A SZERZŐDÉS FELÉPÍTÉSE 5
Allianz Életprogramok
Szerződési feltételek és ügyfél-tájékoztató
Tartalomjegyzék
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS 5
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ 5
A SZERZŐDÉS FELÉPÍTÉSE 5
Személyek a biztosítási szerződésben 6
A biztosító 6
A szerződő 7
Belépés a szerződő helyébe 7
A főbiztosított 7
A biztosított 8
A főbiztosítottra és a biztosítottra vonatkozó közös szabályok 9
A kedvezményezett 9
A biztosításközvetítő 10
A biztosító felügyeleti hatósága 10
Tudnivalók a biztosítási eseményekről és szolgáltatásokról 10
A SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK 11
A szerződés és a kiegészítő fedezetek létrejötte, hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete 11
A szerződés létrejötte 11
A szerződés és a kiegészítő fedezetek egyidejű létrejötte, hatályba lépése és a kockázatviselés kezdete 13
A kiegészítő fedezetek létrejötte, hatályba lépése és a kockázatviselés kezdete a szerződés tartama alatt 13
A biztosítási kockázat elbírálása 14
A közlési és változásbejelentési kötelezettség, valamint a kockázat jelentős növekedése 15
A szerződés és a kiegészítő fedezet létrejötte a szerződő szándékától eltérő tartalommal 16
Idővel kapcsolatos szabályok 17
A biztosítási tartam és időszak 17
A megtakarítási időszakok 17
A korlátozások időszaka 17
A SZERZŐDÉS DÍJA 18
Az Allianz Életprogramok – Euró díjfizetésére vonatkozó különös rendelkezések 19
A díjfizetés tartama, a díj esedékessége 19
Rendszeres díj 19
Egyszeri díj 20
Az eseti díj 20
Díjmentesítés 21
Díjmentesítés a szerződő rendelkezése alapján 21
Automatikus díjmentesítés 21
A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 21
Az eszközalapok és az egységek 22
Az egységek árfolyama 23
Tájékoztatás az ügyfelek részére 23
A biztosító eszközalapokkal kapcsolatos rendelkezései 23
Eszközalap megszüntetése 24
Az eszközalapok mögöttes eszközeinek korlátozása miatt indokolt rendelkezések 24
Eszközalap felfüggesztése 25
Eszközalap szétválasztása 26
A befektetési egységek eszközalapok közötti megoszlásának módosítása 27
Az átváltás (a már meglévő egységekre vonatkozó rendelkezés) 27
Az átirányítás (a fizetendő díjakra vonatkozó rendelkezés) 27
Befektetési stratégiák 28
Az eszközalapok arányának rendszeres rögzítése 28
Hozamfigyelő szolgáltatás 28
A SZERZŐDÉS KÖLTSÉGEI 29
Kockázati költség 30
Kiegészítő fedezetek költsége 30
Csekken történő díjfizetés költsége 30
Kezdeti költség 31
Vagyonarányos költség 31
Eszközalapok mögöttes befektetési költségei 31
Adminisztrációs költség 32
Szerződő rendelkezése végrehajtásának költsége (többletköltségek) 32
A költségek levonásának módja, sorrendje 32
Az el nem számolt költségek 33
Az értékkövetés 33
Rögzített index 34
Egyedi index 34
Kiegészítő fedezetek indexe 35
A Kondíciós lista 35
A SZERZŐDÉS VÁLTOZTATÁSA 37
A kiegészítő fedezetek biztosítottainak, a kiegészítő fedezeteknek és a biztosítási összegeknek a megváltoztatása 37
A tartammal, megtakarítási időszakkal kapcsolatos módosítások 38
A tartam módosítása 38
A megtakarítási időszak módosítása 38
A szerződés díjával kapcsolatos módosítások 38
A díjfizetési gyakoriság módosítása 38
A díjfizetési mód változtatása 39
A díj módosítása 39
A szolgáltatással kapcsolatos módosítások 39
Biztosítási szolgáltatások emelése 39
A költségekkel kapcsolatos módosítások 39
Kiegészítő fedezet költsége 39
Egyéb módosítással kapcsolatos szabályok 40
A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE 40
A visszavásárlás és a pénzkivonás végrehajtásához szükséges dokumentumok 40
A kifizetés teljesítése, a teljesítés módja és ideje 41
A szerződés visszavásárlása 41
Pénzkivonás 42
Az egyösszegű pénzkivonás 42
A folyamatos pénzkivonás 43
Különös szabályok a szerződő rokkantsága vagy csoportos létszámleépítése esetén 43
A jogosultság érvényesítéséhez szükséges dokumentumok 44
A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 44
Kizárások 44
Általános szabályok 45
A kizárás különös esetei 46
A biztosítási esemény bejelentése 47
A biztosítási esemény igazolásához benyújtandó dokumentumok 47
A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS 49
A szolgáltatás teljesítésének módja, ideje 49
A biztosító mentesülése 49
A kiegészítő fedezet költségének visszatérítése 50
A várakozási idő 50
Életbiztosítás esetén 51
Elévülés 51
Esedékesség 51
Maradékjog 52
A szerződés megszűnése 52
A főbiztosított halála 52
Díjnemfizetés 52
El nem számolt költségek 53
Visszavásárlás 53
Rendes felmondás 53
Felmondás a „B” jelű Kondíciós lista változása miatt 53
Az életbiztosítási szerződés felmondása 53
A biztosító felmondása 53
A biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról 54
A főbiztosított hozzájárulásának visszavonása 54
Lehetetlenülés, érdekmúlás 54
A kiegészítő fedezetek megszűnése 54
A biztosított halála 54
Rendes felmondás 54
A biztosított visszavonása 55
A kiegészítő életbiztosítási fedezet felmondása a szerződő részéről 55
A biztosító felmondása 55
A baleset-biztosítás felmondása a biztosító részéről 55
A biztosító tudomásszerzése a lényeges körülményekről, vagy azok változásáról 55
A biztosított hozzájárulásának visszavonása 56
A biztosított életkora 56
Lehetetlenülés, érdekmúlás 56
Egyéb 56
Egyéb rendelkezések 56
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés 57
E-életbiztosítás 58
A jognyilatkozat átadása 58
Főkötelezettségen túli költségek 59
A szerződésre irányadó jog, a kapcsolattartás nyelve 59
A legfontosabb adózási szabályok 59
I. Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti 59
II. Adózási szabályok abban az esetben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti 59
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól 60
Tájékoztató a FATCA és egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokról 62
További információk 63
Általános Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató
az Allianz Életprogramok és
az Allianz Életprogramok – Euró szerződésekhez
1. Az Allianz Életprogramok és az Allianz Életprogramok - Euró befektetési egységekhez kötött (unit-linked) élet- és személybiztosítási szerződések, amelyek befektetési és biztosítási célt szolgálnak (a két terméktípus együtt a továbbiakban Életprogram, vagy Életprogramok). A szerződő megtakarításait a biztosító a szerződő által választott eszközalapokba fekteti be (befektetési cél) és biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatást nyújt (biztosítási cél).
A szerződés felépítése
2. Az Életprogram szerződés a szerződő választása alapján létrejöhet alapbiztosításként, amikor a biztosító kizárólag a főbiztosított bármely okból eredő halála és közlekedési balesetből eredő halála esetére vállal kockázatot.
A szerződő az alapbiztosításhoz egy vagy több kiegészítő fedezetet vagy – forint alapú szerződés esetén a kiegészítő fedezetekből a biztosító által összeállított biztosítási csomag(ok)at – köthet. A kiegészítő fedezetek és csomagok a főbiztosítottra vagy a további biztosítottakra vonatkoznak. Ebben az esetben a szerződést az alapbiztosítás és a kiegészítő fedezetek együttesen alkotják. Egy biztosítottra egy vagy több kiegészítő fedezet, vagy egy biztosítási csomag vonatkozhat.
Azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási fedezetre több biztosítási szerződés is köthető, a biztosítási szolgáltatások pedig halmozhatóak.
Alapbiztosítás: Alapbiztosítás az Életprogram szerződés, mely lehetőséget ad a befizetett díjak befektetésére és a főbiztosított halála, valamint közlekedési balesetből bekövetkező halála
esetére vállal fedezetet. Az alapbiztosításhoz kiegészítő fedezet(ek) köthető(k).
Kiegészítő fedezet: Az alapbiztosításhoz köthető, a szerződő által választható élet-, vagy baleset-, vagy egészségbiztosítási fedezet, melyre a kiegészítő fedezetek szerződési feltételei vonatkoznak.
Biztosítási csomag: Az egyes kiegészítő fedezetekből a biztosító által összeállított kombináció. Biztosítási csomag csak forint alapú szerződésekhez választható.
Eszközalap: Az Életprogram szerződésre befizetett – rendszeres, egyszeri, illetve eseti – díjak befektetése céljából létrehozott és elkülönített eszközállomány. Az eszközalap befektetési egységekből áll.
Befektetési egység: Az eszközalap befektetéseiben való részesedést megtestesítő elemi egység (a továbbiakban: egység).
Egységszámla: A biztosító által a szerződő részére létrehozott elkülönített számla, amely az egységek nyilvántartására szolgál.
Általános Szerződési Feltételek és Ügyfél- tájékoztató: Az Allianz Életprogramok és Allianz Életprogramok – Euró Általános Szerződési Feltételei és Ügyfél-tájékoztatója (a továbbiakban Általános Szerződési Feltételek). Tartalmazzák az Életprogram alapbiztosításra és a kiegészítő fedezetekre vonatkozó általános rendelkezéseket.
Különös Szerződési Feltételek: A Különös Szerződési Feltételek tartalmazzák az egyes, egymástól eltérő tartalmú Életprogram
szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezéseket.
Kiegészítő Szerződési Feltételek: A Kiegészítő Szerződési Feltételek tartalmazzák az Életprogram szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő fedezet(ek)re vonatkozó különös rendelkezéseket.
A szerződés pénzneme: Az Életprogram szerződés pénzneme forint. Az Életprogram - Euró szerződés pénzneme euró. A felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket a termék típusától függően forintban/euróban teljesítik. A szerződésben a díjak megfizetése, a díjakból képzett egységek nyilvántartása, a költségek elszámolása, a szerződő rendelkezése szerinti kifizetések teljesítése, valamint a szolgáltatások nyújtása forintban/euróban történik. Abban az esetben, ha a szerződő az Életprogram – Euró szerződés díjait forintban fizeti meg, a biztosító a jelen szerződési feltételek szerint váltja a forintot euróra.
3. A szerződő az önálló, vagy a biztosítási csomagba tartozó kiegészítő fedezetek biztosítási összegét az alábbiak szerint határozza meg: az Általános Szerződési Feltételek 4. számú mellékletében szereplő egységnyi biztosítási szolgáltatást megszorozza az általa választott, – pozitív, egész – szorzószámokkal.
Személyek a biztosítási szerződésben
A biztosító
4. A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Felügyeleti hatóság engedélyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult.
Az Életprogram szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191 Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország
Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság által jegyzett Cg. 00-00-000000 Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyeleti hatóság, székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).
A biztosító az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére. A társaság 1990-től részvénytársasági formában működik.
A jelen szerződési feltételek szerinti életbiztosítás biztosítási alapú befektetési termék. Erre tekintettel a szerződéskötést megelőzően az ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérését követően a biztosító beszerzi a szükséges információkat az ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről (alkalmasság értékelése), annak érdekében, hogy alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson.
A jelen életbiztosítási terméket a biztosító a jogszabályi előírások szerint tanácsadással értékesíti.
Az értékesítéshez kapcsolódó tanácsadás kizárólag a termék szerződéskötést megelőző, szerződő által történő kiválasztására vonatkozik. Ezen túl a jogszabályoknak megfelelően a biztosító korlátozhatja a befektetési lehetőségek választását, az ügyfél alkalmassági kérdőívének megfelelően.
A biztosító befektetési tanácsot és a szerződéskötést követően folyamatos tanácsadást nem nyújt az ügyfélnek, illetve rendszeres értékelést nem végez, továbbá az alkalmasságot rendszeresen nem értékeli.
A termékek jellege indokolja, hogy a szerződő folyamatosan figyelemmel kísérje a terméket és az általa választott eszközalapokat és azok összetételét rendszeresen felülvizsgálja.
Az alkalmassági kérdőívre adott válaszok alapján a biztosító az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatban jelzi, ha indokolt a szerződőnek a biztosítási alapú befektetési termék rendszeres
felülvizsgálatát kérnie. A felülvizsgálatot és átdolgozást a szerződőnek kell időközönként kezdeményeznie, és a szerződő a tartam során ezt az alkalmassági teszt újbóli kitöltésével kérheti.
A biztosító a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU rendelet alapján a szerződő részére a szerződés megkötését megelőzően Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot
ad át. Ezt a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a jogszabály alapján az alábbi módokon adhatja át – amennyiben az átadási módhoz szükséges feltételek teljesülnek:
a) papíron,
b) a papírtól eltérő tartós adathordozón, vagy
c) egy honlapon keresztül.
A szerződő az ajánlaton nyilatkozik a tényleges átadás módjáról.
A biztosító ezúton felhívja a szerződő figyelmét, hogyha a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a biztosító a szerződő részére a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy honlapon keresztül bocsátja rendelkezésre, akkor a lakossági befektetőnek minősülő szerződő kérésére a dokumentumot térítésmentesen papíron is rendelkezésre kell bocsátania. A biztosító ezúton tájékoztatja a lakossági befektetőknek minősülő szerződőket arról, hogy kérésre térítésmentesen jogosultak papíralapú példányra.
A szerződő
5. A szerződő az, aki az Életprogram szerződésre ajánlatot tesz, a szerződéskötéshez szükséges iratokat csatolja és a szerződés díját megfizeti. A szerződő lehet természetes és jogi személy is.
A szerződést csak az kötheti meg, aki
- a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
- a biztosítási esemény bekövetkeztében érdekelt, vagy
- a szerződést az érdekelt személy javára köti meg.
Ha a szerződést nem a főbiztosított köti, akkor
− a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy
− a főbiztosítottnak a szerződő helyébe történő belépéséig
a szerződő köteles tájékoztatni a főbiztosítottat a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.
Belépés a szerződő helyébe
6. A főbiztosított a szerződő helyébe lép
– a természetes személy szerződő halála esetén
– amennyiben a főbiztosított és a szerződő nem azonos személy –, illetve
– a jogi személy szerződő jogutód nélküli megszűnése esetén.
A főbiztosított a halál, illetve a megszűnés időpontját követő hónap első napjától lép a szerződő helyébe és ezzel átszállnak rá a szerződői jogok és kötelezettségek. A főbiztosított a fentiekhez az ajánlaton előzetesen hozzájárul.
A főbiztosított –a szerződő ezirányú írásbeli hozzájárulásával –, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozattal a szerződés létrejötte után bármikor a szerződő helyébe léphet. Ha nem a főbiztosított, hanem más lép a szerződő helyébe, akkor ehhez a szerződőn kívül a főbiztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.
A főbiztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy a díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozattal, a szerződő hozzájárulása nélkül a szerződő helyébe léphet.
Azokban az esetekben, amikor valaki a szerződő helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződő helyébe belépő köteles a szerződőnek a szerződésre fordított díjait, költségeit megtéríteni.
A főbiztosított
7. Főbiztosított az a természetes személy, akire a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításban szereplő biztosítási események tekintetében fennáll. A főbiztosítottat a szerződő nevezi meg.
biztosított születési évszáma Pl. alapbiztosítás tartam kezdete: 2018.10.01., biztosított születési éve: 1978 a biztosított belépési kora = 2018-1978 = 40 év. | |
az alapbiztosítás | a kiegészítő fedezet |
első évfordulóját | létrejöttét megelőző |
követő, de nem az | évforduló évszámából |
évfordulóval | levonásra kerül a |
megegyező | biztosított születési |
hatállyal | évszáma Pl. |
alapbiztosítás első | |
évfordulója: 2019.10.01., | |
kiegészítő fedezet | |
létrejötte: 2020.08.01. | |
előző évforduló évszáma: | |
2019 | |
biztosított születési éve: | |
1978 | |
a biztosított belépési kora = | |
2019-1978 = 41 év. | |
az alapbiztosítás | az évforduló évszámából |
évfordulójával | levonásra kerül a |
megegyező | biztosított születési |
hatállyal | évszáma Pl. alapbiztosítás |
évfordulója: 2020.10.01. | |
kiegészítő fedezet | |
létrejötte: 2020.10.01. | |
biztosított születési éve: | |
1978 | |
a biztosított belépési kora = | |
2020-1978 = 42 év. |
A főbiztosított belépési korát a biztosító – rendszeres díjfizetésű szerződés esetén, az első megtakarítási időszak minimális hosszára való tekintettel – korlátozhatja. A főbiztosított belépési kora a szerződés létrejöttekor legfeljebb a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 5.1. pontjában foglalt életkor lehet.
A biztosító a szerződés létrejöttekor a főbiztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a szerződés tartama kezdetének évszámából levonja a főbiztosított születésének évszámát.
A biztosított
8. Biztosított az a természetes személy, akire a biztosító kockázatviselése a kiegészítő fedezetek vonatkozásában áll fenn. A biztosítottat a szerződő nevezi meg.
Kiegészítő fedezet | Belépési kor |
Orvosi ellátásra szóló kiegészítő egészségbiztosítás | 2-61 év |
Babaváró kiegészítő élet- és egészségbiztosítás | nincs korlát |
Genetika+ kiegészítő egészségbiztosítás | 2-60 év |
Rákdiagnosztikára és orvosi betegvezetésre szóló kiegészítő egészségbiztosítás | 18-70 év |
Minden további kiegészítő biztosítás | 2-70 év |
Biztosítási csomag | 2-70 év |
A biztosított belépési kora a kiegészítő fedezet, illetve biztosítási csomag létrejöttekor az alábbi lehet:
A biztosító a kiegészítő fedezet létrejöttekor a biztosított belépési korát az alábbiak szerint állapítja meg:
9. A biztosítónak a kiegészítő fedezetekre fennálló kockázatviselése – a szerződő rendelkezése alapján – egy vagy több, a biztosítási szerződésben sorszám szerint megkülönböztetett biztosítottra vonatkozhat. A szerződő az egyes biztosítottakra akár különböző kiegészítő fedezeteket és/vagy biztosítási összegeket is választhat. A biztosítottak sorszámát a szerződő határozza meg a következők figyelembevételével:
A kiegészítő fedezet létrejöttének időpontja | Xxxxxxxx kor megállapításának módja |
az alapbiztosítás hatályba lépésével egy időben | az alapbiztosítás tartam kezdetének évszámából levonásra kerül a |
A kiegészítő biztosításban biztosított | Sorszám | |
a főbiztosított | a szerződő | |
✓ | − | 1. számú biztosított a főbiztosított |
− | ✓ | 1. számú biztosított a szerződő |
✓ | ✓ | 1. számú biztosított a főbiztosított, 2. számú biztosított a szerződő |
Haláleseti kedvezményezett a szerződő által megjelölt személy, vagy a (fő)biztosított örököse. Nem haláleseti szolgáltatás esetén – ellenkező nyilatkozat hiányában – a biztosított jogosult a szolgáltatásra.
A kedvezményezett lehet természetes és jogi személy is.
Amennyiben a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik, a sorrendben mögötte álló további biztosítottak sorszáma eggyel csökken.
A főbiztosítottra és a biztosítottra vonatkozó közös szabályok
10. A szerződés megkötéséhez és módosításához a főbiztosított, a kiegészítő fedezet létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződő nem azonos a főbiztosítottal, illetve biztosítottal.
A főbiztosított a szerződés megkötéséhez, illetve a biztosított a kiegészítő fedezet létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés vagy a kiegészítő fedezet a biztosítási időszak végével megszűnik. A szerződés megszűnésére nem kerül sor, ha a főbiztosított a szerződésbe belép.
Ha a (fő)biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, illetve a kiegészítő fedezet létrejöttét nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője kezdeményezi, a szerződés, illetve a kiegészítő fedezet érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyása szükséges a szerződés megkötéséhez, illetve a kiegészítő fedezet létrejöttéhez, ha a (fő)biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú.
A kedvezményezett
11. Kedvezményezett az a szerződő által jelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult.
12. Egy biztosítási szolgáltatásra vonatkozóan - több kedvezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben a szerződő meghatározhatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában az arányt a kedvezményezettek között egyenlőnek kell tekinteni.
A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hozzá eljuttatott írásbeli nyilatkozattal – más kedvezményezettet nevezhet meg.
13. A kedvezményezett kijelöléséhez, illetőleg a megváltoztatásához – ha nem a szerződő a (fő)biztosított – a (fő)biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
A főbiztosított hozzájárulása nélkül kötött Életprogram szerződésnek, illetve a biztosított hozzájárulása nélkül létrejött kiegészítő fedezetnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. Ilyen esetben kedvezményezettnek a főbiztosított örökösét, illetve a biztosítottat, vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfizetett díjakat, a szerződésre fordított költségeket.
14. A szerződő a (fő)biztosítotthoz, és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosítót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a (fő)biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni.
15. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik.
Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több
kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó.
16. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatályban érvényes kedvezményezett jelölés, a biztosító a biztosítási szolgáltatást a (fő)biztosított örökösének, illetve a biztosítottnak fizeti ki.
A biztosításközvetítő
17. A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz. A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjének minősül.
A biztosító termékeit függő és független biztosításközvetítő is értékesítheti.
A közvetítő díjazásra a biztosítóval való megállapodás alapján jogosult a közvetített és gondozott szerződésekkel kapcsolatban. A díjazást, amelyet a biztosítási díj tartalmaz, a biztosító fizeti a biztosításközvetítő részére.
18. A függő biztosításközvetítő életbiztosítási termék (így az Életprogramok) esetében készpénzben nem vehet át díjat a szerződőtől. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át. A
független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem vehet át biztosítási díjat a szerződőtől.
A függő biztosításközvetítő – a biztosítási ajánlat felvétele során – kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a (fő)biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
19. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosító felügyeleti hatósága
20. A biztosító felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.). A felügyeletről további tájékoztatást a Panasz-ügyintézésről szóló részben olvashat.
Tudnivalók a biztosítási eseményekről és szolgáltatásokról
21. Biztosítási összeg: Az a pénzösszeg, amelynek megfizetését, mint biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén – az Általános Szerződési Feltételekben és a Kiegészítő Szerződési Feltételekben foglaltak szerint – vállalja.
A kiegészítő fedezet biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a biztosítási tartam alatt a szerződési feltételekben foglaltak szerint változhat.
Aktuális biztosítási összeg: A biztosítási szerződésben meghatározott és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában vagy a Kiegészítő Szerződési Feltételekben szereplő időpontban érvényes biztosítási összeg.
Biztosítási esemény | Biztosítási szolgáltatás |
a főbiztosított kockázatviselési időszakban bekövetkezett bármely okból eredő halála (az alapbiztosítás alapján) | a szolgáltatási igény bejelentésének időpontjában az egységszámlán meglévő egységeknek az esedékes költségekkel csökkentett, a bejelentést követő napra érvényes árfolyamon számított értéke kerül kifizetésre a szolgáltatásra megjelölt kedvezményezettnek |
a főbiztosított kockázatviselési | a halál időpontjában érvényben lévő „B” jelű |
22. A biztosítási eseményeket és a biztosító szolgáltatásait az alábbi táblázat tartalmazza.
időszakban bekövetkezett közlekedési balesetből eredő halála azzal a feltétellel, hogy a baleset is a kockázatviselési időszakban következett be (az alapbiztosítás alapján) | Kondíciós lista 2.1. pontja szerinti biztosítási összeg is kifizetésre kerül a kedvezményezettnek az egységszámla fentiek szerint meghatározott értékén felül |
a kockázatviselési | a kiegészítő fedezet( |
időszakban | ek)re vonatkozó |
bekövetkezett, a | Kiegészítő Szerződési |
Kiegészítő Szerződési | Feltételekben |
Feltételekben | meghatározott |
meghatározott | biztosítási szolgáltatás |
biztosítási esemény | a biztosítottnak, halála |
esetén pedig a halál | |
esetére megnevezett | |
kedvezményezettnek |
igazoló iratokat, okiratokat, amelyekről a biztosító másolatot készít a Pmt. (2017. évi LIII. törvény) szerint.
A biztosító kockázatviselése kiterjed a világ bármely pontján bekövetkezett biztosítási eseményre, és a szerződés tartamán belül a nap 24 órájában fennáll.
A szerződéssel kapcsolatos folyamatok
A szerződés és a kiegészítő fedezetek létrejötte, hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete
A szerződés létrejötte
23. Az alapbiztosítási szerződés és a kiegészítő fedezet a felek megállapodásával jön létre.
Az alapbiztosítási szerződés létrejöttét a szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz.
Az ajánlat megtételekor a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a szerződő és a biztosított
a) természetes személy esetén a személy személyazonosságát,
b) jogi személy esetén az azonosítását szolgáló,
Erre tekintettel az alábbi dokumentumokat kell átadni a biztosító részére:
a) természetes személy esetén
– magyar állampolgár személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, (magyarországi lakóhely, vagy tartózkodási hely esetén),
– külföldi állampolgárok esetén
o úti okmánya vagy személyazonosító igazolványa, amennyiben az magyarországi tartózkodásra jogosít,
o amennyiben személyazonosító igazolványa magyarországi tartózkodásra nem jogosít a tartózkodási jogot igazoló okmány, vagy tartózkodásra jogosító okmány,
továbbá szerződő esetén az adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóilletőség szerinti ország adóazonosítót tartalmazó dokumentumának másolati példánya,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy
a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okiratot, hogy
ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
bb) a ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti
bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
bd) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát. Ez esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
Továbbá kéri a biztosító az aláírási címpéldányt, és nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példányát.
Ezen túlmenően a biztosító nyilatkozatot kér a tényleges tulajdonos(ok)ról, valamint azok kiemelt
közszereplői státuszáról, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszáról. Amennyiben a tényleges tulajdonos a jogi személy vezető tisztésgviselője, úgy őt a biztosító azonosítja és elvégzi személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
Kiemelt közszereplői nyilatkozatot kér a biztosító a természetes személyek és biztosítottak esetén is, mely nyilatkozat tartalmazza kiemelt közszereplői státuszukat, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszuk pontos meghatározását, továbbá a felhasznált pénzeszközeik forrásáról és meglévő vagyonuk forrásáról tett nyilatkozatukat.
A biztosító törvényben meghatározott szempontok alapján az ügyfeleit kockázati kategóriákba sorolja és ennek megfelelően, kockázatérzékenységi alapon további információt kér az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának forrásáról, a tervezett üzleti kapcsolatról, a végrehajtandó, vagy végrehajott ügyletek indokairól, esetlegesen elvégzi a tényleges tulajdonos személyes azonosítását. A biztosító kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információ igazoló ellenőrzése
érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez szükséges, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a biztosító jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
A kiegészítő fedezet(ek) létrejöhet(nek)
a) az alapbiztosítás létrejöttével egyidejűleg, vagy
b) a fedezet(ek)nek az alapbiztosítás tartama alatti, – rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 4.3. pontjában foglalt időszak elteltét követő –időpontban történő megkötésével.
Az alapbiztosítás és az alapbiztosítással egyidejűleg kötött kiegészítő fedezet a szerződő ajánlatával és a biztosító által kiállított kötvénnyel jön létre.
Az alapbiztosítás tartama alatt a szerződőnek a kiegészítő fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatával (a továbbiakban: kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozat) és a biztosító által kiállított elfogadó nyilatkozattal jön létre a kiegészítő fedezet.
A biztosító a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – magyar nyelven – a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő természetes személy, a biztosító ezen tájékoztatásban felhívja a figyelmet az életbiztosítási szerződésnek a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül történő felmondásának lehetőségére.
A szerződés és a kiegészítő fedezetek egyidejű létrejötte, hatályba lépése és a kockázatviselés kezdete
A szerződés létrejötte, ha a biztosító az ajánlatot elfogadja
24. A szerződés és az alapbiztosítással egyidejűleg kötött kiegészítő fedezet érvényesen létrejön és hatályba lép a szerződő ajánlattételét követő napon 0 órakor, ha az ajánlattétellel egyidejűleg
a) a szerződő a szerződés első díját megfizette, vagy
b) a felek díjhalasztásban állapodtak meg és a szerződő ajánlatát a biztosító a
rendelkezésére álló kockázatelbírálási határidőn belül fedezetet igazoló dokumentum (továbbiakban: kötvény) kiállításával elfogadta.
Az Életprogramok-Euró szerződés csak díjhalasztással köthető meg.
25. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a – fedezetet igazoló – kötvényt kiállítani.
26. A biztosító kockázatviselése az ajánlattételt követő napon 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés a fentiek szerint létrejön.
A biztosító előzetes fedezetvállalására (a szerződés létrejötte előtti kockázatvállalására) nincs lehetőség.
Alapbiztosítás | Kiegészítő fedezetek | |
Létrejötte | ||
Hatályba | az | |
lépése | ajánlattételt | |
Kockázatviselés | követő nap 0 | |
kezdete | óra | |
A szerződés létrejötte, ha a biztosító az ajánlatra a kockázatelbírálási határidőn belül nem válaszol
27. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a rendelkezésére álló kockázatelbírálási határidőn belül az ajánlatot nem utasítja vissza, vagy nem állít ki kötvényt.
Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő eredménytelen elteltét követő napon jön létre érvényesen, arra az időpontra visszamenőleges
hatállyal, amikor az ajánlat a biztosító vagy képviselője részére átadásra került. A biztosító kockázatviselése az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjában kezdődik meg.
Ebben az esetben a szerződés és a kiegészítő fedezet csak akkor jön létre, ha a szerződő az ajánlat megtétele előtt a szerződéssel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást megkapta és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített nyomtatványon, a díjszabásnak megfelelően tette.
Alapbiztosítás | Kiegészítő fedezetek | |
Létrejötte | a kockázatelbírálási idő eredménytelen elteltét követő napon, arra az időpontra visszamenőleges hatállyal, amikor az ajánlat a biztosító vagy képviselője részére átadásra került | |
Hatályba lépése | az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjában | |
Kockázatviselés kezdete | ||
A kiegészítő fedezetek létrejötte, hatályba lépése és a kockázatviselés kezdete a szerződés tartama alatt
A kiegészítő fedezet létrejötte az alapbiztosítás tartama alatt, elfogadó nyilatkozat kiállításával
28. A szerződés tartama alatt kötött kiegészítő fedezet érvényesen létrejön és hatályba lép az azt követő napon 0 órakor, amikor a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett, ha azt a biztosító a rendelkezésére álló kockázatelbírálási határidőn belül elfogadó nyilatkozat kiállításával elfogadta.
29. A biztosító kockázatviselése a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napján 0 órakor kezdődik meg feltéve, hogy a kiegészítő fedezet a fentiek szerint létrejön.
A biztosító előzetes fedezetvállalására (a szerződés létrejötte előtti kockázatvállalására) nincs lehetőség.
Kiegészítő fedezetek | |
Létrejötte | az azt követő napon 0 órakor, amikor a szerződőnek a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezett |
Hatályba lépése | |
Kockázatviselés kezdete | az azt követő hónap első napján 0 órakor, amikor a szerződőnek a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezett |
A kiegészítő fedezet létrejötte, ha a biztosító a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozatra a kockázatelbírálási határidőn belül nem válaszol
30. A kiegészítő fedezet akkor is létrejön, ha a biztosító a rendelkezésére álló kockázatelbírálási határidőn belül a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozatot nem utasítja vissza, vagy arra nem nyilatkozik.
Ilyen esetben a fedezet a kockázatelbírálási idő eredménytelen elteltét követő napon jön létre érvényesen, a kiegészítő fedezet létrejötte iránti írásbeli nyilatkozatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal. A biztosító kockázatviselése a kiegészítő fedezet létrejötte iránti írásbeli nyilatkozatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjában kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés létrejön.
Kiegészítő fedezetek | |
Létrejötte | a kockázatelbírálási idő eredménytelen elteltét követő napon, a kiegészítő fedezet létrejötte iránti írásbeli nyilatkozatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal |
Hatályba lépése | a kiegészítő fedezet létrejötte iránti írásbeli nyilatkozatnak a |
Kockázatviselés kezdete | biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjában |
A biztosítási kockázat elbírálása
31. A kockázatelbírálás keretében a biztosító felméri a szerződéssel kapcsolatos biztosítási kockázatot. A kockázat elbírálása alapján jogosult a szerződő ajánlatának, illetve a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozatának elfogadására, módosított tartalommal történő elfogadására vagy elutasítására. A kockázatelbírálás határideje 15, illetve egyedi kockázatelbírálás esetén 60 nap.
Egyedinek minősül a kockázatelbírálás, ha orvosi vizsgálat szükséges.
32. Ha a szerződő kiegészítő életbiztosítási, vagy egészségbiztosítási fedezet létrejöttét kezdeményezi, akkor a biztosító jogosult egészségi nyilatkozat kitöltését vagy orvosi vizsgálat elvégzését előírni. Az orvosi vizsgálat költségét a biztosító viseli. A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
33. A biztosító az ajánlatot vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti írásbeli nyilatkozatot annak átadásától számított 15 napon belül – egyedi kockázatelbírálás esetén 60 napon belül – írásban elutasíthatja. Az ajánlat vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti írásbeli nyilatkozat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.
Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával, ha erre a lehetőségre az ajánlaton vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozaton a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti
nyilatkozat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
A szerződő a biztosítási ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, akkor 60 napig kötve van.
A közlési és változásbejelentési kötelezettség, valamint a kockázat jelentős növekedése
34. A szerződő és a (fő)biztosított köteles
a) az alapbiztosítás és a kiegészítő fedezet létrejöttekor, majd azt követően a szerződés tartama alatt új biztosított megjelölése és rá vonatkozóan új kiegészítő fedezetek kötése,
b) a kiegészítő fedezet létrejöttekor, majd azt követően a szerződés tartama alatt a szerződésben szereplő főbiztosítottra és biztosítottakra vonatkozóan új kiegészítő fedezetek kötése,
c) a kiegészítő fedezet létrejöttekor, majd azt követően a szerződés tartama alatt a kiegészítő fedezetek biztosítási összegeinek megváltoztatása
esetén a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító az alapbiztosítás és a kiegészítő fedezet létrejöttekor vagy a biztosítási összeg emelésekor kérdést tett fel, és amelyet a szerződő, vagy a (fő)biztosított ismert vagy ismernie kellett.
35. Az élet- és/vagy egészségbiztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges kérdésnek minősülnek azok a kérdések, amelyeket a biztosító az orvosi vizsgálat során tesz fel, vagy amelyekre az egészségi nyilatkozatban rákérdez. A szerződő és a (fő)biztosított köteles a vizsgálat és nyilatkozat megtétele során feltett kérdésekre adott válaszok változása esetén a biztosítót ezen változásokról 15 napon belül írásban tájékoztatni.
A biztosító a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából más lényeges kérdésben is kérhet tájékoztatást a szerződőtől és a (fő)biztosítottól. Ilyen lényeges kérdésnek minősül az amerikai adózók nemzetközi azonosítását célzó törvénynek (FATCA) való megfelelés érdekében végzett adatellenőrzés.
36. Ha a biztosító által feltett kérdésekre adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsértése), a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be
a) az alapbiztosításra és a kiegészítő fedezetre vonatkozóan, illetve
b) a kiegészítő fedezet biztosítási összegének emelésekor az emelés előtti és utáni biztosítási összegek különbözetére vonatkozóan.
Ebben az esetben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
Ha a szerződésben több kiegészítő fedezet, vagy több biztosított van, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése nem érinti az összes fedezetet vagy biztosítottat, úgy a biztosító csak az érintett fedezetek és biztosítottak vonatkozásában mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.
37. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító
− az alapbiztosítás létrejöttekor,
− a kiegészítő fedezet létrejöttekor vagy
− a kiegészítő fedezet biztosítási összegének emelésekor
ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ebben az esetben a biztosító nem mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha az alapbiztosítás létrejöttétől, a kiegészítő fedezet létrejöttétől, vagy a kiegészítő fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelése esetén annak időpontjától a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.
38. A közlési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a (fő)biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
39. A (fő)biztosított, illetve a szerződő
a) a biztosító által írásban vagy szóban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő és aláírt válaszával, valamint
b) telefonon tett nyilatkozatával
eleget tesz a közlési kötelezettségének.
Az orvosi vizsgálat nem mentesít a közlési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei alól.
A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
40. A (fő)biztosítottnak a kiegészítő fedezet létrejöttéhez adott hozzájárulása egyben annak a kötelezettségnek a vállalását is jelenti, hogy
a) a kockázatelbíráláshoz szükséges orvosi vizsgálatoknak aláveti magát,
b) a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé teszi.
41. Amennyiben a biztosító
− az alapbiztosítás, illetve az élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet létrejöttét követően szerez tudomást az annak létrejöttekor már fennállott lényeges körülményről, vagy
− a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változásról
és ezek a biztosító kockázatának jelentős növekedését eredményezik, úgy a biztosító jogosult az alapbiztosítást vagy a kiegészítő élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezetet a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módosítani vagy azt 30 napra írásban felmondani.
Ha a szerződésben több kiegészítő fedezet, vagy több biztosított van, és a biztosító kockázatának jelentős növekedése nem érinti az összes fedezetet vagy biztosítottat, úgy a biztosító csak az érintett fedezetek és biztosítottak vonatkozásában élhet a fenti módosítási vagy felmondási jogával.
Lényeges körülménynek minősülnek:
a) azok a kérdések, amelyeket a biztosító az orvosi vizsgálat során tesz fel, vagy amelyekre az egészségi nyilatkozatban rákérdez,
b) az amerikai adózók nemzetközi azonosítását célzó törvénynek (FATCA) való megfelelés érdekében végzett adatellenőrzés, valamint
c) ügyfél-átvilágítási adatokban bekövetkezett változás.
A biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezheti:
a) a (fő)biztosított és a biztosítottak egészségromlása, kivéve az életkor előrehaladásából származó természetes egészségromlás,
b) az amerikai adózók nemzetközi azonosítását célzó törvénynek (FATCA) való megfelelés érdekében végzett adatellenőrzés eredménye,
c) ügyfél-átvilágítási adatok pénzmosási kockázatot befolyásoló változása.
Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, az alapbiztosítás vagy a kiegészítő élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet a módosító javaslat kézhezvételétől számított 30. napon megszűnik.
A fenti jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha
− ezekre a biztosító a módosító javaslatban a szerződő figyelmét felhívta, és
− az alapbiztosítás vagy a kiegészítő élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet létrejöttétől, valamint a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változások bejelentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint 5 év telt el. Az 5 éves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
A szerződés és a kiegészítő fedezet létrejötte a szerződő szándékától eltérő tartalommal
42. Ha
a) a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától, illetve
b) a kiegészítő fedezetnek az alapbiztosítás tartama alatti megkötése esetén, a biztosító elfogadó nyilatkozatának tartalma a szerződőnek a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozatától
xxxxx, és az eltérést a szerződő a kötvény – illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata – kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény – illetve a kiegészítő fedezet a biztosító elfogadó nyilatkozatának – tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény – illetve az
elfogadó nyilatkozat – kiküldésével egyidejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat – illetve a kiegészítő fedezet a szerződő nyilatkozata – tartalmának megfelelően jön létre.
Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés vagy a biztosító elfogadó nyilatkozata nélkül létrejött kiegészítő fedezet lényeges kérdésben eltér a biztosító Általános és Kiegészítő Szerződési Feltételétől, akkor a biztosító a szerződés vagy kiegészítő fedezet létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést vagy a kiegészítő fedezetet az Általános és Kiegészítő Szerződési Feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést vagy a kiegészítő fedezetet 30 napra írásban felmondhatja.
Idővel kapcsolatos szabályok
A biztosítási tartam és időszak
43. Az Életprogram, mint alapbiztosítási szerződés határozatlan tartamú.
A kockázatviselés kezdetétől eltérhet a biztosítási tartam kezdete. A tartam kezdete az ajánlattételt követő hó első napjának 0 órája, ha a felek másként nem állapodnak meg.
44. Az ajánlattétel időpontja az a nap, amikor az aláírt ajánlat a biztosító vagy képviselője részére átadásra kerül. A tartam annak a hónapnak a végéig tart, amelyben a főbiztosított halálát a biztosítóhoz bejelentik (teljes életre szóló biztosítás).
45. A kiegészítő fedezet az alapbiztosítással ellentétben, határozott egy éves tartamra köthető. Az alapbiztosítással egyidejűleg kötött kiegészítő fedezet tartamának kezdete megegyezik az alapbiztosítás tartamának kezdetével. Ha a kiegészítő fedezet az alapbiztosítás tartama alatt jön létre, akkor a tartam kezdete a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap elseje.
Az egy éves biztosítási tartam évente további egy évvel automatikusan meghosszabbodik, ha bármelyik fél a tartam lejárta előtt legalább 60 nappal ezzel ellentétes igényét írásban nem közli a másik féllel. Ez a szerződő rendes felmondási jogát nem érinti.
46. A szerződésre érvényes biztosítási időszak egy hónap, azzal, hogy az első időszak ettől eltérhet. Az első időszak a kockázatviselés kezdete és a tartam kezdete közötti időszak.
47. A biztosítási évforduló (a továbbiakban: évforduló) a szerződés tartamán belül minden évben az a nap, amely napon az alapbiztosítás tartama eredetileg megkezdődött. A biztosítási év két egymást követő évforduló közötti időszak.
A meghosszabbított tartamú kiegészítő fedezet biztosítási évfordulója a tartamon belül minden évben annak a hónapnak az első napja, amely hónapban a biztosítási tartam eredetileg megkezdődött.
A megtakarítási időszakok
48. A megtakarítási időszak a rendszeres díjfizetésű szerződés esetében az az időtartam, amelyre a szerződő a rendszeres díjfizetést vállalja. A megtakarítási időszakok hosszát – egész években
– a szerződő határozhatja meg. Az első megtakarítási időszakot – melynek kezdete a tartam kezdete – a felek a szerződésben rögzítik. Az első megtakarítási időszak hosszának el kell érnie a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 3.3. pontjában foglalt időtartamot.
A megtakarítási időszak lejártát követő időre a szerződő új megtakarítási időszakot jelölhet meg. Az új megtakarítási időszak hosszát tartalmazó írásbeli nyilatkozatnak legkésőbb a megtakarítási időszak lejártát megelőző hónap végéig be kell érkeznie a biztosítóhoz. Ha a szerződő nem jelöl új megtakarítási időszakot és a megtakarítási időszak lejár, akkor a lejáratot követően egy új, egyéves megtakarítási időszak lép életbe, változatlan szerződési feltételekkel.
A korlátozások időszaka
49. A tartam elején a szerződő egyes rendelkezéseinek megtételét a biztosító korlátozhatja. A szerződő ezeket a jelen szerződési feltételekben foglalt rendelkezéseket kizárólag a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 3.1. , 3.2. és 4.3. pontjában meghatározott időszak elteltét követő kezdettel kezdeményezheti.
A szerződés díja
50. Az Életprogram szerződés díja forintban, az Életprogram – Euró szerződés díja euróban fizetendő. A díjat a szerződő rendszeres vagy egyszeri díjfizetéssel fizetheti meg. A rendszeres díj meghatározott díjfizetési gyakoriságonként fizetendő.
51. A díj a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakokra vonatkozik. A díjfizetés gyakoriságában a felek állapodnak meg. A biztosító meghatározhatja a szerződő által választható díjfizetési gyakoriságot (havi, negyedéves, féléves, éves).
52.
Rendszeres díj: Ha a szerződő rendszeres díjfizetésű szerződést választ, akkor annak díját meghatározott gyakoriságonként kell megfizetni.
Első díj: A rendszeres díjfizetésű szerződésnek az ajánlattétellel egyidejűleg megfizetendő díja.
Egyszeri díj: Az egyszeri díjfizetésű szerződés egy összegben megfizetendő díja.
Ha a szerződő egyszeri díjfizetésű szerződést választ, akkor egy összegben kell megfizetnie a szerződés teljes díját. A szerződőt a továbbiakban díjfizetési kötelezettség nem terheli.
Eseti díj: A szerződő a rendszeres, illetve egyszeri díjon felül további díjat is befizethet a szerződésre, mely befektetésre kerül, és az egységszámla értéket növeli. A biztosító meghatározza, hogy milyen összegű díj minősül eseti díjnak.
A díj esedékessége: A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a rendszeres díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
Díjrendezett szerződés: A szerződés díjrendezettnek minősül, ha az esedékes rendszeres vagy egyszeri díj maradéktalanul megfizetésre került.
Megfizetett díj, a díj megfizetésének napja: Az Életprogram szerződés díja azon a napon tekintendő megfizetettnek, amikor az – a megfizetés módjára (díjlehívás vagy banki átutalás) való tekintet nélkül – a biztosítóhoz, a díj fogadása céljából rendszeresített számlára, a szerződésszám megjelölésével a szerződéshez való rendeléséhez szükséges azonosító adatokkal beérkezett.
A díj fogadása céljából rendszeresített számla számát a „B” jelű Kondíciós lista 1.1. pontja tartalmazza.
Ha a díj ugyan rendelkezik azokkal az azonosító adatokkal, melyek alapján az a szerződéshez rendelhető, de nem a biztosító megfelelő számlájára érkezik, akkor az legkésőbb a beérkezéstől számított 7. napon tekintendő megfizetettnek.
Ha az Életprogramok – Euró szerződés forintban fizetett díja egy forintban vezetett bankszámlára érkezik, a díj a szerződő részére visszautalásra kerül.
A szerződés díja az alábbi módon fizethető meg: postai csekk (kivéve az euró alapú Életprogramok esetén), díjlehívás vagy banki átutalás.
A biztosítási díj legális forrásból származásának igazolása
A szerződő a 10 millió forintot meghaladó készpénzes tranzakciók esetén köteles csatolni az alábbi dokumentumok közül azon dokumentumot, amely igazolja az adott tranzakció során a szerződésre befizetett díj legális forrását:
• az 5 évnél nem régebbi jogerős bírósági vagy hatósági határozat;
• az 5 évnél nem régebbi hatósági igazolás;
• az 5 évnél nem régebbi egyéb közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat,
• a 3 évnél nem régebbi fizetésiszámla-kivonat (bankszámlakivonat) és készpénzkifizetési
bizonylat (ha az ügyfél fizetésiszámla- kivonatot - bankszámlakivonatot - nem tud bemutatni, mert nem áll rendelkezésére, akkor a készpénzfelvételi bizonylat);
• szerencsejáték szervezésével foglalkozó cég 1 évnél nem régebbi igazolása nyereményről;
• a munkáltató 6 hónapnál nem régebbi igazolása a munkabérről, osztalékról, jutalomról;
• az Európai Unió területére történő belépéskor kitöltendő, 6 hónapnál nem régebbi „Készpénzbejelentő nyilatkozat”/„Cash declaration form” (amelyen a személyi adatok, a készpénz tulajdonosának adatai, a készpénzre, a készpénz származására és tervezett felhasználására vonatkozó, valamint a szállítással kapcsolatos adatok vannak feltüntetve).
Amennyiben a fentiekben jelzett, a biztosítási díjként befizetett megtakarítás legális forrását igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, úgy a szerződő – legfeljebb 100 millió forint összeg igazolására – teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatot jogosult csatolni a pénzeszköz forrásáról és a fenti pontokban szereplő okiratok hiányának okáról.
Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén:
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
Az Allianz Életprogramok – Euró díjfizetésére vonatkozó különös rendelkezések
53. Rendszeres díjfizetésű Életprogramok - Euró szerződés esetében a szerződő a díjat csoportos díjlehívással is teljesítheti, forintban vezetett bankszámláról. A díjlehívás díjfizetési mód választásakor a díj a szerződő által megadott forint bankszámláról kerül levonásra. Ebben az esetben – a devizaárfolyam-kockázat csökkentése érdekében – a díjesedékesség napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista 1.5. pontjában szereplő összeg fizetendő.
A megfizetett díj a biztosítóhoz történő beérkezés időpontjában érvényes devizaárfolyamon kerül euróra váltásra. Az alkalmazandó devizaárfolyamot a díj beérkezésének időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 1.6. pontja tartalmazza.
54. Átutalás díjfizetési mód esetén, amennyiben a szerződő az esedékes fizetési kötelezettségét forintban teljesíti a biztosító devizaszámlájára, úgy a befizetett összeget a biztosító számlavezető bankja váltja xxxxxx, mindenkori kondíciói szerint.
55. A biztosító minden esetben az esetlegesen forintban fizetett díj xxxxxx váltott összegét tekinti megfizetett díjnak.
A forintban történő díjfizetés devizaárfolyam- kockázatát és az esetleges többletköltségeket a szerződő viseli.
A díjfizetés tartama, a díj esedékessége
Rendszeres díj
56. A rendszeres díjfizetésű szerződés díját a megtakarítási időszakok alatt, a szerződés megszűnése napjáig kell megfizetni.
A rendszeres díjfizetésű szerződés első díját Életprogramok esetében az ajánlattételkor kell megfizetni. A szerződő és a biztosító a szerződés első díjának megfizetésére vonatkozóan
– az Életprogramok szerződés esetén díjhalasztásban állapodhat meg
– az Életprogramok - Euró szerződés esetén minden esetben díjhalasztásban állapodik meg.
A halasztott első díjat legkésőbb a szerződés tartamának kezdetétől számított 15. nappal bezárólag kell megfizetni.
Minden további díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A szerződés első díját a biztosító az Életprogram szerződés tartamának kezdetétől számolja el. A kockázatviselés kezdete és a tartam kezdete
közötti időszakra a biztosító a kockázatot díjfizetés nélkül vállalja.
Amennyiben a szerződés bármely díját a fent megjelölt időpontig (esedékesség) nem fizetik meg, úgy a biztosító írásbeli felszólító levélben, – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – pontos dátummal jelölve, a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt ad a díj megfizetésére.
57. A biztosító meghatározhatja a rendszeres díjfizetésű szerződés minimális díját, amelyet a tartam kezdetén hatályos „B” jelű Kondíciós lista
1.3. pontja tartalmaz. A szerződő az ajánlattételkor nem választhat ennél alacsonyabb díjat.
Egyszeri díj
58. Az egyszeri díjfizetésű szerződés díja a teljes tartamra egy összegben fizetendő.
59. A biztosító meghatározhatja az egyszeri díjfizetésű szerződés minimális díját. Ennél alacsonyabb díjjal szerződés nem jöhet létre. A minimális díjat a tartam kezdetén hatályos „B” jelű Kondíciós lista 1.2. pontja tartalmazza.
A szerződő a szerződés egyszeri díját úgy módosíthatja, hogy a halasztott díj megfizetésére megállapított határidő lejártáig a minimális díjat meghaladó, de az ajánlatban szereplőnél alacsonyabb díjat fizet be. Ebben az esetben a szerződés a ténylegesen megfizetett díjjal jön létre.
60. A szerződő és a biztosító az egyszeri díj megfizetésére vonatkozóan díjhalasztásban állapodik meg. A halasztott egyszeri díjat legkésőbb a szerződés kockázatviselése kezdetének napjától számított 8. nappal bezárólag kell megfizetni.
Amennyiben a szerződés halasztott egyszeri díját a fent megjelölt időpontig (esedékesség) nem fizetik meg, úgy a biztosító írásbeli felszólító levélben, – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – pontos dátummal jelölve, a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt ad a díj megfizetésére.
Az egyszeri díj kizárólag banki átutalás útján fizethető meg.
Az eseti díj
61. A szerződő a rendszeres, illetve egyszeri díjfizetésen kívül egyéb befizetéseket is teljesíthet, a szerződés tartama alatt bármikor.
A biztosító csak az általa meghatározott limit feletti egyéb befizetéseket tekinti eseti díjnak. Azt az összeghatárt, amely felett az egyéb befizetés eseti díjnak minősül a díj megfizetésekor hatályos
„B” jelű Kondíciós lista 1.2. pontja tartalmazza.
Rendszeres díjfizetésű szerződés esetében a biztosító minden olyan díjat rendszeres díjnak tekint, amely nem minősül eseti díjnak. A szerződőnek mindaddig nem kell megfizetnie a rendszeres díjat, amíg ez az összeg teljes mértékben fedezetet nyújt a díjfizetési gyakoriság szerint esedékessé váló rendszeres díjakra.
62. Ha a szerződő az egyéb befizetés megfizetésének időpontjáig esedékessé vált díjat nem fizette meg maradéktalanul, akkor a biztosító az egyéb befizetésekből elsőként a rendszeres díj vagy az egyszeri díj hátralékát vonja le.
Rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a levonást követően fennmaradó összeg akkor minősül eseti díjnak, ha meghaladja a biztosító által a Kondíciós listában meghatározott minimális összeghatárt.
Egyszeri díjfizetésű szerződés esetén az esetleges levonást követően fennmaradó összeg – az összeg nagyságára való tekintet nélkül – eseti díjnak minősül.
63. A szerződő az eseti díj százalékában meghatározhatja, hogy a biztosító az eseti díjat milyen arányban fektesse be az egyes eszközalapokba.
Ha a szerződő másként nem rendelkezik, a biztosító az eseti díjat a rendszeres vagy az egyszeri díjjal azonos arányban fekteti be az eszközalapokba.
A biztosító az eseti díjak elszámolásáról írásban értesíti a szerződőt.
Díjmentesítés
64. Rendszeres díjfizetésű szerződés esetén lehetőség van arra, hogy a szerződő a szerződést a további rendszeres díjak megfizetése nélkül tartsa érvényben (díjmentesítés). A szerződés a szerződő rendelkezése alapján vagy a szerződő díjnemfizetésének következményeként díjmentesíthető, abban az esetben, ha a vonatkozó feltételek fennállnak.
Díjmentesítés a szerződő rendelkezése alapján
65. A szerződő a tartam során, a szerződés tartamának kezdetétől rendelkezhet a díjmentesítésről, azzal a feltétellel, hogy a biztosítási szerződésre díj már került megfizetésre. A szerződő a díjmentesítésről a díjfizetés esedékességét megelőző 30 napon belül rendelkezhet.
66. A díjmentesítés kezdete
a) ha a szerződés díjrendezett abban az időpontban, amikor a szerződő rendelkezése a biztosítóhoz beérkezik, akkor a díjmentesítés kezdete a beérkezést követő első díjfizetési esedékesség napja.
b) ha a szerződés díjelmaradást mutat abban az időpontban, amikor a rendelkezés a biztosítóhoz beérkezik, akkor a díjmentesítés visszamenőleg az első, díjjal már nem fedezett nappal kezdődik.
Automatikus díjmentesítés
67. Ha a szerződésen – az utolsó rendszeres díjjal fedezett naptól kezdődően – a díjjal nem fedezett időszak hossza meghaladja a három hónapot, akkor a szerződésre automatikus díjmentesítés lép életbe. A díjmentesítés kezdete visszamenőleg az első, díjjal nem fedezett nap.
A díjmentesítést követően a szerződés további rendszeres díjfizetés nélkül marad érvényben.
A biztosító kiegészítő fedezetekre vonatkozó kockázatviselése a díjmentesítés időtartama alatt is változatlanul fennáll, mindaddig, amíg a
kiegészítő fedezetek költségei a befektetési egységek terhére érvényesíthetőek.
A biztosító a jelen szerződési feltételekben szereplő költségekkel (kivéve a csekken történő díjfizetés költségét) a díjmentesített szerződés egységszámláját is megterheli, valamint a Különös Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti levonást a díjmentesítés ideje alatt is végrehajtja.
68. Díjmentesített szerződés esetén a díjfizetés újraindítására kizárólag akkor van lehetőség, ha a szerződő ezen igényét jelzi és azt a biztosító elfogadja.
A díjfizetés újraindításának nem feltétele az elmaradt díjak megfizetése.
A díjnak és a kiegészítő fedezetek költségének az értékkövetés szerinti emelése a díjmentesített szerződésen is minden évfordulón végrehajtásra kerül.
Ha a szerződő a díjmentesített szerződésre a biztosító előzetes, a díjfizetés újraindítására vonatkozó értesítése nélkül befizetést teljesít, ezt a biztosító eseti díjnak tekinti, és ekként tartja nyilván. Az eseti díjfizetés nem vonja maga után a rendszeres díjfizetés visszaállítását.
A befektetéssel kapcsolatos szabályok
69. Eszközalapok értékelése: Az eszközalapok értékének megállapítása, a befektetési eszközök bármely napi pénzpiaci kereskedését követően.
Eszközalapok értéke: Az eszközalapok értékelésekor meglévő befektetési eszközök (pl. államkötvény, részvény, kötvény, készpénz) aktuális piaci értékének és az eszközalap fennálló hatályos kötelezettségeinek a különbözete.
Valamely eszközalap egységeinek árfolyama: Az eszközalap – vagyonarányos költséggel csökkentett – értékének és az eszközalapban
lévő egységek darabszámának hányadosaként meghatározott érték, amely alapján a megfizetett díjak és levonandó költségek egységre, valamint az egységek forintra/ euróra váltása történik.
Értékelési nap: Az a nap, melynek pénzpiaci zárását követően sor kerül az eszközalapok értékelésére.
Valamely értékelési nap árfolyama: Az adott eszközalap aznapra vonatkozó értékelése során kialakult eszközérték és az eszközalap utolsó értékelése óta az eszközalapban végrehajtott egységtranzakciókat (létrehozás és elvonás) követően kialakult egység-darabszám hányadosa.
Valamely naptári napra érvényes árfolyam: Az adott értékelési nap árfolyama. Amennyiben az adott naptári nap nem értékelési nap, akkor az utána következő első értékelési nap árfolyama.
Az egységszámla értéke: Az egységszámlán nyilvántartott egységek számának és az egységek árfolyamának a szorzata.
Az eszközalapok és az egységek
70. A szerződő által fizetett díjakat a biztosító a szerződő rendelkezése alapján eszközalapokba fekteti be. A díjat a megfizetés napját követő napra érvényes árfolyamon egységekre váltja és az egységeket helyezi el az eszközalapokban. Az egységek a szerződés egységszámlájára kerülnek.
A biztosító az egységek darabszámát 5 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván az eszközalapokban.
Az egységek alapján kerül nyilvántartásra a szerződőnek az eszközalap(ok)on belül felhalmozott befektetési eszközökben és azok hozamában való mindenkori arányos részesedése. Az egységek alapján kerül meghatározásra a biztosítási szolgáltatások értéke.
A szerződőnek az eszközalapok meghatározott hányadára eső és egységek formájában nyilvántartott részesedése a szerződő számára az eszközalapokban felhalmozott egyes
befektetési eszközökön nem keletkeztet tulajdonjogot.
71. A szerződő az ajánlat megtételekor meghatározza, hogy a biztosító a rendszeres díjakat, illetve az egyszeri díjat mely eszközalap(ok)ba és milyen megosztásban fektesse be. Az egyes eszközalapokba történő befektetés aránya az Életprogram szerződés díjának százalékában határozható meg, amely csak pozitív egész szám lehet.
72. A díjak befektetésére egy időben egy vagy több eszközalap választható.
A biztosító az alkalmasság értékelését követően az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatban tájékoztatja az ügyfelet az általa választható eszközalapokról és az egyes eszközalapokba befektethető maximális értékről. A biztosító az alkalmasság értékelésénél az Allianz Életprogramok esetén a 7. számú melléklet, az Allianz Életprogramok – Euró szerződések esetén a 8. számú melléklet szerinti kockázati besorolásokat alkalmazza.
A szerződő a biztosító által meghatározott kockázati besorolások szerinti eszközalapokat választhatja, az alkalmassági értékelés szerinti mértékig.
A fizetendő rendszeres díjak eszközalapokba történő befektetésének arányát a szerződő a tartam során bármikor megváltoztathatja.
73. Az eszközalapokba történő befektetés célja a befektetett eszközök értékének hosszú távú növelése. A befektetés eredményeként az eszközalap értéke és az eszközalapban lévő egységek értéke változik. Az egyes eszközalapok felsorolása és befektetési jellemzőinek leírása az Általános Szerződési Feltételek mindenkor hatályos 5. számú mellékletében (Allianz Életprogramok szerződésre), valamint 6. számú mellékletében (Allianz Életprogramok – Euró szerződésre) található.
Az egyes eszközalapok a befektetések típusában – ezáltal a várható hozamban és a befektetés kockázatában is – különböznek egymástól. Az eszközalapok közötti választás joga a szerződőt illeti meg. A befektetési kockázat is a szerződőt terheli.
74. A biztosító minden munkanapra vonatkozóan, az adott nap pénzpiaci zárását követően értékeli az eszközalapokat és meghatározza azok értékét, kivéve naptári évente legfeljebb 5, a biztosító által meghatározott munkanapot amikor az eszközalapok értékelésére nem kerül sor.
Az egységek árfolyama
75. A biztosító az eszközalapok értékelése során megállapítja az egységek árfolyamát. A biztosító a befizetett díjak és elszámolandó költségek egységre váltásához, illetve az eszközalapokban lévő egységek értékének forintra/euróra váltásához azonos árfolyamot alkalmaz. Az egységek árfolyamát a biztosító 6 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.
Tájékoztatjuk, hogy a tőke és/vagy hozamgarancia fogalmáról, valamint az egyes eszközalapokhoz kapcsolódó tőke és/vagy hozamgaranciáról az Általános Szerződési Feltételek 5. számú melléklete és 6. számú melléklete ad felvilágosítást.
Felhívjuk figyelmét, hogy a biztosító tőke-, illetve hozamgaranciát kizárólag a szerződő által választott tőke-, illetve hozamgarantált eszközalapokba való befektetésre vállal.
Tájékoztatás az ügyfelek részére
76. A biztosító minden munkanapon közzéteszi az egységek aktuális árfolyamát, továbbá rendszeresen tájékoztatást nyújt az eszközalapok nettó eszközértékéről és befektetési formák szerinti összetételéről
a) az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben,
b) internetes honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), valamint
c) telefonos ügyfélszolgálatán keresztül (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000, .
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
77. A biztosító évente egy alkalommal, az évfordulót követően, írásban tájékoztatja a szerződőt az
egységszámlának az évforduló napján fennállt egyenlegéről, az egységszámla egyenlegének a szerződéskötés, illetve az utolsó írásbeli tájékoztatás időpontjától eltelt időszakban történt változásairól, az egységek évfordulón érvényes árfolyamáról, a szolgáltatási és visszavásárlási értékekről, az el nem számolt költségekről, valamint a biztosító elérhetőségéről és a honlapon elérhető adatok frissítéséről.
Az évi egyszeri értesítés költségmentes. A rendszeres tájékoztatáson kívül a szerződő – írásban vagy
egyéb azonosításra alkalmas módon benyújtott – kérelmére a biztosító 15 napon belül, a rendszeres értesítéssel azonos részletezettséggel az ügyféllel kötött megállapodás, illetve a Szerződési Feltételekben meghatározottak szerinti
formában tájékoztatja a szerződőt, azaz rendkívüli számlaértesítőt küld. A rendkívüli számlaértesítőért a biztosító költséget számol fel. A biztosító az értesítés kiállításakor hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.6. pontja szerinti költséget vonja le a szerződő egységszámlájáról. A költség levonására az értesítés kiállításának napjára érvényes árfolyamon kerül sor.
A biztosító eszközalapokkal kapcsolatos rendelkezései
78. A biztosító célja, hogy ügyfelei érdekében kedvező befektetési formákat alakítson ki. Ennek érdekében a biztosítónak lehetősége van módosításokra, melyek magukba foglalhatják az eszközalapok összetételének megváltoztatását, meglévő eszközalapok megszüntetését, új eszközalapok létrehozását. Módosítás esetén a szerződés tartama alatt a jövőre nézve változhat az Általános Szerződési Feltételek 5. számú melléklete, valamint 6. számú melléklete.
A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját az alábbiak szerint változtathatja csak meg, azzal, hogy a módosítás nem befolyásolhatja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika csak akkor módosítható, ha az eredeti befektetési politika megvalósítására nincs lehetőség
a) a befektetési környezet változása miatt vagy
b) az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt. A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett szerződőket a befektetési politika hatályba lépése előtt legalább 60 nappal tájékoztatja. Ha a fent meghatározott, a befektetési politika módosításához vezető körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül értesíti az érintett szerződőket. Az értesítést a biztosító igazolható módon, írásban, vagy elektronikus úton juttatja el a szerződőnek.
A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót helyez el.
A befektetési politika változásáról szóló értesítést követő 60 napos időszakban a szerződőnek lehetősége van költségmentes átváltásra.
Eszközalap megszüntetése
79. Eszközalap megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha
a) az eszközalapban lévő eszközállomány értéke a biztosító megítélése szerint nem elégséges a gazdaságos működéshez, vagy ha
b) az eszközalap mögöttes eszközeinek forgalmazását a kibocsátó, jogszabály vagy a felügyelő hatóság korlátozza.
Bármely eszközalap megszüntetése esetén a biztosító az eszközalap megszüntetésével azonos hatállyal új, módosított 5. számú mellékletet (Választható eszközalapok bemutatása – az Életprogramok szerződésekhez), illetve 6. számú mellékletet (Választható eszközalapok bemutatása – az Életprogramok – Euró szerződésekhez) ad ki. Az érintett szerződőt a megszűnés időpontja előtt legalább 30 nappal értesíti erről, illetve
a) a megszüntetésre kerülő eszközalapban lévő egységeinek más – működő – eszközalap(ok) egységeire történő költségmentes átváltásának, valamint
b) a szerződő által fizetendő díjak más – működő – eszközalap( ok)ba történő költségmentes átirányításának
lehetőségeiről.
Ha a szerződő az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem rendelkezik
a) a megszüntetésre kerülő eszközalapban lévő egységeinek átváltásáról, illetve
b) a jövőben fizetendő díjaknak az eszközalap megszűnésének napján más eszközalapba történő átirányításáról,
úgy a meglévő egységeknek az eszközalap megszűnésének napján valamely másik eszközalap egységeivé történő átváltására, illetve a díjak átirányítására a biztosító jogosult. Az átváltásról, illetve átirányításról a biztosító a végrehajtással egyidejűleg értesíti a szerződőt.
Az eszközalapok mögöttes eszközeinek korlátozása miatt indokolt rendelkezések
80. Amennyiben az Életprogramok bármely eszközalapja mögötti eszközök forgalmazását a kibocsátó, jogszabály vagy a felügyelő hatóság bármilyen módon korlátozza (pl. a forgalmazás felfüggesztése, árfolyamszámításának szüneteltetése stb.), úgy a biztosító jogosult
a) a korlátozással érintett eszközalapot megszüntetni, vagy
b) a korlátozás időtartamára elhalasztani a korlátozással érintett eszközalaphoz kapcsolódó tranzakciók és a szerződő által kezdeményezett rendelkezések végrehajtását.
A biztosító intézkedése például az alábbi rendelkezéseket, tranzakciókat érintheti:
• a befizetett díjak eszközalapba történő befektetését,
• a befektetési egységekkel kapcsolatos rendelkezéseket (a biztosítási díj egységre váltása, átváltás, átirányítás, egyösszegű vagy folyamatos pénzkivonás, visszavásárlás),
• a szerződés megszűnésével összefüggő tranzakciókat, kifizetéseket, valamint a biztosítási eseményből eredő kifizetéseket,
• a költségek levonását,
• az egységszámla értékének meghatározását,
• a befektetési egységekkel kapcsolatos kimutatások elkészítését és megküldését.
A biztosító az adott korlátozás részletes szabályait minden esetben az internetes oldalán (www. xxxxxxx.xx) teszi közzé.
81. A biztosító jogosult továbbá arra, hogy a korlátozás idején a korlátozással érintett eszközalapba érkezett és a szerződő által oda irányított díjakat költségmentesen a Magyar Kötvény, Életprogram-Euró szerződés esetén a Biztonságos Kötvény Euró eszközalapba irányítsa.
A korlátozással érintett eszközalapokkal kapcsolatban kezdeményezett és kifizetéssel járó rendelkezések, illetve tranzakciók esetén a biztosító a rendelkezést, illetve tranzakciót a korlátozás megszűnését követően hajtja végre a korlátozás megszűnését követő napra érvényes árfolyamon.
Az Életprogramok bármely eszközalapjára vonatkozó korlátozás addig áll fenn, amíg az érintett eszközalap mögöttes eszközeinek korlátozása tart.
Eszközalap felfüggesztése
82. A biztosító az ügyfelek érdekében a szerződéshez kapcsolódó eszközalap egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban:
eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak.
Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.
Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt
– a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás – azaz folyamatos pénzkivonás, részleges visszavásárlás – azaz egyösszegű pénzkivonás) nem teljesíthetőek.
83. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az
eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződők számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.
Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve a szerződő rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő eltérő rendelkezése hiányában
– köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap- felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.
84. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő egységszámlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
A biztosító a fenti esetben az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben az eszközalap- felfüggesztés megszüntetésekor nem áll fenn olyan körülmény, melynek következtében az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök – köteles a szerződő egységszámláján a felfüggesztett eszközalap egységeiből nyilvántartott egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán a
visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
85. A biztosító a főbiztosított bármely okból eredő halála esetére vonatkozó szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő egységszámlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig.
86. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap egységei tekintetében teljesítendő haláleseti szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt az egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, a szerződővel elszámol és a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – az elszámolás keretében teljesíti.
87. Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem értékesíthető olyan szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.
88. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően,
figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.
A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:
a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy
c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés az előző bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt az egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és a szerződővel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.
Eszközalap szétválasztása
89. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni a szerződővel.
90. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a jelen pontban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap egységeit szerződőnként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.
Szétválasztás esetén a jelen pont szerinti tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.
91. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e pont rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.
92. A biztosító a következő bekezdésben írt módon tájékoztatja a szerződőt
a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen a szerződőt érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és
b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.
A biztosító az előző bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.
A befektetési egységek eszközalapok közötti megoszlásának módosítása
Az átváltás (a már meglévő egységekre vonatkozó rendelkezés)
93. A szerződő rendelkezése alapján a meglévő egységek bármikor más eszközalap(ok) egységeire válthatók át.
Az átváltás során az eszközalap(ok)ban lévő egységeket a biztosító forintra/euróra váltja, majd a szerződő által megjelölt eszközalap(ok)ban újra egységekben írja jóvá.
Az átváltásra
a) a szerződő rendelkezésének beérkezését követő vagy
b) a szerződő által az átváltásra meghatározott jövőbeli
napon kerül sor, az átváltás végrehajtásának napjára érvényes árfolyamon. Így az egységek azonos napra érvényes árfolyamokon kerülnek az eszközalapokból levonásra és a szerződő által megnevezett eszközalap(ok)ban jóváírásra. A szerződő az átváltás végrehajtására a rendelkezés időpontjától számított 30 napon belüli időpontot jelölhet meg.
94. Az átváltás végrehajtásáért a biztosító az átváltás végrehajtásának időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.1. pontjában meghatározott költséget vonja le. A költség levonására az átváltás végrehajtását követően, az egységszámlán lévő egységek számának csökkentésével kerül sor. A költséglevonás az átváltás végrehajtásának napjára érvényes árfolyamon kerül végrehajtásra.
Az átirányítás (a fizetendő díjakra vonatkozó rendelkezés)
95. A jövőben fizetendő rendszeres díjak egyes eszközalapokba való befektetésének aránya a szerződő rendelkezése alapján bármikor megváltoztatható. Az átirányítás
a) a rendelkezés beérkezésének napját követő naptól vagy
b) egy, a szerződő által meghatározott jövőbeni időponttól
kezdődően kerül végrehajtásra.
A szerződő egyidejűleg a díjak eszközalap(ok)ba történő befektetéséről rendelkezhet. A szerződő az átirányítás végrehajtására a rendelkezés időpontjától számított 30 napon belüli időpontot jelölhet meg.
96. Az átirányítás végrehajtásáért a biztosító költséget nem von le.
Befektetési stratégiák
Az eszközalapok arányának rendszeres rögzítése
97. A szerződőnek lehetősége van arra, hogy az egyes eszközalapokban lévő befektetéseinek egymáshoz viszonyított arányát rendszeres időközönként rögzítse (a továbbiakban eszközalapok rendszeres rögzítése). A szerződő rendelkezése alapján az egyes eszközalapokban elhelyezett befektetéseit a biztosító rendszeres időközönként átváltja. Az átváltás célja, hogy a befektetés eszközalapok közötti megoszlása megegyezzen azzal az aránnyal, amely szerint a szerződő a rendszeres díjakat vagy az egyszeri díjat hatályosan megosztja az eszközalapok között.
A biztosító az eszközalapok rendszeres rögzítését a szerződő által megjelölt gyakoriság szerint – havonta, negyedévente, félévente vagy évente – az időszakok első napjára érvényes árfolyamon hajtja végre. Az eszközalapok rendszeres rögzítése első alkalommal a szerződői rendelkezés biztosítóhoz történő beérkezését követő hónapban kerül végrehajtásra. Az eszközalapok rendszeres rögzítésének gyakorisága eltérhet a rendszeres díj fizetésének gyakoriságától. Az eszközalapok rendszeres rögzítése kérhető
a) a befektetési egységek összességére, vagy
b) kizárólag a rendszeres díjakból vagy az egyszeri díjból képzett egységekre, vagy
c) kizárólag az eseti díjakból képzett egységekre
is.
Ha a szerződésen az eszközalapok rendszeres rögzítésére vonatkozó rendelkezés van érvényben és a szerződő az egységek átváltásáról rendelkezik, akkor az átváltás végrehajtásával az eszközalapok rendszeres rögzítésére vonatkozó rendelkezés hatályát veszíti.
98. Az eszközalapok rendszeres rögzítésének végrehajtásáért a biztosító minden alkalommal a végrehajtás időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.2. pontjában meghatározott költséget vonja le az egységszámlán lévő egységek értékéből. A költség levonására a rögzítés végrehajtását követően, a végrehajtás napjára érvényes árfolyamon kerül sor.
Hozamfigyelő szolgáltatás
99. A szerződő rendelkezése alapján a biztosító értesítést küld a szerződőnek az általa választott eszközalapba befektetett egységek árfolyamának változásáról.
A szerződő meghatározhatja
a) azt az árfolyam értéket (forint/db, euró/db), és/vagy
b) az árfolyam változásának mértékét (százalék),
amelynek elérése esetén az értesítésre sor kerül.
A szerződő egy adott eszközalap árfolyamának emelkedéséről és csökkenéséről is kérhet értesítést.
A szerződő egyféle értesítést kérhet az eszközalap árfolyamának emelkedéséről (forint/db, euró/db vagy százalék), ugyanígy az árfolyam csökkenéséről is.
Értesítés
100. A 99. a) pont alapján az értesítés akkor kerül kiküldésre, amikor az eszközalap egységeinek árfolyama (forint/db, euró/db) eléri a szerződő által meghatározott minimum vagy maximum értéket.
A 99. b) pont alapján az értesítés akkor kerül kiküldésre, amikor az árfolyam százalékban
megelőző 15 napon | megelőző 8 napon |
belül kerül sor, akkor | belül érkezik be a |
legkésőbb a tartam | biztosítóhoz, akkor a |
kezdetét követő | rendelkezés |
hónap első napján | beérkezését követő |
második hónap első | |
napján |
kifejezett emelkedése vagy csökkenése 30 napos időtartam alatt, de legfeljebb az előző értesítés napjától számított időtartam alatt eléri a szerződő által megadott mértéket (százalékot).
Az értesítés formája a szerződő választása szerint, sms üzenet és/vagy e-mail.
Automatikus átváltás
101. A szerződőnek lehetősége van arra, hogy – az értesítésen kívül – automatikus átváltást is igényeljen. Az átváltást a biztosító abban az esetben hajtja végre, ha
a) az egységek árfolyama eléri a szerződő által megadott minimális értéket (forint/db, euró/db) és/vagy
b) az árfolyam legalább a szerződő által meghatározott mértékben (százalékkal) csökken.
Ekkor a biztosító a szerződő által megjelölt eszközalapban elhelyezett összes egységet (a rendszeres, egyszeri és eseti díjakból képzett egységeket) az átváltás végrehajtásának időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista
4.3. pontjában megjelölt eszközalap egységeire váltja át.
Az átváltásra az a) vagy a b) pont szerinti változás bekövetkezését követő napon, az aznapra érvényes árfolyamon kerül sor.
A hozamfigyelő szolgáltatás a szerződő választása szerint legfeljebb hat különböző eszközalapra igényelhető.
Rendelkezés az ajánlattétellel egy időben | Rendelkezés a szerződés tartama során |
ha az ajánlattételre a hónap végét megelőző 15. napig kerül sor, akkor legkésőbb a tartam kezdetével egyidőben | ha a rendelkezés a hónap végét megelőző 8. napig beérkezik a biztosítóhoz, akkor a rendelkezés beérkezését követő hónap első napján |
ha az ajánlattételre a hónap végét | ha a rendelkezés a hónap végét |
102. Attól függően, hogy a szerződő mikor rendelkezik a Hozamfigyelő szolgáltatásról, az a következő időpontokban indul el.
103. Ha a szerződésen hozamfigyelő szolgáltatás van érvényben és a szerződő az egységek átváltásáról rendelkezik, akkor elsőként az átváltás, majd a hozamfigyelő szolgáltatás – és annak keretében az esetleges automatikus átváltás – kerül végrehajtásra.
104. A hozamfigyelő szolgáltatás végrehajtásáért a biztosító havonta, a költség esedékességének napjára érvényes árfolyamon levonja az egységszámláról az esedékesség időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.5. pontja szerinti költséget. A költség esedékessége minden hónap első napja. A költség levonására akkor kerül sor, ha a hónap első napján a szerződésen a hozamfigyelő szolgáltatás érvényben van.
105. A szerződésen egyidőben egy befektetési stratégia – az eszközalapok rendszeres rögzítése vagy a hozamfigyelő szolgáltatás – lehet érvényben. Ha a szerződő új befektetési stratégia elindításáról rendelkezik, akkor annak hatályba lépésével a szerződésen már érvényben lévő befektetési stratégia törlésre kerül.
A szerződő írásban rendelkezhet a társaságunk által kínált befektetési stratégia választásáról.
A szerződés költségei
106. A szerződés tartama során felmerülő költségeket a biztosító – a vagyonarányosköltség kivételével – a szerződő egységszámláján elhelyezett egységek számának csökkentésével vonja le, az alábbiakban meghatározott módon. Az egységszámla megterhelésére a költségek esedékességének időpontjában kerül sor.
Kockázati költség
Kiegészítő fedezetek költsége
107. Célja: A szerződéshez kapcsolódó kiegészítő fedezetekre vonatkozó kockázatviselés fedezete, a biztosító által vállalt szolgáltatás ellenértéke (kockázati díj). Továbbá a kiegészítő fedezet kötésének költsége, valamint a biztosító kiegészítő fedezettel kapcsolatos adminisztrációjához kötődő költségeinek és nyereségének a fedezete. A költség a szerződő döntésétől függ, mivel abban az esetben kerül levonásra, ha a szerződő kiegészítő fedezeteket választ.
Mértéke: Az Általános Szerződési Feltételek hatályos 4. számú melléklete alapján, a biztosított aktuális életkorától függően.
Levonás árfolyama: A költség esedékességének napjára érvényes árfolyam. A biztosító a kiegészítő fedezet költségét a jövőre nézve egy biztosítási évre határozza meg.
Esedékessége: Minden hónap első napja. Módosítása: Új „B” jelű Kondíciós lista kiadásával és a „Költségekkel kapcsolatos módosítások” című fejezetben foglaltak szerint.
A kiegészítő fedezet költsége a biztosítót a kiegészítő fedezet létrejöttétől annak megszűnéséig illeti meg.
A kiegészítő fedezet költségének minimuma
108. A biztosító meghatározza az egy biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezetek minimális havi költségét. A kiegészítő fedezet költsége nem lehet alacsonyabb a költség esedékességének napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista 6.1. pontjában szereplő értéknél. A biztosító a kiegészítő fedezet minimális havi költségét a kiegészítő fedezet engedménnyel nem csökkentett költsége alapján állapítja meg.
A biztosító által meghatározott, egy biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezet minimális havi költsége a biztosítási csomag költségére is alkalmazandó. Ha a biztosító a biztosítási csomagban szereplő valamely kiegészítő fedezetre szolgáltatást teljesített és emiatt a kiegészítő fedezet megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg a csomag is megszűnik. A
biztosítási csomag egyéb kiegészítő fedezetei a jövőre nézve változatlan tartalommal, de önálló kiegészítő fedezetként maradnak érvényben.
Engedmény a kiegészítő fedezet költségéből több biztosított esetén
109. Ha a szerződésben több biztosítottra is vonatkozik kiegészítő fedezet, akkor a 2. számú és minden további sorszámú biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezetek költsége a költség esedékességének napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista 6.2. pontjában szereplő engedménnyel csökken.
Amennyiben a szerződés tartama során az 1. számú biztosítottra szóló kockázatviselés megszűnik és helyére a 2. számú biztosított lép, akkor az 1. számú biztosított helyébe belépő biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezet biztosítási költsége a továbbiakban a kedvezmény figyelembe vétele nélkül kerül megállapításra.
A kiegészítő fedezet költsége a biztosítási díj arányában
110. Ha a kiegészítő fedezet rendszeres díjfizetésű alapbiztosítási szerződéshez kapcsolódik, akkor a biztosító korlátozhatja a kiegészítő fedezet havi költségét. Annak egy havi, engedményekkel nem csökkentett összege az
„A” jelű Kondíciós lista 4.2. pontjában szereplő időtartam alatt nem haladhatja meg az „A” jelű Kondíciós lista 4.1. pontjában szereplő mértéket.
A díj beszedésével kapcsolatban levont költség (többletköltség)
Csekken történő díjfizetés költsége
111. Célja: A postai csekken történő díjfizetési móddal rendelkező szerződés esetén, a biztosító ezzel kapcsolatos költségeinek, a díjbeszedés adminisztrációjának, a hibakezelés és ellenőrzés költségének, valamint a díjbefizetéssel összefüggő biztosítói veszteségeknek, továbbá a nyereségnek a fedezete. A költség a postai csekken történő díjfizetési móddal rendelkező szerződésekről
minden szerződésre kötelezően és automatikusan levonásra kerül, azon időtartam alatt, amikor a biztosító nyilvántartása szerint a díjfizetés módja csekk. Díjmentesített szerződésről a díjmentesítés időtartama alatt a költség nem kerül levonásra.
Mértéke és a levonás első időpontja: A költség esedékességének napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista 2.2. pontjában szereplő érték és időpont (amennyiben a szerződő ezt kifejezetten elfogadta).
Levonás árfolyama: A költség esedékességének napjára érvényes árfolyam. Esedékessége: A díjfizetés esedékességi hónapjának első napja.
Módosítása: Új „B” jelű Kondíciós lista kiadásával.
A megtakarításra felszámított további költségek
Kezdeti költség
112. Amennyiben a szerződő által választott Életprogram szerződés Különös Szerződési Feltételei alapján a szerződésre kezdeti költség vonatkozik, úgy az ott meghatározott költség kerül levonásra. A költség célja és mértéke, levonás módja, esedékessége: A Különös Szerződési Feltételek szerint.
Vagyonarányos költség
113. Célja: A biztosító jogosult eszközarányos költséget levonni, melynek célja a vagyonkezelés költségeinek, az ügyfélnek bónuszként visszatérített jóváírásoknak, a biztosító tőkeköltségének, valamint a vagyonarányos nyereségnek a fedezete. A költség minden szerződésről kötelezően és automatikusan levonásra kerül.
Mértéke: Az értékeléskor hatályos „B” jelű Kondíciós lista 3.1. pontja szerint.
Levonás módja, esedékessége: A levonás az eszközalapok értékének százalékában történik. A biztosító minden értékelési napon az előző értékeléstől eltelt idővel arányosan levonja a költséget a szerződő egységszámláján elhelyezett egységek árfolyamából.
Pl. Ha az egységszámla egyenlege 1 000 000 Ft, a vagyonarányos költség 33 Ft naponta.
Módosítása: Új „B” jelű Kondíciós lista kiadásával.
Eszközalapok mögöttes befektetési költségei
114. A biztosító által felszámított vagyonarányos költségeken túlmenően a biztosító közzéteszi az eszközalapok mögöttes befektetési költségeit is, amelyek nem a biztosító által felszámított költségek.
Célja: A levonás célja a nem a biztosító által felszámított költségek fedezete, többek között az eszközalapokban lévő befektetési jegy(ek) folyó költségei, befektetési eszközök tranzakciójával kapcsolatos kereskedési költségek (pl. kötvények eladási-vételi árfolyama közötti különbség, brókeri jutalékok, adók, stb.). A költség minden eszközalapban kötelezően és automatikusan érvényesítésre kerül. A költséget csökkentik az eszközalapokban lévő befektetési jegyek alapkezelőjétől kapott esetleges visszajuttatások.
Mértéke: A költségek időben és eszközalaponként változóak, melyre tekintettel a biztosító az 55/2015. (XII. 22.) a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló MNB rendelet felhatalmazása alapján alkalmazott puffer figyelembe vételével meghatározott, a mindenkor
hatályos költségekről a honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) ad tájékoztatást. Pl. Ha az egységszámla egyenlege 1 000 000 Ft és a mögöttes költség éves mértéke 0,70%, akkor a költség mértéke 19 Ft naponta.
Levonás módja, esedékessége: A mögöttes költségek az eszközalapokban lévő befektetési eszközök értékét csökkentik. A költséget a biztosító minden értékelési napon az eszközalapok értékelése ésa befektetési eszközök aktuális piaci értékének számítása során figyelembe veszi. A költségek esedékessége változó. A befektetési eszközök tranzakciójával kapcsolatos kereskedési költségek esedékessége a tranzakció napja, az egyéb folyó költségek esedékessége – a költségek természetéből adódóan – előre nem meghatározható, a biztosító tevékenységén kívül álló esemény időpontja.
Módosítása: A biztosító honlapján elhelyezett tájékoztató módosításával.
Adminisztrációs költség
115. Célja: A szerződő egységszámlájának fenntartásával és szerződésének nyilvántartásával kapcsolatos költségek, valamint a biztosító működésének és a nyereségnek a fedezete. A költség a szerződésről kötelezően levonásra kerül. Mértéke és a levonás első időpontja: A költség esedékességének napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista 3.2. pontjában szereplő érték és időpont.
Levonás árfolyama: A költség esedékességének napjára érvényes árfolyam. Esedékessége: Minden hónap első napja.
Módosítása: Új „B” jelű Kondíciós lista kiadásával.
Az adminisztrációs költség tartalmazza a közlekedési baleseti halál fedezet havi költségét is.
Szerződő rendelkezése végrehajtásának költsége (többletköltségek)
116. Célja: A biztosítónak a szerződő rendelkezése alapján küldött rendkívüli számlaértesítővel, végrehajtott átváltással, egyösszegű vagy folyamatos pénzkivonással, hozamfigyelő szolgáltatással, az eszközalapok rendszeres rögzítésével vagy a biztosított visszavonásával vagy fedezetének megszüntetésével kapcsolatos költségeinek fedezete. A költség a szerződő döntésétől függ, mivel a szerződő rendelkezése alapján végrehajtott tranzakciók esetén kerül levonásra. A fent felsorolt költségek a biztosító által a szerződés szerinti biztosítási szolgáltatás teljesítéséért járó díjon/költségen felüli többletköltségek. Mértéke: A hatályos „B” jelű Kondíciós lista 4.1., 4.2., 4.5., 4.6., 5.3., 5.6. és 6.4. pontja szerinti költségek.
Levonás árfolyama: Az egyes rendelkezéseknél meghatározott. Esedékessége: Az egyes rendelkezéseknél meghatározott.
Módosítása: Új „B” jelű Kondíciós lista kiadásával.
Visszavásárlási érték alkalmazása eseti díjból képzett egységek esetén
117. Célja: Az eseti befizetéssel kapcsolatos szerzési költségnek, valamint a nyereségnek a fedezete. A költség a szerződő döntésétől függ, mivel a szerződőnek a szerződés visszavásárlására vagy az eseti díjból képzett egységek terhére történő pénzkivonásra vonatkozó rendelkezése alapján végrehajtott tranzakciók esetén kerül levonásra.
Mértéke: Az eseti díjból képzett egységek értékének 100 százaléka csökkentve a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 1.2. pontjában foglalt értékkel. Ha a Kondíciós listában szereplő érték 100%, akkor költség nem kerül levonásra. Ha a visszavásárlás vagy pénzkivonás esetén az eseti díjból képzett egységek értéke 1 000 000 Ft, akkor
pl. 1 százalékos költséglevonás 10 000 Ft költséget jelent.
Levonás árfolyama: Az egyes rendelkezések
– visszavásárlás vagy az eseti díjból képzett egységek terhére történő pénzkivonás– esedékességének napjára érvényes árfolyam. Esedékessége: Az egyes rendelkezések – visszavásárlás vagy az eseti díjból képzett egységek terhére történő pénzkivonás– esedékessége.
A költségek levonásának módja, sorrendje
118.
A költség levonásának időpontjában a biztosító az esedékes költséget – annak összegét az egységek adott napra vonatkozó árfolyamával elosztva – egység- darabszámmá számítja át. Az egységszámlán az egyes eszközalapokban nyilvántartott egységek darabszámát az így kapott darabszámmal csökkenti.
A biztosító az egységekből levont költségeknek megfelelő darabszámú egységet elsőként a rendszeres díjból, illetve az egyszeri díjból képzett egységekből, majd
– amennyiben az esedékessé vált költségek teljes összegének levonásához ez nem nyújt elegendő fedezetet – az eseti díjból képzett egységekből vonja le.
A költséglevonás részletes feltételei az egyes költségtételeknél kerülnek bemutatásra.
A biztosító a költségeket úgy vonja le az egységszámláról, hogy annak következtében az adott levonással terhelt egységtípus (rendszeres díjból képzett, egyszeri díjból képzett vagy eseti díjból képzett) eltérő eszközalapokban lévő egységei értékének egymáshoz viszonyított aránya ne változzon.
119. A biztosító a szerződés költségeinek levonását az alábbi technikai sorrendben hajtja végre :
− Vagyonarányos költség
− Kezdeti költség
− Adminisztrációs költség
− Csekken történő díjfizetés költsége
− Kiegészítő fedezetek költsége
− Hozamfigyelő szolgáltatás költsége
− Egyösszegű vagy folyamatos pénzkivonás költsége
− Átirányítás költsége
− Eszközalapok aránya rendszeres rögzítésének költsége
− Átváltás költsége
− Rendkívüli számlaértesítő költsége
− A kiegészítő biztosítások Szerződési Feltételeiben szereplő további költségek
Ha a szerződő a szerződés esedékes díját nem fizette meg teljes egészében, akkor a költséglevonás sorrendje úgy módosul, hogy azok az alacsonyabb összegű költségek kerülnek elsőként levonásra, melyekre az egységszámla egyenlege fedezetet nyújt. Az így le nem vonható költségekre az el nem számolt költségek szabályai vonatkoznak.
Az el nem számolt költségek
120. Ha a szerződéshez kapcsolódó, fent meghatározott költségek az esedékesség időpontjában nem vonhatók le, akkor az adott tétel el nem számolt költségnek minősül. Az el nem számolt költséget a biztosító nyilvántartja. A költség mindaddig esedékes, amíg a levonáshoz szükséges mennyiségű és megfelelő típusú egység nem áll rendelkezésre az egységszámlán.
Amennyiben a biztosító el nem számolt költség(ek)et tart nyilván a szerződésen, és díjfizetést követően lehetőség nyílik a költség levonására, a biztosító jogosult az el nem számolt költség(ek)et költségtípusonként a díj egységekre váltását követően azonnal
levonni az egységszámláról. Az el nem számolt költségeket a biztosító arra a napra érvényes árfolyamon vonja le a szerződő egységszámlájáról, amikor a levonásra legkorábban lehetősége nyílik.
Az egységszámla egyenlege a költséglevonás következtében folyamatosan csökken és a szerződés az el nem számolt költségek miatt megszűnhet, ha
− a szerződés havonta felmerülő költségei meghaladják a megfizetett rendszeres díj egy hónapra vetített összegét, vagy
− a szerződés díjmentesített,
− rendszeres díjfizetésű szerződés esetén, ha a költségek elvonására az egységszámlán nyilvántartott rendszeres és eseti befizetésből képzett egységek már nem nyújtanak fedezetet, és a szerződésre további rendszeres és eseti befizetés nem érkezik,
− egyszeri díjfizetésű szerződés esetén, ha a költségek elvonására az egységszámlán nyilvántartott egyszeri és eseti befizetésből képzett egységek már nem nyújtanak fedezetet, és a szerződésre további eseti befizetés nem érkezik.
121. Ha a szerződésen a biztosító el nem számolt költség(ek)et tart nyilván, és a szerződés megszűnik
a) a főbiztosított halálának bejelentése,
b) díjnemfizetés,
c) visszavásárlás, vagy
d) felmondás következtében, vagy
e) xxxxxx, mert a főbiztosított visszavonja a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását,
akkor a biztosító az esetleg meglévő el nem számolt költségek levonása után fizeti ki a szerződő vagy a kedvezményezett részére a szolgáltatás összegét vagy a visszavásárlási értéket. Ha az el nem számolt költségek meghaladják a biztosító által teljesítendő összeget, akkor kifizetésre nem kerül sor.
Az értékkövetés
122. Az értékkövetés a rendszeres díjfizetésű Életprogram szerződés rendszeres díjának, illetve a kiegészítő fedezetek biztosítási összegének évente egy alkalommal végrehajtott emelése.
Az értékkövetés a szerződés értékállósága érdekében és/vagy az árszínvonal emelkedése miatt kerül végrehajtásra.
Rögzített index: Rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a rendszeres díjra vonatkozó értékkövetésnek a szerződő által az ajánlattételkor megjelölt, a szerződés tartamára érvényes mértéke.
Rögzített index minimuma: A rögzített index mértékének el kell érnie a tartam kezdetén hatályos „B” jelű Kondíciós lista 1.4. pontjában foglalt értéket.
Egyedi index: A szerződés rendszeres díjának az évfordulón, a rögzített index értékén felül egyedi mértékben történő növelése. Az egyedi indexálást a szerződő kezdeményezi.
Kiegészítő fedezet indexe: A kiegészítő fedezet biztosítási összegének értékkövetéssel történő emelése, melyet a biztosító évente írásban, a szerződés évfordulójától kezdődő hatállyal ajánlhat fel a szerződőnek abban az esetben, ha a kiegészítő fedezet tartama automatikusan meghosszabbodik.
Index jelölése: A szerződő megválasztja a rendszeres díjra vonatkozó rögzített index vagy egyedi index, vagy a kiegészítő fedezetre vonatkozó értékkövetés mértékét.
123. A biztosító minden évben az évforduló előtt legalább 45 nappal írásban értesíti a szerződőt
a) a rendszeres díjnak az évfordulótól kezdődően hatályos változásáról és
b) a kiegészítő fedezetre felajánlott index mértékeiről, valamint arról, hogy a kiegészítő fedezetre az évfordulótól milyen indexált biztosítási összeg választható.
A szerződő a biztosító értesítésének kézhezvétele után, a szerződés évfordulóját megelőző 15. napig értesítheti a biztosítót
a) a díj általa választott egyedi emelésének mértékéről és
b) a kiegészítő fedezetek biztosító által felajánlott indexének elfogadásáról, attól
eltérő mértékű értékkövetés kezdeményezéséről vagy a biztosítási összeg emelésének elutasításáról.
Rögzített index
124. Mikor kezdeményezhető az index jelölése, ill. módosítása: Az ajánlattételkor, ill. a tartam alatt, – az évfordulót megelőző 30 napos időszak kivételével.
A módosítás korlátozása: A rögzített index a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 3.1. pontjában foglalt időszak elteltét követően módosítható. A módosított rögzített index nem lehet kevesebb a rögzített index minimumánál.
Szükséges-e a biztosító hozzájárulása: Nem. A végrehajtás módja: A biztosító minden évfordulón automatikusan a rögzített index mértékével növeli az Életprogram szerződés rendszeres díját. Ha a szerződés tartama alatt hatályba lépő új „B” jelű Kondíciós listában foglalt minimális rögzített index magasabb a szerződésre érvényes rögzített indexnél akkor
az új „B” jelű Kondíciós lista hatályba lépésének napjától az abban meghatározott rögzített index érvényes a szerződésre.
Egyedi index
125. Mikor kezdeményezhető az index jelölése, ill. módosítása: A tartam alatt bármikor, – az évfordulót megelőző 30 napos időszak kivételével.
A módosítás korlátozása: –
Szükséges-e a biztosító hozzájárulása: Nem. A végrehajtás módja: A biztosító lehetőséget nyújthat a szerződés egyedi indexálására.
Ebben az esetben a biztosító az értékkövetésről szóló írásbeli értesítésben többféle egyedi index-értéket ajánl fel, melyek közül a szerződő választhat.
Amennyiben a szerződő él ezzel a jogával, a fizetendő rendszeres díj a megjelölt egyedi index mértékével emelkedik.
Amennyiben a szerződő az évfordulót megelőző 15. napig nem értesíti a biztosítót a díj általa választott egyedi emelésének
mértékéről, a szerződésre az évfordulótól a rögzített index érvényes.
Kiegészítő fedezetek indexe
126. Mikor kezdeményezhető az index jelölése, ill. módosítása: A tartam alatt bármikor, – az évfordulót megelőző 30 napos időszak kivételével.
A módosítás korlátozása: –
Szükséges-e a biztosító hozzájárulása:
Bizonyos esetekben igen.
A végrehajtás módja: A szerződő a kiegészítő fedezetekre a biztosító által felajánlott értékkövetéstől eltérő indexálást javasolhat, illetve a biztosítási összeg változatlanul hagyásával elutasíthatja az értékkövetést.
Amennyiben a szerződő által megjelölt emelt biztosítási összeg meghaladja a biztosító által felajánlott valamennyi értéket, a biztosító jogosult elutasítani a szerződő kezdeményezését, illetőleg egészségi nyilatkozat kitöltését vagy orvosi vizsgálat elvégzését előírni. A biztosító ez utóbbiak alapján dönt az eltérő mértékű emelés elfogadásáról. Az orvosi vizsgálat költségét a biztosító viseli. A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
A kiegészítő fedezetek biztosítási összegének emelésével a kiegészítő fedezetek költsége is emelkedik, az Általános Szerződési Feltételek
4. számú mellékletében foglaltak szerint.
127. Ha a szerződő a szerződés évfordulóját megelőző 15. napig nem értesíti a biztosítót az értékkövetés elfogadásáról, módosításáról vagy elutasításáról, akkor a szerződés évfordulójától kezdődően a biztosítási összegre a biztosító által felajánlott legalacsonyabb mértékű értékkövetés érvényes.
128. Ha a szerződő ugyan nyilatkozik arról, hogy a biztosító által felajánlott értékkövetést meghaladó mértékben kívánja emelni a biztosítási összeget, azonban
a) a szerződés évfordulójáig a biztosító kérése ellenére nem bocsátja a biztosító
rendelkezésére a biztosított által kitöltött és aláírt egészségi nyilatkozatot, vagy
b) a biztosított nem veti alá magát az orvosi vizsgálatnak,
akkor a szerződés évfordulójától kezdődően a biztosítási összegre a biztosító által felajánlott legmagasabb mértékű értékkövetés érvényes.
A Kondíciós lista
129. A jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képezi a szerződő által választott Életprogram szerződés Különös Szerződési Feltételeinek 1. számú melléklete, a Kondíciós lista, mely a szerződésre vonatkozóan mindenkor hatályos. A Kondíciós lista tartalmazza az Életprogram szerződés azon adatait, melyekre a jelen szerződési feltételek hivatkoznak.
A tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista tartalmazza azokat az adatokat, melyek az adott szerződés tartama alatt nem változnak.
A „B” jelű Kondíciós lista tartalmazza azokat az adatokat, melyek az adott szerződés tartama alatt változhatnak.
130. A biztosító a szerződés tartama során jogosult a
„B” jelű Kondíciós lista egyes adatait a jövőre nézve egyoldalúan módosítani, az alábbiakban foglalt korlátozások között, a költségek módosításánál említett alapos okok mellett.
Módosítás esetén a biztosító a változó adatokra vonatkozóan új „B” jelű Kondíciós listát ad ki. A biztosító az új Kondíciós lista hatálybalépése előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. A „B” jelű Kondíciós lista legalább 6 hónapig hatályos, új „B” jelű Kondíciós lista csak ezt követően léphet hatályba.
Ha a szerződés az új Kondíciós lista hatálybalépését megelőző hónapban jön létre, akkor a tartam kezdetétől a szerződésre az új Kondíciós lista érvényes.
Ha a szerződő az új „B” jelű Kondíciós listát nem fogadja el, a szerződést – az új Kondíciós lista hatálybalépését megelőző 15. napig, az új
Kondíciós lista hatálybalépésének napjával – írásban felmondhatja.
a) A „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi adatok a szerződés tartama alatt nem csökkenhetnek:
- engedmény a kiegészítő fedezetek költségéből,
- biztosítási szolgáltatások emelésének mértéke,
- közlekedési baleseti halál biztosítási összege,
- folyamatos és egyösszegű pénzkivonás maximális összege
- a „B” jelű Kondíciós listában szereplő, a hozamfigyelő szolgáltatásban választható árfolyam emelkedés vagy csökkenés maximális mértéke.
b) A „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi adatok a szerződés tartama alatt nem emelkedhetnek:
- a befizetett nem rendszeres díj eseti díjjá minősítésének összeghatára,
- egyösszegű és folyamatos pénzkivonás minimális összege,
- egyösszegű és folyamatos pénzkivonás esetén a pénzkivonás költségének a kivonandó összeg százalékában meghatározott mértéke
- a „B” jelű Kondíciós listában szereplő, a hozamfigyelő szolgáltatásban választható árfolyam emelkedés vagy csökkenés minimális mértéke.
c) A biztosító a „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi adatokat a szerződés tartama alatt legfeljebb 6 havonta, az előző módosítás óta eltelt időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett éves keresetindex változása, ennek megszűnése esetén a fogyasztói árindex változás miatt és azzal megegyező mértékben jogosult módosítani:
- befektetési stratégiák (pl. Hozamfigyelő szolgáltatás) költsége, amennyiben a szolgáltatás nem ingyenes,
- adminisztrációs költség,
- egyösszegű és folyamatos pénzkivonás költségének minimum és maximum értéke (kivéve a postai kifizetés esetén érvényesített költségeket),
- minimális rendszeres díj,
- választható kiegészítő fedezetek minimális költsége egy biztosítottra vonatkozóan.
d) A biztosító a „B” jelű Kondíciós listában szereplő rögzített indexet a szerződés tartama alatt minden év január 1-jével jogosult módosítani, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett és utolsó ismert éves keresetindex változásához, ennek megszűnése esetén a fogyasztói árindex 12 havi változásához igazodva.
Ha a közzétett éves keresetindex , illetve ennek hiányában 12 havi fogyasztói árindex mértéke nem éri el az 5%-ot, úgy a rögzített index maximális mértéke a szerződés tartama alatt 3%.
Ha a közzétett éves keresetindex , illetve ennek hiányában 12 havi fogyasztói árindex mértéke eléri, vagy meghaladja az 5%-ot, úgy a rögzített index maximális mértéke a szerződés tartama alatt a közzétett éves keresetindex , illetve ennek hiányában 12 havi fogyasztói árindex mértékének 2%-kal (200 bázisponttal) csökkentett értéke.
A biztosító köteles a rögzített index „B” jelű Kondíciós listában meghatározott aktuális értékét minden év január 1-jével legalább a meghatározott maximális értékre csökkenteni, amennyiben az utolsó éves keresetindex, illetve ennek hiányában 12 havi fogyasztói árindexadatokból ez következik.
e) A biztosító a „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi költségek itt meghatározott maximumát legfeljebb 6 havonta az előző módosítás óta eltelt időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett éves keresetindex változása, ennek megszűnése esetén a fogyasztói árindex változás miatt és azzal megegyező mértékben jogosult módosítani:
− Átváltás költsége, melynek mértéke az átváltásra kerülő egységek értékének1%-a, de maximum 5000 Ft/16,7 EUR. Az egységek értéke az átváltás végrehajtásának napjára érvényes árfolyamon kerül megállapításra. A biztosító az átváltásra vonatkozó költségek levonásától időszakosan eltekinthet, vagy a megállapított költségnél átmenetileg alacsonyabb költségtételt állapíthat meg. A mindenkori aktuális költséget a „B” jelű Kondíciós lista tartalmazza.
− Eszközalapok aránya rendszeres rögzítésének költsége, melynek mértéke 1000 Ft /3,4 EUR/ alkalom. A biztosító a költség levonásától időszakosan eltekinthet,
vagy a megállapított költségnél átmenetileg alacsonyabb költségtételt állapíthat meg. A mindenkori aktuális költséget a „B” jelű Kondíciós lista tartalmazza.
− Rendkívüli számlaértesítő költsége, melynek mértéke 1000 Ft / 3,4 EUR/alkalom. A biztosító a költség levonásától időszakosan eltekinthet, vagy a megállapított költségnél átmenetileg alacsonyabb költségtételt állapíthat meg. A mindenkori aktuális költséget a „B” jelű Kondíciós lista tartalmazza.
− A biztosított visszavonása, vagy fedezetének megszüntetése esetén felszámított költség, melynek mértéke 1000 Ft / 3,4 EUR/alkalom. A biztosító a költség levonásától időszakosan eltekinthet, vagy a megállapított költségnél átmenetileg alacsonyabb költségtételt állapíthat meg. A mindenkori aktuális költséget a „B” jelű Kondíciós lista tartalmazza.
f) A biztosító a „B” jelű Kondíciós listában szereplő vagyonarányos költséget a szerződés tartama alatt legfeljebb 6 havonta, a vagyonarányos költségek változása miatt jogosult módosítani. A módosítás feltétele, hogy az a biztosítón kívül álló objektív ok és/vagy a vagyonarányos költségek változása miatt váljon szükségessé, és azt a biztosító az ügyfelek felé hitelt érdemlő módon bizonyítja és nyilvánosságra hozza.
A vagyonarányos költség éves mértéke nem haladhatja meg az évi 1,75 százalékot.
g) A biztosító a „B” jelű Kondíciós listában szereplő alábbi költségeket a szerződés tartama alatt legfeljebb a vonatkozó postai szolgáltatások díjának változása miatt és azzal egyező mértékben jogosult módosítani, amennyiben a változást az ügyfelek felé hitelt érdemlő módon bizonyítja és közzéteszi:
- csekken történő díjfizetés költsége,
- egyösszegű pénzkivonás esetén a postai kifizetés költsége, annak minimum és maximum értéke.
A biztosító a „B” jelű Kondíciós lista azon adatait, melyeket az éves keresetindex változásával, ennek megszűnése esetén a fogyasztói árindex változásával vagy a postai szolgáltatások költségének változásával
összefüggésben módosíthat, jogosult az adott költségtétel utolsó módosítása óta eltelt időszakra vonatkozó kumulált mértékkel változtatni.
131. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a biztosító a „B” jelű Kondíciós lista hatálya alá tartozó olyan új szolgáltatásokat vezet be, amelyek igénybevételéről a szerződő kifejezetten rendelkezik.
A biztosító a Kondíciós listában szereplő forintban/ euróban kifejezett adatokat – a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva
– egész tíz forintokban, illetve euróban két tizedesjegyre állapíthatja meg.
A szerződés változtatása
A kiegészítő fedezetek biztosítottainak, a kiegészítő fedezeteknek és a biztosítási összegeknek a megváltoztatása
132. A szerződőnek a szerződés tartama alatt, – rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 4.3. pontjában foglalt időszak elteltét követően –joga van
a) a biztosított visszavonására. A biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezet a szerződői nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezése hónapjának utolsó napjával megszűnik,
b) új biztosított megjelölésére és rá vonatkozóan új kiegészítő fedezetek létrejöttének kezdeményezésére,
c) a biztosítottra vonatkozóan új kiegészítő fedezetek létrejöttének kezdeményezésére,
d) kiegészítő fedezetek megszüntetésére,
e) a kiegészítő fedezetek biztosítási összegeinek megváltoztatására.
Új biztosított kijelölése csak a rá vonatkozó fedezet létrejöttével együtt érvényes.
133. A biztosított hozzájárulása és a felek közös megegyezése szükséges
– a biztosított megjelöléséhez,
– új kiegészítő fedezetek kötéséhez és
– a kiegészítő fedezetek biztosítási összegének emeléséhez.
Abban az esetben, ha a szerződő a kiegészítő életbiztosítási, vagy egészségbiztosítási fedezetek fenti változtatására vonatkozóan nyújt be írásbeli igényt a biztosítóhoz, akkor a biztosító az igény elbírálásához jogosult egészségi nyilatkozat kitöltését, vagy orvosi vizsgálat elvégzését előírni. Az orvosi vizsgálat költségét a biztosító viseli. A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
A kiegészítő fedezetre vonatkozó biztosítási összeg megváltoztatásával, annak hatályától a kiegészítő fedezet havi költsége is változik.
A biztosító 15 napon belül, ha egyedi kockázatelbírálás szükséges, akkor 60 napon belül elbírálja a szerződő kezdeményezését.
A biztosító jogosult a hatályos „B” jelű Kondíciós lista 6.4. pontjában foglalt költséget érvényesíteni a szerződő egységszámláján az alábbi változtatások végrehajtásáért
– a biztosított visszavonása
– kiegészítő fedezetek megszüntetése.
A változtatásra vonatkozó igény teljesítéséhez a biztosító elfogadó nyilatkozata és a biztosított hozzájárulása nem szükséges
– a biztosított visszavonása
– kiegészítő fedezetek megszüntetése
– a biztosítási összeg csökkentése esetén.
A 132. a)-e) pontban foglalt változtatás
– a szerződő által a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatban kezdeményezhető,
– az erre vonatkozó igény beérkezését követő hónap első napjától kezdődően hatályos, feltéve, hogy a biztosító az igényt írásban elfogadta,
– kezdeményezésének elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.
A tartammal, megtakarítási időszakkal kapcsolatos módosítások
A tartam módosítása
134. A szerződő felek a szerződés határozatlan tartamát – a biztosítási tartam kezdetétől számított 10 év elteltét követően – közös megegyezéssel határozott tartamúra módosíthatják.
A megtakarítási időszak módosítása
135. A szerződő az érvényben lévő megtakarítási időszak hosszát – a biztosító hozzájárulásával – a tartam alatt, a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 3.1. pontjában foglalt időszak elteltét követően módosíthatja. A szerződő igényének legkésőbb az érvényes megtakarítási időszak leteltét megelőző hónap végéig be kell érkeznie a biztosítóhoz. Ha a nyilatkozat a fenti határidőig nem érkezik be, akkor a módosításra nincs mód és a megtakarítási időszak lejár.
A szerződés díjával kapcsolatos módosítások
A díjfizetési gyakoriság módosítása
136. A szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozatával a tartam alatt, a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 3.1. pontjában foglalt időszak elteltét követően módosíthatja a rendszeres díjfizetésű szerződés díjfizetési gyakoriságát. A szerződő erre vonatkozó írásbeli igényének az új díjesedékesség első időpontját megelőzően be kell érkeznie a biztosítóhoz. Ha a nyilatkozat a fenti határidőig nem érkezik be, akkor a módosításra csak a soron következő második díjesedékesség időpontjától van lehetőség. A szerződő olyan díjfizetési gyakoriságot választhat, melyben a díj egyik esedékessége megegyezik az évfordulóval. A biztosító a díjfizetés gyakoriságát a szerződő nyilatkozatának beérkezését követően
fizetendő első díj esedékességének napjával módosítja.
A díjfizetési mód változtatása
137. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a tartam alatt bármikor megváltoztathatja a rendszeres díjfizetésű szerződés díjfizetési módját. Az egyes terméktípusokra választható díjfizetési módokat a jelen szerződési feltételek tartalmazzák.
A díj módosítása
138. A szerződés rendszeres díjának módosítására a szerződőnek a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 3.1. pontjában foglalt időszakban nincs lehetősége.
A szerződő és a biztosító a fizetendő rendszeres díjnak a jelen szerződési feltételekben nem szabályozott módosításáról közös megegyezés keretében külön állapodhat meg.
A szolgáltatással kapcsolatos módosítások
Biztosítási szolgáltatások emelése
139. Ha az egy biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezetek költségeinek összege meghaladja a hatályos „B” jelű Kondíciós lista 6.3. pontjában foglalt költségszintet, akkor a biztosító külön költség vagy egyéb ellenszolgáltatás megfizetése nélkül megemeli az egy biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezetek biztosítási összegeit, a „B” jelű Kondíciós lista
6.3. pontjában meghatározott mértékben.
A biztosítási összeg(ek) emelkedésének hatálya tekintetében a kiegészítő fedezet létrejötte napján, vagy bármely kiegészítő fedezet költségének megváltozása esetén, a változás napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista irányadó.
A biztosító a biztosítási szolgáltatás növelésének mértékét a kiegészítő fedezetek jelen szerződési feltételekben meghatározott engedménnyel nem csökkentett költsége alapján állapítja meg.
A költségekkel kapcsolatos módosítások
Kiegészítő fedezet költsége
140. A kiegészítő fedezet– az Általános Szerződési Feltételek 4. számú melléklete alapján számított – engedménnyel nem csökkentett egységnyi költsége a biztosítási éven belül nem változik.
A biztosító jogosult a kiegészítő fedezet minimális havi költségét módosítani, a „B” jelű Kondíciós lista módosítására vonatkozó szabályok szerint.
Amennyiben a „B” jelű Kondíciós lista módosítása következtében, az abban meghatározott minimális költség meghaladja a biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezet(ek) költségét, akkor a biztosító a biztosítottra vonatkozó költséget jogosult a minimális költségre megemelni úgy, hogy a költség(ek összege) megegyezzen a minimális költséggel. Amennyiben egy biztosítottra vonatkozóan több kiegészítő fedezet van érvényben, akkor az egyes kiegészítő fedezetek költsége olyan arányban emelkedik, ahogy az emelt minimális költség a biztosítottra érvényes költséghez aránylik. A biztosító a kiegészítő fedezet(ek) költségének emelésével megegyező arányban, a költség emelésével egy időben, az adott fedezetre vonatkozó biztosítási összeget is megemeli.
A kiegészítő fedezet módosított minimális havi költsége a „B” jelű Kondíciós lista változása hatálybalépésének időpontjában lép érvénybe.
A biztosító a kiegészítő fedezet minimális havi költségének változásáról annak hatályba lépése előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt.
Ha a szerződő az értesítésben foglalt emelt minimális havi költséget nem fogadja el, az adott biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezeteket – a Kondíciós lista változásának hatályba lépését megelőző 15. napig, a Kondíciós lista változásának hatályba lépésével – írásban felmondhatja.
Egyéb módosítással kapcsolatos szabályok
141. Nem tekinthetők az Életprogram szerződés módosításának
a) azok a szerződésben bekövetkezett változások, amelyekre a jelen szerződési feltételek, az Életprogram szerződés Különös Szerződési Feltételei, valamint a Kiegészítő Szerződési Feltételek lehetőséget adnak, valamint
b) azok a rendelkezések, amelyekre a szerződőt a jelen szerződési feltételek, az Életprogram szerződés Különös Szerződési Feltételei, valamint a Kiegészítő Szerződési Feltételek feljogosítják,
függetlenül attól, hogy a változtatáshoz szükséges-e a biztosító elfogadó nyilatkozata.
142. A Nyugdíjbiztosítási záradékkal ellátott szerződés esetén, ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító az alábbiak szerint javaslatot tehet a szerződés módosítására. A biztosító a vonatkozó jogszabályváltozás hatálybalépését követően 60 napon belül tehet javaslatot a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására, annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.
A biztosító teljesítése
143. A szerződés tartama során a szerződő kezdeményezheti a szerződés visszavásárlását és lehetősége van arra, hogy az egységszámláról egyösszegű vagy folyamatos pénzkivonást hajtson végre. Erre vonatkozó igényét a szerződőnek írásban kell bejelentenie a biztosító felé.
A visszavásárlás és a pénzkivonás végrehajtásához szükséges dokumentumok
144. Ahhoz, hogy visszavásárlási vagy pénzkivonási igény alapján a biztosító kifizetést teljesítsen a kifizetésre jogosult szerződő számára, a következő dokumentumok szükségesek:
a) a biztosító erre a célra kiadott és a szerződő által megfelelően kitöltött rendelkező nyilatkozata, beleértve a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezést,
b) a természetes személy szerződő adóazonosító jele (ha azt korábban nem adta meg a biztosítónak),
c) a szerződő személyazonosságát igazoló okirat,
d) a természetes személy szerződő lakcímet igazoló kártyájának száma,
e) külföldi állampolgárok esetén
– úti okmánya vagy személyazonosító igazolványa, amennyiben az magyarországi tartózkodásra jogosít,
– amennyiben személyazonosító igazolványa magyarországi tartózkodásra nem jogosít a tartózkodási jogot igazoló okmány, vagy tartózkodásra jogosító okmány,
f) a jogi személy szerződő esetében a képviseletre jogosult személy aláírási címpéldánya,
g) ha a szerződő kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,
h) ha a szerződő gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, valamint a gondnokság alá helyezést igazoló irat, illetve annak fennállását igazoló irat,
i) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,
j) folyamatos pénzkivonás esetén a szerződő bankszámlaszáma,
k) szükség esetén a rendelkező nyilatkozat benyújtását visszaigazoló irat,
l) meghatalmazott eljárása esetén eredeti meghatalmazás.
Továbbá, amennyiben a magánszemély ügyfél, jogi személy esetén az eljáró képviselő és/vagy jogi személy adataiban – a korábban elvégzett ügyfél-átvilágítást követően – változás történt, vagy korábban még nem történt esetükben ügyfél-átvilágítás,:
m) azonosítási adatlap,
n) nyilatkozat a tényleges tulajdonosról,
o) nyilatkozat kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról,
p) nyilatkozat adóilletőségről,
q) nem magyarországi adóügyi illetőség esetén a külföldi adóazonosító és az azt tartalmazó dokumentum másolati példánya (adóügyi illetékesség szerinti ország adó- vagy más hatósága által kiállított kétnyelvű igazolás – Certificate of Residency –, mely az adott országbeli adóazonosítót tartalmazza),
r) jogi személy szerződő esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat.
A kifizetés teljesítése, a teljesítés módja és ideje
145. A visszavásárlás vagy a pénzkivonás következtében a biztosító a kifizetést legkésőbb
a) a visszavásárlás vagy pénzkivonás esedékességének napjától, vagy
b) az egységek eszközalapokból történő kivonására vonatkozó árfolyam megállapításának napjától, vagy
c) a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre állásának napjától
számított 10. napig teljesíti. Ha a felsorolt időpontok különböző napokra esnek, a biztosító a legkésőbbi időponttól számított 10. napig jogosult a kifizetést teljesíteni.
A biztosító Életprogram-Euró szerződés esetén készpénzben nem teljesít kifizetést (ideértve a postai címre történő kifizetést is). A biztosító a kifizetést minden esetben euróban teljesíti. A kifizetésre vonatkozó további szabályokat, a
kifizetési bankszámla pénznemétől függően, a kifizetés időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 5.7. pontja tartalmazza.
A szerződő rendelkezhet arról, hogy a kifizetés összege a biztosítónál érvényben lévő más biztosítási szerződés díjára kerüljön elszámolásra.
A kifizetés napja az az időpont, amikor a fizetendő összeg a biztosító számlájáról utalásra kerül.
Amennyiben a biztosító a szerződő által kezdeményezett visszavásárlási vagy pénzkivonási igényt nem teljesíti – további szükséges iratok bekérése, vagy az igény elutasítása miatt –, akkor arról a szerződőt az igény teljesítésére vonatkozó határidőtől számított 30 napon belül írásban értesíti.
Amennyiben a biztosító az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a biztosító kockázatérzékenységi megközelítés alapján megkísérli három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon postai úton írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a biztosítóval való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően a biztosító az ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.
A szerződés visszavásárlása
146. A szerződő által kezdeményezett visszavásárlás esetén a biztosító a szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki a szerződőnek.
A szerződés mindenkori visszavásárlási értéke – a visszavásárlás esedékességekor – a rendszeres vagy egyszeri díjból és eseti díjból képzett egységek visszavásárlási értékének összege.
Az egységek visszavásárlási értékét a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 1.1. és
1.2. pontjai tartalmazzák. Az egységek értéke a visszavásárlás esedékességének napjára érvényes árfolyamon kerül kiszámításra.
147. A visszavásárlás esedékessége
a) a rendelkezés biztosítóhoz történő beérkezését követő nap, vagy
b) ha a szerződő a rendelkezésben meghatározza az esedékesség napját, és ez az a) pontban meghatározottnál későbbi időpont, akkor a szerződő által meghatározott nap.
A szerződő a visszavásárlás végrehajtására az igény bejelentésének időpontjától számított 30 napon belüli időpontot jelölhet meg.
148. Ha a kifizetendő biztosítói teljesítés összegét adó, vagy más közteher terheli, és ennek viselésére és megfizetésére a biztosító, mint a jogszabály szerinti kifizető a kötelezett, akkor a biztosító a szerződési feltételek alapján az általa fizetendő adó, illetve közteher összegével egyenlő költséget von le, és a levonást követően fennmaradó összeg minősül a jelen szerződési feltételek szerinti biztosítói teljesítésnek.
149. Visszavásárlás esetén a szerződés a visszavásárlás esedékessége hónapjának végével megszűnik.
Pénzkivonás
150. A biztosító a szerződő által kezdeményezett pénzkivonást az egységszámlán lévő egységek kivonásával hajtja végre.
A szerződő egyösszegű vagy folyamatos pénzkivonásról rendelkezhet. Az egyösszegű pénzkivonási rendelkezés egy alkalomra, míg a folyamatos pénzkivonási rendelkezés több, egymást követő, rendszeresen ismétlődő alkalomra vonatkozik.
Pénzkivonáskor a biztosító az egységeknek a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 1.1. és 1.2. pontjai szerinti visszavásárlási értékét fizeti ki a szerződő számára.
151. Rendszeres díjakból képzett egységek terhére történő pénzkivonásra kizárólag a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 3.2. pontjában foglalt időszak eltelte után van lehetőség.
Az egyszeri díjból vagy az eseti díjakból képzett egységek terhére történő pénzkivonásra a
szerződés tartama során bármikor, időbeli korlátozás nélkül lehetőség van.
152. A pénzkivonás minimális és maximális összegét a biztosító korlátozza.
Ha a szerződő rendelkezése alapján esedékes pénzkivonás összege a minimális értéket nem éri el, a biztosító nem teljesít kifizetést és erről a szerződőt értesíti.
A rendszeres, illetve az egyszeri díjakból képzett egységekre vonatkozó pénzkivonás nem haladhatja meg a biztosító által meghatározott értéket.
Ha a szerződő által kért pénzkivonás összege meghaladja a lehetséges maximumot, a biztosító az egységszámláról kivonható maximális összeget teljesíti. A pénzkivonás összegének ekkor is meg kell haladnia a fentiekben meghatározott minimumot.
Az eseti díjakból képzett egységek teljes mértékben kivonhatók az egységszámláról.
153. Pénzkivonás esetén a kifizetendő összegből a biztosító jogosult az esedékes rendszeres díjak hátralékát levonni. Amennyiben a díjhátralék meghaladja a pénzkivonás keretében kifizetendő összeget, akkor kifizetésre nem kerül sor, az igény elutasításra kerül. A díjhátralék rendezését követően (a díjhátralék megfizetésének igazolásával) lehetőség van új pénzkivonásra vonatkozó igény benyújtására.
154. A pénzkivonás végrehajtásáért a biztosító költséget von le az egységszámlán maradó egységek darabszámának csökkentésével. A költség levonására a rendelkezés végrehajtását követően, a levonás esedékességének napjára érvényes árfolyamon kerül sor. A költség levonásának esedékessége azonos a pénzkivonás esedékességének napjával.
155. Ha a szerződő által kezdeményezett átváltás és pénzkivonás esedékessége azonos napra esik, akkor elsőként a pénzkivonás, majd ezt követően az átváltás kerül végrehajtásra.
Az egyösszegű pénzkivonás
156. A szerződő rendelkezésének tartalma: Az egyösszegű pénzkivonásra vonatkozó rendelkezésben a szerződő a jövőre vonatkozóan meghatározhatja
a) a pénzkivonás összegét és
b) esedékességének napját, valamint
c) azon egységek típusát (rendszeres díjból képzett, egyszeri díjból képzett vagy eseti díjból képzett egységek), melyek terhére a pénzkivonás végrehajtandó.
A szerződő az egyösszegű pénzkivonás esedékességére vonatkozóan az igénybejelentés időpontjától számított 30 napon belüli időpontot jelölhet meg.
Esedékesség: Az egyösszegű pénzkivonás esedékessége a rendelkezés biztosítóhoz történő beérkezését követő nap. Ha a szerződő a rendelkezésben megjelöli az esedékesség napját, és ez a fenti napnál későbbi időpont, akkor a szerződő által meghatározott nap az esedékesség.
Alkalmazott árfolyam: Egyösszegű pénzkivonás esetén a biztosító az egységeknek az egységszámláról történő kivonását a pénzkivonás esedékességének napjára érvényes árfolyamon hajtja végre.
Az egyösszegű pénzkivonás összegét a szerződő az alábbiak figyelembe vételével határozhatja meg, továbbá a pénzkivonás esetén az alábbi költség kerül levonásra az egységszámláról:
Egyösszegű pénzkivonás | A pénzkivonás esedékességének napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista |
Minimális összege | 5.1. pont |
Maximális összege (rendszeres vagy egyszeri díjakból képzett egységekből) | 5.2. pont |
Költsége | 5.3. pont |
A folyamatos pénzkivonás
157. A szerződő rendelkezésének tartalma: A folyamatos pénzkivonásra vonatkozó rendelkezésben a szerződő meghatározhatja
a) a pénzkivonás összegét,
b) a pénzkivonások gyakoriságát (egész hónapokban meghatározva), valamint
c) azon egységek típusát (rendszeres díjból képzett, egyszeri díjból képzett vagy eseti
díjból képzett egységek), melyek terhére a pénzkivonás végrehajtandó.
Esedékesség: A folyamatos pénzkivonás első esedékessége a rendelkezés biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napja.
Alkalmazott árfolyam: Folyamatos pénzkivonás esetén a biztosító az egységeknek az egységszámláról történő kivonását első alkalommal az esedékességnapjára érvényes árfolyamon hajtja végre. A továbbiakban az első pénzkivonás időpontjától számítva, a szerződő által megjelölt gyakoriság szerint, a hónap első napjára érvényes árfolyamon kerül végrehajtásra a pénzkivonás.
A folyamatos pénzkivonás összegét a szerződő az alábbiak figyelembe vételével határozhatja meg, továbbá a pénzkivonás esetén az alábbi költség kerül levonásra az egységszámláról:
Folyamatos pénzkivonás | A pénzkivonás esedékességének napján hatályos „B” jelű Kondíciós lista |
Minimális összege | 5.4. pont |
Maximális összege (rendszeres díjakból képzett egységekből) | 5.5. pont |
Költsége | 5.6. pont |
Folyamatos pénzkivonás csak bankszámlára történő utalás formájában kérhető.
Ha a szerződő helyébe a főbiztosított vagy más személy lép, akkor a szerződő változásával a folyamatos pénzkivonásra vonatkozó rendelkezés a változás hónapjának utolsó napjával megszűnik.
Különös szabályok a szerződő rokkantsága vagy csoportos létszámleépítése esetén
158. A szerződő a rendszeres díjakból képzett egységekből pénzkivonást kezdeményezhet a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 3.2. pontjában foglalt időszakban, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
Ha a szerződés létrejöttét követően
a) a természetes személy szerződő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra szerez jogosultságot vagy
b) a természetes személy szerződőt a Munka Törvénykönyve szerinti csoportos létszámcsökkentésből eredően elbocsátják.
További feltétel, hogy
− a pénzkivonásra vonatkozó igény bejelentésének időpontjában a szerződőnek jogosultnak kell lennie az a) pontban meghatározott rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra, és
− a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítását, vagy az elbocsátás tényét a szerződőnek a 159. pontban szereplő dokumentumokkal igazolnia kell.
A fenti esetekben a tartam kezdetén hatályos
„A” jelű Kondíciós lista 3.2. pontjában foglalt időszakban is lehetőség van a rendszeres díjakból képzett egységekből pénzkivonásra, a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 1.1. pontjában meghatározott visszavásárlási értéken, mely az egységek pénzkivonás esedékességének napjára érvényes árfolyamán kerül kiszámításra.
A jogosultság érvényesítéséhez szükséges dokumentumok
159. A szerződő rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra való jogosultságának igazolásához szükség van a 2011. évi CXCI. törvény és e törvény felhatalmazásából megalkotott jogszabályok alapján kijelölt szerv/szervek által kiállított hivatalos iratokra, melyek igazolják a biztosított rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra való jogosultságát, továbbá tartalmazzák az egészségi állapot mértékének meghatározását.
A szerződő csoportos létszámcsökkentésből eredő munkanélkülivé válásának igazolásához szükség van
− a munkáltató által kiállított, a szerződő munkaviszonyának csoportos létszámcsökkentés keretében történő megszüntetéséről szóló igazolásra, valamint
− az illetékes hatóság által kiállított, a törvény szerint csoportosnak minősített létszámcsökkentésről szóló igazolásra.
A biztosítási esemény
160.
Baleset: A biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás.
Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, foglalkozási betegség (ártalom), fagyás, napszúrás, hőguta, porckorongsérülés, sérv, agyvérzés, továbbá a nem baleseti eredetű vérzés. Nem tekinthető balesetnek az öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el. Nem minősül továbbá balesetnek az Achilles ín húzódása és/vagy szakadása, boka ficama és/vagy zúzódása és/vagy rándulása kivéve, ha közlekedési baleset során következik be.
Közlekedési baleset: Az a baleset, amelyet a járművel vagy gyalogosként közlekedő biztosított valamely közlekedésben részt vevő jármű balesetével összefüggésben szenved el. Nem minősül közlekedési balesetnek, ha a kerékpáros balesetében más jármű vagy gyalogos nem hatott közre.
Közlekedési balesetből eredő halál: A közlekedési baleset következtében, a balesettől számított 1 éven belül bekövetkező halál.
A biztosító a főbiztosítottnak a kockázatviselési időszakban bekövetkezett bármely okból eredő halála, és közlekedési balesetből eredő halála esetén, valamint a biztosítottakra vonatkozó kiegészítő fedezetek biztosítási eseményének bekövetkezése esetén teljesít szolgáltatást.
Kizárások
161. Az alábbi esetekben a biztosító nem nyújt szolgáltatást, tekintettel arra, hogy nem következik be biztosítási esemény.
Általános szabályok
162. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a főbiztosított közlekedési balesetből eredő halála, a biztosított halála, balesete vagy betegsége
a) háborús, polgárháborús vagy harci eseményben, megszállás során, külső ellenség cselekménye során, ellenségeskedés során vagy – hadüzenettel vagy anélkül – végrehajtott hadműveletben, felkelésben, lázadásban, forrongásban, zavargásban vagy népfelkeléshez, népi megmozduláshoz vezető zavargásban, katonai felkelésben, forradalomban való részvétellel összefüggésben,
b) katonai vagy egyéb hatalomátvételben, katonai közigazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szükségállapot kihirdetéséhez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor),
c) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges részvétele miatt,
d) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény következményeként, vagy azzal kapcsolatosan, kivéve a jelen pontban foglalt esetekben az ott megjelölt limitekig,
e) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe),
f) atom, biológiai vagy vegyi fegyverek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára közvetlenül vagy közvetetten visszavezethető okból, – vállalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, állandó vagy ideiglenes hulladéklerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgatható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni támadás vagy az ezekbe történő szándékos behatolás miatt, mely radioaktivitás, illetve atom, biológiai vagy vegyi eredetű hadianyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezet,–
következett be, vagy a fentiekkel közvetett vagy közvetlen összefüggésben következett be.
Az a) és a b) pont alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felsorolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) és b) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy közvetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre.
A c) és a d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
Jelen szerződési feltételek szempontjából terrorcselekmény bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politika, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen káreseményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcselekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.
A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy
terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező egy biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 50 000 000 Ft összeghatárig vállalja függetlenül a biztosítási fedezetek biztosítási összegétől. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri az 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vállalja.
Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha az f) pontban szereplő támadás vagy behatolás az információs technológia eszközeinek használatával következett be.
A biztosító ebben az esetben
a) a főbiztosított közlekedési baleseti halálára,
b) a biztosított kiegészítő életbiztosítási, illetve baleset- vagy egészségbiztosítási fedezetére vonatkozó szolgáltatást
nem teljesíti.
A biztosító ebben az esetben a főbiztosított bármely okú halálára vonatkozó szolgáltatást fizeti ki.
A kizárás különös esetei
163. A kiegészítő életbiztosítási, baleset-biztosítási és/vagy a kiegészítő egészségbiztosítási fedezet esetén a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biztosított
a) orvosi javallat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
b) ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szerek hatása alatti állapotával okozati összefüggésben,
c) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszméletvesztésével, illetve, baleset- biztosítási és/vagy a kiegészítő egészségbiztosítási fedezet esetén öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben, kiegészítő életbiztosítási fedezet esetén a fedezet tartamának kezdetétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosságával összefüggésben,
d) a testén saját maga vagy hozzájárulásával mások, de nem orvosi szakképzettséggel rendelkező személyek által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt kerül sor), vagy
e) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
f) jogosítvány nélküli gépjárművezetése miatt, illetve
g) hivatásos, vagy amatőr sportolóként gyakorolt sporttevékenység (mérkőzés, verseny, edzés) során elszenvedett balesete, valamint szervezett tömegsport- tevékenység közben történt balesetével (sportbaleset) összefüggésben
következett be.
Hivatásos sportoló az, aki sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerződés alapján jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel. Amatőr sportolónak minősül mindenki, aki nem jövedelemszerzés céljából bármely magyarországi, vagy külföldi sportklub, sportszövetség, sportegyesület vagy más
sportszervezet által kiállított, a versenyrendszerben illetve a versenyeken részvételre jogosító, versenyengedélyt is magában foglaló versenyigazolvánnyal rendelkezik.
Szervezett tömegsport-tevékenységnek minősül minden olyan rendezvény, melynek keretében a résztvevők sport tevékenységet végeznek, a rendezvényt nem a szerződő fél szervezi és előzetes nevezéshez vagy bármilyen egyéb előzetes regisztrációhoz kötött.
164. A kiegészítő baleset-biztosítási fedezet vonatkozásában nem terjed ki a biztosító fedezetvállalása a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójában korlátozott testrészekre, szervekre.
A biztosítási esemény bejelentése
165. A kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, csatolni kell a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratokat, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító megtagadhatja a biztosítási szolgáltatás teljesítését.
A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be:
− személyesen,
− faxon, a x00 (0) 000-0000 számon,
− postai levélben, – kérjük ez esetben levelét az alábbi címre küldje meg: :
Allianz Hungária Zrt. Operációtámogatási osztály 1387 Budapest, Pf. 11
− e-mailben, az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő személyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím.
A biztosítási esemény igazolásához benyújtandó dokumentumok
166. A biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges dokumentumokat a biztosító részére be kell nyújtani vagy be kell mutatni.
A biztosítási esemény igazolásához, valamint a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez az alábbi dokumentumok benyújtása, illetve bemutatása szükséges:
A) A haláleset bekövetkezését igazoló okiratok
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolata,
b) halál esetén a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata,
B) Személyazonosító iratok
a) a közlekedési baleset esetén a járművezető főbiztosított/biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás,
b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok így természetes személy esetén személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóazonosítót tartalmazó dokumentum másolati példánya, jogi személy esetén cégjegyzékszámot vagy, nyilvántartási számot és adószámot tartalmazó 30 napnál nem régebbi irat, valamint adóazonosító dokumentum, továbbá nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példánya,
c) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentumok,
C) Hatósági, hivatali okiratok
a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,
b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett, az eljárást lezáró jogerős határozat,
c) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély),
d) ha a szolgáltatásra jogosult a főbiztosított/biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg jogerős öröklési bizonyítvány másolata,
e) ha a kifizetés vagy szolgáltatás igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,
f) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,
g) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,
D) Orvosi dokumentumok
a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,
b) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és jogelődjei által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,
c) egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének időpontját követően készült összes orvosi dokumentum,
d) kórházi tartózkodást igazoló iratok, a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,
e) a boncolási jegyzőkönyv másolata,
f) a műtét(ek) részletes leírását tartalmazó műtéti leírás(ok) másolata,
g) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása,
h) kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy hatósági határozat,
i) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. röntgen, MRI, CT),
j) égési sérülés bizonyításához orvosi vagy hatósági igazolás (tűzoltósági határozat),
k) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata,
E) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok
a) a haláleset utáni orvosi jelentés,
b) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés,
c) a Kiegészítő Szerződési Feltételeiben előírt iratok,
d) meghatalmazott eljárása esetén eredeti meghatalmazás,
e) adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok.
F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok
a) azonosítási adatlap,
b) nyilatkozat a tényleges tulajdonosról,
c) nyilatkozat kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról,
d) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés,
e) nyilatkozat adóilletőségről,
f) nem magyarországi adóügyi illetőség esetén a külföldi adóazonosító és az azt tartalmazó dokumentum másolati példánya (adóügyi illetékesség szerinti ország adó- vagy más hatósága által kiállított kétnyelvű igazolás – Certificate of Residency –, mely az adott országbeli adóazonosítót tartalmazza)
g) jogi személy szerződő esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat
G) Örökös részére teljesítendő kifizetéshez szükséges további dokumentumok
a) A személyes adatok kezelése c. részben megjelölt iratok, az örökösök adatainak kezelése kapcsán.
Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogosultjának költségén elkészített
– xxxxxxx xxxxxxxxxxxx bemutatását kérheti.
A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyújtott dokumentumokat a biztosító a főbiztosított/biztosított ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.
Az A-E) pontban felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a biztosítási esemény igazolására.
167. A biztosító jogosult ellenőrizni a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát, valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát, az orvosi eljárás szükségességét és a gyógytartamot. A biztosított tudomásul veszi, hogy az egészségi állapot felülvizsgálatának részét képezheti a biztosító orvosa által végzett vizsgálat.
Egyedi esetekben a biztosító független orvos- szakértőt is felkérhet véleményadásra.
A biztosító jogosult az adatkezelésre vonatkozó szabályoknak megfelelően megőrizni az általa végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit, valamint a biztosítással összefüggő iratokat.
A biztosítási szolgáltatás
A szolgáltatás teljesítésének módja, ideje
168. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az egységszámla értékét fizeti ki és/vagy az alapbiztosításra vagy a kiegészítő fedezetre vonatkozó biztosítási szolgáltatást teljesíti. A kiegészítő fedezet szolgáltatása a biztosítási összeg vagy annak meghatározott része. A biztosító a szolgáltatásra jogosult rendelkezése alapján teljesíti a szolgáltatást.
A biztosító a biztosítási szolgáltatást az alábbiak szerint teljesíti a jogosultnak:
a) az alapbiztosításban foglalt haláleseti szolgáltatást a 166. pontban felsorolt okmányok kézhezvételének napja és az egységek eszközalapokból történő kivonására vonatkozó árfolyam megállapításának napja közül a későbbi időponttól számított 15 napon belül,
b) a kiegészítő fedezetekre vonatkozó biztosítási szolgáltatást a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhezvételét követő 15 napon belül, kivéve, ha a kiegészítő fedezetek Szerződési Feltételei ettől eltérő rendelkezést tartalmaznak.
A felek megállapodása alapján a biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül a postára történő feladás, a banki átutalás, valamint a főbiztosítottnak/biztosítottnak, illetve a szolgáltatás jogosultjának kérése esetén, a biztosítónál érvényben lévő más biztosítási szerződés díjára való elszámolás is. A kifizetés napja az az időpont, amikor a fizetendő összeg a biztosító számlájáról utalásra kerül.
A biztosító Életprogram-Euró szerződés esetén készpénzben nem teljesít kifizetést (ideértve a postai címre történő kifizetést is). A biztosító a kifizetést minden esetben euróban teljesíti. A kifizetésre vonatkozó további szabályokat, a kifizetési bankszámla pénznemétől függően, a kifizetés időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 5.7. pontja tartalmazza.
Amennyiben a biztosító a kiegészítő fedezetekre vonatkozó biztosítási szolgáltatást nem teljesíti – további szükséges iratok bekérése, vagy az igény elutasítása miatt –, akkor arról a szerződőt az igény teljesítésére vonatkozó határidőtől számított 30 napon belül írásban értesíti.
A biztosító mentesülése
169. Az alábbi esetekben a biztosítási esemény bekövetkezik, azonban a biztosító mentesül a teljesítési kötelezettsége alól ezért nem nyújt szolgáltatást.
170. Az alapbiztosításban foglalt halálesetre és a közlekedési baleseti halál esetére szóló, valamint a kiegészítő életbiztosítási fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a
főbiztosított, illetve biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben a biztosító
a) a visszavásárlási összeget fizeti ki a főbiztosított örökösei részére, amelyet a főbiztosított halálának bejelentését követő napra érvényes árfolyamon számít ki.
b) az adott biztosítottra kötött kiegészítő életbiztosításra szóló kockázatviselése a biztosított halála hónapjának utolsó napjával kifizetés nélkül szűnik meg.
171. Ha a főbiztosított, illetve a kiegészítő életbiztosítási fedezet biztosítottjának bármely okból eredő halála
a) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben, vagy
b) a szerződés, illetve a kiegészítő fedezet létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkossága miatt
következett be, akkor
− a főbiztosított halála esetén a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem az egységszámla értékét fizeti ki a szerződő, illetőleg ha a szerződő és a főbiztosított azonos, akkor a szerződő örököse részére. Az egységszámla értéke a főbiztosított halálának bejelentését követő napra érvényes árfolyamon kerül kiszámításra.
− a kiegészítő életbiztosítási fedezet biztosítottjának halála esetén a biztosítónak a kiegészítő életbiztosítási fedezetre vonatkozó kockázatviselése a biztosítási szolgáltatás teljesítése nélkül szűnik meg az adott biztosítottra.
172. Az alapbiztosításban foglalt közlekedési baleseti halálra szóló fedezet vonatkozásában a biztosító akkor is mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a főbiztosított olyan balesetével függ össze, amelyet a főbiztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a főbiztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott. Ebben az esetben a biztosító a – főbiztosított halálának bejelentését követő napra érvényes árfolyamon számított – visszavásárlási összeget fizeti ki a főbiztosított örökösei részére.
173. A kiegészítő baleset-biztosítási fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény
a) a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye, vagy
b) a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozott.
174. A kiegészítő egészségbiztosítási fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan sérülésével, betegségével, illetőleg balesetével függ össze, amelyet
a) a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul önmagának okozott, ideértve a tudatzavarban való elkövetést is,
b) a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.
A kiegészítő fedezet költségének visszatérítése
175. Ha a kiegészítő fedezet megszűnik, a biztosító a szerződő egységszámláján történő jóváírás formájában, a levonás napjára érvényes árfolyamon visszatéríti a szerződőnek azt a biztosítási költséget, amelyet az egységszámláról a kiegészítő fedezet megszűnése utáni időszak kockázatviselésére, korábban levont.
A várakozási idő
Biztosítási szolgáltatás | Várakozási idő |
alapbiztosítás | nincs |
176. A biztosító az alapbiztosításra és a kiegészítő fedezetekre vonatkozó biztosítási szolgáltatásra az alábbiak szerint alkalmaz várakozási időt.
kiegészítő életbiztosítás | 2 hónap |
kiegészítő baleset- biztosítás | nincs |
kiegészítő egészségbiztosítás | nincs |
Életbiztosítás esetén
177. Kiegészítő életbiztosítási fedezet esetén a biztosító várakozási időt alkalmazhat attól függően, hogy a biztosító a kockázatot orvosi vizsgálattal vagy anélkül vállalja.
Ha a kiegészítő életbiztosítási fedezet orvosi vizsgálattal jött létre, akkor a fedezetre a 2 havi várakozási idő nem vonatkozik.
A kiegészítő életbiztosítási fedezet létrejöttét követően a kockázatviselés kezdetét követő 2 hónapon belül következik be a biztosított halála | |
a biztosított nem azonos a főbiztosítottal | a biztosított azonos a főbiztosítottal |
a biztosító az adott biztosítottra szóló kiegészítő életbiztosítási fedezetre addig az egységszámláról levont biztosítási költséget visszatéríti a szerződőnek az egységszámlán történő jóváírás formájában. A biztosító a kiegészítő életbiztosítási fedezet biztosítási összegét nem fizeti ki. | a biztosító a főbiztosítottra szóló kiegészítő életbiztosítási fedezetre addig az egységszámláról levont biztosítási költséget hozzáadja az alapbiztosítás alapján teljesítendő kifizetéshez, és ennek összegét fizeti ki az alapbiztosítás kedvezményezettjének. A biztosító a kiegészítő életbiztosítási fedezet biztosítási összegét nem fizeti ki. |
A kiegészítő életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelésének hatályát követő 2 hónapon belül következik be a biztosított halála | |
a biztosított nem azonos a főbiztosítottal | a biztosított azonos a főbiztosítottal |
Ha a biztosító a kockázatot orvosi vizsgálat nélkül vállalja, akkor várakozási időt alkalmaz az alábbiak szerint.
a biztosító az emelést | a biztosító az emelést |
megelőző biztosítási | megelőző biztosítási |
összeget fizeti ki, | összeget fizeti ki, |
valamint az emelést | valamint az emelést |
követő és az azt | követő és az azt |
megelőző biztosítási | megelőző biztosítási |
összeg különbözetére, | összeg különbözetére, |
az adott biztosítottra | a főbiztosítottra addig |
addig az | az egységszámláról |
egységszámláról | levont biztosítási |
levont biztosítási | költséget hozzáadja az |
költséget visszatéríti a | alapbiztosítás alapján |
szerződőnek, az | teljesítendő |
egységszámlán történő | kifizetéshez, és ennek |
jóváírás formájában. | összegét fizeti ki az |
A biztosító az emelt | alapbiztosítás |
biztosítási összeget | kedvezményezettjének. |
nem fizeti ki. A költség | A biztosító az emelt |
visszatérítésével a | biztosítási összeget |
kiegészítő | nem fizeti ki. |
életbiztosítási fedezet | |
megszűnik. |
178. Ha a kiegészítő életbiztosítási fedezet esetén várakozási időn belül következik be a biztosítási esemény, a biztosító a biztosítási szolgáltatást akkor teljesíti, ha a biztosítási esemény baleset vagy heveny fertőző betegség következménye. A heveny fertőző betegségek felsorolását az Általános Szerződési Feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.
Elévülés
179. Az alapbiztosításból eredő igények az esedékességüktől számított 5 év elteltével elévülnek.
A kiegészítő fedezetekből eredő igények – a kiegészítő fedezetek különös szerződési feltételeiben foglalt eltérő rendelkezés hiányában – az igény esedékességétől számított egy év elteltével évülnek el.
Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás.
Esedékesség
180. Az alapbiztosítás tekintetében a szolgáltatás iránti igény esedékességének időpontja a biztosítási esemény bekövetkezésének napja.
A kiegészítő fedezetek tekintetében a szolgáltatás esedékességének időpontját a Kiegészítő Szerződési Feltételek tartalmazzák.
Egyéb igények esedékességének időpontja az igény alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésének napja.
Maradékjog
181. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése (az alapbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatása) nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.
A biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt. A szerződésnek nincs többlethozama.
A kiegészítő fedezetek maradékjoggal nem rendelkeznek, azaz azok visszavásárlására, díjnemfizetés miatti díjmentesítésére nincs lehetőség.
A szerződés és a kiegészítő fedezetek megszűnésének esetei
A szerződés megszűnése
182. A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik az alábbi okok következtében.
A főbiztosított halála
183. A megszűnés oka: A főbiztosított halálának biztosítóhoz történő bejelentése.
A megszűnés hatálya: A bejelentés hónapjának utolsó napja.
A biztosító teljesítése: Az egységszámla értéke.
Díjnemfizetés
184. A megszűnés oka: A halasztott első díjjal létrejött rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a szerződő a halasztott első díjat a póthatáridő lejártáig nem fizeti meg és a halasztott első díjjal nem fedezett időszak meghaladja az esedékesség időpontjától számított 90 napot.
A megszűnés hatálya: A díjesedékesség napjára visszamenőlegesen.
185. A megszűnés oka: Az egyszeri díjfizetésű szerződés esetén a szerződő az egyszeri díjat a póthatáridő lejártáig nem fizeti meg és az egyszeri díjjal nem fedezett időszak meghaladja az esedékesség időpontjától számított 40 napot.
A megszűnés hatálya: A díjesedékesség napjára visszamenőlegesen.
186. A megszűnés oka: Egyszeri díjfizetésű szerződés esetén a szerződő a tartam kezdetén hatályos „B” jelű Kondíciós lista 1.2. pontjában foglalt minimális egyszeri díjnál kevesebbet fizet be a megfizetésre megállapított határidő lejártáig.
A megszűnés hatálya: A díjesedékesség napjára visszamenő hatállyal.
A biztosító teljesítése: Az egységszámlán meglévő egységeknek az esedékes költségekkel csökkentett, a díjfizetési határidő lejártát követő napra érvényes árfolyamon számított értékét kifizeti a biztosító a szerződőnek.
187. A biztosítási időszakra járó díjat a biztosító a szerződés első évében bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.
Amennyiben a szerződés díjnemfizetéssel szűnik meg, úgy a szerződő – a szerződés megszűnésének napjától számított 120 napon belül előterjesztett – írásbeli kérelme esetén a biztosító az eredeti szerződést helyreállíthatja (reaktiválhatja). A reaktiválás feltételeiben a felek külön állapodnak meg.
El nem számolt költségek
188. A megszűnés oka: A rendszeres díjfizetésű szerződés esetén bármely, még nem érvényesített és el nem számolt költséggé minősített költségtétel esedékessége meghaladja a költségtétel első esedékessége hónapjának utolsó napját.
A megszűnés hatálya: A költségtétel első esedékessége hónapjának utolsó napja.
189. A megszűnés oka: Az egyszeri díjfizetésű szerződés esetén bármely még nem érvényesített és el nem számolt költséggé minősített költségtétel esedékessége meghaladja a költségtétel első esedékessége hónapjának utolsó napját.
A megszűnés hatálya: A költségtétel első esedékessége hónapjának utolsó napja.
Visszavásárlás
190. A megszűnés oka: A szerződés visszavásárlása. A megszűnés hatálya: A visszavásárlás esedékessége hónapjának vége.
A biztosító teljesítése: A szerződés visszavásárlási értéke.
Rendes felmondás
191. A megszűnés oka: A szerződő a szerződést bármelyik hónap végére 30 napos felmondási idővel írásban felmondja.
A megszűnés hatálya: Xxxxx a hónapnak a vége, amelyben a felmondás beérkezését követő 30. nap eltelt, vagy ha a szerződő ennél későbbi hónapot jelölt meg, akkor az általa meghatározott hónap vége.
A biztosító teljesítése: A szerződés visszavásárlási értéke. A visszavásárlás esedékessége a szerződés megszűnését követő nap.
Felmondás a „B” jelű Kondíciós lista változása miatt
192. A megszűnés oka: A szerződő az új „B” jelű Kondíciós listát nem fogadja el, ezért a szerződést az új Kondíciós lista hatálybalépését megelőző 15. napig, az új Kondíciós lista hatálybalépésének napjával írásban felmondja.
A megszűnés hatálya: Az új „B” jelű Kondíciós lista hatályba lépésének napja.
A biztosító teljesítése: A szerződés visszavásárlási értéke. A visszavásárlás esedékessége a szerződés megszűnését követő nap.
Az életbiztosítási szerződés felmondása
193. A megszűnés oka: Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A megszűnés hatálya: A szerződés létrejöttének napjára visszamenőleges hatállyal.
A biztosító teljesítése: A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek keretében a biztosító – költségei levonása nélkül – a szerződő által befizetett díjat, Életprogram- Euró szerződés esetén az euróban kifejezett díjat téríti vissza. A forintban történő díjfizetés devizaárfolyam-kockázatát és az esetleges többletköltségeket a szerződő viseli.
Életprogram-Euró szerződés esetén a biztosító készpénzben nem teljesít kifizetést (ideértve a postai címre történő kifizetést is). A biztosító a kifizetést minden esetben euróban teljesíti. A kifizetésre vonatkozó további szabályokat, a kifizetési bankszámla pénznemétől függően, a kifizetés időpontjában hatályos „B” jelű Kondíciós lista 5.7. pontja tartalmazza.
A biztosító felmondása
194. A megszűnés oka: Ha kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító Általános Szerződési Feltételétől, akkor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az Általános Szerződési Feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra
15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
A megszűnés hatálya: A felmondást követő 30. nap utáni első nap.
A biztosító teljesítése: A szerződés visszavásárlási értéke.
195. A szerződést – a biztosító kockázatának jelentős növekedését kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
A biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról
196. A megszűnés oka: A biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik.
A biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. A megszűnés hatálya: Az értesítés közlését követő 30. nap.
A biztosító teljesítése: A szerződés visszavásárlási értéke.
Ha a szerződés megszűnésekor a biztosító a szerződésen eseti díjból képzett egységeket tart nyilván, akkor az eseti díjból képzett egységek visszavásárlási értékét a biztosító a megszűnés napját követő napra érvényes árfolyamon kifizeti – a kifizetésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével – a szerződő részére.
A főbiztosított hozzájárulásának visszavonása
197. A megszűnés oka: A főbiztosított – aki nem azonos a szerződővel – a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonja.
A megszűnés hatálya: A biztosítási időszak végével.
A biztosító teljesítése: A szerződés visszavásárlási értéke. A visszavásárlás esedékessége a szerződés megszűnését követő nap.
Lehetetlenülés, érdekmúlás
198. A megszűnés oka: A biztosító kockázatviselésének kezdete előtt az alapbiztosítás vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik.
Ezekben az esetekben a szerződés megszűnik. A megszűnés hatálya: A lehetetlenülés, érdekmúlás bekövetkezésének napja.
A kiegészítő fedezetek megszűnése
199. A biztosítottra vonatkozó kiegészítő fedezet megszűnik az alapbiztosítás megszűnésével, továbbá az alábbi esetekben.
A biztosított halála
200. A megszűnés oka: A biztosított halála.
A megszűnés hatálya: Xxxxx a hónapnak az utolsó napja, amikor a biztosított halála bekövetkezett.
Rendes felmondás
201. A megszűnés oka: A szerződő – rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 4.3. pontjában foglalt időszak elteltét követően – bármelyik hónap végére 30 napos felmondási idővel írásban felmondja a kiegészítő fedezetet.
A megszűnés hatálya: Xxxxx a hónapnak a vége, amelyben a felmondás beérkezését követő 30. nap eltelt, vagy ha a szerződő ennél későbbi hónapot jelölt meg, akkor az általa meghatározott hónap vége.
A biztosított visszavonása
202. A megszűnés oka: A szerződő – rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a tartam kezdetén hatályos „A” jelű Kondíciós lista 4.3. pontjában foglalt időszak elteltét követően – visszavonja a biztosítottat a szerződésből.
A megszűnés hatálya: Xxxxx a hónapnak az utolsó napja, amelybena szerződő nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezett.
A kiegészítő életbiztosítási fedezet felmondása a szerződő részéről
203. A megszűnés oka: A kiegészítő életbiztosítási fedezet felmondása.
A kiegészítő életbiztosítási fedezetet önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a fedezet létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a kiegészítő életbiztosítási fedezetet írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A megszűnés hatálya: A szerződés létrejöttének napjára visszamenőleges hatállyal.
A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a kiegészítő életbiztosítási fedezettel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek keretében a biztosító a kiegészítő életbiztosítási fedezetnek a szerződő egységszámlájáról levont költségét téríti vissza, egységszámla-jóváírás formájában.
A biztosító felmondása
204. A megszűnés oka: Ha a biztosító elfogadó nyilatkozata nélkül létrejött kiegészítő fedezet lényeges kérdésben eltér a biztosító Általános és Kiegészítő Szerződési Feltételétől, akkor a biztosító a kiegészítő fedezet létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a kiegészítő fedezetet az Általános és Xxxxxxxxxx Szerződési Feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem
fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kiegészítő fedezetet 30 napra írásban felmondhatja.
A megszűnés hatálya: A felmondást követő 30. nap utáni első nap.
205. A kiegészítő életbiztosítási fedezetet – a biztosító kockázatának jelentős növekedését kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
A kiegészítő egészségbiztosítási fedezetet a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.
A baleset-biztosítás felmondása a biztosító részéről
206. A megszűnés oka: A biztosító bármelyik hónap végére 30 napos felmondási idővel, írásban felmondja a kiegészítő baleset-biztosítási fedezetet.
A megszűnés hatálya: Annak a hónapnak a vége, amely hónapban a felmondást követő 30. nap eltelt.
A biztosító tudomásszerzése a lényeges körülményekről, vagy azok változásáról
207. A megszűnés oka: A biztosító az élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet létrejötte után szerez tudomást az élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezetet érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik.
A biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet az élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet módosítására, vagy azt 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, az élet- és/vagy egészségbiztosítási fedezet a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. A megszűnés hatálya: Az értesítés közlését követő 30. nap.
A kiegészítő fedezet tartamának vége
208. A megszűnés oka: A kiegészítő fedezet tartamának lejárata.
A megszűnés hatálya: A fedezet tartamának vége.
A biztosított hozzájárulásának visszavonása
209. A megszűnés oka: A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonja.
A megszűnés hatálya: Annak a biztosítási időszaknak a vége, amikor a biztosított hozzájárulásának visszavonása a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosított életkora
210. A megszűnés oka: A biztosított betölti a 71. életévét vagy a Kiegészítő Szerződési Feltételekben foglalt életkort.
A megszűnés hatálya: A 71 életév betöltését vagy a Kiegészítő Szerződési Feltételekben foglalt életkor betöltését követő első évforduló.
Lehetetlenülés, érdekmúlás
211. A megszűnés oka: A biztosító kockázatviselésének kezdete előtt valamely kiegészítő fedezet vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik.
Ezekben az esetekben az érintett kiegészítő fedezet megszűnik.
A megszűnés hatálya: A lehetetlenülés, érdekmúlás bekövetkezésének napja.
Egyéb
212. A megszűnés oka: A Kiegészítő Szerződési Feltételekben meghatározott egyéb esetek.
A kiegészítő fedezet megszűnésével a biztosítónak a kiegészítő fedezet
vonatkozásában fennálló kockázatviselése is véget ér.
Egyéb rendelkezések
Az ügyfél tájékoztatási kötelezettsége és adatváltozás bejelentése
213. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a szerződő és a (fő)biztosított a Pmt. és az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) alapján köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül értesíteni a biztosítót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.
A tájékoztatást a következő adatok változása esetén szükséges megtenni a biztosító részére.
a) Természetes személy szerződő és /vagy (fő) biztosított esetén:
- családi és utóneve
- állampolgársága
- lakcíme
- adóilletőségének országa
- külföldi adóazonosítója
- kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról nyilatkozat
- személyazonosító okmányának száma
b) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet mint szerződő esetén:
- név
- székhely
- főtevékenység
- képviseletre jogosultak neve és beosztása
- kézbesítési megbízottjának neve vagy lakcíme
- adószám
- cégjegyzékszám
- adóilletőség országa
- FATCA státusz
c) Tényleges tulajdonos személyének, vagy adatainak, tulajdon jellegének, hányadának, kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státusz változása.
A szerződő és a főbiztosított a fentieken túl köteles
– levelezési címének,
– e-mail címének,
– sms üzenet fogadására alkalmas telefonszámának,
– a szerződésen nyilvántartott kifizetési bankszámla-számának, valamint
– a szerződésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek
a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert, fent felsorolt utolsó elérhetőségekre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerződéssel, illetve a szerződés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésről szóló értesítőt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés
214. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy e-mailen, vagy
faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon keresztül tették, és az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
Az e-mailen tett jognyilatkozatot az xxx@xxxxxxx.xx e-mail címre kell megküldeni. Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha
− az e-mail cím a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzített címről érkezett és
− az üzenethez csatolták a nyilatkozatot, kérelmet tartalmazó, az ügyfél által aláírt szkennelt dokumentumot.
A biztosító jogosult az e-mail üzenetben megküldött dokumentumokat eredetiben is bekérni.
215. Az ügyfél csak személyesen teheti meg érvényesen azon jognyilatkozatokat, amelyek a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi XXXX.xx. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti azonosítását, továbbá az adategyeztetését és a természetes, illetve jogi személy azonosító adatait érintik.
Az olyan jognyilatkozatokat, amikhez több személy (szerződő és/vagy biztosított és/vagy kedvezményezett) jóváhagyása is kell, csak írásban rögzítve személyesen vagy postai úton keresztül lehet érvényesen megtenni.
216. A biztosító a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat a szerződő magyarországi postai címére küldi el.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ez alapján a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre is megküldheti a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő
személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 munkanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
217. A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes, személyes azonosítást és regisztrációt követően lehet igénybe venni. A regisztrációt a szerződéskötéskor automatikusan, vagy a szerződő kérésére ezt követően bármikor a biztosító elvégzi, melyet a szerződő a biztosítótól sms-ben kapott kezdő jelszóval érvényesít. Ezt követően az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő személyes azonosítójával és az általa megadott jelszóval vehető igénybe.
E-életbiztosítás
218. Az E-életbiztosítási szerződés esetén a szerződés létrejöttekor a biztosító automatikusan létrehozza a szerződő személyes fiókját az Allianz Ügyfélportálon. Ezt követően a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, nyilatkozatokat, értesítéseket a biztosító ebbe a fiókba kézbesíti, melyről a szerződő által megadott e-mail címre küld értesítést.
219. Az E-életbiztosítási szerződések esetén a szerződő a biztosítóval kapcsolatot – a kizárólag személyesen megteendő és a biztosított írásbeli hozzájárulásához kötött nyilatkozatok kivételével – kizárólag Ügyfélportálon keresztül tarthat.
Az E-életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos tranzakciókat a szerződő – amennyiben az Ügyfélportálon erre lehetőség van – kizárólag az Ügyfélportálon keresztül kezdeményezhet.
Az E-életbiztosítási szerződésre tekintettel a szerződés hatálya alatt csekkes díjfizetési mód választására és csekkes díjfizetésre nincs
lehetőség, valamint a szerződőt megillető kifizetések kizárólag bankszámlára történnek.
Az E-életbiztosítási szerződések esetén a biztosító a költségek módosulásáról a szerződőt a módosítás előtt 30 nappal az Ügyfélportálon értesíti.
A jognyilatkozat átadása
220. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt
a) a posta a címzettnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve
b) személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg
c) ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta, valamint
d) ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt sikertelen, mert azt az érdekelt nem vette át , ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.
A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail), fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő és/vagy a főbiztosított által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálon elhelyezett dokumentumról történő értesítést e-mailben a szerződő és/vagy a főbiztosított által megadott e-mail címre igazoltan megküldte.
Elektronikus szerződéskötés szabályai
221. A szerződés elektronikus úton is létrejöhet. Ebben az esetben az Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban foglalt rendelkezések irányadók a szerződéskötésre.
Főkötelezettségen túli költségek
222. A főkötelezettségen túli költségek (például csekken történő díjfizetés költsége) érvényesítésére a biztosító akkor jogosult, ha ahhoz a szerződő előzetesen és kifejezetten hozzájárult.
A szerződésre irányadó jog, a kapcsolattartás nyelve
223. Tájékoztatjuk, hogy az Életprogramokra és az Életprogramok – Euró termékre a magyar jog rendelkezései az irányadók.
A biztosító és a szerződő között létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
224. A szerződés nyelve és a felek közötti kapcsolattartás nyelve magyar.
A legfontosabb adózási szabályok
225. Az alábbiakban tájékoztatjuk azokról az adózási szabályokról, amelyek szerződésére vonatkoznak.
Felhívjuk figyelmét, hogy jelen tájékoztató nem tér ki minden, a szerződés adózásával kapcsolatos kérdésre. Bármilyen elszámolás és eljárás alapját a vonatkozó jogszabályok hatályos rendelkezései jelentik.
Kérjük, hogy kísérje figyelemmel a hivatkozott jogszabályokat, mert azok változása befolyásolhatja az alábbiakban közzétett megállapításokat.
Jelen tájékoztató a 2021. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján készült.
I. Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti
A magánszemélyek adókötelezettségeiről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv) rendelkezik.
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok
A magánszemély által kötött biztosítás díja adómentes.
A biztosító szolgáltatása
Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében, a biztosító által juttatott vagyoni érték.
A biztosító haláleseti, baleset- és betegségbiztosítási szolgáltatásai adómentesek.
A visszavásárlásra és pénzkivonásra vonatkozó legfontosabb szabályok
Kamatjövedelmet képezhet a rész- vagy teljes visszavásárlás, valamint a rendszeres és eseti pénzkivonás.
Kamatjövedelem akkor keletkezhet, ha a befizetett biztosítási díjat meghaladja a biztosítói kifizetés.
A kamatjövedelem után az adó mértékét az Szja. törvény tartalmazza.
A fizetendő adó alapját befolyásolhatja az, hogy mennyi idő telt el a szerződéskötés óta.
Nyugdíjbiztosítási adókedvezményre vonatkozó legfontosabb szabályok
Amennyiben a szerződéshez Nyugdíjbiztosítási záradék kapcsolódik, úgy a szerződő adókedvezményre lehet jogosult. Az adókedvezmény igénybevételének feltételeiről, annak mértékéről az Szja. tv. rendelkezik.
Bizonyos esetekben a szerződőnek visszatérítési kötelezettsége keletkezik, melynek szabályait szintén az Szja. tv. tartalmazza.
II. Adózási szabályok abban az esetben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti
A nem magánszemélyek adózási kötelezettségeiről az alábbi jogszabályok rendelkeznek:
− A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) az egyéni
vállalkozók esetében.
− A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a hatálya alá tartozó szervezetek esetében (Tao. tv.). A Tao. tv. hatálya alá tartozó szervezetek elszámolására a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályai az irányadóak.
− A magánszemély javára, de nem magánszemély által kötött biztosítási szerződés magánszemélyre vonatkozó adózási szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) tartalmazza.
A biztosításokkal kapcsolatos további közteherviselési szabályok:
− A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
− A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok
Az, hogy magánszemélynek, nem magánszemély által fizetett biztosítás díja után keletkezik-e, és ha igen, milyen jogcímen adófizetési kötelezettsége, az az alábbi tényezőktől függ:
− a szerződő és a biztosított között fennálló jogviszony (munkavégzésre irányuló, vagy egyéb jogviszony),
− a fedezetek Szja. tv. szerinti besorolása,
− ki a biztosítási szerződés kedvezményezettje (kedvezményezett lehet a nem magánszemély szerződő; vagy a biztosított magánszemély, illetve rá tekintettel más magánszemély)
A biztosító szolgáltatása
– A legtöbb esetben, amennyiben a biztosító szolgáltatására magánszemély a jogosult, a szolgáltatás után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
− Az adómentes vagy adóköteles biztosítási szolgáltatások meghatározását és mértékét az Szja. tv. tartalmazza.
− Amennyiben a kedvezményezett nem magánszemély, úgy az Szja. tv. vagy a Tao tv. alapján kell a biztosító szolgáltatását adózási szempontból minősíteni.
A visszavásárlásra és pénzkivonásra vonatkozó legfontosabb szabályok
Az alábbi tényezőktől függ, hogy milyen adófizetési kötelezettség keletkezhet:
− történt-e szerződőváltás a szerződés tartama alatt (a nem magánszemély szerződő átadta-e a szerződői jogokat a magánszemélynek)?
− a szerződésen adómentes, vagy adóköteles díjú fedezetek is szerepelnek?
A fenti szempontok alapján lehet megítélni azt is, hogy a visszavásárlás milyen más járulékfizetési kötelezettséggel jár.
Tekintettel arra, hogy jelen tájékoztató csak a legfontosabb információkat tartalmazza, kérjük, hogy szerződéskötés során fokozott figyelmet fordítson az adózásra vonatkozó szabályok bővebb megismerésére, ezzel kapcsolatban vegye igénybe könyvelő, adótanácsadó vagy adószakértő segítségét.
A legfontosabb adózási szabályok mindenkor hatályos verziója elérhető a biztosító honlapján is, az alábbi oldalakon: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx- biztositasok/eletprogram.html/ vagy xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx- biztositasok/eletprogram-euro.html/.
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól
226. Az Életprogramokra vonatkozó szerződési feltételek az alábbiak tekintetében térnek el a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól:
− az ügyfél-tájékoztató és az általános szerződési feltételek tartalmazzák a jogszabály alapján a biztosítót terhelő tanácsadás körére vonatkozó részletes tájékoztatást is;
− a feltételekben a szerződőt a szerződés hatálya alatt megillető rendszeres felülvizsgálat kezdeményezésére
vonatkozó figyelem felhívás mellett feltüntetésre kerültek a biztosítót terhelő, a szerződő részére a szerződés megkötését kellő idővel megelőzően átadandó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések;
− természetes személy szerződő halála, vagy jogi személy szerződő megszűnése esetén a főbiztosított – korábbi hozzájárulására tekintettel – a szerződő helyébe lép;
− a főbiztosított csak a szerződő hozzájárulásával léphet a szerződő helyébe, kivéve, ha a szerződés felmondás vagy díjnemfizetés miatt szűnne meg;
− lehetőség van a kedvezményezett személyét folyamatosan hatályban tartani;
− a szerződő a biztosítási ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, akkor 60 napig kötve van,
− a szerződés és az alapbiztosítással egyidejűleg kötött kiegészítő fedezet létrejötte és hatálybalépése az ajánlattételt követő nap 0 óra;
− a szerződés és az alapbiztosítással egyidejűleg kötött kiegészítő fedezet esetében a kockázatviselés kezdete az ajánlattételt követő nap 0 óra;
− a tartam alatt kötött kiegészítő fedezetek létrejötte és hatálybalépése az azt követő napon 0 óra, amikor a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett;
− a tartam alatt kötött kiegészítő fedezetek esetében a kockázatviselés kezdete az azt követő hónap első napján 0 óra, amikor a szerződőnek a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezett;
− kiegészítő fedezet az alapbiztosítás tartama alatt a korlátozás időtartamának elteltével köthető;
− a kockázatviselés kezdetétől eltérhet a biztosítási tartam kezdete;
− a biztosító ráutaló magatartásával a szerződés csak akkor jöhet létre, ha az ajánlat megtétele előtt a szerződő a szükséges tájékoztatásokat megkapta és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon, a díjszabásnak megfelelően tette;
− egyedi kockázatelbírálás esetén a kockázatelbírálási idő 60 nap;
− a változás-bejelentési kötelezettség szempontjából lényeges körülmény az ügyfél-átvilágítási adatokban bekövetkezett változás;
− az alapbiztosítás határozatlan, míg a kiegészítő fedezetek határozott 1 éves tartamúak;
− a kiegészítő fedezetek a szerződő felek ezzel ellentétes jelzése hiányában automatikusan további egy évvel meghosszabbodnak;
− a biztosítási időszak egy hónap, azzal, hogy az első időszak ettől eltérhet. Az első időszak a kockázatviselés kezdete és a tartam kezdete közötti időszak;
− a szerződés első díja az ajánlattételkor esedékes, ha a szerződés nem díjhalasztással jön létre;
− ha a felek díjhalasztásban állapodtak meg, akkor a halasztott rendszeres díjat a tartam kezdetétől számított 15 napon belül, míg a halasztott egyszeri díjat a kockázatviselés kezdetétől számított 8 napon belül kell megfizetni;
− ha a díjat az esedékesség időpontjáig nem fizetik meg, a biztosító felszólító levelében,
– a következményekre történő figyelmeztetés mellett – pontos dátummal jelölve, a felszólítás elküldésétől számított legalább további 30 napos póthatáridőt ad a díj megfizetésére;
− a szerződőnek nincs lehetősége a rendszeres díjfizetés átmeneti szüneteltetésére;
− a szerződés tartamának kezdetétől lehetőség van a szerződés díjmentesítésére, azzal a feltétellel, hogy a biztosítási szerződésre biztosítási díj már került megfizetésre;
− a jogszabályi változásokra tekintettel a biztosító a szerződés megkötése előtt az ügyfél igényeit és alkalmasságát felméri, valamint a szerződés hatálya alatt az ügyfél kérésére felülvizsgálja;
− a költségek között részletesen ismertetésre kerül az eszközalapok mögöttes befektetési költségeinek célja, mértéke és a levonására vonatkozó szabályok;
− a Nyugdíjbiztosítási záradékkal ellátott szerződés esetén, ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető
adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító javaslatot tehet a szerződés módosítására;
− a szerződés egyoldalú módosítására csak az előre rögzített okok esetén van lehetőség;
− a szerződés szerződő által történő, meghatározott módosítására a korlátozások időtartamának elteltét követően van lehetőség;
− a biztosítói teljesítés összegéből levonásra kerül a biztosító által fizetendő adó és egyéb köztehernek megfelelő költség;
− visszavásárlási érték helyett a szerződés egységszámla értékét fizeti ki a biztosító a szerződő, illetőleg ha a szerződő és a főbiztosított azonos, akkor a szerződő örököse részére, ha a biztosított halála szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben, vagy a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkossága miatt következett be;
− egészségbiztosítási fedezetek esetén nincs várakozási idő;
− az elévülési idő az általános 5 éves elévülési időtől eltérően a kiegészítő fedezetek tekintetében – a kiegészítő fedezetek különös szerződési feltételeiben foglalt eltérő rendelkezés hiányában –1 év;
− az elévülési időt nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás;
− a kiegészítő fedezetek a szerződő részéről rendes felmondással és a biztosított visszavonása miatt a korlátozás időtartamának elteltét követően szüntethetők meg;
− a biztosítónak lehetősége van az elektronikus kapcsolattartásra;
− a szerződőnek a szerződési feltételekben meghatározottak szerint lehetősége van az elektronikus úton történő nyilatkozattételre;
− egészségbiztosítási fedezetek esetén a biztosítási szolgáltatás lépcsőzetes;
− a feltételben kiemelésre került, hogy a rendszeres díjfizetésű szerződés az el nem számolt költségek miatt megszűnhet, ha a költségek elvonására az egységszámlán nyilvántartott rendszeres és eseti befizetésből képzett egységek már nem
nyújtanak fedezetet, és a szerződésre további rendszeres és eseti befizetés nem érkezik;
− a szervezett tömegsport fogalma a feltételekben meghatározásra került;
− a szerződéskötéskor és a szolgáltatási igény benyújtásához – a pénzmosási törvényben foglalt előírások alapján – szükséges, az ügyfelek által benyújtandó iratok módosításra kerültek;
− a szerződéskötés és az adatváltozás bejelentés során megadandó adatok köre módosult
− a biztosító a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat a szerződő magyarországi postai címére küldi el.
− a függő biztosításközvetítő életbiztosítási termék (így az Életprogramok) esetében készpénzben nem vehet át díjat a szerződőtől.
Tájékoztató a FATCA és egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokról
227. FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act), azaz a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló amerikai törvény.
228. Egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabály: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió által bevezetett nemzetközi automatikus információcseréről szóló egyezmény.
229. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében (mely tartalmazza mind a FATCA, mind az egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket) a biztosító az alábbi intézkedésekről tájékoztatja a szerződőket.
A biztosítási ajánlat aláírásakor, illetve a szerződő személyét érintő módosításakor a biztosító köteles elvégezni a szerződő, szolgáltatás teljesítésekor pedig a
kedvezményezett illetőségvizsgálatát, a magyar adóhatóság felé pedig köteles az Aktv.- ben foglalt esetekben adatot szolgáltatni, illetve jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni.
Illetőségvizsgálat alatt azt kell érteni, hogy a szerződőnek, valamint a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy mely ország szerinti adóilletőségű, jogi személy szerződő esetében pedig arról, hogy mely országbeli alapítású. Amennyiben más ország szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, úgy e- személyek kötelesek megadni az illetékes adóhatóság által számukra kiadott numerikus azonosítójukat.
A biztosító az elvégzett illetőségvizsgálat alapján az Aktv.-ben foglalt esetekben és határidőkben a magyar adóhatóság felé köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
További információk
230. További információk telefonszolgálatunktól a
+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számon kaphatók, valamint honlapunkon a www. xxxxxxx.xx címen érhetők el.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését termékeink iránt, és így hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48- 52.Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
Budapest, 2021. március 10. AHE-21280/F8