All Risks vállalati
All Risks vállalati
vagyonbiztosítás különös szerződési feltételei
és Ügyféltájékoztató
Hatályos: 2021.07.15-től
CP-10300
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 2
All Risks vállalati vagyonbiztosítás különös szerződési feltételei és Ügyféltájékoztató 3
Légi jármű és ismeretlen földi jármű által okozott kár 5
Idegen tárgyak rádőlése által okozott károk 5
3. Biztosítható vagyontárgyak és költségek 7
Saját tulajdonban lévő biztosítható vagyontárgyak 7
Az ÁVSZF 9. pontjában foglalt kizárásokon túl, nem minősül biztosítási
Az ÁVSZF 9. pontjába foglalt kizárásokon túl, a biztosító nem téríti meg .........
6. Egyéb vagyontárgyak fedezete 12
Személyes használati tárgyak fedezete 12
7. Kiegészítő biztosítások feltételei 12
Üvegtöréskár kiegészítő biztosítás feltételei 12
Villámcsapás másodlagos hatása kiegészítő biztosítás feltételei 13
Füst, korom és hő általi károk kiegészítő biztosítás feltételei 14
Vandalizmus kiegészítő biztosítás feltételei 14
Javítások, felújítások fedezete 15
Dekontaminációs költségek fedezete 15
Biztosított vagyontárgyak közúti szállítás fedezete 16
Gépek és elektronikus eszközök, berendezések külső okból bekövetkező
All Risks vállalati vagyonbiztosítás különös szerződési feltételei és Ügyféltájékoztató
A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) All Risks vállalati vagyonbiztosítás különös szerződési feltételei (továbbiakban: All Risks KSZF) tartalmazza mindazon rendelkezéseket, amelyeket a Biztosító és a Szerződő Fél között együttesen alkalmazni kell az Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁVSZF) és a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre.
Jelen biztosítási feltételek egyben az ügyféltájékoztatást is szolgálják.
A jelen All Risks KSZF-ben nem érintett rendelkezésekre a biztosítási szerződésben és az ÁVSZF-ben rögzítettek az irányadók. Amennyiben a jelen All Risks KSZF és/vagy az ÁVSZF rendelkezései között eltérés, ellentmondás található, abban az esetben a jelen All Risks KSZF-ben foglaltak az irányadóak.
Az All Risks KSZF-ből kizárólag azok a rendelkezések alkalmazandók, amelyek a biztosítási ajánlatban vagy szerződésben megjelölt fedezetekhez kapcsolódnak.
Az All Risks különös szerződési feltételek és kiegészítő biztosítások kockázatainak káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedését a biztosítási szerződés tartalmazza.
Különös szerződési feltételek
A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben és kötvényben meghatározott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra/ vagyoncsoportokra és biztosított költségtérítésekre terjed ki.
1. Biztosítási esemény
Jelen All Risks KSZF alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.
A kizárásokat az ÁVSZF, jelen különös és az ehhez tartozó kiegészítő biztosítási feltételek, valamint a Biztosító és Szerződő Fél között létrejött írásbeli megállapodások együttesen tartalmazzák.
Egyetlen biztosítási eseménynek minősül:
a. a huszonnégy (24) órán belül ismételten bekövetkező jégverés, zivatar vagy tornádó; vagy ha a felsorolt események közül bármely kettő huszonnégy (24) órán belül következik be;
b. a hetvenkettő (72) órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhőszakadás,
c. a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből
kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekövetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb természeti elemi kárnak minősülő esemény/ek;
d. az ötszáznégy (504) órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz
e. a hetvenkettő (72) órán belül ismételten bekövetkező tűz és tűzvész, amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kiterjed.
2. Fogalommeghatározások
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő, láng, füst és fényjelenség által kísért, kémiai és fizikai oxidációs folyamat, amely nem rendeltetésszerű tűztérben – vagy azon belül, de elhagyja azt – gyulladási hőmérséklet hatására keletkezik és önerőből továbbterjedni képes. A tűz kialakulásának feltétele az éghető anyag, gyújtóforrás, gyulladási hőmérséklet és a kellő mennyiségű oxigén.
Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező tűz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás és ehhez kapcsolódóan a biztosított vagyontárgyakban keletkezett füst- koromszennyeződés.
Villámcsapásnak minősül az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért elektromos töltéskiegyenlítődés, vagy nagyfeszültségű villamos kisülés, mely a légkör és a földfelszín, vagy a földfelszíni tárgy között játszódik le. Villámcsapáskárnak minősülnek azok a károk, amelyek a becsapódó villám gyújtó, égető hőhatásának továbbá, dinamikus erőhatásának
– törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás, stb. – következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem minősül villámcsapáskárnak a villámcsapás másodlagos hatása.
Robbanásnak vagy összeroppanásnak minősül az olyan hirtelen energia- felszabadulással, hanghatással együtt járó rombolás, amelyet két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség okoz az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett.
Robbanás- vagy összeroppanáskár a fentiek szerint bekövetkező robbanás és összeroppanás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.
Vezetékes vízkárnak minősül a Biztosított saját tulajdonában lévő vagy idegen tulajdonú (a Biztosított által bérelt vagy más jogcímen használt) telephelyen belüli épületgépészeti vezeték olyan meghibásodása, amely a kockázatviselési helyen belül a biztosított épület víz-, gőz, szennyvíz vagy csapadékvízvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve szerelvényeinek törése, repedése, dugulása, kilyukadása miatt állt elő, és a törés következtében a kiáramló víz, szennyvíz vagy gőz a biztosított vagyontárgyakban károsodást okozott.
A biztosítási fedezet kiterjed a Biztosított tulajdonában vagy használatában lévő azon vezetéktörés károkra is, amelyek a biztosított épületen kívül, de a telephelyen (kockázatviselés helyén) belüli ki- és bevezető vezetékhálózaton következtek be.
Épületek épületgépészeti vagy a telephelyi vezetékhálózaton bekövetkezett kárai esetén – évente legfeljebb két alkalommal – a biztosítási összegen belül a biztosító megtéríti a törött csővezetékek cseréjének költségét is, maximum 6 méter szakaszhosszig, beleértve a kibontás és visszaépítés költségeit.
Légi jármű és ismeretlen földi jármű által okozott kár
Légi jármű és ismeretlen földi jármű által okozott kárnak minősül a
a. személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt a biztosított vagyontárgyban okozott közvetlen fizikai károk,
b. továbbá a biztosított épületekben, építményekben és a biztosított telephelyhez tartozó kerítésben az ismeretlen földi járművek által ütközéssel okozott rongáláskárok.
Idegen tárgyak rádőlése által okozott károk
Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár a rádőlés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.
Rádőlésnek minősül, ha a biztosított tulajdonosi, felügyeleti körén kívül eső, (idegen) nem biztosított vagyontárgyak vagy természetes képződmények tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vezetékes vízkár biztosítási események miatt statikai egyensúlyukat elveszítik, és emiatt a biztosított vagyontárgyra rádőlnek.
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a vihar olyan időjárási jelenség, amelynek folyamán a szél legerősebb lökései a 20 m/s (72 km/h) értéket elérik vagy meghaladják.
A viharkár:
a. a viharos erejű szél felületekre kifejtett szívó és/vagy nyomóhatása miatt, illetve a viharos erejű szél által sodort vagy kidöntött tárgyak hatására a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett fizikai károsodása,
b. valamint a biztosított épületekben és a bennük elhelyezett vagyontárgyakban a viharral együtt járó csapadék által okozott elázás, beázás károk
A felhőszakadás olyan nagy mennyiségű csapadékhatás, amely rövid idő alatt, hirtelen, rendkívüli intenzitással, nagy mennyiséggel lezúdul, és ennek következtében a csapadékvíz a talaj felszínén összegyűlik és áramlik, illetve a felgyülemlése miatt a természetesen vagy megfelelően tervezett, mesterségesen kialakított és karbantartott vízelvezetőrendszerek elégtelenné válnak.
A felhőszakadáskár a felhőszakadás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett fizikai károsodás.
A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék legalább 5mm/10 perc, vagy 24 órán belül a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.
2.9.1. Árvíznek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gáttal védettnek, mentesítettnek minősített területet elárasztja.
2.9.2. Az árvízkár a fentiek szerint az árvíz károsító hatásaként az árvédett területen lévő kockázatviselési helyen lévő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett fizikai károsodás.
2.9.3. Nem minősül árvíznek a talajvíz, belvíz.
2.9.4. Nem minősül árvízkárnak a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerinti hullámtérben és nem mentett árterületeken elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károsodás.
2.9.5. Hullámtér: Folyók vagy vízfolyások esetén az árvízvédelmi töltések vagy magaspartok és a középvízi meder partéle közötti, a nagyvizek zavartalan levonulását Biztosító terület.
2.9.6. Nem mentett árterület: A vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjeggyel jelölt) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.
2.9.7. Árvízkár biztosítási eseményre a Biztosító a kockázatviselés kezdetének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvállalás esetén a 30 napos várakozási idő meghosszabbodik az előzetes fedezetvállalás időtartamával.
2.10.1. Jégveréskár
A jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék.
Jégveréskár a fentiek szerinti jégverés károsító hatásaként ütődés miatt bekövetkező törés
/ repedés / deformálódás formájában bekövetkezett fizikai károsodás, amely
következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.
2.10.2. Hónyomáskár
A hónyomás a hóteher statikus hatása.
Hónyomáskár a mértékadó hóterhet meghaladó hó nyomásának, illetve annak lezúdulásának károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett fizikai károsodása, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a földrengés a földkéregben felgyülemlett feszültségek hirtelen elmozdulással járó kiegyenlítődéséből keletkező lökéshullámból bekövetkező talajmozgás.
A földrengéskár a fentiek szerinti földrengés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás, amennyiben az erőssége elérte vagy meghaladta az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát.
Törésnek, repedésnek minősül a biztosított vagyontárgyak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt részleges vagy teljes működésképtelenségét okozó törése vagy repedése. A törésen és repedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.
3. Biztosítható vagyontárgyak és költségek
A jelen All Risks KSZF alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott, és a szerződő fél által az adatközlőben, a biztosítási szerződésben és annak ajánlatában meghatározott vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.
Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.
3.1.1. Tárgyi eszközök:
a. épületek és egyéb építmények,
b. műszaki berendezések, gépek,
c. forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek (a biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási szerződésben megnevezett telephelyeken, mint kockázatviselési helyen bekövetkező tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vezetékes vízkár és légi jármű által okozott biztosítási eseményekből eredő károkra vonatkozik);
d. egyéb berendezések és felszerelések,
e. építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem aktivált beruházások.
3.1.2. Forgóeszközök
a. készletek:
- anyagok,
- xxxx,
- félkész termékek,
- befejezetlen termelés (amennyiben nem építés-szerelés alatt álló vagyontárgyak),
- késztermékek,
b. a Vagyonvédelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelő értéktárolóban tárolt értékpapírok,
c. a Vagyonvédelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelően tárolt készpénz és egyéb pénzeszközök.
3.1.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak
a. a 3.1.1. pontban felsorolt biztosított által bérelt tárgyi eszközök;
b. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítésre átvett,
a fenti 3.1.2. pont szerinti forgóeszközök;
c. a Biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett és a biztosított engedélyével bevitt ruházati és személyes használati tárgyai (kivéve készpénz és egyéb fizetőeszköz, ékszer, értékpapír, továbbá szellemi termékek) személyenként legfeljebb ötvenezer (50 000) forint összegig.
3.1.4. Nem biztosítható vagyontárgyak:
a. iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,
b. építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak,
c. légi járművek,
d. vízi járművek,
e. kötött pályás járművek,
f. vasúti sínek,
g. a kockázatviselési helyen kívüli szállító- és elosztóvezetékek,
h. műholdak,
i. utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak,
j. tározók és műtárgyaik, vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, gátak, töltések, csatornák,
k. fúrótornyok, tengeri fúrószigetek, offshore vagyontárgyak,
l. élővízek és vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),
m. föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények,
n. földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések,
o. levegő,
p. vérkészletek,
q. pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt,
r. műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek,
s. nukleáris létesítmények
t. mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó telephelyek.
3.1.5. Egyéb vagyontárgyakra vonatkozó kizárás:
A biztosítás nem terjed ki az azon föld feletti és föld alatti berendezésekre, melyek a biztosított telephelyen lévő biztosított hálózati rendszertől 150 méternél távolabb van.
Ilyen rendszerek lehetnek:
- átviteli és elosztó hálózatok, ideértve a vezetékeket és kábeleket
- átviteli és elosztó hálózatoknál szokásos egyéb berendezések, alállomások
- elektromos energetikai átviteli és elosztó hálózatok, telefonjelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatok, valamint hangfrekvenciás és vizuális jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatok.
3.1.6. Biztosítható költségek:
Jelen All Risks KSZF alapján a szerződő fél, biztosítási összeg megjelölésével, a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során - illetve azzal kapcsolatban – indokoltan felmerülő és igazolható, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi költségeket biztosíthatja:
a. mentési, oltási költségek
b. bontási, rom- és maradványeltakarítási költségek, kivéve a veszélyes hulladékok elszállításával, elhelyezésével és megsemmisítésével kapcsolatos költségek
c. szakértői költségek, amennyiben a szakértő bevonásához, megbízásához a
Biztosító írásban előzetesen hozzájárult
d. a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségei, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kapcsolatban merültek fel
e. a szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.
Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.
A Biztosító a kár kapcsán felmerült költségeket a szerződésben feltüntetett biztosítási összeg mértékéig téríti meg.
4. A biztosítási díjalapja
Az ÁVSZF értelmében a jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a biztosítás díjalapja a biztosított vagyontárgyak és költségek folyó biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összege.
5. Kizárások
Az ÁVSZF 9. pontjában foglalt kizárásokon túl, nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:
a. vízkőlerakódás, szennyeződés, üvegtörés, üveg-, festett vagy csiszolt felületek karcolódása, rozsdásodás, korrózió, oxidáció, lerakódás, használaton kívüli állás;
b. az anyag természetéből eredő zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hőképződés, öngyulladás (a kizárás magában az öngyulladt anyagban keletkezett kárra vonatkozik), az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai;
c. fokozatosan kialakuló deformálódás, állagromlás, hasadás, réteges elválás, felhólyagosodás; korrózió, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Jelen kizárás nem vonatkozik a felsoroltak következtében más biztosított vagyontárgyakban keletkező károkra;
d. alapok, falak, pillérek, gerendák (teherhordó szerkezetek), padozatok, járdák, támfalak, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése,
megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása, repedése, törése. Jelen kizárás nem vonatkozik a felsoroltak következtében más biztosított vagyontárgyakban keletkező károkra;
e. szennyeződés, mikroorganizmus, fertőzés, korhadás, toxikus hatású penészedés, gombásodás és hatásaik;
f. olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés nem érte el a hetvenkét
(72) km/h sebességet. Jelen kizárás nem vonatkozik az ezen okból bekövetkező tűz- és robbanás kárra;
g. homok, por, illetve fagyhatás, napsütés, szmog, gáz, köd, normális légköri viszonyok, füst és korom (kivéve a tűzkár miatt keletkezett füst és koromszennyeződéseket);
h. férgek, rágcsálók, rovarok és egyéb állatok kártétele;
i. építési-, kivitelezési-, vagy üzemelési szabályok be nem tartása;
j. biztosított gépek, berendezések külső vagy belső géptörése;
k. lopás, betöréses lopás, rablás, elvesztés, eltünés, hiány, veszteség következtében keletkezik
l. túlfeszültség (kivéve a más biztosított vagyontárgyban keletkezett tűz és robbanáskár)
m. a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerinti hullámtérben és nem mentett árterületeken a biztosított vagyontárgyakban törés, rombolás, szennyeződés, elázás és elsodródás által keletkezett
n. a biztosított vagyontárgy szállítása (ideértve a fel-, le- és átrakodást is), átrakása, össze- és szétszerelése alatt vagy által következik be (kivéve a más biztosított vagyontárgyban keletkezett tűz és robbanáskár);
o. a biztosított telephelyen végzett építési- szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkezik
p. a biztosított vagyontárgyak bármilyen meghibásodásából, működési zavarából vagy működésképtelenségéből – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából, kimaradásából – ered, kivéve az ilyen okokból bekövetkezett tűz- és robbanáskárokat
q. a motor által beszívott víz miatt keletkezik;
r. a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkezik;
s. az energiaellátás, fűtés vagy hűtés kimaradása (a szolgáltató szándékos energia-visszatartásának esetét is ideértve) következtében keletkezik, kivéve, ha az ilyen kimaradást a biztosított telephelyen található energiaellátó, fűtő- vagy hűtőberendezéseknek biztosítási eseményből eredő sérülése okozta. Ez esetben a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási esemény következtében elszenvedett és a biztosítási szerződésben fedezett károkra terjed ki;
t. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezik, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza
u. tárolási vagy üzemelési hőmérséklet megváltozására vezethető vissza be (kivéve a más biztosított vagyontárgyban keletkezett tűz és robbanáskár)
v. a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okozta kár (villámcsapás másodlagos hatása).
Az ÁVSZF 9. pontjába foglalt kizárásokon túl, a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
a. nem biztosítható vagyontárgyakban keletkeztek (3.1.4.pont);
b. szabadban lévő vagyontárgyakban eső, havas/ónos eső, hódara, hó, hónyomás, jégeső, jégverés hatására keletkeztek.
Jelen kizárás nem vonatkozik
- a biztosított épületek, építmények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) jégverés által okozott törés és repedés kárra,
- a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a szokásos
mértékű hóterhelést meghaladó hónyomás által okozott kárra,
- csapadékhatással okozott vízkárra,
- azokra a szabadban tárolt vagyontárgyakra, amelyek rendeltetésszerű használata a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget ad. Nem minősül biztosítási eseménynek a használatot nem befolyásoló esztétikai károsodás.
Ezekben az esetekben sem téríti meg a Biztosító a kárt, ha az a tetőszerkezet, tartószerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett.
c. rendeltetésüknél fogva tűznek kitett vagyontárgyakban – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – a rendeltetésszerű használattal összefüggésben tűzkárként keletkeztek;
d. a nyomás alatti tartályokban, vagy lendítőkerekekben szétszakadás vagy repedés, törés miatt keletkeztek;
e. a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy védelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem / biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek;
f. a biztosított vagyontárgy részét képező elektronikai alkatrészekben bármilyen belső hatásra következtek be. (Jelen pont alkalmazásában belső hatásnak minősül, ha nem bizonyítható, hogy a kárt külső behatás okozta). Ha belső hatás miatt valamely cserélhető rész vagy modul károsodása következtében más cserélhető részekben, modulokban kár keletkezik, akkor ezen cserélhető részekben, modulokban külső behatás okozta károkra kiterjed a fedezet.
g. a napelemekben, napkollektorokban, szélkerekekben vihar, jégverés és hónyomás hatására, és a rögzítő-, tartószerkezetek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett.
h. fólia, sátor és ponyvafedésekben, ezek tartószerkezeteiben, az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (napelemekben, napkollektorokban, szélkerekekben, cégtáblákban, antennákban stb.), az időjárási védelem céljából alkalmazott, ideiglenes jellegű védőtetőkben, ezek állványzatában, tartószerkezeteiben, illetve bármilyen épület (építmény) üvegezésében eső, havas/ónos eső, hódara, hó, hónyomás, jégeső, jégverés, vihar hatására keletkeztek.
i. talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakban árvíz, felhőszakadás miatt, ha azok nem a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzaton voltak elhelyezve - kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat - és a kár ezzel okozati összefüggésben van.
6. Egyéb vagyontárgyak fedezete
Személyes használati tárgyak fedezete
A Biztosító a Biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt helyiségben elhelyezett és engedéllyel bevitt ruházati és személyes használati tárgyaiban a biztosítási eseménynek minősülő károkat személyenként ötvenezer (50 000) forint és biztosítás időszakonként egymillió (1 000 000) forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül téríti meg.
7. Kiegészítő biztosítások feltételei
A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő biztosításokra és záradékokra kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt az ajánlat, a kötvény és a szerződés kifejezetten tartalmazza.
A kiegészítő biztosítások és záradékok káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedését a biztosítási szerződés tartalmazza.
A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekre a biztosítási szerződésben (ideértve a KSZF-et és az ÁVSZF-et is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek, a KSZF és/vagy az ÁVSZF rendelkezései között eltérés, ellentmondás található, abban az esetben a jelen KSZF-ben foglaltak az irányadóak.
Üvegtöréskár kiegészítő biztosítás feltételei
7.1.1. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító megtéríti azokat az üvegtörés károkat, amelyek a Biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt következtek be.
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek, berendezések üvegezésében keletkezett törés és repedéskár.
Az üvegtörés biztosítás kiterjed a biztosított kereskedelmi egységek, bemutatótermek belső üvegezésére (pult, vitrin, kirakatszekrény stb.), valamint az üveg cégtáblákra is.
7.1.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki
a. a felek eltérő megállapodásának hiányában az épületszerkezeti üvegezésekre (pl. üvegtéglára, üvegpadlóra), copolit üvegre,
b. nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti
elemekre,
c. az üveg dísztárgyakra és a csillárokra,
d. a melegágyak és üvegházak üvegezéseire,
e. az üvegtetőkre,
f. neoncsövekre,
g. taposóüvegekre,
h. ólom-, ón- és rézfoglalatokra, illetve az azokban elhelyezett különleges üvegekre.
i. a kockázatviselés kezdetekor már repedt, törött, toldott üvegekre Villámcsapás másodlagos hatása kiegészítő biztosítás feltételei
7.2.1. Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási esemény a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültségnek a biztosított vagyontárgyakban okozott közvetlen fizikai kára, amennyiben ennek oka bizonyíthatóan a villámcsapásra vezethető vissza.
7.2.2. A biztosítás kiterjed az elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás indukciós hatása következtében, balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt túlfeszültség okozta károkra, ha a káresemény bekövetkeztének az időpontjában ki volt építve a kor műszaki, technikai színvonalának megfelelően elvárható, a biztosított tevékenységének és az általánosan elfogadott gyakorlatnak megfelelő és üzemelő komplex túlfeszültség-védelmi rendszer.
7.2.3. Túlfeszültség okozta károsodás akkor következik be, ha a feszültség nagysága meghaladja a berendezés, vagy annak részegysége által elviselhető mértékét, és ennek következtében visszafordíthatatlan károsító folyamat következik be, ami üzemképtelenséget okoz.
7.2.4. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító akkor téríti meg a villámcsapás másodlagos hatása miatti károkat, ha a kár oka és a túlfeszültség jellege szakértői eszközökkel megállapítható.
Kizárás:
7.2.5. A Biztosító nem téríti meg a kárt,
a. ha az a villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, illetve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett;
b. ha a biztosítási esemény kapcsán kizárólag a túlfeszültség-védelmi
rendszer károsodott;
Füst, korom és hő általi károk kiegészítő biztosítás feltételei
7.3.1. Jelen kiegészítő Biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben biztosított tüzelő, fűtő, főző vagy szárítóberendezésekből balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt, - nem rendeletetésszerűen kiáramló füst, korom és hő által a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen fizikai károk.
7.3.2. A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkra is, amelyeket égés hiányában olyan hő vagy vele együtt járó füst/korom okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes. A biztosítási fedezet kiterjed az ezzel együttjáró füst által a biztosított vagyontárgyban keletkezett károkra.
7.3.3. A füst, korom hő általi károk fedezete nem terjed ki:
a. füstnek, hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkezett károkra
b. magában a füstöt/kormot, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkezett károkra
c. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károkra
Vandalizmus kiegészítő biztosítás feltételei
7.4.1. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a vandalizmus harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló öncélú, szándékos cselekedete, amely nem valamely vagyontárgy megszerzéséhez, vagy annak kísérletéhez kapcsolódik
7.4.2. A vandalizmuskár a fentiek szerinti vandál cselekmény által okozott, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.
Kizárás:
7.4.3. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezett alábbi károk:
a. üvegtörés
b. a grafiti által okozott károkra, illetve azok eltávolítási költségeire
c. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításával a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk
Figyelemfelhívás:
Jelen kiegészítő biztosításalapján az All Risks KSZF és az ÁVFSZ által alkalmazott kizárások közül kizárólag az ÁVSZF 9.1.1. pontjának j) alpontja szerinti kizárást (vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény) nem kell alkalmazni, ennek megfelelően minden további kizárás és korlátozás alkalmazandó, így különösen nem térülnek azok a vandalizmusból eredő károk, amelyek az alábbi események során következtek be:
háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek- e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom,
katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek
kísérlete;
lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, tiltott gyülekezés, békés jelleget biztosító korlátozások megsértésével tartott gyülekezés,
bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli
vagy szükségállapotot hirdettek ki.
A jelen figyelemfelhívásból nem következik, hogy bármely kiegészítő biztosítási feltétel kapcsán az All Risks KSZF és az ÁVFSZ által alkalmazott kizárások és korlátozások bármelyikét nem kell alkalmazni.
Javítások, felújítások fedezete
7.5.1. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosítási fedezet kiterjed a kisebb javítások, felújítások, karbantartások során a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai káraira.
7.5.2. Kisebb javítás, felújítás, karbantartás a jelen feltételek szerint olyan 10 millió Forint értéket nem meghaladó - épületek, gépek teherhordó elemeit, szerkezeteit nem éríntő - biztosított vagyontárgyon végzettépítés- szerelési tevékenység, amelynek időtartama maximum 30 nap.
7.5.3. A Biztosító megtéríti a Biztosított vagyontárgyak kisebb javítása, felújítása, karbantartása során azokban a biztosított vagyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkat, amely vagyontárgyakon a javítást, felújítást, karbantartást végzik.
Dekontaminációs költségek fedezete
7.6.1. Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény az alább meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.
7.6.2. A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei szerint biztosítási eseménynek minősülő kárral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításának költségeit.
Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, vírusokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított vagyontárgyat, annak használatát, állagát.
7.6.3. A Biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával, illetve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.
Kizárás:
7.6.4. Nem téríti meg továbbá a Biztosító:
a. a nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, illetve
b. a füst és koromszennyezés
okozta vagy azzal összefüggésben felmerült károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e vagy sem.
Biztosított vagyontárgyak közúti szállítás fedezete
7.7.1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosítási fedezet kiterjed a saját tulajdonú, illetve a biztosított által üzemeltetett fuvareszközzel történő biztosított vagyontárgyak közúti szállítási időtartama alatt balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból, közúti szállítás során bekövetkezett fizikai káraira.
7.7.2. A biztosítási fedezet kizárólag a biztosított telephelyek között közúton szállított biztosított vagyontárgyakra terjed ki, közbenső tárolásra nem.
7.7.3. A Biztosító a közúti közlekedés során kizárólag az alábbi biztosítási események következményeként bekövetkezett károkat téríti meg:
a. tűz
b. robbanás
c. villámcsapás
d. földrengés
e. vihar
f. a szállítójármű közlekedési balesete
Előgondoskodás záradék
7.8.1. Az előgondoskodási összeg célja, hogy a biztosítási időszak alatti értéknövelő beruházásokból, beszerzésekből esetlegesen adódó alulbiztosítottságot kiküszöbölje. Az előgondoskodás kikötése esetén az előgondoskodási biztosítási összeg erejéig a Biztosító nem mentesül a kártérítés alól azon a jogcímen, hogy az értékkövetés nem történt meg.
7.8.2. A kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra vonatkozó előgondoskodás biztosítási összege a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) százalékos arányban rögzített módon – legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összegének 10 százalékáig – határozható meg.
7.8.3. Az előgondoskodási összeg kizárólag a következő vagyoncsoportokra és azok biztosítási részösszegeire vonatkozik:
a. épületek és építmények esetén az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,
b. felújításokra,
c. műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre,
d. helyreállításokra, cserékre, valamint az újonnan bérelt és kölcsönvett vagyontárgyakra,
e. készletek esetén az új beszerzésekre.
7.8.4. Az egyes kockázatviselési helyekre meghatározott előgondoskodási biztosítási összegek más kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra nem csoportosíthatók át.
7.8.5. Jelen záradék sem mentesíti a szerződőt a változásbejelentési kötelezettsége alól.
Gépek és elektronikus eszközök, berendezések külső okból bekövetkező törés kára
7.9.1. Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépek és elektronikus eszközök, berendezések balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt bekövetkezett törés és repedéskára, amennyiben a kár oka leesés, lökés, ütközés, vagy idegen tárgyak általi akadályozatás, és a károsodás a biztosított vagyontárgyak teljes vagy részleges működésképtelenségét okozza.