Plenárisülés-dokumentum
EURÓPAI PARLAMENT 2009 - 2014
Plenárisülés-dokumentum
A7-0184/2013
31.5.2013
*** AJÁNLÁS
az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás kétéves időszakra történő megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről
(15777/2012 – C7-0419/2012 – 2012/0258(NLE))
Halászati Bizottság
Előadó: Xxxxxxx Xxxx Xxxxxxx
RR\938085HU.doc PE496.662v02-00
HU Egyesülve a sokféleségben HU
PR_NLE-AP_art90
Az eljárások jelölései
* Konzultációs eljárás
*** Egyetértési eljárás
***I Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat)
***II Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat)
***III Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat)
(Az eljárás típusa a jogszabálytervezetben javasolt jogalaptól függ.)
TARTALOM
Oldal
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE 5
VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL 14
VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL 18
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE 21
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a címről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről
(15777/2012 – C7-0419/2012 – 2012/0258(NLE))
(Egyetértés)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15777/2012),
– tekintettel az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás kétéves időszakra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv tervezetére (15781/2012),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0419/2012),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0184/2013),
1. nem ért egyet a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy tájékoztassa a Tanácsot arról, hogy a megállapodás nem köthető
meg;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Mauritániai Iszlám Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.
INDOKOLÁS
Mauritánia nomádok lakta ország, amely annak ellenére, hogy ott található a világ egyik leggazdagabb halászati területe, nem rendelkezik halászati hagyománnyal. A mauritániai ipari flotta 80%-ban kínai, a kisüzemi flotta pedig nagymértékben szenegáli. A nemzeti halászflotta hiánya valószínűleg a nomád életmódban valamint a gazdasági források és a politikai akarat hiányában gyökerezik. A fentiek miatt Mauritánia halászati forrásainak kiaknázását inkább külföldi, köztük európai uniós flottáknak engedi át.
A gazdaság tekintetében a halászat az exportbevételek 50%-át és a GNP 29%-át teszi ki. Az exporttal és a feldolgozással foglalkozó vállalatok alapvetően vegyesvállalatok. A halászat szintén jelentős számú, a modern ágazat álláshelyeinek 36%-át kitevő álláshelyet kínál.
Mauritániával fenntartott kapcsolataiban az Európai Uniónak a külföldi befektetésnek kedvező, megfelelő körülmények megteremtése érdekében segítenie kell az ország gazdasági és társadalmi fejlődését. Az EU-nak továbbá ágazati támogatást kell felajánlania Mauritánia számára annak érdekében, hogy az ország fenntartható módon gazdálkodjon halászati forrásaival, valamint hogy a felelősségteljes kormányzás elveinek alkalmazása és a nemzetközi tengerjogi szabályok betartása révén képes legyen fellépni a jogellenes halászat ellen.
A segítségnyújtás nagyrészt közvetlenül megvalósítható egy megfelelő halászati megállapodás és jegyzőkönyv révén, melynek értelmében az EU csak azokhoz a többletforrásokhoz férhet hozzá, amelyeket az ország nem aknáz ki élelmezésbiztonsága megőrzése érdekében1. A halászati erőforrások kiaknázását olyan szinteken kell megvalósítani, amelyek képesek azok maximális fenntartható hozamát biztosítani, valamint meg kell hozni azokat a technikai intézkedéseket, amelyek a halászatot hosszú távon biztosítják, így hatékony ellenőrzési intézkedéseket is a jogellenes halászat megakadályozása érdekében.
Ezeket a feltételeket valamennyi, a mauritániai halászati területen tevékenykedő flotta számára elő kell írni egy egységes, egyenlő feltételekkel megvalósított kiaknázási rendszer biztosítása érdekében, amelyben nem érvényesül diszkrimináció, és amely a fennmaradó források tekintetében preferenciális elbánást biztosít az EU számára. Ez a rendszer átláthatóságot követel meg Mauritániától a harmadik felekkel kötött kétoldalú halászati megállapodások vonatkozásában.
Az EU összehangolja politikáit annak érdekében, hogy megőrizze következetességét és külső tevékenységeiben érvényt szerezzen értékeinek és elveinek. Ebben az értelemben az EU (és az együttműködési hivatalok révén annak tagállamai) által Mauritániának kínált segítség számottevő és különféle jellegű támogatási programokon keresztül valósul meg2.
1 Összhangban az ENSZ tengerjogi egyezményének 62. cikkével.
2 A „Mauritániára vonatkozó 2008–2013-as, a kormányzásra, az infrastruktúrákra és regionális integrációra irányuló befektetést elősegítő stratégia” keretében Mauritánia 156 millió eurót kapott, valamint 3,2 millió euró sürgősségi segélyben részesült. A terrorizmus elleni fellépést szolgáló, a „Száhil öv biztonságát és fejlődését szolgáló stratégia” keretében az EU 52,8 millió euró (2011-ben 25 millió euró) támogatást biztosított Mauritániának. A Száhil övben kialakult élelmezési válság enyhítését célzó uniós program keretében az EU
Egyértelművé kell tenni, hogy a halászati megegyezés keretében nyújtott ágazati támogatás nem az egyetlen uniós együttműködési támogatás, amiben Mauritánia részesül.
Az új halászati jegyzőkönyvet az alábbi szempontok figyelembevételével kell értékelni:
- Az állománytöbbletből adódó halászati lehetőségek, és az uniós flotta elsőbbségi
hozzáférése.
- A jegyzőkönyvben megállapított technikai feltételeket a diszkrimináció elkerülése érdekében valamennyi külföldi flottára alkalmazni kell, és e feltételeknek jövedelmező halászati tevékenység létrejöttét kell eredményezniük a fenntarthatóság tiszteletben tartása mellett. A szóban forgó feltételeknek az előző jegyzőkönyvhöz képest való bármilyen változása hatásvizsgálat tárgyát képezi (pl. kirakodási lehetőség a Kanári- szigeteken).
- A pénzügyi hozzájárulás a halászati lehetőségekhez igazodik, és a hajótulajdonosok
magánjellegű hozzájárulásai ezzel arányosak lesznek.
Az új halászati jegyzőkönyv elemzése
Kétségtelen, hogy a halászati termékek volumene, fajtája és a pénzügyi hozzájárulás szempontjából ez a legfontosabb halászati megállapodás az EU számára. Az Európai Bizottság 15 hónapig tartó tárgyalásokat követően 2012. július 26-án parafálta a Mauritániával létrejött halászati jegyzőkönyvet, mely kezdetben 2 éves időszakra szól. Az Európai Unió Tanácsa 2012. december 3-án az előirányzott költségvetés egy részének elvesztésétől tartó Bizottság kérésére kénytelen volt aláírni a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazását. A mauritániai fél 2012. december 16-án ellenjegyezte a jegyzőkönyvet, amely ezzel a dátummal az Európai Parlament jóváhagyásáig ideiglenesen hatályba lépett.
A szóban forgó új jegyzőkönyv évi 110 millió eurót irányoz elő, amelyből évi 70 milliót az EU biztosít (évi 67 millió euró a halállományhoz való hozzáféréshez és évi 3 millió euró ágazati támogatás). A fennmaradó évi 40 millió eurót az iparág biztosítja a halászati engedélyekért fizetett díjak formájában.
12 tagállam, köztük az alábbi országok mintegy száz hajója kap hozzáférést: Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország, Franciaország, Egyesült Királyság, Málta, Hollandia, Németország, Lengyelország, Litvánia és Lettország. Már nem a hajók száma, hanem a fogások mennyisége a fontos1.
8, az alábbiak szerint felosztott kategória létezik: nyílt tengeri fajok halászata, tengerfenéken élő fajok és szürke tőkehal, mészhéjú állatok (mélyvízi garnélarák, fűrészes garnélarák, languszta és tarisznyarák) és tonhalak. Létezik még a lábasfejűek kategóriája is, ezek halászati lehetősége 0.
A jegyzőkönyv elismeri az EU flottájának elsőbbségi hozzáférését, a megkülönböztetésmentességet és az emberi jogok tiszteletben tartását Mauritániában.
2012-ben 337 millió euró, a Maliból érkező migrációs áramlás okozta problémák csökkentésére pedig 19 millió euró értékben nyújtott humanitárius segélyt az országnak.
1 A nyíltvízi fajok, rákfélék és a szürke tőkehal vonatkozásában a fogások mennyisége 307 400 tonnában van megállapítva.
Halászati lehetőségek és technikai feltételek
A legfontosabb az általános kvótarendszer bevezetése, mely a hajók űrtartalmán alapuló erőkifejtést váltja fel. Ez folyamatos konfliktusokat eredményez majd a helyi hatóságokkal a fogás mérlegelése kapcsán.
Lábasfejűek: nem halászhatók, bár a jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított egy év elteltével lehetőség van a helyzet felülvizsgálatára. Ez azonban kevéssé valószínű, mivel az Európai Bizottság úgy nyilatkozott, hogy az adott körülmények között a jelenlegi jegyzőkönyv a legtöbb, amit el lehet érni. Nehéz elképzelni, hogy a helyzet a tényleges kifizetést követően javulni fog. Nem indokolt, hogy a Bizottság ne igazítsa a hozzájárulás szintjét a halászati lehetőségek ezen igen jelentős és költséges csökkentéséhez (ilyen módon lehetőséget hagyva az utólagos emelést célzó, a kvóták e kategóriában való bevezetését követő újratárgyalásra).
A Spanyol Oceanográfiai Intézet (IEO), mely a jegyzőkönyv által elismert szervezet, a közelmúltban jelentést készített a polipok helyzetéről, melyben azt bizonyítja, hogy e faj védettségi helyzete nem rossz, épp ellenkezőleg, a maximális fenntartható hozamnak megfelelő biomassza szintjein (32 000 tonna) áll, miután az utóbbi években mintegy 30%-kal csökkentették az erőkifejtést. Az Európai Bizottság azonban nem vette figyelembe ezt a tanulmányt, mivel helyette a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) tanácsadására támaszkodik, amely 2008-as adatokon alapul.
Az IEO jelentése elavulttá tenné az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalásának H. pontjában foglaltakat1, miszerint a Mauritániával aláírt halászati megállapodás hozzájárult a polip túlhalászatához, csökkentve a mauritániai halászok halászati lehetőségeit és versenyelőnybe hozva az EU halászati iparágát. Az elmúlt hónapok fogásra vonatkozó adatai a polip és egyéb fajok rendkívüli bőségét mutatják, ami árcsökkenést eredményezett a piacon.
A HTMGB jelentésében azt is megállapítja, hogy Mauritániában 200, fagyasztóval felszerelt vonóhálós mauritániai halászhajó, többségük más nemzetek lobogója alatt, valamint egy mintegy 900 kenuból álló, jelentős kisüzemi flotta folytatja a lábasfejűek halászatát.
Megjegyzendő, hogy 200 olyan hajó, amely nem állami vagy a helyi közösségek beruházását, hanem idegen országok gazdasági érdekeit képviseli, az európai flottával szemben elsőbbségi hozzáférést élvez ehhez az állományhoz. Ez a helyzet hátrányos megkülönböztetést jelent az uniós flotta számára, holott az elsőbbségi elbánásra jogosult a többletállományok tekintetében.
Hangsúlyozni kell, hogy az előző jegyzőkönyv szerint 32 hajó volt jogosult lábasfejűek halászatára, s ezekből 24 spanyol lobogó alatt, melyek Grand Canarián, Las Palmasban állomásoztak. Ezek a hajók most halászati terület és alternatíva nélkül maradtak, mivel ezt a flottát korábban már a marokkói halászterületről mozdították el.
Nyíltvízi fajok: A nyíltvizi fajok halászati övezete a parttól számított 13 mérföldről 20 mérföldre módosult, és a fagyasztóval felszerelt és friss árut szállító vonóhálós halászhajókra
1 2012/C 377 E/11 sz. állásfoglalás
vonatkozik. A halászható mennyiség 250 000 tonnáról 300 000 tonnára nő (az Európai Bizottság javaslatában 125 000 tonna szerepelt). Nem talált meghallgatásra a Bizottság azon kérése, hogy e faj tekintetében, melynek helyzetét a közös tudományos bizottság 2011. novemberi jelentésében aggasztónak találta, gazdálkodási tervet vezessenek be.
Alapvető kérdés a többlet meghatározása. Az ilyen állományok elosztása tekintetében a Bizottság látszólag az utolsó helyen áll, mivel a többlet elsősorban az országban működő egyéb halászati hatalmak közt kerül elosztásra. Ez ellentétes a jegyzőkönyvvel, amely preferenciális elbánást biztosít az EU számára, ezenfelül sérti az európai flotta érdekeit.
A nyíltvizi fajokból álló friss fogást Mauritániában kell kirakodni, és az áru 2%-át az élelmiszerbiztonsághoz való hozzájárulásként ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre kell bocsátani a helyi piacon. Ezt a rendszert kritikával illetik a mauritániai civil társadalmi szervezetek, amelyek szerint meg kell vizsgálni, hogy ez hogyan befolyásolja majd a helyi halászok által fogott halak árát.
A fogás Mauritániában való kirakodásának kötelezettségét nem kellett volna beilleszteni a jegyzőkönyvbe annak előzetes felmérése nélkül, hogy milyen társadalmi-gazdasági következményei lesznek a szóban forgó új intézkedés által a Kanári-szigetek legkülső régióiban okozott veszteségeknek, ahol az ilyen kirakodásokra mindeddig sor került1.
Ami a fagyasztott nyílt tengeri fajokat illeti, átrakodási kötelezettség van érvényben a fogások ellenőrzésének szigorítása céljából. Ez azonban nem logikus, mivel az átrakodások jogellenes halászatra ösztönöznek, valamint felesleges is, mivel lehetséges ellenőrzéseket végezni a halászati övezetet elhagyó hajókon. Egyértelmű, hogy csupán bevétel-növelő szabályról van szó, amely növeli a pénzügyi hozzájárulást.
A fenti technikai feltételek miatt a nyílt tengeri fajokat halászó flotta tevékenysége nem kifizetődő, mivel az nem él ezekkel a halászati lehetőségekkel, és egységesen hangot adott annak a szándékának, hogy azokat jövőben sem fogja igénybe venni.
Tengerfenéken élő halfajok (köztük a szenegáli tőkehal): A halászati övezet az előző jegyzőkönyvben megállapítotthoz képest 6 mérfölddel messzebb kerül a parttól, és a mellékfogások 25%-ról 30%-ra nőnek. Általános kötelezettség van valamennyi fogás kirakodására.
Az egyéb tengerfenéken élő halfajok tekintetében továbbra is 10%-ban van megállapítva a mellékfogások aránya, és eltörlik a mészhéjú állatok, a tintahal és a közönséges tintahal vonatkozásában érvényben lévő mellékfogás-korlátokat (a korábbi jegyzőkönyv szerint 5%).
1 Tisztán gazdasági szempontból a halászati tevékenység a Kanári-szigeteken évi 40 millió eurónyi közvetlen bevételt generál. Ami a foglalkoztatást illeti, az ágazattal közvetlenül kapcsolatban lévő munkavállalók száma a hajók személyzetével és a halászattal kapcsolatos kikötői tevékenységet űző munkavállalókkal együtt mintegy 2750. Ezenfelül a halászat a szigetek egyik fő exportágazata, amely a 2011. pénzügyi évben 115,3 millió eurót termelt. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Kanári-szigetek legkülső régió, amelyre a Szerződés értelmében egyedi rendszer vonatkozik. Maga a Bizottság számos fellépést ösztönzött a legkülső régiók fejlődésének elősegítése érdekében, és kötelezettséget vállalt arra, hogy figyelembe veszi ezen régiók érdekeit, amikor kereskedelmi és/vagy halászati egyezményekről tárgyal az e régiókkal szomszédos országokkal.
Másrészt megszűnik a mellékfogásokra vonatkozó tiltás a polip és a szürke tőkehal tekintetében (ami ellentmond a kagyló- és rákhalászat vonatkozásában előírt korlátozásoknak és a lábasfejűekre vonatkozó kvóta hiányának).
A tengerfenéken élő halfajok tekintetében 105 euró/tonna díj, és 2500 tonna teljes kifogható mennyiség került megállapításra, valamint legfeljebb 9 hajó engedélyezhető. A szenegáli tőkehal esetében az engedélyek ára a múlt évi összeghez képest akár 400%-kal is megnövekszik, a hajó függvényében. A díj 90 euró/tonna, a teljes kifogható mennyiség 4000 tonna és összesen 11 hajó engedélyezhető. Csak két hajó számára van hely, amelyek jelenleg a halászati területen tartózkodnak.
A mauritániai kötelező kirakodások növelik az adókból és a kikötői szolgáltatások fejében fizetendő díjakból eredő magánköltségeket. Ehhez járul még az a kötelezettség, miszerint a hajók személyzetét 60%-ban mauritániai tengerészeknek kell alkotnia, akiknek többsége nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, ami következményekkel jár a fedélzeti biztonságra és a halászati tevékenység hatékonyságára nézve. Ezenfelül a helyiek általában nem halásznak, a halászat csak a szegénységből való kilábalásra szolgál és a migráció megfékezésére. Ha azt akarják, hogy ez az intézkedés hatékony legyen, nem szabadna az állampolgárság kritériumára alapulnia.
További költséget képez, hogy a hajót műholdas hajómegfigyelési rendszerrel kell felszerelni (az EU által megkövetelt rendszeren túl), hogy kísérleti jelleggel lehetővé váljon a párhuzamos jelátvitel.
Mészhéjú állatok (mélyvízi garnélarák, fűrészes garnélarák): A halászati tilalmi övezet a parttól számított 6 mérföld helyett 8 mérfölddel kezdődik, ugyanakkor északon annak határvonala a korábbitól enyhén eltérő topográfiai kritérium szerint került megállapításra. A halászati terület déli részén tartózkodó flotta fele – minimum 10 hajóval – bármikor megközelíthetné a partot, legfeljebb 6 mérföldes távolságra.
A halászati övezet áthelyezése a jövedelmezőség súlyos csökkenését jelenti az ágazat számára, mivel a garnélarák halászati területének nagyobb része a határos területeken található, továbbá nincsenek olyan tudományos jelentések, amelyek a szóban forgó fajok tekintetében túlhalászatot állapítottak volna meg, s ezáltal indokolttá tennék a szóban forgó halászati övezet módosítását. A terület északi részén módosult a védelmi zóna is, ami szintén csökkentette az engedélyezett övezetet. Ez az intézkedés a garnélarák fogások tekintetében mintegy 21,6%-os veszteséggel járhat.
Másrészt korlátozások vannak érvényben a mellékfogásokat illetően is, így a lábasfejűek nem halászhatók, 20%-ról 10%-ra csökken a mellékfogásként kifogható halak mennyisége és 7,5%-ról 5%-ra a tarisznyarákoké. Ez, az üzleti forgalom mértékében bekövetkezett 30%-os csökkenés lehetetlenné teszi a jövedelmező halászatot, ugyanakkor a visszadobott mennyiség növelésére ösztönöz az olyan fajok esetében, amelyek halászata jelenleg tilalom alá esik, de kifogásuk elkerülhetetlen.
A déli területeken a parttól számított 6 és 8 mérföldes határvonal közt alkalmazott egyidejű jelenlét mechanizmus jelentős adminisztratív nehézségekkel jár annak meghatározása tekintetében, hogy adott időben mely hajók élhetnek ezzel a jogukkal.
Tarisznyarákok: A halászati övezet már nem terjed ki az 17º 50 szélességi körtől délre, ahogyan az előző jegyzőkönyvben, és hajónként 250-ről 500-ra nő a halfogó szákok száma, azaz a halászati erőfeszítések kisebb területre koncentrálódnak. A teljes kifogható mennyiségre való tekintettel csak egy hajó dolgozhatna.
Tonhal és felszíni horogsor: Nincsenek jelentős változások. Ennek eredményeként az augusztus 1-je óta kért engedélyek ezekre a kategóriákra vonatkoznak, amelyek az egyedüli olyan kategóriák, amelyeket az új jegyzőkönyv nem érint.
Ezenfelül meg kell említeni azt is, hogy a jegyzőkönyv értelmében az üzemanyagot teljes mértékben a monopóliummal rendelkező állami vállalat szolgáltatja a piaci árnál magasabb áron (ami például a kagyló- és rákhalászattal foglalkozó hajók esetében hajónként évente 45 000 euróval több költséget jelent ).
Pénzügyi hozzájárulás és ágazati támogatás
A pénzügyi hozzájárulás sokkal nagyobb mértékű a korábbi jegyzőkönyvben előírtnál, miközben a halászati lehetőségek csökkentek, tekintettel arra, hogy a lábasfejűek kategóriája már nem létezik. A jegyzőkönyv költséges és kiegyensúlyozatlan. Ezenfelül nem indokolt a hajótulajdonosok magánjellegű pénzügyi hozzájárulásának felülvizsgálata, miközben csökkennek a halászati lehetőségek és szigorodnak a technikai feltételek.
Az ágazati támogatást illetően a korábbi jegyzőkönyv évi 11 millió eurót biztosított, amit a mauritániai kormány nem fektetett be megfelelően, ezért az EU úgy határozott, hogy az új jegyzőkönyvben ezt az összeget évi 3 millió euróra csökkenti (noha a magánszektor által díjak formájában fizetett hozzájárulás drasztikusan, 300-400%-kal magasabb a korábbi jegyzőkönyvben megállapítottnál). A szóban forgó ágazati támogatás három prioritási tengely mentén oszlik el: tudományos együttműködés és képzés, nyomon követés és környezet.
Az előadó egyéb megjegyzései
A fenntartható halászatra vonatkozó megállapodások esetében továbbra is a „halászati partnerségi megállapodások” kifejezést kell használni, amely kifejezetten hivatkozik a részes országokra és a köztük fennálló, egyenlőségen alapuló kapcsolatokra. E megállapodásoknak elő kell mozdítaniuk, hogy a harmadik országokban folytatott halászati tevékenységekre fenntartható módon és kölcsönösen kielégítő megállapodások alapján kerüljön sor, valamint biztosítaniuk kell az uniós halászati ágazat magánberuházásainak biztonságát.
Meg kellene fontolni továbbá az Európai Unió magánbefektetőinek részvételét közös vállalatokon keresztül, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a felelős halászati gyakorlatok alkalmazásához, a társadalmi és gazdasági fejlődéshez és a technológiaátadáshoz.
Mindenekelőtt azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a halászati partnerségi megállapodások erősen kereskedelmi jellegűek, melyek azt célozzák, hogy az uniós flották biztosíthassák a közösségi piacok ellátását, s ennek rendelődik alá az együttműködés, amelyet az EU kínál ágazati támogatás gyanánt a tengerparti állam halászati gazdálkodásának megerősítése céljából.
Másrészt az EU és Mauritánia közti jegyzőkönyv létrehozásáról szóló határozat Xxxxxx általi elfogadásának jogalapjául a 43. cikk (2) bekezdését kell választani, az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése, második albekezdés, a) pontjával összefüggésben, ellentétben a Tanács legújabb módosításával, miszerint a jogalap a 43. cikk, törölve annak (2) bekezdését.
A Tanács e jogalap révén felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy az EU nevében tárgyaljon egy halászati jegyzőkönyvről, amely számos intézkedést foglal magába, így halászati lehetőségeket, technikai intézkedéseket, nyomon követési intézkedéseket, ellenőrzési és a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó intézkedéseket, a közös halászati politika céljainak megfelelő módon, és ebből következően a fenti intézkedések tárgyalását lehetővé tevő jogalap a 43. cikk (2) bekezdése.
Következtetés
A nemzeti közigazgatási szervek és a halászati ipar egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi jegyzőkönyv költséges az általa kínált halászati lehetőségekhez és az előírt technikai feltételekhez képest, s emiatt a halászat elveszíti rentabilitását. Ennek következtében a tonhalhalászattal foglalkozó hajók (esetükben a technikai feltételek nem változtak) és a szenegáli tőkehalat halászó számos vonóhálós halászhajó (amelyek csak rövid időszakokra próbáltak dolgozni) kivételével az uniós flotta nem folyamodott ideiglenes engedélyért az 1006/2008 rendelet szerint.
A jegyzőkönyv az alábbi okokból rossz:
- nem ad hozzáférést a lábasfejűekre halászó flottának, amely 32 hajóból áll, amelyek halászterület nélkül maradnak, továbbá nincs lehetőségük arra, hogy más zónákban halásszanak, és ezt az intézkedést semmilyen biológiai indok nem támasztja alá;
- minden flotta számára szűkül a halászati övezet, beleértve a nyílt tengeri fajokat halászó flottát is, minek következtében drasztikusan csökkenni fog a fogások mennyisége;
- a nyílt tengeri fajok, a szürke tőkehal és a mészhéjú állatok halászata vonatkozásában a tonnatartalomban mért halászati erőfeszítés szerinti gazdálkodásról áttérnek a kvóta alapú, a hajók számának korlátozásával kiegészített gazdálkodási rendszerre;
- magasabb költségek az EU és a hajótulajdonosok számára, akiknek ez egyes esetekben 300-400%-os költségnövekedést jelent, amely nem bizonyul méltányos hozzájárulásnak;
- ezenfelül közvetett költségek is megjelennek, amelyek költségesebbé teszik a megállapodást, az alábbi kötelezettségekből kifolyólag: mauritániai kirakodás és átrakodás, az egyes hajókon szolgáló személyzet 60%-a mauritániai, mauritániai üzemanyagfelvétel, egy második műholdas hajómegfigyelési rendszer felszerelése.
Röviden, ez a halászati jegyzőkönyv
- nem előnyös az EU számára, mivel a halászati lehetőségek kiaknázásának feltételei meggátolják a halászat jövedelmezőségét, ahogyan azt a hajók hiánya is mutatja a halászati övezetben;
- és nem előnyös Mauritánia számára sem, mivel az uniós flotta hiánya folytán elesik a pénzügyi hozzájárulás jelentős részétől, nem beszélve a hajók tevékenysége, a
tengerészeknek fizetett bérek stb. által a helyi part menti lakosság számára generált
jövedelemről.
A végső következtetés a jelenlegi halászati jegyzőkönyv elutasítása. A halászat feltételeinek felülvizsgálatát a megállapodás ratifikálásának a halászati feltételek elégtelensége és az előírt túlzó technikai feltételek miatti elutasításán keresztül kellene elvégezni egy új megállapodás letárgyalása érdekében, nem pedig a vegyes bizottság útján, miután a jegyzőkönyv hatályba lépett és a hozzájárulást befizették. Amint sor kerül a hozzájárulás kifizetésére, a mauritániai felet semmi sem fogja arra ösztönözni, hogy javítson a technikai feltételeken, mivel ennek számára nincsen semmilyen pozitív hozadéka.
20.2.2013
VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
a Halászati Bizottság részére
az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás kétéves időszakra történő megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről
(15777/2012 – C7-0419/2012 – 2012/0258(NLE))
A vélemény előadója: Xxxxxx Xxxxxxxx
RÖVID INDOKOLÁS
Mauritánia a világ egyik legszegényebb és legkevésbé fejlett országa, amely a 2011-es humán fejletségi mutató szerint a 187 országból a 156. helyen áll. Az ország külföldi pénzügyi segélyekből tartja el magát, és rendkívül el van adósodva.
Az ország politikai helyzete instabilnak tekinthető. A jelenlegi elnök, Xxxxxxx Xxxx Xxxxx Xxxx 2008 augusztusában államcsíny során megbuktatta a korábbi kormányt, 2009 júliusában pedig elnökké választották. 2012. október 14-én megsérült, miután egy katonai őrjárat tüzet nyitott konvojára.
Az ország területén továbbá évek óta terrorizmussal kapcsolatos tevékenységek folynak a mai napig. Ide tartozik az al-Káida is, amely az ország sivatagos területein tevékenykedik. A helyzet a 2012. márciusi, Maliban történt, iszlamista fegyveresek által elkövetett puccs után vált komollyá.
Az ország gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, a munkaerő nagy részét pedig ez a szektor foglalkoztatja. A két fő kiviteli termék azonban a vasérc és a hal. Az ország nagy része jóllehet sivatagos, a 753 kilométer hosszú part közelében elterülő vizek a világ leggazdagabb halászati területei közé tartoznak.
Az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás 2006. augusztus 1-én jött létre, és azt két egymást követő jegyzőkönyv hajtotta végre. Az utolsó jegyzőkönyv hatálya 2012. július 31-én járt le. A Bizottság 2012. augusztus 1-je óta a tagállamok halászati engedély iránti kérelmeit közvetlenül továbbítja
Mauritániának. Ez az átmeneti megállapodás 2013 januárjában ér véget.
A Tanácstól kapott megbízás alapján az Európai Bizottság egy új jegyzőkönyvről folytatott tárgyalásokat a Mauritániai Iszlám Köztársasággal. A megállapodást 2012. július 26-án parafálták. Az új jegyzőkönyv az aláírásának időpontjától számított kétéves időszakra szól.
E jegyzőkönyv garantálja, hogy a mauritániai halászati övezetekben halászható állománytöbblethez való hozzáférés tekintetében az uniós flotta elsőbbséget élvez. Ugyancsak célja a fenntartható halászati politika fejlesztése a szóban forgó halászati övezetekben.
Az EU új jegyzőkönyvben meghatározott pénzügyi hozzájárulása az alábbiak szerint bontható le:
a) évi 67 millió euró az uniós hajók Mauritánia kizárólagos gazdasági övezetéhez való hozzáféréséért;
b) évi 3 millió eurónyi meghatározott összeg a felelősségteljes és fenntartható halászatra irányuló nemzeti politika végrehajtására.
A mauritániai kizárólagos gazdasági övezethez való hozzáférésért kapott pénzügyi hozzájárulás a hatályát vesztett jegyzőkönyvben foglalt összeghez képest jelentős mértékben növekedni fog. Az ágazati támogatás összegét azonban a tavalyi évi 20 millió euróról évi 3 millió euróra csökkentik. A teljes pénzügyi hozzájárulás így meg fog egyezni a 2011–2012-es időszakra jóváhagyott összeggel.
Az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás a Grönlanddal kötött halászati partnerségi megállapodás előtt, valamint a még meg nem újított, Marokkóval kötött halászati partnerségi megállapodás után pénzügyi szempontból a legfontosabb harmadik országgal kötött megállapodás. A szóban forgó megállapodás az EU harmadik országokkal kötött halászati partnerségi megállapodásai teljes költségvetésének közel a felét teszi ki.
A korábbi jegyzőkönyvhöz képest a halászati lehetőségek csökkentek. Ez a csökkenés annak a következménye, hogy a mauritániai halállomány nagy részét teljes egészében vagy túlzott mértékben aknázták ki. Az új kvótákat tudományos tanácsadás és Mauritániának a helyi halászközösségek és a kisüzemi halászat megerősítésére irányuló kérelmei alapján állapították meg.
Különösen a lábasfejűek kizárása említésre méltó. Azzal érveltek, hogy a külföldi flotta túlhalászta a fajt, valamint hogy a helyi flotta kisüzemi kapacitása és a mauritániai part menti halászat elegendő a szóban forgó források halászatához. A helyi halászati szektor megerősítése érdekében ugyancsak megegyeztek a nyíltvízi halfajok halászati övezetének kiterjesztéséről: a nyílt tengeri vonóhálós halászhajók legfeljebb 20 mérföldnyire közelíthetik meg a partot. Xxxxxxxxx szerint így jelentősen csökkenni fog a járulékos fogások száma.
Az előadó különösen üdvözli azt a kötelezettséget, amely szerint a nyíltvízi kisméretű halfajokból származó fogás 2%-át a helyi lakosság számára partra kell rakodni. Az említett intézkedés helyi halászok fogásának árára gyakorolt hatását azonban figyelmesen meg kell
vizsgálni.
Az előadó végül aggodalmának ad hangot azon problémák kapcsán, amelyeket a halászati partnerségi megállapodás okozhat az európai flottának és halászati iparnak, valamint az egykor az említett hajókon dolgozó mauritániai tengerészeknek. Aggodalmát fejezi ki továbbá a hajótulajdonosok fogás szerint megállapított díjai jelentős emelkedésének következményei kapcsán.
Következésképpen az előadó üdvözli a halászati partnerségi megállapodást, amely összhangban van a jövőbeni közös halászati politika külső dimenzióival, és amelynek feltételeiről a politikák fejlesztési célú koherenciája elvei és a harmadik országokkal 2002-ben kötött halászati partnerségi megállapodások integrált keretrendszere szerint folytatnak tárgyalásokat. Az EU és a harmadik országok közötti halászati megállapodások nemcsak a fejlődő országok kizárólagos gazdasági övezeteihez való hozzáférést garantálják az uniós hajóknak, hanem inkább a partnerség, a fejlesztési politika és a fenntartható halászat alapjául szolgálnak. Ezért a halászati partnerségi megállapodások kizárólag a part menti vizek többletállományaira vonatkozhatnak, valamint figyelembe kell venniük a hal fejlődő országok táplálkozásában betöltött szerepét.
Az előadó végül arra szeretné felhívni figyelmüket, hogy a korábbi halászati partnerségi megállapodás utólagos értékelése elismeri, hogy a halászati partnerségi megállapodás mérsékelten pozitív, 1,4-es és 1,5-ös költség-haszon aránnyal jár az EU számára. Mivel az új jegyzőkönyv feltételei azonban jelentősen megváltoztak, az új költség-haszon arány is más lesz.
******
A Fejlesztési Bizottság felhívja a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg jóváhagyását.
A Fejlesztési Bizottság felhívja a Bizottságot, hogy a jegyzőkönyv végrehajtása során
kellőképpen vegye figyelembe az alábbi megállapításokat:
a) A Bizottságnak arra kell sürgetnie a Mauritániai Iszlám Köztársaságot, hogy az éves összeget a nemzeti, felelősségteljes és fenntartható halászati politika alkalmazására használja annak érdekében, hogy fejlessze az országban található kikötőhelyeket azért, hogy az uniós hajók Nouakchott kikötőjén kívül más mauritániai kikötőkben is kirakodhassák fogásukat, valamint arra, hogy előmozdítsa a halászati szektor női vállalkozásait, illetve hogy ellenőrzési és megfigyelési tevékenységeket és állományfelmérést végezzen.
b) Xxxxxxxxx azt kell ellenőrizni, hogy a lábasfejűeknek a halászati partnerségi megállapodásból való kizárása jelentős hatást gyakoroljon az állományok helyreállítására, és ne vezessen a mauritániai flotta halászati többletkapacitásához.
c) Xxxx ösztönzi a Bizottságot, hogy vitassa meg Xxxxxxxxxxxxx hosszú távú halászati gazdálkodási tervek kidolgozását, amelyekbe beletartozna minden halászati lehetőség mauritániai hatóságok általi nemzeti és harmadik országbeli flottákra vonatkozó elosztása.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 19.2.2013 |
A zárószavazás eredménye | +: 13 –: 10 0: 1 |
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxx Xx Xxxxxx, Xxxx Xxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx Xxxxxxxx, Xxx Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxx-Xxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxxx, Xxx Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxxxxx |
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Xxxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx de Mera Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxx |
5.3.2013
VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
a Halászati Bizottság részére
az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv két éves időszakra történő megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről (15777/2012 – C7-0419/2012 – 2012/0258(NLE))
A vélemény előadója: Xxxxxxxx Xxxxxxx
RÖVID INDOKOLÁS
A Tanácstól kapott megbízás alapján a Bizottság tárgyalásokat folytatott a Mauritániai Iszlám Köztársasággal az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. A tárgyalások eredményeként a felek 2012. július 26-án egy új jegyzőkönyvet parafáltak. Az új jegyzőkönyv az aláírásának időpontjától számított kétéves időszakra szól.
A jegyzőkönyv elsődleges célja, hogy az uniós hajóknak – a rendelkezésre álló többlet korlátain belül – halászati lehetőségeket biztosítson Mauritánia vizein. Tárgyalási álláspontjának meghatározását a Bizottság többek között az említett megállapodás keretében létrehozott tudományos bizottság véleményére alapozta.
Az általános cél az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti együttműködés szorosabbra fűzése annak érdekében, hogy a mauritániai halászati övezetben lehetővé váljon a fenntartható halászati politika fejlesztése és a halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázása, ami mindkét fél érdekét szolgálja.
A jegyzőkönyv szerinti, 140 000 000 EUR-t kitevő összes pénzügyi hozzájárulás a teljes időszakra vonatkozóan az alábbiakból áll: a) 67 000 000 EUR a halászati erőforrásokhoz való hozzáférést biztosító jogokért, és b) 3 000 000 EUR a Mauritániai Iszlám Köztársaság halászati politikájának fejlesztésére irányuló támogatás címén. Ez a támogatás megfelel a nemzeti halászati politika célkitűzéseinek.
Kiadás típusa | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |
A természeti erőforrások megőrzése és kezelése | 70 000 000€ | 70 000 000€ | 140 000 000€ |
ÖSSZESEN | 70 000 000€ | 70 000 000€ | 140 000 000€ |
A Költségvetési Bizottság szerint az alábbiakat kell figyelembe venni a megállapodás végrehajtásakor:
• évente meg kell vizsgálni, hogy az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv értelmében hajókat üzemeltető tagállamok eleget tettek-e a fogásra vonatkozó jelentéstételi rendelkezéseknek. Amennyiben nem, a Bizottságnak el kell utasítania ezen államoknak a következő évre vonatkozó halászati engedélyekre irányuló kérelmeit;
• évente jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított többéves ágazati program eredményeiről, illetve
• a tagállamoknak a fogásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfeleléséről; a jegyzőkönyv lejáratát megelőzően vagy az esetleges megújításra vonatkozó tárgyalások megkezdése előtt be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jegyzőkönyv utólagos értékelését, beleértve egy költség-haszon elemzést is.
******
A Költségvetési Bizottság felkéri a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg egyetértését.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 4.3.2013 |
A zárószavazás eredménye | +: 23 –: 10 0: 1 |
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Xxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxxx, Xxxx-Xxx Xxxxxxx, Xxxxx Xxxx, Xxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx, Xxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx, Xxxxx Xxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx, Xxxx X. Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxx Xxxxxxxxx, Xxxxxxxx Xx Xxx, Xxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxxx |
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Xxxxxxxx Xxxxxxx, Xxxx Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxx Xx Xxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxx, Xxxx Xxxxxxxx |
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 29.5.2013 |
A zárószavazás eredménye | +: 16 –: 6 0: 1 |
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Xxxx Xxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx-Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx, Xxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxx Xxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxx do Céu Xxxxxx Xxxxx, Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxxx i Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxx Xxxxxxxx |
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Xxxx-Xxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxx Xxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxx, Xxx Xxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx |
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx de Mera Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx |