Hatályos: 2008. június 16-ától

Vagyonõr

vállalkozói vagyonbiztosítás

Biztosítási feltételek

Hatályos: 2008. június 16-ától

Nysz.: 13089

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 3

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 5

Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (VVF) 9

1. Általános szerzõdési feltételek 9

2. Tûz- és elemi károk biztosítása 13

3. Betöréses lopás és rablás biztosítás 15

4. Üvegtörés biztosítás 17

5. Irodai elektronikus berendezések biztosítása 18

6. Szállítmánybiztosítás 19

7. Üzemszünet biztosítás 20

8. Vállalkozói Assistance szolgáltatás 22

Xxxxx feltételek és záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához 23

Xxxxx feltételek 23

Záradékok 29

FIGYELEM!

A feltételgyûjteményben található feltételek, külön feltételek és záradékok közül a szerzõdésre csak a kötvényben/aján- latban megjelöltek vonatkoznak!

– 2 –

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-hez fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõterjesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek - biztosítási titkot képezõ - adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenysé- grõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-1112 XN Diemen, Diemerhof 42.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszol- gálati irodánkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a ContactCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel áll- nak az ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt.

Vezérigazgatóságának Ügyviteli és Ügyfélkapcsolati Osztályánál - 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. - személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.

Központi telefonszám: 489-9100

Helyi tarifával mûködõ kék szám: 00-00-000-000

Fax: 000-0000

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelem- rõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség

Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.

Telefon: 000-0000

Fax: 000-0000

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül - a békéltetetõ testületi eljáráson kívül - közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenysé- grõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titoknak minõsül minden olyan államtitoknak nem minõsülõ a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdés- sel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüg- gõ adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül - ha a törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti fela- datkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezõvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselõvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzõkönyvébõl a balesetben érintett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,

p) fióktelep esetén - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)-j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megk- ereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap iga- zolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,

q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben,

ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg az Országos Rendõr-fõkapitányság - a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattováb- bítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen cél- ból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathe- lyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a biz- tosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

– A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,

– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,

– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezetõ igazgató

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös felté- telei szerint – meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikö- tött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiak- ban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön lét- re. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyi- latkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az eset- ben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogá- solja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfele- lõen jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõ- pontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosí- tottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makIer) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõ- dõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosí- tó javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvéte- létõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- ba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintéze- tekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. tör- vény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megál- lapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellen- kezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amen- nyiben az a hónap elsõ napjára esik – a biztosítási szerzõdés lét- rejöttének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szol- gáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szol- gáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõ- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál kü- lön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény al- kalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ ese- mények, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biz- tosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biz- tosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szer- zõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amely- re a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövet- kezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötele- zettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedé- kes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg mó- dosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell be- jelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ használat- ba adását;

e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettsé- get is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármi- kor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szer- zõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási felté- telekben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek

értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban fel- mondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosí- tó javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a kö- vetkezményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- zõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre ter- jed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatá- roznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biz- tosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötele- zettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosí- tó egységnek írásban bejelenteni.

A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biz- tosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köte- les rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítottat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágo- sításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenõrzését.

Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító köte- lezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. na- pig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontár- gyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyítható dokumentumokat – a biztosító eljáró szakemberé- nek vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ

15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzá tarto- zónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házas- társa);

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésé- vel együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetõje/vezetõi, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzí- tett elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy biztosí- tott a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytató- lagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) ha- lasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességé- tõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a köz- lésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésé- nek tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hó- nap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész év- re járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs sze-

xxxxxxx szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás- ban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási ösz- szeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- zõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés ese- tén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifize- tés idejét,

f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával, a szol- gáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körül- ményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (VVF)

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötele- zettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mérték- ben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerzõdésben fel- sorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat.

Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Pro- videncia Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

1. fejezet:

Általános szerzõdési feltételek

Jelen biztosítási feltételek csak a ténylegesen mûködõ, aktív gaz- dasági tevékenységet folytató vállalkozásokra alkalmazhatók.

Biztosítottnak minõsülnek a szerzõdésben vagyoncsoportonkénti biztosítási összeggel részletezett, a vállalkozói tevékenység végzésével kapcsolatos, alábbiakban felsorolt vagyontárgyak. Tu- lajdonjog szerint lehetnek saját, illetve idegen tulajdonúak, úgy- mint: bérlemények, haszonbérbe vagy lízingbe vett, bizományba, megõrzésre, javításra, továbbfeldolgozásra átvett vagyontárgyak. A telephelyen található, azonos vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyak külön-külön nem, csak együttesen, vagyoncsoportként biztosíthatók. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biz- tosító vagyoncsoportonként vizsgálja. Tevékenységét szünetel- tetõ, csõdeljárás vagy feszámolás alatt álló, illetve fiktív vagy meg- szûnt vállalkozások vagyontárgyai, valamint üresen álló, felújítás, átalakítás alatt levõ épületek, használaton kívûli berendezések, elfekvõ készletek a módozatban nem biztosíthatók.

I. Biztosítható vagyoncsoportok

A) Épületek

1. Ezen meghatározás értelmében épületnek minõsül:

a) Minden olyan építmény, amely a taIajhoz szilárdan kötõdik, emberek számára lehetõvé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külsõ behatásokkal szemben és bizonyos idõtállósággal rendelke- zik. Ebbe az épületmeghatározásba nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, sátrak, ponyvacsarnokok és hasonlók. Nem biztosíthatók a felvonulási épületek, pavilonok (pavilon: köz- területen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építõanyagból készült építmény) és garázssorok (garázssor: lakóépületektõl külön áIló, gépkocsik tárolására létesített építmény), szalma és nádfedeles épületek valamint az ilyen épületekben elhelyezett vagyontárgyak.

b) Tetõfedések, elõtetõk, összekötõ hidak, rámpák, felvonóak- nák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az a) pontban felsorolt épületek részeit képezik.

c) Silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek egy az a) pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy tég- lából/betonból készült építmények, melyek az a) pont szerin- ti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben.

d) Kémények, valamint a téglából, kõbõl vagy betonból készült szabadon álló kémények.

e) Csõvezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szol- gáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekötõ folyo-

sók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül talál- hatók, és téglából vagy betonból készültek.

f) Mindenfajta épített kerítés.

2. Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épület- részek, illetve épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek kizárólag az épületfunkcióhoz és az épület fenntartásához szük- ségesek. Ilyennek minõsülnek.

a) az épületen lévõ villámhárító berendezések.

b) szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdítha- tóak azonban nem.

c) szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok.

d) szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok.

e) az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsõk és létrák, a kívül elhelyezettek is.

f) reklámtáblák és az épülethez rögzített zászlótartók.

g) elektromechanikusan mûködtetett és/vagy villamosan fûtött kapuk (kerítéseken a sorompók is) mûködtetõ- és/vagy fûtõ- elemeikkel együtt.

h) ablakok közötti és külsõ redõnyök, napellenzõk esetleges elektromechanikus mûködtetõ elemeikkel együtt.

i) szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belsõ födémborítások, álmennyezetek.

j) árkok, padlócsatornák, szerelõjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatók, vagy az épülettel köz- vetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek.

k) személyfelvonók, mozgólépcsõk.

l) villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mé- rõkészülékekkel, beépített villamos fûtõkészülékek, légkondicionáló berendezések, elektronikus behatolásjelzõ rendszerek (riasztók), video megfigyelõ rendszerek, elekt- ronikus tûzjelzõ rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül.

m) gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérõké- szülékekkel, beépített gázüzemû fûtõkészülékek.

n) vízvezetékek és szerelvények, vagyis valamennyi vízellátó és szennyvízelvezetõ berendezés a hozzájuk tartozó mérõké- szülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szûrõberendezé- sekkel és tartozékokkal.

o) egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdõ- és mosdó- berendezések, mosogatók.

p) szemételtávolítást szolgáló berendezések.

q) elemekbõl összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek – trezortermek.

r) a téglából és betonból készült hûtõtornyok, hûtõházak vagy egyéb beépített hûtõkamrák, amennyiben az épület szerke- zeti részét képezik.

s) bármilyen termék elõállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölõkamrák, amennyiben az épület szer- kezeti részét képezik.

B) Mûszaki és egyéb berendezések

Mûszaki és egyéb berendezésnek minõsül a kockázatviselési helyen található, épületnek (A-vagyoncsoport), készletnek (C- vagyoncsoport) illetve egyéb vagyontárgynak (D- vagyoncsoport) nem minõsülõ vagyontárgy, függetlenül attól, hogy épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy föld alatt helyezkedik el.

C) Készletek

Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek és mindenfajta beépítésre kerülõ készen vásárolt kereskedelmi áru. Energiahordozók, építõanyagok, értékesíthetõ hulladékok, reklámanyagok és egyszer használatos csomagolóeszközök. Ke- reskedelmi tevékenységek esetén mindenfajta árukészlet, kivéve élõ állatok és növények.

D) Egyéb vagyoncsoportok

1. Gépjármûvek – KF 101. sz. és KF 122. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint. Biztosíthatók a biztosított vagy a szerzõdõ által árusított, bizományba vagy javításra átvett hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjármûvek, valamint azok a biztosított vagy szer- zõdõ által forgalmazott új vagy importált gépjármûvek, ame- lyeket még nem helyeztek forgalomba, ezért nem rendelkeznek hatósági engedéllyel. A biztosított vagy szerzõdõ által üze- meltetett gépjármûvek a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- telei szerint nem biztosíthatók. Minden más – a biztosított vagy szerzõdõ által üzemeltetett, de hatósági engedélyre nem kö- telezett közlekedési vagy szállítóeszköz, valamint jármûalkatrész az üzemi berendezések (B pont) vagyoncsoportban biztosítható.

2. Készpénz és értékpapírok (KF 113. sz. és KF 114. sz. külön feltételek szerint) és értékkészletek (KF 115. sz. és KF 116. sz. külön feltételek szerint)

a) Készpénz, valuta.

b) Bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerû átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minõségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési, kárpótlási és egyéb értékjegyek, be- tétkönyvek, hitellevelek és hasonlók.

c) Egyéb, egyszerû átadással átruházható, önmaga újraelõállí- tási költségétõl független értéket megtestesítõ értékcikkek (pl.: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítõ értékcikkek (pl.: je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák).

d) Xxxxx szóló, egyszerû átadással át nem ruházható értékpapírok.

e) Értékkészletek az arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, és az ezen anyagokból, vagy ezen anyagok felhasználásá- val készült tárgyak, ékszerek, érmegyûjtemények.

3. Kirakatszekrények (és a bennük tárolt áruk) – KF 107. sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

4. Szabadban tárolt vagyontárgyak – KF 120. sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

5. Kizárólag egyedi megállapodás esetén biztosíthatók:

a) Reprodukciós segédeszközök, azaz azok az üzemelést szolgáló vagyontárgyak, melyek a következõ meghatározás- nak megfelelnek:

– a reprodukciós segédeszköz formát, mintát, formaterve- zést, leírást, vagy egy bizonyos termékre vonatkozó egyéb információt rejt magában, és

– ez a forma (minta, formatervezés, leírás, egyéb informá- ció) mechanikus érintkezés mellett közvetve vagy közvet- lenül átvivõdik a termékre, ugyanakkor

– a termék megváltoztatása vagy kifutása esetén a repro- dukciós segédeszköz többé már nem használható fel vagy legalábbis meg kell változtatni, Ilyenek például:

– öntõminták, fröccsöntõ és présformák, a képlékeny ala- kítás szerszámai (folyató-, sajtoló-, kivágó- stb.), nyomó- lemezek és -hengerek, különbözõ sablonok, matricák, klisék, szabásminták, szövõ- és jacquardkártyák stb.

b) Mindenfajta adathordozó, az adatfeldolgozó programok, il- letve egyéb szoftverek, numerikus vezérlésû szerszámgé- pek adathordozói, nyomdai festékkivonatok, szín-, anyag-, egyéb minták és hasonlók. Külön megállapodással sem biz- tosíthatók az üzleti könyvek minden fajtája, a bérleti, szaba- dalmi, licenc-, kiadói, szerzõi, márka-, védjegy- és egyéb jo- gok leiratai, tervek, tervrajzok.

c) A foglalkoztatottak (alkalmazottak) személyes használati tár- gyai. Egyedi megállapodással sem biztosíthatók a foglalkoz- tatottak tulajdonában lévõ készpénz, értékpapírok, éksz- erek, gépjármûvek.

d) Automaták és azok tartalma. Egyedi megállapodással sem biztosíthatók a pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták.

e) Vízi és légi jármûvek.

E) Mellékköltségek

A káresemények kapcsán keletkezõ alábbi mellékköltségeket a biz- tosító a szerzõdésben meghatározott külön díj ellenében téríti meg:

a) Eltakarítási költségek

Eltakarítási költségek alatt a biztosítottat terhelõ, a kárt kiváltó esemény okozta azon kiadások értendõk, amelyeket a kár he- lyének feltakarítására, a törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi megfelelõ és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordít, amennyiben ezek a biztosí- tott vagyontárgyakat érintik. Az eltakarítási költségek nem tartal- mazzák a radioaktív szennyezések és a veszélyes anyagok, hulladékok eltakarításának, semlegesítésének költségeit.

b) Lebontási költségek

Lebontási költségek alatt a káresemény során a biztosított va- gyontárgyak fennmaradt részeinek szükségessé vált lebon- tására és a legközelebbi megfelelõ és engedélyezett lerakó- helyre való szállítására fordított költségek értendõk. A lebontási költségek nem tartalmazzák a radioaktív szennyezések és a veszélyes anyagok, hulladékok engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségeket.

c) Le- és visszaszerelési, mozgatási és védelmi költségek

Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendõk, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértetlenül maradt biztosított mûszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell.

d) Tûzoltási költségek

Tûzoltási költségek alatt azok a ráfordítások értendõk, melyeket a biztosított a tûz megfékezéséhez szükségesnek tarthatott, amennyiben azok a biztosított vagyontárgyakra vonatkoztak.

II. A biztosítási összeg megállapítása

1. Amennyiben a biztosítási szerzõdés eltérõ megállapodást nem tartalmaz, a szerzõdésben a vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biztosított vagyontár- gyaknak a szerzõdéskötés idõpontjában érvényes utánpótlási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosításoknál az után- pótlási érték minden esetben az új értéket jelenti.

2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történõ beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a sze- relés költségeit. A beszerzési költségekbõl engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonható le. Áfa vissza- igénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a be- szerzési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adóját.

3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szer- zõdéskötés idõpontjában már nem szerezhetõ be, akkor a biz- tosítási összeget hasonló mûszaki és/vagy gazdasági paramé-

terekkel rendelkezõ termékek új értékét alapul véve kell megha- tározni.

4. Egyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportok esetében a biz- tosítási összeg meghatározása az 1. pontban foglaltaktól eltérõ módon, az 5., illetve a 8. pontok szerint történik.

5. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a biztosított vagyontárgyak teljes biztosítási értékének százalékosan kifeje- zett része – részérték – kerül meghatározásra. Ekkor a biztosítá- si szolgáltatás összegének felsõ határa a részértéknek megfe- lelõ összeg, figyelembe véve a 6. és 7. pontokban foglaltakat.

6. Amennyiben a káresemény idõpontjában a tényleges új érték magasabb mint az 1., illetve az 5. pont szerinti biztosítási ösz- szegmegállapítás alapjául szolgáló új érték (alulbiztosítás), a biz- tosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridõ- ponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta kártérí- tés). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként vizsgálja.

7. A biztosító a pro-ráta kártérítést csak abban az esetben alkal- mazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tényleges új értéke ennyivel magasabb a szerzõdés kötésekor (szerzõdés módosításakor) megállapított biztosítási értéküknél.

8. Biztosítási összegként a biztosított vagyontárgyak új értékétõl függetlenül, de annál nem magasabb összegû – elsõ kockáza- ti – összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító kártérítési kö- telezettségének felsõ határa az elsõ kockázati összeg. Az elsõ kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

9. A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátralevõ biztosítási idõszakra a kifizetett kártérítés összegével csökken. Közös megállapodás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhetõ, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a szerzõdõ (biztosított) egy újabb kár bekövetkezé- se elõtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a biztosító a kártérítés összegének megfelelõen a kár bekövetkezése nap- jától a biztosítási szerzõdés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedõ idõszakra határozza meg. A biztosítási évfor- dulót követõen – ellenkezõ megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

III. A szerzõdés értékkövetése

1. A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállandó- ságának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a biz- tosítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával indexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett indexszámok alapján.

2. Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport és az üvegezések esetében az Építé- si-szerelési árindexet (építõiparban), a mûszaki és egyéb be- rendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexét, a készletek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árindex- et alkalmazza, amelyektõl maximum 5 százalékponttal eltérhet.

3. A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító.

4. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

5. A biztosítási összeg indexálására és az ennek megfelelõ díj ér- vényesítésére legelõször a szerzõdés létrejöttét követõ elsõ

biztosítási évfordulókor kerül sor, majd évente, a biztosítási év- forduló napjának hatályával.

6. A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról és annak mér- tékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordu- lót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosítottat.

7. Amennyiben a biztosított ezen megállapodással ellentétben mégsem kíván élni az értékkövetés lehetõségével, ezt a bizto- sító felé az indexálásról kapott értesítés kézhezvételét követõen 15 napon belül írásban jeleznie kell.

8. Ebben az esetben a biztosító a szerzõdést az indexálást meg- elõzõ idõszak utolsó állapotában állítja vissza, ugyanakkor a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit.

IV. Biztosítási szolgáltatás

1. A biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határát a biztosí- tási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerzõdésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlá- tozódik. Elsõ kockázatú tételek esetén az elsõ kockázat össze- ge, részérték biztosítás esetén a teljes új érték százalékában meghatározott részérték képezi a kártérítési kötelezettség felsõ határát.

2. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a kárese- mény bekövetkezésének idõpontjában meghatározható új érté- ket veszi alapul a kárösszeg megállapításánál. A biztosító teljes (totál) kárnak azt tekinti, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridõponti új értéket elérik vagy meghaladják.

3. Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapotba történõ – a káresemény napja szerinti – helyreállítás költsége a kárösszeg megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridõponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem káro- sodott részek értékének meghatározásakor a biztosító figyelem- be veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

4. A biztosító szolgáltatása az egyes vagyoncsoportok esetén:

a) Az I. A) pontja szerinti vagyoncsoport: épületek (épít- mények) esetében, azok – a helyi viszonyoknak megfelelõ – újjáépítési költsége (új értéke). A biztosító a káridõponti avult értéket tekinti a kártérítési összeg felsõ korlátjának, ha a ká- rosodott épület korának és elhasználódásának figyelembe- vételével megállapított káridõponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át. Ha a totálkáros épületet a biztosítási esemény be- következésétõl számított 3 éven belül nem építik újjá, illetve nem állítják helyre, vagy a szerzõdõ/biztosított írásban nyilat- kozik a biztosítónak a határidõ lejárta elõtt, hogy nem kíván- ja a helyreállítást, akkor a kártérítés felsõ korlátja az épület forgalmi értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg. Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelõ káridõ- ponti piaci értéke. Az épületek értékének meghatározásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe. Amennyi- ben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt nem lehetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérõ helyszínen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra történõ létesítést, de nem fogadja el hely- reállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, amikor a biztosított a kártérítést a káridõpontban már meglévõ, de még nem kész épületének befejezésére fordítja.

b) Az I. B) pontja szerinti vagyoncsoport: (berendezések) esetében azok káridõponti újrabeszerzési költségeit (új érté-

két). Ha a károsodott vagyontárgy káridõponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újrabe- szerzési értékének 50%-át, illetve a károsodott (eltûnt) va- gyontárgy pótlása (helyreállítása) nem történik meg, a bizto- sító szolgáltatásának felsõ korlátja: a vagyontárgy káridõ- ponti (avult) értéke. Káridõponti (avult) érték: a vagyontárgy- nak a kár idõpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, mûszaki avulás) megfelelõ összeggel.

c) Az I. C) pontja szerinti vagyoncsoport: készletek

– a biztosított által elõállított áruk (félkész és késztermékek) esetében, azok újraelõállítási költségét, de legfeljebb az eladási árat, levonva belõle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;

– olyan áruk esetében, amelyekkel a biztosított kereskedik, olyan nyersanyagok esetében, amelyeket a biztosított áruk elõállításához szerzett be, valamint termények ese- tében azok káridõponti újrabeszerzési költségét, de leg- feljebb az eladási árat, levonva belõle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;

– muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, ame- lyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökke- néshez, a forgalmi érték kerül kifizetésre.

d) Az I. D) 1. pontja szerinti vagyoncsoportok: (KF 101. sz. és KF 122. sz. Külön Xxxxxxxxxx szerint biztosítható) gépjármûvek esetében mindenkor a káridõponti (avult) értéket.

e) Az I. D) 2. pontja szerinti vagyoncsoport: (KF 113. sz. és KF 114. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint biztosítható)

– készpénz esetében annak névértékét;

– valuták esetében azok káresemény elõtti utolsó, az MNB vételi árfolyamán számított forint értékét, amely azonban nem haladja meg a valutákra meghatározott biztosítási összeget;

– névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárás- sal kapcsolatos költségeket, valamint azok újraelõállítási költségét, ha elõállításuk szükséges és ténylegesen meg is történik;

– nem névre (bemutatóra) szóló – a Budapesti Értéktõzs- dén jegyzett – értékpapírok esetében azok káresemény elõtti utolsó jegyzési árfolyamértékét, egyéb értékpapí- roknál az értékpapír forgalmazók által közölt átlagos vételi árfolyamán számított piaci árat;

– értékcikkek esetén azok névértékét.

f) Az I. B. 4. a) pontja szerinti vagyoncsoport: reprodukciós segédeszközök esetében az újrabeszerzés, illetve az újra- elõállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a bizto- sító megtéríti az anyagárat, és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (új- rabeszerzési) költséget. Amennyiben káresemény következ- tében az üzemet tartósan leállítják, a biztosító legfeljebb a reprodukciós segédeszközök újraelõállítási költségének 10%-át, de legalább az anyagértéket fizeti ki kártalanítás- ként. Amennyiben egy másik üzemben történõ alkalmazás céljára állítják helyre õket, a kártérítés az elõzõ bekezdés szerint történik.

g) Az I. B. 4. b) pontja szerinti vagyoncsoport: adathordo- zók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek stb.) és a rajtuk lévõ adatok esetében az újrabeszerzés, illetve hely- reállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a bizto- sító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (új- rabeszerzési) költséget.

5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számí- tott (becsült) költségeit téríti meg.

6. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költségeit.

7. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak ese- tén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károso- dott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése (eltûnése) miatt elszenvedtek.

8. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg ha:

– a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban ál- talános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és ha

– a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

9. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a kocká- zatviselés kezdete elõtt keletkeztek, akkor sem, ha a kockázat- viselés kezdete után derültek ki.

10. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérí- tése jogszabály vagy szerzõdés alapján a gyártót és/vagy for- galmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét megtagadja, és a kár a feltétetek szerinti biz- tosítási esemény – amelyre a biztosítási szerzõdés szerinti fe- dezet kiterjed – bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a feltételek rendelkezéseinek megfelelõen megtéríti, és ezt kö- vetõen visszkereseti jogát a kárért felelõs személlyel szemben érvényesíti.

11. A biztosító a szerzõdés szerinti önrészesedéssel, valamint az értéket képviselõ maradványok megállapított (becsült) értéké- vel a kifizetésre kerülõ kártérítési összeget csökkenti.

V. Kizárások

A biztosító nem nyújt kártalanítást olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, elõre nem látható, balesetszerû módon következtek be, illetve ame- lyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt esemé- nyek valamelyike okozott, illetve amely ezek következménye vagy ezekkel kapcsolatos - függetlenül bármely más egyidejûleg bekö- vetkezõ vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható ese- ménytõl:

a) Háború, invázió, idegen ellenséges erõk cselekedete, ellensé- geskedések vagy háborús jellegû események (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Polgárháború, lázadás, forradalom, fel- kelés, tüntetés, felvonulás, sztrájk vagy kizárás, polgári, belsõ zavargás, rosszindulatú rongálás. Nem tartoznak a kizárások körébe az olyan békés tüntetés, felvonulás vagy más politikai jellegû rendezvény idõtartama alatt, annak helyszínén és azzal összefüggésben keletkezett rongálási károk, amelyet a ren- dezvény szervezõje a gyülekezési jogról szóló mindenkor hatá- lyos jogszabályok szerint a rendõrkapitányságnak írásban beje- lentett és amelynek a megtartását a rendõrség nem tiltotta meg.

b) Mindennemû terrorcselekmény. Terrorizmusnak minõsül, de er- re nem korlátozódik valamely személy vagy csoport – akár ön- állóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érde- kében elkövetett – azon tevékenysége, amely során erõszakkal és/vagy ebbõl fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, val- lási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyí- tása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatá- lya alá, a Szerzõdõ/Biztosított feladata.

c) A katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt kelet- kezett károk.

d) Bármely politikai szervezettel, mozgalommal kapcsolatban, illet- ve annak nevében fellépõ személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károk.

e) A nukleáris energia károsító hatásának (reakció, robbanás, sugárzás, radioaktív szennyezõdés) betudható események, függetlenül attól, hogy ezeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosított vagy nem biztosított káresemény okozta.

f) A biztosítás megkötésekor már meglévõ olyan hibák és hiá- nyosságok, melyek csak egy káresemény következtében vál- tak ismertté és amelyekrõl a szerzõdõ (biztosított) tudott vagy tudnia kellett. Korábbi káreseménybõl származó, egy a biz- tosítási szerzõdés futamideje alatt történt kár kapcsán ismertté vált károsodás miatti kárnövekedés.

g) Építési vagy szerelési tevékenységgel ill. bontással, beüzeme- léssel, üzemi próbákkal okozott károk.

h) A szerzõdésben ill. annak mellékleteiben meghatározott kár- megelõzési, vagyon- ill. tûzvédelmi rendszereknek a biztosított- nak felróható okból való üzemképtelenségével okozati össze- függésben keletkezett károk.

i) A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenése, amely a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentõ felületi sérülések (lakk-, zománc- és karcolási károk).

j) Az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartása, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

k) Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetõ jellegû költségek.

l) A termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifi- zetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapodás nincs érvényben.

A biztosító kártalanítási kötelezettsége a fenti a)–l) pontok alapján csak akkor áll fenn, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben. A fenti kizárá- sok figyelembevételével a biztosítási fedezet csak a 2. 3. és 4. fejezetben felsorolt és a biztosítási ajánlaton megjelölt kárese- mények által okozott károkra terjed ki.

2. fejezet:

Tûz- és elemi károk biztosítása

I. Biztosítási események

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minõsülnek a kö- vetkezõkben felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak.

Nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodással terjeszthe- tõ ki (KF 120. sz. külön feltétel).

A) Tûz alapkockázatok

Az alábbi pontok alatt felsorolt tûz alapkockázatok nélkül Vagyonõr biztosítási szerzõdés nem köthetõ.

1. Tûz – mint biztosítási esemény – alatt olyan tûzeset értendõ, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkezõ hõ-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem

rendeltetésszerû tûztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerõbõl továbbterjedni képes.

Nem minõsülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:

a) a gyulladási hõmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölõ- dés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az 1. pont szerinti esemény következményei;

b) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongá- lódnak meg, hogy rendeltetésszerûen tûz, füst vagy hõ ha- tásának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy milyen módon kerültek oda, (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontár- gyakat tûztérbe dobták vagy azok tûztérbe estek). Nem ter- jed ki a biztosítási fedezet a berendezés azon funkcionális egységeire amelyekben vagy amelyeken keresztül rendel- tetésszerûen tüzet, hõt vagy füstöt állítanak elõ, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az abból, a biztosított berendezés más funkcionális egységeire, illetve más biz- tosított vagyontárgyakra átterjedõ tûz által okozott kárra.

c) a kárt olyan tûz okozza amely önmagától a keletkezés helyé- rõl nem képes továbbterjedni

d) a tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdésbõl származó károk.

Abban az esetben, ha a b) pont szerinti ok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyuIladnak (átterjedõ tûz), a biztosító az átterjedõ tûz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat megtéríti.

2. Villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezé- se esetén a becsapó villám erõ- és hõhatása kárt okoz a bizto- sított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épületbe becsapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy induk- ció által okozott károkat is. A biztosító mentesül kártérítési kötele- zettsége alól, ha a villámcsapás által okozott kár a hatóságilag elõírt villámhárító rendszer hiánya, illetve az elõírt villámhárító rend- szer karbantartásának elmulasztása miatt következett be.

3. Robbanás a gázok, porok vagy gõzök (kivéve robbanóanya- gok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erõhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csõvezeték, siló) ese- tében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mérték- ben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítõdik ki.

Nem minõsül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be:

a) belsõ égésû motorok égésterében fellépõ robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban a már meglévõ vagy ke- letkezõ gáznyomás hatása;

b) az üzemeléssel összefüggõ mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erõ, csõtörés);

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyo- mása;

d) repülõgépek okozta hangrobbanás;

e) összeroppanás (implózió);

f) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos xxxxxxxxx xxx- xxxxxx (pl. tervezett bontás).

4. Személyzet által irányított légi jármûvek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási esemény- nek minõsül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

B) Elemikár kockázatok

1. A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt szélvi- har, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kõomlás, földcsuszam- lás, felhõszakadás, ismeretlen építmény vagy üreg beomlása, valamint ismeretlen jármû ütközése által okozott károkra.

2. Ezen feltételek értelmében

a) szélvihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebessé- get elérõ vagy azt meghaladó) szél rongálással okozott. A szélsebességet esetenként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) igazolja;

b) jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó biz- tosítási esemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyontárgyakban;

c) hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelyet a nagy meny- nyiségben összegyûlt hó statikus nyomása okozott a biz- tosított vagyontárgyakban;

d) sziklaomlás, kõomlás és földcsuszamlás: olyan biztosítási esemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban;

e) ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási ese- mény, amikor ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési enge- délyekben nem szereplõ, a biztosított vagy a hatóságok által nem ismert) üregek beomlása során a természetes egyensú- lyi állapot külsõ erõhatás következtében megszûnt és ezért hirtelen bekövetkezõ talajelmozdulás, omlás következett be;

f) felhõszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségû esõvíz rom- bolással és elöntéssel okoz. A felhõszakadás akkor minõsül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kocká- zatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért men- nyiségébõl számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;

g) ismeretlen jármû ütközése: az a biztosítási esemény, amely- nél ismeretlen szárazföldi jármû vagy alkatrésze, illetve rako- mánya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

Szélvihar és felhõszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkezõ káresemények sorozata 1 biztosítási esemény- nek minõsül.

3. Nem biztosított kockázatok és károk: (Ld. még 2. fejezet D. pontnál)

a) azon vízkárok, melyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a 2. bekezdésben szerepel, pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetõk vissza valamely biztosítási eseményre, be- leértve az ezek következtében kialakult belvíz és talajvíz által okozott, akár elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás for- májában jelentkezõ károkat;

b) azon károk, melyeket talajsüllyedés okoz, vagy sziklatöm- bök, kõ-, illetve földtömegek mozgása, illetve ismeretlen építmény vagy üreg beomlása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása során keletkeztek.

c) azon károk, melyek az épületek elhasználódásából, karban- tartásának elmulasztásából, építési szabályok be nem tartá- sából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adód- tak, valamint amelyek az idõjárási védelem céljából alkalma- zott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által keletkeztek

A biztosító kártalanítási kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

d) talajszint alatti padozatú helyiségekben a padozattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 Euro-raklap, egyéb esetben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek (1. fejezet I. C) kárai;

e) szabadban tárolt, helyükrõI elmozdítható vagyontárgyakban, valamint az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tár- gyakban (pl. cégérek, védõtetõk, antennák, napelemek), bármiféle légvezetékekben, állványzatokban, és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben.

4. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve érték- csökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás:

a) a 2. pontban említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll;

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye. (Ilyen kárnak minõsül az is, ha – a biztosítási eseménnyel kapcsolatban – a biztosított vagyontárgyak megrongálódá- sát vagy megsemmisülését egy biztosított káresemény következtében megrongálódott tetõn, falrészeken vagy ren- deltetésszerûen bezárt ablakokon illetve ajtókon keresztül bejutó csapadék, hó vagy jég okozta.);

c) a káresemény következtében a biztosított vagy egy szom- szédos épület részei vagy más tárgyak (pl.: fa, oszlop) a biz- tosított vagyontárgyakra rádõlnek.

C) Vezetékes vízkockázatok

1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, ame- lyeket a biztosított telephelyen lévõ, ivóvíz, szennyvíz és csapa- dék be- és elvezetõ vezetékeibõl, melegvíz szolgáltató és köz- ponti fûtésrendszerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tar- tozékokból, szerelvényekbõl és készülékekbõl bármilyen okból kilépõ víz vagy gõz okoz. A biztosító megtéríti továbbá a jelen szerzõdés alapján biztosított:

a) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezetõ vezetékek – ki- véve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények

– tömítési hibái miatt keletkezõ károkat, a tömítési hiba javítási költségeit, valamint az elvezetõ csövek dugulása miatt kelet- kezõ károkat és a dugulás elhárításának költségeit;

b) az 1. pont szerinti káreseteknél – az a) pontban leírt térítés- sel kapcsolatban – legfeljebb 10 fm hosszúságú csõsza- kasz feltárási költségeit, valamint 6 fm új csõ és annak be- húzási költségeit.

2. Nem téríti meg a biztosító:

a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

c) talajszint alatti helyiségekben a padozattól kevesebb mint 12 cm magasan tárolt készletekben (1. fejezet 1. C) keletkezett károkat;

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben (pl. csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, kazánok, fûtõtestek, vízmelegítõk) keletkezett károkat;

e) az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásá- nak elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a vízte- lenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárait;

f) az ipari, technológiai vezetékekben – ide értve a technológiai célú víz- és gõzvezetékeket is – és azok tartozékaiban kelet- kezõ töréskárokat és az ezekben lévõ folyadék vagy anyag által okozott károkat.

3. Tûzoltó berendezés meghibásodása: biztosítási esemény- nek minõsül a biztosított ingatlanon létesített tûzoltó rendszer

(sprinkler, illetve önálló tûzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes mûködése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tûzoltó- rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, illetve amelyek a nyomáspróbák, ellenõrzési és karbantartási, valamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során kelet- keztek.

D) Katasztrófa kockázatok

A biztosító – az alábbiakban részletezett módon – megtéríti az olyan károkat, amelyek földrengés, illetve árvíz következtében keletkeztek.

Az azonos káridõpontban, egy hatóokból keletkezõ és az egymást követõ 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethetõ összeget a biztosító korlátozza. A 2003. évi LX. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tûz- és elemi károk, ill. egyéb vagyoni károk ágazatokba tartozó 2007. április 30. után létrejött szerzõdésekre kifizethetõ kárfizetés maximuma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az "Egyedi szerzõdés" vagy az "Egyedi szerzõdések feltételgyûjteménye", valamint az "Építés- és szerelésbiztosítás" kifejezést tartalmazó szerzõdések.

Ha az ebbe a körbe tartozó szerzõdésállományt érintõ, a fentiek- ben megfogalmazott káreseménybõl származó összkár megha- ladja a 30 milliárd Ft-ot, úgy szerzõdésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földmozgás.

2. Árvíz: az állandó vagy idõszakos jellegû természetes vagy mes- terséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az ár- vízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következ- tében keletkezõ buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) a vízbefogadó és elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesít- ményekben, gátakban, öntözõberendezésekben, halasta- vakban, víztározókban és hasonlókban keletkeztek;

b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévõ bizto- sított vagyontárgyakban keletkeztek;

hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések kö- zötti terület;

nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part között fekszik;

c) belvíz és talajvíz miatt (elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás) keletkeztek.

3. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõ- tartama a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt földrengés és ár- víz biztosítási eseményekre nem terjed ki.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

1. Biztosítható vagyoncsoportok:

a) épületek (építmények) (1. fejezet I. A);

b) mûszaki és egyéb berendezések (1. fejezet I. B);

c) készletek (1. fejezet I. C).

2. Külön feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:

a) gépjármûvek (1. fejezet I. D. 1.) (KF 101. sz. és KF 122. sz. külön feltételek);

b) készpénz, értékpapírok (1. fejezet I. D. 2.) (KF 113. sz. és KF 114. sz. külön feltételek);

c) értékkészlet (1. fejezett I. D. 3.) (KF 115. sz. és KF 116. sz. külön feltételek);

d) kirakatszekrények (KF 107. sz. külön feltétel);

e) szabadban tárolt vagyontárgyak (KF 120. sz. külön feltétel).

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azono- sítható módon feltüntetett – az 1. és külön megállapodás ese- tén 2. pontoknak megfelelõen csoportosított – vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés he- lyén találhatók. A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdés- ben megjelölt telephelyek, épületek vagy az épületek helyiségei.

III. Többletköltségek térítése

A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túl- menõen megtéríti a 2. fejezet I. szerinti biztosítási események be- következése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és iga- zolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése, illetve további, következményi károk megelõzése érdekében szük- ségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoz- nak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészség- károsodás következtében merülnek fel.

A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem ha- ladhatja meg a károsodott vagyoncsoportra meghatározott bizto- sítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kife- jezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a va- gyontárgy értékéhez aránylik.

Kárelhárítási és kárenyhítési költségeknek az alábbiak minõsülnek:

a) A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések, pl. ideiglenes fedés (tetõzet) létesítése, dúcolás, állványozás, ideiglenes közmûvesítés, továbbá a megmentett vagyon biztonságát szolgáló egyéb intézkedések költségei.

b) Az oltás és mentés költségei, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tûzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

c) Tisztítási költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak meg- óvásával, illetve a helyreállítás során szükségessé váló megtisztításával kapcsolatban merültek fel.

3. fejezet:

Betöréses lopás és rablás biztosítás

I. Biztosítási események

1. Betöréses lopás: ha az elkövetõ a lopás során a biztosított va- gyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerzõ- désben megjelölt kockázatviselés helyén:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibon- tásával erõszakos módon hatolt be;

b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem meg- engedett, illetve alkalmatlan meglevõ nyíláson (pl. szellõzõ- nyílás) keresztül hatolt be;

c) zárás elõtt a helyiségben elrejtõzött, és zárás után az a), illet- ve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen esz- köz használatával jutott be.

Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem le- het egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz használa- tát független igazságügyi zárszakértõnek kell igazolnia.

e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kul- csokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történõ – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

2. Ha a vagyontárgyak csak lezárt értéktárolókban (pl. pénzszek- rény, faliszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e va- gyon olyan idõpontban történõ eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük, csak akkor minõsül betöréses lopásnak, ha az elkövetõ a kockázatviselés helyére az 1. pontban meg- határozottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt értéktárolóban tárolták, és az elkövetõ a kulcsok birto- kába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

d) eltulajdonította.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs õrzéséért felelõs személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minõsül, amely

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;

– falvastagsága minimum 2 mm;

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetõ ki a zárból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített minimum 5000 N feszí- tõ erõnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendõ) vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelõ fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a ben- nük biztosítható összeg szempontjából bútornak minõsülnek.

3. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltûnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I. 1–2. pontok szerinti biztosítási esemény nem állapítható meg (pl. lopás, dézsmálás, eltûnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelõ érme vagy egyéb – érmét helyettesítõ – tárgy segítségével eltulaj- donított áru és/vagy készpénzkárok;

c) úgy következtek be, hogy az elkövetõ nyitva hagyott nyílás- zárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítõ akadály (pl. rácsozat) védte.

4. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövetõ a kocká- zatviselési helyen jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a szerzõdõtõl, biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy meg- bízottjától, hogy e célból erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg ezeket a szemé- lyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövetõ a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5. Vandalizmus: ha az elkövetõ a biztosított vagyontárgyakat, va- lamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények)

szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja. Az épületekben keletkezett vandalizmus károkat a biztosító a III. pont szerint téríti meg.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

1. Biztosítható vagyoncsoportok:

a) mûszaki és egyéb berendezések (1. fejezet I. B);

b) készletek (1. fejezet I. C).

2. Külön feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:

a) gépjármûvek (1. fejezet I. D. 1.) (KF 101. sz. és KF 122. sz. külön feltételek);

b) készpénz, értékpapírok (1. fejezet I. D. 2.) (KF 113. sz. és KF 114. sz. külön feltételek);

c) értékkészlet (1. fejezet I. D. 3.) (KF 115. sz. és KF 116. sz. külön feltételek);

d) kirakatszekrények (KF 107. sz. külön feltétel);

e) pénztári küldötteknél levõ készpénz és értékpapírok (KF

334. sz. külön feltétel).

3. A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt in- gatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azono- sítható módon feltüntetett vagyontárgyakra (vagyoncsoportok- ra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

4. A készpénz, értékpapírok és értékkészlet csak akkor áll biztosí- tási fedezet alatt, ha azok a cselekmény elkövetési idõszaká- ban a szerzõdésben megjelölt értéktároló(k)ban el vannak zár- va. Ettõl eltérõ tárolásra csak külön megállapodással (külön fel- tétel megjelölésével) terjeszthetõ ki a biztosítási fedezet.

5. Az 1. pont alatti biztosítási vagyoncsoportok biztosítási össze- gét azok teljes új értékének megfelelõen (teljes érték biztosítás) kell meghatározni, azonban az egy vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak csak azonos módon biztosíthatók. A biztosított vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése a biztosítási szer- zõdésben rögzített biztosítási összegig terjed, az 1. fejezet II. 6. és 7. pontok szerinti korlátozás figyelembevételével. A külön feltételek szerint biztosított vagyoncsoportok biztosítási össze- gét a külön feltételekben leírtak szerint kell meghatározni.

III. Többletköltségek térítése

1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenõen megtéríti a 3. fejezet I. szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és igazolható többletköltségeket a 2. pont szerinti mértékig.

2. A többletköltségek térítésére – a biztosítási idõszak (egy év) alatt

– kifizethetõ összeg felsõ határa a biztosítási összeg 10%-a. Ugyanakkor a kárkifizetés a többletköltségekkel együtt sem ha- ladhatja meg a biztosított vagyoncsoportra megállapított biztosí- tási összeget.

3. A biztosító a következõ többletköltségeket téríti:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületek- ben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszere- lési tárgyaiban keletkezett károkkal kapcsolatos költségeket;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szol- gáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

d) egy bekövetkezett káresemény elhárításával vagy a kár eny- hítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket – még akkor is, ha az nem vezetett eredményre –, kivéve a mentés során keletkezett egészségkárosodás miatti kárigényeket;

e) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (õrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit az eredeti állapot helyreállításához mûszakilag indokolható idõtartamra.

IV. A szerzõdõ (biztosított) kötelezettségei

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a szerzõdésben elõírt biztonsá- gi berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket al- kalmazni abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szerzõdõ (biztosított) alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerû tevékenységet végez- nek, ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. õrzés) végrehajtásánál be kell tartani min- den, az azokkal kapcsolatos elõírást.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztonsági berendezések megfelelõ és rendszeres karbantartásáról gondoskodni.

3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak a minden- kori legmagasabb címletértékkel egyenértékû váltópénz maradhat.

4. Kár esetén a biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül – amely nem lehet több két hétnél – saját költségére be kell nyújtania a biz- tosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése idõpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Kárrendezéskor a szerzõdõ (biztosított) köteles a rávonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben elõírt nyilván- tartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

V. Károk megtérülése

1. A biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétérõl tudomást szerez – köteles a rendõrséget és a biztosítót hala- déktalanul értesíteni. A biztosító felszólítására a tárgyak azono- sítása és visszaszerzése érdekében a biztosított köteles min- dent megtenni vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy a vissza- szerzéshez szükséges intézkedéseket megtehesse.

2. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése elõtt elõkerül- nek, a biztosított köteles azokat visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert már pótolta azokat. Ez utóbbi esetben a tu- lajdonjog a biztosítóra száll át.

3. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elõ, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a kártérítési össze- get visszafizeti a biztosítónak vagy a kártérítési összeget meg- tartja és a tárgyak tulajdonjoga átszáll a biztosítóra.

4. fejezet:

Üvegtörés biztosítás

I. Biztosítási esemény

1. Biztosítási eseménynek minõsül a biztosított üvegekben (üve- gezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár.

2. A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védõ bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat, de megtéríti az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védõberendezések, belsõ zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra meghatározott kártérítési összegnek megfelelõ limitösszegen belül;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) a padlózatba épített üvegekben, üveg dísztárgyakban, csil- lárok üvegezésében, neonokban és más fényforrásokban keletkezett károkat;

e) azokat az üvegkárokat, amelyek az épületek javítási, karban- tartási, illetve építési, állványozási munkái során keletkeztek;

f) szolárium berendezések üvegezésében keletkezett károkat.

II. Biztosítható vagyontárgyak

1. Épületátalány szerint biztosíthatók az épületek külsõ üvegbur- kolatai, tükrök, fényvisszaverõ üvegek, a szerkezetileg beépített üvegezések (portálok, belsõ térelválasztók), üvegtetõk, vala- mint a külsõ és belsõ nyílászárók üvegezései. Ezek lehetnek egyrétegû (maximum 10 mm vastagságig) sík- és katedrál üvegek, drótüvegek, minta nélküli savval maratott (homályosí- tott) és homokfúvott üvegek, kétrétegû (maximum 2x4 mm vastag) légréssel ellátott hõszigetelõ üvegek, fóliázott üvegek (de a fólia a 2. pont szerint), plexi és akryl üvegezések legfel- jebb 6 m2-es táblaméretig.

Minden más, ettõl eltérõ típusú és a 6 m2-nél nagyobb tábla- méretû üvegezéseket üvegértéken, a 2. pont szerint kell bizto- sítani.

Épületátalány szerint csak azon épületek (építmények) üvege- zései biztosíthatók, amelyeknél az épület, illetve építmény is biztosított.

2. Üvegértékre kötött biztosítás esetén: az ón-, ólom- és rézfogla- latokban lévõ díszüvegezések, mintázott homokfúvott és sav- maratott üvegek, speciális épületszerkezeti üvegek (copolit és üvegtégla), 10 mm-nél vastagabb üvegek, többrétegû bizton- sági üvegek, üvegfestmények és mozaikok, mindennemû 6 m2-nél nagyobb táblaméretû üveg, üveg cégtáblák és reklám- táblák, üvegpultok, vitrinek, akváriumok, terráriumok üvegezé- se, napenergia átalakító berendezések üvegezése, üvegházak és télikertek üvegezése, valamint az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszûrõ, biztonsági és egyéb fóliák.

3. a) Az üvegbiztosítás díját a biztosító épületátalány biztosítások esetén a biztosított épület (építmény) biztosítási összege alapján határozza meg. A biztosítási idõszak alatt (1 év) fel- merülõ kártérítési kötelezettségét a díjszámítás alapjául meg- adott épületérték 2%-ában korlátozza.

b) Az üvegértékre kötött biztosítás esetén a biztosított üvege- zések újraüvegezési költsége, mint biztosítási összeg képezi a díjmeghatározás alapját.

III. Biztosítási szolgáltatás

(kiegészítés az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)

1. A biztosító a benyújtott számla alapján a biztosítási összegen belül az üveg cseréjét fizeti, azonban a kár összegétõl függet- lenül a biztosított minden esetben köteles a biztosító kérésére kárigénye jogosságát bizonyítani.

2. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedõ mértékben megtéríti:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított azon iga- zolt kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárí- tása vagy enyhítése érdekében szükségszerûen merültek fel;

b) a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit.

5. fejezet:

Irodai elektronikus berendezések biztosítása

Jelen feltételek értelmében a biztosító kártérítési kötelezettsége ki- terjed a biztosított vagyontárgyakra, amennyiben azok a kockázat- viselés helyén az I. pont szerinti biztosítási események valamelyi- kének következtében megsérülnek vagy megsemmisülnek.

I. Biztosítási események, a kockázatviselés helye

1. A biztosító az elõre nem látható és hirtelen bekövetkezõ sérü- lések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, me- lyek a következõ okok miatt keletkeztek:

a) elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, föld- zárlat, átívelés, átütés, áramerõsség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatásai (pl. indukció, influencia);

b) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság;

c) külsõ események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, üt- közés);

d) összeroppanás (implózió) vagy a nyomáshiány egyéb ha- tása;

e) üvegtörés.

2. A biztosító az a) és b) pontokban felsorolt események követ- keztében keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a károk vizuálisan, segédeszközök nélkül felismerhetõk.

3. A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azono- sítható módon feltüntetett berendezésekre terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén üzemkész állapotban vannak elhe- lyezve (telepítve).

4. A berendezés akkor minõsül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet követõen normál üzemi állapotban mûködésre kész vagy – ha ez elõírás – a formális átvétel megtörtént. Ha egy berendezés üzemképes telepítése megtörtént, akkor a biztosítási fedezet a tisztítás, karbantartás vagy üzembe heIyezés idõtarta- ma alatt is fennáll, ha e tevékenységet a telepítés helyén végzik.

II. Biztosítható vagyontárgyak

1. A biztosító az alábbi irodai elektronikus berendezésekben kelet- kezett károkat téríti meg:

a) Irodatechnikai berendezések: elektronikus írógépek, asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítõk, projektorok.

b) Távközlési berendezések: telefonok a mobil telefonok kivé- telével, telefon alközpontok, telefaxok, üzenetrögzítõk, fixen telepített rádiótelefonok, CB-rádiók.

c) Híradástechnikai, szórakoztató elektronikai berendezések: televízió és rádiókészülékek, tunerek, erõsítõk, equalizerek, magnetofonok, (deckek) lemezjátszók, CD-, DVD-játszók, hangsugárzók, videórekorderek és lejátszók, mûholdvevõk beltéri egységei.

d) Elektronikus számítógépek, adatfeldolgozó berendezések és rendszereik, az ezekhez tartozó periféria egységekkel, szünetmentes áramforrások.

e) Légkondicionáló berendezések.

f) Pénztárgépek.

2. A berendezésekre a kiegészítõ biztosítás biztosítási összegét azok új értékének megfelelõen, a kockázatviselés helyén talál- ható összes irodai berendezésre együttesen kell meghatározni.

3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) mindenfajta kép-, hang- és adathordozó, valamint rajtuk tá- rolt információkra;

b) számítógépek egységein, tárolóin levõ adatokra és progra- mokra;

c) az üzemeltetési elõírások szerint rendszeresen cserélendõ alkatrészekre (pl.: mintázó- és papírtovábbító hengerek, szûrõk), valamint nem alkatrésznek minõsülõ kellékanyagok- ra (pl.: festékszalagok, festékkazetták, akkumulátorok, fil- mek, papírok, textil- és mûanyag bevonatok);

d) üzemi és segédanyagokra (pl.: kontaktanyagok, hûtõanya- gok, kenõanyagok, tisztítószerek);

e) azokra a károkra, amelyek üzemi segédanyagok kiömlése, szivárgása stb. következtében keletkeztek, kivéve a tûz- és robbanáskárokat;

f) az olyan károkra, melyek az elektronikus berendezésekben, számítógépekben üzemidõn kívül, hibás, elégtelen vagy hiá- nyos klimatizálás következtében adódnak.

III. Biztosítási szolgáltatás

(kiegészítés az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)

1. A biztosított berendezéseknek az I. 1. a), b) és c) pontok sze- rinti biztosítási események miatti totálkára – az 1. fejezet IV. 4.

b) pontban foglaltaktól eltérõen – az üzembe helyezést követõ

6. hónap után káridõponti (avult) értéken kerül megtérítésre. A káridõponti (avult) érték minimális összege – függetlenül az élet- kortól és a használtság fokától – a káridõponti új érték 30%-a.

2. Javítással helyreállítható berendezéseknek korábbi, üzemké- pes állapotában való helyreállításnak költsége kerül megtérítés- re, amely magába foglalja a javítási költségeket és a leszerelési, beszerelési, szállítási (kivéve a légi fuvar) és vámköltségeket. Ha a helyreállítást a biztosított saját maga végzi, akkor csak en- nek önköltsége kerül megtérítésre, azonban ennek mértéke nem haladhatja meg egy szakvállalat által történõ helyreállítás költségét.

3. A biztosító az irodai elektronikus berendezések következõ alkat- részeiben, illetve tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok okozati összefüggésben vannak egy a be- rendezésben keletkezett térítésköteles kárral. Ezeknél az alkatré- szeknél a káridõponti (avult) érték az újrabeszerzési ár havi 2%- ával csökken, az 1. pont szerinti minimális értékig, amennyiben a kár a berendezés 6 hónapos kora után következett be:

a) elektron-, képfelvevõ- és képvisszaadó csövek és lézer fényforrások;

b) világítótestek (izzók, fénycsövek);

c) besugárzó- és fûtõtestek, fûtõelemek.

A biztosított berendezés teljes (totál) kára esetén ezek az alkat- részek az elektromos és elektronikus berendezésre megállapí- tott kártérítés szerint térülnek.

4. A biztosító nem téríti meg:

a) azokat a többletköltségeket, amelyek a helyreállítás során el- végzett módosításból, átalakításból vagy korszerûsítésbõl erednek;

b) ideiglenes javítás költségeit;

c) készenléti költségeket (karbantartási, javítási szerzõdések átalánydíját).

6. fejezet: Szállítmánybiztosítás

A biztosítási szerzõdés megköthetõ a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készle- teknek (1. fejezet I. C) saját tulajdonú gépjármûvel történõ rend- szeres szállítási tevékenységére (ideértve ezen vagyontárgyaknak a biztosított alkalmazottainak tulajdonát képezõ gépjármûvel törté- nõ szállítását is), ha az a biztosított megbízása alapján történt.

I. Biztosítási események

1. A biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés idõtartama alatt – az elõre nem látható és hirtelen bekövetkezõ sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, melyek a következõ miatt keletkeztek:

a) tûz, villámcsapás, robbanás;

b) elemi csapások: vihar, jégverés, felhõszakadás, földcsu- szamlás, föld- és kõomlás;

c) a szállítóeszközt ért baleset;

d) hidak vagy más építmények beomlása;

e) a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történõ elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés;

f) rablás, a lezárt gépjármûbõl történõ lopás, valamint a teljes szál- lítmánynak a szállítóeszközzel együtt történõ eltulajdonítása.

II. Biztosítható vagyontárgyak, biztosítási összeg

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben megha- tározott olyan vagyontárgyakra terjed ki, melyek a „készletek” (1. fejezet I. C) vagyoncsoportokba sorolhatók, a fuvarozásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatók a kö- vetkezõ termékcsoportok valamelyikébe:

a) fokozottan tûz- és robbanásveszélyes anyagok;

b) öngyulladásra hajlamos anyagok;

c) tartálykocsiban szállított áruk;

d) mûértékkel bíró vagyontárgyak;

e) hangszerek;

f) dohányáruk;

g) szõrmeáru;

h) fegyverek.

2. A biztosítási összeg a megnevezett szállítóeszközön a bizto- sítási idõszakon belül elõforduló maximális szállítmányérték. Több jármû esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szerzõdés szerinti teljes biztosítási összeget.

A szállítmányérték a szállítmány számla szerinti értékének és a szállítás során felmerülõ költségeknek összege. Számla hiányá- ban a biztosítási összeget a szállított vagyontárgyak új értéké- nek figyelembevételével kell meghatározni (lásd 1. fejezet II. 2.).

3. A szerzõdõnek (biztosítottnak) minden egyes szállítmányt a biz- tosított gépjármûhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevél-tömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltün- tetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám, ill. tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító ké- résére a teljes szállító-, ill. fuvarlevéltömb bemutatandó.

4. A biztosító a fuvareszközönként kifizethetõ kártérítési kötelezett- ségét a teljes biztosítási idõszak (egy év) alatt 5 millió Ft ösz- szegben korlátozza.

III. A kockázatviselés idõbeni és területi hatálya

1. A jelen feltételek szerint biztosított szállítási tevékenységre a biz- tosító kockázatviselése abban az idõpontban kezdõdik, amikor az áru, a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a jármûbe berakásra kerül, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az idõpontban végzõdik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a jármûbõl történõ haladéktalan kirakodása befejezõdik.

2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármû – nem a szállítással közvetlenül összefüggõ tevékenység végzése céljából – õrizetlenül marad. Az õrizetlen gépjármûben történõ tárolás jelen feltétel alapján raktározásnak minõsül, így annak ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.

3. A kockázatviselés területi hatálya a Magyar Köztársaságra terjed ki.

IV. Biztosítási szolgáltatás

(kiegészítés az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)

1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a kö- vetkezõ költségeket téríti meg:

a) azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított (szerzõdõ) a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegetõ kár elhá- rítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott.

A ráfordítások és a kártérítés együttes összege nem halad- hatja meg a szállítmányra megállapított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek;

b) a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító megtéríteni köteles;

c) a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált igazolt többlet fuvarozási költségeket, amennyiben – elõzetes bejelen- tés alapján – ezen költségek indokoltságát a biztosító elismeri.

2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban felsorolt okmá- nyok bemutatása szükséges:

a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítólevél és eredeti áru- számla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok;

b) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolásá- ra szemlejegyzõkönyv, szakértõi jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntetõ kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, ameny- nyiben a kárfelmérést – a biztosító hozzájárulásával – harma- dik személy végezte;

c) az I. 1. f) pontja szerint bekövetkezett károk esetén a rendõr- hatósági feljelentés, jegyzõkönyv, határozat stb. másolata.

3. A lezárt gépjármûbõl történõ lopás, valamint a teljes szállítmány- nak a szállítóeszközzel együtt történõ eltulajdonítása biztosítási események (I. 1. f) pont) bekövetkezése miatti szállítmánykáro- kat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha:

– a szállító gépjármû szilárd tetõvel/felépítménnyel rendelke- zett;

– a gépjármûvet lezárt állapotban parkolták le;

– a gépjármû rendelkezett XXXXXX által minõsített, mûködõ- képes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a jármû leállítása után aktív állapotba helyeztek;

– a biztosított szállítmányt a gépjármû utas- vagy rakterében, kívülrõl nem látható módon tárolták;

– a gépjármû feltörése bizonyíthatóan reggel 4 és este 10 óra között történt, kivéve, ha a lezárt szállító jármûvet lezárt, szi- lárd falazatú és tetõzetû helyiségben parkolták le.

V. Kizárások, mentesülés

(kiegészítés az Általános szerzõdési feltételek V.-höz)

A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) azért keletkeztek, mert a szállítmány fuvarozására alkalmat- lan volt a szállítóeszköz vagy túlterhelték;

b) a szállítmány penészesedése, erjedése, belsõ romlása, illet- ve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, ki- véve, ha az ilyen kár valamely 6. fejezet I. szerinti biztosítási események következménye;

c) öngyulladás, tûz vagy robbanás következtében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a biztosítható vagyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tûz- vagy robbanásveszélyes anyago- kat is tartalmazott;

d) a szállítmány sajátos természete miatt keletkeztek (különö- sen: kiszáradás, apadás, súlyveszteség), kivéve, ha az ilyen kár valamely 6. fejezet I. szerinti biztosítási esemény követ- kezménye;

e) a szükséges csomagolás hiányossága miatt keletkeztek, ideértve a sértetlen külsõ burkolaton, csomagoláson belüli tartalomhiányt is.

7. fejezet:

Üzemszünet biztosítás

A biztosító a jelen feltétel szerint kötött biztosítási szerzõdés alap- xxx xxxx vállal kötelezettséget, hogy megtéríti azokat a biztosított üzemszüneti veszteségeket, amelyek a feltételben részletezett üzemszüneti biztosítási események bekövetkezése miatt üzem- szünet tartalma alatt – legfeljebb azonban a biztosító által vállalt fe- dezeti tartam alatt – keletkeztek.

I. Üzemszüneti biztosítási események

1. Üzemszüneti biztosítási esemény a biztosított üzemszerû gaz- dasági tevékenységének kényszerû szüneteltetésével, ha an- nak oka valamely – a Tûz és elemi károk, illetve Betöréses lopás és rablás biztosításában definiált (2. fejezet I. és 3. fejezet I.) – biztosítási esemény:

– tûz alapkockázatok;

– elemikár kockázatok;

– vezetékes vízkockázatok;

– betöréses lopás, rablás és vandalizmus.

A felsorolt biztosítási események közül kizárólag a Tûz- és elemi károk, valamint a Betöréses lopás és rablás biztosításban meg- kötöttekre érvényes az üzemszünet biztosítási fedezet.

2. A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgál- tatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az 1. pontban meghatározott üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett va- gyoni kárt a Vagyonõr biztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegû vagy mértékû, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül.

3. A biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségeket, ameny- nyiben az üzemszünet a következõ okok miatt következik be:

a) az 1. fejezet V. kizárásai szerinti események, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károk a felsorolt eseményekkel és azok következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nincsenek összefüggésben;

b) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okirat, számlák és ha- sonlók megsemmisülése, elveszése, eltulajdonítása vagy megrongálódása;

c) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok, mágnesleme-

zek és egyéb adathordozók, valamint szoftverek megsem- misülése, elveszése, eltulajdonítása vagy megrongálódása.

4. Az üzemmenet egyéb okból történõ tényleges szüneteltetése alatt (pl.: átalakítás, felújítás, tevékenység szüneteltetése) – biz- tosítási események miatti – bekövetkezett üzemszüneti veszte- ségekre olyan mértékben nyújt kártérítést a biztosító, amely tar- tammal – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

5. A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a következõ okok miatti üzemszüneti tartam meghosszabbodása miatt keletkeztek:

a) az üzemszünet alatt bekövetkezett rendkívüli események vagy tartós körülmények következményei (ide tartoznak az

1. fejezet V. kizárásai szerinti események is);

b) az üzem bõvítése vagy olyan felújítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény (2. fejezet I. és 3. fejezet I.) bekövetke- zése utáni helyreállítás során vezettek be;

c) hatósági újjáépítési vagy üzemeltetési korlátozások;

d) a helyreállítás szokatlan mértékû elhúzódása tulajdoni, bir- toklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt;

e) mert a biztosított a megsérült vagy megsemmisült vagyontár- gyak helyreállításáról, pótlásáról nem idõben gondoskodik vagy ehhez nem áll elegendõ anyagi eszköz a rendelkezésére;

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel.

II. Üzemszüneti veszteség

1. Üzemszüneti veszteség az üzemszünet következtében, annak tényleges tartamára – de legfeljebb a biztosító által vállalt üzem- szüneti idõtartamra (a továbbiakban: fedezeti tartam) – esõ el- maradt (ki nem termelt) nyereségnek és az állandó (fix) költsé- geknek az összege, levonva belõle a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségeket.

2. Elmaradt üzemi nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt, a biz- tosítási összeg meghatározásánál figyelembe vett teljesítmény- nyel. Üzemi nyereség az összes bevétel, amely tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembõl és egyéb szolgáltatásból keletkezõ forgalmi bevételek, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítmé- nyeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belõle a változó és állandó költségeket.

3. Állandó (fix) költségek azok a szükséges ráfordítások (pl.: munka- bérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kellett fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelõzõ állapotnak megfelelõ keretek között – mihamarabb lehetõvé tegye vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

4. Változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenek, azaz az üzemszünet következtében elmaradnak vagy csökkennek és valamilyen kü- lön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek közé. Ide tartozik az üzemszünet idõtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is.

5. A 2. és 3. pontokban felsorolt üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összeg tartalmaz.

6. Nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerzõdésekbõl fakadó olyan büntetõ jellegû intézkedések (kötbér, bírság és ezekhez hasonlók) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidõk be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik. Nem minõsülnek üzemszüneti veszteségnek továbbá:

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendõ rendkívüli adó és illeték;

b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok; az üzemanya- gok megvételére történõ kiadások, ha azok nem az üzem- fenntartást szolgálják;

c) olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek össze- függésben az üzemszünettel, pl.: tõkebefektetés, spekulá- ciós és ingatlanügyletek.

III. Fedezeti tartam

1. A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötelezett- sége a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában kezdõdik és a biztosítási szerzõdésben megjelölt fedezeti tarta- mig tart. A fedezeti tartam 3 hónap.

2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a káreset be- következését megelõzõ állapotoknak megfelelõ – újraindításá- nak idõpontjában, de legkésõbb a fedezeti tartam lejáratakor szûnik meg.

IV. Biztosítási összeg

1. Biztosítási összeg az éves üzemi nyereség és az állandó (fix) költségek összege, amelyet a biztosított az üzemszünet nélkül elért volna.

2. Adózás elõtti veszteség esetén a biztosítási összeg az üzem- szünet ideje alatt is felmerülõ állandó (fix) költségek és az üzem által üzemszünet nélkül kimutatható veszteség egyenlege.

3. A biztosítási összeget a tárgyévet megelõzõ év tényadatai, vala- mint a tárgyév tervadatai figyelembevételével kell meghatározni.

V. Önrészesedés

A szerzõdõ felek a biztosított önrészesedését illetõen 2 napban áIlapodnak meg. A biztosító az önrészesedését a biztosítási szer- zõdés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél fi- gyelembe veszi.

VI. Biztosítási szolgáltatás

(kiegészítés az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)

1. A biztosító a biztosítási összegen belül megtéríti a tényleges üzemszünet tartamára, de legfeljebb a fedezeti tartamra megálla- pított elmaradt üzemi nyereséget és az állandó (fix) költségeket.

2. A kártérítési összeg meghatározásánál a biztosító figyelembe veszi azokat az objektív körülményeket (különösen: a piaci hely- zet, az értékesítési lehetõségek, szezonális ingadozások, üze- mi körülmények változása), amelyek az üzemmenetre hatással lettek volna, ha nem következik be üzemszüneti kár.

3. A biztosító nem téríti meg:

a) azt az elmaradt üzemi nyereséget, amelyet a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem ért volna el;

b) azokat az állandó (fix) költségeket, amelyeket a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövet- kezése nélkül sem gazdálkodott volna ki;

c) azt az áruértékesítésbõl remélt nyereséget, ha az értékesítés a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem lett volna lehetséges;

d) azokat a ráfordításokat (költségeket), amelyekbõl a biztosí- tottnak fedezeti tartamon túl is haszna származik, illetve amelyekkel a nem biztosított költségeket fedezi;

e) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a biztosítási szerzõdésben meghatározott önrészesedést nem érik el.

4. A biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az elmaradt üzemi nyereség, illetve az állandó (fix) költségek tényleges mértékére.

5. Alulbiztosítás esetén, amennyiben a biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a tényle- ges üzemszüneti veszteségek alapján a fedezeti tartamra szá- mított teljes biztosítási összeg, a biztosító ennek az aránynak megfelelõ mértékben téríti meg a tényleges üzemszüneti vesz- teségeket.

6. A kártérítési összegbõl a biztosító a szerzõdés szerinti önrésze- sedéses idõtartamra esõ üzemszüneti veszteségeket levonja.

VII. A kártérítés kifizetése

1. A biztosító az üzemszüneti veszteségek alapján megállapított kártérítési összeget annak megállapítását követõ 15 napon be- lül fizeti ki.

2. A biztosító az üzemleállást követõ 30 nap után – a biztosított kérésére – a várható üzemszüneti tartamra minimálisan megál- lapítható (becsült) kártérítési összeg 80%-ának erejéig kárelõle- get folyósíthat a végleges kártérítés terhére. A biztosító az eltelt 30 nap üzemszüneti veszteségei alapján határozza meg a mini- mális kártérítési összeget. Amennyiben a minimális kártérítési összeg a 30 nap letelte elõtt is meghatározható, akkor a bizto- sított ennek megfelelõen kérheti az elõleg kifizetését.

3. A biztosító nem kötelezhetõ kártérítési elõlegfizetésre.

VIII. Könyvvezetési kötelezettség

1. A biztosított köteles a jogszabályokban és feltételekben számá- ra elõírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az elõzõ három évre vonatkozó üz- leti könyveket, leltárokat, mérlegeket és az azokban történt be- jegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve – biztonságos helyen – köteles megõrizni.

2. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgálta- tási kötelezettsége alól, kivéve, ha a megsértés sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolja.

8. fejezet:

Vállalkozói Assistance szolgáltatás feltételei

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vál- lalja, hogy az év minden napján a 00-00-000-000 kék számán 0–24 óráig fogadja a biztosított telefonhívását, és a lehetõségek szerint a legrövidebb idõn belül információt nyújt, iparos munkát szervez és átvállalja ennek költségeit a II. pontban leírtak szerint.

I. Információs és döntéstámogató szolgáltatás

A biztosító vállalja, hogy a biztosított számára lehetõség szerint az alább felsorolt szolgáltatókról az ár, teljesítési határidõ, illetve minõ- ség kategóriákban telefonon információt ad és alternatívákat kínál. Vállalja továbbá, hogy az ügyféllel egyeztetett idõpontban a bizto- sítottat visszahívja:

– gépkocsi javítás, mûszaki vizsgáztatás, környezetvédelmi felül- vizsgálat;

– épület felújítással kapcsolatos különféle szakipari munka;

– sofõr szolgálat;

– gyermek megõrzés, babysitter szolgáltatás;

– rendezvény szervezés, hostess közvetítés;

– munkaerõ kölcsönzés;

– szállítmányozás (rendszeres), szállítás (alkalmi), költöztetés;

– oktatás, továbbképzés;

– biztonságtechnikai szolgáltatás;

– épülettakarítás;

– értékbecsIés;

– idegen nyelvû dokumentumok fordítása;

– könyvvizsgálat;

– raktározás;

– futárszolgálat;

– utazási információk;

– kulturális és szabadidõ információk.

II. Vészelhárítási szolgáltatás

A) Vészhelyzet biztosítási esemény

Vészhelyzet, ha egy váratlan külsõ mechanikai hatás vagy a bizto- sított épület épületgépészeti berendezéseinek meghibásodása következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgõs beavatkozást kíván a további károk, illetve balesetveszély megelõzése érdeké- ben. Nem minõsül azonban vészhelyzetnek a lapos tetõ szigetelés hiányossága miatti beázás.

Vészhelyzet esetén a biztosító a lehetõ legrövidebb idõn belül ipa- rost küld a helyszínre. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordiná- torának jogosultsága az ügyfél helyzetismertetése alapján.

B) A biztosító az alábbi általános szakipari munkákban vállal vészelhárítási szolgáltatást

– víz- és gázvezeték szerelés,

– zárjavítás,

– dugulás elhárítás,

– villanyszerelés,

– tetõjavítás,

– üvegezés.

C) Vállalt költségek

A biztosító átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészel- hárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási kötvényben megjelölt összeg erejéig:

– kiszállási díj,

– munkadíj,

– anyagköltség.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anya- gok, szerelvények csak az eredetivel megegyezõ fajtájúak, kate- góriájúak lehetnek, melynek célja a vészhelyzetet megelõzõ állapot helyreállítása.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülõ költségek meghaladják a biz- tosítási kötvényben megjelölt összeget, a plusz költség minden esetben a biztosítottat terheli.

III. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzésé- hez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyag költség) a biztosítottat terheli. Ha ezen munkák elvégzése egy, a biztosított Vagyonõr vállalkozói vagyonbiztosítási szerzõdé- se szerinti biztosítási esemény miatt vált szükségessé, a biztosító a feltételek szerint kártérítést nyújt.

IV. Kockázatviselés kezdete

A szolgáltatás kezdete új szerzõdések esetén a biztosítási ajánlat aláírását, módosítás esetén a módosítás hatályba lépését követõ

30. nap.

Xxxxx feltételek és záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához

Külön feltételek

KF 100. sz. külön feltétel

Kármentességi engedmény alkalmazása

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító kötelezettséget vállal ar- ra, hogy az alábbiakban részletezett módon és mértékben kár- mentességi díjengedményt nyújt a szerzõdõnek.

2. Az engedmény szempontjából kármentesnek minõsül az a szerzõdés, amelynél a biztosítási idõszakon (1 év) belül kárrá- fordítás nincs. Kárráfordítás alatt a biztosító a vizsgált biztosítási idõszak alatt bejelentett károk kifizetésének és tartalékolásának összegét érti.

3. Az engedmény mértéke növekszik az egymást követõ kármen- tes évek után, maximum 20%-ig. Az elsõ kármentes év után: 10%, a második után 15%, a harmadik és az azt követõ kár- mentes évek után 20%. A számítás alapja a szerzõdés enged- ményekkel (kivéve a kármentességi engedményt) csökkentett (nettó) díja.

4. A kármentességi engedmény mértékének megfelelõ összeget a biztosító a következõ biztosítási évben fizetendõ díjba beszá- mítja, vagyis a fizetendõ díjat ezzel az összeggel csökkenti.

5. Amennyiben egy biztosítási idõszakban kárráfordítás történt, a következõ kármentes idõszak elteltéig nem jár a kármentessé- gi engedmény. A kármentes idõszak után elsõ szintû enged- mény (10%) adható újra és mértéke a 3. pont szerint növelhetõ.

KF 101. sz. külön feltétel

Zárt térben tárolt gépjármûvek biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a Vállalkozások vagyonbiztosítási fel- tételei (a továbbiakban VVF) egyéb rendelkezéseinek érvény- ben tartása mellett a biztosító kockázatviselése –- a megál- lapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított gépjármûvekre (VVF 1. fejezet I. D. 1.), amíg azok a biztosított telephelyen, mint kockázatviselési helyen találhatók.

2. A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyre meghatá- rozott biztosítási eseményekre terjed, de csak akkor, ha a be- következett kár semmilyen összefüggésben nincs a biztosított gépjármûvek üzemeltetésével.

3. A gépjármûvek biztosítási összegét azok utánpótlási értékének megfelelõen (VVF 1. fejezet II. 1–3.) vagy a szerzõdéskötéskor (szerzõdésmódosításkor) érvényes Eurotax Schwacke Kataló- gus szerint kell meghatározni.

4. Az önrészesedés mértéke azonos a telephelyen az alapfeltéte- lek szerint biztosított vagyontárgyakra meghatározott önrésze- sedéssel.

5. Kár esetén a biztosító a károsodás mértékének megfelelõ javí- tás (helyreállítás, pótlás) költségét téríti meg. A kártérítés felsõ határa azonban minden esetben a gépjármû tényleges, káridõ- ponti (avult) értéke, levonva belõle a szerzõdésben rögzített ön- részesedést.

KF 107. sz. külön feltétel: Kirakatszekrények biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján – a megállapított biztosítási díj meg- fizetése esetén – a biztosítási fedezet kiterjed a Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (a továbbiakban VVF) szerint biztosí- tott kereskedelmi egységhez tartozó kirakatszekrényekben és a bennük elhelyezett árukban keletkezett üveg károkra is.

2. Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettõl elkülönülten, attól távolabb vagy az üzlet külsõ határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret. Kirakatszekrénynek minõsülnek azok a kirakatok is, amelyek az üzlettel egy légkört képeznek, de a bennük elhelyezett árukészlet az üzletre elõírt védelmi rendsze- ren kívül helyezkedik el (pl.: a bolt belsõ terét figyelõ mozgásér- zékelõ a kirakat térbe „nem lát be” vagy az áruk a kirakatüvegen belül elhelyezett rács, falazat vagy más, a behatolást gátló épü- letszerkezeti elem és a kirakatüveg között vannak).

3. A biztosítási összeget kirakatszekrények és a bennük elhelye- zett vagyontárgyak értéke alapján, elsõ kockázatra kell megha- tározni, amelynek mértékét a biztosító korlátozhatja.

KF 110. sz. külön feltétel Kötelezõ önrész alkalmazása

Jelen külön feltétel alkalmazása esetén a biztosító a kárkifizetés mértékét önrészesedéssel csökkenti, ha a kár az alábbi biztosítási események valamelyike miatt következik be:

– tûz, villámcsapás, robbanás, személyzet által irányított légi jár- mûvek, azok részeinek vagy rakományának lezuhanása, ütközése (VVF 2. fejezet I. A)

– betöréses lopás, rablás, vandalizmus (VVF 3. fejezet I.)

Az önrészesedés mértéke minden esetben a megállapított kárösz- szeg 10%-a, de minimum 50 ezer Ft.

KF 111. sz. külön feltétel

Idegen vagyontárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed az idegen (javításra, tisztításra, használatra, bizományba, megõrzésre stb. átvett vagy bérelt) vagyontárgyakra olyan mértékben, amilyen mértékben a szerzõdõ felelõsséggel tartozik. Az átvett vagyontár- gyakról lapszámozott, másolati példánnyal ellátott elismervényt kell adni, feltüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor. Az egyes vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító a károsodás mértékének megfelelõ javítás (helyreállítás, pótlás) tényleges költségét téríti meg, ez azonban nem haladhatja meg a vagyontárgy káridõponti (avult) értékét. Totálkár esetén a kártérítés összege a vagyontárgy tényleges, káridõponti (avult) értéke. A szerzõdõ és a károsult (tulajdonos) között létrejött - a kártérítési összegre vonatkozó - megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a megállapí- tott kártérítési összeget a károsultnak (illetve megbízottjának) fizeti ki.

KF 113. sz. külön feltétel

Készpénz és értékpapírok biztosítása betöréses lopás károkra

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biz- tosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz- és érték- papír állományban keletkezett betöréses lopás károkra (VVF 3. fejezet I. 4.).

2. Biztosítható vagyontárgyak (VVF 1. fejezet l. D. 2.):

a) készpénz, valuta;

b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerû átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minõségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési-, kárpótlási- és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelõ adatokat. E kimutatá- sokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejû károsodás lehetõleg kizárt legyen.

c) egyéb, egyszerû átadással átruházható, önmaga újraelõál- lítási költségétõl független értéket – pl. egy szolgáltatás árát

– megtestesítõ értékcikkek, ha azokat a biztosított vagy szerzõdõ a szolgáltatás igénybevétele céljából birtokolja (pl.: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák) a biztosítási szerzõdés részletezésének megfelelõen.

3. A biztosított készpénz, értékpapír esetében biztosítási összeg- ként a biztosítási idõszakon belül elõforduló legmagasabb ér- téknek megfelelõ elsõ kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 50 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontár- gyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerzõdésben rögzí- tett – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve. Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

XXXXXX által minõsített vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:

– a minõsítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepítési elõírá- sainak megfelelõ módon falba vagy padozatba épített, vagy

– a 300 kg-nál kisebb tömegû értéktárolók 5000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegû páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítõ erõnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épü- letszerkezeti tartóelemhez rögzítettek,

– az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.

50 000 Ft összeghatárig lezárt bútorban is biztosítottak a 2. pontban felsorolt vagyontárgyak.

KF 114. sz. külön feltétel

Készpénz és értékpapírok biztosítása rabláskárokra

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biz- tosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz- és értékpa- pír állományban keletkezett rabláskárokra (VVF 3. fejezet I. 4.).

2. Biztosítható vagyontárgyak (VVF 1. fejezet I. D. 2.):

a) készpénz, valuta;

b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerû átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban

ilyen minõségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési-, kárpótlási- és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelõ adatokat. E kimutatá- sokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejû károsodás lehetõleg kizárt legyen.

c) egyéb, egyszerû átadással átruházható, önmaga újraelõál- lítási költségétõl független értéket – pl. egy szolgáltatás árát

– megtestesítõ értékcikkek, ha azokat a biztosított vagy szerzõdõ a szolgáltatás igénybevétele céljából birtokolja (pl. érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák) a biztosítási szerzõdés részletezésének megfelelõen.

3. A biztosított készpénz, értékpapír esetében biztosítási összeg- ként a biztosítási idõszakon belül elõforduló legmagasabb ér- téknek megfelelõ elsõ kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 500 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontár- gyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerzõdésben rögzí- tett – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve. Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

XXXXXX által minõsített vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:

– a minõsítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepítési elõírá- sainak megfelelõ módon falba vagy padozatba épített, vagy

– a 300 kg-nál kisebb tömegû értéktárolók 5000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegû páncélszekrények pedig 10 000 N le- feszítõ erõnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épület- szerkezeti tartóelemhez rögzítettek, vagy;

– az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.

5. 2 000 000 Ft biztosítási összeg felett a 4. pont szerinti páncél- szekrénynek késleltetett nyitású idõzárral is rendelkeznie kell, amelyet a szerzõdõ/biztosított minimálisan 15 perccel késlel- tetett nyitással mûködtet, valamint a kockázatviselési helyen a Z 322. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ berendezést is üzemeltetni kell.

6. 5 000 000 Ft biztosítási összeg felett a 5. pontban leírtakon kí- vül a kockázatviselési helyen a Z 323. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ és rögzítõ berendezést is üzemeltetni kell vagy fegyveres õrzést biztosítani a Z 335. számú záradék elõ- írásai szerint.

7. 10 000 000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerzõdés- ben a fentiektõl eltérõ egyéb védelmi elõírásokat is alkalmazhat.

8. Szerzõdõ felek a 4.–6. pontban megállapított maximális bizto- sítási összegektõl pótdíj alkalmazása mellett legfeljebb 50%- ban eltérhetnek.

9. A biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.

KF 115. sz. külön feltétel

Értékkészletek biztosítása betöréses lopás károkra

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed az ér- tékkészletekben keletkezett betöréses lopás károkra (VVF 3. fejezet I. 3.).

2. Biztosítható vagyontárgyak (VVF 1. fejezet I. D. 3.) Értékkészletek: azaz arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök és az ezen anyagokból készült tárgyak, ékszerek, érmegyûjte- mények.

3. Az értékkészletek esetében biztosítási összegként a biztosítási idõszakon belül elõforduló legmagasabb értéknek megfelelõ el- sõ kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázat- viselése ezen összegig terjed.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a betöréses lopás ká- rokra kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerzõdésben rögzített – ösz- szes zárával lezárt értéktárolóban (pl. pénzszekrény, fali- vagy bútorszéf, páncélszekrény) voltak elhelyezve. Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

XXXXXX által minõsített vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:

– a minõsítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepítési elõírá- sainak megfelelõ módon falba vagy padozatba épített, vagy

– a 300 kg-nál kisebb tömegû érétktárolók 5000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegû páncélszekrények pedig 10 000 N le- feszítõ erõnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épület- szerkezeti tartóelemhez rögzítettek, vagy;

– az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti kö- vetelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.

KF 116. sz. külön feltétel

Értékkészletek biztosítása rabláskárokra

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén kiterjed a kocká- zatviselés helyén nyitvatartási idõ alatt lezárt értéktárolón kívül, kirakatban, vitrinben vagy más – az értékkészlet bemutatására, megmunkálására stb. szolgáló berendezésen – elhelyezett ér- tékkészletekben keletkezett rablás károkra (VVF 3. fejezet I. 4.)

2. Biztosítható vagyontárgyak: (VVF 1. fejezet I. D. 3.) Értékkészletek: azaz arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, és az ezen anyagokból készült tárgyak, ékszerek, érmegyûjte- mények.

3. Az értékkészletek esetében biztosítási összegként a biztosítási idõszakon belül elõforduló legmagasabb értéknek megfelelõ el- sõ kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázat- viselése ezen összegig terjed.

4. 500 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a Z 322. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ berendezést is üzemeltetni kell.

5. 2 000 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a Z 323. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ és rögzítõ berendezést is üzemeltetni kell.

6. 5 000 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a Z 323. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ és rögzítõ berendezést kell üzemeltetni és fegyveres õrzést biztosítani a Z

335. számú záradék elõírásai szerint.

7. 10 000 000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerzõdés- ben a fentiektõl eltérõ egyéb védelmi elõírásokat is alkalmazhat.

8. Szerzõdõ felek a 4.–6. pontban megállapított maximális bizto- sítási összegektõl pótdíj alkalmazása mellett legfeljebb 50%- ban eltérhetnek.

9. A biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.

KF 120. sz. külön feltétel

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében – a megállapított biztosítási díj meg- fizetése esetén – a biztosítási fedezet kiterjed az alábbi – a szer- zõdésben megnevezett – szabadban tárolt vagyontárgyakra:

– mûszaki és kereskedelmi üzemi berendezések (Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei, a továbbiakban VVF 1. fejezet I. B),

– készletek (VVF 1. fejezet I. C).

Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendõk azok a vagyontár- gyak, amelyek a szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel, vagy anélkül vannak tárolva, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatóak. A biztosító kockázatviselése az alábbi biztosítási eseményekre nem terjed ki: jégesõ, hónyomás, ismeretlen jármû ütközése, valamint betöréses lopás, rablás és vandalizmus. A felhõszakadás biztosítási ese- ménnyel összefüggésben a víz által okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a vagyontárgyak legalább 12 cm magas állványon helyezkedtek el.

KF 122. sz. külön feltétel

Szabadban tárolt gépjármûvek biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (a továbbiakban VVF) egyéb rendelkezéseinek érvény- ben tartása mellett a biztosító kockázatviselése – a megállapí- tott biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított szabadban tárolt gépjármûvekre (VVF 1. fejezet I. D. 1.), amíg azok a biztosított telephelyen, mint kockázatviselési helyen találhatók. Szabadban tároltnak tekintendõk azok a gépjár- mûvek, amelyek a szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy anélkül vannak tárolva, továbbá, ha legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatóak.

2. A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyre meghatá- rozott valamennyi biztosítási eseményre kiterjed, de csak akkor, ha a bekövetkezett kár semmilyen összefüggésben nincs a biz- tosított gépjármûvek üzemeltetésével. A biztosítási fedezet nem terjed ki ütközésbõl eredõ károkra, de – kizárólag az újonnan forgalmazott gépkocsik esetében – kiterjed részlopás-, rongá- lás és vandalizmus károkra. Ezekre a biztosítási eseményekre, valamint a szélvihar, jégverés és hónyomás károkra a biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határa 300 000 Ft káre- seményenként és gépkocsinként.

3. A kockázatviselés csak akkor áll fenn a betöréses lopás-, rab- lás-, részlopás-, rongálás- és vandalizmus károkra, ha a gépjár- mûvek tárolására szolgáló telephely megfelel az alábbi követel- ményeknek:

– a telephely kerítéssel van körbevéve, a gépjármû- és személy- kapuk legalább egy darab kulcsos zárral vagy lakattal lezártak;

– a telephelyen a szabadban tárolt gépjármûvek a sötétedés beálltától kezdõdõen fényforrással jól láthatóan megvilágítottak;

– a lakott területen kívül fekvõ telephely a Z 137., Z 337. számú záradékok közül a szerzõdésben megjelölt záradék elõírásainak megfelelõen õrzött;

– a telephelyen tárolt gépjármûvek kulcsai és okmányai nyit- vatartási idõben sem lehetnek a gépjármûvekben, nyit- vatartási idõn kívül pedig a Z 302. sz. záradéknak megfelelõ lezárt épületben, értéktárolóban (ld.: VVF 3. fejezet I. 2. pontnál) elzárva tartandók.

4. A gépjármûvek biztosítási összegét azok utánpótlási értékének megfelelõen (VVF 1. fejezet II. 1-3.) vagy a szerzõdéskötéskor (szerzõdésmódosításkor) érvényes Eurotax Schwacke Kataló- gus szerint kell meghatározni.

5. Az önrészesedés mértéke azonos a telephelyen az alapfelté- telek szerint biztosított vagyontárgyakra meghatározott önré- szesedéssel, kivéve a 2. pontban felsorolt, kizárólag az új for- galmazású gépkocsik esetében téríthetõ károkat, amelyek be- következése esetén az önrész gépkocsinként 50 000 Ft.

6. Kár esetén a biztosító a károsodás mértékének megfelelõ javí- tás (helyreállítás, pótlás) költségét téríti meg, a sérülésbõl adó- dó esetleges értékcsökkenést azonban nem. A kártérítés felsõ határa a gépjármû tényleges, káridõponti (avult) értéke, kivéve a 2. pontban felsorolt, kizárólag az új forgalmazású gépkocsik esetében téríthetõ károkat. A biztosító a megállapított kártérítési összegbõl levonja a szerzõdésben rögzített önrészesedést.

KF 131. sz. külön feltétel

Hûtve tárolt oltóanyagok biztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy – a szerzõdésben vállalt elsõ kockázati összegig – az alábbiakban részletezett módon megtéríti az ÁNTSZ által biz- tosított oltóanyagok elégtelen hûtése következtében keletkezett vagyoni károkat.

2. Biztosítási esménynek az minõsül, ha az elégtelen hûtést a hûtõberendezés váratlan meghibásodása vagy az áramellátás elõre nem látható szünetelése okozza.

3. Nem biztosítási esemény, ha a szerzõdõ/biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja a hûtõberendezést nem az elvárható és kellõ gondossággal üzemelteti. (pl.: nem a megfelelõ hõ- mérsékletre állítja, az ajtaját nem megfelelõen csukja, kikap- csolja, stb.) Szintén nem biztosítási esemény, ha az áramszol- gáltató a szolgáltatás kimaradást elõre bejelenti.

4. A biztosító a keletkezett kárt megtéríti, amennyiben az ÁNTSZ igazolja, hogy az oltóanayag az elégtelen hûtés miatt vált használatra alkalmatlanná és ezért az anyagi felelõsség szerzõdõt/biztosítottat terheli.

KF 132. sz. külön feltétel Beváltott vények biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy – a szerzõdésben vállalt elsõ kockázati összegig – az alábbiakban részletezett módon megtéríti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott gyógyszerek vé- nyeinek a biztosítási szerzõdésben foglalt biztosítási esemé- nyek miatti károsodása, megsemmisülése vagy eltûnése kö- vetkeztében keletkezett vagyoni károkat.

2. A Biztosító kártérítési kötelezettsége kizárólag a kockázatviselé- si helyen, iratszekrényben, értéktároklóban vagy bútorban el- zárva tartott vényekre terjed ki.

KF 140. sz. külön feltétel

Megállapodás 3 éves szerzõdési tartamról

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerzõdést legalább 3 évre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szerzõdés évfordulóra történõ felmondására, 30 nap felmondási határidõ betartásával. Legalább 3 évre kötött szerzõdésekre a biztosító tar- tamengedményt nyújt. Ha a biztosítási szerzõdés a szerzõdõ kezdeményezésére vagy díjnemfizetés miatt a 3. biztosítási évfor- duló elõtt megszûnik, a szerzõdõ köteles az engedmény összegét visszamenõlegesen megfizetni.

KF 297. sz. külön feltétel Elemikár kockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- teleinek 2. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a B) pont szerinti vihar, felhõszaka- dás, sziklaomlás, kõomlás, illetve földcsuszamlás, ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása, jégesõ és hónyomás, va- lamint ismeretlen jármû ütközése biztosítási események miatt be- következett károkra.

KF 298. sz. külön feltétel Vezetékes vízkockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- teleinek 2. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a C) pont szerinti vezetékes vízkár és tûzoltó berendezés kilyukadása biztosítási események miatt be- következett károkra.

KF 299. sz. külön feltétel Katasztrófa kockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján, a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- teleinek 2. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a D) pont szerinti földrengés és árvíz biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.

KF 300. sz. külön feltétel

Jelen szerzõdésben nem biztosított épületek rongálási kárainak térítése

1. A biztosító - a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén - a szerzõdésben vállalt elsõ kockázati összegig vállalja a rendõrhatóság által "dolog elleni erõszakkal elkövetett lopás", vagy annak kísérletének min?sített esemény miatt épületekben (építményekben), helyiségekben, illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási károkat, kivéve az üvegtörési károkat.

2. Amennyiben az épület (építmény, helyiség, stb.) másik szerzõ- désben biztosított, a kártérítés az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) V. 4. pontja szerint történik.

KF 334. sz. külön feltétel Küldöttrablás biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed bizto- sított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkra, amelyek pénztári küldöttek ellen – a biztosítási szerzõdésben megjelölt mûködési (szállítási) területen, de kizárólag a Magyar Köztársa- ság területén elkövetett rablás miatt következtek be. A külön fel- tétel szerint kötött biztosítás szerzõdõje nem lehet hivatásos pénzszállító, illetve õrzõ-védõ vállalkozás.

2. Biztosítható vagyontárgyak (vagyoncsoportok; lásd még Vállal- kozások vagyonbiztosítási feltételei – a továbbiakban VVF – 1. fejezet I. D) 2.):

a) készpénz, értékpapír;

b) egyéb értékcikknek minõsülõ vagyontárgyak a biztosítási szerzõdés részletezésének megfelelõen.

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben küldöt- tenként meghatározott szállított csúcsértékig, mint elsõ kockáza- ti összegig terjed (lásd még VVF 1. fejezet II. 8.). A biztosító ese- ményenkénti és/vagy egy évre vonatkozó limitösszeget hatá- rozhat meg, amely a kártérítési kötelezettségének felsõ határa.

4. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történõ átadásával kezdõdik, a kiindulási és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra terjed ki és megszûnik a küldemény átvételével. Küldött lehet maga a biz- tosított, illetve a biztosított alkalmazottja és megbízottja.

5. A biztosítónak a külön feltételben foglalt kártérítési kötelezettsége csak az alábbi pénzszállítási elõírások betartása esetén áll fenn:

– 200 000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fõ végzi;

– 500 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fõ végzi riasztó jelzést adó pénzszállító táskával;

– 2 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fõ végzi – akik közül 1 fegyveres – riasztó jelzést adó pénzszállító táskával;

– 10 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 3 fõ végzi – akik közül 2 fegyveres – riasztó jelzést adó pénzszállító táskával, sze- mélygépkocsival vagy zárt kocsiszekrényû kisteherautóval.

6. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól:

a) ha a szállítás során nem teljesültek a 5. pontban meghatáro- zott szállítási elõírások;

b) ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkal- mas (korlátozottan cselekvõképes) személyeket alkalmaz- nak õrként vagy kísérõként;

c) ha a kárt a küldött, a kísérõ vagy õrzõ személyzet tagja jogel- lenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

KF 698. sz. Külön Feltétel Szállítmányok rakodás közben történt törés kockázatainak kizárása

Jelen külön feltétel alapján, a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- teleinek 6. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki az 1. e) pont szerinti a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történõ elhelyezése köz- ben keletkezett sérülés, törés biztosítási események miatt bekö- vetkezett károkra.

KF 699. sz. külön fetétel

Szállítmányok rablás, lopás kockázatainak kizárása

Jelen külön feltétel alapján, a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- teleinek 6. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki az 1. f) pont szerinti rablás, a lezárt gépjármûbõl történõ lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szál- lítóeszközzel együtt történõ eltulajdonítása biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.

KF 701 sz. külön feltétel

Kiegészítõ tevékenységszünet biztosítása

A biztosító a jelen külön feltételben kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzõdõ által megkötött Üzemszünet biztosítás (Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei 7. fejezet) alapján térítendõ vesztesége-

xxx túl megtéríti a biztosított üzemszerû gazdasági tevékenységé- nek szüneteltetésébõl eredõ veszteségeket az alábbiak szerinti módon és mértékben.

I. Biztosítási események

Üzemszüneti biztosítási esemény a biztosított üzemszerû gazda- sági tevékenységének szüneteltetése, ha annak oka valamely, az alábbiakban felsorolt személyi kár.

1. Egészségügyi hatóság intézkedése vagy rendelkezése, ame- lyet fertõzés vagy járvány miatt hoznak, és amely az üzemet (te- vékenységet) vagy a név szerinti megnevezett, az üzem (tevé- kenység) vezetéséért felelõs személyt érinti (karantén).

2. A név szerint megnevezett, az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy betegségbõl vagy balesetbõl eredõ teljes (100%-os), de nem maradandó munkaképtelensége.

a) A teljes (100%-os), de nem maradandó munkaképtelenség akkor kezdõdik, amikor az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy szakmai tevékenységét a biztosító orvosá- nak értékelése szerint semmiképpen sem tudja gyakorolni, és nem is gyakorolja; akkor végzõdik, amikor ez a személy a biztosító orvosának értékelése szerint újra munkaképes vagy szakmai tevékenységét ismét gyakorolhatja. A biztosító orvosa az értékelést a biztosított személy kezelõorvosa (há- ziorvosa) által kitöltött kárbejelentõ kérdõív és az ehhez csa- tolt leletek és zárójelentések alapján dolgozza ki. Amennyi- ben a biztosító orvosa ezeket a dokumentumokat nem tart- ja elegendõnek, akkor a káresemény tisztázásához – a biz- tosítóra háruló fizetési kötelezettség és annak mértékének megállapításához – szükséges mértékben a személyes vizs- gálat lehetõségét is felhasználhatja a dokumentáció kiegé- szítésére. Az ezzel kapcsolatos költségeket a biztosító viseli.

b) Betegség az orvostudomány általánosan elismert állása szerint a normálistól eltérõ testi vagy szellemi állapot. Nem minõsül betegségnek a terhesség, koraszülés és a szülés, beleértve az ezekre visszavezethetõ panaszokat.

c) Baleset a szerzõdõ (biztosított) akaratától független ese- mény, amely testére kívülrõl jövõ hirtelen mechanikai vagy kémiai hatást gyakorol és testi károsodást von maga után. Balesetnek minõsülnek az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy akaratától független alábbi események is:

– égés, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram ha- tásai;

– gázok vagy gõzök belélegzése, mérgezõ vagy maró anyagok bevétele, kivéve, ha ezen hatások folyamatosan érik a szervezetet;

– végtagok kificamodása, valamint a végtagokon és ge- rincoszlopon található izmoknak, inaknak, ínhüvelyeknek és kötõszalagoknak a rándulása és elszakadása a terve- zett mozgási folyamat hirtelen megváltozása következté- ben. A betegségek nem minõsülnek balesetnek és a ra- gályos betegségek sem tekinthetõk baleseti következ- ménynek.

d) Gyógykezelés az olyan orvosi beavatkozás, amely az orvos- tudomány általánosan elismert állása szerint alkalmasnak látszik arra, hogy az egészséget helyreállítsa, az állapotot ja- vítsa vagy a rosszabbodást megakadályozza. Nem minõsül- nek gyógykezelésnek azok a beavatkozások, amelyek nem közvetlenül szükségesek a betegség megszüntetéséhez, valamint a terhességgel összefüggõ, orvosilag szükséges beavatkozások; mûvi megtermékenyítés valamennyi formája (pl. in vitro fertilizáció, inszemináció); terméketlenség meg- szüntetésére szolgáló vizsgálatok és kezelések; kozmetikai kezelések, kozmetikai operációk és azok következményei,

függetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ked- vezményeitõl és esetleges minõsítésétõl.

3. A biztosítási védelem a személyi káreseményeknél az egész világon érvényes.

II. Nem biztosított események;

a biztosítási védelem korlátozása

Nem áll fenn biztosítási védelem az üzem- (tevékenység) szüneti károkra:

1. Amennyiben a kár készpénz, értékpapírok és adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, mágnesszala- gok és hasonlók), az ezeken található adatok, üzleti dokumen- tumok és egyéb okmányok bármilyen fajtájú sérülésébõl, meg- semmisülésébõl vagy eltûnésébõl keletkezik.

2. Az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személynek az aláb- bi okok miatti munkaképtelensége esetén:

a) Elvonókúrák és az elvonással kapcsolatos intézkedések kö- vetkeztében, valamint olyan betegségek, balesetek, továb- bá ezek következményének bekövetkeztében, amelyek al- kohol vagy kábítószerek hatása alatt keletkeztek, vagy ame- lyek alkohol vagy kábítószerek hatása alatt súlyosbodtak, vagy amelyek gyógykezelése alkohol vagy kábítószerek ha- tása alatt nehezebbé vált, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy a kár az alkohol vagy kábítószerek hatásával vagy következményeivel, sem közvetett, sem közvetlen kap- csolatban nem áll.

b) Ön- és közveszélyesség, valamint öngyilkossági kísérlete miatt gyógykezelés következtében.

c) Olyan betegségek és balesetek következtében, amelyek egy szándékos bûncselekmény elõkészítésének vagy elkö- vetésének következményei.

d) A szerzõdõ (biztosított) vagy az üzem (tevékenység) vezeté- séért felelõs személy olyan betegségei vagy balesetei kö- vetkeztében (beleértve ezek következményeit is), amelyeket szándékosan idézett elõ.

e) Olyan balesetek következtében, amelyek ejtõernyõs ugrá- soknál vagy repülõeszközök használata során történnek, ki- véve az olyan balesetek, amelyek a szerzõdõt (biztosítottat) személyszállítás céljára engedélyezett motoros repülõgép utasaként érik. Utasnak minõsül, aki a repülõeszköznek, sem üzembentartója, sem a személyzethez nem tartozik, sem pedig hivatásszerû tevékenységet nem folytat a repülõ- eszköz segítségével.

f) Olyan balesetek következtében, amelyek szárazföldi és vízi sportmotoros versenyeken és a hozzájuk tartozó edzéseken versenyzõként érik a szerzõdõt (biztosítottat).

g) Ha az illetõ személy megyei, országos vagy nemzetközi ver- senyen, vagy ezen rendezvények hivatalos edzésén ver- senyzõként szenvedett balesetet az alábbi sportágakban: sí, korcsolya, bob, szánkó minden fajtája.

3. Ha 24 hónapon belül egy vagy több biztosítási eseményre a biz- tosítónak összességében legalább 365 napos kártérítési köte- lezettsége áll fenn, akkor megszûnik a biztosító kockázatviselése.

4. A szerzõdõ (biztosított) kötelezettsége, hogy gépjármû vezetõ- jeként minden esetben rendelkezzen az adott gépjármû veze- tésére jogosító hatósági engedéllyel; ez akkor is érvényes, ha a szerzõdõ (biztosított) a gépjármûvet nem közforgalmi úton ve- zeti. E kötelezettség megszegése a biztosító mentesülését vonja maga után.

5. A biztosítási védelem csak az olyan üzem (tevékenység) szüne- tekre terjed ki, amelyeknek az oka egy olyan személyi kár – amelyet a biztosítási idõszak alatt okoztak, illetve amely a bizto- sítási idõszak alatt keletkezett és – amelyet a biztosítási idõszak alatt felismertek és – amelyre vonatkozó biztosítási igényt jelen szerzõdésre alapozva biztosítási idõszak alatt a biztosítónak bejelentették. Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

III. Biztosítási érték, biztosítási összeg és idõbeni önrészesedés

A biztosítási érték azon nyereségnek és fix költségeknek az össze- ge, amely nyereséget a szerzõdõ (biztosított) az üzem- (tevékeny- ség)szünet nélkül, a személyi károk fellépését követõ 12 hónap alatt elért volna, illetve amely fix költségeket ezen idõszak alatt ki kellett volna fizetnie. A biztosítási összegnek a biztosítási értékkel kell megegyeznie.

1. Idõbeni önrészesedés: az I. 1. pontban meghatározott szemé- lyi károk esetén (karantén) 2 napos önrészesedés, az I. 2. pontban meghatározott személyi károknál (betegségbõl vagy balesetbõl eredõ teljes, de nem maradandó munkaképtelen- ség) a kötvényben meghatározott idõbeni önrészesedés érvényes. Az idõbeni önrészesedés napokban meghatározott értéke mindig munkanapokat jelent.

2. Az idõbeni önrészesedés lerövidítése: az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy 100%-os, de nem maradandó munkaképtelensége miatt fellépõ üzem- (tevékenység) szünet esetén a megállapított idõbeni önrészesedés 7 nappal lerövi- dül, amennyiben a biztosítási esemény legalább 48 órás állan- dó kórházi gyógykezelést igényel vagy a munkaképtelenség oka egy baleset.

IV. Fedezeti tartam, kárviselési összeg,

az üzem- (tevékenység)szüneti kár vége

1. A biztosító kárviselési ideje az üzem- (tevékenység)szüneti kár fellépésével kezdõdik és – ha más megállapodás nem születik

– 12 hónapig tart. A biztosító kártalanítási kötelezettsége csak a meghatározott idõbeni önrészesedés lejárta után kezdõdik. Azoknál az üzemeknél (tevékenységeknél), amelyek egész év- ben, megszakítás és nagyobb szezonális ingadozás nélkül mû- ködnek, egy ettõl eltérõ kárviselési idõben is meg lehet állapod- ni. Ezekben az esetekben a biztosító kártalanítási kötelezettsé- ge a biztosítási összegtõl eltérõ kárviselési összegnek a kiszá- mításához 12 hónapnál rövidebb kárviselési idõ esetén a 12 hónapos biztosítási összeget kell alapul venni.

2. Az üzem- (tevékenység)szüneti kár véget ér:

a) Az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy munka- képességének visszanyerésével.

b) Abban az idõpontban, amikor megállapítható, hogy a bizto- sított üzem (tevékenység) változatlan formában tovább már nem mûködtethetõ, különösen az üzem (tevékenység) ve- zetéséért felelõs személy maradandó munkaképtelensége vagy halála esetén.

V. Kártalanítás

1. A biztosító nyereségre és fix költségekre vonatkozó kártalanítá- sának mértékét azon körülmények határozzák meg, amelyek azok nagyságát a biztosító kárviselési ideje alatt befolyásolták volna. Ezek különösen a piaci helyzet és a különleges üzleti és technikai üzemi körülmények, az üzem (tevékenység) rendsze- rében és az értékesítési viszonyokban bekövetkezett változá-

sok, valamint rendkívüli természeti katasztrófák, sztrájk, bojkott, a szerzõdõ (biztosított) csõd- vagy kényszeregyezsége. A kár- talanítás megállapításának a továbbiakat kell még figyelembe venni: a nyereséget, amelyet a nyersanyag és félkész termékek értékesítése esetén a biztosítási esemény után el lehet érni; a pót-, szükség- vagy bérüzem lehetõségét, annak lehetõségét, hogy a kiesést az üzem (tevékenység) újraindítása után az áruk intenzívebb gyártása, feldolgozása vagy értékesítése által, vagy egyéb felfokozott üzemteljesítés által a felelõsségi idõ alatt, vagy annak lejárta után egy meghatározott idõszakon belül pótolják.

2. A kiesõ nyereséget és fix költségeket, valamint az ezekre esõ kártalanítás mértékét a valószínû üzem- (tevékenység)szünet teljes tartamára, de maximum a kárviselési idõre és minden hó- napra külön meg kell határozni. Amennyiben a kiesõ nyereség és fix költségek, valamint az ezekre esõ kártalanítások utólagos összesítésénél az addigi számításokkal szemben eltérés mutat- kozik, úgy azokat korrigálni kell. Ha a szerzõdõ felek az üzem- (tevékenység) szüneti kár bekövetkezése után másban nem ál- lapodnak meg, a szakértõi megállapításoknak mindenekelõtt az alábbiakat kell tartalmazniuk:

– a biztosítási értéket a III. fejezet szerint;

– a valószínû üzem- (tevékenység)szünet terjedelmét és tartamát;

– a biztosítási esemény bekövetkeztében elmaradt nyeresé- get és a fizetendõ fix költségeket;

– ha az üzem- (tevékenység)szünet tartama túlnyúlik a kárvi- selési idõn, akkor az elmaradt nyereségnek és a fizetendõ fix költségeknek a kárviselési idõre esõ részét.

VI. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei

a biztosítási esemény bekövetkezésekor

Olyan biztosítási esemény bekövetkezésekor, amelyre vonatko- zóan a szerzõdõ/biztosított kártalanítást igényel, a szerzõdõnek (biztosítottnak) a következõ kötelezettségei vannak:

1. Betegség (I. 2. b) pont) és baleset (I. 2. c) pont) után haladékta- lanul orvosi segítséget kell igénybe venni. Az orvosi kezelést és a megfelelõ ápolást a gyógykezelés lezárásáig kell folytatni te- hát gondoskodni kell a betegség és a baleset következményei- nek elhárításáról és csökkenésérõl.

2. A kezelõorvost vagy a kezelõ kórházat, valamint azokat az or- vosokat vagy kórházakat, amelyek a szerzõdõt (biztosítottat) más alkalomból kezelték vagy vizsgálták, fel kell hatalmaznia ar- ra, hogy a biztosító által igényelt, a káresemény tisztázásához – a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség és annak mértékének megállapításához – szükséges felvilágosításokat és jelentéseket megadják. Ha a megbetegedést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is jelentették, ezt is fel kell hatalmaznia a fentiekre.

3. A biztosító igényelheti, hogy a szerzõdõ (biztosított) vagy az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy a biztosító által kijelölt orvosokkal megvizsgáltassa magát a káresemény tisztá- zásához – a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség és annak mértékének megállapításához – szükséges mértékben. Az ez- zel kapcsolatos költségeket a biztosító viseli.

4. A szerzõdõ (biztosított) a biztosítónak, annak megbízottjaiként és szakértõinek, amennyire ez tõle méltányosan elvárható, kö- teles megengedni minden vizsgálatot a kár okáról és nagysá- gáról, valamint a biztosító kártalanítási kötelezettségének mér- tékérõl köteles minden erre szolgáló felvilágosítást kívánságra írásban is megadni. Erre a célra a biztosító rendelkezésére kell bocsátania a szabályszerû könyvelést és bizonylatokat.

5. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezte után a biztosító tudomására hozni minden olyan jogvi-

szonyt, mely alapján a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérítési igénye keletkezhet.

6. Ha szerzõdõ (biztosított) az elõzõekben felsorolt kötelezettségei valamelyikét megszegi, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenné válnak, és azáltal lehetetlenné válik a kár nagyságá- nak, valamint a biztosítási és a kártalanítási összegnek a pontos megállapítása, a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól.

VII. A szerzõdés megszûnése

1. A biztosítási szerzõdés külön felmondás nélkül megszûnik:

a) ha 24 hónapon belül egy vagy több biztosítási eseményre a biztosító kártalanítási kötelezettségei összességében a 365 napot elérték;

b) az üzem (tevékenység) végleges megszûnése vagy a bizto- sítási érdek egyéb megszûnése esetén. Az üzem áthelyezé- se nem vezet a szerzõdés megszûnéséhez, ha a szerzõdõ (biztosított) a változásbejelentési kötelezettségét teljesítette.

2. A biztosító kockázatviselése annak a biztosítási évnek az utol- só napján megszûnik, amelyben a szerzõdõ (biztosított) a 65. életévét betölti. Amennyiben a biztosító kockázatviselése több biztosított tevékenységre vonatkozik, a biztosító kockázatviselé- se értelemszerûen csak annak a biztosítottnak a tevékenysége esetében szûnik meg, aki az adott biztosítási év utolsó napjáig betöltötte a 65. életévét. A szerzõdés megszûnésére az általá- nos szabályok irányadóak, a biztosítót pedig a kockázatviselé- se végéig járó díj illeti meg.

KF 797. sz. külön feltétel Elemikár kockázatok kizárása az üzemszünet biztosításból

Jelen külön feltétel alapján a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- teleinek 7. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki az elemi károk miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteségekre.

KF 798. sz. külön feltétel Vezetékes vízkockázatok kizárása az üzemszüneti biztosításból

Jelen külön feltétel alapján a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- teleinek 7. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a vezetékes vízkárok miatt bekövet- kezett üzemszüneti veszteségekre.

KF 799. sz. külön feltétel Betöréses lopás kockázat kizárása az üzemszünet biztosításból

Jelen külön feltétel alapján a Vállalkozások vagyonbiztosítási felté- teleinek 7. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a betöréses lopás, rablás és az ezek során vagy ezek kísérlete során elkövetett vandalizmus miatt be- következett üzemszüneti veszteségekre.

Záradékok

Z 133. sz. záradék Lakott épület

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület(tömb)-ben olyan lakás céljára szolgáló helyiség (lakás)

található, amelyben állandó jelleggel (bejelentett lakcímmel) egy vagy több személy lakik. Lakottnak minõsül a kockázatviselési hely akkor is, ha ott ilyen helyiség nem található, de a legközelebbi la- kás céljára szolgáló épület távolsága nem több 50 m-nél vagy a szerzõdõ/biztosított a kockázatviselési helyen folyamatos (non stop, éllel-nappali, három mûszakos) tevékenységet folytat. Lakottnak minõsül továbbá, ha ott megvalósul a Z 137. sz. záradékban foglaltaknak megfelelõ állandó portaszolgálat vagy a Z

337. sz. záradéknak megfelelõ telephelyi õrzés.

Z 134. sz. záradék

Lakott területen belül található épület

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül helyez- kedik el.

Z 137. sz. záradék Állandó portaszolgálat

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VlI. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzí- tett kockázatviselési helyen állandó portaszolgálat van. A portaszol- gálatot a biztosított objektum (telephely vagy épület) egyik bejárata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenõ-, ünnep- és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szolgálati helyi- ségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, mûködõképes fõvonalú telefonkészülék vagy mobiltelefon üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó sze- mélyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagy- hatja el szolgálati helyét. Eltérõen az ÁVF VlI. 2. pontjától, a Ptk. 540

§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosító- nak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 140. sz. záradék Pavilon

Z 141. sz. záradék Garázs(sor)ban lévõ üzlet/raktár Z 142. sz. záradék Raktárbázison lévõ raktárépület Z 144. sz. záradék Vámáruraktár

Z 145. sz. záradék Aluljáróban lévõ üzlet Z 146. sz. záradék Szezonális vállalkozás

Z 202. sz. záradék

Készletek tárolása talajszint alatti helyiségben

Eltérõen a Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei 2. fejezet I. B)

2. és C) 2. c) pontjaiban foglaltaktól, a készletekben (VVF) 1. feje- zet I. C) keletkezett – víz által okozott – károkat a biztosító csak ak- kor téríti meg, ha a kár bekövetkezése idején készletek a helyiség padozata fölött legalább 50 cm magasságban voltak elhelyezve.

Z 301. sz. záradék

1. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–304. záradékokhoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (1. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekbõl összeállított faház.

Ajtók

Az ajtó(k) zárása biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel biztosított (garázsajtók). Kétszárnyú ajtók retesz- húzás ellen védettek. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 302. sz. záradék

2. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–304. záradékokhoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (2. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekbõl összeállított faház.

Ajtók

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhe- lyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fából készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zárnyelvek reteszelési mélységének a 14 mm-t el kell érnie. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 303. sz. záradék

3. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–304. záradékokhoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (3. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tö-

mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

Ajtók

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhe- lyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek le- törés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhú- zás ellen védettek. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellát- ni. A fából készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zárnyelvek reteszelési mélységének a 20 mm-t el kell érnie. A re- teszvasak fogadására legalább két ponton falszerkezethez rögzí- tett ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtóalap és a tok közötti rés (zá- ráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet.

Bevésõzár esetén a könnyített oldalon min. 150x300 mm-es, leg- alább 1 mm vastagságú acéllemez megerõsítés szükséges. Üve- gezett ajtók üvegfelületeire lásd még az ablakokra meghatározott követelményeket is.

Ablakok

Az ablakok esetében az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttõl max. 3 m alsó párkánymagassággal rendel- kezõ, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakokra vonatkoznak:

– belülrõl zárható redõnnyel, spalettával szereltek, vagy

– MABISZ által minõsített, minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsá- gi üvegezés;

– XXXXXX által minõsített biztonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére a MABISZ minõsítési tanúsítványban, illetve Ter- mékmegfelelõségi ajánlásban meghatározott követelmények érvényesek.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 304. sz. záradék

4. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–304. záradékokhoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (4. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

Ajtók

XXXXXX által a teljeskörû mechanikai védelem elemeként mi- nõsített vagy az alábbi követelményeknek megfelelõ ajtószerkezet: Az ajtó és ajtótok tömör fából vagy fémbõl készültek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására legalább 2 ponton a falszer- kezethez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz maximum 30 cm-enként, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fá- ból készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges.

A zárást legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélysé-

gének a 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Üvegezett ajtók üvegfelületeire lásd még az ablakokra meghatározott követelményeket is.

Ablakok

A járó-, illetve megközelítési szinttõl max. 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkezõ, 30x30 cm-nél nagyobb területû ablakok felüle- tét max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél

– vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácsozat- tal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok eseté- ben a zárást vagy 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsá- gi zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bár- milyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként minõsített rács, redõny vagy minimum B1(P6B) fokozatú biztonsá- gi üvegezés. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Fogalommeghatározások

a Z. 301–304. záradékokhoz

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hosz- sza ezt nem teszi lehetõvé, a kiálló rész hosszával megegyezõ vastagságú, letörés ellen védõ eszközt – pl. biztonsági zártaka- ró, zárcímer, rozetta, zárvédõ lemez stb. – kell alkalmazni. A le- törés ellen védõ eszközt kívülrõl nem szerelhetõ módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fö- lül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyûszû mozgatásának megakadá- lyozása. Ez történhet a gyûszûk magasságában plusz zárak fel- szerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével. Bille- nõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyze- tében történõ – leemelhetõségének megakadályozása. Megva- lósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süly- lyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtótokra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza. (a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs lehe- tõségeinek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minõsí- tett lamellás zár és a MABISZ által a teljeskörû mechanikai védelem elemeként minõsített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).

6. Bevésõzár

Az ajtó lapjába besüllyesztett és csavarokkal rögzített zárszerkezet.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minõsül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el.

Nem minõsülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrab- ban függõleges irányban – elmozduló csapok, amelyek a tok- szerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe zá- ródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap de- formálódásának megakadályozása.

Z 310. sz. záradék

Megerõsített védelmû helyiségek

Azokra a helyiségekre, amelyekben az elektronikai és híradástech- nikai berendezések értéke meghaladja az 500.000 Ft-ot a betöré- ses lopás biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki, amennyiben az épület/helyiség mechanikai védelme megfelel a Z 304. sz. záradékban foglaltaknak.

Z 320. sz. záradék

Helyi elektronikai jelzõrendszer alkalmazása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amelyre az alábbi technikai feltételek teljesülnek: az elektronikai jelzõrendszernek helyi riasztást kell megvalósítania az alábbi feltételekkel. Alapvetõ követelmény a megfelelõ felületvé- delmi és a csapdaszerû térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körû térvédelem biztosítása.

Megfelelõ a felületvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

– nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme

A nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt eszközök (nyitásér- zékelõk) 1-2 cm-es elmozdulást érzékeljenek.

– üvegfelületek védelme

Az érzékelõknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelõ kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelõnek a teljes üveg- felületet védeni kell.

– Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

– Teljes körû a térvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belsõ terét és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzõrendszer központja, érzékelõi, kezelõbe- rendezései és jelzésadói a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minõsítéssel rendelkezzen.

A rendszer telepítésével és üzemeltetésével szemben támasztott követelmények:

– a rendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történõ megbontása, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont külön – úgynevezett szabotázsvonal(ak)on – jelezze;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelõ számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti;

– a rendszer rendelkezzen két egymástól független energiafor- rással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig

72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– a szükség áramforrás automatikus töltésérõl gondoskodni kell;

– egy jelzõvonalon több érzékelõ is telepíthetõ olyan módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen;

– a riasztásjelzés olyan kültéri hang- és fényjelzõ készülékekkel történjen, amely a rendszer energiaforrásai mellett saját ak- kumulátorral is rendelkezik;

– a hang- és fényjelzõ készüléket az épületen kívül úgy kell fel- szerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1- 3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követõen automatikusan kapcsoljon éles állapotba;

– a rendszer kezelése kódkapcsolóval vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kódkapcsoló, illetve blokkzár esetén a kezelõnek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre max. 30 másodperc idõ állhat rendelkezésre;

– hat számjegyes kódok esetén a kezelõ védett téren kívül is el- helyezhetõ, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók) vagy a ki- és bekapcsolások ellenõrizhetõek legyenek, legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével;

– a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetõleg a központi egy- ségben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védõcsõben kell vezetni;

– a vezetékek toldása falban lévõ védõcsõben vagy kötõdoboz- ban történhet.

Eltérõen az ÁVF VlI. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 321. sz. záradék

Távfelügyelt elektronikai jelzõrendszer alkalmazása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amely a jelzést (riasztást) állandó készenléttel ren- delkezõ rendõri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendel- kezõ, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi távfelü- gyeleti rendszer központjában is kiváltja. Távfelügyeleti rendszer jellemzõi:

– megvalósul a védett objektumokban lévõ elektronikai jelzõrend- szerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyûjtése és fel- dolgozása;

– az elektronikai jelzõrendszert, az átviteli rendszert, valamint a rendszerközpontot szervezetten és rendszeresen karban- tartják.

A biztonsági távfelügyeleti rendszer alkotórészei:

– a védett objektumban lévõ elektronikai jelzõrendszer – a Z 320. sz. záradék technikai követelményei szerint;

– átviteli rendszer;

– távfelügyeleti rendszerközpont.

A távfelügyeleti rendszer az alábbi követelményeket kell hogy kielégítse:

– az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következõ jelzések átvitelét:

– riasztásjelzések,

– összetett riasztásjelzés,

– állapot jelzések,

– helyi elektronikai jelzõközpont élesítve,

– helyi elektronikai jelzõközpont hatástalanítva,

– helyi másodlagos táplálás megszûnt;

– a helyi elektronikai jelzõrendszer rendelkezzen egyedi azono- sítási lehetõséggel;

– a riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapot jelzé- sek (riasztás prioritás);

– a vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibát- lanságáról;

– egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek ismétlésre;

– helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események: behatolás a védett objektumba,

szabotázs;

– ha az átviteli rendszer helyi átjelzõ egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzõrendszer központja számára elõírt kivitelû burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell rendelkeznie;

– a riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt): 3 perc;

– az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függõen ren- delkezzenek a Hírközlési Fõfelügyelet megfelelõ engedélyeivel;

– a rendszerközpont minden részegysége védett helyiségben kerüljön telepítésre;

– a rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzõrend- szerek 5%-ától egyidejûleg érkezõ riasztásjelzések fogadására és 10 percen belüli lekezelésére;

– a rendszerközpontban történjen meg a felügyelt elektronikai jelzõrendszerek állapotellenõrzése legalább naponta kétszer;

– a rendszerközpont vezérlõegysége – egyidejû hangjelzéssel – vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hang- jelzés a vétel nyugtázásával szûnjön meg;

– a rendszerközpont vezérlõegysége rendelkezzen olyan intéz- kedéstámogató alrendszerrel, amely – adatbázisát felhasználva

– megjeleníti a veszélyeztetett objektum szükséges adatait, dokumentálja a végrehajtást;

– a rendszerközpont vezérlõegysége idõponttal ellátva naplózza:

– a beérkezõ riasztás-, állapot- és hibajelentéseket,

– a vezérlõegység be- és kikapcsolását,

– a vezérlõ egységbe való be- és kilépéseket,

– az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést;

– a naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idõsza- konkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást;

– a rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen átkap- csolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibásodott részegy- ség funkcióit;

– a rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 322. sz. záradék

Rablótámadást jelzõ berendezés alkalmazása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amelyre Z 321. sz. Záradékban meghatározott

technikai feltételek teljesülnek. A fentieken túlmenõen a berende- zés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekbõl mûködtethetõ és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévõ – rablótámadást jelzõ esz- köz(ök) is.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 323. sz. záradék

Rablótámadást jelzõ és rögzítõ berendezés alkalmazása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltétetek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amelyre Z 321. sz. záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.

A fentieken túlmenõen a berendezés részét képezi – az ügyfélfor- galom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekbõl mûködtet- hetõ és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévõ – rablótámadást jelzõ és rögzítõ (pl. videókamera) eszköz(ök) is, amely a rögzített felvételek tárolását 72 órán át biztosítja.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 335. sz. záradék

Biztosított helyiségek õrzése nyitvatartási idõ alatt

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a pénzforgalmat bonyolító helyisége- ket – ügyféltér, értéktároló helyisége – nyitvatartási idõ alatt a szer- zõdõ (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott fegyveres õr vagy ható- sági engedéllyel mûködõ fegyveres õrzõ szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított helyiségek õrzése – õrzi.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 337. sz. záradék Biztosított telephely õrzése

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek VII. 1. pont- jának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely õrzött, azaz a kocká- zatviselés helyének helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasár- nap és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalma- zottként vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglal- koztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szervezet, vál- lalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely õrzése

– õrzi.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 350. sz. záradék

Dohányáru és égetett szeszes italok korlátozása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a dohányáruk és az égetett szeszes- italok (az alkohol tartalom magasabb mint 30 V/V%) értéke külön- külön nem haladja meg a teljes készletérték 10%-át. Vendéglátó- ipari egységekre az égetett szeszesitalok korlátozása nem vonat- kozik. A biztosító a betöréses lopás, rablás és vandalizmus károk esetén kizárja kártérítési kötelezettségét, ha a jelen záradékba fog- lalt korlátozás nem érvényesül.

Részérték biztosítás esetén a jelen záradékban szereplõ árufajták- ban bekövetkezett károkra a korlátozott mennyiség részértéke té- ríthetõ meg.

Z 360. sz. záradék

Motorkerékpárok tárolása nyitvatartási idõn kívül

Nyitvatartási idõn kívül a motorkerékpárokat saját kormányzárral le kell zárni, valamint nem lehet bennük akkumulátor és üzemanyag. Azon jármûveknek, amelyeknek nincs kormányzára, a hátsó kerekét minimum 20 mm átmérõjû acél sodronyzárral, minimum 10 mm vastagságú edzett acél lánccal, bilinccsel, vagy minimum 10 mm csap átmérõjû tárcsafék lakattal, U-lakattal kell rögzíteni. Elfogadható megoldás, ha egy sodronyzárral több motorkerékpárt rögzítenek egymáshoz. A zárszerkezeteknek kulccsal mûködtet- hetõknek kell lenniük, számkombinációs zár nem elfogadott. Amennyiben a sodronyok, láncok összezárása lakattal történik, az csak a MABISZ által a teljeskörû mechanikai védelem elemeként ajánlott (minõsített) típus lehet. A kulcsok és a motorkerékpárok hatósági okmányai a kockázatviselési helyen csak olyan szabályszerûen telepített, lezárt értéktárolóban tárolhatók amely- nek MABISZ besorolási fokozata megfelel a motorkerékpárok biz- tosítási összegének.