Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás

4. számú melléklet: Visszavásárlási táblázat 100

5. számú melléklet: A Pannónia Tájoló Szolgáltatás Szerződési Feltételei 101

1) Fogalmak 101

2) A Pannónia Tájoló szolgáltatás igénylése, lemondása, megszűnése 101

3) A Pannónia Tájoló szolgáltatás működése 102

6. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei 104

1) A szolgáltatás meghatározása 104

2) A szolgáltatás igénylése 104

3) A szolgáltatás működése 104

AZ EURÓ ALAPÚ GRAVISE JELLEMZŐI 105

KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUM 107

Érvényes: 2022. január 01-től

Összefoglaló az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosításról‌

Termékbemutatónkat azzal a céllal állítottuk össze, hogy átlátható formában összefoglaljuk Önnek az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás legfontosabb tulajdonságait.

Jelen tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül ajánlattételnek, elsősorban figyelemfelkeltésre szolgál.

Az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás terméket ismertető termékbemutató nem tartalmazza teljes körűen valamennyi szerződési feltételt. Kérjük, szerződéskötés előtt minden esetben tanulmányozza át a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételeit, valamint az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás Különös Feltételeit (együttesen: biztosítási feltételek).

Miért válassza egyszeri díjas, unit-linked életbiztosításunkat?

Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosításunk versenyképes hozamot nyújtó megtakarítási forma a befektetési alapok piacán. Szemben a takarékbetétekkel, bankbetétekkel, államkötvényekkel, kincstárjegyekkel, ez a fajta befektetés biztosítási védelemmel ellátva tökéletes kiegészítése lehet megtakarítási portfóliójának. Ön választhatja meg, hogy a biztosításban elhelyezett megtakarítása mely eszközalapokba kerüljön befektetésre. Társaságunk több eszközalapja is díjat kapott a 2014-es, 2015-ös, 2016-os és 2017-es Money Moon gálán, melyen a pénzügyi tanácsadó több kategóriában díjazta a kiemelkedő teljesítményű biztosítói eszközalapokat és a legjobb vagyonkezelőt.

Eszközalapjaink széles választéka mellett modellportfóliókat is kialakítottunk annak érdekében, hogy Ön kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően fektethesse be megtakarítását.

Befektetését aktívan is kezelheti Ügyfélportálján keresztül, ahol bármikor kezdeményezhet eszközalap- váltást, melyekből biztosítási évenként az első kettő ingyenes.

Milyen élethelyzetekre ajánlunk megoldást?

Valamennyien rendelkezünk tervekkel jövőnket illetően, legyen az akár egy kertes ház vagy egy új autó megvásárlása, akár gyermekünk elindítása a nagybetűs életbe, esetleg nyugdíjas éveink biztonságának megteremtése.

E célokban egy valami közös: elérésük kihívást, anyagi terhet is jelent. Ha nagy tervei, régi álmai valóra váltásához már jelenleg is rendelkezik valamekkora megtakarítással, amit egy összegben szeretne befektetni és hosszú éveken át gyarapítani úgy, hogy közben biztosítási védelemben is részesül, akkor Önnek kiváló megoldás az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás.

Kik a biztosításban szereplő személyek?

A biztosítási szerződés főbb szereplői az alábbiak:

• A Szerződő lehet magánszemély vagy cég.

• A Biztosított az a természetes személy, akinek életére a szerződés létrejön. Belépési kora 2-95 év között lehet.

• A biztosítás haláleseti szolgáltatására a haláleseti kedvezményezett, míg az elérési szolgáltatásra az elérési kedvezményezett jogosult.

Mikor nyújt Önnek segítséget az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás?

• Szerződését azonnal visszavásárolhatja, amint elérkezettnek látja az időt arra, hogy a biztosításban lévő megtakarítása segítségével a kitűzött célját elérje, tervét valóra váltsa.

• Abban az esetben, ha a tartam során a biztosított elhalálozik, társaságunk a biztosítás aktuális számlaértékén felül a kockázati többletszolgáltatás értékét is kifizeti egy összegben.

• Amennyiben a lejárat időpontjában a biztosított életben van, társaságunk kifizeti a biztosításnak – a bónuszokkal növelt – aktuális számlaértékét.

Miért előnyös az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás?

Mert:

• egyszerre jó befektetés és biztosítás,

• egyetlen díj befizetésével, hosszú távú díjfizetési elkötelezettség nélkül megköthető,

• már 750 €-os egyszeri díjjal megköthető,

• megtakarítását eseti befizetésekkel is növelheti,

• befektetéséhez bármikor hozzáférhet, hiszen teljes vagy részleges visszavásárlásra az egyszeri díj megfizetését követően egyből lehetősége van,

• a GravisE Hűségbónusz tovább növeli befektetésének értékét,

• szolgáltatásainkkal akár adóelőnyöket is élvezhet.

Kinek ajánljuk az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítást?

Önnek ajánljuk, ha:

• már rendelkezésére áll valamekkora összegű megtakarítás, amit egy összegben szeretne befektetni,

• gondoskodni szeretne családjáról, gyermekeiről,

• megtakarításának gyarapítását saját kezébe szeretné venni,

• részesülni kíván díjnyertes alapjaink hozamaiból,

• megtakarítási céljai megvalósítása mellett biztosítási védelmet is keres.

Hogyan növekszik majd befektetésének értéke?

Példánkban egy 40 éves korban megkötött szerződést mutatunk be, ahol az egyszeri díj mértéke

6.000 euró. A biztosítást a 6. év végén visszavásárolják. A hozambecslési számítások során kiegyensúlyozott modellportfólió választása melletti átlagos hozamvárakozási feltételezéssel éltünk.

Hogyan válasszon befektetési alapot?

Az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosításban elhelyezett megtakarítását az Ön által választott eszközalapokba fektetjük be.

Portfólióját mindig hozamelvárásának és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően állítsa össze. Ebben segítségére lehet az eszközalapok befektetési politikája, mely tartalmazza az alapok kockázati besorolását, hozamkilátásait és a javasolt minimális befektetési időtávot.

Az eszközalapok kiválasztásakor érdemes figyelembe vennie, hogy a részvénypiacokat esetenként, főleg rövidtávon, nagymértékű árfolyam-ingadozások jellemzik. Kockázatosabb eszközalapokkal hosszabbtávon magasabb hozam érhető el, mint biztonságosabb eszközökkel, azonban rövidebb

távon számolni kell az árfolyamok jelentős esésével és így azzal is, hogy befektetésének értéke kevesebb lesz, mint amikorazt biztosításába elhelyezte.

Amennyiben kevésbé jártas a befektetések világában, választhatja valamelyik előre összeállított modellportfóliónkat is. Befektetési döntésének meghozatalában segítséget nyújthat a Pannónia Tájoló szolgáltatás is, mely a biztosító életciklus szemléletű, a hátralévő tartamra figyelemmel lévő, automatikus portfólióváltási szolgáltatása. E szolgáltatás keretében a biztosító az előre meghatározott évfordulókon automatikus eszközalapváltást hajt végre a hátralévő tartam alapján alkalmazott modellportfólióba, így helyezve a megtakarítást a tartam vége felé közeledve egyre biztonságosabb portfólióba.

Mit kell tudni a GravisE Hűségbónuszról?

Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosításunkkal egy egyedi bónuszrendszer előnyeit is élvezheti.

GravisE Hűségbónuszunk keretében a biztosítás 5. évfordulóján az egyszeri díj 4%-ának megfelelő mértékű bónuszt írunk jóvá Önnek, mellyel tovább növekszik befektetése értéke. A bónusz jóváírásának feltétele, hogy a szerződésen korábban nem történt részleges visszavásárlás.

Biztosítási díjak, díjfizetés

Az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás egy egyszeri díjfizetésű, euró alapú szerződés. Az egyszeri díj minimuma 750 €, melyet átutalással fizethet be. Az egyszeri díjon felül lehetősége van eseti díjakat is fizetni, amellyel tovább növelheti megtakarítását.

Milyen feltételekkel mondható fel a biztosítás?

Az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás az egyszeri díj megfizetését követően bármikor visszavásárolható. Részleges visszavásárlást az egyszeri díj megfizetését követően szintén bármikor lehet kezdeményezni.

Azt azonban fontos tudni, hogy a szerződés idő előtti megszűnése anyagi veszteséggel járhat, hiszen a visszavásárlási összeg a visszavásárlási táblázat alapján kerül kiszámításra. Az eseti díjakból képzett tartalékok bármikor, 100%-os értéken visszavásárolhatók.

A biztosító legfontosabb adatai

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhely: Magyarország, 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt 11. B épület

Levelezési cím: 1476 Budapest, pf. 325.

Forint bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060007 (IBAN: HU11 1091-8001-0000-0024-

9806-0007)

Euró bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060038 (IBAN: HU47 1091-8001-0000-0024-

9806-0038)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): UniCredit Bank Hungary Zrt. (XXXXXXXX)

A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

Adózási tájékoztató magánszemélyek részére 2021.‌

Jelen tájékoztató a 2021. május 15-én hatályos jogszabályok alapján, így értelemszerűen az ezt követően bekövetkező változásokat nem tartalmazza, továbbá nem teljes körű, azaz nem öleli fel a személybiztosítási szerződést érintő valamennyi adószabályt. Az adójogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak.

Gazdasági társaságok az őket érintő speciális adózási szabályokról

a biztosító webhelyén (www. xxxxxxxxxxx.xx) elérhető „Adózási tájékoztató gazdasági társaságok részére” című dokumentumból tájékozódhatnak.

1. Adómentes biztosítói teljesítés

Személybiztosítási szerződés haláleseti kifizetése, valamint balesetbiztosítási, betegségbiztosítási (egészségbiztosítási), járadékbiztosítási és nyugdíjbiztosítási szolgáltatása minden esetben a magánszemély adómentes bevétele.

2. Kamatjövedelem adózása

Adóköteles a biztosító szolgáltatása az életbiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amely nem minősül haláleseti kifizetésnek, rokkantsági, balesetbiztosítási, betegségbiztosítási (egészségbiztosítási), járadékbiztosítási vagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak. A biztosító teljesítéséből a befizetett biztosítási díjak – kockázati biztosítási díjrésszel csökkentett – összegét meghaladó rész kamatjövedelemnek minősül, amely a magánszemélynél kamatadó fizetési kötelezettséget keletkeztet.

2.1. Kamatadó

A kamatadó mértéke a kamatjövedelem 15%-a1.

A kamatjövedelem után a kamatadót a biztosító, mint kifizető a kifizetés időpontjára vonatkozóan állapítja meg, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg a kamatadót a biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak. A levont kamatadóról a biztosító igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a kamatadó levonása megtörtént, vagy kamatadó nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet.

2.2. Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményrendszere:

P0000NY1112/11

1 Amennyiben a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja 2016. január 1. vagy későbbi időpont, úgy a 15%-os mértéket a 2016. január 1-től megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni.

Egyszeri díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 3. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő 5. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 6. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő 10. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben:

• ha a biztosítás időtartama alatt a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díjfizetés (például eseti díjfizetés) történik, és a biztosító azt a díjtartalékkal együtt nem elkülönítetten (vagy nem a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván. Elkülönített nyilvántartás esetén az elvárt díjon felüli díjfizetés önálló biztosítási szerződés szerinti díjnak, egyszeri díjas biztosításnak tekintendő, ahol az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját kell a szerződés létrejöttének időpontjaként figyelembe venni.

• ha a rendszeres díjak növelésének mértéke meghaladja a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

Amennyiben az életbiztosítási szerződés a biztosítói teljesítéssel nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

3. Nyugdíjbiztosítási adójóváírás

3.1. Nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatását kizárólag a biztosított halála, saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), egészségi állapotának legalább 40%- os mértéket elérő károsodása (feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%- os mértéket nem éri el függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult- e vagy sem), vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése válthatja ki.

Az életbiztosítás abban az esetben minősül nyugdíjbiztosításnak, ha biztosító teljesítésére a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult.

Fontos további feltétel, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 évnek kell eltelnie. Kivétel a 10 éves korlát alól a biztosított halálára, illetve legalább 40%- os mértékű egészségkárosodására tekintettel történő biztosítási szolgáltatás. 10 éven belül bekövetkező biztosítási esemény esetén (a fenti kivételektől eltekintve) a biztosító abban az esetben nyújthat szolgáltatást, ha annak módja nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és azt a szerződés létrejöttétől számított

legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtja. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó összege a 5 ezer forintot nem éri el, a biztosító szolgáltatását – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt is – egy összegben is teljesítheti.

A nyugdíjbiztosítási szerződésnek a fentebb részletezett biztosítási eseményeket (saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzése, a biztosított halála, legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása, vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése) mindenképpen tartalmaznia kell. Az egészségkárosodási biztosítási eseményt nem kell tartalmaznia a szerződésnek, amennyiben a biztosított egészségkárosodásának foka a szerződéskötéskor már eléri a 40%-ot.

Nyugdíjbiztosítás a fentieken túl más biztosítási eseményt nem tartalmazhat, kiegészítő biztosítás viszont szabadon köthető mellé. Ennek feltétele, hogy saját különös szerződési feltétele legyen, és a kiegészítő biztosítás díja a nyugdíjbiztosítás díjától elkülönítetten legyen nyilvántartva.

3.2. Adójóváírás nyugdíjbiztosítási szerződések esetében

A magánszemély adóbevallásban tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adójóváírások levonása után fennmaradó részéből a szerződőként befizetett nyugdíjbiztosítási díj 20 százalékának, de az adóévben legfeljebb 130 ezer forintnak az átutalásáról, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Az adójóváírás számításánál csak az adóévben a biztosító számláján jóváírt (és rendszeres díjak esetén az adóévben esedékessé is vált) befizetések vehetőek figyelembe, azaz nem a befizetés indításának időpontja számít. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj- előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Amennyiben az adójóváírást több szerződésre fizetett díj alapján veszi igénybe a szerződő, az adójóváírás a szerződésekre fizetett díjak arányában kerül a szerződésekre jóváírásra.

Nyugdíjbiztosítási adójóváírás kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után vehető igénybe.

Nem forint alapú szerződések esetén az adóév utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kell értékelni az adójóváírásra jogosító befizetéseket.

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a biztosító által kiállított igazolás alapján tehet a magánszemély. Az adójóváírást az adóhatóság a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti. Az így átutalt összegek alapján megképzett szolgáltatás a nyugdíjszolgáltatás kedvezményezettjét, kizárólag a nyugdíjbiztosítás valamely biztosítási eseményének bekövetkezése esetén, a biztosítási szolgáltatás teljesítésekor illeti meg.

Adójóváírást az első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő (rész)teljesítésig lehet igénybe venni, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ez alól kivétel a legalább 40%-os egészségkárosodás miatti részteljesítés, ugyanis ezt követően befizetett nyugdíjbiztosítási díjakra is igénybe vehető az adójóváírás.

A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján (hivatkozási szám: PM/19014/2019.):

1. Amennyiben a magánszemély a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése, mint biztosítási esemény bekövetkezése ellenére a biztosító nyugdíjszolgáltatását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kívánja igénybe venni és a szerződést tovább folytatja, akkor az Szja tv. 3. § 93. pontjában foglalt feltételek továbbra is fennállnak. A magánszemélynek nem kell az adójóváírást húsz százalékkal növelten visszafizetnie az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdésében foglalt visszafizetési kötelezettséget kiváltó körülmények bekövetkezésének hiánya okán.

2. Az Szja tv. 44/C. § (3) alapján, ha a magánszemély saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése ellenére a biztosító még nem nyújtott nyugdíjszolgáltatásnak minősülő szolgáltatást a biztosított részére, akkor a nyugdíjbiztosítás szerződője legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.

3.3. Adójóváírás visszafizetési kötelezettség

Abban az esetben, ha az eredeti szerződő a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással, mely alapján adójóváírásra jogosult akkor:

• Ha szerződőváltás miatt nem rendelkezik már a szerződéssel, akkor a biztosító a szerződésen változatlan módon jóváírja az adójóváírást;

• Nyugdíjszolgáltatással való megszűnés esetén a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén a kedvezményezettnek) kiutalja;

• Egyéb megszűnés (pl. díjnemfizetés) esetén a biztosítónak vissza kell utalnia az adóhatósághoz az összeget, kivéve, ha a szerződő igazolni tudja, hogy a szerződés rajta kívül álló okok (pl.: biztosító felszámolása) miatt szűnt meg. Ez utóbbi esetben az adóhatóság a visszautalt összeget, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.

A teljes tartam alatt nyugdíjbiztosítási adójóváírásként a biztosítóhoz átutalt összeget a magánszemélynek 20 százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás biztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Ide kell érteni különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor. A törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatás is visszafizetési kötelezettséget keletkeztet, azonban az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetése nem.

Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg.

A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító állapítja meg, a magánszemély részére kifizetett összegből – ha van ilyen – levonja, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg

kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg ezt az összeget biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak, és a visszafizetési kötelezettségről igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét.

Azon szerződésekre, melyekre visszafizetési kötelezettség keletkezett, a visszafizetési kötelezettség évében nem lehet adójóváírást igénybe venni, viszont a visszafizetési kötelezettség évét követő években lehetőség van újra adójóváírást igénybe venni.

Alkalmazandó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Budapest, 2021. május 15.

ÁLTALÁNOS ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌

1) Általános rendelkezések‌

a) Xxxxx feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.

11. B épület, továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek életbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A szerződés nyelve magyar.

2) Biztosítási esemény‌

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) A biztosítási szerződésben megjelölt időpont elérése.

3) Fogalmak‌

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 22) i) pont szerinti 30 napos felmondása esetén a 22) j) pont alapján a biztosító által a felmondási összegből felszámolt költség.

b) baleset: az emberi szervezetet ért, a biztosított akaratától függetlenül, egyszeri, és hirtelen bekövetkező külső behatás (mechanikai, elektromos, vagy vegyi), amely sérülést, vagy mérgezést, vagy más testi károsodást eredményez, amely azonnali klinikai, anatómiai és funkcionális károsodás jeleit mutatja, valamint akut (3 napon belüli) szakorvosi ellátást tesz szükségessé. A kialakult sérülés (károsodás) a balesettel közvetlen oksági összefüggésben van bizonyíthatóan, és egy éven belül halált, átmenti, vagy állandósult testi egészségkárosodást hoz létre.

c) biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke.

d) biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.

e) biztosítási évforduló: minden évnek a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja. Ha egy évben nincs ilyen nap, akkor az adott hónap utolsó napja.

f) biztosítási időszak: a díjfizetés gyakoriságával megegyező időszak.

P0000NY1030/40

g) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban biztosítottként neveztek meg. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki – a csoportos biztosítás esetét kivéve – a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A biztosított a szerződő

beleegyezésével a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A biztosított szerződésbe (szerződői pozícióba) lépése esetén a folyó biztosítási időszakban esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozati tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

h) biztosított belépési és aktuális kora: az adott biztosítottra vonatkozóan belépési kor a biztosítás kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége. A biztosított aktuális kora a belépési korból számítódik: minden biztosítási évfordulón eggyel nő.

i) díjfizetési időszak: rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén az az időszak (egész év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja.

j) életbiztosítási díjtartalék: a biztosító a befizetett biztosítási díjból a jövőbeni kötelezettségei teljesítése érdekében díjtartalékot képez a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A biztosító a díjtartalék mindenkori összegét biztosítási szerződésenként nyilvántartja és befekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi az alapját a mindenkori visszavásárlási összegnek, díjmentesen leszállított biztosítási összegnek és a technikai kamat felett elért befektetési hozamból jóváírt többlethozamnak.

k) halmozott biztosítási összeg: a jelen ajánlat biztosítottjára a biztosítóval megkötött valamennyi életbiztosítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak, továbbá a jelen ajánlaton megjelölt biztosítási szolgáltatásoknak az összege. Jelen rendelkezéstől a biztosító oly módon jogosult eltérni, hogy a halmozott biztosítási összeg alapjául szolgáló egyes biztosítási szolgáltatások beszámításától eltekinthet.

l) hónapforduló: egy adott naptári hónapnak a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja, ha nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napja.

m)kedvezményezett: az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás nyújtása előtt ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa. Ha a szerződésben kedvezményezett személyt nem jelöltek ki, továbbá a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a kedvezményezett jelöléséhez, megváltoztatásához és a kijelölés visszavonásához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, úgy a kedvezményezett jelölés hatályát veszíti. Ha más kedvezményezettet nem jelölnek meg, úgy a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a

kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

n) kockázatviselés kezdete: a biztosítási ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételét követő nap 0 órája, amennyiben a szerződő az ajánlattételkor esedékes biztosítási díjat a biztosítónak megfizeti feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

o) kockázatviselés vége: az a nap, ameddig a biztosító kockázatviselése tart. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási eseményekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.

p) szerződő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban: személy), aki a biztosítás megkötésére az ajánlatot teszi és aki az ajánlat elfogadása esetén a biztosítást megköti és a biztosítási díjat fizeti.

q) technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, és a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét jogszabály állapítja meg.

r) ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

4) A szerződés létrejötte‌

a) A jelen feltételekre történő hivatkozással megkötött biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával, írásban jön létre.

b) A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül – amennyiben az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálat szükséges, 60 napon belül - nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételétől számított 16. napon - amennyiben az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálat szükséges a 61. napon - jön létre az ajánlat tartalma szerint és arra a napra visszamenőleges hatállyal, amelyen a biztosítási ajánlatot a biztosító vagy a biztosító képviselője átvette. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvényt) kiállítani. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

c) Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

d) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

e) A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes.

f) A biztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és

azonosítható módon, fedezetet igazoló dokumentumban egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

g) Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

h) A biztosító jogosult a biztosított egészségi állapotával, szabadidős tevékenységével, foglalkozásával kapcsolatos kérdéseket feltenni, (továbbiakban: egészségi nyilatkozat), a halmozott biztosítási összeg és a biztosított belépési kora függvényében orvosi vizsgálatot előírni a kockázat felmérése érdekében. Az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

i) A biztosító az orvosi vizsgálat teljes költségét a szerződőre terheli és a befizetett díj orvosi vizsgálat költségével csökkentett értékét fizeti vissza a szerződő részére, ha a szerződő az ajánlat elbírálásához szükséges orvosi vizsgálat megkezdése után:

• a szerződés megkötésétől xxxxx,

• az ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) kifogásolja,

• a biztosító felhívása ellenére az ajánlat hiányosságait nem pótolja és a biztosító az ajánlatot elutasítja.

j) Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával, ha erre a lehetőségre az ajánlaton vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozaton a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

5) Közlési kötelezettség‌

a) A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

b) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

c) A szerződő és a biztosított köteles a biztosító számára lehetővé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok, körülmények ellenőrzését. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére.

d) A közlésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

e) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől, illetve a további biztosított(ak) tartam közbeni belépésétől az adott biztosítottal kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

f) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a közlési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

g) A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre köteles lett volna.

h) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

i) Ha a biztosító a szerződéskötést vagy a további biztosított(ak) tartam közbeni belépését követően szerez tudomást a szerződéskötéskor, illetve a további biztosított(ak) belépésekor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első 5 évében, illetve a további biztosított(ak) belépésétől számított első 5 évben gyakorolhatja.

j) A biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg a biztosítási szerződéssel kapcsolatban írásban felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény szempontjából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Továbbá a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a biztosított felmentést ad az orvosi titoktartás alól a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkra nézve minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelni fogják, és felhatalmazza a biztosítót, hogy ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

k) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés különös feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.

6) A biztosítás tartama‌

A biztosítási szerződés a szerződő által választott tartamra jön létre. A biztosítás tartama lehet határozott, vagy a biztosított élete végéig szóló. A biztosítás tartamát az ajánlat és a biztosítási kötvény is tartalmazza.

7) A biztosítás szolgáltatása‌

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, elérési, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt. Haláleseti, vagy elérési szolgáltatás esetén a biztosító a feltételekben rögzített biztosítási összeget fizeti ki az arra jogosult kedvezményezettnek.

b) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombinációjaként kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

c) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti.

d) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

e) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

f) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

8) Várakozási idő‌

a) A biztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító 6 havi várakozási időt köt ki, amely a kockázatviselés napjától kezdődik.

b) Ha a biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjakat fizeti vissza a szerződő részére, egyéb kifizetést a biztosító nem teljesít. Ennek során a biztosító a befizetett biztosítási díjaknak a szerződés devizanemében meghatározott értékét veszi figyelembe. Az ebből származó kockázatot a szerződő viseli.

c) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset következménye.

d) Amennyiben a biztosítási tartam során új biztosítottat vonnak be a szerződésbe, úgy az új biztosított vonatkozásában a várakozási idő attól a naptól számított 6 hónap, amelytől a biztosító az adott biztosított vonatkozásában kockázatban áll.

9) Díjfizetés‌

a) A biztosítási díj az ajánlaton megjelölt módon és gyakorisággal, az ajánlatban megjelölt devizanemben fizetendő. Euró alapú szerződés díjának csoportos beszedési megbízás és készpénzátutalási megbízás útján történő fizetésére nincs mód.

b) A díjfizetési gyakoriság lehet egyszeri, illetve rendszeres. A rendszeres éves díj részletekben is fizethető, amennyiben az adott termék különös feltételei megengedik. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függően díjkedvezményt adhat. A díjkedvezmény szerződéskötéskori mértékét a biztosítási ajánlat tartalmazza, amelyet a biztosító a tartam során módosíthat.

c) A díjfizetés módját és gyakoriságát a szerződő a biztosítás tartama során bármikor megváltoztathatja. A díjfizetési gyakoriság módosításának az a feltétele, hogy a biztosítási évforduló a módosítás után is biztosítási időszak kezdete legyen. A díjfizetési gyakoriság csak a jövőre nézve módosítható, a módosításra vonatkozó nyilatkozatnak legkésőbb a következő díj esedékességét megelőző 15. napig be kell érkeznie a biztosítóhoz.

d) Az egyszeri biztosítási díj és az első rendszeres biztosítási díj, valamint az azokkal együtt befizetett eseti biztosítási díj ajánlattételkor esedékes, amelyet, mint díjelőleget a biztosító a

biztosítási szerződés létrejöttéig kamatmentes előlegként kezel. Ha a biztosítási szerződés létrejön, az előleget a biztosító biztosítási díjként számítja be. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget visszautalja a szerződő részére. Minden további rendszeres díj annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

e) A biztosítás kezdeti díját a biztosított kockázati sajátosságainak figyelembevételével állapítja meg a biztosító. A biztosító jogosult módosítani a kezdeti biztosítási díjat az egészségi kockázatelbírálás eredményétől függően. A biztosítás kezdeti díját és a biztosítási összeget a biztosítási kötvény tartalmazza.

f) A rendszeres biztosítási díj annak a biztosítási időszaknak a végéig fizetendő, amelyben a biztosítási szerződés megszűnésével járó biztosítási esemény bekövetkezett. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

g) Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx megengedik, a szerződőnek lehetősége van mind az egyszeri, mind a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván.

h) A díjfizetési időszakon túli díjfizetéssel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító a biztosítási szolgáltatással, kifizetéssel egyidejűleg, illetve a szerződő bejelentésére 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti.

i) Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének megfelelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlavezető bankjának (UniCredit Bank Hungary Zrt., székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5- 6., továbbiakban: bank) mindenkori kondíciói szerint a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.

j) A szerződő a rendszeres, illetve az eseti biztosítási díjakat egyedi átutalással forintban a biztosító UniCredit Bank Hungary Zrt-nél vezetett 10918001-00000024-98060007 számú forint bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000 –, euróban a biztosító UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezetett 10918001- 00000024-98060038 számú euró bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000-0000- 0000- 0000-0000-0000

– fizetheti be. Az UniCredit Bank Hungary Zrt. nemzetközi bankazonosító SWIFT kódja XXXXXXXX.

k) Amennyiben a szerződő nem a szerződés devizanemében kívánja fizetni a biztosítás díját, úgy az ebből származó árfolyamkockázat mérséklése érdekében a biztosító a következők szerint állapítja meg a fizetendő díjat. Átutalás esetén a szerződőnek az esedékes biztosítási díj 105 százalékának megfelelő díjat kell utalnia a biztosító befizetés devizanemének megfelelő számlájára.

A fentiek ellenére fennmaradó árfolyamkockázat a szerződőt terheli.

l) Amennyiben a fentiek alapján a szerződésre beérkezett biztosítási díj magasabb, mint az elvárt biztosítási díj, a biztosító a beérkezett biztosítási díj teljes összegét jóváírja a szerződésen.

m)Amennyiben a szerződő által az első biztosítási díj kiegyenlítése céljából befizetett díj nagysága eltér a szerződés esedékes díjától, azonban az eltérés nem haladja meg a 300 forintot (eurós szerződés esetén 1 eurót), úgy a biztosító az első biztosítási díjat kiegyenlítettnek tekinti, vagyis díjtöbblet esetén eltekint a többlet visszafizetésétől, hiány esetén pedig eltekint a hiányzó összeg érvényesítésétől.

n) Amennyiben a szerződő (ez első rendszeres díj esetétől eltekintve) az esedékes díjnál

nagyobb összeget fizet be:

• és amennyiben a főbiztosítás szerződési feltételei alapján a szerződésen lehetőség van eseti díjak fizetésére, úgy a többlet az eseti befizetések számláján kerül elszámolásra.

• és amennyiben a főbiztosítás NEM ad lehetőséget eseti díjak fizetésére, úgy a biztosító a többletet egy függő számlán számolja el. A függő számlán lévő összeget a biztosító évente egyszer kifizeti a szerződőnek, ha a függő számla egyenlege meghaladja az 1000 forintos (eurós szerződés esetén 5 eurós) limitet.

o) Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizette meg, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőig viseli a kockázatot. A biztosító – a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével (mely jellemzően az esedékességet követő 90. nap) a teljesítésre írásban felhívja. Ha a szerződő a póthatáridő időpontjáig díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosítási szerződés a póthatáridő napján megszűnik. Ha a különös feltételek a szerződés díjmentes leszállítására, vagy a díjfizetés szüneteltetésére adnak lehetőséget, akkor a biztosító az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőn túl is viseli a kockázatot: a szerződés díjmentessé válik, illetve díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül, s a biztosító kockázatviselése a különös feltételekben rögzített biztosítási összeggel marad fenn.

p) A teljes biztosítási időszakra jutó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti, ezt

követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

q) Amennyiben ajánlattételkor a csoportos beszedési megbízást választotta, abban az esetben is Önnek egyénileg kell az első díjrészletet megfizetnie.

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás)‌

a) Az elmaradt biztosítási díj esedékességét követő 240 napon belül a szerződő írásban kérheti a szerződés újra érvénybe helyezését (reaktiválását), amennyiben a szerződés a rendszeres biztosítási díj megfizetésének elmaradása miatt szűnt meg.

b) A reaktiválás feltétele a biztosított írásbeli kármentességi nyilatkozata, a visszavásárlási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összeg), az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése, amelyek a szerződés törlésének időpontjától a reaktiválás időpontjáig a szerződés folytonossága esetén esedékessé váltak volna. A biztosító a reaktiváláshoz ismételt kockázatelbírálást végezhet, ennek keretében ismételten kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, illetve orvosi vizsgálat elvégzését.

c) A biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak beazonosítását követő nap 0 órájától folytatódik és az esetlegesen időközben megszűnt biztosítás az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.

d) Ha a szerződő az elmaradt díj esedékességét követő 240 napon túl kéri a szerződés reaktiválását, a biztosító úgy tekinti a kérést, mintha a szerződő új szerződés megkötésére tett volna ajánlatot. 240 napon túl szerződést, illetve díjmentesített szerződést reaktiválni nem lehet.

e) A szerződés reaktiválására a szerződőnek a biztosítás tartama alatt legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

f) A biztosító a szerződő reaktiválási kérelmét indoklás nélkül elutasíthatja.

11) Többlethozam‌

g) A biztosító az életbiztosítási díjtartalék befektetésével elért befektetési hozam technikai kamat feletti részének, azaz a többlethozamnak legalább 80 százalékát a biztosítottaknak jóváírja.

h) A többlethozam jóváírására naptári évenként egyszer, a tárgy naptári évet követő év május 31- ig kerül sor, a jóváíráskor élő szerződéseken, azok tárgy naptári év végén aktuális tartalékai alapján.

i) A biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosítási szerződés megszűnésével járó kifizetésig jóváírt többlethozamot a biztosító az arra jogosultnak az egyéb kifizetéssel együtt fizeti ki. Ha a kifizetésig nem történt meg a visszajuttatott többlethozam jóváírása, úgy az ezen szerződés után járó többlethozamot is a jóváíráskor élő szerződéseken írja jóvá a biztosító.

12) Visszavásárlás‌

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének visszavásárlására.

Visszavásárláskor a biztosító a szerződés visszavásárlási táblázatban megjelölt összegét fizeti ki a szerződő részére. A visszavásárlási összeg kifizetése a visszavásárlási kérelem teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum biztosítóhoz történő beérkezését követően 15 munkanapon belül esedékes.

13) Díjmentes leszállítás‌

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének díjmentes leszállítására. Ebben az esetben a szerződés további díjfizetési kötelezettség nélkül, csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban. Többlethozam jóváírásra a díjmentesen leszállított szerződések biztosítottja is jogosult.

14) Kötvénykölcsön‌

Egyes különös szerződési feltételek szerint a biztosító a szerződésben felhalmozott díjtartalék fedezete mellett kölcsönt nyújthat a szerződő, vagy a szerződő beleegyezésével a biztosított részére. A kötvénykölcsön nyújtására a szerződésre vonatkozó különös feltételek szerint kerülhet sor.

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje‌

A biztosítási eseményt (a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező halála) annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül a biztosítónál be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások ellenőrzését is. Ennek hiányában késedelmes kárbejelentés esetén a biztosító a kárkifizetés alól mentesül, de csak abban az esetben, ha a késedelmes kárbejelentés következtében a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapításának szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok‌

A szükséges iratok körét a biztosító a biztosítási esemény bejelentését követő 30 napon belül köteles meghatározni. A szolgáltatási igény teljesítéséhez minden esetben be kell nyújtani a biztosítóhoz a hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt, melyet a Biztosító honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx) ér el.

16.1. Szolgáltatási igény teljesítéséhez szükséges iratok

• hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő,

• Szerződő/Biztosított/Kedvezményezett/Jogosult/Meghatalmazott személyazonosságát igazoló dokumentum (személyi igazolvány/útlevél/vezetői engedély és lakcímkártya),

• 4 500 000 forintot meghaladó életbiztosítási szolgáltatás kifizetése esetén, a kedvezményezett által kifizetési helyként megjelölt pénzintézeti számláról szóló igazolás (bankszámlaszerződés, illetve bankszámlakivonat másolata / bankszámla igazolás) és a mindenkor hatályos jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve adózási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatok

16.2. Haláleseti szolgáltatási igény bejelentéséhez benyújtandó további szükséges iratok A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• halotti anyakönyvi kivonat másolata,

• halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

• külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítása,

• boncolási jegyzőkönyv másolata, szükség esetén (előzményvizsgálat esetében, amennyiben a halottvizsgálati bizonyítványon jelezték, hogy készül),

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata (feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg),

• orvosi nyilatkozat – a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata – a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismeretének pontos időpontjával,

• 1 évnél fiatalabb gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata (szükség esetén),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges),

• kiskorú örökös, kedvezményezett esetén (jogerős hagyatékátadó végzés szerinti) gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámhatósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot (ha szükséges)

16.3. Balesetből eredő elhalálozás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.2. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt másolata (ha készült),

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; ambuláns lap; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges)

16.4. Közlekedési balesetből eredő elhalálozás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1., 16.2. és 16.3. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata

16.5. Baleset- és egészségbiztosítás életbenléti szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt (ha készült),

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével; ha szükséges),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges),

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről (ha szükséges)

16.6. Közlekedési baleset életbenléti szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.5. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata

16.7. Baleseti rokkantság esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.5. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata

16.8. Nyugdíjszolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot igazoló határozat

16.9. Rokkantsági szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével; ha szükséges),

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről (ha szükséges),

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata (ha szükséges),

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata (ha szükséges),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt (ha készült),

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges)

A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez a jelen Általános Szerződési Feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a következő iratokat tarthatja szükségesnek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához és/vagy az igény összegszerűségének meghatározásához:

• azonosítási adatlap,

• kiskorú esetén gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámhatósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot,

• gondnokságot kirendelő határozat másolata,

• azon további nyilatkozatok, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a szolgáltatás teljesítésének feltételeként meghatároznak,

• idegen nyelvű iratok esetén azok fordítása.

Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja. Ezen egyéb iratok beszerzésének, esetleges magyar nyelvre fordításának költségei a kedvezményezettet terhelik. Amennyiben irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájárulás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége.

17) A biztosító mentesülése‌

a) A biztosító mentesül a feltételszerű biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében veszítette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örökösét illeti meg, abból a kedvezményezett nem részesülhet.

b) A biztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, vagy a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

18) Kockázatkizárások‌

a) A biztosító kockázata – amennyiben a biztosítási szerződés különös feltételei vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az alábbi esetekre:

• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre,

• a biztosítási esemény a biztosított vezetői engedélye, illetve egyéb szükséges hatósági engedély nélkül, illetve bármely okból tudatmódosult állapotban történt, bármely jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is,

• bármely, nem orvosi rendelvényre, nem gyógyítási céllal, nem gyógyszernek minősülő, a tudat, az elme, az idegrendszer, vagy a szervezet bármely funkciójának normál működését akadályozó szer használatával összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre,

• harci cselekményben (háborúban, polgárháborúban, határvillongásban, felkelésben, forradalomban, zendülésben, törvényes kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, idegen hatalom ellenséges cselekedetében, kommandó támadásban, terrorcselekményben), vagy más háborús cselekményben, lázadásban, zavargásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre,

• az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést,

• a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével.

b) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, légi, vízi járműben, országos, nemzetközi, illetve szervezett amatőr sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következik be, ideértve az országos és nemzetközi sportversenyen nézőként való részvételt, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt.

c) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan biztosítási eseményeket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasaként, a polgári légiforgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijárművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárművön utazik, de a légijárműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.

d) A biztosító kizárja az olyan baleseteket, amelyek rándulás, megemelés, habituális ficam, patológiás törés, nem balesettel összefüggő fertőzés, rovarcsípés, fagyás, napszúrás, nap általi égés, hőguta, madárinfluenza, porckorong sérülés, sérv, agyvérzés, foglalkozási ártalommal összefüggő balesetek, fertőző betegségek, gyermekbénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás, veszettség, tetanuszfertőzés miatt következett be.

e) A biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő, ismert betegségek, ezek gyógyítása (gyógyszeres, műtéti, sugár stb.), illetve tartós, szükséges megfigyelése, gondozása, rendszeres ellenőrzése vonatkozásában a biztosító nem vállal kockázatot.

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség‌

a) A szerződő és a biztosított köteles személyi adatainak (pl. lakcímének) módosulását, továbbá a biztosító kockázatvállalása szempontjából valamennyi lényeges körülmény változását (különösen foglalkozásának és sporttevékenységeinek változását) 5 napon belül a biztosítóhoz írásban bejelenteni. Lényeges körülmény az, amire a biztosító a szerződéskötéskor az ajánlatban, az egészségi nyilatkozatban és az orvosi vizsgálat során írásban kérdést tett fel.

b) Azon jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez jogszabály írásbeli alakot követel meg, a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azokat írásban nyújtották be a biztosítóhoz (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület). Abban az esetben, ha az adott jognyilatkozat érvényességéhez jogszabály nem írja elő az írásbeliség követelményét, akkor az arra jogosult által aláírt papír alapú dokumentum szkennelt változatát tartalmazó elektronikus levél beérkezése pótolja az írásbeli benyújtást.

c) Minden jognyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület) beérkezett.

d) A változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

e) A változásbejelentési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

f) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a változásbejelentési kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

g) A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna.

h) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Egészségbiztosítási szerződések esetén nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, az ebből eredő jogokat a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól számított első 5 évben gyakorolhatja.

20) Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók‌

Adatvédelmi tájékoztató

a) A biztosító adatkezelésének jogalapja, a kezelt adatok köre

A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő adatkezelést a biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

aa) Az Ön személyes adatait a biztosító a biztosítási szerződés teljesítése érdekében kezeli. A kezelt adatok köre kiterjed az ajánlat megtétele és annak esetleges kiegészítése során, vagy a szerződés teljesítése érdekében megadott személyes adatokra. {„a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)” címet viselő, az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) alapján: GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pont (adatkezelés szerződés teljesítéséhez szükségességének esete)}

ab) A személyes adatok egy részét a biztosító jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében kezeli. Ilyen adatok szükségesek az adóigazolás kiállításához, a pénzmosási elleni intézkedések keretében szükséges kötelezettség teljesítéséhez. Ezen adatok a biztosítási szerződés teljesítéséhez, annak pénzügyi nyilvántartásához, illetőleg az okmánymásolási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódnak. Ezen személyes adatok köre nem terjed túl a biztosítónak a szerződés teljesítése során kezelt adatok körén. (GDPR 6. cikk c.) pontja)

ac) Előfordulhat, hogy egyes személyes adatok kezelésére a biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése alapján kerül sor. Ilyen személyes adatok kezelésére kerülhet sor a károkozóval szembeni igényérvényesítés és más hasonló követeléskezelés során. Az ilyenkor kezelt adatok köre megegyezik a biztosító szerződés teljesítése érdekében szükséges adatkezelés során felsorolt adatok körével.(GDPR 6. cikk f.) pontja)

ad) Egyes szerződések, vagy jogszabályi kötelezettségek teljesítése kapcsán a biztosító az Ön hozzájárulásával kezeli a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó adatokat. Ilyen személyes adatokat az egészségügyi adatok, amelyek ismerete az egészségi állapothoz kötött élet, baleset, betegség és felelősség biztosítások, továbbá személyi sérüléses káresemények rendezése kapcsán nélkülözhetetlen.

Ön az ad) pontban jelzett esetben a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó adatainak kezelését megtilthatja, azonban ez a biztosító teljesítésének elmaradásával járhat.

b) Az adatkezelő adatai és felügyeleti hatóságai

Adatkezelő: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. / CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület)

Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxxx Xxxxx, vezető jogász (e-mail: xxx@xxx.xx; címe: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület.; telefonszáma: +36 1 0 000 000; fax: + 00 0 000 0000) Tevékenységi központ: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület, akkor is, ha a biztosító a határon átnyúlóan végzett tevékenysége kertén belül kezel személyes adatokat.

Felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank (címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; telefonszáma: x00 00 000 000, fax száma: x00 0 000 0000; Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx ; levélcíme: 1534 Budapest, BKKP Postafiók: 777. ; xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx)

Felügyeleti hatóság (adatvédelemmel kapcsolatban): Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00., xxxxxxxxxx címe: 1374 Budapest, Pf.: 603.; elérhetősége: Telefonon: x00 0 000 0000, fax: x00 (0) 000-0000; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx ; URL xxxx://xxxx.xx)

c) Az egyes adatkezelési műveletek és adatfeldolgozók

Az adatfeldolgozók a biztosító megbízásából, a tőle kapott utasításoknak és céloknak megfelelően a személyes adatokkal kapcsolatos technikai műveletek elvégzésére jogosultak, amelynek során a személyes adatokról döntést nem hozhatnak. Az egyes adatfeldolgozók azonosító adatait, a részükre átadott adatok körét és az elvégzett technikai műveletek felsorolását a biztosító naprakészen a honlapján hozza nyilvánosságra és teszi bárki által elérhetővé. Az adatfeldolgozók személye a szerződés fennállása alatt változhat.

d) A biztosításközvetítők szerepe

A függő biztosításközvetítő adatkezelésére a biztosítóra irányadó rendelkezések vonatkoznak azzal a korlátozással, hogy azon személyes adatokat jogosultak kezelni, amelyek a szerződés létrehozása és fenntartása, továbbá a díjazásuk jogosultságának megállapításához szükségesek. A független biztosításközvetítő önálló adatkezelő, aki a biztosítási szerződés létrejötte érdekében továbbítja az ügyfelek személyes adatait a biztosító részére. A független biztosításközvetítőtől érkező személyes adatokat a biztosító a szerződés létrejötte esetén önálló adatkezelőként kezeli.

e) Az érintettek személyes adataik kezelésével kapcsolatos jogai Tájékoztatáshoz való jog

Személyes adatainak kezelésével kapcsolatban, szóban, vagy írásban tájékoztatást kérhet a szerződéses kapcsolat létrejöttét megelőzően, ennek hiányában személyes adatai megadásakor. A tájékoztatásra vonatkozó kérelmet a biztosító a személyes adatok felvételekor, vagy egyéb esetekben annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbírálja és a döntésről az érintettet írásban, vagy ha az érintett a kérelmet Elektronikus úton nyújtotta be, Elektronikus úton értesíti. A szóbeli tájékoztatás feltétele a személyazonosság és a tájékoztatáshoz való jogosultság előzetes megállapítása.

Hozzáférési jog

A biztosító a személyes adatok kezelésről szóló általános tájékoztatását a honlapon hozza nyilvánosságra.

Az egyes személyes adatok kezeléséről, a kezelt adatokról a biztosító az érintett írásbeli, vagy szóbeli megkeresése alapján nyújt tájékoztatását.

Helyesbítéshez való jog

Kérheti az adatainak helyesbítését, hiányos adatainak kiegészítését. A kérelmének teljesítéséhez a biztosító az érintettől okiratot kérhet be, amelynek adatai alapján a helyesbítést vagy kiegészítést haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül elvégzi.

A személyes adatok pontosításáról a biztosító írásbeli értesítést küld az érintett számára.

A törléshez (elfeledéshez) való jog

A biztosító az Adatvédelmi rendeletben meghatározott okokból haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül törli az érintett személyes adatait. Ilyen okok állnak fenn, ha

• a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

• az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

• az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett személyes adatainak kezelésére közvetlen üzletszerzés céljából, valamint ehhez kapcsolódó profilalkotás miatt került sor,

• az érintett személyes adatait a biztosító jogellenesen kezeli, vagy kezelte;

• a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

• a személyes adatok gyűjtésére az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Amennyiben az adatkezelés kizárólag az érintett hozzájárulásán alapul, akkor az érintett kérésére a biztosító köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül törölni az érintett személyes adatait.

Amennyiben a biztosított visszavonja az egészségügyi adatai kezelésének jogalapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja, a biztosító az Adatvédelmi rendeletben meghatározottak szerint haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül törli a biztosított egészségügyi adatait. A visszavonás következtében a szerződés, amennyiben bármely szolgáltatására vonatkozó kárigény elbírálásához a biztosított egészségügyi adatainak kezelése elengedhetetlen, a visszavonást követő hónap utolsó napján megszűnik az aktuális visszavásárlási érték kifizetésével.

Egyes esetekben, ha az érintett személyes adatainak kezelése kizárólag a biztosítónak a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges és az érintett a személyes adatok kezeléséhez kifejezett hozzájárulásán alapul, akkor ezen hozzájárulás visszavonása esetén a biztosító a személyes adatokat akkor kezelheti tovább, ha jogos érdekét érdekmérlegelési teszt alátámasztja.

A személyes adatok törléséről a biztosító írásbeli értesítést küld az érintett számára.

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Kérheti az adatkezelés korlátozását, ha

• vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely

• lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

• az adatkezelés jogellenes, azonban ellenzi az adatok törlését, és helyette kéri azok felhasználásának korlátozását;

• a biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

• az érintett a biztosító jogos érdekből történő adatkezelése ellen tiltakozott; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Amennyiben az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó és a biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy a biztosítóval ezeket az adatokat közvetlenül egy másik adatkezelőnek továbbíttassa. Az adattovábbítás feltétele, hogy a biztosító az érintett személyes adatait a hozzájárulása alapján kezeli, vagy az adatkezelés szerződésen alapul és az adatkezelés automatizált módon történik.

Az adathordozhatósághoz való jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a biztosító, adatfeldolgozója, vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges okból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is. Ebben az esetben a biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Amennyiben az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Székhely: 1055 Budapest, Xxxx Xxxxx u. 9-11.

Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9

Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxx.xx

Bírósági jogorvoslathoz való jog

Az érintett az adatkezelő, illetve – az adatfeldolgozó tevékenységi körébe tartozó adatkezelési műveletekkel összefüggésben – az adatfeldolgozó ellen bírósághoz fordulhat abban, ha megítélése szerint az adatkezelő illetve az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó a személyes adatait a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli. A pert az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

A biztosítási titokkal kapcsolatos rendelkezések

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni az ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, az állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító és a viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosító vagy viszontbiztosító, saját, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat a Bit.-ben meghatározott eseteket kivéve, csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha

• a biztosító vagy viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

• a Bit alapján titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

• továbbá a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját,

f) feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítővel,

q) feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásnak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és a bonus- malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ- szal szemben,

ha a Bit 138. § a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a Bit 138. § p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító vagy a viszontbiztosító, a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben,

• ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban adatalany) ahhoz írásban hozzájárult

• ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Az a)-d) pontokban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások teljesítése során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes

szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

A biztosító (a Bit. 149. §-nak alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (a Bit. 149. §-nak alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (I) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került. A megkeresés során a biztosító a Bit.-nek az alábbi, 149 - 151. § rendelkezéseit köteles betartani.

„149 § (2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3.-9., és 14.-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító – a (8)-

(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150. § (1) A biztosítók – a Bit. 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 30 napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat 8 napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

151. § (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.”

21) A biztosítási szerződés megszűnése‌

A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

b) a biztosított életben léte esetén a biztosítási tartam lejártával, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a szerződés visszavásárlása esetén a szerződés visszavásárlási összegének kifizetésével,

d) az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat és a szerződést még nem lehet díjmentesen leszállítani vagy a díjfizetést szüneteltetni,

e) amennyiben a szerződést a biztosító az 5) h) pont alapján xxxxxxxxx,

f) a szerződés 22) i) pontja szerinti felmondása esetén,

g) amennyiben a szerződő a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomás- szerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol,

h) amennyiben a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, és a szerződésbe nem lép be.

A szerződő – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja.

Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel. Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.

22) Egyéb rendelkezések‌

a) Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállítása költségmentes a kérelmező számára.

c) A biztosításból származó igények elévülési ideje 5 év.

d) A biztosító a hatályos jogszabályoknak megfelelően évente egy alkalommal írásbeli tájékoztatást küld a szerződő részére az életbiztosítási szerződés aktuális szolgáltatási értékéről, a visszavásárlási értékéről és a jóváírt többlethozam összegéről.

e) A biztosító jogosult az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatlábat biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni. A technikai kamatláb változtatására csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a technikai kamatlábat olyan irányban és legfeljebb akkora mértékben jogosult megváltoztatni, amilyen irányban és amekkora mértékben módosul a technikai kamatláb legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke.

f) A biztosítási szerződés kapcsán alkalmazandó jog Magyarország joga.

g) Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél elsőfokon a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Ügyfélszolgálati Irodájához (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.

11. B épület, telefon: x00-0-0-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fordulhat.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1534 Budapest, BKKP Postafiók 777.) gyakorolja.

Az MNB tv. értelmében fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

a) amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos, úgy az ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: „PBT”) fordulhat;

b) a panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén amennyiben a panasz az MNB tv.- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására (a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy az ügyfél az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti.

A fenti eljárások megindításának feltétele, hogy az ügyfél a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Pénzügyi Békéltető Testület Ügyfélszolgálat címe 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levelezési cím 1525 Budapest Pf.: 172.

telefon 00-00-000-000

e-mail xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

internet xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja Ügyfélszolgálat címe 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

levelezési cím Budapest BKKP Pf.: 000 0000

telefon 00-00-000-000

e-mail xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

internet xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx

h) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi per elbírálására a Pp.

30. § (1) bekezdése alapján az általános illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el.

i) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 4) f) pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal

– indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

j) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs, kötvényesítési és orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosításokra együttesen beérkezett befizetésekből. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek, illetve az orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségek címén visszatartott összeg mértéke a biztosítási szerződés különös feltételeiben kerül meghatározásra. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.

k) A biztosítással összefüggő, legfontosabb adózási szabályok a következők: Az életbiztosítás alapján a jogszabályban meghatározott feltételek fennállta esetén adójóváírások vehetőek igénybe, továbbá a biztosító kifizetéseit kamatadó terhelheti. A gazdasági társaságok által magánszemélyekre kötött életbiztosítások, illetve ezek visszavásárlásai befolyásolhatják a vállalkozás eredményét, illetve kihatással lehetnek a magánszemélyek jövedelemadózására.

• Az adójóváírásokkal, a kamatadóval, illetve a magánszemélyek jövedelmével kapcsolatos kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló,

• a társasági formában működő szerződők és kedvezményezettek nyereségadózásával kapcsolatos kérdésekben a társasági adóról és osztalékadóról szóló,

• az adók befizetésével és levonásával kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adózással kapcsolatos szabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos további tájékoztatást külön nyomtatvány tartalmazza.

l) A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, megkísérelte kézbesíteni, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta.

m)A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről köteles évente jelentést közzétenni. A biztosító a fizető- képességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentést a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) és a Budapesti Értéktőzsde honlapján teszi közzé.

n) A biztosító egyes alkalmazottai, illetve a biztosítást értékesítő független biztosításközvetítők, valamint függő többesügynökök a biztosítási szerződéssel, a rendszeres díjak teljesítésével összefüggésben jutalékra jogosultak.

o) A biztosító a biztosítási termékre vonatkozóan tanácsadást nyújt.

p) A biztosító nem biztosítja az ügyfél számára a Bit. 166/E. § (7) bekezdése szerinti rendszeres értékelést a számára ajánlott biztosítási alapú befektetési termék alkalmasságáról.

q) A Biztosító bizonyos esetekben lehetőséget biztosít elektronikus ügyintézésre, amellyel kapcsolatos aktuális szabályokat és tájékoztatást az alábbi weboldalon teszi elérhetővé: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxxxxxx.

r) A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi honlapján (xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx) a biztosításokkal kapcsolatos kiadványok, tájékoztatók a Biztosítások, a Nyugdíj célú öngondoskodás és a Pénzügyi Navigátor menüpontokban érhetők el.

23) A biztosítási szerződés módosulásának szabályai adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek változása esetén‌

s) Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

t) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

u) A biztosító a b) pontban meghatározott tájékoztatásban a hatályos jogszabályok szerint tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

v) A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

24) A biztosító legfontosabb adatai‌

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Tevékenység: a biztosító biztosítási tevékenységet végez

Székhely: Magyarország, 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület

Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 325.

Forint bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060007

(IBAN: XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000)

Euró bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060038

(IBAN: XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): UniCredit Bank Hungary Zrt. (XXXXXXXX)

A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

AZ EUR

AZ EURÓ ALAPÚ GRAVISE EGYSZERI DÍJAS ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI‌

1) Általános rendelkezések‌

Az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás (továbbiakban: biztosítás) jelen Különös Feltételek, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei, valamint az ajánlatban foglaltak szerint jön létre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület, továbbiakban: biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban: szerződő) között.

Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben foglaltaktól, a Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény‌

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) A biztosított életben léte a biztosítás lejáratának napján (elérés).

3) Fogalmak‌

a) átalányköltség: mindazon szolgáltatásokért, melyeket jelen Különös Feltételekben és mellékleteiben nem részletezett a biztosító, de a szerződő kérésére végrehajtja, a biztosító jogosult egyszeri átalányköltséget felszámítani, melynek szerződéskötéskori mértékét az 1. számú melléklet 10. pontja tartalmazza. Az átalányköltséget a biztosító az egyszeri vagy eseti biztosítási díjakból képzett befektetési egységek számának csökkentésével fedezi. Az átalányköltségnek a mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 16) h) pontban meghatározott módon történhet.

b) befektetési egység: egy adott eszközalap által megtestesített befektetési eszközökben történő egységnyi, arányos részesedést kifejező elszámolási egység. A biztosítási szerződésre megfizetett rendszeres biztosítási díj jelen feltételek későbbi szakaszában meghatározott költséggel csökkentett részéből, a nyugdíjcélú eseti biztosítási díjból és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből befektetési egységek kerülnek megvásárlásra.

P0509NY2000/05

c) befektetési egység árfolyama: az eszközalapnak az eszközalapot terhelő levonásokkal csökkentett értékének és az eszközalapban lévő befektetési egységek számának a hányadosa. A biztosító a befektetési egység árfolyama alapján határozza meg a biztosítási díj ellenében jóváírható befektetési egységek számát, illetve a befektetési egységek elvonásával

AZ EUR

érvényesített költségek befektetési egységszámban kifejezett értékét. A biztosító minden értékelési nap meghatározza az adott értékelési napra vonatkozóan valamennyi befektetési eszközalap befektetési egységének árfolyamát és azt a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közzéteszi. A biztosító a befektetési egységek árfolyamát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.

d) biztosítás aktuális értéke: az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az adott értékelési napra vonatkozó árfolyamon meghatározott értéke.

e) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére a szerződés létrejön. A biztosított a kockázatviselés kezdetekor legalább 2, de legfeljebb 95 éves lehet, és a meglévő biztosított a tartam során bármikor kivonható, illetve cserélhető.

f) bónusz: az 1. számú melléklet 13. pontjában (GravisE Hűségbónusz) részletezett esetben a biztosító által történő befektetési egység jóváírás az életbiztosítási szerződésen.

g) díj beazonosítása: az a művelet, amely során a biztosító a befizetéskor megadott megfelelő azonosítók alapján (ajánlatszám/kötvényszám) meghatározza, hogy a beérkezett biztosítási díj melyik szerződéshez tartozik és rendszeres vagy nyugdíjcélú eseti díjnak minősül. Amennyiben a megfelelő azonosítók rendelkezésre állnak, a biztosító legkésőbb a díj beérkezését követő munkanapon beazonosítja a díjat. A még be nem azonosított díjakat a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

h) díjjóváírás: az a művelet, amely során a biztosító a beazonosított biztosítási díjat a szerződésen befektetési egységek formájában a beazonosítás napján jóváírja. A biztosító csak a beazonosított díjat írja jóvá a szerződésen.

i) díjtartalék: a befizetett rendszeres biztosítási díjakból, a nyugdíjcélú eseti befizetésekből, az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből és elért befektetési hozamokból a biztosításban vállalt kötelezettségek teljesítésére a biztosító által szerződésenként a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalékolt összeg. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként nyilvántartja, és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek kivételével a szerződő által meghatározott arányban, a szerződő által választott befektetési eszközalapokba fekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi a fedezetét a mindenkori visszavásárlási összegnek és részleges visszavásárlási összegnek.

j) egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésenként egyéni számlát hoz létre, amelyen az egyszeri és eseti biztosítási díj ellenében képzett befektetési egységeket nyilvántartja. A biztosító az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek számát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg. Az egyéni számlán belül a biztosító az egyszeri díj ellenében képzett befektetési egységek nyilvántartására létrehozza az egyszeri díj számlát, továbbá az eseti díjak ellenében képzett befektetési egységek nyilvántartására létrehozza az eseti díj számlát.

k) egyszeri biztosítási díj: az ajánlattételkor egy összegben esedékes biztosítási díj. A szerződő az 1-el kezdődő szerződésszámra hivatkozással teljesítheti az egyszeri biztosítási díjat.

l) eseti biztosítási díj: az a biztosítási díj, amelyet a szerződő az egyszeri díjon felül a szerződés tartama során fizethet, és amely a szerződő által meghatározott arányban kerül befektetésre a szerződő által választott eszközalapokba. A szerződő az 5-el kezdődő szerződésszámra hivatkozással teljesítheti az eseti biztosítási díjat.

m)eseti díj számla fenntartási költsége: az eseti biztosítási díjakból vásárolt befektetési egységek aktuális értékét a biztosító csökkenti az 1. számú melléklet 5. pontjában leírt rendszerességgel és mértékben az eseti díjakból vásárolt befektetési egységek számának csökkentésén keresztül. Az egységek elvonása az eseti biztosítási díjak kezelésére, nyilvántartására (az eseti díj számla megnyitására és üzemeltetésére) fordított biztosítói költség ellentételezésére szolgál. Az egységek levonását a biztosító úgy hajtja végre, hogy az eseti díj számla aktuális

AZ EUR

értékének eszközalapok közötti megoszlása a levonás után ne változzon a levonás előtti állapothoz képest. Ha az eseti díj számla aktuális értéke nem fedezi ezt a költséget, akkor a biztosító érvényesíti azt, amint megfelelő mértékű fedezet áll rendelkezésre az eseti díj számlán. Amennyiben a biztosítás kifizetéssel szűnik meg, s a biztosító még nem érvényesítette az eseti díj számla fenntartásának összes költségét, a még fennmaradó összeget a kifizetés értékéből vonja el.

n) eszközalap: a biztosító a díjtartalék befektetésére eszközalapokat hoz létre. Az eszközalap befektetési egységekből áll, amelyek ára az eszközalapokban található befektetési eszközök árának alakulásától függ. A biztosítási díj befektetéséhez ajánlattételkor választható eszközalapok, illetve az azokból kialakított portfóliók listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

o) eszközalapokat terhelő levonások: minden olyan kiadás, költség, amely az eszközalap kezelése során közvetlenül felmerül. Az eszközalapokat a portfóliókezelő(k) és letétkezelő(k) által érvényesített levonások (portfóliókezelési díj, letétkezelési díj) terhelik, továbbá, amennyiben egy eszközalap mögött befektetési alapok vannak, úgy a mögöttes alapokhoz is kapcsolódnak költségek (pl. befektetési alap kezelési díja). A költségek bemutatása:

oa) portfóliókezelési díj: a biztosító által adott megbízás alapján az egyes eszközalapokba kerülő értékpapírok kiválasztásáért és az értékpapír tranzakciók lebonyolításáért a portfóliókezelőnek fizetett díj. A portfóliókezelési díj lehet az eszközalap nettó eszközértékére vetítve fixen meghatározott, azonban tartalmazhat az eszközalap teljesítményétől függő komponenst is (sikerdíj). Ezt a díjat a biztosító az eszközalap nettó eszközértékéből naponta időarányosan érvényesíti, hatása az eszközalap árfolyamában tükröződik. A portfóliókezelési díj szerződéskötéskor hatályos mértékét az 1. számú melléklet 4. pontja tartalmazza. Mértéke a biztosítás tartama során változhat a portfóliókezelővel kötött portfóliókezelési szerződés módosítása esetén a módosításnak megfelelő mértékben és irányban, de a portfóliókezelési díj fix része nem lehet több, mint havi 0,1% (1,2%/év). A biztosító 60 nappal a megváltozott portfóliókezelési díj életbe lépése előtt levélben és webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit.

ob) letétkezelési díj: az eszközalapok letétkezelését végző intézménynek az eszközalapban lévő eszközök letéti őrzéséért és egyéb kapcsolódó szolgáltatásaiért fizetett, az eszközalapok nettó eszközértékére vetített díj. Ezt a díjat a biztosító az eszközalap nettó eszközértékéből naponta időarányosan érvényesíti, hatása az eszközalap árfolyamában tükröződik. A letétkezelési díj szerződéskötéskor hatályos mértékét az 1. számú melléklet

4. pontja tartalmazza. Mértéke a biztosítás tartama során változhat a letétkezelővel kötött letétkezelési szerződés módosítása esetén a módosításnak megfelelő mértékben és irányban, de nem lehet több, mint évi 0,1%. A biztosító 60 nappal a megváltozott letétkezelési díj életbe lépése előtt levélben és webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit.

oc) mögöttes eszközöket terhelő költségek: az eszközalapokban található befektetési alapokhoz közvetlenül kapcsolódó, a befektetési alap befektetett eszközeinek kezelésével és értékelésével kapcsolatban elvont költségek, melyeket a befektetési alap kezelője vagy forgalmazója érvényesít (így különösen, de nem kizárólag a befektetési alapokra vonatkozó alapkezelési díj, befektetési jegyek vételi és eladási árfolyamának különbsége). A befektetési alap kezelésének díját az alap kezelője a befektetési alap nettó eszközértékéből naponta időarányosan érvényesíti, hatása a befektetési alap (és ezen keresztül az azt tartalmazó eszközalap) árfolyamában tükröződik. A mögöttes eszközöket terhelő költségek mértéke a biztosítás tartama során változhat, ha változik az eszközalapok összetétele, vagy változnak a befektetési alap kezelője

AZ EUR

vagy a befektetési alapokhoz kapcsolódó egyéb szereplők által biztosított kondíciók. A mögöttes eszközöket terhelő költségek e változásoknak megfelelően módosulnak. Az egy eszközalappal kapcsolatban felmerülő, mögöttes eszközöket terhelő összesített költségek mértéke nem lehet több, mint havi 0,25% (3%/év) (az eszközalap nettó eszközértékére vetítve).

p) értékelési nap: az a nap, amelyre a biztosító az adott eszközalap befektetési egységének

árfolyamát meghatározza és honlapján közzéteszi. Az értékelés

• valamennyi munkanapon megtörténik, kivéve ha az adott napra a biztosító rendkívüli okok miatt szünnapot rendel el és erről az ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

• olyan nem munkanapon is megtörténik, amelyről a biztosító ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

A biztosító rendkívüli okok miatt naptári évente legfeljebb 10 alkalommal és alkalmanként legfeljebb 3 munkanapra rendelhet el szünnapot. A biztosító ügyfeleit a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) keresztül tájékoztatja.

q) kedvezményezett: A biztosító haláleseti és elérési szolgáltatására a szerződő és a biztosított által megjelölt személy(ek) jogosult(ak). Haláleseti szolgáltatásra a szerződő által jelölt haláleseti kedvezményezett jogosult, melyhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

r) kezdeti költség: a szerződéskötéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezésére a biztosító az egyszeri biztosítási díjból annak befektetési egységre váltása előtt kezdeti költséget von el, melynek mértékét az I. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.

s) kezelési díj: a biztosítási szerződés fenntartásával, valamint a befektetéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos folyamatos biztosítói költségek (egyéni ügyfélszámlák, nyitása, nyilvántartása, vezetése; pénzforgalom bonyolítása; a biztosító működésének operatív költségei) fedezésére szolgáló költség, mely a biztosítás teljes tartama alatt eszközalaponként kerül elvonásra az egyszeri és eseti biztosítási díjból képzett befektetési egységekből. Továbbá a kezelési díjon keresztül, abba építve érvényesíti a biztosító a kockázati díjat az azt követő biztosítási évtől, melyben a biztosított betölti a 70. életévét. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően minden hónapfordulón, a befektetési egységek számának csökkentésén keresztül vonja el előre a következő hónapra jutó kezelési díjat. Az esedékes kezelési díj elvonása során levont egységek darabszámát a matematikai szabályok szerint öt tizedesjegyre kerekítve határozza meg a biztosító. A kezelési díj mértéke eszközalaponként eltérő lehet. Mértéke a biztosítás tartama során évente egy alkalommal változhat, de nem lehet több, mint havi 0,25%. A kezelési díjat a biztosító abban az esetben növelheti, ha a szerződéssel kapcsolatos vagyonkezelési költségei emelkednek. A biztosító 60 nappal a megváltozott kezelési díj életbe lépése előtt levélben és webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit. A kezelési díj szerződéskötés időpontjában érvényes értékét az 1. számú melléklet 3. pontja tartalmazza.

t) kockázati díj: a biztosító kockázati többletszolgáltatásának az ellenértéke.

u) kockázati többletszolgáltatás: a biztosított halála esetén, haláleseti szolgáltatás teljesítésekor az egyéni számla aktuális értékén felül kifizetett összeg. A kockázati többletszolgáltatás értéke annak a biztosítási évnek a végéig, melyben a biztosított betölti a 70. életévét, az egyszeri díj 5%-a, de legfeljebb 3 000 €, az ezt követő biztosítási évtől 150 €. A kockázati többletszolgáltatás egy szerződés vonatkozásában legfeljebb egy alkalommal kerül kifizetésre. Az 150 €-os kockázati többletszolgáltatásra a kedvezményezett kizárólag baleseti eredetű biztosítási esemény bekövetkezése esetén jogosult.

v) kockázatviselés vége: a biztosítási események közül legkorábban bekövetkező esemény napja. A 9) pont szerinti visszavásárlás esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja. A szerződés 15) c) pont

AZ EUR

szerinti megszűnése esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a kockázati díjjal rendezett időszak vége. A szerződés Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a felmondási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja.

w) lejárati tőkevédelem: kizárólag a biztosításhoz elérhető lejárati dátummal rendelkező, tőkevédett eszközalap által biztosított funkció, mely az eszközalapba befektetett tőke névértékének visszafizetését biztosítja a lejárat napján. A tőkevédelem csakis az eszközalap lejáratának napjára vonatkozik, a futamidő során visszaváltott befektetésekre nem érvényesíthető. Az eszközalap kezelője és a portfóliókezelő a tőke megóvása érdekében köteles az eszközalap befektetési politikáját a tőle elvárható gondossággal és szakértelemmel végrehajtani. A tőkevédelem nem feltétlen. Rendkívüli esetben előfordulhat, hogy az eszközalap kezelőjén és a portfóliókezelőn kívül álló okból a tőkevédelem nem teljesül. Ilyen rendkívüli esetekkel kapcsolatos részletes leírás az eszközalap jelen Különös Feltételek 3. számú mellékletében lévő befektetési politikájában található.

4) A biztosítás tartama‌

a) A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre. Tartamot a szerződő ajánlattételkor választ. A biztosítás 5 - 25 éves tartamra, csak egész évekre köthető, s legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig tarthat, amelyben a biztosított betölti a 100. életévét. A lejárat napja a tartam utolsó biztosítási évének utolsó napja.

b) A szerződőnek joga van a szerződés tartamának biztosítási évfordulókig terjedő időszakkal történő meghosszabbítására, akár több alkalommal, figyelemmel az a) pont rendelkezéseire is. A szerződő hosszabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelmének a szerződés érvényes lejárata előtti 15. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie.

5) A biztosító szolgáltatása‌

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti vagy elérési szolgáltatást nyújt.

b) A biztosító haláleseti vagy elérési szolgáltatását egy összegben teljesíti. A biztosító szolgáltatásának teljesítése euróban történik.

c) A biztosító a szolgáltatása teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül kezdeményezi a teljesítést az adott szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére.

Haláleseti szolgáltatás

d) A biztosított halála esetén a biztosító a haláleset napján az egyszeri és eseti díj számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az f) pont szerint meghatározott értékét és a kockázati többletszolgáltatást fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. A biztosított belépésétől számított első hat hónapban valamint a biztosított 70 éves korát követően bekövetkezett nem baleseti eredetű halála esetén a biztosító kockázati többletszolgáltatást nem nyújt. Ha a biztosított belépésétől számított első hat hónapban és a biztosított 70 éves korát követően a biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti kockázati többletszolgáltatást is teljesíti. A szerződésen végrehajtott biztosított csere esetén, az új biztosítottnak a belépésétől számított első hat hónapban, valamint az új biztosított 70 éves korát követően bekövetkezett nem baleseti eredetű halála esetén a biztosító kockázati többletszolgáltatást nem nyújt. Ha az új

AZ EUR

biztosított belépésétől számított első hat hónapban vagy 70 éves korát követően az új biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti kockázati többletszolgáltatást is teljesíti.

e) Amennyiben a biztosító az Általános Életbiztosítási Feltételek 18) pontjában foglalt

kizárások alapján haláleseti többletszolgáltatást nem teljesít, a haláleset napján aktuális számlaértéket fizeti meg a haláleseti kedvezményezett(ek) részére.

f) A haláleseti szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a haláleset napján az egyszeri és eseti

díj számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosított halálát jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 16) j) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli. A kockázati többletszolgáltatás értékének meghatározása szempontjából a haláleset napja az irányadó.

g) A haláleseti szolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.

Elérési szolgáltatás

h) A biztosítás lejártakor a biztosított életben léte esetén a biztosító kifizeti a lejárat napján az egyszeri és eseti díj számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az aktuális értékét az elérési szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. Ha nem neveznek meg név szerint kedvezményezettet, akkor a biztosító a biztosítottnak fizeti ki az elérési szolgáltatást. A szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a befektetési egységeket a lejárat napján érvényes árfolyamon értékeli.

i) Az elérési szolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.

6) Díjfizetés‌

a) A szerződés egyszeri díjfizetésű. A szerződésre befizetett egyszeri biztosítási díj forintban teljesítendő.

b) A szerződőnek lehetősége van a egyszeri biztosítási díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjakat a biztosító az egyszeri biztosítási díjtól elkülönítetten tartja nyilván. Az eseti díjak vonatkozásában a szerződő ajánlattételkor, vagy ezt követően, az egyszeri biztosítási díjra vonatkozó eszközalapok közötti befektetési arányoktól függetlenül határozhatja meg a befektetési arányokat az egyes eszközalapok között. Ezt a szerződő a szerződés tartama során bármikor módosíthatja (eseti díjra vonatkozó átirányítás).

Ha a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal az adott eseti befizetést az aktuálistól eltérő arányban kéri befektetni az egyes eszközalapokba, úgy a kérés végrehajtásának feltétele, hogy a nyilatkozat legkésőbb az adott eseti befizetés beazonosítását megelőző munkanapon 15 óráig a biztosítóhoz beérkezzen. A kérelmet a beérkezésének időpontja alapján, a 16) j) pont szerint meghatározott napot követő munkanapi hatállyal hajtja végre a biztosító. A kérés végrehajtásával egyidejűleg a biztosító a nyilatkozatnak megfelelően módosítja az eseti befizetések eszközalapok közötti megosztására vonatkozó rendelkezést.

7) Kockázati díj‌

a) A biztosító a kockázatviselés kezdetének napjára vonatkozóan a szerződés létrejöttekor, és azt követően minden hónapfordulón, az egyszeri díjból képzett befektetési egységek számának csökkentésén keresztül vonja el előre a következő hónapra jutó kockázati díjat a biztosított aktuális kora alapján. Az esedékes kockázati díjat a matematikai szabályok szerint egész forintra kerekítve határozza meg a biztosító.

AZ EUR

b) A biztosító legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig vonja el a kockázati díjat, amelyben a biztosított a 70. életévét betölti.

c) Az esedékes kockázati díjat a kockázati többletszolgáltatás mértékére vetítve határozza meg a biztosító. Xxxxx biztosított vonatkozásában a biztosított belépésétől számított első hat hónapfordulón (szerződéskötéskor belépő biztosított esetén szerződéskötéskor, valamint további öt hónapfordulón) az 1. számú melléklet: Kondíciós lista 1. pont baleseti halál esetére, a későbbi hónapokban az 1. számú melléklet: Kondíciós lista 1. pont bármely okból bekövetkező halál esetére vonatkozó díjtételek alapján határozza meg a biztosító a kockázati díjat. A kockázati díj meghatározásakor a biztosító nemtől független, úgynevezett uniszex díjtételeket alkalmaz.

d) A befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a kockázati díj levonása után a levonás előtti állapothoz képest. A kockázati díj elvonása során a biztosító a hónapfordulót megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamot veszi figyelembe (a szerződés létrejöttének napján elvont kockázati díj esetében pedig a szerződés létrejöttének napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamot).

e) Az eseti befizetések után a biztosító nem von el kockázati díjat.

8) A biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció)‌

A befizetett biztosítási díj az alábbiak szerint kerül allokálásra a szerződő által választott eszközalapba, illetve az eszközalapokból álló portfólióba.

a) A megfizetett, beazonosított egyszeri díjat a biztosító a kezdeti költséggel csökkenti. Ezt követően a biztosító a fennmaradó összeget az egyszeri díjra vonatkozó, eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. A biztosító túlfizetés esetén az egyszeri díj számlára érkező, beazonosított díjnak az egyszeri biztosítási díj feletti részét eseti biztosítási díjnak tekinti, és az eseti díjakra vonatkozó, eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja.

b) Az egyszeri biztosítási díj, illetve az azzal egyidejűleg befizetett eseti díj befektetési egységre váltása a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) kiállításának napján, az egyszeri és eseti biztosítási díj biztosítóhoz történő beérkezése és a szerződés létrejötte közül a későbbi időpontját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon történik.

c) A tartam során megfizetett, beazonosított eseti biztosítási díjak teljes összegét a biztosító a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon befektetési egységre váltja az eseti díj számlán, az eseti befizetésekre vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően.

d) A befizetett biztosítási díj egy eszközalapba kerülő minimális aránya 5%.

e) Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem ad meg az egyszeri és/vagy eseti díj teljes egésze biztosítási díjakra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási arányt, az egyszeri díj kezdeti költséggel csökkentett része, illetve az eseti díj a Likviditási Pro Eszközalapba kerül befektetésre.

9) Visszavásárlás‌

a) A szerződés az egyszeri biztosítási díj megfizetését követően bármikor visszavásárolható.

b) A szerződés visszavásárlására a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett a szerződő jogosult.

AZ EUR

c) A visszavásárlási összeg az egyszeri díj számlán nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási táblázat (4. számú melléklet) szerinti százalékának értéke, valamint az eseti díj számlán nyilvántartott befektetési egységek értékének 100%-a. A biztosító a visszavásárlási összeget a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján a 16)

j) pontban leírt módon határozza meg.

d) A visszavásárlási szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti a szerződő részére. A szerződés teljes visszavásárlási összegének kifizetésével a biztosítás megszűnik.

10) Részleges visszavásárlás‌

a) A szerződő a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett bármikor kérhet (a d) pontban meghatározott feltételek figyelembevételével) az egyszeri és eseti díjból képzett befektetési egységek terhére részleges visszavásárlást. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a részleges visszavásárlást az egyszeri díj, vagy az eseti díjak terhére kéri, továbbá a szerződő megadhatja, hogy a részleges visszavásárlást mely eszközalapokban lévő befektetési egységek terhére kéri.

b) A részleges visszavásárlási összeg a visszavásárolt, egyszeri díj számlán nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási táblázat (4. számú melléklet) szerinti százalékának értéke, illetve a visszavásárolt, eseti díj számlán nyilvántartott befektetési egységek értékének 100%-a. A biztosító a részleges visszavásárlási összeget a részleges visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján a 16) j) pontban leírt módon határozza meg.

c) A részleges visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül fizeti ki a szerződő részére.

d) A részleges visszavásárlás költségét, a minimálisan részlegesen visszavásárolható összeget, valamint az egyszeri díjból vásárolt befektetési egységek értékének a részleges visszavásárlás utáni minimális összegét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 9. pontja tartalmazza. A részleges visszavásárlás költségének mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 16) h) pontban meghatározott módon történhet.

e) A részleges visszavásárlás költségét a kifizetésre kerülő összegből vonja el a biztosító. Ha a részleges visszavásárlás költségét nem fedezi a visszavásárolni kívánt összeg, vagy, ha a részleges visszavásárlás összege nem éri el a minimális, illetve a megadott eszközalapban lévő értéket, vagy, ha a részleges visszavásárlás után a befektetési egységek értéke nem érné el a minimális szintet, akkor a biztosító a kérelemben foglaltakat nem hajtja végre.

f) Részleges visszavásárláskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a részleges visszavásárlás után az azt megelőző állapothoz képest, ha a szerződő nem jelöli meg, mely eszközalapban lévő befektetési egységek terhére kéri a részleges visszavásárlást.

11) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása, megszüntetése, valamint a befektetési politika módosítása‌

Az eszközalapok létrehozása és megszüntetése

a) A biztosító jogosult eszközalapokat létrehozni és megszüntetni a biztosítás tartama alatt.

b) Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító legalább 2 hónappal az eszközalap tervezett megszüntetése előtt értesíti írásban a szerződőt és felajánlja a megszüntetni kívánt

AZ EUR

eszközalapban lévő egységek költségmentes átváltását a felkínált egyéb eszközalapok bármelyikébe.

c) Ha a szerződő az eszközalap tervezett megszüntetése előtt 15 napig írásban nem válaszol, a biztosító a megszüntetéskor érvényes árfolyamon költségmentesen áthelyezi a szerződő befektetési egységeinek aktuális értékét a biztosító által kiválasztott eszközalap egységeibe.

d) Az e pont alapján végrehajtott eszközalap megszüntetés a szerződés mellé kínált bármely eszközalapot érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján, vagy a szerződő szabad választása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

Az eszközalapok működésének korlátozása

e) A biztosító az eszközalap-felfüggesztés esetén az alábbi a Bit. 127. § rendelkezéseit alkalmazza:

„(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő fél az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének

AZ EUR

értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap- felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnésérő való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével - elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás

AZ EUR

végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)-(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód- eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11)Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e § rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.”

f) A Bit. illikvid eszközalap alatt az alábbit érti: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

Az eszközalapok befektetési politikájának módosítása

g) A biztosító az eszközalapok kockázati besorolásának és alapvető céljának megváltoztatása nélkül egyoldalúan jogosult módosítani:

• az eszközalapok stratégiai összetételét (újeszközök felvételével, és/vagy a meglévők bármelyikének elhagyásával),

• az eszközalapokon belül az egyes eszközök arányát,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó referencia indexet,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó javasolt minimális befektetési időtávot,

• az eszközalapok elnevezését.

AZ EUR

A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerződési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt nem lehetséges.

A biztosító a szerződőt az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról annak hatálybalépése előtt legalább 60 nappal a szerződő által megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben, illetve a megváltozott befektetési politikának a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) történő közzétételén keresztül tájékoztatja. Az értesítést követő 60 napos időszakban a szerződő számára biztosított valamely más eszközalapba való díjmentes átváltás lehetősége. A mindenkor érvényben lévő befektetési politika a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) elérhető, mely befektetési politika az ajánlat aláírásakor is eltérhet a jelen Különös Feltételek 3. számú mellékletében lévő befektetési politikától.

12) Befektetési egységek felosztása és összevonása‌

a) A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységeinek felosztására, vagy összevonására, amely megváltoztathatja az eszközalapban lévő egységek számát és értékét.

b) Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű és az eszközalapban, valamint az egyéni számlán lévő egységek összértékét nem befolyásolja.

c) Az e pont alapján végrehajtott egység felosztás vagy összevonás a szerződés mellé kínált bármely eszközalap egységeit érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján, vagy a szerződő szabad választása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

13) Eszközalap-váltás‌

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kérheti az egyszeri és eseti díj számlán nyilvántartott befektetési egységek értéke eszközalapok közötti arányának módosítását. A szerződő külön-külön rendelkezhet az egyszeri és az eseti biztosítási díjból vásárolt befektetési egységek aktuális értékének áthelyezéséről. Egyszeri és eseti díjból képzett befektetési egységek átváltására vonatkozó igény két átváltásnak minősül. Az eszközalap-váltás díja külön kerül elvonásra az egyszeri, és külön az eseti díjból vásárolt befektetési egységek vonatkozásában.

b) A biztosító a kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 16) j) pontban leírt módon hajtja végre az eszközalap-váltást. Az eszközalap-váltás díját az 1. számú melléklet

7. pontja tartalmazza, amelyet a biztosító a befektetési egységek számának csökkentésével von el. Az eszközalap-váltás során az átváltott egységek aktuális értékének az eszközalap- váltási díjjal csökkentett értéke kerül átváltásra az új eszközalapokba. Az eszközalap-váltás díjának mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 16) h) pontban meghatározott módon történhet.

c) A szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával egy időben, vagy később, a biztosítási tartam alatt bármikor kérheti a biztosító automatikus portfóliókezelési szolgáltatásának (Pannónia Tájoló) aktiválását, mely eszközalap-váltási funkciót is tartalmaz.. A Pannónia Tájoló szolgáltatás szerződési feltételeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

AZ EUR

14) Eseti díjak átirányítása‌

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kérheti a jövőben fizetett eseti díjak eszközalapok közötti felosztási arányának módosítását.

b) A biztosító a kérelem beérkezése után befektetési egységre váltott díjakat az új felosztási arány szerint fekteti be. Az átirányítás díját az 1. számú melléklet 8. pontja tartalmazza, melyet a biztosító a befektetési egységek számának csökkentésével fedez úgy, hogy a befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon.

c) A szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával egy időben vagy később, a biztosítási tartam alatt bármikor kérheti a biztosító automatikus portfóliókezelési szolgáltatásának (Pannónia Tájoló) aktiválását, melynek keretében az előre meghatározott évfordulókon automatikus díjátirányítás is végrehajtásra kerül az eseti díjakból képzett befektetési egységekre. A Pannónia Tájoló szolgáltatás szerződési feltételeit a 5. számú melléklet tartalmazza.

15) A biztosítás megszűnése‌

A biztosítás megszűnik a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei

21) e),

g) és h) pontban foglalt eseten kívül:

a) a biztosított halála esetén a haláleseti szolgáltatás kifizetésével.

b) a biztosítás 9) pont szerinti visszavásárlása esetén a visszavásárlási összeg kifizetésével.

c) amennyiben a szerződés egyszeri biztosítási díjából képzett befektetési egységek aktuális visszavásárlási értéke már nem elegendő a felmerült kockázati díj, eszközalap-váltási díj, az átalányköltség, valamint a 16) g) pont szerinti költség fedezésére, az eseti díjakból képzett befektetési egységek visszavásárlási összegének kifizetésével.

d) a biztosítás 30 napon belüli felmondása (16) e) pont) esetén a felmondási összeg kifizetésével.

e) a biztosítás szerződő általi rendes felmondása esetén, a visszavásárlási összeg kifizetésével.

f) a biztosítás lejárata (elérés) esetén az elérési szolgáltatás teljesítésével.

16) Egyéb rendelkezések‌

a) A biztosító a biztosítás kalkulációja során technikai kamatot nem használ, így a szerződés technikai kamatra, illetve technikai kamat feletti többlethozamra, nyereségrészesedésre nem jogosít. A díjtartalékon képződött befektetési hozam ugyanakkor a befektetési egységek árfolyamváltozásaiban megjelenik, így a befektetési egységek aktuális árfolyama határozza meg a biztosítás mindenkori aktuális értékét figyelembe véve a szerződést terhelő költségeket is.

b) A biztosító a fizetendő biztosítási díjat és az általa teljesítendő kifizetés összegét a matematikai szabályok szerint 10 forintra kerekítve adja meg.

c) A biztosítás vonatkozásában kötvénykölcsön igénybevételére nincs lehetőség.

d) A szerződés haláleseti szolgáltatása, elérési szolgáltatása, visszavásárlása vagy részleges visszavásárlása esetén a jelen feltételek alapján kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a kifizetést terhelő közterheket, a 3) m) pontban meghatározott eseti díj számla fenntartási költségét, valamint a biztosítói kifizetés költségét, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére. A biztosítói kifizetés költségének mértékét az 1. számú melléklet 12. pontja tartalmazza. A biztosítói kifizetés költségének

AZ EUR

mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 16) h) pontban meghatározott módon történhet.

e) A biztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos

felmondása esetén a biztosító a felmondási összeget fizeti ki a szerződő részére. A felmondási összeg a befizetett egyszeri biztosítási díj adminisztrációs és kötvényesítési költségekkel csökkentett értéke. Orvosi vizsgálattal kapcsolatos költséget a biztosító nem von el. Az eseti befizetések vonatkozásában a felmondási összeg a rendelkezésre álló, eseti díjakból képzett befektetési egységek aktuális értéke. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek címén levont összeg mértékét az I. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító a felmondási összeget a kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 16) j) pontban leírt módon határozza meg. A felmondási összegből a biztosító levonja a már teljesített szolgáltatások értékét.

f) A biztosító a biztosítási évfordulót követően 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási év pénzmozgásairól, az egyéni számlán jóváírt befektetési egységek számáról, típusáról, a szerződés aktuális értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és az eltelt biztosítási év során felmerült költségekről.

g) Az 1. számú melléklet 11. pontjában leírt egyéni számlakivonat költségét a biztosító az egyszeri biztosítási díjból képzett befektetési egységek számának csökkentésével fedezi úgy, hogy a befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon. Az egyéni számlakivonat költségének mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 16) h) pontban meghatározott módon történhet.

h) A biztosító naptári évenként 1 alkalommal, legkésőbb május 31-ig a Központi Statisztikai Hivatal által publikált infláció mértékével emelheti a 3) a), a 10) d), a 13) b), a 16) d) és a 16)

g) pontokban található díjakat, költségeket, illetve összegeket. Ezek értékét a biztosító 10 forintra kerekítve adja meg. Amennyiben a biztosító költségei az infláció feletti mértékben növekednek, úgy a biztosító jogosult a Központi Statisztikai Hivatal által publikált inflációt meghaladó mértékben, de legfeljebb az infláció kétszeresének mértékével emelni a 3) a), a 10) d), a 13) b), a 16) d) és a 16) g) pontokban található díjakat, költségeket, illetve összegeket. A módosítások a hatályba lépés dátumától kezdődően valamennyi érvényben lévő szerződésre vonatkoznak. A mindenkor aktuális Kondíciós listát a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé. Az emelésről a biztosító – 30 nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a szerződőt.

i) Minden olyan esetben, ahol a költségek érvényesítése a befektetési egységek elvonásával

történik, és a Különös Xxxxxxxxxx másképp nem rendelkeznek, a biztosító úgy jár el, hogy a költségérvényesítést követően a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a költségérvényesítést megelőző állapothoz képest.

j) Amennyiben a szerződő faxon, elektronikus úton, futárszolgálat útján, Pannónia Ügyfélportálon, illetve személyesen kézbesített nyilatkozatában befektetési egységekkel kapcsolatos tranzakciót kezdeményez, úgy a tranzakció a kérelem beérkezésének napján aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül végrehajtásra, ha a nyilatkozat hétfő – csütörtök 15 óráig, illetve pénteken 12 óráig (Pannónia Ügyfélportálon keresztül kezdeményezett tranzakció esetén hétfő - péntek 1 5 óráig) beérkezik a biztosítóhoz. Az ezen időpontok után beérkező nyilatkozatok esetén nem a beérkezés napján, hanem a beérkezés napját követő munkanapon aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül a tranzakció végrehajtásra. A postai úton beérkező nyilatkozatok esetén az átvétel (beérkezés) napján aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül a tranzakció végrehajtásra.

AZ EUR

k) A biztosításhoz ajánlattételkor elérhetőek lejárati tőkevédelemmel rendelkező eszközalapok, melyek befektetési politikái a 3. számú mellékletben találhatóak. A biztosító bármikor indíthat a lejárati tőkevédelemmel rendelkező eszközalaphoz tulajdonságaiban hasonló eszközalapot új, addig még nem elérhető lejárati dátummal.

l) Amennyiben az egyszeri díjból képzett befektetési egységek terhére ugyanazon az értékelési napon több különböző jogcímen kerül költség érvényesítésre, úgy az alábbi sorrendben kerülnek az egyes költségek, díjak elvonásra: kockázati díj, ii) eszközalap váltás díja, iii) kezelési díj, iv) egyéni számlakivonat költsége, v) átalány költség.

m)Egy eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a biztosító a mindenkor érvényben lévő befektetési politika f) mellékletében foglalt szabályok szerint jár el. A mindenkor érvényben lévő befektetési politika a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) elérhető, mely befektetési politika az ajánlat aláírásakor is eltérhet a jelen Különös Feltételek 3. számú mellékletében lévő befektetési politikától.

n) Napi tájékozódási lehetőség a befektetés elhelyezéséről és értékéről:

• Ügyfélszolgálat: x00-0-0-000-000

• Webhely: xxx.xxxxxxxxxxx.xx

o) A lejárati dátummal rendelkező eszközalapok esetében, az eszközalap lejáratakor a Biztosító az eszközalapban lévő befektetéseket költségmentesen csoportosítja át az érintett befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék eszközalap kínálatában elérhető, a Biztosító által legkisebb kockázatúnak ítélt eszközalapba.

AZ EUR

1. számú melléklet: Kondíciós lista ‌

Érvényes 2020. április 1-től.

Kockázati díj:

1 Kockázati díj (Különös Feltételek 7) pontja):

Baleseti halál esetére vonatkozó havi kockázati díj 10 000 euróra vetítve
Aktuális kor	Kockázati díj (euró)	Aktuális kor	Kockázati díj (euró)	Aktuális kor	Kockázati díj (euró)
2	0,3	25	0,33	48	0,79
3	0,2	26	0,34	49	0,79
4	0,12	27	0,35	50	0,81
5	0,08	28	0,36	51	0,83
6	0,06	29	0,38	52	0,84
7	0,05	30	0,4	53	0,85
8	0,06	31	0,41	54	0,85
9	0,07	32	0,43	55	0,87
10	0,08	33	0,44	56	0,88
11	0,09	34	0,46	57	0,89
12	0,09	35	0,48	58	0,9
13	0,1	36	0,51	59	0,9
14	0,1	37	0,54	60	0,94
15	0,13	38	0,55	61	0,98
16	0,17	39	0,55	62	1,01
17	0,23	40	0,6	63	1,05
18	0,29	41	0,64	64	1,09
19	0,35	42	0,67	65	1,12
20	0,38	43	0,7	66	1,15
21	0,38	44	0,73	67	1,17
22	0,36	45	0,75	68	1,19
23	0,35	46	0,77	69	1,22
24	0,34	47	0,79	70	1,33

Bármely halál esetére vonatkozó havi kockázati díj 10 000 euróra vetítve
Aktuális kor	Kockázati díj (euró)	Aktuális kor	Kockázati díj (euró)	Aktuális kor	Kockázati díj (euró)
2	1,01	25	0,95	48	11,45
3	0,64	26	1,04	49	12,37
4	0,37	27	1,12	50	13,29
5	0,24	28	1,23	51	14,18
6	0,17	29	1,36	52	15,05
7	0,15	30	1,52	53	15,94
8	0,17	31	1,68	54	16,95
9	0,2	32	1,87	55	18,12
10	0,21	33	2,08	56	19,48
11	0,24	34	2,35	57	20,96
12	0,24	35	2,69	58	22,56
13	0,25	36	3,12	59	24,28
14	0,25	37	3,62	60	26,08
15	0,32	38	4,17	61	27,99
16	0,4	39	4,76	62	30,03
17	0,53	40	5,38	63	32,14
18	0,66	41	6,01	64	34,35
19	0,77	42	6,67	65	36,66
20	0,87	43	7,37	66	38,92
21	0,91	44	8,12	67	41,16
22	0,91	45	8,88	68	43,54
23	0,92	46	9,71	69	46,26
24	0,92	47	10,57	70	49,51

AZ EUR

A megtakarítási díjrészre felszámított költségek:

2 Kezdeti költség (Különös Feltételek 3) r) pontja):

A biztosító a szerződéskötéskor esedékes egyszeri biztosítási díjat 4%-kal csökkenti.

3 Kezelési díj (Különös Feltételek 3) s) pontja):

Valamennyi eszközalap vonatkozásában: 0,115%/hó (1,38%/év).

4 Portfóliókezelési díj és Letétkezelési díj (Különös Feltételek 3) oa) és ob) pontja):

Az eszközalapok nettó eszközértékéből naponta időarányosan kerülnek érvényesítésre, hatásuk az eszközalapok árfolyamában tükröződik, így e költségek elvonása a szerződésen nyilvántartott befektetési egységek számát nem csökkenti.

Portfóliókezelési díj eszközalaponként:

a) fix része: legfeljebb 0,054%/hó (0,648%/év).

b) sikerdíj: a sikerdíj mértéke évente az eszközalapok portfóliókezelési díj fix részével csökkentett éves hozamrátája és az eszközalaphoz tartozó referenciaindex éves hozamrátája különbségének a 20 százaléka, megszorozva a sikerdíj elszámolása előtti forgalmazási napokkal számított nettó eszközértékek átlagával, amennyiben az így kapott érték pozitív. A portfóliókezelő a relatív teljesítményétől függetlenül az érintett eszközalap tekintetében nem jogosult a sikerdíjra abban az esetben, ha az eszközalapok portfóliókezelési díj fix részével csökkentett hozamrátája negatív. Amennyiben valamely eszközalap tekintetében a portfóliókezelési díj fix részével csökkentett éves hozamráta pozitív ugyan, de a kiszámított sikerdíj levonását követően a hozam negatív lenne, a portfóliókezelő csak addig a mértékig jogosult a sikerdíjra, ameddig a sikerdíj levonását követően az érintett eszközalap hozama nem lesz negatív. A sikerdíj elszámolása naptári évente történik, de naponta elhatárolásra kerül az eszközalapok nettó eszközértékében..

Letétkezelési díj eszközalaponként: legfeljebb 0,0465%/év

5 Eseti díj számla fenntartási költsége (Különös Feltételek 3) m) pontja):

A biztosító minden naptári negyedév utolsó értékelési napján az eseti számlán nyilvántartott egységek megelőző naptári negyedév utolsó értékelési napjától a számítás pillanatáig eltelt időszakra megállapított naptári negyedéves átlagos értékének 0,15%-ával csökkenti az eseti díj számlán nyilvántartott egységek aktuális értékét. A csökkentés nem érinti az egyszeri díj számlán nyilvántartott egységeket. Éves mértéke 0,6%.

A szerződő döntésétől függő, eseti tranzakciós költségek:

6 Adminisztrációs és kötvényesítési költségek:

A biztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondás esetén: 35 euró

7 Eszközalap-váltás díja (Különös Feltételek 13) b) pontja): Biztosítási évenként az első két átváltás ingyenes. Minden további átváltás díja a további:

Pannónia Ügyfélportálon keresztül kezdeményezett átváltás esetén: az átváltott összeg 2,5 ezreléke, de minimum 0,8 euró, és maximum 8 euró.

Egyéb módon kedvezményezett átváltás esetén: az átváltott összeg 3,5 ezreléke, de minimum 1,2 euró, és maximum 12 euró.

AZ EUR

Pannónia Tájoló szolgáltatás keretében végrehajtott eszközalap-váltások vonatkozásában: minden átváltás ingyenes.

8 Eseti díj átirányításának díja (Különös Feltételek 14) b) pontja):

Ingyenes, mind a szerződő által kezdeményezett, mind a Pannónia Tájoló szolgáltatás keretében végrehajtott díjátirányítás.

9 Részleges visszavásárlás költsége, egyéb korlátozások (Különös Feltételek 13) d) pontja): A visszavásárolt összeg 3 ezreléke, de minimum 1 euró, és maximum 10 euró.

Az egyszeri biztosítási díjból vásárolt befektetési egységek aktuális értéke a részleges visszavásárlást követően nem lehet kisebb, mint a minimális egyszeri biztosítási díj.

A részleges visszavásárlás minimális összegére nincs korlátozás.

10 Átalányköltségek (Különös Feltételek 3) a) pontja): 35 euró/alkalom.

11 Egyéni számlakivonat költsége (Különös Feltételek 16) g) pontja):

A biztosítási évfordulón kiküldött számlakivonat ingyenes, minden további 1 euró.

12 Biztosítói kifizetés költsége (Különös Feltételek 16) d) pontja): Pénzintézeti számlára utalás esetén: 0%

Postai úton történő kifizetés esetén: 1%, de maximum 35 euró

Bónusz:

13 GravisE Hűségbónusz:

A biztosító az alábbi táblázat szerint bónuszt ír jóvá a szerződő egyszeri díj számláján befektetési egységek formájában. A bónuszmértékek az egyszeri díj százalékában vannak kifejezve.

Bónusz jóváírás időpontja Bónusz mértéke az egyszeri díj százalékában
5. évforduló	4%

A bónusz jóváírásának feltétele, hogy a bónusz jóváírásának időpontjában a szerződés élő állapotú legyen illetve, hogy a bónusz jóváírásának időpontjáig a szerződésen ne történjen részleges visszavásárlás az egyszeri díjból képzett befektetési egységek terhére. A bónusz a biztosító által választott eszközalapban kerül jóváírásra. A szerződésen jóváírt bónusszal a szerződő a befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint rendelkezhet.

Egyéb paraméterek:

14 Minimális egyszeri biztosítási díj: 750 €

AZ EUR

TKM értékek:

15 Az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás TKM értéke:

Biztosítási tartam	5 év	10 év	20 év
	1,50% - 3,15%	1,56% - 3,25%	1,62% - 3,35%

* A TKM érték a tartam során nem monoton csökkenő. A TKM 25 éves tartamnál éri el maximumát: 1,65% - 3,40%. A Biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) elérhetőek a jelen termék eszközalaponkénti TKM értékei.

Az Euró Alapú GravisE Életbiztosítás TKM értékeire vonatkozó, részletes tájékoztatás a 2. számú melléklet tartalmazza.

AZ EUR

2. számú melléklet: Tájékoztatás a teljes költség mutatóról ‌

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit- linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a Biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) meghatározott teljes költségmutatóval.

Mi a TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált unit-linked életbiztosítások költségszintjeit.

A bemutatott típuspélda a következő:

A biztosított kora és a biztosítás időtartama:

• A Biztosított egy 35 éves személy, aki

o egyszeri díjas szerződése esetén 5, 10 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt.

A TKM kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja:

• A fenti életkorú biztosított

o 4 500 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas biztosítást köt.

A unit-linked biztosításban foglalt élet- és / vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet- vagy baleset-, vagy egészségbiztosítás). A TKM a biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.

AZ EUR

• Jelen Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a következők:

o kockázati többletszolgáltatás: a haláleseti szolgáltatás keretében nyújtott többlet- szolgáltatás. Értéke az egyszeri díj 5 százaléka, legfeljebb 3 000 euró. A TKM kiszámítása során a biztosító 700 eurós kockázati többletszolgáltatást vett figyelembe.

A TKM számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést unit-linked biztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulék terheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcsolódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás TKM* értéke:

Biztosítási tartam	5 év	10 év	20 év
	1,50% - 3,15%	1,56% - 3,25%	1,62% - 3,35%

TKM ÉRTÉKEK ESZKÖZALAPONKÉNTI BONTÁSBAN

Biztosítási tartam
Eszközalap	5 év	10 év	20 év	25 év
Euró Alapú Abszolút Hozam Pro Eszközalap	3,04%	3,14%	3,24%	3,29%
Euró Alapú Pannónia Aktív Pro Vegyes Eszközalap	2,42%	2,50%	2,58%	2,62%
Euró Alapú Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap	3,15%	3,25%	3,35%	3,40%
Euró Alapú Észak-amerikai Pro Részvény Eszközalap	2,28%	2,37%	2,44%	2,48%
Euró Alapú Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap	3,05%	3,15%	3,25%	3,30%
Euró Alapú Likviditási Pro Eszközalap	1,50%	1,56%	1,62%	1,65%
Euró Alapú Globális Fejlett Piaci Pro Részvény Eszközalap	2,65%	2,74%	2,82%	2,87%
Euró Alapú Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap	3,10%	3,20%	3,30%	3,35%
Euró Alapú Kelet-Európai Pro Részvény Eszközalap	3,04%	3,14%	3,24%	3,29%
Euró Alapú Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap	2,94%	3,03%	3,13%	3,18%
Euró Alapú Metallicum Pro Árupiaci Eszközalap	3,02%	3,12%	3,22%	3,27%
Euró Alapú Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap	3,01%	3,11%	3,21%	3,26%
Euró Alapú Nemzetközi Pro Kötvény Eszközalap	2,43%	2,51%	2,59%	2,64%
Euró Alapú Urál Oroszországi Pro Részvény Eszközalap	3,03%	3,13%	3,23%	3,28%
Euró Alapú Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap	1,97%	2,04%	2,11%	2,15%
Euró Alapú Unió Államkötvény Pro Eszközalap	2,06%	2,14%	2,21%	2,25%

AZ EUR

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKM értékek a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik, és a megállapított díjak az adott tartam során időben megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKM érték által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM értéktől.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit linked biztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bemutatásával is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2020. július 1.

AZ EUR

3. számú melléklet: A választható eszközalapok befektetési politikája ‌

1) A befektetési politika általános, minden eszközalapra vonatkozó szabályai ‌

Az eszközalapok típusa, futamideje

A Biztosító által létrehozott eszközalapok nyíltvégű, nyilvános eszközalapok, futamidejük a Biztosító nyilvántartási rendszereiben történő nyilvántartásba vételüktől határozatlan ideig tart. Ettől eltérő, zárt végű eszközalapok létrehozása esetén ezen tény az eszközalap egyedi jellemzőinél feltüntetésre kerül.

Az eszközalapok kezelője minden esetben a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Befektetési alapelvek

A biztosító az eszközalapokba történő ügyfélbefizetések esetén a következő alapelveket tartja elsődlegesen szem előtt:

• törvényi megfelelés,

• jövedelmezőség,

• likviditás,

• biztonság,

• diverzifikáció.

Az eszközalapokat érintő befektetési korlátok

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. az általa kínált unit linked eszközalapok befektetési politikájának kialakításakor minden esetben a számára irányadó, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény befektetési szabályai szerint jár el. A biztosító a jogszabályi megfelelőség biztosítása mellett saját hatáskörében, az eszközalapok típusának megfelelően alakítja ki a stratégiai korlátokat. Az egyes eszközalapokba kerülő értékpapírok kiválasztásával – az eszközalapok portfóliókezelésével – a biztosító portfólió-kezelési szerződés keretében külső partnereket is megbízhat. Az egyes eszközalapokban tőzsdei határidős ügyletek csak meglévő vagy egyidejűleg létrehozott pozíciók kockázatának fedezésére köthetőek. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csak árfolyam és kamatváltozásból eredő kockázat fedezésére köthetőek. A biztosító az elérhető hozam maximalizálása és az eszközalap hatékony működése érdekében fenntartja a jogot a mögöttes befektetési eszközök változtatására. Az egyes eszköztípusok (pénzpiaci, kötvény, részvény, árupiaci, egyéb eszközök) helyettesíthetők az ugyanolyan eszközökbe befektető, hasonló befektetési politikával, valamint kockázati szinttel rendelkező befektetési alapok jegyeivel. A befektetési jegyek arányosan abba a befektetési kategóriába tartoznak, amelybe a befektetési alap az eszközeit az aktuális portfólió-összetétel szerint kihelyezi. Amennyiben a portfólió- összetételre vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, úgy a befektetési alap referenciaindexének összetétele alapján kell a kategóriába sorolást elvégezni. Nem vásárolható olyan befektetési alap, melynek eszközeit a befektetési politika nem engedi.

Amennyiben egy eszközalapban az egy befektetési alapba történő befektetés az 50%-ot meghaladja, arról a biztosító a webhelyén havonta frissítésre kerülő eszközallokációban tájékoztatást ad. A biztosító szintén a webhelyén teszi közzé ezen befektetési alapok befektetési politikájának rövid tartalmi kivonatát (xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/ eszkozalapok/ismertetok).

A Magyar Nemzeti Bank nyugdíjbiztosításokról szóló, 2/2014. (V. 26.) számú ajánlásának 30. pontjának megfelelően, a Biztosító törekszik a közvetett befektetési költségek elkerülésére, így az alapok alapja konstrukcióban működő alapokba (a továbbiakban: közvetett alapok) történő befektetést az eszközalapok tekintetében 20 százalékban maximalizálja. E szabály alól kivételt képez az Abszolút Hozam Pro Eszközalap, a Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap,

AZ EUR

Pannónia Aktív Pro Vegyes Eszközalap, és az Oraculum Pro Részvénytúlsúlyos Vegyes Eszközalap, melyekben a közvetett alapok maximális aránya 100 százalék lehet.

Az egyes eszközalapokban lévő eszköztípusokra vonatkozó minimális, maximális és megcélzott befektetési arányok jelen befektetési politika C. jelű mellékletében találhatók.

Az ügyletkötésekre vonatkozóan azon eszközalapoknál megengedett az értékpapír kölcsönzés, visszavásárlási megállapodások kötése, fedezeti és arbitrázs üzletek kötése, ahol ezekről az adott eszközalap befektetési politikája kifejezetten rendelkezik. Azon eszközalapokban, ahol az ilyen ügyletek kötése nem kerül feltüntetésre, ezek alkalmazására sem kerülhet sor.

A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok

A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni.

A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni. A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni. A limitek betartásánál a jogszabályi előírásokat minden esetben figyelembe kell venni. Ez tehát azt jelenti, hogy az eszközalap befektetési politikájának megfelelő eszközallokáció kizárólag úgy alakítható ki, hogy a jogszabály előírásainak mindenkor megfeleljen.

A befektetési politikában megfogalmazott limitek betartására minden esetben törekedni kell, de a biztosító attól időszakonként eltérhet (az eszközalap indulásakor, illetőleg gazdaságos tranzakcióméret figyelembevételével: amennyiben a tranzakció végrehajtásának költségei jelentős mértékűek a tranzakció méretéhez viszonyítva, úgy a portfóliókezelő dönthet úgy, hogy átmenetileg, a gazdaságos tranzakció-méret eléréséig likvid eszközben tartja a befizetéseket).

A befektetési politikában meghatározott szabályoknak, limiteknek való megfelelést a portfóliókezelőnek az üzletkötést megelőzően (előzetes limitellenőrzés) ellenőriznie kell. Az előzetes limitellenőrzés mellett folyamatos, napi gyakoriságú ellenőrzést végez a letétkezelő, a biztosító, valamint a portfóliókezelő.

A megengedett arányoktól való eltérés esetén a portfóliókezelő az alábbi eljárást követi.

A befektetési politikában meghatározott limitek ideiglenes átlépése passzív limitsértésnek minősül a következő esetekben:

1. A kezelésbe adott vagyon összegének változása által okozott eltérés: ha az eszközalapok befektetési politikájában megszabott befektetési korlátozások abból adódóan sérülnek meg, hogy egyes eszközalapok volumene a biztosító által kezdeményezett és végrehajtott összes tárgyidőszaki befizetésből és eszközátadásból adódó vagyonnövekedés, illetve a kifizetésből és eszközkivonásból adódó vagyoncsökkenés együttes nettó értékével hirtelen megváltozik, akkor a portfóliókezelő köteles 30 naptári napon belül helyreállítani az előírt arányokat.

2. A befektetési politika változása által okozott eltérés: az eszközalapok befektetési politikájának megváltozásakor a portfóliókezelő 30 naptári napon belül köteles az új befektetési politikának megfelelően az érintett eszközalap(ok) összetételét átalakítani.

3. A piaci árfolyamok elmozdulása által okozott eltérés: egy adott piaci eszközcsoportra vonatkozó limitek átlépése a piaci árak (árfolyamok) változásával esetlegesen bekövetkezhet. Amennyiben a befektetési szabályok csak és kizárólag a piaci árfolyamok mozgása következtében sérülnek, akkor a portfóliókezelő 30 naptári napon belül köteles az arányokat a meghatározott korlátokon belülre vinni.

Amennyiben a portfóliókezelő a limitek meghaladását tapasztalja az ellenőrzés során, és annak oka nem feleltethető meg a fenti három kategória egyikének sem, úgy azt aktív limitsértésnek

AZ EUR

kell tekinteni, és 2 munkanapon belül korrigálni kell, az érintett eszközalap(ok) a befektetési politikájának megfelelően.

Amennyiben a korrekció csak az ügyfelek számára egyértelműen előnytelen módon hajtható végre (piaci ártól eltérő árfolyamon történő üzletkötés, illetőleg jelentős költségvonzat esetén), úgy a biztosító jóváhagyásával a fenti 2 munkanapos intézkedési időintervallum maximum 10 munkanapra hosszabbítható.

Ha a portfóliókezelő vétkesen olyan ügylete(ke)t köt, amellyel a portfólió piaci értéke megsérti az eszközalapok befektetési politikájában megszabott befektetési korlátozásokat, akkor haladéktalanul köteles erről a biztosítót írásban értesíteni.

A limitek kapcsán a biztosító likvid eszköznek tekinti az eszközalap pénzforgalmi számláján lévő számlaegyenleget, valamint a már korábban likvid eszköznek minősített instrumentumok értékesítéséből keletkező követelések összegét is.

Az eszközalapokat érintő kockázatok

Az egyes eszközalapok kockázata az adott eszközalap befektetései által lefedett eszközcsoportok, illetve a befektetési és működési környezet kockázatára terjed ki. Az egyes eszközalapok eltérő sajátosságaikból adódóan más-más kockázati tényezőknek vannak kitéve. Az eszközalapokat érintő kockázatokat minden esetben az ügyfél viseli.

Az eszközalapokat érintő kockázati faktorok felsorolását jelen befektetési politika A. jelű melléklete tartalmazza. Az egyes eszközalapokat érintő főbb kockázati tényezők, valamint azok árfolyamra gyakorolt hatásának mértéke jelen befektetési politika B. jelű mellékletében kerülnek bemutatásra.

A biztosító létrehozhat olyan eszközalapot, mely megcélzott befektetési területe Európán kívüli. A megcélzott befektetési terület az egyes eszközalapok sajátos jellemzőinél feltüntetésre kerül. Ezen eszközalapok esetében felmerülhetnek az európai jogi, gazdasági környezettől eltérő, valamint a devizaárfolyam változásából eredő kockázatok is.

Az eszközalapok árfolyamára ható kockázati tényezők az eszközalapok árfolyamát jelentősen befolyásolják. Múltbeli statisztikai adatok alapján a magas kockázatú részvénybefektetések hosszú távon magasabb hozamot érhetnek el, mint azonos időszak alatt az alacsonyabb kockázatú kötvénybefektetések, ezért a biztosító az egyes eszközalapok bemutatásánál feltünteti a javasolt befektetési időtávot.

Az eszközalapok hozamának biztosítása, az árfolyamkockázat csökkentése érdekében a biztosító általános jelleggel megbízást adhat a mindenkori portfóliókezelők részére fedezeti célú ügyletek kötésére.

Amennyiben egy eszközalap portfoliójában egy adott kollektív befektetési forma aránya jelentős, a portfoliókezelőnek törekednie kell arra, hogy az adott eszközalap mögé vásárolt kollektív befektetési forma befektetési politikája nem térhet el szignifikáns mértékben az eszközalap befektetési politikájától.

AZ EUR

Hozamszámítás

A hozamot az eszközalapok esetében az MNB ajánlásával összhangban, az egy jegyre jutó nettó eszközérték változása alapján számolja a biztosító. Az eszközalap két kiválasztott időpont közötti hozamának kiszámítására az alábbi képletet alkalmazza:

rnom = r1/r0 -1

ahol

rnom: az eszközalap időszaki nominális hozama

r1: az időszak zárónapjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték

r0: az időszak kezdő napjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték

rann =(r1/r0) (365/n)-1

ahol

rann: az eszközalap adott időszaki évesített hozama

n: az időszak kezdő és záró napja között eltelt napok száma, n>365

A hozamszámítás során a biztosító az úgynevezett total return típusú számítási módot alkalmazza, amely tartalmazza az adott időszak alatti összes, realizált és nem realizált eredményeket is. Az éven belüli hozamokat a nemzetközi teljesítmény- mérési elvek figyelembe vételével a biztosító nem évesíti, azt kizárólag nominálisan jeleníti meg.

Az 1 évnél hosszabb időszakra számított hozamokat a biztosító évesítve jeleníti meg (a hozamot egy évre, a kamatos kamatszámítás módszerével számítva – tört kitevővel, 365 napos bázison – határozza meg).

A hozam százalékos formában, 2 tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés szabályait figyelembe véve kerül bemutatásra. A biztosító az egyes eszközalapok teljesítményeit a webhelyén megjelenő eszközalap tájékoztatókban havonta közzéteszi. Az ügyfelek a – szintén a biztosító webhelyén megtalálható – grafikonvarázsló segítségével bármilyen két időpont között megtekinthetik az eszközalapok teljesítményét. A biztosító webhelyének címe: xxx.xxxxxxxxxxx.xx Az eszközalapok teljes tőkenövekménye újra befektetésre kerül. A befektetési egységek tulajdonosai a hozamot a befektetési egységek visszaváltásával realizálhatják. Az eszközalapok által elérhető hozam minden esetben az eszközalap-összetétele, valamint a piaci folyamatok függvénye.

Az eszközalapokba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal. Az eszközalap, illetve a benne lévő befektetési instrumentumok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve. A jövőbeli hozamok nem ismertek, azokra a biztosító garanciát nem vállal.

Az egyes eszközalapok teljesítményének összehasonlítására a biztosító referenciaindexeket alkalmaz. Eszközalaponként a referenciaindex „Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok” fejezetben található. A referenciaindexek értéke korrigálásra kerül az eszközalapokat is terhelő költségekkel: a letétkezelési, a porfóliókezelési és az eszközalap-kezelési díjjal a hozamméréseknél.

Az eszközalapokra vonatkozó értékelési szabályok

Az eszközalapokra vonatkozó részletes értékelési szabályokat a biztosító társaság Értékelési Szabályzata tartalmazza, mely szabályzat jelen befektetési politika E. jelű mellékletét képezi.

Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hibára vonatkozó előírásokat az F jelű melléklet tartalmazza.

AZ EUR

2) Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok ‌

Euró Alapú Likviditási Pro Eszközalap

Az eszközalap célja: euróban denominált minimális kockázatú eszközök felhasználásával kiegyensúlyozott, az euró bankbetétekkel versenyképes hozamot biztosítson átmenetileg szabad pénzeszközök, vagy kockázatkerülő befektetők pénzeszközei számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalapban euró készpénzállomány, euróban denominált bankbetétek, Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok, nemzetközi pénzügyi intézmény vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelzáloglevél, repó és fordított repóügylet, számlapénz, és a fentiekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok lehetnek, továbbá előfordulhat, hogy az imént felsorolt eszközök közül az eszközalap csak egy eszközt tartalmaz. Az eszközalap a befektetéseit jellemzően az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. MKB Euró Pénzpiaci Alapjába 2019. augusztus 12-i név változását megelőzően: MKB Euró Likviditási Alap) fekteti. Az Alap befektetési célja, hogy a Befektetők rövidtávon rendelkezésre álló pénzeszközei számára rugalmas befektetési lehetőséget nyújtson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap befektetési stratégiáját úgy valósítja meg, hogy az Alap tőkéjét hitelintézeti betétekbe, valamint az Európai Uniós tagországok által euróban, az Európai Unió területén kibocsátott vagy garantált pénzpiaci eszközökbe – elsősorban állampapírokba fekteti.

Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra az eszközalap kezelője, a portfoliókezelő vagy harmadik személy tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Eszközalap típusa: likviditási

Jellemző kockázatok: inflációs-, kamatkockázat, ország/politikai-, gazdasági-,

koncentrációs kockázat, adószabályok változásának kockázata

Devizanem: euró

Referencia index: 100% Total Return Estron Index

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3 hónap

Az eszközalapot alacsony kockázatvállalású befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Unió Államkötvény Pro Eszközalap

Az eszközalap célja: alacsony költségek, alacsony kockázatvállalás és átlátható befektetési szerkezet mellett a nemzetközi kötvénypiacokon elérhető hozamokból való részesedés biztosítása az ügyfelek számára. Ennek érdekében az eszközalap vagyona a mindenkori tőke- és pénzpiaci helyzettől függően kizárólag kötvénypiaci eszközökbe kerül befektetésre.

Lehetséges eszközalap összetétel: az eszközalap a portfoliójának túlnyomó részét valamely Európai-uniós állam által kibocsátott és garantált euróban denominált állampapírokba, vagy rövid lejáratú euró betétekbe fekteti a portfoliókezelő.

A fent említett befektetési formák mellett a portfoliókezelő euróban denominált állampapírokat és egyéb állam által garantált befektetési eszközöket és készpénzt is tarthat kockázatcsökkentési

AZ EUR

és likviditási céllal. Amennyiben a portfoliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet. A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Elsősorban a mindenkori kamatszint emelkedése jelenthet kockázatot az eszközalap számára, hiszen a kamatszint emelkedésével párhuzamosan a korábban – alacsonyabb kamatszint mellett – kibocsátott eszközök értéke mérséklődik, amelynek negatív hatása van az eszközalap által elérhető hozamokra. Az eszközalapba befektetett díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Eszközalap típusa: nemzetközi kötvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

devizapiaci kockázat, származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat, ország/ politikai kockázat, hitelezési-, gazdasági-, kibocsátói-, partner kockázat, adószabályok változásának kockázata

Devizanem: euró

Referencia index: 100% Bloomberg Barclays Series-E Euro Govt Index (BERPG3) euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot mérsékelt kockázatvállalású befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Nemzetközi Pro Kötvény Eszközalap

Az eszközalap célja: a nemzetközi kötvénypiacokon elérhető hozamokból való részesedés biztosítása az Ügyfelek számára. A lehető legnagyobb hozam elérése és a kockázatok megfelelő diverzifikációja érdekében az alap befektetései megoszlanak a fejlett és a – magasabb kockázatú

– fejlődő piacok között.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap köz-, magán-, vagy vegyes tulajdonú kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba, jegyzési jogot biztosító kötvényeibe, a kötvényre szóló opciós jegyekbe (warrant) és hasonló opciós jogot biztosító értékpapírjaiba fektet. Az eszközalapba kerülő eszközök bármilyen devizaneműek lehetnek. Az eszközalap fedezeti céllal, illetve a hatékony portfóliókezelés érdekében köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat, származtatott ügyleteket. Likviditási célból az eszközalap bármilyen konvertibilis devizában tarthat likvid eszközöket látra szóló, vagy lekötött formában, amelyek hátralévő átlagos futamideje az 1 évet nem haladhatja meg. Az eszközalap az elérhető hozam maximalizálása érdekében kis részben időlegesen fektethet részvényekbe, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokba, osztalékra jogosító értékpapírokba. Az eszközalap a fent említett eszközök befektető befektetési alapok befektetési jegyét is tartalmazhatja. Amennyiben a portfoliókezelő úgy ítéli meg, az eszközalap hozamának növelése vagy a devizakockázat csökkentése érdekében deviza fedezeti ügyletet köthet.

Az eszközalap tartalmazhat nettó eszközeinek 50%-át meghaladó kitettséget az alábbi befektetési alapokból: Pimco GIS Global Bond Fund – EUR: befektetési politikája szerint az Alap

AZ EUR

célja a befektetéseken elért hozam maximalizálása egy diverzifikált globális, befektetésre ajánlott kötvény portfólió előállításával, prudens befektetési stratégia alkalmazásával. A portfolió átlagos hátralévő futamideje a referencia indexhez képest plusz/mínusz három éves tartományban változhat. A hosszabb átlagos hátralévő futamidő növeli a portfólió hozamának érzékenységét a kamatok változására. Az alap elsődlegesen befektetésre ajánlott vállalati- és államkötvényeket tart, de maximum a portfólió 10%-áig terjedő mértékben befektetésre nem ajánlott értékpapírokat és tarthat. Az alap befektetései között derivatív termékek is szerepelhetnek (úgy, mint opciók, swap-ok, futures instrumentumok). Az alapnak ez a sorozata a devizakitettséget nem fedezi, azonban az amerikai dollártól eltérő devizájú értékpapírok állománya a nettó eszközérték 20%-ában vannak maximálva.

A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Elsősorban a mindenkori kamatszint emelkedése jelenthet kockázatot az eszközalap számára, hiszen a kamatszint emelkedésével párhuzamosan a korábban – alacsonyabb kamatszint mellett – kibocsátott eszközök értéke mérséklődik, amelynek negatív hatása van az eszközalap által elérhető hozamokra. Az eszközalap alacsonyabb hitelminősítéssel rendelkező kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba is fektethet, így magasabb a leminősítés, illetve a partnerkockázat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Eszközalap típusa: nemzetközi kötvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, devizapiaci

kockázat, származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat, ország/politikai kockázat, hitelezési-, gazdasági kockázat, kibocsátói-, partner kockázat, adószabályok változásának kockázata

Devizanem: euró

Referencia index: Bloomberg Barclays Global-Aggregate Total Return Index Value Unhedged EUR

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3 év

Az eszközalapot mérsékelt kockázatvállalású befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Pannónia Aktív Pro Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: a rugalmas befektetési politikájának köszönhetően, a mindenkori piaci környezetnek legmegfelelőbb eszközallokáció révén az állampapírok által biztosított hozamot meghaladó hozam elérése. A hozamcél elérése érdekében az eszközalap mögöttes befektetései rugalmasan változtathatóak: a portfólió kezelőnek mind regionális, mind eszközosztály szinten széleskörű lehetőségei vannak a befektetési struktúra kialakítására. A választható mögöttes befektetések köre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. meglévő eszközalapjaihoz kapcsolódik. A portfólió kezelő munkatársai szakismeretükre támaszkodva, a piacok rendszeres elemzése során választják ki azokat a mögöttes eszközöket, melyekben az adott piaci környezetben növekedési

AZ EUR

potenciált látnak. Az eszközalap célkitűzése, hogy olyan többletszolgáltatást nyújtson az ügyfeleknek, melynek köszönhetően nem kell folyamatosan felülvizsgálniuk és átcsoportosítaniuk befektetéseiket az elérhető eszközalapok között, hanem a portfólió kezelő szaktudására támaszkodva, az eszközalap aktívan kezelt befektetési szerkezetéből adódóan egy eszközalapon belül érhessék el a biztosító által kínált összes – a mindenkori piaci várakozásoknak megfelelő – befektetési lehetőséget.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb mind regionális, mind eszközosztály szinten: hazai és nemzetközi részvények, illetve kötvények, kollektív befektetési értékpapírok, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek a jogszabályban meghatározott keretek között. A befektetési politikában megfogalmazott célt az eszközalap jellemzően közvetetten, befektetési alapok alkalmazásán keresztül éri el. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet.

Az eszközalap tartalmazhat nettó eszközeinek 50%-át meghaladó kitettséget az MKB-Pannónia Alapkezelő Oraculum részvénytúlsúlyos vegyes befektetési alapból. A befektetési alap befektetési politikája szerint a befektetéseket főként részvény és kötvénypiaci eszközökbe helyezi el, aktív vagyonkezelési és konzervatív kockázatkezelési szemlélet mellett. Megfelelő piaci körülmények között, ezen eszközkategóriáktól eltérő eszközökbe való befektetés is lehetséges (pl. árupiac, vállalati kötvények). Az alap portfoliójában a tervezett átlagos részvényarány 40 és 60 százalék között ingadozhat, de indokolt esetben az ettől való eltérés is megengedett. Az alapban az eszközök kiválasztása fundamentális elemzések alapján történik, a technikai elemzések legfeljebb időzítési céllal kerülnek figyelembe vételre.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszútávú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalap nyilvános és nyíltvégű, amely határozatlan időtartamra kerül bevezetésre. A piaci mozgások hatására az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke, vagy hozamgaranciát nem vállal, az ezzel kapcsolatos kockázatok teljes mértékben tükröződnek az egységek árfolyamában.

Eszközalap típusa: aktívan kezelt vegyes

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

devizapiaci-, árupiaci kockázat, származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat, ország/politikai kockázat, hitelezési-, gazdasági-, kibocsátói-, partner-, koncentrációs kockázat, adószabályok változásának kockázata

Devizanem: euró

Referencia index: 100% Total Return Estron Index

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3-4 év

Az eszközalapot mérsékelt kockázatvállalású befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

AZ EUR

Euró Alapú Abszolút Hozam Pro Eszközalap

Az eszközalap célja: hosszú távon az állampapírok által biztosított hozamnál jelentősen nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. A többlethozam elérésének érdekében az eszközalap magasabb kockázatú instrumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően fundamentális elemzésekre támaszkodva, de technikai alapú időzítést is figyelembe véve. A hagyományos befektetési eszközalapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de eső piacon is van lehetősége hozamot elérni. A portfóliókezelő befektetési döntéseiben az ország befektetési piacának legjobb szakembereire támaszkodik.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: hazai és nemzetközi részvények, illetve kötvények, kollektív befektetési értékpapírok, egyéb kötvények, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint fedezeti célú származtatott ügyletek. A portfoliókezelő az eszközalap befektetési stratégiáját közvetetten, más befektetési alapokon keresztül valósítja meg. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet.

Az eszközalap tartalmazhat nettó eszközeinek 50%-át meghaladó kitettséget az MKB-Pannónia Alapkezelő Oraculum részvénytúlsúlyos vegyes befektetési alapból. A befektetési alap befektetési politikája szerint a befektetéseket főként részvény és kötvénypiaci eszközökbe helyezi el, aktív vagyonkezelési és konzervatív kockázatkezelési szemlélet mellett. Megfelelő piaci körülmények között, ezen eszközkategóriáktól eltérő eszközökbe való befektetés is lehetséges (pl. árupiac, vállalati kötvények). Az Alap portfoliójában a tervezett átlagos részvényarány 40 és 60 százalék között ingadozhat, de indokolt esetben az ettől való eltérés is megengedett. Az Alapban az eszközök kiválasztása fundamentális elemzések alapján történik, a technikai elemzések legfeljebb időzítési céllal kerülnek figyelembe vételre.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal, az ezzel kapcsolatos kockázatok teljes mértékben tükröződnek az egységek árfolyamában.

Eszközalap típusa: abszolút hozamú

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: euró

Referencia index: 100% Total Return Estron Index

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3-4 év

Az eszközalapot mérsékelt kockázatvállalású befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

AZ EUR

Euró Alapú Globális Fejlett Piaci Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: különböző típusú befektetések együttesének kialakításával lehetőséget nyújtson a globális fejlett piaci országok gazdasági fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja a globális fejlett országok tőkepiaca. Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett díjakra a Biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal.

Eszközalap típusa: fejlett piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: euró

Referencia index: 100% MSCI World NR USD index euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Észak-amerikai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: különböző típusú befektetések együttesének kialakításával lehetőséget nyújtson az észak- amerikai régió gazdasági fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja az észak-amerikai tőkepiac. Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet.

Az eszközalap tartalmazhat nettó eszközeinek 50%-át meghaladó kitettséget a iShares Core S&P 500 ETF (IVV US) befektetési alapból. A befektetési alap befektetési politikája szerint az Egyesült Államok 500 vezető részvényének súlyozott átlagaként számolt a Standard&Poor’s ügynökség által publikált részvénypiaci indexet lefedő tőzsdén kereskedett befektetési alap. Az indexet a globális gazdasági növekedés általánosan elfogadott mutatójaként tartják számon. Az alap

AZ EUR

lehetőséget nyújt az Egyesült Államok gazdasági növekedéséből való profitálásra. Az alap eszközeinek 90 százaléka a referencia index által tartott eszközökbe kerül befektetésre.

Eszközalap típusa: fejlett piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: euró

Referencia index: 100% MSCI USA NR USD index euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Kelet-európai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: különböző típusú befektetések együttesének kialakításával lehetőséget nyújtson a kelet- európai országok gazdasági fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja a kelet-európai tőkepiac. Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet.

Az eszközalap tartalmazhat nettó eszközeinek 50%-át meghaladó kitettséget a NN Emerging Europe Equity – I Cap EUR befektetési alapból. A befektetési alap befektetési politikája szerint feltörekvő európai országokban alapított, az ottani tőzsdéken jegyzett, illetve forgalmazott vállalatokba fektet be, jellemzően Oroszországban, Törökországban, Lengyelországban és a Közép-Kelet-Európai régió egyéb országaiban. Az alap portfóliójára vonatkozó befektetési döntések az egyedi részvények kiválasztásán (lentről felfelé való megközelítés), valamint azon országok gazdasági potenciáljának elemzésén (fentről lefelé történő megközelítés) alapulnak, amelyekbe az alap befektetései irányulhatnak.

AZ EUR

Eszközalap típusa: fejlődő/feltörekvő piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: euró

Referencia index: euróban kifejezve: 20% BUX, 40% CETOP20, 40% MSCI EM

Europe 10/40 NR EUR index

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kiemelten kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: a globális pénzügyi piacok lehető legszélesebb spektrumát teszi elérhetővé az Ügyfelek számára. Az alap a széleskörű regionális allokáció mellett törekszik az egyes eszközosztályok (részvény, kötvény, deviza) közötti diverzifikációra is, annak érdekében, hogy hosszabb távon minél magasabb hozam elérését tegye lehetővé.

Lehetséges eszközalap-összetétel: kormány által, jegybank által, jegybanki garanciával devizabelföldi és devizakülföldi társaságok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ezen értékpapírokra megkötött kölcsönzési, visszavásárlási megállapodások, bankbetétek, részvények, az említett eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegyei, illetve az említett eszközökre vonatkozó származtatott ügyletek szerepelhetnek. Amennyiben a portfoliókezelő úgy ítéli meg, az eszközalap hozamának növelése vagy a devizakockázat csökkentése érdekében deviza fedezeti ügyletet köthet. Az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Eszközalap típusa: nemzetközi vegyes

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: forint vagy euró

AZ EUR

Referenciaindex: 65% Bloomberg Barclays Global-Aggregate Total Return Index

(forint alapú eszközalap): Value Unhedged USD,

30% MSCI Daily TR Net World USD és 5% MSCI Daily TR Net Emerging Markets USD forintban kifejezve

Referenciaindex: 65% Bloomberg Barclays Global-Aggregate Total Return Index

(euró alapú eszközalap): Value Unhedged EUR,

30% MSCI Daily TR Net World USD és 5% MSCI Daily TR Net Emerging Markets USD euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Urál Oroszországi Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: különböző típusú befektetések együttesének kialakításával lehetőséget nyújtson Oroszország gazdasági fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja az oroszországi tőkepiac. Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében a portfóliókezelő devizafedezeti ügyleteket köthet.

Az eszközalap tartalmazhat nettó eszközeinek 50%-át meghaladó kitettséget a LYXOR ETF Russia befektetési alapból. A befektetési alap befektetési politikája szerint a Xxx Xxxxx Russia GDR indexet követő befektetési alap, amely a Londoni Részvénytőzsdén forgalmazott orosz kereskedhető letéti igazolások teljesítményét tükrözi (GDR=Global Depository Receipt, azaz olyan kereskedhető letéti igazolás, amelyet egy másik országban forgalmazott részvények alapján bocsátanak ki és tőzsdei forgalomba kerül). Az indexben olyan orosz vállalkozások papírjai szerepelnek, amelyeket jegyeznek a Moszkvai Bankközi Valutatőzsdén, ill. a Londoni Részvénytőzsdén. Egy részvénykomponens súlya nem haladhatja meg a 20 %-ot. A GDR kockázati kitettsége meghaladhatja az eredeti orosz részvény kockázatát.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett díjakra a biztosító tőke vagy hozamgaranciát nem vállal.

AZ EUR

Eszközalap típusa: fejlődő/feltörekvő piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: forint vagy euró

Referencia index: 100% MSCI Russia 10/40 NR USD index forintban vagy euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kiemelten kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával részesedést nyújtson a világ fejlődő régióiban működő vállalatok értéknövekedéséből származó befektetési hozamokból. Az eszközalap által megcélzott országok elsősorban Brazília, Oroszország, India, Kína, Korea, de a világ más fejlődő országában működő vállalatokba is fektethet az eszközalap. A megcélzott országokban elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap úgy kerül kialakításra, hogy nettó eszközértékének legalább kétharmada olyan részvényekből, illetve egyéb részvényekhez kötött értékpapírokból álljon, amelyek kibocsátó vállalatait az úgynevezett feltörekvő piacok valamely országában alapították, továbbá a feltörekvő piacokon működnek, vagy bevételeik kétharmada legalább onnan származik. Az eszközalap fektethet látra szóló, vagy legfeljebb 1 évre lekötött bármely devizában működő bankbetétbe, egyéb likvid pénzpiaci eszközbe, a kockázat mérséklése, illetve a hatékony portfóliókezelés érdekében származtatott termékekbe, köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat. Az eszközalap a fenti eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegyeibe is fektethet. Az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók. Amennyiben a portfoliókezelő úgy ítéli meg, az eszközalap hozamának növelése vagy a devizakockázat csökkentése érdekében deviza fedezeti ügyletet köthet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

AZ EUR

Eszközalap típusa: fejlődő/feltörekvő piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: forint vagy euró

Referencia index: 100% Daily TR Net MSCI Emerging Markets USD forintban

vagy euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kiemelten kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: az eszközalap lehetőséget kínál a közép- és dél-amerikai régió fejlődő vállalkozásai által elért gazdasági teljesítményekből való részesedésre a befektetési hozamok révén. Az eszközalap vagyonát közvetetten, befektetési jegyeken keresztül latin-amerikai részvényekbe fekteti. A befektetési jegyeken túl az eszközalap kezelője kizárólag a minimális, maximális és megcélzott részarányokat bemutató táblázatban felsorolt pénzügyi eszközökbe – elsősorban állampapírok, bankbetét, bankszámla egyenleg, deviza fedezés – fektethet be az ott meghatározott részarányok figyelembe vételével, egyéb ügyletet nem köthet. Az eszközalap határozatlan futamidejű, nyílt végű, tehát egységei az eszközalap bevezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Tekintettel az eszközalap által megcélzott befektetési területre, az eszközalap az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatokat is hordoz. Az eszközalap értékelése az eszközalap portfóliójában nyilvántartott pénzügyi eszközök legfrissebb elérhető árfolyamai alapján történik a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történő átértékeléssel.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja a latin-amerikai tőkepiac.

Az eszközalap tartalmazhat nettó eszközeinek 50%-át meghaladó kitettséget az alábbi befektetési alapokból: iShares Latin America 40 ETF (ILF US): A befektetési alap befektetési politikája szerint a Latin-amerikai régió 40 legnagyobb vállalat értékének súlyozott átlagaként számolt a Standard&Poor’s ügynökség által publikált részvénypiaci indexet lefedő tőzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap lehetőséget nyújt az öt legjelentősebb Latin-amerikai ország gazdasági növekedéséből való részesedésre. Az alap eszközeinek 90 százaléka a referencia index által tartott eszközökbe kerül befektetésre.

Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket végezhet.

AZ EUR

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Eszközalap típusa: fejlődő/feltörekvő piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: forint vagy euró

Referencia index: 100% MSCI EM Latin America 10/40 NR USD index forintban vagy euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kiemelten kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával lehetőséget nyújtson a kínai gazdaság fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat, illetve vállalatokba fektető befektetési alapokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő instrumentumok mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap célja, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektessen, amelyek székhelye Kínában található, illetve gazdasági tevékenységük döntő részét Kínában végzik. Ennek érdekében az eszközalap elsősorban ilyen vállalatokba fektető befektetési alapokba fektet, azonban az elérhető hozam maximalizálása érdekében egyedi részvényvásárlásra is van lehetősége az eszközalap kezelőjének. Emellett az eszközalap kezelője Kínában kereskedett pénzpiaci eszközökbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, valamint magyar pénzpiaci eszközökbe, állampapírokba is fektethet. A hatékony kockázat-, és portfóliókezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket. Amennyiben a portfoliókezelő úgy ítéli meg, az eszközalap hozamának növelése vagy a devizakockázat csökkentése érdekében deviza fedezeti ügyletet köthet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

AZ EUR

Eszközalap típusa: fejlődő/feltörekvő piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: forint vagy euró

Referencia index: 100% MSCI China 10/40 Net TR USD forintban vagy euróban

kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kiemelten kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával lehetőséget nyújtson az indiai gazdaság fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat, illetve vállalatokba fektető befektetési alapokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő instrumentumok mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap célja, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektessen, amelyek székhelye Indiában található, illetve gazdasági tevékenységük döntő részét Indiában végzik. Ennek érdekében az eszközalap elsősorban ilyen vállalatokba fektető befektetési alapokba fektet, azonban az elérhető hozam maximalizálása érdekében egyedi részvényvásárlásra is van lehetősége az eszközalap kezelőjének. Emellett az eszközalap kezelője Indiában kereskedett pénzpiaci eszközökbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, valamint magyar pénzpiaci eszközökbe, állampapírokba is fektethet. A hatékony kockázat-, és portfóliókezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket. Amennyiben a portfoliókezelő úgy ítéli meg, az eszközalap hozamának növelése vagy a devizakockázat csökkentése érdekében deviza fedezeti ügyletet köthet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

AZ EUR

Eszközalap típusa: fejlődő/feltörekvő piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

Devizanem: forint vagy euró

Referencia index: 100% MSCI India 10/40 Net TR USD forintban vagy euróban

kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kiemelten kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: a világ egyik legsikeresebb üzletembere, Xxxxxx Xxxxxxx vállalatbirodalmába, az Egyesült Államok- béli Berkshire Hathaway-be kínáljon befektetési lehetőséget. A Berkshire Hathaway leányvállalatain keresztül több különböző iparágban működik (pl. építőipar, gépipar, textilipar, pénzügyi, biztosítási szektor, fémipar, ingatlanszektor stb.) Az eszközalapon keresztül olyan kisebb összegű megtakarításokkal is lehetővé válik a befektetés, amellyel egyébként a részvényt annak magas ára miatt nem lehetne megvásárolni. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő befektetési formák mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap megcélzott részvényhányada a Berkshire Hathaway vállalat részvényéből 100%, azonban likviditási célból forint, illetve amerikai dollár alapú pénzpiaci eszközöket, látra szóló vagy legfeljebb 1 évre lekötött bankbetétet, 1 évnél rövidebb hátralévő átlagos futamidejű állampapírokat, a Berkshire Hathaway által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint magyar állampapírokat is tartalmazhat az eszközalap. Az eszközalap által megcélzott részvény tőzsdei forgalma is kellő likviditást biztosít az eszközalap számára. A hatékony kockázat-, és portfólió-kezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket. Amennyiben a portfoliókezelő úgy ítéli meg, az eszközalap hozamának növelése vagy a devizakockázat csökkentése érdekében deviza fedezeti ügyletet köthet.

AZ EUR

Eszközalap típusa: fejlett piaci részvény

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

devizapiaci kockázat, származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat, ország/ politikai kockázat, hitelezési-, gazdasági-, kibocsátói-, partner-, koncentrációs kockázat, adószabályok változásának kockázata

Devizanem: forint vagy euró

Referencia index: 100% Berkshire Hathaway B sorozat forintban vagy euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kiemelten kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

Euró Alapú Metallicum Pro Árupiaci Eszközalap

Az eszközalap célja: a befektetett tőke hosszú távú gyarapítása a kockázatmegosztás figyelembe vételével. A nyersanyagok időszakos volatilitásuk miatt hosszú időtávra ajánlott, magas kockázatú befektetések. Egyes nyersanyagok tőzsdei árfolyama rövidtávon jelentősen ingadozhat.

Lehetséges eszközalap-összetétel: Az eszközalap saját tőkéjét legalább 80%-ban olyan kollektív befektetési formákba fekteti, melyek a benchmarkban meghatározott arányban nemes- (arany, ezüst) és ipari fémekbe (réz, alumínium, cink, nikkel) továbbá platinumba és palládiumba fektetnek. Az eszközalap a referencia indexén kívül egyéb fémekbe, többek között lítiumba is fektethet. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet.

Az eszközalap tartalmazhat nettó eszközeinek 50%-át meghaladó kitettséget az alábbi befektetési alapokból:

iPath Bloomberg Industrial Metals Subindex Total Return ETN: A befektetési alap befektetési politikája szerint lehetőséget nyújt az ipari fémekbe történő határidős befektetések, valamint azok árfolyamváltozásából adódó hozamok elérésére. Az értékpapír által követett Bloomberg Industrial Metals Subindex négy ipari fémből került összeállításra, ezek az alumínium, a nikkel, a cink és a réz, amelyek a globális árupiaci tőzsdéken kereskedhetőek. Az ipari fémek árfolyamára jelentős hatást gyakorol a globális kereslet-kínálat alakulása, amely tényező a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások függvényében változhat. Az értékpapír kibocsátója a Barclay’s Bank PLC. iPath Bloomberg Precious Metals Subindex Total Return ETN: A befektetési alap befektetési politikája szerint lehetőséget nyújt a nemesfémekbe történő határidős befektetések, valamint azok árfolyamváltozásából adódó hozamok elérésére. Az értékpapír által követett Xxxxxxxxx Precious Metals Subindex két nemesfémből került összeállításra, ezek az arany és az ezüst, amelyek a globális árupiaci tőzsdéken kereskedhetőek. A nemesfémek árfolyamára jelentős hatást gyakorol a globális kereslet-kínálat alakulása, amely tényező a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások függvényében változhat. Az értékpapír kibocsátója a Barclay’s Bank PLC.

AZ EUR

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövidtávon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Eszközalap típusa: árupiaci

Jellemző kockázatok: likviditási-, inflációs- és kamatkockázat, részvénypiaci-,

devizapiaci-, árupiaci kockázat, származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat, ország/politikai kockázat, hitelezési-, gazdasági-, kibocsátói-, partner kockázat, adószabályok változásának kockázata

Devizanem: forint vagy euró

Referencia index: 40% Dow Jones-UBS Precious Metals TR Sub-Index forintban vagy euróban kifejezve

40% Dow Jones-UBS Industrial Metals TR Sub-Index forintban vagy euróban kifejezve

10% Palladium London PM Fix forintban vagy euróban kifejezve

10% Platinum London PM Fix forintban vagy euróban kifejezve

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Az eszközalapot kiemelten kockázatkedvelő befektetőknek ajánljuk.

Az eszközalap kockázati szintje:

AZ EUR

A fenti eszközalapokból kialakított választható portfóliók, azok összetétele, valamint a portfóliókra vonatkozó szabályok

Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Nyugdíjbiztosítás esetén:

Modellportfólió Eszközalap Konzervatív Kiegyensúlyozott Dinamikus
Euró Alapú Likviditási Pro Eszközalap	10%	5%
Euró Alapú Nemzetközi Pro Kötvény Eszközalap	30%	15%	5%
Euró Alapú Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap		5%	5%
Euró Alapú Pannónia Aktív Pro Vegyes Eszközalap	15%	20%	20%
Euró Alapú Abszolút Hozam Pro Eszközalap	25%	25%	25%
Euró Alapú Globális Fejlett Piaci Pro Részvény Eszközalap	5%	10%	15%
Euró Alapú Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap	5%	5%	10%
Euró Alapú Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap	5%	10%	10%
Euró Alapú Kelet-európai Pro Részvény Eszközalap	5%	5%	10%
Összesen:	100%	100%	100%

Konzervatív befektetési portfólió

A portfólióban döntően nagyon biztonságosnak ítélt papírok: bankbetétek, állami- és vállalati kötvények, valamint diszkontkincstárjegyek találhatóak, melyek stabil, kiegyensúlyozott hozammal kecsegtetnek már rövidebb időtávon is. A portfólió ideális választás azok számára, akik megtakarításaik megválasztásánál elsődlegesen a biztonságot tekintik fő szempontnak. A konzervatív befektetési portfóliót választó ügyfelek alacsonyabb kockázat mellett mérsékeltebb, de várhatóan egyenletesebb hozamot érhetnek el megtakarításaikon.

Kiegyensúlyozott befektetési portfólió

A portfólió közel azonos arányban tartalmaz biztonságosnak és kockázatosabbnak ítélt eszközöket. A portfólió ideális választás azoknak, akik hajlandóak a konzervatív befektetési portfólió kockázatánál nagyobb kockázat vállalásra: a hosszú távon magasabb hozam reményében szeretnének részvényeket vásárolni, ugyanakkor megtakarításaik egy részét biztonságosnak ítélt papírokba kívánják befektetni.

Dinamikus befektetési portfólió

A portfólióban döntően a fejlődő világ és egy amerikai mamutvállalat (Berkshire Hathaway) részvényei találhatók. A dinamikus befektetési portfólió azoknak a hosszútávon gondolkodó

AZ EUR

ügyfeleknek ajánlható, akik az átlagosnál magasabb hozam reményében hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni és nem riadnak vissza esetleges átmeneti veszteségek elszenvedésétől sem.

A biztosító a befektetési egységek hozamának növelése és a piaci helyzethez történő alkalmazkodás érdekében fenntartja magának a jogot a mintaportfólió egyoldalú megváltoztatására. A módosítás változatlanul hagyja a mintaportfólió kockázati szintjeit (konzervatív, kiegyensúlyozott, dinamikus), csak azok belső összetételét alakítja. A módosításról és az ajánlott mintaportfólióban szereplő díjmegosztási arányokról a biztosító a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.

A szerződő írásbeli nyilatkozatával kérheti rendszeres és eseti díjainak az aktuális mintaportfólió összetételével egyező átirányítását, melyet a beérkezést követő munkanapon hajt végre a biztosító. Ez a díjátirányítás csak a következő díjbefizetéstől lép életbe, a meglévő befektetési egységeket nem érinti. A díjátirányításra vonatkozó részletes szabályokat a Különös Feltételek 18) pontja tartalmazza.

Aktív Pannónia Tájoló szolgáltatás mellett és a mintaportfóliók összetételének módosítása esetén automatikus díjátirányítás és a már megképzett befektetési egységek tekintetében eszközalap-váltás történik a mintaportfólió változásának megfelelően. A Pannónia Tájoló szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat a Különös Feltételek 4. számú melléklete tartalmazza.

Mellékletek a választható eszközalapok befektetési politikájához:

A. Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői

B. Az egyes eszközalapokra jellemző kockázatok bemutatása

C. Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok

D. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfólió-kezelők bemutatása

E. Értékelési Szabályzat

F. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba kezelése

G. SFDR szerinti szerződéskötés előtti közzététel

AZ EUR

A jelű melléklet: Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői ‌

Inflációs kockázat: az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok aktuális piaci értékét a mindenkori kamatszint alapvetően befolyásolja. Mivel a mindenkori kamatszintre erős hatással vannak az inflációs várakozások, ezért az infláció alakulása a kamatszinten keresztül befolyásolhatja az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok értékét, így az eszközalap hozamát is.

Kamatkockázat: a mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint emelkedése a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.

Részvénypiaci kockázat: a részvénypiacokat esetenként, főleg rövidtávon nagymértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az árfolyamok csökkenése esetén az eszközalap értékét is mérséklik. A részvényeken hosszabb távon a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét.

Devizaárfolyam kockázat: az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a mindenkori keresleti, kínálati viszonyok függvényében változhat. Ezért az eszközalapban lévő instrumentumoknak a különböző devizákban kifejezett értéke is változhat, szélsőséges esetben annak ellenére is az eszköz értékének csökkentését okozhatja, hogy az eszköz saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.

Likviditási kockázat: az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet (csak hosszabb idő után, illetve, csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges). A likviditási kockázat az eszközalap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközök, így magának az eszközalapnak az értékére is.

Hitelezési kockázat: a bankbetétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a betét-felvevő pénzintézetek, illetve értékpapír kibocsátók esetleges csődje, fizetésképtelensége szélsőséges esetben a portfolióban szereplő ezen eszközök értékének drasztikus csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethet.

Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat: bár az eszközalapok kizárólag a hozammaximalizálás, illetve a kockázat mérséklése érdekében köthetnek származtatott ügyleteket, azok jellegüknél fogva magasabb kockázatot hordoznak magukban. Ezek a kockázatok megfelelő befektetési technikával minimalizálhatók, de teljes egészében nem szűrhetők ki.

Ingatlanpiaci kockázat: az ingatlan-, illetve ingatlanalapú befektetések jellemző kockázata, mely az ingatlanból származó bevételek (bérbeadás, értékesítés) és kiadások jövőbeni bizonytalanságát jelenti. Meghatározói az általános gazdasági helyzet az ingatlan közelében, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők, így például a kamatszint és a gazdasági növekedés mértékének alakulása.

AZ EUR

Árupiaci kockázat: árupiaci, illetve azokon alapuló befektetések kockázata, mely az ilyen befektetések árfolyam- ingadozását jelenti. Az árupiaci termékek árfolyam-alakulását többek között olyan tényezők befolyásolhatják, mint a gyakran előre nem látható kínálati (és keresleti) változások, az inflációs várakozások, valamint a kamatszint.

Ország/Politikai kockázat: az eszközalap által megcélzott országok mindenkori politikai helyzete befolyásolja az eszközalap teljesítményét. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, amelyek kedvezőtlenül érintik az adott ország gazdaságának szereplőit, így az általuk kibocsátott értékpapírok értékét is csökkenthetik.

Gazdasági kockázat: az eszközalap által megcélzott országok gazdasági helyzete (például növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam-politikája, költségvetésének helyzete, kamatszintje) az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékét befolyásolhatja, így akár kedvezőtlenül is érintheti.

Partner kockázat: a befektetések adásvétele, őrzése, kezelése és értékelése során külső szolgáltatók és partnerek alkalmazásából adódó kockázatok, különös tekintettel az elszámolások nem, hiányos vagy késedelmes teljesülése.

Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: az eszközalapban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez kedvezőtlenül befolyásolhatja az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.

Koncentrációs kockázat: az abból adódó kockázatok, hogy a befektetések túlnyomó részét egy adott eszköz, eszközosztály vagy piac teszi ki. A kockázatok porlasztása nem teljes.

Adószabályok változásának kockázata: a befektetési egységhez kötött életbiztosításokra, illetve a befektetési eszközalapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.

AZ EUR

B jelű melléklet:‌

Az egyes eszközalap típusokra jellemző kockázatok áttekintő bemutatása Piaci kockázatok:

Eszközalap típusa	inflációs	kamat	részvénypiaci	devizapiaci	likviditási	ingatlanpiaci	származtatott ügyletek kockázata	árupiaci
Feltörekvő részvénypiaci	+	+	+	+	+		+
Fejlett részvénypiaci	+	+	+	+	+		+
Közép-Kelet Európai részvénypiaci	+	+	+	+	+		+
Nemzetközi kötvény	+	+		+	+		+
Hazai kötvénytúlsúlyos fejlődő piaci kötvény	+	+		+	+		+
Nemzetközi vegyes	+	+	+	+	+		+
Hazai vegyes	+	+	+	+	+		+
Átváltoztatható kötvény	+	+	+	+	+		+
Árupiaci	+	+	+	+	+		+	+
Hazai részvény	+	+	+		+		+
Likviditási	+	+
Tőkevédett – HUF	+	+			+
Aktívan kezelt	+	+	+	+	+		+	+
Abszolút hozamú	+	+	+	+	+		+	+

Nem piaci kockázatok:

Eszközalap típusa	ország/ politikai	hitelezési	gazdasági	kibocsátói	partner	koncentrációs	adószabályok változása
Feltörekvő részvénypiaci	+	+	+	+	+		+
Fejlett részvénypiaci	+	+	+	+	+		+
Közép-Kelet-Európai részvénypiaci	+	+	+	+	+		+
Nemzetközi kötvény	+	+	+	+	+		+
Hazai kötvénytúlsúlyos fejlődő piaci kötvény	+	+	+			+	+
Nemzetközi vegyes	+	+	+	+	+		+
Hazai vegyes	+	+	+	+		+	+
Átváltoztatható kötvény	+	+	+	+	+	+	+
Árupiaci	+	+	+	+	+		+
Hazai részvény	+	+	+	+		+	+
Likviditási	+		+			+	+
Tőkevédett – HUF	+		+			+	+
Aktívan kezelt	+	+	+	+	+		+
Abszolút hozamú	+	+	+	+	+		+

C jelű melléklet: Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok ‌

** Kizárólag fedezeti ügyletek. *** A Pannónia Aktív eszközalapok esetében a stratégiai allokáció a portfoliókezelő várakozásai alapján az aktuális piaci környezetnek megfelelően alakul. 1: A portfóliókezelő az eszközt likviditási célból tartja. A: minimális részarány; B: maximális részarány; C: megcélzott részarány

1: A portfóliókezelő az eszközt likviditási célból tartja. A: minimális részarány; B: maximális részarány; C: megcélzott részarány

AZ EUR

D jelű melléklet: A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfóliókezelők bemutatása ‌

MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.

Az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. (Pannónia Befektetési Szolgáltató Zrt. néven) 2011. évben alakult. Fő tulajdonosai az MKB Bank Zrt., a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt és az MKB Nyugdíjpénztár. A Társaság befektetési alapkezelésre és értékpapír portfóliók portfóliókezelésére szakosodott vállalkozás (ezek mellett befektetési tanácsadással és értékpapír-kölcsönzéssel foglalkozik), amely a vagyonkezelési igények professzionális, a nemzetközi normákhoz igazodó kielégítésére törekszik. Ennek megfelelően a Társaság alapvető célja, hogy jelentős piaci részesedést szerezzen a befektetési alapok, valamint az intézményi és később magánportfóliók piacán.

E jelű melléklet: Értékelési Szabályzat ‌

1. Deviza

A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/… deviza keresztértéken kerülnek értékelésre.

2. Készpénz

A készpénzállomány a folyószámla pozitív egyenlegének T napig megszolgált időarányos kamata plusz a folyószámla T napi záró állománya összegeként kerül értékelésre.

3. Bankbetét

A bankbetét a lekötött betét T napig járó időarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre.

4. A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények:

a) a tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

d) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

5. Befektetési jegyek (ideértve az ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is):

a) a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy

jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni;

b) zárt végű befektetési alap befektetési jegye esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe

AZ EUR

venni. Az utolsó tőzsdei záróárfolyam akkor alkalmazható, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi. A kockázati tőkealap-jegyeket is a zárt végű befektetési alapokra vonatkozó értékelési módszer alapján kell értékelni.

6. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket és diszkontkincstárjegyeket kivéve egységesen, az értékelési időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a fordulónapig felhalmozott kamatokat;

b) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

c) az elsődleges forgalmazói rendszerben nem kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, fix kamatozású és diszkont állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

d) ha tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett állampapírokat kivéve – nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a fordulónapig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és a fordulónapig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. A tőzsdén kívüli kereskedelem szerint regisztrált árfolyamok 30 napos érvényessége a közzétételben megjelölt időszak, azaz a vonatkozási időszak utolsó napjától számítandó akkor is, ha az nem munkanapra esik. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra;

e) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

7. Jelzáloglevél:

A jelzáloglevelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonlóan, a 6. pont szerint kell értékelni.

8. Határidős kereskedelem:

Future

A budapesti értéktőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a vonatkozó tőzsdei határidős szabályzatok alapján, amennyiben az ügyletek T napon kerültek megnyitásra a kötési árfolyam és a T napi tőzsdei elszámolóár felhasználásával, amennyiben az ügyletek T napon kerültek lezárásra a kötési árfolyam és a T-1 napi tőzsdei elszámolóár felhasználásával, a T napnál korábban megnyitott ügyletek esetében pedig a T napi és T-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra.

Forward

AZ EUR

A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebb eső lejáratú bankközi kamatok.

9. Külföldi befektetések értékelése:

1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az eszközalap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;

b) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetése óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

2. Részvények értékelése:

a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket a fordulónapi záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni.

3. Befektetési jegyek:

Befektetési jegyeket a fordulónapra vonatkozó, de legkésőbb a fordulónapot követő második munkanapon rendelkezésre álló egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

10. Repó (fordított repó):

Az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része.

11. Swap:

A letétkezelő belső értékelési szabályzata alapján kell értékelni.

12. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon forgalmazott, fenti kategóriákba nem sorolható értékpapír esetében a piaci érték forrása azon tőzsdei vagy más szabályozott piaci árfolyam, ahol az adott értékpapír forgalma jellemzően zajlik. Amennyiben a vonatkozó piacról 30 napnál frissebb árfolyam nem érhető el, akkor a beszerzési árat kell az értékeléshez alkalmazni.

AZ EUR

F jelű melléklet: Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba kezelése ‌

Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. A biztosító a javított nettó eszközértéket a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé.

Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy az eszközalapok letétkezelője érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.

Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerződővel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összeg- szerűen nem haladja meg szerződőnként az 1000 forintot, vagy

c) a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerződőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelő vagy az eszközalapok letétkezelője pótolja az eszközalap számára.

AZ EUR

G jelű melléklet: SFDR szerinti szerződéskötés előtti közzététel ‌

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 rendeletének (2019. november 27.) 6. cikk (1) bekezdése szerződéskötés előtti közzététel:

Az ESG rövidítés environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (vállalatirányítás) szavakból tevődik össze, és olyan célkitűzések és kritériumok összefoglalójának tekinthető, amelyek a társadalmilag érzékeny problémákra keresnek megoldást.

A kiindulópont az ENSZ által elfogadott 2015. évi egyezmény, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás (2016) voltak, amelyek pénzügyi területen jelenleg a pénzügyi szolgáltatók ESG szempontú döntéseinek közzétételére uniós szinten Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 rendelet (a továbbiakban: SFDR) szabályainak való megfelelést jelenti.

A Biztosító a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéseikbe való integrálásakor több magas szintű faktorra összpontosít, amelyek kizárólag fenntarthatósági kockázati jellemzők, és nem a befektetés kockázati profilját határozzák meg. Ezek:

1. Környezeti kockázat: Az éghajlatváltozással kapcsolatos gyakori és súlyos események hatással lehetnek a termékekre és szolgáltatásokra, valamint az ellátási láncokra. Alacsonyabb környezeti terheléssel járó gazdasági folyamatokra való átállás az egyes kibocsátók esetén egyrészt jelentős fejlődési lehetőséget jelent, másrészt befolyásolhatja a kibocsátó eredménytermelő képességét, így hozamokra való hatása jelentős is lehet.

2. Társadalmi kockázat: Pozitív és negatív tényezők széles köre, amelyek befolyásolhatják az egyes kibocsátók működési hatékonyságát és rugalmasságát, valamint a közvélemény megítélését és a társadalmi felelősségvállalást. Ezek a kockázatok jellemzően nem pénzügyi mutatókkal jellemezhetők, ugyanakkor a hozamokra vonatkozóan kockázatot hordoznak.

3. Irányítási kockázat: A döntéshozatallal kapcsolatos kockázatok magukban foglalják az egyes kibocsátók igazgatóságának függetlenségével és ellenőrzésével, illetve a könyvvizsgálattal és az adózással kapcsolatos kockázatokat. Mindezek akár jelentős mértékben is befolyásolhatják az adott kibocsátó profitabilitását.

4. Szabályozói kockázat: A szabályozó hatóságok egyre erősebb és újabb ösztönzőket alkalmaznak a kibocsátók fenntarthatóság irányába való terelésére. A szabályozó hatóságok által alkalmazott ösztönzőrendszertől függően bizonyos szektorok vagy kibocsátók akár jelentős adminisztratív és egyéb költségekkel is szembesülhetnek.

A fenntarthatósági kockázatok által a pénzügyi termékekre gyakorolt valószínű hatások lehetnek pozitívak és negatívak és egyaránt, befolyásolva ezzel a különböző befektetések hozamát. E tényezők relevanciája, súlyossága, lényegessége és időhorizontja termékenként jelentősen eltérhet.

Jelen pénzügyi termék és az abban elérhető eszközalapok nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat, a termék és az abban elérhető eszközlapok nem rendelkeznek fenntarthatósági célkitűzéssel.

Eszközalap neve	Az eszközalap az SFDR rendelet 8. cikk szerinti eszközalap	Az eszközalap az SFDR rendelet 9. cikk szerinti eszközalap	Az eszközalap nem az SFDR rendelet 8. vagy 9. cikk szerinti eszközalap
Euró Alapú Abszolút Hozam Pro Eszközalap			X
Abszolút Hozam Eszközalap			X
Abszolút Hozam Pro Eszközalap			X
Euró Alapú Pannónia Aktív Pro Vegyes eszközalap			X
Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap			X
Pannónia Aktív Pro Vegyes Eszközalap			X
Globális Átváltoztatható Kötvény Eszközalap			X
Globális Átváltoztatható Pro Kötvény Eszközalap			X
Best Select Eszközalap			X
Best Select Pro Vegyes Eszközalap			X
Globális Fejlett Piaci Részvény Eszközalap			X
Globális Fejlett Piaci Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Globális Fejlett Piaci Pro Részvény Eszközalap			X
Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap			X
Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap			X
Hazai Államkötvény Túlsúlyos Eszközalap			X
Hazai Pro Kötvény Eszközalap			X
Hazai Részvény Eszközalap			X
Hazai Pro Részvény Eszközalap			X
Hazai Top Vállalatok Pro Részvény Eszközalap			X
Hazai Vegyes Eszközalap			X
Hazai Pro Vegyes Eszközalap			X
Indiai Részvény Eszközalap			X
Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap			X
Kínai Részvény Eszközalap			X
Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap			X
Kelet-európai Részvény Eszközalap			X

AZ EUR

Eszközalap neve	Az eszközalap az SFDR rendelet 8. cikk szerinti eszközalap	Az eszközalap az SFDR rendelet 9. cikk szerinti eszközalap	Az eszközalap nem az SFDR rendelet 8. vagy 9. cikk szerinti eszközalap
Kelet-európai Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Kelet-európai Pro Részvény Eszközalap			X
Amazonas Latin-amerikai Részvény Eszközalap			X
Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Unió Államkötvény Pro Eszközalap			X
Euró Alapú Likviditási Pro Eszközalap			X
Likviditási Eszközalap			X
Likviditási Pro Eszközalap			X
Metallicum Árupiaci Eszközalap			X
Metallicum Pro Árupiaci Eszközalap			X
Euró Alapú Metallicum Pro Árupiaci Eszközalap			X
Euró Alapú Nemzetközi Pro Kötvény Eszközalap			X
Nemzetközi Vegyes Eszközalap			X
Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap			X
Euró Alapú Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap			X
Oraculum Pro Részvénytúlsúlyos Vegyes Eszközalap			X
Urál Oroszországi Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Urál Oroszországi Pro Részvény Eszközalap			X
Urál Oroszországi Pro Részvény Eszközalap			X
Tőkevédett Eszközalap 2022			X
Tőkevédett Pro Eszközalap 2022			X
Tőkevédett Pro Eszközalap 2025			X
Észak-amerikai Részvény Eszközalap			X
Észak-amerikai Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Észak-amerikai Pro Részvény Eszközalap			X
Xxxxxx Xxxxxxx Részvény Eszközalap			X
Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap			X
Euró Alapú Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap			X

AZ EUR

Document Metadata

Table of Contents

Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás

Document Metadata

Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás

Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás

Tartalomjegyzék‌

Összefoglaló az Euró Alapú GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosításról‌

Adózási tájékoztató magánszemélyek részére 2021.‌

ÁLTALÁNOS ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI‌

AZ EURÓ ALAPÚ GRAVISE EGYSZERI DÍJAS ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI‌

Document Metadata

Tartalomjegyzék ‌

ÁLTALÁNOS ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌