⦿ Tartás nyújtása (ellátás illetve gondozás): alimentációs szolgáltatások

⦿ Tartás nyújtása (ellátás illetve gondozás): alimentációs szolgáltatások

⦿ Tartós, bizalmi viszony

⦿ Szerencse elem

⦿ Ellenérték szolgáltatás (tulajdon-átruházás)

⦿ Elhatárolás:

› Öröklési szerződés

› Gondozási szerződés (kommentár)

› Életjáradéki szerződés

› Törvényen alapuló tartási kötelezettség (hozzátartozók)

⦿ Ellátás illetve gondozás

⦿ Meghatározott vagy meghatározható szolgáltatás

› Felek megállapodása szerint

› Általános életfelfogás és az ellenszolgáltatás értéke

› Időben változó szükségletek : változik a szolgáltatás

minőségében és terjedelmében is (módosítás, megszüntetés)

› Nem jelenthet szűkös tartást

› Átlagos életszínvonal (?)

› Tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő (kor, egészségi állapot, anyagi helyzet, egyéni szükségletek és elvárások)

› Folyamatos és kellő időben és módon nyújtott

› Nem feltétel, hogy valóban rászorult legyen a tartásra, akár luxus körülmények biztosítására is irányulhat

› Saját háztartásában (együtt lakva vele)

› Akár jogi személy is lehet a tartásra kötelezett

› Több jogosult tartása: osztható és oszthatatlan szolgáltatások

A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed (6:492. §)

❑ a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására,

❑ élelemmel és ruházattal való ellátására,

❑ gondozására,

❑ betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására,

❑ halála esetén illő eltemettetésére. Természetben nyújtott szolgáltatások.

Akár valamennyi vagy egyes meghatározott

szolgáltatásokra is köthetnek szerződést.

Kérdéses: önmagában gondozásra köthető-e tartási szerződés vagy az továbbra is mint atipikus szerződés létezik? öröklési szerződésnél szintén: „tartás,

életjáradék, illetve gondozás”

⦿ Szerencse-szerződések mint jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések (aleatórius szerződés)

› Feltűnő értékaránytalanság, uzsorás jelleg nem állapítható meg,

› DE jó erkölcsbe ütközés igen (kötelesrész igényt kijátszó

szerződések)

⦿ DE a kötelezett halála nem szünteti meg minden esetben a szerződést! Örököse helytáll, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatás értékét nem fedezte

⦿ DE kötelesrész kielégítési alapjához hozzá kell számítani, az ellenértéknek a tartással, életjáradékkal, gondozással nem fedezett részét, ha két éven belül meghal az örökhagyó

⦿ DE ha a szerződést megszüntetik, elszámolási viszony

keletkezik

⦿ Bizalmi viszony:

› Közreműködő igénybevételét (6:129.§ (2) bek.) a szolgáltatás jellege kizárhatja

› Szerződés módosítását, megszüntetését eredményezheti e viszony jelentős megromlása

⦿ Ingó vagy ingatlan tulajdonjogának átruházása

⦿ Vagyoni értékű jog átruházása

⦿ Értékpapírok, társasági részesedések

⦿ Lakásbérleti jog folytatása

Lakástv. 32. § (1) bek.: A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét

teljesítette, továbbá c) a bérbeadói hozzájárulástól

a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

Esedékessége: a szerződéskötés

⦿ Tartási vagy életjáradéki jog (kikötményi jog) (6:494. §)

(1) Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult

felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség

biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.

(2) A tartásra kötelezett szerződésszegése esetén a tartásra jogosult a tartásra kötelezett által adott biztosítékból vagy tartási jog bejegyzése esetén az ingatlanból kielégítést kereshet.

⦿ Az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben kielégítési

jogot biztosít

⦿ Feltéve ha egyéb biztosítékot a tartásra körtelezett nem ad és

a kötelezett szerződésszegéséből fakadó igények kielégítése

⦿ Végrehajtási eljárás keretében vagy azon kívül.

⦿ Egyéb biztosíték alkalmazása: pl. zálogjog

⦿ lakhatása biztosítására haszonélvezeti jog kikötése gyakori

⦿ Írásba foglalás

⦿ Alaki hiba miatti érvénytelenség orvoslása

⦿ DE ha ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul: az írásbeliség hiánya nem orvosolható

⦿ Tartós jogviszony: körülmények megváltozása (6:

192.§) esetére speciális szabályok:

⦿ A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére

- mindkét fél érdekeinek figyelembevételével -

módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel - indokolatlan.(6:495.§ (1) bek.)

⦿ Nem feltétel: lényeges jogi érdekét sértse

⦿ Ideiglenes vagy végleges módosítás

⦿ Például ilyen változás:

› átmeneti keresőképtelenség,

› tartást vállaló házastársak életközössége megszakad

⦿ Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél

kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé. A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben meghatározza a tartásra kötelezettet terhelő szolgáltatást. (6:495.§ (2) bek.)

⦿ Természetbeni tartás lehetetlenné válása oka például

› Tatásra jogosult súlyos betegsége

› Tartásra kötelezett fizikai teljesítőképessége

› Felek közötti bizalmi viszony helyrehozhatatlanul megromlik

⦿ A jogosult akkor is kérheti az életjáradéki szerződéssé módosítást, ha az ő felróható magatartása idézte elő annak okát.

⦿ A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben

meghatározza a tartásra kötelezettet terhelő szolgáltatást.

⦿ Xxxxx közös megállapodása alapján (ritka)

⦿ Határozott idő lejárta (általában határozatlan időre,

a jogosult haláláig szól) pl. nyugdíjkorhatár eléréséig

⦿ Bíróság megszüntetheti:

› ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg,

› bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés

megszüntetését.(6:495.§ (3) bek.)

› Például természetbeni tartást már nem képes nyújtani, pedig a jogosult tényleges gondozása szükséges. A

gondozó/ápoló költségét pedig életjáradékként fizetni nem képes.

⦿ Elszámolási viszony keletkezik

⦿ Megszűnik a jogosult halálával – kivéve közös szerződés

⦿ Megszűnik a kötelezett halálával -- feltéve …

⦿ A tartásra jogosult ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles

⦿ Vélelmezett: közeli hozzátartozó között (8:1.§) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; kivéve eltérő megállapodás (pl. tartás fejében örökösévé leszi

⦿ A tartásra kötelezett felelőssége az ingyenes szerződések

szerint alakul:

› Szolgáltatás tárgyban: szándékos károkozás

› Jogosult egyéb vagyonában. Felróhatóság

⦿ A tartás nyújtását megtagadhatja az ajándékozási szerződés szabályai szerint

⦿ A szerződést a kötelezett halála megszünteti.

⦿ Ha a szerződés teljesítése vagy

életjáradéki szerződéssé módosítása a szerződéskötés után megváltozott

vagyoni körülményeinél fogva a tartásra kötelezettre nézve túlságosan nagy

megterheléssel járna, a tartásra kötelezett kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.

⦿ Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott

pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.

⦿ Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni.

⦿ A járadékszolgáltatásra jogosult a hat

hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.

⦿ Speciális eset: Tartási szerződésnek életjáradéki szerződéssé való módosítása. Ekkor a járadék összegét a bíróság határozza meg.

⦿ Egyebekben a tartási szerződés szabályait kell

alkalmazni.

⦿ Gyakori valorizációs kikötés

⦿ beszámítás(6:51.§): tartásdíj, életjáradék

⦿ jogalap nélküli gazdagodás(6:581.§) életfenntartás céljára adott és arra

felhasznált

⦿ elévülés (nincs általános kötelmi jogi szabály!) csak az alábbi követelések körében rendezi a Ptk. a kérdést

› Törvényi tartási kötelezettség: Tartásdíj

› Járadékkövetelés

› Járadékban megállapított kártérítés