkezésére álljon, vele együtt működjön. Szerződő felek rögzítik, hogy a vállalkozó a teljesítési határidők elmulasztását utólagosan nem mentheti ki pusztán arra hivatkozással, hogy a megrendelő kapcsolattartójának nem volt megfelelő az együttműködési hajlandósága. Ha a megrendelő kapcsolattartója nem működik együtt a vállalkozóval, akkor a vállalkozó köteles ezt haladéktalanul írásban jelezni a megrendelő felé.
Ha a vállalkozó e kötelezettségét elmulasztja, a határidő elmulasztását nem mentheti ki a fentiekre hivatkozással.
Amennyiben azonban – a megrendelő együttműködési kötelezettségére tekintettel – a vállalkozó a jelen pontban foglalt kötelezettségének eleget tett, a megrendelő viszont a szükséges intézkedéseket nem teszi meg vagy késedelmesen teszi meg és a vállalkozó emiatt nem tudja szerződésszerű feladatait határidőben elvégezni, úgy az ilyen késedelemből eredő kárért a vállalkozó nem felel.
Megrendelő felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy a kivitelezési munkálatokat működő épületben, az ott zajló tevékenység zavarása nélkül kell megvalósítani.
4. Ellenőrzés
Megrendelő jogosult a Vállalkozónak a jelen szerződésben vállalt munka ellátásával kapcsolatos tevékenységét ellenőrizni olyan módon, hogy a vállalkozó teljesítését megrendelő ezirányú tevékenysége ne akadályozza.
5. Megrendelő utasítási jogának gyakorlása
Vállalkozó köteles a megrendelő által adott valamennyi jelen vállalkozási szerződésben szabályozott témában kiadott utasítást teljesíteni, eltekintve attól, ha ez jogszabály, hatósági rendelkezés megsértésére, vagy az élet és vagyonbiztonság (ideértve az adatvagyont is) veszélyeztetésére vezetne, mivel ilyen esetben jogszerűen megtagadhatja a vállalkozó az utasítás teljesítését. Megrendelő célszerűtlen, szakszerűtlen utasítására a vállalkozó köteles a megrendelő jelen szerződésben megnevezett kapcsolattartójának a figyelmét haladéktalanul írásban felhívni. Amennyiben felhívás ellenére is fenntartja a megrendelő az utasítást, úgy köteles azt végrehajtani, kivéve, ha az utasítás teljesítését jogszerűen megtagadhatja a vállalkozó. Ebben az esetben azonban a célszerűtlen, szakszerűtlen utasításból adódó minden következmény a megrendelőt terheli. Megrendelő utasításai nem terjedhetnek ki a vállalkozó munkájának megszervezésére, a teljesítést nem tehetik terhesebbé a vállalkozó számára.
6. Teljesítés szerződésszerűsége
Megrendelő szerződésszerűnek tekinti a vállalkozó teljesítését, amennyiben a teljesítésre biztosított határidőben vállalkozó a munkát hiánytalanul, a szerződéses okmányokban meghatározott követelményeknek megfelelően ellátta. Szerződő felek hangsúlyozzák, hogy a megrendelő nem minősül szakvállalatnak a szerződés tárgya vonatkozásában, ezért megrendelőtől nem elvárható, hogy észlelje a hozzá nem értő által fel nem ismerhető hibákat, valamint, hogy az észlelt hibákat, hiányosságokat teljes szakszerűséggel és pontossággal megjelölje. Vállalkozónak a szerződésszerű teljesítéshez településképi bejelentést kell tennie az illetékes hatóságok felé.
7. Felelős műszaki vezető
A vállalkozó MV-É jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetője:
Név: *szerződéskötéskor kitöltendő
Cím: *szerződéskötéskor kitöltendő
Telefon: *szerződéskötéskor kitöltendő
Fax: *szerződéskötéskor kitöltendő
E-mail: *szerződéskötéskor kitöltendő
A vállalkozó MV-ÉG jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetője:
Név: *szerződéskötéskor kitöltendő
Cím: *szerződéskötéskor kitöltendő
Telefon: *szerződéskötéskor kitöltendő
Fax: *szerződéskötéskor kitöltendő
E-mail: *szerződéskötéskor kitöltendő
Vállalkozó köteles biztosítani, hogy a felelős műszaki vezető a kötelezettségeit a vonatkozó jogszabályokkal összhangban teljesítse. A munka folyamatára vonatkozó minden jóváhagyást, megtagadást, utasítást, értesítést a vállalkozó részére kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, amikor azokat a felelős műszaki vezető átvette a megrendelőtől.
8. Megrendelő részéről a vállalkozó részére utasításokat adó és az elektronikus építési naplóba történő bejegyzésekre jogosult személyek a következők:
Név: Xxxxxx Xxxxx
Cím: 5520 Szeghalom, Bethlen u. 18.
Telefon: x0000 0000-000
Fax: -
E-mail: xxxx.xxxx@xxxxxxxx-x.xx
Megrendelő építési műszaki ellenőre:
Név: Xxxxxx Xxxxx
Cím: 5520 Szeghalom, Bethlen u. 18.
Telefon: x0000 0000-000
Fax: -
E-mail: xxxx.xxxx@xxxxxxxx-x.xx
9. Szerződő felek rögzítik, hogy elektronikus építési napló vezetése kötelező. Az építési napló vezetésének szabályozását Szerződő felek a vonatkozó jogszabályokkal egyezően szabályozzák.
10. A munkavégzéshez esetlegesen szükséges külső vagy belső ideiglenes tárolóterületek, felvonulási létesítmények építése és karbantartása a vállalkozó feladatát és költségét képezi.
11. Átadás-átvétel
Vállalkozó köteles a megrendelővel írásban közölni a szerződés teljesítését (készre-jelentés).
Jelen szerződés keretében megvalósuló építési beruházás építőipari kivitelezési tevékenységének befejezését követően műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadás-átvételi eljárást a készre-jelentés megrendelő általi kézhezvételét követő 8 napon belül kell megkezdeni.
A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy a Szerződő felek között létrejött szerződés tárgya szerinti kivitelezési tevékenység a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek.
A műszaki átadás-átvételi eljárásra annak megkezdésétől számított 30 naptári nap áll rendelkezésre.
A műszaki átadás-átvételi eljárásokról három eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy-egy példánya megrendelőt és vállalkozót illeti, illetve egy példány az elektronikus építési napló mellékletét képezi.
A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen
a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,
megrendelő észrevételeit,
a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén - az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv, vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),
a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,
a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,
a megrendelő döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,
a megrendelő döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, és
a résztvevők által megbízott személyek aláírását.
Ha a megrendelő a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét, valamint a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. Ha hiánypótlási jegyzőkönyv, vagy hibajegyzék is készült, akkor azt a vállalkozónak alá kell írnia.
A vállalkozó felelős műszaki vezetője a mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően átadja a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt az építési műszaki ellenőrnek.
Az építési műszaki ellenőr az ellenőrzést követően javasolja a megrendelőnek a teljesítésigazolás kiállítását az elvégzett kivitelezési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a vállalkozói készültségjelentés figyelembevételével, és ez alapján javaslatot tesz a vállalkozói számla kiállításának tartalmára.
Megrendelő a munka műszaki átadás-átvételét követően a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki a vállalkozónak.
12. Megrendelő a munkák átvételét mindaddig megtagadhatja, amíg bármely, a rendeltetésszerű használatot befolyásoló hiba vagy hiány áll fenn. Nem tekinthető rendeltetésszerű használatra alkalmasnak a teljesítés, ha több kisebb jelentőségű hiba javítása a kivitelezéssel érintett ingatlan zavartalan használatát akadályozza, vagy a hibák megszüntetése során ezen ingatlan használata balesetveszéllyel járna.
Nem tagadható meg az átvétel a teljesítés olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.
13. Többletmunka és pótmunka
Szerződő felek rögzítik, hogy a pótmunka és a többletmunka fogalmát az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § e) és f) pontja alapján értelmezik. Ez alapján:
e) * többletmunka: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:244. § (1) bekezdésében meghatározott többletmunka,
f) * pótmunka: a Ptk. 6:244. § (2) bekezdésében meghatározott pótmunka.
Szerződő felek egyezően rögzítik, hogy többlet- és pótmunka végzésére kizárólag a közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződésre vonatkozó előírások megtartása mellett kerülhet sor. A vállalkozó köteles elvégezni a felmerülő többletmunkákat, megrendelő írásos jóváhagyását követően. A többletmunka ellenértéke külön nem számolható el, tekintettel arra, hogy a jelen szerződés átalányáras vállalkozói díjat tartalmaz, és a vállalkozó a vállalkozói díjat az esetlegesen felmerülő többletmunkákra tekintettel állapította meg, megrendelő pedig erre tekintettel fogadta el. Megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésnek időpontjában nem volt előrelátható.
Szerződő felek az egyértelműség okán rögzítik, hogy pótmunka elrendelése az építési naplóban nem lehetséges érvényesen. Az építési naplóban elrendelt pótmunka végzését a vállalkozó megtagadhatja. Amennyiben a nem szabályszerűen elrendelt pótmunkát a vállalkozó mégis elvégzi, úgy e körben a vállalkozó saját felelősségére jár el. Szerződő felek jelen szerződés aláírásával megállapodnak abban, hogy vállalkozó csak a jogalap nélküli gazdagodás szabálya szerint tarthat igényt az így elvégzett munkája elszámolására.
14. Megrendelő köteles az építési napló adatai alapján ellenőrizni, hogy a szerződés teljesítése során a vállalkozó teljesítésében kizárólag a Kbt. 138. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz csak részt.
15. A pótmunkák elszámolása a Kbt. rendelkezéseivel összhangban lehetséges.
A jelen szerződés szerint pótmunka a 14. pontban foglaltak figyelembevételével a tervdokumentációkban, illetve egyéb szerződéses dokumentációban nem szereplő, a szerződés szerinti szolgáltatások körén túlmenően felmerülő munka, amelyet a megrendelő írásban megrendel. Az elrendelt pótmunka tételes felmérési napló alapján számolható el a tételes költségvetésben szereplő egységárakon. Költségvetésben nem szereplő tétel esetén a megrendelő által előterjesztett és a vállalkozóval írásban közölt pótmunka-igényre a vállalkozó annak közlésétől számított 1 (egy) munkanapon belül köteles árajánlatot tenni, amelyet a megrendelő hagy jóvá előzetesen, írásban. Amennyiben az adott pótmunka ellenértéke nem számítható ki az ajánlati ár részletezése alapján a vonatkozó adatok hiányában, a pótmunka díját a Szerződő felek figyelemmel a Kbt. 141. §-ára is, kölcsönös megegyezéssel állapítják meg.
A jóváhagyást megelőzően vállalkozó részéről a pótmunkával kapcsolatos semmilyen kötelezettség nem vállalható. Ennek megszegése esetén a költség megrendelőre nem hárítható át, a jelen szerződés szerinti írásbeli jóváhagyás hiányában elvégzett pótmunka után a vállalkozó sem vállalkozói díjra, sem egyéb más jogcímen költségei megtérítésére, illetve határidő-hosszabbításra nem jogosult.
Vállalkozó kijelenti, hogy
• megismerte a dokumentáció részeként rendelkezésére bocsátott tervek tartalmát, és az abban foglalt munkálatok teljes körű megvalósítására vonatkozóan tette meg ajánlatát;
• a többletmunka kockázatát magára vállalja;
• a rendelkezésére bocsátott tervek alapján az építési beruházást szerződésszerűen, teljes körűen, műszaki és minőségi szempontból is kifogástalan állapotban, a vonatkozó jogszabályoknak, műszaki szabályoknak megfelelően készíti el;
• a dokumentációt áttanulmányozta, az abban foglalt adatokat ismeri;
• ajánlati árát a fentiek tudatában alakította ki, teljes körűen és hiánytalanul vállalkozik a szerződés tárgyának a megvalósítására;
• a szerződés teljesítése során felmerülő többletmunkákat külön térítés nélkül elvégzi, annak ellenértékét nem érvényesíti, mivel a vállalkozói díj átalányáron került meghatározásra.
Szerződő felek az esetlegesen felmerülő pótmunka értékét az alábbi elvek mentén határozzák meg:
• vállalkozó által beárazott tételes költségvetés, amennyiben tartalmaz az elvégzendő munkának megfeleltethető tételt,
• vita esetén mérnöki szakterületen tevékenykedő igazságügyi szakértő.
V. SZERZŐDÉSES ELLENÉRTÉK
1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a vállalkozói díj, a szerződés minden vállalkozói feltételének teljesítése mellett a megrendelő által átadott dokumentumokban megjelenített műszaki tartalom és műszaki színvonal teljes körű megvalósítására vonatkozik, függetlenül a költségvetés, vagy a felsorolt kiegészítő dokumentumok esetleges hibáitól, hiányaitól.
2. Vállalkozó kijelenti, hogy a megrendelő által rendelkezésére bocsátott információk alapján a vállalkozói díj kialakításához szükséges lényeges információk rendelkezésére álltak a közbeszerzési eljárás során.
3. A vállalkozói díj magában foglalja a közvetlen költségeket, munkadíjat, az összes anyag-, berendezés és szállítási költséget, a bér- és a járulékos költségeket, továbbá mindazon költséget és díjat, amely a szerződés szerinti feladatok hibamentes, hiánytalan, szabályos és határidőben történő teljesítéséhez és beüzemeléséhez, a műszaki megvalósításhoz kapcsolódó hitelesítéshez szükséges, ezért a vállalkozó a megrendelővel szemben további költségigénnyel nem élhet.
4. A nettó vállalkozói díj összege összesen: nettó …………………………….,- Ft, azaz nettó ………………………………….. forint + 27% Áfa, összesen bruttó …………………………….,- Ft, azaz bruttó ………………………………….. forint.
5. A beszerzés tárgyát képező építési beruházás nem engedélyköteles építési tevékenység, ezért a számlázás a számviteli, illetve adózási jogszabályoknak megfelelően az „egyenes ÁFA” szabályai szerint történik.
VI. FIZETÉSI FELTÉTELEK
1. Vállalkozó a megrendelő által kiállított és átadott teljesítésigazolással elismert ellenértéket jogosult számlázni. A részszámlázás csupán lehetőség, nem kötelezettség vállalkozó részére. Amennyiben a vállalkozó úgy dönt, hogy nem kíván élni a részszámlázás lehetőségével, akkor erről írásban tájékoztatja megrendelőt és ebben az esetben nincs szükség külön szerződésmódosításra.
2. Vállalkozó a számlákat a kiállított teljesítésigazolások alapján, magyar forintban (HUF) állítja ki.
A teljesítésigazolás kiállítására jogosult személy: Xxxxx Xxxx polgármester.
3. Ajánlatkérő a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes nettó ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, mint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja. A vállalkozói díj kifizetésére 50 %-os teljesítésnél 1 db részszámla és 100% teljesítésnél a végszámla alapján, sikeres műszaki átadás-átvételt követően kerülhet sor. A vállalkozó az előlegszámla, az 1 db részszámla és a végszámla benyújtására jogosult. A végszámla benyújtásának feltétele a hiánypótlásmentes műszaki átadás-átvétel és a kivitelező által szolgáltatandó dokumentáció hiánytalan átadása. A végszámla benyújtása és kifizetése csak a jelen ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározott eljárási rend szerint, a műszaki ellenőr által igazolt és elfogadott teljesítések igazolása után lehetséges.
4. Ha a megrendelő részéről kifogás merül fel a benyújtott számlával összefüggésben, úgy a megrendelő köteles a kifogásolt számlát az átvételt követő 10 napon belül visszajuttatni a vállalkozóhoz. Ebben az esetben az átutalási határidőt a korrigált számla megrendelő általi befogadásától kell számítani.
5. Az ellenszolgáltatás európai uniós támogatásból kerül finanszírozásra.
Füzesgyarmat Város Önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül a TOP-2.1.2-16-BS1-2017-00003azonosító számon Leromlott városi területek rehabilitációja tárgyú jogosultsági igazolással rendelkezik. A TOP-2.1.2-16-BS1-2017-00003 azonosító számú támogatási szerződés létrejöttével az Önkormányzat támogatásban részestült. A projekt forrása: A támogató a támogatott tevékenység megvalósításához az Európai Regionális Fejlesztési Alapból é vissza nem térítendő támogatást nyújt. A támogatás intenzitása: 100%.
6. A számlák tartalmára és formájára a hatályos számviteli szabályok rendelkezései az irányadóak.
7. Előleg
Vállalkozó jelen szerződés nettó összegének, azaz […] forint 5%-ának megfelelő összeg, azaz […] forint előlegként történő kifizetését kérheti. Az előleget a vállalkozó – az előlegbekérő okirat benyújtásával – közvetlenül a megrendelőtől igényelheti.
Az előleg összege a végszámla összegébe beleszámít és a végszámlából kerül levonásra.
Az előleg kifizetésére a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. §-a irányadó.
8. A szabályszerűen benyújtott számla kiegyenlítése banki átutalással történik utófinanszírozással, a teljesítésigazolás kiadását követően benyújtott számla megrendelő általi kézhezvételét követő 30 napon belül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. § (1)-(2) bekezdései és a Kbt. 135. § (1)-(10) bekezdései, valamint a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A. §-a szerint, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdése alapján. Amennyiben a vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, akkor a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A-32/B. §-ai szerint történik a jelen szerződésben szereplő ellenérték kifizetése.
9. Megrendelői késedelem
Megrendelő a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles. Vállalkozó számláján szereplő minden ezzel ellentétes rendelkezés esetén is a fenti szabály érvényesül a Szerződő felek viszonylatában.
VII. SZERZŐDÉSES BIZTOSÍTÉKOK, KÖTBÉREK
A vállalkozó a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős megszegi a szerződést. A vállalkozó az alábbi szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalására köteles.
1. Késedelmi kötbér
Amennyiben a vállalkozó neki felróhatóan nem tudja tartani a teljesítési határidőt, a megrendelőt késedelmi kötbér illeti meg. Mértéke: 1% /naptári nap, alapja: a késedelemmel érintett tevékenység teljes nettó ellenszolgáltatásának az összege, maximális mértéke: 30%. A kötbérmaximum elérése esetén a megrendelő jogosult írásbeli nyilatkozatában megjelölt felmondási idővel, vagy akár azonnali hatállyal felmondásra, ha a vállalkozó felróható késedelme a kötbérmaximum kimerítését követően eléri a 30 napot.
2. Meghiúsulási kötbér
Jelen szerződés vállalkozónak felróható okból bekövetkező meghiúsulása esetén a megrendelőt meghiúsulási kötbér illeti meg, mértéke: 30%, alapja: a meghiúsulással érintett tevékenység nettó ellenszolgáltatásának az összege.
3. Hibás teljesítési (minőségi) kötbért Megrendelő a Vállalkozó nem szerződésszerű (rész)teljesítése esetén érvényesíti, amennyiben a hibás teljesítés a vállalkozónak, vagy az általa a teljesítésbe szabályszerűen bevont közreműködőknek róható fel. A hibás teljesítési (minőségi) kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett rész műszaki ellenőr által megállapított nettó értékének 1%-a.
4. Kötbérrel kapcsolatos egyéb rendelkezések
Amennyiben a vállalkozó a megrendelő kötbérigényét kifogásolja, köteles ezt haladéktalanul, írásban megtenni.
Szerződő felek megállapodnak abban, hogy megrendelő jogosult az esedékessé vált, elismert kötbért a még ki nem egyenlített ellenértékből levonni, vagy értesítő levél útján érvényesíteni, valamint amennyiben a megrendelőnek a kötbér mértékét meghaladó kára keletkezik, azt jogosult a vállalkozó felé tovább hárítani. Vállalkozó köteles megtéríteni az általa szerződésszegéssel, vagy szerződésen kívül okozott és a megrendelő partnerei és ügyfelei által jogosultan a megrendelőre hárított kárt. A késedelmi kötbér fizetése nem mentesíti a vállalkozót a teljesítés alól. A késedelmi kötbér számítása során minden megkezdett óra egész órának számít (egy nap = 24 óra).
A kötbérigény nem érvényesítése, vagy nem határidőben történő érvényesítése nem jelent joglemondást a megrendelő részéről.
5. Vállalkozó alvállalkozókkal kötött szerződéseiben kikötött biztosítékok
Szerződő felek rögzítik, hogy a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köthet ki.
6. Felelősségbiztosítás
Vállalkozó köteles legkésőbb a szerződéskötés időpontjára teljes körű (All risk típusú) felelősségbiztosítási szerződést kötni, vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni megrendelő által jelen szerződésben előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.
A felelősségbiztosítás mértéke, terjedelme: legalább 8 000 000 Ft/kár és 10 000 000 Ft/év mértékű felelősségbiztosítás.
A felelősségbiztosítási szerződésnek a szerződés szerinti munka időtartamára kell vonatkoznia. Vállalkozó kötelezettsége, hogy a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezzen a felelősségbiztosítással.
Vállalkozó legkésőbb a szerződés megkötésekor köteles megrendelő részére bemutatni a felelősségbiztosítási szerződés és a díjfizetési igazolás eredeti példányát, egy-egy másolati példányt pedig köteles átadni megrendelő részére. Ennek elmaradása esetén a megrendelő vállalkozót póthatáridővel felhívja a szerződésszegés megszüntetésére és megrendelő megtagadhatja a munkaterület vállalkozó részére történő átadását. A póthatáridő eredménytelen elteltét követően megrendelő jogosult a szerződéstől elállni.
7. Szakember
Vállalkozó vállalja, hogy az ajánlatában bemutatott szakember(eke)t a teljesítésbe bevonja. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az ajánlatában bemutatott szakember(ek) helyett csak a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén vonhat be más szakember(eke)t a teljesítésbe. Vállalkozó ajánlatában a lenti szakmai tapasztaltok kerültek értékelésre:
Szaktudás |
Szakmai tapasztalat (szakember értékelési részszempont alá eső, szakmai tapasztalata hónapokban) |
Szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember magasépítési beruházások kivitelezésében szerzett szakmai tapasztalata (hónapban) (min. 0 xxxxx, xxx. 36 hónap) |
*szerződéskötéskor kitöltendő |
Szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember épületgépészeti beruházások kivitelezésében szerzett szakmai tapasztalata (hónapban) (min. 0 xxxxx, xxx. 36 hónap) |
*szerződéskötéskor kitöltendő |
VIII. SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS
1. Szavatosság
Vállalkozó jog- és kellékszavatossággal tartozik azért, hogy a teljesítése keretében nyújtott szolgáltatások minden tekintetben megfelelnek jelen szerződésben meghatározott megrendelői elvárásoknak, valamint jogszabályi követelményeknek, illetve a nyújtott szolgáltatások alkalmasak a szerződés céljának betöltésére.
A jog- és kellékszavatosságra vonatkozó egyéb rendelkezéseket a Szerződő felek a Ptk-val és a vonatkozó jogszabályokkal egyezően állapítják meg.
2. Jótállás
Vállalkozó garantálja:
valamennyi, jelen szerződésben és annak alapját képező szerződéses okmányban meghatározott paraméter és műszaki adat elérését,
a kivitelezés során olyan anyagokat épít be, amelyek megfelelnek a magyar és az ágazati szabványok minőségi előírásainak, a vonatkozó műszaki irányelveknek és előírásoknak, a gyártói műszaki feltételeknek.
A felhasznált anyagok megfelelőségének igazolására a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni. A minőségtanúsítással kapcsolatos, esetlegesen felmerülő vizsgálatok, szakvélemények és engedélyek beszerzésének költségei a vállalkozót terhelik, amennyiben azok elő vannak írva. A megrendelőnek joga van ezeken felül is elrendelni vizsgálatokat a vállalkozó egyidejű értesítése mellett. Amennyiben a vizsgálatra nem megfelelés, vagy minőségi hiba gyanúja miatt van szükség és ez a vizsgálat során beigazolódik, ennek költségei is a vállalkozót terhelik. A vállalkozó köteles a vizsgálathoz szükséges körülményeket biztosítani és az elvárható együttműködést, segítséget megadni. Ellenkező esetben a megrendelő a kérdéses termék, szerkezet átvételét megtagadhatja,
az építészeti munkák szakszerű és hibátlan elvégzését, a vonatkozó szabványok és előírások betartását.
A teljesítés során beépítésre kerülő termékek/eszközök vonatkozásában az azokra vonatkozó jótállás jogosultja kizárólagosan a megrendelő.
Vállalkozó jótállási kötelezettsége fennáll az alvállalkozókkal, a szerződés teljesítésében egyébként közreműködőkkel elvégeztetett munkára is.
Vállalkozónak a fent részletezett egységes jótállási kötelezettsége a szerződés teljesítésétől kezdődően 36 +…………. naptári hónapos időtartamra terjed ki.
Vállalkozó ajánlatának megfelelően a kötelező 36 hónapon felül vállalt jótállás időtartama: ……… hónap. A jótállás összesen ………. hónap.
Ez alól kivételt képez az, ha a jogszabály ennél hosszabb időt, vagy kötelező alkalmassági időt állapít meg, amely esetben ez a hosszabb határidő a jótállás időtartama. Ezen felül vállalkozó biztosítja a berendezések, szakipari szerkezetek műszaki előírásokban, valamint a hatályos jogszabályban előírt kötelező alkalmassági (szavatossági) idejét.
Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem terjed ki azokra a hibákra, amelyekről a vállalkozó bebizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, vagy az nem a vállalkozónak felróható szerződésellenesen végrehajtott módosítás, rendeltetésellenes használatára vezethető vissza.
A Ptk. 6:148. § rendelkezései alapján a vállalkozó kizárólagosan felelős minden olyan kárért, melyet alkalmazottai, alvállalkozói, vagy egyéb közreműködői a megrendelőnek, más alvállalkozóknak, illetve harmadik személynek okoztak. Vállalkozó az általa okozott károkat köteles közvetlenül rendezni, illetve a megrendelőt mentesíteni minden kárigény követelés alól, amelyek az általa okozott károkkal kapcsolatban merültek fel. A vállalkozó köteles megfizetni a megrendelő számára minden olyan bírságot, hatósági díjat, egyéb költséget, amelyet a megrendelőre a vállalkozónak, illetve alvállalkozójának, egyéb közreműködőinek magatartása vagy mulasztása miatt szabtak ki.
IX. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE
1. Szerződés módosítása
1.1. A szerződés módosítása körében az alábbi alakiságok érvényesülnek:
Jelen szerződésben szabályozottakat csak írásban és csak a Szerződő felek cégszerű aláírásával lehet módosítani. Szóban, ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a szerződés módosítására nem alkalmas.
1.2. A szerződés módosítása körében az alábbi tartalmi megkötések érvényesülnek:
Jelen szerződést a Kbt. előírásainak megfelelően, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozó szabályok betartásával lehet módosítani.
1.3. A Felek jelen rendelkezés kapcsán jelen szerződés III.2. pontjában a teljesítési határidő tekintetében figyelembe vették a Kbt. 141. (4) bekezdés a) pontját:
"A Kbt. 141. § (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat: a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét."
2. Elállás, felmondás
2.1. Szankciós elállás, felmondás
Megrendelő jogosult a vállalkozó szerződésszegése esetén – írásbeli nyilatkozatában megjelölt felmondási idővel, vagy akár azonnali hatállyal – a szerződést felmondani. Erre szolgáló oknak minősül, ha:
a késedelmi kötbérként megállapított összeg eléri a késedelemmel érintett tevékenység teljes nettó ellenszolgáltatásának 30%-át (megrendelő a felmondásra a kötbérmaximum kimerítését követő naptól jogosult),
vállalkozónak felróható késedelme eléri a 30 napot,
vállalkozó hibásan teljesít és a hibát 15 nap alatt nem javítja ki teljes körűen,
vállalkozó a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja,
vállalkozó jelen szerződésen alapuló kötelezettségeit olyan jelentős mértékben megszegte, hogy ennek következtében megrendelőnek a további teljesítés nem áll érdekében,
vállalkozó felfüggeszti a kifizetéseit, ellene jogerősen felszámolási eljárást rendelnek el, vállalkozó legfőbb szerve a társaság végelszámolásának megkezdéséről, felszámolásának kezdeményezéséről határoz, köztartozása van (kivéve az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 11. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt esetet),
jogszabályon alapuló felmondási vagy elállási okok fennállnak,
a vállalkozóról a szerződés teljesítése során derül ki, hogy nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek,
vállalkozó bármilyen módon megtéveszti a megrendelőt, vagy valótlan adatot szolgáltat és ez közvetlen vagy közvetett módon káros hatással lehet a lényeges szerződéses kötelezettségek teljesítésére,
a szerződés szerinti berendezések szabálytalan beüzemelése, hitelesítése.
2.2. Amennyiben a szerződés annak teljes körű teljesítése nélkül szűnik meg, úgy a Szerződő felek kötelesek az elszámolás érdekében egymással szembeni igényeiket haladéktalanul felmérni és egyeztetést kezdeményezni. Szerződő felek megállapodnak, hogy az egyeztetések során független szakértőt vonnak be, amennyiben az elszámolási összeget nem tudják kölcsönösen elfogadni. Vállalkozó kijelenti, hogy a független szakértő számára üzleti könyveibe, szerződéseibe betekintést enged a jelen szerződéssel összefüggésben. A szakértő költségeit a vesztes fél viseli, ha nem állapítható meg a vesztes fél, a költségeket a Szerződő felek egyenlő arányban viselik.
X. VEGYES RENDELKEZÉSEK
1. Irányadó jog
Szerződő felek kifejezetten megállapodnak, hogy jelen vállalkozási szerződés egészére - így különösen a szerződés megkötésére, anyagi és alaki érvényességére, kötelmi hatásaira, a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre, a szerződéssel kapcsolatos követelések beszámíthatóságára, engedményezés útján történő átruházhatóságára és átvállalására – a magyar jog rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve a magyar kollíziós magánjogi szabályokat (nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény). Egyébiránt Szerződő felek irányadó jognak tekintik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseit.
2. Bírósági kikötés
Jelen szerződés végrehajtásával kapcsolatos minden vitás kérdést Szerződő felek békés úton kísérelnek megoldani. A békés úton nem rendezhető vitás kérdések eldöntésére Szerződő felek a Szeghalmi Járásbíróság vagy a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen bírósági kikötés hatálya kiterjed a Szerződő felek jogutódaira is.
3. Jogról való lemondás hiánya
Megrendelő részéről jelen szerződésben foglalt bármely jog késedelmes érvényesítése, illetve érvényesítésének elmulasztása nem jelenti a jogok érvényesítéséről való lemondást, illetve valamely jog részleges, vagy kizárólagos érvényesítése nem zárja ki a többi, illetve a fennmaradó jog érvényesítését.
4. Részleges érvénytelenség
Szerződő felek megállapodnak, hogy amennyiben jelen szerződés bármelyik rendelkezése utóbb érvénytelennek minősül, a szerződés többi részét érvényesnek tekintik, kivéve, ha Szerződő felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
5. Titoktartás
A vállalkozó a jelen szerződés aláírásával kötelezi magát arra, hogy a jelen szerződés teljesítése során tudomására jutott adatokat, információkat, üzemi és üzletpolitikai eseményeket üzleti titokként kezeli, a jelen szerződés teljesítése során tudomására jutott adatokat harmadik félnek nem adja ki, azokat csak a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használja, ennek megtartásáról a feladatok ellátásában közreműködő munkatársai, alvállalkozói, közreműködői tekintetében is köteles gondoskodni, az információk és adatok üzleti titokként történő kezelésére vonatkozó kötelezettség a vállalkozót a jelen szerződés lejáratát követően is korlátlan ideig terheli, ezen rendelkezések a Ptk., valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info. törvény) vonatkozó rendelkezéseivel összhangban alkalmazandók.
6. A szerződés nyilvánossága, adatkezelés
6.1. Megrendelő kiköti, a vállalkozó pedig elfogadja az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságát. A Szerződő felek alávetik magukat bármely vonatkozó jogszabály által kijelölt, erre felhatalmazott szerv ellenőrzésének is.
6.2. A Szerződő felek tudomásul veszik, hogy az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info. törvény) 27. § (3a) bekezdése szerint az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni, valamint azt, hogy a költségvetési pénzeszközök felhasználásának nyilvánosságára tekintettel a szerződés lényeges tartalmáról a tájékoztatás üzleti titok címén nem tagadható meg.
6.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy jelen szerződésben meghatározott adatait, illetve jelen szerződéssel összefüggő valamennyi információt illetve személyes adatot a megrendelő az Info. törvény előírásainak megfelelően kezelheti, azt jogszabályban meghatározott szervezeteknek, valamint jogszabály, illetve a támogatási szerződés szerinti külső ellenőrzési szervek részére átadhatja.
7. Szerződő felek kijelentése:
7.1. Vállalkozó kijelenti, hogy:
kész és képes megrendelő szerződéses céljának megfelelő teljes körű, gondos és magas színvonalú teljesítésre;
megrendelő által rendelkezésére bocsátott információk alapján a díj kialakításához szükséges lényeges információk rendelkezésére állnak;
ajánlatának szakmai kialakítása során figyelembe vette a megrendelő által rendelkezésére bocsátott információkat;
megrendelő által elvárt munkát teljesíthetőnek minősíti;
a teljesítéshez szükséges szakmai, szellemi, személyi és anyagi feltételekkel rendelkezik, és azokkal a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog;
nincs olyan függőben levő kötelezettsége, vagy érdekkörében lévő más körülmény, amely kedvezőtlenül hathat a jelen szerződésben, illetőleg az egyedi megállapodásokban foglaltak érvényességére, teljesítésére vagy saját teljesítési készségére, illetve képességére,
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül, melynek változásáról a vállalkozó köteles haladéktalanul a megbízót írásban értesíteni.
7.2. Ajánlatkérő a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a projekten belüli költségvetési átcsoportosítás érdekében támogatási szerződés módosítást kezdeményezett, így a jelen szerződés hatályba lépésének további feltétele a támogatási szerződés módosítására irányuló igény elfogadása. Ajánlatkérő felhívja továbbá a figyelmet, hogy a módosításra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. Ajánlatkérő a fent megjelölt feltételt, amelytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kiköti.
Jelen szerződést a Szerződő felek elolvasták, azt közösen értelmezték, és saját elhatározásukból, minden befolyástól mentesen, mint ügyleti akaratukkal mindenben megegyezőt, a képviselet szabályainak megtartásával saját kezűleg aláírták.
Jelen szerződés 4 példányban készült, melyből 2 példány a megrendelőt, 2 példány a vállalkozót illeti.
Füzesgyarmat, 2021. ………………
………………………………… |
………………………………… |
Xxxxx Xxxx |
………………………………… |
polgármester |
………………………………… |
Füzesgyarmat Város Önkormányzata |
………………………………… |
megrendelő |
vállalkozó |
……………………................................... |
Füzesgyarmat Város Önkormányzata pénzügyi ellenjegyző |
Megrendelő |