DOKUMENTÁCIÓ
DOKUMENTÁCIÓ
a
Budapesti Fegyház és Börtön ajánlatkérő által indított
„Vállalkozási szerződés a Budapesti Fegyház és Börtön „A” objektum „bal csillag” körletépületében zárkaösszenyitásra vonatkozó építési munkák kivitelezésére”
tárgyú közbeszerzési eljárásához
2017.
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETŐ 3
II. ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE 7
II.1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN 7
II.2. AZ AJÁNLATOK ELKÉSZÍTÉSÉRE ÉS BENYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
........................................................................................................................................................... 13
II.3. AZ AJÁNLATOK BÍRÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE 16
II.4. TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK 18
III. MŰSZAKI LEÍRÁS 22
IV. FELOLVASÓLAP ÉS NYILATKOZATMINTÁK 23
V. SZERZŐDÉSTERVEZET 24
VI. ÁRAZATLAN KÖLTSÉGVETÉS 25
I. BEVEZETŐ
Jelen Dokumentációt a Budapesti Fegyház és Börtön, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 57. § (1) bekezdésével összhangban annak érdekében bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére, hogy az ajánlatkérő által a „Vállalkozási szerződés a Budapesti Fegyház és Börtön „A” objektum
„bal csillag” körletépületében zárkaösszenyitásra vonatkozó építési munkák kivitelezésére” tárgyú, a Kbt. Harmadik részének szabályai szerint, nemzeti eljárási rendben folytatott, a Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárásban elősegítse és támogassa az ajánlattevőket az ajánlattételi felhívásban és a jelen Dokumentációban meghatározott követelményeknek mindenben megfelelő ajánlat összeállításában és benyújtásában.
Az ajánlatkérő és az ajánlattevők közös érdeke és célja, hogy a teljesítésre alkalmas ajánlattevők ajánlata érvényesnek minősüljön, ehhez azonban az ajánlattételi felhívásban, a jelen Dokumentációban, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek maradéktalanul eleget tevő ajánlat benyújtására van szükség az ajánlattevők részéről.
Az ajánlatkérő javasolja ezért, hogy az ajánlattevők az ajánlattételi felhívást, illetve a jelen Dokumentációt figyelmesen tanulmányozzák, és írásbeli ajánlatukat szigorúan az ajánlattételi felhívásban, valamint a jelen Dokumentációban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készítsék el és nyújtsák be, bizonytalanság esetén pedig éljenek a Kbt.-ben meghatározott kiegészítő tájékoztatás kérés lehetőségével a Kbt. 56. § és
114. § (6) bekezdés és a jelen Dokumentációban foglalt iránymutatás szerint.
Az ajánlatkérő a fentiekkel összefüggésben az ajánlattevők figyelmébe ajánlja különösen a Kbt. alábbi rendelkezéseit:
1. A Kbt. alkalmazásában gazdasági szereplő bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. [Kbt. 3. § 10. pont]
2. A Kbt. alkalmazásában ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. [Kbt. 3. § 1. pont]
3. A Kbt. alkalmazásában alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót. [Kbt. 3. § 2. pont]
4. Az ajánlatkérő és az ajánlattevők között minden nyilatkozattétel – ha a Kbt-ből más nem következik – írásban történik. Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát a Kbt. nem kíván meg – teljesíthetőek:
a) postai vagy közvetlen kézbesítés útján;
b) faxon;
c) elektronikus úton. [Kbt. 41. § (1) bekezdés]
Nyilatkozat elektronikus úton legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály1 szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában nyújtható be. Postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. [Kbt. 41. § (4)-(5) bekezdés]
5. Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. [Kbt. 66. § (1) bekezdés]
6. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. [Kbt. 66. § (2) bekezdés]
7. Az ajánlatban az ajánlattevőnek az egyéb előírt dokumentumok benyújtása mellett nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. [Kbt. 66. § (4) bekezdés]
8. Az ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti a Kbt. 66. § (5) bekezdés szerinti információkat. [Kbt. 68. § (4) bekezdés]
9. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén közös ajánlattevő), alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjaiban meghatározott kizáró okok bármelyike fennáll.
10. Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –
1 A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet.
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,
b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [Kbt. 65. § (7) bekezdés]. [Kbt. 36. § (1) bekezdés]
11. Az ajánlatban meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,
b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat. [Kbt. 66. § (6) bekezdés]
12. Az ajánlat érvénytelen, ha
a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;
c) ha az ajánlattevő alvállalkozója a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
f) az ajánlattevő
fa) valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.
Az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [Kbt. 72. §].
Az e) pont alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján - tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.
Az e) pont alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta;
b) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;
c) az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.
Az ajánlatkérő hangsúlyozza, hogy a jelen Dokumentáció kiadásával nem célja az ajánlattételi felhívásban, a Kbt.-ben, valamint az egyéb, vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések megismétlése. Erre tekintettel a jelen Dokumentáció kizárólag az ajánlattételi felhívással, a Kbt.-vel és a vonatkozó jogszabályokkal együttesen, azokkal összhangban értelmezendő.
II. ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE
II.1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN
II.1.1. Az ajánlatkérő neve, elérhetőségei
Lásd Ajánlattételi felhívás 1) pont.
II.1.2. Az eljárásban az ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezet neve, elérhetősége
Lásd Ajánlattételi felhívás 1) pont.
Az ajánlatkérő követelményként írja elő, hogy az ajánlattevők csak írásban [Kbt. 3. § 13. pont, 41. §], a Dokumentáció jelen pontjában meghatározott, az ajánlatkérő képviseletével megbízott szervezetnek címezve tegyenek fel kérdéseket, illetve ilyen módon közöljék az eljárással kapcsolatos észrevételeiket. Minden más módon érkező megkeresésre az ajánlatkérő a válaszadást megtagadhatja.
Az ajánlattevők valamennyi, az eljárás során az ajánlatkérőnek benyújtásra vagy megküldésére kerülő okmányon, levélen, faxon, e-mailen tüntessék fel az eljárás tárgyának megnevezését.
II.1.3. A közbeszerzés tárgya és mennyisége
Lásd Ajánlattételi felhívás 4) pont.
II.1.4. Az eljárás típusa
Lásd Ajánlattételi felhívás 2) pont.
II.1.5. A közbeszerzési eljárás nyelve
Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljárás nyelve a Kbt. 2. § (6) bekezdése alapján a magyar nyelv. Ennek megfelelően az ajánlatot magyar nyelven kell elkészíteni, és az eljárás során mindennemű levelezés, illetve kapcsolattartás csak ezen a nyelven történik.
Az ajánlatkérő fentiekből következően kizárólag a magyar nyelvű, vagy magyar nyelvre lefordított iratokat veszi figyelembe az ajánlatok elbírálása és értékelése során, így a jelen közbeszerzési eljárásban joghatás kiváltására csak a magyar nyelvű nyilatkozatok, okiratok alkalmasak. Ebből következően, ha bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt az ajánlattevő a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI.26.) MT rendelet szerinti hiteles magyar nyelvű fordításban, vagy az ajánlattevő általi felelős fordításban is köteles becsatolni. A fordítás tartalmának helyességéért minden esetben az ajánlattevő a felelős. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven készült és megfelelő fordítással el nem látott
dokumentumokban foglaltakat az ajánlatok elbírálása és értékelése során nem veszi figyelembe.
II.1.6. A teljesítés helye és a szerződés időtartama
Lásd Ajánlattételi felhívás 7) és 6) pontok.
II.1.7. A beszerzés anyagi fedezete
A beszerzés fedezete Ajánlatkérő költségvetésében költségvetési támogatásként rendelkezésre áll.
II.1.8. Nyilvánosság a közbeszerzési eljárásban
Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját vagy fenntartója honlapján – közzétenni:
a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul;
b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;
c) a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;
d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;
e) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;
f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül;
g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig.
Üzleti titokról szóló rendelkezés a Kbt. szerint:
44. § (1) A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot
(ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen
a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,
b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,
c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott
ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,
cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,
d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,
e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.
(3) A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
(4) Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.
Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az Állami Számvevőszék – ellenőrzési feladataival összefüggésben – ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő
szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél.
II.1.9. Az ajánlattételi felhívás
Az ajánlattételi felhívás az Ajánlattételi felhívás 21) pontja szerinti napon került megküldésre az ajánlattételre felkért gazdasági szereplőknek.
Az ajánlatkérő ismételten felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a jelen Dokumentáció mellett az ajánlattételi felhívás és a Kbt. ismerete is szükséges a megfelelő, érvényes ajánlattételhez.
II.1.10. A Dokumentáció
Az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében készíti és bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére a jelen Dokumentációt. Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Dokumentáció átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Az ajánlatkérő a Dokumentációt elektronikusan, térítésmentesen bocsátja az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére.
Az ajánlattevők felelőssége, hogy ajánlatuk benyújtásáig megbizonyosodjanak arról, hogy az ajánlat benyújtásához szükséges minden információ a rendelkezésükre áll, és ajánlatuk elfogadása esetén képesek a szerződés teljesítésére az abban meghatározott feltételek mellett. Az ajánlattevők felelőssége továbbá, hogy ellenőrizzék a Dokumentáció teljes átvételét, ugyanis az ajánlatkérő semmilyen kifogást nem fogad el, melynek az indoka, hogy az ajánlattevő elmulasztotta a jelen Dokumentáció, vagy annak valamely részének átvételét, megismerését. Az ajánlattevő ajánlatának beadásával egyben elismeri, hogy minden – a megvalósításhoz szükséges – információ rendelkezésére állt, a jelen Dokumentációt szakmai hozzáértése alapján megvizsgálta és a benne megfogalmazott feladatokat megvalósításra alkalmasnak találta.
Az ajánlatkérő a jelen Dokumentáció másolásához nem járul hozzá, kivéve, ha az az ajánlat elkészítéséhez szükséges az ajánlattevő részéről. Az alvállalkozók számára a rájuk vonatkozó mértékben készíthető kivonat. Az ajánlatkérő nem járul hozzá, hogy a jelen Dokumentációt akár részeiben, akár egészében az ajánlat elkészítésén túl bármilyen más célra felhasználják. A jelen Dokumentáció másra nem ruházható át.
II.1.11. Kiegészítő tájékoztatás kérése
A Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevők a megfelelő ajánlattétel érdekében az ajánlattételi felhívásban, illetve a jelen Dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhetnek az ajánlatkérőtől.
A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó igény esetén az ajánlattevő kérdéseit kizárólag írásban, a jelen Dokumentáció II.1.2. pontjában megjelölt, az ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezethez, illetve személyhez címzett levélben, e-mailben vagy fax útján teheti fel. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt olyan időpontban adja meg, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig a kiegészítő tájékoztatásban foglaltak alapján az ajánlat megfelelően elkészíthető legyen.
Az ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdései határidőben megérkezzenek az ajánlatkérőhöz. Az ajánlattevőnek az írásbeli kérdésen fel kell tüntetni az eljárás tárgyát, valamint a levelezési címét és azt a telefax számot, illetve e-mail címet, amelyre a választ kéri. Az ajánlattevő felelőssége továbbá, hogy olyan levelezési címet, telefax-számot, illetve e-mail címet adjon meg, amely a megküldendő dokumentumok fogadására 24 órában alkalmas. Ugyancsak az ajánlattevő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az arra jogosulthoz kerüljön.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja, ha a kiegészítő tájékoztatást legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 2. napon kérték, az ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást határidőben megadni. A határidő meghosszabbításáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti valamennyi ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőt. Azokat a gazdasági szereplőket, akik a határidő meghosszabbításakor még nem vették át a dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg, írásban tájékoztatja az ajánlatkérő erről a körülményről.
Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az ajánlattételi határidőt megelőző 2. napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia, de megadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges. Az ajánlatkérő – ha a válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre – élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével a Kbt. 52. § (4) bekezdése szerint.
Az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásban közli, hogy a Dokumentáció valamely eleme semmis, ha
a) a Dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy
b) a Dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlattételi felhívástól, vagy a Kbt-től.
A Dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.
II.1.12. A felek közötti kommunikáció és kapcsolattartás
A jelen közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az általa megküldeni kívánt dokumentumokat elsősorban elektronikus úton küldi meg az ajánlattevőknek.
II.1.13. A Kbt. 73. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatás
Az ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.
Azon szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat, ajánlatkérő az alábbiak szerint adja meg:
Név: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2.
Telefonszám: x00-0-000-0000
Telefaxszám: x00-0-000-0000
Internetcím: xxxx://xxx.xxx.xx/
Név: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelet
Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. fsz. 6.
Telefonszám: x00-0-000-0000
Telefaxszám: x00-0-000-0000
Internetcím: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/
Név: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)
Cím: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.
Telefonszám: x00-0-000-0000
Telefaxszám: x00-0-000-0000
Név: Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ
Cím: 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11.
Telefonszám: +36-1- 477-5700
Telefaxszám: +36-1- 477-5800
A tájékoztatást az illetékes szervek ingyenesen teszik elérhetővé.
II.1.14. Projekttársaság
Lásd Ajánlattételi felhívás 19) pont 24. alpont.
II.2. AZ AJÁNLATOK ELKÉSZÍTÉSÉRE ÉS BENYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
II.2.1. Az ajánlatok elkészítése és költségei
Az ajánlatok elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos mindennemű költséget az ajánlattevőknek kell viselnie. Az ajánlattevők a jelen Dokumentációban kifejezetten megadott jogcímen kívül egyéb, különösen anyagi igényt nem érvényesíthetnek az ajánlatkérővel, illetve az ajánlatkérő nevében eljáró szervezettel szemben. A közbeszerzési eljárás eredményes, vagy eredménytelen befejezésétől függetlenül az ajánlatkérővel, illetve az ajánlatkérő nevében eljáró szervezettel szemben e költségekkel kapcsolatban semmilyen követelésnek nincs helye.
Az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatot – figyelemmel a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott megőrzési kötelezettségére – nem tudja visszaszolgáltatni sem egészében, sem részeiben az ajánlattevők részére.
II.2.2. A kizáró okok igazolása
Lásd Ajánlattételi felhívás 11) pont.
II.2.3. AZ ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK, AZ ALKALMASSÁG MEGÍTÉLÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK ÉS A MEGKÖVETELT IGAZOLÁSI MÓDOK:
Lásd Ajánlattételi felhívás 12) pont.
II.2.4. Közös ajánlattétel
Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.
Közös ajánlattétel esetén az ajánlatnak tartalmaznia kell valamennyi közös ajánlattevő által aláírt együttműködési (konzorciális) megállapodást.
Az együttműködési (konzorciális) megállapodás tartalmi követelményeit az ajánlattételi felhívás 19.5. pontja tartalmazza.
A közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71.
§], a felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek vagy közös részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a nevükben eljárni jogosult képviselőnek küldi meg.
II.2.7. Ajánlati biztosíték
Lásd Ajánlattételi felhívás 18) pont.
II.2.8. Egyéb biztosítékok
A szerződést megerősítő biztosítékok:
Lásd Ajánlattételi felhívás 18) pont.
További információ e dokumentáció mellékletét képező szerződéstervezetben található.
II.2.9. Az ajánlat szerkezete
Az ajánlatkérő a nyilatkozatok mintáját a jelen Dokumentáció IV. FELOLVASÓLAP ÉS NYILATKOZAT MINTÁK című fejezetében bocsátja rendelkezésre. Az ajánlatkérő az igazolásokat eredetiben, hiteles másolatban és egyszerű másolatban is elfogadja, azonban a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti ajánlattételi nyilatkozatot eredeti aláírt példányban kell csatolni.
II.2.10. Az ajánlat formai követelményei és csomagolása
Az ajánlatot cégszerűen aláírva, egy (1) példányban, papír alapon kell elkészíteni és benyújtani.
Az ajánlattevőnek a teljes ajánlatot 1 példányban (másolati példány) elektronikusan (jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf. formátumban) is csatolni kell CD-n vagy más elektronikus adathordozón az ajánlathoz, továbbá az ajánlat elektronikus adathordozón lévő példányának tartalmaznia kell az árazott költségvetést .xls formátumban is. Az elektronikusan benyújtott ajánlatnak teljes egészében meg kell egyeznie a papír alapon
benyújtott eredeti ajánlattal. Az ajánlattevőnek cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell benyújtani az ajánlatban arról, hogy az elektronikusan benyújtott ajánlat teljes egészében megegyezik a papír alapon benyújtott eredeti ajánlattal. Amennyiben eltérés mutatkozik az ajánlat papír alapú eredeti példánya és az elektronikus példánya között, úgy Ajánlatkérő a papír alapú eredeti példányt tekinti irányadónak.
Az ajánlat részét képező nyilatkozatokat a jelen Dokumentáció IV. FELOLVASÓLAP ÉS NYILATKOZAT MINTÁK című fejezetében megadott minták szerinti tartalommal, kitörölhetetlen tintával, kézzel, írógéppel vagy nyomtatóval, olvasható módon pontosan kell kitölteni.
Az ajánlatot tartalomjegyzékkel ellátva, gépelve, nyomtatva, vagy olvasható kézírással kitöltve, lapozhatóan, zsinórral összefűzve kell benyújtani. A zsinór összekötésénél keletkező csomót matricával az ajánlat első, vagy hátsó lapjához kell rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni és az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni úgy, hogy a bélyegző, illetve az aláírás legalább egy része a matricán legyen. Az ajánlatot folyamatos oldalszámozással kell ellátni, amely eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő az információt tartalmazó oldalakat oldalszámozni folyamatosan, az üres oldalakat nem kell oldalszámozni, de lehet. Ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a „/A” „/B” oldalszám) is elfogadja, ha a tartalomjegyzékben az iratok helye egyértelműen beazonosítható. A címlapot és a hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet oldalszámozni.
Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak.
Az ajánlatban felolvasólapot kell elhelyezni, ami tartalmazza a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti összes adatot.
Az ajánlatban lévő, minden – az ajánlattevő, az alvállalkozó által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdasági szereplőnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.
Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
Az ajánlatokat 1 eredeti, papír alapú példányban kell elkészíteni és zárt borítékban/csomagban kell benyújtani. Az ajánlatokat tartalmazó borítékon/csomagon az alábbi szöveget kell szerepeltetni: „Ajánlat - „Vállalkozási szerződés a Budapesti Fegyház és Börtön „A” objektum „bal csillag” körletépületében zárkaösszenyitásra vonatkozó építési munkák kivitelezésére” - Ajánlattételi határidő lejárta előtt felbontani tilos!” A
csomagolásnak biztosítani kell, hogy az ajánlat egyes példányai együtt maradjanak, valamint, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy a csomag lezárását követően abból semmit ki nem vettek és/vagy abba semmit be nem tettek.
II.2.11. Az ajánlat benyújtásának határideje és címe
Lásd Ajánlattételi felhívás 13)-14) pontok.
II.2.12. Az ajánlat módosítása, illetve visszavonása
Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 55. § (7) bekezdésének megfelelően az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig – a cégjegyzésre (nyilatkozattételre) jogosult személy által cégszerűen aláírt írásos nyilatkozattal – módosíthatja. A módosítás esetében ismételten egységes szerkezetű, az ajánlattételi felhívás és a jelen Dokumentáció minden feltételét és követelményét kielégítő ajánlatot kell az ajánlattételi határidőig benyújtani.
Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 55. § (7) bekezdésének megfelelően az ajánlattételi határidő lejártáig – a cégjegyzésre (nyilatkozattételre) jogosult személy által cégszerűen aláírt írásos nyilatkozattal – vonhatja vissza.
II.2.13. Az ajánlatok bontása
Lásd Ajánlattételi felhívás 16) pont.
Az ajánlatok bontását megelőzően ajánlatkérő a Kbt. 68. § (4) bekezdésére tekintettel ismerteti a közbeszerzés – Kbt. 16. § bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.
A bontási eljárás során az írásbeli ajánlatban található felolvasólap alapján ismertetésre kerül az ajánlattevő (közös ajánlattevők) neve, címe és az ajánlattevő (közös ajánlattevők) által kért ellenszolgáltatásra vonatkozó megajánlás, valamint azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
Ha az ajánlatok bontásán egy – ott jelen lévő, Kbt. 68. § (3) bekezdése szerinti – személy kéri, az adott ajánlat ismertetését követően azonnal betekinthet az ajánlat felolvasólapjába.
II.3. AZ AJÁNLATOK BÍRÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE
Ajánlatkérő a bírálatot két szakaszban végzi a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerint. Az Ajánlatkérő az eljárás során a Kbt. 71. § alapján az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét.
II.3.1. Az ajánlat hiányosságainak pótlása
Az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. §-ában foglaltakkal összhangban és körben biztosítja.
II.3.2. Az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítások
Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-ában foglaltak szerint írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatban található nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.
Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását a Kbt. 71. § (11) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket, vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról az ajánlatkérő az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatja.
II.3.3. Az ajánlatok értékelése
Lásd Ajánlattételi felhívás 10) pont.
Ajánlattételi felhívás 10) pont 1. alpont szerinti fordított arányosítás módszere:
P=Alegjobb/Avizsgált*(Pmax-Pmin)+Pmin ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgálat: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Ajánlattételi felhívás 10) pont 2. alpont szerinti egyenes arányosítás módszere:
Azok az ajánlatok, melyek a tárgyi értékelési szempont tekintetében a legkedvezőtlenebb (0 hónap) értéket tartalmazzák, az értékelés során adható pontszám alsó határával megegyező pontszámot (0 pont), a legkedvezőbb szintet elérő (24 hónap) vagy annál kedvezőbb értéket tartalmazó ajánlatok pedig egyaránt az értékelés során adható pontszám felső határával megegyező pontszámot kapnak (10 pont). Az Ajánlatkérő által meghatározott két szélső (legkedvezőtlenebb és legkedvezőbb) érték közé eső megajánlás a két szélső értéktől való távolságok arányának megfelelően kerül pontozásra. A két szélső érték közti megajánlások esetén Ajánlatkérő a következő képletet alkalmazza: Pvizsgált = (Avizsgált – Alegkedvezőtlenebb)/(Alegkedvezőbb – Alegkedvezőtlenebb) x (Pmax – Pmin) + Pmin. A képletben alkalmazott Alegkedvezőbb minden esetben az Ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték. A fenti számítások módszereit a Közbeszerzési Hatóság útmutatója tartalmazza a Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. számában. A legalacsonyabb adható pontszám 0 pont, a legmagasabb pontszám 10 pont.
Ajánlattételi felhívás 10) pont 3. alpont esetén Ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában (Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. száma) írtak szerinti pontozás módszerét alkalmazza (Pontozás esetén az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján kialakított értékelési skála alapján, az egyes ajánlati elemekhez közvetlenül rendeli hozzá az előre meghatározott alsó vagy felső pontértékek közötti megfelelő pontszámot.).
II.3.5. Az írásbeli összegezés megküldése
Az ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásban eredményhirdetést nem tart, ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek a Kbt. 79. §-a szerinti megküldésével hozza az ajánlattevők tudomására.
II.3.6. A szerződéskötés időpontja
Az ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevőre irányadó, Kbt. 131. § (5) bekezdés szerinti meghosszabbított ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni a nyertes ajánlattevővel. A szerződéskötés időpontja a Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az írásbeli összegezés megküldésének napját követő 6. nap, kivéve a Kbt. 131. § (8) bekezdés f) pontjában meghatározott eseteket. A felek a szerződés aláírásnak időpontját az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően rövid úton egyeztetik a fentiekben írt feltételek figyelembe vételével.
II.4. TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK
II.4.1. Ajánlati kötöttség
Lásd Ajánlattételi felhívás 17) pont.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. [Kbt. 70. §]
Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan (60) napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát ajánlatkérő figyelmen kívül hagyja.
Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban második helyezett ajánlattevőt is hirdet – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további hatvan (60) nappal meghosszabbodik. [Kbt. 131. § (5) bekezdés]
II.4.2. Az ellenszolgáltatás teljesítésének szabályai
Lásd Ajánlattételi felhívás 8) pont.
II.4.3. A kifizetésre vonatkozó sajátos szabályok [Art. 36 /A. §]
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. §-a értelmében a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a Kbt. szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi, nemlegesnek minősülő adóigazolást, vagy
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó.
A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a kifizetést teljesítő a szerződésben írásban tájékoztatja az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés e § hatálya alá esik.
A kifizetést teljesítő a köztartozást mutató adóigazolás átadása, bemutatása vagy megküldése után a köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Amennyiben az igazolás köztartozást mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha az e § alkalmazására vonatkozó tájékoztatást, mint alvállalkozó nem kapta meg, valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.
Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolásban állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.
Amennyiben a fentiek szerinti kifizetés kapcsolt vállalkozások között történik, a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon kapcsolt vállalkozás állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették.
Az Art. szóban forgó rendelkezéseit a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.
Az adóigazolás annak harminc (30) napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több kifizetést teljesítőnél is felhasználható.
Amennyiben az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló követelését faktorálja (engedményezi), a kifizetést teljesítő abban az esetben fizethet a faktornak
(engedményesnek), ha a kifizetés előtt a faktor (engedményes) vagy az alvállalkozó rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó adóigazolást, vagy az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége és visszatartási kötelezettsége fennáll.
III. MŰSZAKI LEÍRÁS (külön mellékelve)
IV. FELOLVASÓLAP ÉS NYILATKOZAT MINTÁK (külön mellékelve szerkeszthető formában)
Az ajánlatkérő a jelen Dokumentációban irat-, és nyilatkozatmintákat bocsát az ajánlattevők rendelkezésére az érvényes ajánlattétel megkönnyítése érdekében. Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy főszabályként nem kötelező a jelen Dokumentációban meghatározott irat-, és nyilatkozatminták alkalmazása, az csupán ajánlott az ajánlattevőknek. Ahol az ajánlatkérő az irat-, vagy nyilatkozatminta alkalmazását kötelezővé teszi, ott ezt külön előírásként egyértelműen feltünteti. Amennyiben az ajánlattevő az irat-, vagy nyilatkozatminta mellőzésével kívánja ajánlatát megtenni, az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő különösen ügyeljen az egyes dokumentumok tartalmi és formai teljességére, illetve megfelelőségére.
V. SZERZŐDÉSTERVEZET (külön mellékelve)
VI. ÁRAZATLAN KÖLTSÉGVETÉS (külön mellékelve)