K&H szakmai felelősségbiztosítás

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H szakmai felelősségbiztosítást, amely a Biztosí- tott által szakmai tevékenysége során okozott károk bekövetkeztekor nyújt segítséget.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársa- ság

Székhelyének állama: Magyarország Székhelye: 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fa- sor 9.

Levelezési cím: Budapest 1851 Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési

cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (06

1) 000 0000, fax: (00 0) 000 0000).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország egész területén mű- ködő biztosításközvetítői hálózat segítségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata sze- mélyes. Önnek elég biztosítási igényével felke- resni a közelében működő K&H Biztosító bizto- sításközvetítőit. Honlapunkon (xx.xx) lehetősé- gében áll a székhelyéhez, telephelyéhez legkö- zelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről és az 2013. évi V. törvény a Polgári Törvény- könyvről (továbbiakban Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a bizto- sítási szerződésre?

E-20600-02

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. törvény a személyi xxxxxx- xxxxxxxxx és az 1996. évi LXXXI. törvény a tár- sasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

mire nem terjed ki a K&H szakmai felelős- ségbiztosítás?

Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H szak- mai felelősségbiztosítás szerződési feltét- eleit, amely részletesen felsorolja azokat az eseményeket (kizárásokat és korlátozáso- kat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyeket a Biztosított maga szen- ved el, továbbá azokra, amelyeket a Biztosí- tott közeli hozzátartozójának, valamint alkal- mazottjának, megbízottjának, képviselőjé- nek, vagy a szervezet tulajdonosainak oko- zott.

A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki többek között

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján térülő károkra,

- az elmaradt vagyoni előnyre, kivéve ter- mészetes személy károsult esetén a munkaviszonyából eredő jövedelem ki- esést, illetve baleseti járadékot vagy tar- tást pótló járadékot,

- a jogszabályban meghatározott felelős- ségnél szigorúbb helytállási kötelezett- ségre,

- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés alapján a Biztosító koc- kázatviselése legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő nap 0 órájakor kezdődhet meg. Ettől eltérő időpontban a felek megállapodhat- nak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H szakmai felelősségbiztosítási szerződés határozatlan és határozott időtartamra is meg- köthető.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a bizto- sítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló min- den évben a kockázatviselés kezdete hónapjá- nak első napja. A határozott tartamú szerződés első és utolsó napját a szerződés tartalmazza.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos beszedési megbí- zással, banki átutalással, vagy készpénz átuta- lási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves vagy negyedéves. A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés évfordulójakor, a következő biztosí- tási időszaktól kezdődően módosítható. Az

ajánlat aláírásával a felek az első díj tekinteté- ben a díjesedékességi értesítőben foglalt díj- esedékességi határidőig halasztásban állapod- nak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerző- dés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmú- lással, közös megegyezéssel, határozott idő le- jártával, díjnemfizetés miatt, vagy érvfordulóra történő felmondással. Határozatlan időtartamú szerződés a biztosítási időszak végére bármi- kor felmondható, de a felmondásnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell ér- keznie a Biztosítóhoz.

Határozott időtartamú szerződés esetén a felek a tartam lejárta előtt a szerződést nem mond- hatják fel.

milyen adatok megváltozását kell bejelen- teni?

A Biztosított a szerződés szempontjából min- den lényeges körülményt köteles írásban kö- zölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül. Ez vonatkozik a változásjelen- tésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerző- déskötés során közölt) változás történik, érte- sítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások elvégzését.

milyen védelemben részesülnek rendelke- zésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azo- kat csak akkor lehet kiadni harmadik személy- nek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn – egyes esetekben meghatározott feltéte- lek teljesülése esetén – az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljá- rás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szak- értő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügy- ben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság ál- tal kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben el- járó önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügy- ben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egész- ségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, vi- szontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok

biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűn- üldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megala- pozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljá- ból a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot biztosításközvetítőjével. A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is. a xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ cí- men, ahol biztosítási kötvényszámának meg- adásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét. A káreseményt bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,

- a xxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi te- lefonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt a bekövetkezéstől, il- letve a tudomására jutástól számított legkésőbb 30 napon belül be kell jelentenie a Biztosító felé.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a Biztosí- tott vagy a vele közös háztartásban élő hoz- zátartozó, vagy a Biztosított – vezető mun- kakört vagy a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltő – al- kalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan okozta, il- letve a súlyos gondatlanság egyes, a szer- ződési feltételekben felsorolt eseteiben.

Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosí- tottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasz-

tott kártérítési igényt valamely későbbi időszak- ban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár be- következésének időpontjában fennálló kárese- ményenkénti, de maximum a még ki nem merí- tett biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.

Az elévülési idő a kár bekövetkezésének idő- pontjában kezdődik.

Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben az elévülésre vonatkozó részeket különös figye- lemmel olvassa el!

Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításá- nak alapjául közölt adat (pl.: választott biztosí- tási összeg) értéke eltér a tényleges értéktől, a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

A Biztosított a kártérítési összegből önrészese- dés címén a szerződésben meghatározott nagyságú részért maga köteles helytállni.

Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a ke- resetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a sérelemdíjat téríti meg. A Biztosító megtéríti továbbá:

- a károsult ténylegesen felmerülő dologi ká- rát,

- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány vagy a sérelemdíj mértéké- nek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

- kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,

- a szerződési feltételekben meghatározott bí- rósági vagy peren kívüli eljárási költségeket. Vagyoni kár esetén a kártérítés során levo- násra kerül a maradványérték

- tisztán pénzügyi veszteséget.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült pana- szát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1)

328 9000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Bu- dapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági te- vékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina

krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi el- járást kezdeményezhet. A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénz- ügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó ál- láspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénz- ügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisz- tina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: (+36 80) 203 776, e-

mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezde- ményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társa- ság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bíró- sági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv:

Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisz- tina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, Pf. 777, telefon: (x00 0) 000 0000, fax: (+36 1) 489

9102).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Bizto- sító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, xxxxxxx: (x00 0) 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irány- adók.

Felhívjuk figyelmét, hogy a xx.xx oldalon to- vábbi hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, foga- lom meghatározásokat olvashat.

központi iroda

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

telefon: (+36 1/20/30/70) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

látogassa meg honlapunkat: xx.xx

a K&H Biztosító Zrt.

K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei

Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartalmazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Bizto- sító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) szakmai felelősségbiztosítás feltételei alapján létrejött szerződésre.

A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételéhez a szerződő által választott és a biztosítási szerző- désben, illetve az annak részét képező biztosítási ajánlatban megjelölt egyes különös feltételek kapcsolódnak, amelyek együttesen alkotják a szakmai felelősségbiztosítási feltételeket.

A különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben jelen általános szerződési feltételek irányadók. A különös feltételek jelen általános szerződési feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek irányadók. A felek az általános és különös szerződési feltételektől írásban eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek írás- beli megállapodása (fedezetet igazoló dokumentum) az irányadó.

A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy az általános és különös feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyeket a tevé- kenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okozott, és amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei

1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő

1.1.1. A Biztosító a K&H Biztosító Zrt.

1.1.2. A Biztosított a szerződési ajánlatban és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint feltüntetett fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amelynek a szerződésben meghatározott, jogsze- rűen végzett tevékenységének folytatása során jelen feltételek és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségét a Biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

1.1.3. A jelen feltételek szerint Szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési köte- lezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.

1.1.4. A Szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szak- mája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

1.1.5. Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belé- péséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko- zattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.

1.1.6. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre for- dított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.1.7. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a jognyi- latkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fe- dezetet igazoló dokumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendsze- resített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A kockázatelbírálási idő az ajánlat Biztosítóhoz történő beér- kezésétől számított 15 napon belüli időszak.

1.2.3. Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amely napon a Biztosító képviselője az ajánlatot átve- szi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az írásban beérkezik.

1.2.4. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.5. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga- zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadását követően számított 15 napon belül visszautasítja.

1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya

1.3.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott idő- pontban kezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsá- tott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be, amennyiben a Biztosító ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés kö- rülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat alá- írását követő nap 0 órája.

1.3.2. A Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra nyújt fedezetet.

1.3.3. Károkozás napja: az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás ese- tén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.

1.3.4. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés valamely írásos dokumentumon alapul, a kár oko- zásának napja az a nap, amikor ezen írásos dokumentumot a Biztosított a megrendelőnek átadja, vagy a hatóság- nak benyújtja. Amennyiben a károkozás nyilatkozattal, vagy szóbeli kijelentéssel valósul meg a károkozás napja a nyilatkozattétel napja.

1.3.5. A kár bekövetkezésének időpontja: az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egész- ségkárosodás megállapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.

1.3.6. A kár bejelentésének napja: az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.

1.3.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerződő több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést a K&H Biztosítónál, hogy a későbbi szerződés a korábbi meg- szűnését követő napon lép hatályba, a Biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a Biztosítónak a biztosítás időbeli hatálya alatt bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése különböző szerződések idő- szakára esik a kárt a Biztosító a kár okozás napján érvényes szerződési feltétel és biztosítási összeg alapján téríti meg.

1.3.8. A felek egyedileg megállapodást köthetnek retroaktív fedezetre, utófedezetre és kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozóan. Az erre vonatkozó megállapodás tényét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tar- talmazza.

A retroaktív fedezetre vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti a szerződésben rögzített kockázatvi- selési kezdetet megelőző dátumot (retroaktív dátum) követően okozott károkat, amennyiben a kár a szerződés hatálya alatt következik be.

A kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti azokat a szerződés ha- tálya alatt okozott és bekövetkezett károkat, amelyeket a szerződésben rögzített kiterjesztett bejelentési időszak alatt jelentenek be a Biztosítóhoz. A kiterjesztett bejelentési időszak nem mentesíti a Biztosítottat a kárbejelentési kötelezettsége alól.

Az utófedezet alapján a Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a Biztosított a szerződés hatálya alatt oko- zott és a biztosítási szerződés megszűnését követő, a megállapodás szerinti (fedezetet igazoló okiratban feltünte- tett) utófedezeti időszak alatt következik be illetve a Biztosított ezen időszak alatt jelenti be a Biztosítónak.

1.3.9. A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, kivéve, ha a vonatkozó különös feltétel, vagy a felek egyedi megállapodása másképp rendelkezik.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

A szerződés – a felek megállapodása szerint – határozott vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú szer- ződéseknél a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor a kockázatviselés kezdődik. Határozott tartamú szerződés kezdő és lejárati időpontját a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

A Biztosító jogosult a biztosítási díjnak, valamint a feltételeknek a biztosítási évfordulót követő újabb biztosítási időszak első napjától történő módosítására. Ilyen esetben a biztosítási díj, valamint a feltételek változásáról a Biz- tosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 45. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt.

Szerződő az évfordulós szerződésmódosítást a teljes szerződés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben a Szerződő a módosításra vonatkozó szerződésmódosítást írásbeli felmondással nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a Biz- tosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fenti be- kezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az ese- dékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerző- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.2. Felmondás

Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.

1.6.3. Érdekmúlás, lehetetlenné válás

A biztosítási érdek megszűnése vagy a biztosítási esemény lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmé- nyek nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának követ- kezménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fenn- áll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határidővel felmondhatja.

A Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig – határozott tartam esetén a lejáratig – járó díj illeti meg.

1.6.4. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biz- tosító a hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést a tartam lejárta előtt felbontja, akkor a Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény utólagos visszafizeté- sét.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a Szerződőt terheli.

1.7.2. A biztosítási díjat a Biztosító a rendelkezésre álló kockázati információk, választott biztosítási összegek és a Szerződő által közölt díjszámítás alapjául szolgáló adatok alapján egyedileg határozza meg; határozatlan tartamú szerződés esetén egy biztosítási időszakra, határozott tartamú szerződés esetén a biztosítás tartamára vonatkozóan.

1.7.3. A biztosítási díj számításához a Szerződő (Biztosított) köteles közölni az adatokat. A díjszámítás alapja az ajánlaton kerül feltüntetésre.

1.7.4. A Szerződő, Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a bizto- sítási évfordulót megelőzően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, amely alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.

1.7.5. A Szerződő, Biztosított köteles bejelenteni, ha – a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező – adatokban történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.

1.7.6. Amennyiben a Szerződő a 1.7.4 illetve az 1.7.5. pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget a Biztosító a kárnak csak akkora részét köteles megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját képező összeg és a tényleges összeg áll egymással. A Biztosító a kár bekövetkezés időpontjában hatályos szerződés díjszámítási alapját képező összeget vizsgálja.

1.7.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj meg- fizetése tekintetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.8. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.

1.7.9. A Szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves vagy féléves.

1.7.10. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet iga- zoló dokumentum) illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.11. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási meg- bízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő két- séget kizáróan igazolja.

1.7.12. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény (fede- zetet igazoló dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.

1.7.13. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító a törvényes kamat felszámítására jogosult.

1.7.14. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződésre számított díj nem illeti meg.

1.7.15. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszű- nésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

1.7.16. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén, – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító a biztosítási idő- szakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

1.7.17. A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését köve- telheti, amikor a kockázatviselés véget ért.

1.7.18. Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetésre vonatkozó, szer- ződésben kikötött jogosultságát elveszíti és az egész biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.

1.7.19. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármi- kor van lehetőség.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás

1.8.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett káreseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeghatárokig (kártérítési limit) terjed, amely magában foglalja az eljárási költségeket is.

1.8.2. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket megelőlegezheti. A Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

1.8.3. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a káreseményenkénti biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.

1.8.4. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

1.8.5. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kár- térítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.

1.9. biztosítási esemény

1.9.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés Biztosítottjának teljesítenie kell, és amelynek teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító jelen általános és a különös feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

1.9.2. Biztosítási esemény lehet továbbá a más személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a Biz- tosított sérelemdíj megfizetésére köteles, amennyiben a vonatkozó különös feltételek szerint ennek teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító mentesíti.

1.9.3. A szakmai felelősségbiztosítás az egyes különös feltételek közül azokra terjed ki, amelyekre a Szerződő ajánlatát a Biztosító elfogadta, valamint nem minősül biztosítással nem fedezett eseménynek vagy kizárt kockázat- nak.

1.9.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül az ugyanazon okból bekövetkezett, ugyanazon károkozói magatartásból eredő azonos vagy különböző időpontokban bekövetkező ká- rok, függetlenül attól, hogy egy vagy több károsult van.

1.10. önrészesedés

1.10.1. A Biztosított a kárösszegből önrészesedés címén a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott nagyságú részt maga visel. Az önrészesedést abszolút összegben, a károk százalékában, illetve együttesen is meg lehet határozni. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

1.10.2. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei

1.11.1. Tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.11.1.1. A Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés megkötésekor a Biztosítót a kockázat viselése, kárfe- lelőssége szempontjából minden lényeges tényről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, infor- mációk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött.

1.11.1.2. Szerződő köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási évfordu- lót megelőzően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.

1.11.1.3. A Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázata és kárrendezése szempontjából jelentős igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályzatok, mun- kaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átadni, vagy ezekbe betekintést biztosítani.

1.11.1.4. Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a Biztosító kockázatviselése kiterjed.

1.11.1.5. A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül bejelen- teni, ha a biztosítási kockázat szempontjából lényeges körülmények megváltoznak.

Lényeges körülmények minősül különösen:

a) tevékenység módosítás, új technológia bevezetése,

b) telephely megváltoztatása, új telephely létesítése

c) kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerében bekövetkezett lényeges módosulás,

d) 3 hónapnál hosszabb üzemleállás, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás

e) a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező adatokban történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot,

f) az ajánlaton, ajánlati részletezőn, annak mellékletén, kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett bármely adat változását

g) minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott,

1.11.1.6. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő figyelmét felhívta.

1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított köteles a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intéz- kedést megtenni. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha szerződés szabá- lyozza a Szerződő és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszkö- zöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A Biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. A Biztosított a káreseményt, illetőleg annak érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására ju- tástól számított 30 napon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni a szükséges felvilágosítást megadni és a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését lehetővé tenni. A Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha informá- ciója alapján ilyen bejelentések várhatóak. Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy peren kívüli eljá- rásban kártérítést érvényesítenek vele szemben

1.11.3.2. A Biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni. A kárren- dezéshez szükséges dokumentumok listáját a “tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról” című, 1. számú függelék tartalmazza.

1.11.4. díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.5. Tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

1.11.6. Szolgáltatási kötelezettség

1.11.6.1. A Biztosító jelen szabályzatban és az egyes különös feltételekben meghatározott módon és mértékben megtéríti a Biztosított helyett a biztosítási eseménnyel összefüggésben:

a) a dologi kárt

Dologi kár a károsult vagyontárgyának sérülése, használhatatlanná válása, megsemmisülése.

b) személyi sérüléses kárt

Személyi sérülés a károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála

c) sérelemdíjat

d) mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

e) kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költsé- geket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,

f) azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülmé- nyeinek megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel

g) tisztán pénzügyi veszteségeket

Tisztán pénzügyi veszteség a károsodás folytán bekövetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem személyi sérülésből vagy dologi kárból ered

1.11.6.2. A Biztosító a tényleges kárt a biztosítási összeg (limit) erejéig téríti meg, levonva belőle az önrész összegét. A Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is a biztosítási ösz- szegen belül téríti meg.

1.11.6.3. Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelősségének mértékéig terjed. Amennyiben a károkozók felelőssége egyetemleges, a Biztosító szol- gáltatási kötelezettsége csak a Biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a felróhatóság mértékét és a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a kárt úgy téríti meg, mintha a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

1.11.6.4. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

1.11.6.5. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben nyújt kártérítést. A kül- földi fizetőeszközben felmerült költségeket a Biztosító a káridőponti MNB deviza közép árfolyamon téríti meg.

1.11.6.6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosí- tási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelenti be vagy a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

1.11.6.7. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést meg- kezdeni. A Biztosító szolgáltatása a kárigény elbírálásához, összegszerűségének megállapításához szükséges összes dokumentum kézhezvételét követő 15 munkanapon belül esedékes. Késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerint a Biztosító késedelmi kamat megfizetésére köteles.

1.11.6.8. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak telje- síteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

1.11.6.9. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a káro- sult követelését közvetlenül kielégítette.

1.11.6.10. A Biztosítónak és a Biztosítottnak a károsulttal kötött egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség megkötésében mind a Biztosított, mind pedig a Biztosító részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

1.11.6.11. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 na- pon belül a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a Biztosítónak megté- ríteni.

1.12. mentesülés

1.12.1. Mentesül a Biztosító és nem téríti meg

a) a kárt, ha azt a Szerződő vagy a Biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a tevékenység gyakorlásához kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a tevékeny- ségében közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja szándékosan okozta,

b) a kárt, ha a Biztosított korábbi károkozással azonos károkozási körülményekkel okozta és a Biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

c) a kárt, ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének lehetősé- gére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés elmaradása miatt következett be,

d) a többletkárt, ha a Biztosított – a Biztosító felhívása ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget

1.12.2. A Biztosító – az 1.12.1. pontban meghatározott esetek kivételével – a Biztosított súlyosan gon- datlan magatartása esetén is megtéríti a kárt, és a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól.

1.12.3. Az 1.12.2 pont szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha

a) a Biztosított a kárt – hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén – engedély nélkül vagy hatáskö- rének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során, és ezzel összefüggésben okozta,

b) a kárt a hatóság által előirt képzettséggel nem rendelkező vállalkozó vagy alkalmazott okozta,

c) a Biztosított tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte, és ez a tény a károkozásban közrehatott,

d) a kárért felelős személy a kárt, igazolt alkohol fogyasztásával vagy bódulatot keltő szer hatása alatt, illetőleg ezzel összefüggésben okozta, és a kár ezen állapotával közvetlen okozati összefüggésben ke- letkezett,

e) a Biztosított a kárt kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos vagy ismétlődő, vagy folyamatos megsértésével idézte elő,

f) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés, vagy munkáltatói rendelkezés állapítja meg a sú- lyosan gondatlanság tényét,

1.12.4. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő illetve a Biztosított a közlési és/vagy válto- zás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget kivéve, ha a Szerződő illetve a Biztosított bizonyítja, hogy

az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások Nem téríti meg a Biztosító

a) azt a kárt, amely a Biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

b) azt a kárt, amelyet a Biztosított maga szenved el,

c) amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott, valamint több Biztosított esetén a Biztosítottak egymásnak okoztak,

d) azt a kárt, amelyet a Biztosított a közeli hozzátartozójának, vagy alkalmazottjának, megbízottjának oko- zott,

e) azt a kárt, amelyet a Biztosított vállalkozás, szervezet a képviselőjének okozott,

f) azt a kárt, amelyet a Biztosított szervezet a tulajdonosainak okozott, a tulajdoni hányad arányában,

g) azt a kárt, amelyet a Biztosított a tulajdonában lévő szervezetnek okozott, a Biztosított tulajdoni hánya- dának arányában,

h) azt a kárt, amelyért a Biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel,

i) a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költségeket, illetve az ezzel kapcsolatos képviseleti költ- ségeket,

j) az elmaradt vagyoni előnyt, kivéve a magánszemély károsult esetén a munkaviszonyából eredő jövede- lem kiesést, illetve baleseti járadékot vagy tartást pótló járadékot,

k) a kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényeket,

l) szavatossági és jótállási igényeket,

m) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vízi jármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó károkat,

n) légi járművek, repülőterek üzembentartói minőségében okozott valamint légi járművek alkatrészeinek és tartozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat,

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugár- zásból eredő károkat, valamint az elektromágneses mezők által okozott károkat,

p) a terrorizmus, háború, háborús intézkedések, harci cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, polgári engedetlenség, sztrájk, munkahelyi rendbontás által okozott vagy ezzel összefüggés- ben felmerülő károkat, a harci eszközök által okozott sérülést és rombolást,

q) elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüggésben bekövetkező közvetett és közvetlen kárait,

r) azt a kárt, amely a szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, adatvesztése, illetve ezek használati értékének csökkenése miatt következik be, amely a Biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás eredménye,

s) azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredő károkat,

t) azt a kárt, amely szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel kapcsolatos jog, adatvédelmi, titokvédelmi szabályok, összeférhetetlenségi szabályok megsértéséből ered,

u) azt a kárt, amely a jogszabály vagy szerződés alapján a Biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából ered,

v) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározásából eredő káro- kat,

w) tisztességtelen piaci magatartással, versenykorlátozással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlattal okozott károkat,

x) reklámtevékenységgel, reklámszolgáltatással összefüggésben okozott károkat. Reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggés- ben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul,

y) vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírokat is) elveszésével, eltulajdonításával összefüggésben bekövetkezett károkat,

z) amelyet bűncselekmény elkövetésével okoztak, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés- sel okozott károkat,

aa) amely retroaktív fedezet körébe tartozik, de a károkozás tényéről, a Szerződő és/vagy a Biztosított az ajánlat megtételekor tudott, vagy tudnia kellett volna.

1.14. egyéb rendelkezések

1.14.1. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatko- zatukat is, írásban kötelesek megtenni. A Szerződő illetve a Biztosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.14.2. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény ese- tén az elévülési időt a kár bekövetkezésének időpontjától kell meghatározni.

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő ada- tait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosí- tási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.15.2. A 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hát- rány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titok- tartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1.15.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata so- rán eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvé- delmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilván- tartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő ha- tósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a

Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési meg- bízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján

– a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam ren- delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a har- madik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az ag- rárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglal- kozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt köte- lezettség teljesítésében merül ki.

1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. -

1.15.13. pontokban és az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jó- váhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábító- szer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoport- felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.15.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megke- resésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő ada- tot.

1.15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biz- tosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az informá- ciós önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)

8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

1.15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre tör- ténő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.15.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.

1.15.18. Az 1.15.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.15.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 1.15.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.15.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbí- zási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosí- tási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adato- kat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy

amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.15.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok ke- zelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.15.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisz- tina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezde- ményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, tár- sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv:

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (x00 0) 000 0000, fax: (x00 0) 000 0000).

Adatkezelési panasszal kapcsolatban a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz, vagy a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, xxxxxxx: (x00 0) 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

II. a szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

2.1. önálló bírósági végrehajtók szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint men- tesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz és amelyekért kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.1.1. Biztosított

Jelen különös feltétel alapján Biztosított lehet

- az önálló bírósági végrehajtó,

- az önálló bírósági végrehajtó helyettesítésére tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes, aki a hatályos jogszabályok alapján a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

2.1.2. biztosítás tárgya, biztosítási esemény

2.1.2.1. biztosítás tárgya, biztosítási esemény

Jelen különös feltétel alapján biztosított tevékenység az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet

- a Biztosított,

- a Biztosítottal munkaviszonyban álló végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt tevékenységére irányadó foglalko- zási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

2.1.2.2. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás, amennyiben a Biztosított nem – a jogszabályban meghatározott – végrehajtói tevékenység folyta- tásával összefüggésben okoz kárt.

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjának j) és u) pontban meghatározott kizárásai az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre nem vonatkoznak.

2.2. tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint men- tesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.2.1. Biztosított

Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett

- generál tervező,

- szakági tervező

természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékeny- sége körében jár el, egyéni vállalkozó, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társa- ság.

2.2.2. a biztosítási szerződés tartama

A tervezői szakmai felelősségbiztosítás megköthető a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.4. pont- jában meghatározottakon túl, egy konkrét tervezési munkára vonatkozó (határozott tartamú) biztosítási szerződés- ként.

Egy konkrét tervezési munkára szóló biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete a biztosítandó terve- zési munka ajánlatban rögzített megkezdésének időpontja, a kockázatviselés vége a tervek alapján elkészült épít- mény műszaki átadásának időpontja, de legkésőbb a biztosítási szerződésben feltüntetett lejárati időpont.

2.2.3. időbeli hatály

A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a Biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

2.2.4. biztosítható tevékenységek

Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a

- tervezési tevékenység: szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentáció, műszaki leírás készítése, fele- lősség az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért, a megrendelővel kötött szerződésben foglalt igények, megbízás, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai sza- bályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges épí- tészeti-műszaki dokumentáció elkészítése valamely létesítmény megépítésére, átalakítására, felújítására vo- natkozóan,

- tervezői művezetési tevékenység: a megrendelővel kötött szerződés alapján közreműködés az építészeti-mű- szaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint a kivitelezés során a tervekkel kap- csolatban felmerült szakkérdések megoldásának elősegítése

- tervellenőri tevékenység: tervezői szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy által a kivitelezési terv- dokumentációnak (dokumentáció-résznek) a megrendelő megbízásából történő ellenőrzése az építés minő- sége, a szakszerű kivitelezés biztosítása és az építési szakmai és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása szempontjából, illetve tervellenőri nyilatkozat készítése.

A jelen különös feltétel alapján létrejött szerződés keretében nem biztosítható a műszaki ellenőrzési tevé- kenység, valamint a mérnök koordinációs és képviseleti, illetve projektmenedzsment tevékenység.

2.2.5. biztosítási esemény

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és alvállalkozója által a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében eljárva, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevé- kenységének gyakorlása során, szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kárté- rítési felelősséggel tartozik.

2.2.6. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. biztosítási eseményeket leíró pontja szerinti károkat, költségeket kivéve a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag személyi sérüléses kár esetén téríti meg a Biztosított helyett.

2.2.7. mentesülés

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. pontjában felsoroltakon túlmenően mentesül a Biztosító és nem téríti meg a kárt:

- ha a Biztosított a kárt jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól vagy műszaki előírásoktól, a megrendelő megbízásának túllépésével, illetve szakszerű utasításaitól és feltételeitől való szándékos eltéréssel vagy egyéb kötelezettségének szándékos megszegésével okozta,

- ha az a felelős vezető tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokkal összefüggésben követ- kezett be.

2.2.8. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás,

- a kivitelezési tevékenységből eredő károkat, függetlenül attól, hogy a Biztosított a saját tervezésének megvalósítását végzi, vagy egyéb tervdokumentáció alapján végez kivitelezést,

- a Biztosított által készített tervek kivitelezőire vonatkozó kivitelezési tanácsadásból eredő károkat,

- azon károkat, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy amelyek esetében egyazon személy, illetve annak hozzátartozója részesedéssel rendelkezik mind a ter- vező, mind a kivitelező gazdálkodó szervezetben,

- tervezői művezetési tevékenység esetén azon károkat, amelyek esetében a Biztosított nem a saját tervei alapján végezte a tervezői művezetést (amennyiben a generáltervező végzi a tervezői művezetést, úgy a szakági tervezők tervei jelen kizárás szempontjából a generáltervező saját terveinek minősülnek),

- azokat a károkat, amelyeknek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy az áttervezendő, bővítendő (módo- sítandó) épület tervdokumentációi hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,

- építmények technológia tervezésével összefüggésben bekövetkezett károkat,

- azokat a károkat, amelyek az alvállalkozók/közreműködők károkozásával kapcsolatosak, ha az alvállal- kozóknak/közreműködőknek kifizetett tervezői díj nem képezi az alapját a biztosítási díj számításának,

- azokat a károkat, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a Biztosított részére szolgáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,

- a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat (ide nem értve a Biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a Biztosított által ellenőrzött adatokat)

- a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekövetkezett károkat,

- a tervezést megalapozó, azt előkészítő, a tervezéshez kapcsolódó szakértői tevékenységből, a tervdo- kumentáció részét képező szakvélemények készítéséből (pl. hőtechnikai, akusztikai, geotechnikai vizs- gálat és szakvélemény, számítás, műszaki állapot leírása és értékelése stb.), építési geodézia készíté- séből eredő károkat,

- olyan tervezési vagy számítási módszerek alkalmazásából eredő károkat, amelyek a tudomány és tech- nika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva,

- légi közlekedéssel, vasúti közlekedéssel, vízi közlekedéssel, nukleáris létesítményekkel, hídépítéssel, alagútépítéssel, bányákkal, árvízvédelemi létesítményekkel kapcsolatos tervezési tevékenységből eredő károkat,

- a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben fölmerült károkat, többletköltségeket,

- a dokumentumok vagy információk és adatok elvesztéséből, sérüléséből eredő károkat

- a megbízó számláját érintő, megbízáson alapuló pénzügyi tranzakciókból eredő károkat,

- a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat,

- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezésével ösz- szefüggésben okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza, ideértve az olyan mód- szerek alkalmazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabá- lyainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva

- az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerülő károkat,

- az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,

- a biztosítási esemény alapján felmerülő és megalapozott kárigényekkel kapcsolatban a tervek, rajzok, specifikációk, leírások át- és újratervezésének és felülvizsgálatának költségeit,

- a statikai felmérés és tervezés elmaradásából, a statikai hiányosságok kezelésének elmulasztásából eredő károkat,

- a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti átveze- tésekkel, aláfalazásokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy oszlopok cseréje vagy készítése, meglévő építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő alapozás meg- erősítése, meglévő épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések kivitelezése)

- a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkat,

- ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkat,

- költségek, költségterv keretek és hitelek túllépéséből és a hibás, pontatlan költségtervből és becslés- ből, valamint a határidőkre vonatkozó nyilatkozattételből (ideértve a kivitelezés várható időtartamára vonatkozó nyilatkozatot is) eredő károkat,

- a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,

- azokat a vagyoni károkat, amelyek a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszünetre vagy termeléskiesésre visszavezethetők,

- azokat a károkat, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem alatt következnek be,

- hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkat,

- azon károkat, amelyek vizek – a talajvizet is beleértve – fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének meg- változásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkeznek,

- a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,

- a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat,

- robbantás során okozott károkat,

- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyen- gítése miatt bekövetkezett károkra;

- az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem,

- az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék miatt keletkez- tek károkat, kivéve:

- a Biztosító abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle elvárható gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizáró- lagosan ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,

- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében léte- sített ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz, és ennek következté- ben történik beázás.

2.2.9. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.6. pontjában felsoroltakon túlmenően, amennyiben a bizto- sítási szerződés konkrét tervezési munkára szól és a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a szerződőnek joga van a biztosítási szerződést annak megkötésétől számított 2 héten belül felmondani.

Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal megszűnik.

2.2.10. a Biztosító kötelezettsége egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építmények tervezésével kap- csolatban

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek B. Biztosító kötelezettségei pontban felsoroltakon túlmenően a Biztosító igazolást állít ki a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról az erre vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszűnik vagy a fedezetigazolás tartalma módosul, a Biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszű- nést vagy a módosítást követő 15 napon belül bejelenti az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.

2.3. építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a tevékenysége során okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.3.1. Biztosított

Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett

- építőipari kivitelező,

- felelős műszaki vezető

természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása, üz- leti tevékenysége körében jár el, egyéni vállalkozó, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem ren- delkező gazdasági társaság.

2.3.2. a biztosítási szerződés tartama

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételei 1.4. pontjában meghatározottakat kiegészítve az épí- tőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás megköthető

- egy konkrét kivitelezési munkára határozott tartamra,

- keretszerződéssel határozatlan tartamra.

A Biztosító kockázatviselése

- egy konkrét kivitelezési munkára létrejött biztosítási szerződés alapján a kockázatviselés kezdete a biztosítandó kivitelezési munka szerződésben rögzített megkezdésének időpontja, de legkorábban a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.3. pontjában meghatározott kockázatviselési kezdet, míg a vége az elkészült építmény műszaki átadásának időpontja, de legkésőbb a biztosítási szerződésben feltüntetett lejárati időpont.

- a keretszerződéssel létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt végzett kivitelezési, műszaki vezetői i tevékenységre terjed ki.

2.3.3. időbeli hatály

2.3.4. biztosítható tevékenységek

Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a(z)

- építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési te- vékenységek összessége,

- felelős műszaki vezetői tevékenység: az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása, az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedé- lyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósítása, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírá- sok és a munkálatok szakszerűségének biztosítása.

2.3.5. biztosítási esemény

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és alvállalkozója építőipari kivitelezői, illetve felelős műszaki vezetői tevékenysége során okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősség- gel tartozik.

2.3.6. biztosítás tárgya

A Biztosító fedezetvállalása kiterjed a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint

- a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépü- let hibás építési tevékenységével okozott dologi káraira,

- a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó által harmadik személyeknek okozott dologi és személyi sérü- léses káraira,

- a fővállalkozó kivitelező által bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által oko- zott dologi és személyi sérüléses káraira.

2.3.7. A biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. pontja szerinti ká- rokat, költségeket kivéve a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag személyi sérüléses kár esetén téríti meg a Biztosított helyett.

A biztosító nem téríti meg a 1.11.6.1. g) pontja szerinti tisztán pénzügyi veszteségeket.

2.3.8. mentesülés

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. pontjában felsoroltakon túlmenően mentesül a Biztosító és nem téríti meg a kárt:

- ha a Biztosított a kárt jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól vagy műszaki előírá- soktól, a megrendelő megbízásának túllépésével, illetve szakszerű utasításaitól és feltételeitől való szándékos eltéréssel vagy egyéb kötelezettségének szándékos megszegésével okozta,

- ha az a felelős vezető tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokkal összefüggés- ben következett be.

2.3.9. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás

- az építtető kivételével, a szerződésen belüli személy vagyoni, dologi és személysérüléses ká- rait,

- azon károkat, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy amelyek esetében ugyanazon személy, illetve annak hozzátartozója részesedéssel ren- delkezik mind a tervező, mind a kivitelező gazdálkodó szervezetben,

- azokat a károkat, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a biztosított részére szolgáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,

- a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat (ide nem értve a biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a biztosított által ellenőrzött adatokat),

- a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

- a tervezői hibából eredő károkat,

- a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben felmerült ká- rokat, többletköltségeket,

- a dokumentumok vagy információk és adatok elvesztéséből, sérüléséből eredő károkat,

- a megbízó számláját érintő, megbízáson alapuló pénzügyi tranzakciókból eredő károkat,

- a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat,

- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezé- sével összefüggésben okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza, ideértve az olyan módszerek alkalmazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva

- az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerülő károkat,

- az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,

- a statikai felmérés és tervezés elmaradásából, a statikai hiányosságok kezelésének elmulasz- tásából eredő károkat,

- a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti átvezetésekkel, aláfalazásokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy oszlopok cseréje vagy készítése, meglévő építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő alapozás megerősítése, meglévő épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések kivite- lezése)

- a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkat,

- ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkat,

- költségek, költségterv keretek és hitelek túllépéséből és a hibás, pontatlan költségtervből és becslésből, valamint a határidőkre vonatkozó nyilatkozattételből (ideértve a kivitelezés várható időtartamára vonatkozó nyilatkozatot is) eredő károkat,

- a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,

- azokat a vagyoni károkat, amelyek a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszü- netre vagy termeléskiesésre visszavezethetők,

- azokat a károkat, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem alatt következnek be,

- hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkat,

- azon károkat, amelyek vizek – a talajvizet is beleértve – fizikai, kémiai vagy biológiai minősé- gének megváltozásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkeznek,

- a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,

- a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat.

- robbantás során okozott karokra

- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkezett károkra;

- az épületekben keletkezett repedéskarokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem;

- az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék mi- att keletkeztek károkat, kivéve:

o a Biztosító abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle elvárható gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizárólagosan ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,

o a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében létesített ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz, és ennek következtében történik beázás

2.3.10. a Biztosító kötelezettsége egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építmények kivitele- zésével kapcsolatban

A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeinek a B. Biztosító kötelezettségei pontjá- ban felsoroltakon túlmenően a Biztosító igazolást állít ki a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról az erre vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszűnik vagy a fedezetigazolás tartalma módosul, a Biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnést vagy a módosítást követő 15 napon belül bejelenti az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.

III. záradékok és függelékek

1. számú függelék

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okirato- kat, dokumentumokat kérheti be:

K&H szakmai felelősség biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyom- tatvány
	a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről
	a Károsult részletes igénybejelentése
	a Biztosított felelősségének, biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár mértékének megálla- pítására vonatkozó hatósági határozatok, okiratok, dokumentumok társasági szerződés, szabályza- tok, munkaköri leírás, belső szabályzatok
	cégbírósági vagy cégjegyzéki bejegyzés igazolása
	a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi dokumentáció (diagnó- zis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány
	káresettel összefüggő jegyzőkönyvek
	személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló irat, orvos szakértői vélemények, orvosi leletek
	a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
	bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló eredeti számla, polgári illetve büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló eredeti számla
	polgári és büntetőjogi védelemmel, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költ- ségeket igazoló eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés
	káreseményt megelőző üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást
	a bekövetkezett vagyoni hátrány, pénzügyi veszteség mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat
	amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok
	alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, megbízási szerződés)
	tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyek
	károsodott vagyontárgyak számlái
	károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája
	jövedelemigazolás
	táppénz igazolás
	rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás
	árvaellátás igazolása
	szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
	munkaköri leírás
	tulajdoni lap
	halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv
	születési-, házassági anyakönyvi kivonat
	hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizo- nyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Document Metadata

Table of Contents

K&H szakmai felelősségbiztosítás

Document Metadata