Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás különös feltételei Hatályos: 2016. június 13.
Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás különös feltételei
Hatályos: 2016. június 13.
Nysz.: 18914
Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás különös feltételei 3
I. Általános rendelkezések 3
II. Biztosítási események 3
III. A kockázatviselési hely, az üzemszünetből eredő kár 5
IV. Elmaradó üzemi nyereség és folyó üzemi költségek 6
V. Biztosítási összeg, biztosítási díj 6
VI. Kárviselési idő 7
VII. Biztosítási szolgáltatás 7
VIII. Kiadások megtérítése 8
IX. Előzetes kárbecslés 9
X. Könyvelési kötelezettség, változásbejelentési kötelezettség 9
XI. A biztosított kármegelőzési kötelezettsége 9
XII. A biztosítási szerződés módosítása 9
XIII. A biztosított/szerződő kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor 10
XIV. Szakértői eljárás és a lefolytatásához szükséges dokumentumok 10
XV. A biztosítási szolgáltatás kifizetése 11
XVI. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 11
XVII. Vegyes rendelkezések 12
XVIII. 2014. március 14. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása 12
Géptörés üzemszünet biztosítás fogalom meghatározások 13
különös feltételei
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítási szerződés alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben és záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.
Jelen kiegészítő biztosítás szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szerve- zet lehet (ÁVF I.2.1. pont)
A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a Szer- ződő és a Biztosító között Géptörés biztosítási szerződés mint alapbiztosítás van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.
Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szer- ződés is megszűnik.
Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele a felek között érvényesen fenn- álló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő bizto- sítás ezzel egyidejűleg megszűnik.
A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított által üzemeltetett, a biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) felsorolt gépek, gépi berendezések vagy készülé- kek (továbbiakban együttesen, mint gépek) előre nem látható és hirtelen módon, véletlenszerűen, valamint a II.1.1- II.1.10. pontokban felsorolt okok valamelyike miatt bekövetkező gépkára követ- keztében fellépő üzemszüneti károkra.
A biztosítási fedezet csak olyan gépekre terjed ki, amelyek a biztosítási esemény bekövet- kezésekor szabályszerűen üzemeltek, üzemkész állapotban voltak felállítva, vagy befejezett felülvizsgálat és próbaüzem után a normális üzem beindítására készen álltak.
II.1 Üzemszüneti kárt eredményező gépkár okok:
II.1.1 a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy szándékos rongálása;
II.1.2 elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnöveke- dése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása (pl. indukció vagy influencia miatt következtek be), feltéve, hogy a II.2.6. pontban rögzített feltételek teljesülnek;
II.1.3 tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba;
II.1.4 centrifugális erő következtében való szétrepedés;
II.1.5 gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány;
II.1.6 vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;
II.1.7 túlnyomás, kivéve a robbanást;
II.1.8 mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása;
II.1.9 a normál időjárási viszony fogalmi körén kívül eső vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatása;
II.1.10 külső események mechanikus hatásai.
II.2. Kockázati kör szűkítése, kizárások és mentesülések
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan üzemszüneti káreseményekre, amelyek az alábbiakban felsorolt okokból következtek be:
II.2.1. tűz, villámcsapás, robbanás, tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomá- sa, repülőgépek okozta hangrobbanás, terrorista cselekmény, hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű robbantás valamint ilyen események során és után szükségessé vált oltás és bontás, továbbá betöréses lopás, lopás, elvesztés, elhagyás, leltározás során észlelt hiány;
II.2.2. belső zavargás, sztrájk, az üzem területére behatoló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájko- ló vagy az üzemből kizárt dolgozók cselekményei, semlegesség megsértése, bármilyen há- borús esemény, katonai megszállás vagy invázió, felsőbb hatalom rendelkezése, valamint valamely hatalom vagy hatóság által történő elkobzás vagy lefoglalás, földrengés, erupció, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás, áradás, felsza- baduló nukleáris energia károsító hatása;
II.2.3. a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok, melyekről a biztosítottnak/ szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős, vezető beosztású személyeknek tudomása volt, vagy amely hibáról elvárható gondosság esetén tudnia kellett volna;
II.2.4. bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses ha- tások közvetlen következményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatása, a berendezés fokozatosan kialakuló állagromlása, kopása, berendezés túlter- helése, megengedett mértéket meghaladó próbaterhelése;
II.2.5. valamely kár után végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételei- nek biztosítása előtt történő üzembe helyezés során vagy e miatt következnek be;
II.2.6. a készülék belsejében az elektromos energia közvetlen hatásaként fellépő, földzárlat, rövid- zárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütések, átívelések következményei, kivéve, ha a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyítha- tóak.
II.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon üzemszüneti károkra, amelyekre vonatkozó- an jogszabály vagy szerződés alapján bármely harmadik felet-kivéve a berendezés kezelőjét- helytállási kötelezettség terheli.
II.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon üzemszüneti károkra, amelyek a berendezés átadását, -beleértve a felújítást, átépítést- követő próbaüzem próbaterhelés során következ- nek be.
II.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon üzemszüneti károkra, amelyek a berendezés sérülése, törése, repedése nélkül a gép működési zavara, leállása miatt következnek be.
II.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek kötbér, bírság formájában jelentkeznek.
II.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek soron kívül elrendelt, túl- óra, expressz fuvar, légiposta, költségeként jelentkeznek.
II.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon többlet költségekre, amelyek egy biztosítási esemény bekövetkezését követően merülnek fel a biztosított vagyontárgy mozgatása, men- tése, őrzése, tárolása, megsemmisítse körében.
II.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon üzemszüneti károkra, amelyek rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást meghaladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során történt gépkárok miatt következnek be.
II.10. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított berendezés működtetését szolgá- ló rendszerek elleni rosszindulatú elektronikus támadás, illetve beavatkozás következtében keletkező üzemszüneti károkra. Ilyen eseménynek minősül különösen a rendszerműködést biztosító elektronikus adatok, programok számítógépes vírus hatására, illetve idegen sze- mély hatására (hackertámadás) történő hibás működése, károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése.
II.11. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon károkra, amelyek üzletvesztésből, támogatások, ked- vezmények elvesztéséből, szállítási, szolgáltatási határidő késedelméből, vagy szállítások, szolgáltatások elmaradásából adódnak.
II.12. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkal- mazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből ered- nek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.
II.13. A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki az olyan üzemszünet miatti bekövetkező kárra, amely nyersanyagok, félkész és késztermékek elromlásából, sérü- léséből vagy tönkremeneteléből keletkezik.
II.14. Eltérő megállapodás hiányában, a biztosítás nem nyújt fedezetet az értékcsökkenésre, mely üzemszünet következtében épületek, gépi berendezések, üzemi segédeszközök, nyersanya- gok és gyártásban lévő áruk felhasználhatóságában, értékében bekövetkezett csökkenése vagy tönkremenetele miatt áll elő.
II.15. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az üzemszünet kár azon részére amely az alábbi okokból következi be:
II.15.1. a sérült vagy elromlott gépek újraelőállítása vagy újra beszerzése során változtatásokat, javí- tásokat vagy karbantartásokat végeznek el;
II.15.2. az üzem bővítése vagy az üzemben történt átalakítások, melyekre a biztosítási esemény után, az üzem helyreállítása során kerül sor;
II.15.3 az üzemszünet alatt fellépő rendkívüli események, vagy tartós állapotok, melyekhez soro- landóak a II.2.1 és II.2.2 pontok szerinti események is, függetlenül attól, hogy a biztosított/ szerződő fél üzemeiben, szerelőműhelyeiben vagy szállítás közben keletkeztek;
II.15.4. az újraelőállításról vagy az újrabeszerzésről a biztosított/szerződő fél nem gondoskodik idő- ben, ideértve azt az esetet is, ha ennek oka finanszírozási nehézség;
II.15.5. hatóságilag elrendelt újraelőállítási, üzemeltetési korlátozás vagy egyéb késleltető intézke- dés;
II.15.6. az üzemi berendezés helyreállításakor rendkívüli késedelmek, pl. tulajdon-, birtok-, vagy ha- szonbérleti viszonyok tisztázása, hagyatéki eljárások, perek stb. lebonyolítása;
II.15.7. összetartozó berendezések esetén a sértetlenül maradt egyedi berendezések a biztosított üzemben többé már nem használhatók.
II.16. A kockázatviselés nem terjed ki olyan üzemszüneti károkra melyek következményei az önré- szesedés ideje alatt megszüntethetők.
II.17. A kockázatviselés nem terjed ki olyan üzemszüneti károkra, amelyek olyan vagyontárgyak sérülése és elromlása miatt következnek be, melyek a biztosítási szerződésben nincsenek felsorolva, még akkor sem, ha a sérülés vagy elromlás egy gépkár következménye.
II.18. Ismeretlen építmény, üreg beomlása – mint a gépkár oka – által okozott káreseményre abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha az ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési en- gedélyekben nem szereplő és a biztosított vagy az engedélyező hatóságok által nem ismert) üreg beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében meg- szűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be.
II.19. Az ÁVF X.2. pontjában írtakon túlmenően súlyos gondatlanságnak minősül, és így a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesüléshez vezet:
II.19.1 a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztása miatt következett be;
II.19.2. a biztosítási esemény a biztosított/szerződő vagy az üzem menetéért felelős személyeknek a szakszerűtlen üzemeltetési utasításai, vagy a szükséges utasítások elmaradása miatt követ- kezett be;
II.19.3 a biztosítási esemény azért következett be, mert a normál időjárási viszonyok által is nyilván- valóan károsítható biztosított vagyontárgyat a normál időjárási viszonyok hatásainak gondat- lanul kitették.
II.19.4. a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okoz- ta és ez a tény a károkozásban közrehatott;
II.19.5. a biztosított/szerződő engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével vég- zett tevékenysége során okozta a kárt;
II.19.6. a biztosított/szerződő a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt sze- mélyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban köz- rehatott;
II.19.7. a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerző- dés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tuda- tos gondatlanság tényét
III. A KOCKÁZATVISELÉSI HELY
III.1. Üzemszünetből eredő kárnak minősül az üzemi nyereség elmaradása és a folyó üzemi költségek fe- dezéséhez szükséges kiadások a biztosított üzemben, amennyiben a biztosított vagyontárgy káro- sodása a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megnevezett üzemi területen történik. A biztosító kockázatviselése – ellenkező megállapodás hiányában – kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázatviselési helyen be- következett káreseményekre terjed ki.
IV. ELMARADÓ ÜZEMI NYERESÉG ÉS FOLYÓ ÜZEMI KÖLTSÉGEK
IV.1 Elmaradó üzemi nyereség az az elmaradt haszon, melyet a biztosított zavartalan üzemelés esetén az üzemszünet tartama alatt, legfeljebb azonban a biztosítási fedezet tartama alatt a kieső üzemi teljesítményekre vonatkozóan ért volna el, ha a biztosítási esemény nem következett volna be.
IV.2 Folyó üzemi költségek a biztosítási szerződésben megjelölt szükséges ráfordítások (pl. fizetések, munkabérek, helyiségek bérei, adók, illetékek, a biztosított vállalatba fektetett idegen tőke után szerződés szerint fizetendő adósságkamatok, arányos leírások stb.), melyeket a biztosítottnak az üzemszünet idején, legfeljebb azonban a kárviselési idő alatt (VI. fejezet) mindenképpen fenn kell tartania, hogy a felsorolt gépek, gépi berendezések és készülékek üzemi újrafelvételét a korábbi kapacitásnak megfelelő mértékben minél előbb lehetővé tegye, vagy ezen idő alatt egyéb okból köteles azok viselésére.
IV.3. Nem tekintendők elmaradt üzemi nyereségnek és folyó üzemi költségnek:
IV.3.1. fogyasztási és forgalmi adók, valamint vagyonszerzési illetékek;
IV.3.2. áruk, nyers-, segéd- és üzemanyagok beszerzésére vonatkozó ráfordítások, ha azok nem az üzem fenntartását szolgálják;
IV.3.3. nyereségek és ráfordítások, melyek nem függnek össze a gyártási, kereskedelmi vagy ipari üzemmel (pl. tőkepiaci, pénzpiaci, spekulációs és ingatlanügyletek);
IV.3.4. kötbérek vagy kártalanítási, kártérítési kötelezettség, illetve minden olyan fizetési kötelezett- ség, mely a biztosítottat terheli a szállítási és gyártási határidők és egyéb vállalt kötelezettsé- gek be nem tartása miatt.
V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, BIZTOSÍTÁSI DÍJ , A DÍJFIZETÉS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE
V.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa és a biztosítási díj számításá- nak alapja. A biztosítási összeg az éves üzemi nyereség és az éves állandó (fix) költségek összege, amelyet a biztosított/szerződő az üzemszünet nélkül elérnea biztosítási időszakon belül. A biztosított/szerződő az ajánlattétel során ezen adatokat a biztosító részére köteles átadni.
V.2. Felek a biztosítási összeg értékkövetését kizárják, de a szerződő a biztosítási összeg módosí- tását kezdeményezheti, amely alapján a szerződés közös megegyezéssel módosítható.
V.3. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén
V.3.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szer- ződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.
V.3.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.
V.3.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.
V.3.4. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesí- tést, azonban a kockázatviselés megszűnéséig járó díjat követelheti.
V.3.5. A biztosító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesítésére biztosított külön póthatáridő kitű- zésére nem köteles.
VI. KÁRVISELÉSI IDŐ
VI.1. Kárviselési idő az az időtartam, amely alatt felmerülő üzemi költségek, illetve kieső üzemi nyereség megtérítését a biztosító vállalja. A biztosító kárviselése a gépkár beálltának idő- pontjával kezdődik. A kárviselési idő a biztosítási szerződésben rögzített időtartam leteltével véget ér. Olyan üzemeknél, melyek egész éven át megszakítás és nagyobb szezoningadozá- sok nélkül működnek, a kárviselési idő – az üzemi nyereség és a folyó üzemi kiadások éves összegeinek alapulvételével – rövidebb időszakra is megállapítható. Ebben az esetben a biz- tosító kárviselése az éves összeg (kárviselési összeg) rövidebb kockázati idejének megfelelő részére korlátozódik (csökkentett kárviselési összeg).
VI.2. A kárviselési idő lejárta után bekövetkezett károkat (felmerült üzemi költségek és elmaradó üzemi nyereség) a biztosító nem téríti meg.
VII. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
VII.1. A biztosító üzemi nyereségre és folyó üzemi kiadásokra vonatkozó szolgáltatásának mértékét azon körülmények határozzák meg, melyek az üzemi nyereséget és a folyó üzemi kiadásokat a biztosító kárviselési ideje alatt befolyásolnák. Ezek különösképpen a piaci helyzet és a különleges üzleti és műszaki üzemfeltételek, az üzemi rendszerben és az értékesítési viszonyokban bekövetkezett változások, valamint a vis major, sztrájk, bojkott, kizárás és csőd vagy kényszeregyezségi eljárás hatásai.
A biztosítási szolgáltatás meghatározásánál figyelembe kell venni
a) azt a nyereséget, mely a nyersanyag és a félkész áruk értékesítése esetén a biztosítási ese- mény után elérhető,
b) a pót- szükség- vagy bérüzem lehetőségét,
c) hogy a kiesés az üzem újraindulása után, az áruk gyártása, megmunkálása vagy értékesítése által, vagy egyéb fokozott üzemi teljesítmények által a kárviselési idő alatt vagy annak lejárta után indokolt határidőn belül behozható.
A biztosítás nem nyújt fedezetet azon üzemi kiadásokra, melyek az üzemi viszonyok alapul- vételével a biztosítási esemény beállta után továbbüzemelő részüzemre esnek.
VII.2. A kárviselési idő alatti nyereségtől való elesés kiszámításánál figyelembe kell venni, ha az üzemi nyereség nem egyenletesen oszlik meg az egész üzemi évre .
VII.3. A biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosítási esemény beálltának időpontjában érvényes biztosítási összeget kell alapul venni. Ha a felek 12 hónapnál rövidebb kárviselési időben állapod- nak meg, akkor a biztosítási összeg helyébe a csökkentett kárviselési összeg lép, mint a biztosítási szolgáltatás teljesítésének felső határa.
VII.4. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségének mértékét önrész megállapításával korlátozhat- ja. Jelen feltételek alkalmazásában felek az önrészesedést meghatározott időtartamban ál- lapítják meg. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrészt minden biztosítási ese- mény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.
VII.5. A biztosítási szolgáltatás kiszámítása során a biztosító ellenőrizheti a szerződés megköté- sekor az V.1. pont alapján rendelkezésére bocsátott, a biztosítási összeg megállapításának alapját képező adatok helyességét. Ha az ellenőrzés eredményeként ezek az adatok eltérnek a korábban átadott adatoktól, úgy a biztosító az alul-, illetve a túlbiztosítás következményeit alkalmazza a biztosítási szolgáltatás összegének meghatározásához.
VII.6. Ha a biztosított üzem a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül sem eredményezne üzemi nyereséget a kárviselési idő alatt, akkor a biztosító az elmaradt üzemi nyereséget nem téríti meg.
VII.6. A biztosító nem téríti meg a biztosított üzemi kiadásokat, ha az üzemmenet során felmerülő üzemi kiadásokat a biztosított a kárviselési idő alatt, a biztosítási esemény beállta nélkül sem tudná kigazdálkodni.
VII.7. Az elmaradó üzemi nyereséget és az arra eső biztosítási szolgáltatást – eltérő megállapodás hiá- nyában – előre meg kell állapítani az üzemszünet teljes várható időtartamára, legfeljebb azonban a kárviselés idejére. A fenntartandó üzemelési kiadásokat és az arra eső biztosítási szolgáltatást előre meg kell határozni a fent említett időtartamra, minden egyes naptári hónapra külön-külön. Ha azonban legkésőbb az utolsó havi fizetésnél bebizonyosodik, hogy a biztosított megtakarítást ért el a fenntartandó üzemelési kiadásoknál, akkor a biztosító által teljesítendő biztosítási szolgáltatást csökkenteni kell a megtakarításra figyelemmel korrigált biztosítási szolgáltatásból adódó különbö- zettel. A biztosító kérésére havonként kimutatást kell benyújtani a ténylegesen kifizetett üzemi ki- adásokról.
VIII. A BIZTOSÍTÓ TOVÁBBI SZOLGÁLTATÁSAI, A KIADÁSOK MEGTÉRÍTÉSE
VIII.1. Azon ráfordítások, melyeket a biztosított az üzemszüneti károk elhárítására vagy csökkentésére tesz, a biztosítót terhelik, ha
VII.1.1. a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét összességében csökkentik;
VII.1.2. a biztosított azokat a körülmények miatt szükségesnek tartotta, sürgősségük következtében azon- ban a biztosító egyetértését nem sikerült előre beszereznie. Ebben az esetben a biztosítót haladék- talanul értesíteni kell a megtett intézkedésekről.
VIII.2. A biztosító nem téríti meg a ráfordításokat, ha
VIII.2.1. azok következtében a kárviselési időn túlmenően a biztosítottnak haszna keletkezik (a ha- szon mértékével azonos mértékben);
VIII.2.3. azok következtében olyan nyereséget vagy folyó üzemi kiadásokat lehet kigazdálkodni, me- lyek nincsenek biztosítva, ennek megfelelő mértékben;
VIII.2.4. azok a biztosítási szolgáltatással együtt meghaladják a biztosítási összeget, illetve a csök- kentett kárviselési összeget; a biztosítási összeget, illetve a csökkentett kárviselési összeget meghaladó részben;
VIII.3. Alulbiztosítás esetén a ráfordításokat csak az alulbiztosítottság arányában téríti meg a bizto- sító.
IX. ELŐZETES KÁRBECSLÉS
A biztosítási szolgáltatás összegéről a biztosítási esemény bekövetkeztét követően, a jog- alap és az összegszerűség jelen feltételek szerinti megállapítását megelőzően nem lehet elő- re megállapodni.
X. KÖNYVELÉSI KÖTELEZETTSÉG, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
X.1. A biztosított köteles rendszeresen a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt könyvelése- ket és feljegyzéseket vezetni, leltárokat és mérlegeket felállítani és azokat legalább 3 évig a megsemmisülés ellen biztonságosan és különállóan megőrizni. E kötelezettség megsértése esetén, amennyiben a szükséges dokumentáció nem áll rendelkezésre a szolgáltatás mérté- kének megállapításához, úgy a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
X.2. Az ÁVF változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezésein túlmenően, amennyiben a szerződő/biztosított tudomást szerez a biztosított berendezésekre, üzemelési körülményekre, alkal- mazott technológiákra, üzemórákra, a kockázatviselési helyekre vonatkozó körülmények megválto- zásáról, illetve egyéb, a biztosítást érintő kockázati körülmények megváltozásáról, úgy a tudomás- szerzést követő 3 napon belül a biztosítónak köteles ezt bejelenteni.
XI. A KÁRMEGELŐZÉSI KÖTELEZETTSÉG
XI.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdekében. Amennyiben a körülmények megengedik, a kármegelőzéssel kapcsolatos utasításokért a biz- tosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait.
Amennyiben a biztosított/szerződő a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyo- san gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
XI.2. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról – és ezt üzeme felelős vezetőitől is megkövetelni
– hogy a biztosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azo- kat gondosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a műszakilag megengedhető mértéken túl. A szerződő/biztosított köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárgyat csak olyan személy használhassa, illetve kezelhesse, aki erre megfelelő képesítéssel és amennyiben szükséges úgy hatósági engedéllyel rendelkezik, továbbá a gép keze- lésére alkalmas állapotban van.
XI.3. A szerződő/biztosított köteles a biztosítónak, illetve képviselőjének bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe, dokumentációkba, és az üzemeltetéssel kapcsola- tos belső szabályzatokba.
XII. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
XII.1. A biztosítási szerződés módosítása a felek közös megegyezésével
Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, különösen akkor, ha a közlési kötelezettség körébe vont lényeges körülmények megváltoznak.
XII.2. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel
Amennyiben a X.2. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módo- sítása szükséges, úgy a biztosító a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító aján- latban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdí- jat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap
00.00 órakor kezdődik.
XIII. A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ KÖTELEZETTSÉGEI A KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSEKOR
XIII.1. A biztosított/szerződő kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén:
XIII.1.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a körülmények megengedik, a kárenyhítéssel kapcsolatos utasításokért a bizto- sítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait.
Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyo- san gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítá- si eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító az ennek megfelelő mértékben mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
XIII.1.2. A szerződő és a biztosított köteles engedélyezni a biztosítónak minden, a kár okának és mérté- kének, valamint a biztosítási szolgáltatás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban kötelesek megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.
XIII.2. A biztosított/szerződő a bejelentés megtétele után azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biztosító megbízottja által történő megtekintésig – amelynek a biztosítóhoz való bejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell történnie – csak olyan mértékben szabad változtatni, amennyire az üzem műkö- déséhez és a további károk megelőzéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett 5 munkanapon belül nem kerül sor a kárszemlére, úgy a biztosított/szerződő mentesül a kár által elő- idézett állapot fenntartásának kötelezettsége alól, feltéve, hogy a kár okát és a kár következményeit részletesen dokumentálta (jegyzőkönyvben, fotódokumentációval) és gondoskodott arról, hogy a károsodott alkatrészeket a biztosító szemléjéig megőrizze azért, hogy azokat a vizsgálatra bemu- tathassa. Ezen kötelezettségek teljesítése esetén a biztosított/szerződő megkezdheti a károsodott vagyontárgy kijavítását.
XIV. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS ÉS A LEFOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
Amennyiben a káreset körülményeinek és a kár mértékének megállapítása érdekében szakértő be- vonása szükséges, úgy a szakértő által jegyzőkönyvbe foglalandó megállapításoknak – a kár ösz- szegének részletes becslése mellett – tartalmaznia kell legalább:
XIV.1. a gépkár megállapított vagy feltételezett okát;
XIV.2. az üzemleállás terjedelmét és tartamát;
XIV.3. biztosítási összeghelytállóságát az V. fejezet szerint
XIV.4 a biztosítási esemény következtében elmaradt üzemi nyereségből származó kár összegét, és ha az üzemszünet tartama túlnyúlik a kárviselési időn, akkor az elmaradó üzemi nyereségből származó kárnak a kárviselési időre eső részét;
XIV.5 a fenntartandó üzemi kiadásokat, melyek a kárelhárításnál szóba jöhetnek és az erre havonta fordí- tandó összeget;
XIV.6. a VII. fejezet szerinti körülmények:
− milyen módon befolyásolják a biztosító szolgáltatását;
− milyen tényezők jöhetnek számításba az üzemszüneti kár megállapításakor;
− a szakértő hogyan vette figyelembe a biztosítási szolgáltatás megállapításának jelen feltétel- ben rögzített szabályait.
XIV.7. A szerződő/biztosított köteles a szakértői eljárás lefolytatásához szükséges valamennyi okiratot és egyéb bizonyítékot a szakértő rendelkezésére bocsátani, illetve a szakértővel együttműködni.
XV. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI ELŐLEG KIFIZETÉSE
XV.1. Amennyiben az üzemszünet kezdete óta eltelt egy hónap, továbbá az üzemszünetre tekintettel teljesítendő biztosítási szolgáltatás mértékének megállapítása, minden elmúlt egy havi időszak vo- natkozásában, havi rendszerességgel történik, úgy a biztosított kezdeményezheti, hogy a bizto- sító a várható üzemszünet teljes időtartamára, de legfeljebb a kárviselés időtartamára előzetesen számított, várható biztosítási szolgáltatás mértékének megfelelő mértékben biztosítási szolgálta- tási előleget folyósítson. A biztosítási szolgáltatási előleget a biztosító a kárviselési időszak, illetve üzemszünet végét követően megállapított, végleges biztosítási szolgáltatás mértékébe beszámítja.
XVI. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás különös fel- tételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen pont nem tartalmazza a kiegészítő biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései:
XVI.1. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel (XII.2.)
Amennyiben a X.2. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító – eltérően a Ptk. 6:446. §-ban foglaltaktól – a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban
jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetke- zett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.
XVI.2. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén (V.3.)
Jelen feltétel V.3. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően, a díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő idő- pontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik. A biztosító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesítésére biztosított külön póthatáridő kitűzé- sére nem köteles.
XVI.3. A Biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (XI.1.)
Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgálta- tási kötelezettsége alól.
XVI.4. A Biztosító mentesülése a kárenyhítési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (XIII.1.1.)
Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
XVII. VEGYES RENDELKEZÉSEK
A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbizto- sítási feltételeinek, (ÁVF) rendelkezései, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hatályos magyar jogszabályok rendel- kezései az irányadók.
Abban az esetben, amennyiben az ÁVF és a jelen különös feltétel szabályai eltérnek egymástól, úgy jelen feltétel rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az ÁVF vagy a különös feltétel szabályaitól eltér bármely szerződés részévé való záradék rendelkezése, úgy az adott szerződés tekintetében a záradék szabályai az irányadóak.
XVIII. 2014. MÁRCIUS 15. ELŐTT TETT BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő - módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.
Géptörés üzemszünet kiegészítő biztosítás fogalom-
meghatározások
A Felek az alábbi fogalmakat eltérő szabályok hiányában a jelen fejezet szerinti jelentéstartalommal. tekintik elfogadottnak.
1. Tűz, villámcsapás, robbanás, légi járművek lezuhanása
1.1. Tűz alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.
1.2. Villámcsapás az az esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz az épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épületbe becsapó- dó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.
1.3. Robbanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész tartály, kazán, csővezeték, siló ) esetében robba- nás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.
1.4. Légi járművek lezuhanása: Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek, vagy rakomá- nyának lezuhanása, ütközése, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.
2. Elemi kárnak minősülnek:
2.1. vihar: az a káresemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (15m/s szélse- bességet elérő vagy azt meghaladó) szél rongálással okozott. A felek a szélsebesség tekintetében a káresemény helyéhez legközelebb található Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által üze- meltetett mérőállomás adatait tekintik elfogadottnak.
2.2. jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó káresemény, amelyet a leesett jégszemek okoz- tak a biztosított vagyontárgyakban;
2.4. sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: olyan káresemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban;
2.6. felhőszakadás: az a káresemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű eső- víz rombolással és elöntéssel okoz. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;
2.7. fagy: 0 Celsius fok alatti hőmérséklet által okozott fagykár. A hőmérsékletet az Országos Meteoro- lógiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a káresemény időpontjában mért hőmérséklet igazolja.
2.8. Normál időjárási viszonyok: az adott évszak átlagos időjárási értékein (csapadék, hőmérséklet, stb) továbbá vihar, felhőszakadás és fagy esetében a meghatározott határértékeken belül lezajló időjá- rási események.
2.9. ismeretlen jármű ütközése: az a ,káresemény amelynél ismeretlen szárazföldi jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.
2.10. Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkező káresemények sorozata 1 eseménynek minősül.
3. Földrengés, árvíz
3.1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.
3.2. Árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztáro- lók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvízvé- delmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is
4. Betöréses lopás, rablás, vandalizmus
4.1. Betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyi- ségbe, a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén:
4.1.1. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;
4.1.2. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;
4.1.3. zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távo- zott;
4.1.4. álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.
4.1.5. eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehe- zítő akadály (pl. rácsozat) védte.
4.2. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól /szerződőtől, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
4.3. Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísér- lete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.
5. Terrorista cselekmény
Terrorista cselekménynek minősül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport – akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett – azon tevékenysé- ge, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideo- lógiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekö- vetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a biztosított/szerződő feladata.
Generali Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888
Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx