TARTALOMJEGYZÉK

Feltétel

Perfekt Vagyon-

és üzemszünet biztosítás

Érvényes: 2007. januártól

TARTALOMJEGYZÉK

1.	ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK	3
	1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA	3
	1.2 TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE	3
	1.3 KIZÁRÁSOK	3
	1.4 SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI	4
	1.4.1 Közlési és változás-bejelentési kötelezettség	5
	1.4.2 A Szerzôdô (Biztosított) kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén	5
	1.5 MENTESÜLÉSEK	6
	1.6 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	6
	1.7 KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT	7
	1.8 ÖNRÉSZESEDÉS	7
	1.9 BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS	7
	1.10 KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK	7
	1.10.1 A kártérítési összeg megállapítása	7
	1.10.2 Kárkifizetés	9
	1.11 SZAKÉRTÔI ELJÁRÁS	9
	1.12 TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS	10
	1.13 EGYÉB RENDELKEZÉSEK	10
	1.13.1 Visszkereseti jog	10
	1.13.2 Zálogjog	10
	1.13.3 Alkalmazandó jogszabályok	10
	1.13.4 Elévülés	10
2.	ELEMI KÁROK ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI	11
	2.1 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)	11
	2.2 NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)	11
	2.3 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK	12
	2.4 ELÔGONDOSKODÁS	12
	2.5 KIZÁRÁSOK	12
	2.6 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK	13
	2.6.1 Alapfedezet (FLEXA)	13
	2.6.1.1 Tûz	13
	2.6.1.2 Villámcsapás	14
	2.6.1.3 Robbanás, összeroppanás	14
	2.6.1.4 Légi jármû lezuhanása	14
	2.6.2 Kibôvített fedezet (EC)	15
	2.6.2.1 Vihar	15
	2.6.2.2 Földrengés	15
	2.6.2.3 Árvíz	15
	2.6.2.4 Felhôszakadás	16
	2.6.2.5 Jégverés	16
	2.6.2.6 Hónyomás	16
	2.6.2.7 Elektromos áram okozta tûz	17
	2.6.2.8 Füst és hô kiáramlása	17
	2.6.2.9 Xxxxxxxxxxx, kôomlás, földcsuszamlás, lavina	17
	2.6.2.10 Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása	17
	2.6.2.11 Vezetékes vízkárok	18
	2.6.2.12 Tûzoltó berendezés kilyukadása	18
	2.6.2.13 Technológiai csôvezeték törése	18
	2.6.2.14 Közlekedési eszköz beleütközése	19
	2.6.3 Összkockázatú fedezet (All Risks)	19
	2.7 ZÁRÓ RENDELKEZÉS	20

3. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 21

3.1 ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 21

3.2 KIZÁRÁSOK 21

3.3 BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK 22

3.4 FEDEZETI TARTAM 22

3.5 KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 22

3.6 ZÁRÓ RENDELKEZÉS 23

4. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 24

4.1	BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK	24
	4.1.1 Betöréses lopás	24
	4.1.2 Rablás	24
4.2	KIZÁRÁSOK	25
4.3	BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK	25
4.4	KÁROK MEGTÉRÜLÉSE	25
4.5	BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK	25
4.6	VÉDELMI ELÔÍRÁSOK	26
4.7	ZÁRÓ RENDELKEZÉS	27
5. PÉNZ	ÉS ÉRTÉKCIKK BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI	28
5.1	BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK	28
5.2	BIZTOSÍTÁSI FEDEZET	28
5.3	BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI	28
5.4	VÉDELMI ELÔÍRÁSOK	28
5.5	ZÁRÓ RENDELKEZÉS	30
6.	KÜLDÖTTRABLÁS FELTÉTELEI	31
	6.1 BIZTOSÍTÁSI FEDEZET	31
	6.2 ZÁRÓ RENDELKEZÉS	31
7.	ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI	32
	7.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY	32
	7.2 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK	32
	7.3 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	32
	7.4 ZÁRÓ RENDELKEZÉS	32

MELLÉKLET 33

A BETÖRÉSES LOPÁS –ÉS RABLÁS-, PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK- ÉS KÜLDÖTTRABLÁS

BIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI 34

1. MECHANIKAI- FIZIKAI VÉDELEM 34

1.1 Teljeskörû mechanikai védelem 34

1.2 Részleges mechanikai védelem 37

1.3 Minimális mechanikai védelem 38

1.4 Értéktárolóval szemben támasztott követelmények 38

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM 38

2.1 Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer 38

2.1.1 Felületvédelem 40

2.1.2 Térvédelem 40

2.1.3 Tárgyvédelem 41

2.2 Részleges elektronikai jelzôrendszer 43

2.3 Minimális elektronikai jelzôrendszer 45

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Jelen biztosítási szabályzat a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokkal és záradékokkal együtt egy biztosítási szerzôdést képez.

Jelen szabályzatban, a „szerzôdés” fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak esetleges kiegészítéseit és a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokat, záradékokat is.

1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Jelen biztosítási szerzôdés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú. A szerzôdés évfordulója, egyéb kikötés hiányában a kockázatviselés kezdetének dátuma.

A szerzôdést mind a Biztosító, mind a szerzôdô évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló elôtt, azt legalább 30 nappal megelôzôen írásban tehetik meg a felek.

A szerzôdés a biztosítási díj esedékességétôl számított 30 nap elteltével megszûnik, ha addig a hát- ralékos díjat nem fizették meg, a felek díjhalasztásban nem állapodtak meg, illetve a Biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesítette.

A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzôdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.

1.2 TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosítási szerzôdés területi hatálya: Magyarország.

A kockázatviselés helye a biztosítási szerzôdésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei.

1.3 KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra,

a) amelyeket háborús események, megszállás, harci cselekmények (függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet vagy sem) bármely fajtája okozott, illetve fenti események következményeiképp kelet- keztek;

b) amelyeket harci eszközök okoztak;

c) amelyeket katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;

d) amelyek felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk miatt, vagy velük bármilyen módon össze- függésben keletkeztek;

e) amelyek elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevôk, valamint bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépô személyek miatt, vagy velük (fel- lépésükkel) összefüggésben keletkeztek;

f) amelyek a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásá- val összefüggésben/miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a szabályzat- ban definiált biztosítási események képében jelentkeztek;

g) amelyek terrorizmus által közvetlenül vagy közvetve okozott, annak révén vagy következménye- ként károk, vagy következményi kárként keletkeztek;

– Terrorizmus alatt jelen szerzôdésben a következô értendô: Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erôszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyvereket használnak, megsemmisítik, megzavarják vagy szétzilálják a kommunikációs és informatikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoznak vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekményekkel fenyegetnek bármely sze- mélyt vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, avagy valamely szervezet nevében vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai vagy más hasonló indí- tékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakoroljanak valamely kormány- ra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

– A fedezetbôl kizárásra kerülnek továbbá azok a károk, veszteségek vagy költségek, amelyeket közvetlenül vagy közvetve bármilyen fentebb meghatározott terrorista cselekmény korlátozásá- ra, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek.

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a g) pont 2. bekezdésben meghatározottaknak megfelelô terrorista cselekményrôl van-e szó, akkor a valószínûség mérlegelésére kerül sor (ti. a legnagyobb valószínûség elve kerül alkalmazásra).

Abban az esetben, ha jelen záradék bármely része érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak bi- zonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak marad- nak.

h) amelyek vulkánkitörés miatt, vagy azzal összefüggésben keletkeztek;

i) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetô jellegû költségek;

j) amelyek információvesztés miatt, vagy azzal összefüggésben keletkeztek az alábbiak szerint;

– Adatok vagy szoftver károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek. Ettôl a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintô fizikai károsodás közvetlen következménye.

– Azok a károk és veszteségek, amelyek a mûködés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mér- téke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetôségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek.

1.4 SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI

A Biztosítottnak, tôle telhetôen gondoskodnia kell a károk megelôzésérôl. A Biztosított köteles saját költségére elvégezni minden olyan ésszerû átalakítást, bevezetni minden olyan biztonsági intézkedést, amely a károk bekövetkezésének valószínûségét, illetve az azok által bekövetkezô rombolást csökkenti.

1.4.1 Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A Szerzôdô (Biztosított) köteles a szerzôdéskötéskor, valamint a biztosítás tartama alatt 30 napon be- lül a biztosítás vállalásával kapcsolatos minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

A felek lényeges körülménynek tekintik különösen az alábbiakat:

a) ha a biztosított vagyonértékben változás állt be (vagyonnövekedés, csökkenés);

b) ha a biztosítási szerzôdésben foglalt kockázatviselési hely(ek) megváltoztak;

c) ha a biztosított vagyontárgyak valamelyikét bérbe adta;

d) ha a szerzôdésben megállapodottól eltérô alap-, illetve melléktevékenység folytatásába kezdett;

e) a biztosított vagyont érintô csôdeljárás vagy felszámolási eljárás indult;

f) ha a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt.

Ha a Szerzôdô (Biztosított) a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását 30 na- pon belül írásban nem jelenti be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyít- ják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

1.4.2 A Szerzôdô (Biztosított) kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosított kötelezettségei a következôk:

a) a káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésôbb 2 na- pon belül be kell jelentenie a Biztosítónak; a tûzbiztosítási eseményt (ide értve bármely olyan ese- ményt is, amely tüzet okozott) haladéktalanul jelentenie kell az illetékes tûzrendészeti hatóságnak is;

b) betöréses lopás, rablás kárnál, és minden más olyan kárnál, mely valószínûsíthetôen bûncselek- mény következménye, értesítenie kell a rendôrséget;

c) tôle telhetôen gondoskodnia kell a kár elhárításáról és enyhítésérôl, mely intézkedések során kö- vetnie kell a Biztosító útmutatásait, elôírásait;

d) a káresemény után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a Biztosított a kárfelvétel napjáig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Ha a Biztosító, vagy képviselôje a kárbeje- lentéstôl számított 5 napon belül nem szemlézi meg a károsodott vagyontárgya(ka)t, a Biztosított intézkedhet a helyreállítás megkezdésérôl, de a kiselejtezett, alkatrészeket, berendezéseket to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell ôriznie;

e) a Biztosító, annak megbízottja és szakértôje számára lehetôvé kell tennie minden olyan vizsgála- tot, amely a kár okának, nagyságának, valamint a biztosítási eseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonatkozik;

f) A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosí- tást megfelelôen és teljeskörûen kell megadnia.

g) Üzemszünet-biztosítási esemény esetén Biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania a folyó évre vonatkozó megrendeléseket, visszaigazolásokat, vállalkozási és szállítási szerzôdéseket, továbbá a folyó évrôl, valamint az elôzô három évrôl az üzleti könyveket, leltárakat, mérlegeket, segédköny- veket, számlákat és egyéb bizonylatokat, amennyiben ezeknek az éveknek az üzletmenete alapján megítélhetô, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.

Amennyiben a Biztosított a c) alpontban foglalt kötelezettségeit megszegi, a Biztosító mentesül a kár megfizetése alól.

Amennyiben a Biztosított az a)–f) pontokban foglalt kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, a Biztosító annyiban köteles kártérítési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben az a kár- eset megállapítását, illetve a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem befolyásolta.

Tûzkár esetén a Biztosítottnak a kárügy végleges lezárásához a tûzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítványt a Biztosító rendelkezésére kell bocsátania. Betöréses lopás-, rabláskárnál a Biztosítottnak a végleges kártérítési összeg kifizetéséhez a nyomozó hatóság nyomozást megszünte- tô határozatát, illetve a bíróság jogerôs határozatát a Biztosító rendelkezésére kell bocsátania. E kö- telezettség megszegése esetén a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.5 MENTESÜLÉSEK

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

– a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô fél;

– a Biztosított vezetôje, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltô tagja(i), vagy szerve(i)

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta(ák).

A Biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól,

– ha bizonyítja, hogy a fent felsorolt személyek, szervek bármelyike a biztosítási szabályzatban illetve a hatályos jogszabályokban, óvórendszabályokban, hatósági határozatokban valamint a Biztosított felügyeleti szervének utasításaiban rögzített kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettségét meg- szegte.

– ha a Biztosított megkísérli a Biztosítót csalárd módon azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetôen jelentôséggel bírnak.

1.6 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerzôdésben megjelölt értéke.

A biztosítási szerzôdésben a vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegeknek meg kell felel- niük a vagyontárgyak utánpótlási új értékének.

Az egyes vagyoncsoportok biztosítási összegét a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak utánpót- lási új értékének megfelelôen, a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével kell meghatároz- ni, valamint évente legalább a statisztikai hivatal által megállapított évenkénti infláció mértékével növelni kell az alulbiztosítottság elkerülése érdekében.

A felek megállapodhatnak úgy, hogy, fentiektôl eltérôen, a biztosítási összeg a biztosított vagyontár- gyak bruttó könyv szerinti értéke. Ezt a tényt a biztosítási kötvényben rögzíteni szükséges.

Jelen biztosítási szabályzatban felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzôdô felek a következôk szerint tekintik biztosítottnak:

– a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekin- tik biztosítottnak olyan módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a kártérítés felsô hatá- ra az illetô vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;

– a vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. Az egyes vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat a kárrende- zés során a Biztosító úgy tekinti, mintha azokat külön biztosították volna.

1.7 KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT

A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felsô határa egy biztosítási idôszakon belül a szerzôdés- ben vagyoncsoportonként feltüntetett biztosítási összeg.

A biztosítási szerzôdésben a felek bizonyos tételeknél (biztosítási esemény, vagyontárgy, vagyoncso- port, biztosított költség, üzemszüneti veszteség stb.), a biztosítási összeg(ek)tôl független kártérítési limit alkalmazásában is megállapodhatnak. Ez esetben a kártérítési limite(ke)t a kötvényen fel kell tüntetni.

A kártérítési limit ezeknél a tételeknél a biztosítási idôszakon belül a Biztosító kártérítésének felsô ha- tára, akkor is, ha a kár tényleges összegét, illetve a káreseménnyel kapcsolatban ténylegesen felme- rült költségek ezt meghaladják.

Ezeknél a tételeknél a káridôponttól a biztosítási idôszak további részére érvényes kártérítési limit a kártérítés összegével, valamint az önrész levonásával csökken.

1.8 ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási módozat szerinti önrész levonásával határozza meg.

1.9 BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

A biztosítás éves díja a biztosítási szerzôdés szerinti – az egyes vagyoncsoportokra megállapított – biztosítási összegek és a szerzôdésben rögzített vonatkozó díjtétel(ek) szorzata. A biztosítási idôszak- ra esedékes díj a szerzôdésben meghatározott idôpontban, egy összegben fizetendô.

A biztosítási díj megállapodás szerinti részletekben történô fizetése esetén a Biztosító a biztosítási idôszakra esedékes díj egy összegben történô megfizetését követelheti:

– ha a Biztosított (Szerzôdô) egy részlettel egészben vagy részben hátralékba kerül, vagy

– ha szolgáltatásra kerül sor.

Egy évnél rövidebb, határozott idôtartamra kötött biztosítás esetén a Biztosító az éves díjnak megfe- lelô forint összeget idôarányosan kalkulálja.

1. 10 KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK

1.10.1 A kártérítési összeg megállapítása

A kártérítés megállapításánál a Biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában meghatározható (a szerzôdés megkötése szerinti módszerrel számí- tott) utánpótlási új értékét, javítással helyreállítható vagyontárgy esetében a helyreállítás értékét ve- szi alapul, amely nem haladhatja meg az utánpótlási új értéket.

Amennyiben a sérült, illetve megsemmisült vagyontárgy egy éven belül nem kerül helyreállításra, illetve pótlásra, újraelôállításra, a Biztosító a vagyontárgy korának, elhasználódásának, rongálódásá-

nak, vagy tartós üzemszünet következtében már korábban beállt értékcsökkenés figyelembevételé- vel megállapított káridôponti (avult) értéket (részkárnál az annak megfelelô részértéket) tekinti a kár- térítési összeg maximumának.

A Biztosító utánpótlási új értéknek a következô értékeket tekinti:

a) épületek (építmények) esetében, azok - a helyi viszonyoknak megfelelô - újjáépítési költsége;

b) használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb mûszaki berendezések esetében, azok újra- beszerzési költségeit (új értékét);

c) a Biztosított által elôállított félkész és késztermékek esetében azok újraelôállítási költségét;

d) áruk, anyagok, alap-, nyersanyagok esetében, a káridôponti újrabeszerzési költségét. A biztosító az utánpótlási új értéket a kár idôpontjára vonatkoztatja.

Káridôponti avult érték: a vagyontárgy új értéke, csökkentve a használtsági fokának (mûszaki avulás) megfelelô összeggel, a kár idôpontjára vonatkoztatva.

Amennyiben a biztosítási összegek a biztosított vagyontárgyak bruttó könyv szerinti értékei alapján lettek megállapítva, akkor a biztosító a biztosított vagyontárgyak részleges károsodása esetén – ha a károsodott vagyontárgyak teljes pótlásra vagy teljes helyreállításra kerülnek – a károkat utánpótlási értéken – de maximum a biztosított vagyontárgy könyv szerinti értékén – téríti meg. Totálkár esetén a kártérítés felsô határa a biztosított vagyontárgy bruttó könyv szerinti értéke.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény elôtti, a biztosítás mód- szerével meghatározott érték (alulbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a biztosítási érték arányában téríti meg.

Ha a biztosítási összeg magasabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény elôtti a biztosítás módsze- rével meghatározott érték (túlbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt az utánpótlási érték erejéig té- ríti meg, az utánpótlási érték és a biztosítási összeg különbözetére az adott biztosítási idôszakra járó biztosítási díjat Biztosított kérésére neki visszafizeti.

Idegen tulajdonú vagyontárgyak, áruk esetében a Biztosító – e vagyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt káridôponti avult értéken téríti meg.

A Biztosító nem téríti meg a javítással (helyreállítással) valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következôkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz- és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

Ha a helyreállítás illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a Biztosító csak az eredeti álla- pot helyreállításának számított költségeit téríti meg.

A Biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berende- zések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyon- tárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

A Biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg, ha a Biztosítottnak a helyreállítás- sal, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és a Biztosított az álta- lános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

A Biztosító a hasznosítható maradvány értékét a kártérítési összegbôl levonja.

Üzemszüneti károk esetén, amennyiben azok a szerzôdés alapján biztosítottak, a kártérítési összeg meghatározásánál a Biztosító figyelembe veszi azokat az objektív körülményeket (különösen: a piaci helyzet, az értékesítési lehetôségek, szezonális ingadozások, üzemi körülmények változása), amelyek az üzemmenetre hatással lettek volna, ha nem következik be a kár.

A Biztosító nem téríti meg:

a) azt az elmaradt üzemi nyereséget, amelyet a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem ért volna el,

b) azokat a folyamatos üzemi költségeket, amelyeket a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biz- tosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodott volna ki,

c) azokat a ráfordításokat (költségeket), amelyekbôl a Biztosítottnak a fedezeti tartamon túl is hasz- na származik, illetve amelyekkel a nem biztosított költségeket fedezi,

d) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek összege a biztosítási szerzôdésben meghatározott önrészesedést nem érik el.

e) azon késztermékek eladásából remélt profitot, amelyek eladása akkor is lehetetlen lenne, ha a biz- tosítási esemény nem következik be.

A biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az elma- radt üzemi nyereség, illetve a folyamatos üzemi költségek tényleges mértékére.

Alulbiztosítás esetén, amennyiben a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg/kárté- rítési limit alacsonyabb, mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alapján a szerzôdés szerinti fede- zeti tartamra számított teljes biztosítási összeg / kártérítési limit, a Biztosító ennek az aránynak meg- felelô mértékben téríti meg a tényleges üzemszüneti veszteségeket, kivéve, ha a különbözet nem ha- ladja meg a 10%-ot.

1.10.2 Kárkifizetés

A Biztosító a kár kifizetését tûzkárnál, robbanásnál a tûzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bi- zonyítvány, betöréses lopás és rablásnál a nyomozó hatóság nyomozást megszüntetô határozatának megküldéséhez köti.

Amennyiben a felek szakértô(ke)t bíztak meg a kártérítési összeg megállapítására, a mindkét fél által elfogadott szakértôi vélemény beérkezéséhez, peres eljárás esetén a bíróság jogerôs határozatának megküldéséhez köti.

A Biztosító a megállapított végleges kártérítési összeget a kár kifizetéséhez szükséges irat (több irat esetén, az utolsó irat) beérkezését követô 15 napon belül, a Biztosított részére fizeti meg.

A Biztosító nem kötelezhetô kártérítési elôleg fizetésére.

A Biztosító elhalasztja a kifizetést, ha a kárral kapcsolatban a Biztosított (Szerzôdô) ellen rendôrségi vagy büntetôbírósági vizsgálat indul, a vizsgálat lezárásáig.

1.11 SZAKÉRTÔI ELJÁRÁS

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen és egymás írásbeli értesíté- se mellett külön-külön is szakértôt illetve szakértôi szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.

A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértônek illetve a szakértôi szervezetnek annak elké- szítésére a megbízást adta. Közös felkérés esetén a felmerülô költségeket a megbízók fele-fele arány- ban viselik.

Mind a szakértôk, mind a Biztosító azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adatok (körül- mények) titokban tartására.

1.12 TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

Ha a Biztosított/Szerzôdô valamely más Biztosítónál valamely, a biztosítási szerzôdésben foglalt biz- tosított vagyontárgyra, költségre, veszteségre ugyanazon, vagy részben megegyezô kockázatokat fedezô biztosítást kötött, tartozik azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni.

Amennyiben egy kárigény felmerülésekor más – ugyanazon kockázatot fedezô – korábban kötött biztosítás is érvényben van, a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak azon összeg erejéig terjed, amely a két érvényes biztosítás szolgáltatási maximuma közötti különbség, feltéve, hogy jelen bizto- sítás szolgáltatási maximuma magasabb.

1.13 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1.13.1 Visszkereseti jog

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, úgy ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a károkozó személyekkel szemben, és a biztosított köteles minden adatot a Biztosító ren- delkezésére bocsátani a visszkereset érdekében.

1.13.2 Zálogjog

Amennyiben valamely biztosított vagyontárgyra zálogjog kerül bejegyzésre, a Biztosított (Szerzôdô) köteles azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, a jogosult megjelölésével.

A zálogjog tárgyának károsodása, megsemmisülése, elveszése esetén a kártérítés kifizetésekor a Biz- tosító elôször a zálog jogosult kártérítési igényét elégíti ki. A Biztosítottnak fizetendô kártérítési összegbôl a zálogjogosultnak kifizetett összeget levonja.

A Biztosító nem téríti meg a zálogjogosult kárát abban az esetben, ha

– a zálogjogosult maga a Biztosított vagy

– ha a kárt a zálogjogosult szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

1.13.3 Alkalmazandó jogszabályok

A biztosítási szerzôdésre, valamint a feltételekben / szerzôdésben nem taglalt kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

1.13.4 Elévülés

A szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított egy év elteltével elévülnek.

2. ELEMI KÁROK ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

A Biztosító jelen szerzôdés alapján – a szerzôdésben foglalt kártérítési korlátozások és a kártérítési szabályok figyelembevételével – megtéríti a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezô károkat. Jelen szerzôdés alapján biztosítási eseménynek minôsülnek, a következôkben felsorolt és definiált károsító események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak megsérülnek, megsemmisülnek.

Az elemi károk és egyéb kiegészítô biztosítás különbözô, a késôbbiekben felsorolt fedezeti körökre köthetô meg. A szerzôdésre érvényes fedezeti kör(öke)t a kötvényben szükséges feltüntetni.

2.1 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)

Biztosított vagyontárgy(ak)nak (vagyoncsoport(ok)nak) kell tekinteni minden, a biztosítási szerzô- désben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévô ingatlant és ingóságot; valamint minden olyan, idegen tulajdonban lévô vagyontárgyat (vagyoncsoportot), melyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

2.2 NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)

Nem biztosított vagyontárgynak különösen a következôk:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan;

b) föld, vizek, levegô, alagutak, hidak, gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bá- nyák, feltárások;

c) légi-, vízi jármûvek, ûrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya;

d) forgalmi engedélyhez kötött közúti gépjármûvek, gépjármû utánfutók és vontatók, vasúti jármû- vek, mozdonyok, gördülô állomány;

e) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, tesztelés alatt álló vagyontárgy;

f) minták, szemléltetô modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak;

g) iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármilyen jellegû és formában tárolt adat és leírás;

h) lábon álló növényi kultúrák, flóra és fauna, élô állatok, mikroorganizmusok;

i) pénzbedobó – pénzkiadó – pénzváltó automaták tartalmukkal együtt;

j) készpénz, csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, bélyeg, átruházható természetû okmá- nyok és egyéb értékpapírok;

k) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, ér- mék, mûtárgy, mûvészeti alkotások, szôrme, antikvitások.

2.3 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK

A Biztosító megtéríti a biztosítási szerzôdés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illet- ve azzal kapcsolatban – felmerülô és igazolható, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetôzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmûvesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kapcso- latban merültek fel. Az ilyen kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A Biztosító a járulékos költséget a kötvényben feltüntetett limitig téríti meg. Járulékos költségnek tekintjük különösen az alábbiakat:

a) az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tûzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötele- zett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;

b) a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek - hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra - a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

c) a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé vá- ló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

d) a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín hely- reállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel;

e) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során berendezések le-, vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

2.4 ELÔGONDOSKODÁS

A szerzôdô felek megállapodhatnak úgy, hogy elôgondoskodási összeg meghatározására külön kár- térítési limitet határoznak meg, amelyet a kötvényben külön fel kell tüntetni. Ebben az esetben az elôgondoskodási kártérítési limit erejéig a biztosító nem mentesül a kártérítés alól azon a jogcímen, hogy a szerzôdô a biztosított vagyontárgy értékében bekövetkezett változására vonatkozó bejelen- tési kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben kártérítési limit külön elôgondoskodásra nem került meghatározásra, ezek a többletkárok nem biztosítottak.

Az elôgondoskodásra vonatkozó bejelentési kötelezettség körébe tartozó események:

– Eszközök vásárlása

– Eszközök átcsoportosítása

A Biztosító az elôgondoskodást a kötvényben feltüntetett limitig téríti meg.

2.5 KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – az Általános Feltételekben, valamint a különbözô fedezetekben felsorolt kizá- rásokon túlmenôen – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós idôjárási hatások miatt keletkeztek (lassan és folyamatosan végbemenô állag romlás);

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébôl származnak, amelyek a további rendeltetés- szerû használatot nem befolyásolják;

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasz- nálásának meghiúsulása miatt keletkeztek;

d) a biztosítás megkötésekor már meglévô olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekrôl a Biztosított (Szerzôdô) tudott vagy tudnia kellett;

e) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásá- val vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkez- tek, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüg- gésben;

f) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébôl származó gazdasági hátrány (pl. termelés- kiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség).

g) megtérítése jogszabály vagy szerzôdés alapján a biztosított – sérült, vagy megsemmisült – va- gyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik.

2.6 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

2.6.1 Alapfedezet (FLEXA)

Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási események által okozott károk biztosítottak:

2.6.1.1 Tûz

Jelen szerzôdésben tûz alatt olyan anyagi változásokkal együtt járó, hô és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik – vagy ott keletke- zik, de azt elhagyja – és önerôbôl továbbterjedni képes.

A Biztosító nem téríti meg tûzkárként azokat a károkat, amelyek:

a) gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszave- zethetô a tûz biztosítási eseményre;

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tûznek vagy hôkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor va- gyontárgyak a miatt károsodnak, mert azokat tûztérbe dobták vagy azok tûztérbe estek;

c) a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. égetô-, vagy olvasztóke- mencék, öntôüstök, kazánok, kohók stb.) tûz által keletkeztek;

d) a tûzkár nélküli koromszennyezôdésbôl származnak;

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram ha- tására keletkeztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérô-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

f) földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tûz károkozása miatt ke- letkeztek.

Abban az esetben, ha a b) c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedô tûz), a Biztosító az átterjedô tûz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

2.6.1.2 Villámcsapás

Jelen szerzôdésben villámcsapásnak kell tekinteni az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hôhatással kísért töltéskiegyenlítôdést, mely a felhô és a földfelszín, illetve a földfelszíni tárgy között játszódik le.

Villámcsapáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erô- és hôhatása, illetve a villámcsapás miatt az elektromos, illetve informatikai hálózatban létrejövô túlfeszültség vagy indukció okoz a biztosított objektumban, vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épü- letbe behatoló villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló objektum(ok) az érvényben lévô villám védelemmel ellátottak (MSZ 274).

A Biztosító megtéríti a fenti esemény miatt a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készü- lékekben és berendezésekben keletkezett károkat is, amennyiben ezek tranziens védelemmel ellátot- tak (MSZ IEC 1312-1:1997).

2.6.1.3 Robbanás, összeroppanás

Jelen szerzôdésben robbanásnak illetve összeroppanásnak kell tekinteni a gázok, gôzök és porok ter- jeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erôhatást.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek repülôgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A Biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskárként azokat a károkat, amelyek

a) belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévô vagy keletkezô gáznyomás miatt keletkeznek;

b) a normál üzemeléssel összefüggô mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erô, csôtörés, tö- rés) következtében keletkeztek;

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt keletkeznek;

d) hatósági engedélyhez kötött, tervszerû robbantás eredményeként keletkeztek;

e) rendeltetésszerûen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csôvezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

2.6.1.4 Légi jármû lezuhanása

Jelen szerzôdésben biztosítási eseménynek kell tekinteni a személyzet által irányított légi jármûvek, illetve azok részeinek vagy rakományának ütközését vagy lezuhanását.

2.6.2 Kibôvített fedezet (EC)

Kibôvített fedezet kizárólag az Alapfedezet mellé választható. A kibôvített fedezet keretében az aláb- bi biztosítási események által okozott károk biztosítottak:

2.6.2.1 Vihar

Jelen szerzôdés szempontjából viharnak minôsül az olyan légmozgás, amelynél a legerôsebb széllö- kés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó-, és szívóhatása, illetve az álta- la sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

A Biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat:

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükrôl elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esôvíz, jég, hó) az épületek külsô vakolatában, burko- latában, festésében okozott; valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történô beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

c) amelyek az épületek külsô falain vagy a tetôn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védôtetôk, an- tennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (épít- mény) üvegezésében keletkeztek;

d) amelyek az idôjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) kelet- keztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

2.6.2.2 Földrengés

Jelen szerzôdésben földrengésnek kell tekinteni a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makro- szeizmikus Skála) VII. fokozatát elérô földmozgást.

Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeiz- mológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított 72 órán belüli rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minôsül.

A Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, stb.) által okozott károkat.

2.6.2.3 Árvíz

Jelen szerzôdésben árvíznek kell tekinteni amikor élôvizekbe és ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbôl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a hullámtérben, illetve a belvízvédelmi töltés és az élô, vagy mesterséges vizek közötti területen, vagy a nem mentett árterületen lévô biztosítási va- gyontárgyakban keletkeztek.

Nem terjed ki továbbá a biztosítási védelem a belvíz és a talajvíz által okozott, illetve azokra visszave- zethetô károkra.

2.6.2.4 Felhôszakadás

Jelen szerzôdésben felhôszakadásnak kell érteni az olyan csapadékhatást, amikor a rövid idô alatt le- zúdult nagy mennyiségû (min. 1 mm/perc) csapadékvíz felgyülemlik, és a vízelvezetô rendszer elég- telensége folytán vagyontárgyakat károsít.

Felhôszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhôszakadásból eredô, talajszin- ten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz. A Biz- tosító a talajszint alatti helyiségekben lévô vagyontárgyakban keletkezô kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 15 cm magas állványon (euro raklap) helyezték el.

A Biztosító nem téríti meg felhôszakadáskárként:

a) az áramló víz által a talajban keletkezô károkat (erózió);

b) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezô károkat;

c) a felhôszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz által okozott károkat.

2.6.2.5 Jégverés

Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncso- lás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetôn történô egyidejû beázás.

A Biztosító nem téríti meg jégesôkárként

a) a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat;

b) az esôvíz-elvezetô csatornákban keletkezett károkat;

c) azokat a károkat, amelyek a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.

d) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetôk üvegezésében, az üvegtetôkben illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek;

2.6.2.6 Xxxxxxxx

Jelen szerzôdésben hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek (építmények) tetôze- tén nagy mennyiségben felgyülemlô hó statikus nyomása miatt bekövetkezô törést vagy deformá- ciós sérüléseket.

Hónyomás kárnak kell tekinteni az épületek (építmények) tetôzetének, tetôszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledôlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A Biztosító nem téríti meg hónyomás kárként azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetôk üvegezésében, az üvegtetôkben illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) ke- letkeztek.

2.6.2.7 Elektromos áram okozta tûz

Jelen szerzôdésben elektromos áram okozta tûznek kell tekinteni az elektromos áram hôhatása (túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérô-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása) miatt a biztosított elektromos gépekben, készülékek- ben és berendezésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tüzet.

2.6.2.8 Füst és hô kiáramlása

Jelen szerzôdésben füst és hô kiáramlásának minôsül a Biztosított tulajdonában lévô tüzelô, fûtô, fôzô vagy szárító-berendezésekbôl hirtelen, elôre nem látható módon, nem rendeltetésszerûen kiáramló füst és/vagy hô.

A Biztosító nem téríti meg füst és hô kárként azokat a károkat, amelyek:

a) magában a füstöt illetve hôt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek;

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentô, kizárólag esztétikai károk;

c) a füstnek illetve hônek rendeltetésszerûen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

2.6.2.9 Xxxxxxxxxxx, kôomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen szerzôdésben sziklaomlás-, kôomlás- illetve földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kôzetdarab illetve föld-, vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, elôre nem látható módon szokásos helyérôl elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás-, kôomlás- illetve földcsuszamlás-, lavina- kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kôzetdarabok illetve föld-, vagy hótömeg a biztosított va- gyontárgyakban okoznak.

A Biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kôomlás- illetve földcsuszamlás-, lavina- kárként:

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;

b) az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetve az alapok alatti talajsüllyedés, vala- mint a gyenge alapozás miatt keletkezett károkat.

2.6.2.10 Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Ismeretlen üreg az, amely az építési illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatósá- gok által nincs feltárva.

Ismeretlen üreg beomlása kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külsô erôhatás miatti – megszûnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövet- kezô beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A Biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, felhagyott bányákban történt.

A Biztosító nem téríti meg a beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit.

2.6.2.11 Vezetékes vízkárok

Jelen szerzôdésben vízvezeték törésének kell tekinteni, amikor a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli víz-, szennyvíz és csapadékvíz vezetéknek, a csatlakozó melegvíz szolgáltató- és központi fûtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratla- nul bekövetkezô törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, valamint du- gulása folytán a bennük levô víz illetve gôz kiáramlik.

Vezetékes vízkárként a Biztosító megtéríti legfeljebb 6 m új csô és annak beépítési költségeit; amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A Biztosító nem téríti meg vezetékes vízkárként:

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 15 cm-nél alacsonyabban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

c) sprinkler berendezések és önálló tûzivíz hálózatok csôtörése, illetve szabályszerû mûködése miatt keletkezett károkat;

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérôk, víz- tartályok, kazánok, fûtôtestek, bojlerek) keletkezett károkat;

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezô töréskárokat és az ezekben lévô folyadék vagy anyag által okozott károkat;

f) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csôvezetékekbôl, szelepekbôl, csapokból, egyéb szerel- vényekbôl, stb. kilépô víz által okozott károkra;

g) az átmenetileg nem használt épületek, berendezések, gépek vezetékeinek víztelenítésének elmu- lasztása miatt keletkezett fagykárait, és azok következményi kárait.

2.6.2.12 Tûzoltó berendezés kilyukadása

Jelen szerzôdésben tûzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tûzoltó rendszer (sprinkler, tûzivíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes mûködése miatt a tûzoltó víz, ill. egyéb anyag kiáramlik.

A Biztosító nem téríti meg tûzoltó berendezés kilyukadása kárként:

a) a tûzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenôrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, ill. az épületen végzett javí- tási vagy építési (szerelési) munkák során keletkezett károkat.

2.6.2.13 Technológiai csôvezeték törése

Jelen szerzôdésben technológiai csôvezeték törésének minôsül a folyadékok, porok és/vagy gázok rendeltetésszerûen használt tartályainak véletlen, váratlan, elôre nem látható törése vagy repedése.

A Biztosító megtéríti a folyadékoknak, illetve poroknak a csôvezetékekbôl, ill. tartályokból való kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô károkat.

Technológiai csôvezeték töréskárként a Biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely:

a) a csôvezetékek, tartályok kötelezôen elôírt karbantartási munkáinak elmulasztása, ill. nem megfe- lelô elvégzése miatt keletkezett;

b) a csôvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elô, esetleg nyitott csôvégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

c) magukban az elfolyt anyagokban keletkeztek,

d) magában a meghibásodott csôvezetékekben, tartályokban, készülékekben és/vagy berendezé- sekben keletkezett.

2.6.2.14 Közlekedési eszköz beleütközése

Jelen szerzôdésben közlekedési eszköz beleütközésének minôsül az idegen, ismeretlen – vonalas, vagy közúti jármû – nekiütközése a biztosított ingatlannak és/vagy a hozzá tartozó épített kerítésnek.

A Biztosító nem téríti meg:

a) a kötelezô felelôsségbiztosítás alapján rendezhetô károkat,

b) a jármûvekben keletkezett károkat.

2.6.3 Összkockázatú fedezet (All Risks)

Az alap-, és a kiegészítô fedezetben meghatározott biztosítási események okozta károkon túl a Bizto- sító jelen fedezet alapján – a szerzôdésben foglalt kártérítési korlátozások és kártérítési szabályok fi- gyelembe vételével – megtéríti azon károkat, amelyek a biztosítási idôszak alatt, a kockázatviselés he- lyén bármely hirtelen, véletlen és elôre nem látható fizikai behatás vagy esemény következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

Jelen fedezet alapján a Biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek

a) a szerzôdésben tûz, villámcsapás, robbanás, implózió, légi jármû rázuhanása, vihar, felhôszaka- dás, jégesô, hónyomás, szikla-, kô-, földomlás, lavina, ismeretlen üreg beomlása, vezetékes vízkár, tûzoltó berendezés kilyukadása, technológiai csôvezeték törése, közlekedési eszköz beleütközése, füst és hô, földrengés, árvíz alatt meghatározott események okoztak, illetve azokkal kapcsolatban keletkeztek;

b) nem a szerzôdésben meghatározott kockázatviselési helyen – belül – keletkeztek;

c) fokozatos romlás ill. elhasználódás következményei, úgymint az elhasználódásból eredô kopás, törés vagy szakadás illetve attól függetlenül, rozsdásodás, korrózió, por illetve korom lerakódás, bepiszkolódás; szennyezôdés, moly, féreg, rovar, illetve egyéb kártevôk okozta károsodás;

d) különösen természetes romlás illetve zsugorodás folyamán keletkezett rohadás, anyagveszteség, romlás, értékcsökkenés, párolgás, súlyveszteség, íz veszteség, felszínben keletkezett festék és szer- kezeti elváltozás miatt keletkeztek;

e) keletkezése nem vezethetô vissza valamely tényleges fizikai behatásra, eseményre. Ilyenek például az elkobzás, államosítás, megmagyarázatlan eltûnés, hiány, szivárgás, pénzügyi veszteség vagy ezekhez hasonló esemény következtében történt károk;

f) bekövetkezése a Biztosított vagy képviselôje számára elôre látható volt, illetve a kárveszély felis- merése tôlük elvárható lett volna. A szerzôdésben képviselônek kell tekinteni Biztosított vezetô, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltô alkalmazottait, megbízottait, tagjait illetve testületeit;

g) Biztosított illetve képviselôje jogellenes és vagy szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedete(i) okozták. Ez esetben a Biztosító részben vagy egészben mentesül a kártérítés alól, az Általános fel- tételekben leírtaknak megfelelôen;

h) géptörés és/vagy kazán, gép, számítógép, illetve elektromos berendezések meghibásodása miatt keletkeztek;

i) alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csôvezetékek törése és szakadá- sa miatt keletkeztek;

j) az elektromos berendezések, és készülékek elektromos áram hatására történô meghibásodása miatt keletkeztek;

k) bármilyen leltár folyamán felmerült megmagyarázhatatlan eltûnés vagy hiány következtében ke- letkeztek;

l) irodai vagy könyvelési tévedésbôl eredô hiány formájában keletkeztek;

m) eltulajdonítás, csalás, betöréses lopás, rablás, betörési kísérlet vagy egyszerû lopás miatt keletkez- tek;

n) a tevékenység kényszerû lassítása vagy leállása miatt keletkezett, illetve fellépô károk, pl. piacvesz- tés, késedelem, elmaradt haszon, termelés kiesés, kifizetett bér;

o) az üzleti tevékenységen belül, a gyártás és / vagy a tervezés során fellépô tervezési, gyártási, szer- kezeti, anyaghiba miatt keletkezett károk, ideértve egy esetleges káreseményt követô helyreállítás folyamán hibás anyag, rossz munkavégzés miatt keletkezett károkat is;

p) nem nyilvánvaló hiba, hibás nyersanyag használata, rossz tervezés, nyersanyag vagy munkavég- zés miatt keletkeztek;

q) vámhivatal, kormány vagy más hatóság által elrendelt elkobzás, lefoglalás miatt keletkeztek;

r) gyenge építési alap, hibás építés, rossz épületfenntartás, az ésszerû biztonsági és megelôzési in- tézkedések elmulasztása miatt keletkeztek;

s) gyártási, építési, nyersanyagbeli, tervezési és/vagy kivitelezési hiba miatt keletkeztek;

t) épületek, járdák, építési alapozások vagy ezek részeinek beomlása, süllyedése, törése, hôtágulása (különös tekintettel falak, padlók, mennyezetek, tetôk esetében), illetve az ésszerû megelôzési in- tézkedések vagy a megfelelô épületfenntartás elmulasztásából származó összeomlás miatt kelet- keztek;

u) számítógépes vírus miatt keletkeztek;

v) következményi károk.

2.7 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Vagyon- és üzemszü- net biztosításának az Általános feltételeiben rögzítettek az irányadók.

3. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

3.1 ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Üzemszüneti biztosítási eseménynek minôsül a Biztosított üzemszerû gazdasági tevékenységének kényszerû szüneteltetése, ha annak oka a Kötvényben megnevezett fedezetek szerinti biztosítási ese- mények bármelyikének bekövetkezése.

A Biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az eset- ben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett vagyoni kárt a vagyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett va- gyoni kár olyan jellegû vagy mértékû, hogy a Biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül, és a tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

3.2 KIZÁRÁSOK

A Biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségeket, amennyiben az üzemszünet közvetve vagy közvetlenül a következô okok miatt következik be:

a) az általános kizárások szerinti események,

b) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása, vagy megrongáló- dása,

c) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elveszté- se, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

d) a normál üzemi körülményektôl szándékos – tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérle- tek miatti – eltérés.

A Biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási események miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból történô tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átala- kítás, felújítás, karbantartás alatt). A Biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra esô üzemszüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítás esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

A Biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a következô okok miatti üzemszüneti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események vagy tartós körülmények következté- ben,

b) az üzem bôvítése, vagy olyan újítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utá- ni helyreállítás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt,

d) a helyreállítás szokatlan mértékû elhúzódása tulajdoni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, ha- gyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása, vagy egyéb hasonló események miatt,

e) mert a Biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem idôben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegendô tôke rendelkezésére,

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel.

3.3 BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK

A felek megállapodnak abban, hogy a Biztosító üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén az üzemszüneti veszteségeken belül az alább meghatározott elmaradt üzemi nyereséget és a fo- lyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelembevételével a Biztosítottnak.

Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a Biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt a kiesésnek megfelelô üzemi teljesítménnyel.

Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti dí- jak, közüzemi költségek, stb.), amelyekre a számviteli törvény költség-elszámolási szabályai vonat- koznak és amelyeket a Biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak ér- dekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelôzô állapotnak megfelelô keretek között – mihamarabb lehetôvé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

A fenti üzemszüneti veszteségek közül a Biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biztosítási szerzôdésben biztosítási összeggel megjelöltek.

Jelen szerzôdésben nem minôsül üzemszüneti veszteségnek:

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendô rendkívüli adó és illeték,

b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére történô kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják;

c) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tô- kebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3.4 FEDEZETI TARTAM

A Biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában kezdôdik és a biztosítási szerzôdésben megjelölt fedezeti tartamig tart.

Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti veszteségek biztosítási összegének a fedezeti tartamra esô arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek kártérítési limitjét.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a káreset bekövetkezését megelôzô állapotának megfelelô – újraindításának idôpontjában, de legkésôbb a fedezeti tartam lejáratakor szûnik meg.

3.5 KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban számára elôírt könyvvezetési és bizony- lati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az elôzô három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve – biztonságos he- lyen – köteles megôrizni.

A fentiek megsértése esetén a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a Biz- tosított kötelességszegése sem a káreset megállapítását, sem a Biztosító szolgáltatásának megállapí- tását és mértékét nem befolyásolta.

3.6 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Vagyon- és üzemszü- net biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítô biztosítások feltéte- leiben rögzítettek az irányadók.

4. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A Biztosító jelen feltételek alapján – a szerzôdésben foglalt kártérítési korlátozások és a kártérítési sza- bályok figyelembevételével – megtéríti az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontár- gyakban keletkezô károkat.

4.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1.1 Betöréses lopás

Ha az elkövetô a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt objektumba (épület), a biztosítási szerzôdésben megjelölt kockázatviselés helyén:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetô kibontásával erôszakos módon hatolt be;

b) zárás elôtt a helyiségben elrejtôzött, és zárás után az a.) xxxxxxx foglaltak szerint távozott;

c) bizonyítottan álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be;

d) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–c) pontok szerinti

– egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történô – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

Betöréses lopás továbbá, ha az elkövetô a kockázatviselés helyére olyan idôpontban jut be, amikor a biztosítási szerzôdésben vagy annak külön feltételeiben meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idô), azaz az elkövetô nem az a)–d) pontokban leírtak szerint hatolt be, de ott

a) az ajtókat vagy tárolókat (pl. széf, páncélszekrény) feltörte;

b) illetve az ajtók vagy tárlók felnyitásához álkulcsot vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközt használt.

Ha a vagyontárgyak a biztosítási szerzôdés elôírásai szerint csak zárt tárlókban (pl. pénzszekrény, fa- liszekrény, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak olyan idôpontban történô eltu- lajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzem- ben kell lenniük, csak akkor minôsül betöréses lopásnak, ha az elkövetô a kockázatviselés helyére az a)–d) pontokban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárlókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tárolták, és az elkövetô a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta.

Betöréses lopás fedezete kiterjed a betörés megvalósítása, illetve annak kísérlete következtében oko- zott károkra is. A biztosítási védelem elôfeltétele, mind a betöréses lopás, mind a kísérlet esetén, hogy az objektum (épület) betörésvédelme legalább a VII. védelmi osztálynak megfeleljen.

4.1.2 Rablás

Aki biztosított vagyontárgyat a kockázatviselés helyén jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el más- tól, hogy valaki ellen erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetôleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

4.2 KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem az Általános kizárások, valamint a Biztosítási események pontok kizárásain túl- menôen – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltûnése miatt keletkeztek, amelyeknél biztosítási esemény megtörténte nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltûnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelô érme vagy egyéb – érmét helyettesítô – tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok.

4.3 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Jelen szerzôdés szerint biztosított vagyontárgynak (vagyoncsoportnak) kell tekinteni minden, a biz- tosítási szerzôdésben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévô ingóságot; valamint minden olyan, idegen tulajdonban lévô vagyontárgyat, (vagyoncsoportot), kivéve épület, melyet a tulajdon- jog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

Nem biztosíthatók e különös feltétel keretei között készpénz, értékpapírok, drágakövek, nemes- fémek, igazgyöngyök, ékszerek, nemesfém tárgyak, éremgyûjtemények és egyéb értékkészletek.

4.4 KÁROK MEGTÉRÜLÉSE

Biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétérôl tudomást szerez – köteles a rendôrsé- get és a Biztosítót haladéktalanul értesíteni. A tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében Bizto- sított köteles mindent megtenni.

Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése elôtt elôkerülnek, a biztosított köteles azokat visszavenni.

Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elô, Biztosított vagy visszaveszi azo- kat és a kártérítési összeget visszafizeti, vagy a kártérítési összeget megtartja és a tárgyak tulajdonjo- ga átszáll a Biztosítóra.

4.5 BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

A Biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felmerülô következô többletköltsége- ket téríti meg:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló objektumokban (épületekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése illetve fel- nyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

d) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (ôrzés, ideiglenes zár- és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Bizto- sító elôzetesen hozzájárult.

4.6 VÉDELMI ELÔÍRÁSOK

Felek megállapodnak, hogy Biztosító szerzôdéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum(ok) (épület(ek)) betörésvédelmét. Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban csakis a káresemény bekö- vetkeztekor meglévô és a kárrendezés során rögzített tényleges védelmi osztály(ok)nak megfelelô, a biztosító által a kockázati csoportokra az alábbi táblázatban megállapított kártérítési limitig terjed.

Védelmi osztály Kockázati csoport I.

II. Biztosítási összegig

III. 100000000 Ft-ig

IV. 40000000 Ft-ig

V. 20000000 Ft-ig

VI. 5000000 Ft-ig

VII. 500000 Ft-ig

Védelmi osztályok

I. védelmi osztály – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Fegyveres ôrség;

– Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.

II. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Állandó 24 órás portaszolgálat;

– Automatikus átjelzés Rendôrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak.

III. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

IV. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

V. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Minimális elektronikai jelzôrendszer, vagy

– Részleges mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály: – Részleges mechanikai-fizikai védelem.

VII. védelmi osztály: – Minimális mechanikai-fizikai védelem.

4.7 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt vagyon- és üzemszü- net biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítô biztosítások feltéte- leiben rögzítettek az irányadók.

5. PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén, az általános feltételek- ben foglaltaktól eltérôen – kiterjed a kötvényben, részletezett értékcikk állományban keletkezett ká- rokra az alábbiak szerint.

5.1 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

A biztosítási szerzôdésben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévô, valamint minden olyan ide- gen tulajdonban lévô értékcikket, melyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

Értékcikknek tekintendôk jelen szerzôdés szempontjából a következôk:

a) Készpénz, valuta;

b) Értékcikkek;

c) Értékkészletek (drágakövek, ill. nemesfémek felhasználásával készült ékszerek, arany-, ezüst- és platinatárgyak, érem- és bélyeggyûjtemények).

5.2 BIZTOSÍTÁSI FEDEZET

Az értékcikkek a többi biztosított vagyontárgyra vonatkozó, a biztosítási kötvényben megjelölt fede- zeti kör szerinti biztosítási események által okozott károkra biztosítottak, kivéve az Összkockázatú fe- dezetet és az Üzemszünet-biztosítást. A maximális fedezeti kör tehát a következô lehet:

a) Alapfedezet kockázatai;

b) Kiegészítô kockázatok;

c) Betöréses lopás, rablás.

5.3 BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

Az Általános feltételekben foglalt kötelezettségeken túl, biztosítottnak kimutatást kell vezetnie a biz- tosított értékcikkekrôl, amelyben fel kell tüntetnie az egyértelmû azonosításhoz, ill. a kerestetéshez szükséges adatokat. E kimutatásokat az értékcikkektôl elkülönítetten kell tárolni.

5.4 VÉDELMI ELÔÍRÁSOK

Biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás és rablás károkra kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény idôpontjában az értékcikkek értéktárolóba el voltak zárva, amely értéktároló ér- vényes biztosítói minôsítéssel rendelkezett, telepítése során a biztosítói minôsítésben elôírtakat ma- radéktalanul teljesítették, a védelmi berendezések mind az értéktároló, mind a helyiség vonatkozásá- ban üzembe voltak helyezve és az értéktároló elhelyezésére szolgáló helyiség védelme legalább a VII. védelmi osztály követelményeit kielégítette.

Biztosító kockázatviselése a biztosítási összegig, azon belül az értéktároló MABISZ minôsítésében megjelölt értékhatárig, de legfeljebb a tárolás céljára szolgáló helyiség tényleges védelmi osztályára megállapított kártérítési limitig terjed.

A felek megállapodnak, hogy Biztosító a szerzôdéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum ill. helyiség(ek) betörés védelmét, valamint az értéktároló minôségét. Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban csakis a káresemény bekövetkeztekor meglévô és a kárrendezés során rögzített tényleges védelmi osztály(ok)nak megfelelô, a biztosító által a kockázati csoportokra az alábbi táblázatban megállapított kártérítési limitig terjed.

Védelmi osztályok:

Védelmi osztály Kockázati csoport

I. Biztosítási összegig

II. 100000000 Ft-ig

III. 40000000 Ft-ig

IV. 10000000 Ft-ig

V. 2000000 Ft-ig

VI. 500000 Ft-ig

VII. 100000 Ft-ig

I. védelmi osztály – Teljeskörû mechanikai - fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Fegyveres ôrség;

– Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.

II. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Állandó 24 órás portaszolgálat;

– Automatikus átjelzés Rendôrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak.

III. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

IV. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

V. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Minimális elektronikai jelzôrendszer, vagy

– Részleges mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály: – Részleges mechanikai-fizikai védelem.

VII. védelmi osztály: – Minimális mechanikai-fizikai védelem.

5.5 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Vagyon- és üzemszü- net biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítô biztosítások feltéte- leiben, és a Betöréses lopás és rablásbiztosítás feltételeiben rögzítettek az irányadók.

6. KÜLDÖTTRABLÁS FELTÉTELEI

6.1 BIZTOSÍTÁSI FEDEZET

A Biztosító e feltétel alapján megtéríti a Biztosított küldöttei (pénzszállítói) ellen – a biztosítás terüle- ti hatályán belül – elkövetett rablás során eltulajdonított, a kötvényben biztosítási összeggel feltünte- tett készpénzt.

Küldött lehet a Biztosított alkalmazottja, illetve, bizonyos szállított érték fölött megbízottja.

A biztosítási védelem a küldeménynek a küldött részére történô átadásával kezdôdik és megszûnik a küldeménynek a címzett általi átvételével.

Xxxxx feltétel alapján a Biztosító kártérítési kötelezettségének felsô határa a szerzôdésben kártérítési limit(ek)ként meghatározott összeg(ek)ig terjed. Ez(ek) a kártérítési limit(ek) a küldöttenként szállít- ható csúcsérték(ek).

A Biztosító nem téríti meg jelen záradék alapján azokat a károkat, amelyek:

a) olyan szállítások során következtek be, amelyeknél 18 éven aluli vagy a szállításhoz és/vagy kísé- rethez nem alkalmas (korlátozottan cselekvôképes) személyeket alkalmaznak ôrként vagy kísérô- ként;

b) olyan szállítások során következtek be, amelyeknél a szállítás körülményei nem felelnek meg az alábbi szállítási elôírásoknak

Szállított / Biztosítási összeg Szállítás módja

–100000 Ft Egy fô tetszôleges módon

100000–500000 Ft Két fô, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt

értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával, gépkocsival

500000–2000000 Ft Három fô (vagy két fô, ha az egyik fegyveres) riasztó

jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával, gép- kocsival

2000000– Kizárólag erre a célra kiképzett, a Biztosító által elfo- gadott pénzszállító szervezet végezheti a szállítást

6.2 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Vagyon- és üzem- szünet biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítô biztosítások felté- teleiben, és a Betöréses lopás és rablásbiztosítás feltételeiben rögzítettek az irányadók.

7. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

7.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított objektumaiban (épületeiben) beépített üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elô.

A biztosítás nem fedezi a kárt, ha:

a) az üvegtörés, vagy repedéskár a biztosítás feladásakor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be;

b) a törés vagy repedéskár neonok, taposó üvegek, üveg dísztárgyak és csillárok üvegezésében, illet- ve magukban a fényforrásokban keletkezett;

c) üvegtéglában keletkezett károk (szerkezeti elemnek minôsül).

7.2 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Az üvegbiztosítás kiterjed:

a) a biztosított épületeknek és építményeknek szerkezetileg beépített üvegezésére;

b) a biztosított épületek, építmények belsô beépített üvegezésére;

c) az üveg cégtáblákra.

7.3 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg:

A szerzôdésben rögzített biztosítási összeg, amely egyben a kártérítési limit.

A fedezet elsô kockázatra szól (premier risk), így a biztosító eltekint az alulbiztosítottság vizsgálatától.

7.4 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Vagyon- és üzemszü- net biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítô biztosítások feltéte- leiben rögzítettek az irányadók.

MELLÉKLET

A BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS-, PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK- ÉS KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI

1. MECHANIKAI-FIZIKAI VÉDELEM

1.1 Teljeskörû mechanikai védelem

Teljeskörû a mechanikai-fizikai védelem, ha a védendô/védett helyiségeket minden oldalról az aláb- bi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók hatá- rolják.

Falazatok, födémek, padozatok:

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak teljeskörû mechanikai védelem kategóriában meg kell felelniük a 38 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóinak. Ez annyit jelent, hogy nem tö- mör téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékûséget. Néhány támpont az egyen- értékûség meghatározásához:

12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15×15 cm rácskiosz- tású, Ø8–10 mm betonvas háló lehet, a beton minôségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfoga- dott).

Nyílászárók (ajtók, ablakok, stb.)

Nyílászárók esetében alapvetô szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó MABISZ minôsítésnek.

• Bejárati ajtók

A teljeskörû mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott bejárati ajtóknak a következôkben fel- sorolt mûszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyen- értékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fo- gadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni.

A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, Ø 12 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, Ø 10 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosí- tani.

Az ajtólap fém vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör ke- ményfa szilárdságával egyezônek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az elôírások szerinti 30×10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább Ø 12 mm, vaslemez borítás- nál legalább Ø 8 mm legyen.

Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel kell borítani.

Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biz- tonságát nem befolyásolhatja.

Az ajtólapokat min. 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú egyedi kialakítású forgó- pánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

A zárszerkezetnek több ponton (legalább négy) kell biztosítani a zárást. A reteszelési mélységnek mi- nimum 18 mm-t el kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló re- teszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô reteszvasak fogadhatók el.

A fô és kiegészítô zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben tá- masztott, késôbbiekben ismertetett követelményeknek.

Üvegezett nyílászárók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten – vagy azzal egyen- értékû védettséget nyújtó anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minôsített üvegszerkezet, stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelô méretû és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülrôl nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek.

• Biztonsági ablakok

A biztonsági ablakoknak ugyanolyan áttörés-biztonsági feltételeknek kell megfelelni, mint a bizton- sági ajtóknál leírtak. A zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a 700 KN statikus nyomóerônek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egy irányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülrôl zárható kivitelben kell telepíteni. Az üvegszerkezeteknek legalább B1-B3 fokozatú ragasztott, többrétegû üvegnek – vagy azzal egyen- értékû ellenállási fokozattal rendelkezô szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a védett tér irányá- ból lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülrôl ne lehessen eredményesen támadni. (Rögzítés szempontjából elônyös a csavarozott kivitel, az üvegszerkezet tokozatba történô ragasztásával pár- huzamos rögzítése, valamint a kettô kombinációja.)

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erôsebbnek – de legalább egyenértékûnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képességével.

Zárszerkezetek

• A zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

• Bevésôzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvé- dô lap szerelése esetén min. 60 HRC keménységûre edzett, vagy ennek megfelelô ellenállásértéket biztosító anyagok kell alkalmazni.

• A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû egy oldalon fogazott kulccsal, két oldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatá- sát, a variációszám pedig min. 10000. A biztonság növelése érdekében célszerû a lamellákat ún.

„farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

• A hengerzár betéttel mûködtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni vé- delmét az elôbbiek figyelembevételével.

• A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merô- legesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zárreteszvas nem lehet visszatolható.

• A hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függôleges irányban kétpontos kiegészítô zárást biztosítanak. A hevederzáraknak a következô feltételeknek kell megfelelni:

– A reteszvasak keresztmetszetének erôsebbnek, vagy minimum egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak.

– A reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mélységben kell reteszelni.

– A reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 db M 6×80 csavarral fém dûbelbe, vagy ezzel egyenszilárdságú más felerôsítéssel, bevéséssel.

– A reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy el- lenálljanak az ajtólapot ért támadás esetén 700 kN dinamikus erônek.

– A mûködtetô zárbetétet min. 3 perc idôtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez tör- ténhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédô pajzs alkalmazásával.

– A hengerzár betétet kívülrôl nem szerelhetô letörés elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárszerkezetet a mûködtetô zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni min. 350 kN merôleges nyo- móerôvel szemben.

– A hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékûnek kell lenni, hogy a tengelyére merôlegesen, az ajtólapra kifejtett 700 kN erôhatás ne okozzon olyan mértékû defor- mációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

Hengerzár-betétek

• A hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

• A teljeskörû mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzár-betét, ill. rotoros vagy mágneszárbetét fogadható el, amelynek variációszáma a 10000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történô támadásnak, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható.

• A biztonsági ajtók I–III. kategóriájának megfelelôen a zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelem- mel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítô véde- lemmel ellátva teljesítsék támadás esetén az elôírt idônormákat.

Fix és mobil rácsok

• A nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttôl 3 m-nél alacsonyabban helyezkedik el – teljes felüle- tét minimum 100×300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthetô a MABISZ által minôsített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

– minôsített behatolás késleltetô (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak esetében min. A3 mi- nôsítésû dobásálló üveg; ajtók, erkélyajtók esetében min. B’ minôsítésû áttörésbiztos üveg)

– minôsített belsô leereszthetô, zárható rács elektronikai jelzôrendszerrel

• A falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást.

• Pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm Ø gömbvasból, vagy azzal egyenértékû szilárdságot biztosító anyagból készüljenek.

• Mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelô zárszerkezettel kell ellát- ni. A rácsok sínszerkezetbôl való kitépésének lehetôségét kívülrôl csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülô „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes moz- gatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

• A rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó) körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem sze- relhetô mûszaki megoldású).

MEGJEGYZÉS:

Hagyományos, vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A biztonsági üveg-fóliák rács kiváltására nem alkalmasak.

1.2 Részleges mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékû legyen;

• a 2m-nél alacsonyabban fekvô nyílászárók (ablakok, kirakatok, stb.) maximum 100×300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû egyéb mechanikai szerkezettel, vagy MABISZ-minôsített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében rácsot csak akkor kell felsze- relni, ha az ajtó valamely alkotóelemére elôírt egyéb védelmi feltételek nem teljesülnek;

• a rácsot a falazathoz minimum 4 db falazó körömmel kell felerôsíteni, 12 cm-es hagyományos tég- lafal esetén a minimális beépítési mélység 100 mm;

• az ajtószerkezetnek megerôsített kivitelûnek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettnek kell len- nie;

• az ajtók tokszerkezeteit falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a fa- lazathoz kell erôsíteni;

• az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belül kell, hogy legyen;

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;

• nem fémbôl készült ajtótok esetén megerôsített zárlemez felszerelése szükséges;

• az ajtólap minimum 3 db diópánttal legyen az ajtótokhoz rögzítve;

• a zárást minimum 2 db biztonsági zár végezze, vagy minimum három ponton záródó biztonsági zár legyen felszerelve, amelynél a záródási pontok közötti távolság minimum 30 cm kell, hogy le- gyen;

• biztonsági zárnak minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a tízezret, valamint az egyedileg minôsített lamellás zár;

Figyelem!

A lakat nem minôsül biztonsági zárnak, kivéve a minôsített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.3 Minimális mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékû legyen;

• az ajtószerkezetek védettek legyenek reteszhúzás ellen;

• a bejárati ajtók zárását 2 db biztonsági zár végezze.

Biztonsági zárnak minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttol- lú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meg- haladja a tízezret, valamint minden olyan egyedileg minôsített lamellás zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

Figyelem!

A lakat nem minôsül biztonsági zárnak, kivéve a minôsített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.4 Értéktárolóval szemben támasztott követelmények

A biztosítási fedezet kiterjed a feltételben megfogalmazott elzárva tartandó vagyontárgyakra, vala- mint a készpénz és értékpapírokra, amennyiben azok a MABISZ-által minôsített, vagy a biztosító ál- tal ajánlott értéktárolóban kerülnek elzárásra, és ha az értéktároló teljesíti az alábbi elvárásokat:

• beépítésre került falba, vagy padozatba, vagy rögzítették épületszerkezeti elemhez oly módon, hogy a rögzítés az értéktároló belsô terén keresztül (nem hozzáférhetô módon) történt, és legalább 1000 kg lefeszítô erô elleni védelmet nyújt, vagy az értéktároló összsúlya eléri illetve meg- haladja a 800 kg-ot.

Amennyiben az értéktárolóra vonatkozó fenti feltételek nem, vagy hiányosan teljesülnek, illetve megfelelôség esetén a biztosított nem gondoskodott azok üzembe helyezésérôl, a biztosító mente- sül kártérítési kötelezettsége alól.

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

2.1 Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer

Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzékeli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait.

A védelmi rendszer alkotóelemei:

• felületvédelem

• térvédelem

• tárgyvédelem

• személyvédelem

• riasztásjelzés

Teljeskörû a felületvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílás- záró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelô (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékû) falazatokat, födémeket, padozatokat jelzi át- és behatolási kísér- leteket.

Teljeskörû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tár- gyak környezetében mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvo- nala/ka/t legalább csapdaszerûen figyeli.

Teljeskörû a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban az összes védendô tár- gyat felügyeli, páncélszekrények és páncéltermek stb. esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttö- résre is kiterjed.

Teljeskörû a személyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendô, támadásnak kitett személyt „figyeli”.

Az elektronikai jelzôrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények:

A telepítést csak MABISZ minôsítéssel rendelkezô szak cég végezheti. A telepített rendszer rendelkezzen a következô okmányokkal:

• tervezôi nyilatkozat

• kivitelezôi nyilatkozat

• szabványossági nyilatkozat

• rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz

Az elektronikai jelzôrendszer részei:

• központi egység

• érzékelô(k)

• riasztásjelzô(k)

• jelzésátviteli rendszer

• tápellátás

Az elektronikai jelzôrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jel- zései az érzékelôk riasztásjelzésétôl elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelem- nek – az elektronikai jelzôrendszer élesítésétôl függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie.

Az elektronikai jelzôrendszer csak az érzékelôk nyugalmi állapotában élesíthetô. Ezt az állapotot a központi egység jelezze ki.

Központ

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumu- látorral lehetôleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplá- lást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1, 2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabotázsvédelmérôl is!

A központi egység burkolata min. 1, 2 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból ké- szüljön.

A kezelôegység fény és hang jelzés formájában jelezze az elektronikai jelzôrendszer élesítésének/ha- tástalanításának megtörténtét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrendszer érzékelôi- nek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelôkrôl érkezô jelzések alapján adjon ki riasztásjelzést.

A központi egység jelezze saját belsô rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység mûködése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kí- vül más személy részére ne legyen hozzáférhetô.

Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzôrendszer energia- ellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani.

Az elsôdleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzôrendszer autonóm másod- lagos táplálását védelmi fokozatának megfelelô idôtartamban.

2.1.1 Felületvédelem

Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök süllyesztettek legye- nek és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

Üvegfelületek védelme

A ragasztott érzékelôknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettôs elven mûködô akusztikus érzékelôknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követô 1 másodpercen belül riasz- tásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelô kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusá- nak figyelembevételével történjen. Az érzékelônek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelô eszközt, hogy az érzékenységi karakterisz- tikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkezô esetben több érzékelô elhelyezése szükséges.

2.1.2 Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô érzékelô eszközök az ille- téktelen behatolást a lehetô legrövidebb idô alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelô

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemzô érzékenységi karakterisztikájuk figye- lembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Az alkalmazott passzívinfra mozgásérzékelôk rendelkezzenek szabotázsvédelemmel, a visszajelzô LED letiltásának lehetôségével, dual piroelemmel, hôkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzembiztosan mûködjenek 10,5–13,8 V tápfeszültség tarto- mányban.

Mikrohullámú mozgásérzékelô

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemzô érzékenységi karakterisztikájuk figye- lembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelô

Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje. Kombinált (passzaívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelô

Az érzékelôk ÉS logikai kapcsolatban alkalmazhatók.

2.1.3 Tárgyvédelem

Trezor-védelem

A trezorba történô illetéktelen behatolási kísérlet jelzése céljából a következô védelem kialakítása szükséges:

• a határoló felületeken (falak, padló, mennyezet) testhangérzékelôk

• az ajtón nyitás és zártság érzékelô, valamint testhangérzékelô

• a belsô térben mozgásérzékelô

Testhang érzékelôként csak olyan aktív érzékelô használható, amely többféle tényezô és azok együt- tes jelenlétének detektálására is képes.

Páncélszekrények védelem

• nyitásérzékelés

• az oldalfalak védelmére mechanikus rezgésérzékelôk, ill. testhang érzékelôk

Személyvédelem

A védett objektumban dolgozók biztonsága érdekében lehetôvé kell tenni a támadások rejtett jelzé- sét. A támadásjelzô eszközök rögzített változatai csak védett helyen, szabotázsvédett kivitelben tele- píthetôk, és 24 órás üzemmódban mûködnek. A telepítés úgy történjen, hogy használatuk esetén egyenként is hasznosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzôhurok azonosítás).

Riasztásjelzés

Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédelmet dobozban felszerelt hang-, fényjelzô, ill. hangjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû esz- közökkel ne lehessen elérni ôket.

Teljeskörû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alkotóeleme teljeskörû.

Teljeskörû az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljes- körû mechanikai – fizikai védelem követelményeit ki nem elégítô falazatokat, födémeket, padozato- kat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Teljeskörû az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belsô terét, jelez mindennemû illetéktelen emberi mozgást, valamit legalább csap- daszerûen figyeli a megközelítési útvonalakat.

Teljeskörû a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrény, páncéltermek stb. védelme esetében a felügyelet nyitás- ra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljeskörû a személyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer folyamatosan biztosítja az összes veszé- lyeztetett személy számára a támadásjelzés lehetôségét.

Teljeskörû a riasztásjelzés, ha az elektronikai jelzôrendszer által kiadott riasztásjelzés a helyszíni riasz- tás mellett közvetlenül értesíti az objektum ôrzés/védelmét biztosító állományt.

A teljeskörû elektronikai jelzôrendszer:

A rendszer telepítésekor csak olyan központi egység alkalmazható, amelyik megfelel a 2.1–2.7 pont- ban meghatározott feltételeknek.

A jelzôvonalakon az érzékelô(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azo- nosítható legyen.

Támadásjelzô rendszer telepítésénél a személyvédelem kialakítása rögzített és mobil, rádiófrekven- ciás eszközök felszerelésével együttesen történik. A támadásjelzô mûködtetése esetén az elektronikai jelzôrendszernek csendes jelzésként kell a távfelügyeleti központ felé elküldeni a jelzését.

Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötôdobozban történhet. A központhoz eseményrögzítô printert lehessen csatlakoztatni.

A központi egység memóriája minimum az 50 utolsó esemény tárolására képes legyen. A memória tartalma utólag kinyomtatható legyen.

A rendszer rendelkezzen partíciónálási lehetôséggel, valamint minimum 16 önállóan programozha- tó felhasználói kóddal.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezked- nie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelô az ôrzést vég- zô szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces idôkorláttól el lehet tekinteni.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is engedélyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, be- lül és kívül elhelyezett kezelô esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelôt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendelkezô felhasználó szüntetheti meg.

A kezelôrôl kényszerkód leadására is legyen lehetôség.

A központ rendelkezzen minimum 4 db szabadon programozható kimenettel. (Pl. összetett betörés, támadás, meghibásodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

A jelzôvonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hurokellenállás 40%-os megváltozása gene- ráljon jelzést.

A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzôeszközrôl történjen. Ezek közül legalább az egyik esz- köz saját akkumulátorral rendelkezô, feszültségelvétellel indított, hang- és fényjelzô legyen. Mindkét hangjelzô hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és – az épület adottságaihoz igazodva – kü- lönbözô irányokba, a lehetô legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzôrendszer minimum 72 órán keresz- tül mûködôképes legyen.

A rendszerben csak MABISZ által teljeskörûnek minôsített eszközök alkalmazhatók.

A központi, vagy kezelô egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali – riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók.

A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, ak- kor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl. zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható, szabotázs- védett kivitelû legyen.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek marad- janak mûködôképesek.

A rendszer összes elemének folyamatos ôrzésére a szerviz és az üzemeltetô által csak közösen kikap- csolható jelzôvonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

A rendszer csak akkor legyen élesíthetô, ha minden érzékelôje alaphelyzetben van és minden ré- szegysége üzemképes.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jel- adó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén vált- son ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által a kezelôrôl lekapcsolható- nak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzôk váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, ket- tôs burkolatú, hab bejuttatása ellen védô vagy késleltetésére alkalmas dobozolással.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 2001x fényerejû legyen.

A jelzôeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

2.2 Részleges elektronikai jelzôrendszer

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljeskörû felületvédelem és legalább csapdaszerû térvé- delem van kialakítva, riasztásjelzés a helyszínen – a környezet riasztva – történik.

Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – a védett objek- tumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

Támadásjelzô rendszer telepítésénél rögzített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszkö- zök mûködtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzôhurok azonosítás).

A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelzô és hangjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen

egyszerû eszközökkel elérni ôket, és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetô legtávo- labb kerüljenek.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezked- nie és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is engedélyezhetô, de gondoskodni kell ar- ról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A központ rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyekrôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén meg- különböztetett jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)

A telepítéskor mindegyik jelzôvonalon EOL-os lezárást kell alkalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a központnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô, hang-, fényjelzô és egy nem akkumu- látoros hangjelzô készülékkel történjen. A hangjelzô hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ minimum 48 órán keresztül mûködôképes legyen.

A rendszerben csak MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatók.

A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egy- beépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali – riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zó- na-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók).

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, ak- kor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl. zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – le- gyen.

A kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek marad- janak mûködôképesek.

A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére jelzôvonalakat (szabo- tázsvonalakat) kell kiépíteni.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jel- adó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásá- nak 40%-os változását a rendszer jelezze.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs burkolatú, min. 1, 2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 2001x fényerejû legyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos háló- zat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehaj- tását biztosítsa (felügyelet nélkül).

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell. A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

2.3 Minimális elektronikai jelzôrendszer

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felügyelet védelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévô nyí- lászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzôrendszerben csak a MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése, hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlôvel történhet. A vezetéket kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelmérôl.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosító- kóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szere- lésre.

A nyitásérzékelôk lehetnek befúrható és felületszerelt kivitelûek is.

A jelzôvonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szükséges.

A vezeték toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

A riasztás jelzése a központi egységbôl folyamatosan töltött akkumulátorral, valamint a burkolat nyi- tását és a töltés kimaradását érzékelô szabotázsvédelemmel rendelkezô hangjelzô készülékkel történ- jen. A hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzôt a védett objektum külsô felületén úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosít- sa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra letelte után legalább egy riasz- tási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, ak- kor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl. zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

Elemes táplálású rádiós érzékelôk használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemké- pes. A rádiós érzékelô a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenésérôl küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

Az elektronikai védelem kialakításának az elôzôekben ismertetett fokozatai nem alkalmazhatók a táv- felügyeleti rendszereknél, a beléptetô rendszereknél és a videó-figyelô rendszereknél. Két utóbbi rendszer önállóan mûködô rendszerként is mûködtethetô, de szorosan integrálható az elektronikai jelzôrendszerbe. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert.