SZERZŐDÉSI JOG
Üzleti jog VII.
SZERZŐDÉSI JOG
III. KÜLÖNÖS RÉSZ
a szerződési jog anyagának földolgozása
Szerződési jog – általános rész I. Szerződési jog – általános rész II.
Szerződési jog – különös rész: egyes szerződéstípusok a mai előadás
I. A szerződéstípusok
II. Adásvétel (csere, ajándékozás)
III. Vállalkozás
Gondolatmenet
szerződés és szerződésfajta
kötelmi jog általános rész: a szerződések közös szabályai
kötelmi jog különös rész: egyes szerződések – szerződésfajták történetileg
előbb: egyes szerződések majd: szerződésfajták
végül: a szerződés általános fogalma
logikailag
előbb: a szerződés általános fogalma majd: szerződésfajták
végül: egyes szerződések
szerződési típusszabadság, vegyes és atipikus szerződések szerződési típusszabadság: nincs szerződési típuskényszer
az egyes szerződésfajtáknak nincs zárt száma: a megkötött szerződésnek tehát nem
kell feltétlenül valamely nevesített szerződésfajtához tartoznia
következmény:
vegyes szerződések: több nevesített szerződéstípus elemeit vegyítik pl: kocsi a garázsban
xxxxxx: hely a kocsinak (nem engedik be) letét: őrzik (ellopják)
vállalkozás: karbantartják (rossz munkát végeznek)
xxxxxxxx (nevesítetlen/innominát) szerződések: semmilyen nevesített szerződéssel nem azonosak, elemeikben sem, jogvitáinak eldöntése: a szerződések általános szabályai és analógia alapján
a szerződéstípusok csoportosítása
gazdasági tevékenységfajták
a szolgáltatások gazdasági tartalma szerződéstípusok
csoportosítások
római jog: kötelmek dare: adási facere: tevési
praestare: helytállási
a PTK szerint, a főszolgáltatás jellege alapján, a legfontosabbak
adási: dolog vagy jogosultság más személy részére való végleges (adásvétel) vagy ideiglenes (kölcsön) átadása-átengedése
tevési: munkával-tevékenység kifejtéssel elérhető eredmény létrehozása (vállalkozás) vagy legnagyobb gondosság melletti ügyellátás (megbízás)
használati: dolog használati/hasznosítási jogának időleges megszerzése, ellenérték (bérleti díj) ellenében
helytállásra irányuló szerződések: helytállás a kötelezettségvállalásért, teljesítés csak bizonyos feltételek bekövetkezése mellett
adási
adásvétel, csere, ajándékozás
tevési
vállalkozás, fuvarozás, megbízás, bizomány, közvetítői szerződés, bizalmi vagyonkezelési szerződés
használati
bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet, letét, forgalmazási és franchise (jogbérleti) szerződés, hitelszerződés, kölcsön, betét, folyószámla- szerződés, fizetésiszámla-szerződés, fizetési megbízási szerződés, faktoring, pénzügyi lízingszerződés
helytállási
biztosítéki (kezesség, garancia), biztosítási (kárbiztosítás,
felelősségbiztosítás, élet- balesetbiztosítás, egészségbiztosítás),
tartási és életjáradéki
adási: tulajdonjog átruházása dolog átadása
adásvétel: dolog tulajdonba adása pénz ellenében
csere: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása
ajándékozás: ingyenes: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny
juttatása
kölcsön: tárgya: pénz vagy más fajlagosan meghatározott dolog
fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele
saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi
szerződés
a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására
kötött adásvételi szerződés
tevési: munkával-tevékenység kifejtéssel elérhető eredmény létrehozása (vállalkozás) vagy legnagyobb gondosság melletti ügyellátás (megbízás)
vállalkozás: munkával elérhető eredmény létrehozása díjfizetés ellenében
tervezési szerződés kivitelezési szerződés kutatási szerződés
mezőgazdasági vállalkozási szerződés
közszolgáltatási szerződés
fuvarozási szerződés: áru továbbítása és kiszolgálása díjfizetés ellenében
megbízás: rábízott feladat ellátása díjfizetés ellenében
bizomány
közvetítői szerződés
szállítmányozás: fuvarozási bizomány
bizalmi vagyonkezelési szerződés
használati: dolog használati jogának időleges átengedése ellenérték fejében
bérlet
lakásbérlet
haszonbérlet: tárgya: ingatlan vagy más hasznot hajtó dolog
haszonkölcsön: ingyenes
letét
forgalmazás franchise
hitel- és számlaszerződés hitelszerződés
kölcsön számlaszerződés
fizetési megbízási szerződés
faktoring
lízing
helytállási kezességi garancia biztosítási
kárbiztosítási
felelősségbiztosítási
élet- és balesetbiztosítási
egészségbiztosítás tartási és életjáradéki
az adásvétel
fogalma tárgya
ingatlan adásvétel
a fogyasztóval kötött adásvételi szerződés különös nemei és önálló típusai
az adásvétellel vegyes szerződések
fogalma: adásvételi szerződés alapján az eladó köteles
az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre
átruházni
a vevő köteles
a vételárat megfizetni a dolgot átvenni
dolog tulajdonba adása pénz ellenében
pénz – áru csere: az áruviszony legklasszikusabb kifejeződése
az árutulajdon bármely tárgyának átruházására irányuló szerződéstípus
tárgya egyaránt lehet: ingó
ingatlan jog
tárgya: minden dolog, amely nem forgalomképtelen forgalomképtelen
kizárólag állami tulajdonban lehet
elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll (tv-nél, bírói ítéletnél vagy szerződésnél
fogva)
alkatrész és tartozék is (kivéve: mg. és erdőgazdasági ingatlan esetén: gazdasági felszerelés és jószág: csak külön kikötés alapján)
Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan,
az eladó
a tulajdonjog átruházásán felül
köteles a dolog birtokának átruházására is
az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.
A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből
jog vagy követelés
visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad
ingatlan-adásvétel
az eladó a tulajdonjog mellett a birtokot is köteles átruházni az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig
nyilvántartásba vételi kötelezettség mellett fenntarthatja
ingatlan esetében ez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetését jelenti a költségek viselése:
az eladó viseli
a birtokátruházással
az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos
költségeket
a vevőt terhelik
a dolog átvételének és
a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei
a fogyasztóval kötött adásvételi szerződések esetében (ahol az eladó a vállalkozás, a vevő pedig a fogyasztó)
ha a dolog a vevőhöz történő eljuttatását a vevő vállalja
a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor
a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy
a dolgot birtokba veszi
a kárveszély azonban - feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta - már a fuvarozónak történő átadáskor átszáll, ha a fuvarozót a vevő bízta meg
felek eltérő megállapodásának hiányában, az eladó a fogyasztói adásvételi szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő rendelkezésére bocsátani a dolgot
e kötelezettsége elmulasztása esetén
a vevő póthatáridőt tűzhet,
ennek sikertelen elteltével elállhat a szerződéstől
különös nemei és önálló típusai különös nemei
részletvétel: esedékes részlet fizetése elmulasztásának
alternatív szankciója: elállás vagy a részletfizetési kedvezmény
megvonása
megtekintésre vétel: szerződéskötés a dolog megtekintése nélkül, szerződés a megtekintés után lép hatályba
próbára vétel: a vevő dolog kipróbálása után nyilatkozik a
szerződés hatályáról
minta szerinti vétel: a szerződés tárgyát képező dolog
valamely tulajdonságát mintára hivatkozással határozzák meg
elővásárlási joggal kötött visszavásárlási joggal kötött vételi joggal kötött
eladási jog: a tulajdonos a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének
részletesen: elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog
a háromban közös: jogszabály vagy megállapodás alapján a
szerződés a vevő egyoldalú jognyilatkozatával jön létre, a tulajdonos rendelkezési joga korlátozott
a három eltér: a tulajdonos rendelkezési joga korlátozásának
mértékében
elővásárlás jog: feltétele: a tulajdonos a dolgot el akarja adni írásba foglalva, átruházhatatlan jog, örökösökre nem száll át
visszavásárlási jog: a vevő – a korábbi eladó - akkor is
visszavásárolhatja, ha a tulajdonos nem is akarja eladni
írásba foglalva, árat a megállapodásba foglalva, ezt elmulasztva a visszavásárláskori forgalmi érték szerint
vételi jog (opció): lehetőség a dolog tulajdonjogának egyoldalú jognyilatkozattal történő megszerzésére, a vételi jog jogosultja olyan dolog számára történő eladására kényszerítheti a
tulajdonost, amelyet az nem is tőle vásárolt
írásba foglalva, felek szabadon megállapodhatnak az időpontjáról
fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele
dolog jövőbeni szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalást jelent és
a fajlagos szolgáltatás teljesítési sajátosságaihoz igazodva szabályozza a felek jogviszonyát
leglényegesebb ezek közül a tolerancia-elv
a szerződésben kikötött mennyiségtől való eltérés megengedése és
az ellenértékre vonatkozó fizetési kötelezettség a tényleges teljesítéshez való igazítása) érvényre juttatása.
saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
tíz százalékos eltérést megengedő tolerancia-elv
a saját termelésű áru (mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat)
szolgáltatására kötött adásvételi szerződés esetében is érvényesül az eladó – meghatározott feltételekkel – előteljesítésre is jogosult
a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
arra a helyzetre van modellezve, mikor
a vevő vállalja, hogy a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt
s ehhez kapcsolódó tájékoztatást ad az eladónak ha a szerződésben ilyen kikötés szerepel
xxxxx ezt a szolgáltatást köteles igénybe venni
ennek ellenértékét eladó akkor is köteles megfizetni, és a vevő által folyósított termelési előlegnek a vételárral nem fedezett
részét akkor is köteles visszafizetni
ha erre a termelés eredménye egyébként nem biztosít fedezetet
az adásvétellel vegyes szerződések adásvétel és vállalkozás
vállalkozó: saját anyagából készíti el, amire vállalkozott: eladó: az anyagra nézve
vállalkozó: egyébként
adásvétel és ajándékozás
vételár: a dologhoz képest csekély értékű a feleket az ajándékozás szándéka vezette
adásvétel és csere
a dologért az ellenérték részben: pénz részben: más dolog
adásvétel: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása
viszonya az adásvételhez:
közös: szolgáltatás – ellenszolgáltatás (kölcsönös tulajdonátruházás) eltérő: nem:
áru – pénz
hanem: áru – áru
jogkövetkezménye: az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni, mindkét fél:
saját szolgáltatása tekintetében: eladó
a másik fél szolgáltatása tekintetében: vevő
az ingyenes szerződésekről általában: rációja, jellegzetességei, fajtái
rációja: az emberek kölcsönös szívessége nem igényel jogi szabályozást
mégis igényel: vagyoni értékük miatt jogviszonyok: de sajátosak
nem áruviszonyt fejeznek ki
aki ingyenes jutott vagyoni szolgáltatáshoz, annak a szolgáltatáshoz fűződő érdekét a jog kevésbé ismeri el
jellegzetességei
értelmezésében: nem a nyilatkozati, hanem az akarati elv az irányadó a jog csak a visszterhes jóhiszemű szerzőket részesíti védelemben
az ingyenes szolgáltatást bizonyos esetekben – pl.: súlyos jogsértés – vissza kell szolgáltatni
ingyenes szerzővel szemben elsőbbséget élveznek az ingyenes
szolgáltató személy hitelezői
az ingyenesen szolgáltató a visszterhesen szolgáltatóhoz képest enyhébb helyátállással tartozik (pl.: hibás teljesítés esetén: nincs szavatosság)
nem teljesen cselekvőképes személy könnyebben szerezhet ingyenes előnyt (mint ellenérték fejében)
fajtái
ajándékozás haszonkölcsön közérdekű felajánlás
díjkitűzés
kötelezettségvállalás közérdekű célra
szívességi kölcsön
az ajándékozás: fogalma, felek helyzete (felelősség), visszakövetelési jog, felelősség a
károkozásért
fogalma: az egyik fél saját vagyona rovására a másik félnek ingyenes vagyoni előnyt juttat ismérvei
ajándékozó vagyona rovására (nem: pl. részletfizetési kedvezmény)
ingyenes, nem járhat érte ellenszolgáltatás (nem: ajándékozási szándék nélküli, uzsorás szerződés – érvénytelen)
szabályozása: konszenzuális szerz: jog az ajándék követelésére, bár: az ajándékozó a teljesítést megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után
saját körülményeiben vagy
a megajándékozotthoz való viszonyában
olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el
felek helyzete, az ajándékozó felelőssége
az ajándék fogyatékossága a tulajdonszerzésben vagy az ajándék tárgyában: az ajándékozó enyhébb felelőssége
csak lényeges fogyatékosságért felelős
csak szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásért bizonyítási teher: a megajándékozottra hárul
de: a megajándékozott egyéb vagyonában esett kárért: általános polgári jogi felelősség
visszakövetelési jog: kivételes
az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége (ha a visszaadás a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti)
durva hálátlanság (a megajándékozott vagy vele együtt élő
hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándék helyébe lépő érték is)
meghiúsult feltevés
kötelesrész sérelme
fedezet-elvonás: az ajándékozó hitelezőitől
de: nem követelhetők vissza a szokásos értékű ajándékok
fogalma
a megrendelő utasítási joga
a megrendelő kötelezettségei és jogai a szerződés teljesítésének összefüggésében
többletmunka és pótmunka
fogalma: vállalkozási szerződés alapján
a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű)
megvalósítására a megrendelő
annak átvételére és
a vállalkozói díj megfizetésére köteles
az áruviszonyok tipikus formája (az adásvétel mellett) definíciója: munkával elérhető eredmény produkálása eredménykötelem
a megrendelő utasítási joga
a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni
az utasítás azonban
nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére és nem teheti a teljesítést terhesebbé
ha a megrendelő
célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni
ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó
a szerződéstől elállhat vagy
a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja de köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne
vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
a megrendelő kötelezettségei és jogai a szerződés
teljesítésének összefüggésében
ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni,
a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban
a vállalkozó rendelkezésére bocsátani
a megrendelőt a tevékenység és a felhasznált anyag
vonatkozásában egyaránt ellenőrzési jog illeti meg, ám
az ellenőrzés nem vagy nem megfelelő gyakorlása a vállalkozót
a szerződésszegés következményei alól nem mentesíti
többletmunka és pótmunka többletmunkának
a vállalkozási szerződés tartalmát képező
de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka és
az olyan munka minősül, amely nélkül
a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg
pótmunka
ha annak elvégzése nem teszi a vállalkozó feladatát aránytalanul terhesebbé az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka.
a vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát is köteles elvégezni
az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti
a többletmunkáért
átalánydíjas szerződésnél részére külön díjazás nem jár
az előre nem látható költségeket azonban ekkor is meg kell téríteni
tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult