Vállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződés
Létrejött egyrészről
Balatonfűzfő Város Önkormányzata
Székhely: 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. Törzskönyvi azonosító szám: 734213
Adószám: 15734219-2-19
KSH statisztikai számjel: 15734219-8411-321-19
Bankszámlaszám: 12082001-00160532-02500006
Bankszámlát vezető: Raiffeisen Bank Zrt. Budapest Képviselő: Xxxxxx Xxxxxxx polgármester
Mobil: x00-00-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx, mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő),
másrészről a Veszprémi Útépítő Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövidített név: Veszprémi Útépítő Kft.
Székhely: 0000 Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 22929338-2-19
KSH statisztikai számjel: 22929338-4211-113-19
Bankszámlaszám: 11600006-00000000-43372401
Számlavezető pénzintézet: Erste Bank Hungary Nyrt. Budapest Képviselő: Xxxxx Xxxxxx ügyvezető
Mobil: x00-00-000-0000
E-mail: xxxxxxxxx.xxxxxxx@xxxxx.xxx,
mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó), a Megrendelő és a Vállalkozó a továbbiakban, további együttes említésük esetén: Szerződő Felek vagy Felek között, az alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint:
BEVEZETŐ
A Szerződő Xxxxx egybehangzóan megállapítják, hogy a Megrendelő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárást (a továbbiakban: Közbeszerzési Eljárás) folytatott le „A balatonfűzfői belterületi utak felújítása” tárgyában építési beruházás (a továbbiakban: Beruházás) megvalósítására vonatkozóan. A Közbeszerzési Eljárás nyertese a Vállalkozó lett. Felek a jelen vállalkozási szerződést (a továbbiakban: Szerződés) a közbeszerzési eljárásban a Megrendelő, mint ajánlatkérő ajánlattételi felhívása és közbeszerzési dokumentációja, az ajánlattételi felhívás elválaszthatatlan részét képező vállalkozási szerződés-tervezet, valamint a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata szerint kötik meg.
I.
FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK
A Szerződés törzsszövegében az alábbi kifejezések, fontosabb rövidítések jelentése a következők szerint rögzített:
Beruházás: jelenti a balatonfűzfői belterületi utak felújítására vonatkozó építési kivitelezési munkálatokat.
Alvállalkozó: egyrészt a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 2. § m) pontja szerinti alvállalkozó kivitelezők, továbbá a Kbt. 3. § 2. pontja szerinti alvállalkozók.
Többletmunka: a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 2. § e) pontja szerinti fogalom (eltérően a Ptk. által használt fogalomtól).
Pótmunka: a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 2. § f) pontja szerinti fogalom (eltérően a Ptk. által használt fogalomtól).
Tartalékkeret: az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. §-a szerinti fogalom.
Felelős műszaki vezető: az építőipari kivitelezési tevékenység 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 13-14. §-ai szerinti szereplője.
Építési műszaki ellenőr: az építőipari kivitelezési tevékenység 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 16. §-a szerinti szereplője.
Szerződés: a Szerződés törzsszövege, továbbá a szerződés részét képező dokumentumok, így a Közbeszerzési Eljárás iratanyaga, figyelembe véve a Kbt. 3. § 24. pontját.
II.
A SZERZŐDÉS TÁRGYA, A TELJESÍTÉS HELYE
II.1 A Megrendelő megrendeli a Vállalkozótól, a Vállalkozó pedig a Megrendelő megrendelése alapján elvállalja „A balatonfűzfői belterületi utak felújítása” teljeskörű építési kivitelezési munkálatok, vagyis a Beruházás elvégzését a Vállalkozó a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárásban elfogadott ajánlatának és a Szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően, a vállalt teljesítési helyen, a vállalt határidőben, mennyiségben és első osztályú kivitelezési minőségben.
II.2 A teljesítés helyének, azaz az építési munkaterületeknek a pontos megjelölése:
8184 Balatonfűzfő, Fűzfőgyártelep városrész, 1495/209 hrsz.-ú ingatlanon lévő Nike körút Gagarin utcai (Uszoda utcai) csomópontjától a Fűzfő tér elágazásig tartó szakasza,
8175 Balatonfűzfő, Tobruk városrész, 1128 hrsz.-ú ingatlanon lévő Széchenyi utca és 8175 Balatonfűzfő, Fűzfőfürdő városrész, 885 hrsz.-ú ingatlanon lévő Xxxxxxx Xxxxx utca.
III.
A VÁLLALKOZÓ NYERTES AJÁNLATÁNAK A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN ALKALMAZOTT SZEMPONTOK SZERINT ÉRTÉKELÉSRE KERÜLT ELEMEI
III.1. A kivitelezési munkákra a Vállalkozó által vállalt jótállás időtartama: 24 hónap.
IV.
A VÁLLALKOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
IV.1 A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Megrendelő ajánlattételi felhívása, közbeszerzési dokumentációja, a dokumentáció részét képező műszaki leírás, a Megrendelő által szolgáltatott tervek, árazatlan tételes költségvetési kiírás, az ajánlattételi szakaszban a Megrendelő által adott esetleges kiegészítő tájékoztatások és a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata, valamint a Szerződés rendelkezései alapján és a Szerződésben kikötött vállalkozói díj ellenében előkészíti és a vállalt határidőben teljes körűen megvalósítja a Beruházást, folyamatosan biztosít valamennyi anyagot, eszközt, berendezést, felszerelést, munkát, engedélyeket, hatósági és egyéb eljárást, feltételeket stb., amelyek a Szerződés szerint a kötelezettségei körébe tartoznak s melyek együttesen szükségesek a Beruházás teljes körű megvalósításához, végül a Beruházást a Megrendelőnek átadja.
IV.2 A Vállalkozó polgári jogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a Közbeszerzési Eljárás során, illetve a Szerződés megkötése előtt szakmailag maradéktalanul megvizsgálta a Megrendelő által rendelkezésére bocsátott tervdokumentációt és költségvetést, s ennek alapján kijelenti, hogy a tervnek nincsenek felismerhető hibái, hiányosságai, melyekre nézve a Vállalkozót a Megrendelő irányában figyelmeztetési kötelezettség terheli.
A Vállalkozó mindezek alapján kijelenti, hogy amennyiben a terv valamely hibája, vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, s azokról a Vállalkozó a Megrendelőt késedelem nélkül nem tájékoztatja, avagy a terv hibái, hiányosságai azon okból váltak csupán a kivitelezés folyamatában felismerhetővé, mert a Vállalkozó a fenti megvizsgálással kapcsolatosan tőle elvárható kötelező szakmai gondosságot elmulasztotta, úgy
a figyelmeztetés, tájékoztatás, valamint a terv megvizsgálásával kapcsolatos kellő szakmai gondosság elmulasztása esetén a Vállalkozót kártérítési felelősség terheli.
IV.3 A Szerződő Felek egybehangzóan kijelentik, hogy a Szerződés tárgya magában foglalja az összes olyan munkát, kiegészítő feladatokat, eljárást és költséget, melyek a Beruházás komplett, működőképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósításához szükségesek. Ennek megfelelően a Vállalkozó a Szerződés általa történt aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a Beruházás megvalósítása során a Szerződésben rögzített határidőben elvégez valamennyi olyan terület-előkészítési, bontási, átalakítási, építési munkát és feladatot, továbbá gondoskodik valamennyi, a Beruházáshoz kapcsolódó kiegészítő feladat elvégzéséről és eljárás lefolytatásáról, melyek a Szerződés szerint a kötelezettségei körébe tartoznak, és együttesen szükségesek a Szerződés szerződésszerű teljesítéséhez, illetve azt elősegítik, valamint a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak, terveknek, szabványoknak való megfeleléshez és az azokban előírt feltételek érvényesüléséhez.
IV.4. A Vállalkozó feladatai különösen:
− a munkaterületek határidőben történő átvétele a Megrendelőtől, és azokon a munkavégzés Szerződésben rögzített időpontban történő megkezdése,
− a munkakezdés pontos időpontjáról, időszakairól a Megrendelő írásbeli tájékoztatása, valamint a kivitelezés időszakában a Megrendelővel való folyamatos egyeztetés,
− az építési naplóval kapcsolatos, a kivitelező Vállalkozót terhelő kötelezettségek ellátása (a 191/2009. (XI. 15.) Korm. rendelet szerinti tartalommal), beleértve annak szabályos megnyitását és folyamatos vezetését,
− a Szerződés teljesítéséhez szükséges anyagok, berendezések, eszközök, gépek, engedélyek, szerződések, a műbizonylatok folyamatos beszerzésének és folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása,
− a kivitelezéshez szükséges ideiglenes energiaellátás (víz, villany) biztosítása és azok valamennyi költségének viselése azok felmerülésekor,
− a munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségéről és fajtájáról folyamatos nyilvántartás vezetése az építési naplóban a külön jogszabályban meghatározottak szerint,
− az alkalmazandó anyagok műszaki megfelelőségi (pl.: ÉME, stb.) engedélyeinek, illetve teljesítmény nyilatkozatainak a beszerzése és azoknak az átadási dokumentációhoz, valamint az építési naplóhoz csatolása,
− a Szerződés teljesítéséhez szükséges anyagok, berendezések, eszközök, gépek lerakásának, megfelelő tárolásának és őrzésének folyamatos (24 órás) biztosítása
− a Szerződés teljesítéséhez szükséges anyagok, berendezések, eszközök, gépek felhasználásához, behozatalához szükséges engedélyek, tanúsítványok, műbizonylatok beszerzése, esetleges honosítása,
− a Beruházás során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő elszállítása, ennek körében a szükséges engedélyek beszerzése és szerződések megkötése, illetve folyamatos fenntartása a Beruházás időtartama alatt,
− a megközelítési útvonalak, deponálóhelyek, felvonulási területek, használható gépeszközök egyeztetése, jóváhagyatása a Megrendelővel a munkálatok megkezdése előtt,
− közterület esetleges igénybevételének szükségessége esetén, az ehhez szükséges engedély beszerzése és a közterület-használati díj viselése,
− a munkavégzés időszaka alatt az aktuális munkaterület pontos lehatárolásának elvégzése, terepi jelzéssel, jól látható módon történő megjelölése a munka tárgyát nem képező ingatlanok, ingatlanrészek elkerülése érdekében, valamint munkaidőn belüli, és kívüli időszakban is őrzése,
− annak biztosítása, hogy a Vállalkozó részéről építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, illetve
erre jogosultsággal rendelkeznek, és részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában,
− a bontás során leszerelésre kerülő beépített eszközöknek a Megrendelővel előzetesen egyeztetett módon történő elszállítása,
− a munkavégzés során az eltakarásra kerülő szerkezetekről fotódokumentáció készítése,
− a kivitelezés ideje alatt a munkaterületen igénybevett valamennyi terület védelme, kár bekövetkezte esetén a kivitelezés befejezési határidejére az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás elvégzése,
− a munkálatok elvégzése után, de még a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdése előtt valamennyi igénybevett munkaterület piperetakarítása,
− a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelőségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása,
− az elkészült munkáról geodéta által készített digitális megvalósulási nyomvonalrajz, bemérési terv leadása DWG/DXF formátumban
− a munkák befejezésekor az összes munkaterület Megrendelő részére történő birtokba- (vissza)bocsátása,
− a munkák befejeztével a munkaterületről való levonulás végrehajtása,
− a Megrendelő kérésére a kivitelezéshez kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése,
− A Beruházás vagy a projekt időközi helyszíni ellenőrzése esetén a munkaterület ellenőrzés céljára történő biztosítása, illetve közreműködés az ellenőrző szerv által kért adatszolgáltatásban.
IV.5 A Vállalkozónak a Szerződés teljesítése során a tőle elvárható szakértelemmel kell végeznie munkáját és rendelkeznie kell a jogszabályok által előírt, illetve a teljesítéshez szükséges szakemberekkel.
IV.6 A Vállalkozó a teljesítéséhez kizárólag a mindenkor hatályos szabványoknak megfelelő, alkalmas és kifogástalan anyagot, terméket, berendezést használhat fel, illetőleg építhet be. Amennyiben a Szerződésben foglaltak a műszaki leírásban vagy a Vállalkozó nyertes ajánlatában meghatározott anyaggal, termékkel, berendezéssel nem teljesíthetők, a Vállalkozó más anyagot, terméket, berendezést csak a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával használhat fel, illetőleg építhet be.
IV.7 A Vállalkozó a kivitelezést a Megrendelő által a közbeszerzési eljárás során előírt feltételek, illetőleg a Megrendelő utasításainak maradéktalan betartásával köteles végezni.
IV.8 A munka megkezdését követően a munkavégzésnek – az ezen pontban hivatkozott körülmények jegyzőkönyvben rögzített, Megrendelő által is elfogadott fennállásán kívül - folyamatosnak kell lennie.
Ha a Szerződés teljesítése során bármikor a Vállalkozó vagy alvállalkozója olyan rajta kívülálló feltételekkel, külső közreható körülményekkel találkozik, amelyek akadályozzák a határidő szerinti teljesítést, így különösen az időjárási körülmények vagy hatóságok késlekedése a munkaterület átadását vagy valamely munkafázis vagy munkarész megkezdését vagy elvégzését nem teszik lehetővé, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt írásban azonnal értesíteni a késedelem tényéről és annak várható időtartamáról. Ezen körülmények Megrendelő általi elfogadása esetén a Vállalkozó a késedelemért nem felelős. Az értesítés elmaradása vagy késedelmes közlése esetén annak minden jogkövetkezményét, beleértve az anyagi jellegű következményeket és a kárfelelősséget is, a Vállalkozó viseli. A Vállalkozó a Beruházás (munkavégzés) megkezdését köteles bejelenteni a területileg illetékes hatóságnál, amennyiben azt a jogszabály előírja.
IV.9 A Vállalkozó saját költségén köteles megtenni mindazon hatósági vagy egyéb bejelentést, saját költségén kezdeményezni mindazon hatósági vagy egyéb eljárást, saját költségén beszerezni mindazon engedélyt, jóváhagyást és/vagy jogosítványt az illetékes hatóságoknál/tól, szerveknél/től, közüzemi szolgáltatóknál/tól, amelyek szükségesek a Szerződés teljesítéséhez, a Beruházás megvalósításához, valamint a használatbavételi eljáráshoz és üzemeltetéshez
szükséges valamennyi dokumentációt, dokumentumot. A használatbavételi engedélyezési eljárás kezdeményezése a Megrendelő feladata, de abban, valamint az esetleges engedélymódosítások kapcsán a Vállalkozó a szükséges mértékben köteles a Megrendelővel együttműködni, azokban közreműködni. Az átadási dokumentáció két példányának elkészítése a megvalósulási tervekkel együtt ugyancsak a Vállalkozó kötelezettsége.
IV.10 A munkaterületek átadása után a Vállalkozó folyamatosan gondoskodik arról, hogy a munkaterületeken mindenkor betartásra kerüljenek az általános és az adott helyen érvényesülő környezetvédelmi, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos, a tűz-, vagyon-, baleset- és munkavédelmi előírások.
A Vállalkozó ennek megfelelően köteles megtenni minden ésszerű lépést a környezet védelmére a munkaterületeken és a megközelítési útvonalain, továbbá biztosítania kell, hogy személyek, közvagyon vagy egyebek sérülését, károkozását Vállalkozónak felróható okból bekövetkező légszennyezés, zaj, vagy egyéb ne eredményezze. A Vállalkozó szükség szerint köteles beszerezni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól a munka végzéséhez kötött engedélyeket. (munkaidőben megengedett zajkibocsátási határértékek, veszélyes anyagok lerakására, tárolására, vonatkozó engedélyek, stb.). A Vállalkozó a munkavégzést úgy köteles szervezni, úgy köteles kialakítani a felvonulási területeket, hogy a mindennapi tevékenység során a lehető legkisebb fennakadást okozza, valamint az építési munkaterület elkerítése során fokozott figyelemmel van a megfelelő munkaterületek lehatárolását megfelelően biztosító kerítés építésére.
Vállalkozó a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM számú együttes rendeletben meghatározottak alapján elkészített biztonsági és egészségvédelmi tervét felülvizsgálja és a saját szervezeti felépítésével összhangban azt aktualizálja jelen szerződés szerinti kivitelezési tevékenységhez igazítva.
IV.11 A Vállalkozó a Szerződés általa történt aláírásával kijelenti, hogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 26. § alapján rendelkezik minimálisan a műszaki átadás-átvételi eljárás - a Kbt. 135. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat is figyelembe vevő - lezárásának időpontjáig terjedő időtartamú, a Szerződésben meghatározott teljesítési helyszínre kiterjedő, legalább 40 000 000 HUF/év és legalább 12 000 000 HUF/káresemény mértékű olyan építés- és szerelési (C.A.R. típusú vagy azzal egyenértékű) felelősségbiztosítással, amely kellő fedezetet nyújt, és kiterjed mindazon károkra, amelyek megtérítéséért Vállalkozó a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. A felelősségbiztosítási kötvény másolati példánya a Szerződés mellékletét képezi.
IV.12 Ha egyes munkarészeket a Vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a Vállalkozó köteles előzetesen, az eltakarás előtt legalább 3 munkanappal a Megrendelőt a beépítésről értesíteni.
Ha a Megrendelő, illetve a Megrendelő képviselője az eltakarásról időben nem kapott értesítést, a feltárás miatt felmerült költséget a Vállalkozó viseli.
IV.13 Ha egy anyag vagy a munka valamely része a vizsgálat és/vagy ellenőrzés alapján nem megfelelő, a Vállalkozó az anyagot vagy a munka megfelelő részét köteles saját költségén kijavítani vagy kicserélni, és a vizsgálatot és/vagy ellenőrzést megismételni.
IV.14 A Vállalkozó a Szerződés általa történt aláírásával tudomásul veszi, illetve elfogadja, hogy a Megrendelőnek jogában áll más vállalkozóval elvégeztetni a kifogásolt vagy hiányolt munkákat a Vállalkozó költségére - akár a Vállalkozó ajánlati áránál magasabb áron is -, ha felszólítására a Vállalkozó a kifogásolt, vagy hiányolt munkákat nem javítja ki, vagy kijavítási kötelezettsége ellenére ismételten hibásan, hiányosan teljesíti illetve nem pótolja az érvényes ütemterv tartásához szükséges határidőig, a Vállalkozó garanciális felelősségvállalásának megtartásával.
IV.15 A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, ennek keretében köteles biztosítani, hogy a Megrendelő képviselője a Vállalkozó és valamennyi alvállalkozója teljesítését, munkavégzését folyamatosan ellenőrizze. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé.
Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a Vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős.
A Vállalkozó köteles megtagadni a Megrendelő által adott utasítást, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
IV.16 A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a teljesítés eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. A Vállalkozó az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős.
IV.17 A Szerződésben foglalt kötelezettségeket a Vállalkozó köteles teljesíteni. A Vállalkozó teljesítésében a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerinti alvállalkozók és szakemberek jogosultak és kötelesek közreműködni. A Vállalkozó köteles a Megrendelőnek a teljesítés során minden olyan – akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt – alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontja szerinti kizáró okok hatálya alatt.
IV.18 Amennyiben a nyilatkozat tartalma (bármilyen tekintetben) változik, azt a Vállalkozó köteles aktualizálni, és a módosított nyilatkozatot a Megrendelő részére haladéktalanul megküldeni.
IV.19 Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a Közbeszerzési Eljárásban részt vett a Vállalkozó alkalmasságának igazolásában, csak a Megrendelő mint ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a Vállalkozó az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek a Vállalkozó a Közbeszerzési Eljárásban az adott (előző) alvállalkozóval együtt felelt meg.
IV.20 A Vállalkozó egyébként a teljesítésében közreműködő alvállalkozókkal kapcsolatosan a Kbt.-ben, továbbá a Ptk.-ban és egyéb hatályos jogszabályokban előírt rendelkezések maradéktalan betartásával köteles eljárni.
IV.21 A Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
IV.22 A Vállalkozó akként nyilatkozik, hogy az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) a Vállalkozó kötelezett. Bármely olyan esetben, ha a jelen pontban megjelölt elszállításra kötelezett személye hatósági döntés vagy jogszabályi rendelkezés folytán megváltozna, úgy a Szerződés ezen pontja ezzel összhangban minden további szükséges lépés, alakszerű szerződésmódosítás nélkül, a Kbt. 141.§ (4) bekezdés a) pontja alapján módosul, a Vállalkozó erről értesíteni köteles a Megrendelőt. Amennyiben a Vállalkozó döntése folytán következik be változás, a fentiek megfelelően irányadók, a Vállalkozó azonban az értesítéssel együtt köteles igazolni, hogy a kötelezett a hulladék szállítására jogosultsággal rendelkezik, amely igazolás egyben a módosulás feltétele is.
IV.23 A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az alvállalkozójával kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a Szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köt ki.
V.
A MEGRENDELŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
V.1 A Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén köteles a Beruházást a Szerződésben írottak betartásával átvenni és a Vállalkozó részére a vállalkozói díjat a Szerződésben foglalt számlázási-fizetési ütemezés szerint megfizetni. A Szerződő Xxxxx ugyanakkor egybehangzóan kijelentik, hogy a kiviteli tervdokumentáció korábban már, a Közbeszerzési Eljárás keretében a Vállalkozó részére teljes körűen átadásra került.
V.2 A Megrendelő köteles a kivitelezés megkezdésekor a munkaterületeket a tevékenység (a Beruházás) végzésére alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
V.3 A Megrendelő köteles biztosítani a Beruházás átadás-átvételi eljárása lefolytatásának, az üzembe helyezésnek és a garanciális vizsgálat lefolytatásának feltételeit, valamint köteles biztosítani a vállalkozói díj teljes összegét.
V.4 A Megrendelő jogosult és köteles a Szerződés teljesítését folyamatosan ellenőrizni.
Az ellenőrzés keretében a Megrendelő megbízottja vagy az építési műszaki ellenőr a munka végzését bármikor megtekintheti és ellenőrizheti, hogy a kivitelezés a Szerződésnek megfelelően történik-e.
Az ellenőrzés keretében a Megrendelő megbízottja vagy az építési műszaki ellenőr a munkák teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, a tervnek, valamint magának a Szerződésnek a betartását.
Az ellenőrzés keretében továbbá a Megrendelő az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz-e részt.
V.5 A Megrendelő, megbízottja vagy a műszaki ellenőr útján, jogosult igényelni a beépítés előtt
a) a felhasználásra kerülő anyag mennyiségének megállapítását,
b) próbateszt, illetőleg minta vételét és annak ellenőrzését.
A Megrendelő, megbízottja vagy a műszaki ellenőr útján, köteles igényelni a felhasznált anyagok, termékek, gépek, berendezések minőségi tanúsítványának bemutatását, az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.
V.6 A Megrendelő megbízottja vagy az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
Amennyiben a Vállalkozó nem a Szerződés szerinti első osztályú minőségben teljesít, a Megrendelő jogosult az adott munkát, munkarészt a Vállalkozóval kijavíttatni, amelyet Vállalkozó köteles haladéktalanul, saját költségére elvégezni.
V.7 A Megrendelő jogosult más vállalkozóval elvégeztetni a kifogásolt vagy hiányolt munkákat a Vállalkozó költségére - akár a Vállalkozó ajánlati áránál magasabb áron is -, ha felszólítására a Vállalkozó a kifogásolt, vagy hiányolt munkákat nem javítja ki, vagy kijavítási kötelezettsége ellenére ismételten hibásan, hiányosan teljesíti, illetve azokat nem pótolja az érvényes ütemterv tartásához szükséges határidőig, a Vállalkozó garanciális felelősségvállalásának megtartásával.
V.8 A teljesítésigazolásban csak a beépített anyagok, szerkezetek, készülékek és berendezések szerepelhetnek. Tárolási nyilatkozat elfogadása nem lehetséges.
V.9 A Megrendelőt megilleti a Beruházás során feleslegessé vált újrahasznosítható eszközök tulajdonjoga, melyekre a Megrendelő igényt tart.
VI.
A SZERZŐDÉS HATÁLYA, A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ
VI.1 A Szerződés annak Szerződő Felek általi kölcsönös aláírásával lép hatályba és a Szerződő Felek mindegyike általi szerződésszerű teljesítéséig marad hatályban, ide nem értve a kötelező jótállás, valamint a jólteljesítési garancia körébe tartozó feladatokat és kötelezettségeket.
VI.2 A Vállalkozó a munkaterületek átadását követően, a munka megkezdésére vonatkozó jogszabályi előírások betartásával köteles a munkavégzést megkezdeni és a munkát végezni.
A munkaterület átadása várhatóan a szerződéskötést követő 10 napon belül.
VI.3 A Szerződő Felek a Szerződés szerződésszerű teljesítését, beleértve a mennyiségi, minőségi és teljesítményjellemzők meghatározását is, az alábbiak szerint ütemezik:
A Szerződés teljesítésének véghatárideje a szerződéskötéstől számított 360 nap. A teljesítési véghatáridő a kivitelezési munkák sikeres műszaki átadás-átvétellel történő lezárására, annak időpontjára vonatkozik, nem beleértve azonban a jótállás időtartamát.
VI.4 A Vállalkozó jogosult a Szerződésben meghatározott időpontot megelőzően is teljesíteni (előteljesítés). Ilyen esetben az átadás-átvétellel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, illetve szerződéses rendelkezések az előteljesítés kapcsán megfelelően irányadók.
VI.5 A Megrendelő köteles a munkát a Vállalkozó 8 napos előzetes készre jelentése esetén a Vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni.
VI.6 A műszaki átadás-átvételi eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy-egy példánya a Megrendelőt és a Vállalkozót illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi.
A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen
- a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,
- b) a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,
- c) a Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,
- d) a Megrendelő észrevételeit,
- e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén - az átadás- átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező- külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),
- f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,
- g) a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,
- h) a Megrendelő döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,
- i) a Megrendelő döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, és
- j) a résztvevők aláírását.
Ha a Megrendelő a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét, valamint a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. Ha hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készült, akkor azt a Vállalkozónak alá kell írnia.
A Vállalkozó felelős műszaki vezetője a mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően átadja a Szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt az építési műszaki ellenőrnek.
VI.7 Határidőben teljesít a Vállalkozó, ha az átadás-átvétel a Szerződésben előírt határidőn belül megkezdődött és 30 napon belül befejeződött, kivéve, ha a Megrendelő a munkát nem vette át.
VI.8 A műszaki átadás-átvétel feltétele a Szerződésben meghatározott munkák, vagyis a teljes Beruházás maradéktalan teljesítése. A Megrendelő a sikeres műszaki átadás-átvételről felvett jegyzőkönyv időpontjában veszi át mennyiségileg és minőségileg a munkát a Vállalkozótól, valamint kiállítja a teljesítési igazolást.
VI.9 A Megrendelő a munkák átvételét mindaddig megtagadhatja, amíg bármely, a rendeltetésszerű használatot befolyásoló hiba, vagy hiány áll fenn. Nem tekinthető rendeltetésszerű használatra alkalmasnak a teljesítés, ha több kisebb jelentőségű hiba javítása a Szerződés tárgyának zavartalan használatát akadályozza, vagy a hibák megszüntetése során a Szerződés tárgyának használata balesetveszéllyel járna.
VI.10 A Szerződő Felek rögzítik, hogy az átvétel során a szerződésszerű teljesítéshez nélkülözhetetlen a Közbeszerzési Eljárás során értékelési részszempontként meghatározott vállalások, tulajdonságok teljesítése. Az értékelési részszempontok körében vállaltak teljesülésének hiánya tehát polgári jogi értelemben véve nem jelentéktelen hiba, így az ajánlatban vállaltak teljesülésének elmaradása okán a Megrendelő a Ptk. 6:159. § (2) bekezdése szerinti valamennyi kellékszavatossági jogot gyakorolhatja.
VII.
A VÁLLALKOZÓI DÍJ, A DÍJ TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA ÉS MEGFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI
VII.1 A vállalkozói díj forrása a Magyar Falu Program, 100% hazai támogatási forrás. A Magyar Falu Program keretében „Út, híd, kerékpárforgalmi létesítmény, vízelvezető rendszer építése/felújítása” című alprogramhoz meghirdetett, MFP-UHK/2022. kódszámú, pályázati kiírás keretében benyújtott, „A balatonfűzfői belterületi utak felújítása” című, 3344618531 iratazonosító számú pályázati projekt.
A projekt igénylésazonosítója: 3344618531
A Vállalkozót a Szerződés általa való szerződésszerű teljesítése esetére megillető vállalkozói díj
nettó 36.893.500,- Ft + 9.961.245,- Ft 27% Áfa, bruttó 46.854.745,- Ft, azaz
nettó harminchatmillió-nyolcszázkilencvenháromezer-ötszáz forint plusz kilencmillió- kilencszázhatvanegyezer-kettőszáznegyvenöt forint huszonhét százalék általános
forgalmi adó, bruttó negyvenhatmillió-nyolcszázötvennégyezer-hétszáznegyvenöt forint.
VII.2 A vállalkozói díj a véghatáridőre prognosztizált átalányár, amely fedezetet nyújt mindazon, a Vállalkozó és bármely alvállalkozója általi munkák elvégzésére és azok költségeire, beleértve különösen, de nem kizárólagosan valamennyi hatósági eljárás összes díját, illetékét és költségét, a közüzemi szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatosan felmerülő eljárások összes díját, illetékét és költségét is, és minden egyéb díjat, illetéket és költséget, amelyek kapcsán a Szerződés a Vállalkozó részére kötelezettséget állapít meg vagy azokat a Vállalkozó kötelezettségei körében felsorolt, vagy amelyek a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak és azok bármelyikével összefüggenek, és amelyek együttesen szükségesek a Szerződés tárgyának komplett, teljes körű, a rendeltetésszerű használatra alkalmasság megvalósításához, figyelembe véve a helyszíni körülményeket és adottságokat. Ennek megfelelően a Vállalkozó a vállalkozói díjon felül a terv szerinti megvalósításhoz egyéb költséget, díjat, ellenértéket semmilyen jogcímen nem érvényesíthet. Így többek között a vizsgálati bizonyítványok, megfelelőségi igazolások beszerzésének kötelezettsége és költségei is a Vállalkozót terhelik. Végül a Vállalkozó viseli a próbák és átvételek próbavételi és vizsgálati költségeit is.
VII.3 A Vállalkozó olyan részszámlák és végszámla kibocsátásáról köteles gondoskodni, amelyek mindegyike megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) foglaltaknak.
VII.4 A teljesítés során a Vállalkozó legfeljebb 1 db (egy darab) részszámlát és a végszámlát állíthatja ki az alábbiak szerint.
− 1. részszámla: az általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 50%-át elérő megvalósult teljesítés esetén, ekkora összegről,
− végszámla: a műszaki tartalom, illetve a szerződéses érték 100%-ának teljesítésekor, a műszaki átadás-átvétel sikeres lezárását követően, a szerződéses érték fennmaradó, részszámla alapján még ki nem egyenlített összegéről.
A fentiek szerinti számlázási rend a maximálisan kiállítható számlák számát jelenti, a Vállalkozó azonban nem köteles valamennyi részszámlát kiállítani, kivéve a végszámlát. Amennyiben azonban a Vállalkozó valamely részszámlát saját döntése szerint nem állítja ki, úgy az a következő készültségi fok szerinti részszámlában szereplő összeggel nem vonható össze, hanem a ki nem állított részszámla szerinti összeg a végszámlában kerülhet feltüntetésre és az arról szóló számla alapján kerülhet kiegyenlítésre.
VII.5. A Megrendelő az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdésében foglalt jogszabályi előírások figyelembe vételével a végszámlát is a fentiek szerinti részszámlának tekinti.
VII.6 Az elvégzett munkák százalékos mértékét az egyes részszámlák vonatkozásában a Vállalkozó által benyújtott árazott költségvetésből kiindulva a Megrendelő és műszaki ellenőre állapítja meg, az építési napló bejegyzései és a helyszínen végzett ellenőrzései alapján. Valamennyi részszámla, illetve a végszámla vonatkozásában az ellenszolgáltatást, tehát a Vállalkozót megillető vállalkozói díjat, illetve annak az egyes részszámlák és a végszámla szerinti összegét a Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítésének Megrendelő teljesítésigazolásra jogosult képviselője általi - a Kbt. 135. § (1) bekezdése szerinti - elismeréséről szóló igazolás (teljesítési igazolás) kiadását követően, formai és tartalmi szempontból szabályszerűen kiállított számla alapján, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a Kbt. 135. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, a Vállalkozó által megjelölt bankszámlára történő átutalással teljesíti a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül.
VII.7 A Vállalkozó a – általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 10%- ának, 3.689.350- Ft-nak, azaz hárommillió-hatszáznyolcvankilencezer-háromszázötven forintnak megfelelő összegű előleg kifizetését kérheti. Az önként biztosított előleg fizetése esetén a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése irányadó.
Előleg igénybevétele esetén az előleggel végszámlában kell elszámolni.
VII.8 Amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a kifizetés során a Megrendelő az ellenszolgáltatást - a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseitől eltérően - a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-nak vonatkozó előírásai szerint teljesíti.
A Szerződés és a kifizetés pénzneme a magyar hivatalos fizetőeszköz, a HUF, a magyar forint. A Szerződés, továbbá a Vállalkozó és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő kifizetésekre a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 32/A.§ (2) bekezdésében és a 32/B.§-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
VII.9 Az adott részszámla és a végszámla is abban az időpontban tekintendő kiegyenlítettnek, amikor a Megrendelő számlavezető bankja a Megrendelő bankszámláját a kifizetésre kerülő vállalkozói díjnak az adott részszámla és a végszámla szerinti összegével megterheli.
VII.10 A Megrendelő késedelmes fizetése esetén a Vállalkozó késedelmi kamat és behajtási költségátalány felszámítására jogosult. A késedelmi kamat mértéke – a Ptk. 6:155. § rendelkezéseire figyelemmel – a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke. A Megrendelő a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 7. pontja alapján szerződő hatóságnak minősül.
A Vállalkozónak felróható okból hibásan vagy késedelmesen kiállított és beérkezett számla vonatkozásában a Megrendelőt kamatfizetési kötelezettség nem terheli (jogosulti és kötelezetti késedelem egyidejűségének kizártsága).
VII.11 A kikötött vállalkozói díjon felül a többletmunka nem, csak a pótmunka ellenértéke számolható el, amely tekintetében pótmunka a Szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet) (191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 2. § f) pont). A pótmunka elszámolására, kifizetésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, amennyiben azt a Megrendelő a Vállalkozótól kifejezetten írásban megrendeli. Pótmunka kizárólag a Vállalkozó vonatkozó - a mindenkor érvényben lévő építőipari normajegyzék szerint elkészített és a műszaki ellenőr által jóváhagyott - ajánlatának Megrendelő általi elfogadását, a Megrendelő kifejezett írásbeli megrendelését (a Felek közötti szerződés-módosítás kölcsönös aláírását) követően kezdhető meg. A pótmunka ajánlatot a Vállalkozónak az Összevont Építőipari Normarendszer alapján, költségvetés-készítő programmal kell elkészítenie.
VII.12 A Kbt. 136. § (1) bekezdés a) pontjának eleget téve a Szerződő Felek egybehangzóan megállapodnak, hogy a Vállalkozó a Szerződés teljesítése során nem fizethet ki, illetve nem számolhat el a Szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. §
(1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
VIII.
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, JÓLTELJESÍTÉSI BIZTOSÍTÉK
VIII.1 A Vállalkozó késedelmi kötbér fizetésére kötelezi magát, ha olyan okból, amelyért felelős, a Szerződést annak késedelmes teljesítésével megszegi.
A késedelmi kötbér mértéke a Szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás (teljes vállalkozói díj) 1%-a (egy százaléka) minden késedelemmel érintett, megkezdett naptári napra, a Vállalkozó késedelembe esésétől a tényleges teljesítésig terjedő időszakra, de legfeljebb 30 naptári napig. A késedelem 20. (huszadik) napjának eredménytelen elteltét (a Vállalkozó kötelező teljesítésének elmaradását) követő 21. (huszonegyedik) naptól kezdődően a Megrendelő, választása szerint, jogosult továbbra is teljesítést követelni, vagy a Szerződést felmondási idő közbeiktatása nélkül felmondani vagy a Szerződéstől elállni, valamint érvényesíteni a Vállalkozóval szemben a Vállalkozó teljesítésének elmaradásából származó kárát és az igényérvényesítés költségeit. A Vállalkozó késedelembe esése és a késedelemi kötbér kizárólag a véghatáridőre értelmezendő.
VIII.2 A Vállalkozó meghiúsulási kötbér fizetésére köteles, amennyiben a Szerződés teljesítése – olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős – meghiúsul, így különösen, ha a Vállalkozó a Szerződés teljesítését nem kezdi meg, a teljesítést alapos ok nélkül megtagadja, vagy ha 20 napot meghaladó késedelembe esik. Meghiúsulás esetén a kötbér mértéke: 20% (Húsz százalék). A kötbér alapja a Szerződésben szereplő nettó vállalkozói díj. Meghiúsulási kötbér igénylése esetén a teljesítés nem követelhető.
VIII.3 A kötbér megfizetése nem érinti a Megrendelő azon jogát, hogy a Vállalkozó szerződésszegésével okozott és a kötbér összegével nem fedezett kárának megtérítését követelje a Vállalkozótól.
A Szerződésben rögzített kötbér összegét a Megrendelő - a Kbt. 135. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén - a végszámla összegéből jogosult visszatartani. Amennyiben a számlából történő visszatartásra lehetőség nincs, a kötbér összegét a Vállalkozó köteles az esedékes számla kiállítását követő 10 naptári napon belül a Megrendelőnek átutalni.
VIII.4 A Vállalkozót a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően, az általa megvalósított létesítményekre és tartozékaira a Ptk. 6:171. §-ában foglaltak szerinti jótállási kötelezettség terheli, amelynek időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának időpontjától számított 24 hónap.
VIII.5 A jótállás időtartama alatt a Vállalkozó a Megrendelő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 munkanapon belül köteles megkezdeni és a műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni, illetve a hibás munkarészt végző alvállalkozójával kijavíttatni. Ezen bármely feltétel elmaradása esetén a Megrendelő jogosult - a Vállalkozó értesítése mellett - a jólteljesítési biztosíték terhére, illetőleg saját költségére a munkát mással elvégeztetni és ez utóbbi esetben a kijavítás teljes költségét a Vállalkozóval szemben érvényesíteni.
VIII.6 A Megrendelő a Vállalkozó (beleértve a Vállalkozó alvállalkozóit is) hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként a Szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás (a teljes vállalkozói díj) 2%-ának (kettő százalékának) megfelelő jólteljesítési biztosítékot köt ki. A jólteljesítési biztosítékot a Kbt. 134. § (4) bekezdésének megfelelően legkésőbb a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának (azaz a jótállási kötelezettség kezdetének) időpontjában kell a Megrendelő rendelkezésére bocsátani a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott és a Vállalkozó által választott módok valamelyikén, a jótállási kötelezettség fennállását követő legfeljebb 15 (tizenöt) naptári napig.
VIII.7 A jólteljesítési biztosítékot a Vállalkozó - választása szerint - az alábbi biztosítéknyújtási formák valamelyikében nyújtja:
(a) óvadékként, a pénzösszegnek Megrendelő 12082001-00160532-00100002 számú fizetési számlájára történő befizetéssel, átutalással, vagy
(b) bank vagy biztosító által vállalt garanciával, vagy
(c) banki készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
A bankgarancia nyilatkozatnak az alább rögzítettek szerint feltétlen és visszavonhatatlan fizetésre vonatkozó kötelezettségvállalást kell tartalmaznia az alábbi minimális tartalommal:
- pontos hivatkozás a jelen szerződésre,
- a biztosíték a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékául szolgál,
- a Megrendelő, mint Kedvezményezett/Jogosult megjelölése,
- a vállalt fizetési összeg,
- a bankgarancia érvényességi ideje,
- nyilatkozat, hogy a bankgarancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan,
- nyilatkozat, mely szerint a Kedvezményezett első igénybejelentésére kifogás és vita nélkül a vállalt fizetési összeghatárig bármilyen összeget, vagy összegeket az igénybejelentéstől számított 5 munkanapon belül kifizetnek a Kedvezményezettnek anélkül, hogy a követelés alapját vagy indokát bizonyítania kelljen.
A bankgarancia feltételen jellege azt jelenti, hogy a garantőr fizetési kötelezettsége önmagában a jogosult lehívásának kézhezvételétől függ. A lehívásnak nem kell tartalmaznia a szerződésszegés okát, a lehívásnak nem feltétele a lehívás igénybevételét alátámasztó dokumentum (pl. bírósági ítélet) csatolása.
A banki készfizető kezesség és a biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénynek a biztosíték jellegéből adódóan ugyancsak tartalmaznia kell a fentieket. A biztosíték kapcsán a Kbt. 134. § (8) bekezdése irányadó.
VIII.8 Amennyiben a jólteljesítési biztosíték pénzeszköz átadásával került teljesítésre, úgy a Megrendelő a biztosított időszak lejártakor a biztosíték fel nem használt összegét köteles az
időszak utolsó napját követő legkésőbb 30 (harminc) napon belül a Felek által egyeztetett módon, ennek hiányában banki átutalás útján a Vállalkozó részére visszaszolgáltatni.
VIII.9 A Vállalkozó a Szerződésben rögzített kivitelezési munkák, valamint az építési beruházás megvalósítása alkalmával beépítésre kerülő anyagok vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:159. §-ában foglaltak, valamint a hatályban lévő releváns jogszabályok szerinti kellékszavatossággal tartozik, melynek érvényesítésére a Ptk. 6:159-167. §-aiban foglaltak az irányadók.
VIII.10 Amennyiben a Szerződésben rögzített kivitelezési munkák minősége a Szerződésben foglalt előírásoknak, valamint a hatályban lévő építésügyi jogszabályok vonatkozó előírásainak nem, vagy nem teljes mértékben felel meg, úgy a Megrendelő a Ptk. 6:159. § (2) bekezdésében foglaltak szerint választhat szavatossági igényei közül, így követelheti a munka kijavítását, vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti. Ez utóbbi esetben a Megrendelő az elvégzett munka ellenértékét a minőségcsökkenés arányában határozhatja meg.
VIII.11 Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő kötbérigényét kifogásolja, köteles ezt haladéktalanul, írásban megtenni.
A Szerződő Felek egybehangzóan megállapodnak abban, hogy a Megrendelő jogosult az esedékessé vált, a Vállalkozó által elismert kötbérkövetelését a még ki nem egyenlített ellenértékből (vállalkozói díjból vagy annak esedékes részösszegéből) levonni, vagy a Vállalkozónak megküldött értesítő levél útján érvényesíteni; valamint, amennyiben a Megrendelőnek a kötbér összegét meghaladó kára keletkezik, azt jogosult a Vállalkozóra továbbhárítani.
VIII.12 Ha a teljesítési határidő kapcsán a Vállalkozó mint kötelezett késedelembe esik [Ptk.
6.153. §], úgy késedelmét kimentheti, ám a közreműködőiért felel a Ptk. 6:148. § szerint. A teljesítési határidőkbe nem számít be a bizonyíthatóan a Vállalkozó ellenőrzési körén kívül bekövetkezett körülmények elhárításának időtartama, amennyiben az adott körülmény elkerülése a Vállalkozótól a leggondosabb eljárás mellett sem volt elvárható.
Ilyen körülménynek minősül a Szerződés megkötésekor előre nem látható olyan körülmény vagy esemény, amelyért a Vállalkozó bizonyíthatóan nem felelős, és amely a Szerződés határidőben történő teljesítését megakadályozza, így különösen ha a késedelem oka a Megrendelő közbenső szerződésszegése [Ptk. 6:150. §]; a késedelem oka a Megrendelő mint jogosult átvételi késedelme [Ptk. 6:156. §]; a késedelem oka a Vállalkozótól független és a megvalósításában a Megrendelővel létesített jogviszony alapján – esetlegesen – részt vevő harmadik személyek olyan magatartása, amely a Vállalkozó határidőben történő teljesítését késlelteti.
VIII.13 A Vállalkozónak legkésőbb a tudomásszerzést követő napon, hitelt érdemlő módon tájékoztatnia kell a Megrendelőt a kimentett késedelemre okot adó körülményről vagy eseményről.
Kimentett késedelem esetén a teljesítési határidő a kimentett késedelem időtartamával automatikusan módosul, bár a Szerződő Felek kötelessége minden ésszerű intézkedést megtenni a bekövetkező késedelem elhárítása, illetőleg minimalizálása érdekében.
A Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőt a kimentett késedelem esetén annak jogkövetkezményén túl egyéb kártérítési kötelezettség nem terheli, kivéve, ha a Megrendelő közbenső szerződésszegése szándékosan történt.
IX.
A FELEK KÉPVISELETE, KAPCSOLATTARTÁS, A NYILATKOZATOK MEGTÉTELE
IX.1 A Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Szerződéssel kapcsolatos kérdésekben a Feleket az alábbi személyek képviselik:
A Megrendelő nyilatkozattételre, szerződésmódosításra jogosult képviselője: Név: Xxxxxx Xxxxxxx polgármester
Telefonszám: x00-00-000-0000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
A Megrendelő teljesítésigazolás kibocsátására és szakmai bejegyzésre jogosult képviselője: Név: Xxxxxxx Xxxxxx települési főmérnök/műszaki csoportvezető
Telefonszám: x00-00-000-0000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
A Vállalkozó nyilatkozattételre, szerződésmódosításra jogosult képviselője: Név: Xxxxx Xxxxxx ügyvezető
Telefonszám: x00-00-000-0000
E-mail cím: xxxxxxxxx.xxxxxxx@xxxxx.xxx
A Megrendelő által megbízott építési műszaki ellenőr: Név: Xxxxxx Xxxxxx
Telefonszám: x00-00-000-0000
E-mail cím: xxxxxx00@xxxxxxx.xxx Kamarai szám: ME-KÉ 07-0995
A Vállalkozó által megbízott felelős műszaki vezető:
Kivitelező – napi jelentésért felelős Név: Xxxxx Xxxxxx ügyvezető Telefonszám: x00-00-000-0000
E-mail cím: xxxxxxxxx.xxxxxxx@xxxxx.xxx
IX.2 A Szerződő Felek között a kapcsolattartás személyesen szóban vagy személyesen írásban, postai úton vagy elektronikus levélben történik.
A Szerződő Felek között a kapcsolattartásnak akadálymentesnek és folyamatosnak kell lennie, így a Szerződő Feleknek a kapcsolattartás során folyamatosan együtt kell működniük, a jóhiszemű, tisztességes, a Szerződés kölcsönös teljesítésére irányuló együttműködés elvének és gyakorlatának figyelembe vételével, megtartásával és alkalmazásával.
IX.3 A Szerződés egésze vonatkozásában, beleértve a Szerződés bármely rendelkezésének módosítását, kizárólag a Szerződő Felek fentebb rögzített törvényes képviselői jogosultak kizárólag írásban, postai úton vagy elektronikus levélben a Szerződés egészére vagy bármely jogra és kötelezettségre kiterjedő hatállyal nyilatkozatot tenni, cégjegyzési joguknak megfelelő formában.
IX.4 A Szerződés mindennapos teljesítése vonatkozásában a Megrendelő által megbízott műszaki ellenőr, továbbá a Vállalkozó által megbízott felelős műszaki vezető jogosultak nyilatkozatot tenni, az ezen pont első mondatában rögzített bármely formában. Az általuk megvalósított konkrét kapcsolattartás megtörténtéről és részletes tartalmáról a Szerződő Xxxxx ez utóbb képviselői a megbízójukat kötelesek haladéktalanul tájékoztatni.
Az építési naplóba kizárólag az arra jogosultak tehetnek bejegyzést.
IX.5 A Szerződő Felek bármelyike által a másik félhez postai úton intézett küldeményt ajánlott, tértivevényes küldeményként kell postára adni.
A küldemény, átvétele esetén, a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban tekintendő hatályosultnak.
Amennyiben a küldemény, annak pontos, a Szerződésben rögzített címadatai ellenére, nem kereste, a címzett ismeretlen vagy az átvételt megtagadó jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, úgy a Szerződő Xxxxx egybehangzó megállapodása alapján a küldeményt a küldemény kézbesítésének eredménytelenségét követő 5. (ötödik) naptári napon kézbesítettnek tekintik, vagyis a küldemény, illetve az abban foglalt esetleges jognyilatkozat hatálya beáll.
Az írásban, elektronikus levél útján történő közlést a másik fél e-mail címére történő megérkezéssel kell hatályosultnak tekinteni.
A szóbeli közlések azonnal hatályosulnak.
X.
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE
X.1 A Szerződés módosítása kizárólag írásban lehetséges, és a módosításra a Kbt. 141. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
X.2. A Szerződés megszűnik, ha
− a Szerződésben foglaltak a Szerződő Xxxxx által kölcsönösen és maradéktalanul teljesítésre kerültek,
− a Szerződő Felek valamelyike jogutód nélkül megszűnik.
− a Megrendelő a Szerződéstől a Vállalkozó súlyos szerződésszegésére hivatkozással eláll,
− a Szerződő Felek bármelyike a Szerződést a másik fél súlyos szerződésszegésére hivatkozással felmondja,
− a teljesítés lehetetlenül.
X.3 A Megrendelő a Szerződéstől elállhat, ha a szerződéskötést követően a Vállalkozó ellen felszámolási-, végelszámolási-, hivatalból törlési, kényszertörlési, illetve egyéb, megszüntetésre irányuló eljárás indul. A Megrendelő elállást tartalmazó nyilatkozatát a Vállalkozóval a IX. fejezetben foglaltak szerint kell közölni.
A Vállalkozó szerződésszegése miatti megrendelői elállás esetén a Megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint a Vállalkozótól kártérítést követelhet.
X.4 A Szerződő Felek bármelyike a Szerződést a másik félhez intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal, felmondási idő közbeiktatása nélkül abban az esetben mondhatja fel, ha a másik fél a Szerződésből eredő valamely lényeges kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi.
A Szerződő Felek súlyos szerződésszegésnek tekintik különösen, ha a Vállalkozó
− késedelem esetén a kitűzött póthatáridőre sem teljesít,
− hibás teljesítés esetén a hibát a megadott határidőre sem javítja ki
− a szerződés III.1. pontjában rögzített kötelezettségét nem teljesíti.
Felmondás esetén a Szerződés azon a napon szűnik meg, amikor a felmondásról a másik fél tudomást szerez.
X.5 Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és
− a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a Vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg;
− a lehetetlenné válás oka a Vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
− a lehetetlenné válás oka a Megrendelő érdekkörében merült fel, a Vállalkozót a vállalkozói díj megilleti, de a Megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a Vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
X.6 A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a Megrendelő és a Vállalkozó között.
X.7 A Szerződés teljesítés nélküli megszűnése esetén a Szerződő Felek kötelesek egymással teljes körűen elszámolni.
X.8 A Megrendelő a Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján jogosult és egyben köteles a Szerződést felmondani - ha szükséges, olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a Szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha
a)a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b)a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt.62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
X.9 A Megrendelő a Szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a Szerződéstől elállhat, ha:
a)feltétlenül szükséges a Szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
b)a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy
c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ
258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a Szerződés nem semmis.
X.10 A Megrendelő köteles a Szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a Szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
XI.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XI.1 A Szerződő Felek rögzítik, hogy a Szerződés tárgyát oszthatatlannak, a Beruházást oszthatatlan szolgáltatásnak tekintik, függetlenül az esetleges teljesítési szakaszoktól, illetve azok megvalósulásától vagy bármely okból történő elmaradásától.
XI.2 A Szerződő Felek egyezően rögzítik, illetve tudomásul veszik, hogy a Kbt.-nek a Szerződés tejesítésére és módosítására vonatkozó, stb. feltételei a Szerződésnek akkor is részei, ha arról a Szerződő Felek a Szerződésükben nem állapodtak meg vagy a Kbt. előírásaitól eltérően állapodtak meg.
XI.3 Amennyiben a Szerződés egyes kikötései érvénytelenek volnának vagy érvénytelennek minősülnének, ezen érvénytelenség nem érinti a Szerződés egészét. A Szerződés érvénytelenséggel nem érintett rendelkezései érvényben maradnak és kikényszeríthetők, az érvénytelen rendelkezés helyett a rendelkezéshez legközelebb álló hatályos, a Felek közötti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha az érvénytelen vagy annak minősített rendelkezések nélkül a Szerződést a Felek egyáltalán nem kötötték volna meg, feltéve, hogy ezek a szabályok összhangban állnak a közbeszerzési jogszabályokkal.
XI.4. A Szerződő Felek egybehangzóan rögzítik továbbá, hogy amennyiben a Beruházás megvalósításának alapját képező egyes dokumentumokban vagy az egyes dokumentumok között ellentmondások mutatkoznának, akkor mindig az a dokumentum, illetve annak tartalma az irányadó, amely a legátfogóbb, legteljesebb és minőségileg a legmagasabb értékű teljesítést eredményezi, amennyiben ezen alapul vett dokumentum tartalma jogszabályt nem sért.
XI.5 A Megrendelő valamennyi, a teljesítés során keletkező, szerzői jogi védelem alá eső alkotáson területi, valamint a felhasználás időtartamára, a felhasználási módra és a felhasználás mértékére vonatkozóan is korlátozás nélküli és kizárólagos, harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, megszerzi továbbá azok átdolgozásának jogát is a vállalkozási díj ellenében, a Vállalkozó pedig a harmadik személynek átadható, minden tekintetben korlátlan és
kizárólagos felhasználási jogot a Megrendelőre a vállalkozási díj megfizetése ellenében átruházza. A felhasználási jog magában foglalja a szerzői jogi védelem alá eső alkotás és azok részletei nyilvánosságra hozatala, a többszörözés, az átdolgozás és a Vállalkozó vagy bármely alvállalkozója külön hozzájárulása és egyéb igénye nélküli átalakításának jogát is.
XI.6 A Kbt. 136. § (1) bekezdés alapján a Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni és a Kbt.
143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a Szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
XI.7 A Szerződő Felek egyezően tudomásul veszik, hogy a Megrendelő költségvetési pénzfelhasználását az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár ellenőrizni jogosult, illetve a Szerződés lényeges tartalmáról a tájékoztatás üzleti titok címén nem tagadható meg. Továbbá tudomással bírnak arról is, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 4. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a Szerződés típusát, tárgyát, a Szerződő Felek nevét, a Szerződés értékét, időtartamát a Megrendelő köteles közzétenni az ott szabályozott módon és időtartamig.
XI.8 A Megrendelő az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Nvt.) 41. § (6) bekezdése alapján kijelenti, hogy a kiadási előirányzatok terhére nem köthet olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződést, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A Megrendelő ezen feltétel ellenőrzése céljából, a Szerződésből eredő követelések elévüléséig az Nvt. 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő adatokat kezelni. A Vállalkozó kijelenti, hogy a Szerződéshez csatolt, általa tett nyilatkozatban foglaltak szerint az Nvt. 3. § (1) bek. 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő átlátható szervezetnek minősül. Egyben tudomásul veszi, hogy az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (1a) bekezdése szerint a Vállalkozó képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a Megrendelőt tájékoztatni.
XI.9 Amennyiben a Szerződő Felek bármelyike vonatkozásában jogutódlás következik be, úgy a Szerződés rendelkezései a jogutódokra is kiterjedő hatályúak, vagyis a Szerződés jogai a jogutódokat is illetik, a Szerződés kötelezettségei pedig a jogutódokat is terhelik.
XI.10 A Szerződő Felek Szerződésének hivatalos nyelve a magyar, a Szerződés irányadó jogának pedig Magyarország jogrendszerét és a Magyarországon hatályban lévő jogszabályokat tekintik.
XI.11 A Szerződő Felek a Szerződésből eredő esetleges vitáikat megkísérlik békés úton, ésszerű határidőn belül rendezni, különös tekintettel a Szerződben rögzített teljesítési határidőre és a Beruházás megvalósításának elsődlegességére. Amennyiben az egyeztetés nem vezetne eredményre, úgy a Megrendelő székhelye szerint illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróság, törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
XI.12 A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Kbt., a Kbt-vel összefüggő valamennyi, valamint az egyéb hatályos, idevonatkozó (a műszaki leírásban is foglalt), így különösen az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
A Szerződő Xxxxx a Szerződést elolvasást és együttes értelmezést követően mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták.
Jelen szerződés 18 (tizennyolc) számozott oldalból áll és 6 (hat) eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban, magyar nyelven készült, amelyből 2 (kettő) példány a Vállalkozót, 4 (négy) példány a Megrendelőt illeti.
A Szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletek:
1. sz. melléklet: Ajánlattételi felhívás és közbeszerzési dokumentáció (külön csatolás nélkül is)
2. sz. melléklet: A közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb dokumentumok (külön csatolás nélkül is)
3. sz. melléklet: Vállalkozó nyertes ajánlata (külön csatolás nélkül is)
4. sz. melléklet: Felelősségbiztosítási kötvény másolata (a szerződéskötéskor kerül csatolásra)
5. sz. melléklet: Átláthatósági nyilatkozat (a szerződéskötéskor kerül csatolásra)
6. sz. melléklet: Jólteljesítési biztosíték nyújtásának igazolása (külön csatolás nélkül is) Kelt: Balatonfűzfő, 2022. év augusztus hó 18. nap
...................................................... ...................................................
Megrendelő Vállalkozó
Xxxxxx Xxxxxxx polgármester Xxxxx Xxxxxx ügyvezető Balatonfűzfő Város Önkormányzata Veszprémi Útépítő Kft.
Pénzügyi ellenjegyzés:
Kelt: Balatonfűzfő, 2022. év augusztus hó 18. nap
......................................................
Pénzügyi ellenjegyző
Xxxxxxxx Xxxxx Merita pénzügyi csoportvezető Balatonfűzfő Város Önkormányzata
5. sz. melléklet Átláthatósági nyilatkozat
Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx ügyvezető, mint a Veszprémi Útépítő Kft. (székhely: 0000 Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.) Vállalkozó képviseletében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésére figyelemmel nyilatkozom, hogy cégünk a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
Kelt: Csopak, 2022. augusztus 18.
P.H.
Vállalkozó cégszerű aláírása