A kollektív szerződéses lefedettség csökkenése Magyarországon

A kollektív szerződés tartalma

Xxxxx Xxxxx (xxxxx.xxxxx@xxx.xxx.xx)

PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék

A kollektív szerződéses lefedettség csökkenése Magyarországon

PPKE-FES, Budapest, 2024. február 29.

Xxxxxxxxx

• Xxxxxxxxx – Kártyás: A kollektív szerződéses lefedettség növelésének….(2023, 21. o.)

„Álláspontunk szerint fontos szabályozási cél a kollektív

szerződések és a hatályuk alá tartozó munkavállalók számának, arányának növelése.”

• Az „álláspont” a hazai munkajogász közönség körében általános, illetve lényegében kizárólagos,

ellenkező „álláspont” ez idő szerint nincs (nem ismert).

• Az „álláspont” indoka, háttere:

- hazai tapasztalati alapja nincs, történetileg és rendszerváltást követő időszakban

sem (a KSZ-es szabályozás sikeressége nem támasztható alá),

- külföldi tapasztalatok, tudományos/elméleti megállapítások, újabban az EU szociálpolitikai jogalkotása (pl. minimálbér), hipotézisek, nemzetközi jogi/politikai elvárások…..

- a KSZ, mint exkluzív jószág(?) (Leydecker).

• A „jogpolitikai” (politikai) megközelítés:

- a nyolcvanas évek végén(!) szemléleti áttörés a KSZ tételes jogi szabályozásában – szabadulni a „szocialista” KSZ-től,

- 1992. évi Mt. Általános indokolása: a „munkaerőpiac”, a helyi és ún. középszintű megállapodások határozott preferálása, a tételes jogi szabályozás

„minimálstandard” jellege,

- Mt. Általános indokolása (2. és 10-13. pont): a korábbi jogalkotói törekvések korlátozott sikere, ismétel célkitűzés a KSZ-es szabályozás szerepének

növelése, új módszerekkel,

- következtetés: a KSZ-es megállapodások súlyának növelése három évtizede kifejezett(!) jogalkotási cél (egyes ágazatokban az

utóbbi években ellenkező tendencia – „a KSZ kiszorítása a közszférából”),

- Alaptörvény (azonosan az EU Alapjogi Chartával). (AB értelmezése hiányzik.)

• A jogpolitikai célkitűzés megvalósulása….

- (feltehetően) erősen korlátozottan,

- adatoltsága lényegében hiányzik (2/2004. /I. 15./ FMM rendelet), állam és felek részéről egyaránt,

- a felekre vonatkozó adatoltság is kétséges (ld. Xxxxx),

- „bérmegállapodások” („tarifaszerződések”) (feltehető) hiánya,

- a KSZ-ek tartalmára vonatkozó ismeretek hiánya,

- (feltehetően) viszonylag csekély lefedettség – KKEU-ban

egyébként általánosan jellemző,

- a lefedettség változásának alakulása sem adatolt,

- a KSZ a szakirodalomban nem/alig látható.

A kollektív szerződéses tartalom az Mt-ben

• Mt. 277. § (1) bekezdés: az ún. normatív (Mt. 13. §) és kötelmi tartalom. (Utóbbi szabályozásának indokoltsága? A „kapcsolatos” problémája.)

• Nemzetközi összevetésben: a hazai (tartalmi) szabályozási felhatalmazás

megfelel az európai szokásoknak (vitás: a munkavállalói részvétel szabályozása, Mt. 277. § /3/ bekezdés: kógens üzemi alkotmányjogi szabályozás, és az ún. közös intézmények problémája).

• A KSZ szabályozási szintjei (személyi hatálya): munkáltatói szint – ágazati/alágazati KSZ (gyakorlatilag) nincs, kiterjesztés (1992 óta gyakorlatilag) nincs – az ún. kartellfunkció hiányzik. („Szakszervezet a munkahelyen.”?)

• Az általános „tarifadiszpozitivitás”: az Mt. reakciója a korábbi jogalkotási

elképzelés sikertelenségére – a „tarifális autonómia” szélesítése, a munkáltatói

érdekeltség növelése – eredménye?

• Kivételes (de széles körű) szabályok: kógencia, „klaudikáló diszpozitivitás”.

• A lefedettség lehetséges növeléséhez: az Mt-től való eltérés, vagy az egyáltaláni szabályozás lehetősége csak KSZ-ben, esetleg ágazati KSZ-ben (most pl. a

rendkívüli munkaidő mértéke, munkaidő-beosztás, kárfelelősség), a munkáltatói egyoldalú szabályozás lehetőségének kizárásával/korlátozásával – a munkáltatói érdekeltség növelésével. Esetleg munkáltatói nagyság szerint differenciáltan. (Gyulavári – Kártyás, 30. o.)

• A KSZ-es tartalom különös problémái:

- kollektív szerződés a köztulajdonban álló munkáltatónál,

- a normatív hatályú üzemi megállapodás,

- a sztrájkjog korlátozása (az elégséges szolgáltatás),

- a „bérmegállapodás” (a tarifaszerződés),

- a KSZ-es tartalom ütközése a munkáltató személyében bekövetkező változás esetében.