Vagyon- biztosítások
Vagyon- biztosítások
Allianz Szállítmányvédelem
Belföldi szállítmánybiztosítás
Ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Ügyfél-tájékoztatónkban röviden bemutatjuk a belföldi szállítmánybiztosítási termékünk feltételeit.
A belföldi szállítmánybiztosítás fedezetet nyújt a beruházási, az áru- vagy anyagbeszerzési, a késztermék- értékesítési és az egyéb okból szükségessé váló, a belföldről belföldi rendeltetési helyre végzett, illetve végeztetett, valamennyi szállítási ágazat (közúti, vasúti, vízi, légi, kombinált) keretében történő szállítás során a saját vagy idegen tulajdonú szállítmányban véletlenül, váratlanul bekövetkező vagyonbiztosítási károkra és a biztosított költségek megtérítésére.
Tájékoztatónk elolvasása előtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a tájékoztató nem helyettesíti az általános szerződési feltételeket, kizárólag ügyfeleink előzetes informálását szolgálja.
A biztosítási jogviszonyra vonatkozó teljes és részletes szabályozást a vagyonbiztosítások Általános biztosítási- és a Belföldi szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételei, mint a termék általános szerződési feltételei együttesen tartalmazzák.
Kérjük ezért, hogy tájékoztatónk elolvasása után, a szerződéskötés előtt alaposan tanulmányozza át:
- a vagyonbiztosítások Általános ügyfél- tájékoztatóját,
- a vagyonbiztosítások Általános biztosítási feltételeit, valamint
- a belföldi szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételeit is.
Köszönjük.
A biztosítás szerkezete
A belföldi szállítmánybiztosítás alapvetően két módozatra tagozódik, az összkockázatú (all risks) és a veszélynem szerinti biztosítási módozatra. Mindkét változat megköthető egy útra szóló biztosításként, illetve keretbiztosításként.
Ezek alapján a kétféle biztosítási szerződés az alábbi biztosítási, illetve záradéki feltételelemekből épül fel:
1. Összkockázatú (all risks) belföldi szállítmánybiztosítás
- Általános biztosítási feltételek-vagyonbiztosítások,
- A belföldi szállítmánybiztosítás összkockázatú (all risks) különös biztosítási feltételei,
- A zárt karosszériás szállítóeszköz feltöréses lopás- kárainak fedezete.
2. Veszélynem szerinti belföldi szállítmánybiztosítás
- Általános biztosítási feltételek-vagyonbiztosítások,
- A belföldi szállítmánybiztosítás veszélynem szerinti különös biztosítási feltételei,
- A munkaeszközök belföldi szállítása (záradék),
- A zárt karosszériás szállítóeszköz feltöréses lopás- kárainak fedezete (záradék).
A biztosítási szerződési feltételek részletesen taglalják a biztosítási események fogalmát, illetve a kizárt kockázatokat, a biztosítható vagyontárgyak és költségek körét, ezért kérjük, hogy tájékoztatónk elolvasása után alaposan tanulmányozza át az Általános biztosítási feltételek-vagyonbiztosítások, és az Ön biztosítási szerződésére vonatkozó különös biztosítási feltételekben foglaltakat.
A szerződő és a biztosított
A belföldi szállítmánybiztosítást biztosítottja kizárólag a fuvarozott áru tulajdonosa lehet.
A belföldi szállítmánybiztosítást szerződőként mindazon a gazdálkodó szervezetek (feladó, címzett, szállítmányozó, fuvarozó) megköthetik, amelyek érdekeltek a szállítmány megóvásában, a vagyontárgyakat saját veszélyükre fuvarozzák, vagy fuvaroztatják.
A biztosítható vagyontárgyak
Az összkockázatú (all risks) fedezettel kizárólag új (gyári csomagolt) kereskedelmi áru biztosítható. A veszélynem szerinti szállítmánybiztosítás minden fuvarozásra kerülő vagyontárgyra vonatkozhat, kivéve, ami a különös biztosítási feltételek szerint nem biztosítható. A szabadon ömlesztett (rinfusa) áruk és a tartályokban tárolt folyadékok, gáz- és gőznemű anyagok szállítása csak a veszélynem szerinti fedezetben biztosíthatók.
A nem biztosítható vagyontárgyak köre:
- munkaeszközök (záradékkal biztosíthatók a veszély nem szerinti fedezetben)
- műkincsek (külön termékkel biztosítható),
- költözködési ingóságok,
- postai küldemények,
- hasadó, sugárzó anyagok, készítmények,
- értékpapír, készpénz (bankjegy, pénzérme),
- élőállatok (külön termékkel biztosítható).
A biztosítási események
a) Összkockázatú (all risks) biztosítás esetén a szerződő/biztosított veszélyére kiszállított vagy érkező biztosított szállítmánynak a belföldi áruszállítás során az áruszállítással együtt járó veszélyek miatt balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károsodása, amely a rendeltetésszerű használat érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.
A kockázatviselés – a kifejezetten kizárt kockázatokon kívül – kiterjed a biztosított veszélyére kiszállított vagy érkező biztosított szállítmányban a szállítás, a fel-, le- és átrakodás, közbenső tárolás tartama alatt bekövetkező károkra.
b) Veszélynem szerinti biztosítás esetén az alábbiakban felsorolt veszélynemek miatt bekövetkezett károk:
- a szállítóeszközt ért közlekedési baleset,
- hidak vagy más építmények beomlása, kivéve a korlátozások be nem tartása miatti eseményeket
- a teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltűnése,
- a szállítmány be-, át- és kirakása közben történt sérülések, kivéve az anyagmozgatás nem megfelelő eszközzel történt, és a kár erre vezethető vissza,
- tűz, robbanás vagy összeroppanás,
- vihar, villámcsapás, felhőszakadás, árvíz, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, földrengés.
A biztosítással nem fedezett károk
Mind az összkockázatú (all risks), mind a veszélynem szerinti szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételeiben meghatározásra kerültek a biztosítással nem fedezett károk, kizárt kockázatok, amelyek kiegészítik az Általános biztosítási feltételek- vagyonbiztosításokban felsorolt általános kizárásokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy a különös biztosítási feltételekben meghatározottakon túlmenően az általános biztosítási feltételek további kizárásokat tartalmaznak.
A fentiek alapján az összkockázatú biztosítási fedezetéből kizárásra kerültek az alábbiak:
Kár okára vonatkozó kizárások
A vagyonbiztosításokra vonatkozó, az Általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokban foglaltakon túlmenően nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője
a) az anyag természetéből eredő zsugorodás, elpárolgás, természetes hőképződés, öngyulladás, szag felvétele, az anyagok textúrájának vagy felületének változásai;
b) homok, por, fagyhatás, napsütés, légköri szárazság vagy nedvesség, szmog, füst, korom, gáz, köd, fény, továbbá a normális légköri viszonyok hatása;
c) természetes öregedés, fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás; korrózió, ragasztás oldódása, illetve öntési hiba;
d) kémiai vagy biológiai szennyeződés, mikroorganizmus, fertőzés, korhadás, toxikus hatású penészedések, gombásodások és hatásaik;
e) vízkőlerakódás, szennyeződés, rozsdásodás, korrózió, oxidáció, lerakódás,
f) férgek, rágcsálók, rovarok és egyéb állatok kártétele,
g) öngyulladás-, tűz- vagy robbanáskárokra, ha a biztosított szállítmányt a biztosított/szerződő vagy megbízottja tudtával olyan másik szállítmánnyal rakták össze, amely öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes.
Vagyontárgyra (szállítmányra) vonatkozó kizárások
A vagyonbiztosításokra vonatkozó, az Általános biztosítási feltételekben felsorolt - kizárásokban foglaltakon túl, nem minősül biztosítási eseménynek
a) nem biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár;
b) a biztosított veszélyére visszaszállításra kerülő szállítmányban keletkezett kár,
c) szabadban tárolt vagyontárgyakban eső, havas/ónos eső, hódara, hó, hó nyomás, jégeső, jégverés, hatására keletkezett kár
d) a biztosított vagyontárgyban, hullámtérben vagy nem mentett árterületen elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá szennyeződés által keletkezett kár;
Meghatározott körülményre vonatkozó kizárások A vagyonbiztosításokra vonatkozó, az Általános
biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túl, a
biztosítási szerződés alapján nem térülnek meg
a) szállítási késedelem miatt keletkezett károk;
b) a téves kiszolgáltatás miatt keletkezett károk;
c) elő- és/vagy utótárolás során keletkezett károk,
d) a fizikai károsodás nélküli, nem dologi jellegű következményi károk;
e) az áruszállítás ideje alatt fűtés- vagy hűtés kimaradása következtében keletkezett károk;
f) a kizárólag telephelyen, üzemterületen belüli áru- vagy anyagmozgatás során keletkezett károk;
g) a biztosított/szerződő saját fuvareszközével végzett szállítás közben bekövetkezett károk, ha a szállítóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy azt túlterhelték;
h) a „megmagyarázhatatlan eltűnés”következtében keletkezett károk
i) sértetlen külső csomagoláson belüli tartalomhiány miatti károk;
j) a szállítmányban lopás vagy eltűnés, elveszés, hiány következtében keletkezett károk, ha
- a kár lezárt, sértetlenül érkezett konténerben észlelt áruhiányból származik,
- a hiány olyan szállítmányban keletkezett, amely a feladáskor és a kiszolgáltatáskor hivatalosan nem volt mérlegelve vagy számlázva,
A rablás vagy betöréses lopás (a szállítmány őrzésére szolgáló lezárt helyiségbe, illetve az áruszállításra szolgáló lezárt szállítóeszközbe való erőszakos behatolás útján elkövetett jogtalan eltulajdonítás) következtében keletkezett károkra a kizárás nem vonatkozik.;
k) azok a károk, amelyeket a szállítmány címzettje a kifogás nélküli átvételt követően állapított meg, kivéve, ha a kár külsőleg nem volt felismerhető, és a címzett az észlelést követően azonnal, de legkésőbb az érvényben lévő fuvarozási feltételekben megjelölt határidőn belül jelenti azt az illetékes szerveknek (fuvarozó, jegyző vagy közjegyző) és a bevonásukkal jegyzőkönyvben a fuvarozó elismeri, hogy a kár az áruszállítás alatt következett be;
l) azok a károk, amelyekkel kapcsolatban a biztosított a kárért felelős harmadik személyt - a biztosító hozzájárulása nélkül –a kártérítési felelőssége alól felmentette.
A veszélynem szerinti biztosítási fedezetből az egyes veszélynemek tekintetében kerültek megfogalmazásra a kizárások. Nem minősülnek biztosítási eseménynek, ezért a biztosítási fedezet terhére nem téríthetők meg az alábbiak:
A biztosító nem téríti meg a tűzkárt, ha
a) az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következett be,
b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,
c) az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a használatukkal összefüggésben állt elő, de megtéríti az abból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat,
d) azt az elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozta, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,
e) az üzemelő légi járműben keletkezett,
f) az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elő.
A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az:
a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkezett,
b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása vagy összeroppanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek),
c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő,
d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, megtéríti azonban az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,
e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból származott.
A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha:
a) a szabadban elhelyezett készletekben keletkezett, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és a készleteket a tárolási rendelkezésekben meghatározott módon tárolták.
b) papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő, csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették.
c) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.)
keletkezett.
A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek:
a) az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,
b) magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség vagy tranziens jelenségek.
Az árvíz és felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik
a) a vihar okozta hullámverés következtében előálló károkra,
b) a vízkár nélküli átnedvesedésre, felázásra,
c) a hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakra,
d) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat) és a kár ezzel okozati összefüggésben van,
e) az árvíz megelőzési, továbbá árvízvédelmi munkák címén felmerült költségekre.
A biztosító nem téríti meg a földmozgás károkat, ha az:
a) ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati, bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység következtében állott elő, vagy:
b) a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során történt,
c) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésének, építésének költségeit,
d) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkezett károkat,
e) a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés, vagy nem teherbíró altalajra (pl.: zsugorodó agyagra, löszre, stb.) építés miatt bekövetkező károkat,
f) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő károkat.
A kockázatviselés tartama
A biztosító kockázatviselése biztosítási díj ellenében – a biztosítás időtartama alatt – a szállítási folyamat megkezdésétől annak befejezéséig tart. A szállítási folyamat abban az időpontban kezdődik, amikor a szállítmányt az áruszállítás megkezdése céljából a tárolási helyről kiviszik (elmozdítják), és tart a fuvarozás egész folyamata alatt, beleértve a szükséges fel-, le- és átrakodásokat, valamint a közbenső tárolásokat; végül befejeződik, amikor a szállítmányt a rendeltetési helyen a címzett (átvevő) raktárában vagy tárolási helyén elhelyezik.
A szabadon ömlesztett (rinfusa) áruk és tartályokban tárolt folyadékok, gáz- és gőznemű anyagok szállítása esetén a biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – akkor kezdődik, amikor az árunak a szállítóeszközbe való berakodása, illetve betöltése befejeződött, és tart a rendeltetési helyen történő kirakodás, illetve lefejtés megkezdéséig.
Külön megállapodás hiányában a biztosító a szükségszerű közbenső tárolás(ok) első tizenöt (15) napjára vállalja a fedezetet.
Az egy útra szóló biztosítás meghatározott szállítmány feladási és rendeltetési helye közötti, egyszeri szállításra vonatkozó biztosítási szerződés.
A keretbiztosítás esetén a szerződés a biztosítottnak a biztosítási időszakon belül feladott valamennyi biztosított szállítmányára fedezetet nyújt.
A biztosítható vagyontárgyak és költségek
A biztosítási fedezet a szerződő által a biztosítási szerződésben – az adatközlőn –mennyiséggel és okmányokkal (számla) igazolt értékkel megjelölt saját, vagy idegen tulajdonú szállítmányokra terjed ki.
A biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakban (szállítmányban) keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek biztosíthatók:
a) a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatban felmerülő indokolt költségek,
b) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó jegyzőkönyvezési, vizsgálati (laboratóriumi) és szakértői költségek,
c) a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált, igazolt áruszállítási többletköltségek, valamint
d) az áruszállítással összefüggő fuvardíj,
ha a szállítmányban keletkezett kárt a biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti, illetve a kárigényt elismerte.
A fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) a költségekre biztosítási összeg került meghatározásra. A mentéssel kapcsolatos költségek azonban akkor is megtérülnek, ha a mentés eredményes volt, amennyiben kár esetén a szállítmány károsodása biztosítási eseménynek minősült volna.
A díjfizetés, díjmódosítás lehetősége és módja
A szállítmánybiztosítás díját a biztosítási összeg alapján a vállalt kockázattal arányosan állapítja meg a biztosító. A kockázat elbírálás főbb szempontjai, hogy mit (a szállítmány sajátosságainak ismeretében: a szállítmány típusa, az árufajta, a mennyisége, a származása, csomagolás módja), és hogyan (fuvareszköz fajtája, választott fuvarozási mód) szállítanak.
A kockázat elbírálás eredményeként a biztosító a szállítmánybiztosítás díjtételét a biztosítási összeg bizonyos hányadában (ezrelék) állapítja meg. A biztosítási díj a biztosítási összeg és a díjtétel szorzata, kivéve a fix díjas szerződéseket.
Keretszállítmány esetén a biztosított/szerződő a biztosítási időszakonkénti biztosítási díj megállapításához szükséges szállítmányforgalmi adatokat köteles a biztosítóval közölni. A biztosító az adatok alapján előzetes biztosítási díjat határoz meg.
A biztosított/szerződő – a biztosítási évfordulót követő első hónap végéig köteles a biztosítóval közölni az előző biztosítási időszak tényleges szállítmányforgalmi adatait. A biztosító a biztosítási évfordulót követő második hónap végéig megküldi a közölt adatok alapján elkészített díjelszámolást. A díjkülönbözetet a felek az díjelszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül tartoznak egymással pénzügyileg elszámolni.
A díj, illetve a díjtétel módosítására mind az egy útra szóló biztosítás, mind a keretbiztosítás esetén abban az esetben van lehetőség, ha a szállítás kockázatát befolyásoló tényezők változnak, és erről a biztosított a fuvarozás megkezdése előtt írásban értesíti a biztosítót. A biztosító az értesítést követően jogosult a biztosítási díjat újólag megállapítani. Határozatlan időtartamú keretbiztosítás esetén a biztosítottnak a következő év biztosítási díjának megállapításához szükséges adatokat biztosítási évenként, a keretszerződésben – az adatközlőn – meghatározott határidőre kell megküldenie a biztosító részére. Az adatok változása a biztosítási díj módosulását idézheti elő.
A biztosító szolgáltatása
A biztosító a károkat az árutulajdonos biztosított részére a biztosítási szerződésben – az adatközlőn – a szállítmányra meghatározott, továbbá a költségtérítésre feltüntetett biztosítási összeg erejéig – az önrész kikötése esetén - az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.
Keretbiztosítási szerződés esetén a biztosítási eseményenkénti szolgáltatás felső határa a biztosítási szerződésben – az adatközlőn –a fuvareszközre meghatározott limit.
A vagyontárgy (szállítmány) teljes kára (totálkár) esetén a biztosító a vagyontárgynak a biztosítási összegre vonatkozó szabályok szerint meghatározott – értékét téríti meg.
A biztosító az eltulajdonított, illetve elveszett vagyontárgyaknak a biztosítási összegre vonatkozó szabályok szerint meghatározott értékét téríti meg.
Részleges kár esetén a helyreállítási költséget téríti meg a biztosító.
A biztosító a kár esetén felmerült és igazolt biztosított költségeket az adatközlőn a költségtérítésre meghatározottak szerint megjelölt biztosítási összeg erejéig téríti meg.
A biztosító szolgáltatása költségekkel együtt sem haladhatja meg a teljes biztosítási összeget (szállítmány és a költségtérítés együttes biztosítási összegét), kivéve, ha a kármentés során a biztosító által kifejezetten előírt teendők végrehajtása miatt többletköltségek merülnek fel.
A biztosítási szerződés megszűnése
A határozott időtartamra szóló szerződés a tartam lejártakor automatikusan megszűnik. A határozatlan időtartamra szóló szerződés megszűnhet a biztosításhoz fűződő érdek megszűnésével, keretbiztosítás esetén írásbeli felmondással a biztosítási időszak végén (a felmondási idő 30 nap), illetve díj nemfizetés miatt.
A szerződés felmondásának feltételei
A határozott időtartamra kötött egy útra szóló biztosítás és keretbiztosítás nem mondható fel.
A határozatlan időtartamra kötött keretszerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő 30 nap.
A biztosító mentesülésének kiegészítő feltételei
A különös biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősül az Általános biztosítási feltételekben leírtakon túlmenően, ha a biztosított vagyontárgy (szállítmány) mozgatása nem megfelelő eszközzel történt és a kár bekövetkezése erre vezethető vissza.
A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül a csomagolásra, a rakodásra, a rakomány elhelyezésére és rögzítésére, a szállításra, a vagyonvédelemre vonatkozó szakmai ajánlások, előírások szerinti tevékenységek elmulasztása vagy megszegése, ha az áruszállítást a biztosított/szerződő, illetve megbízottja végzi vagy felügyeli.
Tennivalók káresemény bekövetkezésekor
A károsultnak a kockázatviselés körébe tartozó káreseményt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két munkanapon belül írásban a biztosítási szerződést kezelő vagy a kárhely szerint illetékes biztosítóegységhez be kell jelentenie. A kárbejelentés tartalmát a feltételek részletesen meghatározzák. A tűz- és robbanási károkat a tűzoltóságnak, a betöréses lopás és rablás kárait a rendőrségnek is be kell jelenteni.
Azokat az iratokat, dokumentációkat, számlákat, hatósági bizonyítványt, amelyek a kártérítés jogalapjának, a kár mértékének megállapításához szükségesek, a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
A biztosított változásbejelentési kötelezettsége A biztosított/szerződő a biztosító kockázatviselése szempontjából lényeges adatok megváltozásáról haladéktalanul, de legkésőbb az áruszállítás
megkezdéséig köteles a biztosítót írásban értesíteni. A
biztosító jogosult az értesítést követően a biztosítási díjat újólag megállapítani.
A vagyonbiztosításokra vonatkozó, az Általános biztosítási feltételekben a változás-bejelentési kötelezettségnél megjelölt lényeges adatok kiegészülnek az alábbiakkal:
• szállítmány típusa, árufajta, mennyisége, származása
• csomagolás módja,
• fuvareszköz fajtája,
• választott fuvarozási mód.
Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
A biztosítási fedezet terjedelme nem változott az átdolgozás során.
Köszönjük, hogy elolvasta tájékoztatónkat. Reméljük, sikerült felkeltenünk figyelmét belföldi szállítmánybiztosítási konstrukciónk iránt, és így rövidesen partnerünkként üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
Allianz Szállítmányvédelem
Belföldi szállítmánybiztosítás
összkockázatú (all risks)
Különös biztosítási feltételei
biztosítások
A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Általános biztosítási feltételek – vagyon- biztosítások és jelen különös biztosítási feltételek alap- ján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben alkalmazott fogalmak meghatározása a „Fogalmak” címszó alatt található.
Fogalmak
Szállítmány: szállított áru, a Ptk szóhasználatában: a kül- demény.
Áru: új kereskedelmi (gyárilag csomagolt) áru.
Áruszállítás: az árunak a feladási helyről a rendeltetési helyre történő továbbítása közúti, vasúti, vízi, légi vagy kombinált közlekedési ágazat(ok) keretében, beleértve a szükséges fel-, le- , átrakodásokat és közbenső tároláso- kat.
Belföldi áruszállítás: a szállítmány továbbítása belföldi feladási helyről belföldi rendeltetési helyre.
Egyútra szóló szállítmánybiztosítás: meghatározott szállítmány feladási és rendeltetési helye közötti, egyszeri szállításra vonatkozó biztosítási szerződés.
Keret szállítmánybiztosítás: a biztosítottnak a biztosítási időszakon belül feladott valamennyi biztosított szállítmá- nyára fedezetet nyújtó szerződés.
Fuvareszközre meghatározott limit: keretbiztosítás ese- tén a szállítmány biztosítási összegén belül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy fuvareszközre vonat- kozó felső határa. Hullámtér: a természetes és mestersé- ges vizek árvízvédelmi töltései közötti, vagy ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.
Hullámtér: a természetes és mesterséges vizek árvízvé- delmi töltései közötti, vagy ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.
Nem mentett árterület: a vízügyi hatóság által megállapí- tott árterületnek az a része, amely a folyómeder és az az- zal közel párhuzamosan vezetett legfeljebb két számjegy- gyel jelölt közút, vagy vasút töltése vagy magas part, illetve a települések belterületének határa között fekszik.
1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény
1.1. A biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyakban (a továbbiakban: szállítmányban) a belföldi áruszállítás során bekövetkező biztosítási eseményekre és az azokkal össze- függésben felmerült biztosított költségekre terjed ki.
1.2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítá- si esemény a szerződő fél/biztosított veszélyére kiszállí-
tott vagy érkező biztosított szállítmánynak a belföldi áru- szállítás során az áruszállítással együtt járó veszélyek miatt balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, vá-
ratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizi- kai károsodása, amely a rendeltetésszerű használat érde- kében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítá- sát, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.
2. A biztosítási szerződés alanyai
2.1. A belföldi szállítmánybiztosítás biztosítottja a szál- lítmány biztosítási szerződésben megnevezett tulajdono- sa.
2.2. A belföldi szállítmánybiztosítást a szállítmány tulajdo- nosa és mindazok a vállalkozások (szállítmányozó, fuvaro- zó) megköthetik, amelyek érdekeltek a szállítmány meg- óvásában, a vagyontárgyakat saját veszélyükre fuvarozzák, vagy fuvaroztatják.
3. A kockázatviselés tartamára vonatkozó különös sza- bályok
3.1. A biztosító kockázatviselése abban az időpontban
a) kezdődik, amikor a szállítmányt az áruszállítás megkezdése céljából a feladási helyről kiviszik (elmozdítják), és tart az áruszállítás egész fo- lyamata alatt, beleértve a szükséges fel-, le- és
átrakodásokat, valamint a közbenső tárolásokat; és
b) befejeződik, amikor a szállítmányt a rendeltetési helyen a címzett (átvevő) raktárában vagy táro- lási helyén elhelyezik, átadják.
3.2. Külön megállapodás hiányában a biztosító a szük- ségszerű közbenső tárolás(ok) első tizenöt (15) napjá- ra vállalja a fedezetet.
4. A biztosítható vagyontárgyak (szállítmányok) és költségek
4.1. A biztosítási fedezet a szerződő által a biztosítási szer- ződésben mennyiséggel és okmányokkal (számla) igazolt értékkel megjelölt saját, vagy idegen tulajdonú szállít- mányokra terjed ki.
4.2. A biztosítási események folytán a biztosított vagyon- tárgyakban (továbbiakban: szállítmányban) keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek biztosíthatók:
a) a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatban felmerülő indokolt költségek,
b) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó jegyzőkönyvezési, vizsgálati (laboratóriumi) és szakértői költségek,
c) a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált, igazolt áruszállítási többletköltségek, vala- mint
d) az áruszállítással összefüggő fuvardíj,
ha a szállítmányban keletkezett kárt a biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti, illetve a kárigényt elismerte.
A fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosí- tási szerződésben a költségekre biztosítási összeg került meghatározásra. A mentéssel kapcsolatos költségek azonban akkor is megtérülnek, ha a mentés eredmé- nyes volt, amennyiben kár esetén a szállítmány károso- dása biztosítási eseménynek minősült volna.
4.3.Nem biztosítható vagyontárgyak (szállítmányok):
a) szabadon ömlesztett (rinfusa) áruk és tartá- lyokban tárolt folyadékok, gáz- és gőznemű anyagok,
b) munkaeszközök,
c) műkincsek,
d) költöztetett ingóságok,
e) postai küldemények,
f) hasadó és sugárzó anyagok, készítmények,
g) értékpapír, készpénz, bankjegy, pénzérme,
h) élőállatok.
5. A biztosítási összegre vonatkozó különös szabályok
5.1. A vagyontárgyak (szállítmány) biztosítási összege a szállítmány számla szerinti értéke, számla hiányában a szerződő fél/biztosított által a biztosítási szerződésben
megjelölt
• beszerzési érték a vásárolt készletek eseté- ben,
• a biztosított által előállított készletek esetén a biztosított által történő újraelőállítás költ- sége,
• az idegen tulajdonú vagyontárgyak eseté- ben az újraelőállítási érték.
5.2. A költségtérítésnek a szerződő fél/biztosított által a biztosítási szerződésben összesítetten megjelölt biztosítási összege nem haladhatja meg a szállítmány biztosítási összegének 10 %-át.
5.3. Keret szállítmánybiztosítás esetén a biztosítási ösz- szeg a szerződő fél/biztosított által meghatározott, a biz- tosítási időszak alatt forgalmazni tervezett szállítmányok és a tervezett és biztosítani kívánt fuvardíjak éves összér- téke (a továbbiakban: szállítmányforgalmi adatok).
5.4. Keretbiztosítási szerződés esetén a biztosítási esemé- nyenkénti szolgáltatás felső határa a biztosítási szerződés- ben a fuvareszközre meghatározott kártérítési limit.
6. A biztosítási fedezetből kizárt és a biztosítással nem fedezett károk
A kizárásokat az Általános biztosítási feltételek – vagyon- biztosítások, a jelen különös biztosítási feltételek, a zára- dékok, továbbá a biztosító és a szerződő közötti írásbeli megállapodások tartalmazzák.
6.1. Kár okára vonatkozó kizárások
Az Általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosítások
7.1.1. pontban felsorolt kizárásaiban foglaltakon túl- menően nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője
a) az anyag természetéből eredő zsugorodás, el- párolgás, természetes hőképződés, öngyulla- dás, szag felvétele, az anyagok textúrájának vagy felületének változásai;
b) homok, por, fagyhatás, napsütés, légköri szá- razság vagy nedvesség, szmog, füst, korom, gáz, köd, fény, továbbá a normális légköri vi- szonyok hatása;
c) természetes öregedés, fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réte- ges elválás, felhólyagosodás; korrózió, ragasz- tás oldódása, illetve öntési hiba;
d) kémiai vagy biológiai szennyeződés, mikroor- ganizmus, fertőzés, korhadás, toxikus hatású penészedések, gombásodások és hatásaik;
e) vízkőlerakódás, szennyeződés, rozsdásodás, korrózió, oxidáció, lerakódás,
f) férgek, rágcsálók, rovarok és egyéb állatok kártétele,
g) öngyulladás-, tűz- vagy robbanáskárokra, ha a biztosított szállítmányt a biztosított/szerződő vagy megbízottja tudtával olyan másik szál- lítmánnyal rakták össze, amely öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes.
6.2. Vagyontárgyra (szállítmányra) vonatkozó kizárá- sok
Az Általános biztosítási feltételek- vagyonbiztosítások
7.1.2. pontjában foglalt kizárásokon túl, nem minősül biztosítási eseménynek
a) nem biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár;
b) a biztosított veszélyére visszaszállításra kerülő szállítmányban keletkezett kár,
c) szabadban tárolt vagyontárgyakban eső, ha- vas/ónos eső, hódara, hó, hó nyomás, jégeső, jégverés, hatására keletkezett kár
d) a biztosított vagyontárgyban, hullámtérben vagy nem mentett árterületen elázás, elsod- ródás, törés, rombolás, továbbá szennyeződés által keletkezett kár;
6.3. Meghatározott körülményre vonatkozó kizárások Az Általános biztosítási feltételek - vagyonbiztosítások
7.1.3. foglaltak kizárásokon túl, a biztosítási szerződés alapján nem térülnek meg
a) szállítási késedelem miatt keletkezett károk;
b) a téves kiszolgáltatás miatt keletkezett károk;
c) elő- és/vagy utótárolás során keletkezett károk,
d) a fizikai károsodás nélküli, nem dologi jellegű következményi károk;
e) az áruszállítás ideje alatt fűtés- vagy hűtés ki- maradása következtében keletkezett károk;
f) a kizárólag telephelyen, üzemterületen belüli áru-vagy anyagmozgatás során keletkezett károk;
g) a biztosított/szerződő saját fuvareszközével végzett szállítás közben bekövetkezett károk, ha a szállítóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy azt túlterhelték;
h) a „megmagyarázhatatlan eltű- nés”következtében keletkezett károk
i) sértetlen külső csomagoláson belüli tartalom- hiány miatti károk;
j) a szállítmányban lopás vagy eltűnés, elveszés, hiány következtében keletkezett károk, ha
• a kár lezárt, sértetlenül érkezett konténer- ben észlelt áruhiányból származik,
• a hiány olyan szállítmányban keletkezett, amely a feladáskor és a kiszolgáltatáskor hi- vatalosan nem volt mérlegelve vagy szám- lázva,
A rablás vagy betöréses lopás (a szállítmány őrzésére szolgáló lezárt helyiségbe, illetve az áruszállításra szolgáló lezárt szállítóesz- közbe való erőszakos behatolás útján elkö- vetett jogtalan eltulajdonítás) következté- ben keletkezett károkra a kizárás nem vo- natkozik.
k) azok a károk, amelyeket a szállítmány címzett- je a kifogás nélküli átvételt követően állapított meg, kivéve, ha a kár külsőleg nem volt felismer- hető, és a címzett az észlelést követően azonnal, de legkésőbb az érvényben lévő fuvarozási felté- telekben megjelölt határidőn belül jelenti azt az illetékes szerveknek (fuvarozó, jegyző vagy köz- jegyző) és a bevonásukkal jegyzőkönyvben a fu- varozó elismeri, hogy a kár az áruszállítás alatt következett be;
l) azok a károk, amelyekkel kapcsolatban a biz- tosított a kárért felelős harmadik személyt - a biztosító hozzájárulása nélkül –a kártérítési fe- lelőssége alól felmentette.
7. A biztosítási díj
7.1. A biztosítás díjalapja a biztosított szállítmány és a
költségtérítés egy útra, keretszerződés esetén a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összege.
7.2. A biztosítási díj a biztosítási összeg és a biztosító által a vállalt kockázat mértékétől függően megállapított díjté- tel szorzata kivéve, ha a felek fix (minimum) díj megfize- tésében állapodnak meg.
7.3. Az Általános biztosítási feltételek-vagyonbiztosítások
8.1.4. pontjában felsorolt díjat befolyásoló tényezők kiegé- szülnek az alábbiakkal:
• szállítmány típus, árufajta, mennyiség, származás,
• csomagolás módja
• fuvareszköz fajtája,
• választott fuvarozási mód.
Forgalomjelentés és díjelszámolás
7.4. Keretszállítmány esetén a biztosított/szerződő fél a biztosítási időszakonkénti biztosítási díj megállapításához szükséges szállítmányforgalmi adatokat köteles a biztosí- tóval közölni. A biztosító az adatok alapján előzetes bizto- sítási díjat határoz meg.
7.5. A biztosított/szerződő fél– a biztosítási évfordulót kö- vető első hónap végéig köteles a biztosítóval közölni az előző biztosítási időszak tényleges szállítmányforgalmi adatait. A biztosító a biztosítási évfordulót követő máso- dik hónap végéig megküldi a közölt adatok alapján elkészí- tett díjelszámolást. A díjkülönbözetet a felek az díjelszá-
molás kézhezvételét követő harminc (30) napon belül tar- toznak egymással pénzügyileg elszámolni.
8. Változás bejelentési kötelezettség
8.1. A biztosított/szerződő fél a biztosító kockázatviselése szempontjából lényeges adatok megváltozásáról
haladéktalanul, de legkésőbb az áruszállítás megkezdéséig köteles a biztosítót írásban értesíteni. A biztosító jogosult az értesítést követően a biztosítási díjat újólag
megállapítani.
8.2. Az Általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosítások
9.2.2. pontjában megjelölt lényeges adatok kiegészülnek az alábbiakkal:
• szállítmány típusa, árufajta, mennyisége, származása
• csomagolás módja,
• fuvareszköz fajtája,
• választott fuvarozási mód.
9. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötele- zettsége
9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézke- dést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, valamint ezzel összefüggésben a csomagolás- ra, a rakodásra, a rakomány elhelyezésére és rögzítésére, a szállításra, a vagyonvédelemre vonatkozó szakmai ajánlá- sokat, előírásokat mindenkor betartani.
9.2. A biztosító maga vagy képviselője, megbízottja útján jogosult a kármegelőzést célzó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.
10. A biztosító mentesülése
10.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősül az Általános biztosítási feltételek 13.2. pontjában leírtakon
túlmenően, ha a biztosított vagyontárgy (szállítmány) mozgatása nem megfelelő eszközzel történt és a kár bekövetkezése erre vezethető vissza.
10.2. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség sú- lyosan gondatlan megszegésének minősül különösen a
9.1. pontban felsorolt tevékenységek elmulasztása vagy megszegése, ha az áruszállítást a biztosí- tott/szerződő fél, illetve megbízottja végzi vagy fel- ügyeli.
11. A biztosítási esemény bejelentése
11.1. Az Általános biztosítási feltételek - vagyonbiztosítá- sok 11.2. pontjában felsoroltakon kívül a kárbejelentésnek a következőket is tartalmaznia kell:
• a károsodott szállítmány megnevezését,
• a kárszemle helyét,
• a kárért felelős harmadik személy adatait.
11.2. Az Általános biztosítási feltételek- vagyonbiztosítások 11.3. pontjában meghatározott dokumentumokon túlmenően a kárigény érvényesíté- séhez az alábbi dokumentumok benyújtása is szüksé- ges:
a) fedezetigazolás,
b) a fuvarlevél vagy a feladást (átadást) tanúsító egyéb okmány,
c) a szállítmányra vonatkozó árukísérő számlák,
d) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolására felvett szemlejegyzőkönyvek, szakér- tői jelentések, kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák,
e) a szállítmány teljes, illetve részleges elveszése esetén a fuvarozó igazolása,
f) a szállítmány károsodása eseten a fuvarozó által a kiszolgáltatás előtt felvett jegyzőkönyv, illetve a kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyv abban az eset- ben, ha a kár a szállítmány átvételekor nem volt felismerhető,
g) a cessio (jogátruházó nyilatkozat),
h) a címzett értesítése a szállítmány megérkezésé- ről,
i) rablás vagy betöréses lopás következtében kelet- kezett károk, illetve a teljes szállítmány és a szál- lítóeszköz együttes eltűnése esetén a rendőrségi feljelentés másolata és a határozat,
j) a szállítóeszközt ért közlekedési balesetnél a rendőrségi jegyzőkönyv másolata.
12. A biztosító szolgáltatása
12.1. A biztosító a károkat az árutulajdonos biztosított ré- szére a biztosítási szerződésben a szállítmányra meghatá- rozott, továbbá a költségtérítésre feltüntetett biztosítási összeg erejéig – az önrész kikötése esetén - az önrészese- déssel csökkentve téríti meg.
12.2. A szállítmány teljes kára (totálkár) esetén a biztosító a vagyontárgynak az 5.1. pontban meghatározott –
értékét téríti meg.
12.3. A biztosító az eltulajdonított, illetve elveszett va- gyontárgyaknak az 5.1. pontban meghatározott értékét téríti meg.
12.4. Részleges kár esetén a helyreállítási költséget téríti meg a biztosító.
12.5. A biztosító a kár esetén felmerült és igazolt biztosí- tott költségeket az adatközlőn a költségtérítésre az 5.2. pontban meghatározottak szerint megjelölt biztosítási összeg erejéig téríti meg.
12.6. A biztosító szolgáltatása költségekkel együtt sem ha- ladhatja meg a teljes biztosítási összeget (szállítmány és a költségtérítés együttes biztosítási összegét), kivéve, ha az
5.2. pontban meghatározottakon túlmenően a kármentés során a biztosító által kifejezetten előírt teendők végrehaj- tása miatt többletköltségek merülnek fel.
13. Egyéb rendelkezések
Amennyiben a szerződő fél nem minősül vállalkozás- nak, úgy jelen különös biztosítási feltételek az alábbi kiegészítéssel/módosítással alkalmazandók:
13.1. A biztosítási szerződés határozott időre köthető.
13.2. A szerződő fél a biztosítási díjat egy összegben, előre a biztosítási szerződés teljes tartamára köteles megfizetni.
14. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
A jelen különös biztosítási feltételek átdolgozását a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint módo- sított általános biztosítási feltételek új hivatkozásaihoz igazítás indokolta. A fedezetben nem történt módosítás
Allianz Hungária Zrt.