ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
AIRON Accounting Betéti Társaság
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÉRVÉNYES: 2022.09.01.-TŐL
CÉGNÉV: | AIRON ACCOUNTING BT |
SZÉKHELY: | 0000 XXXXXXXX, XXXXXXXX XXXXX XXX 0. II.EMELET |
ADÓSZÁM: | 22874850- 1-41 |
CÉGJEGYZÉKSZÁM: | 01-06 -747090 |
KÉPVISELŐK: | Danku-Xxxxxxxxx Xxxxxx |
SZÁMVITELI FELELŐS NEVE ÉS REGISZTRÁCIÓS SZÁMA: | XXXXX XXXXX PM 196636 |
E-MAIL CÍM: | |
HONLAP CÍM: |
Tartalom
3. A KÖNYVELŐ IRODA NYILATKOZATA: 3
4. AZ ÁSZF HATÁLYA, A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA 3
4.6. A Könyvelési Szerződés létrehozása 4
4.7. A Könyvelési szerződés módosítása, kiegészítő és eseti szolgáltatások igénybevétele 4
5. A KÖNYVELŐI IRODA SZOLGÁLTATÁSAI 4
5.1. Könyvviteli alapszolgáltatások 5
5.3. Bérügyviteli szolgáltatások 6
5.5. Tanácsadás (extra szolgáltatás) 7
5.6. Cégkapu kezelés és állandó meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt (extra
5.7. Eseti képviselet és telefonos ügyintézés (extra szolgáltatás) 9
5.8. Opcionális szolgáltatások (extra szolgáltatások) 9
5.9. A szolgáltatások teljesítési helye 10
6. A SZÁMVITELI BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSRA ÁTADÁSA, HATÁRIDŐK 11
7. AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 14
9. AZ ÜGYFÉL DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE 15
10. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME 18
11. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 19
12. ÜZLETI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 21
13. A KÖNYVELŐ IRODA FELELELŐSÉGE 21
15. A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE, ÁTRUHÁZÁSA 23
A Könyvelő Iroda szolgáltatásainak egységes rendben, a feladatok összetettségéhez igazodó magas szakmai színvonalon és felelősséggel való teljesítése szükségessé teszi olyan általános szabályok megállapítását, melyek valamennyi könyvelési szerződés során a szolgáltatóra és az Ügyfélre is kötelezőek. Ezt a célt szolgálják a Könyvelő Iroda Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban rövidítve: ÁSZF) amelyhez képest a Könyvelő Iroda és az Ügyfél közötti konkrét könyvelési szerződés eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
1. Könyvelő Iroda megnevezés alatt a továbbiakban az ÁSZF-ben az AIRON ACCOUNTING Bt-t, mint számviteli, könyvviteli szolgáltatásra, adótanácsadásra jogosult gazdasági társaságot kell érteni.
2. Ügyfél alatt, szervezeti formájától függetlenül mindazon a Könyvelő Irodával könyvelési szerződést kötő személyt kell érteni, aki a Könyvelő Iroda szolgáltatásait szerződő félként igénybe veszi. Az Ügyfél fogalmába bele kell érteni mindazon jogi vagy természetes személyeket is, akik a közvetítőként vagy megbízottként harmadik személyek nevében eljárva kötnek könyvelési szerződést a Könyvelő Irodával.
3. Könyvelési szerződés alatt az ÁSZF-ben azt az egyedi szerződést kell érteni, amelyet az Ügyfél a könyvviteli és adózási szolgáltatások nyújtására köt a Könyvelő Irodával, és amely a jogviszonyukban lehetővé teszi jelen Általános Szerződési Feltételek alkalmazását. A Könyvelési Szerződés létrehozása történhet a jelen ÁSZF-ben foglalt módon a Könyvelő Iroda által, a saját elektronikus ügyviteli rendszerének használatával küldött elektronikus árajánlat elfogadásával is, amely elfogadás ténye önmagában létrehozza a Könyvelési Szerződést az árajánlatban foglalt – a Könyvelési Szerződés lényeges elemeit tartalmazó – feltételekkel.
4. Felek alatt az ÁSZF-ben a Könyvelő Iroda és az Ügyfél értendő.
3. A KÖNYVELŐ IRODA NYILATKOZATA:
A Könyvelő Xxxxx kijelenti, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) 150. §-ban meghatározott számviteli szolgáltatásra jogosult regisztrált szervezetek közé tartozik, adótanácsadó tevékenység végzésére jogosult.
4. AZ ÁSZF HATÁLYA, A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA
4.1. Az ÁSZF rendelkezései kiterjednek a Könyvelő Iroda és az Ügyfél közötti minden szerződéses kapcsolatra, amelynek keretében a Könyvelő Iroda a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt az Ügyfél részére a jelen ÁSZF alapján létrejött Könyvelési szerződés, vagy az az alapján létrejött jogviszony során a Felek között keletkezett más szerződés alapján.
4.2. Az ÁSZF rendelkezései a Polgári Törvénykönyv szerint általános szerződési feltételeknek minősülnek. Ha az általános szerződési feltétel és az Ügyféllel megkötött Könyvelési szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.
4.3. A Könyvelő Iroda jogosult az ÁSZF-t egyoldalúan módosítani. A módosításról szóló értesítést és a módosítások összefoglalását elektronikus úton, az ügyfél által a Könyvelési szerződésben kapcsolattartásra megadott email címére köteles az Ügyfélnek megküldeni, és az elfogadottnak tekintendő, amennyiben a megküldéstől számított 30 napon belül az Ügyfél nem kifogásolta.
4.4. A Könyvelő Xxxxx biztosítja, hogy az Ügyfél az ÁSZF, illetve jövőbeni módosításai tartalmát megismerje. E célból a Könyvelési szerződés megkötésekor a Könyvelő Iroda a hatályos formában az Ügyfél részére elektronikus dokumentumként, az ÁSZF-t elektronikus úton, honlapján teszi az Ügyfél számára elérhetővé. A Könyvelési szerződés az elektronikus aláírás létrehozására alkalmazott szolgáltatása segítségével létrehozott elektronikus aláírásával az Ügyfél igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta. Ugyanilyen hatálya van a Könyvelő Iroda weboldalán található ún. elfogadó rubrika Ügyfél általi kipipálásának, vagy a Szabályzat elérési útját tartalmazó elektronikus dokumentumnak az Ügyfél e-mail címére történő elküldésének, amennyiben az Ügyfél a Szabályzat tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. A hatályos ÁSZF-t a Könyvelő Iroda az Ügyfél részére elérhetővé teszi honlapján.
4.5. A Könyvelő Iroda és az Ügyfél jogviszonyában a Polgári Törvénykönyv és a vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandók.
4.6. A Könyvelési Szerződés létrehozása
4.6.1. A Könyvelő Iroda a Könyvelési Szerződést a Ptk. 6:63 § - 6:70. §-okban foglalt rendelkezések szerinti, saját elektronikus ügyviteli rendszerének használatával küldött elektronikus ajánlat Ügyfélnek történő megküldésével hozza létre. Az ajánlat minden esetben tartalmazza a Könyvelési Szerződés lényeges elemeit (a felek meghatározása, könyvelési díj, igénybe vett szolgáltatások, szerződéses időtartam), egyebekben az ajánlatban nem szabályozott kérdésekben a jelen ÁSZF rendelkezéseire utal. Az Ügyfélnek a Könyvelési Szerződést létrehozó ajánlattal egyidejűleg a jelen ÁSZF-et is el kell fogadnia, mint a könyvelési jogviszonyt szabályozó forrást. Az ajánlatban foglaltak Ügyfél által elektronikus úton történő elfogadásával jön létre a Könyvelési Szerződés. Amennyiben az ajánlatot az Ügyfél elfogadja a könyvelési jogviszony tartalmát a Könyvelési Szerződésben és a jelen ÁSZF-ben foglalt szabályok összessége adja ki.
A Könyvelési Szerződés létrejöttére egyebekben a Ptk., legfőképpen pedig a XII. és XXXIX. Fejezetek rendelkezéseit
kell alkalmazni.
4.7. A Könyvelési szerződés módosítása, kiegészítő és eseti szolgáltatások igénybevétele
A Könyvelési Szerződést a Xxxxx közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A Könyvelési Szerződés módosítása során a Felek a 4.6.1. pont szerinti ajánlattételre és ajánlat elfogadására vonatkozó szabályok szerint járnak el. Az Ügyfél módosítási igénye esetén erre vonatkozó megkereséssel él a Könyvelő Iroda felé, aki a megkeresés megfelelősége esetén a 4.6.1. pontban foglalt ajánlatot – a módosított tartalom vonatkozásában - megteszi. A módosított tartalom Ügyfél általi elfogadásával a jelen pontban foglalt módosítás a Könyvelési Szerződés részévé válik. Amennyiben az Ügyfél korábban még a Könyvelési Szerződés részét nem képező új, állandó szolgáltatást is szeretne a szerződésese jogviszony részévé tenni, úgy a jelen pont szerinti módosítás lépéseinek megfelelően kell eljárni.
Amennyiben az Ügyfél eseti szolgáltatást kíván megrendelni a Könyvelő Irodától, úgy azt új, kifejezetten az eseti szerződést létrehozó ajánlattal és annak elfogadásával hozzák létre a Felek.
A könyvelési díj Könyvelő Iroda által történő egyoldalú módosítására a jelen pontban foglaltakat az ÁSZF 9.5.
pontjában foglaltrendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
A könyvelési szerződés bármely jogcímű megszűnése esetén a megszűnés napja által meghatározott adóév
zárásával kapcsolatos könyvviteli és adókötelezettségek minden esetben az Ügyfelet terhelik.
5. A KÖNYVELŐI IRODA SZOLGÁLTATÁSAI
A Könyvelő Iroda könyvviteli és adózási szolgáltatásokat nyújt az Ügyfél részére, ezzel közreműködik az Ügyfelet terhelő egyes számviteli és adókötelezettségek teljesítésében. A szolgáltatás nem terjed ki a közvetlenül az Ügyfél által teljesítendő számviteli és adókötelezettségek ellátására. A felek a szolgáltatás és az adókötelezettségek teljesítése során együttműködésre kötelesek. A Könyvelő Iroda szolgáltatásai alap- és extra szolgáltatásokra
bonthatóak, amely extra szolgáltatásokat a Könyvelő Iroda csak az Ügyfél erre vonatkozó kifejezett igénye, vagy megkeresése alapján nyújtja a Xxxxx által megállapított külön díj ellenében. Az extra szolgáltatások közé tartoznak a jelen ÁSZF 5.5.-5.8. pontjaiban foglalt szolgáltatások is.
5.1. Könyvviteli alapszolgáltatások
5.1.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó könyvviteli szolgáltatások
a) Könyvvezetés az Ügyfél jogállása szerint irányadó kettős könyvvitel, vagy egyszeres könyvvitel rendszerében: aa) Főkönyvi könyvelés, főkönyvi nyilvántartások vezetése.
ab) Vevők analitikus nyilvántartása.
ac) Szállítók analitikus nyilvántartása.
ad) Tárgyi eszközök nyilvántartása, értékcsökkenés elszámolása ae) Év végi zárás
b) Beszámoló összeállítása, elkészítése az Ügyfél jogállása szerint meghatározott formában: ba) Mérleg elkészítése.
bb) Eredmény-kimutatás elkészítése.
bc) Kiegészítő melléklet elkészítése
c) Letétbehelyezés, közzététel (Szt. IX. Fejezet)
5.1.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó számviteli feladatok
a) Számviteli bizonylatok kiállítása, befogadása, megőrzése.
b) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése
c) Házipénztár vezetése, pénzkezelés, nyilvántartás, kapcsolódó bejelentési kötelezettségek.
d) Készletnyilvántartás.
e) Leltározás.
f) Pénzügyi nyilvántartások vezetése.
g) Üzleti jelentés elkészítése, nonprofit szervezeteknél közhasznúsági jelentés elkészítése
h) Számviteli szabályzatok elkészítése, módosítása.
i) Taggyűlési, közgyűlési vagy alapítói határozat elkészítése az éves beszámoló elfogadásáról és az
eredményfelhasználásról
j) Könyvvizsgáló választása, megbízása kötelező könyvvizsgálat esetén.
k) A beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, a gazdasági döntéseket
megalapozó következtetések levonása.
5.2.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó adózási szolgáltatások
a) adómegállapítás:
aa) az Ügyfél aktuális adó-, adóelőleg-, adófeltöltési és járulékfizetési kötelezettsége összegének megállapítása az átadott számviteli bizonylatok feldolgozása alapján, és erről tájékoztatás az Ügyfél részére az adófizetési határidő előtt,
b) az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallások elkészítése, benyújtása: ba) Havi bevallások
bb) Áfa bevallás az Ügyfélre irányadó bevallási időszak szerint
bc) Társasági adóbevallás és kapcsolódó bevallásai
bd) Munkáltatói bevallások, kivéve a munkavállalók éves SZJA bevallásai bd) Egyéb adók bevallásai
c) Önellenőrzés elkészítése, benyújtása
d) Adónyilvántartások vezetése:
da) Levont adók, járulékok nyilvántartása db) ÁFA nyilvántartás vezetése
d) Adatszolgáltatás:
da) Adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás
db) Nyugdíj megállapítással kapcsolatos adatszolgáltatás
dd) Egyéb adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás
e) Xxxxx adó bevallása:
ea) Helyi iparűzési és kommunális adó bevallása
f) Adófolyószámla egyeztetés
5.2.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó adókötelezettségek
a) Bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségek – kivéve a foglalkoztatottak bejelentését,
b) Helyi adó bejelentkezés, bejelentés, változás-bejelentés – kivéve az iparűzési adó bejelentkezést
c) Nyilatkozattétel
d) Xxxxxxxxxx és adóelőleg fizetés, beleértve a feltöltési kötelezettségeket is, járulékfizetés
e) Bizonylat kiállítása és megőrzése
f) Pénztárgép működtetésével kapcsolatos kötelezettségek
g) Adólevonás, adóbeszedés,
h) Bankszámlanyitás
i) Xxxxxxxxxxx kapcsolódó nyilvántartások vezetése (pl. útnyilvántartás, kiküldetési rendelvény)
j) Szokásos piaci ár nyilvántartása
k) Adómentességhez, adókedvezményhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése
l) Alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése
m) Egyéb speciális adókötelezettségek teljesítése (környezetvédelmi termékdíj, bányajáradék, etc.)
5.3. Bérügyviteli szolgáltatások
5.3.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó bérügyviteli szolgáltatások
a) Foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési, adatszolgáltatás kötelezettségek teljesítése
b) NAV/NEAK bejelentések teljesítése
c) Kilépő dolgozók iratainak, igazolásainak elkészítése
d) Bérszámfejtés: a bér-, jövedelem- és költségtérítés-elszámolás elkészítése
e) Bérjegyzékek, kifizetési jegyzékek elkészítése
f) A levont adók, járulékok nyilvántartása
g) Kifizetői adóigazolások elkészítése
5.3.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó bérügyviteli feladatok
a) Munkaügyi nyilvántartások vezetése (pld. jelenléti ívek, szabadság nyilvántartás)
b) Munkáltatói kötelezettségek teljesítése, intézkedések megtétele, munkaszerződések, felmondások írásba foglalása
c) Nem-pénzbeli juttatásokkal kapcsolatos belső szabályzatok szerinti juttatások nyilvántartása (cafeteria, kiküldetés, telefon/gépkocsi/etc. használat)
d) Bérfeladások elkészítése a könyvelés felé
5.4.1. A Könyvelő Iroda az Ügyféllel történő kapcsolattartásra, az átadás- átvételi cselekmények lebonyolítására, az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra, a teljesítéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására Ügyfélszolgálatot tart fenn. Az Ügyfélszolgálat keretében a Könyvelő Iroda beosztott könyvelő- és bérszámfejtő munkatársai az Ügyfél vállalkozást érintő könyvvezetési, számviteli, pénzügyi, adózási, bérszámfejtési és társadalombiztosítási kérdésekben a napi ügyviteli munka és bizonylatolás körében jogosultak tájékoztatásra, ez a jogosultság az adózási kérdések érdemi eldöntésére nem vonatkozik. A Könyvelő Iroda adótanácsadásra, pénzügyi tanácsadásra jogosult kizárólagos képviselője csak erre kifejezett felhatalmazással
rendelkező munkatárs, vagy vezető lehet. A Könyvelő Iroda részéről érdemi tájékoztatásra jogosult személyek körét a Felek a Könyvelési szerződésben meghatározhatják, de arról az Ügyfelet a Könyvelő Iroda képviselője írásban értesíti. Az Ügyfélszolgálati tájékoztatás nem terjed ki az Ügyfél alkalmazottaira, szerződéses partnereire, a nem könyvvezetési, nem adózási kérdésekre, illetve olyan feladatokra, amelyeket az ÁSZF és a Könyvelési szerződés sem tartalmaz. A Könyvelő Xxxxx munkatársai által adott tájékoztatás semmilyen esetben sem tekinthető érdemi tájékoztatásnak, bármilyen erre utaló körülmény ellenére sem, az ilyen jellegű tájékoztatásból eredő minden esetleges kárért való felelősséget a Könyvelő Iroda kizárja. A Könyvelő Xxxxx munkatársa által adott bármilyen tájékoztatás akkor sem tekinthető érdeminek, ha egyébként az megegyezik, vagy megfelel az érdemi tájékoztatásban szereplő információkkal.
5.4.2. Az Ügyfélszolgálat helye a Könyvelő Iroda székhelye. Az Ügyfélszolgálat személyesen csak telefonon, emailben (xxx@xxxxx.xx) vagy a Könyvelő Xxxxx által használt foglalás-kezelő alkalmazáson (jelenleg: az iroda honlapján a „Kapcsolat” vagy „Contact” menüpont alatt elérhető alkalmazás) eszközölt időpont egyeztetés után látogatható.
5.4.3. Az Ügyfélszolgálat szolgáltatásait az Ügyfél munkanapokon, hétfőtől csütörtökig 9 és 12, valamint 13 és 16 óra között, pénteken 9 és 12 óra között veheti igénybe. Az Ügyfélszolgálat munkaszüneti napokon, munkanapokon munkaidőn kívül és munkarend változás miatt hétvégére eső munkanapokon valamint csoportos szabadságolás időszakában nem működik. Az elektronikus levélben (email) folytatott ügyfélszolgálati kommunikáció vonatkozásában a 15.5 és 14.6. pontban foglaltak is irányadóak.
A Könyvelő Iroda extra szolgáltatásai :
A könyvelési, könyvviteli szolgáltatások közül a Könyvelő Iroda extra szolgáltatásként, az Ügyfél külön erre vonatkozó igénye, vagy megkeresése alapján, a vonatkozó díjazásról szóló megállapodás után, az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
1. Közreműködés a jogkövetési vizsgálatok, adó és egyéb kötelezettségeket érintő ellenőrzések, más az ügyfél által igényelt külső vagy belső ellenőrzések, átvilágítások, valamint a könyvvizsgálat előkészítésében és lebonyolításában
2. Számviteli szabályzatok frissítése a számviteli és adótörvények módosításaival
3. Sajátos beszámolási kötelezettségek (Szt. VII. Fejezet)
i. Előtársasági beszámoló elkészítése
ii. Átalakulás számviteli feladatai
5.5. Tanácsadás (extra szolgáltatás)
5.5.1. A Könyvelő Iroda az Ügyfél részére igény szerint adó- pénzügyi-, könyvviteli pályázati tanácsadást vállal – külön díjazás ellenében. Tanácsadásra kizárólag a Könyvelő Iroda erre kifejezett felhatalmazással rendelkező munkatársa, vagy a vezetője jogosult. Az összetett, több területet érintő vagy jelentős kihatású kérdésekben a tanácsadást írásban kell kérnie a megválaszolandó kérdések megadásával, amelyre a Könyvelő Iroda írásban adja meg a választ.
5.5.2. A Könyvelő Iroda az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és számlázás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. A tanácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.
5.5.3. A Könyvelő Iroda a kártérítési felelősségét kizárja az Ügyfél részére a hallgatólagos megállapodás vagy ráutaló magatartás alapján ingyenesen nyújtott, vagy a nem arra feljogosított személytől származó Ügyfélszolgálati tanácsadás, és Tanácsadás szolgáltatásokból eredő károkért.
5.5.4. A Könyvelő Iroda – figyelemmel a Ptk. 6:147.§(1)-(2) bekezdései alapján az ellenszolgáltatás hiányára – a kártérítési felelősségét kizárja az Ügyfél részére a hallgatólagos megállapodás vagy ráutaló magatartás alapján ingyenesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás és Tanácsadás szolgáltatásokból eredő károkért.
5.6. Cégkapu kezelés és állandó meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt (extra szolgáltatás)
5.6.1. A Könyvelő Iroda tagja vagy munkavállalója a könyvelési szerződés ilyen kikötése esetén az Art. rendelkezései szerint ellátja az Ügyfél állandó meghatalmazotti képviseletét az adóhatóság előtt az alábbi feltételekkel.
5.6.2. A Könyvelő Iroda jogosult a tagja vagy munkavállalója állandó meghatalmazást önállóan bejelenteni az adóhatóság részére, valamennyi ügycsoportra, vagy meghatározott ügycsoportokra. A bejelentésről az adóhatóság értesíti az Ügyfelet. Csak meghatározott ügycsoportokra vonatkozó állandó meghatalmazás esetén a be nem jelentett ügycsoportokra vonatkozó kötelezettségek teljesítése az Ügyfél feladata és felelőssége.
5.6.3. Az állandó meghatalmazás bejelentésével a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a Könyvelő Irodát terheli. Mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Könyvelő Xxxxx jogosult az adóhatóság előtt saját felelőssége kimentésére, bizonyítékok előterjesztésére - és ez azzal a következménnyel járhat, hogy az adóhatóság a mulasztási bírságot az Ügyfél terhére állapítja meg. Az Ügyfélre így kiszabott mulasztási bírság nem hárítható át a Könyvelő Irodára.
5.6.4. Az Ügyfél köteles a könyvelési szerződésből eredő kötelezettségeit – iratátadás, adat és információ- szolgáltatást – akként teljesíteni, hogy a Könyvelő Iroda tagja vagy munkavállalója az állandó meghatalmazotti kötelezettségeit az adóhatóság felé határidőben teljesíteni tudja. Ha irat- és információszolgáltatás a határidőben nem volt teljes körű, az Ügyfél jogkövetkezményekre rövid úton történő felhívásával egyidejűleg, a határidőben a Könyvelő Iroda jogosult a rendelkezésre álló iratok, információk alapján eljárni. Az Ügyfél a jelen pontban foglaltak alapján saját mulasztására visszavezethető jogkövetkezményekért felel.
5.6.5. A Könyvelő Iroda erre jogosult vezetője jogosult az állandó meghatalmazásra vonatkozó megbízást az Ügyfél felé azonnali hatállyal írásban felmondani, egyidejűleg a megszűnését az adóhatóság felé önállóan – munkavállalója útján - bejelenteni, amennyiben az Ügyfél a Könyvelő Irodával fennálló bármely kötelezettségének
– különösen bizonylatok átadása, együttműködési kötelezettség, könyvelési díj fizetése –a hiányosságra, mulasztásra történő felhívás ellenére, nem tesz eleget, de a Könyvelő Iroda a jelen szerződést annak 15. pontjában foglaltak alapján nem mondja még fel. Az állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével az Ügyfélnek az állandó meghatalmazással érintett adókötelezettségeit magának kell teljesítenie, mulasztás esetén az adóhatóság a mulasztási bírságot az Ügyféllel szemben szabja ki. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével a bejelentetett ügycsoportokban a Könyvelő Iroda szolgáltatási feladata és felelőssége az Ügyfél irányában is felfüggesztésre kerül a felmondásra okot adó körülmény megszüntetéséig. Az állandó meghatalmazás megszűnése és adóhatósági bejelentése nem érinti a felek közötti könyvelési szerződés fennállását. Amennyiben az Ügyfél a szerződéses kötelezettségeit teljesíti az állandó meghatalmazotti feladatok ellátására új megbízást adhat, amely a Könyvelő Iroda erre jogosult vezetője általi elfogadásával válik hatályossá.
5.6.6. A felek közötti könyvelési szerződés jelen szerződés 15. pontja szerinti bármely okból történő megszűnése egyben az állandó meghatalmazás megszűnését is jelenti. A Könyvelő Iroda erre jogosult vezetője a Könyvelő Iroda munkavállalóján keresztül a könyvelési szerződés megszűnésével jogosult az adóhatóság felé az állandó meghatalmazása megszűnésének önálló bejelentésére.
5.6.7. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Könyvelő Iroda - a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve – az adóhatósági előtti állandó meghatalmazás visszavonja és megszűnését az adóhatóságnak bejelenti.
5.6.8. A Könyvelő Iroda tagja vagy munkavállalója a könyvelési szerződés ilyen kikötése esetén ellátja az Ügyfél Cégkapujának a kezelését az Ügyfél könyvelési feladataival kapcsolatosan. A feladatok körébe tartozik a bevallások beadás és az adóhatóságok eljárásaiban szükséges ügyintézés és kapcsolattartás.
A Cégkapura nem az Könyvelési Szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítse érdekében, elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szervezetektől érkező küldemények kezelését és továbbítását a Cégkapu szolgáltatás a 2. melléklet szerinti külön díj felszámítása mellett vállalja a Könyvelő Iroda.
5.6.9. A Könyvelő Iroda tagja vagy munkavállalója a könyvelési szerződés ilyen kikötése esetén ellátja az Ügyfél
online számla regisztrációjának a kezelését a 2. mellékletben meghatározott külön díj felszámításával.
5.7. Eseti képviselet és telefonos ügyintézés (extra szolgáltatás)
Az adóhatósággal történő gyorsabb ügyintézés érdekében lehetőség van arra, hogy az Ügyfél meghatalmazást adjon a Könyvelő Iroda tagjának vagy munkavállalójának a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerében (ÜCC) történő telefonos ügyintézéshez.
A Könyvelő Iroda tagja vagy munkavállalója állandó szakmai felügyelet alatt dolgozik egy mérlegképes könyvelő
irányítása mellett.
5.8. Opcionális szolgáltatások (extra szolgáltatások)
5.8.1. Csak a Könyvelési szerződés kifejezett kikötése esetén tartozik a Könyvelő Iroda feladat - és felelősségi körébe az Ügyfelet érintő alábbi szolgáltatások ellátása, kötelezettségek teljesítése:
a) Jövedéki ügyek
b) Vámügyek
c) Külkereskedelmi szolgáltatások
d) Fordítás, tolmácsolás
e) Személyzeti tanácsadás
f) Szervezetfejlesztés
g) Befektetési tanácsadás
h) Minőségbiztosítás
i) Pályázatfigyelés, pályázatírás
j) Hitelügyintézés
k) Közbeszerzési tanácsadás
l) Munkavédelmi kötelezettségek
m) Foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek
n) Tűzvédelmi kötelezettségek
o) Üzletnyitás-, telepengedélyezés, ÁNTSZ engedélyezése
p) Környezetvédelmi kötelezettségek
q) Statisztikai kötelezettségek teljesítése
5.8.2. Eltérő megállapodás hiányában nem képezi a Könyvelési Szerződés mint szolgáltatás tárgyát az Ügyfél Társasági Szerződésében, Alapító Okiratában, Alapszabályában foglaltak betartása, továbbá Ügyfél anyagi-, pénzügyi-, gazdálkodási tevékenysége, tagsági-, alkalmazotti jövedelmeinek szétosztása, felhasználása, harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei, illetve ezekkel tartott kapcsolata és annak formája, érvényesítése, a munkáltatói jogok és kötelezettségek betartása, a vállalkozói díjak és árak képzése, alkalmazása, a kimenő számlák elkészítése, a számlázási, a nyugtaadási szabályok érvényesítése, a követelések behajtása.
Ennek megfelelően a Könyvelő Iroda nem rendelkezik az Ügyfél anyagi- és pénzügyi eszközei felett. Nem képezi jelen szerződés tárgyát az Ügyfél vállalkozási/tevékenységi körén kívül álló, de azzal összefüggésben lévő, a vállalkozás tagjaival és alkalmazottaival, vagy azok más cégeivel kapcsolatos egyéb adókötelezettséggel, adatszolgáltatással járó feladatok elvégzése.
Nem képezi a szerződés és a szolgáltatás tárgyát az Ügyfél pénzügyi, banki átutalási bizonylatainak postázása,
egyéb más előírt analitikus nyilvántartás vezetése. Például értékpapír-nyilvántartás, elszámolási előlegek
nyilvántartása, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása, (pl. nyugtatömbökről, számlákról), jövedéki nyilvántartás, gépkocsik útvonal-nyilvántartásának, kiküldetési rendelvények vezetése, ár nyilvántartás készítése, tárgyieszköz-leltár készítése, tagi kölcsön szerződések elkészítése, stb.).
5.9. A szolgáltatások teljesítési helye
A Könyvelő Iroda a szolgáltatásait a székhelyén, telephelyén teljesíti, az Ügyfél székhelyén, telephelyén megjelenésre, szolgáltatásra nem, vagy csak kivételes esetekben, eseti jelleggel, külön megállapodás alapján és külön díjazás ellenében köteles. Ezek a kivételes esetek lehetnek pl. az eseti képviselet, vagy a opcionális szolgáltatások némelyikébe tartozó ügyek.
A Könyvelő Iroda tájékoztatja az Ügyfelet, hogy a gazdasági tevékenysége, az egyes gazdasági ügyletek megkötése, teljesítése során az alapvető számviteli és az adózási alapelvek betartása az Ügyfélre hátrányos adózási jogkövetkezmények elkerülése miatt kiemelten fontos adózói kötelezettség. Az Ügyfél e tájékoztatást a könyvelési szerződés és jelen ÁSZF aláírásával tudomásul veszi.
5.10.1. Alapvető számviteli, könyvviteli kötelezettségek és ismeretek
Az Ügyfelet, mint gazdálkodót a Számviteli törvényben és végrehajtási jogszabályban meghatározott számviteli kötelezettségek terhelik. Egyéni vállalkozók könyvviteli kötelezettségeit az Szja törvény tartalmazza. A Számviteli törvény rendelkezése szerint a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A bizonylatok alaki kellékeit a Számviteli törvény és az Áfa törvény és a vonatkozó miniszteri rendelet tartalmazza.
5.10.2. Alapvető adókötelezettségek és adózási ismeretek
Az Ügyfél, mint gazdálkodó tevékenységére vonatkozó adókötelezettségeket az adótörvények tartalmazzák, amelyek évente, vagy év közben is változhatnak. Értékhatárok elérésével az adózót bejelentési kötelezettségek terhelhetik, általában év végén van mód eltérő adózási módok választására, a határidők elmulasztása jogvesztő lehet. Az adóbevallási és adófizetési határidőket az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. A saját tevékenységre vonatkozó adójogszabályok és változások figyelemmel kisérése, alkalmazása, a gazdálkodási adatok értékelése és a szükséges döntések meghozatala az Ügyfél kötelezettsége. Egyes adótörvények minden adózóra kötelező érvényű alapelveket határoznak meg, amelyek lényege a következőképpen foglalható össze.
Az adótörvények alkalmazásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. A törvény előírja, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
A társasági adóban és a személyi jövedelemadóban az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. A törvény szerint az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. A törvény szerint a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások nem számolhatók el, növelik az adóalapot. Költségelszámolás csak szabályszerű számla alapján lehetséges. Az általános forgalmi levonásának tárgyi feltétele a számla illetve a törvényben meghatározott további okiratok. Az Áfa törvény meghatározott termékekre és szolgáltatásokra levonási tilalmat és korlátozásokat állapít meg, illetve egyes tevékenységekre eltérő adózási módokat tartalmaz. A foglalkoztatási jogviszonyokhoz a törvényben írtak szerint – egyéb kötelezettségek mellett - bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak.
6. A SZÁMVITELI BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSRA ÁTADÁSA, HATÁRIDŐK
6.1. A Könyvelő Iroda az Ügyfél által átadott számviteli bizonylatokat dolgozza fel. Az Ügyfél a gazdasági tevékenysége során keletkezett valamennyi számviteli bizonylat határidőben történő hiánytalan átadására köteles. Az átadás helye a Könyvelő Iroda székhelye (telephelye) vagy az elektronikus átadásra közös megállapodás szerint használt alkalmazás. Az jelen pont elektronikus átadás során is érvényesek a 6.14. pontban foglalt kikötések. Ellenkező bizonyításig átadottnak csak olyan bizonylat tekinthető, amely a Könyvelő Iroda birtokában van és rendelkezésére áll annak feldolgozásának időpontjáig.
Az Ügyfél szavatolja, hogy a szerződés teljesítése során az általa szolgáltatandó számviteli bizonylatok, adatok, információk tartalma a valóságnak megfelelnek. Ha az ügyfél egy gazdasági ügylethez tartozó összes számviteli bizonylatot kapcsolódó szerződéseket, egyéb iratot a Könyvelő Iroda felhívása ellenére sem adja át, a Könyvelő Iroda jogosult a rendelkezésére álló számviteli bizonylatok és adatok alapján eljárni.
6.2. Számviteli bizonylat minden olyan az Ügyfél, mint gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá (Sztv. 166.§/1/).
6.3. Az Ügyfél a számviteli bizonylatokat rendszerezve, előkészítve – az átadásra kerülő egyes bizonylatok egyedi azonosítóit tartalmazó iratjegyzéken köteles átadni a Könyvelő Iroda részére. Az iratjegyzéken a Könyvelő Iroda munkatársa aláírásával igazolja az ott feltüntetett számviteli bizonylatok átvételét. A tételes iratjegyzék mintáját az 1. számú Melléklet tartalmazza. Az iratjegyzék kitöltése az Ügyfél feladata. Amennyiben az Ügyfél a tételes iratjegyzéket nem alkalmazza, őt terheli az átadás időpontjának és annak bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat átadása a Könyvelő Iroda részére megtörtént. Iratjegyzék nélküli iratátadás esetén a Könyvelő Iroda nem vállal felelősséget az átvett iratokért.
6.4. A számviteli bizonylatok előkészítése - a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 9. § (2) szerint egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett Ügyfél esetében - a könyvelendő alapbizonylatok időrendbe szedett, csoportosított összerendezését és minden szükséges információt biztosító ide vonatkozó okmányokkal, szerződésekkel való felszereltségét jelenti. A nem kellően bizonylatolt gazdasági események, hiányzó iratok, okmányok és szerződések miatti hiányos, vagy téves könyvelésből adódó következményeket Ügyfél vállalja magára. A könyvelési bizonylatok egyértelmű azonosításában a felek együttműködnek. A nem magyar, francia, német vagy angol nyelven készült bizonylatok esetében az Ügyfél köteles annak tartalmi fordítását magyar nyelven feltüntetni és azt aláírásával igazolni. A Könyvelő Xxxxx előtt ismeretlen megállapodások, levelezések miatti helytelen értelmezésből és hiányos könyvelésből adódó következmények az Ügyfelet terhelik.
6.5. Az átadásra kerülő számviteli bizonylatok (könyvelési anyag) csoportosítása a következő
• Banki bizonylatok
• havi vagy napi kivonatok
• pénz be és kifizetések iratai
• kamat elszámolások
• hitelekkel és betétekkel kapcsolatos elszámolások
• Pénztári (készpénzes) bizonylatok
• egyszerűsített (készpénzes) számlák
• nyugták
• kiadási és bevételi pénztárbizonylatok
• Vevőszámlák
• Ügyfél által kiállított számlák
• Ügyfél megbízásából kiállított számlák
• az átadott könyvelési időszakban kiállított számlák listája
• kapcsolód szerződések és teljesítési igazolások
• Szállítók számlái
• befogadott külföldi és belföldi szállítói számlák
• kapcsolódó szerződések és teljesítési igazolások
• Vegyes (az előzőekhez nem tartozó) könyvelési bizonylatok
A fenti csoportokra rendezett bizonylatokat időrendi sorrendbe állítva kell a 6.8. pont szerinti határidőre átadni. Késedelem esetén a Könyvelési szerződés vagy az ÁSZF 2. számú melléklete szerinti díjakra 50 % felár kerül felszámításra, ha az Ügyfél ragaszkodik a bizonylatok soron kívüli feldolgozásához.
6.6. A bér- és jövedelem-elszámolás elvégzéséhez az Ügyfél gépi adatfeldolgozásra alkalmas elszámoló lapot ad havonta minden dolgozójáról a 6.8. pontban meghatározott határidőre. Ennek az adatszolgáltatásnak a helyes bérszámfejtéshez szükséges minden adatot tartalmaznia kell. Új dolgozó felvételét Ügyfél a felvételt követően azonnal munkaügyi felvételi lapon köteles közölni. E nélkül a Könyvelő Iroda csak hiányos bérjegyzéket, elszámolást és nyilvántartást tud készíteni, nem áll módjában a dolgozót az adóhivatalhoz bejelenteni. A hiányos elszámolás elkerülése érdekében a Könyvelő Xxxxx által tett intézkedések (telefon, email, stb.) költségkihatásait az Ügyfél megtéríti.
6.7. A Könyvelő Iroda az Ügyfél által megadott költséghelyek vagy más gyűjtési szempontok szerinti bontásban havonta bérjegyzéket készít, a közölt költséghelyenként bérfeladást biztosít. A kilépő dolgozók részére az Ügyfél utasítása alapján a Könyvelő Iroda állítja ki a szükséges és előírt igazolásokat.
6.8. A számviteli bizonylatok átadásának határideje:
Könyvelési bizonylatok határideje: | a tárgyhónapot követő hónap 5. (ötödik) napja |
Bérszámfejtési bizonylatok határideje: | a tárgyhónapot követő hónap 2. (második) napja. |
Táppénzes iratok átadási időpontja: | a tárgyhónapot követő hónap 2. (második) napja. |
Az éves záráshoz szükséges iratok és adatok átadási időpontja: | minden év január 22.-e |
A késedelmes, illetve hiányos átadás, vagy e szerződési pontban foglalt előírásaitól eltérő előkészítés és iratkezelés következményeiért, többletköltségekért az Ügyfelet terheli a felelősség.
6.9. Az Ügyfél a Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó szolgáltatások elvégzéséhez a számviteli bizonylatokon túl a feldolgozáshoz szükséges adatokat, információkat, tájékoztatásokat is biztosítja.
6.10. A Könyvelő Iroda kizárólag az Ügyfél által rendelkezésre bocsátott okmányok, iratok, felhasználásával végzi, mindenkor figyelemmel a rendelkezések pontos betartására. A munka elvégzése során az Ügyfél adhat utasításokat is, de ha azok szakszerűtlenek, értelmetlenek, jogszabályba ütköznek, vagy egyéb módon sértik a Felek bármelyikének jogos érdekeit a Könyvelő Iroda erre a tényre Ügyfelet figyelmeztetni köteles. Amennyiben a figyelmeztetés ellenére az Ügyfél ragaszkodik utasításához, vagy e szerződéstől eltérő eljárás alkalmazásához, úgy azt az elszámolás alapjául szolgáló bizonylaton köteles elrendelni. Amennyiben ragaszkodik kérése végrehajtásához, úgy a Könyvelő Iroda vagy felmondhatja e szerződést, vagy pedig eljárása az Ügyfél felelősségére
és kárára történik. Az Ügyfél részéről utasításokat csak a társaság cégjegyzékbe bejegyzett képviselője adhat. A Könyvelő Iroda tagja vagy alkalmazottja megtagadhatja a részben vagy egészben adóigazgatási azonosításra alkalmatlan dokumentumok alapján készített bevallások beadását, továbbá megtagadhatja az eljárást olyan Ügyfél által adott utasítás alapján, amely megítélése szerint jogszabályba ütközhet, vagy egyébként a Könyvelési Szerződés felmondására adna okot.
6.11. A Könyvelő Iroda a részére feldolgozásra átadott számlák, okmányok, bizonylatok, egyéb adatok helyességét csak és kizárólag számszaki és formai szempontból ellenőrizheti, tartalmi ellenőrzési joggal nem rendelkezik. A számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadása előtt az Ügyfél köteles a bizonylatok alaki és tartalmi felülvizsgálatát elvégezni. Az átadás a Könyvelő Iroda felé igazolja, hogy az Ügyfél e kötelezettségének eleget tett, és az átadott számviteli bizonylatok feldolgozhatók. A számviteli bizonylatok tartalmi megfelelősségéért, hitelességéért az Ügyfél felel.
6.12. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Könyvelő Iroda az esedékes átadási határidőben az adóigazgatási azonosításra alkalmatlan és a számviteli törvény előírásainak meg nem felelő számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét az Ügyféltől - a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve - megtagadja. Ebben az esetben a számviteli bizonylatok feldolgozásáról az Ügyfél maga köteles gondoskodni.
6.13. A Könyvelő Iroda a feldolgozásra átvett papír alapú számviteli bizonylatokat a feldolgozást követően, de legalább az üzleti év lezárása után iratjegyzékkel visszaadja az Ügyfélnek. Amennyiben az Ügyfél a részére kiadandó iratok átvételéről tételes iratjegyzéket nem vesz fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy meghatározott számviteli bizonylat, bevallás, szerződés egyéb irat kiadása, visszaadása részére nem történt meg.
6.14. Az Ügyfél a számviteli bizonylatok adatait feldolgozásra az elektronikus átadásra közös megállapodás szerint használt alkalmazás útján, elektronikus úton is átadhatja. Ebben az esetben az átadás időpontja az a nap, amikor az elektronikus küldemény a közös megállapodás szerint választott számítógépes rendszerébe megérkezik. Az Ügyfél felelősségi körébe tartozik az adattovábbítás biztonságának biztosítása. A Könyvelő Xxxxx nem felel azért, ha az elektronikusan továbbított adatok egyáltalán nem, hibásan, vagy sérülten érkeznek meg. Nem felel a Könyvelő Iroda azért, ha az internetes hálózat működése során a továbbított adatok jogosulatlan harmadik személyek javára esetlegesen ismertté válhatnak. A Könyvelő Xxxxx nem felel a szolgáltatók rendszerében bekövetkezett üzemzavarokért.
6.15. Feldolgozási és ügyintézési határidők:
Általános ügyintézési határidő: Az általános ügyintézési határidő alóli kivételek Könyvelési bizonylatok feldolgozásának határideje: | az ügyintézési igény beérkezésétől számított 5. munkanap. Az ügyintézési határidő számítása a végrehajtás szükséges minden adat és információ teljes körű átadása után kezdődik. Amennyiben az Ügyfél igénybejelentése munkanapon 12 óra után érkezik, az ügyintézési határidő számítása a következő munkanaptól kezdődik. a tárgyhónapot követő hónap 17. (xxxxxxxxxxxx) napja vagy a könyvelési bizonylatok átadását követő 20. munkanap, amennyiben az átadás nem a 6.8. pont szerinti határidőben történt meg. |
Bérszámfejtési bizonylatok feldolgozásának határideje: | havi rendszeres bér számfejtése esetén a bérjegyzék és a bérkarton átadásának határideje a 6.6. pontban meghatározott adatok és nyilvántartások átadását követő 2. (második) munkanap. A fizetési kötelezettségek közlésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 8. (nyolcadik) napja amennyiben az adatok és iratok átadása a 6.8. szerinti |
időpontban megtörtént, eseti bérszámfejtés esetén a szükséges iratok átadását követő 3. munkanap. amennyiben az átadás nem a 6.8. pont szerinti határidőben történt meg, akkor a feldolgozási határidő a feladat elvégzéséhez szükséges adatok és iratok átadását követő 20. munkanap. | |
Táppénzes iratok feldolgozásának határideje: Adófizetési kötelezettségek közlése: | az átadást követő 5. munkanap a fizetési határidőt megelőző 2. nap, illetve az adófizetési kötelezettség számításához szükséges adatok és információk feldolgozási határidejével megegyező munkanap amennyiben az adókötelezettség megállapításához szükséges adatok és iratok átadása nem a 6.8. pont szerinti határidőben történt. |
Az éves záráshoz kapcsolódó feladatok elvégzésének határideje: | a Könyvelő Iroda az Ügyfél éves zárási feladatait az üzleti év fordulónapját követő, vagy a zárás elkészítéséhez szükséges iratok és adatok átadásának utolsó napját követő 120. napig készíti el. |
7. AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7.1. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy vállalkozását, szervezetét terhelő adókötelezettség esedékességi határideje előtt (ez az NAV által kezelt adók, társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában a tárgyhónapot követő hónap 12. és 20. napja.) személyesen intézkedik a kötelezettségek pénzügyi rendezéséről.
Amennyiben az Ügyfél új adóalany és nyilvántartásba vétele, valamint az ezzel járó könyvelési feladatok a Könyvelő Irodát terhelik, abban az esetben az Ügyfélnek kötelessége minden olyan nyilatkozatot megtenni, okiratot szolgáltatni, amelyek a Könyvelő Iroda tevékenységének megkezdéséhez szükségesek lehetnek. Amennyiben ezeket a kötelezettségeket az Ügyfél a Könyvelő Iroda írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti, a Könyvelő Iroda felszólításában megadott határidőn belül, úgy a Könyvelő Iroda a könyvelési tevékenységének megkezdésére nem köteles.
7.2. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy a vállalkozását érintő adatokban bekövetkező változásokról a tudomásszerzéssel egyidejűleg, azonnal és írásban értesíti Könyvelő Irodát, hogy az a szükséges intézkedéseket időben megtehesse. Ilyen adatok például (nem teljes körűen):
• a társasági szerződés módosítás,
• tisztségviselők változása,
• tag halála, kilépése,
• új tag belépése,
• új tevékenység bevezetése,
• telephely megnyitása, bezárása,
• egyéb a cégnyilvántartást érintő változások.
7.3. A Könyvelő Iroda az Ügyfél kérése alapján, havonta egy alkalommal részére a könyvelt adatok a Könyvelési Szerződésben meghatározott csoportjáról, értékadatairól információt ad az általános ügyintézési határidőn belül, az Ügyfél átadott és a Könyvelő Xxxxx által már feldolgozott bizonylatok alapján. Ammenyiben az Ügyfél által kért adatokat nem határozták meg a Felek a Könyvelési szerződésben, úgy az adatszolgáltatás teljesítése esetén a Könyvelő Iroda a 2. számú mellékletben meghatározott óradíj felszámítására jogosult, az adatszolgáltatást végző alkalmazott óranyilvántartása szerint.
7.4. A Könyvelő Xxxxx által vezetett könyvelés ellenőrzésére, felülvizsgálatára az Ügyfél jogosult és köteles is egyben. A feltárt hibák rendezésére a Könyvelő Iroda soron kívül kötelezhető. Az ellenőrzéshez az Ügyfélnek és a Könyvelő Irodának meg kell állapodni az ellenőrzés helyéről, idejéről, a szükséges iratanyag pontos köréről és az ellenőrzést végző személyéről. A Könyvelő Xxxxx nem köteles helyet vagy személyzetet biztosítani az ellenőrzéshez. A fenti szabályok vonatkoznak az Ügyfél könyvvizsgálati kötelezettségének teljesítésére is.
7.5. Az Ügyfél köteles gondoskodni a kötelező számviteli szabályzatok elkészítéséről. Amennyiben az Ügyfél nem rendelkezik saját számvitel-politikával, az Ügyfél külön megbízása és díjfizetése mellett a Könyvelő Iroda elkészíti. Megbízás és Számviteli politika hiányában a Könyvelő Iroda a saját maga számlarendje szerint, a számviteli törvény előírásainak megfelelő módon végzi a könyvelést.
8.1. Az Ügyfél a Könyvelési Szerződés megkötése után, írásbeli nyilatkozatban nevezi meg azon személyeket és közli elérhetőségeiket, akik a szerződés teljesítésében a képviseletében közreműködnek. A közreműködőkre a Könyvelő Iroda – amennyiben az az eset körülményeire tekintettel szükséges - köteles elvégezni a vonatkozó jogszabályokban előírt azonosítási és átvilágítási feladatokat. Utasítási joga csak az Ügyfél cégjegyzékbe bejegyzett képviselőjének, illetve az általa erre külön írásban meghatalmazott kapcsolattartónak van. A kapcsolattartók nyilatkozatait a Könyvelő Iroda az Ügyfél által tett nyilatkozatnak tekinti mindaddig, amíg a kapcsolattartói megbízás visszavonását az Ügyfél a Könyvelő Irodának írásban be nem jelenti. Xxxx harmadik személyek vonatkozásában, akik nem tekinthetők a jelen szerződés rendelkezései szerint az ügyfél kapcsolattartójának, vagy közreműködőjének, csak abban az esetben közölhetők a jelen szerződés kapcsán létrejött adatok, vagy információk, ha ezen személyek kifejezetten az Ügyfél által és írásban kerültek kijelölésre. Ebben az esetben az adat- vagy információközléssel járó felelősség az Ügyfelet terheli.
8.2. A Könyvelő Iroda részéről az Ügyféllel való kapcsolattartásra a Könyvelő Iroda ügyvezetője által kijelölt munkatársak jogosultak. Érdemi döntésekre meghozatalára, adótanácsadásra csak a kijelölt munkatárs, illetve a Könyvelő Iroda ügyvezetője jogosult. A kapcsolattartóval levélben, e-mailben közölt értesítések, tájékoztatások az Ügyféllel közölt értesítésnek, tájékoztatásnak minősülnek. A Könyvelő Iroda korlátozás nélkül, a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően, jogosult az Ügyfélre vonatkozó, elsősorban a jelen szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítse során rögzített, vagy keletkezett információkra vonatkozó minden tájékoztatást, közlést bármely kapcsolattartónak megtenni. Kivételt képeznek a korlátozás nélkül átadható adatok, közlések köréből azon adatok, amelyekre a hatályos adatvédelmi jogszabályok vonatkoznak, és amelyekkel kapcsolatban a Könyvelő Iroda, mint Szolgáltató adatkezelésre nem jogosult.
8.3. v Amennyiben az Ügyfél gazdasági társaság tagjai nem vezető tisztségviselők, kapcsolattartók, és vezető tisztségviselőtől kapott meghatalmazással sem rendelkeznek, a Könyvelő Iroda előtt a társaság ügyeiben nem járhatnak el, részükre tájékoztatást, iratbetekintést a Könyvelő Iroda csak az ügyvezető külön írásos meghatalmazása alapján adhat. Ugyanez irányadó minden más harmadik személy vonatkozásában – a törvényes jogkörben eljáró hatósági személyek kivételével.
9. AZ ÜGYFÉL DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
9.1. Az Ügyfél a Könyvelő Iroda szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles.
9.2. A Könyvelő Xxxxx a megrendelt szolgáltatásokra vonatkozó díjszabását az Ügyféllel a Könyvelési Szerződés megkötését megelőző árajánlatban közli. A Könyvelő Iroda az általános díjszabásnak egyoldalú módosítását a módosítás hatályba lépése előtt 30 nappal közli az Ügyféllel, az Ügyfél által a Könyvelési Szerződésben kapcsolattartásra megjelölt emailcímére megküldött emailben. Az egyedi díjszabás módosításának közlésére a jelen ÁSZF 9.3 és 9.5 pontja az irányadó.
9.3. A könyvelési szerződésben a felek havi, negyedéves és éves átalánydíjban is megállapodhatnak. A ténylegesen teljesített és az átalánydíjas könyvelési szerződésben meghatározott maximálisan teljesítendő éves könyvelői munkaórák közötti különbözetet a Felek negyedévente számolhatják el, ebben az esetben az adott negyedévet követő 90 napon belül küldi meg a Könyvelő Iroda elszámolását az Ügyfélnek.
Éves átalánydíjas megállapodás esetén a Könyvelő Iroda az éves elszámolást legkésőbb az érintett üzleti év utolsó napját követő 90. napig készíti el. Mindkét elszámolási időszak esetében (negyedéves, éves) amennyiben az
elszámolás során az Ügyfélnek keletkezik fizetési kötelezettsége, a Könyvelő Iroda számlát állít ki az átalánydíjban foglalton túl teljesített munkaórákról a Könyvelési Szerződésben foglalt fizetési határidővel.
Tartós megbízás esetén, amennyiben az Ügyfél átalánydíjas megállapodást köt a Könyvelő Irodával a Könyvelő Iroda kikötheti, hogy a könyvelési szerződés az adott első pénzügyi év végéig nem mondható fel. Átalánydíjas szerződés esetében amennyiben az Ügyfél a szerződést egyoldalúan megszünteti rendes felmondással, úgy a felmondási idő (2 hónap) alatt fizetendő könyvelési díjon felül munkaidő elszámolás alapján, a Könyvelő Xxxxx által az elvégzett munkamennyiséghez igazodó, a Könyvelő Iroda érvényes könyvelési óradíjában megállapított megfelelő felmondási díjat is köteles megfizetni a Könyvelő Iroda felé, minden aktuális havi díjon felül, de azzal egyidejűleg. (felmondási díj). Amennyiben az Ügyfél a felmondást megelőzően nem átalánydíjas elszámolás alapján teljesítette a könyvelési díjat a Könyvelő Iroda felé, úgy a felmondási idő alatt a munkaidőnyilvántartás alapján a Könyvelési Xxxxx által elvégzett munkamennyiséghez igazodó teljes könyvelési díjat köteles megfizetni.
Amennyiben a Felek között a Könyvelési szerződés az első pénzügyi év végéig fennáll, úgy a könyvelési szerződés Ügyfél általi felmondása esetén a Könyvelő Iroda csak abban az esetben köteles az ügyfél beszámolóját elkészíteni és benyújtani, ha erről a költségek viselésének (díjazás) rögzítésével az Ügyfél és a Könyvelő Iroda külön megállapodásban megállapodnak.
9.4. A Könyvelő Xxxxx az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munkaidő kimutatást kiállítani, amely a díjelszámolás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. A tanácsadási díj fizetési határideje a számlában maximum 12 nap.
9.5. A Könyvelő Iroda az általánydíjas szolgáltatási díját negyedévente, az éves átalánydíjas szolgáltatási díját évente legfeljebb a 9.3. pontban foglalt határidőig, jogosult egyoldalúan módosítani, figyelemmel a Megbízott által vezetett munkaidő nyilvántartás szerinti munkaidő igényre, az Ügyfél könyvelési anyagának mennyiségére, tételszámára, tevékenységének nagyságára, árbevételi és létszám adataira, a telephelyek számának változására, új tevékenység indítására, TB kifizetőhely létrehozására, megszüntetésére, a Könyvelő Iroda főbb költségelemeinek (iroda bérlet, üzemeltetési költségek, munkabérek, foglalkoztatókat terhelő adók és járulékok) változására.
Az egyoldalú díjnövelésről a Könyvelő Iroda az Ügyfelet legfeljebb a 9.3 pontban foglalt határidőig értesíteni
köteles.
Ha az Ügyfél az elektronikus úton megküldött módosítási ajánlat elküldésétől számított 10 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben az Ügyfél az egyoldalú szerződés módosítás következtében nem kívánja a Könyvelő Iroda szolgáltatásait igénybe venni, jogosult 30 napos határidővel a Könyvelő Irodával kötött szerződést felmondani. A felmondási idő alatt végzett feladatokat a Felek a
9.3. pontban foglalt felmondási időre esedékes díjazási szabályok szerint számolják el a Megbízó érvényes óradíjai szerint.
9.6. Felek tekintettel a könyvviteli és adó-tanácsadási szolgáltatások teljesítésének időpontjára vonatkozó előírásokra a Könyvelő Iroda által, a könyvviteli és adótanácsadási szolgáltatások számlájának teljesítési időpontja a számla megtérítésének esedékessége. Könyvviteli és adó-tanácsadási szolgáltatások eseti megrendelése esetén és minden más eseti elszámolású szolgáltatás elszámolás esetén a teljesítés napja a megrendelt szolgáltatás befejezésének és az Ügyfél részére történő átadásának napja. Az időszakos elszámolású szolgáltatások teljesítési időpontja a számlakibocsátás időpontja, ha az megelőzi az időszak utolsó napját és az esedékesség időpontja vagy az időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az időszak utolsó napját követő időpontra esik. A Könyvelő Iroda jogosult valamennyi szolgáltatását 10 napos fizetési határidővel számlázni.
Késedelmes fizetés esetén az Ügyfél késedelmi kamatot köteles fizetni a Könyvelő Iroda részére. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat + 5% vagy évi 7,5 % attól függően, hogy a késedelmi kamat megállapításának időpontjában melyik a magasabb kamatösszeg. Amennyiben a késedelmes teljesítés a Könyvelő Iroda felszólítására, vagy az eredménytelen felszólítást követően a tartozás jogi úton történő behajtása eredményeképpen került megfizetésre, úgy az Ügyfél a késedelmi kamaton felül a 2016. évi IX. törvény által meghatározott összegű behajtási költségátalányt is köteles megfizetni.
9.7. A Könyvelő Iroda a számlájának 8 napon túli késedelmes kiegyenlítése esetén jogosult az Ügyfél aktuálisan esedékes leadandó számviteli bizonylatainak feldolgozásra való átvételét megtagadni. A bizonylatok átvételének megtagadásával egyidejűleg a Könyvelő Iroda jogosult az adóhatóság felé fennálló állandó meghatalmazása azonnali hatályú felmondására is, és ez alapján egyidejűleg az állandó meghatalmazás megszűnésének egyoldalú bejelentésére az adóhatóság részére. A számviteli bizonylatok átvételének megtagadása esetén azok feldolgozásáról, és a folyamatos könyvviteli és adókötelezettségei teljesítéséről az Ügyfél maga köteles gondoskodni. Ha a hátralékos díjtartozást és késedelmi kamatát az Ügyfél nem egyenlíti ki a számla szerinti fizetési határidő követő 30. napot követően a Könyvelő Iroda jogosult a könyvelési szerződés azonnali hatályú megszüntetésére.
9.8. A Könyvelő Iroda az Ügyfél 8 napot meghaladó díjhátraléka esetén, amennyiben a könyvelési szerződést nem mondta fel, jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy a hátralékos és a jövőben lejáró díjfizetésre nyújtson biztosítékot. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról a Könyvelő Iroda felhívása esetén azonnal gondoskodni. A biztosíték nyújtásáig a Könyvelő Iroda jogosult az esedékes számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét megtagadni, és az adóhatósági állandó meghatalmazását felmondani és ezt az adóhatóságnak azonnali hatállyal bejelenteni. A Könyvelő Iroda jogosult eldönteni – az Ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve -, hogy milyen biztosítékot követel, s ezt milyen értékben fogadja el fedezetként. A Könyvelő Iroda követelésének biztosítására különösen az alábbi jogi biztosítékokat alkalmazhatja:
1) Óvadék
2) Kezesség
9.8.1. Óvadék
Ha a Könyvelő Iroda követelésének fedezetéül az Ügyfél vagy a javára kötelezettséget vállaló harmadik személy tulajdonában álló, és a Könyvelő Irodának átadott pénz, vagy értékpapír (óvadék) szolgál, az óvadék az Ügyfél Könyvelő Irodával szemben fennálló tartozásai, valamint e fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén járó késedelmi kamat és az esetleges végrehajtás vagy más a jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek megfizetését biztosítja és az Ügyfél, illetve az óvadékot nyújtó harmadik személy hozzájárul ahhoz, hogy a Könyvelő Iroda az Ügyféllel szembeni követeléseit az óvadékból közvetlenül kielégítheti. Az óvadékba - ellenkező kikötés hiányában
- beleszámít az óvadék haszna is. Az óvadék akkor szűnik meg, ha az Ügyfél a Könyvelő Irodával szemben bármilyen jogcímen fennálló tartozását és annak járulékait teljes egészében megfizette. A Könyvelő Xxxxx az óvadék megszűnésekor köteles azt az Ügyfélnek visszaadni.
9.8.2. Kezesség
A Könyvelő Iroda az Ügyfél tartozásai megfizetésének személyi biztosítékaként egy vagy több kezes állítását igényelheti. A kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magánszemély illetve olyan jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet lehet, aki/amely az Ügyfél tartozásának (beleértve a járulékokat is) ismeretében, írásban vállalja, hogy az Ügyfél helyett esedékességkor képes és kész a tartozást (beleértve a járulékokat is) az Ügyfél helyett megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a Könyvelő Iroda az Ügyféltől a tartozást megkísérelte-e behajtani (készfizető kezesség). Amennyiben az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti a Könyvelő Irodával szemben fennálló fizetési kötelezettségét a Könyvelő Iroda az Ügyfél értesítése nélkül jogosult a követelést a kezessel szemben érvényesíteni.
9.9. A Könyvelő Iroda kintlévőségeinek kezelése
A Könyvelő Iroda a felé fennálló, Ügyfél által nem, vagy csak részben megfizetett tartozások esetén az alábbiak szerint indítja meg a követeléskezelési eljárását.
Kezdeményezni kell az eljárást, ha:
• a számla fizetési határideje több mint 8 naptári napja lejárt,
• ha kevesebb, mint 8 napja járt le a fizetési határidő, de a számla bruttó végösszege meghaladja
a 30 000 forintot.
A Könyvelő Iroda az Ügyfél könyvelési díj vonatkozásában fennálló késedelmes teljesítése esetén a 9.8. pontban foglalt biztosítékok alkalmazásán túl a követelés érvényesítése érdekében - a belső követeléskezelési szabályzatának alkalmazásával – írásban felszólítja az Ügyfelet a követelés teljesítésére. A felszólítás a Könyvelő Iroda részéről első alkalommal email, második alkalommal email és papírlapú postai küldemény formájában történik. A Könyvelő Iroda kétszeri eredménytelen, vagy csak részben eredményes felszólítás esetén a fennálló tartozás vonatkozásában minden további értesítés nélkül, jogi úton érvényesíti követelését az adós Ügyféllel szemben, amelynek minden költsége a nemfizető Ügyfelet terheli. A követelés jogi úton történő érvényesítése esetén a 9.6 pontban megjelölt költségátalány minden esetben felszámításra kerül.
Az Ügyfél a jelen ÁSZF elfogadásával elismeri és elfogadja, hogy amennyiben a felé fennálló tartozásáról a Könyvelő Iroda az ÁSZF jelen és 14. (Értesítések) pontjaiban foglaltaknak megfelelően értesíti, úgy a fizetési felszólítás tényét később jogszerűen nem tagadhatja.
9.10. Lekérési díj
Az Ügyfél köteles 5 (öt) munkanapon belül bejelenteni a Könyvelő Irodának, ha az ügyfél-átvilágítás során korábban megadott adataiban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően változás következik be. A Pmt. 6 . § (1) bekezdés h) pontja alapján az adatokban bekövetkezett változás alapjául szolgálhat az ismételt ügyfélátvilágítás elvégzéséhez. Amennyiben nem, vagy nem kizárólag magyarországi lakcímmel rendelkező magánszemélyek az Ügyfél közvetlen tulajdonosai, akkor jogosult a Könyvelő Iroda átvilágítási díjat felszámolni a pénzmosási jogszabályok szerinti első, ismétlődő vagy eseti átvilágítási kötelezettségének a teljesítése esetén. Az átvilágítás tételes és óradíját a Könyvelő Iroda általános díjszabása tartalmazza. Óradíjas díjszabást alkalmaz a Könyvelő Iroda, amennyiben az átvilágítási folyamat időigénye meghaladja a 2 munkaórát.
Amennyiben a Könyvelő Iroda, a vele szerződésben álló bármely adatkezelésre jogosult szolgáltató (pl. céginformációs szolgálat, tényleges tulajdonosi nyilvántartás, stb.) általi értesítést, vagy a Könyvelő Iroda szolgáltatók által vezetett nyilvántartásban adatváltozás kapcsán történt észlelést követően keresi meg az Ügyfelet, hogy az adatokban bekövetkezett változás alapjául szolgáló dokumentumo(ka)t küldje meg, akkor az 5 (öt) munkanapos határidő a megkeresés napján kezdődik.
Ha az Ügyfél 5 (öt) munkanapon belül nem küldi meg a Könyvelő Irodának az adatokban bekövetkezett változás alapjául szolgáló dokumentumo(ka)t, a Könyvelő Iroda jogosult azokat a vele szerződésben álló céginformációs szolgáltatótól lekérni. A lekérést lekérési díj terheli, melyet az Ügyfél köteles megfizetni. A lekérési díj összege az alábbi három tételből épül fel:
- irat- és állománylekérés díjai: Cégszolgálat/Microsec aktuális díjszabása szerint
- munkadíj: nettó 4.000,- Ft.
Amennyiben a Könyvelő Xxxxx által megismert adatváltozás alapján szükségessé vált ismételt ügyfél-átvilágítás a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő módon nem történik meg az érintett Ügyfél esetében 10 napon belül, akkor a vonatkozó jogszabály értelmében a Könyvelő Iroda szolgáltatásait korlátoznia kell mindaddig, amíg a törvényi feltételek nem teljesülnek, így a Könyvelő Iroda nem teljesítheti az adott Ügyfélnek nyújtott szolgáltatásainak igénybevételéhez tartozó ügyleteket, ügyleti megbízásokat.
Mindaddig, amíg az átvilágítást a Könyvelő Xxxxx el nem végzi, az Ügyfél vonatkozásában semmilyen megbízást, szolgáltatást nem áll módjában teljesíteni. A Könyvelő Iroda erre jogosult vezetője jogosult az állandó meghatalmazásra vonatkozó megbízást az Ügyfél felé azonnali hatállyal írásban felmondani, amennyiben 15 napon belül az ismételt ügyfél-átvilágítás nem vezet eredményre. Az azonnali hatályú felmondást követően a 15. fejezetben foglaltak az irányadók.
10. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
10.1. A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27 -ei
2016/679 Európai Parlamenti és Tanácsi (EU) rendelet (alábbiakban: GDPR) 13. és 14. cikkei alapján Könyvelő Iroda
GDPR Szabályzatot fogadott el.
10.2. Az Könyvelő Iroda tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében foglaltaknak, adatkezeléseit a GDPR 5. cikkében rögzített alapelvek betartásával végzi.
10.3. Ez a szabályzat az adatkezelő feladatkörében a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére, az adatkezelő által kezelt személyes adatok jogosulatlan felhasználásának megakadályozására, továbbá az adatkezelő kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának biztosítására terjed ki.
10.4. A Könyvelő Xxxxx Xxxxxxxx Adatvédelmi Tájékoztatóját weboldalunkon ( xxxx://xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx/ ), valamint irodánkban kinyomtatva is megtalálja. Hatályos Adatvédelmi Tájékoztatónk az Általános Szerződési Feltételek részét képezik, így jelen Általános Szerződési Feltételek elfogadása esetén Adatvédelmi Tájékoztatónkban foglaltakat is elfogadja.
11. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
11.1. A Könyvelő Irodát a könyvviteli és adótanácsadói szolgáltatása teljesítése körében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. Törvényben előírt kötelezettségek terhelik.
11.2. A Könyvelő Xxxxx az Ügyfél, a nevében eljáró személy, a meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy ügyfél átvilágítását (személyazonosságának igazoló ellenőrzését és azonosítását) a törvényben, valamint a Könyvelő Iroda belső szabályzatában írtak szerint köteles elvégezni. Az Ügyfél a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a saját nevében jár el, de egyúttal a szerződés aláírásával egyidejűleg hozzájárul ahhoz is, hogy a Könyvelő Iroda a jelen pontban írt előírások szerinti átvilágítását és a szerződés fennállása alatt az Ügyfél pénzmosási szempontú rendszeres vizsgálatát elvégezhesse.
11.3. A személyazonosság igazoló ellenőrzése és az azonosítás (együttesen: átvilágítás) során az Ügyfél köteles a Könyvelő Iroda részére írásbeli nyilatkozatot tenni, hogy a saját illetőleg a tényleges tulajdonos nevében érdekében jár el (továbbiakban: tényleges tulajdonos). Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Könyvelő Xxxxx ismételt nyilatkozattételre szólítja fel az Ügyfelet.
11.4. Az Ügyfél, képviselője, meghatalmazottja, kapcsolattartója a személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Könyvelő Iroda részére az alábbi okmányok bemutatására köteles:
• magyar állampolgár természetes személy esetén személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa (ez utóbbit abban az esetben, ha tartózkodási, vagy lakóhelye Magyarországon található),
• külföldi állampolgár természetes személy esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, egyéni vállalkozó 30 napnál nem régebbi okirattal köteles igazolni, hogy a Cégbíróság vagy más nyilvántartó hatóság bejegyezte, vagy alakuló szervezet esetén, hogy a bejegyzése folyamatban van. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetében bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratának bemutatása szükséges
Amennyiben a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet ügyfél bejegyzését a Cégbíróság, vagy más nyilvántartó szervezet elutasítja, erről a tudomásszerzéssel egyidejűleg, haladéktalanul értesítenie kell az Ügyfének a Könyvelő Irodát. Ugyanígy értesítenie kell a Könyvelő Irodát az ügyfélnek abban az esetben, ha a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet bejegyzése érdekében annak személyi, vagy egyéb (szervezeti, nyilvántartási adatban történő) adataiban módosítás megtételére volt szükség. A jelen pontban foglat értesítések elmaradásával keletkezett kárért a Könyvelő Xxxxx a felelősségét kizárja.
11.5. A Könyvelő Iroda az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti:
a) a természetes személy aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét, idejét, xx) anyja születési nevét,
af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ag) azonosító okmányának típusát és számát;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,
bc) főtevékenységét,
bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be) esetleges kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait
11.6. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Könyvelő Iroda köteles ellenőrizni a 11.5. pont alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről.
11.7. Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Könyvelő Xxxxx megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél a vonatkozó állami nyilvántartás üzembehelyezése után köteles a tényleges tulajdonosára vonatkozó adatokat az adatok tárolása céljából létrehozott központi nyilvántartásnál bejelenteni legkésőbb tevékenységének megkezdését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül.
A Könyvelő Xxxxx köteles bejelentést tenni a központi nyilvántartást vezető hatóságnak, ha eltérést észlel a
központi nyilvántartásban található és a rendelkezésére álló tényleges tulajdonosi információk között
A Könyvelő Iroda részére az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél köteles a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatoknak a központi nyilvántartás számára történő továbbítását okirattal igazolni.
11.8. Az Ügyfél köteles a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról, valamint különösen a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet tulajdonosának és/vagy képviselőjének bármely nyilvántartó szervezet, vagy hatóság általi eltiltásáról, a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munkanapon belül a Könyvelő Irodát írásban értesíteni.
11.9. A természetes személy ügyfél köteles a Könyvelő Xxxxx részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Amennyiben a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a jogszabály mely hivatkozása
alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt
közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
Amennyiben a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a fentiekben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat is.
11.10. Amennyiben az Ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez, képviseleti jog vagy bármely más tény bizonyítására idegen nyelvű dokumentumot bocsát a Könyvelő Iroda rendelkezésére, a Könyvelő Iroda jogosult annak hitelesített vagy szakfordító általi magyar nyelvű fordítását kérni és a költségét az ügyfélre átterhelni.
11.11 A Könyvelő Iroda az ügyfél átvilágítási kötelezettség teljesítése során tudomására jutott adatokat illetve okiratokat a szerződéses kapcsolat fennállása alatt, valamint a szerződéses kapcsolat megszűnését követő 8 (nyolc) évig tartja nyilván és őrzi meg.
12. ÜZLETI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
12.1. A Könyvelő Iroda és az Ügyfél, mint szerződő felek kölcsönösen üzleti titoknak tekintik a saját gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó – nem nyilvános - minden olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult fél jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
12.2. A Könyvelő Iroda az Ügyfélről rendelkezésére álló minden olyan – nem nyilvános - adatot, tényt, információt, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számláinak egyenlegére, forgalmára, ügyfelei, vevői, szállítói személyére, ezek címadataira, továbbá a Könyvelő Irodával kötött szerződésére vonatkozik üzleti titokként kezel. Természetes személyek ezen adatai vonatkozásában a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok is alkalmazandók. A titoktartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – a Könyvelő Iroda minden vezetőjére, és alkalmazottjára, valamint mindazokra vonatkozik, akik az Ügyféllel kapcsolatos információkhoz a Könyvelő Iroda teljesítése során jutottak hozzá (alvállalkozó).
12.3. Az Ügyfél a Könyvelő Irodáról rendelkezésére álló minden – nem nyilvános - adatot, tényt, információt üzleti titokként köteles kezelni. Különösen vonatkozik ez a Könyvelő Xxxxx által alkalmazott eljárásrendre, szolgáltatási szabályokra, szabályzatokra, saját nyomtatványokra, és a Könyvelő Irodával megkötött szerződésre. A titoktartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – az Ügyfél minden vezetőjére, és alkalmazottjára, kapcsolattartójára valamint mindazokra vonatkozik, akik a Könyvelő Irodával kapcsolatos információkhoz a teljesítése során jutottak hozzá.
12.4. Az üzleti titok megtartására kötelezett szerződő fél, vagy annak a Könyvelési Szerződésben kijelölt kapcsolattartója az üzleti titkot csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha
a) az üzleti titok jogosultja, vagy kapcsolattartója teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy
erre felhatalmazást ad, vagy
b) az üzleti titok jogosultjával szemben fennálló követelése eladásához, értékesítéséhez vagy lejárt követelése érvényesítéséhez ez szükséges, vagy
c) külön jogszabály alapján előírja.
13. A KÖNYVELŐ IRODA FELELELŐSÉGE
13.1. A Könyvelő Iroda a szerződésben szolgáltatásai teljesítése során mindenkor a hatályos jogszabályok előírásai és a szakmai szabályok, szokások szerint, az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények között lehetséges - figyelembe vételével, a tőle elvárható gondossággal jár el. A Könyvelő Xxxxx az általa feldolgozott
alapbizonylatokból készített főkönyvi kivonatok, adóalap és adó számítások, kimutatások, bevallások számszaki helyességéért felelősséget vállal. Az e kötelezettségek megsértéséből eredő, az Ügyfélnek okozott károkért polgári jogi felelősséggel tartozik.
13.2. A Könyvelő Iroda érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik, amelyre tekintettel a szerződés illetve a Könyvelő Iroda megszűnésétől számított öt évig kérheti az Ügyfél kárigénye kielégítését.
13.3. Ha a Könyvelő Iroda alkalmazottja a munkaviszonyával összefüggésben az Ügyfélnek kárt okoz, munkáltatóként a Könyvelő Iroda felelős.
13.4. Amennyiben a Könyvelő Iroda a szolgáltatása teljesítése érdekében harmadik személy közreműködését veszi igénybe, az ő magatartásáért a 13.3. pont szerint felel. Nem felel a Könyvelő Iroda, ha a közreműködő harmadik személyt az Ügyfél jelölte ki.
13.5. Adójogviszonyokban az Ügyfél kára alatt jellemzően az adóbírságot, mulasztási bírságot kell érteni. Nem minősül kárnak az Ügyfél terhére megállapított, megfizetett adóhiány.
13.6. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége – vétkesség hiányában - nem áll fenn az olyan adózási kérdésekben, ahol a jogszabály szövege és az adóhatóság jogalkalmazási gyakorlata nem egyértelmű, jogbizonytalanság áll fenn, illetőleg e témakörökben a jogbizonytalanság gyakori, vagy csak kizárólag NAV állásfoglalások születnek.
13.7. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn azon könyvviteli, adó- és más jogszabályi
kötelezettségek megsértése esetén, amelyekre a szerződéses szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki.
13.8. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn az Ügyfél által szolgáltatott, tartalmilag nem hiteles számviteli bizonylatok feldolgozásából eredő károkért. A Könyvelő Xxxxx nem felel a számviteli bizonylatként szolgáló okmányok eredetiségéért, érvényességéért és fordításáért, valamint az okmányokban említett áruk típusáért, mennyiségéért és minőségéért. A Könyvelő Xxxxx nem felel az olyan károkért, amelyek olyan ok miatt következnek be, amelynek az elhárítására vagy befolyásolására a Könyvelő Irodának nincs lehetősége. A Könyvelő Iroda felelőssége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha az Ügyfél olyan utasítást ad, amelynek teljesítésére a Könyvelő Iroda képviselője, tagja, vagy munkavállalója a jelen szerződés 6.10. pontja alapján nem lenne köteles, illetve azt megtagadhatná.
13.9. A Könyvelő Xxxxx nem felelős azokért a károkért, amelyek abból keletkeznek, hogy az Ügyfél az adózási, számviteli szakkifejezéseket nem a mindenkori szakmai szokásoknak és szokványoknak megfelelően értelmezte, értette. A Könyvelő Iroda az Ügyfél kérésére a szakkifejezések értelmezésével kapcsolatos tájékoztatást ésszerű kereteken belül megadja.
13.10. A Könyvelő Iroda a kártérítési felelősségét kizárja az ingyenesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás,
tanácsadás szolgáltatásokból eredő károkért.
13.11. Az Ügyfél a kárigénye érvényesítésekor köteles a Könyvelő Iroda rendelkezésére bocsátani a kártérítési felelősség fennállását igazoló okiratokat. A Könyvelő Iroda ilyen kérése esetén az Ügyfél kárenyhítésként köteles igénybe venni az adóbírságot, mulasztási bírságot, jogkövetkezményt megállapító hatósági határozat elleni fellebbezési és a bírság csökkentésére igénybe vehető, a vonatkozó törvény által biztosított lehetőséget.
13.12. A könyvelési szerződésből eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven belül elévül.
14.1. A Könyvelő Iroda elsősorban az Ügyfél által a Könyvelési Szerződésben kapcsolattartásra kijelölt személynek, kapcsolattartásra kijelölt értesítési cím(ek)en és az ott kijelölt értesítési módon végzi el az értesítési feladatait az Ügyfél felé. A Könyvelő Iroda az Ügyfél részére szóló írásbeli értesítéseket, nyilatkozatokat ajánlatokat és okmányokat, beleértve a számviteli bizonylatokat is – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai
úton arra a címre küldi meg, vagy elektronikus úton arra az email címre továbbítja, amelyet az Ügyfél megadott részére. A Könyvelő Xxxxx nem felel azért, ha a megadott email cím, név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, a Könyvelő Irodán kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen. A Könyvelő Xxxxx a szerződéskötés során a Könyvelő Iroda által rendszeresített formátumban megadott kapcsolattartói adatokon tartja az Ügyfelével a kapcsolatot és ezen elérhető az Ügyfél számára.
14.2. A Könyvelő Xxxxx által az Ügyfélnek postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Xxxxxx általi kézhezvételének napja. A postai úton, a Könyvelő Xxxxx által az Ügyfél ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok
„címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza a Könyvelő Irodához. Az elküldés időpontjának igazolásául a Könyvelő Iroda postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat.
14.3. A hirdetmény útján történő kapcsolattartás megvalósulhat a Könyvelő Iroda Ügyfélszolgálati helyiségében, vagy a honlapján történő közzététellel, amely esetben a hirdetményt a közzététel napján kell közöltnek tekinteni. Megvalósulhat továbbá az Ügyfél által a Könyvelési Szerződésben kapcsolattartásra megadott email címre történő megküldéssel is, amely esetben a hirdetményt a küldés napján kell közöltnek tekinteni.
14.4. A Könyvelő Iroda jogosult az értesítéseket (ideértve különösen a felszólító levelek, valamint a felmondások kézbesítését is) emailben elküldeni a cégbírósági bejegyzésre kötelezett Ügyfél részére, a cégjegyzékben nyilvántartott email címre.
14.5. Az elektronikus úton küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok) a felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. A Könyvelő Xxxxx által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja, a munkanap 16. óráját követően elküldött irat esetén a következő munkanap. Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést a Könyvelő Iroda által használt vagy működtetett számítástechnikai rendszer elektronikus úton rögzíti és tárolja, amelynek időtartama 5 év. Az Ügyfél az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. Az Ügyfél elfogadja a Könyvelő Iroda számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényére, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan.
14.6. Amennyiben az értesítés postai úton és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban megtörtént értesítéshez fűződnek a joghatások. A Könyvelő Xxxxx jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon belül a legkorábbinak tekintett értesítésre nem érkezett észrevétel vagy kifogás.
14.7. A Könyvelő Irodához érkezett küldemények – beleértve az elektronikus küldeményeket is - érkezési idejére
a Könyvelő Xxxxx nyilvántartása az irányadó figyelembe véve a 14.5. pontban foglaltakat is.
14.8. Az Ügyfél és a Könyvelő Iroda közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben az értesítés magyar nyelven és idegen nyelven is megküldésre kerül a másik fél részére, akkor a két verzió közötti bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó. Az idegen nyelvű értesítésben használt fogalmak jelentését a szerződéssel és a magyar jogszabályokkal összhangban kell meghatározni.
15. A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE, ÁTRUHÁZÁSA
15.1. A könyvelési szerződés - az azonnali felmondás esetét kivéve – bármelyik fél által legalább 60 napos felmondási határidővel írásban mondható fel (Rendes felmondás). Az Ügyfél felmondása esetén, amennyiben az Ügyfél azt a felmondásában (írásban) teszi meg, a Könyvelő Iroda elsősorban azokat halaszthatatlan, a felmondott szerződésből adódó feladatokat köteles elvégezni amelyekkel az Ügyfelet károsodástól menti meg. A károktól megóváson kívüli halaszthatatlan feladatok elvégzésén túl a Könyvelő Iroda a felmondási idő alatt az Ügyfélnek a
szolgáltatást kizárólag a jelen ÁSZF 9.3. pontjában foglalt díjazási keretek között végzi el. Díjazás nélküli
munkavégzésre a Könyvelő Irodát a felmondása nem kötelezi.
15.2. Rendkívüli felmondással azonnali hatállyal felmondható a könyvelési szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét megszegi. A Könyvelő Xxxxx jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására, ha az Ügyfél a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadási kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesíti, vagy a könyvelési díjat 30 napon túl sem fizette meg. A rendkívüli felmondás írásban hatályos.
A könyvelési szerződés felmondható rendkívüli felmondással abban az esetben is, ha a Könyvelő Iroda tudomására jut, hogy az Ügyfél tevékenységével veszélyezteti a Könyvelő Iroda bármely jogos érdekét, vagy a Könyvelő Irodának tevékenységével kárt okoz. Ebben az esetben az Ügyfél által esetlegesen kifizetett díj(ak), vagy azok bármely arányos része nem követelhető vissza az Ügyfél által.
Az írásbeli hatály a Könyvelő Xxxxx által az Ügyfél által megadott értesítési email címként megadott elérhetőségre történő email értesítésre is kiterjed a jelen pontban foglalt rendkívüli felmondás esetére.
15.3. A felmondással a könyvelési szerződés a jövőre nézve megszűnik. A megszűnés napja rendes felmondás esetén a felmondási idő utolsó napja, azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének a napja.
15.4. A könyvelési szerződés megszűnésével a Könyvelő Iroda adóhatóság előtti állandó meghatalmazása és Cégkapu szolgáltatása is megszűnik, amelyet bármelyik fél jogosult önállóan az illetékes hatóságnak bejelenteni, de ennek Ügyfél általi bejelentése elmaradása esetén a Könyvelő Iroda köteles azt bejelenteni.
15.5. A könyvelési szerződés megszűnése esetén az Ügyfél köteles a megszűnés napján vagy a Felek megállapodás szerint kijelölt napon a Könyvelő Iroda által birtokolt számviteli bizonylatait, iratait, okmányait személyesen, vagy meghatalmazottja útján a Könyvelő Iroda helyiségében átvenni és onnan elszállítani. Amennyiben az Ügyfél az iratok átvételére nem a Könyvelő Xxxxx által ellenjegyzett tételes iratjegyzéket vesz fel, úgy őt terheli annak bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat, irat nem került kiadásra. Ha az Ügyfél a megszűnés napján vagy a Felek megállapodás szerint kijelölt napon az iratokat nem veszi át, a Könyvelő Iroda jogosult az Ügyfél részére az ő felelőssége és veszélyviselése mellett, iratjegyzéket is tartalmazó, postai küldeményként feladni. Ebben az esetben az iratok kiadását a feladásról szóló postai irat igazolja.
15.6. A könyvelési szerződés megszűnése esetén a Könyvelő Iroda a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományokat, adatokat elektronikusan csak abban az esetben jogosult átadni, ha az Ügyfél igazolja, hogy rendelkezik a könyvelési szoftver felhasználó jogával. Egyébként a feldolgozott, elektronikusan tárolt adatokat a Könyvelő Iroda az éves beszámolóval lezárt időszakokra PDF, az éves beszámolóval le nem zárt időszakokra PDF és XLS formátumban 30 napos online eléréssel adja át az Ügyfélnek. A szerződés megszűnését követően a Könyvelő Irodát nem terheli a számítógépes vagy papír alapú adatállományok megőrzésének kötelezettsége.
15.7. A könyvelési szerződés bármely jogcímű megszűnése esetén a megszűnés napja által meghatározott adóév zárásával kapcsolatos könyvviteli és adókötelezettségek minden esetben az Ügyfelet terhelik. Az ügyfelet terhelik ezen felül nem csak az adóév zárása, hanem a szerződés megszűnését követően tudomására jutott adókötelezettségek teljesítése is. Amennyiben ez olyan adókötelezettség, amit a Könyvelő Irodát terhelte volna, akkor a Könyvelő Iroda csak abban az esetben köteles ezen kötelezettség teljesítésére, ha az adókötelezettség teljesítésére szóló felszólítást a kézhezvételtől számított 2 munkanapon belül az Ügyfél megküldi a jelen ÁSZF megszűnt szerződésekre vonatkozó kapcsolattartási szabályai szerint. A szerződés megszűnése után a Könyvelő Iroda nem ad be bevallásokat, de elkészíti az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat, amivel az Ügyfél köteles az adó és egyéb kötelezettségét teljesíteni.
15.8. Az Ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a Könyvelő Irodával fennálló könyvelési szerződése megszűnésétől számított 2 éven belül a Könyvelési Iroda működési területén nem köt könyvviteli szolgáltatásra, adótanácsadásra irányuló szerződést olyan egyéni, vagy társas vállalkozással, amelynek tulajdonosa, képviselője, vezető tisztségviselője, tagja vagy munkavállalója, alvállalkozója a megszűnt könyvelési szerződése fennállása alatt a Könyvelő Iroda alkalmazott munkavállalója vagy alvállalkozója volt a Könyvelési Szerződés teljes vagy részleges ideje alatt. E kötelezettsége megsértése esetén az Ügyfél a Könyvelő Iroda részére a szerződés fennállása alatt
fizetett átlagos havi díj 36-szorosának megfelelő mértékű kötbért köteles fizetni. A kötbérszámításhoz használt havi díjat a megszűnést megelőző 12 hónapra fizetett könyvelési díj értékből kell kiszámítani.
15.9. Az Ügyfél az általános szerződési feltételek elfogadásával, illetve aláírásával visszavonhatatlanul, előzetesen hozzájárul a Könyvelési Szerződés későbbi átruházásához, mint szerződésben maradó fél. A szerződés átruházása a szerződésben maradó fél értesítésével válik hatályossá. A szerződés átruházás szabályait a Ptk. 6:208. – 6:211. § tartalmazza.
15.10. A Könyvelési Szerződést a Felek közös megegyezéssel, írásban bármikor megszüntethetik annak fennállása
alatt.
15.11. A Könyvelő Iroda a Könyvelési Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az Ügyfél által meg nem fizetett tartozások érvényesítése érdekében a jelen ÁSZF 9.9. pontjában foglalt követeléskezelési szabályok alkalmazásával jár el.
16.1. A könyvelési szerződés bármilyen módosítása írásbeli alakban érvényes.
16.2. A könyvelési szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szolgáltatás tárgya szerint a Polgári Törvénykönyv vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
16.3. A felek a szerződésből eredő jogvitáik intézésére kikötik a Könyvelő Iroda székhelye szerinti városi / fővárosi
kerületi, vagy Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét.