GB136 JELÛ SZELENCE ÉLETBIZTOSÍTÁS

Az OTP Csoport partnere

GB136 JELÛ SZELENCE ÉLETBIZTOSÍTÁS

1. SZÁMÚ MELLÉKLETE

A GB136 jelû Szelence Életbiztosítás 1. számú Melléklete tartalmazza a Feltételekben definiált és a tartam során változó adatok aktuális (a szerzô- déskötéskor érvényes) értékét.

1. Minimum díjak

Érvényes 2005. május 1-jétôl

Minimális egyszeri biztosítási díj: 200 000 Ft

Rendkívüli befizetés minimális összege: 100 000 Ft

2. Hozamvédett Eszközalap lehetséges eszközösszetétele és befektetési politikája

Eszközalap neve: Hozamvédett Eszközalap

Lehetséges eszközösszetétel: magyar állam által kibocsátott kötvény, kincstárjegy; a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapír; helyi-, il- letve regionális önkormányzat által kibocsátott értékpapír; egyéb állam vagy állami szerv által kibocsátott értékpapír; állampapírokkal, illetve ka- mattal kapcsolatos származékos instrumentumok; tôzsdére bevezetett és nem bevezetett jelzáloglevelek, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott tôzsdére bevezetett és nem bevezetett hitelviszonyt megtestesítô értékpa- pírok; bankbetétek; hasonló eszközökbe fektetô befektetési alapok befek- tetési jegye.

Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2322/1

Befektetési politika: Az eszközalap célja az alábbiak szerinti speciális be- fektetési védelem biztosítása. A biztosító vállalja, hogy a szerzôdô egyéni számlájáról, az eszközalapban vásárolt befektetési egységek terhére a szer- zôdési feltételek szerint meghatározott és levont kezdeti költség mértéké- vel egyenlô hozamot az egyéb feltételektôl függetlenül elér. E befektetési védelem értelmében az eszközalapban befektetett megtakarítások aktuális megtakarítási összege az adott biztosítási év végén legalább a biztosítási év eleji megtakarítási összegnek az adott biztosítási évben az eszközalapba befektetett megtakarításokkal növelt összegét eléri. Emellett az eszközalap portfóliójának alapvetôen a rövid lejáratú állampapírokra és bankbetétekre épülô biztonságos kialakítása révén a biztosító az eszközalap minimális ho- zamát egy elôre megadott idôtartamra, hozam-megállapítási periódusra (a továbbiakban: periódus) elôre kiígéri a következôk szerint. A biztosító vál- lalja, hogy egy biztosítási évre, vagy biztosítási éven belül a biztosítási év- fordulótól a biztosított haláláig, eszközalap-váltásig vagy a szerzôdés visszavásárlásáig az eszközalap bruttó hozama eléri vagy meghaladja az erre az idôszakra esô periódusokra kiígért minimális hozamoknak a perió- dusok hosszával súlyozott számtani átlagát. A biztosító egy adott perió- dusra vonatkozó kiígért hozam évesített mértékét legkésôbb hét nappal az adott periódust megelôzôen tesz közzé a periódus hosszának megjelölésé- vel a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx). Az eszközalap elsôdleges célja a vállaltak teljesítése, ezért alacsony kockázatú eszközökkel tölti fel portfóli- óját. Többlethozamot az értékpapírok vételének idôzítésével és a hozamok lejárati szerkezetében rejlô lehetôségek kihasználásával, valamint a vállal- takhoz képest magasabb tartási hozamot biztosító eszközök vételével érhet el. Az eszközalap alapdevizája forint.

Számszerûsíthetô kockázatok:

Piaci árváltozás kockázata: 1

Kamatkockázat: 1

Kibocsátói/hitelezési kockázat: 1

Devizaárfolyam-kockázat: 1

Egyéb kockázatok: Politikai tényezôk; Nemzetközi hatások és külsô be- fektetôi megítélés; Infláció; Likviditási; Koncentrációs; Származékos ügyle- tek; Partnerek.

Általános befektetési kockázat: 1

Ajánlott idôtáv: 1 év.

Benchmark: Az eszközalap abszolút hozam jellegû, benchmarkkal nem rendelkezik, az ígért befektetési védelem érdekében a befektetési összeté- telt szabadon határozhatja meg.

A Hozamvédett Eszközalapba befektetett díjat – a 7. pontban rész- letezett kockázati tényezôk befektetési egységek árfolyamának vál- tozására való hatásából eredô – befektetési kockázat terheli, ame- lyet a szerzôdô visel. A biztosító részben átvállalhatja a befektetési kockázatot a szerzôdôtôl azzal, hogy a Hozamvédett Eszközalapban elhelyezett megtakarításokra tôke- és/vagy hozamvédelmet ígér. A Hozamvédett Eszközalapban elhelyezett megtakarításokra vonatko- zó tôke- és/vagy hozamvédelem ígéretét jelen melléklet 2. pontjá- ban a Hozamvédett Eszközalap befektetési politikája tartalmazza. A múltban elért hozamok jövôbeli kötelezettséget nem jelentenek. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsolódó maradék- jogok összegét a befektetési eredmény befolyásolja, mivel mind a megtakarítási összeget, mind a teljes és részleges visszavásárlási összeget az eszközalapok nettó eszközértéke határozza meg.

3. Eszközalap-kezelési díj

Érvényes 2008. december 15-étôl

1,0%.

4. Eszközalapok eladási és vételi árfolyamainak különbsége

Érvényes 2005. május 1-jétôl

0%.

5. Korlátozások

Az egy biztosítottra vonatkozó – akár több GB136 jelû Szelence Élet- biztosítási szerzôdés alapján összegzett – baleseti haláleseti többlet- szolgáltatás maximális értéke 5 000 000 Ft lehet.

6. Információs szolgálat

A szerzôdô befektetései aktuális értékérôl és az egyes eszközalapok árfo- lyamáról tájékoztatást kaphat a x00 00 000 000 helyi tarifával hívható te- lefonszámon. Az eszközalapok egységeinek vételi árfolyama, nettó eszköz- értéke és összetétele a befektetési formák arányaiban a biztosító napi fris- sítésû internetes honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) megtekinthetôk.

7. Kockázati tényezôk

Az eszközalapok a befektetési politikában meghatározzák a befektetési célt és a jellemzô kockázati tényezôket, így azonosítják az eszközalapra jellem- zô várható hozam- és kockázat profilt. A befektetési cél és a jellemzô koc- kázatok által meghatározott és behatárolt befektetési politikát az eszköz- alapok merev portfólió-összetételi kötöttségek nélkül a jogszabályok által engedélyezett ügylettípusok felhasználásával hajtják végre. Az eszközala- pok befektetéseiket 100 százalékban a befektetési politikában megjelölt kockázati szintnek megfelelô eszközökben tartják, azonban a befektetési portfólió összetételének, méretének változtatásakor elôfordulhat, hogy az eszközalap portfóliójába likvid eszközök kerülnek átmeneti idôre, kizárólag a befektetési tranzakció(k) lezárultáig. Az ügyfeleknek befektetésükkel kapcsolatban több kockázati tényezôt kell figyelembe venniük, melyek egy része az általános gazdasági és piaci környezet függvénye (egyéb, nem számszerûsíthetô kockázati tényezôk), más kockázatok pedig az adott esz-

1

köztípus jellemzôibôl eredô, piaci jellegû, számszerûsíthetô kockázatok. A minden kockázati tényezô figyelembe vételével kialakított általános befek- tetetési kockázat mértékét egy 1-tôl 7-ig terjedô skálán jellemezzük az alábbiak szerint: alacsony kockázat: 1–2; közepes kockázat: 3–5; magas kockázat: 6–7.

7.1. Nem számszerûsíthetô kockázati tényezôk

7.1.1. Politikai tényezôk

A gazdaság helyzetét és a piaci szereplôk mozgásterét nagymértékben be- folyásolják a kormány politikai döntései és a szabályozási környezet válto- zása. A költségvetési hiány, az ország külsô egyensúlya, az adózási környe- zet, az árfolyam- és adópolitika, az infláció mind olyan, a politikai döntések által irányítható, illetve befolyásolt tényezôk, amelyek részben meghatároz- zák a pénz- és tôkepiaci instrumentumok értékét, ezért jelentôs befolyással bírnak az eszközalapok értékének alakulására is.

7.1.2. Nemzetközi hatások és külsô befektetôi megítélés

A helyi befektetési piacok nagyon szorosan kapcsolódnak a nemzetközi pénzvilághoz. A tôkepiacok globális összefüggései miatt földrajzilag távol esô régiók gazdasági problémái is negatívan befolyásolhatják az önmagá- ban kiválóan teljesítô helyi gazdálkodó szervezetek megítélését, illetve a helyi befektetések értékét. Általában a világ fejlôdô régióinak gazdaságai és befektetési piacai nagyobb mértékben vannak kitéve a globális befektetôi hangulat változásainak, így ezek befektetési kockázata is nagyobb. Ezen régiókban, illetve piacokon befektetô eszközalapok kockázata a fejlett ré- giók piacai átlagos részvénypiaci kockázatánál magasabb.

7.1.3. Infláció

Az infláció a befektetések reálhozamának mértékét, vagyis a befektetés lik- vidálásakori vásárlóértékét teszi bizonytalanná. Még a kibocsátói kockázat- tól mentes állami garanciával rendelkezô kamatozó értékpapírok reálhoza- ma sem garantált a jövôbeli infláció bizonytalansága miatt. Minél hosszabb távú a befektetés, annál nagyobb figyelmet kell fordítani a hosszabb távon minél magasabb reálhozamot biztosítani képes – de rövid távon nagyobb befektetési kockázatot hordozó – befektetésekre.

7.1.4. Likviditás

Bizonyos tôkepiaci szegmensek sajátosságai, a piac viszonylagos fejletlen- sége következtében, illetve általános piaci krízishelyzetben bármely tôke- piac esetében a befektetési eszközök forgalma olyan csekély lehet, hogy az az eszközök értékesítését megnehezítheti. A likviditási kockázat másik ve- tülete az eszközalap képessége a befektetési tranzakciókból és az ügyfelek tranzakcióiból eredô likviditási igények teljesítésére. A unit linked eszköz- alapok nem tartanak likvid eszközhányadot, a felmerülô igényeket a bizto- sító fedezi.

7.1.5. Koncentráció

Az eszközalap befektetési portfóliója változó számosságú befektetési esz- közbôl állhat, és hasonlóan, a befektetési portfólió egyes fôbb kategóriáin belül is változó darabszámú egyedi befektetési instrumentum lehet. Minél kisebb számú egyedi befektetés található az adott befektetési kategóriá- ban, illetve minél kisebb számú eszközbôl áll az eszközalap befektetési portfóliója, annál nagyobb a portfólió értékének érzékenysége az egyes egyedi eszközök saját árfolyamváltozására, vagyis annál nagyobb a kon- centrációs kockázat. E kockázat kezelhetô, ha az eszközalap több egyedi befektetési eszközbôl építi fel portfólióját. Hasonló jellegû kockázatot je- lent, ha az eszközalap a földrajzi régiók egy szûkebb körére, illetve az ipar- ágak szûkebb körére koncentrál, azonban ez a régió, illetve iparág-speci- fikus eszközalapoknál szándékos befektetési irányt jelent, ami a befekteté- si politikában is megjelenik, ekkor a koncentrációs kockázat felvállalása az eszközalap célja.

7.1.6. Partnerek

A befektetési tevékenység során a tranzakciókat piaci szereplôk kötik egy- mással. Elôfordulhat, hogy az egyik fél nem teljesítése miatt az ügylet meg- hiúsul, ezáltal veszteség keletkezhet. A partnerkockázat minimálisra szorít- ható megfelelô hitelkockázati minôsítésû, illetve kellôen megbízható part- ner kiválasztásával.

7.1.7. Származékos ügyletek

A származékos ügyleteket az eszközalapok fedezeti céllal, a hatékony port- fólió kialakítása érdekében, illetve kockázatmentes hozam realizálása érde- kében alkalmazhatnak. Ezen ügyletekben egyéb kockázatok is megjelen- nek (partnerkockázat, piaci árváltozás kockázata, kamatkockázat), és ebbôl adódó összetettségük miatt általában magasabb kockázati szintet képvisel- nek. Az eszközalapok a saját jellemzô befektetési politikájuk és kockázati profiljuk keretein belül végezhetik a fenti célú származékos ügyleteket, to- vábbá értékpapír-kölcsönzést és visszavásárlási ügyleteket is.

2

7.2. Piaci kockázatok

A piaci kockázatok az általános befektetési kockázattal azonos besorolás alapján jellemezhetôk egy 1-tôl 7-ig terjedô skálán az alábbiak szerint: ala- csony kockázat: 1–2; közepes kockázat: 3–5; magas kockázat: 6–7.

7.2.1. Piaci árváltozás kockázata

A tôkepiacokon a befektetési instrumentumok sajátosságai, a piaci keres- let-kínálati viszonyok, a kibocsátók gazdasági helyzetének alakulása és egyéb befolyásoló tényezôk miatt minden befektetési eszköz árfolyama különbözô mértékben ingadozik. A tulajdonviszonyt megtestesítô értékpa- pírok magukban hordozzák a kibocsátó csôdjének, illetve felszámolásának kockázatát, amely az értékpapírok értékének részbeni vagy teljes elveszté- sét jelentheti. Az ilyen értékpapírok értékének alakulása jelentôs ingadozást mutathat, ezért rövidtávon más befektetési formáknál nagyobb valószínû- séggel fordulhat elô negatív hozam. Hasonlóan magas az árupiaci befekte- tések piaci árváltozásának kockázata, viszont az árupiacok hozamai nem mozognak jellemzôen együtt az egyéb eszközkategóriák hozamával, ezért az árupiacok jelenléte a befektetési portfólióban csökkentheti annak álta- lános kockázatát. Szintén jelentôs az ingatlanok piaci árváltozási kockáza- ta, továbbá ezen eszközosztályt az átlagosnál lassabb értékesíthetôség miatt fokozott likviditási kockázat is jellemzi. Az ingatlanbefektetési alapok bizonyos esetekben korlátozásokat és költségeket vezethetnek be a befek- tetési jegyek forgalmazására vonatkozóan. Az ingatlanok árazása eseten- ként nem valós piaci árakon, hanem becsléseken alapul, ezért a befekteté- si jegyek értéke nagyobb ingadozásokat mutathat.

A piaci árváltozás kockázatának mértékét a múltban ténylegesen realizált

hozamok változékonysága jellemzi, amelynek statisztikai mérôszáma a szó- rás. A múltbeli hozamok alacsony szórása alacsony kockázatot, közepes mértékû szórása közepes kockázatot, magas szórása magas piaci árválto- zási kockázatot jelent.

7.2.2. Kamatkockázat

Az állampapíroknál és más kamatozó- és kamatszerû jövedelmet biztosító eszközöknél az árfolyamot a piaci hozamszint elmozdulása jelentôsen meg- változtathatja. Ebbôl adódóan az ilyen eszközöket tartó eszközalapok nettó eszközértéke jelentôs változásokat mutathat. A hosszabb futamidejû esz- közök értéke érzékenyebb a piaci kamatok változására, ennek mérôszáma az adott kamatozó eszköz években mért átlagos hátralévô futamideje, az úgynevezett duration. Másfél évnél rövidebb hátralévô futamidô esetén alacsony, másfél és öt év között közepes, öt évnél hosszabb duration ese- tén magas a kamatkockázat.

7.2.3. Kibocsátói/hitelezési kockázat

A befektetési eszközök kibocsátói kötelezettséget vállalnak az ügyletben, értékpapírban stb. vállalt fizetési ígéreteik teljesítésére. A pénzügyi helyze- tük változásával a kibocsátók képtelenné válhatnak ezen ígéretek teljesíté- sére, ami a befektetôknek kockázatot jelent. A kibocsátói/hitelezési kocká- zat kezelhetô megfelelô hitelminôsítésû kibocsátó kiválasztásával. A kibo- csátói kockázatra a nemzetközi hitelminôsítô intézetek hitelkockázati beso- rolása ad útmutatást: a legbiztonságosabb AAA kategóriától a BBB- kate- góriáig terjedô 10 elemû tartományba tartoznak a befektetésre ajánlott eszközök. A BBB- kategóriánál rosszabb besorolású eszközök egy része még elfogadható kockázatú, de a legalacsonyabb (CCC-D) besorolásúak már igen magas befektetési kockázatot jelentenek.

7.2.4. Devizaárfolyam-kockázat

A liberalizált tôkepiacokon számos, devizában denominált befektetés érhe- tô el, melyek bekerülhetnek az eszközalapok befektetési portfóliójába. Az eszközalapok nettó eszközértéke mindig egy adott devizában (alapdeviza) számítódik. Az eszközalapnak az alapdevizától eltérô devizában eszközölt befektetéseinek értéke különbözô arányú lehet a teljes portfólióértéken belül. Minél nagyobb az alapdevizától eltérô devizában denominált eszkö- zök aránya a teljes portfólióértéken belül, annál nagyobb az eszközalap de- vizaárfolyam kockázata. Az eszközalap devizafedezeti ügyletek segítségével csökkentheti ezt a kockázatot, ekkor az alapdevizától eltérô befektetések devizaneme és az alapdeviza közötti devizaárfolyam kockázat csak kisebb mértékben befolyásolja az eszközalap hozamát. Ha az eszközalap teljes portfólióértékében az alapdevizával megegyezô devizában denominált, il- letve fedezeti ügyletekkel azonos devizanemre fedezett eszközök értéke 75 százaléknál magasabbat képvisel, akkor alacsony; ha az ilyen eszközök ará- nya 25 és 75 százalék közötti, akkor közepes; ha 25 százalék alatti, akkor magas a devizaárfolyam kockázata. A devizakockázat értékelésekor az is megemlítendô, hogy a befektetô milyen devizából számol: számára az ide- gen devizában denominált eszközalap akkor is devizakockázatot jelent, ha az adott eszközalap önmagában alacsony devizakockázatú.