Megoldás

Megoldás

rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás szerződési feltételei (G90)

Hatályos: 2016. január 29.

Nysz.: 18401

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések 3

Tájékoztató a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások legfontosabb jellemzőiről 11

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL15) 12

I. A biztosítási szerződés tartalma 12

II. Általános rendelkezések 12

III. Befektetési szolgáltatás 15

IV. A biztosítási díjra, a kockázati díjra és a biztosítási összegekre vonatkozó rendelkezések 18

V. Terhelések a szerződő számláján 20

VI. Tranzakciók 20

VII. A díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díjmentesítés, vissza- vásárlás és kötvénykölcsön 21

VIII. Biztosítási esemény, a biztosítási szolgáltatások, a biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok,

a biztosító teljesítésének esedékessége, módja 22

IX. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 23

X. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események 24

XI. Egyéb rendelkezések 25

XII. Fogalomtár 26

XIII. A Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezések 27

Megoldás rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött

élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G90/2015) 28

I. Kiemelt jellemzők 28

II. Biztosítási esemény 28

III. A biztosító szolgáltatásai 28

IV. Megoldás Bónusz 28

V. A biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek és a rendszeres biztosítási díj értékkövetése, növelése és csökkentése, valamint

a kiegészítő biztosítások körének módosítása 28

VI. A szerződő számlája, díjjóváírás 29

VII. A szerződéssel kapcsolatos költségek, terhelések 29

VIII. Tranzakciók 29

IX. A rendszeres díjfizetés szüneteltetése, átvezetés,

díjmentesítés, kötvénykölcsön 30

X. A díjfizetés elmulasztása esetén alkalmazott eljárások,

a biztosítási szerződés megszűnésének esetei, visszavásárlás 30

I. számú melléklet – Kondíciós lista 31

II. számú melléklet – A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értékének meghatározásához alkalmazott szorzószámok 32

III. számú melléklet – Tájékoztató a teljesköltség-mutatóról 33

IV. számú melléklet – A választható eszközalapok listája, összetétele

és befektetési elvei 34

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatá- val a Generali Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentések- kel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint

– a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előter- jesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertet- jük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kité- rünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismere- tekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkoza- tát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződés- sel létrejövő jogviszony tartalmát képezik, továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által fel- tett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, az általános szerződési feltételekben, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: álta- lános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv ren- delkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Műkö- dő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyil- vántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

Alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott ösz- szege: 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 10308024-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: 00 0 000 0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali CEE Holding B.V. Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántar- tásában 34275688

Székhelye: NL-1112 XN Diemen, Diemerhof 32

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz köz- zé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről A jelentés a biztosí- tó honlapján (xxxxxxxx.xx) érhető el.

II. Ügyfélszolgálat

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszol- gálati irodáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatár- saihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 40 200 250 Központi ügyfélszolgálat címe: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx. aspx

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kap- csolatfelvétel – talál a xxxxxxxx.xx címen is. Internetes ügyfélszolgá- latunk esetleges üzemzavara idején a Telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget.

III. PANASZÜGYINTÉZÉS

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Igazgatóságán szóban (személye- sen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elekt- ronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát az alábbi elérhetőségi címeken közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonszám: 00 00 000 000

Fax: 00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx

Internet: xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx. aspx

Központi ügyfélszolgálat: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx. aspx

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, a személyes ügyfélfo- gadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban teheti meg.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére minden munka- napon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munkanap- ján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgá- lati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

IV. Felügyeleti hatóság

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiak- ban: MNB vagy Felügyelet)

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP Postafiók 777 Központi telefon: 00 0 000 0000

Központi fax: 00 0 000 0000

Webcím: xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 40 203 776 Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogo- sult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet

– kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján ki- adott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakor- lat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az infor- mációs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdé- seiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a további- akban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség be- tartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényes- ségének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerző- désszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztó- védelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bank- ról szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdemé- nyezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már koráb- ban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító vá- laszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele

V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesí- tésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénz- ügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jo- gok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rende- zését.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Címe: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levelezési címe: H-1525 Budapest, Pf. 172

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lé- nyeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálha- tóak a xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt al- ternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesít- hetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

VI. A biztosítási titokra, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

A biztosítási titok és a személyes adat

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő

ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyo- ni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a vi- szontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

Személyes adat valamennyi, az érintettel kapcsolatba hozható adat

– különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azo- nosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

VI.1. Az adatkezelés célja

VI.1.1. A biztosítási szerződés nyilvántartásával, végrehajtásával és a biztosítási szolgáltatások teljesítésével összefüggő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, mint adatkezelő az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgálta- tására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközve- títő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre aján- latot tesz. A biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkö- tésével megadottnak tekintett önkéntes hozzájáruláson alapul.

VI.1.2. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályo- zása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosí- tási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.

149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi ada- tokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó ada- tokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sín- pályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány,

tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segít- ségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítást), a légi járművekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelős- ségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meg- határozott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;,

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a szemé- lyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat.

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ide- értve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben be- következett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfe- lelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvéte- létől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a meg- keresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindításá- ra az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott mó- don az adatairól tájékoztatást kér és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érin- tett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biz- tosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa ke- zelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

VI.1.3. A biztosítóhoz érkezett panaszokkal összefüggő adatkezelés

A biztosító a panaszügyintézés során tudomására jutott személyes adatokat a Bit. 159. § panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek panaszairól, vala- mint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyil- vántartást vezet. A biztosító adatkezelése a Bit. fenti rendelkezésén alapul.

VI.2. Az adatkezelés időtartama

VI.2.1. A biztosító a személyes adatokat – ideértve az egészségi állapottal közvetlenül összefüggő adatokat is – a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosítási szerződés megkötésével, nyilvántartásával összefüggésben kelet- kezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a bizto- sító a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)

169. §-a értelmében 8 évig őrzi meg.

VI.2.2. A telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig, továbbá a panasszal összefüggésben indult a felügyeleti eljárás lezárásáig, vagy az eljárás során hozott határo- zat ellen indított felülvizsgálati eljárás végéig megőrzi.

VI.2.3. A biztosító a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg.

VI.2.4. A biztosító a VI.1.2. pontban részletezett, a veszélyközösség védel- me érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszer- zett adatokat a VI.1.2. pontban részletezett feltételekkel és időtar- tam elteltéig kezeli.

VI.2.5. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfelei- vel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

VI.3. Az adatkezelés jogalapja

VI.3.1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltak- nak megfelelően tájékoztatjuk, hogy a fentebb hivatkozott adatke- zelések jogalapja a Bit. 135. §-a és a Bit. 159 §-a, az Sztv. 169.

§-a, illetve a veszélyközösség védelme céljából a biztosítók közötti adatátadások tekintetében a Bit. 149 §-a. Az ügyfél egészségi ál- lapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, a VI.1.1 pont szerinti célokból, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

VI.3.2. Az Infotv. értelmében személyes adat kezelhető akkor is, ha az érin- tett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költ- séggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljá- ból szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvé- nyesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arány- ban áll.

VI.3.3. Az Infotv. értelmében, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvé- nyesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll,

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulá- sának visszavonását követően is kezelheti.

VI.3.4. Az érintett természetes személy előzetes hozzájárulása esetén a biztosító egyéb céllal is kezelhet személyes adatokat. Ezen adat- kezelésekről a biztosító az adatoknak a cél szerinti felvételekor ad tájékoztatást.

VI.4. Az adatok megismerésére jogosultak köre

Tájékoztatjuk, hogy a személyes adatokat és a biztosítási titoknak minősülő információkat kizárólag társaságunknak a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal ren- delkező munkavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve a tár- saságunk részére külön szerződés alapján adatfeldolgozási vagy ki- szervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevé- kenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az adatokat jogosul- tak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a VI.5.1–VI.5.5 pontok értelmében nem áll fenn.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk az adatkezelések során adatfeldol- gozókat vesz igénybe. Az adatfeldolgozók személyére vonatkozóan a biztosító a xxxxx://xxxxxxxx.xx/x/xxxxx/xxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx- si_tajekoztato internetes oldalon ad tájékoztatást.

VI.5. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

VI.5.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, köz- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehaj- tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben megha- tározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosz- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapo- dás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továb- bá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekinte- tében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a ká- resetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelö- lése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fen- tebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénz- ügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóható- ság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásá- ról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatá- si együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

VI.5.2. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztá- sával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visz- szaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére tör- ténő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továb- bá abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének telje- sítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatköré- ben eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot.

VI.5.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmé- nek megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VI.5.4. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a kül- földi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.5.1. pont b), f) és j) pontjai, illetve a VI.5.2. a)–b) pontjai pont alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító a VI.5.1.–VI.5.3. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

VI.5.5. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az informá- ciót a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó – az Infotv-ben meghatározott – adatszolgál- tatási kötelezettség esetén.

VI.6. Az adatkezelésekkel kapcsolatos jogok és érvényesítésük

Társaságunk az érintett kérelmére – a kérelem benyújtásától számí- tott legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül – kö- zérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban tájé- koztatást ad az érintett részére a kezelt, illetve a társaságunk által

– vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldol- gozott személyes adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, adatvédelmi incidens esetén az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és

címzettjéről. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a fo- lyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett természetes személy még nem nyújtott be. Egyéb esetek- ben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tá- jékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban megha- tározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását vagy törlését. Társaságunk az érintett által kezdeményezett adathe- lyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezeti.

Az érintett az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat szemé- lyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk annak be- nyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintettet írásban tájékoztatja. Amennyiben az érintett a döntéssel nem ért egyet, illetve a társaságunk a fenti hatá- ridőt elmulasztja, úgy a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

Az érintettek a személyes adataik kezelésével kapcsolatos tiltako- zásaikat, kérelmeiket társaságunknál szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levelezési címen) jelenthetik be, a II. vagy III. pontban feltüntetett elérhetőségi címeken, a biztosító belső adatvédelmi felelősének címezve. A kérelmeket, tiltakozáso- kat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési cso- port bírálja el a belső adatvédelmi felelős bevonásával.

Amennyiben az érintettnek a személyes adataival kapcsolatos tiltako- zását, panaszát, kérelmeit társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az érintett bármikor úgy ítéli meg, hogy sze- mélyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult bejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei

Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.

Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

Telefon: 00 0 000 0000

Telefax: 06 1 391 1410

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Web: xxxx.xx

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII. Életbiztosítások adózási tudnivalói

VII.1. Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezett- sége nincs.

VII.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jöve- delemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatás- ból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kamatjövedelem 50 százaléká- val, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, ak- kor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunk- nál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás kerül levonásra. Nem terheli egészségügyi hozzájárulás az olyan kamatjövedelmet, amely olyan szerződésből származik, amely szerződés mögött álló befektetés

legalább 80 százalékban EGT-állam által kibocsátott, forintban jegy- zett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz, azzal hogy e feltételnek a tartam alatt mindvégig teljesülnie kell. A kamatjövedel- met a magánszemélynek – jellemzően – nem kell a bevallásában szerepeltetnie.

VII.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, beteg- ségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magán- személy köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

VII.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásár- lási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bár- mely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magán- személy köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magán- személy köteles az e jövedelem utáni 27%-os egészségügyi-hozzá- járulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni.

Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (pél- dául gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit.

VII.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csök- kentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részle- tes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra.

VII.6. Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, vala- mint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folya- matosan tájékozódhat.

VIII. Az általános forgalmi adó megtérítése

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződés- ből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár kö- vetkezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költ- ségvetésből nem térül meg.

IX. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. §

(1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a Ptk. szerinti vállal- kozásnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Ptk. 6:155. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot és költséget felszámítani.

X. Adminisztrációs díj

X.1. A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülé-

se érdekében. A jelen Ügyféltájékoztatóban feltüntetett adminisztrá- ciós díjon túlmenően az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó általános vagy különös szerződési feltételek további adminisztrá- ciós díjakra vonatkozó szabályozást tartalmazhatnak.

X.2. Amennyiben a felek szerződésben foglalt megállapodása szerint a szerződő a díjfizetést nem készpénzátutalási megbízással (sárga vagy fehér csekk) teljesíti, de ennek ellenére a biztosítótól a díjfize- tés teljesítése érdekében – a szerződés ezirányú módosítása nél- kül – készpénzátutalási megbízás megküldését igényli, vagy egyéb esetben a részére a biztosító által megküldött készpénzátutalási megbízás ismételt megküldését igényli, úgy a biztosító adminisztrá- ciós díjat számíthat fel.

X.3. A X.2. pontban jelölt adminisztrációs díj mértéke: 400 Ft.

XI. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből/szerződései- ből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályo- zás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illető- en több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

XII. A díjfizetés módja

XII.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfize- tési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerző- dőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjá- nak a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

XII.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfize- tésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat postai csekken vagy a biz- tosító legközelebbi ügyfélszolgálatán a kötvényszám feltünteté- se mellett befizetni.

XII.3. A szerződőnek rendkívüli esetben lehetősége van arra, hogy díjfize- tési kötelezettségét egyéb módon teljesítse. Ezen lehetőségekről a biztosító honlapján (xxxxxxxx.xx), a biztosító ügynökeinél vagy a biz- tosító ügyfélszolgálatain tájékozódhat.

XIII. A biztosításközvetítő

XIII.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független bizto- sításközvetítő.

XIII.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biz- tosítóval fennálló munkaviszonya vagy a biztosító megbízása alap- xxx xxxxxxxxx. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egy- idejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a bizto- sító felelős.

XIII.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmu- lasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a fele-

lőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevé- kenységére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XIII.4. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdai- lag előállított, és nyomdai Generali emblémával ellátott átvételi elismervény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételé- re, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képvi- selője nem jogosult.

XIII.5. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

XIV. Kedvezmények igénybevétele

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvez- ményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fize- tés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy an- nak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogo- sultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.

Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését elő- ször megkísérli.

XV. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei

XV.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájáru- lását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elekt- ronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekinte- tében a telefonon történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatko- zó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szer- ződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilat- kozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatko- zó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített szóbeli nyi- latkozat

formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve további rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerző- désre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szerződési feltételek tartalmazzák.

XV.2. A jognyilatkozat csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamelyik szervezeti egységének tudomására jut.

XV.3. A szerződő felek a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat írásban kötelesek megtenni. Írásban megtett nyi- latkozatnak tekinthető a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozat is, melyet postai úton, faxon, vagy elektronikus úton to- vábbított szkennelt okirat formájában továbbítanak a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XV.4. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében kézbesítettnek kell tekinteni a biztosító által küldött jognyilatkozatot, ha annak át- vételét a címzett megtagadta, vagy ha a küldemény a címzett – biz- tosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy

„nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Kézbesítettnek kell tekinteni továbbá a nyilatkozatot akkor is, ha annak átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte.

XVI. Egyéb rendelkezések

XVI.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a bizto- sítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által szé- les körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVI.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XVI.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerző- dést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

– az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedel- mi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénz- ügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által ki- adott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatás- ra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korláto- zások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszű- nik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szer- ződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés meg- szűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korláto- zások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

XVII. Irányadó jog, joghatóság kikötése

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem álla- podnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének idő- pontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

XVIII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet nem tartalmazza az Ügyféltájékoztató azon – a biztosí- tó által alkalmazott korábbi általános feltételektől eltérő – rendelke- zéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XVIII.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (XI. pont)

Amennyiben a szerződő által a biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irány-

adó szabályozás szerint, annak hiányában jelen Ügyféltájékoztató- ban foglaltak szerint történik meg.

Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

XVIII.2. Egyéb rendelkezések (XVI. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jel- legű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx vezérigazgató

Xxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes

Hatályos: 2016. január 29-étől

Tájékoztató a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások legfontosabb jellemzőiről

TISZTELT ÜGYFELÜNK!

Ön igényfelmérésünk valamint pénzügyi kockázatfelmérésünk alapján befektetési egységekhez kötött életbiztosítási konst- rukciót választott, amely olyan biztosításokkal védett megtakarí- tási forma, amelynél különösen fontos, hogy a szerződéskötés előtt pontosan megismerje a szerződési és működési feltételeket.

1. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás olyan megtakarítási forma, amelyet általában hosszú távra javasolt megkötni (rendsze- res díjas szerződésnél legalább 10 évre, egyszeri díjas szerződésnél legalább 2-3 évre). Rövid távon az eszközalapok hozama a biztosí- tási szerződés költségeit (pl. kezdeti költség) nagy valószínűséggel nem tudja ellensúlyozni. Megtakarításainak hozamát a biztosítási védelem költségei (kockázati díjak) jelentősen befolyásolják. Sajá- tosságai miatt a szerződés és az azon elérhető hozam más típusú befektetésekkel nem hasonlítható össze.

2. A szerződés hozamának alapja az Ön által választott eszközalapok hozama. Az eszközalapok megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a biztosításhoz kapcsolható eszközalapok – befektetési politiká- tól függetlenül – befektetési kockázattal járnak, amely kockáza- tot Ön viseli.

3. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben a pénzpiaci ese- mények azt indokolják, akkor a biztosító határozatlan időre felfüg- gesztheti az eszközalapok értékelését, az eszközalapokhoz kötött befektetési egységek vételére, áthelyezésére és eladására vonat- kozó tranzakciók teljesítését, valamint a biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igények teljesítését a felfüggesztett eszközalap vonatko- zásában. A felfüggesztés idejére e tranzakciók végrehajtását és a szolgáltatási igények kifizetésének teljesítését elhalaszthatja.

Az árfolyamváltozásból és a kifizetések – felfüggesztés miatti – elhalasztásából eredő befektetési kockázatot teljes egészében a szerződő viseli.

4. Hosszú távon a pénz- és tőkepiacon érvényesül az az elv, amely szerint a magasabb hozam eléréséhez magasabb kockázatot is kell vállalni. A biztosító által felkínált eszközalapok közül részvényalapok a legkockázatosabbak. Ez a magas kockázat a befektetési egysé- gek értékének átlagon felüli - akár gyors- növekedésében, de akár jelentős csökkenésében is megnyilvánulhat. Szélsőséges esetben megtakarításának jelentős részét akár el is veszítheti.

5. Szerződésére a rendszeres, vagy egyszeri biztosítási díj mellett le- hetősége van eseti díjat is befizetni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ezekre a befizetésekre is – az eseti díjakra vonatkozó alacso- nyabb költségek ellenére – alaposan mérlegelnie kell a befektetési időszakot, hiszen a hozam mértékét az eszközalapok teljesítménye határozza meg. Nem mindegy, hogy milyen árfolyamokon vásárol befektetési egységeket és milyenen veszi ki azokat. Befizetni ala- csony árfolyamnál, kifizetést kérni (részleges visszavásárlás, vissza- vásárlás) magas árfolyamnál érdemes.

6. Felhívjuk szíves figyelmét – rendszeres díjas módozat választása esetén – hogy a szerződésen el nem számolt terhelések kelet- keznek, amelyek a szerződéskötést követő, az alapbiztosítás külö- nös feltételeiben meghatározott években kerülnek levonásra.

Ezekben az években, az Ön számláján lévő befektetési egységek értékének növekedése (befizetés + befektetési hozam – költségek és kockázati díjak) a befizetett összegnél alacsonyabb arányú, vagy magas kockázati díjak esetén lényegesen alacsonyabb arányú le- het. A további években befektetési egységeinek értéke – befizetései és az eszközalapok által elért befektetési hozamok függvényében

– előreláthatóan gyorsabb ütemben nőhet majd az évente befizetett összegeknél. Így juthat Ön a tartam végére várhatóan versenyképes hozamhoz.

7. A díjmentesítés, valamint a díjfizetés szüneteltetése a szerző- dés pénzügyi eredményét jelentősen ronthatja. A pénzügyi ered- mény ezekben az esetekben annál kedvezőtlenebb lehet, minél na- gyobb a kockázati díjak mértéke, és minél rövidebb a díjjal rendezett időszak.

8. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító által felszámolt költsé- gekről az ún. Kondíciós listában tájékoztatjuk Önt. (A biztosítási feltételek I. számú melléklete).

9. A szerződés visszavásárlásakor a biztosító, a szerződés aktuális visszavásárlási értékét fizeti ki, amelyet a biztosítási feltételek II. számú mellékletét képező visszavásárlási táblázat figyelembevéte- lével állapít meg.

10. Abban az esetben, ha a kifizetés kamatadó-kötelesnek minősül, a biztosító a kifizetés összegét, így különösen a visszavásárlási ér- téket, a részleges visszavásárlási értéket, illetve a rendszeres pénz- kivonásra kifizetendő összeget a kamatadó összegével csökkentve fizeti ki.

11. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító munkanapokon – a rendszeres pénz- kivonás, díjmentesítés, részleges visszavásárlás, visszavásárlás, át- váltás, átirányítás, átvezetés, eseti díj eszközalapok közötti felosztá- sa vonatkozásában – írásban a biztosító levelezési címére: Generali Biztosító Zrt., 7602 Pécs, Pf. 888, vagy faxon: (06-1) 451-3857-es faxszámra, vagy a Telefonos ügyfélszolgálaton: (06-40) 200-250, vagy a Szerződéseim online szerződéskezelő rendszeren (inter- neten) keresztül a 16 óráig beérkezett kérelmeket tekinti adott napon beérkezett kérelemnek. A 16 óra után vagy munkaszüneti napokon beérkezett kérelmek esetében a beérkezés napja a követ- kező munkanap.

A szerződéssel kapcsolatos döntései meghozatala előtt javasoljuk, hogy minden esetben tájékozódjon a rendelkezésére álló lehetőségekről, és azok következményiről.

12. Ha bármely okból sürgősen a megtakarításához szeretne jutni, előzetesen feltétlenül tájékozódjon lehetőségeiről, mivel a be- fektetés jellege miatt nem mindegy, milyen időpontban kér kifi- zetést, vagy például átváltást.

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL15)

Jelen befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (továbbiakban: általános feltételek) a különös feltételekkel együtt a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) befektetési egységekhez kö- tött életbiztosítási szerződéseinek (továbbiakban: biztosítási szerződés) szer- ződési feltételeit képezik, feltéve, hogy a biztosítási szerződést a jelen általá- nos feltételekre és az adott különös feltételekre hivatkozással kötötték.

Az általános feltételekhez a szerződő és a biztosított ajánlaton megjelölt vá- lasztása szerinti szolgáltatást tartalmazó életbiztosítási szerződés különös fel- tételei (a továbbiakban: alapbiztosítás különös feltételei), és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz választható kiegészítő biztosítások különös feltételei kapcsolódnak.

Az alapbiztosítás különös feltételei és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz választható kiegészítő biztosítások különös feltételei az általános feltételek értelmezésében és alkalmazásában, a továbbiakban együtt: különös feltételek.

Az általános feltételekben, valamint a különös feltételekben (továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv ren- delkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A különös feltételek az általános feltételekben foglaltaktól eltérhetnek, az álta- lános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltételek rendelkezései irányadóak.

A biztosítási szerződés részét képező „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szer- ződésre vonatkozó általános rendelkezések” című dokumentumban és a felté- telekben foglaltak eltérése esetén a feltételek rendelkezései irányadóak.

I. A biztosítási szerződés tartalma

A biztosítási szerződés alapján a biztosító a jelen általános feltéte- lekben és a különös feltételekben meghatározott befektetési szol- gáltatásra, valamint biztosítási kockázat viselésére, továbbá a biz- tosítási esemény bekövetkeztétől függően biztosítási szolgáltatás megfizetésére, a szerződő fél pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

II. Általános rendelkezések

II.1. A szerződés xxxxxxx (a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett)

II.1.1. A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szol- gáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

II.1.2. A szerződő az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval meg- köti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy, vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II.1.3. A biztosított az a természetes személy, akit a biztosítási szerződés- ben biztosítottként neveztek meg, és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön.

II.1.4. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

II.1.5. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

II.1.6. Ha a biztosított kiskorú és a biztosítási szerződést nem a törvé- nyes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényes- ségéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés módosításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekin- tetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagyko- rú személy.

II.1.7. A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulá- sát írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szer- ződés az aktuális biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe szerződőként belép.

II.1.8. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerződő írásbeli hozzájárulásával a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozat- tal a biztosítási szerződésbe szerződőként beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Amennyiben a biztosított szerződésbe való belépési nyilatkozatának biztosítóval történő köz- lésekor a szerződő már nincs életben, a biztosított szerződésbe való belépéséhez a szerződő örököseinek hozzájárulása nem szükséges.

A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell.

A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő köte- lezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fe- lelős. A biztosítási szerződésbe belépő biztosított köteles a szerző- dő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

II.1.9. A szerződő és a biztosított írásbeli hozzájárulásával harmadik sze- mély a biztosítási szerződésbe új szerződőként beléphet. A szerző- dő személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell.

II.1.10. Kedvezményezett az a szerződő és a biztosított által megnevezett személy, aki a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatá- sokra jogosult.

II.1.11. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, il- letve a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kedvez- ményezettet jelölhet meg, illetve bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezettjelölést módosíthatja feltéve, hogy a kedvezmé- nyezettjelölés vagy annak módosítása a biztosítási esemény bekö- vetkezése előtt a biztosító tudomására jut.

II.1.12. A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nél- kül megszűnik.

II.1.13. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezettjelölést tartalmazó része semmis, ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg a biztosított örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

II.1.14. Amennyiben a biztosítási szerződésben kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezettjelölés hatályát vesztette, vagy nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, akkor a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások ked- vezményezettje a biztosított örököse.

II.2. A szerződés létrejötte

II.2.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapo- dása alapján jön létre.

II.2.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biz- tosító részére megfizetett díj, vagy díjrészlet díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel.

Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

II.2.3. A biztosító a szerződő fél ajánlatának elfogadása előtt egyedi kockázatelbírálást végez, a szerződőhöz és a biztosítotthoz kér- déseket intézhet, továbbá egészségi kockázatelbírálás keretében a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi, egészségi és tesztvizs- gálatát; valamint egyéb írásos nyilatkozatait is kérheti. A biztosító az egészségi nyilatkozatot papír alapú nyomtatvány formájában, vagy előre egyeztetett időpontban, telefonon kérheti a biztosítottól. Amennyiben az egészségi nyilatkozat megtételére telefonon kerül sor, úgy a beszélgetésről hangfelvétel készül, melyet a biztosító mindaddig megőriz, míg a szerződésből igény érvényesíthető, illetve amíg a jogszabályi előírás azt kötelezővé teszi.

A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig – ha az ajánlat elbírálásához egészségi kockázatelbírálásra van szük- ség, akkor 60 napig – van kötve.

II.2.4. A szerződő/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati dokumentáció részét képezik.

II.2.5. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az aján- latot elfogadja vagy elutasítja. A biztosítási ajánlat elfogadása a biztosítónak az ajánlattal megegyező, vagy az ajánlattól eltérő tartalmú biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (továbbiakban: kötvény) kiállításával, vagy ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) történik.

A biztosítási ajánlattal megegyező tartalmú kötvény kiállítása esetén a szerződés a kötvény kiállításának időpontjában jön létre.

II.2.6. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított köt- vényben szereplő eltérést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint, a kötvény kiállításakor jön létre. Ha a szerződő az eltérést a fentiek értel- mében rendelkezésére álló határidőn belül elutasítja (kifogásolja), a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elma- rad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

II.2.7. A szerződés ráutaló magatartással (hallgatólagosan) akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az aján- latra, annak beérkezésétől számított 15 napon – egészségi koc- kázatelbírálás esetén 60 napon – belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített aján- lati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásának idő- pontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

II.2.8. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a feltételektől, akkor a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írás- ban felmondhatja. (Ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött szerződés utólagos felmondása.)

II.3. A kockázatviselés kezdete, a várakozási idő

II.3.1. A biztosító kockázatviselése – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – az azt követő nap 0 órakor kezdődik, amikor a szerződő a biztosítás első díját a biztosító részére megfizeti. Az első díj megfizetettnek minősül, ha azt a függő biztosításközvetítő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára beérkezett. A felek ettől a rendelkezéstől külön megálla- podásukkal eltérhetnek.

II.3.2. A biztosító a biztosítási szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 6 hónap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.

A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati összefüg- gésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító a biztosított várakozási idő alatti nem balesetből eredő halála esetén a szerződő részére a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.

II.4. Kockázatelbíráláshoz kötött szerződésmódosítási esetek

II.4.1. A biztosító a biztosítási szerződés fennállása alatt kezdeményezett, a díjátvállalás biztosítás keretében átvállalandó biztosítási díj nö- velésére, a szerződés keretén belül választott biztosítási összegek emelésére vagy új biztosítási kockázat igénylésére irányuló szerző- désmódosítási igénnyel (továbbiakban: a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény) kapcsolatban kockázatelbírálást végezhet, vagy az igényt indoklás nélkül elutasíthatja.

II.4.2. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító jogosult a biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos igényt teljesíteni vagy elutasítani. A biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény teljesítésé- ről vagy elutasításáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

II.4.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény teljesítése esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozásá- ban az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat, irat biztosí- tóhoz való megérkezését követő hónap első napján kezdődik.

II.4.4. A biztosítási szerződés fennállása alatti további élet- vagy egészségbiztosítási kockázat vállalásában való megállapodás esetén a várakozási idő az adott kockázat tekintetében az adott kockázatra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap, kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidőben állapod- nak meg.

II.5. A biztosítási szerződés meghosszabbítása

A biztosító a szerződő írásbeli kérésére – a biztosított írásbeli hoz- zájárulásával – a határozott tartamra létrejött biztosítási szerződést a lejárati időpont bekövetkezése előtt meghosszabbíthatja. A szer- ződő a meghosszabbítást a lejárati időpontot megelőzően legalább egy hónappal írásban kérheti. A biztosító jogosult a meghosszabbí- tási kérelem benyújtását követően kockázatelbírálást végezni és a kérelmet elutasítani vagy teljesíteni. A biztosító a kérelem teljesíté- séről vagy elutasításáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

II.6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

Amennyiben a különös feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek, a biztosítási szerződés megszűnik az alábbi esetek bármelyikének bekövetkezése esetén:

a) a biztosítási szerződésben meghatározott tartam végén, a biz- tosító – feltételekben foglaltaknak megfelelő – szolgáltatásának teljesítésével;

b) a biztosított halála esetén, a biztosító – feltételekben foglaltak- nak megfelelő – haláleseti szolgáltatásának teljesítésével, vagy a jelen általános feltételek IX.2.3. vagy X.2. vagy II.3.2. pontjá- ban foglaltak teljesítésével;

c) díjátvállalás szolgáltatás esetén, amennyiben a biztosított már nincs életben, a biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatási időszak végén, a biztosító – feltételekben foglaltaknak megfelelő – szolgáltatásának teljesítésével;

d) díjfizetés elmulasztása esetén a jelen általános feltételek IV.4. pontjában és az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatá- rozottak szerint;

e) a szerződő rendes felmondása esetén, a jelen általános feltéte- lek II.6.1. pontjában leírtak szerint;

f) a fogyasztónak minősülő szerződő jelen általános feltételek

II.6.2. pontjában rögzített kötvényátvételtől számított 30 napon belüli rendkívüli felmondása esetén a felmondás biztosítóhoz való beérkezését követő munkanapon;

g) a szerződő jelen általános feltételek IV.2.3. pontjában rögzített kockázati díj korrekciója miatti rendkívüli felmondása esetén;

h) a szerződő jelen általános feltételek III.4.3. és VII.2.2. pontjá- ban rögzített eladási és vételi ár közti különbség növelése miatti rendkívüli felmondása esetén;

i) a ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén (II.2.8. pont), vagy a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmények megválto- zása, a biztosítónak erről való tudomásszerzése esetén a 30 napos felmondási idő elteltével (II.8.3. pont). Ilyen esetben a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egy- ségek aktuális értékét fizeti ki a szerződő részére. Az életbiz- tosítási szerződést a biztosító a jelen pontban foglaltak kivéte- lével nem mondhatja fel;

j) a biztosított jelen általános feltételek II.1.7. pontjában rögzítet- tek szerinti, a biztosítási szerződés megkötéséhez adott hozzá- járulásának írásbeli visszavonásával;

k) ha a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási értéke nem fedezi a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségek, díjak bármelyikét a biztosítási szerző- dés kifizetés nélkül megszűnik;

l) a szerződés lehetetlenülése, illetve érdekmúlás esetén (II.6.3.).

II.6.1. A szerződő rendes felmondási lehetősége

A biztosítási szerződést a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – bármikor felmondhatja.

Rendes felmondás esetén:

– Amennyiben a felmondás időpontjában a biztosítási szerződés- nek van visszavásárlási értéke – a biztosítási szerződés részét képező visszavásárlási táblázat szerint – a jelen általános felté- telek VII.4. pontja alapján a biztosító kifizeti a szerződő részére a megszűnés napjára érvényes visszavásárlási összeget. A biz- tosítási szerződés a felmondás biztosítóhoz való beérkezését követő munkanappal szűnik meg.

Az így megszüntetett biztosítási szerződés szerinti bizto- sítási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a szerződés nem reaktiválható.

– Amennyiben a felmondás időpontjában a biztosítási szerző- désnek nincs visszavásárlási értéke, a biztosítási szerződés kifizetés nélkül, a biztosítási szerződés díjjal való rendezettsé- gének időpontjával megszűnik.

– Amennyiben a szerződésen túlfizetés mutatkozik (a szerződés megszűnésének időpontjáig járó díjnál több díjat fizettek be), akkor a biztosító azt a szerződő részére visszafizeti.

II.6.2. A szerződő rendkívüli felmondási lehetősége a kötvény átvételétől számított 30 napon belül

A hitelfedezeti életbiztosítást kivéve, a fogyasztónak minősülő szer- ződő a biztosítási szerződést jogosult a szerződés létrejöttét igazoló kötvény (továbbiakban: első kötvény) átvételétől számított 30 na- pon belül írásbeli nyilatkozattal, indoklás nélkül felmondani. A biztosító a rendkívüli felmondás átvételét követő 30 napon belül a szerződővel – a szerződő által a biztosítási szerződésre teljesített valamennyi befizetésére vonatkozóan – a rendkívüli felmondás biz- tosítóhoz való beérkezésének napját követő értékelési napra érvé- nyes vételi árfolyam alapján, a Kondíciós listában (különös feltételek

I. számú melléklete) erre az esetre meghatározott módon elszámol. Az elszámolással egyidejűleg a biztosító jogosult a Kondíciós listá- ban meghatározott jogcímeken felmerült és az ott meghatározott mértékű költségei érvényesítésére. A biztosítási szerződéssel kap- csolatos befektetési kockázatot jelen pont szerinti rendkívüli fel- mondás esetén is a szerződő viseli. Ennek megfelelően a biztosító a rendkívüli felmondás esetén a biztosítási szerződés költsé- gekkel csökkentett aktuális értékét fizeti ki a szerződő részére.

A szerződő a jelen pont szerinti rendkívüli felmondási jogáról érvé- nyesen nem mondhat le.

Az így megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosítási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a szerződés nem reakti- válható.

II.6.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

II.7. A biztosítási szerződés területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.

II.8. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

II.8.1. A szerződő és a biztosító jogai és kötelezettségei

II.8.1.1. A biztosítási szerződés alapján a szerződő díjfizetésre köteles és a feltételek egyéb rendelkezésének hiányában a biztosított írásbeli

hozzájárulásával jogosult a biztosítási szerződés szerinti jognyilat- kozatok megtételére.

II.8.1.2. A biztosító a hozzá bejelentett kérelem teljesítését szükség esetén a szerződő, biztosított, kedvezményezett/szolgáltatásra jogosult személyes megjelenéséhez kötheti.

II.8.2. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési és változásbejelenté- si kötelezettségüknek eleget tenni.

II.8.2.1. A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége

A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított szerző- déskötéskor, a kiegészítő biztosítások körének bővítésekor és a biztosítási összegek növelésekor, továbbá a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbí- rálása szempontjából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak meg- felelő válaszokkal, valamint a biztosító által rendszeresített forma- nyomtatványon és/vagy hangfelvételen szereplő nyilatkozatok való- ságnak megfelelő megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagá- ban nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevé- kenységére (foglalkozás, munka, sport, egyéb), életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi és/vagy tesztvizsgálatot írhat elő.

Az orvosi, egészségi és tesztvizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

II.8.2.2. A szerződő és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége

A szerződő és a biztosított kötelesek a biztosítás fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását, to- vábbá a szerződő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a saját, illetve a tényleges tulajdonos azonosítási adataiban beállott válto- zást. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kér- dést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosí- tott nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen a szerző- dő és a biztosított neve, címe, levelezési címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport, egyéb) megváltozása. A biztosított egészségi állapotában beállott változást nem köte- les a biztosítónak bejelenteni.

II.8.3. A biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége a szerződést érintő lényeges körülmények felmerülése, változása esetén (a biztosítási kockázat jelentős növekedése)

II.8.3.1. Ha a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a kö- rülmények a biztosító kockázatelbírálása alapján a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, illetőleg a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja.

Jelentős kockázatnövekedésnek minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján, a szerződésre vo- natkozóan, a kockázatelbírálás során pótdíjat, kizárást vagy elutasí- tást alkalmazna.

II.8.3.2. Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés, vagy annak a módosító javaslattal érintett

része (kiegészítő kockázat) a módosító javaslat közlésétől számított

30. napon megszűnik, ha erre a következményre a biztosító a mó- dosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

II.8.3.3. Ha a szerződés egyidejűleg több biztosítottra is vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős növekedése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a II.8.3.1. és II.8.3.2. pontokban meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja.

III. Befektetési szolgáltatás

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjat a feltéte- lekben írtak szerint, a szerződő rendelkezéseinek megfelelően eszközalapokban helyezi el. Az eszközalapok árfolyamváltozá- sából eredő befektetési kockázatot a szerződő viseli.

III.1. A választható eszközalapok célja és működése

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szer- ződések teljesítésével összefüggésben eszközalapokat hoz létre. Az eszközalapok a biztosító eszközei között elkülönített eszközál- lományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosításainak szolgáltatásait meghatározza.

A befektetési egységek egy meghatározott eszközalap befek- tetéseiben azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.

III.1.1. Az eszközalapok célja

Az eszközalap célja az eszközalap értékének hosszú távú növe- lése. A befektetési eredmény változtatja az eszközalap értékét, és ezáltal az eszközalaphoz kötött, a szerződő által megvásárolt befek- tetési egységek értékét.

Az eszközalapok a befektetések típusában, a jellemző kockázat vo- natkozásában, a szerződésre érvényes tőke-/hozamgarancia illetve tőke-/hozamvédelem meglétében vagy hiányában, ezekkel össze- függésben a várható hozamban is különböznek egymástól.

Az alapbiztosítás különös feltételeinek elválaszthatatlan részét ké- pezi a „Választható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei” c. melléklet (továbbiakban: Eszközalap-leírás).

III.1.2. Eszközalapok létrehozása, felfüggesztése, megszüntetése, módosítása

A biztosító jogosult eszközalapokat létrehozni, ideiglenesen felfüg- geszteni, megszüntetni, illetve a működésére vonatkozó rendelke- zéseket a feltételek szerint módosítani.

III.1.2.1. Eszközalapok felfüggesztése és szétválasztása

III.1.2.1.1. Az eszközalapok felfüggesztésével és szétválasztásával kap- csolatosan illikvid eszköznek minősül az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve külö- nösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

III.1.2.1.2. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap be- fektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továb- biakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek- nek vételi ára azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (továbbiakban: az esz- közalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal meg- állapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

III.1.2.1.3. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a fel- függesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezéseket (így kü- lönösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavá- sárlás) a biztosító nem teljesítheti. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az

eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüg- gesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezést benyújtó vala- mennyi szerződő részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesz- tés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő- en ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt fel- függesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződők számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezésekkel kapcsolatban.

III.1.2.1.4. Amennyiben a befizetett díjat a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződő el- térő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggeszté- sének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-fel- függesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító iga- zolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszköz- alap felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – a szerződő azzal ellentétes rendelkezésének hiányában – az eszközalap-felfüg- gesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

III.1.2.1.5. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt elérési szolgál- tatás, lejárati szolgáltatás, a szerződés visszavásárlása vagy rendkívüli felmondása esetében a biztosító a szerződés aktuá- lis értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti ese- tekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a jelen általános feltételek III.1.2.1.8. pontjában írt feltétel nem áll fenn – köteles a felfüggesztett esz- közalap befektetési egységeiből a szerződő számláján nyilván- tartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert vételi árán számított aktuá- lis értékét vagy ugyanezen a vételi áron a szerződés visszavá- sárlási értékét (jelen általános feltételek VII.4. pontja) kifizetni.

III.1.2.1.6. A biztosító haláleseti szolgáltatásának teljesítését az eszköz- alap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szer- ződés aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap felfüggesztést megelőző utolsó ismert vételi ára alapján határozza meg, és a biztosítási szerző- dés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatáro- zott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatko- zásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszünte- tését követő első ismert vételi áron a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő ha- láleseti szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a külön- bözetet utólag kifizeti. Amennyiben a jelen általános feltételek III.1.2.1.8. pontjában írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a jelen általános feltételek III.1.2.1.8. pontjában írt elszámolás keretében teljesíti.

III.1.2.1.7. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosz- szabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzé- teszi a honlapján, valamint kifüggeszti ügyfélszolgálati irodáiban.

A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul meg- szünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően,

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően, vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

III.1.2.1.8. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés jelen általános felté- telek III.1.2.1.7. pontja szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek a vételi ára továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosí- tó az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszünte- téskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

III.1.2.1.9. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződők közötti egyenlő elbánás elvé- nek biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szol- gáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközö- ket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszköz- alapként működik tovább. Tőke- és/vagy hozamgaranciát tar- talmazó eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerző- déses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

III.1.2.1.10. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkü- lönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a jelen ál- talános feltételek III.1.2.1.2.–III.1.2.1.8. pontjaiban írottak sze- rint marad érvényben, azzal hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kez- dő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti esz- közalap befektetési egységeit szerződésenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódesz- közalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközérté- kén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a jelen általános fel- tételek III.1.2.1.3. és III.1.2.1.4. pontjában szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

III.1.2.1.11. Az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás a szerződő díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötele- zettségét – a jelen általános feltételek III.1.2.1. pontjának ren- delkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

III.1.2.1.12. A biztosító a jelen általános feltételek III.1.2.1.13. pontjában írt módon tájékoztatja a szerződőt

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak in- dokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerző- dést és annak teljesítését érintő következményeiről.

III.1.2.1.13. A biztosító a jelen általános feltételek III.1.2.1.12. pontja sze- rinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétvá- lasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Fel- ügyelet részére.

III.1.2.2. Eszközalapok megszüntetése

Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a szerződőt leg- alább két hónappal a tervezett megszüntetés előtt értesíti, és felajánlja a megszűnő eszközalaphoz kötött befektetési egységek- nek bármely más működő és adott biztosítási szerződés keretében választható eszközalaphoz kötött befektetési egységekre való költ- ségmentes átváltását. Amennyiben a szerződő az értesítésben megjelölt határidőig nem választ új eszközalapot/eszközalapo- kat a megszűnő eszközalap helyett (átváltásról, átirányításról nem rendelkezik), a biztosító a megszűnő eszközalaphoz kötött befektetési egységeket az eszközalap megszüntetésének idő- pontjában érvényes vételi áron az általa meghatározott eszköz- alaphoz kötött befektetési egységekre váltja át, valamint elvég- zi az átirányítást az általa meghatározott eszközalapba.

III.1.2.3. Eszközalapokat érintő módosítások

A választható eszközalapok listáját, összetételét és befektetési elve- it (IV. sz. melléklet) ezen belül különösen a választható eszközalapok leírását a biztosító az alábbi esetekben módosíthatja. A módosítás

nem befolyásolhatja az eszközalap kockázati szintjét és alapvető célját.

Az eszközalap-leírás módosítására az alábbi esetekben kerül- het sor:

– A módosítás az eszközalap elnevezésére vonatkozik.

– A módosítás az eszközalap-leírásában megnevezett, az esz- közalapban kezelt valamely mögöttes alap kezelőjének, vagy valamely eszköz kibocsátójának személyére, vagy az eszköz- alapban kezelt eszközre vonatkozik.

– Az eszközalap befektetési politikája módosítható, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségének megvál- tozása miatt nem lehetséges.

Ilyen esetek lehetnek különösen:

– a befektetési politikában megnevezett, az eszközalapban, vagy valamely mögöttes eszközben kezelt eszközök forgalmazásá- nak megszüntetése,

– hatósági intézkedés, ideértve a vonatkozó jogszabályi környe- zet megváltozását,

– a befektetési politika teljes vagy részbeni ellehetetlenülése;

– a referenciaindex megszűnése, összetételének megváltozása.

Ilyen esetben a módosítás hatálybalépése előtt legalább 60 nappal a biztosító hirdetmény útján: ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján elhelyezett tájékoztatóban értesíti ügy- feleit a módosításról.

A biztosító a módosítás hatálybalépése előtt legalább 60 nappal elektronikus levélben, vagy postai levélben is értesíti azon érin- tett szerződőket a módosításról, akik az érintett eszközalapban befektetési egységekkel rendelkeznek, vagy a biztosítóval már közölt rendelkezésük alapján befizetéseik az érintett eszköz- alapba érkeznek.

Amennyiben az eszközalap-leírás módosítását okozó körülmé- nyek a módosítás hatálybalépését megelőző 60 nappal korábbi értesítést nem teszik lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségének legkésőbb a változás bekövetkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül tesz eleget. A biztosító ebben az esetben a befektetési politika módosításáról a honlapján tájé- koztatót tesz közzé.

Eszközalapok létrehozása, megszüntetése, módosítása esetén a különös feltételek részét képező megváltozott hatályú Esz- közalap-leírást a biztosító a honlapján teszi közzé, illetve az ügyfélszolgálati irodáiban is elérhető.

Az eszközalap módosítása esetén, amennyiben az érintett szerződő a módosítás hatálybalépését követően nem kívánja megtakarításait az adott eszközalapban tartani, úgy a biztosító az értesítést követő 60 napos időszakban lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő az érintett megtakarítását más eszköz- alapba ingyenesen váltsa át, vagy irányítsa át.

III.1.3. Befektetési egységek felosztása, összevonása

A biztosító jogosult egy adott eszközalap befektetési egységeinek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztathatja azok szá- mát és ez által vételi árát. Ez a művelet az adott eszközalapban lévő befektetési egységek, illetve a szerződő számláján lévő befektetési egységek összértékét nem befolyásolja.

III.2. Az eszközalapok értékelése

Értékelési nap az a nap, amely napra vonatkozóan a biztosító az általa létrehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek vételi árát meghatározza. Az adott értékelési napra érvényes vételi ár az adott napra érvényes tőzsdei, állampa- pír-piaci, devizapiaci árfolyamok alapján kerül meghatározásra és az előző értékelési napig visszamenőleg érvényes.

Egy eszközalap vonatkozásában az adott értékelési napra érvényes vételi ár megállapítására azon a munkanapon kerül sor, amelyen minden mögöttes befektetési eszköznek az adott értékelési napra vonatkozó – az értékeléshez használt – árfolyama a biztosító rendel- kezésére áll. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül.

Az eszközalapok értéke az eszközalaphoz tartozó befektetett esz- közök értékének és az eszközalapokat terhelő kötelezettségeknek, valamint az alapkezelési díjnak a különbözete.

Az alapkezelési díjon felüli, eszközalapokat terhelő költségek rész- letes felsorolása az alapbiztosítások különös feltételeinek elválaszt- hatatlan részét képező Eszközalap-leírásban az eszközalapokra vonatkozó közös szabályok cím alatt található.

Az eszközalapot terhelő költségek időarányosan terhelik az eszköz- alapot és esedékességkor kerülnek levonásra az eszközalap eszkö- zértékéből.

Az eszközalapok nettó eszközértékét a biztosító a honlapján közzé- teszi.

III.3. Alapkezelési díj

A biztosító éves alapkezelési díjat határoz meg az eszközalapok ér- tékének százalékában, amely az adott eszközalap minden értékelési napján az előző értékeléstől eltelt idővel arányosan kerül levonásra. Amennyiben két értékelés között több nap telt el, akkor az alapke- zelési díj az eltelt napok számával arányosan kerül levonásra.

Az éves alapkezelési díj mértékét a hatályos Eszközalap-leírás tar- talmazza.

Az éves alapkezelési díj naptári évenként legfeljebb egy alkalom- mal növekedhet, az alábbi körülmény változására tekintettel:

– ha az eszközalap méretének jelentős visszaesése miatt az alapkezelési díj az eszközalap kezelésének költségét nem fedezi.

Ilyen esetben a módosítás hatálybalépése előtt legalább 60 nappal a biztosító hirdetmény útján: ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján elhelyezett tájékoztatóban értesíti ügy- feleit a módosításról.

A biztosító a módosítás hatálybalépése előtt legalább 60 nappal írásban, elektronikus, vagy postai levélben is értesíti azon érin- tett szerződőket a módosításról, akik az érintett eszközalapban befektetési egységekkel rendelkeznek, vagy a biztosítóval már közölt rendelkezésük alapján befizetéseik az érintett eszköz- alapba érkeznek.

Eszközalapok létrehozása, megszüntetése, módosítása esetén a különös feltételek részét képező megváltozott hatályú Esz- közalap-leírást a biztosító a honlapján teszi közzé, illetve az ügyfélszolgálati irodáiban is elérhető.

Valamely eszközalap alapkezelési díjának növelése esetén, amennyiben az érintett szerződő a módosítás hatálybalépését követően nem kívánja megtakarításait az adott eszközalap- ban tartani, úgy a biztosító az értesítést követő 60 napos idő- szakban lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő az érintett megtakarítását más eszközalapba ingyenesen váltsa át, vagy irányítsa át.

Az éves alapkezelési díj mértéke módosítás esetén sem halad- hatja meg a 2,4%-ot.

III.4. A befektetési egységek ára

III.4.1. Az adott eszközalaphoz kötött befektetési egységek vételi ára (vé- teli árfolyama) az eszközalap aktuális értékének és az eszköz- alaphoz kötött befektetési egységek aktuális darabszámának a hányadosa.

A biztosító a szolgáltatás teljesítésekor, illetve a költségek elszámo- lásakor a befektetési egységek vételi árát veszi figyelembe.

III.4.2. A biztosító a befizetett biztosítási díjat eladási áron számítja át be- fektetési egységekké.

Az aktuális eladási árat a biztosító a vételi árból számítja ki az eladá- si és vételi ár közti különbség figyelembevételével, mely az eladási ár százalékában kerül meghatározásra.

Az adott szerződésre alkalmazandó eladási és vételi ár közti különb- séget a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

III.4.3. Az eladási és vételi ár közti különbség megváltoztatása

A rendszeres és egyszeri, valamint az eseti díjra vonatkozó eladási és vételi ár közti különbség mértékét a biztosító erre vonatkozó hatósági intézkedés esetén – ideértve a vonatkozó jogszabályi környezet megváltozását – naptári évente legfel- jebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az eladási és vételi ár közti különbség növelése esetén a biz- tosító a szerződő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő nem fogadja el az eladási és vételi ár biztosító által közölt növekedését, és biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző 5. napig a biztosítóhoz el- juttatott írásbeli, rendkívüli felmondással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.

A befektetési egységek aktuális értékének meghatározásához a biztosító a befektetési egységeknek a szerződés megszünte- tésének évfordulójára érvényes vételi árát alkalmazza.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn be- lül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerződés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

Az eladási és vételi ár közti különbséget a Kondíciós lista tartalmaz- za.

III.4.4. A befektetési egységek eladási és vételi árát a biztosító 5 tizedes- jegy pontossággal tartja nyilván.

III.4.5. A biztosító a befektetési egységek aktuális vételi árfolyamáról a biz- tosító honlapján és telefonos ügyfélszolgálatán keresztül ad tájékoz- tatást ügyfeleinek.

III.5. A szerződő számlája, díjjóváírás, a biztosítási díj eszközalapok közti felosztása, valamint kezdeti és felhalmozási befektetési egységekben való elhelyezése

III.5.1. A szerződő számlája

A biztosító biztosítási szerződésenként elkülönített nyilvántartást vezet az adott szerződéshez kapcsolódó befektetési egységekről (továbbiakban: a szerződő számlája).

III.5.2. A befizetett biztosítási díjak befektetési egységekre váltása – díjjóváírás

A biztosító a befizetett biztosítási díjból a szerződő részére befekte- tési egységeket vásárol. Ezeket a befektetési egységeket a szerző- dő számláján jóváírja és nyilvántartja (díjjóváírás).

III.5.2.1. Az ajánlattételkor megfizetett díjelőleg jóváírása legkésőbb az első kötvény kibocsátásának napja és a díjelőlegnek a biztosító számlájára – a megfelelő azonosítókkal (név, cím, ajánlatszám) – való beérkezésének időpontja közül a későbbit követő értéke- lési napra meghatározott eladási áron történik.

III.5.2.2. A szerződés fennállása alatt megfizetett rendszeres, illetve egy- szeri biztosítási díj jóváírása legkésőbb a díjnak a biztosító szám- lájára a megfelelő azonosítókkal (név, kötvényszám) való beér- kezésének időpontját követő értékelési napra meghatározott eladási áron történik.

III.5.2.3. Az eseti biztosítási díj jóváírása legkésőbb a biztosítási díjnak a biztosító számlájára a megfelelő azonosítókkal (név, kötvényszám, az eseti díjra vonatkozó díjfelosztási nyilatkozat) való beérkezésé- nek időpontját követő értékelési napra meghatározott eladási áron történik.

III.5.3. A biztosítási díj eszközalapok közti felosztása

A szerződő a biztosítás megkötésekor határozza meg, hogy a rend- szeres díjat, illetve egyszeri díjas szerződések esetén az egyszeri biztosítási díjat milyen arányban (százalékban) kívánja az egyes eszközalapokhoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani.

A díjfelosztási nyilatkozaton a hatályos Kondíciós listában meghatá- rozott minimális aránynál alacsonyabb érték nem jelölhető meg.

A szerződőnek eseti díj fizetése esetén minden alkalommal, az eseti díj megfizetésével egyidejűleg rendelkeznie kell arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja a választható eszközalapok- hoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani.

Amennyiben a szerződő eseti díj felosztásáról szóló írásbeli ren- delkezése az eseti díj beérkezésétől számított 5 munkanapon be- lül nem érkezik meg a biztosítóhoz, úgy az eseti díj a beérkezését követő 6. munkanapra érvényes eladási áron, az egyszeri, illetve a rendszeres díjak eszközalapok közötti felosztásának arányá- ban kerül befektetésre.

III.5.4. A biztosítási díj kezdeti és felhalmozási befektetési egységekben való elhelyezése

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjat az alapbizto- sítás különös feltételeiben és a hatályos Kondíciós listában megha- tározott mértékig kezdeti befektetési egységekben, az ezt meghala- dóan megfizetett biztosítási díjat a biztosító felhalmozási befektetési egységekben helyezi el.

Az eseti díjból minden esetben felhalmozási befektetési egységek keletkeznek.

A biztosító a szerződő számláján jóváírt befektetési egységek da- rabszámát 3 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

III.5.5. Számlakivonat, a számlakivonat költsége

A biztosító biztosítási évente egyszer számlakivonatban tájé- koztatja a szerződőt a különböző eszközalapokhoz kötött be- fektetési egységeinek darabszámáról, aktuális értékéről.

A számlakivonat költségének mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza. A számlakivonat költségének mértékét a biztosító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a számla- kivonat költségének utolsó változtatása óta eltelt – de legfeljebb az utolsó 3 éves – időszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott idő- szakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árindexek szorzata- ként százalékos formában határoz meg.

A számlakivonat költségének levonásakor a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csök- kenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó – a levonással érintett típusú (kezdeti vagy rendszeres díjból származó felhalmozá- si vagy eseti díjból származó felhalmozási) – befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. Rendszeres díjfi- zetésű biztosítási szerződések esetében ez a levonás a rendsze- res díjból származó felhalmozási befektetési egységekből, egyszeri díjfizetésű biztosítási szerződések esetében pedig a kezdeti befek- tetési egységekből történik.

IV. A biztosítási díjra, a kockázati díjra és a biztosítási összegekre vonatkozó rendelkezések

IV.1. A biztosítási szerződés díja

IV.1.1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

IV.1.2. A biztosítási szerződés a szerződő választása szerint rendszeres éves díjas, vagy egyszeri díjas. A biztosítási évre vonatkozó rend- szeres éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethe- tő. A biztosítási szerződés díjfizetésére vonatkozó különös rendel- kezéseket az alapbiztosítás különös feltételei tartalmazzák.

IV.1.3. A díjfizetés jellegét (rendszeres vagy egyszeri biztosítási díj) és rendszeres díjfizetés választása esetén a díjfizetés gyakoriságát a szerződő ajánlattételkor határozza meg. A díjfizetési gyakoriságot a szerződő a következő díjfizetési esedékességtől kezdődően meg- változtathatja, ha a változtatási szándékát a következő díjfizetési esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal írásban jelzi a biz- tosítónak.

IV.1.4. A díjfizetés technikai kezdete az ajánlaton és a kötvényen ekként megjelölt időpont, mely nem lehet korábbi, mint az ajánlat keltezése hónapjának első napja. Ez a nap egyben a biztosítási évforduló nap- ja is.

IV.1.5. A biztosítási időszak egy év, amely minden évben a biztosítási évfor- duló napján kezdődik, és ettől számítva egy évig tart (továbbiakban: biztosítási év).

IV.1.6. A biztosítási szerződés első díja a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden további rendszeres díj annak a díjfizetési időszaknak (év, félév, ne- gyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes. Az első díj (egy- szeri díjas szerződéseknél a teljes egyszeri díj) a biztosító kockázat- viselésének kezdő napjától a díjfizetés technikai kezdetéig terjedő időszakra is vonatkozik.

IV.1.7. A szerződőnek a rendszeres/egyszeri díjfizetésen kívül az alapbiz- tosítás különös feltételeiben foglaltak szerint lehetősége van úgy- nevezett eseti díjak befizetésére is. A minimálisan fizethető eseti díj összege a hatályos Kondíciós listában kerül meghatározásra. Az eseti díj minimálisan fizethető összegét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

IV.1.8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés meg- szűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfi- zetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb esete- iben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszaté- ríteni.

IV.2. A kockázati díjak megállapítása

IV.2.1. A biztosítási szerződésben szereplő élet-, baleset- és egészség- biztosítási szolgáltatások ellenértékeként a biztosító kockázati díjra jogosult, mely a biztosítási díj része. A kockázati díj kiszámítása a biztosító Díjszabása alapján, különösen a biztosított aktuális élet- korának, egészségi állapotának, tevékenységének (foglalkozás, munka, sport) figyelembevételével, a biztosítási összegek mértéke alapján történik.

IV.2.2. A szerződésben megjelölt biztosítási szolgáltatások kockázati díja a biztosítási szerződés fennállása alatt a biztosított növekvő kora miatt évről évre növekedhet akkor is, ha a szerződő a biztosítási összegek értékkövetését nem kérte.

A biztosító a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosított belé- pési korát úgy állapítja meg, hogy a díjfizetés technikai kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

IV.2.3. Lehetőség a kockázati díj alapdíjtételének korrekciójára

IV.2.3.1. Életbiztosítási szolgáltatások alapdíjtételének korrekciója

A biztosító – anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna – jogosult a biztosítási szerződésben szereplő élet- biztosítási szolgáltatások (életbiztosítási összeg, haláleseti dí- játvállalás) különös feltételekben közölt éves kockázati díjának alapdíjtételét minden évben egy alkalommal, a biztosítási év- fordulótól kezdődő hatállyal megváltoztatni, ha az alapdíjtétel számításának alapját képező halálozási adatok az alapdíjtétel korrekciójának hatálybalépését megelőző legfeljebb 3 éves idő- szakban legalább 10%-kal eltérnek a tényleges halálozási ada- toktól.

IV.2.3.2. Baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások alapdíjtételének korrekciója

A biztosító – anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna – jogosult a biztosítási szerződésben szereplő bal- eset- és egészségbiztosítási szolgáltatások különös feltételek- ben közölt éves kockázati díjának alapdíjtételét minden évben egy alkalommal, a biztosítási évfordulótól kezdődő hatállyal megváltoztatni, ha a biztosító valamennyi szerződése alapján az azonos biztosítási eseményre kiterjedő szolgáltatások biz- tosító által kalkulált mértéke vagy gyakorisága az alapdíjtétel korrekciójának hatálybalépését megelőző legfeljebb 3 éves időszakban, – a biztosítási szolgáltatást érintő közterheket is figyelembe véve – legalább 10%-kal eltér a ténylegesen nyújtott szolgáltatások mértékétől vagy gyakoriságától.

Amennyiben kizárólag a statisztikai halálozási adatok változ- nak, a baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások alapdíjté- tele nem módosítható.

IV.2.3.3. Kockázati díjak korrekciójának közös szabályai

Az alapdíjtétel korrekciójának mértéke 30%-nál magasabb nem lehet.

Egy adott szerződés biztosítottjának egészségi állapotának változása önmagában nem eredményezi az adott szerződésben szereplő élet-, baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások alapdíjtételének módosítását.

Az alapdíjtétel korrekciójáról a biztosító a szerződőt a változta- tás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal írásban tájékoztatja.

Az alapdíjtételek korrekciója esetén a biztosító a szerződő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget biztosít. Amennyiben

a szerződő a biztosító által közölt, a kockázati díj emelkedé- sével járó korrekció esetében a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás ha- tálybalépését megelőző 5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írás- beli, rendkívüli felmondással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a befektetési egységek aktuális ér- tékét fizeti ki.

A befektetési egységek aktuális értékének meghatározásához a biztosító a befektetési egységeknek a szerződés megszünte- tésének évfordulójára érvényes vételi árát alkalmazza.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn be- lül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerződés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

IV.3. A biztosítási díj, biztosítási összegek és a kiegészítő biztosítások körének módosítása

IV.3.1. A biztosítási díj módosítása rendszeres díjfizetésű szerződések esetén

IV.3.1.1. A biztosítási díj növelése

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási díj növelése érdekében kezdeményezheti a biztosítási szerződés mó- dosítását a következő díjfizetési esedékességtől kezdődően.

A díjnövelés – a díjátvállalásra vonatkozó kockázatok kivételével – önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosítási ösz- szegek módosulását.

IV.3.1.2. A biztosítási díj csökkentése

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási díj csökkentése érdekében kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását. Díjcsökkentés a következő díjfizetési esedékességtől kezdődően, az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott időtartam eltelte és az erre az időszakra előírt rendszeres biztosítási díj megfizetése után kérhető. A rendszeres biztosítási díj a csökken- tés után sem lehet alacsonyabb a biztosító hatályos Díjszabásában előírt minimális értéknél.

A díjcsökkentés – a díjátvállalásra vonatkozó kockázatok kivételével

– önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosítási összegek módosulását.

IV.3.1.3. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosítási díj IV.3.1.1. és

IV.3.1.2. pont szerinti módosítása esetén a díjátvállalásra vonat- kozó kiegészítő biztosítás kockázati díja a fenti pontok szerinti díjmódosítással egyidejűleg módosulhat. Erre vonatkozó részletes rendelkezéseket a kiegészítő biztosítások különös feltételei tartal- maznak.

IV.3.2. A biztosítási összegek és kiegészítő biztosítások körének módosítása

IV.3.2.1. A biztosítási összegek növelése, további kiegészítő biztosítások választása

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – kérheti a bizto- sítási szerződésben korábban meghatározott biztosítási összegek növelését, továbbá új kiegészítő biztosítások felvételét. Amennyiben a biztosító a kérelmet teljesíti, úgy a szerződés a kérelemben meg- határozott hónap első napjától kezdődő hatállyal módosul. Ezekben az esetekben a biztosító a jelen általános feltételek II.4. pontja sze- rint jár el.

IV.3.2.2. A biztosítási összegek csökkentése, kiegészítő biztosítások megszüntetése

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – az alapbiz- tosítás különös feltételeiben meghatározott időszak eltelte után kezdeményezheti, a biztosítási összegek csökkentését, vagy a szerződéshez választott kiegészítő biztosítások megszüntetését. A csökkentett biztosítási összegek nem lehetnek alacsonyabbak a hatályos Díjszabásban előírt minimális értékeknél.

Amennyiben a biztosító a kérelmet teljesíti, úgy a szerződés az ké- relemben meghatározott hónap első napjától kezdődő hatállyal mó- dosul.

IV.3.3. A biztosítási díjra, biztosítási összegekre és a kiegészítő biztosítások körének módosítására vonatkozó közös szabályok

A biztosítási díj és a biztosítási összegek módosítására, illetve kie- gészítő biztosítások felvételére vagy kiegészítő biztosítások meg- szüntetésére vonatkozó kérelmet a díjmódosítás, illetve a biztosítási összegek módosításának – a fentiekben meghatározottak figyelem- bevételével – tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kell írás- ban eljuttatni a biztosítóhoz.

Ha a biztosítási díj vagy a biztosítási összegek módosítását, illet- ve valamely kiegészítő biztosítás felvételét a biztosítási esemény időpontját követően kezdeményezik, akkor a módosítás – biztosító általi teljesítés esetén – a már bekövetkezett biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatás mértékére nincs hatással.

IV.3.4. Rendszeres díjas szerződések értékkövetése

A biztosító a szerződés értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi a biztosítás rendszeres díjának és a biztosítási összegeknek az évenkénti emelését (továbbiakban: értékkövetés). Az értékkövetés a biztosítási évforduló napjától hatályos.

IV.3.4.1. Az alap értékkövetési indexszám meghatározása

Az értékkövetés mértékének meghatározásához a biztosító a Köz- ponti Statisztikai Hivatal Fogyasztói Árindex kiadványában közzé- tett, a biztosítási évforduló előtti negyedik hónapot megelőző 12 hó- nap havi fogyasztói árindexeinek szorzata által mutatott százalékos értéket (továbbiakban: 12 havi árindex) használja (alap értékkövetési indexszám számításának alapja).

Ha a 12 havi árindex 5%-nál kisebb, akkor a biztosító az alap érték- követési indexszám számításához 5%-os mértéket vesz alapul.

Az alap értékkövetési indexszám megegyezik az alap értékkö- vetési indexszám számításához alapul vett érték legfeljebb 3 százalékponttal korrigált értékével.

IV.3.4.2. A biztosítási díj értékkövetése

Az értékkövetés keretében a szerződő külön kérésére lehetőség van a biztosítási díjnak az alap értékkövetésen kívül az alap értékkö- vetési indexszám biztosító által felajánlott többszörösével történő emelésére is.

A fizetendő díj értékkövetése – a díjátvállalási kockázatok kivételé- vel – önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosítási összegek módosulását.

IV.3.4.3. A biztosítási összegek értékkövetése

A biztosítási összegek csak az alap értékkövetési indexszám- mal növelhetők. A biztosítási összegek értékkövetése a kocká- zati díjak növekedésével jár.

A biztosítási összegek értékkövetésére a rendszeres biztosítási díj értékkövetése nélkül nem kerülhet sor.

A biztosító a biztosítási évforduló napjától kezdve az értékkövetés- nek megfelelő, megnövelt összegű biztosítási összeget veszi figye- lembe a szolgáltatások teljesítésekor.

IV.3.4.4. A biztosítási díj és a biztosítási összegek értékkövetésére vonatkozó közös szabályok

Ha a szerződő értékkövetés iránti kérelmét jelezte a biztosító felé, és kérelmét a biztosító jóváhagyta, akkor a biztosító az értékkövetési folyamat keretében a biztosítási évforduló előtt legalább 2 hónappal értesítést küld a következő biztosítási évre vonatkozó új biztosítási összegekről és a hozzájuk tartozó kockázati díjakról, valamint az év- fordulótól fizetendő új éves biztosítási díjról. A szerződőnek jogában áll az értékkövetést az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül visszautasítani.

Ha a szerződő az értékkövetést a 30 napos határidőn belül nem utasítja el, vagy a biztosítási díj és a biztosítási összegek mó- dosításáról külön nem rendelkezik, a biztosítási évfordulón a fizetendő éves díj, valamint a biztosítási összegek az alap ér- tékkövetési indexszám szerint módosulnak.

Ha a szerződő ajánlattételkor nem kért értékkövetést, vagy azt va- lamelyik biztosítási évfordulón visszautasította, a biztosító jogosult a továbbiakban az értékkövetéshez kockázatelbírálást végezni, és

annak eredményétől függően a kérelmet teljesíteni vagy azt indoklás nélkül elutasítani.

A biztosító a biztosítási összeg, a kockázati díj és a biztosítási díj változásáról legkésőbb a biztosítási évfordulót követő 30 napon be- lül értesítést küld a szerződő részére.

IV.4. A díjfizetés elmulasztásának következményei

Amennyiben a szerződő a rendszeres vagy az egyszeri biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki – a következmé- nyekre történő figyelmeztetés mellett – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban fel- hívja.

Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint jár el.

Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződőnek lehetősége van az elmaradt biztosítási díjak rendezése mellett – az első elmaradt díj esedékességétől számított 6 hónapon belül – a díjfizetés elmulasz- tása miatt kifizetés nélkül megszűnt szerződés szerinti biztosí- tási fedezet helyreállítását kérni (reaktiválás). Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázatelbírálást végezni, és a kérést teljesíteni vagy indoklás nélkül elutasítani.

A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bíró- sági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő a díjfizetést már megkezdte vagy a felek a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

V. Terhelések a szerződő számláján

V.1. Rendszeres terhelések a szerződő számláján

V.1.1. A biztosítási összegek kockázati díja

A biztosító a Díjszabása alapján a szerződő számlája terhére minden hónapra vonatkozóan jogosult érvényesíteni a szerződésben sze- replő biztosítási szolgáltatások kockázati díját.

V.1.2. Kezelési költség

A biztosító a szerződő számlája terhére minden hónapra vonatkozó- an jogosult érvényesíteni a tárgyhavi kezelési költséget. A kezelési költség összegét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A kezelési költség mértékét a biztosító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alka- lommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a keze- lési költség utolsó változtatása óta eltelt – de legfeljebb az utol- só 3 éves – időszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árindexek szorzataként százalékos formában határoz meg.

V.1.3. Kezdeti költség

A biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatos kezdeti költsé- gek fedezetére a hatályos Kondíciós listában meghatározott ideig és mértékben, minden biztosítási év végén csökkenti a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egységek darabszámát úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó kezdeti befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon.

Rendszeres díjfizetésű szerződések esetében, amennyiben a szer- ződéskötéskori éves díjat, mint biztosítási évenként fizetendő éves díjat alapul véve a szerződésen alulfizetés vagy túlfizetés mutatko- zik, a biztosító a kezdeti befektetési egységek vásárlásának idősza- ka alatti biztosítási évfordulókon történő kezdeti költség levonása- kor úgy jár el, hogy a túlfizetésből illetve alulfizetésből adódóan a szerződőt ne érje hátrány vagy előny.

V.2. A rendszeres terhelések elszámolásának módja

V.2.1. El nem számolt terhelések

Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződések esetében a biztosító az V.1.1. és az V.1.2. pontokban felsorolt terheléseket – a szerződő számláján nyilvántartott felhalmozási befektetési egységekből – az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott évek eltelte után,

az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási évekre havonta egyenlő részletekre szétosztva vonja le, és addig el nem számolt terhelésként tartja nyilván.

V.2.2. Az elszámolás módja

Az V.1.1., és az V.1.2. és az V. 2.1. pontokban felsorolt terhelésekkel a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát úgy csökkenti, hogy az egyes eszközalapokhoz tarto- zó – a levonással érintett típusú (kezdeti vagy rendszeres díjból szár- mazó felhalmozási vagy eseti díjból származó felhalmozási) – befek- tetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. A szükséges darabszám a hónap első munkanapjára érvényes vételi ár alapján kerül meghatározásra. Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységekből, egyszeri díjfizetésű biztosí- tási szerződések esetében pedig a kezdeti befektetési egységekből történik.

Amennyiben rendszeres díjfizetésű életbiztosítás esetében ezen költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre ele- gendő felhalmozási befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket az eredeti esedékességének értékelési napja sze- rint nyilvántartja, és az első alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek értéke fedezi a fenti költségeket, azt levonja.

VI. Tranzakciók

VI.1. Átváltás

A szerződő az alapbiztosítás különös feltételei szerint kérheti befek- tetési egységeinek más eszközalapba való átváltását. A befektetési egységek átváltása a szerződő rendelkezésének a biztosítóhoz történő beérkezését követő értékelési napra érvényes vételi áron történik.

Egy átváltásnak számít, ha egy eszközalapból egy vagy több más eszközalapba kíván a szerződő egységeket áthelyezni.

VI.2. Átirányítás

A szerződő által a későbbiekben megfizetendő rendszeres díjak- nak az egyes eszközalapokhoz kötött befektetési egységekben való elhelyezési aránya a szerződő rendelkezésére módosítható. Az át- irányítás időpontja az erről szóló szerződői nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezésének napja.

VI.3. Részleges visszavásárlás

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási szer- ződés terhére a szerződés megszüntetése nélkül kifizetést kérhet.

Amennyiben a részleges visszavásárlási igény beérkezését követő értékelési napon a megjelölt eszközalapok befektetési egységeinek értéke nem éri el a részleges visszavásárlási ké- relmen megjelölt összeget, úgy a biztosító az igényt elutasítja, melyről a szerződőt írásban értesíti.

A részleges visszavásárlási igényben kért szolgáltatáshoz a befek- tetési egységek darabszámának, illetve aktuális értékének megha- tározása az igénynek a biztosítóhoz történő beérkezését követő értékelési napra megállapított vételi áron történik.

Részleges visszavásárlás esetén a biztosítási összegek változatla- nok maradnak, és a biztosító a szerződő számlájáról továbbra is havonta levonja azok kockázati díját.

VI.3.1. Részleges visszavásárlás az egyszeri biztosítási díjból vásárolt kezdeti befektetési egységek terhére

Egyszeri díjfizetésű szerződés esetén az egyszeri díjból származó kezdeti befektetési egységek terhére lehetőség van részleges vissza- vásárlásra a kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értékén.

VI.3.2. Részleges visszavásárlás a rendszeres díjból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhére

Rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a rendszeres díjból szár- mazó felhalmozási befektetési egységek terhére lehetőség van részleges visszavásárlásra.

Rendszeres díjból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhé- re a részleges visszavásárlás nem teljesíthető, amennyiben annak

végrehajtása után, a biztosítási szerződésnek a tranzakció költsé- geivel csökkentett fennmaradó visszavásárlási értéke – az eseti díj- ból származó felhalmozási befektetési egységek figyelembevétele nélkül - nem éri el a hatályos Díjszabásban meghatározott minimális értéket.

A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egysé- gek terhére igényelt részleges visszavásárlási összeg ugyana- zon szerződésre történő visszakönyvelése nem kérhető.

VI.3.3. Részleges visszavásárlás az eseti díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhére

Az eseti díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek rész- ben vagy teljes mértékben bármikor visszavásárolhatók.

VI.4. Rendszeres pénzkivonás

A szerződőnek – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – lehetősé- ge van az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint rendszeres kifizetést kérni az általa megjelölt bankszámlára (továbbiakban: rendszeres pénzkivonás).

Rendszeres pénzkivonásra az eseti és a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek terhére van lehetőség.

Rendszeres pénzkivonás esetén a biztosítási összegek változatla- nok maradnak, és a biztosító a szerződő számlájáról továbbra is havonta levonja azok kockázati díját.

A rendszeres pénzkivonás a szerződő számlájáról a különböző esz- közalapokban lévő befektetési egységek arányában történik.

A rendszeres pénzkivonás havi gyakorisággal és csak átutalással történhet. A rendszeres pénzkivonás minimális összegét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza. A rendszeres pénzkivonás minimá- lisan kifizethető összegét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

A rendszeres pénzkivonás iránti kérelem nem teljesíthető, illetve a már folyamatban lévő teljesítést a biztosító felfüggeszti, ha annak eredményeként a biztosítási szerződés visszavásárlási értéke nem éri el a hatályos Díjszabásban meghatározott minimális visszavásár- lási értéket.

A rendszeres pénzkivonási igényben kért tranzakciókhoz kapcsoló- dóan a befektetési egységek darabszámának, illetve aktuális érté- kének meghatározása a kérelemnek a biztosítóhoz való beérkezését követő hónap elsejére megállapított vételi áron történik. Minden to- vábbi kifizetés havonta, a hónap első munkanapjára érvényes árfo- lyamon történik, és a tranzakció költségét is ezzel az értéknappal érvényesíti a biztosító.

VI.5. A tranzakciókra vonatkozó közös szabályok

VI.5.1. Az egyes tranzakciókra vonatkozó költségek mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A tranzakciós költségek mértékét a biztosító kizárólag a fo- gyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

A tranzakciós költségek és az arra vonatkozó forintban meghatáro- zott minimális és maximális összegek esetében az egyszeri változ- tatás mértékének maximuma: az adott költség utolsó változtatása óta eltelt – de legfeljebb az utolsó 3 éves – időszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fo- gyasztói árindexek szorzataként százalékos formában határoz meg.

VI.5.2. A tranzakciós költségek levonásakor a biztosító a szerződő szám- láján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó – a levonással érintett típusú (kezdeti vagy rendszeres díjból származó felhalmozási vagy eseti díjból származó felhalmozási) – befektetési egységek darab- számának aránya a levonással ne változzon. Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységekből, egyszeri díjfizetésű biztosítási szerződések esetében pedig a kezdeti befektetési egysé- gekből történik.

Az átváltás, átirányítás, valamint a részleges visszavásárlási tranz- akciók költségei a tranzakciók végrehajtásával egyidejűleg az igény

beérkezését követő értékelési napra érvényes árfolyamon kerülnek levonásra.

Amennyiben rendszeres díjfizetésű életbiztosítás esetében a tranz- akciós költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelke- zésre elegendő rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket a tranzakció végrehajtásához tartozó értékelési nap szerint nyilvántartja, és az első alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek értéke fedezi a tranzakció költségeit, azt le- vonja.

VI.5.3. A biztosító a részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás ese- tén a kifizetést a hiánytalan tartalmú kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződő és a szolgáltatásra jogosult átvilágítása már megtörtént, ameny- nyiben az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírtak alapján szükséges.

VI.5.4. Az átváltás, átirányítás, részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás esetén a kérelem akkor tekinthető a biztosítóhoz beérkezettnek, ha a szerződő a kérelmet az erről szóló szolgál- tatási szerződés rendelkezéseinek megfelelően az internetes ügyfélszolgálat vagy a telefonos ügyfélszolgálat útján a bizto- sítónak megküldi, vagy ha az a biztosító által meghatározott és közzétett faxszámra bizonyítható módon megérkezett, vagy ha az azt tartalmazó postai küldeményt a biztosító bizonyítható módon átvette. A biztosító a 16:00 óra után beérkezett kérel- mek esetében a beérkezés napjának a következő munkanapot tekinti.

VII. A díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díjmentesítés, visszavásárlás és kötvénykölcsön

VII.1. A díjfizetés szüneteltetése

VII.1.1. Ha az alapbiztosítás különös feltételei másként nem rendelkeznek, a szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával - rendszeres díjas életbiztosítások esetén kérheti a díjfizetés szüneteltetését.

A díjfizetés szüneteltetése alatt a szerződőt díjfizetési kötelezettség nem terheli, de a szerződésre eseti díjak továbbra is fizethetők.

VII.1.2. A díjfizetés szüneteltetése idején a biztosítási összegek az aktuális kockázati díjjal hatályban maradnak, de a szerződő kérésére – leg- feljebb a biztosító hatályos Díjszabásában meghatározott minimális értékre – csökkenthetőek is.

A szerződőt az értékkövetési lehetőség a díjfizetés szüneteltetésé- nek tartama alatt változatlan módon megilleti.

VII.1.3. A díjfizetés szüneteltetése alatt a biztosító a szerződő szám- lájáról továbbra is levonja a szerződést terhelő költségeket és kockázati díjakat.

VII.1.4. A szerződő az alapbiztosítás különös feltételei szerint jogosult írás- ban kérni a rendszeres díjfizetés visszaállítását. A rendszeres díjfi- zetés visszaállításakor a szerződő a szüneteltetés idején meg nem fizetett díjakat nem köteles megfizetni.

VII.2. Átvezetés

VII.2.1. A biztosítási szerződés rendszeres biztosítási díja a szerződő kéré- sére az eseti díjból keletkező felhalmozási befektetési egységekből is rendezhető (továbbiakban: átvezetés).

Egy alkalommal legfeljebb az adott biztosítási évre vonatkozó éves rendszeres díjnak megfelelő mértékű összeg kerülhet át- vezetésre.

Az átvezetési igényhez kapcsolódóan a befektetési egységek da- rabszámának, illetve aktuális értékének meghatározása az igénynek a biztosítóhoz való beérkezését követő értékelési napra megállapí- tott vételi áron történik.

A rendszeres díjként történő jóváírást a rendszeres díjakra vonatko- zó aktuális felosztási arány szerint hajtja végre a biztosító.

VII.2.2. Az átvezetés költségét a biztosító a hatályos Kondíciós listában erre vonatkozóan meghatározott eladási és vételi ár közötti különbség alkalmazásával érvényesíti.

Az átvezetésnél érvényesített eladási és vételi ár közti különb- ség mértékét a biztosító erre vonatkozó hatósági intézkedés esetén – ideértve a vonatkozó jogszabályi környezet megválto- zását – naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az átvezetésnél érvényesített eladási és vételi ár közti különb- ség növelése esetén a biztosító a szerződő fél részére rend- kívüli felmondási lehetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő nem fogadja el az eladási és vételi ár biztosító által közölt nö- vekedését, biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző 5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmondással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordulóval meg- szüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.

A befektetési egységek aktuális értékének meghatározásához a biztosító a befektetési egységeknek a szerződés megszünte- tésének évfordulójára érvényes vételi árát alkalmazza.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn be- lül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerződés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

VII.2.3. A biztosító az átvezetést az alapbiztosítás különös feltételei szerint a rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén is alkalmaz- hatja, melyről a szerződőt írásban értesíti.

VII.3. Díjmentesítés

VII.3.1. A szerződő rendszeres díjas életbiztosítások esetén – a biztosí- tott írásbeli hozzájárulásával – kérheti a szerződés díjmentesítését, amennyiben az alapbiztosítás különös feltételei másként nem rex- xxxxxxxxx.

A díjmentesítés hatályától a biztosítási szerződés megszűnéséig a szerződőt díjfizetési kötelezettség nem terheli. A díjmentesített biz- tosítási szerződésre eseti díjak továbbra is fizethetők.

VII.3.2. Díjmentesített biztosítási szerződés esetén a biztosítási összegek az aktuális kockázati díjjal hatályban maradnak, de a szerződő ké- résére legfeljebb a biztosító hatályos Díjszabásában meghatározott minimális értékre csökkenthetőek is.

VII.3.3. A díjmentesített biztosítási szerződés szerződőjének számlájá- ról a biztosító levonja a biztosítási szerződést terhelő költsége- ket és kockázati díjakat.

VII.3.4. A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a díjmente- sítés hatályától számított 6 hónapon belül jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés visszaállítását. Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázatelbírálást végezni és a kérést teljesíteni vagy indokolás nélkül elutasítani.

Ha a biztosító a kérelmet teljesíti és az elmaradt díjat a szerződő befizeti, úgy a biztosító a rendszeres díjfizetést a díjmentesítés kez- dő időpontjára visszamenőlegesen lépteti újra érvénybe.

VII.4. Visszavásárlás

VII.4.1. A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási szer- ződést felmondhatja és kérheti a visszavásárlási érték kifizetését.

VII.4.2. A kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értéke a kezdeti be- fektetési egységek aktuális értékének a visszavásárlási táblázatban feltüntetett arányok alapján számított – az eltelt biztosítási évek szá- mától, a díjjal rendezett időszaktól és határozott tartammal létrejött szerződések esetén a szerződés tartamától függő – része.

A biztosítási szerződés visszavásárlási táblázata (különös feltételek

II. számú melléklete) az alapbiztosítás különös feltételeinek elvá- laszthatatlan részét képezi.

A felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke meg- egyezik a felhalmozási befektetési egységek aktuális értékével.

A biztosítási szerződés visszavásárlási értéke a kezdeti és a felhalmozási befektetési egységekre számított visszavásárlási értékek összegének és az el nem számolt terheléseknek a kü- lönbözete.

A visszavásárolt befektetési egységek aktuális értékének meghatá- rozása a szerződés megszüntetésére irányuló kérelemnek a bizto-

sítóhoz történő beérkezését követő értékelési napra megállapított vételi áron történik.

VII.4.3. A biztosító a visszavásárlással történő kifizetést a hiánytalan tartal- mú kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződő és a szolgáltatásra jogosult átvi- lágítása már megtörtént, amennyiben az a pénzmosás és a terro- rizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírtak alapján szükséges.

VII.4.4. A visszavásárlással megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosítási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a szerződés nem reaktiválható.

VII.5. Kötvénykölcsön

A biztosító a felhalmozási befektetési egységek terhére (egyszeri díjas szerződések esetében a kezdeti befektetési egységek terhére is) a szerződő és a biztosított közös kérelme, és az erről szóló külön szerződés alapján kölcsönt folyósíthat.

A kölcsön visszafizetésének feltételeit a külön, írásban megkötött kölcsönszerződés tartalmazza.

Amennyiben a biztosítási szerződés a kölcsönszerződés tartama alatt szűnik meg, a biztosító a még fennálló kölcsön- és a kamat- tartozás együttes összegével a biztosítási szerződés megszűnése okán kifizetendő összeget csökkenti.

A nyújtható kölcsön mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

VIII. Biztosítási esemény, a biztosítási szolgáltatások, a biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez)

szükséges dokumentumok, a biztosító teljesítésének esedékessége, módja

VIII.1. A biztosítási esemény

A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerinti biztosítási események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.

VIII.2. A biztosítási szolgáltatások

A biztosító a különös feltételekben meghatározott biztosítási ese- mények bekövetkezése esetén a különös feltételekben meghatáro- zott biztosítási szolgáltatást nyújtja a kedvezményezettek részére.

A biztosító kizárólag a feltételekben megjelölt költségeket téríti meg.

A szolgáltatási igény benyújtásával kapcsolatban felmerült költségeket abban az esetben téríti meg a biztosító, amennyi- ben a különös feltételek alapján erre kifejezetten kötelezettsé- get vállalt.

VIII.3. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmá- nak ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlen- né váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

VIII.4. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok

A szolgáltatási igény előterjesztésekor minden esetben be kell nyúj- tani a biztosítóhoz a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiányta- lanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt.

VIII.4.1. Haláleseti szolgáltatási igény esetén be kell nyújtani továbbá a következő iratok másolatát:

– halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis,

– boncolási jegyzőkönyv,

– biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– orvosi nyilatkozat (a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a ha- láleset hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével, a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával és lefo- lyásával),

– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági hatá- rozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

VIII.4.2. Balesetből eredő elhalálozás esetén be kell nyújtani a fentiek mel- lett a következő dokumentumok másolatát is:

– baleseti/munkahelyi baleseti/ rendőrségi jegyzőkönyv (ha ké- szült),

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény (ha készült),

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgálta- tási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai.

VIII.4.3. Közlekedési balesetből eredő elhalálozás esetén – a VIII.4.1. és

VIII.4.2. pontban írtak mellett – be kell nyújtani az alábbi dokumen- tumok másolatát is:

– a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyve (ha készült),

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű veze- tőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye.

VIII.4.4. A szerződésben szereplő baleset-, egészségbiztosítási és díjátválla- lási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani az irányadó különös feltételekben meghatározott dokumentumokat.

VIII.4.5. A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, ame- lyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/ vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

– Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anya- gának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező ha- tározatot (így különösen az eljárást megszüntető határozatot, vagy a jogerős bírósági határozatot). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll.

– A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és követ- kezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat másolata, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakér- tői vélemények másolata);

– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kez- előorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, il- letve a biztosított kórelőzményi adatairól;

– A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton máso- lata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, vala- mint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

– A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet ál- tal kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó ira- tok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sport- tevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve.

– A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyít- vány (születési anyakönyvi kixxxxx, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély).

– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgá- latot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

– A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgál-

tatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.

VIII.4.6. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának be- mutatását és bármely adathordozón történő benyújtását.

VIII.4.7. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is be- szerezhet.

VIII.4.8. A biztosító teljesítésének esedékessége, módja

VIII.4.8.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbí- rálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződő és a szolgáltatásra jogosult átvilágítása már megtörtént, amennyiben az a pénzmosás és a ter- rorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szó- ló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírtak alapján szükséges.

VIII.4.8.2. Ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

VIII.4.8.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosí- tottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcso- latban felmerült költségeit a biztosított viseli.

VIII.4.8.4. A biztosító a szolgáltatási összeget átutalással teljesíti. Ameny- nyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személy a szolgáltatást ettől eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító a szolgáltatásra jogosult személyre áthá- rítja, és azzal a szolgáltatási összeget csökkenti.

A szolgáltatás kifizetésének költségét a hatályos Kondíciós lis- ta tartalmazza. Ezen költség mértékét a biztosító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a költség utolsó változtatása óta eltelt – de legfeljebb az utolsó 3 éves – idő- szakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Közpon- ti Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árindexek szorzataként százalékos for- mában határoz meg.

IX. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól

IX.1. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamit az egészség- és balesetbiztosítási és a díjátvállalás szolgáltatások teljesítése alól

IX.1.1. Ha a szerződő vagy a biztosított közlési, illetve változásbeje- lentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési köte- lezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás fennállása alatt, a biztosí- tási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek II.8.3. bekezdésében szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

IX.1.2. A szolgáltatási igény jogalapjának fennállása esetén a közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége – a balesetbiztosítási szolgáltatások kivé- telével –, ha a szerződéskötéstől, illetve a szerződésmódosítás során a szerződésbe felvett új kockázat esetén a szerződésmó- dosítástól számítottan, a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. Változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – a jelen pontban szabályozott öt éves időszak a változásbejelentési ha- táridő leteltét követő napon kezdődik.

IX.1.3. A felsorolt körülmények fennállását annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

IX.1.4. Ha a szerződés több biztosítottra is vonatkozik, és a közlési, il- letve változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlés- re, vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség meg- sértésére a többi biztosított esetén nem hivatkozhat.

IX.2. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamint a halál esetére szóló díjátvállalás teljesítése alól

IX.2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól az IX.1. pont- ban felsorolt esetekben

IX.2.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a szerződéskötés napjától szá- mított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tuda- tállapotban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekmé- nye folytán, azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

IX.2.3. Ha a biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, úgy a biztosító a szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki

– a jelen általános feltételek IX.2.2. c) pontjában meghatá- rozott esetben a biztosított örököse(i) részére, és abból a kedvezményezett nem részesülhet,

– egyéb esetekben a szerződő részére.

A fizetendő visszavásárlási érték meghatározásához a biztosí- tó a befektetési egységeknek a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezése napját követő értékelési napra érvényes vételi árát alkalmazza.

IX.3. A biztosító mentesülése a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

IX.3.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól az IX.1. pont- ban felsorolt esetekben

IX.3.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosí- tott a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

IX.3.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyít- ja, hogy a kárt jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk;

okozta.

Súlyosan gondatlannak minősül különösen, ha a fentiekben meghatározott személyek bármelyike

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos álla- potban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövet- keztében közrehatott.

Alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott,

c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggés- ben áll azzal, hogy a biztosítási esemény időpontjában leg- alább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett.

IX.3.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárha- tó módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azon- ban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az or- vosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

X. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események

X.1. Az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti kockázatra és az egészség- és balesetbiztosítási kockázatokra, valamint díjátvállalás kockázatokra vonatkozó kizárások

A kockázatviselésből kizárt, jelen pontban meghatározott ese- mények bekövetkezése esetén, amennyiben a szerződés meg- szűnik, a biztosító a szerződőnek a szerződő számláján nyilván- tartott befektetési egységek visszavásárlási értékét fizeti ki.

A fizetendő visszavásárlási érték meghatározásához a biztosí- tó a befektetési egységeknek a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezése napját követő értékelési napra érvényes vételi árát alkalmazza.

X.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) HIV-fertőzés,

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy pucs- cskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

X.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy po- litikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illet- ve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

X.1.3. A biztosító kockázatviselése a jelen általános feltételek X.1.1. bekezdés d) pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a bizto- sított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvé- tele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

X.1.4. Amennyiben a szerződés egészségi kockázatelbírálás (egész- ségi nyilatkozat, orvosi vizsgálat, egészségi vizsgálatok) nélkül jött létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelőző három év- ben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatvi- selést megelőző három éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

X.2. Az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti kockázatra, valamint az egészség- és balesetbiztosítási kockázatokra, továbbá a díjátvállalási kockázatokra vonatkozó kizárások

A kockázatviselésből kizárt, jelen pontban meghatározott ese- mények bekövetkezése esetén, amennyiben a szerződés meg- szűnik, a biztosító a szerződőnek a szerződő számláján nyilván- tartott befektetési egységek visszavásárlási értékét fizeti ki.

A fizetendő visszavásárlási érték meghatározásához a biztosí- tó a befektetési egységeknek a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezése napját követő értékelési napra érvényes vételi árát alkalmazza.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási szerző- dés (a biztosító kockázatviselésének) fennállása alatt bekövet- kezett eseményre, ha

a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásá- val, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez

utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfele- lően alkalmazták,

b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos ál- lapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott.

Alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes for- galmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

d) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési sza- bályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

X.3. A kockázatviselésből kizárt események a biztosítási szerződésben szereplő balesetbiztosítási, egészségbiztosítási, valamint a biztosított keresőképtelenségére és egészségkárosodásra vonatkozó díjátvállalási kockázatok esetén

X.3.1. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító kockázatviselését megelőzően történt.

A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a biztosító kockázat- viselését megelőzően történt, ha a biztosító kockázatviselése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap szerepel.

X.3.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhesség- megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének meg- őrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott ter- hesség-megszakításokat, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.

X.3.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következ- ményei,

f) a fogpótlás.

X.3.4. Amennyiben a biztosítottnál a X.3.1., X.3.2., illetve az X.3.3. be- kezdésben felsorolt események következményeként életmentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatko- zást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.

X.3.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásá- nak megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása mi- atti kórházi tartózkodása,

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosí- tott betegségének megállapítása, egészségi állapota rom- lásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyer- meke ápolásával összefüggő keresőképtelensége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelések), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógyke- zelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendel- kező személy által folytatott kezelés.

X.3.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés za- varaira, pszichiátriai megbetegedésekre.

X.4. Sportártalmak kizárása

Ha a biztosított a biztosítási ajánlat megtételekor, illetve azt megelőzően legalább 3 éven keresztül kiemelt vagy versenyzői szinten (XII.2.6.) az alábbiakban felsorolt sporttevékenységek bármelyikét űzte, és a sportolást 5 éven belül hagyta abba, ak- kor a létrejött egészség- és/vagy balesetbiztosítási, valamint keresőképtelenség és egészségkárosodás esetére szóló dí- játvállalás kockázatok esetében a biztosító az alábbi L808 jelű kizárást alkalmazza és a szerződés az alábbi záradékkal együtt érvényes.

Sporttevékenységek

Labdajátékok: asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, baseball, fal- labda, rögbi, röplabda, korfball, amerikai futball, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, footbag, floorball, lábtoll-labda, futsal, lábtenisz.

Küzdő sportok: birkózás, ökölvívás, harcművészetek, így külö- nösen: judo, karate, aikido, kungfu, iaido, taekwon-do, kempo, kendo, kick-box, pankráció, szumo, capoeira, tai-chi, tai-box, hapkido.

Télisportok: így különösen síelés, lesiklás, műlesiklás, óriás műlesiklás, biatlon, snowboard, síakrobatika, síugrás, szánkó, bob, gyorskorcsolyázás, jégtánc, műkorcsolya, jégkorong.

Egyéb: kötélugrás, versenytánc, akrobatikus Rock & Roll, aero- bik, fitnesz, ritmikus gimnasztika, torna, atlétikai számok, öttu- sa, hétpróba, tízpróba, gyaloglás, futás, tájfutás, triatlon, vívás, görkorcsolyázás, gördeszka, skate, barlangászat, barlang ex- pedíció, hegymászás, magashegyi expedíció, sziklamászás V. foktól, mountainboard, canyoning, mélybeugrás (bungee jum- ping).

L808-as jelű záradék

A jelen záradékkal létrejött szerződésben a biztosított mindkét térde és bokája a biztosítási védelemből kizárt kivéve, ha a szol- gáltatási igény alapja csonttörés.

XI. Egyéb rendelkezések

XI.1. A papíralapú módosítási igények hatályosságának feltétele

A módosítási igény papíralapú közlése kizárólag a szerződő és a biztosított által aláírt, a biztosító által rendszeresített formanyomtat- vány biztosító részére történő benyújtása esetén joghatályos.

XI.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

Ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, úgy a biz- tosító a szerződő kérésére a hatályos adatokkal egyező tartalmú új kötvényt állít ki

XI.3. Eljárás véleménykülönbség esetén

Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsola- tos – álláspontját, írásban kérheti a döntés felülbírálását. A biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához szükséges va- lamennyi irat/adat kézhezvételétől számított 30 napon belül döntést hoz és döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.

XI.4. Elévülési idő

A szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje 2 év.

Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik meg:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biz- tosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biz- tosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő naptól,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén amennyiben a biztosí- tó által igényelt iratcsatolás, vagy információszolgáltatás elma- rad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határ- napot követő naptól, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő naptól,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XI.5. Értesítés a Kondíciós lista módosulásáról

A különös feltételek részét képező Kondíciós lista tartalmának módosulása esetén, a biztosító a szerződőt a módosítás hatály- balépését megelőző legalább 30 nappal elektronikus levélben, vagy postai levélben is értesíti, és ezzel egyidejűleg a módosí- tott Kondíciós listát az ügyfélszolgálati irodáiban és a honlap- ján közzé teszi. Amennyiben a módosítás a Kondíciós listában feltüntetett, változtatható költségek mértékét érinti, akkor az adott költség módosítására vonatkozó rendelkezések is iránya- dóak.

XII. Fogalomtár

XII.1. Fogalomtár a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

Befektetési egységek: az eszközalap befektetéseiben való azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.

Befektetési egység eladási ára: az az ár, amellyel a biztosító a befizetett biztosítási díjat befektetési egységgé számítja át; amelyen a biztosító a befektetési egységeket eladja.

Befektetési egység vételi ára: az az ár, amellyel a biztosító a szol- gáltatás teljesítése, illetve a költségek elszámolása során a befekte- tési egységeket forintra, illetve euróra számítja vissza.

Befektetési egységek aktuális értéke: a szerződő számláján nyil- vántartott befektetési egységek számának és aktuális vételi árának a szorzata.

Biztosítási díj: a szerződésre fizetendő rendszeres vagy egyszeri díj.

Biztosítási összeg: a szerződő által a szerződésben megjelölt biz- tosítási szolgáltatási összeg.

Díjjóváírás: a befizetett biztosítási díj befektetési egységekre váltá- sának, és a szerződő számláján való jóváírásának a folyamata.

Díjtartalék: az az összeg, amelyet a biztosító a befizetett díjakból és az elért befektetési hozamokból a szerződésben vállalt kötelezettsé- gek fedezetére szerződésenként tartalékol. A biztosító a díjtartalé- kot a szerződő számláján lévő befektetési egységek megoszlásának megfelelően különböző eszközalapokba fekteti.

Eseti díj: a szerződő által a rendszeres illetve egyszeri díjon felül fizetett díj.

Eszközalapok: a biztosító eszközei között elkülönített eszközállo- mányok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosító szolgáltatásait meghatározza.

Eszközalapokat terhelő kötelezettségek: az eszközalapokat ter- helő minden olyan költség, amely az adott eszközalap eszközeinek megvásárlása, eladása, kezelése, értékelése, fenntartása, biztosítá- sa során közvetlenül felmerül.

Értékelési nap: az a nap, amikor a biztosító az általa létrehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egy- ségek vételi árát meghatározza. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. A befektetési egység adott értékelési napra vonatkozó vételi ára visszamenőleg érvényes az előzőleg közölt értékelési napig.

Értékkövetés: azon módszer, mellyel a biztosító a biztosítási szol- gáltatások értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi a biz- tosítás rendszeres díjának és a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegeknek az évenkénti emelését.

Felhalmozási befektetési egységek: a kezdeti befektetési egysé- geken felül vásárolt összes befektetési egység.

Kezdeti befektetési egységek: az alapbiztosítás különös feltétele- iben meghatározottak szerinti rendszeres vagy egyszeri díjból vásá- rolt befektetési egységek.

Kockázatviselés: a biztosító a biztosított halála esetén a biztosítás díjtartalékánál magasabb szolgáltatást teljesít, így a biztosított élet- benlétével kapcsolatban kockázatot visel. A biztosító kockázatvise- lése a biztosítási szerződésben szereplő életbiztosítási összegre, valamint a befektetési egységek aktuális értékének és a biztosítás díjtartalékának különbségére vonatkozik.

Kockázati díj: a szerződésben megjelölt biztosítási szolgáltatási összeg díja.

Szerződő számlája: a biztosító által létrehozott számla, mely a szerződő különböző eszközalapokhoz kötött befektetési egysége- inek nyilvántartására szolgál.

XII.2. Baleset- és egészségbiztosítási fogalomtár

XII.2.1. A baleset fogalma

XII.2.1.1. Jelen általános feltételek szempontjából baleset az a hirtelen fellé- pő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosí- tottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szen- ved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

XII.2.1.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok és/vagy agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel ki- mutatták, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kez- dete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor az agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált be- tegség miatt először fordultak orvoshoz.

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkoráb- ban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pe- dig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diag- nosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az leg- korábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A beteg- ség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzés- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

XII.2.1.3. Jelen általános feltételek szerint a XII.2.1.2. pontban foglaltaktól eltekintve nem minősül balesetnek:

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadó-szervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki ki- véve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában kö- vetkezett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivé- ve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

XII.2.2. A közlekedési baleset fogalma

XII.2.2.1. Jelen általános feltételek alkalmazásában közlekedési baleset- nek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biz- tosított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

XII.2.2.2. Jelen általános feltételek szerint nem minősül közlekedési bal- esetnek:

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében sem- milyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával illetve megállásával összefüggésben követ- kezett be.

XII.2.3. A betegség fogalma

Jelen általános feltételek szempontjából betegség az emberi szer- vezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.

XII.2.4. A kórház fogalma

XII.2.4.1. Jelen általános feltételek szempontjából kórháznak minősül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

XII.2.4.2. Jelen általános feltételek szempontjából nem minősülnek kórház- nak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbe- teg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintéze- tei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvo- nó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvőbeteg-el- látást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgáltatásban részesült.

XII.2.5. A műtét és a műtéti lista fogalma

XII.2.5.1. Xxxxx általános feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozások, melyek során az orvosszakmai szabályok megtartásával, az egészség meg- őrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve következményeiknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahár- tyák folytonosságát megsértik.

XII.2.5.2. A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

XII.2.5.3. Jelen általános feltételek alkalmazásában műtéti lista a műtétek- nek nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A műtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba sorolását is. A műtéti lista a biztosító Vezérigazgatósá- gán, illetve Személybiztosítási Kompetencia Központjaiban tekint- hető meg.

XII.2.5.4. Jelen általános feltételek alkalmazásában kivonatos lista a műtéti lista kivonata (a baleset- és egészségbiztosítási különös feltételek B melléklete). A kivonatos lista a gyakoribb, jellemzőbb műtéteket tartalmazza, a műtét azonosítására alkalmas WHO-kóddal és a biz- tosító által meghatározott csoportba sorolással együtt. A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapí- tásának elvét. A kivonatos lista a felek ellenkező megállapodása hiányában a jelen általános feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések részét képezi.

XII.2.5.5. Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, és ez alapján az el- végzett orvosi beavatkozás műtéti lista szerinti besorolása a biztosí- tó orvosának hatáskörébe tartozik. A besorolás alapdokumentuma a műtéti lista.

XII.2.5.6. Amennyiben valamely elvégzett műtét a műtéti listában nem talál- ható meg, úgy annak csoportba sorolását a biztosító orvosa álla- pítja meg.

XII.2.6. A biztosított sporttevékenységének minősítése

XII.2.6.1. Jelen általános feltételek szempontjából kiemelt sportoló az a biz- tosított, aki sportszervezettel (szakszövetséggel) létesített munkavi- szony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy sportszer- ződés keretében végez sporttevékenységet, továbbá aki külföldi sportszövetség feltételei szerint megszerzett sportolói engedéllyel rendelkezik.

XII.2.6.2. Jelen általános feltételek szempontjából versenyző sportoló az a biztosított (továbbiakban: versenyző sportoló), aki sporttevékeny- séget nem kiemelt sportolóként végez feltéve, hogy versenyen (bajnokságon, meccsen) is indul, függetlenül a verseny jellegétől (függetlenül pl. attól, hogy helyi, kerületi, megyei, területi, országos, nemzetközi, stb., vagy hogy barátságos-e a verseny, mi a tétje, stb.). Jelen általános feltételek szempontjából a versenyző sportoló lehet élvonalbeli versenyző sportoló, regionális szinten versenyző sportoló vagy területi szinten versenyző sportoló.

a) élvonalbeli versenyző sportoló az a biztosított, aki nemzetkö- zi, országos (nemzeti) versenyen indul,

b) regionális szinten versenyző sportoló az a biztosított, aki több megyét érintő versenyen indul feltéve, hogy nem élvonal- beli versenyző sportoló,

c) területi szinten versenyző sportoló az a biztosított, aki nem regionális szinten versenyző sportoló és nem élvonalbeli ver- senyző sportoló.

XII.2.6.3. Jelen általános feltételek szempontjából hobbi sportoló az a biz- tosított, aki sporttevékenységet nem kiemelt sportolóként és nem versenyző sportolóként végez.

XIII. A Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezések

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

XIII.1. Biztosított belépése a szerződésbe

Jelen általános feltételek II.1.8. pontja értelmében – a Ptk. 6:451. §

(1) bekezdésétől eltérően – a biztosított a szerződő életben léte esetén kizárólag a szerződő írásbeli hozzájárulásával léphet be a biztosítási szerződésbe.

XIII.2. A szerződés létrejötte

Jelen általános feltételek II.2.1. pontja értelmében – a Ptk. 6:443. §

(1) bekezdésétől eltérően – a biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.

Jelen általános feltételek II.2.6. pontja alapján – a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően – az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérésre a szerződőnek késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül van lehetősége kifogását előterjeszteni.

Jelen általános feltételek II.2.7. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződés akkor is létre- jön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XIII.3. A szerződő rendes felmondási lehetősége

Jelen általános feltételek II.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:483. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződést a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – bármikor, felmondási idő nélkül felmondhatja.

XIII.4. Fizetési póthatáridő tűzése, reaktiválás lehetősége

Jelen általános feltételek IV.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449.

§ (1) bekezdésétől – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

Jelen általános feltételek IV.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449.

§ (2) bekezdésétől – a szerződő 6 hónapon belül kérheti a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül megszűnt szerződés szerinti biz- tosítási fedezet helyreállítását.

XIII.5. Az elévülési időszak tartama

Jelen általános feltételek XI.4. pontjában foglalt elévülésre vonat- kozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.

Jelen általános feltételek hatálybalépésének időpontja: 2015. december 12.

Megoldás

rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G90/2015)

A jelen életbiztosítási szerződési feltételek (a továbbiakban: alapbiz- tosítás különös feltételei) szerint megkötött biztosítási szerződésekre az alapbiztosítás különös feltételeiben nem szabályozott kérdések- ben a Generali Biztosító Zrt. Befektetési egységekhez kötött életbiz- tosítások általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) az irányadóak. Az alapbiztosítás különös feltételeiben és az általános feltételekben (a továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Kiemelt jellemzők

I.1. A Megoldás egy rendszeres díjas, befektetési egységekhez kö- tött, élethosszig tartó életbiztosítás.

I.2. A szerződő a biztosítási díjat – mind a rendszeres díjat, mind pedig az eseti díjat – forintban fizeti. A befizetett díjakból a biz- tosító befektetési egységeket vásárol. A befektetési egységek nyilvántartása, valamint a szerződés fennállása alatt felmerülő költségek és a kockázati díjak levonása forintban történik; a biztosítási összegek forintban meghatározottak.

I.3. A szolgáltatások összegének meghatározásakor és tranzak- ciók végrehajtásakor, illetve a költségek elszámolása során a biztosító a befektetési egységek vételi árát alkalmazza.

I.4. A szolgáltatási összegek kifizetése forintban történik.

II. Biztosítási esemény

A jelen alapbiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés) szerint biztosítási eseménynek minősül:

– a biztosított halála a biztosítási szerződés fennállása alatt,

– az a szerződés fennállása alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek XII.2.1.), melynek következtében a biztosított a bal- esetet követő egy éven belül meghal.

III. A biztosító szolgáltatásai

III.1. Haláleseti szolgáltatás

A biztosító a jelen alapbiztosítás különös feltételei szerint létrejött biztosítási szerződésben a szerződő díjfizetése ellenében vállalja, hogy a biztosítottnak a biztosítási szerződés fennállása alatt bekö- vetkező halála esetén a haláleseti kedvezményezett részére halál- eseti szolgáltatást nyújt.

Haláleseti szolgáltatásként a biztosító a haláleseti kedvezmé- nyezett részére kifizeti

– a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktu- ális értékét.

A fizetendő haláleseti szolgáltatás összegének meghatározá- sához a biztosító a befektetési egységeknek a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezése napját követő értékelési napra érvé- nyes vételi árát alkalmazza.

III.2. Díjmentes szolgáltatás baleseti halál esetén

A biztosító a biztosítottnak a szerződés fennállása alatt bekövet- kezett olyan balesete esetén, melynek következtében egy éven belül elhalálozik – a jogalap fennállásakor – a haláleseti szolgáltatá- son felül, az utolsó hatályos kötvényben, baleseti halál díjmentes szolgáltatási összegeként rögzített biztosítási összeget fizet ki a haláleseti kedvezményezett részére.

III.3. Befektetési szolgáltatás

A szerződő által választható eszközalapok leírását a jelen alapbizto- sítás különös feltételeinek IV. számú melléklete „A választható esz- közalapok listája, összetétele és befektetési elvei” (továbbiakban: Eszközalap-leírás) tartalmazza.

A biztosító a befektetési egységek vételi és eladási árát forintban tartja nyilván.

IV. Megoldás Bónusz

A biztosító a biztosítási szerződés első 24 évére négy bónusz idő- szakot (1–9., 10–14., 15–19., 20–24. biztosítási évek) határoz meg. Az egyes bónusz időszakok végét követően a biztosító Megoldás Bónuszt ír jóvá a szerződő számláján a IV.1. pontban leírtak szerint.

A szerződő számláján eseti díjként jóváírt Megoldás Bónuszból keletkezett felhalmozási befektetési egységek a szerződés aktuális értékének részét képezik, és a szerződő bármikor kérheti ezek rész- leges vagy teljes visszavásárlását.

IV.1. Megoldás Bónusz jóváírása

IV.1.1. A Megoldás Bónuszt a 9., 14., 19. és 24. biztosítási évet követően a biztosító egy összegben, eseti díjként jóváírja a szerződő számlá- ján, a jelen alapbiztosítás különös feltételei IV.2. pontját figyelembe véve.

A biztosító a Megoldás Bónusz összegét úgy állapítja meg, hogy az adott bónuszidőszak éveire vonatkozó éves biztosítási díjak ösz- szegéből – a jelen alapbiztosítás különös feltételei IV.2.2. pontját figyelembe véve – levonja az adott bónuszidőszakban a rendszeres díjból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhére teljesített részleges visszavásárlások és rendszeres pénzkivonások összegét, majd elosztja a bónuszidőszak éveinek számával és megszorozza a Kondíciós listában (a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek I. számú melléklete) meghatározott százalékkal.

IV.1.2. A biztosító a Megoldás Bónuszból képzett eseti díjakat a 9., 14.,

19. és 24. biztosítási évfordulót követő hónap első munkanapjára érvényes vételi áron írja jóvá a szerződő számláján a rendszeres díj- ra vonatkozó aktuális felosztási aránynak megfelelően.

IV.2. A Megoldás Bónusz összegét csökkentő események

IV.2.1. A Megoldás Bónusz összegét jelentősen csökkentheti az adott bónuszidőszakban a rendszeres biztosítási díjakból keletkezett felhalmozási befektetési egységek terhére teljesített részleges visz- szavásárlás és rendszeres pénzkivonás.

IV.2.2. A biztosító a Megoldás Bónusz meghatározásakor a rendszeres díjfizetés szüneteltetésének és a díjátvállalás szolgáltatás telje- sítésének időszakára eső díjat nem veszi figyelembe. A szüne- teltetés és a díjátvállalás időszakának hosszától függően jelentősen csökkenhet az adott bónuszidőszak végén jóváírandó Megoldás Bónusz összege.

V. A biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek és a rendszeres biztosítási díj értékkövetése, növelése és csökkentése, valamint a kiegészítő biztosítások körének módosítása

A rendszeres biztosítási díj értékállóságának megőrzése érde- kében a biztosítási díj minden biztosítási évfordulón automati- kusan 5%-kal növekszik. Ez az érték a szerződés fennállása alatt nem változtatható meg. A rendszeres biztosítási díj nem növekszik a díjátvállalás kiegészítő biztosítások – kivételt képez a keresőkép- telenség miatti díjátvállalás – szolgáltatási időszaka alatt.

A szerződőnek a jelen pontban szereplő eltérésekkel az álta- lános feltételek IV.3. pontjában leírtak szerint lehetősége van a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek és a rendszeres biztosítási díj értékkövetésére, a rendszeres bizto- sítási díj, valamint a biztosítási összegek növelésére, továbbá új kiegészítő biztosítások választására.

Az általános feltételek IV.3.4.2. pontjában foglaltaktól eltérően az értékkövetés keretében a biztosítási díjnak az alap értékkövetési indexszám többszörösével történő emelése nem lehetséges.

A biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek csök- kentésére és a kiegészítő biztosítások megszüntetésére három, díjjal rendezett biztosítási év eltelte után van lehetőség (általá- nos feltételek IV.3.2.2. pont).

A rendszeres biztosítási díj csökkentésére három, díjjal rende- zett biztosítási év eltelte után van lehetőség (általános feltételek

IV.3.1.2. pont).

A díjmentes baleseti halál szolgáltatás biztosítási összege a szerződés fennállása alatt nem módosítható.

VI. A szerződő számlája, díjjóváírás

VI.1. A szerződő számlája

A biztosító biztosítási szerződésenként elkülönített nyilvántartást vezet az adott szerződéshez kapcsolódó befektetési egységekről (a továbbiakban: a szerződő számlája).

VI.2. A befizetett biztosítási díjak befektetési egységekre váltása – díjjóváírás

A biztosító a befizetett biztosítási díjat az általános feltételek III.5.2. pontjában meghatározottak szerint írja jóvá a szerződő számláján.

VI.3. A biztosítási díj eszközalapok közti felosztása

A biztosítási díj eszközalapok közti felosztására vonatkozóan az ál- talános feltételek III.5.3. pontjában írtak irányadóak.

VI.4. A biztosítási díj kezdeti és felhalmozási befektetési egységekben való elhelyezése

A biztosító a rendszeres díjat és az eseti díjat felhalmozási be- fektetési egységekben helyezi el. Az általános feltételek III.5.4. pontjától eltérően a szerződő által befizetett díjakból kezdeti be- fektetési egységek nem keletkeznek.

VII. A szerződéssel kapcsolatos költségek, terhelések

VII.1. Az eszközalapok árfolyamában érvényesített költségek

A biztosító az alábbi költségeket az általános feltételekben leírtak- nak megfelelően az eszközalapok árfolyamában érvényesíti.

– Alapkezelési díj: mértékét a hatályos Eszközalap-leírás tartal- mazza.

– Eladási és vételi ár közti különbség: a rendszeres és eseti díjak befektetési egységekre váltása, valamint az átvezetés esetén alkalmazandó eladási és vételi ár közti különbséget a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A biztosító az eladási és vételi ár közti különbséget módo- sítására vonatkozó, az Általános feltételek III.4.2. pontjában és a VII.2.2. pontjában rögzített rendelkezéseket nem alkal- mazza. Az eladási és vételi ár közti különbséget a biztosító nem módosítja.

VII.2. A szerződő számlájáról érvényesített terhelések

VII.2.1. Rendszeres terhelések

VII.2.1.1. Kockázati díjak

A biztosító a kockázati díjakat az általános feltételek IV.2. pontja alapján forintban határozza meg és az általános feltételek V.1.1. pontja alapján vonja le a szerződő számlájáról.

A III.2. pontban meghatározott szolgáltatásra vonatkozóan a bizto- sító kockázati díjat nem érvényesít.

VII.2.1.2. Kezelési költség

Az általános feltételek V.1.2. pontjában leírtaktól eltérően a biztosító kezelési költséget nem érvényesít.

VII.2.1.3. El nem számolt terhelések

Az általános feltételek V.2.1. pontja szerinti el nem számolt terhelé- sek a szerződő számláján nem keletkeznek.

VII. 2.1.4. Kezdeti költség

Az általános feltételek V.1.3. pontjában leírtaktól eltérően a biztosító kezdeti költséget nem érvényesít.

VII.2.1.5. Havi költség

A biztosító a havi költség mértékét az alábbiak szerint határozza meg:

– Az első 12 biztosítási évben: a szerződéskötéskor vállalt éves rendszeres díj szorozva az aktulási biztosítási év szá- mával és szorozva az adott biztosítási évhez tartozó a Kon- díciós lista I.1. pontjában található táblázat szerinti költség- szorzóval

– A 13-dik biztosítási évtől: a szerződéskötéskor vállalt éves rendszeres díj 12-szerese szorozva a Kondíciós lista II.3. pontjában található költségszorzóval.

A 13-dik biztosítási évtől érvényesített havi költség mértékét a bizto- sító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg. Az egyszeri költség- változtatás mértéke nem lehet több 0,2 százalékpontnál.

A havi költséggel a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne vál- tozzon. A szükséges darabszám a hónap utolsó napjára érvényes vételi ár alapján kerül meghatározásra.

Amennyiben a havi költség levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendő rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket az eredeti esedékességének értékelési napja szerint nyilvántartja, és az első alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke fedezi a fenti költséget, azt le- vonja.

VII.2.2. A szerződő igényeivel kapcsolatban felmerülő költségek

A következő költségek mindegyikének mértékét a hatályos Kondíci- ós lista tartalmazza.

– Számlakivonat költsége

– Átváltás költsége

– Átirányítás költsége

– Részleges visszavásárlás költsége

– Rendszeres pénzkivonás költsége

VII.2.3. Egyéb költség

A biztosító általi kifizetések költségét a hatályos Kondíciós lista tar- talmazza.

Ezt a költséget a biztosító a kifizetéskor érvényesíti úgy, hogy a kifi- zetendő összeget csökkenti a költség mértékével.

Ezen költség mértékét a biztosító kizárólag a fogyasztói árindex változás esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal vál- toztathatja meg. Az egyszeri költségváltoztatás mértéke nem lehet több 2 százalékpontnál.

VIII. Tranzakciók

VIII.1. Átváltás

A szerződő az általános feltételek VI.1. pontja alapján kérheti a számláján nyilvántartott befektetési egységek átváltását a hatályos Eszközalap-leírásban szereplő eszközalapok között.

VIII.2. Átirányítás

A szerződő az általános feltételek VI.2. pontja alapján kérheti a rend- szeres biztosítási díjak átirányítását a hatályos Eszközalap-leírásban szereplő eszközalapokba.

VIII.3. Részleges visszavásárlás

A szerződőnek az általános feltételek VI.3. pontja alapján lehetősége van részleges visszavásárlásra.

A rendszeres díjból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhére részleges visszavásárlásra a második biztosítási évfor- dulót követően van lehetőség.

Eltérően az általános feltételek VI.3. pontjától a rendszeres díjból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhére a részleges visz- szavásárlás akkor nem teljesíthető, ha annak végrehajtása után, a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységeknek a tranzakció költségeivel csökkentett fennmaradó értéke nem éri el a

szerződéskötéskor vállalt éves rendszeres díjnak az eltelt biz- tosítási évhez tartozó – a II. számú mellékletben található táblá- zat szerinti – szorzószámmal vett szorzatát.

VIII.4. Rendszeres pénzkivonás

A szerződőnek az általános feltételek VI.4. pontja alapján lehetősége van rendszeres pénzkivonásra.

A rendszeres díjból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhére rendszeres pénzkivonásra a második biztosítási évfor- dulót követően van lehetőség.

Eltérően az általános feltételek VI.4. pontjától , a rendszeres pénzki- vonás iránti kérelem akkor nem teljesíthető, illetve a már folyamat- ban lévő teljesítést a biztosító felfüggeszti, ha annak eredményeként a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek ér- téke nem éri el a szerződéskötéskor vállalt éves rendszeres díj- nak az eltelt biztosítási évhez tartozó – a II. számú mellékletben található táblázat szerinti – szorzószámmal vett szorzatát.

IX. A rendszeres díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díjmentesítés, kötvénykölcsön

IX.1. A rendszeres díjfizetés szüneteltetése

A szerződő az általános feltételek VII.1. pontja alapján három, díjjal rendezett biztosítási év eltelte után kérheti a rendszeres díjfize- tés határozott tartamra szóló szüneteltetését.

A rendszeres díjfizetés szüneteltetésére a szerződés technikai kez- dettől számított minden 10 éves biztosítási időszakban összesen legfeljebb 24 hónap tartamra van lehetőség.

A rendszeres díjfizetés szüneteltetése alatt bármikor kérhető a rend- szeres díjfizetés visszaállítása úgy, hogy az elmaradt rendszeres dí- jakat a kieső időszakra nem kell megfizetni.

IX.2. Átvezetés

A szerződő az általános feltételek VII.2. pontja alapján kérheti a biz- tosítási szerződés rendszeres díjának az eseti díjból vásárolt felhal- mozási befektetési egységekből átvezetéssel történő rendezését.

Díjelmaradás esetén a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek X.1. pontjában részletezettek szerint a biztosító a szerződő kérése nélkül is alkalmazhatja az átvezetést.

IX.3. Díjmentesítés

Az általános feltételekben foglaltaktól eltérően a biztosítási szerző- dés díjmentesítése nem lehetséges, helyette a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek IX.1 pontja szerinti díjfizetés szüneteltetése kérhető.

IX.4. Kötvénykölcsön

A biztosító az általános feltételek VII.5. pontja alapján a rendszeres és eseti díjból származó felhalmozási befektetési egységek terhére kölcsönt folyósíthat.

X. A díjfizetés elmulasztása esetén alkalmazott eljárások, a biztosítási szerződés megszűnésének esetei, visszavásárlás

X.1. A díjfizetés elmulasztása esetén alkalmazott eljárások

Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig (általános feltételek IV.4. pont) fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az alábbiak szerint jár el.

X.1.1. Ha a biztosítási szerződés rendelkezik legalább kéthavi rend- szeres díjnak megfelelő eseti díjból származó felhalmozási be- fektetési egységgel, akkor a biztosító azt – legfeljebb az elmaradt rendszeres biztosítási díj mértékéig – a szerződő számláján lévő eseti díjból rendszeres díjba átvezeti az általános feltételek VII.2. pontjában leírtak szerint.

X.1.2. Ha a biztosítási szerződés nem rendelkezik legalább kéthavi rendszeres díjnak megfelelő eseti díjból származó felhalmozási befektetési egységgel és

– a biztosítási szerződésnek az eseti díjból származó felhalmozási befektetési egységek figyelembevétele nélkül van visszavásár- lási értéke, akkor a biztosító a biztosítási szerződést határozat- lan tartamra szünetelteti.

– a biztosítási szerződésnek az eseti díjból származó felhalmozási befektetési egységek figyelembevétele nélkül nincs visszavá- sárlási értéke, akkor a biztosítási szerződés a díj esedékes- ségének napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti.

X.2. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei, visszavásárlás

A biztosítási szerződés megszűnésének eseteit az általános feltéte- lek II.6. pontja tartalmazza.

X.2.1. Visszavásárlás

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási szerződést felmondhatja és kérheti a visszavásárlási érték kifizeté- sét.

Visszavásárláskor a biztosító – az általános feltételek VII.4.2. pont- jában leírtaktól eltérően – a jelen alapbiztosítás különös feltételei

X.2.2. pontban foglaltak szerint határozza meg a szerződés vissza- vásárlási értékét.

X.2.2. Visszavásárlási érték

A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke csökkentve a szerződéskötés- kor vállalt éves rendszeres díjnak az eltelt biztosítási évhez tartozó szorzószámmal vett szorzatával.

A szerződő a számláján lévő rendszeres díjból származó befek- tetési egységeknek nincs visszavásárlási értéke:

– ha a fentiek szerint kiszámolt visszavásárlási érték nem po- zitív,

– az első két biztosítási évben.

A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értékének meghatározásához alkalmazott szor- zószámokat a különös feltételek II. számú melléklete tartalmazza, amely az alapbiztosítás különös feltételeinek elválaszthatatlan ré- szét képezi.

Az eseti díjból származó felhalmozási befektetési egységek vissza- vásárlási értéke megegyezik azok aktuális értékével.

A biztosítási szerződés visszavásárlási értéke a rendszeres és eseti díjból származó felhalmozási befektetési egységekre számított visz- szavásárlási értékek összegének és a le nem vont terheléseknek a különbözete.

Visszavásárláskor a befektetési egységek aktuális értékének meg- határozása a szerződés megszüntetésére irányuló kérelemnek a biztosítóhoz történő beérkezését követő értékelési napra megálla- pított vételi áron történik.

Jelen alapbiztosítás különös feltételei hatálybalépésének időpontja: 2015. október 1.

I. számú melléklet

Kondíciós lista

Hatályos: 2015. december 12-étől visszavonásig

Ezzel a korábban hatályos I. számú melléklet hatályát veszti.

E lista tartalmazza a Megoldás rendszeres díjas, befektetési egységekhez kö- tött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeiben meghatározott, a szerződés- kötéskor érvényes és a szerződés fennállása során nem módosítható, illetve évente legfeljebb egyszer módosítható díjakat, költségeket és egyéb feltéte- leket.

I. Az alábbi költségek a szerződés fennállása alatt nem változnak

1. Havi költségszorzók az első 12 évben

Biztosítási évek száma	Költség- szorzók		Biztosítási évek száma	Költség- szorzók
1	0,00500		7	0,00375
2	0,00500		8	0,00375
3	0,00500		9	0,00300
4	0,00500		10	0,00300
5	0,00375		11	0,00300
6	0,00375		12	0,00300

2. Eladási és vételi ár közti különbség rendszeres díjra: 0%

3. Eladási és vételi ár közti különbség rendszeres díjra

átvezetés esetén: 0%

II. Az alábbi értékeket a biztosító évente egyszer megváltoztathatja

Az alábbi tranzakciós és további költségeket a biztosító a szerződé- si feltételekben írtak szerint módosíthatja.

Tranzakciós költségek

1. Átváltási költség: biztosítási évente az elsõ két átváltás ingyenes, minden további átváltás költsége az átváltott összeg 0,3%-a, de legalább 400 Ft és legfeljebb 3 500 Ft.

2. Átirányítási költség: (Nem lehet magasabb, mint a mindenkori átvál- tási költség) átirányítási költséget nem érvényesít a biztosító.

3. Részleges visszavásárlás költsége: a visszavásárolt összeg 0,3%-a, de legalább 400 Ft és legfeljebb 3 500 Ft.

4. Rendszeres pénzkivonás költsége: a havi folyósított összeg 0,3%-a, de havonta legalább 400 Ft és legfeljebb 3 500 Ft.

További költségek

5. Alapkezelési díj: eszközalaponkénti pontos mértékét az Eszköz- alap-leírás tartalmazza.

Az alapkezelési díjon felül az eszközalapokat egyéb költségek is ter- helhetik, amelyeket a választható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei (IV. sz. melléklet) tartalmaz az eszközalapokra vonatkozó közös szabályok között.

6. Havi költségszorzó a 13. évtől 0,00042

7. Számlakivonat költsége: a biztosítási évfordulón kiküldött számlaki- vonat ingyenes, minden további 300 Ft/számlakivonat.

8. Kifizetések költsége a kifizetett összeg százalékában:

Átutalás esetén:	0%
Postai készpénz átutalási megbízással történő kifizetés esetén:	0,5%
9. Eladási és vételi ár közti különbség eseti díjra: 25 000 000 Ft-ig	1%
25 000 001 Ft – 500 000 000 Ft-ig terjedő részre	0,5%
500 000 001 Ft – 1 000 000 000 Ft-ig terjedő részre	0,4%
1 000 000 000 Ft feletti részre	0,25%
Megoldás Bónusz
Bónuszidőszak Jogosultság	Bónusz
(biztosítási évek) megszerzésének időpontja	mértéke*
1–9 9. évforduló	60%
10–14 14. évforduló	60%
15–19 19. évforduló	60%
20–24 24. évforduló	60%

A bónusz jóváírása a jogosultság megszerzésének időpontját köve- tő hónap első munkanapjára érvényes vételi áron történik.

A Megoldás Bónusz részletes feltételei a jelen különös feltételek IV. pontjában találhatóak.

III. Egyéb feltételek

1. A biztosítási díj eszközalapok közti felosztási arányainak meghatá- rozásakor az egyes megvásárolandó eszközalapok aránya 5%-nál kisebb nem lehet.

2. Minimális eseti díj: 10 000 Ft

3. Rendszeres pénzkivonás minimális összege: 15 000 Ft/hó

4. Kötvénykölcsön minimuma: 80 000 Ft

Kötvénykölcsön maximuma: a visszavásárlási érték (X.X.2.) 90%-a, csökkentve az igényelt kölcsönösszeg kamatával.

5. A szerződő rendkívüli felmondása esetén (általános feltételek II.6.2. pont) a biztosító jogosult a szerződővel való elszámoláskor kötvé- nyesítési költséget érvényesíteni.

A befektetési kockázatot ebben az esetben is a szerződő viseli, és a biztosító a költségérvényesítést követően a biztosítási szerző- dés aktuális értékét fizeti ki a szerződő részére.

Kötvényesítési költség: 8 000 Ft

6. A biztosító a Kondíciós lista megváltozásáról – a változást 30 nappal megelőzően – a szerződőt elektronikus vagy postai levélben értesíti.

Jelen melléklet az Megoldás (G90) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeinek része.

Vételi árfolyamainkról az alábbi információs csatornákon keresztül tájékozódhat:

Telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 200 250 xxxxxxxx.xx

II. számú melléklet

A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értékének meghatározásához alkalmazott szorzószámok

Hatályos 2014. március 15-étől visszavonásig

A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke:

a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke csökkentve a szerződéskötéskor vállalt éves rendszeres díjnak az eltelt biztosí- tási évhez tartozó szorzószámmal vett szorzatával.

A biztosítás kezdetétől eltelt évek száma	Szorzószám
0	-*
1	-*
2	2,90
3	2,70
4	2,60
5	2,30
6	2,00
7	1,70
8	1,40
9	1,10
10	0,75
11	0,40
12 vagy afölött	0

* A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke 0 Ft.

Jelen melléklet az Megoldás (G90) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeinek része.

III. számú melléklet

Tájékoztató a teljesköltség-mutatóról

Hatályos: 2015. július 1-jétől visszavonásig

Ezzel a korábban hatályos III. számú melléklet hatályát veszti.

Tisztelt leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás olyan befektetési egységekhez kö- tött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megta- karításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Öx, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Chartahoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. teljesköltség-mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a teljesköltség-mutatót egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások egy meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Öxx xint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.

Mi a TKM?

A teljesköltség-mutató (TKM) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mu- tató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák

– többek között – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamá- hoz képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűbben össze tud- ja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát!

A biztosított kora és a biztosítás időtartama

– A biztosított egy 35 éves személy, aki

• rendszeres díjfizetés esetén 10, 15 vagy 20 éves tartamú,

• egyszeri díjas szerződése esetén pedig 5, 10 vagy 20 éves tartamú biz- tosítási szerződést köt.

A TKM kalkuláció azért történik különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

Jexxx Xxxxxxxx xiztosítás rendszeres díjas, így a számítás időtartama: 10, 15 és 20 év.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja

– A fenti életkorú biztosított

• 2 200 000 Ft-ért egyszeri díjas, vagy

• 210 000 Ft éves díjjal rendszeres díjas, éves díjfizetésű biztosítást köt,

Jelen módozat rendszeres díjas, így a TKM számítása 210 000 Ft-os rend- szeres díjjal történik.

• ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással tör- ténik.

A unit-linked biztosításban foglalt élet- és/vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások

– A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biz- tosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet- vagy balesetbiztosítás). A TKM a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.

Jelen Megoldás rendszeres díjas biztosítás esetében a szerződésbe épí- tett biztosítási kockázat jellemzője: 1 000 000 Ft baleseti halál esetére.

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön befektetés céljából befektetési egységekhez kötött életbiztosítási terméket választott. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a kü- lönböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen Megoldás rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiz- tosítás TKM értéke:

10 évre: 4,70% – 7,88%

15 évre: 1,92% – 5,02%

20 évre: 0,96% – 4,03%

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék az alábbi esetben meghaladja a TKM szabályzat által javasolt TKM limitértéket: 10 éves futamidőnél a felső értéket.

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosí- tásra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj az adott tartam során maradéktalanul megfizetésre ke- rül. A TKM érték által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi paramétereinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM értéktől.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosí- tók Szövetségének honlapján (xxxxxx.xx) olvasható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó ügyfél- tájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsopor- tosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM alkalmazásával is hozzájá- rulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgál- tatás megvásárlásakor.

Generali Biztosító Zrt.

Jelen melléklet a Megoldás (G90) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeinek része.

IV. számú melléklet

A választható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei

Hatályos: 2015. december 12-étől visszavonásig

Ezzel a korábban hatályos IV. számú melléklet hatályát veszti.

Általános tájékoztató az eszközalapok választásához

Az eszközalapok választásakor minden esetben tájékozódjon az eszköz- alap által megtestesített kockázati szintről. Döntéseinél vegye figyelembe, hogy megtakarításai milyen célt szolgálnak és, hogy megtakarításaival mi- lyen kockázatot hajlandó felvállalni. A magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamot jelenthet, azonban rövidebb időszak alatt kiugró nye- reséget/veszteséget is okozhat. Az árfolyamok vizsgálatánál mindig gon- doljon arra, hogy a múltbeli eredmények nem jelentenek garanciát a jövő tekintetében. Fontos tudnia, hogy a biztosító az eszközalapok befekteté- si elveit oly mértékben nem változtathatja meg, hogy az befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. Így az Ön által kiválasztott eszközala- pok kockázati szintje az idő előrehaladtával állandó marad.

A befektetési kockázat

Befektetési kockázatnak nevezzük egy befektetés jövőbeli megtérülésé- nek bizonytalanságát. Amennyiben az eszközalap árfolyama gyakran és mind pozitív, mind negatív irányban erősen eltér átlagától, azaz hektikusan mozog, úgy kockázatosnak minősül. Ha az eszközalap árfolyama ritkán és kevéssé tér el az átlagától, azaz kiegyensúlyozottan mozog, alacsony kockázatot képvisel. Az eszközalap kockázati szintje az eszközalap telje- sítményét is jellemzi. Hosszú távon (legalább 10-15 év) magasabb koc- kázatvállalással várhatóan magasabb hozam érhető el, rövid (1-3 év) és középtávon (3-10 év) azonban nagyobb árfolyamkilengésekre, akár magas pozitív, de jelentősebb negatív hozamokra is lehet számítani. Ennek meg- felelően a magasabb kockázatú eszközalapok esetében hosszú távon, a kockázati szinthez tartozó, várhatóan magasabb hozam jelezhető előre. A biztosító az eszközalapokat a hozamelvárások szerint egy ötfokozatú ská- lán értékeli, ahol * a legalacsonyabb és ***** a legmagasabb várható hoza- mot jelenti. Az eszközalapok kockázati szintjét a benne rejlő befektetések határozzák meg. A befektetési kockázatot a szerződő viseli.

A befektetési kockázatok típusai

Adószabályok változásának kockázata

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes befektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhat- nak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.

Árukockázat

Az árukockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideért- ve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás.

Devizaárfolyam-kockázat

A forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában kibocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére. (A forint erősö- dése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő.) Szél- sőséges esetben valamely eszköz forintban kifejezett értéke annak elle- nére is csökkenhet, hogy saját devizájában kifejezett értéke emelkedett. Értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos kockázat Az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indul- hat ellenük. Mindez, valamint egyéb társasági események kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap ár- folyamát is.

Ingatlankockázat

Az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata.

Kamatkockázat

A mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó érték- papírok értékét. A kamatszint kedvezőtlen változása (emelkedése) a ka- matozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére. Minél

hosszabb az értékpapír hátralévő futamideje, annál erősebben reagál a piaci változásokra.

Koncentrációs kockázat

Anxxx x kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak.

Likviditási kockázat

Az eszközalapokban lévő befektetési eszközök kiválasztásánál az eszkö- zök likviditása, a jelentősebb árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottsága elsődleges szempont.

Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolya- mon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.

Működési kockázat

A működési kockázat az egyes intézmények működtetésében vagy elle- nőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehet- séges veszteség.

Ország-, gazdasági és politikai kockázat

Az egyes kormányok politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközalapokban lévő befektetések árfolyamának alakulására és az üz- leti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalapok portfólióiban sze- repelhetnek. A kormányzati politika befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és a befektetések hozamait is. Az eszközalapok teljesítményét különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyam-politika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint. Az Európán kívüli országokban történő befektetések esetében nem szok- ványos kockázatként jelentkeznek az európai jogi, közgazdasági környe- zettől eltérő kockázatok.

Partnerkockázat

Amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő part- nerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni ma- radéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét.

Részvénypiaci kockázat

A részvényekbe és részvénytípusú eszközökbe is fektető eszközalap érté- két a gazdasági, politikai, piaci és kibocsátó specifikus változások befolyá- solják. Az ilyen változások a kibocsátó konkrét teljesítményétől függetlenül hátrányosan is érinthetik az értékpapírokat. Ennek megfelelően a részvé- nyek és a részvénytípusú befektetések árfolyama jelentősen ingadozhat, ami főleg rövid távon mérsékelheti az eszközalap értékét. A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi koc- kázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütem- ben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.

Az eszközalapokra vonatkozó közös szabályok

Az eszközalapok forintban vannak nyilvántartva, és az eszközalapok esz- közeinek értékelése is forintban történik. Az alapkezelési díjon felüli esz- közalapokat terhelő költségek a következők lehetnek:

– letétkezelői díj,

– tranzakciós díj,

– bankköltség.

Ezen költségek aktuális mértékét a biztosító a szerződés TKM értékének meghatározásakor figyelembe veszi.

Minden eszközalap tartalmazhat

– piaci értéken min. 0% max. 30% arányban bankszámlapénzt,

– átmenetileg (legfeljebb 1 hónapig) rövid lejáratú (legfeljebb 1 év futamidejű), a Magyar Állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank által Magyarországon, kibo- csátott értékpapírt, illetve rövid lejáratú (legfeljebb 1 hónap futamidejű), sta- bil, biztonságos banknál elhelyezett bankbetétet, ha az egyes eszközalapok befektetési elvei nem rendelkeznek másként,

– az egyes eszközalapok befektetési elveibe illő befektetési politikával ren- delkező befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyet, és bármely olyan

Devizaárfolyam-kockázat 1 Működési kockázat 2

értékpapírt, amely a befektetési politikának megfelel.

Értékpapír-kibocsátókkal

szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

2

politikai kockázat 2

Az eszközalap hozamának növelése, illetve a kockázat csökkentése érde- kében fedezeti, arbitrázs ügyletek, értékpapír-kölcsönzés, valamint vissza- vásárlási megállapodások is kapcsolódhatnak az egyes eszközalapokhoz, illetve befektetési eszközökhöz, ha ez az eszközalap befektetési politikájá- val nem áll ellentmondásban.

A választható eszközalapok a képviselt befektetési kockázat alapján

1. Alacsony kockázatú eszközalapok

Likviditási eszközalap

Pénzpiaci 2011 árfolyamvédett eszközalap Kötvény eszközalap

Konzervatív vegyes eszközalap

2. Közepes kockázatú eszközalapok Navigáció 5+ vegyes eszközalap Navigáció 10+ vegyes eszközalap Kiegyensúlyozott vegyes eszközalap Selection abszolút hozam eszközalap

3. Magas kockázatú eszközalapok Navigáció 15+ vegyes eszközalap Magyar részvény eszközalap

Külföldi – OECD – részvény eszközalap Himalája ázsiai részvény eszközalap Eldorado latin-amerikai részvény eszközalap IPO abszolút hozam eszközalap

Best Momentum részvény eszközalap Total Return részvény eszközalap Dinamikus vegyes eszközalap DeLuxe részvény eszközalap

4. Kibocsátói garanciát tartalmazó eszközalapok TrendMax árfolyamvédett eszközalap ÁrfolyamFix 2019 árfolyamvédett eszközalap

1. Alacsony kockázatú eszközalapok

Likviditási eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap pénzeszközeit – elsősorban – legfeljebb három hónap futa- midejű, a Magyar Állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank által, Magyarorszá- gon, forintban kibocsátott értékpapírokba fekteti. A befektetési stratégia a magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetéseket ré- szesíti előnyben. A befektetések összeállításánál a biztosító törekszik arra, hogy az eszközalap árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meg- hirdetett árfolyamnál valamint, hogy az eszközalap hozama meghaladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap összetétele és jellemzői miatt mindenekelőtt az átmeneti biztonságot keresők figyelmébe ajánlott. Az eszközalap legalább 80%-ban az EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 2

Kamatkockázat 2 Részvénypiaci kockázat 1

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Pénzpiaci 2011 árfolyamvédett eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap pénzeszközeit döntően rövid lejáratú, legfeljebb 1 év futa- midejű,a Magyar Állam által garantált értékpapírokba, valamint a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényekbe fekteti. Korlátozott mértékben az eszközalap az állampapíroknál várhatóan magasabb hozamot biztosító önkormányzatok, magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzintézetek, vállalatok, valamint jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és- a devizaárfolyam-kockázat teljes fedezése mellett- devizás eszközöket is tartalmazhat. Az eszközalap befektetési stratégiájának kialakításakor a kockázatmentes befektetési lehetőség kerül párosításra a rugalmas időtávval. Ennek eredményeként az eszközalap teljesítménye alapján mind rövid, mind hosszú távon ver- senyképes alternatívája a banki betéti, valamint a folyószámlához kötött megtakarítási formáknak. A biztosító törekszik arra, hogy az eszközalap mindenkori aktuális vételi ára ne legyen alacsonyabb a 6 hónappal korábbi időpontra számított vételi árnál. Ha a 3-12 hónap futamidejű állampapí- rok referenciahozamai 3% alá csökkennek, akkor a további biztonságos működés érdekében a fent meghatározott időszak módosítható. A bizto- sító a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően a módosított időszakot honlapján teszi közzé. Az eszközalap összetétele és jellemzői miatt mindenekelőtt az átmeneti biztonságot keresők figyelmébe ajánlott. Az eszközalap legalább 80%-ban az EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz.

Eszközalap indulása: 2011. július 1.

Referenciaindex: 100%-ban RMAX Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 6 hónap Hozamelvárás: *

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

A Pénzpiaci 2011 árfolyamvédett eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

megtestesítő értékpapírt tartalmaz.

Adószabályok változásának kockázata

2 Koncentrációs kockázat 2

Eszközalap indulása: 2011. július 1.

Referenciaindex: 100%-ban ZMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 3 hónap

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 1 Működési kockázat 2

Hozamelvárás: *

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

2

politikai kockázat 2

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: évente többször módosulhat, mértéke:

0%–1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

A Likviditási eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 2

Kamatkockázat 3 Részvénypiaci kockázat 1

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Adószabályok változásának kockázata

2 Koncentrációs kockázat 2

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 1

Kötvény eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap pénzeszközeit forintban és egyéb devizában denominált, a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank, hazai önkormányzatok, magyaror- szági székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott értékpapírokba fekteti. Az eszközalap befektetési politikájának legfőbb célkitűzése olyan portfólió kialakítása, amely biztosítja a befektetett vagyon értékének megőrzését, valamint az infláció feletti hozam elérését. Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik befektetéseiket ke- vésbé kockázatos eszközökben akarják tudni.

Eszközalap indulása: 1999. október 5.

közép-európai, valamint a latin-amerikai régió piacai. Az eszközalap emel- lett fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumentumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja: bármilyen piaci körülmények közötti pozitív hozam elérése. A stratégia rugalmassága biztosítja a kedvező kockázat-ho- zam szint elérését. A portfólió összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megállapításra és a meghatározott aránytól (részvény – köt- vény) minden értékelési napon legfeljebb ±10 százalékponttal lehet eltérni. Az eszközalap közvetlen befektetési eszközök mellett a referenciaindex- hez illeszkedő, közvetett befektetési formákat (például befektetési jegy) is tartalmazhat. Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik konzervatív növekedésű, alacsony ingadozású, mégis vonzó befektetési potenciált jelentő lehetőséget keresnek.

Eszközalap indulása: 2009. április 1.

Referenciaindex: 80%-ban MAX Composite Index, 10%-ban MSCI World Index,

5%-ban CETOP20 Index, 5%-ban MXEF Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 3-5 év

Hozamelvárás: **

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

A Konzervatív vegyes eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Referenciaindex: 100%-ban MAX Composite Index      

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 2-5 év

Hozamelvárás: **

Adószabályok változásának kockázata

2 Koncentrációs kockázat 2

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 2 Működési kockázat 2

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

2

politikai kockázat 2

A Kötvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 2

Adószabályok változásának kockázata

3 Koncentrációs kockázat 2

Kamatkockázat 5 Részvénypiaci kockázat 2

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 1 Működési kockázat 2

5: nagyon magas

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

2

politikai kockázat 2

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 2

Kamatkockázat 5 Részvénypiaci kockázat 1

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Konzervatív vegyes eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeinek 80%-át hazai és egyéb más országbeli, az adott állam, önkormányzatok, legalább befektetésre ajánlott hitelminősí- téssel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint jelzálog-hitelintéze- tek által kibocsátott értékpapírokba, 20%-át pedig a különböző tőzsdéken jegyzett részvényekbe fekteti. A részvényeken belül a megcélzott össze- tétel: 10% fejlett piaci részvények, 5% kelet- és közép-európai részvé- nyek, 5% egyéb fejlődő piaci részvények. A befektetések különböző pia- cok közötti megosztása csökkenti az egyes részvények és részvénypiacok kockázatát, és mindemellett lehetőséget nyújt a különféle régiók eltérő növekedési potenciáljának kihasználására. A fejlett piacokhoz elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán részvénypiacai tartoznak. Fejlődő piacok alatt olyan, az elmúlt időszakban vonzó telje- sítményt produkáló részvénypiacok értendőek, mint az ázsiai, kelet- és

2. Közepes kockázatú eszközalapok

Navigáció 5+ vegyes eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeinek 80%-át bankbetétekbe, hazai és külföldi állam- papírokba, banki, jelzálog-hitelintézeti és vállalati kibocsátású kötvények- be, 20%-át pedig hazai és nemzetközi részvényekbe, tőzsdén kereskedett befektetési alapokba (ETF), valamint árupiaci termékekbe fekteti. A részvé- nyeken belül a megcélzott összetétel: 15% fejlett piaci részvények (Ameri- kai Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Japán), 5% fejlődő piaci részvények (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika, Kelet-Közép-Európa). A devizapiaci mozgások kihasználása szintén fontos eleme a teljesítménynek, ugyanakkor az esz- közalap a devizakockázat kiszűrése érdekében devizafedezeti ügyleteket is köthet. Az eszközalap összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megállapításra és a meghatározott aránytól (részvény – kötvény) min- den értékelési napon legfeljebb ±20 százalékponttal lehet eltérni.

Az eszközalap célja, hogy a megcélzott legalább 5 éves befektetési idő- táv alatt a benne elhelyezett megtakarítások reálértékének csökkenését megakadályozó hozamot érjen el egy jól diverzifikált, a piaci várakozások függvényében folyamatosan kiigazított, alacsony részvénytartalmú vegyes eszközösszetétel segítségével.

Az eszközalap befektetési célterülete globális. A portfólió összetétele jól diverzifikált, a kockázatokra fordított kiemelt figyelem aktív portfólió mene- dzseléssel párosul. A befektetési eszközök kiválasztását segíti az elemzési

eszköztár, ahol többek között az értékeltség, hozamkilátások, múltbeli tel- jesítmény, transzparencia, rövid távú katalizátorok megtalálása játszanak fontos szerepet.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik közepes kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, és egy jól diverzifikált befektetési lehetőséget keresnek legalább 5 éves időtávra.

Eszközalap indulása: 2014. november 1.

Referenciaindex: 55%-ban RMAX Index, 25%-ban MAX Index, 5%-ban MSCI EM Index,

7,5%-ban DJ EuroStoxx50 Index, 7,5%-ban S&P500 Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 5 év

Hozamelvárás: ***

Eszközalap indulása: 2014. november 1.

Referenciaindex: 20%-ban RMAX Index, 40%-ban MAX Index, 12,5%-ban MSCI EM Index,

12,5%-ban DJ EuroStoxx50 Index, 15%-ban S&P500 Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 10 év

Hozamelvárás: ****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

Az eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Adószabályok változásának kockázata

2 Koncentrációs kockázat 3

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

Árukockázat 2 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 3 Működési kockázat 2

Az eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Értékpapír-kibocsátókkal

3 Ország-, gazdasági és 3

szembeni kockázat politikai kockázat

Adószabályok változásának kockázata

2 Koncentrációs kockázat 4

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 3 Részvénypiaci kockázat 3

Árukockázat 2 Likviditási kockázat 2

Devizaárfolyam-kockázat 2 Működési kockázat 2

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

2

politikai kockázat 2

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 2

Kamatkockázat 4 Részvénypiaci kockázat 2

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Navigáció 10+ vegyes eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeinek 60%-át bankbetétekbe, hazai és külföldi ál- lampapírokba, banki, jelzálog-hitelintézeti és vállalati kibocsátású kötvé- nyekbe, 40%-át pedig hazai és nemzetközi részvényekbe, tőzsdén keres- kedett befektetési alapokba (ETF), valamint árupiaci termékekbe fekteti. A részvényeken belül a megcélzott összetétel: 25% fejlett piaci részvények (Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Japán), 15% fejlődő piaci részvények (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika, Kelet-Közép-Európa). A devizapia- ci mozgások kihasználása szintén fontos eleme a teljesítménynek, ugyan- akkor az eszközalap a devizakockázat kiszűrése érdekében devizafedezeti ügyleteket is köthet. Az eszközalap összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megállapításra és a meghatározott aránytól (részvény

– kötvény) minden értékelési napon legfeljebb ±30 százalékponttal lehet eltérni.

Az eszközalap célja, hogy a megcélzott legalább 10 éves befektetési idő- táv alatt az inflációt meghaladó hozamot érjen el egy jól diverzifikált, a piaci várakozások függvényében folyamatosan kiigazított, a legalább 10 éves megtakarítási időszakhoz illő közepes kockázati szintű vegyes eszközösz- szetétel segítségével.

Az eszközalap befektetési célterülete globális. A portfólió összetétele jól diverzifikált, a kockázatokra fordított kiemelt figyelem aktív portfólió mene- dzseléssel párosul. A befektetési eszközök kiválasztását segíti az elemzési eszköztár, ahol többek között az értékeltség, hozamkilátások, múltbeli tel- jesítmény, transzparencia, rövid és hosszú távú katalizátorok megtalálása játszanak fontos szerepet.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik közepes kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, és egy jól diverzifikált befektetési lehetőséget keresnek legalább 10 éves időtávra.

Kiegyensúlyozott vegyes eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeinek 50%-át hazai és egyéb más országbeli, az adott állam, önkormányzatok, legalább befektetésre ajánlott hitelminősí- téssel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint jelzálog-hitelintéze- tek által kibocsátott értékpapírokba, 50%-át pedig a különböző tőzsdéken jegyzett részvényekbe fekteti. A részvényeken belül a megcélzott összeté- tel: 20% fejlett piaci részvények, 15% kelet- és közép-európai részvények, 15% egyéb fejlődő piaci részvények. A befektetések különböző piacok közötti megosztása csökkenti az egyes részvények és részvénypiacok kockázatát, és mindemellett lehetőséget nyújt a különféle régiók eltérő növekedési potenciáljának kihasználására. A fejlett piacokhoz elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán részvénypiacai tartoznak. Fejlődő piacok alatt olyan, az elmúlt időszakban vonzó telje- sítményt produkáló részvénypiacok értendőek, mint az ázsiai, kelet- és közép-európai, valamint a latin-amerikai régió piacai. Az eszközalap emel- lett fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumentumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja: bármilyen piaci körülmények közötti pozi- tív hozam elérése. A stratégia rugalmassága biztosítja a kedvező kocká- zat-hozam szint elérését.

A portfólió összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megálla- pításra és a meghatározott aránytól (részvény – kötvény) minden értékelési napon legfeljebb ±10 százalékponttal lehet eltérni. Az eszközalap közvetlen befektetési eszközök mellett a referenciaindexhez illeszkedő, közvetett be- fektetési formákat (például befektetési jegy) is tartalmazhat.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik kiegyensúlyozott növekedésű, alacsony ingadozású, mégis von- zó befektetési potenciált jelentő lehetőséget keresnek.

Eszközalap indulása: 2009. április 1.

Referenciaindex: 50%-ban MAX Composite Index, 20%-ban MSCI World Index, 15%-ban CETOP20 Index,

15%-ban MXEF Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 5-7 év Hozamelvárás: ***

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

A Kiegyensúlyozott vegyes eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 3 Részvénypiaci kockázat 3

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Adószabályok változásának kockázata

3 Koncentrációs kockázat 2

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 3 Működési kockázat 2

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

3

politikai kockázat 2

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 2

Kamatkockázat 4 Részvénypiaci kockázat 3

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Selection abszolút hozam eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap arra törekszik, hogy alacsony ingadozással, lépcsőzetesen építkezve többlethozamot biztosítson a befektetők számára, a kockázat- mentesnek tekinthető referenciaindex teljesítményét túlszárnyalva. Olyan befektetési stratégiára épül, amely aktívan változtatja a kockázati szinte- ket a piaci folyamatok függvényében, legfőbb eleme a rugalmasság. Az eszközalap rövid futamidejű magyar állampapír bázisból kiindulva keresi a megfelelő befektetési célpontokat, a portfólió összetételében a kocká- zatos eszközök aránya jellemzően 0-25% között mozog. A befektetési célterülete globális, döntően likvid hazai állampapírok és kisebb súllyal nemzetközi részvények alkotják, de árupiaci kitettséget is tartalmazhat. A devizapiaci mozgások kihasználása szintén fontos eleme a teljesítmény- nek. Az eszközalap minden környezetben pozitív hozam elérésére törek- szik, de a részvénypiacokon csak vételi pozíciókat vehet fel, így adott idő- szaki teljesítménye erősen függ az aktuális tőkepiaci hangulattól.

A portfólió összetétele jól diverzifikált, ahol egy-egy tranzakció mérete mér- sékelt a teljes eszközállományhoz képest. A kockázati szintekre fordított ki- emelt figyelem és veszteség-minimalizálás aktív portfólió menedzseléssel párosul. A legnagyobb körültekintéssel kiválasztott befektetési célpontokon a minél magasabb nyereség realizálását segítheti az elemzési eszköztár, ahol többek között az értékeltség, hozamkilátások, múltbeli teljesítmény, transzparencia, rövid távú katalizátorok játszanak fontos szerepet.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak az ügyfeleknek ajánlott, akik mérsé- kelt kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek és a kockázatmentes befektetéseknél magasabb hozamra vágynak.

Eszközalap indulása: 2013. október 19. Referenciaindex: 100%-ban RMAX Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 3-5 év Hozamelvárás: *****

Tőke-/ hozamgarancia: nincs Tőke-/ hozamvédelem: nincs Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

A Selection abszolút hozam eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

3. Magas kockázatú eszközalapok

Navigáció 15+ vegyes eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeinek 40%-át bankbetétekbe, hazai és külföldi ál- lampapírokba, banki, jelzálog-hitelintézeti és vállalati kibocsátású kötvé- nyekbe 60%-át pedig hazai és nemzetközi részvényekbe, tőzsdén keres- kedett befektetési alapokba (ETF), valamint árupiaci termékekbe fekteti. A részvényeken belül a megcélzott összetétel: 40% fejlett piaci részvények (Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Japán), 20% fejlődő piaci részvények (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika, Kelet-Közép-Európa). A devizapia- ci mozgások kihasználása szintén fontos eleme a teljesítménynek, ugyan- akkor az eszközalap a devizakockázat kiszűrése érdekében devizafedezeti ügyleteket is köthet. Az eszközalap összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megállapításra és a meghatározott aránytól (részvény

– kötvény) minden értékelési napon legfeljebb ±40 százalékponttal lehet eltérni.

Az eszközalap célja, hogy a megcélzott legalább 15 éves befektetési idő- táv alatt az inflációt lényegesen meghaladó hozamot érjen el egy jól diver- zifikált, a piaci várakozások függvényében folyamatosan kiigazított, magas részvénytartalmú vegyes eszközösszetétel segítségével.

Az eszközalap befektetési célterülete globális. A portfólió összetétele jól diverzifikált, a kockázatokra fordított kiemelt figyelem aktív portfólió mene- dzseléssel párosul. A befektetési eszközök kiválasztását segíti az elemzési eszköztár, ahol többek között az értékeltség, hozamkilátások, múltbeli tel- jesítmény, transzparencia, rövid és hosszú távú katalizátorok megtalálása játszanak fontos szerepet.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, és egy jól diverzifikált befektetési lehetőséget keresnek legalább 15 éves időtávra.

Eszközalap indulása: 2014. november 1.

Referenciaindex: 40%-ban MAX Index, 20%-ban MSCI EM Index,

20%-ban DJ EuroStoxx50 Index, 20%-ban S&P500 Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 15 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

Az eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának 2 Koncentrációs kockázat 3

kockázata

Árukockázat 3 Likviditási kockázat 4

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

kockázata	2	Koncentrációs kockázat	3		szembeni kockázat		politikai kockázat
Árukockázat	3	Likviditási kockázat	3		Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	3	Működési kockázat	2		Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

Adószabályok változásának

Értékpapír-kibocsátókkal

3 Ország-, gazdasági és 4

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

3 Ország-, gazdasági és politikai kockázat

3 1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas, 5: nagyon magas

Magyar részvény eszközalap

Eszközalap indulása: 2000. október 2.

Referenciaindex: 40%-ban DJ Eurostoxx 50 Index,

40%-ban S&P 500 Index,

20%-ban RMAX Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8-10 év Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

A Külföldi részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Befektetési politika:

Adószabályok változásának kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

Az eszközalap eszközeit legalább 70%-ban a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, hosszabb távon kedvező növekedési kilátásokkal rendelkező részvényekbe, valamint ezen részvényeket tartalmazó befektetési alapok-

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

ra kibocsátott befektetési jegyekbe fekteti. A meghatározó részvényindex, a BUX komponensei mellett (nem meghatározó súllyal) a portfólió részét

Értékpapír-kibocsátókkal

szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

3

politikai kockázat 3

képezhetik jellemzően kisebb kapitalizációjú, az indexben még nem repre- zentált vállalatok részvényei is. Az eszközalap az emelkedő pozitív irányú, hosszú távú részvénypiaci tendenciák kihasználására jött létre.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga- sabb hozamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2000. október 2.

Referenciaindex: 80%-ban BUX Index, 20%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8-10 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

A Magyar részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának 3 Koncentrációs kockázat 3

kockázata

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 2 Működési kockázat 2

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 2 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Himalája ázsiai részvény eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeit legalább 70%-ban Kínához, illetve Indiához kötő- dő vállalatok részvényeibe, valamint ezen vállalatok részvényeit tartalmazó

Értékpapír-kibocsátókkal 3

szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és 3

politikai kockázat

befektetési alapokra kibocsátott befektetési jegyekbe fekteti. Az eszköz- alap elsősorban a Távol-Kelet két meghatározó, óriási népességű orszá- gának a fejlődéséből igyekszik profitálni. A gazdasági erő és növekedési

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 2 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas, 5: nagyon magas

Külföldi – OECD – részvény eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeit legalább 70%-ban külföldi, OECD tagországok tőzsdéin jegyzett, devizákban kibocsátott részvényekbe, valamint ezen részvényeket tartalmazó befektetési alapokra kibocsátott befektetési je- gyekbe fekteti. A befektetési stratégia kialakításánál az eszközalap nagy hangsúlyt fektet a földrajzi, az ágazati, és a szektorallokáció kialakításra.

potenciál tekintetében xxxxxxxx ázsiai feltörekvő országok piaci megíté- lése hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, mostan- ság a világgazdaság motorjaiként tekintenek a térség vezető hatalmaira. A korábbi exportorientált termelő tevékenység mellett az életszínvonal javulásával párhuzamosan egyre inkább a belső fogyasztásban rejlő po- tenciál kerül előtérbe. A feltörekvő piacok befektetői megítélése az elmúlt időszakban jelentősen javult, a várható gazdasági növekedés lényegesen meghaladhatja a fejlett országok dinamikáját.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga- sabb hozamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2007. július 17.

Referenciaindex: 40%-ban HangSeng Index, 40%-ban Nifty Index,

20%-ban RMAX Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8-10 év Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

A Himalája ázsiai részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Az eszközalap törekszik a magasabb hozam elérése érdekében alkalma- zott befektetésekből származó kockázatokat csökkenteni egy jól diverzifi-

Adószabályok változásának kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

kált portfólió felépítésével.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga- sabb hozamot kívánnak elérni.

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

Értékpapír-kibocsátókkal 3

szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és 3

politikai kockázat

IPO abszolút hozam eszközalap

Befektetési politika:

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 2 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Eldorado latin-amerikai részvény eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeit legalább 70%-ban olyan fejlődő piaci cégek részvényeibe, valamint ezen vállalatok részvényeit tartalmazó befektetési alapokra kibocsátott befektetési jegyekbe fekteti, amelyek a dél- és kö- zép-amerikai térség fejlődéséből kívánnak profitálni. Ezen régió gazdasági szerkezete változatos képet mutat, mely egyrészt a gyarmati múlt öröksé- gének, másrészt a fejlett országoktól való függésnek a következménye. A térség világgazdasági jelentőségét, súlyát és szerepét meghatározza nyersanyagokban való gazdagsága, mezőgazdasági termékei és az olcsó munkaerő. Latin-Amerika országai Brazília vezérletével a világ leggyorsab- ban fejlődő régiói közé tartoztak az elmúlt években, a várható gazdasági növekedésük lényegesen meghaladhatja a fejlett országok dinamikáját az előttünk álló időszakban.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga- sabb hozamot kívánnak elérni.

Az eszközalap elsődleges célja, hogy a világ részvénypiacain olyan társa- ságok részvényeibe fektessen, amelyek először jelennek meg a tőzsdén, vagyis elsődleges kibocsátás keretében vonnak be forrásokat befektetők- től, vagy tőzsdei előéletük néhány évre tekint vissza. Az eszközalap nem kívánja korlátozni sem földrajzi, sem iparági szempontból a befektetési cél- pontok körét, azonban a portfólió kialakításánál törekszik az erős diverzifi- kációra. A célpontok kiválasztásánál legfontosabb szempont az értékalapú megközelítés, amely esetenként kiegészülhet az egyes fejlődő térségek piacain megjelenő új kibocsátások népszerűségének kihasználásával. A portfólióban nem lehet olyan részvény, amelynek tőzsdei bevezetése több, mint 5 éve történt, így a portfólió összetétele időszakról időszakra változik. Az eszközalap, az elsődleges cél figyelembevétele mellett, befektetési po- litikájában az abszolút hozam elérésére irányuló stratégiát követ, így az eszközalap fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumentumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja: bármilyen piaci körülmények közötti pozitív hozam elérése. Ennek érdekében az eszközalap nem kívánja korlá- tozni a részvényhányadot, annak mértéke 0% és 100% között mozoghat. Az eszközlap az alábbi referenciaindex teljesítményének meghaladására törekszik: 100% RMAX. Az eszközalap aktív befektetési stratégiát folytat, ennek következtében a portfólió összetétele időbeli korlátozás nélkül eltér- het a referenciaindex összetételétől.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján-

lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga- sabb hozamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2008. október 15. Referenciaindex: 100%-ban RMAX Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8-10 év.

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

Az IPO részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Eszközalap indulása: 2007. július 17.

Adószabályok változásának

kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

Referenciaindex: 80%-ban S&P Latin-Amerika Index, 20%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8-10 év

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

3

politikai kockázat 3

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

Az Eldorado latin-amerikai részvény eszközalap kapcsán felmerülő koc- kázatok:

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 3 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Adószabályok változásának kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

3

politikai kockázat 3

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 3 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Best Momentum részvény eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap kizárólag a C-Quadrat Best Momentum alapjába fekteti a pénzét. Az alap egy automatizált kereskedési rendszeren keresztül választ- ja ki a mögöttes termékeit. A rendszer 10 000 befektetési alapot tartalmaz, melyek 56 régiót/országot és 14 iparágat fednek le. Ezek közül az adott momentumban (vizsgált időszak) a legjobban teljesítőek közül választ né- hányat. Az eszközallokáció hetente változik a teljesítményektől függően. A mögöttes termékek kizárólag részvényekbe fektető alapok lehetnek, vi- szont maximum 40%-os kitettsége lehet egy iparágban és legfeljebb 20% egy alapban. Rendkívül negatív piaci környezetben azonban lehetőség nyílik pénzpiaci eszközökbe való befektetésre is. Az alap a kiemelkedő, pozitív irányú részvénypiaci tendenciák kihasználására jött létre.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga-

A Total Return részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

sabb hozamot kívánnak elérni.

Adószabályok változásának

kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

Eszközalap indulása: 2008. október 15.

Referenciaindex: 100% RMAX

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 5-7 év

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

3

politikai kockázat 3

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

A Best Momentum részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 3 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Adószabályok változásának kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

Árukockázat 2 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

3

politikai kockázat 3

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 2 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Total Return részvény eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap kizárólag a C-Quadrat Total Return Dynamic befektetési alapba fekteti a pénzét. Az alap egy automatizált kereskedési rendszeren keresztül választja ki a mögöttes termékeit. A rendszer 10 000 befektetési alapot tartalmaz, melyek 56 régiót/országot és 14 iparágat fednek le.

A Total Return Dynamic Alap befektethet:

100%-ig részvényalapokba, 100%-ig kötvényekbe,

100%-ig pénzpiaci eszközökbe is.

Részvényarány

Felfelé ívelő trend esetén: 60%–100% Oldalazó trend esetén: 40%–60% Lefelé eső trend esetén: 0–40%

Az alap maximum 10%-ot tartalmazhat egy adott szektoron belül. Az esz- közallokáció hetente változik az MSCI World index teljesítményétől füg- gően. Ezen kívül Stop-Loss-Limiteket állít, ami a következőt jelenti: ha egy mögöttes alap egy adott minimum árfolyamot elér, akkor az, előzetes egyeztetések nélkül eladásra kerül.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga- sabb hozamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2008. október 15.

Referenciaindex: 100% RMAX

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 3-5 év

Dinamikus vegyes eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeinek 20%-át hazai és egyéb más országbeli, az adott állam, önkormányzatok, legalább befektetésre ajánlott hitelminősí- téssel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint jelzálog-hitelintéze- tek által kibocsátott értékpapírokba, 80%-át pedig a különböző tőzsdéken jegyzett részvényekbe fekteti. A részvényeken belül a megcélzott összeté- tel: 40% fejlett piaci részvények, 20% kelet- és középeurópai részvények, 20% egyéb fejlődő piaci részvények. A befektetések különböző piacok közötti megosztása csökkenti az egyes részvények és részvénypiacok kockázatát, és mindemellett lehetőséget nyújt a különféle régiók eltérő növekedési potenciáljának kihasználására. A fejlett piacokhoz elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán részvénypiacai tartoznak. Fejlődő piacok alatt olyan, az elmúlt időszakban vonzó telje- sítményt produkáló részvénypiacok értendőek, mint az ázsiai, kelet- és közép-európai, valamint a latin-amerikai régió piacai. Az eszközalap emel- lett fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumentumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja: bármilyen piaci körülmények közötti pozi- tív hozam elérése. A stratégia rugalmassága biztosítja a kedvező kocká- zat-hozam szint elérését.

A portfólió összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megálla- pításra és a meghatározott aránytól (részvény – kötvény) minden értékelési napon legfeljebb ±10 százalékponttal lehet eltérni. Az eszközalap közvetlen befektetési eszközök mellett a referenciaindexhez illeszkedő, közvetett be- fektetési formákat (például befektetési jegy) is tartalmazhat.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga- sabb hozamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2009. április 1.

Referenciaindex: 40%-ban MSCI World Index, 20%-ban CETOP20 Index, 20%-ban MXEF Index,

20%-ban MAX Composite Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8-10 év Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

A Dinamikus vegyes eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Hozamelvárás: ***

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Adószabályok változásának kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

Értékpapír-kibocsátókkal 3

szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és 3

politikai kockázat

4. Kibocsátói garanciát tartalmazó eszközalapok

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 2 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

DeLuxe részvény eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap eszközeit legalább 70%-ban olyan külföldi tőzsdéken jegy- zett, elsődlegesen nyugat-európai és amerikai társaságok részvényeibe, valamint ezen vállalatok részvényeit tartalmazó befektetési alapokra kibo- csátott befektetési jegyekbe fekteti, mely cégek elsősorban luxusmárká- ikról, luxustermékeikről váltak világhírűvé (pl. Bulgari, Louis Vuitton, Audi, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxx). A minőségi termékekkel igényes fogyasztó-

TrendMax árfolyamvédett eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap fix lejárattal rendelkező eszközalap, melynek lejárati dátu- ma: 2016. október 3. Az eszközalap portfólióját teljes egészében a SGA Société Générale Acceptance N.V. által kibocsátott és a Société Généra- le által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba (Equity Linked Notes) fekteti.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Equity Linked Notes), és ezál- tal az eszközalap eszközeit forintban denominált betétekbe (biztonságos eszközök), valamint különböző nemzetközi részvényekbe, indexekbe és befektetési alapokba fekteti (kockázatos eszközök).

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és ezáltal az eszközalap eszkö- zösszetétele az aktuális piaci viszonyok alapján folyamatosan változik.

A fentiek érdekében a SGA Société Générale Acceptance N.V.létrehoz egy stratégiát, amin belül a következő instrumentumokba fektethet be többek között:

– kockázatmentes eszközök

– részvények, befektetési alapok és egyéb kockázatos eszközök.

A kockázatos eszközök az alábbi indexeket követhetik:

Index neve Rövidítés Piac

Hang Seng Index HSI Kína

NSE S&P CNX Nifty Index NSEI India

kat célzó vállalatok szektorspecifikus kockázatokkal rendelkeznek, értéke- sítéseik alakulása nagymértékben kötődhet a világgazdaság növekedési kilátásaihoz. Az eszközalap az emelkedő, pozitív irányú részvénypiaci ten-

Dow Jones Industrial Average Index

DJI USA

denciák kihasználására jött létre.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon maga- sabb hozamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2007. április 2.

Referenciaindex: 80%-ban S&P Global Luxury Index, 20%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8-10 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: választható

A DeLuxe részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának 3 Koncentrációs kockázat 4

kockázata

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 5 Működési kockázat 2

Dow Jones EuroStoxx50 Index STOXX50E Európa

Tokyo Stock Price Index TOPX Japán EPRA Europe Index FTEPRA Ingatlan LYXOR Gold Bullion Securities GBS LN Equity Arany

LYXOR ETF Russia RUS FP Equity Oroszország

ISHARES MSCI Brazil IBZL LN Equity Brazília LYXOR ETF Commodities CRB CRB FP Equity Árupiac (Olaj)

A fenti indexek, befektetési alapok közül minden alkalommal négy típus kerül be azon mögöttes instrumentumok közé, melyek az alap kockáza- tos befektetéseit adják, olyan módon, hogy negyedévente felülvizsgálatra kerülnek ezen instrumentumok teljesítményei. Azon négy instrumentum fogja a az eszközalap kockázatos befektetéseit alkotni a fenti stratégiá- ban, egyenlő arányban, a következő negyedév vonatkozásában, amely az elmúlt negyedévben a legjobban teljesített.

Szélsőségesen negatív piaci tendenciák esetén a hitelviszonyt megtestesí- tő értékpapírok (Equity Linked Notes) és ezáltal az eszközalap 100%-ban kockázatmentes eszközökben is tarthatja a pénzeszközöket.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján-

Értékpapír-kibocsátókkal 3

szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és 3

politikai kockázat

lott, akik befektetéseiket kevésbé kockázatos eszközökben akarják tudni.

Eszközalap indulása: 2006. október 2.

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 3

Kamatkockázat 2 Részvénypiaci kockázat 5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes 4: magas,

5: nagyon magas

Referenciaindex: az eszközalaphoz befektetési politikájából

adódóan nem rendelhető referenciaindex.

Ajánlott befektetési időtáv: Javasolt a megvásárolt befektetési egysé-

geket – a speciális lejárati árfolyam meg- határozási módszer előnyeinek kihaszná- lása érdekében – az eszközalap lejáratáig megtartani.

Hozamelvárás: ***

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Árfolyamvédelem: van

Alapkezelési díj: 0,00%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

Az eszközalap lejáratkori vételi árára vonatkozóan a biztosító az alábbiak szerinti kibocsátói garanciára tekintettel árfolyamvédelmet biztosít.

Kibocsátói garancia

A SGA Société Générale Acceptance N.V. a hitelviszonyt megtestesítő ér- tékpapírok (Equity Linked Notes) teljes futamideje alatt garantálja a hitel- viszonyt megtestesítő értékpapírok (Equity Linked Notes) kibocsátójának

kötelezettségeit, amely kötelezettségek magukban foglalják azt, hogy a Equity Linked Notes lejáratkori vételi árfolyama a futamidő alatt elért leg- magasabb árfolyamnál nem lehet alacsonyabb.

A futamidő lejárta előtt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Equity Linked Notes) értéke, illetve az eszközalap befektetési egységei értéke te- kintetében nem áll fenn garancia.

Az eszközalap indulása óta elért legmagasabb árfolyam a biztosító honlap-

A TOP10-be tartozó részvények megvásárlásra, a Bottom10-be tartozó részvények pedig eladásra kerülnek az aktuális hónapban. A két index a bennük lévő aktuális részvényekkel együttesen úgynevezett kosarat al- kotnak. Évente egyszer, a megfigyelési napokon, rögzítik a kosár értékét, melyből meghatározzák az induláskori árfolyamhoz képest elért hozamot.

Megfigyelési napok:

Adószabályok változásának kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

Az eszközalap utolsó értékelési napja: 2019. június 3.

xxx xxxxxxxxxxxx. Az eszközalap lejárata előtt a befektetési egységek vételi	2010.06.02.	2011.06.02.	2012.06.04.	2013.06.03.
árára nem áll fenn az árfolyamvédelem.	2014.06.02.	2015.06.02.	2016.06.02.	2017.06.02.
	2018.06.04.	2019.06.03.
A TrendMax árfolyamvédett eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Az utolsó értékelési nap és a lejárat napja közötti értékelési napokra a 2019. június 3-ai árfolyam lesz érvényes.

Árukockázat 2 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 1–4 Működési kockázat 2

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik befektetéseiket kevésbé kockázatos eszközökben akarják tudni.

Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat

2 Ország-, gazdasági és politikai kockázat

3 Eszközalap indulása: 2009. június 1.

Referenciaindex: Az eszközalaphoz befektetési politikájából

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 2

Kamatkockázat 1; 5* Részvénypiaci kockázat 1; 5*

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas,

5: nagyon magas

* Futamidő alatt 5, lejáratkor 1

A TrendMax eszközalap kockázatos eszközeinek összetétele 2015. április 8-ától:

ÁrfolyamFix 2019 árfolyamvédett eszközalap

Befektetési politika:

Az eszközalap fix lejárattal rendelkező eszközalap, melynek lejárati dátu- ma: 2019. június 11. Az eszközalap a portfólióját teljes egészében a SGA Société Générale Acceptance N.V. által kibocsátott és a Société Généra- le által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba (Euro Medium Term Notes) fekteti. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (EMTN) és így az eszközalap, forintban denominált betétekbe (kockázatmentes esz- közökbe), valamint különböző nemzetközi részvényekbe, indexekbe és befektetési alapokba (kockázatos eszközök) fektet. A hitelviszonyt meg-

adódóan nem rendelhető referenciaindex.

Ajánlott befektetési időtáv: Javasolt a megvásárolt befektetési egysé-

geket – a speciális lejárati árfolyam meg- határozási módszer előnyeinek kihaszná- lása érdekében – az eszközalap lejáratáig megtartani.

Hozamelvárás: ***

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Árfolyamvédelem: van

Alapkezelési díj: 0,00%/év

Trendfigyelő szolgáltatás: nem választható

Az eszközalap lejáratkori vételi árára vonatkozóan a biztosító az alábbiak szerinti kibocsátói garanciára tekintettel árfolyamvédelmet biztosít.

Kibocsátói garancia:

A SGA Société Générale Acceptance N.V. biztosítja, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (EMTN) teljes futamideje alatt kibocsátói kötele- zettségeit vállalja, amely kötelezettségek magukban foglalják azt, hogy az Euro Medium Term Notes lejáratkori vételi árfolyama 1,4-nél nem lehet ala- csonyabb. Továbbá, amennyiben a megfigyelési napokon meghatározott hozamok közül a legnagyobb 125%-a meghaladja a 40%-ot, lejáratkor ez a magasabb árfolyam kerül kifizetésre hozamként. Lejárat előtti visszavá- sárlás esetén a garancia nem érvényes, a kifizetések az aktuális napi árfo- lyam figyelembevételével történnek.

A minimális lejáratkori vételi ár a biztosító honlapján megtalálható. Az esz- közalap lejárata előtt a befektetési egységek vételi árára nem áll fenn az árfolyamvédelem.

Az ÁrfolyamFix 2019 árfolyamvédett eszközalap kapcsán felmerülő koc- kázatok:

testesítő értékpapírok, és ezáltal az eszközalap eszközösszetétele az ak- tuális piaci viszonyok alapján folyamatosan változik.

Adószabályok változásának

kockázata

3 Koncentrációs kockázat 3

A fentiek érdekében a SGA Société Générale Acceptance N.V. létrehoz egy stratégiát, amin belül többek között a következő instrumentumokba

Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3

Devizaárfolyam-kockázat 1 Működési kockázat 2

fektethet be:

– kockázatmentes eszközök

Értékpapír-kibocsátókkal

szembeni kockázat

Ország-, gazdasági és

2

politikai kockázat 3

– kockázatos eszközök.

Az eszközalap kockázatos eszközei az alábbi indexekben találhatóak: Index neve Kód Piac

SGI Wise US Vol Target SGIXWUT USA SGI Wise EUR Vol Target SGIXWIVT Európa

Az eszközalapban a kockázatos eszközök megoszlása az alábbi: 50% SGI Wise US Vol Target

50% SGI Wise EUR Vol Target

A fenti indexek reprezentálják a bennük lévő kockázatos eszközök (rész- vények) teljesítményét. A SGA Société Générale Acceptance N.V. úgyne- vezett Long-Short stratégia alapján havonta változtatja az indexekben lévő részvények összetételét. A két indexbe az S&P 500 Total Return (USD) és a DJ STOXX600 PR (EUR) index részvényeiből kiválasztják a legjobban teljesítő 10%-ot (TOP10) és a legrosszabbul teljesítő 10%-ot (Bottom10).

Ingatlankockázat 1 Partnerkockázat 2

Kamatkockázat 1; 5* Részvénypiaci kockázat 1; 5*

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas,

5: nagyon magas

* Futamidő alatt 5, lejáratkor 1

A tortadiagramok szemléltetés céljából készültek, az eszközalapok aktuális összetétele a diagramon feltüntetett értékektől eltérhet!

Jelen melléklet a Megoldás (G90) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeinek része.