TARTALOMJEGYZÉK

8.3 Felügyeleti szervek és hatáskörük 100

8.3.1 A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre 100

Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint – a közérdekű korlátozás kivételével – a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos, jogszabályban és

üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti

lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem

természetes személy. 100

8.3.2 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatásköre 101

8.3.3 A békéltető testület hatásköre 101

8.3.4 Bíróságok hatásköre 101

8.3.5 Elérhetőségek 101

9. A FELHASZNÁLÓ SZEMÉLYES ADATAINAK VÉDELME 101

9.1 Az adatvédelem célja 103

9.2 A Felhasználók személyes adatainak kezelése, feldolgozása 103

9.3 Adatbiztonság 104

9.4 A személyes adatokhoz fűződő jogok megsértése esetén alkalmazott eljárásrend 105

10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 106

11. ELOSZTÁSI ELŐÍRÁS 106

12. MELLÉKLETEK 106

BEVEZETŐ

A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amelynek fő feladata a vezetékes ivóvíz szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés és - tisztítás, 1996. január 1-jén alakult. Közvetlen jogelődjét, a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot 1960. október 1-jén alapították, míg a zártkörű részvénytársaság főrészvényese, Veszprém Megyei Jogú Város mai értelemben vett vízművét több mint egy évszázada, 1896. október 1- jén helyezték üzembe.

A részvénytársaságot alapító 121 önkormányzat döntését a rendszerváltozás tette lehetővé, melynek során hozzájutottak víziközmű vagyonukhoz és szabadon határozhattak arról, hogy milyen formában kívánják működtetni azt.

Alap elvárásként fogalmazták meg az önkormányzatok, mint tulajdonosok a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Részvénytársasággal kapcsolatban azt, hogy az üzemeltető feleljen meg a rendelkezésekben rögzített feltételeknek, a személyi és tárgyi előírásoknak, és ezzel együtt biztosítsa a biztonságos, magas szintű, folyamatos ivóvíz- és csatornaszolgáltatást, a lehető legalacsonyabb díjak mellett.

Történelmi hagyomány kötelez bennünket, hogy a mai igényeknek is eleget tegyünk, s bizonyítsuk az alapító önkormányzatoknak: elvárásaiknak megfelelünk. Védjük, óvjuk a vízbázisokat, a szolgáltatott víz pedig mindig jó minőségű, színtelen, szagtalan, üdítő.

"A vízvezeték csatornázás nélkül mindig kétséges kincsünk marad", fogalmazta meg találóan már a múlt század legelején xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx veszprémi polgármester. A mi korunk követelménye viszont az, hogy ne teljen el ilyen sok idő addig, amíg minden településen csatornáznak és az elvezetett szennyvíz megtisztítva kerül vissza a természetbe. Az első szennyvízelvezetési létesítmény, a múlt század elején kiépített veszprémi Ördögárok volt, míg az első mai értelemben vett szennyvíztisztító telep 1972-ben kezdte meg működését a megyeszékhelyen. A részvénytársaság alakulásának idején a szolgáltatási terület 12 településén volt megoldott a szennyvíz elvezetése és tisztítása. Ma ez a szám meghaladja a 80-at, a tisztított víz aránya az értékesített ivóvízhez viszonyítva pedig több mint 85 százalék. A cél természetesen a lehetőségekhez képest, a teljes csatornázottság.

A vízszolgáltatás kezdetétől fogva, az aktuális társadalmi igényeknek megfelelően, többször változott a közművek tulajdonjoga és a szolgáltató társasági formája is. A Víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény új fejezetet nyit a víziközművek tulajdonlásának témakörében. Az eddig társasági tulajdonként kezelt víziközműveket a törvény előírásai szerint visszaadtuk az önkormányzatok tulajdonába. Ennek megfelelően, 2013. január 1-jétől, a BAKONYKARSZT Zrt. szolgáltatási területén működő önkormányzatok a tulajdonosai a teljes közművagyonnak.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény előírásainak való megfelelőséghez, valamint az előzőkben említett alapítói igények, elvárások megvalósításához ad kellő biztosítékot az 1996. január 1-jén megalakított, sikeresen működő BAKONYKARSZT Zrt.

Továbbra is valljuk és hiszünk társaságunk jelmondatában:

„A vízkincset nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön!” A társaság főbb adatai

A társaság megnevezése: BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő

Részvénytárság

A társaság központja: 8200 Veszprém, Pápai u. 41.

A társaság honlapja: xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

A társaság e-mail címe: xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx

Cégjegyzékszám: Cg.: 00-00-000000

Adóig. szám: 11338024-2-19

Bankszámlaszám: K&H Bank 10402908-50504853-54571006

A társaság Üzemegységei, elérhetőségei:

Az alaptevékenység ellátásával kapcsolatos észrevételek-kérdések, hibabejelentések az alábbi Üzemegységi központokban megtehetők.

Üzemegységek és azok központjai:

o Veszprémi Üzemmérnökség (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.) Telefon: (88) 411-141

Telefax: (88) 428-061

o Nagyvázsonyi Üzemvezetőség (8291 Nagyvázsony, Petőfi S. u. 2/C.)

Telefon: (88) 411-141

o Ajkai Üzemmérnökség (0000 Xxxx, Xx xx 00.) Telefon: (88) 411-141

Telefax: (88) 312-567

o Pápakörnyéki Üzemvezetőség (8522 Nemesgörzsöny, Zrínyi u. 29.)

Telefon: (88) 411-141

o Várpalotai Üzemmérnökség (0000 Xxxxxxxxx, Xxxx xx 0.) Telefon: (88) 411-141

Telefax: (88) 471-444

o Zirci Üzemmérnökség (0000 Xxxx, Xxxxxxxxxx xx 0.) Telefon: (88) 411-141

Az Ajkai Üzemmérnökséghez tartozó Körzetszerelőségek:

o Devecseri körzetszerelőség (Devecser, Somlóvásárhelyi u. külterület)

▪ Tel: (00) 000-0000

o Városlődi körzetszerelőség (Városlőd, Pápai u. 25/a)

▪ Tel.: (88) 312-166

o Kertai körzetszerelőség (Kerta, Xxxxx Xxxxxx u. külterület)

▪ Tel.: (00) 000-0000

o Somlókörnyéki körzetszerelőség (Somlóvecse, Petőfi u. külterület)

▪ Tel.: (00) 000-0000

o Káptalanfai körzetszerelőség (Káptalanfa, Xxxxxx Xxxxxx u. külterület)

▪ Tel.: (00) 000-0000

A Társaság működési területén lévő települések – Ellátásért felelősök

Sor- szám	Település neve	Ivóvízzel ellátott	Szennyvíz-elvezetésben részesülő
1.	Adorjánháza	x
2.	Ajka	x	X
3.	Apácatorna	x
4.	Bakonybél	x	X
5.	Bakonynána	x	X
6.	Bakonyoszlop	x	X
7.	Bakonyszentkirály	x	X
8.	Balatoncsicsó	x
9.	Balatonhenye		X
10.	Balatonszőlős	x	X
11.	Bánd	x	X
12.	Barnag	x	X
13.	Békás	x
14.	Berhida	x	X
15.	Bodorfa	x	X
16.	Borszörcsök	x	X
17.	Borzavár	x	X
18.	Csajág		X
19.	Csehbánya	x	X
20.	Csesznek	x	X
21.	Csetény	x	X
22.	Csór		X
23.	Csögle	x
24.	Dabronc	x	X
25.	Dabrony	x	X
26.	Devecser	x	X
27.	Doba	x	X
28.	Dörgicse	x	X
29.	Dudar	x	X
30.	Egeralja	x
31.	Egyházaskesző	x
32.	Eplény	x	X
33.	Farkasgyepű	x	X
34.	Gógánfa	x	X
35.	Gyepükaján	x	X
36.	Hajmáskér	x	X
37.	Halimba		X
38.	Hárskút	x	X
39.	Hegyesd	x	X

Sor- szám	Település neve	Ivóvízzel ellátott	Szennyvíz-elvezetésben részesülő
40.	Hegymagas	x	X
41.	Herend	x	X
42.	Hetyefő	x	X
43.	Hidegkút	x	X
44.	Iszkáz	x
45.	Kamond	x
46.	Kapolcs	x	X
47.	Káptalanfa	x	X
48.	Karakószörcsök	x
49.	Keléd	x
50.	Kerta	x
51.	Királyszentistván	x	X
52.	Kiscsősz	x
53.	Kislőd	x	X
54.	Kispirit	x
55.	Kisszőlős	x
56.	Kolontár	x	X
57.	Köveskál		X
58.	Küngös		X
59.	Litér	x	X
60.	Lókút	x
61.	Magyarpolány	x	X
62.	Malomsok	x
63.	Marcaltő	x
64.	Márkó	x	X
65.	Megyer	x
66.	Mencshely	x	X
67.	Mezőlak	x
68.	Mindszentkálla	x	X
69.	Monostorapáti	x	X
70.	Monoszló	x	X
71.	Nagyacsád	x	X
72.	Nagyalásony	x	X
73.	Nagyesztergár	x	X
74.	Nagypirit	x
75.	Nagyvázsony	x	X
76.	Nemesgörzsöny	x
77.	Nemeshany	x	X
78.	Nemesvámos	x	X
79.	Nemesszalók		X
80.	Németbánya	x
81.	Noszlop	x	X

Sor- szám	Település neve	Ivóvízzel ellátott	Szennyvíz-elvezetésben részesülő
82.	Óbudavár	x
83.	Olaszfalu	x	X
84.	Oroszi	x
85.	Öcs	x	X
86.	Ősi	x	X
87.	Öskü	x	X
88.	Papkeszi	x	X
89.	Pécsely	x	X
90.	Pénzesgyőr	x
91.	Pétfürdő	x	X
92.	Porva	x	X
93.	Pula	x	X
94.	Pusztamiske	x
95.	Raposka	x	X
96.	Rigács	x
97.	Sáska	x
98.	Sóly	x	X
99.	Somlójenő	x
100.	Somlószőlős	x
101.	Somlóvásárhely	x
102.	Somlóvecse	x
103.	Szápár	x	X
104.	Szentantalfa	x
105.	Szentbékkálla	x	X
106.	Szentgál	x	X
107.	Szentjakabfa	x
108.	Szentkirályszabadja	x	X
109.	Tagyon	x
110.	Taliándörögd	x	X
111.	Tés	x	X
112.	Tótvázsony	x	X
113.	Tüskevár	x
114.	Ukk	x	X
115.	Várkesző	x
116.	Városlőd	x	X
117.	Várpalota	x	X
118.	Vászoly	x	X
119.	Veszprém	x	X
120.	Veszprémfajsz	x	X
121.	Vid	x
122.	Vigántpetend	x	X
123.	Vilonya	x	X

Sor- szám	Település neve	Ivóvízzel ellátott	Szennyvíz-elvezetésben részesülő
124.	Vöröstó	x	X
125.	Zalaerdőd	x	X
126.	Zalagyömörő	x	X
127.	Zalahaláp	x
128.	Zalameggyes	x
129.	Zirc	x	X

A társaság területén üzemeltetett Ügyfélszolgálati Iroda és Ügyfélszolgálati Fiókirodák nyitvatartása

- Veszprémi Központi Ügyfélszolgálati Iroda (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.)

- Ajkai Ügyfélszolgálati Fiókiroda (0000 Xxxx, Xx xx 00.)

- Várpalotai Ügyfélszolgálati Fiókiroda (0000 Xxxxxxxxx, Xxxx xx 0.)

Ügyfélszolgálati és fiókirodák nyitvatartása:

Hétfő 8:00-20:00

Kedd 8:00-14:00

Szerda 8:00-14:00

Csütörtök 8:00-14:00

Péntek 8:00-14:00

A telefonos ügyfélszolgálat a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében fogadja és rögzíti a Felhasználók hívásait.

Az Ügyfélszolgálati Iroda és Ügyfélszolgálati Fiókirodák általánostól eltérő nyitvatartását, vagy a nyitvatartás szüneteltetését, amennyiben az előre tervezhető, a Szolgáltató előre meghirdeti az irodák bejáratánál, a honlapján, indokolt esetben a megyei napilapban. Ha nem tervezhető előre, akkor az irodák bejáratán és honlapján értesíti a Felhasználókat az eltérő nyitvatartási rendről.

A személyes kapcsolat fontosságára való tekintettel, Ügyfélszolgálati Irodánk és Fiókirodáink mellett, telefonon, a nap 24 órájában személyesen vesszük fel diszpécserszolgálatunkon keresztül a hibabejelentéseket, rögzítjük észrevételeiket.

Diszpécserszolgálatok elérhetősége: Veszprém:

Telefon: 88/425-498

Telefax: 88/889-825

Ajka:

Telefon: (88) 312-166

Telefax: (88) 312-567

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény kötelezően előírja a Szolgáltatók számára az Üzletszabályzat elkészítését és naprakészen tartását. A Felhasználók érdekeinek széles körű érvényesítése szükségessé teszi, hogy az érdekelt felek – a Felhasználók és a Szolgáltató – közötti kapcsolatrendszer egyértelműen, áttekinthetően szabályozott legyen.

1.1 Az Üzletszabályzat célja

Jelen Üzletszabályzat célja a közműves ivóvíz- és csatornaszolgáltatással, mint közszolgáltatással kapcsolatban:

- A Felhasználó és a Szolgáltató kapcsolatrendszerének minden Felhasználó részére hozzáférhető és áttekinthető rögzítése.

- A szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban történő könnyebb eligazodás segítése, illetve azoknak a szabályozott eljárásoknak az ismertetése, amelyek alapján a Szolgáltató tevékenységét folytatja, amennyiben az a Felhasználókat érinti.

- A Felhasználók tájékoztatásának segítése, a Szolgáltatói ügyintézés ellenőrzötté tétele az egyes Felhasználói bejelentések, ügyintézések menetének, határidejének és a kapcsolódó előírásoknak a rögzítésével.

- A Felhasználók szolgáltatással kapcsolatos kérdéseinek a szóbeli tájékoztatáson túl, írott formában – a szükséges részletezésben, jogszabályokkal alátámasztva, – történő megválaszolása.

A BAKONYKARSZT Zrt. minőségirányítási rendszere kiterjed a Felhasználói kapcsolatok teljes körű szabályozására, s működtetésének célja a Felhasználói elégedettség megőrzése és növelése. A társaság minőségirányítási rendszere 2000. április 16-tól tanúsított.

Jelenleg az MSZ EN ISO 9001:2009 és az MSZ EN ISO 50001 előírásai alapján elkészített minőségirányítási rendszert üzemeltetjük.

1.2 A Felhasználó és a Szolgáltató kapcsolatrendszerének szabályai

A vízgazdálkodást, s annak egyik ágát, a közműves ivóvízellátást és a közműves szennyvízelvezetést 2012. január 1-től a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban Vksztv.) szabályozza. A szolgáltatás teljesítésével szoros összefüggésben a Szolgáltatónak a Vksztv-n túl, az alábbi két legfontosabb jogszabályt kell figyelembe vennie és betartania, a működését szabályozó további vonatkozó hatályos jogszabályokban rögzített kötelezettségek mellett.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendeletet.(továbbiakban: Rendelet)

A jogszabályokban előírtakon túlmenően a BAKONYKARSZT Zrt. kialakította a belső szabályozását is, amely a végrehajtásra és az ellenőrzésre vonatkozóan tartalmaz előírásokat.

Az Üzletszabályzat 0.xx. melléklete tartalmazza azon jogszabályok és belső szabályozási dokumentumok jegyzékét, amelyeket a Felhasználói kapcsolatok során, továbbá az üzemeltetési tevékenység végzésénél alkalmazni kell.

1.3 Fogalom meghatározások

Az Üzletszabályzat a jogszabályokban használt megnevezéseket használja az egyes fogalmak azonosítására, ezért szükséges az alábbi fogalmak ismertetése:

• alapdíj: a víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj;

• átadási ár: a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke, az átadott víz ára vagy az átvett szennyvíz kezelési díja;

• átadási pont: a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit;

• átadott szennyvíz: a víziközmű-szolgáltató által másik víziközmű-szolgáltatónak szennyvízelvezetési és -tisztítási céllal átadott szennyvíz;

• átadott víz: a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott szolgáltatás keretében átadott ivóvíz;

• bebocsátó: aki a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízbebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be;

• bebocsátási hely: közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja;

• bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő;

• beszerzési szabályzat: a víziközművek működtetéséhez szükséges eszközök, anyagok és tárgyak folyamatos rendelkezésre állásának biztosítására vonatkozó előírás;

• csatlakozó hálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi;

• egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § g) pontja szerinti intézmény;

• egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi;

• egyéb víz: a szennyvíz törzshálózatba bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott használt víz;

• elkülönített Felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény;

• Elkülönített vízhasználó: az elkülönített Felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója;

• ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a Felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi;

• elszámolási időszak: szerződésben megállapított, az elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;

• felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó igénybe veszi;

• Felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 2011. évi CCIX. tv 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa.

• felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel – a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. tv. 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki;

• fogyatékkal élő védendő lakossági Felhasználó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti.

• fogyasztásmérő: a vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz:

• ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai;

aa) átadási vízmérő: víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérésére szolgáló, az átadási ponton beépített ivóvízmérő;

ab) ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők;

ac) locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvíz- bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő;

ad) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő;

• szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízhálózatba beépített – az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló – kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is:

ba) átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvíz- hálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő;

bb) közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a Felhasználó által a víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a Felhasználó akkreditált, kalibráló

laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;

• telki vízmérő: a felhasználási helyről a szennyvíz törzshálózatba vezetett mindazon vizek mennyiségének meghatározására szolgáló, a gyártó előírásai szerint beépített, hitelesített mérőeszköz - ide nem értve a bekötési vízmérőt, a Mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérőt és a locsolási vízmérőt - amely a saját célú ivóvízműből, saját célú kútból vagy más, a felhasználási helyen keletkező természetes vízforrásból származó víz térfogatát méri;

• fogyasztással arányos díj: 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz- bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja;

• gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

• gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerre vonatkozó hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv;

• gyermekintézmény:

a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha

aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel rendelkezik;

ac) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődei ellátást nyújtó és szolgáltató, napközbeni gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha

ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik;

• házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna);

• házikert: az ingatlan egybefüggő, beépítetlen, legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű kerthasználatú területrésze, amelyen nem üzletszerű gazdálkodási tevékenység valósul meg;

• házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű);

• házi szennyvíz beemelő: A háztartási szennyvizet a törzshálózatba juttató szivattyú, vákuumszelep és ezek műtárgyainak a szerelvényei. Vagyonjogilag átadott házi szennyvíz beemelő az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában és a víziközmű- szolgáltató üzemeltetésében áll.

• háztartási szennyvíz: rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz, ami az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, és nem tartalmaz talajvizet vagy csapadékvizet, továbbá nem minősül veszélyes hulladéknak;

• ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és nem minősül háztartási szennyvíznek vagy csapadékvíznek és nem veszélyes hulladék;

• ivóvízmérési hely- az Üzletszabályzatban a továbbiakban vízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve – az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését, működtetését és ellenőrzését;

• ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges;

• ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll;

• ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) bekötési vízmérő esetében

aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,

ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

b) bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed;

• kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat;

• kiszervezés: víziközmű-működtetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése;

• közintézményi felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 55/A. § szerinti felhasználó;

• közműves ivóvízzel ingatlanon belül ellátott: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan;

• közműves ivóvízzel ingatlanon kívül ellátott: az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül, közterületen, közkifolyón keresztül közüzemi ivóvízzel ellátott ivóvízvételi hely található;

• közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap;

• Közszolgáltatási szerződés: A BAKONYKARSZT Zrt. és a Felhasználó közötti jogviszonyt rögzítő, felhasználási helyenként készített dokumentum;

• közterületi vízvételi hely: lakossági ivóvíz-fogyasztás biztosítására, különösen korlátozás és felfüggesztés esetén, vagy rendkívüli helyzet esetén tűzivíz vételezésére vagy egyéb közcélú vízigény kielégítésére alkalmas, közterületen elhelyezett közcélú vízi létesítmény;

• lajstrom: a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására önként vállalkozó víziközmű- szolgáltatókról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett olyan nyilvántartás, ami tartalmazza a víziközmű-szolgáltatók nevét, székhelyét és képviselőjének nevét;

• lakossági Felhasználó: az a természetes személy Felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő, vagy

hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű-szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet;

• MEKH: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

• Mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó Közszolgáltatási szerződés;

• mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló vízmérő;

• műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (ivóvíz- bekötővezeték, illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll;

• műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető törzshálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációsan, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható;

• nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvíz törzshálózatnak vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik;

• nem lakossági Felhasználó: a lakossági Felhasználó fogalomkörébe nem sorolható természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem lakossági Felhasználók körébe tartoznak a Ptk.-ban felsorolt gazdálkodó szervezetek;

• nyíltárkos bemérés: a víziközmű-hálózat vezetékei és műtárgyai természetben azonosítható pontjainak nyílt munkaárokban geodéziai mérési technológiával történő bemérése EOV rendszerben;

• nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer;

• panasz: Társaságunk panaszként kezeli a Felhasználótól/vevőtől érkező olyan szolgáltatás minőségével, a szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyet, mely szerint a nyújtott szolgáltatás/termék részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban, illetve az Üzletszabályzatban foglaltaknak. Nem minősül panasznak: az információ (tájékoztatás) kérése, az adatszolgáltatás, közszolgáltatás minőségének javítására tett javaslat, határidőn túl benyújtott bejelentés;

• rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés);

• szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont;

• szennyvíz-bekötővezeték: a szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a csatlakozó szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített a szennyvíz törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bebocsátására szolgál,

• szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvízbebocsátás előtt – a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre tisztítja – a szennyvizet;

• szennyvíz-elvezetési hely: az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül mindazon elkülönített felhasználási hely, amelyeknek vízhasználata Mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;

• szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amely szennyvíz mechanikai, biológiai esetleg harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával, ide nem értve a biogáz hasznosító üzemet;

• szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll;

• Szociálisan rászoruló felhasználó: szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül,

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, vagy

h) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti jogviszonyban áll;

• szolgáltató: jelen üzletszabályzatban a közszolgáltatást, azaz ivóvízművek, illetve szennyvízelvezető művek (együtt: víziközművek) üzemeltetését végző jogi személy, aki a Felhasználók részére ivóvizet szolgáltat, illetve az ingatlanon keletkező szennyvizet károkozás nélküli elvezetését és tisztítását végzi;

• szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként fizetendő díj;

• szolgáltatási pont:

a) ivóvíz-szolgáltatási pont:

aa) az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja;

ab) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a Közszolgáltatási szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont;

ac) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja;

b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték Felhasználó felőli végpontja, amely

ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában

- zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja;

- nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala; bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén

- az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata;

- az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelő szivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep Felhasználó felöli oldala; bc) a víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó közötti Közszolgáltatási szerződésben meghatározott pont;

bd) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a Közszolgáltatási szerződésben meghatározott pont;

be) a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja;

• szolgáltatott ivóvíz: Közszolgáltatási jogviszony keretében a Felhasználó részére a szolgáltatási ponton, vagy közvetlenül a víziközmű-elosztóhálózat vízvételezés céljára alkalmas szerelvényein keresztül, továbbá a szállított vízből biztosított ivóvíz;

• tartós adathordozó: olyan informatikai eszköz, amely birtokosa számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő elektronikus megjelenítését;

• települési szennyvíz: háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek csapadékvízzel képződött keveréke;

• új üzem: olyan üzem, amely e rendelet hatálybalépését követően

- kezdi meg működését;

- kezdi meg a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott anyagok (a továbbiakban: Szennyezőanyag lista) felhasználásával járó tevékenységét, vagy

- legalább 20%-kal tartósan megnöveli az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakhoz képest a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagok felhasználását;

• üzem: az a természetes vagy – a lakásszövetkezetek kivételével – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagot használ, továbbá a Szennyezőanyag listában meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe;

• védendő felhasználó: az a természetes személy felhasználó, ideértve a mellékvízmérővel rendelkező elkülönített vízhasználót, valamint a fogyatékkal élő felhasználót is, aki jogszabályban meghatározott szociális helyzete alapján a víziközmű-szolgáltatásban megkülönböztetett feltételek szerint vehet részt.

• víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely

- település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, - szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy

- a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz- elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja;

• víziközmű-hálózat: az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, valamint az ivóvíz és a szennyvíz- bekötővezetékek együttesen;

• víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalja,

• víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű- fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége;

• víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely;

a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem)

b) önállóan több település ellátását szolgálja;

c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja

d) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve is, vagy kapcsolódó szolgáltatás nélkül egy vagy több településre nézve képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,

• víziközmű-szolgáltató: hatályos víziközmű-szolgáltatói engedéllyel rendelkező gazdasági társaság;

víziközmű-szolgáltatás: Közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz- elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok);

• víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy, a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült;

• víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű- szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel;

• víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás;

• vízterhelési díj (VTD): a közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyagok után fizetendő díj, amelyet a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi szennyvízelvezető hálózatot működtető BAKONYKARSZT Zrt. a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a terhelés arányában áthárít a szolgáltatást igénybe vevőkre;

• vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok és tároló medencék minőségvizsgálatára előírt módszer.

1.4 Személyi és területi hatály, működési terület

A dokumentum hatálya kiterjed a BAKONYKARSZT Zrt-re, mint víziközmű-szolgáltatóra, és a közműves ivóvíz ellátást, a közműves szennyvízelvezetést a Társaság működési területén igénybevevő Felhasználókra.

A Társaság működési területét, az ellátott településeket (településrészeket) a 2.a. és 0.x.xx. mellékletek, míg a Társaság szervezeti felépítését a 0.xx. melléklet tartalmazza.

1.5 Az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek módosítása

A BAKONYKARSZT Zrt. az ellátás jogszerű, folyamatos és biztonságos nyújtása érdekében fenntartja magának a jogot az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek egyoldalú módosításának lehetőségére, a korábban megkötött Közszolgáltatási szerződések vonatkozásában is, az alábbiakban rögzített módon, az alábbi feltételekkel:

• a szolgáltatás ellenértékének módosítása a hatályos jogszabályok, rendelkezések alapján;

• a jogszabályok alapján a BAKONYKARSZT Zrt. hatáskörébe utalt működési folyamatok Felhasználókat nem lényeges hátrányosan érintő változtatásai esetén;

• jogszabályok és piaci feltételrendszer megváltozása esetén;

• hatósági döntések alapján.

1.6 Általános Szerződési Feltételektől történő eltérés lehetőségei

A víziközmű-szolgáltató a lakossági Felhasználók és az Elkülönített vízhasználók számára nem biztosít a jelen Üzletszabályzatban rögzítettektől eltérő, egyedi szolgáltatási feltételeket a Közszolgáltatási szerződésekben.

Nem lakossági Felhasználó esetében a Közszolgáltatási szerződés általános szerződési feltételeitől műszaki vagy pénzügyi-gazdasági, illetve jogi szempontok szerint indokolt esetben eltérően is megállapodhat a MEKH jóváhagyásával.

Egyedi feltételek alkalmazása esetén a víziközmű-szolgáltató köteles azokat nyilvánosságra hozni, és minden, a feltételeket teljesítő szerződő fél részére biztosítani. A feltételek nyilvánosságra hozatala a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, és az Ügyfélszolgálati Irodában / Ügyfélszolgálati Fiókirodákban kihelyezett tájékoztató anyagokban történik.

2. SZOLGÁLTATÁS

2.1 Víziközmű-rendszerek üzemeltetése

A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közszolgáltatás. A szolgáltatást végző az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető- és tisztító művek üzemeltetésével köteles a víziközmű-hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, és egyéb jogcímen használójának üzemszerűen ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását üzemszerűen elvégezni.

Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági Felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági Felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni.

A víziközmű-szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően – a víziközművek teljesítőképességének mértékéig – köteles szolgáltatni.

A BAKONYKARSZT Zrt. alapfeladataként köteles az ellátási területen üzemszerű körülmények között biztosítani a Felhasználók vízellátását, a vonatkozó jogszabályokban előírt kifogástalan minőségben, mennyiségben, és nyomáson. Köteles az ingatlanon keletkező

szennyvizek károkozás nélküli elvezetését és az érvényes előírásoknak megfelelő minőségű tisztítását elvégezni, továbbá gondoskodni a minőség ellenőrzéséről, a szakszerű hibaelhárítás feltételeinek megteremtéséről, a szervezet munkarendjéről, ügyeleti, készenléti szolgálatáról, a megfelelő képesítéssel rendelkező irányító személyzet biztosításáról.

A környezetvédelem korunk egyik legfontosabb feladata. A BAKONYKARSZT Zrt. több ponton is érintkezik közvetlen közelről környezetünkkel mindennapi tevékenysége során. Vízbázisaink aktív védelme, monitoring rendszerük fenntartása, napi szintű kiemelt feladat a víziközmű-szolgáltató számára, melyet immár több évtizede végez folyamatosan. A Társaság által üzemeltetett sérülékeny vízbázisok mindegyikére készült vízbázisvédelmi terv, - a víziközmű-szolgáltató jelentős anyagi ráfordításával - melyek alapján az illetékes környezetvédelmi hatóság vízbázisvédelmi határozatokat adott ki.

A víziközmű-szolgáltató által gyakorolt környezetvédelem másik fajsúlyos ágazata a szennyvízelvezetés és tisztítás. A Társaság a múltban is és jelenleg is kiemelten figyel arra, hogy a szennyvízelvezetés és tisztítás feladatkörét a legnagyobb odafigyeléssel, szakértelemmel, a kor követelményeinek megfelelően végezze el. A Társaság mindig is kiemelt figyelemmel kezelte a szennyvíztisztítással kapcsolatos kutatás-fejlesztéseket, igyekezve beintegrálni tevékenységi körébe a legújabb és leghatékonyabb tisztítási- és szennyvíziszap kezelési technológiákat. Földrajzi közelségéből is adódóan mindig kiemelt partnere volt a veszprémi székhelyű Pannon Egyetemnek, ami a szennyvíztisztítási technológiák kutatásának egyik fellegvára Magyarországon.

A víziközmű-szolgáltatás jellegéből adódóan jelentős mennyiségű vezeték-hálózat igénybe vételével működik. Természetszerűen ezek a vezetékek nem minden esetben húzódnak közterületek alatt, így vezetéki szolgalmak alkalmazására van szükség. A víziközmű- szolgáltató ezúton is deklarálja, hogy a Felhasználók tulajdonát képző ingatlanok tulajdon- és használati jogát csak és kizárólag közérdekből, a lehető legkisebb mértékben, a tulajdoni lapokra bejegyzetteknek megfelelően korlátozhatja. Mindig kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a Felhasználók ingatlanhoz kötött tulajdonosi érdeke maximálisan érvényesülni tudjon. A szolgalmi jogok alapítását megelőzően minden esetben megtörténik az érintett Felhasználók (földterület tulajdonosok) teljes körű tájékoztatása, továbbá velük a szükséges megállapodások megkötése.

A BAKONYKARSZT Zrt. a Vksztv. 6. §-ban foglaltakat figyelembe véve a víziközművek üzemeltetéséért felelős. A víziközműnek nem minősülő hálózatok és művek üzemeltetését, külön megállapodás alapján üzemelteti Társaságunk.

2.2 Ivóvízellátás

A vízellátás, mint szolgáltatás magába foglalja a víz kitermelésével, tisztításával, szállításával, nyomásfokozásával, tárolásával és elosztásával járó feladatok elvégzését, amelyeket a konkrét technológiai feladatokkal együtt szabályzatok (a Társaság Üzemeltetési szabályzatai, a víztermelő/vízmű telepek Üzemeltetési utasításai) rögzítenek.

A felhasználási hely közműves ivóvízellátása érdekében a házi, illetve csatlakozó ivóvízhálózat vonatkozásában szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges.

Az ivóvíz-bekötővezeték felújítását és cseréjét – a halaszthatatlan beavatkozás esetét ide nem értve – az ivóvíz törzshálózat felújításával egy időben kell elvégezni.

2.2.1 Víztermelés

A víztermelési tevékenység során a Társaság elsődleges feladata - az engedélyezett víztermelési volumenen belül - a kitermelhető nyersvíz mennyiség biztosítása, figyelemmel az üzemelő vízbázisok védelme tárgyában kiadott kormányrendelet előírásaira. A víztermelést a Társaság működési területén lévő felszín alatti vízbázisokra telepített kutakból, forrásokból biztosítja.

2.2.2 Víztisztítás

A víztermelő telepeken, illetve vízmű telepeken találhatók – szükség szerint - a víztisztító berendezések. Az alkalmazott tisztítási technológiát a nyersvíz vízkémiai paraméterei határozzák meg.

A tisztítási technológiának alkalmasnak kell lennie a az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben előírt vízminőségi határértékek folyamatos biztosítására.

2.2.3 Vízszállítás

A víztermelő telepektől az ivóvizet fővezetékek vagy távvezetékek szállítják a települési elosztó hálózatba, illetve azon keresztül a Felhasználókhoz.

2.2.4 Nyomásfokozás

A vízbázisainkból kitermelt vizet optimális esetben a kútba beépített szivattyú képes közvetlenül az elosztó hálózatba és a magastárolóba juttatni. Amennyiben ez technikailag nem valósítható meg, úgy a kitermelt vizet egyszer, de akár többször is szükséges újból szivattyúkkal megemelni, mert csak így juttatható el a Felhasználókhoz. Veszprém megyében, a domborzati adottságoknál fogva, több vízellátó rendszernél is előfordul, hogy a kúttól a Felhasználóig többször kell átemelnünk az ivóvizet, ami nem csak plusz beruházásokat igényel, de a szolgáltatás költségeit is jelentősen növeli.

Az 58/2013. (II.27.) számú Kormányrendelet 77.§ (1) bekezdése szabályozza a szolgáltatási ponton előírt minimális és maximális hálózati nyomást. Eszerint „A víziközmű-szolgáltató a közműves vízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6,0 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni”. Az ettől eltérő szolgáltatást a víziközmű-szolgáltató a Felhasználóval történt egyedi megállapodás szerint biztosíthat, illetve abban az esetben, ha a jelzett értékektől a nyomásérték történeti okokból (pl. a vízellátás kiépítésétől kezdve) tér el.

Amennyiben az adott településrészen lévő Felhasználók szolgáltatási pontjainál a nyomásérték az adott hálózathidraulikai jellemzőkkel nem éri el a 1,5 bar (0,15 MPa) nyomásértéket, illetve meghaladja a 6 bar (0,6 MPa) nyomásértéket, akkor műszaki (gépészeti) beavatkozás válik szükségessé. A telepített berendezéseknek, (nyomásfokozó szivattyúállomások) alkalmasnak kell lenniük a területen keletkezett mindennemű vízigény (kommunális, ipari és tűzoltási) kielégítésére, illeszkedni kell az adott hálózati struktúrába (hidraulikailag, energetikailag, informatikailag és építészetileg), és folyamatos üzemben, hosszú időtávlatban is kell szolgálniuk a Felhasználói igényeket.

2.2.5 Víztárolás

Az ivóvízellátó-rendszerben az ivóvíz tárolását víztároló medencék, víztornyok biztosítják.

A víztárolás célja a vízelosztás biztonságosabbá tétele, a Felhasználók csúcs vízigényeinek, továbbá a tűzivíz igényeknek a kielégítése. A víztárolás a rendszer hidraulikai nyomáseloszlását közvetlenül, vagy átemelés révén kedvezően befolyásolja.

2.2.6 Vízelosztó hálózatok

A Felhasználók vízigényét a törzshálózat részét képező vízelosztó hálózatról lecsatlakozó bekötővezetékeken keresztül kell kiszolgálni. A törzshálózatról a tűzivíz vételezési lehetőség a felszín alatti és felszín feletti tűzcsapokról történik. A hálózaton található közkifolyók biztosítják a vízbekötéssel nem rendelkező lakosság ellátását. A közkifolyók vizét – háztartási szükségletük kielégítésére – kizárólag a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe.

A víziközmű-szolgáltató és a helyi önkormányzati képviselő testületének hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási célú vízhasználatára (így például építkezés, gépkocsi mosás).

Abban az esetben, ha közkifolyókon felhasznált víz díját és fizetésének módját jogszabály másként nem állapítja meg, az ivóvíz törzshálózatról történő közterületi vízvétel az önkormányzat vízfogyasztásának minősül, a díjat a víziközmű-szolgáltatónak a települési önkormányzat fizeti meg. Ebben az esetben a vízfogyasztás mennyiségét ivóvízmérő hiányában arányosítással vagy műszaki számítással kell megállapítani. Az arányosítás alapját képező számított vízmennyiségeket, valamint az átalány megállapítást a Rendelet 8. sz. melléklete tartalmazza.

A víziközmű-szolgáltató a közterületi vízvételi helyet az ellátásért felelős állami tulajdonosi joggyakorló vagy a helyi önkormányzat képviselő testülete és az illetékes közegészségügyi szakhatóság, a közterületi tűzcsapot az ellátásért felelős és az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg.

2.2.7 Ivóvíz-szolgáltatás

A víziközmű-szolgáltatónak a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a szolgáltatási pontig áll fenn. Az ivóvíz szolgáltatási ponton biztosítja a társaság a Felhasználók által igényelt mennyiségű és minőségű ivóvizet, az előírt nyomástartományban.

A Vksztv.-nek és a Rendeletnek megfelelő szolgáltatási pontot, azaz a Felhasználó és a víziközmű- szolgáltató felelősségi körének határvonalát az alábbi sematikus ábra mutatja:

A víziközmű-szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő ivóvízhálózat, a tűzoltási célt szolgáló külön vízvezeték hálózat (tűzivízhálózat) ellenőrzésére. Amennyiben az azonnali ellenőrzésre nincs mód, úgy az érintett Felhasználó – előzetesen egyeztetett időpontban – köteles azt lehetővé tenni.

Az ellenőrzéskor a házi és a csatlakozó ivóvízhálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű használat megszüntetéséről a Felhasználó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a víziközmű-szolgáltató felhívására, a Felhasználó határidőn belül nem tesz eleget, a teljesítésre a víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járási hivatal kötelezi a Felhasználót.

Nem állapítható meg a víziközmű-szolgáltatónak a szolgáltatás minőségéért való felelőssége akkor, ha a szolgáltatási ponton az ivóvíz minősége megfelel a jogszabályi előírásoknak, és az ivóvízvételi helyen tapasztalt minőségromlás a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat nem megfelelő állapota vagy anyaga miatt következik be, és ezt az illetékes népegészségügyi szerv vizsgálata hivatalból vagy a víziközmű-szolgáltató kérelmére megállapította.

Az előírt víziközmű-szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a Felhasználót a tulajdonában lévő csatlakozó ivóvízhálózat és házi ivóvízhálózat rendszeres, minimum havi gyakoriságú ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól.

A szolgáltatás minőségének megőrzése érdekében a törzshálózaton folyamatos ellenőrzési, karbantartási, hibaelhárítási, felújítási, és szükség esetén rekonstrukciós tevékenységet folytat a víziközmű-szolgáltató.

A Felhasználó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles.

A víziközmű-szolgáltatóval szemben támasztott alapkövetelmények között szerepel a folyamatos magas szintű szolgáltatás fenntartása és a hatékony gazdálkodás, - mely megfizethető díjakat generál - egyaránt. Ezen két alapelvnek kíván a víziközmű-szolgáltató megfelelni, amikor az emberi és eszközbeli erőforrásait racionalizálja. A több évtizedes szakmai tapasztalat alapján, mely a szolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak is megfelel, került kialakításra a Társaságnál a diszpécser szolgálat és a hibaelhárítási ügyeleti rendszer is.

Ez a hatékony rendszer biztosítja azt, hogy átlagosan 1-6 órán belül a törzshálózati hibák kijavításra kerülnek. A több éve folytatott elégedettség mérés bizonyítja, hogy Felhasználóink ezzel a tevékenység résszel is meg vannak elégedve, visszajelzésük pozitív. Előfordul a gyakorlatban az az esetkör is, mikor egy időben több üzemzavar is keletkezik. Ekkor a víziközmű-szolgáltató mérlegel, a hibaelhárítások sorrendjét felállítja. A sorrend felállításánál elsőrendű szempont, a szolgáltatásból kieső Felhasználók számossága.

Amennyiben a víziközmű-szolgáltató az üzemzavart neki felróható okból 3 napon belül nem hárítja el és a Rendelet 72.§ (1) bekezdése szerinti ivóvíz szükséglet biztosításáról nem gondoskodik, ezzel bizonyíthatóan kárt okoz a Felhasználóknak, kötbér fizetésére kötelezett. A kötbér mértékét a 12. sz. melléklet tartalmazza.

A szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összegfüggő közegészségügyi vagy egyéb követelmény (így például hálózat és tároló mosatás, hálózatfejlesztés, jelentősebb üzemzavar-elhárítás) teszi indokolttá.

Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról, úgymint a szolgáltatás műszaki okokból szükségessé váló időszakos szüneteltetéséről, vagy nyomás csökkenéséről, a Felhasználókat a víziközmű-szolgáltató az intézkedések megtételét megelőzően legalább 3 nappal korábban a Rendeletben foglalt előírások szerint értesíti az alábbiak szerint:

Minden esetben saját honlapján, valamint szűk Felhasználói kört (egy-két utca vagy lakóépület) érintő tervezett szolgáltatás kiesés esetén a helyben szokásos módon, az érintettek egyedi értesítésével tájékoztatja a víziközmű-szolgáltató a Felhasználókat (postaládába bedobott értesítő, lépcsőházi faliújságra kirakott tájékoztató).

Településrészeket, nagyobb területeket érintő tervezett szolgáltatás kiesés esetén újságcikkben

- Napló, városi újság – hirdetés útján is tájékoztatást ad a víziközmű-szolgáltató.

Rendkívüli esemény, havária esetén a fentieken kívül (amennyiben az érintett területen ilyen médiumok rendelkezésre állnak) a Felhasználókat a víziközmű-szolgáltató a helyi TV képújságában, helyi rádióban leadott hirdetésekkel is tájékoztatja.

A tájékoztatás elmaradása esetén, a Felhasználó bejelentését követően a víziközmű- szolgáltató a Felhasználó irányába kötbér fizetésére kötelezett. A kötbér mértékét a 12. sz. melléklet tartalmazza.

Ha a közműves ivóvízellátás előre tervezetten 12 órán át, üzemzavar esetén 6 órát meghaladóan, de kevesebb, mint 12 órán át szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő/nap mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap ivóvízmennyiséget biztosít a víziközmű-szolgáltató.

Az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás időtartama alatt, az ellátásért felelős igénybejelentése esetén 50 liter/fő/nap mennyiségben, változatlan feltételekkel biztosítja az ivóvizet a víziközmű-szolgáltató.

A szolgáltatás szüneteltetése esetén a víziközmű-szolgáltató az ivóvízellátásról úgy gondoskodik, hogy ahhoz az érintettek 300 méteres körzeten belül hozzájuthassanak.

A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó eltérő írásos megállapodásának hiányában a lakossági felhasználóval szemben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy

korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználót a Rendelet 65. § (8) bekezdése szerint előre értesítette.

Lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató által végrehajtott közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése esetében a létfenntartási és közegészségügyi vízigények egyidejű biztosításáról a Vksztv. 58. § (10) bekezdésében meghatározott módon és mértékben gondoskodni kell.

A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását megelőző írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként vagy egyéb igazolható módon kézbesítik.

Az előző bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, a második eredménytelen kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapon – az ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek kell tekinteni.

A lakossági felhasználó – ha a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart – közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a víziközmű-szolgáltató felé igazolni köteles. A víziközmű- szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja.

Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a víziközmű- szolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget előzetesen értesítenie kell.

Közérdekű korlátozás vagy szünetelés időtartama alatt a keletkezett hiba kivizsgálása és felszámolása végett a víziközmű-szolgáltató a felhasználási helyen rendkívüli ellenőrzést tarthat, amit a lakossági vízhasználó vagy képviselője időben és térben nem korlátozhat.

Az egészségügyi és gyermekintézmények a Vksztv. 58. § (2) bekezdése szerinti kivételnek való megfelelőséget az alábbi dokumentumokkal igazolják:

a) Rendelet 1. § 8. pontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

b) Rendelet 1. § 14. pont a) pont aa) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

c) Rendelet 1. § 14. pont a) pont ab) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással,

d) a javítóintézet kivételével a Rendelet 1. § 14. pont b) pont ba) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

e) a javítóintézet kivételével a Rendelet 1. § 14. pont b) pont bb) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

f) a javítóintézet alapító okirattal.

A víziközmű-szolgáltató a kivétel biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti az intézményt, hogy a Rendelet 73. § (1) bekezdésében hivatkozott feltételeknek

a) megfelel, valamint arról, hogy a kivételt részére mely időtartamra biztosítja vagy

b) nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.

A Rendelet 73. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a kivétel ismételt kezdeményezésének.

A víziközmű-szolgáltató a felfüggesztés vagy korlátozás időszaka alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a felfüggesztés vagy korlátozás időszakát követő 10 napon belül tájékoztatja az érintett egészségügyi, illetve gyermekintézményt.

A Rendelet 74. § (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget egyenlő részletekben, minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a felfüggesztés vagy korlátozás időszakot követő december 31-éig kell teljesíteni. A víziközmű-szolgáltató az egészségügyi, valamint gyermekintézménnyel ettől eltérően is megállapodhat, azonban a kivétel biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.

2.3 Szennyvízelvezetés, és - tisztítás, szennyvíziszap elhelyezés

2.3.1 Szennyvízelvezetés

A szennyvízelvezetés biztosítása a bekötő vezeték átadási pontjától a szennyvíztisztító telepig a gravitációs csatornahálózat, a szennyvízátemelők, és a nyomóvezetékek üzemeltetésével valósul meg. A közüzemi vezetékek és átemelők karbantartásáról a víziközmű-szolgáltató gondoskodik.

A Vksztv.-nek és a Rendeletnek megfelelő szolgáltatási pontot, azaz a Felhasználó és a víziközmű- szolgáltató felelősségi körének határvonalát az alábbi sematikus ábra mutatja:

A Rendelet 85. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a víziközmű-szolgáltató, azaz a gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője, az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat tisztító aknáinak fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz károkozás nélküli elvezetését biztosítja. Az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat tisztító aknáinak fedlapszintje alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén az ingatlantulajdonosnak, azaz a Felhasználónak, saját költségen kell biztosítani az elöntés elleni műszaki védelmet, például visszaáramlást gátló szerelvény beépítésével, vagy az ott keletkezett szennyvízmennyiség átemelésével.

Amennyiben a felhasználási helyen a szennyvízelvezetéshez házi szennyvíz beemelő üzemeltetése is szükséges, akkor a Felhasználó köteles a BAKONYKARSZT Zrt. részére a korlátozásmentes megközelítési és hozzáférési lehetőséget biztosítani a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési, üzembiztonsági és karbantartási feladatainak ellátása érdekében. Ha a Felhasználó a házi szennyvíz beemelő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a BAKONYKARSZT Zrt.-nek haladéktalanul bejelenteni. A házi szennyvíz beemelő létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos további tudnivalók a 3.5.2. pontban szerepelnek.

A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető- és tisztító mű állagát nem károsítja, és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza.

A szennyvízcsatornába tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz és szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely

• a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben – veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,

• a szennyvízelvezető és –tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatára alkalmatlanná teszi,

• a szennyvízelveztő és –tisztítóműből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

• a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeinek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.

A csatornahasználattal kapcsolatosan további hasznos információkat talál a Felhasználó a víziközmű-szolgáltató honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx).

A Felhasználónak a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról gondoskodnia kell.

2.3.2 Szennyvíztisztítás

A szennyvízkezelést a tisztítótelepekre kidolgozott technológiával kell végezni. A szennyvizek megtisztításáról, a szennyvíztisztító telep üzemeltetéséről és karbantartásáról a víziközmű- szolgáltató köteles gondoskodni.

2.4 Minőségellenőrzés

Az ivóvíz, valamint a beérkező- és a tisztított szennyvíz tervszerű minőségellenőrzése az üzemek és a társaság akkreditált Központi Laboratóriumának feladata.

A mintavételezés ütemezését, rendszerességét és a vizsgálandó paramétereket az üzemeltetési szabályzatok tartalmazzák. A mintavételi rendet és a vizsgálandó paraméterek körét az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet alapján az illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (régi nevén KÖJÁL, vagy ÁNTSZ) hagyja jóvá és ellenőrzi azt. Szükség esetén elrendelhető a mintavételezés sűrítése, amennyiben a víz kémiai, bakteriológiai vagy biológiai paraméterei ezt szükségessé teszik. Amennyiben a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a

jogszabályban meghatározottól, a víziközmű-szolgáltató erről a Felhasználókat haladéktalanul értesíti.

A víziközmű-szolgáltatónak a felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség-romlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szervével történő egyeztetést követően a víziközmű-szolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie kell.

A víziközmű-szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről az illetékes népegészségügyi szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell.

Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el.

A szolgáltatott ivóvíz minőségének a fent említett, vonatkozó kormányrendelet előírásaitól való eltérését a víziközmű-szolgáltató saját honlapján, helyi újságban, helyi televízió képújságában vagy az érintettek egyedi értesítésével tájékoztatja (postaládába bedobott értesítő, lépcsőházi faliújságra kirakott tájékoztató).

Egész településrészeket érintő ivóvízminőség változás esetén a Felhasználókat a víziközmű- szolgáltató az előzőekben felsorolt értesítési formákon kívül, helyi TV képújságában, helyi rádióban vagy rendkívüli havária esetén televízióban leadott hirdetéssel tájékoztatja.

A rendelkezésre álló tájékoztatási lehetőségek közül a víziközmű-szolgáltatónak úgy kell megválasztania a konkrétan alkalmazott formát, hogy az információ az érintett Felhasználói körhöz a leghatékonyabban érjen el.

A mindenkor aktuális ivóvízminőségi adatok a BAKONYKARSZT Zrt. (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) honlapján elérhetőek.

Az ivóvíz minőségvédelme érdekében a közműhálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi vízbeszerzéshez (magán területen belül létesített ásott, vagy fúrt kút, forrásfoglalás vagy csapadékvíz gyűjtő) kapcsolt vezetékkel összekötni szigorúan tilos!

Amennyiben a szennyvíz vagy a tisztított szennyvíz minősége nem felel meg a közegészségügyi, előírásoknak, illetve a veszélyes hulladékokra előírt követelményeknek, valamint ha az ellenőrzés műszaki hibát valószínűsít, akkor a víziközmű-szolgáltató haladéktalanul intézkedik a hibaelhárításra, megteszi a szükséges beavatkozást.

3. SZERZŐDÉSES JOGVISZONY

3.1 Szerződéses Felhasználói kapcsolat létesítése víziközmű-törzshálózatra csatlakozással

3.1.1. Az ügyintézés folyamata a víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanok esetében

A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának birtokában a víziközmű-szolgáltatónál (a Társaságnál) igénybejelentésben kezdeményezheti. Szintén igénybejelentésben kell kezdeményezni mellékvízmérő és locsolási mellékvízmérő felszerelését, az adott felhasználási helyen tulajdonos és bérlő változását, nem lakossági Felhasználók esetén kvóta meghatározását illetve a kvótaátadást is.

Az igénybejelentésben az ingatlan tulajdonosának vagy egyéb jogcímen használójának (továbbiakban: bejelentőnek) közölnie kell:

• a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett ivóvíz mennyiségét,

• nem lakossági Felhasználó esetében az elvezetni tervezett szennyvíz mennyiségét, annak minőségi jellemzőit, különös tekintettel a vízvédelmi hatóság által előírt küszöbértékekre,

• a bekötéssel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tulajdonos személyét, valamint - ha az nem azonos a bejelentővel - az ingatlan tulajdonosának a bejelentéshez mellékelendő írásbeli nyilatkozata alapján az ingatlanhasználat jogcímét és

• a csatlakozó hálózat, illetve a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat kialakításának általános műszaki jellemzőit.

• ha az ingatlanon meglévő vagy tervezett saját, egyéb vízbeszerző létesítmény (kút/forrás) van, továbbá ha vízének felhasználása során keletkezik elvezetendő szennyvízmennyiség.

Az Igénybejelentésben az ingatlanhasználat jogcímét (tulajdonos, bérlő) a nyomtatványhoz mellékelt írásos dokumentummal (tulajdoni lap, adás-vételi szerződés, bérlőként az ingatlan tulajdonos írásbeli hozzájárulása) is szükséges alátámasztani.

A bekötés lehetőségeiről és feltételeiről – a kezdeményező részére – szóban, vagy kérésre írásban, a műszaki feltételeket illetően az üzemegységeken dolgozó műszaki ügyintézők, az adminisztratív feltételeket illetően az Ügyfélszolgálati Irodában vagy Fiókirodákban adnak előzetes tájékoztatást. Emellett a társaság honlapjáról is letölthetőek a szükséges, aktuális formanyomtatványok és tájékoztatók (Formanyomtatványok albuma - Igénybejelentés lakossági célú vízbekötés és/vagy szennyvízbekötés megvalósítására vagy Igénybejelentés nem lakossági célú vízbekötés és/vagy szennyvízbekötés megvalósítására)

I. IGÉNYBEJELENTÉS

A Bejelentőnek IGÉNYBEJELENTŐ formanyomtatványon (Formanyomtatványok albuma - Igénybejelentés lakossági célú vízbekötés és/vagy szennyvízbekötés megvalósítására vagy Igénybejelentés nem lakossági célú vízbekötés és/vagy

szennyvízbekötés megvalósítására) kitöltött igénybejelentést kell a víziközmű- szolgáltatóhoz benyújtania. Az Igénybejelentő formanyomtatványhoz csatolni szükséges:

- Az ingatlanhasználat jogcímét alátámasztó dokumentumot (Tulajdoni lap, ingatlan tulajdonos írásbeli hozzájárulása stb.),

- Amennyiben csak közös bekötéssel oldható meg a szolgáltatás, akkor a felhasználási helyek tulajdonosainak külön szerződése a víziközmű közös használatából eredő jogokról és kötelezettségekről,

- Ha szolgalom alapítása is szükséges a víziközmű bekötéséhez, akkor az ingatlan tulajdonosok közötti megállapodás (szerződéses szolgalom) és a szolgalom alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolása.

II. AZ IGÉNYBEJELENTÉS VIZSGÁLATA

Az igénybejelentés kézhezvételét követően a víziközmű-szolgáltató vizsgálja:

• a víziközmű-hálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,

• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,

• a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,

• a bekötővezeték és a vízmérési hely létesítésének műszaki feltételeit, és

• üzem esetén a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló berendezés meglétét és a törzshálózatba vezetett szennyvíz minőségi paramétereit.

Az igénybejelentés vizsgálata alapján a víziközmű-szolgáltató:

II/A. A víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést elutasítja, ha

• a törzshálózat műszakilag nem elérhető, vagy annak kapacitása nem elegendő az igényelt szolgáltatás biztosítására,

• bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit a bejelentő nem vállalja,

• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

• a bekötővezeték kialakításának nincsenek meg a műszaki feltételei, vagy

• az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás áll fenn.

II/B. A hiánytalan igénybejelentés esetén a víziközmű-szolgáltató 15 napon belül

„Értesítésben” tájékoztatja a bejelentőt az igénybejelentés elfogadásához szükséges további teendőkről, illetve a fizetési kötelezettségekről.

Az „Értesítőben” a víziközmű-szolgáltató:

• megadja a bekötővezeték tervezéshez szükséges, törzshálózatra vonatkozó műszaki alapadatokat,

• meghatározza a vízmérési hely kialakításának műszaki feltételeit, és

• megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét arra kötelezett nem lakossági igény esetében.

III. TERVEZÉS

Amennyiben Igénybejelentő a víziközmű-szolgáltató által az "Értesítésben" megadott feltételek teljesítését vállalja, akkor egyúttal:

• gondoskodik a vízmérési hely kialakításáról,

• elkészítteti a bekötés engedélyezéséhez szükséges tervdokumentációt,

• nem lakossági Igénybejelentő esetén befizeti az Értesítésben előírt víziközmű- fejlesztési hozzájárulást.

A fenti pontok teljesítését követően a víziközmű-szolgáltató „Szolgáltatói hozzájárulás” kiadásával és az elfogadott Igénybejelentő nyomtatvány kérelmező számára történő visszaküldésével hagyja jóvá az igénybejelentést.

A bekötési terv elkészítését az arra feljogosított, tervezői jogosultsággal rendelkező tervező végezheti el. A felhasználási helyhez legközelebb eső tervezők elérhetőségeit tartalmazó, a Magyar Mérnöki Kamara által nyilvántartott tervezői lista ügyfélszolgálatainkon vagy honlapunkon tekinthető meg.

A bekötési tervdokumentáció elkészítése során a víziközmű-törzshálózatra csatlakozás műszaki feltételeiről az Üzletszabályzat 5.a., 5.b., 5.c. sz. mellékletei adnak tájékoztatást.

A bekötés előfeltételét képező „Szolgáltatói hozzájáruláshoz” szükséges terv tartalmi követelményeit az Üzletszabályzat 6. sz. melléklete tartalmazza. A bekötési tervet készítő tervezőnek az elképzelt műszaki megoldást egyeztetnie szükséges társaságunk területileg illetékes üzemmérnökségével.

Az elkészült tervdokumentációt az Igénybejelentő beadja az Ügyfélszolgálati Irodára, vagy postai úton küldi meg a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásának megadását kérve. A bekötési tervekhez igénylőnek, nyilatkozatot (Formanyomtatványok albuma - Nyilatkozat tervezett vízbekötés, szennyvízbekötés megvalósításáról) kell csatolni, melyben kötelezettséget vállal arra, hogy a megvalósult víziközmű bekötést, az üzembe helyezés időpontjában, az ellátásért felelős (települési önkormányzat) részére, a Vksztv. 8. § alapján szerződéssel átruházza.

A víziközmű-szolgáltató a benyújtott terv alkalmasságáról annak benyújtásától számított 15 napon belül nyilatkozik.

III/A. Ha a benyújtott terv nem felel meg az Üzletszabályzat 6. sz. mellékletében leírt követelményeknek vagy a bekötés megvalósítására nem alkalmas, a víziközmű-szolgáltató írásos indokolással ellátva a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti.

III/B. Ha a tervdokumentáció alkalmas a tervezett bekötés megvalósításához, akkor a tervdokumentációt a víziközmű-szolgáltató „Szolgáltatói hozzájárulás” kiadásával hagyja jóvá. Ezt a hozzájárulást az elfogadott Igénybejelentő nyomtatvánnyal együtt kiküldi a kérelmező részére.

IV. A BEKÖTÉS KIVITELEZÉSE

A „Szolgáltatói hozzájárulás” birtokában a bekötés kivitelezéséhez a kérelmezőnek írásbeli megrendelést kell eljuttatni társaságunk területileg illetékes üzemmérnökségére.

A megrendelő beérkezését követően előlegszámlát bocsátunk ki a bekötés várható költségeinek figyelembe vételével.

Az előlegszámla kiegyenlítését követően Társaságunk:

- elkészíti a bekötővezeték kiépítését,

- dokumentálja a vízmérő beszerelését illetve a szennyvízbekötésnél leolvassa a vízmérő állását,

- megrendeli a bekötés nyíltárkos geodéziai bemérését,

- aláíratja a Közszolgáltatási szerződést.

A munkálatok elvégzését követően társaságunk végszámlát bocsát ki, és átadja az Igénybejelentőnek az általa és az illetékes önkormányzat által aláírandó „Tulajdonjog átruházási szerződést Ivóvíz-bekötővezeték, szennyvízbekötő vezeték térítésmentes átruházásáról” (F 0704-15 nyomtatvány - Formanyomtatványok albuma) (4. e. sz. melléklet) nyomtatványt.

A végszámla összegének és az aláírt átruházási szerződésnek a társaságunkhoz történő beérkezése után postázzuk az Igénybejelentő részére az aláírt Közszolgáltatási szerződést.

3.1.2. Az ügyintézés folyamata víziközmű törzshálózat hiányában

Abban az esetben, ha az igénylő (leendő Felhasználó) ingatlana előtt nincs kiépített ivóvíz- és/vagy szennyvíz-törzshálózat és ez által közvetlen bekötéssel műszakilag az nem elérhető, úgy a törzshálózat fejlesztéséről is az igénylőnek kell gondoskodnia (terveztetés, vízjogi létesítési engedély megszerzése és a kivitelezés egyaránt az igénylő költsége). Ez esetben a tervezésnél a vízjogi létesítési engedélyes tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírtakat kell betartani.

A törzshálózat fejlesztéséhez szükséges víziközmű kiépítése minden esetben vízjogi létesítési engedélyköteles. Az engedélyezési tervekhez az igénylőnek, Szolgáltatói hozzájárulást kell kérnie Társaságunktól. A hozzájárulási kérelemhez az igénylőnek nyilatkozatot (Formanyomtatványok albuma - Nyilatkozat tervezett törzshálózati víziközmű létesítmény megvalósításáról) kell csatolni, melyben kötelezettséget vállal arra, hogy a megvalósult ivóvíz- és szennyvíz-törzshálózatot, az üzembe helyezés időpontjában, az ellátásért felelős (települési önkormányzat) részére, a Vksztv. 8. § alapján szerződéssel átruházza.

Az ivóvíz-törzshálózat kivitelezését követően, az üzembe helyezési eljárás keretén belül kell megkötni a térítésmentes átruházásról szóló szerződést (Formanyomtatványok albuma - Tulajdonjog átruházási szerződés - Törzshálózati víziközmű térítésmentes átruházásáról -

4.f. sz. melléklet).

Amennyiben az ellátásért felelős a nyilatkozatot nem írja alá, akkor Szolgáltatói hozzájárulás víziközműként történő üzemeltetésre nem adható ki, vagy amennyiben a megvalósult vízilétesítményt az ellátásért felelős nem veszi tulajdonába (az átruházási szerződést nem írja alá), a víziközmű-szolgáltató a megvalósult vízilétesítményt víziközműként nem üzemeltetheti.

Abban az esetben, ha a bekötés nem a víziközmű beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg, a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez - a hatósági engedélyek mellett - a víziközmű-szolgáltató által kiadott "Szolgáltatói hozzájárulás" szükséges.

Az engedélyezés folyamata a 3.1.1 pontban leírtak figyelembe vételével zajlik.

3.1.3. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás

A Vksztv. 69. §. alapján a nem lakossági Felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól mentesülő nem lakossági Felhasználók körét, a Vksztv. és a Rendelet tartalmazza.

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett nem lakossági Felhasználónak, az igénybejelentést követően a víziközmű-szolgáltató víziközmű-fejlesztési hozzájárulást határoz meg, amelyet a Felhasználónak a:

• a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

• a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,

• a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emeléséért, továbbá,

• az új bekötés megvalósítását megelőzően kell megfizetni.

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításának alapja:

• új bekötés és tervezett többlet vízfelhasználás esetén a víznormák szerinti, a tervező által számított maximális napi tervezett vízigény és annak megfelelő szennyvízmennyiség,

• tűzivíz igény esetén, amennyiben a szolgáltatás a víziközmű fejlesztése nélkül nem biztosítható, a tervező által megállapított oltóvíz mennyiség,

• meglévő felhasználási helyen a kvótát a víziközmű-szolgáltató állapítja meg a Felhasználó nyilatkozata alapján.

Az igénybejelentés során a víziközmű-szolgáltató Üzemviteli osztálya bírálja el - a tevékenység figyelembevételével – a szükséges víz- és csatornaszolgáltatási igényt, melyről az Igénybejelentő az Igénybejelentés nyomtatványon nyilatkozik.

A nem lakossági Felhasználó részére meghatározott víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról az Igénybejelentőt a víziközmű-szolgáltató az általa kiküldött „Értesítésben” tájékoztatja. A meghatározott összeget az Igénybejelentő a társaság ügyfélszolgálati pénztárába fizeti be, vagy átutalással egyenlíti ki.

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértéke a víziközmű-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű- szolgáltató elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítja. A víziközmű fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

A megfizetett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás alapján a víziközmű-szolgáltató kvótát (kontingenst) állapít meg. A kvóta (kontingens) a Felhasználóhoz kötött, az ingatlanon nyilvántartott, vagyoni értékű jog.

A kvóta megállapítására vonatkozó tájékoztatót a Formanyomtatványok albumából lehet letölteni (Tájékoztató - kvóta (kontingens) megállapításához).

A kvóta legkisebb mennyisége: 0,1 m3/nap.

A kvótát, mint jogszerűen igénybe vehető kapacitást a víziközmű-szolgáltató a víziközmű- fejlesztési hozzájárulás befizetését követően megállapítja, amely alapján, és amelynek mértékéig a Felhasználó jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére. A kvóta a víziközmű- fejlesztési hozzájárulási engedélyben rögzítetteknek megfelelően áll rendelkezésre.

A megállapított kvóta nem lehet kisebb a tényleges vízfelhasználásnál.

A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított víziközmű-fejlesztési kvóták egymásba át nem válthatók.

A víziközmű-szolgáltató a Felhasználó által igénybe vett maximális vízfelhasználás alapján a Felhasználó kvótáját (kontingensét) rendszeresen felülvizsgálja. A kvótát és az év legnagyobb vízfelhasználású hónapjában számlázott mennyiség egy naptári napjára számított napi átlagos víz-és szennyvízmennyiségeit összehasonlítja.

A szerződés szerinti kvóta 0,1 m3/nap mennyiségnél nagyobb növekedéséről (többlet felhasználásról) a Felhasználót a víziközmű-szolgáltató írásban értesíti. A növekmény (többlet) mennyiségnek megfelelő víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetéséről a Felhasználónak kell gondoskodnia az alábbiak szerint.

Amennyiben Felhasználó a kvótát az elszámolási időszak alatt először túllépi, akkor erről a víziközmű-szolgáltató írásbeli értesítést küld és igazolható módon felszólítja a Felhasználót, hogy meglévő kvótájának mennyiségét növelje meg. Amennyiben a Felhasználó a víziközmű- szolgáltató felszólítása ellenére sem intézkedik kvótájának emeléséről, akkor a Felhasználó vízfelhasználását és szennyvíz-bebocsátását a víziközmű-szolgáltató korlátozhatja és a

12. sz. melléklet alapján kötbér fizetésére kötelezi.

Ha víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett Felhasználó bekötési vízmérőjét követő házi- vagy csatlakozó ivóvízhálózathoz vagy szennyvízhálózathoz víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett nem lakossági Felhasználó kíván csatlakozni, akkor az elkülönített ivóvízhasználatra vonatkozó Mellékszolgáltatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizesse.

A Közszolgáltatási szerződésben rögzített kvóta vagy kontingens lehet víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésével megváltott, átadás-átvétellel szerzett, Felhasználó személyének megváltozása miatt jóváírt kvóta, valamint víziközmű társulathoz érdekeltségi hozzájárulás megfizetésével szerzett jogosultság (kontingens). A megvásárolt kvóta vagy kontingens Felhasználóhoz kötött, az ingatlanon nyilvántartott, a Felhasználónál vagyoni értékkel bíró jogot keletkeztet, amely gyakorlásának hiányában sem szűnik meg!

A Felhasználóhoz kötött, az ingatlanon nyilvántartott kvóta kizárólag a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával egy településen belül vihető át vagy osztható meg. A kvóta átadás-átvétele, vagy megosztása az Igénybejelentő nyomtatvány, valamint a Nyilatkozat víz- szennyvízkvóta átadása (Formanyomtatványok albuma - Nyilatkozat - víz- szennyvízkvóta átadása felhasználási helyre) című nyomtatványok kitöltésével, és a szükséges mellékletek csatolásával kezdeményezhető.

A felhasználási helyen nyilvántartott kvótát a víziközmű-szolgáltató nyilvántartásából törli, ha a felhasználási hely vagy a Felhasználó jogutód nélkül megszűnik.

A Felhasználó személyének változása esetén a felhasználási helyen (ingatlanon) nyilvántartott megvásárolt kvóta - eltérő megállapodás hiányában - az új Felhasználóra száll át abban az esetben, ha az eredeti Felhasználó a korábban megvásárolt kvótáját, vagy annak egy részét, az adott településen belül a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával másik fogyasztási helyre nem vitte át.

Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.

3.1.4. Víziközmű-törzshálózatba történő bekötés megvalósításának egyéb szabályai

A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.

Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető.

Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

Ha csak közös bekötéssel oldható meg a víziközmű-szolgáltatás, az Igénybejelentő és a víziközmű-szolgáltató előzetesen megkötött szerződése szerint több szomszédos felhasználási hely ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.

Közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai - külön szerződésben - a víziközmű közös használatából eredő jogok és kötelezettségek egymás közötti gyakorlását rögzítik. Az igénybejelentés mellékletét képező szerződésben meg kell nevezni a víziközmű-szolgáltatás díjának – az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás – megfizetésére kötelezett Felhasználót.

Ha a víziközmű-szolgáltatást olyan ingatlanon igénylik, ahol az ingatlan és a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer között egy másik ingatlan helyezkedik el, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan vagy ingatlanok igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgáló telken lévő, az uralkodó telek ellátását biztosító házi ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték bekötővezeték elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szolgáló telek birtokosa az uralkodó telek birtokosát a jogszabályokból és a közszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésében nem akadályozhatja.

A Vksztv. 55/A. § (1) bekezdés szerinti szerződést, valamint a szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által érkeztetett másolatát a víziközmű-szolgáltató részére az igénybejelentés kiegészítéseként az igénybejelentő megküldi.

A Vksztv. 55/A. § (1) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában – ha a szomszédos ingatlant érintő ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el – a járási hivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére szolgalmat alapíthat.

A Vksztv. 55/A. § (1) bekezdés vagy (3) bekezdés szerinti szolgalmat meg kell szüntetni és önálló bekötést kell kialakítani, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-rendszer megépült. A Vksztv. 55/A. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásra a szolgalommal terhelt ingatlan fekvése szerinti járási hivatal illetékes.

Az eljárásnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti egyéb eljárási költségeit – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit, továbbá járási hivatal által hivatalból indított eljárások költségeit is – a vezetékjog alapítást kérő viseli.

A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a vezetékjog célját, valamint szolgalom gyakorlása megkezdésének időpontját.

A kérelemhez mellékelni kell:

a)A Rendelet 55/A. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéses ajánlatot és annak a szolgáló telek tulajdonosa általi átvételét igazoló okiratot,

b) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát,

c) ha a vezetékjogot az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részére kérik bejegyeztetni, akkor a szolgáló telek korlátozással érintett részét bemutató ingatlanügyi hatóság hatályos záradékával ellátott vázrajzot, és

d) a vezetékjog alapítását kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére áll.

A járási hivatal a szolgáló telek tulajdonosa vonatkozásában hivatalból szerzi be az ingatlan- nyilvántartást vezető szervtől:

a) a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b) a tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét (telephelyét),

c) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését vagy személy nevét.

A járási hivatal a kérelemnek helyt adó határozatában rendelkezik:

a) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vezetékjoggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,

b) a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással,

c) a szolgáló telek vonatkozásában elrendelt korlátozásért járó kártalanítás mértékéről és a kártalanítás megfizetésének határidejéről, és

d) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték létesítéséhez szükséges munkák elvégzése céljából a szolgalomalapítást kérelmező részére történő birtokba adás időpontjáról.

Ha a szolgáló telek mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokba bocsátásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot nem lehet megjelölni.

A jogerős határozatot a járási hivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi.

A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

3.2 Ivóvíz-törzshálózatra csatlakozás bekötéssel

Az ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni, ha

a) az ingatlant határoló közterületen olyan, a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer helyezkedik el, amihez ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték és azok műtárgyai kiépítésével közvetlenül csatlakozni lehet, és

b) az ingatlanon felépített épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott, továbbá a használatbavételt tudomásul vette az építésügyi hatóság vagy az erre irányuló eljárás folyamatban van.

A Vksztv. 55. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségre az ingatlan tulajdonosát mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat vonatkozásában felszólíthatja a víziközmű- szolgáltató. A kötelezettséget az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül teljesíti az ingatlan tulajdonosa. Közös tulajdonú ingatlan esetében a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg.

Ha az ingatlan tulajdonosa a Vksztv. 55. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a Vksztv.

55. § (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem teljesíti, a víziközmű-szolgáltató kérelmére a tulajdonost a járási hivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére. A járási hivatal eljárása igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

A víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 55. § (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmében

a) közli az érintett ingatlan helyrajzi számát és címét,

b) ismerteti a Vksztv. 55. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek fennállását,

c) rögzíti a Vksztv. 55. § (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség elmaradásának tényét és

d) javaslatot tesz a bekötés legkisebb költséggel együtt járó műszaki megvalósítási módjára és a kötelezés teljesítésének határidejére.

Xxxxx ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos

a) az ivóvíz-törzshálózatra történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlan vízellátása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítményből biztosított,

b) a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése vagy hasznosítása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítménnyel biztosított vagy az ingatlanon keletkező szennyvíz tisztítása az építésügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldott vagy az ezen engedélyek megszerzésére vonatkozó kérelmet a Vksztv. 55. § (2) bekezdés szerinti felszólítást megelőzően az ingatlan tulajdonosa vagy jogcímes használója előterjesztette.

A járási hivatal a víziközmű-szolgáltató Vksztv. 55. § (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmét elutasíthatja, ha az eset összes körülményére tekintettel a tulajdonostól nem várható el, hogy a kötelezésnek eleget tegyen. E körben a járási hivatal mérlegeli, hogy

a) az ingatlan használata víziközmű-szolgáltatás hiányában biztosított-e,

b) víziközmű-szolgáltatás hiányában fennáll-e a felszíni és felszín alatti vizek állapotának, valamint a földtani közegnek a közvetlen veszélyeztetése, vagy

c) a kérelem előterjesztése időpontjában van-e az ellátásért felelősnek vagy a víziközmű- szolgáltatónak jogszabályban vagy szerződésben előírt teljesítetlen kötelezettsége víziközmű- rendszerhez történő csatlakozási arány vonatkozásában.

A feltárt tényállás összes körülményére tekintettel a járási hivatal kötelezés kibocsátása vagy kérelem elutasítása helyett az ingatlan tulajdonosával hatósági szerződésben is megállapodhat a bekötés megvalósításáról.

Az állam, mint tulajdonos a Vksztv. 55. § (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek, továbbá a felhasználó díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt lakóingatlanok esetében.

A vízgazdálkodási hatósági jogkörgyakorlója a Vksztv. 55. § (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása a Vksztv. 55. § (4)–(8) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül kötelezi a tulajdonost az ingatlan beköttetésére és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítménye, saját célú szennyvízkezelő létesítménye, egyedi szennyvízkezelő berendezése vagy az egyedi zárt szennyvíztárolója közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros.

A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokban a bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó végzi a megrendelő költségére. Ezek költségét, illetve díját az Igénybejelentő köteles megelőlegezni. A BAKONYKARSZT Zrt. által megbízott minősített alvállalkozók listája honlapunkon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) megtalálható.

Társaságunknál minősített alvállalkozó, csak olyan vállalkozás lehet, mely megfelel:

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3.§ (1) bekezdés 1. pontja alapján az átlátható szervezet kritériumának,

- megfelelő szakértelemmel bír,

- ugyanazon szavatossági és garanciális feltételeket vállal, mint a víziközmű- szolgáltató.

Igénylő saját költségén gondoskodik a vízmérési hely szabályszerű kialakításáról, a víziközmű-szolgáltató által előírt műszaki feltételekkel.

Üzembe helyezett ivóvíz törzshálózaton a bekötési vízmérő felszereléséről, cseréjéről, leszereléséről, valamint a csatlakozás készítéséről a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. A vízmérőt a leszerelést megakadályozó zárral kizárólag csak a víziközmű-szolgáltató láthatja el.

A bekötés kiépítésének során esetlegesen felmerülő csatlakozás jog díja a bekötés megrendelőjét, a csatlakozás igénylőjét terhelik.

A helyszíni beépítési körülmények függvényében, a költségek előzetes becslésével, a hozzájárulás megadásával egyidejűleg a víziközmű-szolgáltató az érvényes árszabályzatnak megfelelően állapítja meg a költségeket.

A költségeket a megrendelő köteles megelőlegezni, azaz az Ügyfélszolgálati Irodán vagy postautalványon befizetni, illetve átutalással kifizetni.

A kivitelezés időpontjának meghatározása a megrendelővel/igénylővel egyeztetve történik.

3.2.1 Kivitelezés

Az ivóvíz-bekötővezeték megépítéséről az előleg - továbbá gazdálkodó szervezet esetén a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - befizetését és a víziközmű-szolgáltató által kiadott szolgáltatói hozzájárulást követően, 30 napon belül a megrendelő/igénylő költségére a víziközmű-szolgáltató gondoskodik.

E határidő, az időjárás függvényében március 15. - november 15. közötti időszakban érvényes. Ha a víziközmű-szolgáltatónak felróható okból e határidőn belül a bekötés nem készül el, a víziközmű-szolgáltató a késedelem idejére köteles 00.xx. mellékletben meghatározott mértékű kötbért fizetni a megrendelőnek/igénylőnek.

A megjelölttől eltérő időben, az időjárási viszonyoktól függően, egyedi elbírálás, egyeztetés során vállalkozik a víziközmű-szolgáltató a munkák elvégzésére.

A víziközmű-szolgáltató területileg illetékes szerelői a megadott időpontban a helyszínen a tervnek és az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a kivitelezést elvégzik.

A bekötési vízmérőt üzembe helyezésekor a víziközmű-szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárógyűrűvel látja el.

A víziközmű-szolgáltató képviselője az elvégzett munkáról munkalapot állít ki. Az elvégzett munkát a megrendelő/igénylő ellenőrzi, igazolja, majd a munkalap egy példánya átadásra kerül részére.

Ezzel egy időben kivitelezéstől számított 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyhót követő hó 5-ig a bekötés munkáinak elvégzéséről a számlát a víziközmű-szolgáltató elkészíti, és a Felhasználó részére megküldi.

Amennyiben a számla összege magasabb, mint a költségvetés összege, a különbözetet a megrendelőnek a számla keltét követő 15 napon belül kell megfizetnie a víziközmű- szolgáltató részére. Ha a költségvetés összege magasabb, mint a számla, a különbözetet a víziközmű-szolgáltató a számlával egy időben visszafizeti a megrendelő részére.

Az új bekötés megvalósítását követően a víziközmű-szolgáltatásra a víziközmű-szolgáltató a Felhasználóval Közszolgáltatási szerződést köt.

3.2.2 A vízmérési hely kialakításával kapcsolatos előírások

A bekötési vízmérési helyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvíz-törzshálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 m-es sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, zártsorú beépítés esetén, vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérési hely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható. Közterületi elhelyezés esetén a vízmérési helyet a víziközmű-szolgáltató - a közterületen tulajdonosi jogokat gyakorló személy hozzájárulása alapján - jelöli ki. A bekötési vízmérő beépítése során a házi ivóvízhálózatba a bekötési vízmérőt követően elzáró szerelvényt,

visszacsapó szelepet, valamint leürítőt kell beépíteni az ivóvíz-törzshálózat vízminőségének megóvása érdekében, továbbá a házi ivóvízhálózat fagyvédelme céljából.

A szabványos kialakítások elhelyezésrajza és szerelvényrajzai a Formanyomtatványok albumában találhatók meg a víziközmű-szolgáltató honlapján, Ügyfélszolgálatain, vagy műszaki ügyintézőinél.

Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató - a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával - köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból és a vízművel össze nem függő, más vízvételi helyről nem szerezhető be, és a törzshálózat az igényelt vízmennyiséget biztosítani tudja. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön bekötési vízmérővel kell ellátni.

Az ivóvíz-törzshálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi saját kúthoz (egyedi vízbeszerzéshez) kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összekötni szigorúan tilos.

Amennyiben a Felhasználó saját tulajdonú, (nem közüzemi) vagy egyéb vízbeszerző létesítményt (pl.: saját fúrt kút, forrásfoglalás, felszíni vízkivétel, gyűjtött csapadékvíz) üzemeltet és az ebből származó vizet, vagy az összegyűjtött esővizet kívánja olyan vízellátási célra felhasználni, melyből szennyvíz származhat és az a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba jut, (pl: WC öblítés, mosás, mosogatás, esetleg fürdővíz) a Felhasználónak kötelessége a házi vízbeszerző létesítményből kitermelt vizet hiteles vízmérővel (továbbiakban: telki vízmérő) megmérni és arról a víziközmű-szolgáltatónak adatot szolgáltatni. Ellenkező esetben Felhasználó szabálytalan közműhasználatot valósít meg.

A telki vízmérő a Felhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működtetéséről, 8 évente történő hitelesíttetéséről, a karbantartásáról, a javításáról, a cseréjéről, a kárveszély viseléséről neki kell gondoskodnia.

A bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni tilos. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása - a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések, azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével - tilos.

A csatlakozó ivóvízhálózat, a házi ivóvízhálózat és vízmérési hely rendszeres ellenőrzése és karbantartása:

- A Felhasználó köteles a házi ivóvízhálózatát rendszeresen ellenőrizni. Az ellenőrzés ki kell, hogy terjedjen a belső szerelvényekre (csapok, elzárók, wc tartályok) illetve a vízmérő működésének ellenőrzésére.

- A Felhasználónak havonta egyszer a házi ivóvízhálózaton lévő összes vízvételi hely zárt állapota mellett meg kell győződnie, hogy a bekötési vízmérőn található

„csillagkerék” nyugalmi (álló) helyzetben van-e. Célszerű ezzel egy időben a vízmérő állását is rögzíteni és a Felhasználó saját nyilvántartásába feljegyezni. Ha a

„csillagkerék” folyamatosan forog, vagy időnként megmozdul, akkor érdemes megmérni az egy óra alatt átfolyó vízmennyiséget. Ha a Felhasználó ez idő alatt átfolyó vízmennyiséget regisztrál, az a házi ivóvíz hálózat meghibásodását (csőtörés) valószínűsíti. Ebben az esetben a Felhasználónak haladéktalanul intézkednie kell a meghibásodás megszüntetéséről. A vízmérőt minimum havonta köteles ellenőrizni a Felhasználó. Ha vízmérő nem-, vagy rendellenesen működik, arról a víziközmű- szolgáltatót haladéktalanul, de maximum 5 napon belül köteles értesíteni. A

víziközmű-szolgáltató pedig a vízmérő ellenőrzését a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles elvégezni a Felhasználó vagy megbízottja jelenlétében.

- Az őszi vagy tél eleji fagyok megérkezése előtt a kerticsapokat és a fagyveszélynek kitett vízvezeték szakaszokat le kell üríteni. Arról is meg kell győződni, hogy a kerti fagytalanító csapok ne maradjanak „fél állásban”, mert ez esetben felesleges vízelfolyás fog bekövetkezni. A vízmérőhelyek téliesítését is ekkor kell elvégezni, megakadályozva a bekötési vízmérő szétfagyását.

Nem lakossági Felhasználó esetében a felhasználás mennyiségétől függően a fentiekben leírt ellenőrzést hónapon belül többször is meg kell tenni, a belső vízelfolyások megelőzése miatt.

3.3 Mellékvízmérő beépítése

A mellékvízmérőnek a házi ivóvízhálózatba történő utólagos beépítéséhez a víziközmű- szolgáltatónak, az ingatlan tulajdonosának, és a bekötési vízmérő szerinti Felhasználónak a hozzájárulása szükséges.

A bekötés lehetőségeiről és feltételeiről – a kezdeményező részére – szóban, vagy kérésre írásban, a műszaki feltételeket illetően az üzemegységeken dolgozó műszaki ügyintézők, az adminisztratív feltételeket illetően az Ügyfélszolgálati Irodában vagy Fiókirodákban adnak előzetes tájékoztatást. Emellett a társaság xxx.xxxxxxxxxxxx.xx címen elérhető honlapjáról is letölthetőek a szükséges, aktuális formanyomtatványok és tájékoztatók.

Az engedélyezési folyamatot Igénybejelentéssel kell a víziközmű-szolgáltatónál kezdeményezni.

I. IGÉNYBEJELENTÉS

A Bejelentőnek IGÉNYBEJELENTŐ formanyomtatványon (Formanyomtatványok albuma – F 0407-22/23 Igénybejelentés lakossági/ nem lakossági célú mellékvízmérő kialakításának megvalósítására) kitöltött igénybejelentést kell a víziközmű-szolgáltatóhoz benyújtania.

Az igénybejelentésben az ingatlan tulajdonosának vagy egyéb jogcímen használójának (továbbiakban: bejelentőnek) közölnie kell:

• a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett ivóvíz mennyiségét,

• a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó hozzájárulását,

• a mellékvízmérős házi ivóvízvízhálózat (nem lakossági Felhasználó esetén a házi szennyvízhálózat) kialakításának általános műszaki jellemzőit,

• ha az ingatlanon meglévő vagy tervezett saját, egyéb vízbeszerző létesítmény (kút/forrás) van, továbbá, ha vízének felhasználása során keletkezik elvezetendő szennyvízmennyiség.

Az Igénybejelentő formanyomtatványhoz csatolni szükséges:

- Az ingatlanhasználat jogcímét alátámasztó dokumentumot (Tulajdoni lap, ingatlan tulajdonos írásbeli hozzájárulása stb.),

- A bekötési vízmérő szerinti Felhasználó hozzájáruló nyilatkozatát. (Formanyomtatványok albuma – F0706-04 Nyilatkozat bekötési vízmérő szerinti Felhasználó hozzájárulása a mellékvízmérő (k) beépítéséhez)

II. AZ IGÉNYBEJELENTÉS VIZSGÁLATA

Az igénybejelentés kézhezvételét követően a víziközmű-szolgáltató vizsgálja:

• a házi ivóvízhálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,

• a mellékvízmérő kialakításának műszaki feltételeit,

• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,

• a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását.

Az igénybejelentés vizsgálata alapján a víziközmű-szolgáltató: II/A. Az igénybejelentést elutasítja, ha

• a házi ivóvízvezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak, illetve a

mellékvízmérő kiépítésének költségeit a bejelentő nem vállalja,

• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

• az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás áll fenn.

•

II/B. A hiánytalan igénybejelentés esetén a víziközmű-szolgáltató 15 napon belül

„Értesítésben” tájékoztatja a bejelentőt az igénybejelentés elfogadásához szükséges további teendőkről, illetve a fizetési kötelezettségekről.

Az „Értesítőben” a víziközmű-szolgáltató:

• megállapítja, hogy a vízmérési hely kialakításának műszaki feltételei megfelelőek-e,

• megállapítja az igényelt műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,

• megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét arra kötelezett, nem lakossági igény esetében.

III. TERVEZÉS

Amennyiben Igénybejelentő a víziközmű-szolgáltató által az „Értesítésben” megadott feltételek teljesítését vállalja, akkor egyúttal:

• gondoskodik a mellékvízmérő helyének a kialakításáról,

• elkészítteti a bekötés engedélyezéséhez szükséges tervdokumentációt,

• nem lakossági Igénybejelentő esetén befizeti az „Értesítésben” előírt víziközmű-fejlesztési hozzájárulást.

A fenti pontok teljesítését követően a víziközmű-szolgáltató „Szolgáltatói hozzájárulás” kiadásával és az elfogadott Igénybejelentő nyomtatvány a kérelmező számára történő visszaküldésével hagyja jóvá az igénybejelentést.

A mellékvízmérő beépítési tervének elkészítését az arra feljogosított tervezői jogosultsággal rendelkező tervező végezheti el. A felhasználási helyhez legközelebb eső tervezők

elérhetőségeit tartalmazó, a Magyar Mérnöki Xxxxxx által nyilvántartott tervezői lista ügyfélszolgálatainkon vagy honlapunkon tekinthető meg.

A mellékmérő felszerelésére vonatkozó tervdokumentáció elkészítése során annak műszaki feltételeiről az Üzletszabályzat 8. sz. melléklete ad tájékoztatást.

A „Szolgáltatói hozzájáruláshoz” szükséges terv tartalmi követelményeit az Üzletszabályzat

6. sz. melléklete tartalmazza.

Az elkészült tervdokumentációt az Igénybejelentő beadja az Ügyfélszolgálati Irodára, vagy postai úton küldi meg a Szolgáltató hozzájárulásának megadását kérve.

A benyújtott terv elbírálására, a hozzájárulás megadására lakossági Felhasználó esetében a területileg illetékes üzemmérnökség vezetője, nem lakossági Felhasználók esetében az Üzemviteli osztály jogosult.

A szerelés kezdeményezőjét a víziközmű-szolgáltató a benyújtott terv alkalmasságáról annak benyújtásától számított 15 napon belül nyilatkozik. Elutasítás esetén a víziközmű-szolgáltató az elutasítás okát és a lehetséges korrekció módját is közli az igénylővel.

III/A. Ha a benyújtott terv nem felel meg az Üzletszabályzat 6. és 8. sz. mellékletében leírt követelményeknek vagy a műszaki megoldás megvalósítására nem alkalmas, a víziközmű-szolgáltató írásos indokolással ellátva a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti.

III/B. Ha a tervdokumentáció szerinti műszaki megoldás alkalmas a mellékvízmérő felszerelésére, akkor a tervdokumentációt a víziközmű-szolgáltató „Szolgáltatói hozzájárulást” kiadásával hagyja jóvá. Ezt a hozzájárulást az elfogadott Igénybejelentő nyomtatvánnyal együtt kiküldi a kérelmező részére.

IV. A MELLÉKVÍZMÉRŐ FELSZERELÉSE, ÜZEMBE HELYEZÉSE

A „Szolgáltatói hozzájárulás” birtokában a mellékvízmérő beépítéséről a megrendelő gondoskodik, és az ő – írásban, (Formanyomtatványok albuma- F 0706-02 Megrendelő mellékvízmérők cseréjéhez, vízmérő plombálására, mérőhely(ek) lezárásához) telefonon vagy személyesen indítványozott kérelme alapján – előre egyeztetett időpontban kerül sor a mellékvízmérő víziközmű-szolgáltató általi üzembe helyezésére.

A jóváhagyott mellékvízmérő felszerelését megrendelés esetén a víziközmű-szolgáltató is elvégezheti.

A Felhasználó által beépített mellékvízmérő üzembe helyezését a víziközmű-szolgáltató területileg illetékes Üzemmérnöksége végzi.

Az üzembe helyezés díját a megrendelőnek előre kitöltött készpénz-átutalási megbízással (csekken), utalással vagy az ügyfélszolgálaton készpénzben, bankkártyával kell kifizetnie. A szolgáltatás díjáról részletes információt a víziközmű-szolgáltató xxx.xxxxxxxxxxxx.xx címen elérhető honlapján vagy az Ügyfélszolgálati Irodákban kaphat az igénylő.

IV/A. Az üzembe helyezés során:

• a víziközmű-szolgáltató munkatársa a beépítés helyszínén ellenőrzi, hogy a beépítés megfelel-e a hozzájárulásban foglaltaknak,

• az illetéktelen beavatkozás megakadályozása érdekében a mellékvízmérőt plombazárral látja el.

IV./B. Az üzembe helyezés a víziközmű-szolgáltató megtagadhatja, ha:

• a „Szolgáltatói hozzájárulásban” foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapít meg,

• a bekötési vízmérő szerinti Felhasználónak a víziközmű-szolgáltató felé lejárt tartozása van,

• a nem lakossági, víziközmű-fejlesztési hozzájárulásra kötelezett, a fejlesztési hozzájárulást még nem fizette be.

A víziközmű-szolgáltató a fenti esetekben az üzembe helyezést a „Szolgáltatói hozzájárulásban” foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok, megszüntetéséhez kötheti.

A sikeres üzembe helyezést követően az Igénybejelentővel megtörténik a Mexxxxxxxxxxxxxxxxx xzerződés megkötése.

A mellékvízmérő a Felhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működtetéséről, a mérésügyi törvényben előírt 8 évente történő hitelesíttetéséről, karbantartásáról, javításáról, cseréjéről, kárveszély viseléséről neki kell gondoskodnia.

A víziközmű-szolgáltató az mellékvízmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja és a lejárati évben, legkésőbb szeptember 30-ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, vagy egyéb igazolható módon felhívja az Elkülönített vízhasználót a csere, vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.

3.4 Locsolási célú mellékvízmérő beépítése

A víziközmű-szolgáltató a Rendelet alapján lehetőséget biztosít a Felhasználó költségére az ingatlanon belül locsolási célú mellékvízmérő beépítésére.

A bekötés lehetőségeiről és feltételeiről – a kezdeményező részére – szóban, vagy kérésre írásban, a műszaki feltételeket illetően az üzemegységeken dolgozó műszaki ügyintézők, az adminisztratív feltételeket illetően az Ügyfélszolgálati Irodában vagy Fiókirodákban adnak előzetes tájékoztatást. Emellett a társaság xxx.xxxxxxxxxxxx.xx címen elérhető honlapjáról is letölthetőek a szükséges, aktuális formanyomtatványok és tájékoztatók.

A mellékvízmérőnek az ingatlanon belüli vezetékhálózatba történő beépítéséhez a víziközmű- szolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges. A locsolási célú mellékvízmérő megvalósíthatóságának feltételei:

a.) A Felhasználó biztosítja, hogy az öntözővezetékről (locsolóvezetékről), csak öntözési célú vízfelhasználás történhet.

b.) Az öntözővíz a csatornahálózatba nem vezethető be.

c.) A locsolórendszer kialakításának víziközmű-szolgáltató általi - előzetes értesítés nélküli - ellenőrzéséhez a Felhasználó feltétel nélküli és visszavonhatatlan hozzájárulását adja.

d.) A szerződéskötés feltétele, hogy a bekötési vízmérőn a Felhasználónak víz- és szennyvízszolgáltatással kapcsolatos számlatartozása nem lehet. Amennyiben a bekötési vízmérő szerinti Felhasználónak 60 napon túli tartozása halmozódik fel, úgy a locsolási célú mellékvízmérőre vonatkozó szerződést a víziközmű-szolgáltató 15 napra felmondhatja, ezzel az adott locsolási kedvezményt szerződésszegés miatt visszavonja.

e.) A locsolási célú mellékvízmérőt követően a locsolóvezetéket úgy kell megépíteni, hogy a vezeték végig követhető, ellenőrizhető (szabad szemmel látható) legyen, vagy a vízmérőt követően közvetlenül a locsolóautomatika mágnes szelepét kell elhelyezni.

f.) A locsolási célú mellékvízmérő NA 13 mm-es méretű mellékvízmérő. Amennyiben ettől eltérő méretű locsolási célú mellékvízmérőt kíván a Felhasználó beépíteni, akkor

a beépítési tervhez csatolni kell a teljes locsolóhálózatra kiterjedő, részletes hidraulikai számítást.

Az engedélyezési folyamatot Igénybejelentéssel kell a víziközmű-szolgáltatónál kezdeményezni.

I. IGÉNYBEJELENTÉS

A Bejelentőnek IGÉNYBEJELENTŐ formanyomtatványon (Formanyomtatványok albuma – F 0704-24/25 Igénybejelentés lakossági/ nem lakossági célú locsolási vízmérő kialakításának megvalósítására) kitöltött igénybejelentést kell a víziközmű-szolgáltatóhoz benyújtania.

Az igénybejelentésben az ingatlan tulajdonosának, vagy egyéb jogcímen használójának (továbbiakban: bejelentőnek) közölnie kell:

• a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett locsolóvíz mennyiségét,

• a felhasználási hely címét, helyrajzi számát, a tulajdonos személyét, valamint - ha az nem azonos a bejelentővel - az ingatlan tulajdonosának a bejelentéshez mellékelendő írásbeli nyilatkozata alapján az ingatlanhasználat jogcímét,

• a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó hozzájárulását,

• a locsolási ivóvízhálózat műszaki jellemzőit.

Az Igénybejelentő formanyomtatványhoz csatolni szükséges:

- Az ingatlanhasználat jogcímét alátámasztó dokumentumot (Tulajdoni lap, ingatlan tulajdonos írásbeli hozzájárulása stb.),

- A bekötési vízmérő szerinti Felhasználó hozzájáruló nyilatkozatát (Formanyomtatványok albuma- F0706-04 Nyilatkozat bekötési vízmérő szerinti Felhasználó hozzájárulás a mellékvízmérő(k) beépítéséhez)

II. AZ IGÉNYBEJELENTÉS VIZSGÁLATA

Az igénybejelentés kézhezvételét követően a víziközmű-szolgáltató vizsgálja:

• a locsolási célú vízmérő felszereléséhez az igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,

• a locsolási célú vízmérő kialakításának műszaki feltételeit,

• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,

• a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását.

Az igénybejelentés vizsgálata alapján a víziközmű-szolgáltató: II/A. Az igénybejelentést elutasítja, ha

• a házi ivóvízvezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak, illetve a

locsolási célú mellékvízmérő kiépítésének költségeit a bejelentő nem vállalja,

• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

• az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás áll fenn. II/B. A hiánytalan igénybejelentés esetén a víziközmű-szolgáltató 15 napon belül

„Értesítésben” tájékoztatja a bejelentőt az igénybejelentés elfogadásához szükséges további teendőkről illetve a fizetési kötelezettségekről.

Az „Értesítőben” a víziközmű-szolgáltató:

• megállapítja, hogy a vízmérési hely kialakításának műszaki feltételei megfelelőek-e,

• megállapítja az igényelt műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,

• megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét arra kötelezett nem lakossági igény esetében.

III. TERVEZÉS

Amennyiben Igénybejelentő a víziközmű-szolgáltató által az „Értesítésben” megadott feltételek teljesítését vállalja, akkor egyúttal:

• gondoskodik a locsolási célú mellékvízmérő helyének a kialakításáról,

• elkészítteti a bekötés engedélyezéséhez szükséges tervdokumentációt,

• nem lakossági Igénybejelentő esetén befizeti az „Értesítésben” előírt víziközmű- fejlesztési hozzájárulást.

A lakossági Felhasználók költségeinek csökkentése érdekében a locsolási célú mellékvízmérő beépítésére a víziközmű-szolgáltató három féle típustervet dolgozott ki. A típustervek a legegyszerűbb műszaki megoldásokat tartalmazzák és az Ügyfélszolgálati Irodákban, továbbá társaságunk xxx.xxxxxxxxxxxx.xx címen elérhető honlapján, a Formanyomtatványok albumában megtekinthetők. Ezek a típustervek a következő műszaki megoldásokra vonatkoznak:

• Meglévő vízmérőaknába NÁ 13 mm-es mellékvízmérő elhelyezése.

• Zárt épületben közvetlenül a kerti csap előtt elhelyezett NÁ 13 mm-es locsolási célú mellékvízmérő elhelyezése.

• Az ingatlanon kialakított kerti csapnál elhelyezett NÁ 13 mm-es locsolási célú mellékvízmérő beépítése.

A típustervek a víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodáiban megvásárolhatók.

III/A. Amennyiben a Felhasználó a víziközmű-szolgáltató által ajánlott típustervek közül tud választani, az számára műszakilag elfogadható, külön szaktervezővel engedélyezési tervet nem kell készíttetnie. Ebben az esetben a Felhasználónak az Ügyfélszolgálati Irodában kiválasztott és megvásárolt tervvel, valamint a locsolási célú mellékvízmérő felszerelése kérvénnyel kell a víziközmű-szolgáltatói hozzájárulást megkérnie a Szolgáltatótól.

III/B. Amennyiben a lakossági Felhasználó számára a típustervek nem megfelelőek, illetve nem lakossági Felhasználók esetében a locsolási célú mellékvízmérő felszereléséhez egyedi tervet kell készíttetnie.

A locsolási célú mellékvízmérő felszereléséhez szükséges terv elkészítését az arra feljogosított, tervezői jogosultsággal rendelkező tervező végezheti el. A felhasználási helyhez legközelebb eső tervezők elérhetőségeit tartalmazó, a Magyar Mérnöki Kamara által nyilvántartott tervezői lista ügyfélszolgálatainkon vagy honlapunkon tekinthető meg.

A locsolási célú mellékvízmérő felszerelésére vonatkozó tervdokumentáció elkészítése során annak műszaki feltételeiről az Üzletszabályzat 8. sz. melléklete ad tájékoztatást.

A „Szolgáltatói hozzájáruláshoz” szükséges terv tartalmi követelményeit az Üzletszabályzat

6. sz. melléklete tartalmazza.

Az elkészült tervdokumentációt az Igénybejelentő beadja az Ügyfélszolgálati Irodára, vagy postai úton küldi meg a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásának megadását kérve.

III/B. Ha a tervdokumentáció szerinti műszaki megoldás alkalmas a locsolási célú mellékvízmérő felszerelésére, akkor a tervdokumentációt a víziközmű- szolgáltató „Szolgáltatói hozzájárulást” kiadásával hagyja jóvá. Ezt a hozzájárulást az elfogadott Igénybejelentő nyomtatvánnyal együtt kiküldi a kérelmező részére.

IV. A LOCSOLÁSI CÉLÚ MELLÉKVÍZMÉRŐ FELSZERELÉSE, ÜZEMBE HELYEZÉSE

A „Szolgáltatói hozzájárulás” birtokában a mellékvízmérő beépítéséről a megrendelő gondoskodik, és az ő – írásban, (Formanyomtatványok albuma - F 0706-02 Megrendelő mellékvízmérők cseréjéhez, vízmérő plombálására, mérőhelyek lezárásához) telefonon vagy személyesen indítványozott kérelme alapján – előre egyeztetett időpontban kerül sor a mellékvízmérő víziközmű-szolgáltató általi üzembe helyezésére.

A jóváhagyott locsolási célú mellékvízmérő felszerelését megrendelés esetén a víziközmű- szolgáltató is elvégezheti.

A Felhasználó által beépített locsolási célú mellékvízmérő üzembe helyezését a víziközmű- szolgáltató területileg illetékes Üzemmérnöksége végzi. Az üzembe helyezés díját a megrendelőnek előre kitöltött készpénz-átutalási megbízással (csekken), utalással vagy az ügyfélszolgálaton készpénzben, bankkártyával kell kifizetnie. A szolgáltatás díjáról részletes információt a víziközmű-szolgáltató xxx.xxxxxxxxxxxx.xx címen elérhető honlapján, vagy az Ügyfélszolgálati Irodákban kaphat az igénylő.

IV/A. Az üzembe helyezés során:

• a munkatársa a beépítés helyszínén ellenőrzi, hogy a beépítés megfelel-e a hozzájárulásban foglaltaknak,

• az illetéktelen beavatkozás megakadályozása érdekében a locsolási célú mellékvízmérőt plombazárral látja el.

IV./B. Az üzembe helyezést a víziközmű-szolgáltató megtagadhatja, ha:

• a „Szolgáltatói hozzájárulásban” foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapít meg,

• a bekötési vízmérő szerinti Felhasználónak a víziközmű-szolgáltató felé lejárt tartozása van,

• a nem lakossági, víziközmű-fejlesztési hozzájárulásra kötelezett, a fejlesztési hozzájárulást még nem fizette be.

A víziközmű-szolgáltató a fenti esetekben az üzembe helyezést a „Szolgáltatói hozzájárulásban” foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok, megszüntetéséhez kötheti.

A locsolási célú mellékvízmérő a Felhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működtetéséről, 8 évente történő hitelesíttetéséről, karbantartásáról, javításáról, cseréjéről, kárveszély viseléséről neki kell gondoskodnia.

A víziközmű-szolgáltató az mellékvízmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja és a lejárati évben, legkésőbb szeptember 30-ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon felhívja az Elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.

A sikeres üzembe helyezést követően az Igénybejelentővel megtörténik a Mexxxxxxxxxxxxxxxxx xzerződés megkötése.

A szerződéskötés további feltétele, hogy a bekötési vízmérőn a Felhasználónak víz- és szennyvízszolgáltatással kapcsolatos számlatartozása nem lehet. Amennyiben a bekötési vízmérő szerinti Felhasználónak 60 napon túli tartozása halmozódik fel, úgy a locsolási célú mellékvízmérőre vonatkozó szerződést a víziközmű-szolgáltató 15 napra felmondhatja, ezzel az adott locsolási kedvezményt szerződésszegés miatt visszavonja.

A felszerelt és a víziközmű-szolgáltató által átvett locsolási célú mellékvízmérőn felhasznált vízmennyiség után a víziközmű-szolgáltató, minden év április 1-től szeptember 30-ig szennyvízcsatorna szolgáltatási díjat nem számláz ki a Felhasználó felé.

A locsolási célú mellékvízmérővel való elszámolás további szabályait a locsolási célú mellékvízmérős szerződés tartalmazza.

3.4.1 Tájékoztatás a locsolási kedvezmény igénybevételéről

A Rendelet 62.§ (4) bekezdése alapján a víziközmű-szolgáltató, a házikert öntözéséhez vagy haszonállat tartásához szükséges locsolási vízhasználatot elkülönített mérés nélkül a 63.§ (6)

d) pontja szerint, mennyiségi korrekció útján is biztosítja, ha a Felhasználó - az ellenőrzés lehetőségének előzetes értesítés mellőzősével történő felajánlásával - kéri.

A 10 százalékos locsolási kedvezmény az alábbi feltételek mellett vehető igénybe:

• A százalékos kedvezményt csak lakossági Felhasználók vehetik igénybe.

• A kedvezményezett időszak minden év május 1-től szeptember 30-ig tart.

• a felhasználási hely az ingatlan egybefüggő, beépítetlen, legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű kerthasználatú területrészére, amelyen nem üzletszerű gazdálkodási tevékenység valósul meg.

• Csak aláírt „Közszolgáltatási Szerződés”, vagy „Mellékszolgáltatási Szerződés” esetén vehető igénybe.

• A Felhasználónak a víziközmű-szolgáltatóval szemben nem lehet lejárt fizetési határidejű díjhátraléka.

• A kedvezmény az igény bejelentést követő vízmérőolvasástól, vagy ha a Felhasználó a soron kívüli vízmérőolvasás költségét vállalja (kiszállási díj és adminisztrációs költség), a soron kívüli vízmérőolvasás szerinti vízmérőállástól vehető igénybe.

• Az idényfogyasztók (szőlőhegyek, stb.) a kedvezményezett időszakot megelőző 10 nappal, és az azt követő 10 napban bejelenthetik a vízmérő állásokat, hogy a tényleges felhasználás mértékére érvényesüljön a kedvezmény. A mérőállás bejelentésének hiányában a kedvezményt az éves felhasználás átlagának a locsolási időszak hányadára számítja ki a víziközmű-szolgáltató.

Az igény bejelentéshez szükséges nyomtatványt az Ügyfélszolgálatokon lehet megtalálni, vagy a honlapról, a Formanyomtatványok albumából letölteni.

A víziközmű-szolgáltató a kedvezményt azonnali hatállyal felmondja és visszamenőlegesen a teljes vízfogyasztás után számlázza a szennyvízszolgáltatás díját, amennyiben a Felhasználó ellenőrzése során nem locsolási célú felhasználást, vagy az előírásoktól eltérő méretű házikertet tapasztal.

A víziközmű-szolgáltató a kedvezményt 60 napon túli lejárt határidejű számla tartozás esetén 30 napon belül felfüggeszti és csak újabb kérelem elbírálása után adja meg, amennyiben a tartozás rendezésre került.

Az adott felhasználási helyre egy időben csak egyféle kedvezmény vehető igénybe!

3.5 Szennyvíz-törzshálózatra történő csatlakozás

A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokban a szennyvíz- bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett szennyvíz törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott - építési kivitelezési jogosultsággal rendelkező vállalkozó végzi a megrendelő költségére.

A szennyvíz-bekötővezeték kiépítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát (kényszeráramoltatású szennyvízvezeték esetében), a működőképességi és vízzárósági próbát (gravitációs szennyvízvezeték esetében), az EOV koordinátahelyes geodéziai bemérést a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó végzi. Ezek munkadíját az Igénybejelentő köteles megelőlegezni.

A szennyvízcsatorna-törzshálózatra történő rákötést igénybejelentéssel kell kezdeményezni, mely nyomtatványhoz az Ügyfélszolgálati Irodában vagy Fiókirodákban lehet hozzájutni. Emellett a társaság honlapjáról is letölthetőek a szükséges, aktuális formanyomtatványok és tájékoztatók (Formanyomtatványok albuma - Igénybejelentés lakossági célú vízbekötés és/vagy szennyvízbekötés megvalósítására vagy Igénybejelentés nem lakossági célú vízbekötés és/vagy szennyvízbekötés megvalósítására)

A bekötés átvételét követően a bekötési vízmérő szerinti szerződött féllel a víziközmű- szolgáltató szerződést köt. Amennyiben már volt a vízszolgáltatásra vonatkozó szerződés úgy az arra vonatkozó szerződés megszűnik és mindkét szolgáltatásra érvényes új szerződés kerül megkötésre.

Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat tisztító aknáinak fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz károkozás nélküli elvezetését biztosítja.

Az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat tisztító aknáinak fedlapszintje alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén az ingatlantulajdonosnak a házi, illetve csatlakozó szennyvízhálózatba történő visszaáramlást gátló szerelvény beépítésével kell biztosítani az elöntés elleni védelmet.

Ilyen esetekben különböző műszaki megoldásokkal lehet védekezni a visszaáramlás ellen.

Megoldásként szóba jöhet visszaáramlást gátló szerelvény alkalmazása, valamint házi szennyvízbeemelő beépítése.

A visszaáramlást gátló szerelvény hátránya lehet, hogy a zárófelületre kerülő szennyvízben levő darabos anyagok megakadályozhatják annak teljes zárását.

A törzshálózatból történő visszaáramlás ellen házi szennyvíz-beemelő beépítése közel teljes védelmet nyújthat, azonban annak meghibásodása esetén az ingatlanból a szennyvíz száraz időben sem távozik el.

Ennek ellenére jelen esetben mégis javasoljuk a szennyvízbeemelő alkalmazását, mint a - gondos üzemeltetés esetén - jelenleg elérhető legjobb műszaki védelmet.

A csatlakozó- vagy házi szennyvízhálózaton a szolgáltatási pont előtt a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknát, vagy tisztítónyílást kell kialakítani. A házi szennyvízelvezető rendszer épületen belüli szabványos épületgépészeti kialakítása esetén tudja a víziközmű-szolgáltató biztosítani a csatornaszag nélküli üzemeltetés feltételeit. Ennek érdekében minden vízvezetéki csapolóhoz bűzelzáróval ellátott víznyelőt vagy vízfelfogót kell tervezni és beépíteni. Az épületen belüli szennyvízelvezető rendszert ki kell szellőztetni, ami a Felhasználó feladata!

Új üzem esetén a szennyvíz törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, és annak a vízjogi üzemeltetési engedélyezésére irányuló eljárás megindult vagy jogerősen lezárult.

A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén – megfelelő szennyvíz előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt – a hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő berendezés megfelelő üzemeltetésére kötelezi.

A gravitációs bekötés szabványos kialakításának elhelyezésrajza és szerelvényrajzai a Formanyomtatványok albumában találhatók meg a víziközmű-szolgáltató honlapján vagy műszaki ügyintézőinél.

A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvíz-bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági – kényszeráramoltatású rendszer esetén a működőképességi – próbák, a helyszíni ellenőrzés és nyíltárkos bemérés várható összegét, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni.

A nem lakossági Felhasználó esetében a szennyvízelvezetési hely használatba vételére vonatkozó közműnyilatkozatban (Formanyomtatványok albuma - Közműnyilatkozat használatbavételi-, működési-, telephely-, fennmaradási engedély kiadásához) meg kell határozni a szennyvíznek a szennyvízelvezető műbe vezethető napi átlagos mennyiségét, melynek növeléséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges.

A bekötővezeték és tartozékai használatba vételére vonatkozó hozzájárulásban meg kell határozni a szennyvíznek a szennyvízelvezető műbe vezethető napi átlagos mennyiségét, melynek növeléséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges.

A szennyvízelvezető műbe csak olyan nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bocsátható be, amelyet az rendeltetésszerű használattal elvezetni képes, és amelynek fogadására a szennyvíztisztító berendezést alkalmassá tették.

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontot a vízügyi hatóság jelöli ki a víziközmű-szolgáltató véleményének figyelembevételével. A bebocsátási pont igénybevételéhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. A bebocsátás feltételeiről a víziközmű-szolgáltató a bebocsátóval szerződést köt.

A szennyvíz-törzshálózatba a víziközmű-szolgáltató által alkalmasnak minősített helyen és módon szabad közterületről havat bejuttatni.

A víziközmű-szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét esetenként vagy folyamatosan megvizsgálja. A bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésére nem lakossági felhasználó esetén előzetes értesítés nélkül is sor kerülhet. Az ellenőrzés végrehajtását a felhasználó köteles elősegíteni.

Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést akadályozó körülményt állapítanak meg, a víziközmű-szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez kötheti.

A víziközmű-szolgáltató köteles a szennyvízelvezető és -tisztítóművek teljesítőképességének megfelelően keletkező szennyvizet (egyesített rendszerű csatornahálózat esetén a csapadékvizet is) károkozás nélkül elvezetni és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően tisztítani.

Ha a felhasználási helyen keletkezett szennyvizet saját célú szennyvíz-elhelyező műbe és közcsatornába egyidejűleg vezetik, a víziközmű-szolgáltató és a szennyvíz-elhelyező mű működését engedélyező hatóság jogosult a közműves ivóvízhálózatból és a saját célú vízkivételi műből származó víz, illetve az elvezetett szennyvíz mért mennyiségét ellenőrizni.

Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe idegenvizet (jellemzően csapadékvizet, talajvizet), egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos!

Ha elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba idegenvíz bevezetésére kerül sor, és ezt a gyakorlatot a Felhasználó a víziközmű-szolgáltató felszólítása ellenére tovább folytatja, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot a Felhasználó költségére megszüntetheti. A szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott pótdíjat számolhat fel.

Abban az esetben, ha a Felhasználó már meglévő bekötővezetékre (meglévő tisztító nyílásra) kívánja csatlakoztatni házi szennyvízcsatorna hálózatát, úgy azt saját költségén megteheti. Ebben az esetben az összeszerelt házi szennyvízcsatornát nyílt árkos formában kell a víziközmű-szolgáltatónak bemutatni. Az elkészült házi csatornahálózat műszaki ellenőrzését, ezáltal a bekötés üzembe helyezését a csatlakozási Igénybejelentő formanyomtatvány (Formanyomtatványok albuma - Szennyvíz-bekötővezeték átvétele üzemeltetésre és vagy házi szennyvízvezeték rácsatlakozás helyszíni szemléje) kitöltésével és a víziközmű-szolgáltatóhoz való eljuttatásával kell kezdeményezni. Az átvételt a víziközmű-szolgáltató kiszállási- és átvételi díj ellenében teszi meg. A szolgáltatás díjáról részletes információt a víziközmű- szolgáltató honlapján vagy az Ügyfélszolgálati Irodában, Fiókirodákban kaphat az igénylő. A nyílt árkos átvételt követően helyezhető üzembe a házi szennyvízcsatorna, mely felhagyott szennyvízgyűjtőn, derítőn nem mehet keresztül, annak az épület külső falsíkján lévő áttörést

követő csatornaszakaszhoz kell közvetlenül csatlakoznia. A házi szennyvízcsatorna hálózatba udvari csapadékvizet, tetővizet, továbbá talajvizet bevezetni szigorúan tilos!

Amennyiben egy adott településen/település részen új szennyvízcsatorna hálózat épült ki, a víziközmű-szolgáltató, az Ellátásért felelős kérésére, a csatorna rákötés ösztönzése érdekében maximum fél éves kedvezményes időszakot jelölhet ki, melyen belül a víziközmű-szolgáltató az átvételi/ kiszállási díj felszámításától eltekint.

Az új szennyvízbekötés megvalósítását követően a víziközmű-szolgáltató Közszolgáltatási szerződést köt a Felhasználóval a szennyvízcsatorna-szolgáltatásra.

Új szennyvízbekötés létesítéskor a szennyvízelvezetés biztosításához bizonyos esetekben szükség lehet házi szennyvíz beemelő (szivattyú) alkalmazására is:

1. Amennyiben a törzshálózattal együtt épül ki az új szennyvíz-bekötővezeték és szennyvíz bekötés, akkor a szennyvízátemelő kiépítésének feladatát az ellátásért felelősnek (települési önkormányzatnak) kell elvégeznie, míg az üzemeltetés és működőképesség biztosítása a víziközmű-szolgáltató feladata.

A szennyvízbeemelő működtetéshez a víziközmű-szolgáltató részére a Felhasználónak kell biztosítania a szennyvíz beemelő megközelítésének és hozzáférhetőségének korlátozásmentes lehetőségét és eltérő műszaki kialakítás vagy megállapodás hiányában a szennyvíz beemelő folyamatos, biztonságos energiaellátását. Ezen Felhasználói feladatok elmulasztására visszavezethető károkért a víziközmű- szolgáltató nem felel.

2. A műszakilag már rendelkezésre álló szennyvízelvezető törzshálózathoz történő csatlakozás (új bekötés) esetében, az érintett Felhasználónak kell gondoskodnia a szennyvíz beemelő (és annak energiaellátásának műszakilag megfelelő és biztonságos) kiépítéséről a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv alapján. A továbbiakban az üzemeltetés és működőképesség biztosítása a víziközmű-szolgáltató, míg a hozzáférés és megközelíthetőség lehetővé tétele a Felhasználó kötelezettsége.

3. A házi beemelők szabványos kialakításának általános feltételei az Üzletszabályzat

5.c. sz. mellékletében, míg a részletes feltételek a Formanyomtatványok albumában (Házi beemelők alkalmazásának műszaki követelményei) találhatók meg a víziközmű- szolgáltató honlapján vagy műszaki ügyintézőinél.

3.5.1 A tisztítóakna vagy –nyílás kialakítására vonatkozó előírások és a házi szennyvízhálózat ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségek

A csatlakozó házi szennyvízhálózatot a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani.

A szennyvíz-bekötővezeték Felhasználó felőli végpontjára az ingatlan határától számított 1 m-en belül tisztítónyílást vagy tisztítóaknát kell kialakítani.

A házi bekötőcsatorna anyaga lehetőleg azonos legyen a közterületen lévő szennyvízcsatorna (amire a rákötés történik) anyagával, illetve az érvényben lévő műszaki szabályozás

[rendeletek, szabványok, műszaki irányelvek, alkalmazástechnikai útmutatók… stb.] betartása mellett legalább azzal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazzon.

A bekötőcsatornák lejtése legalább 100/00 és legfeljebb 200/00 lehet, amitől eltérni csak részletes csőstatikai, hidraulikai, vagy alkalmazástechnikai indokkal lehetséges.

A műanyag tisztítónyílás minimum 150/200/150 mm-es lehet.

A tisztítóakna lehet előre gyártott beton vagy műanyag akna, vagy helyszíni betonozással készült akna.

A szennyvíz-bekötővezetéken át történő szennyvíz- illetve egyesített rendszer esetén csapadékvíz-visszaáramlás miatt az ingatlanon vagy az azon lévő épületben bekövetkező elöntések megakadályozását szolgáló műszaki védelem kialakítása az ingatlan tulajdonosának a feladata.

A csatlakozó szennyvízhálózat, a házi szennyvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának feltételei:

A szennyvízcsatorna bekötés üzemállapotának ellenőrzésére a telekhatárnál kialakított tisztítónyílás/tisztítóakna szolgál. Lakossági csatornahasználat esetén havonta szükséges ellenőrizni, hogy a tisztítónyílásból a szennyvíz akadálytalanul eltávozik-e. Ez a fedlap felnyitása esetén szemrevételezéssel megállapítható. Amennyiben a szennyvíz visszatorlódása észlelhető, haladéktalanul értesíteni kell a víziközmű-szolgáltató diszpécserszolgálatát.

Szennyvízelvezetési problémák (nem folyik le a szennyvíz mosogatónál, mosdókagylónál, fürdőkádnál) esetén, vagy erős csatornaszag észlelése esetén, mielőtt "duguláselhárítót" hívnak, először a tisztítónyílást ellenőrizzék. A bekötővezetéken fennálló dugulást a víziközmű-szolgáltató díjmentesen elhárítja. Az itt fennálló hiba vállalkozó általi javításának költségét a víziközmű-szolgáltató nem vállalja át.

Haladéktalanul értesítendő a víziközmű-szolgáltató, ha a tisztítónyílásban vízfolyás tapasztalható, akkor is, ha a bekötési vízmérőn keresztül nem történik vízfogyasztás.

A telekhatári tisztítónyílás hiányában az ellenőrzést a telekhatárhoz legközelebb eső tisztítóidomnál kell elvégezni.

További információk megtekinthetőek és letölthetőek a csatornahasználattal kapcsolatban a víziközmű-szolgáltató honlapján.

3.5.2 Szennyvízmennyiség-mérők elhelyezésével kapcsolatos előírások

A bebocsátó a szennyvízmennyiség-mérő beépítésére vonatkozóan arra feljogosított és tervezői engedéllyel rendelkező személy által elkészített engedélyezési tervet nyújt be jóváhagyásra a víziközmű-szolgáltatónak. A felhasználási helyhez legközelebb eső tervezők elérhetőségeit tartalmazó, a Magyar Mérnöki Kamara által nyilvántartott tervezői lista Ügyfélszolgálati Irodáinkban, vagy honlapunkon tekinthető meg, illetve területi szűréssel a Magyar Mérnöki Kamara honlapján található „kamarai névjegyzék”-ben érhető el.

A szolgáltatási díj alapjául szolgáló szennyvízmennyiség-mérő beépítéséhez szükséges terv tartalmi követelményeit a 7. sz. melléklet tartalmazza.

A bebocsátó és a víziközmű-szolgáltató szerződést kötnek a szennyvízmennyiség-mérő beépítési körülményeiről, üzemeltetésének feltételeiről, a bebocsátó adatszolgáltatásáról.

A szabályszerű mérés megvalósításának feltételei:

• a legalább ±3%-os pontosság a mérő névleges mérési tartományában;

• a folyamatos energiaellátás;

• a működésképtelenség naplózása;

• a berendezés plombálhatósága;

• a plombált elzáró szerelvény megnyitásának dokumentálása;

• az energiaellátás külső beavatkozástól, lekapcsolástól való védelme.

A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról és kalibrálásáról a Felhasználónak saját költségén kell gondoskodnia. A kalibrálás gyakoriságát a felek a Közszolgáltatási szerződésben határozzák meg, melynek értéke a szennyvízmennyiség-mérő típusától függően 1-4 évben állapítható meg.

Szennyvízhálózatra csatlakozás nyilvántartásba vétele a szemle eredménye alapján történik, az Igénybejelentő nyomtatvány aláírásával (Formanyomtatványok albuma - Szennyvíz- bekötővezeték átvétele üzemeltetésre és vagy házi szennyvízvezeték rácsatlakozás helyszíni szemléje). Erre a nyomtatványra kell a szennyvízmennyiség- mérő kalibrálásának gyakoriságát is rögzíteni. A mért szennyvízmennyiség elvezetésére és tisztítására vonatkozóan a víziközmű-szolgáltató Közszolgáltatási szerződést köt (0.x.xx. melléklet).

3.6 Utólag feltárt bekötések

Az utólag feltárt a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül megvalósított bekötésekre az eljárás az előzőekben leírtakkal megegyező, amennyiben a bekötés kialakítása műszaki szempontból megfelelő. Ebben az esetben a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása utólag megszerezhető.

Ha a felhasználási hely víziközmű-rendszerbe történő bekötése a víziközmű-szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg, vagy ha mért fogyasztás csökkenését eredményező szabálytalan műszaki beavatkozás ténye állapítható meg, a víziközmű-szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításig azt úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött, azaz a víz- illetve szennyvízcsatorna díjat, az ivóvíz-szolgáltatás alapdíját és/vagy a szennyvízszolgáltatás alapdíját a víziközmű-szolgáltató a megelőző 5 évre jogosult kiszámlázni amennyiben a törzshálózat legalább 5 éve üzemel.

A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járásbíróság nemperes eljárásban a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az elválasztott rendszerű szennyvízhálózat- csapadék és egyéb külső vízterhelésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat ellenőrzésének, valamint a bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség-mérő leolvasásának tűrésére.

A víziközmű-szolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadó.

3.7 Közszolgáltatási Szerződések megkötése, módosítása

A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a Felhasználóval - felhasználási helyenként - Közszolgáltatási szerződést köt. A víziközmű- szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a Közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

A víziközmű-szolgáltató a szerződéskötéshez jogosult az alábbi dokumentumokat kérni:

• 60 napnál nem régebbi Teljes Tulajdoni lap (TAKARNET rendszerből származó másolat megfelelő)

• adásvételi szerződés, vagy tulajdon átruházását eredményező egyéb szerződés

• tulajdonosi hozzájárulás

• személyazonosságot igazoló irat bemutatása

• hagyatékátadó végzés

• nem lakossági Felhasználó esetén a gazdálkodó szervezet bejegyzését igazoló okirat, mely lehet: hatályos, 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés vagy cégkivonat és aláírási címpéldány/aláírás minta (a cégjegyzési jogosultság igazolására), vagy egyéni vállalkozás igazolására szolgáló okirat

• bérleti szerződés, vagy használati jogot igazoló dokumentum

• haszonélvezeti jogot igazoló dokumentum

A már folyamatosan teljesített szolgáltatásokra a szerződés írásbeli megkötését a víziközmű- szolgáltató kezdeményezi.

A víziközmű-szolgáltató ellátási területének bővülése esetén, az új üzemeltetési szerződés hatálybalépését követő hatvanadik naptól a korábbi víziközmű-szolgáltatóval kötött közüzemi szolgáltatási szerződés helyébe - a felek eltérő megállapodása hiányában – a víziközmű- szolgáltató Üzletszabályzata szerinti Közszolgáltatási szerződés lép.

A szerződés tartalmi elemeit a Rendelet 56. § (1) bekezdése írja elő. A Közszolgáltatási szerződések megkötésének előfeltételei:

- adott felhasználási helyre vonatkozó írásbeli igénybejelentés;

- adott felhasználási helyre vonatkozóan nincs lejárt határidejű, vagy vitatott díjtartozás;

- víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés igazolása a víziközmű-szolgáltató felé;

- a víziközmű-szolgáltató által megajánlott szerződéses ajánlat, és a megkötésre kerülő Közszolgáltatási szerződés elfogadása, mely kötelező jelleggel tartalmazza az alábbiakat:

o a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, lakcímét, anyja nevét, születési helyét és idejét, továbbá jogi személy, és jogi személyiséggel

nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát (egyéb nyilvántartási számát), adószámát, képviselőjének nevét és adatait (lakcíme, anyja neve);

o a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat;

o a szerződés időbeli hatályát, a víziközmű-szolgáltatás megkezdésének időpontját;

o a felhasználási helyet, illetve a teljesítés helyét, a szolgáltatási pontot;

o a mérésnek, a fogyasztásmérő hitelesítésének, kalibrálásának, leolvasásának, a számlázásnak és a számla kiegyenlítésének, valamint a szolgáltatási díj visszatérítésének módját;

o a szerződésszegés következményeit, különösen a hibás és késedelmes teljesítéssel kapcsolatos szabályokat;

o a felhasználó személyében bekövetkezett változás bejelentésének kötelezettségét;

o egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételt;

- az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi hivatkozás, vagy szükséges esetben a mindenkori adatvédelmi jogszabályokban szereplő egyéb esetleges tájékoztatás, nyilatkozat, hozzájárulás megléte.

A szolgáltatás kötelező feltételeit tartalmazó Közszolgáltatási szerződést új bekötés esetén a víziközmű-szolgáltató megküldi a Felhasználónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli.

Amennyiben a Felhasználó a szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a víziközmű-szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni.

Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az Elkülönített vízhasználó Mellékszolgáltatási szerződést, a locsolási célú mellékvízmérő tulajdonosa a víziközmű-szolgáltatóval locsolási célú mellékvízmérős szerződést köthet.

A mellékszolgáltatási szerződés megkötését – ha az elkülönített vízhasználó a Rendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételeket kielégítő vízmérési helyet kialakította és a hiteles mellékvízmérőt beszerelte – a víziközmű-szolgáltató nem tagadhatja meg.

A Mellékszolgáltatási és locsolási célú mellékvízmérős szerződések létrejöttének együttes előfeltételei:

a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,

b) a mellékvízmérőnek és a vízmérési helynek a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti kialakítása és plombával vagy a leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása,

c) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és a hatályos közszolgáltatási szerződés megléte,

d) a bekötési vízmérő szerinti felhasználó mellékszolgáltatási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása,

e) a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé és ilyet a víziközmű-szolgáltató az adott elkülönített felhasználói hely vonatkozásában sem tart nyilván,

f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása.

A b) pontban meghatározott mellékvízmérő beszerelése a bekötési vízmérő szerinti felhasználó, valamint ha a beszerelést végző nem tulajdonosa az ingatlannak, az ingatlan tulajdonosa hozzájárulásával történhet.

A számla kibocsátásának gyakoriságát az elkülönített vízhasználó és víziközmű-szolgáltató közötti mellékszolgáltatási szerződés rögzíti.

A mellékszolgáltatási szerződés – a Rendelet eltérő rendelkezése hiányában – megszűnik, ha az elkülönített vízhasználó:

a) a tulajdonában álló mellékvízmérő leszerelését megakadályozó zárat vagy plombát megsérti, illetve eltávolítja vagy azokkal együtt a mellékvízmérőt a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott vízmérési helyről leszereli;

b) határidőben nem gondoskodik a mellékvízmérő hitelesítéséről vagy cseréjéről.

A Mellékszolgáltatási szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, az ivóvízmérőre, az ivóvíz-bekötővezeték és mérési hely kialakítására, a fogyasztásmérésre, továbbá a Felhasználó személyében bekövetkező változásra a Közszolgáltatási szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a szerződés alatt a Mellékszolgáltatási szerződést, Felhasználó alatt az Elkülönített vízhasználót kell érteni.

A Mellékszolgáltatási/locsolási célú mellékvízmérős szerződési ajánlatot a vízmérő nyilvántartásba vétellel egy időben teszi meg a megrendelőnek a víziközmű-szolgáltató.

Szennyvízbekötés esetén új Közszolgáltatási vagy Mellékszolgáltatási szerződés kerül megkötésre.

A Közszolgáltatási szerződés két példányban készül, melyből egy a Felhasználóé, egy pedig a víziközmű-szolgáltatóé.

Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó Mellékszolgáltatási szerződés, tekintettel arra, hogy ez egy háromoldalú szerződés, három példányban készül, melyből egy az Elkülönített vízhasználóé, egy a víziközmű-szolgáltatóé, a 3. példány pedig a bekötési vízmérő szerinti Felhasználóé.

A víziközmű-szolgáltató működési területén használatos Általános Szerződési Feltételeket az Üzletszabályzat 4.a., 4.b., 4.c., 0.x.xx. mellékletei tartalmazzák. A víziközmű-szolgáltató a szerződéses feltételeket csak jogszabályi változás, vagy az alábbi egyedi feltételek alkalmazásának esetén változtatja meg, melyről a Felhasználókat Hírlevél útján, illetve honlapján értesíti.

A víziközmű-szolgáltatóval a szerződést megkötő Felhasználó vagy Elkülönített vízhasználó, a szerződésben feltüntetett személyes vagy cégadataiban bekövetkező, vagy a felhasználási hely nyilvántartott adataiban beállott változást a változástól számított 30 napon belül köteles a víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a mulasztásból eredő károkért, valamint a meg nem fizetett díjakért a mulasztó fél tartozik felelősséggel. Amennyiben a Felhasználó vagy Elkülönített vízhasználó az adatváltozást bejelentő kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a 12. sz. mellékletben meghatározott kötbért köteles megfizetni a víziközmű-szolgáltató felé.

köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a víziközmű- szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért a korábbi Felhasználó és az új Felhasználó, illetőleg az Elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.

2017. július 1-jét követően a változás-bejelentésekkel kapcsolatban a víziközmű-szolgáltató alábbiak szerint jár el:

Ha a felhasználási helyen a Felhasználó személye megváltozik, a korábbi és az új Felhasználó illetőleg Elkülönített vízhasználó együttesen a változást legkésőbb – kivéve a Felhasználó elhalálozása esetén – a birtokátruházástól számított 15 napon belül kötelesek a víziközmű- szolgáltatónak bejelenteni.

A korábbi Felhasználó az előző bekezdés szerinti bejelentés keretében a Közszolgáltatási szerződését is felmondja. A felmondás az új Felhasználóval létrejött közszolgálati szerződés hatálybalépése napján hatályosul.

A Rendelet 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentésének legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a felhasználási helyre vonatkozóan

aa) a felhasználási hely címe és felhasználó azonosító száma,

ab) a fogyasztásmérő berendezés gyári száma és

ac) a fogyasztásmérő berendezés mérőállása a birtokátruházás napján,

b) a korábbi felhasználó vonatkozásában

ba) Vksztv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott adatai,

bb) új lakcíme és

bc) víziközmű-szolgáltatónál nyilvántartott felhasználói azonosító száma,

c) nyilatkozat a közszolgáltatási szerződés felmondásáról,

d) a felhasználó személyében bekövetkezett változás jogcíme,

e) az új felhasználó vonatkozásában a Vksztv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott adatok,

f) a bejelentés kelte és

g) a korábbi felhasználó vagy annak helyén a (6) bekezdés szerinti bejelentő, valamint az új felhasználó aláírása.

A Rendelet 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentés egyúttal az új felhasználó közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének is minősül.

A Rendelet 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentést a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A víziközmű-szolgáltató a formanyomtatványt az ügyfélszolgálatán hozzáférhetővé teszi és honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi, továbbá azt kérés esetén a korábbi felhasználó vagy az új felhasználó számára postai úton is megküldi.

A felhasználó elhalálozása esetén az örökös az elhalálozás tényét legkésőbb annak tudomására jutása napjától számított 60 napon belül a víziközmű-szolgáltató számára a Rendelet 60. § (5) bekezdésben meghatározott formanyomtatványon bejelenti. A bejelentésnek legalább a Rendelet 60. § (3) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, valamint d)–g) pontja szerinti adatokat, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kell tartalmaznia. A bejelentés az örökös közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének minősül.

Ha a felhasználó a felhasználási helyen a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével felhagy, a felhasználási hely tekintetében mindaddig felel a víziközmű-szolgáltatóval szemben a víziközmű-szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért, amíg a Rendelet 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentést meg nem teszi vagy nem kéri a szüneteltetést.

A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a víziközmű-szolgáltatót terheli.

A felhasználó személyében történő változás esetén a víziközmű-szolgáltató a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül helyszíni ellenőrzést tart és jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a leszerelést megakadályozó zár vagy plomba szemrevételezéssel megállapított állapotát, és minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyvnek a felhasználó által aláírt egy példányát a víziközmű- szolgáltató a felhasználó részére átadja, másik példányát megőrizi, és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatja.

A Rendelet 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától az új felhasználót terheli a közszolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítése, ha a felhasználási helyen az előzetes írásbeli felszólítás ellenére a Rendelet 60. § (9) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzést az új felhasználó vagy képviselője akadályozza.

Ha a víziközmű-szolgáltató a Rendelet 60. § (9) bekezdésben foglalt ellenőrzési feladatának a felhasználóváltás bejelentésétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat felhasználói szerződésszegésre, és ezen a jogcímen nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben.

A Felhasználók képviselője személyében beállt változás.

A Felhasználók képviselője személyében beállt változást az új képviselőnek írásban kell bejelentenie, csatolva a többlakásos épület/társasház erre vonatkozó határozatát/nyilatkozatát az új képviselő adatival együttesen.

A Felhasználó személyében bekövetkezett változás átvezetéséhez mind az új, mind a régi Felhasználó köteles kitölteni a „Vízmérő Átjelentő lap” megnevezésű nyomtatványt (Formanyomtatványok albuma). Ezen a lapon szereplő adatok helyességéért mindkét fél felel. A korábbi/új Felhasználó a szerződés megkötése előtt saját költségére kérheti a felhasználási illetve az elkülönített felhasználási hely ellenőrzését a víziközmű-szolgáltató által, a „Vízmérő Átjelentő lapon”. Az ellenőrzés költsége a mindenkori mérőátvétel költségével megegyező. A víziközmű-szolgáltató az ellenőrzést a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles megtenni.

Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzíti a víziközmű-szolgáltató. A jegyzőkönyv tartalmaz minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy példányát a víziközmű-szolgáltató átadja a Felhasználónak, másik példányát megőrizi és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy Felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatja. Ha a víziközmű-szolgáltató a Felhasználó személyében bekövetkező változáshoz kapcsolódó ellenőrzési feladatának az Üzletszabályzatban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat szerződésszegésre, és ezen a jogcímen nem érvényesíthet igényt az új Felhasználóval szemben.

A bejelentés megtételének bizonyítása a Felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a víziközmű-szolgáltatót terheli.

A víziközmű-szolgáltató a Felhasználó személyében bekövetkezett változás, valamint a Közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjáig végszámlát bocsát ki, és a korábbi Felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan elszámol. A víziközmű-szolgáltatás ellenértékeként a tárgyhavi alapdíját az a Felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a víziközmű- szolgáltatóval jogviszonyban állt.

Új Közszolgáltatási szerződés megkötését igénylő szerződéses adatok módosítása:

- Lakossági Felhasználók esetében: - szennyvízhálózatra való rákötés átvétele;

- tulajdonosváltozás esetén (halálozás, ajándékozás során történt változáskor is!);

- tartozás miatt felmondott szerződések újrakötésekor.

- Nem lakossági Felhasználók esetében: - szennyvízhálózatra való rákötés átvétele;

- minden olyan esemény mely adószám változással jár.

3.8 A védendő, illetve fogyatékkal élő Felhasználói státusz nyilvántartása és éves felülvizsgálata

A víziközmű-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a védendő, illetve a fogyatékkal élő Felhasználóiról annak érdekében, hogy számukra a jogszabályban előírt jogosultságokat és kedvezményeket biztosítsa. A nyilvántartásból egyértelműen meg kell tudni állapítani, hogy adott Felhasználó mely kedvezményre jogosult és melyik felhasználási hely vonatkozásában.

A nyilvántartásba történő felvételt a felhasználónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy a Vksztv-ben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmények közül melyek illetik meg, és azokból melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására szolgáló – a Vksztv. 61/A. § (4) bekezdésben, valamint a Vksztv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – iratokat.

A víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásba vételről a védendő felhasználót 8 napon belül írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza, hogy

a) a védendő felhasználóról a víziközmű-szolgáltató mely különleges bánásmód vagy kedvezmény vonatkozásában rögzített adatot a nyilvántartásba,

b) a nyilvántartás szerint a védendő felhasználó milyen kedvezményeket vehet igénybe,

c) az adatváltozás bejelentésére mely időpontokban és hol biztosít lehetőséget a víziközmű- szolgáltató, valamint

d) a védendő felhasználónak a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdésben meghatározott feladatait milyen módon és formában kell teljesítenie.

A védendő felhasználói körbe tartozás igazolására a felhasználó kérelmére igazolja

a) a jegyző, hogy a felhasználó életvitelszerűen tartózkodik a kérelemben megjelölt felhasználási helyen,

b) a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő felhasználó részesül az adott ellátásban.

A jegyző és az ellátást megállapító szerv a Vksztv. 61/A. § (4) bekezdés szerinti igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási hely tekintetében történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

A személyes adatok kezelésére a Vksztv. 61. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a nyilvántartásban a felhasználó a Vksztv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adataihoz kapcsoltan kizárólag a szociálisan rászoruló vagy a fogyatékkal élő státuszra, esetleg mindkettő együttes fennállására történő utalás, a különleges bánásmód

esetén annak formája, valamint a felhasználó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek,

b) az a) pontban meghatározott adatok a Vksztv. 61. § (3) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szervek részére kizárólag abban az esetben adhatók át, ha a felhasználó, illetve a víziközmű-szolgáltató védendő felhasználói státusszal közvetlenül összefüggő jogának vagy igényének további érvényesítése végett feltétlenül szükséges,

c) a nyilvántartásba a Vksztv. 61. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott szerv, valamint személyes adatai vonatkozásában a védendő felhasználó jogosult betekinteni.

A nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Az a fogyatékkal élő felhasználó, akinek a nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.

Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági felhasználó már nem jogosult kedvezményre, vagy annak évenkénti igazolását elmulasztja, a Vksztv. 61/A. §

(1) bekezdés szerinti célból rögzített adatait a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt adatokat a víziközmű-szolgáltató elkülönítetten kezeli és azokat – ha a Vksztv 61. § (2) bekezdése szerint a felhasználó valamennyi adatának törlésére hamarabb nem kerül sor – a törléstől számítottan 5 évig tárolja. A nyilvántartásból törölt felhasználót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti az adatkezelő.

A védendő Felhasználó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. A víziközmű-szolgáltató által nyújtott kedvezményért és különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis. A védendő Felhasználó köteles a védelemre jogosultságot adó körülmény megváltozását vagy megszűnését 15 napon belül bejelenteni a víziközmű-szolgáltatónál.

A víziközmű-szolgáltató a bejelentést követő 8 napon belül a változást a nyilvántartáson átvezeti, vagy a védendő Felhasználót a nyilvántartásból törli.

Szociálisan rászoruló Felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül,

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, vagy

h) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt-vel bérleti jogviszonyban áll.

A háztartás fogalmát a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontja az alábbiak szerint határozza meg: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

A szociálisan rászoruló Felhasználó az (1) bekezdésnek való megfelelését

a) a Rendelet 0.xx. melléklete szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy

b) a szociálisan rászoruló Felhasználói státuszt megállapító szerv által kibocsátott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi igazolás, illetve határozat eredeti példányának bemutatásával igazolja a víziközmű-szolgáltató felé.

A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló felhasználót a rászorultság igazolását követő 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a felhasználót a Vksztv. 61/A. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja.

Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő felhasználó – a határidő lejártát 30 nappal megelőzően a víziközmű-szolgáltató által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére – nem igazolja, a határozott idő lejártát követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató az érintett védendő felhasználót törli a nyilvántartásból. A víziközmű-szolgáltató értesíti az érintett felhasználót a nyilvántartásból való törlésről.

A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló személyként nyilvántartott védendő felhasználót, valamint azt a fogyatékkal élő védendő felhasználót, aki esetében nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény nem mondta ki, hogy állapotában jelentős javulás nem várható, legalább a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15 nappal közérthetően, írásban, tértivevény- szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon tájékoztatja a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségéről, egyúttal megküldi részére a 9. melléklet szerinti adatlapot.

Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló felhasználót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt igénybe vett víziközmű-szolgáltatás díját és a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét a vízközmű-szolgáltató által méltányosan megállapított, Rendelet 88/C. §

(1) bekezdés szerinti határidőben és ütemezésben kiegyenlíti.

Ha a szociálisan rászoruló felhasználó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a víziközmű-szolgáltató jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására.

A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a felhasználót kamat- és kötbér fizetési kötelezettség nem terhelheti.

A szociálisan rászoruló védendő Felhasználó 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérhet fizetési halasztást. A fizetési haladék időtartama legfeljebb 60 nap, különös méltánylást érdemlő esetben 90 nap, illetve a víziközmű-szolgáltató által meghatározott részletfizetési kedvezményt. A víziközmű-szolgáltató a részletfizetési kedvezmény megadásánál figyelembe veszi a Rendelet 88.C § (5) bekezdésben szereplő előírásokat és attól csak a Felhasználó javára térhet el.

A fogyatékkal élő lakossági Felhasználó a védendő Felhasználók nyilvántartásába történő felvételére való jogosultságát

a) a Rendelet 00.xx. melléklete A) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával, és

b) ha

ba) vakok személyi járadékában részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a Rendelet 00.xx. melléklete B) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával;

bb) fogyatékossági támogatásban részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a Rendelet 00.xx. melléklete B) és

C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával; vagy

bc) a víziközmű-szolgáltatás megszüntetése, felfüggesztése a lakossági Felhasználó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti, a Rendelet 00.xx. melléklete C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával igazolhatja.

A benyújtott iratokat és a bemutatott iratok másolatát a víziközmű-szolgáltató a jogosultság megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni.

A fogyatékosság jellegét, amely a fogyatékkal élő felhasználót alkalmatlanná teszi a fogyasztásmérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére, továbbá a Rendelet 88/D (1) bekezdés b) pont bc) alpontjának esetleges fennállását a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos igazolja a 10. melléklet C) része szerinti nyomtatvány kitöltésével. Ha a rehabilitációs szakértői szerv az érintett személy egészségi állapotát, egészségkárosodását, fogyatékosságát vizsgálta, a kezelőorvos és a háziorvos a 10. melléklet

C) része szerinti nyomtatványt e szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy határozata alapján tölti ki.

A víziközmű-szolgáltató a fogyatékkal élő Felhasználót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a Felhasználót a Vksztv. 61/A. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja.

A vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személyt, mint fogyatékkal élő Felhasználót a víziközmű-szolgáltató nem részesíti különleges bánásmódban, ha vele együtt olyan nagykorú személy él, aki nem fogyatékkal élő Felhasználó.

A bc) alpont szerinti körbe tartozó, a Felhasználóval egy háztartásban élő fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élőnek nem minősülő Felhasználó is kérheti a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásába történő felvételét, de ugyanazon fogyatékkal élő személyre tekintettel csak egy Felhasználó egy felhasználási hely vonatkozásában szerepelhet a nyilvántartásban jogosultként.

A ba) és bb) alpontok szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő Felhasználókat a víziközmű- szolgáltató az alábbi különleges bánásmódban részesíti, ha azt a fogyatékkal élő védendő Felhasználó kéri:

a) havi mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c) a számla értelmezéséhez egyedi segítség (helyszíni számlamagyarázat).

A lakossági Felhasználó a fogyatékkal élő Felhasználók nyilvántartásába történő felvétel iránti kérelemben nyilatkozik arról, hogy a felsorolt szolgáltatások közül melyekre tart

igényt. Az igényelt szolgáltatást legkésőbb a nyilvántartásba vételt követő 30. naptól biztosítja a víziközmű-szolgáltató, illetve a szükséges műszaki beavatkozásokat 30 napon belül megkezdi.

A fogyatékkal élő Felhasználók nyilvántartásában szereplő lakossági Felhasználó olyan igényét, amelyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, a víziközmű-szolgáltató nem köteles teljesíteni.

A Rendelet 00.xx. melléklete C) része szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit bc) alpont szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a közműves ivóvízellátás, illetve közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási üzemszünet esetén értesíteni kell.

Jogosultságának a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése szerinti ismételt igazolására a fogyatékkal élő Felhasználó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles. A fogyatékkal élő Felhasználók nyilvántartásában szereplő Felhasználó a nyilatkozatát évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Az így igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követően, a meghatározott időtartam szerint kell biztosítani a Felhasználó számára.

3.9 A szerződés teljesítésében részt vevő harmadik személyek és a velük fennálló kapcsolatok bemutatása

A BAKONYKARSZT Zrt. jogosult a víziközmű-szolgáltatási tevékenység végzése – különösen az új bekötővezeték kiépítése, átépítése, megszüntetése és a vízmérő felszerelése, hitelesítésére vonatkozó megrendelés teljesítése, a vízdíjszámla nyomtatása, továbbítása, postai feladása, követeléskezelés – sorsán harmadik személyt bevonni.

A BAKONYKARSZT Zrt. a fentiek keretében a MEKH előzetes engedélyével, illetve tájékoztatásával kiszervezhető tevékenység kapcsán figyelembe veszi a jogszabályi előírásokat, különös tekintettel a Vksztv.-ben, valamint annak végrehajtásra kiadott Rendeletben foglaltakra.

A BAKONYKARSZT Zrt. és a Felhasználó közötti szerződések teljesítésében részt vevő harmadik felek, és az általuk végzett tevékenységek a 11. sz. mellékletben találhatóak.

3.10 A víziközmű-szolgáltatás - Felhasználó kérésére történő - szüneteltetésének vagy felfüggesztésének részletes szabályai

A Vksztv. 56. §-a, és a Rendelet 75. §-a alapján a Felhasználó igényelheti a szolgáltatás szüneteltetését a víziközmű-szolgáltatótól, amennyiben a felhasználási helyen vízfelhasználásra nem kerül sor.

A víziközmű-szolgáltatás a felhasználó kérésére szüneteltethető, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a felhasználó írásban kéri a szüneteltetést és nyilatkozik, hogy a felhasználási helyen vízfelhasználásra nem kerül sor

b) a felhasználó nyilatkozik, hogy nem a víziközmű-rendszerből származó egyéb vizet a szennyvíz-törzshálózatba nem kíván vezetni,

c) a szüneteltetés végrehajtásához a műszaki előfeltételek biztosítottak,

d) a felhasználó az üzletszabályzatban előírt egyéb feltételeket teljesítette.

A szüneteltetési időszak hossza legfeljebb 1 év, mely ismételt kérelemre meghosszabbítható.

A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése során a bekötővezeték törzshálózati (gerincvezetéki) csatlakoztatása továbbra is megmarad. A szolgáltatási szerződéses jogviszony továbbra is fenn áll, így a mérőhellyel kapcsolatos kötelezettségek továbbra is érvényben maradnak. A házi vízellátó rendszer védelméről (fagy elleni védelem, vízleürítés, ismételt üzembe helyezésnél víznyomás alá helyezés, vízminőség, stb.) az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

A Felhasználó a felhasználási hely ellenőrzésének lehetőségét a víziközmű-szolgáltató részére biztosítani köteles.

3.10.1 A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésének feltételei

• A felhasználási helyen a Felhasználónak a víziközmű-szolgáltató felé lejárt határidejű tartozás nincs.

• A Felhasználó a megrendelőn nyilatkozik arról,

- hogy a felhasználási helyet átmenetileg nem használja, és vízfelhasználásra ott nem kerül sor,

- hogy nem a víziközmű-rendszerből származó egyéb vizet (kút, forrás, csapadékvíz) a szennyvíz-törzshálózatba nem kíván vezetni.

• A Felhasználó mellékeli a szünetelés foganatosításával együtt járó költségek előzetes megfizetéséről szóló igazolást, és a felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulását, amennyiben az nem azonos a Felhasználóval.

• A Felhasználó tudomásul veszi, hogy

- amennyiben a Felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot szabálytalanul használja, a víziközmű-szolgáltató jogosult a Vksztv.-ben és a Rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni,

- a Felhasználó vállalja, a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelem évenkénti megújítását, és a kérelem megújításához kapcsolódóan a felhasználási hely ellenőrzésének lehetőségét biztosítja kiszállási díj ellenében,

- A víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy a szüneteltetés határidejének lejárata előtt a Felhasználót, az általa megadott levelezési címen értesíti, a megújítás időszerűségéről,

- amennyiben a Felhasználó a kérelmet forduló napra vonatkozóan nem újítja meg, úgy a víziközmű-szolgáltató a forduló napot követő 30 napon túl a szolgáltatást a Felhasználó költségére visszaállítja. A Felhasználó ettől az időponttól számítva újra köteles a bekötésen felmerülő költségeket megfizetni (alapdíj, felhasználással arányos díj).

3.10.2 A szüneteltetés eljárási rendje

Ivóvíz-szolgáltatás esetén:

A szüneteltetést a víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodáján kell személyesen igényelni, megrendelni az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével (Formanyomtatványok albuma - Kérvény szolgáltatás szüneteltetéséhez), és a víziközmű- szolgáltató által meghatározott költségek előre történő befizetésével.

Amennyiben az igénylő nem az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonos írásbeli hozzájárulását az Igénybejelentő nyomtatványon aláírásával igazolja. A víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést, megrendelést csak akkor teljesíti, amennyiben a bekötővezetéken keresztül ellátott ingatlanokon más Felhasználó közműves ivóvíz szolgáltatást nem vesz igénybe.

Az igénybejelentéskor a Felhasználó a mérőállást a megrendelő nyomtatványon közli. Amennyiben kéri, az aktuális árjegyzékben meghatározott díjazás ellenében a víziközmű- szolgáltató egyeztetett időben ellenőrző leolvasást végez. A szüneteltetés végrehajtásakor tartozás nem állhat fent.

A vízszolgáltatás szüneteltetése a bekötési vízmérő kiszerelésével, a bekötővezeték végelzáróval való lezárásával és annak plombálásával történik, a megrendeléstől és a befizetések igazolásától számított 15 napon belül.

Csatornaszolgáltatás esetén:

Csatornaszolgáltatás szüneteltetetése csak abban az esetben kérvényezhető, ha az ingatlanon nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás és nincs más házi vízvételezési lehetőség.

Továbbá a szüneteltetés csak abban az esetben igényelhető, ha az ingatlanon nincs életvitelszerű tevékenység és/vagy vállalkozás esetén a működési engedélyt visszavonták, vagy visszavonásra kerül, továbbá az ingatlanon a víziközmű-szolgáltatónak követelése nem áll fenn.

A szüneteltetést a víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodáján kell személyesen igényelni, megrendelni.

A műszakilag eltérő munkaterület miatt a víziközmű-szolgáltató helyszíni szemlét tart az igénylővel egyeztetett időpontban.

Az ingatlan tulajdonosa (vagy Felhasználó) köteles a szemle zavartalanságához házi csatornarendszerének tisztító és ellenőrző aknáinak megközelíthetőségét, vizsgálhatóságát biztosítani, továbbá a műtárgyak és a csatornavezetékek tisztításáról, gépi mosatásáról gondoskodni.

A szemle alkalmával a víziközmű-szolgáltató dönt, és tájékoztatást ad a beavatkozás módjáról, a munkavégzés, továbbá a munkaterület biztosításának feltételéről, a munkavégzés díjáról.

A víziközmű-szolgáltató meghatározza a szüneteltetés költségeit, melyet a megrendelőnek előzetesen kell kiegyenlítenie.

Önálló beépítésű, családi házas, szabványos kialakítású csatornabekötéssel rendelkező ingatlan esetétben szemle tartásától a víziközmű-szolgáltató eltekinthet, és a vízszolgáltatás szüneteltetésével egy időben a csatornaszolgáltatás szüneteltetésének feltételeit is megteremti.

A vízközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű-szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.

3.10.3 Az elkülönített vízhasználat felfüggesztése az Elkülönített vízhasználó kérésére

A víziközmű-szolgáltató lehetőséget biztosít az Elkülönített vízhasználók számára is, az igényelt szolgáltatás időszakos felfüggesztésére. Az ezzel kapcsolatos írásbeli igényt Kérvényen lehet a víziközmű-szolgáltató felé benyújtani (Formanyomtatványok albuma -

Kérvény átlagmennyiség módosításához vagy a szolgáltatás felfüggesztéséhez). A Kérvény tartalmazza az eljárásrendet is.

3.10.4 Elszámolás, számlázás

A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetés végrehajtásával egy időben elszámoló számlát készít, melyet a Felhasználó köteles a megjelölt fizetési határidőig kiegyenlíteni.

A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetett víziközmű-szolgáltatás után szolgáltatási díjat (alapdíjat sem) nem számolhat fel.

3.11 Szerződéses jogviszony megszűnése

A megkötött Közszolgáltatási szerződést ivóvízellátás esetén a Felhasználó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa – az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával – 30 napos határidővel és a rákötési kötelezettség figyelembe vételével felmondhatja, amennyiben a Közszolgáltatási szerződés felmondása nem érinti hátrányosan az ingatlanon más Felhasználó által igénybe vett víziközmű-szolgáltatást.

A Mellékszolgáltatási szerződést az Elkülönített vízhasználó harmincnapos határidővel írásban felmondhatja, a víziközmű-szolgáltató a fizetési késedelem miatt kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátását követő 15 napos határidővel felmondhatja

A Mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő tulajdonosát a víziközmű-szolgáltató köteles tájékoztatni.

A Közszolgáltatási és a Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx szerződések felmondása tekintetében a rendes felmondás joga nem korlátozható.

3.11.1 Azonnali felmondáshoz vezető súlyos szerződésszegés

A Közszolgáltatási szerződést a BAKONYKARSZT Zrt. azonnali hatállyal felmondhatja:

- ha annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez,

- minden olyan esetben, ha a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, a BAKONYKARSZT Zrt. a Felhasználót az együttműködésre legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy

- a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.

A felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kell felszólítani azzal, hogy a második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl kerülhet sor.

3.11.2 A szerződés megszűnésének egyéb esetei

A határozott időre kötött szerződés a határozott idő lejártával a felek külön intézkedése nélkül megszűnik. A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

Az adott felhasználási helyre vonatkozó szerződés megszűnik, amennyiben a Felhasználó vagy a BAKONYKARSZT Zrt. kezdeményezésére új szerződés kerül megkötésre.

A felhasználási helyre vonatkozó szerződés megszűnik a felhasználási hely megszűnésével, a Felhasználó elhalálozásával, nem lakossági Felhasználó jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnésével, végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás következtében történő megszüntetésével.

A nem lakossági célú ivóvíz-felhasználásnál, ha a Felhasználó a szolgáltatás díját felszólítás ellenére sem fizeti meg, a 45 napon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel és írásban a víziközmű-szolgáltató a Közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

Nem lakossági célú ivóvíz felhasználásnál, ha a Felhasználó a szolgáltatás díját felszólítás ellenére sem fizeti meg a víziközmű-szolgáltató a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel – írásban - a Közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

Ha az Elkülönített vízhasználó fizetési késedelme miatt a víziközmű-szolgáltató fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte, és annak jogerőre emelkedését követő 15 napos határidő is eredménytelenül zárult, akkor a víziközmű-szolgáltató felmondhatja - a bekötési vízmérő Felhasználójának egyidejű tájékoztatása mellett - a Mellékszolgáltatási szerződést.

4. MÉRÉS

A víziközmű hálózatba történő első vagy ismételt bekötés, továbbá az ivóvíz-bekötővezeték átépítése, cseréje vagy felújítása esetén bekötési vízmérőt kell felszerelni.

A mellékvízmérők beépítésének lehetőségét és a szennyvízmennyiség mérésére vonatkozó előírásokat a Rendelet és jelen Üzletszabályzat szabályozza.

Több Felhasználó közös bekötése esetén a nem lakossági Felhasználók ivóvízhasználatát külön bekötési vízmérővel, vagy mellékvízmérővel kell mérni.

4.1 A vízmérők hitelessége és hitelesítési célú cseréje

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerint a vízmérők a kötelező hitelesítésű mérőeszközök körébe tartoznak, forgalomba kerülésük előtti első, kötelező hitelesítésüket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) – korábban Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) – végzi el. Az MKEH a hitelesítési eljárás során a mérőt tanúsító jellel látja el, amely tartalmazza a hitelesítés évét.

A víziközmű-szolgáltató a hiteles, pontos mérés feltételeit biztosítja, melyhez a Felhasználó együttműködése szükséges. A mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet értelmében a vízmérők hitelesítése érvényességének időtartama:

- bekötési és törzshálózati vízmérők 8 év,

- mellékvízmérők elszámolásra 8 év,

- mellékvízmérő költségosztásra korlátlan

- telki vízmérő 8 év

- a hitelesség a plombán szereplő dátumtól számított nyolcadik év december 31-én jár le.

Ezért a joghatással bíró, azaz vízdíjelszámolás alapjául szolgáló bekötési- mellék valamint telki vízmérőket a hitelesítés évétől számított nyolcadik, évben le kell cserélni vagy újra kell hitelesíttetni.

A vízmérők hitelessége a Felhasználó és a víziközmű-szolgáltató részére is biztosítja a hiteles és pontos mérés feltételeit.

A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

A bekötési vízmérők cseréjét a víziközmű-szolgáltató ütemezetten, tervezetten, dokumentáltan végzi, a vonatkozó rendeleteknek megfelelően.

A bekötési vízmérő cseréje cserebizonylaton kerül dokumentálásra, aminek valóság tartalmát, a szerelést végző dolgozó és a Felhasználó vagy a helyszínen jelen lévő képviselője aláírásával igazolja. A bizonylaton a Felhasználó és a vízmérő adatai mellett a víziközmű- szolgáltató által felszerelt plomba száma, a fogyasztásmérő cseréjének oka, időpontja is rögzítésre kerül. A Felhasználó kötelezettséget vállal a fogyasztásmérő állagának megóvása, a fogyasztásmérő leszerelését akadályozó zár (plomba) sérülésmentes megőrzése a beépített állapotában.

Amennyiben a Felhasználó – az átvétel igazolására alkalmas – második felszólításra sem biztosítja a vízmérőhöz valóhozzáférést, a víziközmű-szolgáltató a Felhasználó költségére szüneteltetheti a szolgáltatást.

A felhasználó és az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő hitelesítéséről, cseréjéről saját költségén köteles gondoskodni. Ha ezzel feladattal a víziközmű-szolgáltatót bízza meg, a víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg.

Ebben az esetben a víziközmű-szolgáltató az alábbi díjtételeket számlázza:

- szerelési-, és anyagdíj,

- vízmérő díja,

- mérőátvétel és kiszállás költsége (üzembe helyezési díj).

A Társaság a mellékvízmérő cserével kapcsolatos költségeket a honlapján hozza nyilvánosságra.

Amennyiben az Elkülönített vízhasználó nem a víziközmű-szolgáltatóval végezteti el a tulajdonában lévő fogyasztásmérő cseréjét, úgy köteles arról a víziközmű-szolgáltatót előzetesen tájékoztatni. Az Elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltató által felhelyezett plomba megbontásához a helyszíni ellenőrzést, valamint a lecserélt vízmérők újraplombálását a víziközmű-szolgáltatónál írásban megrendeli (Formanyomtatványok albuma - Megrendelő - mellékvízmérők cseréjéhez, vízmérők plombálásához, mérőhely(ek) lezárásához). A plombabontás, a helyszíni ellenőrzés és az újra plombálás aktuális költségeit a víziközmű- szolgáltató honlapján teszi közzé. Ha az Elkülönített vízhasználó a fogyasztásmérő cseréjéről a víziközmű-szolgáltatót előzetesen nem tájékoztatja, a leszerelést megakadályozó zárakat önkényesen eltávolítja, szabálytalan közműhasználatot valósít meg, mely következményeként a 12. sz. mellékletben meghatározott kötbér fizetésére kötelezhető. A vízmérőcserét követően, a 3.2 alapján a leszerelést megakadályozó zárak elhelyezéséért a víziközmű-szolgáltató üzembe helyezési díjat számol fel. A víziközmű-szolgáltató az elvégzendő feladatnak megfelelő előlegszámlát bocsát ki, majd a számla összegének beérkezése után, a Megrendelőn megadott telefonszámon időpontot egyeztet a feladat végrehajtásához.

Az Elkülönített vízhasználói kötelezettségek betartása érdekében a víziközmű-szolgáltató a mellékvízmérők cseréjének kötelezettségéről, a Rendelet szerinti és a helyben szokásos módon az Elkülönített vízhasználókat értesíti. Amennyiben a mellékvízmérő cseréjéről az

Elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, akkor a víziközmű-szolgáltató – ha jogszabály másként nem rendelkezik –

- az Üzletszabályzat 12. sz. mellékletében meghatározott mértékű kötbér érvényesítésére jogosult, és

- az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el, valamint

- lakossági Felhasználó esetében a Közszolgáltatási ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja.

- Elkülönített vízhasználó esetén víziközmű-szolgáltató felfüggeszti a szerződést, a vízfogyasztást a bekötési vízmérőre készített számlában érvényesíti. A szerződés újrakötéséhez állapotfelmérő tervet kell készíttetni.

Amennyiben a Felhasználó a locsolási célú mellékvízmérő hitelesítéséről nem gondoskodik határidőn belül, akkor a víziközmű-szolgáltató a locsolási vízmérőre vonatkozó megállapodást azonnali hatállyal felmondja, és az így biztosított kedvezményt megvonja.

A Felhasználó a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a víziközmű-szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles.

A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők, a leolvasást segítő távadós fejek és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a Felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a víziközmű- szolgáltatónak megtéríteni.

A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, továbbá a Közszolgáltatási szerződésben szereplő időszakonkénti kalibrálásáról a Felhasználónak kell gondoskodnia.

Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkeresés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, a víziközmű-szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról tértivevény szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon legalább 15 nappal megelőzően értesíti a felhasználót. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles felajánlani – az értesítés kézhezvételétől számított 8. napig – az ettől eltérő alkalomra vonatkozó időpont egyeztetés lehetőségét azzal, hogy a cserére legalább heti egy munkanapon május 1-től szeptember 30-ig 7 és 20 óra között, október 1-től április 30-ig 7 és 19 óra között lehetőséget biztosít.

A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni.

Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő cseréjével egyidejűleg írásban, elektronikusan vagy digitálisan rögzíteni kell:

a) a fogyasztásmérő cseréjének okát;

b) a csere időpontját;

c) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés dátuma) és mérőállását, állapotát;

d) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő leszerelést megakadályozó zárának vagy plombájának azonosítóját, azok darabszámát, továbbá a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát; valamint

e) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását, illetve az aláírás esetleges megtagadásának tényét.

Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és a vízmérési hely, valamint a fogyasztásmérő fagy elleni védelméért a bekötési vízmérő vonatkozásában a felhasználó, a mellékvízmérő vonatkozásában az elkülönített vízhasználó felelős. Mulasztás miatt megrongálódott vagy elveszett fogyasztásmérő javításának, pótlásának, szerelésének költségeit, továbbá valamennyi ezzel összefüggő kárt a felhasználó vagy az elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltatónak megtéríti.

Nem hivatkozhat a víziközmű-szolgáltató a felhasználónak a fogyasztásmérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére vagy a fogyasztásmérő leszerelését megakadályozó zár vagy plomba sérülésére, ha a víziközmű-szolgáltató nem tudja bizonyítani, hogy fogyasztásmérőt sérülésmentes állapotban, e rendeletben, valamint az üzletszabályzatban meghatározott módon adta át a felhasználónak, vagy ha a fogyasztásmérő nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van.

A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja. Mellékvízmérő és telki vízmérő esetében a lejárati évben, legkésőbb október 31- ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon felhívja az elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.

Az előző bekezdésben előírt felhívás kiterjed arra is, hogy ha a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, a víziközmű-szolgáltató – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Rendelet 71. § szerinti és a Vksztv. 58. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A víziközmű-szolgáltató az elkülönített vízhasználónak címzett felhívást tájékoztatásul a bekötési vízmérő szerinti felhasználó részére is megküldi.

A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában foglaltak szerint jogosult a bekötési vízmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott hitelesítési hatályán belüli cseréjére azzal, hogy erre legkorábban a bekötési vízmérő beépítését követő negyedik évben kerülhet sor.

4.2 A vízmérők rendkívüli vizsgálata

Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.

A víziközmű-szolgáltató a Felhasználói bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt a felhasználási helyen ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés egyértelműen, hitelt érdemlően alátámasztja (pl. a mérő megállt, megszorult, stb.), a fogyasztásmérő cseréjéről a fogyasztásmérő tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

Ha valószínűsíthető, hogy a fogyasztásmérő rendellenesen működik, vagy ha a Rendelet 64/A. § (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a megfelelő működés kérdésben a

felek között vita alakul ki, a felhasználó, az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű- szolgáltató kezdeményezi az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését, és ha indokolt, független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban együtt: pontossági vizsgálat).

A pontossági vizsgálatra nem kerül sor, ha a fogyasztásmérő tulajdonosa – az ellenérdekű fél részéről bejelentett kárigény tényének elismerésével együtt – haladéktalanul másik hiteles fogyasztásmérőt szerel fel.

A pontossági vizsgálat kezdeményezését követő 8 napon belül a víziközmű-szolgáltató saját költségén másik hiteles fogyasztásmérőt szerel be.

Ha a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek nem felelt meg, a fogyasztásmérő a Rendelet 64/A. § (5) bekezdésben meghatározott cseréjének díja és a pontossági vizsgálat elvégzésének költsége – a Rendelet 64/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a fogyasztásmérő tulajdonosát terheli.

Ha a fogyasztásmérő rendellenes működése, vagy hibája, sérülése valamelyik fél szerződésszegő magatartásának a következménye, a fogyasztásmérő a Rendelet 64/A. § (5) bekezdésben meghatározott cseréjének és a pontossági vizsgálat elvégzésének díja, a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményeivel együtt a szerződésszegő felet terheli.

A víziközmű-szolgáltató mellett, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában lévő bekötési vízmérő tekintetében a Felhasználó, a Mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő tekintetében pedig az Elkülönített vízhasználó is kérheti a vízmérő rendkívüli vizsgálatát és ezt követően a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által végzett rendkívüli hitelesítését. Ha a rendkívüli vizsgálaton a vízmérő megfelelőnek minősül, a rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli.

A rendkívüli vízmérővizsgálatot a víziközmű-szolgáltatótól írásban lehet a Felhasználónak megrendelni, (F0706-03 számú nyomtatvány), és a víziközmű-szolgáltatónak ezt – szintén írásban – vissza kell igazolnia. A visszaigazolásban tájékoztatni kell a Felhasználót a vízmérő rendkívüli vizsgálatának feltételeiről, annak a várható költségéről, mely összeget a Felhasználó előzetesen – még a vízmérő kiszerelése előtt – befizet a víziközmű- szolgáltatónak.

A víziközmű-szolgáltató értesíti a Felhasználót a vízmérő leszerelés időpontjáról, és a hitelesítő laboratóriumtól megrendeli a rendkívüli hitelesítést. A lecserélt mérőt a víziközmű- szolgáltató a Felhasználó jelenlétében lezárt ládában elkülönítetten tárolja a hitelesítés elvégzéséig.

A víziközmű-szolgáltató a hitelesítés időpontját visszaigazoló értesítés alapján a lecserélt vízmérőt a kiértesítésben megjelölt helyre a megadott időpontban leszállítja, és részt vesz a rendkívüli vizsgálaton. Az ellenőrző hatóság a víziközmű-szolgáltatót, a víziközmű- szolgáltató pedig a Felhasználót értesíti az ellenőrzés időpontjáról és helyéről igazolt módon írásban, legalább 5 nappal a vizsgálat időpontja előtt értesíti igazolható módon írásban a Felhasználót az ellenőrzés időpontjáról és helyéről. Az ellenőrző vizsgálat végrehajtását az érintett Felhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza.

A mérőket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH)) „Hitelesítési előírása” alapján kell vizsgálni. Az MKEH szakemberei a mérés után kiállítják a felülvizsgálati

bizonyítványt. Ez az okmány tanúsítja, hogy a mérő hiteles-e és alkalmas-e úgynevezett joghatással járó mérésre (azaz a mért mennyiség alapjául szolgálhat-e a számla kiállításának).

A mérés elvégzése után a mérési jegyzőkönyv egy példányát az MKEH megküldi a „Hatósági bizonyítvány” egy példányát a Felhasználó részére, egy példányát pedig a víziközmű- szolgáltatónak.

Amennyiben a vízmérő a mérésügyi jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, és a Felhasználó nem él a vízmérő szerkezeti vizsgálati kérelmével (melyet minden esetben fel kell ajánlani, ha vízmérő az előírt feltételeknek megfelelt), a víziközmű-szolgáltató tájékoztatja a Felhasználót, intézkedik a rendkívüli vizsgálat leszámlázásáról.

Amennyiben a vízmérő a mérésügyi jogszabályban előírt feltételeknek nem felel meg, a víziközmű-szolgáltató intézkedik a Felhasználó által befizetett rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költségeinek visszafizetéséről, valamint az érintett időszak számlázásának felülvizsgálatáról az alábbiak szerint:

a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,

b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy

c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.

A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.

5. LEOLVASÁS

5.1 A víz- és csatornadíj elszámolásának alapelvei

A víz- és csatornadíj elszámolásának alapjául a fogyasztott víz mennyisége, illetve az elvezetett szennyvíz mennyisége szolgál. A díjelszámolás alapját képező mennyiség megállapítása történhet:

- elsősorban méréssel (vízmérő, szennyvízmennyiség-mérő), víziközmű-szolgáltató általi leolvasás vagy Felhasználó általi diktálás alapján,

- fogyasztásmérő hiányában átalánnyal, vagy megállapodás alapján,

- átlagszámítással: amennyiben a díjelszámolás alapjául szolgáló vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, nem hiteles, illetve nem olvasható le,

- szabálytalan közműhasználat esetén a jogszabályoknak és Üzletszabályzatnak megfelelő számítás alapján.

A részszámlában elszámolt fogyasztás alapja – ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg – az előző elszámolt 12 hónap átlagfogyasztásából a részszámlában elszámolt időszak terjedelmére számított mennyiség, ennek hiányában a Rendelet 8. melléklet szerint megállapított átalány mennyiség.

Ha a fogyasztásmérő rendellenesen vagy hibásan működik, nem mér, nem lehet leolvasni vagy a hitelesítési ideje lejárt (továbbiakban együtt: hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.

Hibás mérés időtartamát, az átlagszámítás módját a Rendelet 67. § (2) bekezdése határozza meg:

a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,

b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy

c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.

- A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.

- A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló egy napra eső ivóvíz és szennyvízmennyiség – a víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó eltérő megállapodása hiányában – legfeljebb a Rendelet 8. melléklet szerint meghatározott átalány-mennyiség, ha azt a Rendelet 67. § (3) bekezdésben meghatározott módon nem lehet megállapítani.

A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe (közcsatornába) kerülő szennyvíz mennyisége szempontjából a szennyvízmennyiség-mérő a meghatározó.

A szennyvízmennyiség külön mérésének hiányában a szennyvízdíj alapja a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy az honnan származik (közműves vízellátásból, saját kútból vagy más vezetékből).

Az elkülönítetten mért vízhasználatokat – ha a felhasználási hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is – a fentiek szerint kell a szennyvízmennyiség elszámolása során figyelembe venni.

Amennyiben a Felhasználó saját tulajdonú, (nem közüzemi) vízbeszerző létesítményt (pl.: saját fúrt kút, forrásfoglalás) üzemeltet, és az ebből származó vizet, vagy az összegyűjtött esővizet kívánja olyan vízellátási célra felhasználni, melyből szennyvíz származhat és az a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba jut, (pl: WC öblítés, mosás, mosogatás, esetleg fürdővíz) a Felhasználónak kötelessége a házi vízbeszerző létesítményből kitermelt vizet hiteles vízmérővel megmérni és arról a víziközmű-szolgáltatónak adatot szolgáltatni. Ellenkező esetben Felhasználó szabálytalan közműhasználatot valósít meg.

Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:

a) az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést,

b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a felhasználó igazolta,

c) az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a Rendelet 67/A. § (5) bekezdésében meghatározott mennyiséget meghaladóan a környezetben elszivárgott,

d) elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1- jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka, valamint

e) a házi ivóvízhálózatra a Rendelet 62. § (3) bekezdése szerint telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

Ha a belső hálózati meghibásodást a víziközmű-szolgáltató észlelte (leolvasáskor, vízmérőcsere alkalmával, ellenőrzés során), akkor a helyszínen a Felhasználó figyelmét a belső hálózati hibára felhívja, és tájékoztatja a feladatairól. Amennyiben ez nem lehetséges (pl. távolvasás esetén) a víziközmű-szolgáltató írásban, igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján felhívja a Felhasználó figyelmét a belső hálózati hibára és tájékoztatja a tennivalókról. A tájékoztatás megtörténtét kétség esetén a víziközmű-szolgáltató bizonyítja.

Ha a belső hálózati meghibásodást a Felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni a hibát, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.

A hiba kijavítás után, de a visszatakarás előtt a Felhasználó köteles értesíteni a víziközmű- szolgáltatót, melynek képviselője az eset körülményeiről a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel, mely alkalommal be kell mutatni a meghibásodásra vonatkozó bizonyítékokat (pl. fénykép, digitális felvétel, javítás igazoló számla stb.). A víziközmű-szolgáltató a Felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles a helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a Felhasználó figyelmét az időpont-egyeztetés lehetőségére – azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon

20 óráig lehetőséget biztosít –, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a Felhasználó köteles együttműködni.

A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.

Ha a helyszíni ellenőrzés megállapítja a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás tényét, a meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét közműves szennyvízmennyiség-mérő alkalmazása hiányában a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni. A meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni. A meghibásodás idejére számított szennyvíz mennyisége nem lehet több, mint a fogyasztásmérő által mért ivóvíz mennyisége.

A házi ivóvízhálózat, illetve csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodási időszakban felhasznált ivóvíz mennyiségét a Vkxxxx. 52. § (1) és (2a) bekezdésében szabályozottak szerint kell elszámolni.

A felek a helyszíni ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.

A szennyvíz-szolgáltatási díjat csökkenti, a Felhasználók által a május 1. – szeptember 30. közötti időszakra igényelhető, a vízmérőn mért felhasználás 10%-os mértékével megegyező locsolási kedvezmény, amely a házikert öntözésére szolgálhat. Az igénylőlap a Formanyomtatványok albumában található meg (Formanyomtatványok albuma - Igénylőlap, százalékos locsolási kedvezmény igénybevételéhez).

5.2 Elszámolás társasházak esetében

A Rendelet felhatalmazása alapján a Társasházak/Lakóközösségek kérhetik a kizárólagosan mellékvízmérők általi elszámolás alkalmazását az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

- A bekötési vízmérő mellett az Elkülönített vízhasználók elkülönített Felhasználói helye és más vízvételi helyek kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel és hatályos Mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek.

- A mellékvízmérőkön és a bekötési vízmérőn mért fogyasztási adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.

- Az egy adott bekötési vízmérőhöz tartozó, Mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező Elkülönített vízhasználóknak egy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megadniuk a víziközmű-szolgáltatójuknak a képviseletükben eljáró személy nevét, ha az nem a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó.

- A fentiekben meghatározott képviselőnek az igényléssel együtt rendelkezésre kell bocsátania a csatlakozó hálózati szakasz (házi ivóvíz hálózat) megvalósulási állapotáról készített épületgépészeti tervet, az Üzletszabályzat 9. sz. melléklete szerint.

- A víziközmű-szolgáltatónak és a képviselőnek meg kell állapodniuk továbbá abban, hogy a mellékvízmérők és a bekötési vízmérő egyidejű rendszeres leolvasására – összhangban a víziközmű-szolgáltató gyakorlatával – mely időpontban kerül sor a jövőben.

A víziközmű-szolgáltató az elszámolás egységesítésére eljárásrendet alkalmaz, mely megtalálható az Ügyfélszolgálati Irodákban és a honlapon (Bekötési vízmérők és mellékvízmérők közötti különbözet elszámolásának eljárás rendje).

Ha a Vksztv. 52. § (2a) bekezdése alkalmazásánál a bekötési vízmérő, illetve az elkülönített vízhasználatok összesített fogyasztásának különbözete meghaladja az 5 százalékot, a csatlakozó hálózati szakasz esetleges vízveszteségének és elszámolatlan vízvételeinek (a továbbiakban együtt: elszámolatlan vízvétel) felülvizsgálata érdekében a víziközmű- szolgáltató a saját költségén, soron kívüli ellenőrzést végez.

A vizsgálatra az elszámolatlan vízvételre utaló leolvasási adat keletkezését követő 30 napon belül sort kell keríteni. Az ellenőrző vizsgálaton a társasházi képviselő vagy a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó biztosítja a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők, valamint a csatlakozó hálózat egyidejű, részletes műszaki felülvizsgálatának lehetőségét. Az ellenőrző vizsgálaton jegyzőkönyvet vesz fel a víziközmű-szolgáltató.

Ha a fentiek szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a csatlakozó, illetve házi ivóvíz-hálózati szakaszon az elfogadott mérési hibát meghaladó vízfogyasztást elszámolatlan vízvétel okozta, akkor az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők összesített fogyasztási különbözetének megfizetése, valamint a soron kívüli ellenőrzés költségei az érintett Mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat - eltérő megállapodás hiányában - egyetemlegesen terhelik.

Ha a Rendelet 62. § (9) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a Rendelet 62. § (8) bekezdésben meghatározott mérési különbözetet meghaladó vízfogyasztást nem a csatlakozó, illetve házi ivóvízhálózati szakaszon keletkezett elszámolatlan vízvétel okozta, az ellenőrzés költségeit, valamint a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők összesített fogyasztási különbözete alapján számított díjat a víziközmű-szolgáltató nem háríthatja át a felhasználókra.

A víziközmű-szolgáltató a Rendelet 62. § (8) bekezdésben meghatározott mérési különbözetet meghaladó vízfogyasztás a Rendelet 62. § (10) bekezdés alapján történő számlázását az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig alkalmazhatja. Az elszámolatlan vízvétel megszüntetését a Rendelet 62. § (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselő bejelenti a víziközmű-szolgáltatónak.

Ha valamely mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező, és a Vksztv. 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó

a) a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mellékvízmérő hitelesítéséről nem gondoskodott,

b) három egymást követő alkalommal nem teszi lehetővé a Rendelet 62. § (6) bekezdés c) pontja szerinti időpontban a mellékvízmérő leolvasását, vagy

c) 60 napot meghaladó fizetési késedelembe esett,

az egyéb jogkövetkezmények viselése mellett tűrni köteles, hogy a víziközmű-szolgáltató az adott felhasználási helyen a Rendelet 72. § és a Vksztv. 58. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

5.3 A vízmérő-leolvasás rendje

Az ingatlanon telepített bekötési vízmérők és az ingatlanon belül az elkülönített vízfelhasználást mérő mellékvízmérők leolvasása ütemterv szerint történik, amelyet a számlázás ütemezése határoz meg. A leolvasás gyakoriságát a víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó között létrejött Közszolgáltatási/Mellékszolgáltatási szerződés tartalmazza. A bekötési vízmérők leolvasásának rendjét a víziközmű-szolgáltató honlapja is tartalmazza, a leolvasás várható dátumáról a víziközmű-szolgáltató a számlában – a hatályos jogszabályok szerint – tájékoztatást ad. A víziközmű-szolgáltató a mérők leolvasására vízmérő-leolvasókat alkalmaz.

A víziközmű-szolgáltató által végzett leolvasástól függetlenül a Felhasználó az Üzletszabályzat 3.2.2. fejezetének megfelelően a vízmérő működését:

- a lakossági Felhasználók esetében legalább havonta,

- a gazdálkodó szervek esetében a napi fogyasztás mennyiségétől függően naponta, hetente vagy havonta köteles ellenőrizni. Amennyiben a fogyasztott vízmennyiség több, mint 50 m³/d, akkor naponta, ha <=50 m³/d, de > 15 m³/d, akkor hetente, ha kisebb, mint 15 m³/d, akkor havonta szükséges az ellenőrzés.

5.3.1 A lakossági vízmérők leolvasási rendje

A lakossági Felhasználók:

- bekötési vízmérői (családi házak) kéthavonta,

- a lakóközösségek bekötési vízmérői havonta,

- az üdülők, kertek bekötési vízmérői évente egy alkalommal,

- a lakások elkülönített vízhasználatot mérő mellékvízmérői évente egy alkalommal kerülnek leolvasásra.

5.3.2 Az egyéb vízmérők leolvasási rendje

Az egyéb fentiekben nem szabályozott vízmérők leolvasási rendje a következő:

- a gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, intézmények, egyéb nem lakossági Felhasználók) bekötési vízmérőit a vízmérő-leolvasó havonta olvassa és ellenőrzi,

- az évente 10.000 m³ felhasználást meghaladó Felhasználók esetében, a Felhasználó képviselőjével közösen olvassa le havonta, és a mérőállást a Felhasználó képviselője igazolja,

- a locsolási célú mellékvízmérők leolvasása a bekötési mérők leolvasási rendje alapján, a bekötési vízmérőkkel egy időben történik.

Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a leolvasáskor az előző időszak fogyasztási adat(ai)hoz képest olyan eltérést tapasztal, melynek mértéke meghaladja az előző 12 hónap átlagfogyasztásának kétszeresét, a vízmérő-leolvasó a Felhasználó figyelmét szóban felhívja a túlzottnak vélt fogyasztásra. Ennek dokumentálására a nála lévő leolvasási lapon kerül sor, az olvasott értéket a Felhasználó aláírásával igazolja. Amennyiben a helyszíni tájékoztatásra nincsen mód, akkor a víziközmű-szolgáltató 15 napon belül írásban tájékoztatja a Felhasználót a kiugró fogyasztásról. A tájékoztatás megtörténtét kétség esetén a víziközmű- szolgáltató bizonyítja.

Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a elszámoláskor az előző időszak fogyasztási adatá(ai)hoz képest olyan eltérést tapasztal, amely csak ismételt leolvasással bírálható el, ellenőrző leolvasást végezhet.

Az ellenőrzés időpontjáról a víziközmű-szolgáltató a Felhasználót értesíti. Az értesítés megtörténhet írásban, elektronikus levél formájában vagy telefonon keresztül is. Az ellenőrző leolvasást követően a leolvasást végző személy helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet állít ki, aláírja, és szükség esetén tájékoztatja a Felhasználót a jegyzőkönyv másod példányának átadásával.

Ha a szokásosnál nagyobb fogyasztást észlel, akkor erről a tényről a Felhasználót minden esetben írásban (jegyzőkönyv aláírásával) értesíti. A szokásosnál nagyobb fogyasztásnak tekinti a víziközmű-szolgáltató, a leolvasást megelőző 12 hónap átlagfogyasztásának a kétszeresét.

Ha a víziközmű-szolgáltató az ellenőrzésen vagy a fogyasztásmérő leolvasásakor a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat közegészségügyi vagy műszaki szempontból nem megfelelő állapotát tapasztalja, határidő kitűzésével a jegyzőkönyvben felszólítja az ellenőrzött Felhasználót a szükséges teendők elvégzésére. A víziközmű- szolgáltató erről tájékoztatja az illetékes népegészségügyi intézetet. Külön kell felhívni az ellenőrzött vízhasználó figyelmét arra, ha a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó

ivóvízhálózat állapota vagy anyaga miatt fennáll az ivóvízminőség-romlás veszélye, illetve ha a házi szennyvízhálózat vagy csatlakozó szennyvízhálózat hibája környezetszennyezést okoz vagy okozhat. A szabálytalan közműhasználatról a jegyzőkönyv mellett fotót, vagy digitális felvételt készít a víziközmű-szolgáltató.

A Felhasználó a vízmérőhöz való hozzáférhetőséget leolvasás, ellenőrzés céljából a víziközmű-szolgáltató részére köteles biztosítani.

5.4 A Szolgáltatói leolvasás meghiúsulása

A víziközmű-szolgáltató a víz- és szennyvíz szolgáltatási számlában - 5 napos időtartam megjelölésével - a Felhasználó figyelmét felhívja a leolvasás várható idejéről.

Amennyiben a fogyasztásmérő leolvasását végző személy az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a Felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére – azzal, hogy a leolvasásra legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít –, a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó köteles megegyezni.

A Felhasználónak a felajánlott 5 napos időtartamon belül meg kell határoznia azt az időpontot, amely számára megfelelő. Ha a megadott időtartamon belül nem tudja biztosítani a leolvasást, ezt a víziközmű-szolgáltató felé jeleznie kell legkésőbb az időtartam kezdetét megelőző napon.

Ha a fogyasztásmérő leolvasására legalább egy éven keresztül nem került sor, és a Felhasználó a Rendelet 61. § (7) bekezdése szerint nem jelentett be fogyasztásmérő állást, valamint távleolvasási adat sem áll rendelkezésre, a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvízmennyiséget az üzletszabályzatában meghatározott számítással vagy a legutolsó sikeres leolvasást megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg valamint bekötési mérővel rendelkező felhasználási helyek esetében a sikertelen leolvasást követően, legfeljebb 30 napon belül, a kibocsátott számlában, rögzített telefonhívás keretében vagy egyéb igazolható módon a víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználó figyelmét felhívni arra, hogy legfeljebb két hónapon belül egyeztesse le a soron kívüli leolvasás időpontját, és tegye lehetővé annak elvégzését.

A víziközmű-szolgáltató a soron kívüli leolvasás elvégzésére legalább heti egy munkanapon

20 óráig lehetőséget biztosít. Az értesítésnek tartalmaznia kell a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is.

Ha a Rendelet 61. § (5) bekezdés szerinti értesítés ellenére a Felhasználó nem él az időpont- egyeztetés lehetőségével, vagy az egyeztetett időpontban nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a víziközmű-szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.

A víziközmű-szolgáltató által végzett időszakos vagy eseti leolvasás nem mentesíti a Felhasználót az üzletszabályzatban meghatározott rendszeres mérőleolvasás és annak bejelentése alól.

A Felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani.

A leolvasás alkalmával észlelt, az azt megelőző 12 havi átlagfogyasztást a víziközmű- szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott mértéket meghaladó fogyasztásról a Felhasználót a leolvasással egyidejűleg a víziközmű-szolgáltató jelen lévő képviselője vagy az azt követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató írásban tájékoztatja. A tájékoztatás megtörténtét kétség esetén a víziközmű-szolgáltató bizonyítja.

A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járásbíróság nem peres eljárásban a Felhasználót kötelezi a bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség-mérő leolvasásának tűrésére.

5.5 Felhasználó általi leolvasás

Amennyiben a megjelölt időpontig a mérőállás nem érkezik be a víziközmű-szolgáltatóhoz (telefonon, elektronikus levélben vagy írásban), a számlában átlagmennyiség

kerül elszámolásra. A számlázandó víz mennyisége az utolsó leolvasást megelőző 365 nap összes fogyasztásából 1 napra számított átlagfogyasztás és az elszámolandó napok számának szorzata alapján kerül meghatározásra.

5.6 Kiugró nagyságú fogyasztás ellenőrzése

A szokásos (bekötési vízmérőn mért, megelőző 12 hónap átlaga) fogyasztás kétszeresének előfordulása esetén, a Rendelet 61.§ (9) bekezdésnek megfelelően, - a számlázást megelőzően

- a következő eljárást kell alkalmazni.

Amennyiben a leolvasott mennyiség - feltételezve a leolvasás helyességét - a szokásos fogyasztást legalább kétszeresen meghaladja, a körülményeket gondosan ki kell vizsgálni, és a következő szempontok figyelembevételével feljegyzést kell készíteni a leolvasást követően:

- a vízmérő állapota (hiteles-e, sérült-e, külső behatás történt-e, stb.),

- a leolvasott mennyiség realitása (valóban mért mennyiség-e, elfolyhatott-e),

- a leolvasás az ütemterv szerinti gyakorisággal történt-e,

- az eset felfedésének körülményei, a helyszínen tapasztaltak rögzítése,

- a leolvasást követően tett intézkedések (Felhasználó értesítése, jegyzőkönyv felvétele, mérőcsere, hibaelhárítás, stb.) felsorolása.

Addig, amíg a vízmérőről az MKEH által jegyzőkönyvben megállapításra nem kerül, hogy hibásan mér, a vízmérőn mért mennyiséget kell a számlázás alapjaként elfogadni.

5.7 Szabálytalan közműhasználat

A víziközmű-szolgáltató, a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban és a jelen Üzletszabályzatban részletesen rögzítetteket tekinti szabályos közműhasználatnak.

Kiemelten szabálytalan közműhasználatnak minősül, ha a Felhasználó:

a) Ivóvízbekötést (csatlakozást) létesít a víziközmű törzshálózatról a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül, továbbá ivóvizet vételez a vízmérő megkerülésével, vagy kiiktatásával, továbbá a mérés befolyásolásával. A mérés befolyásolását valószínűsíti, ha a vízmérőn az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából felszerelt zár (plomba) sérült.

b) Az ivóvíz-közműhálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi (egyedi) vízbeszerzéshez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összeköti.

c) Szennyvízbekötést létesít a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül, vagy az ingatlanon keletkező szennyvizet más módon a szennyvízelvezető közműbe vezeti.

d) A saját, egyéb vízellátó rendszeréből, vagy a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával felszerelt locsolási mellékvízmérőn át vételezett vízből keletkezett szennyvizet, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül a szennyvízelvezető közműbe juttatja.

e) Csapadékvizet a szennyvízelvezető rendszerbe vezet.

f) A szennyvízelvezető rendszerbe a hatályos jogszabály által meg nem engedett minőségű szennyvizet vezet be.

A Felhasználó általi szabálytalan közműhasználat esetén az igénybe vett szolgáltatás díján túl a 12. sz. mellékletben meghatározott kötbért köteles megfizetni!

Ha elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, és ezt a gyakorlatot a Felhasználó a víziközmű-szolgáltató felszólítása ellenére tovább folytatja, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot a Felhasználó költségére megszüntetheti. A szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a víziközmű-szolgáltató pótdíjat számolhat fel.

A csapadékvíz elvezetés mennyiségének meghatározása az alábbi műszaki számítással történik:

Q=(A*α*Q(mért)*10/ 365)*d ahol:

A: burkolt felület (ha) α: lefolyási tényező

Q(mért): mértékadó csapadékmennyiség (mm/év) Q: elvezetésre kerülő csapadékmennyiség (m3)

d: csapadékvíz bevezetés időtartama (nap)

A víziközmű-szolgáltató jogosult a közműhasználatot ellenőrizni a vízmérő leolvasásával azonos időpontban. A leolvasás időpontjáról a Felhasználó a víz-és csatornaszolgáltatásról szóló számlában értesül.

A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét, valamint a százalékos locsolási kedvezmény feltételeinek későbbi teljesülését előzetes értesítés nélkül is ellenőrizheti.

Előzetes értesítés nélkül a víziközmű-szolgáltató kizárólag munkanapokon, 9-17 óra között és abban az esetben tarthat ellenőrzést a lakossági vízhasználónál, ha az nem jár együtt az ott tartózkodó személyek és tevékenység indokolatlan zavarásával, továbbá ha ahhoz az ellenőrzött vízhasználó vagy képviselője hozzájárul. A hozzájárulás tényét a vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzési jegyzőkönyv megnyitásakor, erre vonatkozó tartalmú nyilatkozat aláírásával igazolja. A hozzájáruló nyilatkozatban az ellenőrzött lakossági vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzés lehetőségét időben és térben korlátozhatja,

amelyet az ellenőrzést végző tűrni köteles. A hozzájáruló nyilatkozatban meghatározott időben és térben történő korlátozás a nyilatkozat aláírását követően nem módosítható.

A víziközmű-szolgáltató a tervszerű ellenőrzést megelőzően legalább 15 nappal köteles az ellenőrzött vízhasználót az ellenőrzés időpontjáról tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja az ellenőrzött vízhasználó figyelmét az időpont egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy az ellenőrzésre legalább egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére.

Az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölnie kell az ellenőrzött vízhasználóval vagy a képviselőjével az eljárás célját. Előzetes értesítés nélküli ellenőrzés kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ellenőrzött vízhasználót arról, hogy a hozzájárulása nélkül az ellenőrzésre nem kerül sor, továbbá hogy azt időben és térben korlátozhatja.

A felhasználási helyen, illetve az elkülönített felhasználói helyen (a továbbiakban együtt: ellenőrzött vízhasználó) az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a csatlakozó hálózat ellenőrzéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzött vízhasználó rendelkezésére kell bocsátani.

Az ellenőrzés csak az ellenőrzött vízhasználó vagy a képviselője jelenlétében folytatható le.

Az ellenőrzött vízhasználó vagy a képviselője - a meghatározott hozzájárulás keretei között - köteles együttműködni az ellenőrzést végző személlyel, továbbá köteles a felhasználási helyre, illetve elkülönített Felhasználói helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha az ellenőrzött vízhasználó a helyszínről az ellenőrzés során - figyelmeztetés ellenére - távozik, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Ha a víziközmű-szolgáltató az ellenőrzésen vagy a fogyasztásmérő leolvasásakor a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat közegészségügyi vagy műszaki szempontból nem megfelelő állapotát tapasztalja, határidő tűzésével a jegyzőkönyvben felszólítja az ellenőrzött vízhasználót a szükséges teendők elvégzésére, és erről tájékoztatja az illetékes népegészségügyi szervet. Külön kell felhívni az ellenőrzött vízhasználó figyelmét arra, ha a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat állapota vagy anyaga miatt fennáll az ivóvízminőség-romlás veszélye, illetve ha a házi szennyvízhálózat vagy csatlakozó szennyvízhálózat hibája környezetszennyezést okoz vagy okozhat.

Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végző szerződésszegést vagy más rendellenességet állapít meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy digitális felvételt is köteles készíteni. A fogyasztásmérő vagy bármely részének leszerelése esetén, a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérőről és annak részeiről, valamint a leszerelést követően azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy digitális felvételt kell készíteni.

Ha a víziközmű-szolgáltató felhívására az ellenőrzött vízhasználó határidőn belül nem tesz eleget, a víziközmű-szolgáltató a közüzemi ivóvízellátást a hatályos jogszabályok figyelembe vételével korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

Lejárt hitelességű vagy lejárt kalibrációval rendelkező fogyasztásmérő esetében a víziközmű-szolgáltató vagy a Felhasználó a szerződésszegés jogkövetkezménye alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése,

cseréje vagy leszerelést megakadályozó zárral, illetve plombával történő ellátása a másik fél érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre.

A fogyasztásmérő, a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát és az aktuális mérőállást az ellenőrzés alkalmával felvett jegyzőkönyv rögzíti.

Az ellenőrzött vízhasználónak vagy a képviselőjének az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos észrevételeit, az ellenőrzés részéről történő meghiúsításának vagy korlátozásának indokait, továbbá az ellenőrzés lefolytatásával és annak megállapításaival összefüggő víziközmű-szolgáltatói tájékoztatás tudomásul vételét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

6. ÁRMEGÁLLAPÍTÁS, ÁRALKALMAZÁS

6.1 Törvényi háttér

Az ivóvíz ellátás és a szennyvízelvezetés – tisztítás a hatósági áras szolgáltatások körébe tartozik. A víziközmű-szolgáltatás hatósági díjainak megállapításáról a Vksztv. rendelkezik. A törvény 65.§ alapján az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés – tisztítás díját 2012. január 1-jét követően a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter állapítja meg. A Vksztv. meghatározta a díjképzés elveit úgy, hogy az első díjmegállapításig ún. átmeneti rendelkezések élnek. Az átmeneti időszak rendelkezéseit egészítette ki a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény.

Amennyiben az árváltozás időpontja nem esik egybe a vízmérő leolvasással, a fogyasztást arányosítással kell megállapítani az árváltozás előtti és utáni időszakra.

A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatosan alkalmazott hatályos Közszolgáltatási díjakat a víziközmű-szolgáltató honlapján településenként, szolgáltatási ágazatonként teszi közzé.

6.2 Kéttényezős díjrendszer (a közszolgáltatás díjai)

A víziközmű-szolgáltató működési területén 2000. január 1-től, - a Vksztv. előírásainak is megfelelően - kéttényezős díjrendszer van érvényben, mely rendelkezésre állási alapdíjból és a fogyasztással arányos díjból áll.

6.2.1 Alapdíj

Az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízelvezetés-tisztítás rendelkezésre állásáért alapdíjat kell fizetni. Az alapdíjat a rendelkezésre állással arányosan, a beépített, illetve beépíthető vízmérő átfolyási átmérőjétől függően kell megállapítani.

Az alapdíjat a Közszolgáltatási, illetve Mellékszolgáltatási jogviszony fennállása alatt egész hónapra kell felszámítani. Ha a jogviszony megszűnése illetve keletkezése hó közben következik be, a teljes havi alapdíj fizetési kötelezettség azt a Felhasználót, illetve Elkülönített vízhasználót terheli, akivel a jogviszony a hónap 1. napján fennállt. Új bekötés létesítése esetén – a szolgáltatás induló napjától függetlenül – teljes havi alapdíjat kell fizetnie a Felhasználónak.

Bekötési vízmérővel rendelkező lakóközösségek esetében (Lakásszövetkezetek, Társasházi Lakóközösségek) az alapdíj megállapításánál lakásonként egy vízmérő, illetve vízvételi hely vehető figyelembe.

Az alapdíj alkalmazás szabályai:

Az alapdíj Közszolgáltatási jogviszony esetén a Felhasználónak, érvényes Mellékszolgáltatási jogviszony esetén az Elkülönített vízhasználónak kerül kiszámlázásra. Ettől érvényesen eltérni, csak lakóközösségek esetében (Lakásszövetkezetek, Társasházi Lakóközösségek) lehet a következő szabályok alkalmazásával.

Az alapdíj megfizetése szempontjából vízvételi helynek minősül különösen a többlakásos, több fogyasztási hellyel rendelkező ingatlanokban lévő lakás, üzlet, iroda, abban az esetben is, amennyiben

- mellékvízmérővel nincs ellátva,

- mellékvízmérővel el van látva, de Mellékszolgáltatási szerződéssel nem rendelkezik.

Lakóközösségek esetében (Lakásszövetkezetek, Társasházi Lakóközösségek) a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó számára az alapdíj, az alábbiak szerint kerül kiszámlázásra:

- amennyiben valamennyi vízvételi hely rendelkezik érvényes Mellékszolgáltatási szerződéssel, úgy a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó számára alapdíj nem kerül kiszámlázásra,

- ha van olyan vízvételi hely, amely mellékvízmérővel nincs ellátva vagy nincs érvényes Mellékszolgáltatási szerződése, úgy annak/azoknak az alapdíja a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó számára kerül kiszámlázásra.

A közös helyiségekben (pl. szeméttároló, szárító, kerékpártároló, stb.) lévő kifolyók nem minősülnek vízvételi helynek, ha tartósan, illetve véglegesen lezárásra, megszüntetésre kerülnek.

A szokásos fogyasztás és a tűzoltásra használt víz mérésére alkalmas, kombinált vízmérők alkalmazása esetén az ivóvíz alapdíjat a nagyobb vízmérő mérete alapján kell meghatározni.

6.2.2 Fogyasztással arányos díj

A szolgáltatott ivóvíz, illetve az elvezetett szennyvíz mennyisége után fogyasztással arányos díjat kell fizetni. A fogyasztással arányos díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiség vízmérővel, vízmérő hiányában átalánnyal (Rendelet 0.xx. melléklete), illetve műszaki számítással kerül meghatározásra.

6.2.3 Vízterhelési díj (a csatornaszolgáltatást terhelő költség)

A felszíni vizeket szennyező vízterhelő anyag kibocsátása után a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján vízterhelési díjat (VTD) kell fizetni. A kibocsátók által közcsatornán elvezetett, majd a felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a víziközmű-szolgáltató a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre.

A törvény értelmében a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítandó vízterhelési díjat a közcsatornába kibocsátott szennyvíz mennyisége alapján kell meghatározni

A vízterhelési díj nem része a csatornadíjnak, ezért a víz- és csatornadíj számlán, az alapdíjak és a fogyasztással arányos díjon felüli tételként, önálló soron kerül feltüntetésre.

6.3 A közszolgáltatáson (alaptevékenységen) felüli tevékenységek díjai

A víziközmű-szolgáltató az alaptevékenységén (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és – tisztítás) kívül végez olyan jellegű tevékenységeket, melyek összefüggnek az ivóvíz- illetve csatornaszolgáltatással, de nem képezi közvetlenül a szolgáltatás jogszabályokban is előírt, víziközművekkel kötelezően megvalósítandó részét. A társaság a közszolgáltatást a területén lévő ellátásért felelős önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévő víziközművekkel valósítja meg. A külön díjazás ellenében elvégzett feladatok körébe a közszolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek tartoznak, melyek jellemzően:

- Elkülönített vízhasználók tulajdonában lévő mellékvízmérők cseréje,

- Felhasználó tulajdonában lévő locsolási célú mellékvízmérő vagy kútvízmérő cseréje,

- Felhasználó/Elkülönített vízhasználó által kezdeményezett mérőhely ellenőrzés,

- elfagyott, vagy megrongálódott vízmérők cseréje,

- nem víziközműnek minősülő hálózat építése, karbantartása, felújítása,

- nem lakossági Felhasználókkal történő tervegyeztetés,

- szakértői munka,

- egyedi laborvizsgálatok,

- vízveszteség vizsgálat elvégzése,

- hálózat mosatás nem közüzemi vezetéken, illetve csapadékvíz csatornán,

- ivóvíz-bekötővezetékek és mérőhelyek létesítése és átvétele,

- szennyvíz-bekötővezetékek létesítése és átvétele,

- mellékvízmérők, locsolási célú mellékvízmérők plombálása és üzembe helyezése.

A külön díjazás ellenében végzett tevékenységek aktuális árait a víziközmű-szolgáltató honlapja (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) tartalmazza.

6.4 Elszámolás, ha a Felhasználónak visszatérítés jár

Ha a Rendelet 65.§ (1) bekezdésben meghatározott elszámolást követően a felhasználó számára visszatérítés jár (ideértve felhasználót megillető késedelmi kamatot is), az összeget a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai számláján jóváírja és a jóváírt összeggel a soron következő számla összegét vagy ha a visszatérítendő összeg az első soron következő számlánál magasabb, a többi soron következő számla szerint fizetendő összeget csökkenti. Ha a megtérítendő összeg az 5000 forintot meghaladja, a felhasználó kérésére a visszatérítendő összeget a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül készpénz kifizetéssel vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalással teljesíti.

A megtérítésre a fenti bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a Felhasználó a visszatérítési igény kezdő időpontjától számítottan késedelmi kamatra jogosult, amelyet a Szolgáltató a Felhasználó technikai folyószámláján jóváír.

Közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a Felhasználó fennálló tartozását köteles helyben kifizetni.

Amennyiben a Felhasználónak a szerződés megszűnésekor visszatérítési jogosultsága keletkezik, a víziközmű-szolgáltató köteles a 20.000,- Ft alatti összeget helyben, készpénzben

visszafizetni, ha a visszatérítés a 20.000,- Ft-ot meghaladja a Felhasználó által megadott bank- számlaszámra 8 napon belül átutalni.

7. SZÁMLÁZÁS, DÍJFIZETÉS

7.1 A számlázás rendje

A víziközmű-szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény előírásainak, illetőleg az árjogszabályoknak megfelelő – számlát bocsát ki, melyet a Felhasználó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.

Az ingatlanon felhasznált víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó.

A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles megfizetni a víziközmű-szolgáltatónak, a víziközmű-szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.

A mellékvízmérőn mért fogyasztás számlázását követően a bekötési vízmérőn mért fogyasztásból levonásra kerülnek az elkülönített vízhasználatot mérő mellékvízmérők fogyasztásai, és az esetleges különbözet leszámlázásra kerül a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó felé. Amennyiben valamelyik mellékvízmérőnek nincs leolvasott, illetve az

„Értesítőn” megadott határideig közölt fogyasztása, az előző év átlagfogyasztása alapján kiállított számla készül (az átlagmennyiség kerül levonásra), az esetleg így keletkező eltérés a következő mellékvízmérő leolvasása alkalmával kiegyenlítődik.

A bekötési vízmérőn mért fogyasztás alapján történő elszámolási módtól eltérni a víziközmű- szolgáltató csak abban az esetben tud, ha a "Bekötési vízmérők és mellékvízmérők közötti különbözet elszámolásának eljárás rendje" alapján a víziközmű-szolgáltató és a Lakóközösség Megállapodást köt és megállapodásba foglaltakat, valamint 5.2. fejezetben, az Elszámolás társasházak esetében fejezetben bemutatott előírásokat mindkét fél maradéktalanul betartja.

A "Bekötési vízmérők és mellékvízmérők közötti különbözet elszámolásának eljárás rendje" a víziközmű-szolgáltató honlapján és Ügyfélszolgálati Irodáin elérhető mindenki számára.

A vízmérők leolvasása, és a mért (mérés hiányában számított) felhasználás számlázása, a díjak beszedése ütemezetten történik.

Az ütemterv szerint leolvasott mennyiségi adatok számlázásának rendje:

Felhasználó

Xxxxxxxxx

Számlázás

Nem lakossági Felhasználó

havonta

Lakossági Felhasználó:

a. bekötési vízmérős (egyedi)

b. bekötési vízmérős (lakóközösségi)

c. mellékvízmérős

d. zárt kert, szőlőhegy

kéthavonta havonta

évente évente

kéthavonta / havonta havonta / évente

havonta évente

Az alapdíj és a számlázott vízmennyiség megbontásra kerül:

- árváltozás esetén régi és új áron számított m³–re naparányosan számítva,

- vállalkozási tevékenység esetén lakossági és nem lakossági (vállalkozási) felhasználásra.

A mellékvízmérős Elkülönített vízhasználók részére havonta, az előző év tényleges leolvasási adatai alapján, a havi fogyasztásnak megfelelő átlagmennyiségről szóló számla készül, mely átlagmennyiség módosítását az Elkülönített vízhasználó bármikor írásban kérheti a víziközmű-szolgáltatótól.

Amennyiben az éves elszámoláskor mért fogyasztás kevesebb, mint a már kiszámlázott átlagmennyiség, a bemutatott eljárásrend (Elszámolás, ha a Felhasználónak visszatérítés jár) szerint történik a visszajáró összeg pénzügyi rendezése.

Amennyiben a Felhasználónak tartozása van, az elszámolási időszakra visszajáró összeg a tartozás összegére vonatkozóan kerül technikai elszámolásra.

7.1.1 Zárószámla készítés

Az ütemezéstől eltérően, soron kívül készít számlát a víziközmű-szolgáltató:

- a Felhasználó és az Elkülönített vízhasználó személyében bekövetkező változás esetén,

- a Felhasználó kérésére, bekötési vízmérő esetén, ha az egyedi elszámoló számla készítése során felmerülő költségeket (kiszállási díj, adminisztrációs költség) a víziközmű-szolgáltató részére megelőlegezi.

A Felhasználó/Tulajdonos, illetőleg az Elkülönített vízhasználó személyében beállott változást a régi és új Felhasználó/Tulajdonos, illetőleg Elkülönített vízhasználó együttesen a vízmérőállás megjelölésével - a változástól számított 30 napon belül - a víziközmű- szolgáltatónak köteles bejelenteni. A régi Felhasználó/Xxxxxxxxxx részére a feladat ellátásával megbízott ügyfélszolgálati dolgozók zárószámlát készítenek.

A záró számlát a régi Felhasználó/Tulajdonos helyben köteles kifizetni. Az új Felhasználó/Tulajdonossal csak abban az esetben köthető meg az új szerződés, amennyiben a felhasználási hely vonatkozásában semminemű tartozás nincs a régi Felhasználó/Xxxxxxxxxx részéről.

Az új Felhasználó/Tulajdonos a Felhasználó-változás bejelentésekor köteles bemutatni a tulajdonjogot igazoló okmányt (pl. adás-vételi szerződés, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, hagyatéki végzés, ajándékozási szerződés, stb.), a Felhasználó/Tulajdonos személyazonosítására szolgáló okiratot (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány). Továbbá gazdálkodó szervezetek esetében a gazdálkodó szervezet cégbírósági bejegyzését, a gazdálkodó szerv nevében eljáró személy aláírási címpéldányát, illetve a felhasználási helyre vonatkozó kontingens befizetésének/meglétének igazolását.

7.2 Díjfizetés

A víziközmű-szolgáltató a szolgáltatásiról kibocsátott számlák esetében a számla várható kézhezvételéhez képest legalább 8 munkanappal későbbi időpontot jelöl meg a számla fizetési határidejének.

A víziközmű-szolgáltató a következő fizetési módban állapodhat meg a Felhasználóval:

- csoportos beszedés,

- készpénzátutalási megbízás (csekk),

- átutalás.

A gazdálkodó szervezetek esetében alkalmazott fizetési módok a következők:

- csoportos beszedés, készpénz átutalási megbízás (csekk), átutalás.

Amennyiben a Felhasználó/Elkülönített vízhasználó a díjat magánbankszámlájáról kívánja fizetni, megbízást ad (csoportos beszedés) a számlavezető pénzintézetnek, amely értesíti a víziközmű-szolgáltatót a fizető számlaszámáról, megbízásáról.

Ha a felhasználó a szolgáltatási díjat nem fizeti meg, a víziközmű-szolgáltató – a Vksztv. 58.

§-ban meghatározott következményekre való figyelemfelhívás mellett – legalább kétszer írásban felszólítja a felhasználót fizetési kötelezettsége teljesítésére. A felszólításnak tartalmaznia kell a felhasználó azonosító számát, a felhasználó nevét, a felhasználó címét, a felhasználási hely címét, az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő gyári számát, a szerződésszámot, a bizonylatszámot, az esedékességet, lejárt idejű tartozás összegét, valamint annak eredeti fizetési határidejét. A fizetésre történő második felszólítás felhasználó részére történő kézbesítése és a Vksztv. 58. §-ban meghatározott intézkedés alkalmazása között legalább 15 napnak el kell telnie. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását végre kívánja hajtani.

Ha az árváltozás, a víziközmű-szolgáltató személyében bekövetkező változás, a közérdekű üzemeltető kijelölése, illetve az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a víziközmű-szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

7.3 Számlakifogás pénzügyi rendezése

Ha a Felhasználó a számla tartalmát vitatja, a víziközmű-szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha azt a Felhasználó a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte, és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának 150 százalékát meghaladja.

Ha a Rendelet 65. § (1) bekezdésben meghatározott elszámolást követően a felhasználó számára visszatérítés jár (ideértve felhasználót megillető késedelmi kamatot is), az összeget a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai számláján jóváírja és a jóváírt összeggel a soron következő számla összegét vagy ha a visszatérítendő összeg az első soron következő számlánál magasabb, a többi soron következő számla szerint fizetendő összeget csökkenti. Ha a megtérítendő összeg az 5000 forintot meghaladja, a felhasználó kérésére a visszatérítendő összeget a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül készpénz kifizetéssel vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalással teljesíti.

A víziközmű-szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és a kifogás közlésétől számított 15 napon belül álláspontjáról a Felhasználót írásban értesíteni.

Ha a víziközmű-szolgáltató a kifogást elutasítja a Felhasználó a halasztó hatályú fizetési kötelezettségének legkésőbb az elutasítás kézhezvételétől számított 8. napon tesz eleget.

Ha a víziközmű-szolgáltató vagy a Felhasználó fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti, akkor köteles a Ptk. szerinti késedelmi kamatot megfizetni.

Késedelmi kamat a fizetési határidőt követő naptól, a kifizetés napjáig jár.

A víziközmű-szolgáltató érdekkörében felmerült okból elmaradt számlázás esetén a Felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

7.4 Késedelmes fizetés

Amennyiben a Felhasználó a számla összegét– eltérő megállapodás hiányában – a számlán feltüntetett határnapig (fizetési határidő) nem fizeti meg a víziközmű-szolgáltató a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot számít fel.

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII.6.) MNB rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: Törvény vagy e rendelet, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénzösszeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírják. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő nap. A kamatfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a Felhasználó a késedelmét kimenti.

A Felhasználó késedelmes fizetése esetén egyéb jogszerűen felmerült költségek is felszámolhatók (pl. kiszállási díj, adminisztrációs költség, szerelési költség, posta költség, stb.).

7.4.1 Behajtási költségátalány

Behajtási költségátalány Társaságunk a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1) bekezdése alapján rögzíti, hogy az általa vállalkozásokkal, illetve szerződő hatóságokkal kötött szerződések esetében a kötelezettet, illetve a szerződő hatóságot terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre, azaz behajtási költségátalányra tart igényt. A behajtási költségátalányt a víziközmű-szolgáltató a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja. A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeinek alkalmazása során – kétség esetén – a víziközmű-szolgáltató kötelezettsége a számla jogszabályoknak megfelelő kézbesítésének bizonyítása. Ha a Felhasználó a számlával kapcsolatban kifogást emelt, a víziközmű-szolgáltató nem számít fel

behajtási költségátalányt a számlakifogás helybenhagyása miatt kiállított helyesbítő számla fizetési határidejének lejártáig vagy a számlakifogás elutasításának Felhasználói kézhezvételétől számított nyolcadik napig. A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.

7.5 Határidőn túli követelések behajtása

Az esedékesség időpontjában ki nem egyenlített díjak beszedésének alapelvei.

A tartozások minél rövidebb időn belüli érvényesítése, behajtása oly módon történik, hogy a BAKONYKARSZT Zrt. és az adósok viszonya ne sérüljön, a víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó üzleti kapcsolata akár hosszú évtizedekig is megfelelő legyen.

Az adósságkezelés leglényegesebb eleme a gyorsaság és a következetesség.

Felhasználóink túlnyomó többségének elvárásait teljesítve, a közszolgáltatás működő- képességének fenntartása érdekében, következetes behajtási tevékenységet folytatunk. A behajtási folyamat minden lépése a törvények és a jogszabályok szigorú betartása mellett történik. Az adósok személyiségi jogait minden körülmények között tiszteletben tartjuk.

A Felhasználó személyével kapcsolatban minden tudomásunkra jutott adatot és információt az Adatvédelmi Szabályzatunknak megfelelően kezelünk.

A BAKONYKARSZT Zrt. szolgáltatási területén a víz- és csatornadíj tartozások felhalmozódásának megakadályozása érdekében szükséges behajtási folyamat szabályozottan történik.

A víziközmű-szolgáltató felszólítja az adósokat a tartozás megfizetésére, és egyben figyelmezteti a Felhasználót a kiegyenlítés elmaradása esetén várható következményekre.

7.5.1 A szerződésszegő Felhasználó esetén az előzetes egyeztetés részletes szabályai

A Felhasználó és a víziközmű-szolgáltató között létrejött Közszolgáltatási szerződésben a Felhasználó vállalja az igénybevett szolgáltatás díjának határidőre történő megfizetését. Amennyiben ezt nem teljesíti, szerződésszegést követ el.

Erre a víziközmű-szolgáltató levélben felhívja a Felhasználó figyelmét, illetve a számláján folyamatosan feltünteti folyószámlájának egyenlegét, mely tartalmazza az aktuális számla összegét és a fennálló tartozás összegét is. A postai úton kiküldött levélben egyeztetést kezdeményez a lakossági Felhasználó részére fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről, illetve előrefizetős mérő elhelyezéséről. Ebben a levélben a víziközmű- szolgáltató felhívja a Felhasználó figyelmét, ha a Felhasználó jogosult a védendő Felhasználó státuszra, akkor mi a teendője.

Ha a védendő Felhasználók nyilvántartásában nem szereplő lakossági Felhasználó díjtartozásával 45 napot meghaladó késedelembe esett, a víziközmű-szolgáltató további 15 napon belül írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a lakossági Felhasználót a szociálisan rászoruló Felhasználókat megillető kedvezményekről, a védendő Felhasználók nyilvántartásába történő felvételét kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a kapcsolódó, a Rendelet 0.xx. melléklete szerinti adatlapot.

Ha a Felhasználó kérte a védendő Felhasználók nyilvántartásába történő felvételt, annak elbírálásáig a Vksztv. 58. § (1) bekezdés szerinti intézkedést a víziközmű-szolgáltató nem foganatosíthatja.

7.6 Részletfizetés

A tartozás megfizetésére, a Felhasználók kérésére részletfizetési megállapodás köthető.

Az előző időszakok fogyasztását jelentősen meghaladó (pl. csőtörés miatt) víz- és csatornadíj számla esetén a Felhasználó írásban vagy az Ügyfélszolgálati Irodákban személyesen kérheti a tartozás több részletben történő megfizetésének lehetőségét.

A Felhasználó részletfizetésre vonatkozó kérelmét a víziközmű-szolgáltató elbírálja.

A részletfizetési megállapodás megkötését követően a Felhasználó köteles a havi részlet összegét és az aktuális havi számlát a víziközmű-szolgáltató részére határidőben megfizetni. Abban az esetben, ha a Felhasználó, akár a részletfizetéssel vagy az aktuális havi számla befizetésével - a részletfizetési megállapodásban vállalt ütemezés szerint - késedelembe esik a víziközmű-szolgáltató jogosult a részletfizetési megállapodás azonnali felmondására és a tartozás egy összegben behajthatóvá válik. Részletfizetési megállapodás kötésére a Felhasználó egy évben egy alkalommal jogosult. Egy éven belül újabb részletfizetési megállapodást - a korábbi részletfizetési megállapodás felmondására tekintettel – a víziközmű-szolgáltató csak különös méltányossági alapon köt.

A szociálisan védendő Felhasználó részére a Rendelet 88/C. § (5) alapján történik a részletfizetési kérelem elbírálása.

7.7 Eredménytelen felszólítás esetén teendő intézkedések

A Vksztv. a víziközmű-szolgáltató követelésének behajtásához az alábbi lehetőséget biztosítja:

A víziközmű-szolgáltató a szolgáltatást a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás biztosítása mellett, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével:

- időben és mennyiségben korlátozhatja a szolgáltatandó vízmennyiséget,

- az átfolyó ivóvízmennyiségének csökkentése érdekében szűkítőt helyezhet el,

- lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez (20 l/fő/nap) ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

- előrefizetős mérőt helyezhet fel, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a Felhasználóval megállapodott,

- nem lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja.

A díjtartozás miatt foganatosított korlátozást a víziközmű-szolgáltatónak a tartozás, valamint visszakapcsolási díj megfizetésének igazolását és az időpont egyeztetést követő 3 napon belül kell megszüntetnie, illetve a felfüggesztett szolgáltatást újra kell indítania.

Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a fentiekben rögzítetteket megsérti, úgy a Felhasználónak a 12. sz. mellékletben meghatározott mértékű kötbért köteles megfizetni.

Amennyiben a díjtartozás miatt a szolgáltatás korlátozására vagy megszüntetésére kerül sor, a víziközmű-szolgáltató az ezzel kapcsolatos, valamint a szolgáltatás újraindításával kapcsolatos költségeket is az adott Felhasználó felé érvényesíti.

A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, a víziközmű-szolgáltató a fizetési késedelem miatt kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátását követő 15 napos határidővel felmondhatja. A víziközmű-szolgáltató mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a szerződés felmondásával egyidejűleg tájékoztatja a bekötési vízmérő szerinti felhasználót, valamint a Rendelet 62. § (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselőt.

Amennyiben a fizetési felszólítás, a szolgáltatás korlátozása, szüneteltetése, a Mellékszolgáltatási szerződés felmondása sem vezet eredményre, jogi úton történik a behajtás.

7.7.1 A hátralékkezelés ügymenete

Azon Felhasználók esetében, akik a fizetési határidő lejártát követően tartozással rendelkeznek, a víziközmű-szolgáltató „fizetési emlékeztető” levélben felhívja a figyelmüket tartozásuk 8 napon belüli rendezésére, a jogkövetkezményekre való felhívással együtt. Amennyiben a tartozás nem kerül kiegyenlítésre, és a Felhasználó részletfizetési kedvezményt sem kért, valamint a hátralék 30 napon túlivá válik, a Felhasználó részére tértivevényes felszólítót küld a víziközmű-szolgáltató a jogkövetkezményekre való felhívással együtt. A Mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező Felhasználókat a víziközmű-szolgáltató tájékoztatja, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása előtt ez az utolsó felszólítás, a következőkben fizetési meghagyásos, illetve végrehajtási eljárást kezdeményez a víziközmű- szolgáltató. A Közszolgáltatási szerződéssel rendelkező Felhasználókat tájékoztatja a víziközmű-szolgáltató tértivevényes levélben arról, hogy amennyiben a tartozást 5 napon belül nem rendezi, úgy a korlátozási eljárás megindítását kezdeményezi. Ami azt jelenti, hogy a tértivevényes levélben megadja azt az 5 munkanapos időintervallumot, amely alatt részükre mennyiségi korlátozás (blind vagy kulcsos golyóscsap) kerülhet bevezetésre. Ugyanezen levélben kiküldésre kerül a Rendelet 9. sz. melléklete is, amely a szociálisan védendő Felhasználói státusz igénylésének lehetőségét biztosítja. A felszólításnak tartalmaznia kell a Felhasználó azonosító számát, a Felhasználó nevét, a Felhasználó címét, a felhasználási hely címét, az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő gyári számát, a szerződésszámot, a bizonylatszámot, az esedékességet, lejárt idejű tartozás összegét, valamint annak eredeti fizetési határidejét. A fizetésre történő második felszólítás Felhasználó részére történő kézbesítése és a Vksztv. 58. §-ban meghatározott intézkedés alkalmazása között legalább 15 napnak el kell telnie.

Amennyiben a Lakóközösség, Társasház, Lakásszövetkezet tartozása a 60 napot meghaladja, úgy a tartozás összegére tekintet nélkül a víziközmű-szolgáltató a második írásbeli felszólítást követően tájékoztatja a lakóközösség képviselőjét a tartozás növekedésének megállítására hozandó intézkedésről és annak időpontjáról (pl. időszakos adagoló beépítése, mennyiségi korlátozás). Amennyiben erre a felszólításra sem történik meg a befizetés, úgy a víziközmű-

szolgáltató az intézkedést életbe lépteti és mellette elindítja a tartozás jogi úton történő behajtását.

A víziközmű-szolgáltató jogosult az adóssal szembeni követelése érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségének így különösen a fizetési emlékeztető, felszólító levelek, eljárási díjak, ügyvédi költségek, illetékek, kár adóssal szembeni érvényesítésére.

8. ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG

A BAKONYKARSZT Zrt. ügyfelei fogadására, a Felhasználókkal történő közvetlen kapcsolattartás, a Felhasználói kapcsolatok elmélyítése érdekében ügyintézésre kijelölt Ügyfélszolgálati Irodát, Ügyfélszolgálati Fiókirodákat és telefonos ügyfélszolgálatot működtet. Az irodák központi és kihelyezett rendben működnek, ennek megfelelő hatáskörrel, illetve működési területtel. (Az Üzletszabályzat a működési területtől, illetve a hatáskörtől függetlenül egységesen Ügyfélszolgálati Irodák megnevezést használ.)

Az ügyfélszolgálat a helyben, azonnal el nem intézett ügyek esetében az írásban benyújtott beadványokat igazolás ellenében veszi át. A víziközmű-szolgáltató a felhasználó valamennyi beadványát köteles az elévülési határidő végéig, visszakereshetően megőrizni.

Ha a beadvány a közműves ivóvíz-szolgáltatással és a közműves szennyvízelvezetéssel és - tisztítással egyaránt összefügg, és ennek következtében több víziközmű-szolgáltatót érint, a víziközmű-szolgáltatók kötelesek egymás között a beadvány beérkezésétől számított 5 napon belül az intézkedési hatáskörök tisztázásához és a megfelelő intézkedés megtételéhez szükséges egyeztetéseket lefolytatni és ennek megtörténtéről a felhasználót haladéktalanul, írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint a névtelen felhasználói panasz kivizsgálását a víziközmű-szolgáltató mellőzheti.

A felhasználó kérésére az ügyfélszolgálatnak az adatkezelési szabályok figyelembevételével biztosítania kell, hogy a felhasználó díjmentesen megismerhesse a fizetendő díjra és egyéb számlázási adatokra vonatkozó információkat.

Az ügyfélszolgálati tevékenységek végzésére vonatkozó részletes minőségi követelmények, a szolgáltatás elvárt színvonala:

- lakossági felhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatás:

Lakossági felhasználó igénybejelentésének esetében a felhasználói írásos igénybejelentéstől a szolgáltató által írott tájékoztatásáig számított időtartam. (nap, %)

- nem lakossági felhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatás:

Nem lakossági felhasználó igénybejelentésének esetében a felhasználói írásos igénybejelentéstől az szolgáltató által írott tájékoztatásáig számított időtartam. (nap, %)

- új felhasználó bekapcsolása

A víz-, szennyvízbekötési, fogyasztásmérő felszerelési szerződés hatályba lépésétől a fogyasztási hely bekötéséig, fogyasztásmérő felszereléséig számított időtartam. (nap, %)

- Információadás írásbeli felhasználói megkeresésre

Szolgáltatói tevékenységgel kapcsolatos bármilyen írásos (levél, fax, e-mail, sms, stb.) megkeresés esetén a beérkezéstől vagy átnyújtástól a szolgáltató válaszáig számított időtartam. (nap, %)

- Call Center szolgáltatási színvonal mutató

Call Centerben fogadott hívások hány százalékát fogadják az ügyintézők a kiválasztási szempontok szerint.

- A Hivatalhoz érkezett jogos felhasználói panaszok

A Hivatalhoz beérkezett és jogosnak bizonyult panaszok 1000 felhasználóra - szolgáltató felhasználóira vonatkoztatott aránya.

- A szolgáltatóhoz érkezett felhasználói reklamációk, panaszok

A szolgáltatóhoz beérkezett jogosnak bizonyult reklamációk ill. panaszok szolgáltató felhasználóira vonatkoztatott aránya (db/1000 felhasználó). (Mérése az önbevalláson alapuló adatszolgáltatás alapján történik.)

- Személyes kapcsolattartás minőségi mutatói

A személyes kapcsolattartás minőség mutatói az ügyfélszolgálati irodák látogatottságát és a személyes kapcsolattartási tevékenység színvonalát jellemzik:

- 1000 felhasználóra jutó ”Front Office” ügyintézők száma (fő)

- Ügyfélszolgálati irodai megkeresések száma (db)

- Átlagos várakozási idő (perc)

- 20 percen belül fogadott ügyfelek aránya (%)

- Személyes kapcsolattartás mutatói

- Ügyfélszolgálati irodai ellátottság

- Nyitvatartási idő

- Végzendő tevékenységek köre

- Ügyintézői létszám

- A számlázás színvonal minőségi mutatói

- Számlázási pontosság (%)

- Egy fogyasztási helyre kibocsátott számlák száma (db)

- Stornírozott (javított) lakossági számlák részaránya (%)

- sikeres leolvasások aránya az összes olvasandóhoz képest (%)

8.1 Hova fordulhat tájékoztatási, ügyintézési igényével, illetve panaszával a Felhasználó

A Felhasználó bármilyen, a szolgáltatással kapcsolatos panaszával a központi Ügyfélszolgálati Irodához vagy az üzemegységeken nyitva tartó Ügyfélszolgálati Fiókirodákhoz fordulhat (továbbiakban egységesen Ügyfélszolgálati Irodák).

Az Ügyfélszolgálati Irodák címét, telefonszámát és nyitvatartási idejét a 00.xx. melléklet

tartalmazza.

o Az Ügyfélszolgálati Irodák hatásköre a következőkre terjed ki:

• Felhasználói kapcsolattartás:

- az ügyfelek fogadása személyesen, telefonon, faxon,

- a Felhasználói bejelentések, panaszok felvétele,

- a Felhasználói bejelentések gyors kivizsgálása, intézése,

- a Felhasználók teljes körű, korrekt tájékoztatása szóban és írásban (Felhasználói tájékoztatók, szórólapok, formanyomtatványok).

• Víz- és csatornabekötések:

- tájékoztatás a bekötések ügyintézéséről,

- lakossági építési, lakhatási engedéllyel kapcsolatos víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás - bekötési kérelmek fogadása.

• Vízdíj fizetés:

- a készpénzes/bankkártyás befizetések fogadása,

- a díjfizetési felszólításokkal kapcsolatos kérdések tisztázása.

o Az Ügyfélszolgálati Iroda és a Fiókirodák a következő ügyekben teljes körű ügyintézést végeznek:

- Közszolgáltatási/Mellékszolgáltatási szerződés kötése,

- végszámla készítés,

- igazolások készítése,

- részletfizetési, kérelmek átvétele, tájékoztatás

- számlaegyeztetés,

- hátralék egyeztetése,

- egyéb a szolgáltatási körbe tartozó személyes bejelentések, kérelmek, panaszok, (reklamációk) fogadása.

8.2 Felhasználói panaszkezelés, megkeresések ügyintézése

8.2.1 Személyes megkeresés

Felhasználói panasz a Szolgáltató eljárására, tevékenységére vonatkozóan olyan megkeresés vagy kérelem, amely vélt vagy valós egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul.

8.2.2 Személyes megkeresés során alkalmazott panaszkezelés folyamata

A Felhasználók által az Ügyfélszolgálati Irodákban tett személyes panaszbejelentés minden esetben - biztosítva a visszakereshetőséget - írásban kerül rögzítésre, mely jegyzőkönyvet a víziközmű-szolgáltató 5 évig megőrzi. A személyesen tett panaszbejelentések, kérelmek regisztrálása ügyfélszolgálati bejelentővel történik, amely a bejelentő adatait, a panasz előterjesztésének helyét és módját, a Felhasználó panaszának részletes leírását, az általa bemutatott dokumentumokat, a Felhasználó aláírását, illetve a víziközmű-szolgáltató panasszal kapcsolatos álláspontját tartalmazza. Az ügyfélszolgálati bejelentő másodpéldányát

- bejelentése bizonyíthatósága érdekében - a Felhasználó részére át kell adni.

Ha a Felhasználó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges a víziközmű-szolgáltató a panaszról és azzal kapcsolatos álláspontjáról panaszfelvételi jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben átadja a Felhasználónak, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a Felhasználónak legkésőbb az érdemi válasszal egyidejűleg megküldi. A víziközmű- szolgáltató a panasz átvételét követően 15 napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a víziközmű-szolgáltató indokolni köteles. A panasz elutasítása esetén a víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint – mely hatóság, vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti.

A Felhasználók részére 2009. január elsejét követően biztosítjuk az előjegyzés alapján történő személyes ügyintézés lehetőségét. Az előjegyzés kérhető telefonon és elektronikus levélben egyaránt. A személyes ügyintézés időpontjának igénylésétől számított öt munkanapon belül a víziközmű-szolgáltató személyes ügyfélfogadási időpontot biztosít a Felhasználó számára.

A víziközmű-szolgáltató a Felhasználók részére biztosítja elektronikusan, honlapon és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a víziközmű- szolgáltató személyes ügyfélfogadási időpontot köteles biztosítani a fogyasztó számára,

8.2.3 Írásos megkeresés

Írásos megkeresés esetén a bejelentések, reklamációk, panaszok regisztrálása a víziközmű- szolgáltató minősített levelezési rendszerében történik. A levelezési rendszer megadott útvonallal és határidőkkel biztosítja, hogy a beérkezett panaszok, reklamációk, bejelentések kellő szakértelemmel és a jogszabály által szabott határidők betartásával legyenek kezelve. Az elektronikus levélben történő megkeresést is írásos megkeresésnek minősíti a víziközmű- szolgáltató. Az ilyen jellegű megkeresések ügyintézési rendje megegyezik a papír alapon érkezett Felhasználói megkeresések ügyintézési rendjével.

Az Ügyfélszolgálati Irodákban, vagy írásban tett bejelentések, reklamációk, panaszok elintézésének nyomon követése, a reklamációk, panaszok ismétlődésének elkerülése, valamint a Felhasználói elégedettség elnyerése érdekében a víziközmű-szolgáltató az alábbiakat vállalja:

- A panaszra adott írásos érdemi válaszadás határideje, és a panasz/reklamáció elutasításának határideje maximum 15 nap.

- Amennyiben az ügy bonyolultsága, a kivizsgálás időigénye ennél hosszabb határidőt indokol, ezt a határidő lejárta előtt (az okot adó indok megjelölésével), írásban kell közölni az ügyféllel, megjelölve a végleges válasz várható határidejét, amelynek leghosszabb időtartama 15 nap lehet.

- Társaságunk panaszként kezeli a Felhasználótól vagy Elkülönített vízhasználótól érkező olyan, a szolgáltatás minőségével, a szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyet, mely szerint a nyújtott szolgáltatás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban, illetve az Üzletszabályzatban foglaltaknak.

Amennyiben a panasz kivizsgálás során a víziközmű-szolgáltató a vállalt határidőket nem tartja be, úgy a 00.xx. mellékletben meghatározott kötbér fizetésére kötelezett.

Nem minősül panasznak:

- az információ (tájékoztatás) kérés,

- az adatszolgáltatás,

- a közszolgáltatás minőségének javítására tett javaslat,

- határidőn túl (számla kézhezvételétől számított 30 napon túl) benyújtott számlakifogás.

- méltányossági kérelem (részletfizetés, fizetési halasztás),

- Felhasználó vagy Elkülönített vízhasználó személyében bekövetkező változás, egyéb adatváltozás bejelentése

- Felhasználási hely víziközmű-szolgáltató általi felkeresésére vonatkozó időpont- egyeztetések (pl. vízmérőcsere, mellékvízmérő plombálása)

- folyószámla egyenleg lekérdezése,

- vízmérőállás bediktálása, bejelentése,

- számlamásolat, csekkpótlás kérése,

- részszámlában szereplő mennyiség módosítási igény,

- eseti, egyedi számla kérése

- hibabejelentés

- más Felhasználó szabálytalan vízvételezésére, vagy csatornamű használatára vonatkozó bejelentés,

- Felhasználóval szembeni jogos követeléseknek, elengedésének, részletfizetésnek engedélyezése, valamint a tartozás törlesztésének (futamidő) módosítása

8.2.4 Telefonos megkeresés

A Felhasználók számára a víziközmű-szolgáltató közvetlen ügyfélszolgálati telefonvonalon keresztül is biztosít lehetőséget ügyintézésre. Az ügyfélszolgálati telefonvonal az Ügyfélszolgálati Irodák nyitva tartásának megfelelő időszakban érhető el a Felhasználók számára.

A telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat biztosítja, hogy a Felhasználó által kezdeményezett hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt perc várakozási időn belüli hívásfogadást és az érdemi ügyintézés megkezdését, kivéve, ha a víziközmű-szolgáltató tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt nem lehetséges.

A hangfelvételt a Felhasználónak – kérésére – ingyenesen rendelkezésére kell bocsátani.

A Felhasználó kérésére, a Felhasználó erre irányuló kéréséről történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül díjmentesen biztosítja a víziközmű-szolgáltató az ügyfélszolgálaton a hangfelvétel meghallgatását. Hangfelvételenként egy alkalommal a víziközmű-szolgáltató a Felhasználó részére másolatot biztosít.

Az ügyfélszolgálati telefonvonalon keresztül tett panaszbejelentés, valamint az ügyfélszolgálat és a Felhasználó között történt kommunikáció, egyedi azonosítóval ellátva kerül rögzítésre, melyet a víziközmű-szolgáltató 5 évig visszakereshetően megőrzi. Az egyedi azonosítószám felvételéről a Felhasználót, az ügyintézés kezdetekor az ügyintéző tájékoztatja. A hangfelvétel tartalmazza a telefonhívás kezdetekor a Felhasználó számára megadott egyedi azonosítószámot, a Felhasználó nevét, lakcímét, a Felhasználó részletes panaszát, illetve a víziközmű-szolgáltató panasszal kapcsolatos álláspontját.

Az ügyfélszolgálati telefonon bejelentett azon panaszok esetében, melyek helyben a Felhasználó számára elfogadott módon nem kerültek elintézésre, a víziközmű-szolgáltató részéről érdemi válaszadás formájában, 15 napon belül, írásban kerülnek megválaszolásra. A levél mellé a telefonhívás során felvett jegyzőkönyv egy példánya is csatolásra kerül.

8.2.5 Elektronikus megkeresés: e-számla, „online” ügyfélszolgálat

Részvénytársaságunk biztosítja Felhasználóinak az elektronikus ügyintézés lehetőségét, ennek keretében került kifejlesztésre online ügyfélszolgálatunk.

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata