ALLIANZ CÉGEM VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS

Biztosítási

információk

Hatályos: 2022.09.23-tól

Tartalomjegyzék

1. Bevezető a vállalkozása biztosításához 4

2. Ügyféltájékoztató és Általános Szerződési Feltételek 6

2.1. Mire nyújt fedezetet a termék? 7

2.2. Melyek az általános kizárások? 49

2.3. Melyek a szerződéses kötelezettségek?

Általános kötelezettségek 55

2.4. Kár történt. Mi a teendő? 58

2.5. A vállalkozása biztosításával kapcsolatos legfontosabb

tudnivalók 65

2.6. Biztosítási alapfogalmak érthetően 72

2.7. Eltérések a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól 97

3. Hasznos tanácsok 100

4. További kérdések és válaszok 104

5. Betöréses lopásra és rablásra vonatkozó vagyonvédelmi

előírások és kártérítési limitek 108

6. Segítsen, hogy jobbak lehessünk! 114

Üdvözöljük az Allianznál

Köszönjük, hogy megtisztel bennünket bizalmával, és cége biztosításához az Allianzot választotta partneréül.

A mi dolgunk, hogy

a kockázatokkal törődjünk.

Azért vagyunk, hogy megvédjük Önt és cégét azoktól a pénzügyi veszteségektől, amelyeket

a váratlan káresemények okoznak. Bízzon szaktudásunkban. Ön mellett leszünk minden lépésnél.

Az Allianz Cégem Vállalkozásbiztosítással biztosíthatja vállalkozását. A kiválasztott csomag biztosítási igényeinek megfelelően nyújt fedezetet a biztosítani kívánt üzleti tevékenységére.

A jelen kiadvány ismerteti az egyes cso- magok fedezettípusait, tájékoztatást nyújt a kárigényekről és elmagyarázza a biztosítási alapfogalmakat, taná- csokat ad vállalkozása biztonságának javításához, valamint megválaszolja a gyakran ismételt kérdéseket.

Külön dokumentumként a biztosítási kötvényt is megkapja, amely konkrét információkat tartalmaz a megkötött biztosításról (pl. kiválasztott biztosítási csomag, időtartam, biztosítási össze- gek).

Ha a dokumentumok áttanulmányozása közben vagy az után kérdése merül fel, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a

+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefon- számok egyikén vagy a xxx.xxxxxxx.xx weboldalon.

1. Bevezető

a vállalkozása biztosításához

2.1. Mire nyújt fedezetet a termék?

Ez a fejezet tájékoztatást nyújt az Allianz Cégem Vállalkozásbiztosítás összes fedezetéről. A kiválasztott csomag részleteit a biztosítási szerződés tartalmazza.

A biztosítás célja, hogy óvja vállalkozá- sát és megtérítse a biztosítási szerződés- ben megnevezett biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosított ingó- ságokban és a biztosított ingatlanban (épületbiztosítás esetén) okozott kárt, valamint – felelősségbiztosítás esetén – helyt álljon azon károkért/nem vagyoni sérelmekért, amelyek a fedezet részét képezik és amelyért vállalkozása jogsza- bály szerint felelősséggel tartozik.

Az Allianz Cégem Vállalkozásbiztosítás biztosítási csomagok alapján a biztosí- tási fedezet kiterjed:

– a vállalkozás ingatlanjaiban okozott károkra, ha biztosította az ingatlano- kat – függetlenül attól, hogy azok a tulajdonában állnak vagy bérli azo- kat,

– a vállalkozás által a biztosítási szer- ződésben rögzített tevékenységével másnak (harmadik személynek) oko- zott károkra,

– továbbá a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen biztosított

ingóságokban bekövetkezett vagyon- biztosítási eseményekre, és a biztosí- tott ingóságok körében a hordozható irodai és munkaeszközöket ért kárra, ha az Magyarországon történt

feltéve, hogy a bekövetkezett károk nem minősülnek a biztosítási szerződés által nem fedezett rendkívüli esemé- nyeknek vagy nem fedezett kárnak.

A felelősségbiztosítási fedezetek kizá- rólag Magyarország területén okozott károkra terjednek ki.

A felek megállapodása esetén a fele- lősségbiztosítási fedezet kiterjed a biz- tosított által igénybevett közreműködő által okozott károkra is.

Felelősségbiztosítás esetén károk alatt

– amennyiben azt kifejezetten nem említjük, vagy másként nem rendelke- zünk – a nem vagyoni sérelmek is érten- dők, ha az adott kárral összefüggésben az értelmezhető.

2. Ügyféltájékoztató és általános szerződési feltételek

Ismerje meg a vállalkozására szabott, átfogó biztosítási termékünket.

Biztosítási összegek és önrész

A biztosítási időszak egészére vonat- kozó teljesítési kötelezettségünk – a biz- tosítási események számától függetle- nül – nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeget, és mind a kamat, mind az eljárási költségek, mind a biz- tosított jogi képviseleti költsége kizáró- lag ezen az összegen belül teljesíthető.

A biztosítási eseményenként és biztosí- tási időszakra vonatkozóan kifizethető maximális biztosítási szolgáltatási összeget – beleérve a kártérítési limi- teket is – a biztosítási szerződés hatá- rozza meg.

Biztosítási szerződés köthető önrésze- sedéssel és önrészesedés nélkül is – kivéve az üzemszünet biztosítást, ahol mindig alkalmazunk önrészesedést.

Ha a biztosítási szerződés tartalmaz önrészesedést, akkor a biztosított maga viseli a biztosítási fedezet alapján meg- térítendő kár önrészesedésnek megfe- lelő összegét. Ha a kiválasztott Allianz Cégem Vállalkozásbiztosítás biztosítási csomagja szempontjából lényeges és biztosítási eseményenként alkalma- zandó, akkor a biztosítási szerződésé- ben feltüntetésre kerül az önrészesedés összege.

Ha a kár összege alacsonyabb a szer- ződésben meghatározott önrészese- désnél, akkor nem nyújtunk biztosítási szolgáltatást.

A biztosítási szerződés záradékaira vonatkozó limit (szublimit) és önrésze-

sedés összegét a jelen szerződési felté- telek szerinti limittáblázat tartalmazza.

Jogi képviseleti és eljárási költ- ségek felelősségbiztosítások esetén

A biztosító a vállalkozása jogi képvi- seleti költségeit kizárólag a felek erre irányuló külön írásbeli megállapodása esetén – költséglimit meghatározásá- val – téríti meg. A biztosító nem téríti meg a jogi képviseleti költségeket, ha az olyan káreseménnyel összefüggés- ben merült fel, amely a biztosításból kizárt. A biztosított jogi képviseleti költ- ségei és a kamatok a kártérítési limiten belül térítendők.

A biztosítási szerződés a biztosított oldalán felmerült eljárási költségeket csak akkor fedezi, ha a felek ebben külön írásban megállapodtak. Külön írásbeli megállapodásnak minősül, ha a biztosítási szerződésben a költségek feltüntetése mellett kártérítési limit/ szublimit kerül meghatározásra.

Az igazolt eljárási költségeket a bizto- sító utólag fizeti meg.

A biztosítás tárgya vagyon- biztosítások esetén

Mire terjed ki a fedezet?

Az alábbi biztosítható vagyontárgyakat biztosítjuk:

Ingatlan: épületek, csarnokok és egyéb szerkezetek, beleértve minden épü-

letelemet, amely szerepel a biztosítási összegben.

Ingóságok – elhelyezkedés és tevékeny- ségtípus szerint:

a) állóeszközök: gépek és berendezé- sek, elektronikus irodai eszközök, technológiai berendezések, egyéb gépek és berendezések,

b) készlet: tárolt készletek, áruk, alap- és segédanyagok, termékek, befeje- zetlen termelés ,

c) késztermékek,

d) a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelő értéktárolóban tárolt értékpapírok,

e) a vagyonvédelmi szabályzatban leír- taknak megfelelően tárolt: készpénz és egyéb pénzeszközök, képzőművé- szeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény, nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme, és egyéb értéktárgyak.

f) a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és kertek növényei (a bizto- sítási fedezet kizárólag teljes kárra vonatkozik)

g) biztosított üzleti tevékenységhez használt hordozható irodai eszközök magyarországi területi hatállyal

h) harmadik személyek biztosítható vagyontárgyai (idegen tulajdonú vagyontárgyak).

Mire nem terjed ki a fedezet?

A következő vagyontárgyakat nem biz- tosíthatjuk:

– Iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok,

szellemi alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, szám- lák, bizonylatok,

– Építés- vagy szerelés alatt (bele- értve a próbaüzem időszakát is) álló vagyontárgyak,

– Légi járművek, vízi járművek, kötött pályás járművek, vasúti sínek,

– Kockázatviselési helyen kívüli szál- lító- és elosztóvezetékek,

– Műholdak,

– Utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak,

– Tározók és műtárgyaik, vízi létesít- mények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, gátak, töltések, csatornák,

– Fúrótornyok, tengeri fúrószigetek (offshore vagyontárgyak)

– Élővízek és vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

– Föld, földterület, telek, erdő, ültet- vény, lábon álló fák, növények kivéve a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és kertek növényei,

– Földben és vízben található bánya- kincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések,

– Levegő,

– Vérkészletek,

– Pénzbedobással működő és pénzki- adó automaták, gépek, játékgépek a tartalmukkal együtt,

– Műszaki elhasználódás vagy avult- ság miatt a termelésből (üzemelte- tésből) kivont gépek.

– Nukleáris létesítmények

– Élőállatok

– A biztosítási esemény bekövetkezése

előtt gazdasági-üzleti célra legalább három hónapig nem használt vagy rendeltetésüktől eltérő célra hasz- nált épületek, amelyek tekintetében nem tartják be az összes szükséges biztonsági előírást. Az ide vonatkozó minimális biztonsági előírások:

a) a biztosított telephely heti rendsze- rességű bejárása és ellenőrzése fele- lős személy által,

b) a használaton kívüli épület közmű- veit olyan állapotba kell tartani, hogy a tevékenység és állandó tar- tózkodás hiánya miatt a biztosított vagyontárgyak ne károsodjanak.

– Rossz műszaki állapotú épületek, valamint olyan épületek/szerkeze- tek, amelyekre érvényes bontási határozatot adtak ki.

– A biztosított vagyontárgy építé- sére, karbantartására vagy átépí-

tésére szolgáló építési gépezetek és szerszámok, ha a biztosítási helyszínen szabad területen tárol- ják őket és nincsenek megfelelően rögzítve.

– Minden, kizárólag közúti közleke- dési engedély birtokában használ- ható gépjármű és a forgalomban használt részeik; kivéve, ha a közúti járműveket a forgalomban való részvéte nélkül a telephelyen munkagépként használták (pld. targonca).

– Nukleáris hasadással és/vagy fúzi- óval vagy bármely egyéb, hasonló reakcióval vagy radioaktív erővel működő berendezés, bármilyen fegyver, vagy más berendezés.

A biztosított üzleti tevékenységének tartalma szerint fedezetet nyújtunk az állóeszközökre,

a kültéri használatra szánt eszközökre, készletekre, nyersanyagokra, félkész termékekre és késztermékekre.

2.1. MIRE NYÚJT FEDEZETET A TERMÉK?

2. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A biztosítási csomagok áttekintése

Az Allianz Cégem Vállalkozásbiztosí- tásnak négy csomagját kínáljuk: Comfort, Plus, Extra és Max.

Ebben a részben tájékoztatást nyúj- tunk azon esetekről, amikor az Allianz Cégem Vállalkozásbiztosítás egyes csomagjai szerint szolgáltatást teljesí- tünk. Kérjük, olvassa el azon pontokat is, amelyek azt ismertetik, mikor nem áll módunkban szolgáltatást nyújtani.

2.1. MIRE NYÚJT FEDEZETET A TERMÉK?

Max

Extra

Plus

Comfort

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Biztosított fedezetek és biztosítási események

Tűzbiztosítás (FLEXA) Tűz és füst, robbanás, összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás okozta túlfeszültség, idegen tárgyak rádőlése, légijárművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár.

NATCAT Vihar, jégeső, felhőszakadás, árvíz, földmozgás, valamint hónyomás által okozott kár.

Üzemszünet A választott Allianz Cégem Vállalkozásbiztosítás csomag szerint fedezett biztosítási esemény miatti nyereségkiesés és állandó költségek.

Alap felelősség Szerződésen kívül vagy szerződésszegéssel okozott élet, testi épség, egészség sérülése és/vagy dologi kár, valamint a hibás termék által okozott termékkár, amelyért vállalkozása jogilag felelős. Továbbá olyan esetek, amikor vállalkozása jogszabály szerint felelőséggel tartozik a munkavállalók által elszenvedett munkabalesetért.

Biztosított költségek A kockázatviselési helyen a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült romeltakarítás költségei, a kárenyhítés költségei és a tűzvédelemmel összefüggő javítási költségek.

Alapsegítségnyújtás Biztosítási események miatti további károsodások elkerülése érdekében nyújtott veszélyhelyzeti mesteremberi segítség.

Vízkár Csövekből kiömlő víz, szennyvízvezetékből származó víz, technológiai vezetékekből származó anyag által okozott kár.

Üvegtörés Üvegtörés vagy nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemek törése által okozott kár, valamint a biztosított üvegfelületek és nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemek szándékos megrongálása.

Betörés és rablás Betöréses lopás és rablás által okozott kár.

Vandalizmus Vandalizmus által okozott kár: biztosított vagyontárgy ismeretlen személy általi szándékos rongálása vagy tönkretétele.

Tűzbiztosítás (FLEXA)

Mire terjed ki a fedezet?

Fedezetet nyújtunk az alábbi megneve- zett biztosítási események által okozott közvetlen fizikai kárra:

– A telephelyen belül, és azon kívül 300 méter sugarú körben kárt okozó tűz, korom és füst (tűzgyulladástól függetlenül);

– A telephelyen belül és azon kívül 300 méter sugarú körben kárt okozó robbanás;

– Összeroppanás; kavitáció;

– Villámcsapás és a villámcsapás okozta túlfeszültség;

– Légi járművek okozta dologi károk;

– Ismeretlen jármű ütközése;

– Idegen tárgyak ráesése, rádőlése a biztosított vagyontárgyra.

A flexa a leeső idegen tárgyak által okozott kárt is fedezi.

Mire nem terjed ki a fedezet?

2.1. MIRE NYÚJT FEDEZETET A TERMÉK?

(kazánokban, kohókban, kemen- cékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb tech- nológiai anyagokat) a vagyontárgy használatával összefüggésben következett be, megtérítjük azonban a tűznek, hőhatásnak kitett vagyon- tárgyból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat.

– Az elektromos berendezésekben túl- feszültség vagy zárlati hőhatás miatt keletkezett, megtérítjtük azonban az ilyen berendezésből átterjedő tűzká- rokat.

– Elektromos gépekben, berendezé- sekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áram- védelem kiiktatása következtében állt elő.

– A tűz következtében a megsérült fűtőberendezésből kiszabadult üzemanyag vagy technológiai anyag elfolyása, megsemmisülése okozta, illetőleg, ha a tűzkár kizárólag a fűtőberendezés biztonsági rendsze- rében történt és arra korlátozódott.

Épületgépészeti gépek és irodai elektromos készülékek géptörése

Véletlen, váratlan, balesetszerű meghibásodások, épületgépészeti és épületfelügyeleti rendszerek gépei és az irodai elektronikus berendezések hibás telepítése, szerelése vagy nem szakszerű működtetése, e gépek hibás beállítása, túlnyomás, túlhevülés, rövidzárlat átütés, átívelés, kazánvíz hiány, centrifugális erő miatti széthullás, anyaghiba, tervezési hiba, gyártási hiba által okozott kár.

Nem nyújtunk fedezetet, ha a tűzkár:

– Gyulladási hőmérséklet alatti erje- dés, befülledés, pörkölés, szín-és alakváltozás, biológiai égés, korró-

Nem nyújtunk fedezetet, ha a robba- nás és összeroppanáskár:

– Céltudatos, tervszerű, előre beje- lentett és engedélyezett robbantás

Kiterjesztett felelősség Olyan esetek, amikor vállalkozása hirtelen, váratlan, véletlen, előre nem

látható, a vállalkozás normál üzemi módtól eltérő eseményére visszavezethetően füst, füstgáz vagy más fertőző vagy szennyező anyag szökése, kiömlése vagy egyéb kiszabadulása eredményeként harmadik személynek élet/testi épség/egészség sérülését és/vagy dologi kárt okoz, amelyért a polgári jog szabályai szerint felel.

zió, szag vagy vegyi folyamat formá- jában következett be.

– Magában az öngyulladt anyagok- ban állt elő, megtérítjük azonban

eredményeként keletkezett,

– Nyomástartó edényben keletkezett, megtérítjük azonban azokat a káro- kat, amelyek a nyomástartó edények

Kiterjesztett segítségnyújtás

Földrengés

(külön kérhető fedezet)

Adathelyreállítási segítség nyújtása a biztosított irodai elektronikus készülékek biztosítási események okozta meghibásodása miatti adatvesztés esetén.

Földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

az abból átterjedő tűz által okozott károkat.

– A rendeltetésszerűen tűznek, hőha- tásnak kitett vagyontárgyakban

robbanása vagy összeroppanása következtében más biztosított vagyontárgyban keletkeztek,

– Folyadékkal töltött tárolók, csőve-

zetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag ter- mészetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő,

– Berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, megtérítjük azonban az egyéb biztosított vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

– Repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból származott.

Nem nyújtunk fedezetet, ha a villám- csapáskár:

A jogszabályban előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, vagy magában a villámvédelmi rend- szerben keletkezett.

Nem nyújtunk fedezetet a villámcsa- pás okozta túlfeszültségkár esetén:

– Ha a kiépített túlfeszültség védelem nem volt működőképes a biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- jában,

– Ha a túlfeszültség védelem minimális szintjének káridőponti kiépítettsége nem igazolt,

– Ha az a túlfeszültség védelmi rendszer karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett,

– Ha a biztosítási esemény kapcsán kizárólag maga a túlfeszültség- védelmi rendszer károsodott.

Amennyiben a többlépcsős túlfe- szültség védelmi rendszer nem kerül teljeskörűen kiépítésre, akkor a követ-

kező részleges védelem megvalósulása esetén is teljesítünk szolgáltatást, ezt mint a túlfeszültség védelem – biz- tosítási szolgáltatásához kapcso-

lódó – minimális szintjét meghatározva az alábbiak szerint:

– a T1 és T2 fokozat kiépítettsége (T3 fokozat nélkül) vagy

– önmagában a T3 fokozat kiépített- sége (a T1 és T2 fokozat nélkül).

NATCAT

(Természeti elemi károk)

Mire terjed ki a fedezet?

Fedezetet nyújtunk az alábbi megneve- zett biztosítási események által okozott közvetlen fizikai kárra:

– vihar;

– jégeső;

– árvíz;

– földmozgás;

– hónyomás

– felhőszakadás.

Mire nem terjed ki a fedezet? Nem nyújtunk fedezetet:

– A szabadban elhelyezett készletekre, szabadban tárolt vagyontárgyakra, működtetés céljából szabadtérre telepített vagyontárgyakra, kivéve: ha a készleteket, szabadban tárolt

vagyontárgyakat, valamint az állandó jelleggel szabadtérre telepített, vagy állandó jelleggel szabadtéren működő/ üzemelő vagyontárgyakat (gépek, tech- nológiák) ezen vagyontárgyakra alkal-

mazandó tárolási, üzemeltetési szabá- lyok vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és a vagyontár- gyakat a szabadban történő tárolásra, használatra, üzemeltetésre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott módon tárolják, telepítették és üze- meltették,

– Papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló reke- szekre és ládákra, valamint a rakla- pokon lévő, csapadék-, illetve fagy- veszély-érzéketlen vagyontárgyakra, ha azokat nem rögzítették.

Nem nyújtunk fedezetet viharkárra ha:

– Fólia-, sátor-, ponyvafedésben, és mindezek tartószerkezeteiben kelet- kezett,

– Épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is – üvegezésében,

meleg- és hidegágyakban, üveghá- zak üvegezésében, fóliával fedett építményekben, nyitott nyílászáró- ban keletkezett,

– Kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett,

– Szabadban tárolt terményekben, ter- mésekben keletkezett,

– A napelemekben, napkollektorok- ban, szélkerekekben a rögzítő-, és tartószerkezetek hibás kivitelezése miatt keletkeztek,

– A tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével okozati összefüggés- ben keletkezett.

– A helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán töréskárként következtek be.

Az árvíz, felhőszakadás okozta víz- károk fedezete nem vonatkozik:

– A vihar okozta hullámverés következ- tében előálló károkra,

– A vízkár nélküli átnedvesedésre, fel- ázásra,

– A talajszerkezetben, illetve talajerő- ben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,

– A víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekre, árkokra, gátakra, öntözőberendezésekre, víz- ügyi létesítményekre, műtárgyakra (áteresz, zsilip stb.), továbbá halas- tavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára,

– A hullámtérben és nem mentett árte- rületen lévő vagyontárgyakra,

– A felhőszakadás hatására az épüle- tek külső vakolatában és festésében keletkezett károkra,

– A talajszint alatti padozatú helyi- ségekben elhelyezett vagyontár- gyakra, ha azok nem a padozat- szinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzaton voltak elhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerűen a padló- szinten elhelyezett vagyontárgyakat) és a kár ezzel okozati összefüggés- ben keletkezett,

– Az árvíz- és belvíz megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi mun- kák címén felmerült költségekre,

– A vízügyi és/vagy építési hatóság által belvizes területnek nyilvánított területre, belvíz kárra,

– Felhőszakadás miatt a szabadban tárolt szénában/szalmában keletke- zett károkra.

A földmozgáskár fedezet nem terjed ki:

– Ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati tevékenység okozta károkra,

– Bányalétesítési vagy aktív bányá- szati tevékenység következtében előállott károkra,

– A biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során történt károkra,

– Az építési hatóság által ismert üreg területén vagy üreges, feltöltéses területen történt károkra,

– A talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg vissza- szállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek terve- zésének, építésének költségeire,

– Az épületek, építmények alatti feltöl- tések ülepedésével, talaj süllyedésé- vel, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkezett károkra,

– A nem megfelelően kiválasztott ala- pozási mód, hibás alapozási mére- tezés, vagy nem teherbíró altalajra (pl.: zsugorodó agyagra, löszre stb.) építés miatt bekövetkező károkra,

– A bányák föld alatti részének beom- lásából, a csapadékvíz, a természe-

tes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő károkra.

Nem terjed ki a fedezet a jégverés- és hónyomás kárra, ha az:

– Az épületek héjazatának sérülése nélkül az ideiglenes fedésben,

– Fólia- és sátor- és ponyvafedésben valamint ezek tartószerkezetében,

– Kizárólag az esővíz levezető csator- nákban és a hófogó szerkezetekben,

– A hideg és melegágyak üvegezésé- ben, fóliasátrakban,

– Üveg(elő)tetőkben, üvegfalakban, nem üveg alapú fényáteresztő nyílászárókban, továbbá ilyen szer- kezetekben, valamint ilyen anyagú (elő)tetőkben és falakban, valamint copolit üvegekben,

– A tetőszerkezetben, annak hibás méretezésével, kivitelezésével oko- zati összefüggésben,

keletkezett.

Üzemszünet

A vállalkozása által választott Allianz Cégem Vállalkozásbiztosítási csomag szerint fedezett vagyonbiztosítási ese- mény miatt bekövetkezett üzemszünet időtartama alatt fedezzük vállalkozása állandó költségeit és nyereségkiesését (együtt: üzemszüneti veszteség).

Akkor jogosult az üzemszünet miatt biztosítási szolgáltatásra, ha a válasz- tott Allianz Cégem Vállalkozásbiztosí-

tási csomag szerinti vagyonbiztosítási esemény a biztosítás időtartama alatt következik be és biztosított üzemszüneti veszteséget eredményez a biztosított telephelyen.

Mire terjed ki a fedezet?

– A vállalkozás üzleti tevékenységével közvetlenül összefüggő és az üzem- szünettől függetlenül is fennálló állandó költségekre (pl. az üzlethe- lyiségek rezsiköltségei, a közüzemi előfizetés minimum díja),

– Nyereségkiesésre,

– Munkaszerződésekben rögzített munkavállalói alapbérekre, költség- térítésekre,

– Vállalkozása szerződési kötelezett- sége szerint fizetendő fuvarozási, raktározási költségekre, ingatlan- használati díjakra, közüzemi alap- és készenléti díjakra, távközlési díjakra.

– Vissza nem térítendő biztosítási díjakra,

– Adósságszolgálati költségekre,

– Könyvvizsgálói díjra

Az üzemszüneti veszteségeket az üzemszünet tartama alatt, maximum a biztosítási szerződésben rögzített 3 vagy 6 hónapig fedezzük (maximális kártérítési időszak).

Biztosítási esemény esetén a kárnak azt a részét térítjük meg, amely a kárbeje- lentéstől számított 5 napot meghaladó ideig tartó üzemszünetet eredményez. (Ez 5 nap az önrészesedési időszak).

Mire nem terjed ki a fedezet?

Nem fedezzük az alábbiakat:

– Nem fedezett vagyonbiztosítási ese- mény miatt bekövetkezett üzemszü- neti veszteségeket

– Gép, technológia törése miatt kelet- kezett üzemszüneti veszteségeket,

– Egyéb állandó költségeket, amelyek nem függenek közvetlenül össze vállalkozása üzleti tevékenységek végzésével,

– A kockázatviselési hely megközelít- hetetlensége miatt felmerült károkat,

– A károsodott vagyontárgyak hely- reállításának, utánpótlásának kése- delmessége vagy nem az eredeti állapotnak megfelelően történt hely- reállítása miatt keletkezett károkat,

– Pénz, betétkönyv, értékpapír, érték- cikk, okmány, okirat, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, prog- ram, szoftver, adathordozó megsem- misülése, eltulajdonítása, elvesztése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkezett károkat;

– A maximális kártérítési időszakon túl felmerült károkat,

– A földrengés miatti üzemszünetből eredő károkat, ha nem volt földren- gés fedezet a biztosítási szerződés- ben,

– Az üzemszünetből eredő piacvesztés miatt keletkezett károkat,

– Az üzemszünetből eredő kedvezmé- nyek, támogatások elvesztéséből adódott károkat,

– A biztosított telephely 300 méteres körzetén túl található földfeletti

átviteli és elosztó rendszerek sza- bad vezetékeinek, berendezéseinek meghibásodása miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteségeket.

Alap felelősség

Általános felelősségbiztosítás

Mire terjed ki a fedezet?

A biztosítás fedezi a szerződésen kívül okozott károkért fennálló polgári jogi felelősséget:

A biztosítás fedezi, ha vállalkozása vagy valamely alkalmazottja az általá- nosan kötelező erejű előírásoknak, sza- bályoknak megfelelően végzett tevé- kenysége során harmadik személynek szerződésen kívül, véletlen, olyan kárt okoz (személyi sérüléses nem vagyoni sérelem/vagy dologi kár), amelyért vállalkozása jogszabály szerint felelős- séggel tartozik, és köteles az okozott dologi kárt megtéríteni/nem vagyoni sérelem alapján igényelt sérelemdíjat megfizetni.

Az általános felelősségbiztosítás kizá- rólag a személyi sérüléses nem vagyoni sérelmet, illetve a vagyoni káron belül a dologi károkat fedezi.

A biztosítási fedezet a biztosított vala- mennyi munkavállalója által okozott kárra kiterjed feltéve, hogy a biztosított a jogszabályban előírt biztonsági intéz- kedések betartásával jár el.

Mire nem terjed ki a fedezet?

– A munkáltatói, illetve gyakorlati kép- zést szervezői tevékenység körébe tar- tozó károkra, vagy az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra/nem vagyoni sérelemre, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a foglalkoztatott,

– Bármely szerződéses kötelezettség megszegésével a vele szerződéses kapcsolatban álló félnek okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Xxxxxxxx, oktatási, gyermekellátási tevékenységet ellátó intézmény gondozói-felügyelői felelősségével kapcsolatos károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Szakmai tevékenységgel okozott károkra/nem vagyoni sérelemre;

– Daruzási tevékenységgel okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

• a járművek, munkagépek által nem baleseti jellegű útrongálási károkra/nem vagyoni sérelemre,

• járművek, munkagépek által oko- zott nem baleseti jellegű, a mes- terséges tereptárgyakban okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

• a kár baleseti jellegére tekintet nélkül járművek, munkagépek használata során a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A légi, vízi-, vasúti- és kötöttpályás közlekedési tevékenység folytatásá- val vagy ilyen járművek üzemelteté-

sével okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A biztosított által nem környezethasz- nálói minőségében az épületekben és azon belül található ingóságokban okozott károk kivételével, a környe- zetszennyezéssel vagy a környezet igénybevételével, vagy terhelésével okozott, valamint a vegyszerszórási károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A biztosított gondozásában/kezelé- sében lévő növényi kultúrák által és gondozása során okozott károkra/ nem vagyoni sérelemre,

– Bármely közüzemi szolgáltatással, így különösen, de nem kizárólagosan víz, gáz, elektromos áram, távhő- szolgáltatás és csatornaszolgáltatási tevékenységgel, okozott károkra/ nem vagyoni sérelemre,

– Vad-, haszon és hobbyállat tartói tevékenységgel okozott károkra/nem vagyoni sérelemre, vagy bármely élő állat okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A valamely ingatlanban az alátá- masztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmu- lasztása miatt bekövetkező károkra/ nem vagyoni sérelemre,

– Útkezelői, útkarbantartói kötele- zettség elmulasztásával okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Termékkárokra,

– Zenés táncos rendezvények során okozott károkra/nem vagyoni sére- lemre,

– A speciális, nagytisztaságú helyek (ún. tiszta tér) – ideértve, de nem

kizárólagosan a műtők, a laborok,

a nagytisztaságú gyártóterek – taka- rításával, vagy sterilizálásával kap- csolatban a tisztaság mértékével és minőségével kapcsolatos bármilyen igényre,

– Az autómosók tevékenységére.

Fedezet kiterjesztések az általános felelősségbiztosításhoz

1. Általános felelősségbiztosítás – bérlői felelősségbiztosítás

A biztosítás kiterjed a bérlői fedezetre: A biztosítás fedezi, ha vállalkozása a bérbeadónak, a bérleti szerződés meg- szegésével, a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan bérlőjeként dologi kárt okoz, amennyiben a kár oka tűz vagy robbanás vagy víz-, vagy gáz, vagy csatornavezeték, illetőleg techno- lógiai csővezeték törése vagy eldugu- lása és e vezetékek törésével, dugulá- sával összefüggésben kiszabaduló víz vagy gőz, és a kárért jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

2. Általános felelősségbiztosítás – bérbeadói felelősségbiztosítás

Mire terjed ki a fedezet?

A biztosítás kiterjed a bérbeadói fede- zetre:

A biztosítás fedezi, ha vállalkozása a bérlőnek, a bérleti szerződés megsze- gésével, a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan bérbeadójaként

dologi kárt okoz, amennyiben a kár oka tűz vagy robbanás vagy víz-, vagy gáz, vagy csatornavezeték, illetőleg techno- lógiai csővezeték törése vagy eldugu- lása és e vezetékek törésével, dugulá- sával összefüggésben kiszabaduló víz vagy gőz, és a kárért jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

Mire nem terjed ki a fedezet?

Sem a bérbeadói, sem a bérlői fedezet kiterjesztés alapján nem térülnek meg:

– A bérlemény, valamint a bérlemény rendeltetésszerű használata során, a bérlemény felszerelése, berende- zései (cső-, vezetékhálózat) termé-

szetes elhasználódásával, kopásával összefüggésben bekövetkezett károk, veszteségek,

– Az ingatlan bérbeadásának részle- ges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előny és a felmerülő több- letköltségek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek),

– A bérelt ingatlanon a bérbeadó - és amennyiben hatósági engedély szük- séges a hatóság – engedélye nélkül végrehajtott beruházásokból eredő károk, illetve azokat a költségek, amelyek az eredeti állapot helyreállí- tásával kapcsolatban merülnek fel.

Jelen záradékban nem érintett kérdé- sekben az Allianz Cégem Vállalkozás- biztosítás termék általános szerződési feltételei az irányadók.

3. Általános felelősségbiztosítás – Útkezelői, útkarbantartói kötelezett- ség elmulasztásával okozott károk/ nem vagyoni sérelmek záradéka

A jelen kiterjesztő záradék kizárólag akkor alkalmazandó, ha a biztosított a települési önkormányzat, mint külön jogszabályban meghatározottak sze-

rint a helyi közútak kezelője. A záradék az általános felelősségbiztosítási fede- zet kiterjesztése.

A kiterejesztés alapján biztosítási ese- mény azon kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése is, amelyet a biztosított, mint útkezelő vagy fenntartó a külön jogszabályban meghatározott útkar- bantartói kötelezettségének elmulasz- tásával okozott, és amely kár megté- rítéséért/nem vagyoni sérelem miatt igényelt sérelemdíj megfizetéséért a biztosított a magyar polgári jog szabá- lyai szerint felelősséggel/kötelezettség- gel tartozik.

A jelen kiterjesztő záradék alapján a biztosító kizárólag az úttest hibája vagy gyűrődése által okozott károkért/nem vagyoni sérelem miatt igényelt sére- lemdíj megfizetése iránti igényért áll helyt a közút fenntartója vagy kezelője helyett.

A szerződési feltételek azon általános kizárása, mely szerint „a biztosító helyt- állási kötelezettsége nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott útkezelői, útkarbantartói kötelezettség

elmulasztásával okozott károkra/nem vagyoni sérelemre”, jelen kiterjesztés alapján hatályát veszti.

Jelen kiterjesztésre vonatkozó kárté- rítési limit (szublimit) és önrészesedés összege a limit táblázatban rögzítettek szerint alkalmazandó.

Jelen záradékban nem érintett kérdé- sekben az Allianz Cégem Vállalkozás- biztosítás termék általános szerződési feltételei az irányadók.

4. Általános felelősségbiztosítás – növényi kúltúrák által és gondozása során okozott károk/nem vagyoni sérelmek záradéka

A kiterjesztés alapján biztosítási ese- mény a biztosított gondozásában/keze- lésében álló növényi kultúrák által és gondozása során okozott olyan kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése, amely kár megtérítéséért/nem vagyoni sérelem miatt igényelt sérelemdíj megfizetéséért a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel/kötelezettséggel tartozik.

A szerződési feltételek azon általános kizárása, mely szerint a biztosítás nem terjed ki a biztosított gondozásában lévő növényi kultúrák által és gon- dozása során okozott károkra/nem vagyoni sérelmre jelen kiterjesztés alapján hatályát veszti.

Jelen kiterjesztésre vonatkozó kárté- rítési limit (szublimit) és önrészesedés

összege a limit táblázatban rögzítettek szerint alkalmazandó.

Jelen záradékban nem érintett kérdé- sekben az Allianz Cégem Vállalkozás- biztosítás termék általános szerződési feltételei az irányadók.

5. Általános felelősségbiztosítás – nevelési, oktatási záradék

Jelen kiterjesztés az alábbi biztosított tevékenységek esetén alkalmazandó:

85.10 Iskolai előkészítő oktatás

85.20 Alapfokú oktatás

85.31 Általános középfokú oktatás

88.91 Gyermekek napközbeni ellátása

Mire terjed ki a biztosítás?

A tanulónak okozott:

a) személyi sérüléses nem vagyoni sére- lem és

b) a személyi sérüléssel összefüggő kár bekövetkezése, amely kár megtérítésé- ért/nem vagyoni sérelem miatt igényelt sérelemdíj megfizetéséért a biztosított jogszabály szerint köteles, és amely nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak/nem vagyoni sérelemnek.

A tanulmányi és külföldi iskolai kirán- dulások (a továbbiakban együtt: kirán- dulások) során a tanulónak okozott:

a) személyi sérüléses nem vagyoni sére- lem és

b) a személyi sérüléssel összefüggő kár bekövetkezése, amely kár megtéríté-

séért és nem vagyoni sérelem miatt igényelt sérelemdíj megfizetéséért a biztosított jogszabály szerint köteles, és amely nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kár- nak/nem vagyoni sérelemnek.

Mire nem terjed ki a biztosítás? A biztosítás nem terjed ki:

– A köznevelési intézmény felügyelete

alatt megvalósuló extrém sport tevékenységeken való részvétel során a tanulónak okozott személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre és a személyi sérüléssel összefüggő károkra,

– A gyakorlati képzés során vagy azzal összefüggésben a gyakorlati szakképzést folytató felügyelete alatt álló tanulónak okozott jelen biztosítási fedezet szerinti károkra és

személyi sérüléses nem vagyoni sére- lemre, ideértve az intézményen kívüli gyakorlati képzés során bekövetke- zett balesetet is,

– A más biztosítással korábban biztosí- tási fedezetbe vont és onnan megté- rülő károkra,

– A gépjármű felelősségbiztosítás körébe tartozó károkra.

Jelen kiterjesztésre vonatkozó kárté- rítési limit (szublimit) és önrészesedés összege a limit táblázatban rögzítettek szerint alkalmazandó.

Jelen záradékban nem érintett kérdé- sekben az Allianz Cégem Vállalkozás-

biztosítás termék általános szerződési feltételei az irányadók.

Szolgáltatás felelősségbiztosítás

Mire terjed ki a fedezet?

A biztosítás fedezi a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló polgári jogi felelősséget.

A biztosítás fedezi, ha vállalkozása vagy valamely alkalmazottja a bizto- sított tevékenysége körében nyújtott szolgáltatás során a szerződéses part- nerének vagy a partner munkavállaló- xxxxx xxxxx teljesítéssel személyi sérü- lést és/vagy dologi kárt okoz, amelyért vállalkozása jogszabály szerint felelős- séggel tartozik, és köteles az okozott dologi kárt megtéríteni/nem vagyoni sérelem alapján igényelt sérelemdíjat megfizetni.

Mire nem terjed ki a fedezet? A fedezet nem terjed ki:

– A szerződésen kívül okozott

deliktuális károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A szerződés teljesítése során a szer- ződő fél vagy szolgáltatás igény- bevevőjének vagyonában okozott olyan károkra, amely nem a szerző- déses kötelezettségek megszegése miatt következett be,

– A szolgáltatás teljesítésének elmara- dásából eredő károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A késedelmes szolgáltatásból

eredő károkra/nem vagyoni sére- lemre,

– Munkáltatói, szakirányú oktatást folytatók tevékenysége körébe tar- tozó, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében természe- tes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra/nem vagyoni sérelemre, amelyek károsultja/ sérelmet szenvedett fél a munka- vállaló vagy a foglalkoztatott,

– A szerződésben foglalt szolgálta- tást meghaladó tevékenységgel okozott károkra/nem vagyoni sére- lemre,

– A szolgáltatás ára, illetve díja tár- gyában kialakult vita következté- ben előterjesztett károkra,

– Szavatossági és jótállási igényekre,

– Bármely közüzemi szolgáltatással, így különösen, de nem kizáróla- gosan víz, gáz, elektromos áram, távhőszolgáltatás és csatornaszol- gáltatási tevékenységgel okozott, károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Valamely ingatlanban az alátá- masztások gyengítése, eltávolí- tása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Leltárhiányra, valamint ismeretlen okból történt áruhiányra,

– A légi, vízi-, vasúti- és kötöttpályás közlekedési tevékenység folyta- tásával továbbá ilyen járművek vagy infrastruktúra üzemelteté- sével, valamint ilyen járművekkel összefüggő bármely szolgáltatás nyújtásával, ilyen járművek alkatré-

szeinek megmunkálásával okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Fuvarozói-, szállítmányozási- és raktározói tevékenység folytatásá- val okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Erőművi tevékenység folytatásával okozott károkra/nem vagyoni sére- lemre,

– Daruzási tevékenységgel okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Raktározási tevékenységre,

– A szolgáltatás tárgyában okozott károkra, ha a biztosított (vagy aki- nek a magatartásáért felelősség- gel tartozik) a szolgáltatás tárgyát a biztosított és a károsult közötti szerződés teljesítésének befejezése előtt (átadás-átvétel) a károsultra átruházta (kiszámlázta),

– Híd, épület, építmény, szerkezeti elemekbe beépítésre kerülő termé- kekre és ezek megmunkálására,

– Munkaerőkölcsönzésre,

– Zenés táncos rendezvények során okozott károkra/nem vagyoni sére- lemre,

– A speciális, nagytisztaságú helyek (ún. tiszta tér) - ideértve, de nem kizárólagosan a műtők, a laborok, a nagytisztaságú gyártóterek - takarításával, vagy sterilizálásával kapcsolatban a tisztaság mérté- kével és minőségével kapcsolatos bármilyen igényre,

– Az autómosók tevékenységére.

Általános és szolgáltatás felelős- ségbiztosítás közös fedezet kiter- jesztései

1. Általános és szolgáltatás felelősség- biztosítás – építési, szerelési záradék

Jelen kiterjesztés az alábbi biztosított tevékenységek esetén alkalmazandó:

43.21 Villanyszerelés

43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló- szerelés

43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés

43.31 Vakolás

43.32 Épületasztalos-szerkezet szere- lése

43.33 Padló-, falburkolás

43.34 Festés, üvegezés, mely kizárólag a lakó, kereskedelmi és középüle- tek beltéri festés mázolás, tapétá- zásra vonatkozóan és kizárólag a biztosítási szerződés szerinti biz- tosított tevékenység végzéséhez szükséges beltéri felületkezelésre vonatkozóan kerül alkalmazásra.

43.91 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés

33.12 Ipari gép, berendezés javítása (ide nem értve a járműveket és alkatrészeit, tartozékait) azzal, hogy a fedezet kizárólag a szerv- ízelés, felújítás során a javítás, szervizelés alatt álló berende- zésben, de javítás szervizelés alá nem vont egységben, rész vagy alkatrészben okozott károkra terjed ki.

95.22 Háztartási gép, háztartási, kerti eszköz javítása

Mire terjed ki a fedezet?

A biztosítás kiterjed a biztosítási szer- ződésben kifejezetten meghatározott biztosított tevékenység végzéséhez szükséges építési/szerelési tevékenység során okozott károkra/nem vagyoni sérelmekre.

A szerződési feltételek azon általános kizárása, mely szerint a biztosító helyt- állási kötelezettsége nem terjed ki az építési-, szerelési tevékenységgel oko- zott károkra/nem vagyoni sérelemre, jelen záradék hatálya alá tartozó épí- tési/szerelési tevékenység vonatkozásá- ban nem alkalmazandó.

Mire nem terjed ki a fedezet? A biztosítás nem terjed ki:

– Egyszerű bejelentéshez kötött lakó-

épületekhez kapcsolódó építőipari kivitelezési tevékenységekre;

– A megmunkálásra/szerelésre beszállított anyagokhoz, rész-/fél- kész termékekhez/alkatrészekhez, vagy ezek szereléséhez/megmunká- lásához/megrendeléshez mellékelt adatok vagy dokumentációk hiá- nyából vagy nem megfelelőségé- ből/pontatlanságából/nem a valós anyagösszetételt, méretet, vagy más szükséges paramétert tartal- mazó adataiból eredő igényekre;

– Más termék előállítására, megmun- kálására szolgáló gépek/gyártó- eszközök/berendezések, valamint gép/gyártóeszköz/berendezés

alkatrészek, -részek és -szerszámok, mint termékek által gyártott, meg- munkált további termékben okozott károkra, valamint a termeléssel, termeléskieséssel, késve vagy nem termeléssel kapcsolatos károkra/ nem vagyoni sérelmekre;

– A biztosított által összeszerelt (akár átvetetett, akár még nem) gyártó gép hibás teljesítése, hibás terméke miatt hibásan működése és ezzel hibás munkadarab gyártása és ezzel a megrendelőnek okozott károkra, termeléskiesésre;

– A hőkezelés/felületkezelés/megmun- kálás során keletkezett deformációk- ból, repedésekből eredő igényekre, valamint normalizálatlan acélok deformációjából, illetve repedéséből eredő igényekre;

– Felhasznált anyagok újra beszerzé- sével kapcsolatos igényekre;

– Leállt, vagy nem/késve induló ter- melés/kereskedés, vagy bármilyen módon a termelésben/kereskedés- ben bekövetkezett zavar miatt ter- melés/kereskedés kieséssel, késve vagy nem termeléssel/kereskedéssel kapcsolatos igényekre;

– A beszerzési nehézségek miatti, vagy áremelkedésből származó többlet- költségekre/igényekre;

– Kizárólag esztétikai kifogásokból/

„hibákból” származó és a funkcionali- tást nem befolyásoló igényekre;

– Vibráció vagy a teherhordó szerkeze- tek meggyengítése vagy eltávolítása miatt bekövetkezett károkra/nem vagyoni sérelemre;

– A biztosított biztosítási szerződésben meghatározott ténylegesen végzett tevékenysége/biztosított tevékeny- ség előtti megvizsgálási, hibafeltá- rási kötelezettség megszegése és/ vagy téves, vagy hiányos tájékozta- tási miatt bekövetkező károkra/nem vagyoni sérelemre;

– Az esztétikai és korszerűségi hibák- ból származó kártérítési igényekre/ nem vagyoni sérelemre;

– A biztosított biztosítási szerződés- ben megjelölt ténylegesen végzett tevékenység/biztosított tevékenység végzése alá vont, hibás alkatrészben okozott bármilyen kárigényre/nem vagyoni sérelemre;

– A szolgáltatás tárgyában okozott károkra (beleértve azok bármely elemében/részében/egységében vagy kiegészítőiben okozott károkra

- függetlenül attól, hogy a kivite- lezési/beépítési szerződés szerint a beépítés pillanatában kinek a tulajdonában van), amennyiben a szolgáltatás tárgyát képező árut a szerződő/biztosított (vagy kap- csolt vállalkozásai, vagy teljesítési

segédje, vagy akinek magatartásá- ért felelősséggel tartozik) értéke- sítette a szolgáltatás megkezdése előtt, vagy annak során;

– Eleve átépítés, bontás alatti részek- ben okozott károkra, ezekből szár- mazó igényekre;

– Az épületek tetőzetének megbontá- sával összefüggésbe hozhatóan bár- milyen csapadék miatt bekövetke- zett károkra/nem vagyoni sérelemre;

– A speciális és/vagy nagytisztaságú (tiszta tér) helyeken (pl. de nem kizá- rólag: műtők, laborok nagytiszta- ságú gyártóterek) végzett tevékeny- séggel összefüggésben a „tiszta tér” állapottal kapcsolatos károkra/nem vagyoni sérelemre;

– A munkaterület nem megfelelő elhatárolása, ehhez kapcsolódó hiányos ill. elégtelen biztonsági intézkedések miatt, továbbá mun- katerület alatt és körüli ponyvá- zás, takarás és bármilyen módon a kezelés alá nem vont felületek

nyilvánvalóan hiányos és elégtelen, vagy eleve elmulasztott állagmeg- óvásával kapcsolatos károkra/nem vagyoni sérelemre;

– Próbaüzemmel vagy próbaterhelés- sel összefüggésében bekövetkezett károkra/nem vagyoni sérelemre;

– Földmunka végzéssel kapcsolatos károkra/nem vagyoni sérelemre;

– Nyílt láng, vagy gyújtásra alkalmas hő használatával kapcsolatban fel- merült igényekre;

– A záradék hatálya nem terjed ki az alábbi létesítményeken végzett

vagy ezekkel kapcsolatos tevékeny- ségre:

• építés/szerelés vízben (tó, folyó) vagy víznek kitett környezetben

• csak bontási munka,

• foghíjbeépítés,

• alagút és tárnaépítés,

• duzzasztógátak és víztározók,

• kútfúrás, vagy bármilyen kútműve- leti tevékenység,

• hidak, támfalak, gátak, alagutak, aluljárók, elosztó és távvezetékek,

• folyóvizek, vasúti töltések, utak stb. alatti irányított ferde fúrás,

• nukleáris berendezések, atomerő- művek,

• mélyművelésű bányászati gépekkel és berendezésekkel, illetve akna és alagútépítési erendezésekkel végzett munkák,

• föld alatti létesítmények (pl metró) munkálatai,

• olyan beruházás, ahol a mélyépí- tés aránya meghaladja a 30%-ot,

• szénhidrogént is feldolgozó üze- mekben vagy bármely erőműben végzett tevékenység.

• a festés/mázolás és tapétázási tevékenység eredményével szem- ben esztétikai alapon benyújtott igényekre,

• felhasznált anyagok újra beszer- zésével kapcsolatos kárigényekre,

• munkaterület elmulasztott vagy nem megfelelő ponyvázásával, takarásával-, vagy a biztosítási tevékenység alá nem vont felüle- tek elmulasztott vagy nem megfe- lelő állagmegóvásával kapcsola- tos igényekre.

Jelen kiterjesztésre vonatkozó kárté- rítési limit (szublimit) és önrészesedés összege a limit táblázatban rögzítettek szerint alkalmazandó.

Jelen záradékban nem érintett kérdé- sekben az Allianz Cégem Vállalkozás-

biztosítás termék általános szerződési feltételei az irányadók.

2. Általános és szolgáltatás felelős- ségbiztosítás – Daruzási záradék

Mire terjed ki a fedezet?

Jelen kiterjesztés alapján a biztosítás kiterjed a biztosítási szerződésben kife- jezetten meghatározott biztosított tevé- kenység végzéséhez szükséges daru- zási tevékenység során bekövetkezett károkra/nem vagyoni sérelmekre.

A szerződési feltételek azon általános kizárása, mely szerint a biztosító helytál- lási kötelezettsége nem terjed ki a daru- zási tevékenységgel okozott károkra/ nem vagyoni sérelemre, jelen záradék alkalmazása esetén hatályát veszti.

Mire nem terjed ki a fedezet? A biztosítás nem terjed ki:

– A szállítás vagy raktározás/táro-

lás során keletkezett károkra/nem vagyoni sérelemre;

– A csomagolás hiányosságaiból keletkező károkra/nem vagyoni sére- lemre;

– A daruzott dolog belső tulajdon- ságaival összefüggő károkra/nem vagyoni sérelemre, melyek folytán a daruzott dologban törés, rozs- dásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás vagy ezekhez hasonló más károk/nem vagyoni sérelem keletkeztek, amennyiben azok nem

balesetszerű (biztosítási) esemény következményei;

– A feladó által végzett berakás, illető- leg a címzett által végzett kirakodás közben bekövetkezett károkra/nem vagyoni sérelemre;

– A nem megfelelő teherbírású talajon történő letalpalásból, emelésből eredő károkra/nem vagyoni;

– Sérelemre;

– Épület vagy építmény bontására, de nem kizárt a lebontott építmény tör- melékeinek rakodása;

– Bontott anyag, törmelék, bármilyen szemes rakomány fel-, vagy lera- kodása során a rakomány tömege, vagy ráhullása kapcsán, vagy a rakomány jellegéből eleve eredő túlzott erejű lezuhanása miatt a szállítójárműben keletkezett kárigé- nyekre;

– A biztosított biztosítási szerződésben megjelölt ténylegesen végzett tevé- kenysége/biztosított tevékenység végzése alá vont, hibás alkatrészben okozott bármilyen kárigényre/nem vagyoni sérelemre;

– A szolgáltatás tárgyában okozott károkra (beleértve azok bármely elemében/részében/egységében vagy kiegészítőiben okozott károkra, függetlenül attól, hogy a kivitelezési/ beépítési szerződés szerint a beépí- tés pillanatában kinek a tulajdoná- ban van), amennyiben a szolgáltatás tárgyát képező árut a szerződő/ biztosított (vagy kapcsolt vállalko- zásai, vagy teljesítési segédje, vagy akinek magatartásáért felelősséggel

tartozik) értékesítette a szolgáltatás megkezdése előtt, vagy annak során;

– Eleve átépítés, bontás alatti részek- ben okozott károkra, ezekből szár- mazó igényekre;

– A speciális és/vagy nagytisztaságú (tiszta tér) helyeken (pl. de nem kizárólag: műtők, laborok, nagytisztaságú gyártó- terek) végzett tevékenységgel összefüg- gésben a „tiszta tér” állapottal kapcsola- tos károkra/nem vagyoni sérelemre;

– A munkálatok kapcsán leállt, vagy nem/késve induló termelés/kereske- dés, vagy bármilyen módon a terme- lésben/kereskedésben bekövetkezett zavar miatt termelés/kereskedés kieséssel, késve vagy nem termeléssel/ kereskedéssel kapcsolatos igényekre.

Jelen kiterjesztésre vonatkozó kárté- rítési limit (szublimit) és önrészesedés összege a limit táblázatban rögzítettek szerint alkalmazandó.

Jelen záradékban nem érintett kérdé- sekben az Allianz Cégem Vállalkozás- biztosítás termék általános szerződési feltételei az irányadók.

3. Általános és szolgáltatás felelős- ségbiztosítás – Álló járműre fel-, lera- kodás, anyagmozgatás, jármű munka- gépként való használat során okozott károk/nem vagyoni sérelmek záradéka

Mire terjed ki a fedezet?

Jelen kiterjesztés alapján a biztosítási fedezet kiterjed:

– az álló járműre fel-, illetve lerako- dás során keletkezett károkra/nem vagyoni sérelemre;

– az anyagmozgatás során keletkezett károkra/nem vagyoni sérelemre;

– a jármű munkagépként való hasz- nálata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károkra/nem vagyoni sérelemre.

Mire nem terjed ki a fedezet?

A szerződési feltételek azon általános kizárása, mely szerint a biztosítás nem terjed ki:

– Az álló járműre fel- illetve lerako- dás során keletkezett károkra/nem vagyoni sérelemre;

– Az anyagmozgatás során keletkezett károkra/nem vagyoni sérelemre; és

– A jármű munkagépként való hasz- nálata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károkra/nem vagyoni sérelemre

jelen záradék alkalmazása esetén

hatályukat vesztik.

Nem vagyoni sérelemre a biztosítási fedezet csak akkor és olyan feltételek- kel terjed ki, ha és ahogy az alap fele- lősségbiztosítás is fedezi.

Jelen kiterjesztésre vonatkozó kárté- rítési limit (szublimit) és önrészesedés összege a limit táblázatban rögzítettek szerint alkalmazandó.

Jelen záradékban nem érintett kérdé- sekben az Allianz Cégem Vállalkozás-

biztosítás termék általános szerződési feltételei az irányadók.

Termékfelelősség biztosítás

Mire terjed ki a fedezet?

A biztosítás fedezi a termékfelelős- séget:

Ha vállalkozása jogszabály szerint felel a hibás termék által harmadik személy- nek véletlenül okozott termékkárért.

Ebbe a körbe beletartozik, ha a forga- lomba hozott termék nem nyújtja azt a biztonságot, amely a fogyasztó szem- pontjából általában elvárható, figye- lembe véve különösen:

– A termék rendeltetését, ésszerűen várható használatát,

– A termékkel kapcsolatos tájékozta- tást,

– A termék forgalomba hozatalának időpontját,

– A tudomány és a technika állását.

Termékhiba eredhet például a termék tervezéséből, konstrukciójából, gyártá- sából, az ellenőrzés hiányából, a termék használatára vonatkozó tájékoztatás hiányos voltából. A biztosítás csak azokra a termékhibákra terjed ki, amelyek bizto- sítási eseménynek minősülő termékkárt okoznak és nem kizártak a fedezetből.

Valamely termék nem minősül hibás- nak csak azért, mert később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forga- lomba.

Mire nem terjed ki a fedezet?

A biztosítási fedezet nem terjed ki a:

– Tisztán pénzügyi veszteségre és elmaradt vagyoni előnyre,

– Vezető tisztségviselők felelősségére,

– Információtechnológiai (pl. adat, szoft- ver, hardver), kiber térben bekövetke- zett károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Magában a hibás termékben oko- zott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A hibás termék más termékkel való összeszerelése, egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során, továbbá ezen folyamatok következ- tében magában az új termékben és tartozékaiban okozott károkra,

– A károsultnak a hibás termék kija- vításával, kicserélésével vagy meg- semmisítésével, továbbá a hibátlan termékkel való pótlásával kapcsola- tos költségeire,

– Termékvisszahívásra, különösen bár- mely termék vagy alkatrész javítását, felújítását vagy pótlását és/vagy ezen tevékenységek következmé- nyeként felmerülő bármely pénzügyi veszteséget,

– Xxxxxxx nem engedélyezett termék vagy a használati feltételeket – jogi- lag vagy szakmailag – nem teljesítő termék miatti bekövetkező károkra/ nem vagyoni sérelemre,

– Az Ön vállalkozása által nyújtott (pl. orvosi vagy szakmai tanácsadás, szolgáltatások vagy gyakorlatok) szakmai tevékenységgel vagy mulasztással bárkinek okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Xxxxxxx személy által a termék teljesítménye vagy jellemzői miatt támasztott igényekre,

– A fogyasztók helytelen termékhasz- nálata által okozott sérülések miatt támasztott igényekre,

– Olyan gépek, berendezések,

mint hibás termékek által okozott károkra/nem vagyoni sérelemre, amelyek más termék előállítására szolgálnak,

– A termék használati útmutatójában, kezelési útmutatójában vagy egyéb tájékoztatójában, megfelelőségi tanúsítványában, termékleírásában, címkéjén, csomagolásán foglaltak- tól eltérő használat következtében bekövetkezett károkra, nem vagyoni sérelemre,

– A termék használati útmutatójának, kezelési útmutatójának vagy egyéb tájékoztatójának, megfelelőségi tanúsítványának, termékleírásának, címkéjének, csomagolásának hiá- nyosságai és hibái miatt bekövet- kezett károkra, nem vagyoni sére- lemre,

– A terméknek a jogszabály által előírt használati útmutató, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfelelőségi tanúsítvány, termék- leírás, címke vagy csomagolás nél- küli árusítása miatt bekövetkezett károkra, nem vagyoni sérelemre,

– Gépjárműalkatrészekre,

– Gépjármű biztonsági alkatrészeire (safety parts), így különösen a fék- rendszer (beleértve az EMB, ABS, ASR, ESC rendszereket), futómű

alváz, karosszéria merevítő része- ire, kormányrendszer és irányítási alkatrészekre, kerekekre, gumiab- roncsokra, üzemanyag rendszerre, motor és segédberendezéseire, légzsákok, vagy bármely aktív vagy passzív biztonsági eszközökre és ezek alkatrészeire, valamint az ezekkel összefüggésben bekövet- kezett károkra, nem vagyoni sére- lemre,

– Azon termékek által okozott károkra/nem vagyoni sérelemre, melyek bármilyen típusú légi-, vas- úti, vízi járműben és gépjárműben kerülnek felhasználásra, beépítésre,

– Azon termékek által okozott károkra/nem vagyoni sérelemre, melyek beültethető orvostechnikai eszközökben kerülnek felhaszná- lásra, beépítésre, illetve a beültet- hető orvostechnikai eszközök által okozott károkra/nem vagyoni sére- lemre,

– Azon termékek által okozott károkra/nem vagyoni sérelemre, melyek az emberi szervezetbe/ testbe kerülnek beültetésre,

– A biztosított által a megrendelőjé- től megmunkálásra átvett termék más termékkel való egyesítése, vegyítése, valamint feldolgozása, átalakítása során a biztosított hibás munkavégzése miatt keletkező új és hibás termék által okozott károkra, nem vagyoni sérelemre (bérmunká- val okozott károk),

– Olyan, a termékkel összefüggésben felmerült igényekre, amelyek vonat-

kozásában a felek nem kötöttek szerződést, és/vagy a szerződés nem rendelkezik a kötelező minőség tanúsításról,

– Az olyan igényekre, amelyek abból származnak, hogy a termé- ken a forgalmazó manuális vagy

gyárimódosítást/bővítést hajt végre,

– Az olyan károkra, amelynek oka, hogy a forgalmazó nem teljesítette a vállalkozásával kötött szerződésben előírt tárolásra, vizsgálatra, módosí- tásra, tesztelésre vagy szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségeit,

– Olyan felelősségre, amelyre vállal- kozása köteles kötelező felelősség- biztosítást kötni,

– Gépjármű felelősségbiztosítás körébe tartozó/térülő károkra,

– A vállalkozása tulajdonában álló, a vállalkozása által bérelt, vagy

bármely jogcímen a használatában, birtokában vagy ellenőrzése alatt álló ingatlanban keletkező kárra,

– Pirotechnikai anyagok, lőszerek, robbanóanyagok, fegyverekkel, veszélyes anyag vagy hulladék kezelésével összefüggésben kelet- kező károkra,

– A munkáltatói, a szakirányú okta- tást folytató szervezetek tevékeny- ségi körében felmerülő, vagy egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglal- koztatásából eredő olyan károkra, nem vagyoni sérelemre, amelyek károsultja a munkavállaló, a tanuló, illetve a képzésben résztvevő sze- mély vagy a foglalkoztatott,

– A villamos energia, mint hibás ter- mék által okozott károkra,

– A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és orvosi műszerek, eszközök által okozott károkra, nem vagyoni sérelemre, a fogam- zásgátló szerek és vérkészítmények által okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,

– Oltóanyagok, állatorvosi termékek és állati táplálékok által okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,

– A vegyszerek és gázok által okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,

– Az USA-ba exportált játékok, felvo- nók (ideértve a drótkötélpályásokat is) és ezek alkatrészei által okozott károkra, nem vagyoni sérelemre,

– Az offshore platformhoz, olajfúró mesterséges szigethez gyártott/for- galmazott vagy nem szárazföldön működő gépek, berendezések vagy alkatrészek gyártásából/forgal- mazásából eredő igényekre, illetve ezen létesítményekkel összefüggés- ben bekövetkező biztosítási esemé- nyekre,

– Földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékeire,

– Híd, épület, építmény, szerkezeti elemekbe beépítésre kerülő termé- kekre és ezek megmunkálására,

– Levegő, víz és/vagy talaj szennye- zése által közvetlenül vagy közvetve okozott, vagy abból eredő felelős- ségre (környezet szennyezésével vagy a környezet igénybevételével/ terhelésével okozott károkra).

Munkáltatói felelősségbiztosítás

Mire terjed ki a fedezet?

A biztosítás fedezi a munkáltatói kár- térítési felelősséget:

A biztosítás fedezi a vállalkozásának munkavállalója által elszenvedett mun- kabalesetéből származó kárt, melyért jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben a megyei vagy a Budapest Főváros Kormány- hivatalával és/vagy a Magyar Állam- kincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósá- gával szemben keletkezett megtérítési kötelezettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavállalónak nyújtott

– egészségbiztosítási ellátás, valamint

– a baleseti nyugellátás vonatkozásában.

Mire nem terjed ki a fedezet? A biztosítás nem fedezi a:

– Foglalkozási megbetegedéseket és nem baleseti eredetű megbetegedé- seket,

– Munkavállalókat/hallgatókat mun- kahelyükre menet vagy onnan jövet, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkra/ nem vagyoni sérelemre, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdoná- ban lévő vagy általa bérelt szállító- eszközön, utazás során történt,

– A kölcsönvett munkaerő munkabal- esetét,

– Szövetkezetek esetén a szövetkezet természetes személy tagja személyes közreműködésének külső szolgál- tatás keretében történő teljesítése során bekövetkezett munkabalese- tét,

– A bedolgozói munkaviszonyban álló munkavállaló munkabalesetét,

– A fegyveres erők és fegyveres szer- vezetek tagjainak, a katasztrófavé- delem központi és területi szervei tagjainak munkabalesetét.

A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a biztosítási fedezet kiter- jed azon munkabaleset miatt bekövet- kezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelemre és azzal összefüggésben bekövetkezett kárra, amelynek oka:

– Az álló járműre fel-, illetve lerakodás;

– Az anyagmozgatás; vagy

– A jármű munkagépként való hasz- nálata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károkra/nem vagyoni sérelemre.

A biztosítás kiterjed azon munka- baleset miatt bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelemre és azzal összefüggésben felmerült kárra, amelyek:

– Hulladékok tárolásával, újrahasz- nosításával, megsemmisítésével és szállításával kapcsolatosan (hulla- dékgazdálkodás),

– Légi közlekedés körében, beleértve a légi járművek és repülőterek tulaj- donosi, üzembentartói, használói minőségében felmerült károkat,

valamint a repülőterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel (beleértve a mulasztást is), továbbá bármilyen légi jármű vagy légi jármű alkatrészével kapcsolatosan,

– Környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével összefüggésben

következtek be.

A biztosítás kiterjed:

– A biztosított Ptk. 8:1 (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozó- inak, valamint élettársának, továbbá

– Jogi személy biztosított esetén annak tulajdonosainak, illetve a tulajdo- nosok közveli hozzátartozójának és élettársának,

– Mint munkavállalók által elszenve- dett munkabaleset miatt bekövet- kezett személyi sérüléses kárra/nem vagyoni sérelemre.

Fedezet kiterjesztések a munkálta- tói felelősségbiztosításhoz

Munkáltatói felelősségbiztosítás – munkaerőkölcsönzés és külső szolgál- tatás záradék

Munkaerő kölcsönzés fedezete

A biztosítás kiterjed a kölcsönvett mun- kaerő munkabalesetéből származó károkra/nem vagyoni sérelemre.

Jelen kiterjesztés alapján biztosított munkáltató lehet: a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltató is a biztosítási szerződés szerint.

A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért/személyi sérülé- sért (élet, testi épség, egészség sérü- lése) a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.

Szövetkezeti külső szolgáltatás telje- sítésének fedezete

A biztosítás kiterjed a szövetkezetek esetén a szövetkezet természetes személy tagja személyes közreműkö- désének külső szolgáltatás keretében történő teljesítése során bekövetkezett munkabalesetéből származó károkra/ nem vagyoni sérelemre.

Jelen kiterjesztés alapján biztosított munkáltató lehet: a szövetkezet és/ vagy a külső szolgáltatás fogadója a biztosítási szerződés meghatározása szerint.

A munkavégzés során a szövetkezet természetes személy tagjának okozott kárért/személyi sérülésért (élet, testi épség, egészség sérülése) a szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egye- temlegesen felel.

Jelen kiterjesztésre vonatkozó kárté- rítési limit (szublimit) és önrészesedés összege a limit táblázatban rögzítettek szerint alkalmazandó.

Jelen záradékban nem érintett kérdé- sekben az Allianz Cégem Vállalkozás- biztosítás termék általános szerződési feltételei az irányadók.

Mire nem terjed ki a fedezet?

Nem fedezzük a kármentési kötele- zettség teljesítése során keletkező egészségkárosodás miatti költségeket.

Biztosított költségek vagyon- biztosítás esetén

Mire terjed ki a fedezet?

Megtérítjük a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkkal összefüggés- ben indokoltan felmerülő alábbi költ- ségeket az erre megjelölt biztosítási összeg erejéig:

– Mentési, oltási költségek,

– Bontási, maradványeltávolítási költségek, kivéve a veszélyes hulla- dékok szállítási, elhelyezési és meg- semmisítési költségeit,

– Szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult,

– A károk súlyosbodásának meg- akadályozását vagy hatásának enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, ideiglenes fedéssel, dúcolással, állványozással, ideig- lenes közműlétesítéssel, továbbá

a szükséges kényszerkitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biz- tonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel,

– Dekontaminációs költségek.

Amennyiben ezek a költségek a bizto- sítási szerződésében fedezett vagyon- biztosítási esemény következtében merülnek fel, és nem haladják meg a biztosítási összeget, akkor megtérítjük azokat.

Fedezzük a kockázatviselés helyén

a törmelék bontásának és eltávolításának költségét.

Alap segítségnyújtás

Mire terjed ki a fedezet?

Vészhelyzeti mesterember- asszisztencia

A következő esetekben megszervezzük a javítást és térítjük a javítás költségét (a szakember kiszállási és munkadíja, valamint a szükséges pótalkatrészek költsége) a további kár bekövetkezésé- nek, a bekövetkezett kár súlyosbodásá- nak vagy a munkafeltételek romlásá- nak megelőzése érdekében:

– A víz- és/vagy szennyvízhálózat sérü- lése,

– Eldugult vécécsészék, fürdőkádak és mosdókagylók,

– A villamossági rendszer meghibáso- dása,

– A fő fűtési rendszer és/vagy a fő fűtési rendszer általi melegvízellátás hibája vagy meghibásodása,

– A biztosított telephely külső zárjai- nak, tetőjének, nyílászáróinak vihar, tűz, füst, betörés, betörési kísérlet vagy vandalizmus miatti sérülésekor ideiglenes vészhelyzeti megoldást biztosítunk,

– Kültéri zárt (mechanikus zárakkal zárt) ajtó: ha ki- vagy bezárja magát a biztosított létesítményben, akkor kinyitjuk a zárat. Elveszett vagy ello- pott kulcs esetén fedezzük a zárcsere lakatosmunkájának költségét (ide nem értve az új zár költségét),

– Patkányok, egerek, rovarok vagy darázsfészek, lódarázsfészek miatti kártevőfertőzés a biztosított létesít- ményen belül (valamint a biztosított létesítmény külső falán, tetején, tetőszéldeszkáján lévő darázsfész- kek és lódarázsfészkek).

Ha a biztosítási esemény bekövetkezése után a további kár súlyosbodásának vagy vállalkozása gazdasági-üzleti tevé- kenysége feltételeinek tartós romlása elkerülése érdekében Vészhelyzeti mes- terember-asszisztenciára van szüksége, akkor, kérjük értesítse a 24 órás call cen- terünket, amely megszervezi a képzett szakember rendelkezésre állását.

A Vészhelyzeti mesterember-assziszten- cia igénybevétele esetén a szolgáltatási kötelezettségünk biztosítási esemé- nyenként és biztosítási időszakonként

mindösszesen 100 000 Ft összeghatárig áll fenn, amely biztosítási időszakon- ként legfeljebb négy biztosított ese- mény bekövetkezése esetén vehető igénybe.

Mire nem terjed ki a fedezet?

A vészhelyzeti asszisztencia nem ter- jed ki a következő esetekre:

– A biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett esemé- nyekre és ezen események következ- ményeire,

– Vállalkozása irodájának nyújtott közüzemi szolgáltatások (különösen az áram-, víz vagy gázszolgáltatás) meghibásodásából vagy megsza- kadásából eredő károkra – tekintet nélkül azok okára,

– Esztétikai jellegű károka (pl. kilin- csek, ajtónyitók, műanyag- vagy fém- tokozás sérülése),

– Vállalkozása saját kezű javítása miatt bekövetkező károkra,

– A gyártó termékvisszahívását okozó tervezési, gyártási vagy egyéb hiba által okozott károkra,

– Rendszeresen használt és cserélt vagy gyorsan forgó, kopó alkatré- szekben (pl. biztosítékok, akkumu- látorok, villanykörték, szoftverek, nyomtatópatronok) keletkező kár,

– A többlakásos épület kezelőjének vagy a technológiai víz, gáz vagy áram szolgáltatójának felelősségi körébe tartozó berendezések kárai,

– A kár eredeti okának keresésésével járó költségek (pl. falakon végzett

kovácsmunka, berendezések szét- szerelése, fürdőszobaszerelvények szétszerelése).

Általános korlátozás

Természeti elemi csapás, katasztrófa vagy vis maior esetén jogosultak vagyunk a szolgáltatás teljesítésének elhalasztására.

Vízkárok

Mire terjed ki a fedezet?

Fedezetet nyújtunk az alábbi vízkárra ha:

– Víz-, gőz-, technológiai folyadékok kiáramlása víz- és szennyvízvezeték- ből, fűtő- és hűtőkészülékekből, tech- nológiai csővezetékekből, edényekből, készülékekből, ha az a csővezeték eltömődése, törése, repedése, kilyuka- dása vagy elfagyása miatt történt,

– Bármely okból a szennyvízvezeték- ből visszaáramló víz okozta,

– A vízvezeték épületen belüli elfa- gyása okozta, vagy az ereszcsatorna elfagyása miatti keletkezett,

– Tüzivíz vezetés és tűzoltóberendezés meghibásodása okozta,

– Akváriumtörés történt.

Ezen túlmenően fedezzük az elfolyt víz költségét a biztosítási szerződésben foglalt limit erejéig, ha a kárt a csőveze- tékek töréséből kiömlő víz okozta.

Fedezzük a csőtörés helyének bontási költségét, ha a biztosítási szerződésben az épület biztosítva volt.

Vállalkozása fedezettel rendelkezik a szennyvíz- csövekből,

fűtő- és hűtő- berendezésekből kiömlő víz esetére.

Mire nem terjed ki a fedezet?

Nem nyújtunk fedezetet a következők által okozott vízkárra:

– Helytelen karbantartás, szivacsos vagy gombás felgyülemlés, kopó- forgó alkatrészek elhasználó- dása;

– A víz- és szennyvízhálózat rozsdáso- dása és korrodálódása,

– Fűtő és hűtő készülékek meghibá- sodása, ha azok nem biztosított vagyontárgyak,

– Az épületbe beépítetteken kívüli ereszcsatornákból és

csapadékvízelvezető csövekből kiömlő víz,

– A csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartályok, vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepe- inek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitott vagy nem tel- jesen elzárt állapota,

– A csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasz- tása,

– A hideg- és melegágyak, stabil üveg- házak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek- ben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása,

– A törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben állt elő,

– Elöntés nélküli átnedvesedés, fel- ázás,

– A tartós használaton kívül állás.

Nem nyújtunk fedezetet a techno- lógiai csővezetéktörésből eredő károkra:

– Ha a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárai- nak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott

csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyí- láson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

– Ha a kiömlő, elfolyt anyagok veszte- ségeként keletkezett,

– Ha a meghibásodott csővezetékek- ben, tartályokban, készülékekben

vagy berendezésekben, azok szerel- vényeiben keletkezett,

– Ha a technológiai csővezeték törése nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett,

– Ha tüzivízvezeték és az egyéb tűzoltó berendezés vezeték töréséből kelet- kezett,

– Nyomáspróbák vagy a rendszer tele- pítési folyamatok során keletkezett.

Üvegtörés

Mire terjed ki a fedezet?

Megtérítjük az üvegtörés vagy nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemek törése által okozott károkat a követ- kező esetekben:

– A biztosított irodahelységeknek, kereskedelmi egységeknek, iparte- lepeknek műhelyeknek vagy más, a biztosítási szerződésben meghatáro- zott telephelyeknek beépített üvege- zésében,

– A biztosított kereskedelmi egységek, bemutatótermek belső üvegezésé- ben (pult, vitrin, kirakatszekrény stb),

– Üveg cégtáblákban

törés vagy repedés következtében áll- tak elő.

Mire nem terjed ki a fedezet?

Nem fedezzük a következőkben kelet- kező kárt:

– Be nem épített üveg árukban és részeikben (pl. vázák),

– Építés vagy felújítás alatt álló épüle- tek üvegezésében,

– Karcolás, dörzsölés, szilánk letörése miatt,

– Üveg behelyezése, eltávolítása és mozgatása során,

– Gépek/berendezések üvegfelületé- ben,

– Épületek szerkezeti üvegelemeiben (üvegtéglák, üvegpadlók, copolit),

– Üveg dísztárgyakban és a csillárok- ban,

– Melegágyak és üvegházak üvegezé- sében,

– Üveg(elő)tetőkben,

– Neoncsövekben,

– Taposóüvegekben,

– Ólom-, ón- és rézfoglalatokban, illetve az azokban elhelyezett külön- leges üvegekben.

Betöréses lopás és rablás

Mire terjed ki a fedezet?

A rendőrségi feljelentés bemutatása után megtérítjük a biztosított vagyon- tárgyaiban a következők miatt kelet- kező károkat:

– Betöréses lopás,

– Rablás.

Mire nem terjed ki a fedezet?

Nem fedezzük a kárt a következő ese- tekben:

– Ha nem biztosított, biztosítási fede- zet alá nem vonható vagyontárgyak- ban keletkezett,

– Lopás, jogtalan eltulajdonítás, elveszés, eltűnés, hiány, leltárhiány, veszteség (együttesen: hiány) követ- keztében keletkezettk, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a jogtalan eltulajdonítás a kockázatviselési helyen elkövetett betöréses lopás- sal vagy rablással összefüggésben keletkezett, és a biztosítási esemény időpontjában a biztosítási szerződés- ben meghatározott vagyonvédelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berende- zés működőképesen üzembe volt helyezve,

– Vandalizmus miatt keletkezett,

– Ha a lezárt helyiségből behatolási/ kitörési nyom nélkül tűntek el a bizto- sított vagyontárgyak, kivéve a rablás esetét,

– Ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás/kitörés helyén a minimális mechanikai véde- lem feltételei (lásd vagyonvédelmi szabályzatot) nem teljesültek.

Vandalizmus

Mire terjed ki a fedezet?

Fedezzük a következő biztosítási ese- ményeket:

Vandalizmus és vandál cselekményt, ami a harmadik személyek rongálásra, rombolásra irányuló öncélú, szándé- kos cselekedete, amely nem valamely vagyontárgy megszerzéséhez vagy annak kísérletéhez kapcsolódik.

Mire nem terjed ki a fedezet?

Nem fedezzük a következő eseteket:

– Épülő épületek rongálódása,

– Bármilyen esztétikai rongálódás, amely a biztosított vagyontárgy lényeges tulajdonságait és használ- hatóságát nem befolyásolja,

– Graffiti és a graffiti eltávolítása,

– Üvegtörés.

Épületgépészeti gépek és irodai elektronikus készülékek géptörése

Mire terjed ki a fedezet?

Az alábbi, véletlen, váratlan és baleset- szerű biztosítási esemény miatti törés- kárra, amely javítást vagy újrapótlást igényel és a következők okozták:

– Váratlan meghibásodások, pl. hibás gépbeállítás, egyes alkatrészek működés közbeni rázkodása, a védő- berendezések hibája vagy hibás működése és/vagy idegen tárgyak véletlenszerű bejutása a géptestbe,

– Centrifugális erő miatti széthullás,

– Kazánvízhiány bojlerekben vagy nyomás alatti tartályokban,

– Túlnyomás,

– Rövidzárlat, túlterhelés, átívelés, indukció,

– Túlhevülés (a hőnek, lángnak kitett berendezések kivételével),

– Tervezési vagy gyártási hibák, anyaghibák vagy szerelési-telepítési hibák.

A biztosítási fedezet tárgyai az olyan elektromos készülékek és gépi berendezések, amelyeket beüzemel- tek és üzemképesek voltak már a

biztosításiesemény bekövetkezése előtt. Fedezzük a készülék vagy berendezés olyan üzemképes állapotba helyezé- sének költségét, amelyben közvetlenül a biztosításiesemény előtt volt – ez magában foglalja a szétszerelés, össze- szerelés és szállítás költségét.

Fedezzük

a berendezés üzemképes állapotba helyezésének költségét, beleértve az összeszerelés és a szállítás költségét is.

A fedezet a következő típusú gépekre és elektromos készülékekre terjed ki:

– Irodai elektronikus berendezések,

– Épületgépészeti és épületfelügyeleti rendszerek gépei,

– Felvonók,

– Beléptető létesítmények,

– Hőszivattyúk, légkondicionálás és kisfeszültségű vezérlőegységek az épületen belül (pl. adatátvi- tel, kommunikációs rendszerek, okosrendszerek vezérlőegységei).

Mire nem terjed ki a fedezet? Nem nyújtunk fedezetet:

– Ha a kár a biztosított tárgyak elhasz-

nálódása és kopása, vagy használatuk hosszabb ideig tartó szüneteltetése,

– Ha a kár oka a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű használata,

– A gyártó, importőr vagy szervíz jótál- lásának körébe tartozó kárra,

– Szoftver vagy számítógépes rend- szer meghibásodása vagy működési zavara, prototípusok, elektronikus adatok, adatbázisok, kép-, hang- és egyéb felvételek megrongálódása,

– Minden hordozható, nem üzleti célú szórakoztatóelektronika kárra,

– Kavitáció, korrózió, ásványlerakódás és oxidáció miatti kárra,

– Nedvesség vagy folyadék bejutása a készülékbe,

– Ismétlődő jelleggel vagy rendszere- sen használt, cserélt vagy gyorsan kopó-forgó készülékalkatrészek vagy kenőanyagok (pl. fúrószárak, kések és köszörűkorongok, előhívó

folyadékok, üzemanyagok és tisztí- tószerek) kárra.

Kiterjesztett felelősség

Környezetszennyezési felelősség- biztosítás

Mire terjed ki a fedezet? Fedezzük a következőket:

Környezetszennyezéssel, környezet

igénybevételével vagy terheléssel (környezetveszélyeztető tevékenység) harmadik személynek okozott kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezését, ame- lyért vállalkozása a polgári jog szerinti felelősséggel tartozik, feltéve, hogy:

– A kár oka előre nem látható, véletlen, váratlan, és normál üzemi módtól eltérő eseményre vezethető vissza (balesetszerű károkozás),

– A kárt okozó esemény kezdetétől számított 72 órán belül észlelték,

– A bekövetkezett élet, testi épség, egészség sérülése vagy a dologi kárt okozó esemény kezdő időpontjától számított 72 órán belül történt és azzal közvetlen okozati viszonyban áll.

A kiterjesztett felelősségbiztosítás kizá- rólag a személyi sérüléses nem vagyoni sérelmet, illetve a dologi károkat fedezi.

Mire nem terjed ki a fedezet?

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

– A környezetre veszélyes anyagok és negatív hatásuk vizsgálatának, nyo-

mon követésének és ellenőrzésének költségére,

– A környezetre ártalmas anyagoknak az Ön birtokában lévő vagy Ön által bérlés keretében használt dolgokról való eltávolításának költsége,

– A jogszabályok szándékos megsér- tése vagy betartásának szándékos elmulasztása által okozott kár miatt támasztott igényekre,

– A gyártó által adott vagy a gép állapotának megfelelő, a haszná- lattal, rendszeres ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal vagy karbantartással kapcsolatos iránymutatások vagy útmutatások szándékos be nem tar- tásával vagy a szükséges javítások szándékos elmulasztásával okozott kár miatt támasztott igényekre,

– Hulladék vagy salakos anyag feldol- gozására, módosítására, ideiglenes vagy tartós tárolására vagy ártalmat- lanítására szolgáló földterület vagy létesítmény üzemeltetésével kapcso- latos károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A földalatti természeti erőforrásokra (pl. kőolaj, földgáz) gyakorolt nega- tív hatáson, károsodáson vagy vesz- teségén alapuló igényekre,

– A biztosító kárrendezésre irányuló eljá- rása során a tudomány aktuális állás- pontja szerint karcinogén (rákkeltő) anyagnak minősülő anyagokáltal oko- zott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Víz, levegő-, talajszennyezés által okozott kárra, amely nem vezet élet, testi épség, egészség sérüléséhez vagy dologi kárhoz, rétegvizekben okozott károsodásra,

– Fokozatos, folyamatos környezet- szennyezésből eredő károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A közigazgatási és büntetőjogi fele- lősségre,

– Környezeti felelősségre a 2004/35/ EK irányelv szerint, beleértve a védett fajokért és természetes élőhe- lyükért fennálló felelősséget (ökoló- giai károkra),

– A biztosított által növényvédő sze- rek, mezőgazdasági kemikáliák fel- használásával okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A járművek – ideértve a munka- gépeket is – által a nem baleseti jellegű útrongálási vagy a mes- terséges tereptárgyakban okozott

Fedezzük

a környezet- veszélyeztető tevékenységgel harmadik személynek okozott károkat.

károkra, valamint a járművek, mun- kagépek használata során a talaj vagy növényi kultúrák letaposásá- ból származó károkra/nem vagyoni sérelemre,

– A légi, vízi-, vasúti- és kötöttpályás közlekedési tevékenység folytatásá- val vagy ilyen járművek üzemelteté- sével okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

– Útkezelői, útkarbantartói kötele- zettségre elmulasztásával okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

Kiterjesztett segítségnyújtás

Mire terjed ki a fedezet? Adatmentés

A következő esetekben megszervezzük

az adatmentést és fedezzük a költségét: A vállalkozása üzleti berendezésének (PC, laptop, tablet) elektronikus meg- hibásodása miatti adatvesztés, ha a következő feltételek fennállnak:

– Ezek a vállalkozás biztosítási szer- ződésben meghatározott a céges címe szerinti székhelyén/telephelyén vannak beüzemelve,

– Az eredeti beszerzési bizonylat dátumától mért élettartamuk nem több 5 évnél (ha nem áll rendelke- zésre az eredeti beszerzési bizony-

lat, akkor a berendezés életkorát a szakember határozza meg a mi költségünkön).

Adatai elvesztésekor lehetősége van felvenni a kapcsolatot a 24 órás call centerünkkel. A 24 órás call centerünk kiválasztja az egyik partnerműhelyün- ket, hogy felmérje/megvizsgálja és megállapítsa, hogy az elveszett adatok helyreállíthatók-e. Önnek ehhez el kell küldenie a tönkrement berendezést az egyik partnerműhelyünknek, mely eset- ben a szállítás költségét mi fedezzük. Az adatok sikeres helyreállítása után a szakember egyezteti Xxxxx a berende- zés visszajuttatásának időpontját (hét- főtől-péntekig munkaidőben, 09:00 óra és 17:00 óra között). Felhívjuk figyelmét, hogy nem garantáljuk az adatok sike- res helyrállítását.

Az adatok helyreállításához – a beren- dezés típusától függően – Önnek el kell küldenie számunkra az egész meg- hibásodott berendezést vagy annak merevlemezét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy speciális esetben szükség lehet a merevlemez felnyitására, amely így az adatok helyreállítása után töb-

bet nem lesz használható. Ilyen esetben a jóvágyása szükséges a merevlemez felnyitásához.

Az adatok helyreállítása biztosítási ese- ményenként és biztosítási időszakon- ként 700 000 Ft összeghatárig vehető igénybe, évente összesen egy biztosítási esemény erejéig.

Mire nem terjed ki a fedezet?

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi veszteségekre és eseményekre:

– A biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett esemé- nyekre és ezen események következ- ményeire;

– Szoftverek elvesztésére;

– A fájlrendszer meghibásodása (pl. összeomlás vagy hibás működés) miatti veszteségre;

– Olyan veszteségekre, amelynek oka nem a merevlemez elektronikai meg- hibásodása (pl. az operációs rendszer hibája, vírus, rosszindulatú szoftver);

– Helytelen tárolás, tervezési hiba vagy áramellátás (nem túlfeszültség- hullám) miatti veszteségre;

– Hőmérsékletváltozás, szennyezés, hő vagy természeti hatás általi veszte- ségre;

– Folyadék által okozott károsdás vagy a berendezés véletlen baleset- szerű rongálódása;

– A biztosító előzetes jóváhagyása nélkül végzett olyan javítás költsége, amely nem a call centeren keresztül történt;

– Magának a hibás berendezés/ merevlemez pótlásának költsége;

– Szoftvertelepítés költsége.

Általános korlátozás

Természeti csapás, katasztrófia vagy vis maior esetén jogosultak vagyunk a szolgáltatás teljesítésének elhalasztá- sára.

Földrengés

Mire terjed ki a fedezet?

Fedezzük a földrengés által a biztosí- tott vagyontárgyában okozott kárt.

Mire nem terjed ki a fedezet?

A fedezet nem terjed ki:

– Ha az illetékes hatóság adatbázisá- ban nincs nyilvántartva a kockázat- viselési helyszínen történt földren- gés,

– Ha a kárt ember okozta, pl. hagyo- mányos vagy nukleáris készülék rob- banásával,

– A földrengés által eredményezett kárt könyezetszennyezés okozta.

Fedezzük

a földrengés által

a biztosított vagyontárgyban okozott kárt.

A biztosítási fedezetekre vonatkozó biztosítási összegek és önrészesedések táblázata

Tűzbiztosítás (Flexa)

Természeti elemi károk (NATCAT) (kivéve földrengés)

Biztosítási összeg 100%-a (a készletek az ingóság 75%-áig biztosítottak)

Üzemszünet 3 hónap árbevétel max.

5%-a

6 hónap árbevétel max. 30%-a

A következő táblázatok tartalmaznak minden lényeges

Alap felelősség:

Plus

Comfort

Általános felelősségbiztosítás, Munkáltatói felelősségbiztosítás, Szolgáltatás felelősségbiztosítás, Termékfelelősség biztosítás

Kombinált limit biztosítási eseményenként/ biztosítási időszakonként

biztosítási értéket, így a biztosítási limiteket is, amelyek

a biztosítási szerződés részét képezik.

0 Ft - 3,5 Mrd Ft

3,5 Mrd Ft – 10 Mrd Ft

Árbevétel sáv

5 000 000 Ft/

10 000 000 Ft

10 000 000 Ft/

50 000 000 Ft

10 000 000 Ft/

50 000 000 Ft

50 000 000 Ft/

100 000 000 Ft

Extra

10 Mrd Ft – 17,5 Mrd Ft 50 000 000 Ft/

100 000 000 Ft

100 000 000 Ft/

300 000 000 Ft

Alap segítségnyújtás (vészhelyzet) 100 000 Ft/biztosítási esemény/biztosítási időszak Költségtérítés Biztosítási összeg 5%-a Biztosítási összeg 10%-a Vagyonbiztosítási kiterjesztő fedezetek Külön szublimit és önrészesedés a kiterjesztő

fedezetek táblázat szerint

Max

Felelősségbiztosítási kiterjesztő fedezetek

Vízkárok Biztosítási összeg 5%-a Biztosítási összeg 10%-a

Üvegtörés 500 000 Ft 1 000 000 Ft

Betöréses lopás és rablás Védelmi szinttől függően max 100 000 000 Ft

Védelmi szinttől függően max 200 000 000 Ft

Önrészesedés biztosítási eseményenként

Készpénz pénztárgépben 250 000 Ft 500 000 Ft

Készpénz értékőrző széfben 2 500 000 Ft 5 000 000 Ft Vandalizmus (szublimit káronként) Biztosítási összeg 5%-a Biztosítási összeg 10%-a

50 000 Ft

100 000 Ft

Géptörés épületgépészeti és irodai elektronikus gépekben

Ingóság biztosítási összeg 25%-a

Ingóság biztosítási összeg 50%-a

Alap Emelt

Kiterjesztett felelősség: Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Kombinált limit biztosítási esemény/biztosítási időszak

0 Ft - 3,5 Mrd Ft

3,5 Mrd Ft – 10 Mrd Ft 10 Mrd Ft – 17,5 Mrd Ft

Árbevétel sáv

5 000 000 Ft/

10 000 000 Ft

10 000 000 Ft/

50 000 000 Ft

50 000 000 Ft/

100 000 000 Ft

10 000 000 Ft/

50 000 000 Ft

50 000 000 Ft/

100 000 000 Ft

100 000 000 Ft/

300 000 000 Ft

Kiterjesztett segítségnyújtás (adatmentés) 700 000 Ft/biztosítási esemény/biztosítási időszak

Opcionális Földrengés Biztosítási összeg 100%-a

2. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

2.1. MIRE NYÚJT FEDEZETET A TERMÉK?

Biztosítási összeg (BÖ)/Kártérítési limit (Ft)

Csomagok

Biztosítási fedezetek

Alap

Emelt

Kiegészítő fedezetek	Szublimit	Önrészesedés biztosítási eseményenként
		Alap Emelt
Munkavállalók vagyontárgyai	100 000 Ft személyenként és 5 000 000 Ft mindösszesen biztosítási időszakonként	nincs
Kisebb javítások felújítások	10 000 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak	50 000 Ft 100 000 Ft
Közúti szállítás során bekövetkező károk	1 000 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak	50 000 Ft 100 000 Ft
Elektromos zárlatból keletkező tűzkár elektromos gépekben és berendezésekben	2 500 000 Ft/biztosítási esemény és 5 000 000 Ft/biztosítási időszak	50 000 Ft 100 000 Ft
Elfolyt víz költsége vízkár esetén	100 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak	50 000 Ft 100 000 Ft

2.2. Melyek az általános kizárások?

Az előző pontban meghatároztuk, hogy az egyes választható fedezetek mire terjednek ki és mire nem. Ezen felül vannak olyan esetek, amikor a biztosítási szerződés általános kizárásai érvényesülnek. Eszerint a következő események bármelyikének bekövetkezésekor nem fedezzük a bekövetkezett kárt. A következőkben meghatározzuk ezeket a kockázatkizárásokat. Az itt közölt információk minden választható fedezetre egységesen vonatkoznak.

Záradékok biztosítási eseményenként Szublimit

Önrészesedés

biztosítási eseményenként

Alap Emelt

A biztosítási szerződés által nem fede- zett rendkívüli események

Nem nyújtunk szolgáltatást, ha a kárt a következők okozzák:

– Rendzavarás, munkabeszüntetés, zavargás, háború (ideértve a fel nem robbant háborús lőszereket, robba- nóanyagokat vagy bármely pirotech- nikai anyagokat) invázió, háborús események és cselekmények, katonai vagy népfelkelés, polgárháború, for- radalom, ellenforradalom, statárium, erőszakos hatalomátvétel és töme- ges rendbontás, vagy ezek kísérlete,

– Fertőző betegség, járvány (pandémia),

– Munkahelyi zavargás, szabotázs, sztrájk, lázadás, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedet- lenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, vagy bármely esemény vagy ok, aminek következtében hadi, rendkívüli vagy szükségállapotot, illetve veszélyhelyzetet hirdettek ki,

– Hivatalos intézkedés vagy állami hatóság beavatkozása, tulajdonjog hatósági korlátozása (közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel), bármely politikai kockázat (pl. államo- sítás, hatósági elkobzás, lefoglalás, kisajátítás, megfosztás, rekvirálás),

– Terrorcselekmény (politikai, társa- dalmi, ideológiai, vallási),

2. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Vagyonbiztosítási kiterjesztő fedezetek

Felelősségbiztosítási kiterjesztő fedezetek

Útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasztásával okozott károk/nem vagyoni sérelem záradéka

Nevelési, oktatási záradék

Növényi kultúrák által és gondozása során okozott károk/nem vagyoni sérelmek záradéka

Építési, szerelési záradék

Álló járműre fel-, lerakodás, anyag- mozgatás, jármű munkagépként való használata során okozott károk/nem vagyoni sérelmek záradéka

Munkaerőkölcsönzési záradék

A kártérítési limit 50 %-a, de max 10 000 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak

A kártérítési limit 50%-a, de max 10 000 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak

A kártérítési limit 50%-a, de max 1 000 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak

A kártérítési limit 50 %-a, de max 10 000 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak

A kártérítési limit 50%-a, de max 10 000 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak

50 000 Ft

100 000 Ft

50 000 Ft

100 000 Ft

50 000 Ft

100 000 Ft

50 000 Ft

100 000 Ft

Daruzási záradék

50 000 Ft

100 000 Ft

50 000 Ft

100 000 Ft

A kártérítési limit 50%-a, de max 10 000 000 Ft/biztosítási esemény/ biztosítási időszak

50 000 Ft

100 000 Ft

– Hasadóanyagok robbanása, nukle- áris energia, nukleáris reakció, nuk- leáris robbanás, nukleáris sugárzás, elektromágneses mező vagy sugár- zás vagy radioaktív szennyezés, tekin- tet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minő- sülő események okozták-e vagy sem,

– Műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása.

A biztosítási szerződés által nem fede- zett károk

A biztosítás nem fedezi a következő- ket:

– A biztosítási szerződés szerint nem biztosított tevékenységből származó károkat/nem vagyoni sérelmeket, függetlenül az ilyen és a biztosított kockázatviselési helyszínek között esetlegesen fennálló ok-okozati viszonytól,

– A biztosított által igénybevett közre- működő által okozott károkat/nem vagyoni sérelmet, a biztosított köz- reműködőinek, illetve a biztosított közreműködői által a biztosítottnak, valamint a közreműködők egymás- nak okozott kárait/nem vagyoni sérelmet,

– Vétőképtelen személy által okozott károkat/nem vagyoni sérelmet,

– A kockázatviselés kezdete előtt okozott károkat/nem vagyoni sérel- met, akkor is, ha a kár/nem vagyoni sérelem, illetve a biztosított vagyon- tárgynak a biztosítási szerződés

megkötéskor meglévő, a biztosított által ismert hiányossága biztosítási szerződés kockázatviselési kezdetéig nem válik ismertté,

– Xxxxx xxxxxxxxxxx, építés-szerelési munka által okozott kárt vagy ren- deltetésszerű használatból adódó amortizációt vagyonbiztosítások ese- tében,

– Azbeszttel kapcsolatos igényeket,

– Nanotechnológiával kapcsolatos igényeket,

– Tisztán pénzügyi veszteséget,

– Elmaradt vagyoni előnyt, kivéve a magánszemély rendszeres jövedel- mét,

– A vállalkozását terhelő büntető jel- legű fizetési kötelezettségéből eredő igényt (pl. kötbér, bjrság, punitive damages),

– Bármilyen jellegű következményi kárt, amely a vagyontárgy haszná- latának fennakadásából ered (pl. késedelem, piaci részesedés elvesz- tése) kivéve a biztosított üzemszüneti veszteségeket,

– Elektronikus és digitális adatok bár- milyen okból történő rongálódása, elvesztése, megsemmisülése, torzu- lása, törlése, sérülése, módosítása, lopása vagy más tisztességtelen, vét- kes, csalárd vagy jogosulatlan mani- pulálása (ideértve a számítógépes támadást és/vagy kiberháborút és terroreseményt) miatti károkat, vagy az ebből eredő használhatatlanná válást, funkciókészlet-szűkülést, bár- milyen jellegű veszteséget, költséget, ráfordítást és/vagy díjat, függetlenül

minden egyéb októl vagy esemény- től, amely párhuzamosan vagy más sorrendben hozzájárul e veszteség- hez vagy a kárhoz,

– Cybereseményből eredő vesztesé- get, igényeket,

– A talajvíz/belvíz teraszokon vagy falakon keresztül (a pórusokon és repedéseken keresztül vagy szivár- gás folytán kapilláris vagy gravitá- ciós elven) az épületbe való jutása és ott az épület padlóinak, mennye- zeteinek vagy falainak dohossá, fol- tossá vagy penészessé tétele miatti kárt, kivéve, ha a kár a biztosítási esemény bekövetkezéséből ered,

– Légi, vízi, közúti vagy vasúti- és kötöttpályás tevékenység folytatásá- val, ilyen járművek vagy infrastruk- túra üzemeltetésével, , illetve ilyen járművek vagy ipari vagy építőipari üzemmel és berendezéssel össze- függő rezgés miatti veszteséget vagy kárt, nem vagyoni sérelmet,

– Bányákkal, bányászati tevékenység- gel, vagy bármely nyílt vízen folyta- tott tevékenységgel összefüggésben felmerült igényt,

– Közigazgatási jogkörben okozott igé- nyeket,

– Tisztességtelen piaci magatartással okozott károkat, reklám, vagy egyéb, a szolgáltatást igénybevevőnek adott tájékoztatás által, vagy azok hiányosságaival összefüggésben fel- merült igényt,

– Genetikailag módosított organiz- musok, termékek vagy genetikailag módosított organizmusok hasz-

nálata által okozott károkat, nem vagyoni sérelmeket,

– Vérátömlesztéssel, vérkészítmények, emberi vérből, szérumból és egyéb emberi testnedvekből származó ter- mékek, hormont felszabadító fogam- zásgátlók, méhen belüli eszközök, vakcinákkal összefügésben felmerült károk, legionella baktériummal, HIV vírussal, AIDS, BSE, TSE betegséggel kapcsolatos, valamint dohány, illetve dohányipari termékek által ok ozott károkat, nem vagyoni sérelmeket,

– Pirotechnikai anyagok, robbanó- anyagok, fegyverek, lőszerek által okozott, azokkal összefüggésben felmerült, valamint azok gyártásá- val, forgalmazásával, tárolásával, minősítésével, vagy bárminemű használatával, birtoklásával, őrzé- sével, kezelésével vagy bármilyen hatásával kapcsolatos károkat, nem vagyoni sérelmeket,

– Álló járműre felrakodással, illetve arról való lerakodással, anyagmoz- gatás, jármű munkagépként való használata során okozott károkat, nem vagyoni sérelmet,

– Hulladékgazdálkodással okozott károkat/nem vagyoni sérelmet,

– Adatvédelmi szabályok, szellemi tulajdonjogra, valamint a titokvéde- lemre vonatkozó szabályok megsér- téséből eredő károkat, nem vagyoni sérelmeket,

– Kellékszavatossági, termékszava- tossági, jotállási, garanciális igénye- ket,

– Felelősségbiztosítás esetében a biz-

tosított saját kárát és a károkozó és károsult közötti jogviszonyban elévült károkat, nem vagyoni sérelmet,

– Személyi sérülés nélkül előterjesztett nem vagyoni sérelmet,

– Szerződő/biztosított, vagy a szer- ződő/biztosított érdekkörében eljáró személy által elkövetett bűncselek- ményből származó károkat/nem vagyoni sérelmet,

– USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland területén folytatott tevékenységgel kapcsolatos igényeket, valamint az USA, Kanada joghatósága alapján érvényesített igényeket,

– Minden olyan kárt, amelynek biz- tosítási fedezete az EU, ENSZ, vagy bármilyen nemzetközi határozat alapján, nemzetközi, illetve nemzeti embargó ellenes tevékenység/cse- lekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továbbá ezen területeken okoz- ták vagy a kár itt következett be,

– Továbbá minden olyan igényt, amelyre vonatkozóan a biztosítási szolgáltatás nyújtása sértené az Egyesült Nemzetek bármely határo- zatát vagy az Európai Unió, az Egye- sült Királyság vagy az Egyesült Álla- mok kereskedelmi vagy gazdasági szankciókra (pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre) vonatkozó törvényét vagy szabályozását,

– Szennyeződés eltávolításának többletköltségeit, kivéve biztosított dekontaminációs költségeket,

– A biztosított vagyontárgy – rendel- tetésszerű használatot nem befo-

lyásoló – esztétikai sérülését, elősze- reteti értékét, valamint a termelés célját szolgáló károsodott vagyon- tárgy értékcsökkenéséből származó olyan kárt, amely a további rendel- tetésszerű használatot nem befolyá- solja,

– A biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos állagromlása, hasz- nálata során bekövetkező kopását, korrózióját és elhasználódását; vala- mint, ha a helyreállítás vagy a pótlás fizikai károsodás nélkül, kizárólag meghibásodás, működési zavar vagy működésképtelenség miatt válik szükségessé,

– A talajerő termőképességének elvesztéséből; kedvezmények elvesz- téséből, késedelem vagy piacvesz- tésből származó igényeket,

– A szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás vagy próbaterhelés miatt bekövet- kező vagyonbiztosítási károkat,

– Olyan közigazgatási határozat vég- rehajtásából származó igényeket, amely építkezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosított épü- letek és építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el,

– A biztosított vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségeket és kiadásokat,

– Azokat a károkat, amelyeket a nem biztosított, valamint a biztosítási

fedezet alá nem vonható vagyon- tárgyakban, valamint a szálastakar- mányban, terményszárítóban és az abban lévő terményben keletkeztek,

– Azokat a károkat, amelyek a biztosí- tott vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy vagyonvédelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rend- szerelem/biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetés- szerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek,

– Az építési- szerelési tevékenységgel másnak (harmadik személynek) okozott károk, ide nem értve a mun- kabalesetet, amelyért a munkáltató jogszabály szerint felelősséggel tar- tozik,

– Azokat a károkat, amelyek a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyár- tás, vizsgálat, próba) során a mun- kavégzés tárgyában keletkeztek, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza,

– Azokat a károkat, amelyek a bizto- sítottat a mezőgazdasági termény értékesítési lehetőségeinek a beszű- küléséből, termények eladhatat- lanságából és átvételi viszonyainak megváltozásából eredően érik.

Felelősségbiztosítás esetén – a fent említett kizárásokon túlmenően – a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– A biztosított saját kárára és a bizto- sított Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont-

xxxxx felsorolt közeli hozzátartozó- inak, valamint élettársának okozott károkra.

– Xxxx személyek képviselője, cselekvő- képtelen és cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak közeli hozzátartozója a biztosítottal és annak közeli hozzátartozójával azo- nos elbírálás alá esik.

– Jogi személy biztosított/szerződő esetén, annak tulajdonosainak tulaj- doni hányadában, kapcsolt vállal- kozásainak tulajdoni hányadában, illetve a tulajdonos(ok) közvetlen hozzátartozójának és élettársának okozott kárra.

– A biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosí- tottnak bármilyen más jogcímen a birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő dolgok- ban keletkezett károkra.

– A munkavállalók által a munka- helyre bevitt dolgokban keletkezett károkra.

– Dolgok (ideértve a pénzt, értékpapí- rokat is) elvesztéséből eredő károkra.

– Jármű munkagépként való hasz- nálata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károkra.

– Xxxxxxxx, oktatási, gyermekellátási tevékenységet ellátó intézet gondozói- felügyelői felelősségével kapcsolatos károkra.

– A biztosított szakmai tevékenységé- vel/mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre.

Szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabály- ban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara/ szövetség/érdekképviseleti szervezet által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlások, irányelvek) vannak.

– A tisztességtelen piaci magatartás- sal okozott károkra.

– A reklám- vagy egyéb, a szolgálta- tást igénybe vevőnek adott tájékoz- tatás által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra.

– A károsult egyéb olyan következmé-

illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett igényekre, ide nem értve valamely természetes személy személyi sérülése miatt előterjesztett közeli hozzátartozói/élettársi igénye- ket.

Mentesülés

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy kárt/nem vagyoni sérelmet jog- ellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással – ide nem értve a biztosítási szerződésben kizá-

2.3. Melyek a szerződéses kötelezettségek? – általános kötelezettségek

Ebben a részben tájékoztatást nyújtunk a szerződéses kötelezettségekről, amelyek a biztosítási tartam alatt a feleket terhelik.

nyi kárainak megtérítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettsé- geinek.

– Személyi sérülés (élet, testi épség, egészség sérelme) nélkül előter- jesztett sérelemdíj iránti igényre,

rásként megfogalmazott szándékos magatartásokat - a szerződő fél/biz- tosított - vagy olyan személy, akinek a magatartásáért jogszabály szerint felelősséggel tartozik - okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegé- sére is alkalmazni kell.

A szerződő/biztosított

felelőssége

A biztosítás megkötésekor szerződő félként köteles:

– Bennünket a biztosítás megkötésé- hez szükséges valós és teljes körű információkkal ellátni,

– Kérésünkre lehetővé tenni, hogy megvizsgáljuk a kockázatviselés helyét és/vagy a biztosított vagyon- tárggyal kapcsolatos számviteli és egyéb dokumentumokat,

– Megismerni a biztosítási kötvény és az általunk átadott összes dokumen- tum tartalmát,

– Esedékességkor megfizetni a biztosí- tási díjat.

A biztosítási időtartam alatt köteles:

– Bennünket a biztosítás elvállalása szempontjából különösen az alábbi lényeges körülményekben bekövet- kező bármilyen változásról haladék-

talanul, de legkésőbb 5 munkana- pon belül írásban értesíteni:

• a szerződéskötéskor az ajánlaton/ adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények megváltozása,

• a díjszámítás alapját képező adatok jelentős megváltozása

(jelentősnek minősül, ha ezen adat értéke 10 %-kal emelkedett),

• a vállalkozása elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszű- nését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

• a vállalkozása jogállásában, tár- sasági formájában bekövetkezett változás,

• a cégjegyzésre jogosultak szemé- lyében vagy a cégjegyzés módjá- ban bekövetkezett változás,

• az üzemeltetés helyének és körül- ményeinek megváltozása,

• az üzleti tevékenység, forgalom, a munkavállalók létszámának

jelentős mértékű megváltozása (10 %-ot meghaladó) biztosított tevékenység megváltozása,

• a biztosított vagyontárgy állapotá- ban, műszaki jellemzőiben, muta- tóiban, felszereltségében bekövet- kezett változás és/vagy szerkezeti vagy technológiai módosítások,

• a biztonsági és védőrendszerek és berendezések számának, műkö- dési kapacitásának vagy méreté- nek csökkenése, a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekö- vetkező technikai módosulások,

• a biztosított berendezések üzem- menetében, üzemi körülményeiben, karbantartásában, hasznosításá- nak módjában, műszaki állapotá- ban történt lényeges változás,

• 3 hónapnál hosszabb ideig üres épületek, az épület szerződéskötés- kor fennálló jogállásának módosu- lása vagyonbiztosítás esetén,

• a biztosított vagyontárgyak tulaj- donosának megváltozása, bérbe- adás, zálogjog alapítás,

• az értesítési cím, kapcsolattartási adatok megváltozása.

– A biztosított vagyontárgy megfelelő állapotban tartásával megelőzni a biztosítási esemény bekövetkezését, illetve a kár megelőzése érdeké- ben az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsítani.

– Káresemény bekövetkezésekor kárenyhítési kötelezettségét-, és a biztosított vagyontárgyra vonatkozó állapot megőrzési kötelezettségét teljesíteni.

– Betartani a hatályos jogszabályokat és/vagy a biztosított tevékenység felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóságok/intézmények által megál- lapított intézkedéseket, beszerezni és hatályban tartani a kikötött minden szükséges felhatalmazást, engedélyt, jóváhagyást a vállalkozása tevékeny- ségének jogszerű folytatásához.

– Maradéktalanul és időben megfi- zetni a biztosítási díjakat.

A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei

A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén – ide- értve különösen a felsorolt lényeges körülmények megváltozását – a bizto- sító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Felelősségbiztosítás esetén, ameny- nyiben a biztosítási díj számításához a szerződő fél/biztosított helytelen ada- tokat szolgáltatott vagy nem tett ele- get a díj alapját befolyásoló adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettségének, a biztosító a megál- lapított kárt/sérelemdíjat arányosan téríti meg/fizeti meg.

A biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkeztekor a megállapított kárt/

sérelemdíj iránti igényt olyan arány- ban téríti meg/fizeti meg, ahogyan a szerződő fél/biztosított által közölt, illetve a biztosító által ismert adatok

alapján meghatározott díjalap aránylik ahhoz a díjalaphoz, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítánál figyelembe kellett volna venni.

A biztosító eltekinthet az arányos kártérítés/sérelemdíj megfizetés alkal- mazásától, amennyiben a kártérítési/ sérelemdíj iránti igény mértéke egy biztosítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg az eseményenkénti kártérítési limit 20 %-át, de maximum 3 000 000 Ft-ot.

Kármegelőzési és állapot- megőrzési kötelezettség

Vállalkozása a kár megelőzése érde- kében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Így mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, aján- lásait.

Ha a biztosító a kármegelőzésre és a kárenyhítésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését tapasztalja, mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

Az állapotmegőrzési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll

be, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A lehető leghamarabb értesítsen ben- nünket a megadott információk bár- milyen változásáról.

A mi felelősségünk

– Helytállóan és teljeskörűen válaszo- lunk az összes kérdésére a szerző- dés megkötése előtt, a tárgyalások során, a biztosítás tartama alatt és a kárigények kezelésekor,

– A rendelkezésére bocsátjuk a szerző- déskötést megelőzően a teljes szer- ződéses dokumentációt,

– Fenntartjuk a jogot arra, hogy a szer- ződésének biztosítási összegét és biztosítási díját évente egyszer inde- xálással és/vagy valamely biztosítási esemény vagy a vállalkozása üzleti paramétereinek megváltozása után bejelentésére módosítsuk.

A feleknek a kárbejelentés esetére vonatkozó kötelezettségeit a következő, a 2.4. Kár történt: Mi a teendő? című fejezet részletezi.

2.4. Kár történt:

mi a teendő?

Ebben a részben tájékoztatjuk a kárigénye gyors és egyszerű bejelentésének folyamatáról. Ha kárigényét pontosan bejelenti, akkor a lehető leggyorsabban fel tudjuk dolgozni, és megnyugtató módon nyomon- követheti a kárrendezési folyamatot.

A KÁR ÉSZLELÉSE

A KÁRIGÉNY BEJELENTÉSEE

KÁRIGÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ÉS KEZELÉSE

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

• a xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx internetes oldalon,

• telefonon: a +36 (1/20/30/70) 000-0-000

Ha vállalkozása okozta a kárt más- nak, akkor:

Azonnal, de legkésőbb 30 napon belül tájékoztasson bennünket bármely harmadik személy kárigényéről vagy a tudomására jutott bármely olyan váratlan eseményről, amely harmadik személy kárigényét eredményezheti, még akkor is, ha meglátása szerint nem felelős. Ilyen esetben haladék- talanul át kell nekünk adnia a kárral kapcsolatban vállalkozásával közölt bármely perbeli vagy peren kívüli dokumentumot, igényt, kárbejelentési

dokumentumot, valamint tájékoztatnia kell bennünket bármely dokumentum- ról (együttesen kárrendezési doku- mentumok), amelynek a tartalma bár- milyen módon is a tudomására jutott,

A kártérítési eljárás során kövesse uta- sításainkat.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- állapított bejelentési határidőben a

biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

Nem terjed ki a biztosító szolgálta- tása a bejelentési kötelezettség kése- delmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési köte- lezettségre.

A kárigény bejelentése

Kártérítési igény benyújtása előtt kér- jük, ellenőrizze, hogy a kiválasztott Allianz Cégem Vállalkozásbiztosítás biztosítási csomag fedezi-e a felmerült

A kár észlelése

Ha kár történik:

– Próbálja elkerülni a kár terjedését és súlyosbodását, és teljesítse káreny- hítési és biztosított vagyontárgyra vonatkozó állapotmegőrzési kötele- zettségét

– Azonnal értesítse az illetékes hatósá- gokat: Vészhelyzet bejelentése: 112 Mentők: 104 Rendőrség: 107 Tűzol-

tók: 105

– Ha lehetséges készítsen fotókat a károsodott vagyontárgyakról, épüle- tekről, területről és a kár forrásáról,

okáról (pl. törött csővezeték, kidőlt fa, általa okozott kár stb) fényké- pezze le a káresemény helyszínét.

– A biztosítási eseményt annak bekö- vetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül jelentse be nálunk a kárbejelentési dokumentumok megküldésével:

• levélben a biztosítónak a biztosí- tási szerződésben meghatározott címére, vagy

• biztosításközvetítőjén keresztül, vagy

• e-mailen a xx@xxxxxxx.xx email címre,

illetve amely a kárral kapcsolatban a rendelkezésére áll.

A károsult kártérítési igényének a bizto- sított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

kárt. Contact Centerünk minden kér- désben és kérésben készséggel áll a rendelkezésére.

Kárigény bejelentésekor a következő- ket kell tennie:

– Határidőben jelentse be kárt a bizto- sítási szerződésben meghatározott tartalommal (kárbejelentés tartalma

– kárbejelentési dokumentumok), és nyújtsa be az igény kézhezvételekor/ kárbejelentéskor rendelkezésre álló kárrendezési dokumentumokat.

– A vállalkozása tárgyaiban keletke- zett kár vagy veszteség részletes

ismertetése, valamint a lehetséges okkal összefüggő bizonyíték benyúj- tása, a kár bekövetkezése körülmé- nyeinek és az utána következő ese- ményeknek az ismertetése.

– Xxxx meg a szükséges segítséget a kár okait és körülményeit azonosító képviselőinknek és/vagy szakértő- inknek, továbbá osszon meg velük minden további információt, amely segítheti őket a kár értékelésében. Ha további információkra vagy alátámasztó kárrendezési dokumen- tumokra van szükségünk, akkor a Contact Centerünkön keresztül vagy e-mailben (ha megadta nekünk az

e-mail-címét) felvesszük vállalkozá- sával a kapcsolatot.

Kárigények értékelése és kezelése

A vállalkozásának biztosított épületében és/vagy a biztosított vagyontárgyban vagy harmadik személynek okozott kár miatti igény esetén jogosultak vagyunk:

– Bármilyen kárfelmérést folytatni a kár bekövetkezési körülményeinek meghatározása és a biztosított tár- gyaknak a kár időpontjában való meglétének és értékének igazolása érdekében,

– Ha nem végzünk helyszíni kárfelmé- rést, akkor jogosultak vagyunk teljes mértékben nyilatkozatára és tájékoz- tatására hagyatkozni és – jogi köte- lezettségeinek vagy a kötvényben kifejezetten azonosított kötelezettsé- geinek figyelembevételével – eleve feltételezhetjük, hogy ezen nyilatko-

zatok és információk igazak és meg- felelnek a hatályos jogszabályoknak,

– Harmadik személyeknek közvetlenül, a vállalkozása polgári jogi felelőssége eredményeként kártérítést fizetni,

– Felelősségbiztosítás esetén, a biz- tosított csak akkor és olyan mérték- ben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult/sérelmet szenvedett fél követelését ő egyen- lítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratokat a biztosított köteles a bizto- sítónak bemutatni, az irat másolatát a biztosító részére átadni.

A kárrendezési eljárás során, a kárren- dezéshez nélkülözhetetlen dokumentu- mok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányá- ban is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül

– tájékoztatjuk a kifizetésről és/vagy megosztjuk a kárigény esetleges elutasításának indokát,

– megosztjuk továbbá a kárrendezési eljárás lezárása elmaradásának okait, ha a szolgáltatási kötelezettsé- günk nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatásunkat összegszerűen nem állapítottuk meg.

A biztosító szolgáltatását az igény jog- alapjának és összegszerűségének elbí- rálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak (kárren- dezési dokumentumok) a biztosító kár-

rendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti a biztosított/károsult/sérel- met szenvedett fél részére.

Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási szolgáltatás összege a kiválasztott Allianz Cégem Vállalkozás- biztosítás biztosítási csomagtól függ.

Biztosítási szolgáltatás nyújtása vagyonbiztosítások esetén

Teljes kár (totálkár) esetén a kár idő- pontjában érvényes valós értéket térít- jük meg, de legfeljebb a megrongáló- dott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport biztosítási összegéig.

Részleges kár esetén, amennyiben a kár időpontjában a vagyontárgy valós értéke:

– az újrapótlási érték, akkor a javítási költség térül,

– a műszaki avult érték, akkor a javí- tási költség térül, amit csökkenteni kell a megrongálódott vagyontárgy vagy annak sérült része értékcsökke- nésével. Az értékcsökkenés mértékét százalékban kell kifejezni.

Készlet vagyoncsoport részleges kára esetén a javítási költség térül.

Részleges kár esetén a károsodott vagyontárgy javítási költségét fedez- zük, kivéve, ha a javítási költség meg- haladja az adott vagyontárgy valós értékét vagy a biztosítási összeget.

A következőkben elmagyarázzuk, hogyan befolyásolja a biztosított vagyontárgy értéke az általunk kalku- lált szolgáltatás összegét:

Az újrapótlási érték szerinti szolgál- tatás nem vonatkozik azokra az ese- tekre, ha a károsodott vagyontárgy valós értéke a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meg- egyezik a műszaki avult értékkel, ekkor a a biztosító szolgáltatását az értékcsökkenés összegével mérsékelni szükséges, figyelemmel a túlbiztosítás jogkövetkezményeire.

Alulbiztosítás

Ha a vállalkozása biztosítási szerződé- sében szereplő biztosítási összeg a kár időpontjában alacsonyabb a biztosított vagyontárgy káridőponti valós érté- kénél, akkor alulbiztosítás miatt a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy valós értékéhez viszonyított arányában térítjük meg.

Ha a biztosítási szerződésében sze- replő vagyontárgy biztosítási összege a kár időpontjában legfeljebb 15%- kal alacsonyabb a káridőponti valós értéknél, akkor az alulbiztosítás fenti jogkövetkezményei nem alkalmazha- tók.

Túlbiztosítás

Ha a biztosított vagyontárgyak szer- ződésben rögzített biztosítási összege

meghaladja a biztosított vagyontár- gyak káridőponti valós értékét (túl- biztosítás) nem vagyunk kötelesek a túlbiztosított rész megtérítésére. Ebben az esetben túlbiztosításról van szó és ezen értéket meghaladó részben a biz- tosítási összegre vonatkozó megállapo- dás semmis, a díjat megfelelően le kell szállítani.

Ezenkívül a fizetendő szolgáltatási összeg végleges számításhoz a követ- kező tételek is levonandók:

– A biztosítási szerződésen szereplő önrész,

– A sérült vagyontárgyak maradvány- értéke totálkár esetén,

– A biztosítási időszak végéig esedékes díjak vagy díjrészletek totálkár ese- tén.

A biztosítási szolgáltatás összege nem haladhatja meg:

– A sérült vagyontárgy valós értékét a káresemény időpontjában.

– A sérült vagyontárgy szerződéskötés- kor meghatározott biztosítási össze- gét.

– A károsodott vagyoncsoport biztosí- tási összegét.

– A biztosítási szerződésben rögzített kártérítési limiteket.

A biztosító szolgáltatásának mér- téke felelősségbiztosítás esetén

A biztosítónak a biztosítási időszak egé- szére vonatkozó teljesítési kötelezett- sége – a biztosítási események számá-

tól függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeget.

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezésekor érvényes biztosítási esemé- nyenkénti, illetve a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitek terhére, annak mértékéig – az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembe- vételével – teljesíti:

a) a megalapozott kárigény/sérelemdíj iránti igény érvényesítésével össze- függésben a károsult/sérelmet szen- vedett fél oldalán felmerülő indokolt eljárási költségeket,

b) a kártérítés és sérelemdíj után szer- ződésszerűen felszámítható kése- delmi kamatot,

c) a károsult azon kárait, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint fele- lősséggel tartozik,

d) a személyiségi jog megsértéséből eredő nem vagyoni sérelem miatt a magyar jog szerint fizetendő sére- lemdíjat,

– amelyek kapcsán a károsult/sérel- met szenvedett fél a biztosítottal szemben a kárigényét/sérelemdíj iránti igényét érvényesítette, és

– amely kárigény/sérelemdíj iránti igényt a biztosított szerződéssze- rűen bejelentette.

A biztosítási szolgáltatás teljesítése körében a fentiekben írt megtérítési jogcímek és kapcsolódó összegek sor- rendisége irányadó. Amennyiben az itt

rögzített sorrendiség alapján a sorban következő tételekre nem, vagy rész- ben elegendő a kártérítési limitösszeg, abban az esetben csak az a rész térül, ami a kifizetési sorrendben történő tel- jesítés mellett még belefér a kártérítési limitbe.

A megalapozott kárigény/sérelemdíj iránti igény tekintetében pernyertes károsultat illeti meg az a perköltség is, melynek megfizetésére a bíróság a biz- tosítót jogerősen közvetlenül kötelezi. Ilyen esetben a biztosítót terhelő per- költség a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő indokolt eljárási költségekbe értendő.

Ha a biztosítási esemény kapcsán tel- jesítendő biztosítási szolgáltatás teljes összege meghaladja a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor érvényes bizto- sítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor a biztosító szolgáltatása - az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti kártérítési limitig ter- jed. Ha azonban a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitből még ren- delkezésre álló összeg a biztosítási ese- ményenkénti kártérítési limitnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

Jelen pontban meghatározott szabály a biztosított jogi képviseleti költségei esetében a költség limit vonatkozásá- ban megfelelően alkalmazandó.

Arányos szolgáltatás szabályai

Ha egy biztosítási eseménnyel kap- csolatban több károsult/sérelmet szenvedett fél (jogosult) megalapozott kárigényeinek/sérelemdíj iránti igénye- inek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor az egyes károsultak/sérel- met szenvedett felek kárainak/sérelem- díj iránti igénynek megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban

a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit aránylik a megalapozott kárigé- nyek/sérelemdíj iránti igények együttes összegéhez.

Jelen pontban meghatározott szabály a biztosított jogi képviseleti költségei esetében a költség limit vonatkozásá- ban megfelelően alkalmazandó.

A biztosító a megalapozott kárt/sére- lemdíjat csak részben téríti meg/fizeti meg, ha a kárigényben/sérelemdíj iránti igényben biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem is szere- pelnek. Ha a biztosítással fedezett és

a fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem mértéke nem állapítható meg, akkor a biztosítási szolgáltatás mértéké- nél a kizárt kárt/nem vagyoni sérelmet 50 %-os súllyal kell figyelembe venni.

Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helyt- állási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed.

Ha a károkozók felróhatóságának ará- nyát nem lehet megállapítani, akkor

a biztosító a közrehatásuk arányában téríti meg a kárt/sérelemdíjat. Ha a közrehatás arányát sem lehet megál- lapítani, a biztosító úgy teljesít, mintha a kárért való felelősség a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. Ugyanezen szabály alkalmazandó a személyiségi jog több személy általi közös megsértése esetén.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosító szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a

Felelősségbiztosításoknál járadékfi- zetési kötelezettség esetén a biztosító, a biztosított és a károsult is kezdemé- nyezheti a járadék egyösszegű meg- váltását (tőkésítését). Amennyiben

a biztosító kezdeményezi a járadék egyösszegű megváltását, úgy tájé- koztatást ad a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem vált- ható meg. Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító,

a biztosított és a károsult is elfogadja. A járadék tőkeértéke függ a havi jára-

2.5. Vállalkozás- biztosításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Ebben a részben tájékoztatjuk a díjfizetésről, a biztosítási szerződés érvényességéről és arról, mi adhat okot a szerződés megszüntetésére.

biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani.

dék összegétől, a jogosult életkorától, nemétől.

Díjfizetés

A biztosítási díj éves díj, és az egyes biztosítási időszakok kezdetekor fize- tendő – részletfizetés azonban lehet- séges. Az éves biztosítási díj (vagy részletfizetési megállapodás esetén az első részlet) fizetése a kockázatviselé- sünk előfeltétele.

A biztosítás első díja a felek által meg- határozott időpontban, ennek hiányá- ban a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonat- kozó folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A biztosítási díj fizetése a szerződő felet terheli.

A biztosítási díjat a biztosító kockázatará- nyosan határozza meg a biztosítás díj- alapjai és a díjat befolyásoló egyéb ténye-

zők alapján. A biztosító az alapfedezethez kapcsolódó kockázatnövelő tényezők fedezetbe vonására a biztosítási szerző- dés szerint pótdíjat határozhat meg.

A biztosítási időszakra, illetve a biz- tosítás teljes időtartamára fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.

Felelősségbiztosítás esetén a díj alapja a nettő árbevétel, munkáltatói felelősségbiztos esetén a munkavál- lalók létszáma. Vagyonbiztosítás díj- alapja a biztosított vagyontárgyak és költségek folyó biztosítási évre vonat- kozó biztosítási összege.

A vállalt kockázat mértékét és a bizto- sítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:

– A biztosítási összeg/kártérítési limit,

– A választott önrészesedés mértéke,

– A biztosított által végzett tevékeny- ség,

– A biztosítás tartama, biztosítási idő- szak, kockázatviselés tartama,

– A biztosítási díj fizetésének gyakori- sága és módja,

– A biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,

– 5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőz- mény),

– A biztosító kérésére a szerződő fél által a kockázat felméréséhez meg- adott egyéb adatok,

– A jelen általános biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szer- ződések biztosítottai által alkotott veszélyközösség jellemzői.

A biztosítási díj számításához a szer- ződő fél (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámí- táshoz szükséges adatokat.

Automatikus indexálás

A biztosító a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyenként meg- határozott egyes vagyontárgyakra/ vagyoncsoportokra vonatkozó biztosí- tási összegeket a következő biztosítási évforduló napjának hatályával – a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően – az alábbi indexszámok- kal indexálja:

– A biztosított ingatlanok esetében az építőipari árindexszel.

– A biztosított ingóságok esetében az ipar belföldi értékesítési árindexszel.

– A költségtérítések esetében a fogyasztói árindexszel.

– A felelősségbiztosítási díjat a fogyasztói árindexszel.

A biztosítási összegek indexálásának alapja az indexálási értesítő kiküldését megelőző naptári évre a KSH által köz- zétett árindex +- 5 %.

A biztosítási összegek indexálására leg- először a biztosítási szerződés létrejöt- tét követő biztosítási évfordulóval kerül sor, majd ezt követően évente a bizto- sítási évforduló napján. A biztosítási összeg és a biztosítási díj értékkövető módosításáról és az alkalmazott árin- dex mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a bizto- sító a biztosítási évfordulót 45 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződő felet.

A biztosító automatikus indexálás alkal- mazása esetén sem tekint el az alulbiz- tosítottság vizsgálatától és az arányla- gos kártérítés alkalmazásától.

Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékessé- gétől számított 90. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és vállalkozása díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelését bírósági úton nem érvé- nyesítette.

A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződési feltételek szerinti 30 napos kiterjesztett bejelentési idősza- kot nem vállaljuk.

A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító 90 napos türelmi időt (respíró) biztosít, amely időtartam alatt a kockázatviselése fennáll, de a türelmi idő eredménytelen leteltét követően

a biztosítási szerződés külön felszólí- tás nélkül is megszűnik. A biztosító ez esetben a türelmi időre eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiányában jogosult behajtani.

Ha a szerződés megszűnik – ide nem értve a totálkár esetét – a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az arányos díjnál többet fizetett be, a díjtöbbletet visszatérít- jük.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részé- nek megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyúj- tott (a továbbiakban: tartamenged- mény).

A díjrészletek számát és összegét a biztosítási szerződés határozza meg. Nem vagyunk kötelesek a díjrészletek esedékességére emlékeztetni.

Ha bármilyen ok miatt képtelen fizetni a díjat, akkor haladéktalanul vegye fel velünk a kapcsolatot.

A biztosítási szerződés adatai

A szerződés hatályba lépése, a kocká- zatviselés kezdete és tartama

A biztosítási szerződés létrejöttét a biztosító kötvény kiállításával igazolja. Ráutaló magatartással nem jöhet létre biztosítási szerződés. Nem jön létre a biztosítási szerződés akkor sem, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautasítja, vagy arra nem válaszol.

Nem válik a biztosítási szerződés tartal- mává a felek esetleges korábbi/szerződé- ses gyakorlata, szokása, illetve a biztosí- tási üzletágban hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rend- szeresen alkalmazott szokás.

A biztosító kockázatviselése a biztosí- tási szerződésében meghatározott kez- dődátumon 00:00 órától hatályos, de nem lehet korábbi, mint az ajánlatnak a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 óra, feltéve, hogy az éves díj megfizetésre került, vagy – részletfi- zetési megállapodás esetén – az első díjrészletet megfizette. Ha a biztosítási szerződésben nincs megjelölve a kocká- zatviselés kezdő napja, akkor a kocká- zatviselés a szerződés létrejöttét követő nap 0:00-kor kezdődik.

A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve ha a felek eltérően álla- podtak meg. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és a vége közötti időszak. Előzetes fedezetválla- lásra nincs lehetőség.

Felelősségbiztosítás esetén a fedezet folyamatos fennállása érdekében Ön több egymást követő időszakra úgy is köthet szerződést, hogy a későbbi szerződés kockázatviselési kezdete a korábbi szerződés kockázatviselésé- nek végét követő nap, mely esetben a biztosító kockázatviselése bármely szerződés kockázatviselési ideje alatt fennáll.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége díjrendezettség esetén a kockázatvise- lés tartama alatt okozott, bekövetke- zett és legkésőbb a biztosítási szerző- dés megszűnését követő 30. napon a biztosítónak szabályszerűen bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

Felhívjuk figyelmét, hogy a biztosítási díj első megfizetéséig vállalkozásának nincsen fedezete.

A szerződés megszűnése

Az Ön szerződése határozott tartam esetén a kötvényben meghatározott napon szűnik meg. Határozatlan idő- tartamú szerződés a biztosítási évfor- dulóra, 30 nappal korábban felmond- ható.

Ha az esedékes biztosítási díjat (díj- részletet) nem fizették meg, megszűnik a szerződés (amint azt a Díjfizetés c. rész kifejti).

A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét kivéve – a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre és a szerződés meg-

szűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító visszafizeti.

A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot.

A biztosítási szerződés megszűnik a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülésével és a biztosítási érdek megszűnésével is. A biztosító érdekmú- lásnak tekinti a tulajdonjog átszállá- sának azt az esetét is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt.

A biztosító kockázatviselése a szerző- dés megszűnésének napján 0:00 óra- kor szűnik meg.

A szerződés hatályának helyreállí- tása (Reaktiválás)

Ön jogosult – a díj nem fizetése miatti megszűnés kivételével – a megszűnt szerződése hatályának helyreállítását a megszűnéstől számított 120 napon belül kérni.

Ennek előfeltételei a következők:

– a szerződés hatályának eredeti feltételek szerinti helyreállítására irányuló kérelem társaságunk általi elfogadása a biztosítási kockázat fel- mérése után,

– az elmaradt és a számított biztosítási díj maradéktalan megfizetése.

Szolgáltatási kötelezettségünk nem áll be:

– Ha a kárbejelentés valótlan nyilat- kozatokon vagy olyan bizonyítékon alapul, amely valósként jeleníti meg a biztosítási esemény bekövetkezé- sét annak ellenére, hogy a biztosítási esemény adott feltételek és körülmé- nyek között ténylegesen nem követ- kezhetett be,

– A biztosított vagyontárgyat csa- lárd módon szerezték meg, vagy a biztosítási esemény a vagyontárgy jogellenes használata folytán vagy jogszerűtlen cél elérése érdekében következett be.

A biztosított jogainak átszállása a biztosítóra (megtérítési igény):

– A biztosítót a megtérített kár mér- tékéig megtérítési igény illeti meg a kárért felelős harmadik személlyel szemben.

– A biztosítás megkötésével vállalko- zása köteles felhatalmazni társa- ságunkat arra, hogy a megtérített összeg erejéig fellépjünk a kárért felelős harmadik személlyel szem- ben.

Többszörös biztosítás vagyonbiz- tosítás esetén

A biztosított vagyontárgyakra és/vagy épületre más biztosítónál megkötött biztosítási fedezetekről haladéktalanul értesítenie kell bennünket. Ilyen eset-

ben a biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen biztosítási szerződés alapján járó többletfedezet vagy több- letszolgáltatás.

Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített minimális díj. A biztosított a biztosítási szolgáltatás átvételekor köteles kifejezett hozzájáruló nyilatko- zatában felhatalmazni a biztosítót a biztosított vagyontárgyra azonos koc- kázatra szóló fedezetet nyújtó másik vagyonbiztosítóval szembeni megtérí- tési igény érvényesítésére.

Többszörös biztosítás felelősség- biztosítás esetén

Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez, vagy többhöz benyújtani.

A biztosító, amelyhez az igényt benyúj- tották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biz- tosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

A biztosítók – egymással szemben fennálló – megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a

feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfe- lelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

Kumuláció kizárása felelősségbiztosí- tás esetén:

Ha valamely biztosítási eseménynek minősülő káresemény a Társaságunk- nál kötött biztosítási szerződés szerinti több felelősségbiztosítási fedezetbe

is beletartozhat, akkor a biztosító a biztosított által a fedezetek közül kivá- lasztott egyetlen felelősségbiztosítási fedezet alapján és a választott fedezet kártérítési limitének terhére nyújt szol- gáltatást.

Amennyiben a biztosított Társasá- gunknál több felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik a biztosítási szerződések szerinti kártérítési limitek minden megtérítés iránti igény esetén szerződésenként alkalmazandók és egy biztosítási esemény csak egyetlen szerződés kártérítési limitének terhére érvényesíthető, a kártérítési limitek nem adódnak össze.

Kommunikáció a felek között

A felek közötti minden kommunikáció írásban zajlik (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az eleketronikus úton, emailben tett nyilatkozatokat is). A biz- tosítási kockázat változása (szerződést érintő lényeges körülmények).

Lényeges körülmények megválto- zása

Haladéktalanul, de legkésőbb 5 mun- kanapon belül írásban értesítenie kell társaságunkat a kockázat elvállalása szempontjából – a szerződési feltéte- lek 2.3. pontjában jelzett – lényeges körölmények megváltozásáról.

Ha csak a szerződéskötés után szere- zünk tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehetünk a szerződés módosítására, vagy a szerződést har- minc napra írásban felmondhatjuk. Ha a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől szá- mított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre

a módosító javaslat megtételekor a figyelmét felhívta.

Haladéktalanul értesítsen bennünket, ha a címe megváltozik.

Általános információk

Bírósági joghatóság és irányadó jog

A jelen Szerződésre a magyar jog az irányadó.

A biztosítási szerződésben nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) ren- delkezései az irányadók.

Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igé- nyek- egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülési idő lejárta után igény már nem érvényesíthető.

Vagyonbiztosítás esetében az elévülés a biztosítási esemény bekövetkezésé- vel, míg felelősségbiztosítás esetében akkor kezdődik, amikor a biztosítottal szemben igényt érvényesítenek.

2.6. Biztosítási alapfogalmak érthetően

Ebben a részben részletesebben elmagyarázzuk a jelen dokumentumban használt kifejezéseket.

donítást úgy követte el, hogy a kocká- zatviselési helyen nyitvatartási időben elrejtőzött és a biztosított vagyontárgya- kat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és kitörés helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek megfe- lelő helyiségből erőszakos módon, dolog elleni erőszak alkalmazásával, külsérelmi nyom(ok) utánhagyásával kitört.

Biztosítási díj

A vállalkozása által a biztosítási szerző- dés szerint fizetendő összeg.

szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekö- vetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak minő- sülő esemény/ek;

d) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz;

amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kiterjed.

Állandó költségek

A biztosított vállalkozást terhelő állandó költségek és kiadások, amelyek az üzemszünet alatt is felmerülnek, és

a biztosítottnak kell viselnie, más kifize- tőkre nem háríthatók át. Ezen költségek mértéke nincs összefüggésben az üzleti forgalom változásával.

Anyagmozgatás

Félkész-/késztermék, áru egy telephely/ rakodási/tárolási terület keretein belüli helyváltoztatás és az ahhoz kapcso- lódó részfolyamatok összessége, amely nem jár együtt a mozgatott anyag alak- és állapotváltozásával.

Árvíz

Az árvédett területen lévő kocázat- viselési helynek a földi felszíni folyó- vizek áradásával összefüggésben bekövetkezett eláradása. Az árvízkár a fentiek szerint bekövetkező árvíz káro- sító hatásaként a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkező fizikai károsodás.

Baleset

Az emberi szervezetet ért olyan egy- szeri külső hatás, amely a sérült káro- sult akaratától függetlenül, hirtelen következik be, és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illető- leg halált okoz.

Betöréses lopás

Betöréses lopás az, ha a tettes a jogta- lan eltulajdonítást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és a behatolás helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek meg- felelő helyiségbe erőszakos módon, vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyi- séget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítá- sára képtelen állapotát kihasználja.

Betöréses lopásnak minősül továbbá az az eset is, ha a tettes a jogtalan eltulaj-

Biztosítási esemény Vagyonbiztosítás esetén a biztosítási szerződésben megnevezett véletlen, váratlan, előre nem látható – baleset- szerű – közvetlen fizikai káresemény, amelynek biztosítási tartama alatti bekövetkezése miatt a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége keletkez- het.

Egyetlen vagyonbiztosítási eseménynek minősül:

a) a 24 órán belül ismételten bekövet- kező jégverés, zivatar vagy tornádó; vagy ha a felsorolt események közül bármely kettő 24 órán belül követke- zik be;

b) a 72 órán belül ismételten bekövet- kező hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhőszaka- dás, tűz és tűzvész, valamint újabb sztrájk, zendülés, polgári zavargás, erőszakos tüntetés;

c) a 168 órán belül ismételten bekö- vetkező földrengés, földmozgás,

Felelősségbiztosítás esetén a biztosí- tási esemény akkor következik be, ami- kor vállalkozása, alkalmazottja vagy

a vállalkozása által felhatalmazott személy figyelmetlenségből, véletlen, váratlan és előre nem látható módon kárt okoz harmadik személynek a koc- kázatviselés tartama alatt, és vállalko- zását a jog arra kötelezi, hogy térítse meg a kárt.

Ennek alapján felelősségbiztosítási ese- mény lehet:

– a biztosítási szerződésben meghatá- rozott olyan másnak okozott dologi kár bekövetkezése, amelyért a bizto- sított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és/vagy

– más személyiségi jogának megsér- téséből eredő olyan nem vagyoni sérelem bekövetkezése, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles, és

amely nem minősül biztosítási fedezet- ből kizárt kárnak/nem vagyoni sérelem- nek, illetve kizárt kockázatnak.

A felelősségbiztosítások esetén a nem vagyoni sérelmek közül kizárólag a szemé- lyi sérüléses nem vagyoni sérelmek tartoz- nak a biztosítási fedezet hatálya alá.

Az egyes felelősségbiztosítási fedeze- tekhez kapcsolódó biztosítási esemé- nyeket az egyes felelősségbiztosítási fedezetek tartalmazzák.

Biztosítási évforduló

A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza. Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor a biztosítási évforduló napja a kockázat- viselés első napját követő hónap 1-je. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap.

Biztosítási időszak

Az az időszak, amelyben a kockázatvi- selés ellenértékeként köteles a biztosí- tási díjat megfizeti.

A biztosítási időszak:

– határozatlan időre kötött biztosítási szerződés esetén 1 év,

– határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerző- dés teljes tartama.

1 évnél hosszabb, de legalább 2 év határozott időre kötött biztosítási szer- ződés esetén a felek 1 éves biztosítási időszakban is megállapodhatnak. Ha a biztosítási időszak 1 év, akkor annak

első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.

Biztosítási kötvény

A megkötött biztosítási szerződést és a biztosító kockázatvállalását igazoló dokumentum.

Biztosítási összeg

A biztosítási kötvényben meghatáro- zott szolgáltatási összeg. A biztosítási összeget vállalkozása határozza meg a biztosítási szerződés megkötése előtti adatszolgáltatáskor. A biztosí- tott vagyontárgy szerződéskötéskor megjelölt biztosítási összegének

meg kell egyeznie a vagyontárgy nyilatkozattételekori valós értékével.

Biztosítási szerződés

Ide tartozik az ajánlat, a kötvény, az általános szerződési feltételek, és a biztosítási szerződés valamennyi mel- léklete.

Biztosítási szolgáltatás

A Biztosító által a biztosítási esemény bekövetkezése esetén fizetendő összeg.

Biztosítási tartam

A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A bizto- sítás tartamát a felek a biztosítási szer- ződésben rögzítik.

Biztosított/vállalkozása

A biztosítási szerződésben biztosított-

ként meghatározott vállalkozás, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.

Vagyonbiztosítás esetében a a biztosító szolgáltatására jogosult személy.

Felelősségbiztosítás esetén biztosított az a személy, akinek a magyar jog szerinti kártérítési és sérelemdíj fizetési kötele- zettségére a biztosítási szerződés alapján a felelősségbiztosítás fedezetet nyújt.

Jogosult továbbá a biztosított a biztosí- tási szerződésbe szerződőként belépni. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díja- kért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

Biztosított jogi képviseleti költsége Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított oldalán felmerülő, indokolt ügyvédi munkadíj, amelyet a biztosító a bírósági eljárásban megál- lapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján tekint elfogadhatónak. A biztosított részéről a biztosítóval szembeni bármi- lyen igényérvényesítés költségei nem minősülnek jogi képviseleti költségnek.

Biztosított közreműködője Közreműködő az, akit a biztosított a kötelezettsége – egészének vagy részé- nek – teljesítéséhez vagy joga gyakorlá- sához szerződéssel vesz igénybe.

Nem minősül közreműködőnek a bizto- sított munkavállalója, illetve tagja, ha

a szolgáltatás teljesítésében munkavi- szony vagy tagsági jogviszony alapján vesz részt.

Biztosított vagyontárgy

A biztosítási kötvény által biztosított épületek és ingóságok saját vagy ide- gen tulajdonként.

Az idegen tulajdont képező vagyontár- gyak lehetnek:

– Bérelt vagy lízingelt tárgyi eszközök;

– A biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesí- tésre átvett forgóeszközök;

– Munkavállalók ingóságai.

Biztosító/társaságunk

Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

BSE

Szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyul- ladása

Cyber esemény

Jelen biztosítási feltételek értelmében cyber eseménynek minősül:

a) az adatokban bekövetkezett károk, vagy bármely a biztosított általi jogosulatlan vagy jogellenes adatke- zelés,

b) adatok kezelésére vagy védelmére vonatkozó bármely jogszabály vagy előírás megszegése,

c) a biztosított érdekkörében lévő infor- matikai rendszer üzemeltetése vagy karbantartása során a biztosított

olyan magatartása vagy mulasztása, amely az informatikai rendszerének teljes vagy részleges elérhetetlensé- gét eredményezi (hálózatkiesés),

d) a biztosított érdekkörében bekövet- kező hálózati biztonság sérülése.

Az a) és b) pontban meghatározottak akkor minősülnek cyber eseménynek, ha hálózati biztonsági sérülésének következménye.

Cyber eseményhez tartozó fogalmak

Adatnak minősülnek különösen a sze- mélyes adatok, bizalmas információk, a tények, elgondolások és információk, valamint a közlésre, értelmezésre és kezelésre alkalmas formátumú szoftve- rek és egyéb kódolt utasítások.

Személyes adatnak minősül az azono- sított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bár- mely információ; azonosítható az a ter- mészetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeg- határozó adat, online azonosító vagy

a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturá- lis vagy szociális azonosságára vonat- kozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Bizalmas információ, az az információ:

– amely a biztosított szokásos gaz- dasági tevekénysége során vele üzleti kapcsolatban álló harmadik személytől érvényes jogcímen a ren-

delkezése alá kerül, és jogszabály szerint titoktartási kötelezettség ter- heli (CCC-care, custody and control), vagy

– a biztosított rendelkezésére bocsá- tott információ, amelyre vonatko- zóan a biztosított írásban vállalta azok bizalmasként történő kezelését.

Adatkezelés alatt értendő bármely adaton vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy művele- tek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakí- tás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továb- bítás, terjesztés vagy egyéb módon tör- ténő jogosulatlan hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisí- tés.

Adatokban bekövetkező kár

– az adatok elvesztése, megsemmisü- lése, megrongálása, eltulajdonítása, vagy az adatok felett az operatív irányítás elvesztése és/vagy

– az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés vagy azok jogosulat- lan felhasználása (ide nem értve a jogszerűen köztudomásúvá vált információkat, kivéve ha a koráb- ban nyilvánosan elérhető infor- mációk gyűjtés és/vagy kezelés révén egyedileg azonosíthatóvá váltak) jogosulatlan gyűjtése, rögzítése, lekérdezése, közlése, terjesztése, megsemmisítése az

idő alatt, amíg az a biztosított tár- saság - vagy annak azon függet- len vállalkozója vagy kiszervezett szolgáltatója,melynek magatartá- sáért felelősséggel tartozik - kezelé- sében, őrzésében vagy felügyelete alatt áll.

A biztosított érdekkörébe tartozik minden olyan Informatikai rendszer és eszköz, amelyet a biztosított – vagy

azon kiszervezett szolgáltatója, akinek magatartásáért felelősséggel tartozik – adatkezelés céljából használ, ideértve a tulajdonát képező vagy általa bérelt, üzemeltetett, illetőleg ezen célból a biz- tosított rendelkezésére bocsátott vagy számára elérhetővé tett Informatikai rendszert, eszközt.

Informatikai rendszer

Minden informatikai rendszer (bele- értve, de nem kizárólag a hardvereket, szoftvereket és/vagy számítógépes programokat), amiket a Biztosított vagy Kiszervezett szolgáltatója a Biztosított adatainak, szoftvereinek tárolására, feldolgozására használ, ideértve, a tulajdonát képező vagy általa bérelt, üzemeltetett, illetőleg ezen célból a Biz- tosított rendelkezésére bocsátott vagy számára elérhetővé tett rendszereket.

Hálózati biztonság sérülése

Az Informatikai rendszerek biztonságát vagy egyéb technológiai biztonsági intézkedést érintő minden technológiai hiba. Technológiai hiba minden nem fizikai hiba, amely különösen adatok-

hoz való jogosulatlan hozzáféréshez, és/vagy adatok eltulajdonításához, adatok fölötti operatív irányítás elvesz- téséhez, adatok módosulásához, vírus vagy kártékony kód továbbításához és/vagy szolgáltatás megtagadáshoz vezet. Hálózati biztonság sérülésének minősül a cyber támadás is.

Cyber támadás

A cyber támadás a biztosított érdekkö- rében levő informatikai rendszerbe tör- ténő jogtalan behatolást/informatikai rendszer elleni rosszindulatú támadást jelenti, amely:

a) a biztosított érdekkörében lévő infor- matikai rendszerhez illetéktelen hoz- záférést, illetve annak használatát,

b) elektronikus adatok vagy szoftverek jogosulatlan módosítását, megsem- misítését, törlését, továbbítását vagy másolását, illetve

c) a hálózati forgalom rosszindulatú irányítását, rosszindulatú számítógé- pes kód bevezetését, számítógépes erőforrások felhasználását (bele- értve a szolgáltatás-megtagadási támadást (DoS attacks).

eredményezi.

Kiszervezett szolgáltató

Azon személy, aki/amely a biztosítottal kötött írásbeli szerződés alapján kezeli az adatokat.

Üzemszünet (cyber eseményhez kap- csolódóan)

A biztosított társaság tevékenységé- nek/működésének megszakadása.

Cső

A biztosított tulajdonában álló vala- mely épület vagy segédszerkezet bemeneti vagy kimeneti vízvezetéke, szennyvízvezetéke, fűtési vagy napele- mes berendezésének vezetéke, techno- lógiai csőrendszer.

Dekontaminációs költségek

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a bizto- sítási szerződés feltételei szerint biz- tosítási eseménynek minősülő kárral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításának költsé- geit.

A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővi- lág szennyeződésével, eltávolításával, illetve cseréjével kapcsolatos költsége- ket nem téríti meg.

Dologi kár

Dolog közvetlen fizikai károsodása, megrongálódása vagy megsemmisü- lése.

Elektronikus irodai készülékek Ezekben az irodai készülékekben olyan részegység van, amely elektronikus alkatrészekkel működik: számítástech- nikai és audiovizuális berendezések, pl.

antennarendszerek, telefonok, tábla- gépek, riasztó biztonsági és vészhely- zeti rendszerek és tűzjelző rendszerek, kommunikációs rendszerek, csengők, okosirodák vezérlőegységei – tartozé- kokkal együtt.

Elektronikus irodai készülékek meghi- básodása

Az elektromos meghibásodás olyan hiba, amely megakadályozza az irodai elektromos berendezés rendeltetés- szerű használatát.

Elektromos zárlatból keletkező tűzkár elektromos gépekben és berendezé- sekben

Max csomagban található kiegészítő fedezet.

A biztosítás kiterjed az elektromos/ elektronikus gépekben, berendezé- sekben, készülékekben az elektromos áram zárlati hőhatása által keletkező tűzkárokra, ha a tűz elektromos/elekt- ronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a védő-, illetve bizton- sági berendezések előírás szerinti alkal- mazása, működése mellett keletkezett.

Nem téríti meg a biztosító:

a) az elektromos/elektronikus gépek- ben, berendezésekben, készülé- kekben az elektromos áram zárlati hőhatására keletkező tűzkárokat, ha a kár kizárólag csak a védő-, illetve biztonsági berendezésekben keletke- zett és azokra korlátozódott;

b) a 100kW-ot el nem érő teljesítményű villamos forgógépekben keletkezett

olyan tűzkárokat, melyek elektromos áram zárlati hőhatására álltak elő.

Elektronikus és digitális adatok Bármilyen jellegű adat, különösen a tények, koncepciók vagy egyéb infor- mációk – számítógépek vagy egyéb elektronikus vagy elektromágneses adatfeldolgozó berendezések számára használható formában. Ebbe a körbe tartoznak a számítógépes szoftverek és a bármely eszközön lévő adatok feldol- gozására vagy manipulálására vonat- kozó összes egyéb kódolt utasítás is.

Épületelemek

Valamely épület vagy szerkezete, műszaki felszereltségének összes eleme, amely be van építve, vagy szi- lárdan a falba, mennyezetbe vagy pad- lóba zártan van vezetve – pl. áram, gáz, víz, fűtés, szennyvíz, légkondicionáló berendezések és szállítósorok fogyasz- tásmérőkkel együtt (pl. technikai cső- vezetékek, hőszivattyú, sprinklerek, kandalló.

Valamely épületben vagy szerkezeté- ben szilárdan beépített vagy az épület- hez, épületszerkezethez szilárdan rög- zített, annak elválaszthatatlan részét képező összes elem (pl. szigetelés, fém- lemezek és lakatosmunkák, napelemek, az épület/épületszerkezet külső falaiba épített nyílászárók vagy tokos erkély- ablakok, beleértve a belső/külső nap- ellenzőket vagy görgős árnyékolókat, az összes szerkezeti nyílás üvegezését, erkélyredőnyöket, lamellás térelválasz- tókat, külső/belső ablakpárkányokat,

szilárdan beépített görgős árnyékoló- kat és előtetőket, járólapokat, csempé- ket, padlóburkolatot, falfestéket, tapé- tát, bevonatot, szóróbevonatolást).

Valamely épület vagy épületszerkezet működését szolgáló, szilárdan beépített vagy rögzített tárgyak és berendezések (pl. lépcsőház, felvonók, szivattyúk, vízmelegítők és -tartályok, kazánok, fűtőtestek, gáztűzhelyek, szaniterek

és fürdőszobafelszerelések, mosdók, hulladékkezelő berendezések, kony- hai mosogatók, kiszolgálóvezetékek, kommunális légvezetékek, vízhálózati szerelvények).

Beépített szekrények, konyhai egy- ségek üvegezéssel együtt, beépített lámpák és a gyártó által beépítésre tervezett berendezések.

Értékcsökkenés

A biztosított vagyontárgy életkora és műszaki állapota miatti értékcsökke- nés, amelyre hatással van pld. az üzem- idő, üzemelési körülmények. Az érték- csökkenést százalékban kell kifejezni.

Értéktárgyak

– Műalkotások,

– Nemesfémből készült cikkek, drága- kövek, gyöngyök, ékszerek, karórák, valódi szőrméből készült kabátok, kézzel szőtt szőnyegek és egyéb értéktárgyak (pl. hangszerek, érmék),

– Régiségek, pl. művészi értékű vagy egyedi tárgyak, amelyek általában 100 évnél régebbiek,

– Történelmi értékű tárgyak,

– Gyűjthető tárgyak és gyűjtemények.

Felhőszakadás

Olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt rendkívüli intenzitással (leg- alább 5 mm/10 perc) lezúdult nagy mennyiségű (legalább 30 mm/24 óra) csapadékvíz a talajfelszínen összegyü- lemlik/áramlik, illetve felgyülemlése/ lefolyása miatt a megfelelően mére- tezett és karbantartott vízelvezető rendszer elégtelenné válik. A felhősza- kadáskár a fentiek szerint bekövetkező felhőszakadás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövet- kező fizikai károsodás. Felhőszakadás kár esetén a biztosító a biztosított vagyontárgyaknak elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá szennyeződés formájában bekövetkezett fizikai káro- sodását téríti meg.

Fertőző betegségek (pandémia) Fertőző betegségnek minősül minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy közvetítő útján, bármely organiz- musról más organizmusra képes átter- jedni, ahol:

– az anyag vagy közvetítő lehet külö- nösen, de nem kizárólagosan vírus, baktérium, parazita vagy más orga- nizmus vagy ezek bármely variációja, függetlenül attól, hogy élőnek tekin- tendők-e vagy sem, és

– az átterjedés módja, akár közvetve, akár közvetlenül, különösen, de nem kizárólagosan, levegő, test váladék útján vagy az átterjedés bármely

felületen, tárgyon keresztül történik, akár szilárd, folyadék vagy gáznemű vagy organizmusok közötti, és

– a fertőzés, közvetítő anyag, vagy egyéb közvetítő közeg az élet, testi épség, egészség sérülését, érzelmi stresszt, egészségkárosodást, életmi- nőség romlást, vagy a vagyontárgy károsodását, megromlását, érték- vesztését, piacképességének vagy használatának elvesztését okozhatja vagy fenyegetheti.

Forgóeszközök

a) Készletek:

• anyagok,

• áruk,

• félkész termékek,

• befejezetlen termelés (amennyi- ben nem építésszerelés alatt álló vagyontárgyak),

b) késztermékek,

c) a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelő értéktárolóban tárolt értékpapírok,

d) a vagyonvédelmi szabályzatban leír- taknak megfelelően tárolt:

• készpénz és egyéb pénzeszközök,

• képzőművészeti vagy egyéb művé- szeti alkotás, műérték, gyűjtemény,

• nemesfémek, ékszerek, drágakö- vek, szőrme, és egyéb értéktár- gyak.

Földmozgás

a) a földcsuszamlás: a talaj fizikai vagy szilárdsági/állékonysági egyensúlyi állapotának hirtelenül fellépő meg- változása következtében a természe-

tes vagy mesterséges lejtés irányába bekövetkező – esetenként jelentős tömegű – talajelmozdulás;

b) a föld- és kőomlás: a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonsága- inak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag természe- tes lejtés irányába történő leomlása, lezúdulása;

c) ismeretlen építmény, üreg beomlása: a természetes egyensúly megszű- nése miatt bekövetkező hirtelen talajelmozdulás, omlás az üregese- dés irányába.

Ismeretlen építmény a biztosított/szer- ződő tudomásán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentáci- óban és az ingatlannyilvántartásban nem szereplő, a talajhoz szilárdan kötődő, a biztosított telephelyén lévő létesítmény.

A földmozgáskár a fentiek szerint bekö- vetkező földmozgás károsító hatása- ként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

Földrengés

A földkéregben felgyülemlett feszültsé- gek hirtelen elmozdulással járó kiegyen- lítődéséből keletkező lökéshullámból bekövetkező talajmozgás melynek káro- sító hatása a Mercalli-Sieberg-féle skála

5. fokozatát eléri vagy meghaladja. A kockázatviselés helyére számított érték (Xxxxxxxx-Xxxxxxx-féle skála)

tekintetében az MTA Földtani Intézete által a konkrét eseményhez megadott érték/fokozat az irányadó.

Xxxxxxxx személy

Xxxxx személy, aki nem alanya a bizto- sítási szerződésnek, pl. olyan személy, akinek a felelősségére nem terjed ki a biztosítás.

Háborús események

Háború, invázió, idegen ellenség cse- lekményei, ellenséges akciók vagy háborúszerű műveletek – hadüzenettől függetlenül.

Hibás termék

A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen

a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalombahozatalának időpontjára, a tudomány és technika állására.

Homlokzat

Külső hőszigetelő kompozitrendszer, amelyben a hőszigetelés habosított polisztirol vagy ásványgyapot és külön felületkiképzése van.

Hónyomás

A hónyomáskár a biztosított épületek- ben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban az épít- mények, létesítésével kapcsolatban

jogszabályok által meghatározott mér- tékadó hóterhet meghaladó hónyomás által okozott kár.

Hűtőkészülék

Hűtők, fagyasztók és légkondicionálók.

Idegen tárgyak által rádőléssel oko- zott kár

Ha a biztosítási szerződés szerint nem biztosított bármely tárgy pl. harmadik fél oszlopa, fája).

FLEXA biztosítási esemény következté- ben elveszti addigi statikai egyensúlyát, és az egyensúlyvesztés miatt rádől a biztosított vagyontárgyakra. Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár a rádőlés károsító hatásaként a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

Igény

Xxxxx alatt a vagyoni károk bekövet- kezése miatt igényelt kártérítést, és – amennyiben ez értelmezhető – a nem vagyoni sérelem miatt igényelt sérelem- díjat is értjük.

Indexálás

Központi Statisztikai Hivatal által az árak és eszközértékek inflációhoz köté- sére alkalmazott rendszer vagy tech- nika. Ez valamely termék, szolgáltatás értéke vagy egyéb mérőszám korrekci- ójának előre meghatározott indexhez való kötésével történik.

Ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés

Valamely nukleáris üzemanyagból vagy nukleáris hulladékból származó, vagy valamely nukleáris berendezés vagy annak nukleáris alkotórészének radioaktív, mérgező, robbanó vagy egyéb veszélyes tulajdonsága által okozott sugárzás vagy szennyezés.

Jégeső

Légkörben képződő jégdarabok becsa- pódása.

Jégverés

A különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapa- dék, amely az épületek, építmények tetőzetében, homlokzatában és/ vagy kültéri szerkezeteiben az ütő- dés következtében törést/repedést/ deformálódást eredményez, és ezzel a funkciót rontó károsodást okoz. A jégverés kár a jégverés károsító hatá- saként a biztosított épületek, építmé- nyek tetőzetében (tetőszerkezetében

és tetőfedésében) homlokzatában és/ vagy kültéri szerkezeteiben, valamint az állandó jelleggel szabadtérre tele- pített, vagy állandó jelleggel szabad- téren működő/üzemelő vagyontár- gyakban (gépek, technológiák) törés/ repedés formájában bekövetkezett fizikai károsodás.

Kavitáció

Helyi nyomás csökkenés hatására kimé- lyülés képződése folyadékban, amit berobbanás (a robbanás ellentéte) követ.

Kár

Vagyonbiztosítások esetében a biz- tosított vagyontárgyakban előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, balesetszerűen, külső behatás miatt bekövetkező esemény által okozott köz- vetlen fizikai kár.

Felelősségbiztosítás esetén károk alatt – amennyiben azt kifejezetten nem említjük, vagy másként nem redelkezünk –a nem vagyoni sérelmek

is értendők, ha az adott kár vonatkozá- sában az értelmezhető.

Károsult

A felelőségbiztosítási jogviszony alap- xxx xx a személy, aki a biztosítottal szemben kártérítésre/sérelemdíjra jogosult.

Kárrendezési dokumentumok

A biztosító szolgáltatásának igénybe- vételéhez a biztosító kérésére rendel- kezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapítá- sához szükségesek, így:

1. Vagyonbiztosítások esetén:

– a biztosítottnak a biztosítási ese-

mény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

– ha a biztosítási esemény kapcsán hatósági eljárás/vizsgálat indult, akkor a hatóság által felvett jegy- zőkönyvet, az arra tett megállapí- tásokat, a kiadott igazolást vagy az eljárást lezáró határozatot,

– a rendészeti hatósági bejelentések rendelkezésre álló iratait azzal, hogy azok pótlására a biztosító felhívá- sára köteles eljárni,

– a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket, terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyil- vántartást, leltáríveket, költségszá- mításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat,

– a tulajdonjogot igazoló adásvételi szerződést, tulajdoni lapot, más érvényes okiratot,

– idegen tulajdonban lévő vagyontár- gyak esetén (bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás stb.) a birtoklás jog- címét igazoló okiratot, a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

– működési engedélyhez kötött tevé- kenységek esetében a tevékenységi engedély másolatát,

– rendkívüli időjárási viszonyokra és természeti jelenségekre Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

– földrengés esetén az MTA Földtani Intézetének igazolását,

– a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is bele- értve – igazoló bizonylatokat,

– a helyreállításra vonatkozó - leg- alább három különböző – áraján- latot, ill. a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

– a biztosított vagyontárgyak értéke- lését- és azok értékkövetését alátá- masztó okiratokat, könyvelési doku- mentumokat,

– a szerződő fél/biztosított változás bejelentési kötelezettségének teljesí- tését igazoló okiratokat, dokumentu- mokat,

– a szerződő fél/biztosított kármegelő- zési kötelezettségének megvalósítá- sát alátámasztó dokumentációt,

– a káreseményt követően megvaló- sult kárenyhítési- és állapot megőr- zési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat,

– a többszörös biztosításra vonatkozó biztosítotti nyilatkozatot.

Az üzemszünet esetében:

– az üzemszüneti veszteségvárható összegét,

– az üzemszüneti időszak kezdetét és várható tartamát,

– a tervezett kárenyhítő intézkedé- seket, és a kárenyhítési programra vonatkozó intézkedéseket,

– az alternatív, átirányított termelést,

– a szerződés- és szállítás átütemezést,

– a költségcsökkentés lehetséges mód- ját,

– az alapbiztosítási eseményt meg- előző rendelés állomány adatait,

– az érvényben lévő megbízási/szállí- tási szerződések adatait,

– a könyvvizsgálói jelentés adatait.

2. Felelősségbiztosítások esetén:

– a vagyoni hátrány és nem vagyoni sérelem bekövetkezését – a költsége- ket is beleértve - igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő doku- mentumokat,

– a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének és/vagy a nem vagyoni sérelem kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt,

– a biztosított felelősségének elis- meréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével és indok- lással) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,

– a károsult által érvényesített kárté- rítési/sérelemdíj iránti igény alátá- masztására a károsult által csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

– a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t, illetve a károsodás helyreállítása esetén a károsodás hely- reállítási költségét igazoló számlát,

– a károsult áfa visszatérítésre vonat- kozó nyilatkozatát,

– ha a biztosított a kárt már megté- rítette, a sérelemdíjat megfizette az önkéntes teljesítést és annak

összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentu- mokat,

– a biztosított nyilatkozatát arra vonat- kozóan, hogy a kártérítési igényt/ sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátar- tozójának, élettársának minősül-e, ideértve azt az esetet is, ha a bizto-

sított jogi személy képviselője közeli hozzátartozójának vagy élettársá- nak minősül-e,

– a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatkozata arra vonat- kozóan, hogy a károsult jogi személy vonatkozásában rendelkezik-e tulaj- doni hányaddal,

– az egyes különös/kiegészítő biz- tosítási feltételekben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat, működési engedélyhez kötött tevé- kenységek esetében minden esetben a tevékenységi engedély másolatát,

– a biztosító megtérítési igényének érvényesítéséhez szükséges adato- kat, dokumentumokat,

– a biztosító kérésére a többszörös biz- tosítás fennállásáról szóló nyilatko- zatot és az annak alátámasztására szolgáló adatokat.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosí- tottnak, illetve a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek (továbbiakban: fél) a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költ- ségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

Kárbejelentés tartalma (kárbejelentési dokumentumok) Felelősségbiztosítás esetén a kárbeje- lentés tartalma:

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási kötvény számát,

b) a biztosítási esemény leírását,

c) a károkozás/személyiség jog meg- sértésének helyét és időpontját,

d) a kár/nem vagyoni sérelem bekövet- kezésének helyét és időpontját,

e) biztosítási eseményről, illetve a kár- igényről/sérelemdíj iránti igényről való tudomásszerzés időpontját,

f) a kárbejelentésig megtett intézkedé- sek leírását,

g) a kár/nem vagyoni sérelem jellege, mértéke (a megállapított vagy becsült értéket),

h) a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megne- vezését, fellelhetőségének helye, és a biztosítói szemle érdekében a fel- kereshető kapcsolattartó telefonos elérhetőségét,

i) a károsult(ak) kárigényének össze- gét, sérelmet szenvedett fél sére- lemdíj iránti igényének összegét és, amennyiben a kárbejelentéskor ren- delkezésre áll, az igényt,

j) a biztosított felelősségének elismeré- séről vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot,

k) a biztosítási esemény bekövetkezé- sének az évére vonatkozó és a díj- számítás alapját képező – a különös biztosítási feltételekben meghatáro- zott – tényleges adatokat, melyek az ajánlat/adatközlő is tartalmaz,

l) a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mérté- két, a sérült(ek) igényét,

m)a sérült, a biztosító e célra rendsze- resített sablonján megtett írásbeli hozzájárulását olyan adatok tekinte- tében, amelyek átadásához − vagy

ahhoz, hogy azokat a biztosító kezel- hesse − a sérült hozzájárulása szük- séges (adatvédelem),

n) a biztosítottat és a károsultat/ sérelmet szenvedett felet képviselő személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló megha- talmazást – vagy egyéb okirat - egy eredeti példányát,

o) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzá- járulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonat- kozó adatokat kezelje,

p) ha a biztosító rendelkezésére bocsá- tott információ üzleti vagy egyéb tit- kot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,

q) minden olyan lényeges, tényt, körül- ményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerű- ségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szük- séges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).

Vagyonbiztosítás esetén a kárbejelen- tés tartalma:

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási kötvény számát,

b) a biztosítási esemény időpontját, helyét és rövid leírását,

c) a károsodott vagyontárgy megneve- zését,

d) a kárszemle helyét,

e) a károsodás mértékét (a megállapí- tott vagy becsült kárösszeget),

f) a kárrendezésben közreműködő, a

biztosított/szerződő fél által megha- talmazott személynek a kapcsolat- tartáshoz szükséges adatait,

g) a kárbejelentésig megtett intézkedé- sek leírását, valamint

h) minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jog- alapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.

Károkozásidőpontja(felelősségbiztosítás) A károkozás és a személyiségi jog meg- sértésének időpontja az a nap, amikor az azt előidéző cselekmény megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a kár- okozás és a személyiségi jog megsérté- sének megkezdése. Amennyiben a kár- okozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmu- lasztott cselekményt még a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

Kár bekövetkezésének időpontja (felelősségbiztosítás)

A kár/nem vagyoni sérelem bekövetke- zésének időpontja az alábbi:

a) Személyi sérülés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem esetén:

• testi sérülés esetén a sérülés idő- pontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

• egészségkárosodás esetén a káro- sodás időpontja;

• halál esetén a halál beállta;

b) Egyéb személyiségi jogsértés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem ese- tén a személyiségi jogsértés időpontja.

c) Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének időpontja;

d) Sorozatkár esetén az első kárese- mény/személyiségi jog első megsér- tésének időpontja.

Kártérítési limit (felelősségbiztosítás) A biztosítási esemény bekövetkezé- sekor érvényes – a károkozás/szemé- lyiségi jogsértés időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vonatkozó és a biztosítási szerződésben rögzí- tett – biztosítási eseményenként és biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit, valamint a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa.

Kisebb javítások, felújítások fedezete A MAX csomagban található kiegészítő fedezet.

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak legfeljebb 30 napig tartó garanciális javítása, felújítása, karbantartása során azokban a biz- tosított vagyontárgyakban keletke- zett közvetlen fizikai károkat, amely vagyontárgyakon a javítást, felújítást, karbantartást végzik.

A biztosító a kiegészítő biztosítás alap- xxx xxx téríti meg a biztosított vagyon- tárgyakban építési, szerelési tevékeny- séggel összefüggésben keletkezett károkat.

A kiegészítő biztosítás nem vonatkozik olyan tevékenységre, mely során az épületek, gépek teherhordó elemeit, szerkezeteit eltávolítják, kiiktatják vagy más módon változtatják.

Kopás

A biztosított vagyontárgy életkorral, használattal járó és karbantartástól független értékcsökkenése, állagrom- lása, minőségromlása.

Kockázatviselés helye

A kockázatviselés helye a bizto- sítási szerződésben címmel vagy

ingatlannyilvántartási területadatokkal és helyrajzi számmal meghatározott épület és a földterület, amelyen az épület áll. Felelősségbiztosítás esetén a kockázatviselés helye a területi hatály.

Kombinált (aggregát) limit (felelős- ségbiztosítás)

A kombinált (vagy aggregát) bizto- sítási összeg/kombinált limit a bizto- sító szolgáltatásának az összes – a biztosítási szerződésben a kombinált biztosítási összeg/limit alatt fedezetbe vont – felelősségbiztosítási kockázatra együttesen – biztosítási eseményen- ként és biztosítási időszakonként – alkalmazandó maximális összege, amely a biztosítási szerződés egészére nézve magában foglalja valamennyi kártérítési és költséglimitet is.

A biztosítási eseményenkénti és/vagy a biztosítási időszakonkénti kombinált biztosítási összeget/limitet bármelyik, a biztosítási szerződésben rögzített felelősségbiztosítási fedezet alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás kime- rítheti.

Kölcsönbeadó munkáltató

Az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés

céljából munkaviszonyban álló mun- kavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés kere- tében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel meg- osztva gyakorolja.

Kölcsönvevő munkáltató

Az a munkáltató, akinek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.

Környezethasználó

A jogszabályban meghatározott kör- nyezethasználatnak minősülő tevé- kenységet végző személy.

Környezethasználói minőség

A környezethasználónak minősülő személy e minőségében megvalósí- tott magatartása, tevékenysége vagy mulasztása.

Közúti szállítás során bekövetkező károk

A MAX csomagban található kiegészítő fedezet.

A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában/használatában levő szállítójárművön a biztosított által, a telephelyei között szállított biztosított vagyontárgyakban (kivéve a kereske- delmi árut), azok közúti szállítása során bekövetkező közvetlen fizikai károkat, amennyiben a kár az alábbi biztosítási események következménye:

– tűz,

– robbanás,

– villámcsapás,

– földrengés,

– vihar,

– a szállító járművet ért közlekedési baleset.

A biztosítási fedezet közbenső tárolásra nem terjed ki.

Külső szolgáltatás

A szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás, mellyel a szövetkezet természetes személy tagja a személyes közreműködését teljesíti.

Külső szolgáltatás fogadója

Az a szövetkezeten kívüli bármely vál- lalkozás, melynél a szövetkezet tagja a külső szolgáltatást teljesíti.

Légi jármű és ismeretlen földi jármű károkozása

FLEXAban biztosított ingatlanokban:

a) a légi járművek rázuhanása miatt keletkezett károk;

b) légi járművel történő ütközés során keletkezett károk;

c) az ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk.

A biztosítási fedezet az emberi sze- mélyzettel ellátott légi közlekedésű járművek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy becsapódása, vagy lezuhanása által a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkra terjed ki.

Magánszemély rendszeres jövedelme A munkaviszonyból vagy munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgál- tatások ellenértéke, amelyekre a mun- kaviszonyban álló károsult a munkabé- ren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően rendszeresen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rend- szeres kereset.

Munkabaleset

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. A munka- végzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a

foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvéte- lezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalko- zás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szol- gáltatás igénybevétele során éri.

Munkaerő kölcsönzés

Az olyan tevékenység, amelynek kere- tében a kölcsönbeadó a vele kölcsön- zés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében mun- kavégzésre a kölcsönvevőnek ideigle- nesen átengedi (kölcsönzés).

Munkáltató

A munkavállalót/hallgatót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatóköré- ben tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A társa- dalmi munka esetén munkáltató a tár- sadalmi munka szervezője.

Munkavállaló

A szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ideértve a mun- kaszerződéstől eltérően, más munkálta- tónál foglalkoztatott munkavállalót (a továbbiakban kirendelt munkavállalót) is, ha a munkáltatói jogok és kötelezett- ségek a kirendelés során a jelen szer- ződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhelik.

Munkavállalók ingóságai

A biztosított által munkavégzésre irá- nyuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén, munkaidő alatt lezárt szekrényében vagy lezárt helyiségben elhelyezett ruházata és egyéb használati tárgyai, kivétel a készpénz és egyéb fizetőesz- köz, értékpapír, ékszer, szőrme, nemes- fém tárgyak, szellemi termékek, aján- dékok, saját járművek.

Műszaki avult érték

A biztosított vagyontárgy életkorát és műszaki állapotát tükrőző érték., az

értékcsökkenés mértékével csökkentett újrapótlási érték. Az értékcsökkenés mértékének megállapítása a következő főbb szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folya- matos vagy időszakos használat, üze- melési körülmények.

Nyereségkiesés

Az a nyereség, amelyet a vállalkozása a biztosítási esemény hiányában reali- zált volna.

A netto üzleti eredmény:

a) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesít- mények értékének, az egyéb bevé- teleknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű lráfordítások, személyi jellegűráfordítások, érték- csökkenési leírás és egyéb ráfordítá- sok együttes összegének különböze- teként (összköltség eljárás);

b) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként (forgalmi költ- ség eljárás).

Önrész

A kárigény azon része, amelyért Ön köteles helytállni.

Ha alkalmazandó, akkor ezt az összeget az Ön biztosítási szerződése határozza meg és kockázatonként/biztosítási ese- ményenként külön-külön alkalmazandó. Az épület és a benne található biztosí- tott vagyontárgyak azonos ok miatti és azonos időben felmerülő kára megtérí- tésekor a legmagasabb alkalmazandó önrészt vonjuk le.

Összeroppanás

Befelé irányuló hirtelen nyomáski- egyenlítés.

Rablás

Rablás az, ha a biztosított vagyontár- gyak jogtalan eltulajdonítása érdeké- ben a biztosított vagy alkalmazottja/ megbízottja ellen:

– A tettes a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a fenti személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ha

– A tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Robbanás

A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia-felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombo- lás, amelyet két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyo-

máskülönbség okoz az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett.

Rossz műszaki állapotú szerkezetek Nem megfelelően használt vagy karbantartott szerkezet, amelynek a hosszú élettartamú elemei jellemzően nagyon rongáltak (pl. repedések a fala- kon és alapfalakon, megereszkedett alap, rongálódott tetőszerkezet, erős nedvesedés a kőművesszerkezetekben, födémszerkezet alakváltozása), vagy pedig a szerkezet rövid élettartamú ele- mei rongálódottak annyira, hogy káro- sítják a hosszú élettartamú elemeket (pl. erősen sérült tető, erősen korrodá- lódott ereszcsatornák, hiányzó ablakok, tartós vízszivárgás sérült csövekből).

Rövidzárlat

Olyan hibás elektromos kapcsolat, amelynek hatására rossz irányba folyik az áram és gyakran leáll az áramellátás.

Sorozatkár

Felelősségbiztosítások esetében egy biztosítási eseménynek minősül a több, azonos okból bekövetkezett:

– Időben összefüggő, vagy

– Több károsultat/sérelmet szenvedett felet érintő

kár/nem vagyoni sérelem (sorozatkár).

Súlyosan gondatlan magatartások Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen:

– Az elővigyázatosság és körültekintés súlyosan gondatlan elhanyagolása,

– Jogszabályi előrás, szerződéses kötelezettségek vagy általános üzleti gyakorlatok súlyos megszegése (mint például. a tűzvédelmi előírások súlyos megsértése, a közlekedési sza- bályok súlyos megsértése, a techno- lógiai szabályok súlyos megsértése),

– Jogosultsághoz (engedély, nyilván- tartásba vétel, bejelentés stb.) kötött tevékenyéség jogosultság nélküli vagy az abban meghatározott felté- telek hiányában történő végezése, és ezzel okozati összefüggésben a kár okozása,

– A kárt ittas állapotban vagy bódula- tot keltő szerek hatása alatt okozzák,

– Az előírt személyi és tárgyi feltételek hiányéban végzett tevékenység,

– A foglalkozási, balesetvédelmi sza- bályok súlyos megszegése, vagy ismétlődő és folyamatos megsértése,

– A munkavédelmi felügyeleti hatóság munkabaleset okán egymillió forin- tot meghaladó bírságot rótt ki,

– A kár a korábbi károsodással azo- nos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a bizto- sított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében.

Szakmai tevékenység

Szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara/szövetség/ érdekképviseleti szervezet által írásba

foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlá- sok, irányelvek) vannak.

Személyi sérüléses nem vagyoni sérelem

Élet, testi épség, egészség sérülése.

Szennyeződés

Olyan anyag (ideértve a baktériumo- kat, gombákat, vírusokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszé- lyezteti a biztosított vagyontárgyat, annak használatát, állagát.

Szerződésen kívüli kár

A deliktuális károk, ideértve a biztosí- tott által a vele szerződéses kapcso- latban állók vagyonában a szerződés teljesítése során okozott olyan károk, amely nem a szerződéses kötelezettsé- gek megszegése miatt következett be.

Szerződéses jogviszony

Az általános és szolgáltatás felelős- ségbiztosítási fedezet szempontjából minősül a biztosítottal közvetlen és

a szerződéses láncolaton keresztül nyújtott/fogadott szolgáltatás esetén megvalósuló közvetett szerződéses kapcsolat is.

Szerződéses kapcsolat: az általános és szolgáltatás felelősségbiztosítási fedezet szempontjából a biztosítottal szerződési láncon keresztül közvetett

szerződéses kapcsolatban álló szolgál- tatás igénybevevője is.

Szerződő fél

A szerződő fél lehet a biztosított vál- lalkozás, vagy az a vállalkozás, aki

a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, vala- mint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő nyilatkozatok megtételére. A biztosító nyilatkozatait mindenesetben a szerződő félhez intézi. A szerződő fél köteles továbbá a hozzá intézett biztosítói nyilatkozatokról és a biztosítási szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított szerződő helyébe lépéséig a biztosí- tottat teljeskörűen tájékoztatni. Abban az esetben, ha a kárrendezés során

a szerződőtől és a biztosítottól eltérő tartalmú nyilatkozat érkezik, akkor

a biztosító a biztosított nyilatkozatát köteles figyelembe venni. A szerződő fél/biztosított nyilatkozata a biztosí- tóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudo- mására jut.

Szervezett munkavégzés

A munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkavi- szony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartózta- tásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irá-

nyított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

Szövetkezet

A 2006. évi X. törvényben meghatá- rozott szövetkezet, mint munkáltató, amelynek a természetes személy tagja a harmadik személy részére nyújtott külső szolgáltatást teljesítésében részt vesz.

Tárgyi eszközök

– Épületek és egyéb építmények,

– Műszaki berendezések, gépek, tech- nológiák,

– Egyéb berendezések és felszerelé- sek.

Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár

Technológiai csővezeték törése a technológiai folyadékok, porok, gázok rendeltetésszerűen használt csővezeté- keinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.

Nem minősül technológiai csőveze- téknek

– A fűtési víz- és gőzvezeték, valamint

– A közüzemi jellegű és használatú földgáz- vagy propán-bután gázve- zeték, továbbá

– A közüzemi vízvezeték, valamint

– A tüzivízvezeték és az egyéb tűzoltó berendezés vezetéke.

Termék

Minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.

Terrorcselekmény

Bármely személy, csoport vagy füg- getlenül eljáró személycsoportok olyan cselekménye, különösen az erő vagy erőszak alkalmazása, valamely szervezet nevében vagy vele össze- függésben, amelyet politikai, vallási vagy ideológiai okból hajtanak végre, beleértve bármely kormányzati ható- ság befolyásolásának vagy a lakosság megfélemlítésének szándékát is, vala- mint amit jogszabály ennek minősít.

Tisztán pénzügyi veszteség

A károsodás folytán bekövetekezett olyan pénzügyi veszeteség, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásá- ból vagy megsemmisüléséből ered.

TSE

Fertőző szivacsos agyvelőgyulladás.

Túlfeszültség

A túlfeszültség a villamos, és elektro- nikus hálózatokban, illetve azok elekt- romos, elektronikus berendezéseiben a megengedett legnagyobb feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség.

Tűz

A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a tűz alapvetőtényezőinek egy időben/ helyen való jelenléte esetén – éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, -gyulladási hőmérsék-

let hatására alakul kiöntáplálóan, terjedőképesen, hő, láng, fény és füst

kíséretében. Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező, a tűz hőjének károsító hatásaként a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkező károsodás és ehhez kapcsolódóan a biztosított vagyontárgyakban keletkezett füst- koromszennyeződés.

A tűzivízvezeték és a tűzoltó berende- zés törése által okozott kár

A biztosított vagyontárgyak védelmére létesített beépített tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, beépített tűzoltó beren- dezés törése, repedése, kilyukadása, dugulása, rendellenes működése miatti víz- és egyéb oltóanyag-kiáramlás következtében a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károk.

A FLEXA biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó berendezések által oko- zott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi ható- ság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírá- sok alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.

A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely:

a) magában a tűzivíz- és egyéb oltóvíz- vezetékben, a tűzoltó berendezés- ben, annak tartozékaiban és szerel- vényeiben,

b) a berendezés nyomáspróbái, vala- mint telepítési munkái során és következtében keletkezett.

Újrapótlási érték

A műszaki jellemzőiben, kapacitásá- ban, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épület ill. építmény esetén újraépí- tési) költsége, amely a vételáron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül

– árengedmény nélkül – magába fog- lalja a csomagolás, a szállítás, vám/ adó, telepítés, tervezés, szakértés, összeszerelés, próbaüzem költségeit, a licencia és know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is.

Valós érték

A biztosított vagyontárgy értéke egy adott időpontban (pl.: adatközléskor, káridőpontban) Az értékcsökkenés aktuális mértékétől függően meg- egyezhet az újrapótlási értékkel vagy a műszaki avult értékkel. A 30 %ot meghaladó értékcsökkenés esetében a

valós érték megegyezik a műszaki avult értékkel, ellenkező esetben pedig az újrapótlási értékkel.

Vandalizmus

Vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyek rongálása, rombo- lásra irányuló öncélú, szándékos csele- kedete, amely nem valamely vagyon- tárgy megszerzéséhez vagy annak kísérletéhez kapcsolódik

VIS MAIOR (segítségnyújtási fedezet esetében)

Valamennyi olyan kockázati körülmény

– A teljesség igénye nélkül –, amelyek ellenőrzésére és bekövetkezésére nincs ráhatása a feleknek:

– Árvíz, szárazság, földrengés, termé- szeti katasztrófák,

– Világjárványok,

– közéleti válsághelyzet miatti lezárá- sok,

– Terrortámadás, háború, zavargások, háborús fenyegetés, fegyveres konf- liktus, embargók, szankciók kivetése, diplomáciai kapcsolatok megszakí- tása,

– Nukleáris, vegyi vagy biológiai szeny- nyezés vagy hangrobbanás,

– Kormányzati és hatósági kiviteli és behozatali korlátozások, tilalmak, kvóták,

– Épület összeomlás, tűz, robbanás és baleset,

– Bármilyen munkaügyi és keres- kedelmi vita, sztrájk, szervezett tilatkozás,

– Közüzemi szolgáltatás xxxxxxxx- xxxx, kimaradása, meghibásodása.

Vihar

A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy megha- ladja a 75 km/h sebességet.

Viharkár:

– A viharnak a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve

– A vihar által sodort és/vagy a vihar következtében kidőlt tárgyak hatása miatt a biztosított vagyontárgyak-

ban törés, repedés, alakváltozás for- májában bekövetkezett fizikai káro- sodás vagy kényszerhelyzet-változás,

– A biztosított épületeknek és az épü- letekben elhelyezett vagyontárgyak- nak a viharral együtt

járó csapadék következtében elázás, szennyeződés formájában bekövetke- zett fizikai károsodása, feltéve, hogy a csapadék a vihar következtében meg- rongált tetőzeten, kiszakított nyílászá- rón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

Villámcsapás

Olyan elektromos töltéskiegyenlítődés vagy nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtóhatással károsít. Villámcsapáskár a villámcsa- pás gyújtó, égető hőhatásának – sze- nesedés, üszkösödés, kormozódás,

alak-, szín- és halmazállapot-változás

– továbbá dinamikus erőhatásának – törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás stb. – károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekö- vetkező károsodás.

Villámcsapás okozta túlfeszültség

A villamos és elektronikus hálózatok- ban, illetve azok elektromos, elektroni- kus berendezéseiben a megengedett legnagyobb feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség, amelyet bizo- nyíthatóan villámcsapás eredménye- zett. Túlfeszültség okozta károsodás akkor következik be, ha a túlfeszültség nagysága meghaladja a berendezés,

vagy annak részegysége által elvisel- hető mértéket, és ennek következtében visszafordíthatatlan károsító folyamat következik be, ami a berendezést, vagy részegységét üzemképtelenné teszi.

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján akkor téríti meg a túlfeszültség okozta károsodást, amennyiben a kár oka és a károsodás túlfeszültségből eredő jellege szakértői eszközökkel

túlfeszültség védelmi rendszer alatt a túlfeszültségre érzékeny elektronikus berendezések tápellátó- és jelvezeté- keire telepített, hatályos szabványok szerint kiépített, többlépcsős (a durva-, közép- és finomvédelmi fokozatok

(T1-T2-T3) egymásra épülő műszaki megvalósítása) tranziens túlfeszültség védelmi rendszer értendő.

2.7. Eltérések a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól

egyértelműen bizonyítható.

A biztosítási szerződésben rögzített kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő fél/biztosított kötelezettsége kiterjed a biztosítási esemény bekövet- keztének időpontjában működőképes túlfeszültség védelmi rendszer kiépíté- sére és üzemeltetésére is.

A kiegészítő biztosítás alkalmazásában

Vízkiömlés

Vezetéktörés, szivárgás vagy a sza- bályozó és biztonsági berendezések meghibásodása miatti váratlan és nem megfelelő kiömlése vízcsövekből és a szennyvízkezelő rendszerből, továbbá a meleg vízzel fűtő és gőzzel fűtő készü- lékekből, valamint a vízhálózathoz csatlakozó egyéb készülékekből.

A jelen általános biztosítási felté- telek alapján kötött szerződések vállalkozásokkal kötött kárbiztosí- tási szerződések, ezért az általános rendelkezések a felek szerződési szabadságának érvényesülésének lehetőséget teremtve kerültek átfo- galmazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban előírtaktól és a szokásos szerződési gyakorlattól:

– Határozott időre kötött szerződés esetén a biztosítási időszak a szer- ződés teljes tartama. 1 évnél hosz- szabb, de legalább 2 év határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak. Ha a biztosítási időszak 1 év, akkor annak első napja megegyezik a biz- tosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évfor- duló napját megelőző nap.

– Nem válik a biztosítási szerző- dés tartalmává a felek esetleges

korábbi szerződéses/üzleti gyakor- lata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szer- ződés alanyai által széles körben

ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

– Előzetes fedezetvállalásra nincs lehetőség.

– Ha a biztosítási esemény bekövet- kezik, és biztosító szolgáltatása kimeríti a kártérítési limitet, akkor a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában esedékessé válik. Ez esetben az esedékessé váló díjat – az esetleges díjhátra- lékkal együtt – a biztosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani.

– A biztosítási szerződésből eredő igényekre vonatkozóan az elévülés ideje – az 5 éves általános elévülési szabálytól eltérően – 1 év.

– A díjfizetési kötelezettség elmu- lasztása esetén a biztosító 90 napos respirót alkalmaz, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll, és a határidő leteltét követően a biztosítási szerződés felszólítás nélkül is megszűnik.

A biztosító a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiányá- ban jogosult behajtani. Ebben az esetben a felelősségbiztosítási 30

napos kiterjesztett bejelentési idő- szak nem áll rendelkezésre.

– A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési köte- lezettsége – a biztosítási esemé- nyek számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeget, mind a kamat, mind az eljárási költségek, mind a biztosított jogi képviseleti költsége kizárólag ezen az összegen belül teljesíthető.

– A mentesülésre vonatkozó rendel- kezések a jogszabálytól eltérően kerültek szabályozásra, a mente- sülés személyi köre tágabb. A szer- ződésben meghatározott konkrét szándékos magatartások nem men- tesülésként, hanem kizárásként kerültek meghatározásra, minden más nem nevesített szándékos magatartás továbbra is mentesü- lési ok.

– A biztosító érdekmúlásnak tekinti a tulajdonjog átszállásának azt az esetét is, ha a biztosított vagyon- tárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtoká- ban volt.

– A biztosítási szerződésben rögzített írásbeliség tekintetében a mara- dandó eszközzel, illetve az elektroni- kus úton, e-mailben tett nyilatkozat is megfelelőnek minősül.

– A biztosító a megalapozott kárt/ sérelemdíjat a jelen feltételben rögzí- tett sorrendiség szerint és csak rész- ben téríti meg/fizeti meg, ha a kár-

igényben/sérelemdíj iránti igényben biztosítási fedezetből kizárt károk/ nem vagyoni sérelem is szerepel- nek. Ha a biztosítással fedezett és a fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem mértéke nem állapítható meg, akkor a biztosítási szolgálta- tás mértékénél a kizárt kárt/nem vagyoni sérelmet 50 %-os súllyal kell figyelembe venni.

– Többszörös biztosítás esetén – vagyonbiztosításoknál - a biztosí- tási fedezetből kizárt továbbra is az ugyanazon biztosított vagyon- tárgyra azonos kockázatra, koráb- ban megkötött szerződés szerinti vagyonbiztosítási esemény. Ezen szabály alól kivételt jelent a jelen szerződés alapján járó többletszol- gáltatás.

– A biztosított oldalán felmerült eljá- rási költségeket és jogi képviseleti költségeket csak akkor fedezi a biz- tosítás, ha a felek ebben külön írás- ban megállapodtak.

– Az eljárási költségeket a biztosító utólag fizeti meg.

– Amennyiben a biztosítási díj számítá- sához a szerződő fél/biztosított hely- telen adatokat szolgáltatott vagy nem tett eleget a díj alapját befolyá- soló adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettségé- nek, a biztosító a megállapított kárt/ sérelemdíjat arányosan téríti meg/ fizeti meg.

– Ha a biztosítási szerződésben nincs megjelölve a kockázatviselés kezdő napja, akkor a kockázatviselés a

szerződés létrejöttét követő nap 0:00-kor kezdődik.

– A kockázatviselés a szerződés léttrejöttét követő nap 0:00 perckor kezdődik.

– Felelősségbiztosításból kizárt kocká- zat a jogszabályi előírások szándé- kos megszegése és az előírt útmuta- tások szándékos be nem tartása.

– Ha egy káresemény több felelősség- biztosítási fedezetbe is beletartoz- hat, akkor a biztosító a biztosított által a fedezetek közül kiválasztott egyetlen felelősségbiztosítási fede- zet alapján és a választott fedezet kártérítési limitének terhére nyújt szolgáltatást. Több felelősségbizto- sítás esetén sem adódnak össze a kártérítési limitek, a biztosító a szol- gáltatásának maximuma azon szer- ződés kártérítési limite, amelynek terhére a szolgálatását teljesíti.

– Az általános szerződési feltételek a biztosító szolgáltatási kötelezettsége körében felelősségbiztosítás esetén meghatározzák a megtérítési jog- címek (károsult oldalán felmerülő eljárási költségek, késedelmi kamat, kártérítési, sérelemdíj) alapján tör- ténő teljesítési sorrendet, valamint a kártérítési limit kimerülése esetén a teljesítési sorrend alapján alkalma- zandó szabályokat.

– A megalapozott kárigény/sérelemdíj iránti igény tekintetében pernyertes károsultat illeti meg az a perköltség is, melynek megfizetésére a bíróság a biztosítót jogerősen közvetlenül kötelezi. Ilyen esetben a biztosítót terhelő perköltség a károsult/sérel- met szenvedett fél oldalán felme- rülő indokolt eljárási költségekbe értendő.

Általános tanácsok vagyontárgyai védelméért

Rendszeresen ellenőrizze az épület/ telephely állapotát.

Esetleg távolítsa el a veszélyes ágakat vagy magas fákat az épület közeléből.

Tartson legalább 1 méter távolságot a tárolt termékek és az elektromos pane- lek között, és tartsa karban az elekt- romos paneleket a gyártó utasítása szerint.

Ügyeljen arra, hogy a targoncák töltése a vállalkozáson belül elkülönülő vagy külső helyen történjen, és hogy ne legyen gyú- lékony tárgy a közelben (2 méteren belül) és a töltőt nem éghető anyagból készült talapzatra kell helyezni.

Ügyeljen arra, hogy a termékek bizton- ságosan elhelyezett polcokon, legalább 15 cm-rel a talajszint felett legyenek tárolva. A nehéz tárgyak az alsó polco- kon tárolhatók a legbiztonságosabban.

Lopás elleni tanácsok

Ellenőrizze, hogy összes ablak, erkély, zárt erkély vagy terasz ajtaja bizton- ságosan záródik-e és a bejárati ajtó be van-e zárva. Rakja el a létrákat és fellépőket.

Vállalkozásában telepítsen korszerű riasztórendszert, amely csatlakozzon az okoskészülékéhez vagy a szerződőtt őrző-védő vállalkozáshoz.

2. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

100

3. Hasznos tanácsok

Ebben a részben tanácsokat adunk arra vonatkozóan, hogy hogyan védheti vállalkozását még hatékonyabban a potenciális veszteségtől.

Tűz elleni tanácsok

Mindig hívja a rendőrséget, ha betö- résre vagy rablásra gyanakszik.

Ha elvesztette a kulcsát, azonnal cse- rélje ki a bejárati ajtó zárját.

Szélvihar, árvíz és eső elleni tanácsok

Kísérje figyelemmel a közelgő jégesőre, szélviharra vagy zivatarra figyelmez- tető időjárásjelentéseket.

Úgy védekezhet a legjobban a zivatar ellen, ha jó műszaki állapotban tartja a tetőt.

Noha a biztosított eseményeknek nem a tűz a leggyakoribb oka, a terjedő lán- gok nagyobb kárt képesek okozni, mint bármely természeti elem.

Tartsa be az épület tisztán és bizton- ságban tartására vonatkozó általános szabályokat, az elektromos berendezé- sek működtetésére vonatkozó utasítá- sokat és ne bontsa meg őket szaksze- rűtlen módon.

EXIT →

Szerezzen be egy tűzoltó készüléket és szereljen fel füst-/tűzriasztót, amely

időben értesíti, ha tűz keletkezik és füst terjed.

Tájékozódjon a kiürítési tervről, a felraj- zolt menekülési útvonalakról, a szabad területen való gyülekezés helyszínéről, valamint a tűzoltó készülékek helyéről.

Közelgő vihar esetén gondosan zárja be a nyílászárókat (és a tetőablako- kat, szellőzőnyílásokat is, ha vannak), válassza le a hálózatról az elektromos berendezéseket, vagy kapcsolja le a megszakítókat.

A túlfeszültségvédelem segít megvé- deni az elektronikus és elektromos készülékeket a villámkártól.

Fokozott árvízkockázat esetén készül- jön előre: figyelje a híreket és tájéko- zódjon a kiürítés módjáról és helyéről.

...a biztosítási díjjal kapcsolatban

4. További kérdések és válaszok

Ebben a fejezetben az ügyfeleink leggyakoribb kérdéseire adott válaszokat találja. Ha további információra lenne szüksége, keressen bennünket a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefonszámon, vagy látogasson el honlapunkra: xxx.xxxxxxx.xx. Készséggel állunk rendelkezésére.

Mi történik, ha elfelejtem befizetni a biztosítási díjat?

A biztosítás a biztosítási szerződésben rögzítettek szerint megszűnhet és ha biztosítási esemény következik be, akkor annak pénzügyi következménye már Vállalkozását fogja terhelni.

...a fedezettel kapcsolatban

Hogyan határozhatom meg a vala- mely épületre vonatkozó biztosítási összeget?

Az újrapótlási értéket szükséges meg- határozni, ebben segíthet a vállalkozás könyveiben szereplő bekerülési érték, vagy ingatlanértékbecslő szakvéle- ménye, az új ingatlanok esetében a adásvételi szerződés vagy a kivitelezési megállapodásban rögzített adat.

Biztosított esemény bekövetkezése után emelkedik a biztosítási díjam?

Ha volt kármentességi kedvezménye és szolgáltatást fizetünk a bekövet- kezett biztosítási eseményre, akkor a kedvezményét elveszti és a következő időszakra szóló díja a kedvezménnyel növelt összeg lesz.

2. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

104

...a kötvény változásával, módosításával kapcsolatban ...további gyakran ismétlődő kérdések

Mikor módosítható a biztosított épület és/vagy vagyontárgy értéke?

A biztosított értékek bármikor módosít- hatók évközben, valamint a biztosítási időszak végén a következő biztosítási időszak kezdő napjának hatályával.

Ilyenkor vállalkozásának aláírt kérel- met kell küldenie nekünk, melyet az alábbi módokon tehet meg:

– Biztosításközvetítőjén keresztül,

– Levélben postai úton a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatá- rozott címére, vagy

– Weboldalunkon, a xxx.xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat internetes oldalon,

– Telefonon: a +36 (1/20/30/70) 000-0-000.

Szükséges a biztosítási szerződésem módosításait írásba foglalni?

Egyes módosítások e-mailen vagy telefonon is megtehetők. Az elvégzett módosításokról írásos visszaigazolást, új kötvényt küldünk.

Megszűnhet a biztosítás az épület tulajdonosváltása miatt is? Milyen ira- tokat kell benyújtanom?

A biztosítás megszűnik a biztosítás tár- gya tulajdonjogának másik személyre való átruházása miatt is (pl. az épület értékesítése). Ez esetben be kell nyúj- tani a tulajdonjog változását igazoló okiratot.

Mit kell tennem vészhelyzet esetén?

Ha vészhelyzet esetén szüksége van segítségünkre, kérjük hívjon minket az alábbi elérhetőségeken a hét minden napján, a nap 24 órájában:

– Magyarországról ingyenesen 06-80- 104-122, vagy

– Külföldről a (+43-1) 525-03-6552-es magyarul beszélő nemzetközi zöld- számon.

Az alábbi információkra van szüksé- günk a Veszélyhelyzeti Mesterember Assistance szolgáltatások igénybevéte- léhez:

– Név

– Elérhetőség

– Szerződésszám

– Kockázatviselési hely

– Az igényelt szolgáltatás

– A biztosítási esemény leírása és bekövetkezésének időpontja

Ezután tájékoztatni fogjuk a következő lépésekről, és végigkísérjük a teljes ügy- intézés során.

Hol tájékozódhatok a biztosítótársa- ságról, a szolgáltatásairól és termé- keiről?

A rendes kapcsolattartási helyeken kívül weboldalunkon és a közösségi médiában (Facebook, Instagram és Linkedin) tesszük közzé híreinket, verse- nyeinket és érdekességeinket.

5. Betöréses lopásra és rablásra vonatkozó vagyonvédelmi előírások és kártérítési limitek

Ebben a részben tanácsokat adunk arra vonatkozóan, hogy hogyan védheti vállalkozását még hatékonyabban a potenciális veszteségtől.

6.1. Kockázati vagyoncsoportok a biztosítható vagyontárgyak koc- kázati besorolása alapján

I. kockázati vagyoncsoport:

Készpénz

II. kockázati vagyoncsoport:

II./1 Kereskedelmi – nem személyi, illetve hobbi és élvezeti – mennyiségű és célú

1. háztartási és szórakoztató elektroni- kai termékek,

2. mobiltelefonok és tartozékaik,

3. híradás- és számítástechnikai termé- kek,

4. barkácsgépek, elektronikus mérő, vizsgáló berendezések,

II./2 Minden egyéb, 250 000 Ft-ot meg- haladó egyedi értékű, kézi erővel köny- nyen mozgatható vagyontárgy.

III. kockázati vagyoncsoport:

1. műszaki berendezések: vállalkozási célú műszaki berendezések, gépek, irodatechnika,

2. egyéb tárgyi eszközök: iroda, üzemi felszerelés, bútor, ill. minden egyéb fel nem sorolt, kézi erővel nem, vagy nehezen mozgatható (súlyos, terje- delmes) vagyontárgy,

3. készletek: anyagok, áruk, befejezet- len termelés, félkész- és késztermé- kek.

6.2. Minimális vagyonvédelmi elő- írások

– Az III. kockázati vagyoncsoport ese- tén minimális mechanikai védelem,

– A II. kockázati vagyoncsoport esetén minimális mechanikai védelem és minimális elektronikai jelzőrendszer,

– A I. kockázati vagyoncsoport esetén a készpénz tárolás vagyonvédelmi előírásai.

6.3. Kártérítési limitek

A biztosító szolgáltatásának felső határa a káresemény időpontjában megvalósuló, a védelmi szintnek és a kockázati vagyoncsoportoknak megfe- lelő kártérítési limit, amely legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összege.

A következő táblázat kockázati vagyon- csoportonként tartalmazza az egyes védelmi szintekre vonatkozó kártérítési limiteket.

2. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

108

Védelmi szint	I. kockázati vagyoncsoport
	Alap kártérítési limit Emelt kártérítési limit

készpénz tárolás vagyonvédelmi előírásai szerint 2 500 000 Ft 5 000 000 Ft

pénztárgépekben vagy lemezkazettákban tárolt 250 000 Ft 500 000 Ft készpénz rablás

Védelmi szint

II. kockázati vagyoncsoport

Alap kártérítési limit Emelt kártérítési limit

minimális mechanika és minimális elektronika 0 Ft - 10 000 000 Ft 0 Ft - 20 000 000 Ft

részleges mechanika és minimális elektronika 10 000 000 Ft - 100 000 000 Ft 20 000 000 Ft - 200 000 000 Ft

Védelmi szint	III. kockázati vagyoncsoport
	Alap kártérítési limit Emelt kártérítési limit

minimális mechanika 0 Ft - 15 000 000 Ft 0 Ft - 30 000 000 Ft

6.4.2. A részleges mechanikai véde- lem előírásai

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszer- kezetei, padozatai és a nyílászárók leg- alább az alábbiaknak megfelelnek:

– A falazatok, födémek, padozatok szi- lárdsága legalább a 15 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű.

Az egyenértékűség meghatározásához kapcsolódó néhány támpont:

gadott a PA1 Dobásálló üveg, üveg- szerkezet) – vannak védve (bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm),

– A rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerő- sítve a falazathoz; a minimális beépí- tési mélység a legalább 15 cm vas- tag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el),

– A nyílászárók (ablakok, kiraka-

részleges mechanika vagy minimális mechanika és minimális elektronika

15 000 000 Ft - 50 000 000 Ft 30 000 000 Ft - 100 000 000 Ft

– Legalább 30 cm vastagságú falazó- blokk,

tok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a

részleges mechanika és minimális elektronika 50 000 000 Ft - 100 000 000 Ft 100 000 000 Ft - 200 000 000 Ft

– Legalább 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve

befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni,

6.4. Vagyonvédelmi szintek meg-

határozása

6.4.1. A minimális mechanikai véde- lem előírásai

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszer- kezetei, padozatai és a nyílászárók leg- alább az alábbiaknak megfelelnek:

– A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű.

Az egyenértékűség meghatározásához kapcsolódó néhány támpont:

– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szenvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült falszerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,

– Speciális könnyűszerkezetes elemek- ből összeállított falszerkezetek, ame- lyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyaggal vagy szilárdító egyéb anyaggal béleltek.

– Az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

– Az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

– Biztonsági zárnak minősül a mini- mum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variá- ciós lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük. A hagyományos vagy Mabisz minősítéssel nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági zárnak.

födémszerkezet, ahol a vasalás minimum 15x15 cm rácskiosztású, 5 mm-es átmérőjű betonvasból készült hálót jelent, és a beton minősége C12/15 épületszerkezeti beton,

– A 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, por- tálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/ áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldással – pl.

MABISZ minősített betörésgátló biz- tonsági üveggel (minimálisan elfo-

– Az ajtószerkezetek megerősített kivi- telűek; kiemelés feszítés és reteszhú- zás ellen védettek,

– A zárást minimum két zárásponton záródó (ahol a záráspontok között minimum 30 cm távolság van) biz- tonsági zár végzi,

– Az ajtó legalább három diópánttal, vagy azzal egyenértékű ajtózsanér legyen a tokhoz rögzítve,

– Az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásol- hatja,

– A zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárniuk,

– Az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen,

– Bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,

– Fatokhoz megerősített zárlemez szükséges.

Fenti feltételeknek együttesen kell tel- jesülniük. A hagyományos vagy Mabisz minősítéssel nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági zárnak.

6.4.3. A minimális elektronikai jelző- rendszer előírásai

Ha térvédelem, tárgyvédelem, személy- védelem nincs, és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyí- lászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szem- ben támasztott követelmények:

– A betörésjelző központ a tápegy- séggel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

– A központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön és a szabotázsvona- lon egyaránt,

– A központi egységnek – az üzemel- tető által sem nyitható kivitelű, sza- botázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön,

– Az élesítés legalább ún. kulcsos kap- csolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávo- lítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

– Az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

– Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valameny- nyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie

kell, és a jelzés után egy másodper- cen belül riasztania kell,

– A jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

– A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédesz- közzel lehessen őket elérni,

– A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

– A kültéri hangjelzőnek szabotázs- védett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen; a hangereje

1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jel- zéssel,

– Az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlet- tel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes,

– Az akkumulátor a hálózati energiael- látás zavara esetén biztosítsa auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását,

– Akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell,

– A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

6.4.4. A készpénz tárolás (I. kockázati vagyoncsoport) vagyonvédelmi elő- írásai

A 6.1. pontban meghatározott I. kocká- zati vagyon-csoportba tartozó vagyon- tárgyak (készpénz) tárolására vonat- kozó előírások:

6.4.4.1. A tárolás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó minimális védelmi előírás a részleges mechanikai védelem 1 000 000 Ft-ot meghaladó összegű készpénz tárolás esetén rész- leges mechanikai védelem és minimá- lis elektronikai jelzőrendszer, valamint

6.4.4.2. A tárolt készpénz összegének megfelelő Mabisz minősítéssel rendel-

kező értéktárolóban (megerősített lemez- szekrény, páncélszekrény stb.), az érték- tároló épület tartószerkezethez – nem aljzatbetonhoz, nem burkolathoz – való rögzítése a Mabisz minősítése szerinti kivitelben.

6.4.4.3. Kizárólag rablás kockázat ese- tén a készpénz tárolása pénztárgépben vagy lemezkazettában is elfogadott.

6. Segítsen, hogy jobbak lehessünk!

Az Allianznál mindig arra törekszünk, hogy nagyszerű ügyfélélményt nyújtsunk.

Ha bármilyen aggodalma vagy kérdése van, kiemelten foglalkozunk vele. Megválaszoljuk a lehető legrövidebb időn belül és az Ön által választott csatornán keresztül.

Köszönjük, hogy megtisztel bennünket bizalmával

Kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, kéréseivel és észrevételeivel.

Ezt megteheti az alábbi módokon: Biztosításközvetítőjén keresztül Telefonos ügyfélszolgálatunkon:

+36(1/20/30/70) 421-1-421

Honlapunkon: www.allianz.hu

Szolgáltatásaink elérhetőek: Honlapunkon: www.allianz.hu

2. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

114

5. BETÖRÉSES LOPÁSRA ÉS RABLÁSRA VONATKOZÓ VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÉS KÁRTÉRÍTÉSI LIMITEK

115

Allianz Contact Center

Contact Centerünk szakértő mun- katársai mindig készséggel állnak rendelkezésére és minden szerződé- sével kapcsolatos kérdésében segí- tenek munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra

– között:

Telefonszám:

+36 (1/20/30/70) 421-1-421

Allianz Assistance Szolgáltatás

Ha vészhelyzet esetén szüksége van segítségünkre, kérjük, a hívjon minket az alábbi elérhetőségeken a hét min- den napján, a nap 24 órájában:

Ha vészhelyzet esetén szüksüge van segítségünkre, kérjük hívjon minket az alábbi elérhetőségeken a hét minden napján, a nap 24 órájában:

– Magyarországról ingyenesen 06-80-104-122, vagy

AHE-43600/1

– Külföldről a (+43-1) 525-03-6552-es magyarul beszélő nemzetközi züldszámon.

Az alábbi információkra van szüksé- günk a Contact Center vagy az Alli- anz Assistance szolgáltatások igény- bevételéhez:

• Név

• Elérhetőség

• Szerződésszám

• Kockázatviselési hely

• Az igényelt szolgáltatás

• A biztosítási esemény leírása és bekövetkezésének időpontja

Ezután tájékoztatni fogjuk a követ- kező lépésekről, és végigkísérjük a tel- jes ügyintézés során.

Document Metadata

Table of Contents

ALLIANZ CÉGEM VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS

Document Metadata