Hatályos: 2012. június 29-étől

Általános felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény (ÁFF–KFF)

Nysz.: 15147

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 3

Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF) 7

I. A biztosítás alanyai 7

II. Biztosítási esemény 7

III. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, megszűnése 7

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 8

V. Biztosítási összeg 8

VI. A biztosítás díjfizetési szabályai 9

VII. A felek együttműködése 10

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai 10

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből 12

X. A biztosító megtérítési igénye 13

XI. Záró rendelkezések 13

Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) 14

A) rész: Tevékenységi felelősségbiztosítás 14

B) rész: Munkáltatói felelősségbiztosítás 15

C) rész: Szolgáltatói felelősségbiztosítás 15

D) rész: Termékfelelősség-biztosítás 16

E) rész: Felelősségbiztosítás környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkra 17

F) rész: Felelősségbiztosítás környezeti elemekben okozott károkra 18

Xxxxx feltételek 20

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irá- nyuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhe- lyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igény- bevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatke- zelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leg- lényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adó- zással kapcsolatos szabályokat.

Tájékoztatjuk, hogy a jelen ügyféltájékoztató a biztosítási

szerződés részét képezi.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoport- hoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Nyilvántartja: a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás. A társasás cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami kereskedelmi Kamara

nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL–1077 XX Amsterdam, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, prob- lémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kom- petencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munka- társaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszol- gálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Elektronikus ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elér- hetőséget.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése elle- nére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfél- kapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

– szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a generali@gene- xxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti. Szóbeli panaszát sze- mélyesen valamennyi, a személyes ügyfélfogadásra nyit- va álló ügyfélszolgálati irodánkban, minden munkanapon 8 órától 16 óráig teheti meg. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére pedig ugyancsak minden munkana- pon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat megtalálja a honlapunkon illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatunkban.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet), amely- nek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: (00-0) 0000-000, központi faxszáma: (00-0) 0000-000, ügyfélszolgálati telefonszáma: (06-40) 203-776, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

4. Társaságunk a PSZÁF által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF ellenőrzi

− a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonat- kozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek,

− a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény ren- delkezéseinek,

− a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelke- zéseinek,

− az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendel- kezéseinek (a továbbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), továbbá

− a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén (a továbbiakban fogyasztóvédelmi eljárás).

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyelet előtt fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető. A biztosítási szerződés létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, to- vábbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kap- csolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági el- járáson kívüli rendezése érdekében írásban benyújtott kérel-

met terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési címe: H–1525 Budapest BKKP Pf. 172.). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges informá- ciók (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a www. xxxxx.xx/xxx honlapon. A permegelőző, konfliktuskezelő, vita- rendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a köz- vetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiek- ben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõ- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosí- tott, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelke- zések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó

–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a bizto- sítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerző- dés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biz- tosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõ- tartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. Telefonon történő panasz- kezelés esetén a biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefo- nos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüg- gő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájáru- lása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

155. §-a. A biztosítási szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait (a továbbiakban

„személyes adatok”). Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzá- juk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írás- beli hozzájárulásával kezelheti.

Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló meg- bízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag társaságunk erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a társaságunk részére külön szerző- dés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékeny- séget végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a tár- saságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékeny- ségük végzéséhez szükséges mértékben. Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a 9. pont értelmében nem áll fenn.

A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153–161. § és 165. §-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja.

8. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 153–161. §-aiban és 165. §-ában foglaltak alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö- telezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításköz- vetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kap- csolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazda- sági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben jelölt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosí- tási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kár- talanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önren- delkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik or- szágbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus- malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmaz- za az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelke- zés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézke- dés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jó- váhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság

– a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg kül- földi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság kö- zötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

11. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szerve- zethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbí- tásra került volna sor.

12. Az érintett ügyfél kérelmére társaságunk köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt-, illetve az általa megbí- zott adatfeldolgozó által feldolgozott, az érintett ügyfél ada- tairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, és az adat- kezeléssel összefüggõ tevékenységéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak a továbbítása esetén – az adattováb- bítás jogalapjáról és címzettjéről. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja illetve korlátozhatja.

Az érintett ügyfél kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni.

Az érintett ügyfél az Infotv-ben meghatározott esetekben tilta- kozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és írásban tájékoztatja az ügyfelet a döntéséről. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határ- időt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c) az érintett ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- ződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

13. Adózási tudnivalók

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem

50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg.

Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja a személyi jöve-

delemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget.

A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló törvény rendelkezéseit.

14. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szer- zõdésbõl eredõ kötelezettségével összefüggésben, a káro- sító eseményt megelõzõ állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenér- téke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelõ összeg megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítható.

15. A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biz- tosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

16. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

Hatályos: 2012. március 14-étől

Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF)

Az Általános felelősségbiztosítási feltételek a Generali-Providencia Biztosító Zrt-vel kötött valamennyi felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a szerződéseket az Általános felelősségbiztosítási feltételre utalással kötik, és a kiegészítő-, továbbá a külön felté- telek másként nem rendelkeznek. Az Általános felelősségbiztosí- tási-, továbbá a kiegészítő- és a külön feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. A biztosítás alanyai

1. Szerződő

1.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítás megkötésére a biztosítónak ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal, amennyiben a szerződés érvényesen létrejön.

1.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányában jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

2. Biztosított

2.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

2.2. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett egyéni vállalkozó (egyéni cég), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

II. A biztosítási esemény

1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fize- tése ellenében – jelen feltételben, a kiegészítő feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatar- tásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra vissza- vezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, megszűnése

1. A biztosítási szerződés létrejötte

1.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az

esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának nap- xxx xxx létre.

1.2. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fi- gyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Lényeges eltérésnek minősül különösen a szerződő (bizto- sított) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a bizto- sítási díj és annak esedékessége, a biztosítási összeg és az önrész nagysága, a vonatkozó biztosítási feltétel.

1.3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képvise- lője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő részére ki- szolgáltatni.

1.4. Ha a biztosító a kockázatelbírálás eredményeként az aján- latot a fent meghatározott 15 napos határidőn belül vissza- utasítja, a biztosítási szerződés nem jön létre, a befizetett díjelőleget a biztosító visszafizeti, és az említett időszakban esetleg bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási te- vékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. § (1) bekezdése alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének minősülő biz- tosítási alkusz (bróker) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak át- adta.

1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerző- dés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy a biztosító – az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon be- lül – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2. A biztosítási szerződés hatálybalépése (kockázatviselés kezdete)

2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy

a) a szerződő a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri dí- jat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztá- rába befizeti vagy

b) a szerződő a biztosítás első díját a biztosító képviselő- jének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosí- tási alkusznak elismervény ellenében átadja vagy

c) a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan ha- lasztásban állapodtak meg vagy

d) a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti és a biztosítási szerződés az 1. pontban foglalt módon létrejön.

2.2. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája.

2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosí- tási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfe- lelő része nem válik hatályossá.

3. A biztosítási szerződés tartama

3.1. A biztosítási szerződés – a felek eltérő megállapodása hiá- nyában – határozatlan tartamra jön létre.

3.2. A biztosítási időszak 1 év. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

4. A biztosítási szerződés megszűnése

4.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátra- lékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

4.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosz- szabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított

60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevételével a biztosító a biztosítási időszak végéig követelheti a biztosítási díjat.

4.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A bizto- sítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

4.4. A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmond- hatják.

4.5. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfize- tés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

4.6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

4.7. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben kockázatviselése véget ért.

4.8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén oko- zott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a bizto- sítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekö- vetkezésének időpontja:

Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VIII. 1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette;

d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészség- károsodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, meg- sérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérü- léses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezet- hető vissza.

V. Biztosítási összeg

1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre ke- rülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően téríti meg.

1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szol- gáltatásának szabályai szerint (VIII.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekö- vetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatá- sának szabályai szerint (VIII.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettsé-

gének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabá- lyaiban (VIII.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

2. A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés címén fize- tett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kö- telezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási ösz- szeg valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illető- leg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

VI. A biztosítás díjfizetési szabályai

1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződőt terheli.

2. A biztosítási szerződés egyszeri vagy éves díjú.

A biztosítási évre vonatkozó éves díj negyedéves és féléves részletekben is fizethető.

3. A biztosítási év az az időszak (biztosítási időszak), amely minden évben a biztosítási évforduló (III. 3.2. pont) napján kezdődik, és ettől számítva egy évig tart.

4. A biztosítás egyszeri díja és az első díja a szerződés lét- rejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

5. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik.

6. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjszá- mítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosí- tási szerződés elválaszthatatlan részét képező biztosítási ajánlat tartalmazza.

7. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlat meg- tételekor a biztosító részére fizetett összeget a felek előleg- nek tekintik, amely a szerződés létrejöttekor az első bizto- sítási időszak díjába kerül beszámításra. Az ajánlat vissza- utasítása esetén a biztosító a befizetett díjelőleget visszafi- zeti.

8. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, a díjszámításhoz szükséges adatokat.

9. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.

9.1. Amennyiben a díjszámítás alapja a szerződő éves nettó ár- bevétele, a biztosító a következő biztosítási időszak biztosí- tási díját – a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett, a biztosított tevékenységekre vonatkozó fogyasztói árin- dexek és az építőipari árindex alapján – automatikusan ak- tualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szerződő által a biztosítási ajánlaton

feltüntetett éves nettó árbevétel és a fentiek szerinti index- számok szorzata alapján a biztosító kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előző év díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biztosító.

9.2. Amennyiben a biztosítási díjajánlaton megjelölt, a díjszámí- tás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke legalább 10 %-kal meghaladja a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

9.3. Amennyiben a biztosítási díjajánlaton megjelölt, a díjszámí- tás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges ér- téke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét kö- vető 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényle- ges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

9.4. A 9.2 és a 9.3. pontban meghatározott esetben a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt, a díjszámítás alapját képező, ténylegesen meg- valósult adatok alapulvételével állapítja meg.

9.5. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XI. 1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

9.6. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő hely- telen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 9.2. pont- ban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

10. Szerződő elfogadja, hogy a szerződés hatálya alatt, a koc- kázati körülmények, így különösen e szerződés vagy a biztosító szerződési állományának adott tevékenységre vo- natkozó kárhányada mértékének változására figyelemmel, a biztosítási díjtétel, a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet.

A biztosítási díj maximális mértéke azonban a biztosítási szerződés tartama alatt nem haladhatja meg az első éves biztosítási díj ötszörösét.

11. A 9. és 10. pontban foglaltakra tekintettel módosult bizto- sítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.

12. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az eset- ben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt a biztosítási időszak végére felmondani.

13. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

VII. A felek együttműködése

1. Közlési kötelezettség

1.1. A szerződő (biztosított) a biztosítási ajánlat megtételekor köteles a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.

1.2. A szerződő (biztosított) köteles a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

2. Változás bejelentési kötelezettség

2.1. A szerződő (biztosított) köteles a közlési kötelezettség kö- rébe vont, a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő adatok, körülmények megváltozását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.

2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok mó- dosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő (biztosított) köteles 8 napon belül átadni a biztosítónak.

2.3. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények vál- tozását közlik vele vagy a már megkötött biztosítási szerző- dés tartalmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály módo- sítása érintette, akkor a biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállal- hatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt a módosító javaslat megtéte- lekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tar- talommal hatályban marad.

2.4. Amennyiben a biztosított (szerződő) a közlésre és a vál- tozás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.

3. Kármegelőzési kötelezettség

3.1. A biztosított köteles a károk megelőzése érdekében min- den tőle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani, valamint eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni min- den olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a lehetősé- gére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy fi- gyelmeztette.

3.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvaló- sítását és megtartását ellenőrizni.

4. Kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdaságos- ság keretein belül minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai

1. Kárbejelentés

1.1. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

Ez történhet:

a) Személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) Telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter 06 40 200 250-es kék számán,

c) Interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) Telefax útján a 00 0 000-0000 telefax számon,

e) Levélben a 7602 Pécs, Pf. 888. címen.

1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezé- sének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítá- sára vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb infor- mációt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körül- ményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) be- nyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási ese- ménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szer- vezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti,

illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tár- gyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fény- képeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek iga- zolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jo- gosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, doku- mentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését ér- vényesíthesse.

1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segí- teni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesítésének elhárításában.

1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője meg- vizsgálja.

1.6. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetke- zése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.7. Amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettségeit ké- sedelmesen teljesíti, a késedelmes bejelentésre visszave- zethető kamatokat a biztosító nem viseli.

2. Kártérítés

2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (V.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési fele- lősséggel tartozik, így

– dologi és személysérüléses károknál a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát, azaz a károko- zó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem va- gyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöbölé- séhez szükséges;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, így a ka- matot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigé- nyek elhárítása iránti peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellá- tó ügyvéd munkadíját és készkiadásait, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Az ügyvédi díjat, illetve a szakértői díjat a biztosító legfeljebb olyan mértékben téríti, amilyen mértékben ezek összegét előzetesen elfogadta. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jog- szabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

c) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

d) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

2.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.

2.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed.

Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a kár- okozók között egyenlő arányban oszlana meg.

2.4. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

2.5. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljá- rással kapcsolatban a VIII. 2.1. b) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határo- zatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megté- rülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behaj- tása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvé- nyesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvé- nyesítésekor támogatni és a biztosító javára az enged- ményezési okiratot kiállítani.

3. Kárrendezés

3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási feltétel rendelkezései alapján rendezi.

3.2. A biztosító a kárt attól az időponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

3.3. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelőssé- gét elismerő nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben

részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezá- rása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a káro- sult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a bizto- sított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A bizto- sított ellenállása miatt felmerülő többletkárt, költséget, ka- matot a biztosító nem fedezi.

3.5. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a ká- rosultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a káro- sult követelését ő egyenlítette ki.

4. Önrészesedés

A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összeg- ben, százalékban vagy e kettő kombinációjában meghatá- rozott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a kárese- ménnyel összefüggésben felmerülő – VIII. 2.1. b), c), d) pont szerinti – költségekből vonja le.

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből

1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 685.§

b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nél- küli szervezetek képviselője, valamint a bizto- sított cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvő- képes személyek törvényes képviselője és an- nak hozzátartozója a biztosítottal és annak hoz- zátartozójával azonos elbírálás alá esik.

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illet- ve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meg- határozott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jog- szabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűn- cselekménnyel okoz;

h) államigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

j) dologi és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

k) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alap-

xxx előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

l) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő köz- vetlen vagy közvetett kártérítési igényeket;

m) a más felelősségbiztosítás alapján megtérülõ kár- igényeket;

n) légi járművek, repülőterek üzembentartója minősé- gében, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel okozott károkat, légi járművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartá- sából, javításából eredő károkat;

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyár- tásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

p) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

q) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggő berendezések és intéz- kedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerűen foglalkozik, és e minő- ségében kártérítési kötelezettsége áll be;

r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terror- cselekménynek minõsül, különösen az olyan erõ- szakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy po- litikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

s) ha a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

t) a kárt, ha a biztosítottat a biztosító vagy harma-dik személy írásban a biztosítási esemény bekövet- kezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában követ- kezett be;

u) a többletkárt, ha a biztosított – a biztosító felhívása ellenére – nem tett eleget kárenyhítési kötelezett- ségének;

v) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyha- tású készítmények alkalmazásából eredő kárt;

w) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szol- gáltatás, áru értékesítésének vagy más módon tör- ténő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal

összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;

x) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket; valamint a vér, vérkészítmé- nyek és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat;

y) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered;

z) robbantás során okozott károkat, ha a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövet- kezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezé- sével – az előírt biztonsági intézkedések betar- tásának ellenére – számolni kell.

2. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a bizto- sító kockázatviselése az 1. pontban felsoroltakon kívül

a) a föld alatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel;

b) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyen- gítése miatt bekövetkezett károkra;

c) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függet- lenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem;

d) a tetőszigetelés bármilyen mérvű megbontása során szél vagy csapadék által okozott károkra.

X. A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító megtérítési igénye a biztosítottal szemben

1.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

1.2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából súlyosan gon- datlan károkozásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, fela- datkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a kár- okozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés), vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét;

e) a kár a tevékenységre, szolgáltatásra, illetve a termékre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

f) a kárt a szolgáltatás, termék fokozottan veszélyes tulaj- donsága idézte elő, s erről a fokozott veszélyről a bizto- sított tájékoztatást, felhívást nem adott.

1.3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosí- tottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

1.4. A biztosító megtérítési igényét megalapozó súlyosan gon- datlan károkozás további speciális eseteit az egyes Kiegé- szítő felelősségbiztosítási feltételek tartalmazzák.

2. A biztosító megtérítési igénye a kárért felelős személlyel szemben

2.1. A biztosított a biztosítási szerződés megkötésével

– a biztosító által az önrészesedést meghaladóan teljesített összeg erejéig – a biztosítóra engedményezi azon személyekkel szembeni kártérítési követelését, akik tevékenységére visszavezethetően a biztosító jelen szerződés alapján kártérítést fizetett és vállalja, hogy támogatja a biztosítót a kártérítési igény érvé- nyesítésében.

2.2. A kártérítési követelés engedményezésére tekintettel a biztosítót illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. Az engedményezés tényéről a kárért felelős személyt, mint kötelezettet a biztosító értesíti, és a biztosítási kötvény- nyel, továbbá jelen feltétellel igazolja az engedményezés megtörténtét.

XI. Záró rendelkezések

1. A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324. §

(1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

2. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni.

4. Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a kiegészítő feltételek, illetve a külön feltételek, valamint a magyar jog- szabályok rendelkezései az irányadók.

5. Az általános és a kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek- ben szabályozottak eltérése esetén a kiegészítő feltéte- lekben foglaltak az irányadók.

Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF)

A) rész

Tevékenységi felelősségbiztosítás

Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az Általános felelősségbiztosítási feltételeket az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

1. Jelen kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbiztosí- tási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben meg- állapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a

– személysérüléses károkat és

– szerződésen kívül okozott dologi károkat,

melyeket a biztosított a biztosítási szerződésben meghatá- rozott minőségében okoz, és amelyekért a magyar magán- jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

2.1. szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységé- vel kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötele- zettség teljesítésétől függetlenül következik be;

– a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevé- kenység folytatójaként ezen vállalkozás ingatlanainak fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt. Ingatlan alatt értendő jelen feltétel alapján a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gáz- berendezések) tárgyakat – helyiségeket, építménye- ket, reklámberendezéseket, valamint az ingatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet).

Nem minősülnek szerződésen kívüli károkozásnak az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üze- meltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárai.

2.2. személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a szerződésszegéssel okozott dologi károkat;

b) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

c) a környezeti elemekben okozott károkat;

d) a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

e) a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxxxxxx- könyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket;

f) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonítá- sából eredő kártérítési kötelezettségeket.

2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötele- zettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely teljesítési segéd (alvál- lalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki esz- közök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre;

c) a biztosítottat, mint vízi jármű üzemben tartóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre;

d) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhelő kártérítési kötelezettségekre;

e) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

f) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetése, illetve egyéb, a vonat- kozó külön feltételben felsorolt tevékenységek foly- tatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

g) közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kirakodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosítottat kártérítési kötelezettség terheli;

h) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettsé- gekre, amelyek – a forgalomban való részvétel nélkül – munkagéppel, targoncával, daruval, illetve egyéb munkagépként használt gépjárművel való munkavégzésből erednek;

i) a tisztán vagyoni károkra. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy meg- sérülése, megsemmisülése, használhatatlanná vá- lása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

3. Jelen feltétel értelmében

Környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A kör- nyezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak ter- mészetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavat- kozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

Teljesítési segéd: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

Munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

B) rész

Munkáltatói felelősségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

1. Jelen Kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – fedezetet nyújt azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szövetkezeti tagsági vagy közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési fele-lősséggel tartozik.

2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és cí- mén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkál- tatóval) szemben támasztott azon kártérítési követelésekre, amelyekért a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a bizto- sítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérí- tési követelésekre is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt ese- teken kívül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási megbete- gedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt tá- masztott kártérítési igényeket.

III. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szer- vezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a bal- eset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató ál- tal nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirte- len következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

IV. A biztosító megtérítési igénye

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsér- tése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot megha- ladó pénzbírsággal sújtja.

C) rész

Szolgáltatói felelősségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szolgáltatás igénybevevőit ért azon dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsem- misül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

– szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biztosított szolgáltatását, hogy vele nem áll szerző- déses kapcsolatban.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

c) a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

d) a biztosítottat mint munkáltatót a Xxxxx Xxxxxxx- könyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított teljesítési segédjének (alvállal- kozójának, megbízottjának) okozott károkat;

e) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek telje- sítését és az azzal összefüggésben felmerülő költsé- geket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban fel- merülő költségek és egyéb kiadások);

f) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

g) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásból eredő károkat.

2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett ká- rokra;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki esz- közök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját terhe- lő kártérítési kötelezettségekre;

c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyek- re a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

d) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonítá- sából eredő kártérítési kötelezettségekre;

e) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötele- zettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely teljesítési segéd (alvál- lalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

f) a gépjárművekben okozott károkra;

g) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhelő kártérítési kötelezettségekre;

h) a biztosítottat mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

j) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetése, illetve egyéb, a vonat- kozó külön feltételben felsorolt tevékenységek foly- tatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

k) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettsé- gekre, amelyek – a forgalomban való részvétel nél- kül – munkagéppel, targoncával, daruval, illetve egyéb munkagépként használt gépjárművel való munkavégzésből erednek.

3. Jelen feltétel értelmében

környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemé- nek (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak termé- szetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatko- zással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

teljesítési segéd: a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

D) rész

Termékfelelősség-biztosítás

Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az Általános felelősségbiztosítási feltételeket az e fel- tételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett ter- mék gyártóját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan

– személysérüléses károk és

– dologi károk

megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelős- ségre vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás azon károkra is, amelyek a ter- mék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

3. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállí- tója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, véd- jegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalma- zásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható;

c) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsem- misül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. A kockázatviselés időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt gyár- tott (importált, forgalmazott) termékek közül a hibás termékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

III. Kizárások a kockázatviselés köréből

1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

c) a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őstermékek és a vadászati termékek által okozott károkat;

d) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

e) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek tel- jesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

f) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervize- lésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra tör- ténő visszahívásának, továbbá a megsemmisíté- sének költségeit;

g) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karban- tartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

h) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kár- térítési igényeket, melyek gyártása nem a minden- kori tudományos és műszaki ismeretek ismeret- anyagának betartásával történt.

2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosító kockázatviselése

a) a biztosított által gyártott hibás terméknek más ter- mékkel harmadik személy – továbbiakban felhasz- náló – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

b) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása so- rán és ezen eljárás következtében a felhasználónál keletkező személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

c) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott – termék gyártására szolgáló

– munkagép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak személysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz;

d) azokra a személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó termék ingatlan alkotórészévé vált.

3. Jelen feltétel értelmében

környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak ter- mészetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavat- kozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termék- be való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első íz- ben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben hasz- nálja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgo- zás; továbbfeldolgozás; más termékkel történő egyesítés, összevegyítés; vagy más termékbe történő beépítés céljából.

IV. A biztosító megtérítési igénye

a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elrendelte és a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette.

E) rész

Felelősségbiztosítás környezetveszélyez- tető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkra

I. A kockázatviselés tárgya

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott dologi és személysérüléses károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár bekövetkezte

– előre láthatatlan,

– hirtelen és váratlan volt, továbbá

– a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) magukban a környezetkárosodást előidéző dolgok- ban keletkezett kárt;

b) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul be- következett károkat;

c) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letaposási károkat;

d) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat;

e) genetikailag módosított termékek gyártásával, forgal- mazásával, illetve felhasználásával okozott károkat.

2. Csak az erre vonatkozó kiegészítő vagy külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a környezeti elemekben okozott károkra;

b) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötele- zettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdeké- ben jogosan igénybevett bármely teljesítési segéd (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Teljesítési segéd: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

III. A biztosító megtérítési igénye

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

F) rész

Felelősségbiztosítás környezeti elemekben

okozott károkra

Jelen kiegészítő feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az Általános felelősségbiztosítási feltételeket (ÁFF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Jelen Kiegészítő feltétel csak a környezetveszélyeztető tevékeny- séggel okozott dologi és személysérüléses károkra vonatkozó kiegészítő felelősségbiztosítással (E) rész) együtt köthető és alkal- mazható.

I. Biztosítási esemény

1. Az ÁFF I. fejezetétől eltérően a biztosítási esemény olyan, a környezeti elemekben okozott károsodás miatti fizetési kötelezettség, amely a biztosítottat közigazgatási jogi fele- lősség alapján terheli, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül minden olyan környezetkárosodás, amely ugyanazon okra vezethető vissza. Amennyiben a so- rozatkárnak minősülő környezetkárosodások több biztosí- tási időszakot érintenek, akkor a biztosítási esemény az első károsodás időpontjában következik be, és a biztosítási ösz- szeg ezen időpont szerint állapítandó meg.

II. Kockázatviselés tárgya

1. Jelen kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenység folytatásával, létesítmény üzemeltetésével okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint közigazgatási jogi felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazásában

– környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folya- matai, szerkezete;

– környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, va- lamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

– környezetkárosodás: a természetes környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

– helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kár- mentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a kör- nyezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környe- zeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;

– helyreállítási költség: minden olyan költség, amely kör- nyezetkárosodás esetén az eredeti állapot helyreállítá- sához szükséges;

– eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésé- nek időpontjában a környezetnek vagy valamely elemé- nek és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelke- zésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;

– közigazgatási jogi felelősség: környezetvédelmi jogsza- bályok alapján fennálló jogi felelősség, amely alapján a környezethasználó környezetkárosodás vagy környe- zetveszélyeztetés esetén köteles a környezet védel- méről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti intéz- kedéseket megtenni, illetve ezek költségét viselni.

2. A biztosítási védelem kizárólag abban az esetben terjed ki a károk és költségek megtérítésére, amennyiben a környezetkárosodás bekövetkezése előre láthatatlan, vélet- len, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre (továbbiakban: üzemzavar) volt visszavezethető.

3. Jelen feltétel alapján a biztosítás az alábbi környezeti ele- mekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költségeket:

– védett fajokban, természetes élőhelyekben,

– felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett vé- delem alatt álló (védett) területekben,

– talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.

4. Fedezetet nyújt a biztosítás a jelen feltétel szerinti helyreállítási költségekre, függetlenül attól, hogy

– a helyreállítási költségek a biztosítottnál merülnek fel (mert önkéntesen vagy hatósági kötelezésre intézkedik a helyreállítás iránt) vagy

– a helyreállítási költségek harmadik személynél merültek fel és a biztosítottal szemben e költségek viselése érde- kében megtérítési igénnyel lép fel.

III. Kártérítés és költségek térítése

1. Az ÁFF VIII. 2. pontjától eltérően a biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megtéríti

a) az elsődleges helyreállítási intézkedés költségeit, azaz azon intézkedések költségeit, amelyek környezetkáro- sodás esetén a környezet vagy valamely környezeti elem, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás eredeti állapotának vagy ahhoz közeli állapotának hely- reállításához szükségesek.

b) a kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeit, azaz amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, akkor kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeként:

– a károsodott környezeti elem pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környe- zeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költ- ségét erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással,

– ha az előző pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét

– a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező – erre alkalmas kör- nyezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással.

c) biztosítási összegen belül – a biztosítási ajánlaton fel- tüntetett szublimit erejéig – a kompenzációs helyreállítási költségeket, azaz mindazon intézkedés költségét a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

d) a környezetkárosodás tényének, mértékének megálla- pítására, megszüntetésének módja és költsége meg- határozására – a biztosító jóváhagyásával – felkért szak- értő költségét,

e) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított bírósági, hatósági eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító az eljárásban részt vett vagy az eljárás- ban való részvételről lemondott.

2. Az 1. pont szerinti költségeket a biztosítás kizárólag abban az esetben fedezi,

– amennyiben a környezetkárosodás megszüntetéséhez indokoltan és szükségszerűen merülnek fel és a bizto- sító előzetesen írásban vállalta a költségek térítését vagy

– amennyiben és amilyen mértékben (összegben) jog- szabály, bírósági vagy más hatósági határozat kötelezi a biztosítottat a költségek térítésére.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

1. Az ÁFF IV.1. pontjától eltérően a biztosítási védelem a Ma- gyarország területén történt üzemzavar miatt, Magyarország területén bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

2. Az ÁFF IV. 2. pontjától eltérően a biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatálya alatt történt üzemzavar miatt, legkésőbb a szerződés megszűnését követő

30 napon belül a biztosítónak bejelentett környezet- károsodásokra terjed ki.

V. Kizárások a kockázatviselés köréből

1. Az ÁFF IX. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fe- dezi a biztosítás

a) a környezetkárosodást, amennyiben a környezet- károsító tevékenységet harmadik személy folytatta és a biztosított, mint a környezetkárosító magatar- tással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tarto- zik felelősséggel;

b) a biztosított székhelye, telephelye szerinti ingatlan, valamint a biztosított tulajdonában, vagy bármilyen jogcímen a birtokában, használatában lévő (vagy birtokában, használatában volt) ingatlan környezeti kárait;

c) a tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesí- tésével kapcsolatos költségeket, kivéve, ha üzem- zavarra visszavezethető környezetkárosodások mentesítési költségei;

d) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biz- tosított tevékenység és létesítmény „normális” üzemi folyamatának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói;

e) kötelező érvényű előírásban szereplő határértéke- ket meg nem haladó környezetkárosodásokat, vala- mint a biztosított számára hatóságilag engedélye- zett kibocsátásokat, környezetkárosodásokat;

f) ha a biztosított által folytatott tevékenység, léte- sítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkárosodás időpontjában a tudomány és technika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak;

g) a szándékosan okozott környezetkárosodásokat, valamint azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység folytatására vagy léte- sítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándé- kos megszegésére vezethetők vissza;

h) azokat a környezetkárosodásokat, melyek az- besztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anya- gokra és termékekre, géntechnológiai munkákra, géntechnológiailag módosított szervezetekre vagy termékekre vezethetők vissza;

i) hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti tárolók és vezetékek tervezésével, létesítésével, üze- meltetésével összefüggésben felmerülő, valamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogsze- rűtlen tárolásával kapcsolatos környezetkárosodá- sokat;

j) gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti járművek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, illetve ezen járművek által szállított áruk által okozott, valamint a járművekre való fel- vagy azokról történő lerakodásból származó környezetkárosodásokat;

k) tengeri létesítmények (platformok), valamint nuk- leáris létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével okozott, hasadó anyagok robba- násából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környezetkárosodásokat;

l) földgáz- és kőolajkutatással, és kitermeléssel kap- csolatos környezetkárosodásokat;

m) a felszín alatti vizekben keletkezett károkat, vala- mint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltoztatásával összefüggésben keletkezett károkat;

n) iszap, növényvédő szerek, permetezőszerek, ce- mentlé, istállótrágya és műtrágya, gyártásával, szállításával, felhasználásával összefüggésben ke- letkezett károkat;

o) a biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített állatok betegségeivel összefüggésben álló környe- zetkárosodásokat;

p) a környezeti elemekben bekövetkezett olyan eszté- tikai károkat, melyek nem eredményezik a környe- zeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását;

q) bányászati tevékenységgel összefüggésben bekö- vetkezett környezetkárosodásokat;

r) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosí- tott jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta.

299. sz.: Tevékenységi és szolgáltató felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján a tevékenységi és szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázati körök esetében az Európa területén oko- zott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszer- ződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozá- sainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekin- tetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezé- sével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és ér- vényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biz- tosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

4. Jelen külön feltétel nem vonatkozik a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károk, illetve a környezeti elemekben okozott károk felelősségbizto- sítására és a termékfelelősség biztosításra.

300. sz.: Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fe- dezet kiterjed az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszer- ződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozá- sainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely te- kintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezé- sében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének telje- sítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és ér- vényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, me- lyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

301. sz.: Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése az egész világra, kivéve az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fe- dezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, be- következett és érvényesített károkra, kivéve az Amerikai Egye- sült Államok és Kanada területét.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszer- ződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozá- sainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely te- kintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésé- ben, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár ren- dezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesíté- sében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és ér- vényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti bizto- sítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

302. sz.: Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése

az egész világra

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fe- dezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, be- következett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszer- ződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozá- sainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

– a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesí- tése érdekében merülnek fel.

303. sz.: Munkáltatói felelősség területi hatályának

kiterjesztése az egész világra

1. Xxxxx külön feltétel alapján a munkáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszer- ződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozá- sainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekin- tetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésé- ben, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesí- tésében a külföldi állam akadályozza.

– a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesí- tése érdekében merülnek fel.

304. sz.: Teljesítési segédek (alvállalkozók, megbízottak)

biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely teljesítési segéd (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Teljesítési segéd: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

2. Amennyiben a teljesítési segéd (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződés- sel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, ami- kor és amennyiben a kárt okozó teljesítési segéd (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

3. Xxxxx külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet a teljesítési segéddel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a teljesítési segéd munkavállalói által érvénye- sített kártérítési igényekre.

308. sz.: Időbeli hatály kiterjesztése

Xxxxx külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűné- sét követő 2 éven belül megtörtént.

311. sz.: Rakodás idegen járműről, járműre

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e felté- telben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kirakodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosítási fedezet – eltérően az KFF A rész II. 2. h) pontjától – kiterjed a daruval történő rakodási tevékenységre is.

Jelen külön feltételben foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF A) rész II. 1. a) pontja.

312. sz.: Ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérően a KFF A részének I. fejezetétől – fede- zetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint ingatlan vagy – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – gépek, mű- szaki eszközök egyéb használati tárgyak bérbeadója e dolgok vagy az ingatlan bérlőjének okoz és amelyekért a magyar pol- gári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felso- rolt eseteken kívül

a) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek telje- sítésére és az azzal összefüggésben felmerülő költ- ségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felme- rülő költségek egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevé- kenység vagy a bérlő által folytatott tevékenység megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gaz- dasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingat- lan bérleti díja).

3. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan, dolog használa- tának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, kar- bantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azo- kat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából követke- zően állnak elő.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – az ÁFF VIII. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

319. sz.: Gépjárművek őrzése

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet őrzésre átvett vagy egy szerződés mellékkötelezettsége alapján őrzött gépjárművek sérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből vagy eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve hogy

– a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy

– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés ha- tárol, ahol a gépjármű- és személykapu sorompóval vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) lezárt és a járművek állandó (24 órás), élőerős (helyszíni) felügyelete biztosított.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjárműn végzett szolgáltató tevékenység (pl. ja- vítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

– a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a jár- műben elhelyezett poggyászban, rakományban kelet- kezett károkra;

– a gépjármű alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdoní- tásából eredő károkra,

– az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek magatartásáért felelős) a gépjárművet jogtalanul használva okoz.

3. A biztosított köteles a károkozást haladéktalanul bejelenteni az illetékes rendőrhatósághoz.

320. sz.: Gépjárműjavító, gumiszerelő műhelyek, szervizek

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a bizto- sított által az alábbi szolgáltatások nyújtására átvett gép- járművekben – a szolgáltatás nyújtása során vagy hibás telje- sítése következtében – okozott dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik:

– gépjármű ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolya- dék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje),

– gépjárművek időszakos műszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,

– gépjárművek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása,

– gépjárművek javítása, átalakítása,

– gépjármű fődarabok, részegységek felújítása,

– fényezés,

– alváz- és üregvédelem,

– gépjárművek villamossági szerelése.

2. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a bizto- sított által abroncsok ellenőrzése, kerék-, abroncs- és tömlő- csere munkálatok végzése során (vagy hibás teljesítése kö- vetkeztében) okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.

3. Kiterjed a biztosítási fedezet a jármű telephelyen belüli mozga- tása és a próbaút (a telephely szerinti település közigazgatási határától számított 5 km-nél nem távolabb) során okozott ká- rokra is.

Próbaútnak minősül a gépjármű szállítása a biztosított telep- helyén kívül a gépjármű, illetve gumiabroncs menettulajdonsá- gainak megfigyelése vagy műszaki vizsga lefolytatása céljából.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjármű jogtalan használata során keletkezett ká- rokra;

– esztétikai és korszerűségi hibákból származó kárté- rítési igényekre;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sé- rültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

322. sz.: Benzinkutak

1.1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által üzemanyag, olaj, víz, levegő ellenőrzése, utántöltése során (vagy hibás teljesítés következtében) gép- járművekben okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű

biztosított általi átvétele időpontjában sérültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

2.1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító a biztosított benzin- kúthoz tartozó üzlethelyiségekben (ún. shop-okban) forgal- mazott termékek tekintetében mentesíti a biztosítottat, mint a termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan személysérüléses és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás azon károkra is, amelyek a bizto- sított benzinkúthoz tartozó üzlethelyiségekben forgalmazott termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

2.2. A 2.1. pontban foglalt fedezet tekintetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

a) magában a hibás termékben keletkezett károkra;

b) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervize- lésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá a megsemmisíté- sének költségeire;

c) azokra a károkra, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karban- tartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

d) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kár- térítési igényekre, melyek gyártása nem a minden- kori tudományos és műszaki ismeretek ismeret- anyagának betartásával történt;

e) a biztosított által gyártott hibás terméknek más ter- mékkel harmadik személy – továbbiakban felhasz- náló – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

f) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónál keletkező személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra.

2.3. Jelen külön feltétel értelmében

gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önma- gát a termék gyártójaként tünteti fel.

hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely álta- lában elvárható.

személysérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved.

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termékbe való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

2.4. A 2.1. pontban foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF C rész II/1. c) pontja.

325. sz.: Gépjármű mosók felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e fel- tételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a KFF C részének II. 2. c) és f) pontjától eltérően a biztosított által üzemeltetett gépjármű mosók használata során – ide nem értve a mosóhelyiségbe történő be-, illetve kiállást – a szolgál- tatás igénybevevőjének gépjárművében okozott azokra a do- logi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog sza- bályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– antennában, visszapillantó tükörben, légterelőben ke- letkezett károkra;

– a gépjármű mosásnál átadott indító kulcs másolásából eredő károkra.

327. sz.: Gépjármű önjáró szállítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet gépjár- művek önjáró szállítása során a gépjárművekben bekövet- kezett olyan sérülési, megsemmisülési, elveszési és lopási károkra, amelyek

– a biztosított telephelye és a gépjármű átadásának helye, valamint az ügyfél által megjelölt célállomás közötti úton – ideértve a garázsba történő be-, illetve kiállást –,

– a biztosított telephelye és a jogszabályban előírt ellenőrzés elvégzésének helye közötti úton

következtek be, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a jár- műben elhelyezett poggyászban, rakományban kelet- kezett károkra;

– a kárra, amennyiben a gépjárművet vezető személy nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;

– az olyan károkra, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért felelős) a megengedett legnagyobb sebességre, illetve a járműforgalom irá- nyítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire vonat- kozó előírások megszegésével, ittas vagy bódult álla- potban történő járművezetéssel vagy a gépjárművet jogtalanul használva okoz.

328. sz.: Kéményseprői, kályhakészítői tevékenység

Fedezi a biztosítás – az ÁFF IX. fejezetének 1. p) pontjától eltérően

– a gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy nem atmoszferikus csapadék (mint por, korom, füst stb.) által okozott olyan dologi károkat, amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

329. sz.: Bővített termékfelelősség-biztosítás

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF D részének rendelkezéseit az e fel- tételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1.1. Fedezi a biztosítás a biztosított által gyártott hibás termék- nek más termékkel harmadik személy – továbbiakban fel- használó – által történő egyesítése, összevegyítése, e ter- mékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljá- rások következtében a felhasználónak okozott személysé- rülésen és dologi káron kívüli egyéb károkat.

A biztosítás az 1. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit, vagy

b) a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült alábbi költségeket: a biztosított által gyártott, a felhasználó által már beszerelt hibás termék kiszerelési, eltávolítási költségeit, valamint – annak pótlására – az új termék beszerelési költségeit (kivéve a beszerzett termék árát és szállítási költségeit), vagy

c) az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

d) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

1.2. Az 1.1. pont alapján térül az ingatlan alkotórészévé vált hibás ingó termék által okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb kár.

2. Fedezi a biztosítás a biztosított által gyártott hibás terméknek harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkat.

A biztosítás a 2. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit, vagy

b) a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javí- tásával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült költségeket, vagy

c) az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

d) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, vala- mint tisztítási költségeket.

3. Fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott – valamely termék gyártására szolgáló – munkagép hibás terméket állít elő a gép hibája miatt vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet és ez a munkagépet felhasználó harmadik személynek személysérü- lésen és dologi káron kívüli egyéb kárt okoz.

A biztosítás a 3. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a felhasználónak a hibás munkagéppel gyártott hibás ter- mék előállítására fordított költségeit, vagy

b) a hibás munkagéppel gyártott hibás termék – gazdasá- gilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kap- csolatban utólagosan felmerült költségeket, vagy

c) az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

d) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, vala- mint tisztítási költségeket.

4. Nem fedezi a biztosítás

a) a kártérítést, ha a végtermék (előállított termék) – javítás, módosítás nélkül – olyan áron kerül értékesítésre, mint- ha a biztosított hibátlan terméket gyártott volna;

b) azon károkat és költségeket, amelyek azt követően következnek be, miután a végtermék kikerül a felhasz- náló rendelkezése alól;

c) azon károkat és költségeket, amelyek a végtermék forgalomba hozatalát követően következnek be;

d) azon károkat és költségeket, amelyek a biztosított által gyártott hibás termék, illetve a végtermék visszahívá- sából erednek (így pl. a szükséges értesítések, a visszahívással érintett termékek előzetes kiválogatá- sának, a termék visszajuttatásának, tárolásának, meg- semmisítésének költségeit).

5. Jelen külön feltétel értelmében

forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás; továbbfeldolgozás; más termékkel történő egyesítés, ösz- szevegyítés; vagy más termékbe történő beépítés céljából.

331. sz.: Xxxxxxxx, nevelési, gyermekellátási tevékenység

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF A részének – kivéve a KFF A rész I. fejezet – rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – a 2. pontban foglaltak szerint – a biztosító megtéríti mindazokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyért a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás

2.1. a biztosított szakmai szolgáltatásával összefüggésben a tanulót (hallgatót, gyermeket) ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre;

2.2. a tanuló által okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben terjed ki a biztosítási fedezet az 1. pontban foglaltak szerint

a) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat (hallgatókat, gyermekeket) ért károkra;

b) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat (hallgatót, gyermeket) ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte.

c) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratórium- ban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra;

d) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési felelősséggel tartozik. Fedezi a biztosítás – eltérően az ÁFF IX. fejezetének 1. a) pontjától – a tanuló (hallgató) által a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat is, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik.

e) szabadidős tevékenység folytatása, tanfolyamon való rész- vétel során (pl. sportfoglalkozás, nyelvoktatás) a résztve- vőket ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint szervező kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kár- térítési kötelezettségeket;

b) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

c) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

d) a különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató- szabadidős tevékenység folytatása során bekövetke- zett, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket. Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonat- kozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenység- nek minősítenek, így különösen vízisízés, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magas- hegyi expedíció, barlan-gászat, bázisugrás, mélybeug- rás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto- crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílt- tengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, pap- lanernyőzés, műrepülés.

332. sz.: Rendezvényszervezői tevékenység

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF A részének rendelkezéseit az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – eltérően a KFF A rész I. feje- zetétől – a biztosító megtéríti mindazt a személysérüléses és dologi kárt, melyet a biztosított, mint rendezvény szervezője a rendezvényen résztvevőknek (pl. versenyzők, rendezvényen fellépők, kiállítók), nézőknek és harmadik személyeknek a ren- dezvény időtartama alatt, annak helyszínén okozott és ame- lyért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

2. Kiterjed a biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra is, me- lyeket a rendezvényen részt vevők magukon hordanak, illetve poggyászként magukkal visznek.

3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt ese- teken kívül

a) a kiállított tárgyakban, a rendezvény lebonyolítására szolgáló dolgokban (pl. a rendezvény megrendezése céljából igénybe vett ingatlanban), a kiállítási instal- lációban keletkezett károkra;

b) tűzijátékok, lovasrendezvények lebonyolítására;

c) gépjárművek, légi-, vízi járművek által okozott károkra;

d) különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató- szabadidős tevékenység folytatása során bekövet- kezett, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettsé- gekre.

Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonat- kozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenység- nek minősítenek, így különösen vízisízés, vadvízi eve- zés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplaner- nyőzés, műrepülés.

4. Csak erre vonatkozó külön feltétel alapján terjed ki a biztosí- tási védelem a sportrendezvényen részt vevő sportolót terhelő kártérítési kötelezettségekre.

5. Határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, de a szerződés megszűnését követő 1 éven belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett ká- rokra terjed ki.

333. sz.: Vízi járművek felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel keretében a biztosító megtéríti azokat a személysérüléses és szerződésen kívül okozott dologi káro- kat, melyeket a biztosított mint – a biztosítási ajánlaton feltün- tetett – vízi jármű üzemben tartója e minőségében okozott, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében felsorolt eseteken kívül

a) a vízirobogók (jet-ski) használata során okozott károkra;

b) a kizárólag motorral hajtott vízi jármű (pl. motorcsónak) versenyszerű használata során okozott károkra.

Jelen külön feltétel értelmében versenyző az, aki a sport- szövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett ver- senyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A verseny- ző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben – pótdíj ellenében – kiterjed a biztosítás területi hatálya Európa területére. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezé- sével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

4. Határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, de a szerződés megszűnését követő 1 éven belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett ká- rokra terjed ki.

336. sz.: Letétbe helyezett, megőrzésre vagy feldolgozásra

átvett tárgyak

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt a biz- tosítottnál letétbe helyezett dolgok megsérüléséből, megsem- misüléséből, elveszéséből, eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet csak az olyan dolgokban keletkezett ká- rokra vonatkozik, melyeket

– a szállóvendég a szobájában,

– a károsult az arra kijelölt lezárt vagy őrzéssel védett helyen helyezett el vagy

– olyan személynek adott át, akit annak átvételére jogosult- nak tarthatott.

2. Fedezi a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – az olyan ingóságokban bekövetkezett károkat is, melyeket a biztosított megmunkálásra, felszerelésre, fel- vagy átdolgozásra, javításra vett át.

3. Ruhatárban elhelyezett tárgyak elveszéséből, eltulajdonításá- ból, cseréjéből eredő kártérítési kötelezettségekre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a ruhatár üzemideje alatt azt folyamatosan őrizték és a ruhatári személyzeten kívül a ruhatárban más nem tartózkodott.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

a) azokra a károkra, melyek az átvett idegen tárgyakban azok őrzésén túlmenően, az azokon végzett egyéb szolgáltatás (pl. javítás, megmunkálás, felszerelés, fel- vagy átdolgozás, gyógykezelés) nyújtása során vagy szállításuk során következtek be;

b) számítógépekben, gépjárművekben keletkezett károkra.

360. sz.: Sportolók felelőssége

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biz- tosított sportrendezvényen részt vevő sportoló által okozott olyan személysérüléses és dologi károkra, amelyekért a sportolót kártérítési felelősség terheli.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében felsorolt eseteken kívül légi, vízi és gépjármű használója és üzemeltetője minőségben okozott károkra.

369. sz.: Ingatlan bérlőinek felelősségbiztosítása

1. A biztosítás – eltérően a KFF A részének I. fejezetétől – fede- zetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának meg- szüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási mun-

kálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szük- séges, és azokra a költségekre, melyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a biztosított bérlővel kötött szerződés alapján használják a bérlet tárgyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet);

d) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az elhasználódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt keletkeztek;

e) a fűtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt ingatlanban folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. benzintárolás) robbanással okozott károkra;

f) az ingatlan berendezési tárgyai, kazánok, fűtő-, gépi és melegvízelőállító-berendezések, valamint elektromos és gázkészülékek káraira.

3. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – a VIII. fejezetben felsoroltakon kívül – csatolni.

390. sz.: Tisztán vagyoni károk biztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján megtéríti a biztosító a tisztán va- gyoni károkat.

2. Jelen külön feltétel alapján az ÁFF-ben és a vonatkozó KFF- ben – kivéve a KFF A rész II. 2. i), illetve C rész II. 2. i) pont- jait – felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás:

a) az elmaradt vagyoni előnyt;

b) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megsze- gésével okozott kárt;

c) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

d) költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

e) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő károkat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés;

f) a szabadalmi, védjegy és szerzői jogok megsértéséből eredő károkat;

g) üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sér- tené vagy veszélyeztetné;

h) amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a biztosí- tott tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult (pl. a tevékenységét engedélyező hatóság állásából felfüggeszti, igazolványát visszavon- ja, nyilvántartásból törli stb.);

i) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározására visszavezethető kártérítési igényeket;

j) tisztességtelen piaci magatartással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, áruk és szolgáltatások megtévesztő reklámozásával, áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás hiányosságaival okozott károkat;

k) a biztosítottnak megfizetett díjakra (pl. megbízási, vállal- kozási díj) és költségek visszatérítésére vonatkozó igé- nyeket.

3. Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkáro- sodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérü- lése, megsemmisülése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

391. sz.: Szolgáltatás tárgyában okozott károk felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azok- ban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított ál- tal nyújtott szolgáltatás irányul.

2. Jelen külön feltétel alapján az ÁFF-ben és a vonatkozó KFF- ben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítás

a) a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szol- gáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, el- használódottak voltak vagy egyéb okból cserére szo- rultak;

b) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérí- tési igényekre;

c) gépjárműben okozott károkra.

392. sz.: Vagyoni biztosíték biztosítása temetkezési

szolgáltatók részére

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító megtéríti a temetkezési szolgáltató hibás teljesítése következtében a temetkezési szol- gáltatás igénybevevője által megfizetett és számlával igazolt visszafizetendő díjat.

2. Temetkezési szolgáltatási tevékenység: amit a vonatkozó jog- szabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen a temetésfelvétel; az elhunytnak a kegyeleti igé- nyeknek megfelelő temetésre való – az egészségügyi szol- gáltató halottkezelési feladatkörébe tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése; a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás; a ravatalozás; a búcsúz- tatás; sírhelynyitás és visszahantolás; a sírba helyezés; a halott- szállítás; a hamvasztás és az urnakiadás; az urnaelhelyezés; a hamvak szórása; az exhumálás; az újratemetés.

A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők.

393. sz.: Építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az ÁFF, KFF A és KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) az építőipari kivitelezési tevékenység

minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredmé-

nyeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezett- ségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevé- kenység valósul meg.

b) felelős műszaki vezetői tevékenység

az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát jogszabályban meghatározott felelősséggel irányító tevé- kenység. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállal- kozó kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari ki- vitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

Jelen feltétel alkalmazásában építési-szerelési munka min- den olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai sze- relés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújí- tása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, ille- tőleg lebontása.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított

a) az építőipari kivitelezési tevékenység tekintetében

az a természetes személy (egyéni vállalkozó), jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására a vonat- kozó jogszabályok szerint jogosult.

b) a felelős műszaki vezetői tevékenység tekintetében, a jo- gosultságának megfelelő építményfajta és szakterület vo- natkozásában

– a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett termé- szetes személy (egyéni vállalkozó),

– az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem ren- delkező szervezet, aki a Felelős Műszaki Vezetői Név- jegyzékbe felvett tagja vagy alkalmazottja útján gyako- rolja e tevékenységet.

3. Eltérően a KFF C rész II. 2. c) pontjától, fedezetet nyújt a bizto- sítás azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

394. sz.: Gépjárművek eredetiségvizsgálata és műszaki

vizsgálata

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) gépjárművek előzetes eredetiségvizsgálata

Előzetes eredetiségvizsgálat: olyan hatósági eljárás, mely- nek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmá- nyok valódiságának megállapítása.

A biztosítás az előzetes eredetiségvizsgálatban közremű- ködőként résztvevő szervezetek (hatóság által engedélye- zett tanúsító szervezetek) jogszabályban meghatározott te- vékenységére nyújt biztosítási védelmet.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata

Gépjárművek műszaki vizsgálata: a gépjármű műszaki köz- lekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése a gépjármű forgalomba helyezése előtt vagy időszakos vizsgálat keretében.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, aki a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint jogosult.

3. Jelen külön feltétel alapján – a KFF A rész I. és KFF C rész I. pontjában felsoroltakon kívül – megtéríti a biztosító azokat a tisztán vagyoni károkat is, melyeket a biztosított a biztosított tevékenység folytatásával okoz, és amelyekért a biztosítottat a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkáro- sodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérü- lése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

4. Jelen külön feltételre a KFF C rész II. 2. c), f), i) pontjában fel- sorolt kizárások nem vonatkoznak.

5. A KFF C rész II. 1. és 2. pontjában felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

– a biztosított tevékenységen kívül a gépjárművön vég- zett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, karbantartás, mosás) során okozott károkat;

– a gépjármű (illetve alkatrészeinek, tartozékainak) eltű- néséből, eltulajdonításából eredő károkat;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének kárait, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérül- tek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cse- rére szorulnak;

– elmaradt vagyoni előnyből származó kárt;

– értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűné- sével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben ke- letkezett károkat;

– jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő károkat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés.

401. sz.: Munkagépek, munkagépként használt gépjárművek által okozott károk felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon károkra, melyeket munkagéppel, targoncával, daruval, vagy munkagépként használt gépjárművel – a forgalomban való részvétel nélkül – munkavégzés során okoznak.

2. Xxxxx külön feltétel alapján

munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

Document Metadata

Table of Contents

Hatályos: 2012. június 29-étől

Document Metadata