A Kormány

A Kormány

…/2014. (…) Korm. határozata

a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

A Kormány

1. egyetért a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével;

2. felhatalmazza az igazságügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására;

3. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Megállapodás szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;

4. felhívja az igazságügyi minisztert, valamint a külgazdasági és külügyminisztert a Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően a Megállapodás kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés előkészítésére.

Készítette: Xxxxx: Jóváhagyta:

xx. Xxxxxxx Xxxxxxx főosztályvezető, SZTNH e-mail:

xxxxxxx.xxxxxxx@xxxx.xxx.xx telefon: x00 (0) 000-0000

xx. Xxxxxx Xxxxxx

elnökhelyettes, SZTNH

xx. Xxxxxxxxxx Xxxxxx helyettes államtitkár, IM

xx. Xxxxx Xxxxx államtitkár, IM

Xxxxxx Xxxxxxxx

elnökhelyettes, SZTNH

Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx miniszter, IM

Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx elnök, SZTNH

2 . sz. melléklet a /2014. számú kormány-előterjesztéshez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. A találmányok szabadalmi oltalmát jelenleg országonként külön-külön kell megszerezni, és a megszerzett jogi védelem is a szabadalmat megadó (vagy a szabadalmat hatályosító) ország területéhez kötődik. A szabadalmi oltalom e territoriális jellegének meghaladása nélkül is létrehozott a nemzetközi közösség olyan rendszereket, amelyek – igazodva a globális és európai gazdaság körülményeihez és a vállalkozások igényeihez – megkönnyítik a találmányok oltalmának több országban történő biztosítását. Ezek közül jelentőségében kiemelkedik a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, széles körben használatos angol rövidítésével: PCT).

2. A PCT-nek jelenleg 148 szerződő állama van, köztük Magyarország és a visegrádi együttműködés többi országa is. Hazánk 1980 júniusa óta részese a szerződésnek. A PCT-t az 1980. évi 14. törvényerejű rendelet hirdette ki. A PCT működtetéséről az ENSZ szakosított intézménye, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO) gondoskodik. A PCT rendszerének elterjedtségét és a bejelentők körében élvezett népszerűségét mutatja, hogy 2011-ben a WIPO már a kétmilliomodik nemzetközi bejelentés (azaz PCT-bejelentés) mérföldkövének eléréséről tudósíthatott. 2013-ban 205 300 nemzetközi szabadalmi bejelentést fogadtak a PCT rendszerében, 5,1%-kal többet, mint az előző évben.

3. A PCT révén egyetlen nyelven, egyetlen átvevő hivatalnál tett bejelentéssel szabadalmat lehet igényelni valamely találmányra a PCT több – a bejelentő által megjelölt – tagállamában vagy akár összes tagállamában. E nemzetközi bejelentés joghatásában megfelel egy-egy nemzeti (illetőleg regionális) bejelentésnek azokban a szerződő államokban, amelyeket a bejelentő a nemzetközi bejelentésben megjelölt. A PCT keretein belül a szabadalom megadására irányuló eljárás két szakaszban folyik. Az eljárás az ún. nemzetközi szakasszal veszi kezdetét, amelyet az ún. nemzeti szakasz követ.

A nemzetközi bejelentést a PCT rendelkezései értelmében az ún. átvevő hivatalnál kell benyújtani. Az átvevő hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a nemzetközi bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeknek, majd a szabályszerűnek talált bejelentést továbbítja a WIPO Nemzetközi Irodájához és a nemzetközi kutatási szervhez.

A nemzetközi szakaszban a nemzetközi kutatási szerv és elővizsgálati szerv (PCT-hatóság)1 nemzetközi kutatási jelentést és külön kérelemre nemzetközi elővizsgálati jelentést készít. A nemzetközi kutatás és elővizsgálat a bejelentő számára fontos információt nyújt szabadalmaztatási stratégiájának kidolgozásához. „Erős”, megalapozott szabadalmak megadását segíti elő, továbbá hozzájárul ahhoz is, hogy a nemzeti és regionális iparjogvédelmi hatóságok a párhuzamos kutatás fölösleges többletterheitől megszabaduljanak.

1 PCT-hatóságként jelenleg a következő államok és nemzetközi szervezetek szabadalmakért felelős hivatalai járnak el: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Ausztrália, Brazília, Chile, Egyiptom, Európai Szabadalmi

Szervezet – Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH), Északi Szabadalmi Intézet (Nordic Patent Institute, NPI), Dél- Korea, Finnország, India, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Oroszország, Spanyolország, Svédország (18). 2013-ban a legtöbb nemzetközi kutatási jelentést az ESZH-tól (37,7% részesedéssel), valamint a japán és a dél-koreai

hatóságtól (20,7% és 14,8%) kérték. Őket Kína és az USA hivatalai követték (11,6 és 8,1%-kal).

A bejelentés nemzetközi közzétételére a WIPO Nemzetközi Irodájánál, a bejelentés elsőbbségi napjától számított 18. hónap elteltével kerül sor. A nemzetközi közzétételnek – bizonyos feltételek teljesítése esetén – ugyanolyan hatálya van, mint amilyet az érintett szerződő állam nemzeti joga a még nem vizsgált nemzeti bejelentések kötelező nemzeti közzétételéhez fűz.

A PCT rendszerében a nemzetközi szakaszt nemzeti szakasz követi. Ez utóbbi során a megjelölt, illetve kiválasztott nemzeti vagy regionális hivatalok2 előtt kell tovább folytatni a szabadalom megadására irányuló eljárást, országonként, illetve hivatalonként külön-külön. E nemzeti szakaszban – bizonyos megkötésekkel és feltételekkel3 – a szerződő államok már saját nemzeti jogukat alkalmazzák (illetve a regionális hatóságok a rájuk irányadó nemzetközi szerződés szerint járnak el). A bejelentőnek az elsőbbség napjától számított harminc hónapon belül kell teljesítenie a megjelölt hivatalnál a nemzeti szakaszba lépéshez szükséges eljárási cselekményeket. Hazánkban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot a szerződés értelmében megjelölték, és kiválasztott hivatalként azokban az ügyekben, amelyekben a bejelentő Magyarországot kiválasztotta olyan szerződő államként, ahol az elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni; kivéve, ha a nemzetközi bejelentés Magyarországra is kiterjedő hatályú európai szabadalom megadására irányul.

A PCT rendszere tehát nem teremt „világszabadalmat”, a nemzetközi bejelentés, illetve a nemzetközi eljárás (kutatás, közzététel, elővizsgálat) összességében végül nem vezet el sem a megjelölt országokra vonatkozó nemzeti szabadalmak nemzetközi szintű, „központi” megadásához, sem pedig több országra vonatkozó, egységes „nemzetközi szabadalom” engedélyezéséhez. A szabadalom megadása a nemzeti vagy regionális hivatalok előtt történik. A PCT a bejelentők számára mégis számos gyakorlati könnyebbséget nyújt, időt nyerhetnek vele és számottevő költség-megtakarítást érhetnek el az igénybevételével. Ez magyarázza a PCT globális sikerét, amit a már idézett statisztikai adatok meggyőzően támasztanak alá.

4. A PCT az európai szabadalmi rendszerrel is összekapcsolódik. Az Európai Szabadalmi Egyezmény4 (ESZE) regionális szabadalmi szerződésnek minősül a PCT 45. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ebből következik, hogy az ESZE-nek a PCT rendelkezéseivel összhangban kell állnia. Az ESZE – amelynek Magyarország is részese 2003. január 1-je óta

– megteremtette a szerződő államok közös, egységes, de a nemzeti szabadalmi joguktól elkülönülő jogrendjét a szabadalmak megadására vonatkozóan. Ennek köszönhetően az ESZE szerint egyetlen bejelentés alapján, egyetlen nyelven lefolytatott, egyetlen, egységes eljárásban lehet szabadalmat – európai szabadalmat – szerezni az egyezmény több vagy akár valamennyi tagországára kiterjedően. Az európai szabadalmi rendszerben – szemben a PCT rendszerével – tehát egy bejelentéssel, egyetlen eljárásban nemcsak igényelni lehet szabadalmat több országra vonatkozóan, hanem azt meg is lehet szerezni.

2 A PCT rendelkezései értelmében „megjelölt hivatalon” annak a szerződő államnak a nemzeti hivatala vagy az ezen szerződő állam helyett eljáró hivatal értendő, amely szerződő államban a bejelentő a nemzetközi bejelentés alapján a találmány oltalmát igényli. „Kiválasztott hivatalon” annak az államnak a nemzeti hivatala vagy az ezen állam helyett eljáró hivatal értendő, amely szerződő államban a bejelentő az oltalom igénylésén túl a nemzetközi elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni.

3 E megkötések és feltételek a bejelentő érdekében állnak: pl. a nemzeti (regionális) hivataloknak lehetőséget kell adniuk a PCT-bejelentés módosítására a nemzeti szakaszban; a nemzeti törvényhozás a nemzetközi bejelentés alakját vagy tartalmát illetően a PCT-ben előírtakon túlmenő vagy azoktól eltérő követelményeket nem szabhat meg.

4 Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegét a 2007. évi CXXX. törvény hirdette ki.

Másfelől az egyetlen, egységes európai eljárásban megadott európai szabadalmak a megadásukat követően azokban az országokban, amelyekre a hatályuk kiterjed, nemzeti szabadalmakként élnek tovább, vagyis azokat úgy kell tekinteni, mintha az adott ország nemzeti hivatala előtti eljárásban megadott szabadalmak volnának, azzal azonban, hogy számos kérdésben rájuk az egyezménnyel egységesített, európai szinten megállapított anyagi jogi szabályok vonatkoznak.

Ez azt is jelenti, hogy az európai szabadalom annyiban nem haladta meg az oltalom territoriális jellegét, hogy megadását követően is szupranacionális, több ország területére egységesen kiterjedő hatályú szabadalomként funkcionálna. Ez utóbbit az egységes hatályú európai szabadalom küszöbön álló bevezetése fogja elérni és biztosítani. Az ESZE által létrehozott jogrend, illetve az európai szabadalmak megadására irányuló eljárás a szerződő államok nemzeti szabadalmi jogával és nemzeti szabadalomengedélyezési eljárásaival párhuzamosan érvényesül. Az európai szabadalmi rendszer tehát együtt él a nemzetivel, az utóbbit nem váltja fel, nem teszi fölöslegessé. Az európai út megnyílása csupán bővítette a bejelentők előtt álló eljárási választékot, nem zárta ki azonban azt, hogy találmányukra a nemzeti hivatalok előtti eljárásban szerezzenek szabadalmat. A bejelentő szabadon dönt arról, hogy találmányára európai (esetleg "euro-PCT") vagy nemzeti úton (közvetlenül vagy a PCT-n keresztül) igényel-e szabadalmat. Az ESZE és a PCT közötti fontos összefüggés, hogy a PCT keretében lehetséges európai szabadalmi bejelentést (ún. euro-PCT bejelentést) is kezdeményezni. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi bejelentésben az egyezmény összes – vagy a bejelentő választása szerinti egy vagy több – tagállama is megjelölhető annak feltüntetésével, hogy ezekben az államokban európai szabadalmat kívánnak szerezni. Ilyen esetben a PCT szerinti eljárás nemzeti szakaszát az Európai Szabadalmi Hivatalnál (az ESZH-nál) kell kezdeményezni és az egyezmény szabályai szerint kell lefolytatni. Az ESZH ilyen esetben mint megjelölt vagy kiválasztott hivatal jár el az ESZE 153. cikkével összhangban. Az ESZH emellett átvevő hivatali funkciót is betölt (ESZE

151. cikk), valamint – amint arra a 3. pont és az 1) lábjegyzet már utalt – nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként is eljár (ESZE 152. cikk).

5. A PCT 16. cikkének (1) bekezdése értelmében nemzetközi kutatási szerv lehet akár nemzeti hivatal, akár kormányközi szervezet, amelynek hatáskörébe tartozik a szabadalmi bejelentések tárgyát képező találmányok vonatkozásában a technika állásával kapcsolatos dokumentációs kutatási jelentések készítése. Az Európai Szabadalmi Szervezet (ESZSZ) a példa olyan kormányközi szervezetre, amelynek saját munkaszerve – az ESZH – végzi a nemzetközi kutatást; a dán, izlandi és norvég részvétellel működő Északi Szabadalmi Intézet (Nordic Patent Institute, NPI) pedig arra teremtett – immár nemzetközileg is elfogadtatott – modellt, hogy a nemzetközi kutatást a kormányközi szervezet tagállamainak nemzeti hatóságai végzik, és a kormányközi szervezet munkaszerve csupán koordinációs és külső képviseleti feladatokat lát el.

Az átvevő hivatal jelöli meg azokat a nemzetközi kutatási szerveket, amelyek a nála benyújtott nemzetközi bejelentések vonatkozásában a nemzetközi kutatás elvégzésére illetékesek [PCT 16. cikk (2) bek.].

A nemzetközi kutatási szerveket a PCT Unió közgyűlése5 jelöli ki. Bármely nemzeti hivatal és bármely kormányközi szervezet, amely eleget tesz az előírt követelményeknek, kijelölhető nemzetközi kutatási szervként.

5 Hivatalos, de ténylegesen alig használatos elnevezése a PCT 1. cikke alapján: a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió Közgyűlése.

A kijelölés az érintett nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet beleegyezésétől6 és a közgyűlés által jóváhagyandó olyan megállapodástól függ, amelyet az említett hivatal vagy szervezet és a Nemzetközi Iroda kötnek egymással. A megállapodás meghatározza a felek jogait és kötelességeit, különösen az említett hivatal vagy szervezet kifejezett kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a nemzetközi kutatás valamennyi közös szabályát alkalmazza és betartja.

A PCT Végrehajtási Szabályzata (PCT VSZ)7 írja elő azokat a minimális követelményeket, különösen a személyzet és a dokumentáció vonatkozásában, amelyeket kijelölése előtt minden hivatalnak vagy szervezetnek ki kell elégítenie, és amelyeknek továbbra is eleget kell tennie mindaddig, amíg a kijelölés fennáll.8 Ezek a következők:

(i) a nemzeti hivatalnak vagy a kormányközi szervezetnek legalább száz főállású, a kutatások elvégzéséhez elegendő műszaki képzettségű alkalmazottal kell rendelkeznie;

(ii) e hivatalnak vagy szervezetnek rendelkeznie kell legalább az előírt, a kutatás céljainak megfelelően elrendezett minimumdokumentációval papíron, mikrohordozón vagy elektronikus eszközön tárolva, vagy számára hozzáférhető kell, hogy legyen ilyen dokumentáció;

(iii) e hivatalnak vagy szervezetnek rendelkeznie kell olyan személyzettel, amely el tudja végezni a kutatásokat a vonatkozó műszaki területeken, és nyelvi képzettségénél fogva meg tudja érteni legalább azokat a nyelveket, amelyeken az előírt minimumdokumentáció készült, vagy amelyekre azt lefordítják;

(iv) e hivatal vagy szervezet a nemzetközi kutatás közös szabályainak megfelelően minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik és belső felülvizsgálati intézkedések működését biztosítja;

(v) e hivatal vagy szervezet nemzetközi elővizsgálati szervvé való kijelöléssel rendelkezik.

A kijelölés határozott időtartamra szól és meghosszabbítható. Mielőtt a közgyűlés akár a nemzeti hivatal vagy a kormányközi szervezet kijelölése, akár a kijelölés meghosszabbítása tekintetében határozna, vagy mielőtt hozzájárulna, hogy a kijelölés hatályát veszítse, meghallgatja a kérdéses hivatalt vagy szervezetet, és kikéri az ún. műszaki együttműködési bizottság9 (angol rövidítésével: CTC) véleményét [PCT 16. cikk (3) bek.].

A nemzetközi elővizsgálati szervként történő kijelölésre a nemzetközi kutatási szervként történő kijelölés eljárási rendje és követelményei irányadók [PCT 32. cikk (3) bek.].

6. Az ESZSZ-en belül speciális feltételek és megszorítások érvényesülnek a tekintetben, hogy az ESZE szerződő államai igényelhetnek-e, és ha igen, miként, milyen esetben, PCT-hatósági státuszt nemzeti szabadalmi hivatalaik számára. E feltételeket és megkötéseket az ESZE egyik jegyzőkönyve, az európai szabadalmi rendszer központosításáról és annak bevezetéséről szóló jegyzőkönyv (a központosításról szóló jegyzőkönyv) rögzíti.

A jegyzőkönyv I. szakaszának (2) bekezdésében és II. szakaszában kimondott főszabály szerint a szerződő államok lemondtak az ESZH javára a nemzeti hivatalaik által nemzetközi kutatási vagy elővizsgálati szervként folytatott, illetve folytatható bármely tevékenységről, vagyis arról, hogy nemzeti szabadalmi hivatalaik PCT-hatóságként járhassanak el.

6 Valójában ez a beleegyezés a kinevezés iránti kérelemben ölt testet.

7 A PCT VSZ 2014. július 1-jétől hatályos, egységes szerkezetbe foglalt magyar szövege az SZTNH honlapján tekinthető meg.

8 Ld. a PCT VSZ 36. szabályát.

9 E testületet a PCT 56. cikke szabályozza. Angol elnevezése: Committee for Technical Cooperation (CTC).

Ez a főszabály azonban csak a jegyzőkönyv III. szakaszában tett kivétellel érvényesül, ami azt eredményezi, hogy valójában csak azokra a szerződő államokra terjed ki, amelyek valamelyik hivatalos nyelve megegyezik az ESZH valamelyik hivatalos nyelvével (e nyelvek: angol, francia, német). A III. szakasz szerint ugyanis bármely olyan ESZE-tagállam központi iparjogvédelmi hatósága, amelynek hivatalos nyelve nem az ESZH valamely hivatalos nyelve, jogosult arra, hogy a PCT szerinti nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként működjön.

E felhatalmazás azzal a megkötéssel érvényesül, hogy az érintett állam a hivatala által végzett PCT-hatósági tevékenységet az olyan nemzetközi bejelentésekre korlátozza, amelyeket az érintett állam állampolgárai vagy ebben az államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek, továbbá az ezzel az állammal szomszédos és az ESZE-ben részes bármely más állam állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be. Ezenkívül az ESZE-ben részes állam PCT hatóságának az ESZH-val együtt kell működnie a nemzetközi kutatási tevékenység összehangolása céljából, és erről külön megállapodást is kell kötnie az ESZH-val különösen a következő témákra kiterjedően: kutatási eljárások és módszerek, a vizsgálók alkalmazására és képzésére vonatkozó minősítések, a hivatalok közötti kutatások és egyéb szolgáltatások közötti cserét szabályozó iránymutatások, továbbá a kívánt ellenőrzés és felügyelet létrehozásához szükséges valamennyi egyéb intézkedés. Emellett az ESZE 153. cikkének (7) bekezdése alapján az ESZSZ Igazgatótanácsa a szükséges határozatok meghozatalával csökkenti az ESZH által az euro-PCT bejelentések tekintetében – a kiegészítő kutatási jelentések kapcsán – kirótt kutatási díjat azokban az esetekben, amikor az ESZE-ben részes állam PCT-hatósága készítette el az ESZH előtti eljárásban is felhasználni kívánt nemzetközi kutatási jelentést. Ezzel válik biztosítottá, hogy a bejelentők számára anyagilag, a költségek szempontjából reális alternatíva maradjon az ESZE-ben részes államok PCT-hatóságainak igénybevétele.

Az ESZSZ-en belül az ismertetett rendben és feltételekkel Finnország, Spanyolország és Svédország nemzeti hivatalai működnek PCT-hatóságként; Dánia, Izland és Norvégia pedig az NPI révén élt e lehetőséggel. Speciális helyzetben van az osztrák szabadalmi hivatal, amely az Ausztria ESZE-csatlakozásakor megkötött megállapodás felhatalmazása alapján Európán kívüli fejlődő országok bejelentői számára végez PCT-hatósági munkát.

7. A magyar szellemitulajdon-védelmi szakdiplomáciának évek óta prioritásként kezelt célja a kelet-közép-európai térség PCT-hatóságának létrehozása. E célkitűzés hangsúlyosan szerepel a szellemi tulajdon védelmére irányuló – az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozattal elfogadott – nemzeti stratégiában, a Jedlik-tervben is (ld. e terv 4.1.2.2. pontját).

A régiós PCT-hatóság – mint nemzetközi szervezet – létrehozása érdekében 2009 nyarán kezdődtek az előzetes, szakértői szintű egyeztetések az SZTNH és az Osztrák Szabadalmi Hivatal (Austrian Patent Office, APO) között. Az akkor még Dunai Szabadalmi Intézet (a továbbiakban: DSZI) munkacímen futó kezdeményezés tárgyában az SZTNH és az APO terveik és szándékaik megerősítéseképpen közös nyilatkozatot is elfogadtak 2011 áprilisában. Ennek alapján a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács 2011. május 13-i ülésén állásfoglalást fogadott el, amelynek figyelembevételével 2011. június 12-én és szeptember 20-án kelt leveleiben xx. Xxxxxxxxxx Xxxxx miniszter úr engedélyezte a nemzetközi szerződés előkészítésének megkezdését. A regionális nemzetközi együttműködés előnyeit felismerve – 2011 őszén – a Román Állami Találmányi és Védjegy Hivatal (State Office for Inventions and Trademarks, SOIT) is jelezte részvételi szándékát. Az emiatt szükségessé vált további előkészítő megbeszélések alapján 2012. március 27-én írták alá az SZTNH, az APO és a SOIT vezetői az újabb – immár háromoldalú – szándéknyilatkozatot a DSZI megalapításáról.

E szándéknyilatkozatot követően 2012 őszén került sor a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 5. §-ának (1) bekezdése alapján a DSZI-ről szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásra. Az erről szóló 127/2012. (X. 17.) ME határozat 2. és 3. pontjai alapján kapott kijelölést xx. Xxxxxxxx Xxxxxx, az SZTNH elnöke a megállapodás létrehozatalára irányuló tárgyalásokon való részvételre és a tárgyalások alapján előálló tervezet kézjegyével való ellátására (xx. Xxxxxxxxxx Xxxxx közigazgatási és igazságügyi miniszter 2012. október 31-i levelével). E felhatalmazás alapján az SZTNH vezetése megkezdte a nemzetközi szerződés létrehozására irányuló tárgyalásokat is. A tárgyalások motorja mindvégig a magyar fél volt, de 2013 első félévére egyértelművé vált, hogy erőfeszítéseinkkel egyedül maradtunk.

Mindazonáltal 2013 kora őszén a visegrádi országok hivatalainak vezetőivel lefolytatott bilaterális találkozók azzal az örvendetes eredménnyel zárultak, hogy a V4 iparjogvédelmi hivatalok kifejezték érdekelődésüket egy regionális PCT-hatóság létrehozatala iránt. Új partnereink teljes egészében elfogadták a létrehozandó nemzetközi szervezet tekintetében kidolgozott koncepciót. Vagyis csak a partnereink változtak meg (és e tekintetben az említett ME határozat nem tartalmazott semmilyen megkötést, sőt, az alapjául szolgáló felterjesztés utalt is a partneri kör változásának lehetőségére), maga a létrehozni kívánt nemzetközi szervezet viszont tartalmilag ugyanaz maradt. Ugyanakkor az új partnerek kívánságával egyetértve megváltoztattuk a létrehozandó PCT-hatóság elnevezését Visegrádi Szabadalmi Intézetre. Ennek a döntésnek a fő indoka, hogy a kezdeményezéssel szembeni bizalom kiépítését régiónkban mintegy szavatolja a visegrádi összefogás pozitív üzenete. A visegrádi országok iparjogvédelmi hivatalvezetői ilyen megfontolások mentén 2013. október 16-án írták alá a Visegrádi Szabadalmi Intézet (VSZI) létrehozatalára irányuló elkötelezettségüket kinyilvánító szándéknyilatkozatot. E szándéknyilatkozat alapján a négy részt vevő ország szabadalmi hivatalainak szakértőiből munkacsoport alakult, amely kidolgozta a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás (VSZI-megállapodás) tervezetét és az intézet működésének első három évére szóló üzleti tervet. A megállapodás tervezetének aláírásra bocsátható szövegéről a felek között 2014. október 28-án jött létre a megegyezés.

8. A VSZI létrehozásának fő célja, hogy a részt vevő országok és egyes szomszédos államok feltalálói és vállalkozásai számára az eddigieknél előnyösebb feltételekkel tegye lehetővé a PCT rendszerének igénybevételét, a globális szabadalmi rendszerbe történő bekapcsolódást.

Ezt egyrészt a jelenleginél kedvezőbb nyelvi-nyelvhasználati rezsimmel éri el. A VSZI létrehozásáról és működéséről szóló, a WIPO Nemzetközi Irodájával megkötendő megállapodásban ugyanis – többek között – meg kell határozni azokat a nyelveket, amelyeken a VSZI a nemzetközi kutatást és elővizsgálatot elvégzi. Bizonyos, hogy e nyelvek között szerepelni fog az angol mellett a minden egyes részt vevő ország hivatalos nyelve (vagyis a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák nyelv) is. E nyelvek közül a bejelentő szabadon választhatja ki a számára leginkább megfelelőt. A VSZI tehát a nemzetközi kutatást és az elővizsgálatot magyar nyelven is lefolytathatja. A VSZI ezzel lehetőséget biztosítana a térségi bejelentők számára, hogy nemzetközi szabadalmi bejelentésüket magyar nyelven tegyék meg, míg a bejelentésnek a PCT-ben előírt közzétételi nyelvek valamelyikére történő fordítását csupán a nemzetközi közzététel érdekében a bejelentés napjától számított 14, illetve 16 hónap elteltével kellene benyújtaniuk. Emellett a bejelentőknek lehetőségük nyílna arra, hogy a VSZI-vel mint nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervvel a nemzetközi szakasz teljes időtartama alatt – mind szóban, mind írásban – a nemzetközi bejelentés nyelvén (tehát adott esetben, választásuk szerint akár magyar nyelven) kommunikáljanak, és valamennyi beadványt és más iratot e nyelven bocsássák a VSZI rendelkezésére.

A VSZI tehát lehetőséget nyújtana a régióban élő magyar ajkú bejelentők számára, hogy az oltalom megszerzésére irányuló eljárás – több mint egyéves – nemzetközi szakaszában anyanyelvükön eljárva szerezzenek szabadalmi oltalmat a PCT közel másfélszáz tagállamában vagy ezek egy részében.

A VSZI emellett a földrajzi közelség előnyét is kínálja a személyes kapcsolatot és konzultációt igénylő bejelentők – különösen az egyéni feltalálók és a kkv-k – számára.

A VSZI a részt vevő országok nemzeti hatóságainál elkészíttetett nemzeti kutatási jelentések felhasználása kapcsán biztosított díjkedvezmények révén költséghatékony opciót kínál a PCT rendszerébe való belépésre.

A VSZI lehetővé teszi továbbá, hogy a V4 országok iparjogvédelmi hatóságai megőrizzék, sőt, továbbfejlesszék a helyi ipar, a régióbeli vállalkozások magas színvonalú kiszolgálásához szükséges szabadalmi kutatási és vizsgálati szakértelmüket, ami különösen fontossá válik majd az egységes hatályú európai szabadalom bevezetésével megnyíló lehetőségek és fokozódó verseny viszonyai közepette.

A VSZI működésétől mindezen előnyök biztosítása révén az várható, hogy előmozdítja és serkenti az innovációt és a kreativitást, továbbá elősegíti a gazdasági növekedést és javítja a versenyképességet a közép- és kelet-európai régióban.

9. A PCT 16. cikkével összhangban a VSZI kormányközi szervezetként jön létre. A VSZI alapvető feladata az lesz, hogy a PCT szerinti nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként járjon el. A VSZI az NPI modelljét követi annyiban, hogy a kormányközi szervezet munkaszerve – a VSZI titkársága és igazgatója – csupán koordinációs és külső képviseleti feladatokat lát el, a nemzetközi kutatást és elővizsgálatot pedig a kormányközi szervezet tagállamainak nemzeti hatóságai végzik. A VSZI irányításáról és működésének felügyeletéről a tagállamok képviselőiből álló Igazgatótanács gondoskodik. A VSZI székhelye Budapesten lesz.

A VSZI-t a Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság alapítja meg, ezek az államok lesznek a megállapodás első szerződő felei, amikor az hatályba lép. Mindazonáltal a megállapodás nem korlátozza a szerződő felek körét csupán a V4 országaira, a csatlakozás lehetősége a régió többi országa előtt is nyitva áll. Bár a VSZI-t a visegrádi országok hozzák létre, az jogi értelemben nem a Visegrádi Együttműködés intézménye.

10. A VSZI üzleti modellje – hasonlóan az NPI-éhoz – arra az alapelvre épül, hogy a VSZI- hez a nemzetközi kutatási és elővizsgálati munka fejében befolyó díjakból a nemzeti hatóságok részesednek, és ezáltal térülnek meg a kutatási és vizsgálati feladatok ellátásával felmerülő költségeik.

A VSZI üzleti terve a működés első három évének munkaterhét illetően – visszafogott és konzervatív becsléssel, fokozatos „felfutást” valószínűsítve – mintegy 100, 150 és 200 olyan nemzetközi szabadalmi bejelentéssel számol, amelyek kapcsán a VSZI végezné el a nemzetközi kutatást (elővizsgálatot). Az egyes hivatalok maguk vennék munkába a saját országuk bejelentőitől származó bejelentéseket, míg a környező országokból érkező nemzetközi bejelentéseket alapvetően az előbbi bejelentések számával arányosan osztanák meg maguk között, szükség szerint figyelembe véve kapacitásaik sajátosságait is.

A jelenlegi PCT-kutatási díj (1875 euró) és a bejelentők számára a nemzeti kutatási jelentések felhasználására tekintettel biztosított kedvezmény (várhatólag 40%-os kedvezmény az esetek 75%-ában) összességében – az előbbiekben jelzett munkaterhet feltételezve – a működés első három évében mintegy 134 ezer, 200 ezer és 267 ezer euró bevételt hozhat a VSZI számára. A VSZI felállításának kezdeti költségét (kb. 14 ezer eurót) a felek egyenlő arányban fedezik és az első évi működés költségei között számolják el. A nemzetközi kutatás költségét a felek egységes módon és mértékben határozzák meg, azonos „unit cost” és munkaóra-igény alapulvételével, annak függvényében is, hogy a bejelentő szolgáltat-e korábban készült, a nemzetközi kutatáshoz felhasználható nemzeti kutatási jelentést. E számítás alapján a részt vevő hivatalok 800, illetve (az említett kedvezményes esetekben) 480 euró összegű költségtérítésre tarthatnának igényt minden egyes általuk elkészített nemzetközi kutatási jelentés után. A VSZI saját működési költségeit az üzleti terv az első évben 12 ezer, a második és harmadik évben 29 ezer euró körüli összegre teszi (a VSZI szervezetének

„karcsúságát” jelzi, hogy az üzleti terv részmunkaidőben foglalkoztatott igazgatóval és titkársági alkalmazottal számol csupán; a VSZI elhelyezése az SZTNH épületében biztosítható és a VSZI működéséhez szükséges infrastruktúra is épülhet az SZTNH eszközeire). Mindezek alapján a VSZI a működése első három évében 5 ezer, 23 ezer és 55 ezer eurós többlettel zárhat. E többletet a részt vevő hivatalok között alapvetően az általuk elvégzett nemzetközi kutatási munka arányában osztják majd fel.

11. A VSZI létrehozásában részt vevő mindegyik félnek szükséges beszereznie kormánya részéről a VSZI-megállapodás szövegének végleges megállapítására (aláírására) szóló felhatalmazást annak érdekében, hogy a VSZI-megállapodást lehetőleg még az idén aláírhassák, és a megállapodás ratifikációja is mielőbb – de legkésőbb a PCT Unió közgyűlésének 2015. szeptemberi üléséig – megtörténjen. A VSZI-megállapodás aláírására vagy legalább az aláírás közeli megtörténtének és az erre irányuló legmagasabb szintű politikai elköteleződés nyilvános bejelentésére a V4 kormányfőinek 2014. december 9-ére kitűzött pozsonyi csúcstalálkozóján kerülhet sor.

A szerződő államok által aláírt nemzetközi szerződés alapján nyújtható be ugyanis a kérelem a WIPO megfelelő fórumai elé. Amint arról az 5. pont már részletesen szólt, a PCT Unió közgyűlése dönt a PCT-hatóságként történő kijelölésről. Magához a kijelöléshez azonban már a megállapodásnak a szerződő államok által történő megerősítése (ratifikációja) is szükséges. A kihirdetett és hatályos nemzetközi szerződés pedig az előfeltétele annak, hogy a VSZI megköthesse a PCT szerinti kijelölést követően – a WIPO Nemzetközi Irodájával – azt a megállapodást, amely megállapítja működésének részletes feltételeit. Ennek alapján kezdheti meg a működését az új PCT-hatóság.

A PCT-hatóságok kijelölésének eljárási szabályait a PCT Unió közgyűlésének legutóbbi (2014. szeptemberi) ülésén módosították.10 Ennek alapján 2015. március 1-jéig szükséges előterjeszteni a VSZI nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervvé történő kijelölése iránti kérelmet (legkésőbb eddigre kell mindegyik V4 országnak aláírnia a VSZI-megállapodást). A kérelmet és a hozzá kapcsolódó – a kijelölés feltételeinek való megfelelést igazoló – dokumentációt a CTC vizsgálja meg várhatólag 2015 májusában vagy júniusában. A CTC véleménye alapján a PCT Unió közgyűlése 2015. szeptemberi ülésén dönthet a VSZI kijelöléséről, majd pedig ezt követően születhet meg a WIPO Nemzetközi Irodája és a VSZI között a megállapodás a nemzetközi kutatási és elővizsgálati munka részleteiről.

10 PCT/A/46/6.

Emellett az európai PCT-hatóságoknak további feltételeket is teljesíteniük szükséges. Ezeket az ESZE alapján az ESZSZ Igazgatótanácsa bírálja el (ld. a 6. pontban foglaltakat).

A VSZI az összes feltételt teljesíteni tudja, de e tekintetben is még a működés megkezdése előtt el kell érni az ESZE 153. cikkének (7) bekezdése szerinti – az ESZH által végzett kiegészítő kutatás díját a VSZI által készített nemzetközi kutatási jelentés esetében csökkentő

– határozat meghozatalát, valamint meg kell kötni az ESZH-val a központosítási jegyzőkönyv

III. szakaszának (2) bekezdésében előirányzott együttműködési megállapodást a nemzetközi kutatási munka harmonizálása érdekében. Ezek megvalósulása is szükséges ahhoz, hogy – a V4 országok szabadalmi hatóságainak terveivel összhangban – a VSZI legkésőbb 2016. január 1-jén megkezdhesse működését.

12. A VSZI-megállapodás olyan tárgykört szabályoz, amelyről törvény rendelkezik (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) határozza meg a szabadalmi oltalom alapvető jogintézményeit és főbb szabályait, köztük a PCT-hez kapcsolódó ún. illeszkedési szabályokat,11 továbbá a PCT-t is törvénnyel egyenértékű jogforrás hirdette ki).12 Emellett a megállapodás – Magyarország részvételével – új nemzetközi szervezetet hoz létre. Mindezekre tekintettel a VSZI-megállapodás kötelező hatályának elismerésére – a megállapodás aláírását követően – az Országgyűlés adhatja meg a felhatalmazást és a VSZI-megállapodást törvényben kell kihirdetni [Nsztv. 7. § (1) bek. a) pont, 7. § (3) bek. b) pont és 9. § (1) bek.]. A megállapodás alkalmazásához emellett arra is szükség lesz, hogy Magyarország székhely-megállapodást kössön a VSZI-vel [VSZI- megállapodás 5. cikk (3) bek.]. A megállapodás végrehajtásához kapcsolódó további teendők következnek abból, hogy a VSZI-megállapodással összefüggő letéteményesi feladatokat Magyarország kormánya fogja ellátni [VSZI-megállapodás 16. cikk (2) bek., 17. cikk (2) bek., 23. cikk (1) bek., 25-26. cikk].

11 Ld. az Szt. X/B. fejezetét.

12 A PCT-t az 1980. évi 14. törvényerejű rendelet hirdette ki.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

(a VSZI-megállapodás egyes cikkeihez) Az 1-3. cikkhez

A PCT 16. cikkével összhangban a megállapodás kormányközi szervezetként definiálja és hozza létre a VSZI-t – a preambulumban összefoglalt célokat és megfontolásokat követve (1. cikk). A 2. cikk a megállapodás alkalmazásában irányadó fogalom-meghatározásokat és a PCT-vel való összhangot biztosító értelmezési alapelvet tartalmazza. A VSZI főbb sajátosságait, feladatait és felépítését meghatározó 3. cikk kitér annak megerősítésére is, hogy a VSZI létrehozása és működése semmilyen módon nem érinti a nemzeti hivataloknak a nemzeti szabadalmakra vagy a velük azonos hatályú (vagyis a náluk hatályosított európai) szabadalmakra vonatkozó kizárólagos hatáskörét.

A 4-7. cikkhez

A megállapodás rendezi a VSZI jogállását és képviseletét (4. cikk). A VSZI székhelye Budapesten lesz, főszabályként kirendeltségekkel a többi szerződő állam mindegyikében. A VSZI székhely-megállapodást köt Magyarországgal (5. cikk). A VSZI számára a megállapodás biztosítja a feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges kiváltságokat és mentességeket (6. cikk). A VSZI szerződéses és szerződésen kívüli felelősségére alkalmazandó jogot a megállapodás elsődlegesen az Európai Unió e tárgykörben irányadó rendeleteire hivatkozva határozza meg (7. cikk).

A 8. cikkhez

A megállapodás 8. cikke határozza meg a VSZI fő tevékenységi irányait és e tevékenységek elvégzésének alapvető feltételeit.

A VSZI a PCT értelmében vett nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként jár el – a WIPO Nemzetközi Irodája és a VSZI közötti megállapodásnak megfelelően – a VSZI-megállapodásban részes bármely állam átvevő hivatalához, illetve bármely részes állam nevében eljáró átvevő hivatalhoz benyújtott bejelentések vonatkozásában. Ehhez kapcsolódóan a VSZI-megállapodás 20. cikke előírja, hogy a VSZI- nek kérnie kell a PCT Unió közgyűlésétől, hogy a PCT rendelkezéseinek megfelelően jelöljék ki nemzetközi kutatási szervvé és nemzetközi elővizsgálati szervvé. A VSZI-megállapodás szerződő államai kötelesek segíteni a VSZI-t ebben a folyamatban.

A Nemzetközi Iroda és a VSZI közötti megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a VSZI a PCT bármely más szerződő államának átvevő hivatalához vagy a PCT bármely szerződő állama nevében eljáró átvevő hivatalhoz benyújtott más bejelentések vonatkozásában is eljár, ha az érintett állam átvevő hivatala erre a célra a VSZI-t megjelöli.

A WIPO Nemzetközi Irodájával való megállapodás megkötésekor és végrehajtásakor a VSZI- nek be kell tartania azokat a kötelezettségeket, amelyeket a VSZI-megállapodás szerződő államai az ESZE és a központosításról szóló jegyzőkönyv alapján vállaltak.

A VSZI által nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként, továbbá a VSZI-re bízott bármely más feladattal összefüggésben végzett tevékenységeket a VSZI nevében a nemzeti hivatalok végzik az Igazgatótanács által meghatározott feltételek és szabályok szerint. Az Igazgatótanács határozza meg azokat a kritériumokat is, amelyek szerint a VSZI által elvégzendő munkát a nemzeti hivatalok között meg kell osztani. Ezeknek a kritériumoknak tisztességeseknek, méltányosaknak és lényegeseknek kell lenniük, és olyanoknak, amelyek biztosítják a kiegyensúlyozott megosztást (ld. e tekintetben az általános indokolás 10. pontját). A nemzeti hivatalok e tevékenységük után költségtérítést kapnak (ld. e tekintetben is az általános indokolás 10. pontját). E költségtérítés részletes szabályait a VSZI Pénzügyi Szabályzata fogja megállapítani.

A 9-13. cikkhez

A VSZI munkaszervezete a titkárságból és az azt vezető igazgatóból áll. Amint arra az általános indokolás 10. pontja utalt, a VSZI üzleti terve az igazgató mellett egyetlen titkársági alkalmazottal számol, aki – akárcsak az igazgató – csupán részmunkaidőben dolgozna. A VSZI tevékenységének megszervezéséért az igazgató tartozik felelősséggel. A titkárság biztosítja az adminisztratív támogatást, továbbá ellátja az Igazgatótanács titkársági feladatait is.

A titkárságot az igazgató vezeti, aki tevékenységéért az Igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel. A megállapodás különösen a következőket utalja az igazgató feladat- és hatáskörébe:

(i) megteszi a VSZI feladatainak hatékony ellátásához szükséges valamennyi intézkedést, ideértve a belső igazgatási előírások megalkotását is;

(ii) javaslatot terjeszthet az Igazgatótanács elé a Végrehajtási Szabályzat módosítására, valamint olyan döntésekre vonatkozóan, amelyek az Igazgatótanács hatáskörébe tartoznak;

(iii) előkészíti és végrehajtja a költségvetést és annak módosításait, valamint a pótköltségvetést;

(iv) évente tevékenységi jelentést terjeszt az Igazgatótanács elé.

A VSZI belső és külső ügyeiben az igazgató az Igazgatótanács utasításainak megfelelően jár el.

A nemzeti hivatalok a szükséges mértékben és az Igazgatótanács által megállapított feltételeknek megfelelően segítik az igazgatót és a titkárságot feladataik teljesítésében (9. cikk).

A VSZI igazgatóját az Igazgatótanács nevezi ki négy évet meg nem haladó, határozott időtartamra. Kinevezése megújítható. Az első kinevezés és az esetleg azt követő kinevezések időtartamát, valamint a kinevezés minden egyéb feltételét az Igazgatótanács határozza meg (10. cikk).

Az Igazgatótanács a szerződő államok képviselőiből és azok helyetteseiből áll. Az Igazgatótanácsba mindegyik szerződő Állam egy képviselőt és egy helyettes képviselőt jogosult kinevezni. Az Igazgatótanács munkanyelve az angol lesz. Az Igazgatótanács az általa megállapított eljárási szabályzat (ügyrend) szerint fog működni (11. cikk).

A megállapodás szerint az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik, hogy elfogadja és módosítsa

(i) a Végrehajtási Szabályzatot;

(ii) a Pénzügyi Szabályzatot;

(iii) a titkárság alkalmazottainak alkalmazási feltételeit; és

(iv) a saját eljárási szabályzatát.

Emellett az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik a VSZI igazgatójának felhatalmazása arra, hogy a VSZI nevében tárgyalásokat folytasson, és hogy az Igazgatótanács jóváhagyásával megállapodást kössön államokkal és kormányközi szervezetekkel (12. cikk).

A megállapodás 13. cikke az Igazgatótanács döntéshozatali rendjét szabályozza. Főszabályként a konszenzusra való törekvést követeli meg; szavazás esetén természetesen mindegyik szerződő állam egy-egy szavazattal rendelkezik. Az igazgatótanácsi határozatok meghozatalához általában kétharmados többségre van szükség; egyes döntések azonban csak egyhangúan hozhatók meg.

A 14. cikkhez

A megállapodás pénzügyi rendelkezései abból az alapvető követelményből indulnak ki, hogy a VSZI költségvetésének egyensúlyban kell lennie. Amint az az általános indokolás 10. pontjából kitűnik, a VSZI működésének első három évére szóló üzleti terv szerint ez garantálható, sőt, a VSZI várhatólag pénzügyi többletet produkál majd.

A VSZI költségvetését a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell elkészíteni. Szükség esetén a költségvetés módosítható vagy pótköltségvetés készíthető. A VSZI kiadásainak fedezetéül saját forrásai, valamint szükség esetén a szerződő államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulásai szolgálnak, amelyek összegét a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően az Igazgatótanács határozza meg. A VSZI saját forrásai a díjakból és egyéb forrásokból származó valamennyi bevétel, továbbá – ha a VSZI rendelkezik tartalékokkal – a tartalékai is. A VSZI-megállapodás alapján elvégzett feladatokért és lefolytatott eljárásokért a VSZI díjat róhat ki. A Végrehajtási Szabályzat határozza meg e díjak összegét és megfizetésük módját. A díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy az azokból származó bevétel biztosítsa a VSZI költségvetésének egyensúlyát. Ha azonban a VSZI e feltételek mellett sem tudja biztosítani költségvetésének egyensúlyát, a szerződő államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulást fizetnek a VSZI-nek, amelynek összegét a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően az Igazgatótanács határozza meg. Ha azonban a hiánynak vagy egy részének az ideiglenes fedezete más módon biztosított, az Igazgatótanács határozhat úgy, hogy a hiányt továbbgörgeti, és a szerződő államoktól nem kéri hozzájárulás fizetését. Ha pedig a VSZI pénzügyi helyzete megengedi, az Igazgatótanács határozhat úgy, hogy az előzőek alapján fizetett hozzájárulást a befizető szerződő államok részére visszatéríti.

A Pénzügyi Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetésben foglalt kiadások engedélyezése egyetlen beszámolási időszak tartamára vonatkozik. A beszámolási időszak január 1-jétől december 31-ig tart.

A költségvetés tervezetét a VSZI igazgatója a Pénzügyi Szabályzatban előírt határidőn belül terjeszti az Igazgatótanács elé. A költségvetést, annak módosítását, valamint a pótköltségvetést az Igazgatótanács fogadja el. A VSZI bevételi és kiadási kimutatását, valamint mérlegét olyan könyvvizsgálók ellenőrzik, akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség.

Az Igazgatótanács ötéves időtartamra nevezi ki őket; a kinevezés megújítható vagy időtartama meghosszabbítható. A könyvvizsgálók minden beszámolási időszak lezárását követően aláírt könyvvizsgálói véleményt tartalmazó jelentést készítenek.

A VSZI igazgatója minden évben az Igazgatótanács elé terjeszti az előző beszámolási időszakra vonatkozó beszámolót a költségvetésről és a VSZI vagyonkimutatást tartalmazó mérlegéről, amelyhez csatolja a könyvvizsgálók jelentését is. Az Igazgatótanács hagyja jóvá az éves beszámolót a könyvvizsgálók jelentésével együtt, valamint nyilvánítja teljesítettnek a VSZI igazgatójának feladatát a költségvetés végrehajtását illetően.

A megállapodás értelmében a Pénzügyi Szabályzat különösen a következőket határozza meg:

(i) a költségvetés elfogadásának és végrehajtásának rendjét, valamint a könyvvitel és a könyvvizsgálat rendjét;

(ii) a rendkívüli pénzügyi hozzájárulások összegének meghatározására szolgáló módszert, valamint annak rendjét, ahogy ezen összegeket a Szerződő Államoknak a VSZI rendelkezésére kell bocsátaniuk;

(iii) a nemzeti hivatalok számára az általuk a VSZI javára végzett tevékenységért járó költségtérítés összegének meghatározására szolgáló módszert, valamint annak rendjét, ahogy ezen összegeket a VSZI-nek e hivatalok rendelkezésére kell bocsátania;

(iv) a VSZI működése során esetleg keletkezett többletnek a szerződő államok közötti felosztására vonatkozó szabályokat;

(v) az általánosan elfogadott számviteli elveket, amelyeken a költségvetés és az éves pénzügyi kimutatások alapulnak.

A 15-26. cikkhez

A megállapodás a szokásosnak nevezhető intézményi és záró rendelkezéseket tartalmazza. Ezek közül kiemelendő, hogy a megállapodáshoz Végrehajtási Szabályzat fog kapcsolódni, amelyet az Igazgatótanács fogad el és módosíthat (15. cikk), továbbá hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükség lesz mind a négy visegrádi ország ratifikációs okmányának letétbe helyezésére (18. cikk). Szintén fontos elem, hogy a megállapodás nem korlátozza a szerződő felek körét csupán a V4 országaira, a csatlakozás lehetősége a régió többi országa – sőt, elvileg, jogi értelemben bármely európai állam – előtt is nyitva áll (17. cikk). Kiemelést érdemel az is, hogy a VSZI-megállapodással összefüggő letéteményesi feladatokat Magyarország kormánya fogja ellátni [VSZI-megállapodás 16. cikk (2) bek., 17. cikk (2)

bek., 23. cikk (1) bek., 25-26. cikk].

3. sz. melléklet a /2014. számú kormány-előterjesztéshez

AGREEMENT ON THE VISEGRAD PATENT INSTITUTE

The Governments of the Czech Republic, Hungary, Republic of Poland and the Slovak Republic

Affirming their strong commitment to fully respecting their obligations under the Patent Cooperation Treaty done at Washington on June 19, 1970,

Desiring to foster innovation and creativity and to promote economic growth and competitiveness in the Central and Eastern European region,

Recognizing the crucial role their own industrial property offices perform in attaining these objectives through serving their inventors and industries in the area of patent law and practice and providing them with high-quality expertise necessary for securing legal protection for their inventions,

Desiring that their industrial property offices enhance their cooperation with a view to strengthening that expertise and pooling their resources for the benefit of their users, in particular individual inventors, small and medium-sized enterprises, and publicly funded research organisations,

Desiring to offer Central and Eastern European users of the patent system a favourable and efficient option for obtaining patent protection internationally and, to that end, to facilitate their access to the system established under the Patent Cooperation Treaty,

Affirming their strong commitment to fully respecting their obligations under the Convention on the Grant of European Patents (European Patent Convention) done at Munich on 5 October 1973, including its Protocol on the Centralisation of the European Patent System and on its Introduction, while wishing to exercise the rights these legal instruments have conferred on them,

Desiring to establish an intergovernmental organization under Article 16 and Article 32 of the Patent Cooperation Treaty which shall – subject to appointment by the Assembly of the International Patent Cooperation Union and approval by the Assembly of the agreement between such organization and the International Bureau of the World Intellectual Property Organization (WIPO) – fulfil the function of the International Searching Authority and International Preliminary Examining Authority under the Patent Cooperation Treaty and whose task shall be to carry out international search and international preliminary examination with respect to international patent applications filed under that Treaty,

Have agreed as follows:

 In accordance with Article 17, the membership of this Agreement is not limited to Visegrad countries. This Agreement is open to accession by other countries of the region. Although the Visegrad Patent Institute is established by the Visegrad countries, legally speaking it is not an institution of the Visegrad Cooperation.

Article 1

Establishment of the Visegrad Patent Institute

The Visegrad Patent Institute is hereby established as an intergovernmental organisation for cooperation in the field of patents.

Article 2 Definitions

(1) For the purposes of this Agreement

(i) “VPI” means the Visegrad Patent Institute;

(ii) “national office” means the central industrial property office of a Contracting State entrusted with the granting of patents;

(iii) “PCT” means the Patent Cooperation Treaty done at Washington on June 19, 1970, amended on September 28, 1979, modified on February 3, 1984, and on October 3, 2001 and the Regulations annexed to that Treaty as amended;

(iv) “EPC” means the Convention on the Grant of European Patents (European Patent Convention) done at Munich on 5 October 1973 as revised by the Act revising Article 63 EPC of 17 December 1991 and the Act revising the EPC of 29 November 2000;

(v) “WIPO” means the World Intellectual Property Organization;

(vi) “International Bureau” means the International Bureau of WIPO.

(2) Where provisions of this Agreement relating to the application of the PCT contain terms and expressions that are defined by the PCT, they shall have the same meaning as under the PCT.

Article 3 Visegrad Patent Institute

(1) The VPI shall have administrative and financial autonomy.

(2) The VPI shall be governed by an Administrative Board and administered by a Secretariat managed by a Director.

(3) The main task of the VPI shall be to act as an International Searching Authority and International Preliminary Examining Authority within the meaning of the PCT. The Administrative Board may decide to entrust the VPI with other similar tasks in the field of patents.

(4) The establishment and the operation of the VPI shall in no way affect the exclusive competence of the national offices with respect to national patents and patents having the same effect.

Article 4

Legal status of the VPI

(1) The VPI shall have legal personality.

(2) In each of the Contracting States, the VPI shall enjoy the most extensive legal capacity accorded to legal persons under the national law of that State. It may in particular enter into contracts, acquire or dispose of movable or immovable property and be a party to legal proceedings.

(3) The Director of the VPI shall represent the VPI.

Article 5 Headquarters

(1) The VPI shall have its headquarters in Budapest.

(2) The VPI shall have a branch office in each of the other Contracting States unless the Administrative Board decides otherwise at the request of a Contracting State not wishing to host such an office.

(3) The VPI shall conclude a headquarters agreement with Hungary.

Article 6 Privileges and immunities

(1) Within the scope of its official activities the VPI, its property and income shall be exempt from all direct taxes.

(2) Where substantial purchases for the exercise of the official activities of the VPI are made, in the price of which taxes or duties are included, appropriate measures shall, whenever possible, be taken by the Contracting States to remit or reimburse to the VPI the amount of such taxes or duties.

(3) No exemption shall be accorded in respect of duties and taxes which amount merely to charges for public utility services.

(4) The headquarters agreement referred to in Article 5(3) may grant privileges and immunities other than those specified in paragraphs (1) and (2).

Article 7 Liability

(1) The contractual liability of the VPI shall be governed by the law applicable to the

contract in question in accordance with Regulation (EC) No 593/2008 (Rome I), where applicable, or failing that in accordance with the law of the Contracting State of the court seized.

(2) The non-contractual liability of the VPI in respect of any damage caused by it or the employees of the VPI Secretariat in the performance of their duties, to the extent that it is not a civil and commercial matter within the meaning of Regulation (EC) No 864/2007 (Rome II), shall be governed by the law of the Contracting State in which the damage occurred.

(3) The court with jurisdiction to settle disputes under paragraph (2) shall be a court of the Contracting State in which the damage occurred.

(4) The provisions of paragraphs (1) to (3) shall apply irrespective of the performance of the tasks of the VPI being entrusted to national offices. The liability of the national offices towards the VPI and the liability of the VPI towards the national offices shall be governed by the terms and conditions laid down by the Administrative Board.

Article 8 Activities of the VPI

(1)(a) Subject to Article 20, the VPI shall act as an International Searching Authority and International Preliminary Examining Authority within the meaning of the PCT, in accordance with an agreement between the International Bureau and the VPI, for applications filed with the receiving Office of, or acting for, any State party to this Agreement.

(b) The agreement between the International Bureau and the VPI may provide that the VPI shall also act for other applications filed with the receiving Office of, or acting for, any other Contracting State of the PCT where the receiving Office of such State specifies the VPI for that purpose.

(2) When concluding and implementing the agreement referred to in paragraph (1), the VPI shall comply with the obligations the Contracting States of this Agreement have under the Convention on the Grant of European Patents (European Patent Convention), including its Protocol on the Centralisation of the European Patent System and on its Introduction.

(3) In case of conflict between the provisions of the PCT and those of this Agreement, the provisions of the PCT shall prevail.

(4) Activities of the VPI as an International Searching Authority and International Preliminary Examining Authority and in relation to any other task entrusted to it under Article 3(3) shall be carried out by the national offices on behalf of the VPI in accordance with the terms and conditions laid down by the Administrative Board.

(5) The Administrative Board shall lay down the criteria for distributing the work to be carried out under paragraph (4) among the national offices. They shall be fair, equitable and relevant, ensuring a balanced distribution.

(6) The national offices shall, in accordance with the Financial Regulations, receive reimbursements for the activities they carry out under paragraph (4).

Article 9

The Secretariat and the Director of the VPI

(1) The Director shall be responsible for the organisation of the activities of the VPI. The Secretariat shall be responsible for administrative support and shall also act as the secretariat of the Administrative Board.

(2) The Secretariat shall be managed by the Director, who shall be responsible for its activities to the Administrative Board.

(3) To this end, the Director shall have in particular the following functions and powers:

(v) he shall take all necessary steps to ensure the efficient performance of the VPI’s tasks, including the adoption of internal administrative instructions;

(vi) he may submit to the Administrative Board any proposal for amending the Implementing Regulations, or for decisions that come within the competence of the Administrative Board;

(vii) he shall prepare and implement the budget as well as any amendment or supplement thereto;

(viii) he shall submit a management report to the Administrative Board each year.

(4) The Director shall conform to the instructions of the Administrative Board as to the internal and external affairs of the VPI.

(5) National offices shall assist the Director and the Secretariat in fulfilling their tasks to the extent necessary and in accordance with the arrangements established by the Administrative Board.

(6) The employees of the Secretariat shall be bound, even after the termination of their employment, neither to disclose nor to make use of the information which by its nature is a professional secret.

Article 10 Appointment of the Director

(1) The Director of the VPI shall be appointed by the Administrative Board for a fixed term, which shall not exceed four years. He shall be eligible for reappointment. The periods of the initial appointment and possible subsequent appointments, as well as all other conditions of the appointment, shall be fixed by the Administrative Board.

(2) The Administrative Board shall exercise disciplinary authority over the Director of the VPI.

Article 11

The Administrative Board

(1) The Administrative Board shall be composed of the Representatives and the alternate Representatives of the Contracting States. Each Contracting State shall be entitled to appoint one Representative and one alternate Representative to the Administrative Board.

(2) The language used in the deliberations of the Administrative Board shall be English. Documents submitted to the Administrative Board and the minutes of its deliberations shall be drawn up in English.

(3) The Administrative Board shall establish its own Rules of Procedure.

Article 12

Competence of the Administrative Board in certain matters

(1) The Administrative Board shall be competent to adopt and amend

(i) the Implementing Regulations,

(ii) the Financial Regulations,

(iii) the conditions of employment of the employees of the Secretariat,

(iv) and its Rules of Procedure.

(2) The Administrative Board shall be competent to authorise the Director of the VPI to negotiate and, subject to its approval, to conclude agreements on behalf of the VPI with states and intergovernmental organisations.

(3) The Administrative Board shall perform such other functions as are appropriate to implementing the provisions of this Agreement.

Article 13

Decisions of the Administrative Board and voting rules

(1) The Administrative Board shall endeavour to take its decisions by consensus. Where a decision cannot be arrived at by consensus, the matter at issue shall be decided by voting.

(2) The right to vote in the Administrative Board shall be restricted to the Contracting States. Each Contracting State shall have one vote and shall vote only in its own name.

(3) Subject to paragraph (4), the decisions of the Administrative Board shall require two- thirds of the votes cast.

(4) Unanimity of the Contracting States voting shall be required for the decisions the Administrative Board is empowered to take under Articles 3(3), 5(2), 7(4), 8(5), 12(1), 12(2) and 14(4). The Administrative Board shall take such decisions or, under paragraph (1), shall take decisions by consensus only if all the Contracting States are represented.

(5) Abstentions shall not be considered as votes.

Article 14 Financial provisions

(1) The budget of the VPI shall be balanced. It shall be drawn up in accordance with the generally accepted accounting principles laid down in the Financial Regulations. If necessary, the budget may be amended or supplemented.

(2) The expenses of the VPI shall be covered by its own resources and, where necessary, by special financial contributions made by the Contracting States, the amount of which shall be determined by the Administrative Board in accordance with the Financial Regulations. The VPI’s own resources shall comprise all income from fees and other sources, and also, where applicable, the reserves of the VPI.

(3) The VPI may levy fees for any task or procedure carried out under this Agreement. The Implementing Regulations shall determine in particular the amounts of the fees and the ways in which they are to be paid. The amounts of the fees shall be fixed at such a level as to ensure that the revenue in respect thereof is sufficient for the VPI’s budget to be balanced.

(4)(a) However, if the VPI is unable to balance its budget under the conditions laid down in paragraph (3), the Contracting States shall remit to the VPI special financial contributions, the amount of which shall be determined by the Administrative Board in accordance with the Financial Regulations.

(b) If other means of provisionally covering any deficit or any part thereof are secured, the Administrative Board may decide that such deficit be carried forward and that the Contracting States should not be asked to pay contributions.

(c) If the financial situation of the VPI so permits, the Administrative Board may decide that any contributions paid under subparagraph (a) be reimbursed to the Contracting States which have paid them.

(5) The expenditure entered in the budget shall be authorised for the duration of one accounting period, unless the Financial Regulations provide otherwise. The accounting period shall commence on 1 January and end on 31 December.

(6) The Director of the VPI shall submit the draft budget to the Administrative Board no later than the date prescribed in the Financial Regulations. The budget, and any amendment or supplement to it, shall be adopted by the Administrative Board.

(7)(a) The income and expenditure account and a balance sheet of the VPI shall be examined by auditors whose independence is beyond doubt. They shall be appointed by the Administrative Board for a period of five years, which shall be renewable or extensible. The auditors shall draw up a report containing a signed audit opinion after the end of each accounting period.

(b) The Director of the VPI shall annually submit to the Administrative Board the accounts of the preceding accounting period in respect of the budget and the balance sheet showing the assets and liabilities of the VPI together with the report of the auditors.

The Administrative Board shall approve the annual accounts together with the report of the auditors and shall discharge the Director of the VPI in respect of the implementation of the budget.

(8) The Financial Regulations shall lay down in particular:

(vi) the arrangements relating to the establishment and implementation of the budget and for rendering and auditing the accounts;

(vii) the method for determining the amounts of the special financial contributions as well as the procedure whereby they are to be made available to the VPI by the Contracting States;

(viii) the method for determining the amounts of reimbursements national offices shall receive for the activities they carry out under Article 8(4) as well as the procedure whereby they are to be made available to these offices by the VPI;

(ix) the rules on distributing, among the Contracting States, any surplus the VPI may generate through its operations;

(x) the generally accepted accounting principles on which the budget and the annual financial statements shall be based.

Article 15 Implementing Regulations

(1) The Implementing Regulations shall lay down rules concerning:

(i) matters in respect of which this Agreement expressly refers to the Implementing Regulations;

(ii) any administrative requirements, matters, or procedures;

(iii) any details useful in the implementation of the provisions of this Agreement;

(iv) the amounts of the fees and the ways in which they are to be paid.

(2) In case of conflict between the provisions of this Agreement and those of the Implementing Regulations, the provisions of this Agreement shall prevail. The Implementing Regulations shall not be an integral part of this Agreement.

Article 16 Ratification

(1) This Agreement shall be subject to ratification in accordance with the respective constitutional requirements of the Contracting States.

(2) Instruments of ratification shall be deposited with the Government of Hungary (hereinafter referred to as „Depositary”).

Article 17 Accession

(1) This Agreement shall be open to accession by any European State at the invitation of the Administrative Board.

(2) Instruments of accession shall be deposited with the Depositary.

Article 18 Entry into force

(1) This Agreement shall enter into force two months after the Czech Republic, Hungary, the Republic of Poland and the Slovak Republic have all deposited their instruments of ratification.

(2) Any accession shall take effect on the first day of the second month after the deposit of the instrument of accession.

Article 19 Initial contribution

(1) Upon entry into force of this Agreement, the Contracting States referred to in Article 18(1) shall pay to the VPI an initial contribution. The initial contribution shall cover the costs of setting up the VPI and shall be used for that purpose. The amount of that initial contribution shall be divided among those Contracting States in equal parts.

(2) Any State which accedes to this Agreement shall also pay an initial contribution. In this case, the initial contribution shall cover the costs incurred by the VPI in connection with the accession of that State. The amount of that initial contribution shall be fixed by the Administrative Board.

Article 20 Appointment of the VPI

The VPI shall seek appointment by the Assembly of the International Patent Cooperation Union as an International Searching Authority and International Preliminary Examining Authority in accordance with the provisions of the PCT. The Contracting States shall assist the VPI in that process.

Article 21 Reservations

No reservations to this Agreement are permitted.

Article 22 Amendments

(1) This Agreement may be amended by an agreement between the Contracting States.

(2) Proposals for the amendment of this Agreement may be initiated by any Contracting State. Such proposals shall be communicated to the Administrative Board.

(3) Unless otherwise provided in the agreement amending this Agreement, any amendment to this Agreement shall enter into force two months after all the Contracting States have deposited their instruments of approval.

Article 23

Denunciation, termination and suspension

(1) Any Contracting State may at any time denounce this Agreement. Denunciation shall be notified to the Depositary. It shall take effect six months after the date of receipt of such notification.

(2) This Agreement may be terminated at any time by the consent of all the Contracting States under such terms as are agreed between them.

(3) The operation of this Agreement may be suspended at any time by the consent of all the Contracting States under such terms as are agreed between them.

Article 24 Disputes

(1) Any dispute between two or more Contracting States concerning the interpretation or application of this Agreement or the Implementing Regulations which is not settled by negotiation shall be submitted, at the request of one of the States concerned, to the Administrative Board, which shall endeavour to bring about agreement between the States concerned.

(2) If such agreement is not reached within one year from the date when the dispute was referred to the Administrative Board, any one of the States concerned may submit the dispute to the International Court of Justice.

Article 25

Language and Depositary of the Agreement

This Agreement, drawn up in a single original, in the English language, shall be deposited with the Depositary.

Article 26 Transmission and notifications

(1) The Depositary shall draw up certified true copies of this Agreement and shall transmit them to the Governments of all signatory and acceding States.

(2) The Depositary shall notify to the Governments of the States referred to in paragraph

(1):

(i) the deposit of any instrument of ratification or accession;

(ii) the date of entry into force of this Agreement;

(iii) any denunciation received pursuant to Article 23(1) and the date on which such denunciation comes into force.

IN WITNESS WHEREOF the undersigned Plenipotentiaries, being duly authorized thereto by their respective Governments, have signed the present Agreement.

DONE at [….].

4. sz. melléklet a /2014. számú kormány-előterjesztéshez

MEGÁLLAPODÁS A VISEGRÁDI SZABADALMI INTÉZETRŐL

A Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányai

Megerősítve határozott elkötelezettségüket az 1970. június 19-én, Washingtonban kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján rájuk háruló kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartása iránt,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák az innovációt és a kreativitást, továbbá elősegítsék a gazdasági növekedést és a versenyképességet a közép- és kelet-európai régióban,

Felismerve iparjogvédelmi hivatalaik döntő szerepét e célok elérésében azáltal, hogy feltalálóikat és iparukat a szabadalmi jog és gyakorlat területén szolgálják és ellátják azzal a minőségi szakértelemmel, amely találmányaik jogi oltalmának biztosításához szükséges,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy iparjogvédelmi hivatalaik az ügyfelek, különösen az egyéni feltalálók, a kis- és középvállalkozások és a közfinanszírozású kutatóhelyek javára, fokozzák az együttműködésüket e szakértelem megerősítése és gazdasági erőforrásaik egyesítése céljából,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy a szabadalmi rendszer közép- és kelet-európai használóinak további kedvező és hatékony lehetőséget kínáljanak a szabadalmi oltalom nemzetközi szinten történő megszerzéséhez, valamint ennek érdekében megkönnyítsék hozzáférésüket a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében létrejött rendszerhez,

Megerősítve határozott elkötelezettségüket a 1973. október 5-én, Münchenben kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) – ideértve az egyezménynek az európai szabadalmi rendszer központosításáról és annak bevezetéséről szóló jegyzőkönyvét is – szerinti kötelezettségeik maradéktalan tiszteletben tartása iránt, ugyanakkor gyakorolni kívánva azokat a jogokat, amelyekkel e jogi instrumentumok felruházták őket,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 16. és 32. cikke alapján olyan kormányközi szervezetet hozzanak létre, amely – a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió Közgyűlésétől kapott felhatalmazás megszerzését, valamint a kormányközi szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Nemzetközi Irodája közötti megállapodásnak a Közgyűlés általi jóváhagyását követően – a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként, illetve nemzetközi elővizsgálati szervként jár el, és amelynek feladata az említett Szerződés alapján benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések vonatkozásában nemzetközi kutatás és nemzetközi elővizsgálat végzése,

 A 17. cikkben foglaltaknak megfelelően ezen Megállapodás részes államai nem csak a visegrádi országok lehetnek. A Megállapodáshoz való csatlakozás lehetősége a régió többi országa előtt is nyitva áll. Bár a Visegrádi Szabadalmi Intézetet a visegrádi országok hozzák létre, az jogi értelemben nem a Visegrádi Együttműködés intézménye.

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozása

A szabadalmak területén történő együttműködés kormányközi szervezeteként létrejön a Visegrádi Szabadalmi Intézet.

2. cikk Meghatározások

(1) E Megállapodás alkalmazásában

(i) „VSZI”: a Visegrádi Szabadalmi Intézet;

(ii) „nemzeti hivatal”: valamely Szerződő Állam szabadalmak megadására felhatalmazott központi iparjogvédelmi hatósága;

(iii) „PCT”: a 1970. június 19-én, Washingtonban kelt, 1979. szeptember 28-án, 1984. február 3-án és 2001. október 3-án módosított Szabadalmi Együttműködési Szerződés, valamint a Szerződéshez csatolt, módosított Végrehajtási Szabályzat;

(iv) „ESZE”: az 1973. október 5-én, Münchenben kelt, és a 63. cikkének módosításával 1991. december 17-én és 2000. november 29-én felülvizsgált, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény);

(v) „WIPO”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete;

(vi) „Nemzetközi Iroda”: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája.

(2) Ahol ennek a Megállapodásnak a PCT alkalmazására vonatkozó rendelkezései olyan fogalmakat és kifejezéseket tartalmaznak, amelyeket a PCT meghatároz, jelentésük megegyezik a PCT-ben meghatározott jelentéssel.

3. cikk

Visegrádi Szabadalmi Intézet

(1) A VSZI igazgatási és pénzügyi önállósággal rendelkezik.

(2) A VSZI irányító szerve az Igazgatótanács, igazgatását az igazgató által vezetett titkárság végzi.

(3) A VSZI fő feladata, hogy a PCT értelmében vett nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként járjon el. Az Igazgatótanács határozhat úgy, hogy a VSZI- t a szabadalmak területére eső más, hasonló feladatok ellátásával is megbízza.

(4) A VSZI létrehozása és működése semmilyen módon nem érinti a nemzeti hivataloknak a nemzeti szabadalmakra vagy a velük azonos hatályú szabadalmakra vonatkozó kizárólagos hatáskörét.

4. cikk

A VSZI jogállása

(1) A VSZI jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) A VSZI valamennyi Szerződő Államban az adott állam nemzeti jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen szerződéseket köthet, ingó és ingatlan vagyont szerezhet, azzal rendelkezhet, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(3) A VSZI-t a VSZI igazgatója képviseli.

5. cikk Székhely

(1) A VSZI székhelye Budapest.

(2) A VSZI a többi Szerződő Állam mindegyikében kirendeltséggel rendelkezik, kivéve ha az Igazgatótanács másképpen határoz egy Szerződő Állam kérésére, amelyik nem kíván ilyen irodát befogadni.

(3) A VSZI székhely-megállapodást köt Magyarországgal.

6. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) Hivatalos tevékenységei körében a VSZI, az intézet vagyona és bevételei mindenfajta közvetlen adó alól mentesek.

(2) Ha a VSZI hivatalos tevékenységei gyakorlása céljából olyan jelentős beszerzéseket végez, amelyek ára adókat vagy egyéb közterheket is tartalmaz, a Szerződő Államok lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az ilyen adókat vagy közterheket elengedjék vagy visszatérítsék a VSZI-nek.

(3) Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

(4) Az 5. cikk (3) bekezdésében említett székhely-megállapodás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kiváltságokon és mentességeken túl egyéb kiváltságokat és mentességeket is adhat.

7. cikk Felelősség

(1) A VSZI szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó összhangban az 593/2008/EK rendelettel (Róma I. rendelet), amennyiben alkalmazható, vagy ha az nem alkalmazható, akkor azon Szerződő Állam jogával összhangban, amelynek bíróságához fordultak.

(2) A VSZI szerződésen kívüli felelősségére a VSZI vagy a VSZI titkárság alkalmazottai által, feladataik ellátása során okozott károk tekintetében – amennyiben nem a 864/2007/EK rendelet (Róma II. rendelet) szerinti polgári és kereskedelmi ügyről van szó – annak a Szerződő Államnak a joga az irányadó, amelyben a kár bekövetkezett.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogviták rendezésére annak a Szerződő Államnak valamely bírósága rendelkezik joghatósággal, amelyben a kár bekövetkezett.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései attól függetlenül alkalmazandóak, hogy a VSZI feladatainak elvégzését a nemzeti hivatalokra bízták. A nemzeti hivataloknak a VSZI-vel szemben fennálló, valamint a VSZI-nek a nemzeti hivatalokkal szemben fennálló felelősségére az Igazgatótanács által meghatározott feltételek és szabályok az irányadóak.

8. cikk

A VSZI tevékenysége

(1) (a) A 20. cikkben foglaltakra is figyelemmel, a VSZI a PCT értelmében vett nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként jár el – a Nemzetközi Iroda és a VSZI közötti megállapodásnak megfelelően – az e Megállapodásban részes bármely állam átvevő hivatalához, illetve bármely részes állam nevében eljáró átvevő hivatalhoz benyújtott bejelentések vonatkozásában.

(b) A Nemzetközi Iroda és a VSZI közötti megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a VSZI a PCT bármely más Szerződő Államának átvevő hivatalához vagy a PCT bármely Szerződő Állama nevében eljáró átvevő hivatalhoz benyújtott más bejelentések vonatkozásában is eljár, ha az érintett állam átvevő hivatala erre a célra a VSZI-t megjelöli.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás megkötésekor és végrehajtásakor a VSZI- nek be kell tartania azokat a kötelezettségeket, amelyeket e Megállapodás Szerződő Államai az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) – ideértve az egyezménynek az európai szabadalmi rendszer központosításáról és az annak bevezetéséről szóló jegyzőkönyvét is – alapján vállaltak.

(3) A PCT és e Megállapodás rendelkezései közötti ellentmondás esetén a PCT rendelkezései az irányadók.

(4) A VSZI által nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként, továbbá a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a VSZI-re bízott bármely más feladattal összefüggésben végzett tevékenységeket a VSZI nevében a nemzeti hivatalok végzik az Igazgatótanács által meghatározott feltételek és szabályok szerint.

(5) Az Igazgatótanács határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek szerint a (4) bekezdés alapján elvégzendő munkát a nemzeti hivatalok között meg kell osztani. Ezeknek a kritériumoknak tisztességeseknek, méltányosaknak és lényegeseknek kell lenniük, és olyanoknak, amelyek biztosítják a kiegyensúlyozott megosztást.

(6) A nemzeti hivatalok a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően költségtérítést kapnak a

(4) bekezdés alapján végzett tevékenységük után.

9. cikk

A VSZI titkársága és igazgatója

(1) Az igazgató felel a VSZI tevékenységének megszervezéséért. A titkárság felelősséggel tartozik az adminisztratív támogatásért, továbbá ellátja az Igazgatótanács titkársági feladatait is.

(2) A titkárságot az igazgató vezeti, aki tevékenységéért az Igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(3) E célból az igazgató különösen a következő feladat- és hatáskörökkel rendelkezik:

(ix) megteszi a VSZI feladatainak hatékony ellátásához szükséges valamennyi intézkedést, ideértve a belső igazgatási előírások megalkotását is;

(x) javaslatot terjeszthet az Igazgatótanács elé a Végrehajtási Szabályzat módosítására, valamint olyan döntésekre vonatkozóan, amelyek az Igazgatótanács hatáskörébe tartoznak;

(xi) előkészíti és végrehajtja a költségvetést és annak módosításait, valamint a pótköltségvetést;

(xii) évente tevékenységi jelentést terjeszt az Igazgatótanács elé.

(4) A VSZI belső és külső ügyeiben az igazgató az Igazgatótanács utasításainak megfelelően jár el.

(5) A nemzeti hivatalok a szükséges mértékben és az Igazgatótanács által megállapított feltételeknek megfelelően segítik az igazgatót és a titkárságot feladataik teljesítésében.

(6) A jellegüknél fogva szakmai titkot képező információkat a titkárság alkalmazottai még munkaviszonyuk megszűnése után sem tehetik hozzáférhetővé vagy használhatják fel.

10. cikk

Az igazgató kinevezése

(1) A VSZI igazgatóját az Igazgatótanács nevezi ki négy évet meg nem haladó, határozott időtartamra. Kinevezése megújítható. Az első kinevezés és az esetleg azt követő kinevezések időtartamát, valamint a kinevezés minden egyéb feltételét az Igazgatótanács határozza meg.

(2) Az Igazgatótanács fegyelmi jogkört gyakorol a VSZI igazgatója felett.

11. cikk

Az Igazgatótanács

(1) Az Igazgatótanács a Szerződő Államok képviselőiből és azok helyetteseiből áll. Az Igazgatótanácsba mindegyik Szerződő Állam egy képviselőt és egy helyettes képviselőt jogosult kinevezni.

(2) Az Igazgatótanács tanácskozásának nyelve az angol. Az Igazgatótanács elé terjesztett dokumentumokat és a tanácskozásairól készült jegyzőkönyveket angol nyelven kell elkészíteni.

(3) Az Igazgatótanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

12. cikk

Az Igazgatótanács hatásköre meghatározott ügyekben

(1) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik, hogy elfogadja és módosítsa

(i) a Végrehajtási Szabályzatot;

(ii) a Pénzügyi Szabályzatot;

(iii) a titkárság alkalmazottainak alkalmazási feltételeit; és

(iv) a saját eljárási szabályzatát.

(2) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik a VSZI igazgatójának felhatalmazása arra, hogy a VSZI nevében tárgyalásokat folytasson, és hogy az Igazgatótanács jóváhagyásával megállapodást kössön államokkal és kormányközi szervezetekkel.

(3) Az Igazgatótanács ellátja továbbá azokat az egyéb feladatokat, amelyek e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását szolgálják.

13. cikk

Az Igazgatótanács döntései és a szavazás szabályai

(1) Határozatainak meghozatala során az Igazgatótanács konszenzusra törekszik. Ha valamely határozat nem hozható meg konszenzussal, az adott ügyben szavazással kell határozni.

(2) Az Igazgatótanácsban kizárólag a Szerződő Államok rendelkeznek szavazati joggal. Mindegyik Szerződő Állam egy-egy szavazattal rendelkezik, és a csak saját nevében szavazhat.

(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével az Igazgatótanács határozataihoz a leadott szavazatok kétharmadára van szükség.

(4) A szavazó Szerződő Államok egyhangú szavazatára van szükség az olyan határozatokhoz, amelyek meghozatala a 3. cikk (3) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (4) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdése, a 12. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (4) bekezdése alapján tartozik az Igazgatótanács hatáskörébe. Az Igazgatótanács ilyen határozatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti konszenzusos határozatokat csak akkor hoz, ha valamennyi Szerződő Állam képviselteti magát.

(5) A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.

14. cikk Pénzügyi rendelkezések

(1) A VSZI költségvetésének egyensúlyban kell lennie. A költségvetést a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell elkészíteni. Szükség esetén a költségvetés módosítható vagy pótköltségvetés készíthető.

(2) A VSZI kiadásainak fedezetéül saját forrásai, valamint szükség esetén a Szerződő Államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulásai szolgálnak, amelyek összegét a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően az Igazgatótanács határozza meg. A VSZI saját forrásai a díjakból és egyéb forrásokból származó valamennyi bevétel, továbbá – ha a VSZI rendelkezik tartalékokkal – a tartalékai is.

(3) Az e Megállapodás alapján elvégzett feladatokért és lefolytatott eljárásokért a VSZI díjat róhat ki. A Végrehajtási Szabályzat meghatározza különösen a díjak összegét és megfizetésük módját. A díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy az azokból származó bevétel biztosítsa a VSZI költségvetésének egyensúlyát.

(4) (a) Ha azonban a VSZI a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett költségvetésének egyensúlyát nem tudja biztosítani, a Szerződő Államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulást fizetnek a VSZI-nek, amelynek összegét a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően az Igazgatótanács határozza meg.

(b) Ha a hiánynak vagy egy részének az ideiglenes fedezete más módon biztosított, az Igazgatótanács határozhat úgy, hogy a hiányt továbbgörgeti, és a Szerződő Államoktól nem kéri hozzájárulás fizetését.

(c) Ha a VSZI pénzügyi helyzete megengedi, az Igazgatótanács határozhat úgy, hogy az

(a) pont alapján fizetett hozzájárulást a befizető Szerződő Államok részére visszatéríti.

(5) A Pénzügyi Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetésben foglalt kiadások engedélyezése egyetlen beszámolási időszak tartamára vonatkozik. A beszámolási időszak január 1-jétől december 31-ig tart.

(6) A költségvetés tervezetét a VSZI igazgatója a Pénzügyi Szabályzatban előírt határidőn belül terjeszti az Igazgatótanács elé. A költségvetést, annak módosítását, valamint a pótköltségvetést az Igazgatótanács fogadja el.

(7) (a) A VSZI bevételi és kiadási kimutatását, valamint mérlegét olyan könyvvizsgálók ellenőrzik, akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség. Az Igazgatótanács ötéves időtartamra nevezi ki őket; a kinevezés megújítható vagy időtartama meghosszabbítható. A könyvvizsgálók minden beszámolási időszak lezárását követően aláírt könyvvizsgálói véleményt tartalmazó jelentést készítenek.

(b) A VSZI igazgatója minden évben az Igazgatótanács elé terjeszti az előző beszámolási időszakra vonatkozó beszámolót a költségvetésről és a VSZI vagyonkimutatást tartalmazó mérlegéről, amelyhez csatolja a könyvvizsgálók jelentését is. Az Igazgatótanács hagyja jóvá az éves beszámolót a könyvvizsgálók jelentésével együtt, valamint nyilvánítja teljesítettnek a VSZI igazgatójának feladatát a költségvetés végrehajtását illetően.

(8) A Pénzügyi Szabályzat különösen a következőket határozza meg:

(xi) a költségvetés elfogadásának és végrehajtásának rendjét, valamint a könyvvitel és a könyvvizsgálat rendjét;

(xii) a rendkívüli pénzügyi hozzájárulások összegének meghatározására szolgáló módszert, valamint annak rendjét, ahogy ezen összegeket a Szerződő Államoknak a VSZI rendelkezésére kell bocsátaniuk;

(xiii) a nemzeti hivatalok számára a 8. cikk (4) bekezdése alapján végzett tevékenységért járó költségtérítés összegének meghatározására szolgáló módszert, valamint annak rendjét, ahogy ezen összegeket a VSZI-nek e hivatalok rendelkezésére kell bocsátania;

(xiv) a VSZI működése során esetleg keletkezett többletnek a Szerződő Államok közötti felosztására vonatkozó szabályokat;

(xv) az általánosan elfogadott számviteli elveket, amelyeken a költségvetés és az éves pénzügyi kimutatások alapulnak.

15. cikk Végrehajtási Szabályzat

(1) A Végrehajtási Szabályzat a következőket szabályozza:

(v) azokat a kérdéseket, amelyek vonatkozásában e Megállapodás kifejezetten a Végrehajtási Szabályzatra utal;

(vi) az igazgatási jellegű követelményeket, kérdéseket és eljárásokat;

(vii) az e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását elősegítő minden részletet;

(viii) a díjak összegét és megfizetésük módját.

(2) E Megállapodás és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti ellentmondás esetén a Megállapodás rendelkezései az irányadók. A Végrehajtási Szabályzat nem képezi a Megállapodás elválaszthatatlan részét.

16. cikk Megerősítés

(1) Ezt a Megállapodást az egyes Szerződő Államoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelően meg kell erősíteniük.

(2) A megerősítő okiratokat Magyarország kormányánál (a továbbiakban: Letéteményes) kell letétbe helyezni.

17. cikk Csatlakozás

(1) Ehhez a Megállapodáshoz az Igazgatótanács meghívása alapján bármelyik európai állam csatlakozhat.

(2) A csatlakozási okiratokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

18. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a Megállapodás két hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság letétbe helyezték megerősítő okiratukat.

(2) Bármely csatlakozás a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján válik hatályossá.

19. cikk Kezdeti hozzájárulás

(1) E Megállapodás hatálybalépésével a 18. cikk (1) bekezdésében említett Szerződő Államok kezdeti hozzájárulást fizetnek a VSZI számára. A kezdeti hozzájárulás fedezi a VSZI felállításának költségeit, és azt erre a célra kell felhasználni. A kezdeti hozzájárulás összegét egyenlő részekre kell felosztani a Szerződő Államok között.

(2) Kezdeti hozzájárulást a Megállapodáshoz csatlakozó minden állam fizet. Ebben az esetben a kezdeti hozzájárulás fedezi a VSZI-nek az illető állam csatlakozásával összefüggésben felmerült költségeit. E kezdeti hozzájárulás összegét az Igazgatótanács határozza meg.

20. cikk

A VSZI kijelölése

A VSZI kéri a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió Közgyűlésétől, hogy a PCT rendelkezéseinek megfelelően jelöljék ki nemzetközi kutatási szervvé és nemzetközi elővizsgálati szervvé. A Szerződő Államok kötelesek segíteni a VSZI-t ebben a folyamatban.

21. cikk Fenntartások

Ezzel a Megállapodással kapcsolatban fenntartásnak nincs helye.

22. cikk Módosítás

(1) Ez a Megállapodás a Szerződő Államok közötti megállapodással módosítható.

(2) Bármely Szerződő Állam javaslatot terjeszthet elő a Megállapodás módosítására. Ezeket a javaslatokat az Igazgatótanáccsal kell közölni.

(3) Ha a Megállapodást módosító megállapodás másként nem rendelkezik, a Megállapodás módosítása két hónappal azt követően lép hatályba, hogy valamennyi Szerződő Állam letétbe helyezte jóváhagyó okiratát.

23. cikk

Xxxxxxxxx, megszüntetés és felfüggesztés

(1) Ezt a Megállapodást bármelyik Szerződő Állam bármikor felmondhatja. A felmondásról értesíteni kell a Letéteményest. A felmondás az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

(2) Ez a Megállapodás az összes Szerződő Állam egyetértésével bármikor megszüntethető olyan feltételek szerint, amelyekben megállapodnak.

(3) E Megállapodás alkalmazása az összes Szerződő Állam egyetértésével bármikor felfüggeszthető olyan feltételek szerint, amelyekben megállapodnak.

24. cikk Vitás kérdések

(1) Az e Megállapodás vagy a Végrehajtási Szabályzat értelmezése vagy alkalmazása tárgyában két vagy több Szerződő Állam között felmerülő bármely vitás kérdést, amelyet tárgyalás útján nem sikerül rendezni, bármelyik érintett állam kérelmére az Igazgatótanács elé kell terjeszteni, amely törekszik arra, hogy az érintett államok között megegyezést hozzon létre.

(2) Ha a vitás kérdés Igazgatótanács elé terjesztésétől számított egy éven belül nem jön létre megegyezés, a jogvitát bármelyik érintett állam a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti.

25. cikk

A Megállapodás nyelve és letéteményese

E Megállapodás egyetlen eredeti, angol nyelven készült példányát a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

26. cikk

Megküldés és értesítések

(1) A letéteményes hitelesített másolatokat készít erről a Megállapodásról, és eljuttatja azokat valamennyi aláíró és csatlakozó állam kormányának.

(2) A letéteményes az (1) bekezdésben említett államok kormányait értesíti:

(iv) minden megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

(v) e Megállapodás hatálybalépésének napjáról;

(vi) a 23. cikk (1) bekezdése szerinti minden felmondásról, valamint arról a napról, amelyen a felmondás hatályossá válik.

A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak, kormányaik megfelelő felhatalmazásának birtokában, aláírták a jelen Megállapodást.

KELT […]