SZABÁLYZAT A BENNFENTES KERESKEDELEM, A BENNFENTES INFORMÁCIÓK JOGOSULATLAN KÖZZÉTÉTELE ÉS A PIACI MANIPULÁCIÓ TILALMÁRA
SZABÁLYZAT A BENNFENTES KERESKEDELEM, A BENNFENTES INFORMÁCIÓK JOGOSULATLAN KÖZZÉTÉTELE ÉS A PIACI MANIPULÁCIÓ TILALMÁRA
Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
HATÁLY ÉS MÓDOSÍTÁSOK
Verzió | Módosítás tartalma | Jóváhagyó személy, határozatszám, ha alkalmazandó | Xxxxxx kezdőnapja |
1 | n/a | 3/2020 (12.14)Igazgatósági határozat | 2020.12.15 |
2 | |||
3 | |||
[…] |
1 A SZABÁLYZAT CÉLJA
A jelen szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) mint kötvénykibocsátó, meghatározza a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi előírások - így különösen a piaci visszaélésekről szóló Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelet (a továbbiakban: „MAR” vagy
„MAR Rendelet”) előírásai - betartásának rendjét és rögzítse a Társaság feladatait a jogszabályok végrehajtása tekintetében.
Xxxxx Xxxxxxxxxx hatályba lépésével a Társaság munkaügyi feladatainak ellátásáért felelős személye köteles a Társasággal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítő személlyel munkaviszonya kezdetekor, illetve a szabályzat hatályba lépésének, módosításának időpontjában a jelen Szabályzatot megismertetni.
2 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
„Bennfentes információ”: olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára. Az az információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a pénzügyi eszközök, származtatott pénzügyi eszközök, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek árfolyamára, olyan információ, amelyet az észszerűen eljáró befektető nagy valószínűséggel felhasználna a befektetési döntése meghozatalához.
„Bennfentes információ jogosulatlan közzététele”: Bennfentes információ jogosulatlan közzétételére kerül sor akkor, ha egy személy Bennfentes információval rendelkezik, és azt bármely más személynek átadja, kivéve akkor, ha az információt munkaviszony, valamely foglalkozás vagy meghatározott feladatok szokásos teljesítése keretében adja át.
„Bennfentes kereskedelem”: bennfentes kereskedelem az, amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy ezeket az információkat felhasználja oly módon, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el. Szintén bennfentes kereskedelemnek minősül a bennfentes információ felhasználása az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközre szóló megbízás visszavonása vagy módosítása révén akkor, ha az adott személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá.
„Bennfentes kereskedelemre rábírás”: egy személy a bennfentes kereskedelemben való részvételt tanácsolja vagy másik személyt a bennfentes kereskedelemben való részvételre rábír akkor, ha bennfentes információval rendelkezik, és ezen információ alapján a másik személynek azt tanácsolja, hogy olyan pénzügyi eszközöket szerezzen meg vagy idegenítsen el, amelyekre az információ vonatkozik, vagy rábírja a másik személyt ezek megszerzésére vagy elidegenítésére; vagy ezen információ alapján a másik személynek azt tanácsolja, hogy olyan pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízást vonjon vissza vagy módosítson, amelyekre az információ vonatkozik, vagy rábírja a másik személyt ezek visszavonására vagy módosítására.
„Bennfentes személyek”: A Társaság vonatkozásában Bennfentes személynek minősül minden olyan személy, aki az alábbiak bármelyikéből eredően Bennfentes információval rendelkezik: a Társaság ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervében betöltött tagság; a Társaság törzstőkéjében való részesedés; az információkhoz munkaviszony, valamely foglalkozás gyakorlása vagy feladatok teljesítése során való hozzáférés; bűncselekményekben való részvétel; valamint az, aki eltérő körülmények között rendelkezik bennfentes információval, amennyiben tudja, vagy tudnia kellett volna, hogy bennfentes információról van szó. Amennyiben a Bennfentes személy jogi személy, Bennfentes személynek minősülnek azok a természetes személyek is, akik részt vesznek a jogi személy javára megbízással kapcsolatos döntések meghozatalában.
„Felügyelet”: Magyar Nemzeti Bank
„Pontos információ”: azt az információt kell pontosnak tekinteni, amely létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az ilyen körülményeknek vagy eseménynek a pénzügyi eszközök, a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök, vagy a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásáról. Ebben a tekintetben egy olyan, időben elhúzódó folyamat esetén, amely egy bizonyos körülményhez vagy egy bizonyos eseményhez vezet, vagy amelynek célja ilyen körülmény vagy esemény előidézése, nemcsak az ilyen jövőbeli körülményt vagy jövőbeli eseményt lehet pontos információnak tekinteni, hanem az említett jövőbeli körülményt vagy eseményt előidéző vagy ahhoz vezető folyamat köztes lépéseit is. Egy elhúzódó folyamat valamely köztes lépése bennfentes információnak tekintendő, ha önmagában kielégíti a bennfentes információ e cikkben lefektetett kritériumait.
„Pénzügyi eszköz”: jelenti a 2014/65/EU irányelv 4. cikk (1) bekezdés 15. pont szerinti pénzügyi eszközöket, különösen a Társaság által kibocsátott kötvényeket.
„Szoros kapcsolatban álló személyek”: az érintett személy házastársa vagy olyan partnere, aki a nemzeti jog értelmében a házastárssal egyenértékűnek számít; a nemzeti jog szerint eltartottnak minősülő gyermek; az érintett személy bármely olyan rokona, akivel az adott ügylet időpontjában legalább egy éve közös háztartásban élt; vagy bármely olyan jogi személy, vagyonösszesség vagy személyegyesülés, amelyben a vezetői feladatokat egy vezetői feladatokat ellátó személy vagy valamely, az első három kategóriába eső személy látja el, amely ilyen személy közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll, vagy amely ilyen személy javára jött létre, vagy gazdasági érdekei alapvetően megegyeznek egy ilyen személy gazdasági érdekeivel;
„Vezetői feladatot ellátó személy”: olyan, a Társsággal jogviszonyban álló személy, aki a Társaság ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervének a tagja, vagy aki olyan, a fenti szervekben tagsággal nem rendelkező vezető tisztségviselő, aki a Társasággal közvetlenül vagy közvetve összefüggő információkhoz rendszeresen hozzáfér, és jogosult a Társaság jövőjét és üzleti kilátásait befolyásoló döntések meghozatalára.
3 FELÜGYELET
A Bennfentes információkkal, a Bennfentes személyekkel és a Bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet a Magyar Nemzeti Bank látja el. A Felügyelet részére továbbítandó bejelentéseket a Társaság az erre vonatkozó előírások szerint az ERA rendszeren keresztül teljesíti, a magánszemélyek – a Társaság egyidejű értesítése mellett – bejelentéseiket az általános bejelentési szabályok szerint, papír alapon vagy informatikai úton teljesítik.
4 BENNFENTES KERESKEDELEM TILALMA
Tilos a Bennfentes kereskedelem és a Bennfentes kereskedelemre rábírás, valamint a Bennfentes információ jogosulatlan közzététele.
4.1 Nem minősül bennfentes kereskedelemnek:
a) ha egy jogi személy Bennfentes információval rendelkezik vagy rendelkezett, az információt fel is használta és így megszerzés vagy elidegenítés révén Bennfentes kereskedelemben vett részt, amennyiben ez a jogi személy:
i. megfelelő és hatékony belső intézkedéseket vezetett be, hajtott végre és tartott fenn, melyek hatékonyan biztosították, hogy sem az információval érintett Pénzügyi eszközök megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó döntést a nevében meghozó természetes személy, sem pedig az ilyen döntésre esetlegesen befolyást gyakorló más természetes személy ne lehessen a Bennfentes információ birtokában;
ii. nem ösztönözte, nem tett ajánlást, nem kényszerítette vagy másként nem befolyásolta a jogi személy nevében az információval érintett Pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését végző természetes személyt.
b) ha egy személy Bennfentes információval rendelkezik, az információt fel is használta és így megszerzés vagy elidegenítés révén Bennfentes kereskedelemben vett részt, amennyiben ez a személy:
i. az információval érintett Pénzügyi eszközzel kapcsolatban szerződő félként tevékenységre jogosult személy, és az információval érintett Pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését az adott Pénzügyi eszköz árjegyzőjeként vagy tevékenységre jogosult szerződő félként szokásos feladatai végzése keretében jogszerűen folytatja;
ii. megbízások harmadik személyek nevében történő teljesítésére felhatalmazott személy, és a megbízás tárgyát képező Pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatainak szokásos végzése keretében jogszerűen, a megbízás teljesítése érdekében végzi.
c) ha a Bennfentes információval rendelkező személy jóhiszeműen, egy esedékessé váló kötelezettség teljesítése kapcsán, nem pedig a Bennfentes kereskedelem tilalmának kijátszása érdekében végez Pénzügyi eszközök megszerzésére vagy elidegenítésére irányuló ügyletet;
d) az az ügylet, amelyet a Bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás vagy megbízás, illetve jogszabályi vagy szabályozási kötelezettség alapján teljesítenek;
e) egy társaság nyilvános felvásárlása vagy egy társasággal való összefonódás során tudomásra jutott Bennfentes információ felhasználása, amely kizárólag e nyilvános felvásárlás vagy összefonódás továbbvitele érdekében kerül felhasználásra, feltéve, hogy mire a társaság tagjai jóváhagyják az összefonódást vagy elfogadják az ajánlatot, minden Bennfentes információt nyilvánosságra hoztak vagy azok más okokból kifolyólag már nem minősülnek Bennfentes információnak;
f) a Bennfentes információ a MAR Rendelet 11. cikkében meghatározott piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során történő közzététele az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén, amennyiben arra valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának, vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor.
4.2 Bennfentes információ közzététele
A Társaság rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a Társaság megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.
A közzétételről a gazdasági vezérigazgató helyettes gondoskodik.
A rendkívüli közzététel szabályait a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 2. § (3a) bekezdése alapján a multilaterális kereskedelmi rendszer működtetője által kiadott szabályzat állapítja meg.
A Társaság biztosítja, hogy a Bennfentes információt oly módon tegye közzé, hogy a nyilvánosság gyorsan, díjmentesen hozzáférhessen, és teljeskörűen, megfelelően és időben értékelhesse az információt. A Társaság az információt honlapján és a BÉT hivatalos honlapján teszi közzé, és egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren is közzéteszi.
A Társaság késleltetheti a Bennfentes információ nyilvános közzétételét, feltéve, hogy az összes alábbi feltétel teljesül: (i) az azonnali közzététel valószínűleg sértené a Társaság jogszerű érdekeit; (ii) a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető, és (iii) a Társaság gondoskodni tud az információ bizalmas kezeléséről.
A fenti feltételektől függően egy különböző fázisokból álló, időben elhúzódó olyan folyamat esetében, amellyel egy bizonyos körülményt vagy egy bizonyos eseményt kívánnak előidézni, vagy amely ilyen
körülmény vagy esemény bekövetkeztével jár, a Társaság saját felelősségére késleltetheti az ezzel a folyamattal kapcsolatos Bennfentes információ közzétételét.
Ha a Társaság a Bennfentes információ közzétételét késleltette, akkor az információ nyilvános közzétételét követően haladéktalanul értesíti a Felügyeletet arról, hogy az információt késleltetve tette közzé, és írásban ismerteti, hogy hogyan teljesültek az e bekezdésben meghatározott feltételek.
Az értesítésről a Társaság gazdasági vezérigazgató helyettese gondoskodik, és erről nyilvántartást vezet. A nyilvántartáshoz csatolni kell a Felügyelet részére történő bejelentést, annak a címzetthez történő továbbítását igazoló dokumentummal együtt. Az értesítés a Felügyelet által működtetett ERA rendszeren keresztül történik, amely biztosítja, hogy az információkhoz a közzétételig harmadik személy ne férhessen hozzá.
A fentiekben említett elektronikai eszközök biztosítják, hogy a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó értesítés magában foglalja a következő információkat: a) a Társaság teljes hivatalos neve; b) az értesítést tevő személy személyazonossága: utónév, vezetéknév, pozíció a Társaságon belül; c) az értesítést tevő személy elérhetősége: munkahelyi e-mail cím és telefonszám; d) a késleltetett közzététel tárgyát képező nyilvánosan közzétett Bennfentes információ azonosítása: a közzétételi nyilatkozat címe; e) hivatkozási szám, amennyiben a Bennfentes információ terjesztésére használt rendszer ilyet hozzárendel; f) a Bennfentes információ nyilvános közzétételének dátuma és időpontja; g) a Bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó határozat dátuma és időpontja; h) a Bennfentes információ nyilvános közzétételének késleltetésére vonatkozó határozatért felelős összes személy személyazonossága.
Ha a Társaság, illetve a nevében vagy a javára eljáró személy a munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében - harmadik félnek Bennfentes információt ad át, akkor szándékos átadás esetén ezzel egyidejűleg, nem szándékos átadás esetén pedig haladéktalanul teljes mértékben és ténylegesen nyilvánosan közzéteszi az információt. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az információ átadása olyan személynek történik, akit titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség törvényen, más jogszabályi rendelkezésen, Társaság alapító okiratán vagy szerződésen alapul-e.
4.3 A vezetők ügyletei
A Vezetői feladatokat ellátó személyeknek és adott esetben a velük Szoros kapcsolatban álló személyeknek az ügylet időpontját követő három munkanapon belül értesíteniük kell a Társaságot és a Felügyeletet a Társaság tekintetében, a saját javukra bonyolított, a Társaság hitelviszonyt megtestesítő eszközeire, vagy az ezekhez kapcsolódó származtatott vagy más pénzügyi eszközökre vonatkozóan kötött minden ügyletről, amennyiben az ügyletek összértéke egy naptári éven belül elérte az 5000 EUR1 összeget. Az 5000 EUR küszöb kiszámítása valamennyi az ügylet nettósítás nélküli értékének összeadásával történik.
A Társaság jegyzéket készít az összes, vezetői feladatot ellátó személyről és a velük szoros kapcsolatban álló személyekről. Ezen kötelezettségének teljesítéséhez a vezetői feladatok ellátó személyek tájékoztatják a bennfentesek jegyzékét vezető személyt a velük Szoros kapcsolatban álló személyek azon adatairól, amelyek a jegyzék vezetéséhez szükségesek.
A Társaság a bejelentett információt haladéktalanul, legkésőbb az ügyletet követő három munkanapon belül közzéteszi a honlapján a 2016/523/EU Bizottsági végrehajtási rendelet mellékletét képező formanyomtatvány alkalmazásával.
A fenti feltételek fennállása esetén alábbi ügyleteket is azonos feltételekkel kell bejelenteni:
a) a Pénzügyi eszköz elzálogosítása vagy kölcsönadása, kivéve ha az pénzügyi eszközök letéti számlán történő elhelyezésével kapcsolatos mindaddig, amíg az ilyen elzálogosítás vagy biztosíték célja nem egyedi hitellel kapcsolatos fedezet biztosítása;
1Az ügyletek értékének kiszámítására az ügylet végrehajtásának napján érvényes, az Európai Központi Bank honlapján közzétett napi záró EUR/HUF árfolyam az irányadó: xxxxx://xxx.xxx.xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxx/xxxx/xxxxx.xx.xxxx
b) foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy vagy más személy által a Vezetői feladatokat ellátó személy vagy ilyen személlyel Szoros kapcsolatban álló személy nevében végrehajtott ügyletek (ideértve azokat is, amelyeknél mérlegelési jogkört gyakorolnak);
c) életbiztosítási kötvény keretében meghatározott ügyleteket, amennyiben a kötvény tulajdonosa Vezetői feladatokat ellátó személy, vagy ilyen személlyel Szoros kapcsolatban álló személy; a befektetési kockázatot a kötvény tulajdonosa viseli; a kötvény tulajdonosa befolyással rendelkezik az életbiztosítási kötvénnyel kapcsolatos egyedi eszközeire vonatkozó befektetési döntések meghozatalára. Ebben az esetben az ügyletet a kötvény tulajdonosa jelenti be.
A Vezetői feladatokat ellátó személy közvetve vagy közvetlenül nem bonyolíthat ügyleteket saját javára vagy közvetve vagy közvetlenül harmadik fél javára a Társaság Pénzügyi eszközei kapcsán egy harmincnapos tilalmi időszak leteltéig azt megelőzően, hogy sor kerül az időközi (negyedéves) pénzügyi jelentés vagy az év végi jelentés bejelentésére.
A Társaság engedélyezheti a tilalmi időszakban a nála Vezetői feladatokat ellátó személy számára az általa saját vagy harmadik fél javára bonyolított kereskedelmet:
a) eseti alapon olyan kivételes körülmények – például súlyos pénzügyi nehézség – megléte következtében, amelyek szükségessé teszik a részvények azonnali eladását; vagy
b) a kereskedés sajátosságai miatt, ha pl. olyan ügyletek esetén, ahol az érintett értékpapírban lévő vagyoni érdekeltség nem változik.
A 36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdése alapján az MNB és a nem természetes személy ügyfél között az írásbeli kapcsolattartás kizárólag elektronikus kapcsolattartás keretében, az ERA rendszeren (az MNB által a hiteles adatok fogadásához kialakított és üzemeltetett, biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak minősülő elektronikus kézbesítési rendszer) keresztül történik.
Természetesen személyek esetében a bejelentési kötelezettséget ÁNYK-űrlapot (általános nyomtatványtervező programmal előállított, kizárólag a benyújtás céljára szolgáló speciális űrlap) alkalmazva kell teljesíteni.
A 36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet 3. § (2) bekezdése alapján az MNB és a természetes személy ügyfél között az írásbeli kapcsolattartás az ügyfélkapun keresztül történik.
A Társaság írásban értesíti a nála vezetői feladatokat ellátó személyeket a bejelentési kötelezettségeikről a jelen szabályzat 1. számú mellékletét tartalmazó mintalevél szerinti tartalommal.
A Vezetői feladatokat ellátó személyek kötelesek írásban értesíteni a velük Szoros kapcsolatban álló személyeket a fenti kötelezettségeikről, és az értesítés másolatát megőrizni. Az értesítési kötelezettség teljesítéséhez az érintett személyek felhasználhatják a jelen szabályzat 2. számú mellékletében foglalt mintalevelet.
5 BENNFENTESEK JEGYZÉKE
A Kibocsátó a Bennfentes információhoz hozzáférő személyekkel a Bizottság (EU) 2016/347 Végrehajtási Rendelete II. melléklete szerinti tartalommal bennfentes formanyomtatványt töltet ki és írat alá.
A Bennfentes információról, nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatról, tényről a nyilvántartás vezetésére kijelölt személy hivatalból szerez tudomást, vagy a Társaság részére munkaviszony, vagy egyéb jogviszony alapján tevékenységet végző és Bennfentes információhoz hozzájutó személy az információ megszerzését követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles a Bennfentes információ keletkezéséről – a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok közlésével – tájékoztatni a nyilvántartás
vezetésére kijelölt személyt, annak érdekében, hogy a nyilvántartás vezetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tudjon tenni.
A Társaság a Szabályzat 3. számú melléklet szerinti tartalommal tájékoztatja a Bennfentes személyt a nyilvántartásba vétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről, valamint a Bennfentes kereskedelemért és a Bennfentes információ jogosulatlan közzétételéért járó szankciókról.
A Bennfentes információval rendelkező személy a tájékoztatás átvételét írásban elismeri. A bennfentesek jegyzékéről a jogi igazgató köteles gondoskodni.
A nyilvántartást vezető természetes személy nevét és elérhetőségét a jelen szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.
A jegyzék vezetésére kötelezett személy a bennfentesek jegyzékét haladéktalanul frissíti, és feltünteti a frissítés dátumát is az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) amennyiben megváltozott valamely már a jegyzékben szereplő személy nyilvántartásba vételének oka;
b) amennyiben a Bennfentes információkhoz új személy fér hozzá, akit ezért fel kell venni a bennfentesek jegyzékébe; és
c) amennyiben valamely személy a továbbiakban már nem fér hozzá a Bennfentes információkhoz.
Ha a nyilvántartásba vett személy Bennfentes Információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszűnt, a személyt haladéktalanul törölni kell a jegyzékből. A törlésnek az eredeti bejegyzés áthúzásával úgy kell történnie, hogy az eredeti bejegyzés megállapítható legyen.
A kijelölt személy köteles gondoskodni arról, hogy a jegyzékben szereplő adatok kezelése a mindenkori adatvédelmi előírásoknak megfeleljen.
A nyilvántartásban szereplő személy a jegyzékben szereplő adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt. A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásból való törlést követően e tényről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásból törölt személyeket.
A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:
a) természetes személy esetén
aa) ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy kártya formátumú vezetői engedélyét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát,
ab) ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát vagy érvényes tartózkodási engedélyét;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy
ba) belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
bb) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni.
A Társaság a bennfentesek jegyzékében szereplő adatok kezelését a Társaságra, mint adatkezelőre vonatkozó jogszabályi kötelezettség (elsősorban: MAR Rendelet) teljesítése érdekében, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679/EU rendelettel – a továbbiakban „GDPR rendelet” – valamint a hatályos magyar jogszabályokkal összhangban végzi. A bennfentes nyilvántartásba történő személyes adatok felvételéhez, illetve kezeléséhez a bennfentes személyek hozzájárulására nincs szükség. Az adatkezelés jogalapja a Társaságra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.
A Társaság a jelen Szabályzat 5. számú mellékletét képező adatvédelmi tájékoztatóban biztosítja az adatvédelmi rendelkezések megismerését és az ezzel kapcsolatos adatkezelési tevékenység megismerését. A Bennfentes személy köteles az adatkezelés tényét, jogalapját és elveit ismertetni, amennyiben a bennfentessége harmadik személyt is érint (hozzátartozó). Az adatvédelmi tájékoztató részletes szabályokat tartalmaz a bennfentesek jegyzékébe felvett személyek személyes adataival összefüggésben gyakorolható jogairól az esetleges jogsértések esetén igénybe vehető jogérvényesítési eszközökre vonatkozóan.
6 PIACI MANIPULÁCIÓ
Tilos a piaci manipuláció és a piaci manipuláció kísérlete.
Piaci manipulációnak minősül
a) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízás adása, vagy egyéb olyan magatartás, amely:
(i) hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott Pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról;
(ii) a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti, vagy valószínűsíthetően rögzítheti az adott Pénzügyi eszköz árfolyamát,
kivéve, ha az ügyleteket kötő, vételi vagy eladási megbízást adó, vagy bármely más magatartást tanúsító személy bizonyítja, hogy az ilyen ügylet, megbízás vagy magatartás indokai jogszerűek és megfelelnek valamely elfogadott piaci gyakorlatnak.
b) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízás adása, vagy olyan egyéb tevékenység vagy magatartás, amely a Pénzügyi eszköz árfolyamát érinti, vagy valószínűsíthetően érintheti, és amelynek során fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb formájához folyamodnak;
d) olyan információk terjesztése az internetet is magában foglaló tömegtájékoztatásban, vagy bármilyen más eszközzel, amelyek a Pénzügyi eszköz kínálata, kereslete vagy árfolyama tekintetében hamis vagy félrevezető jelzéseket adnak, vagy valószínűsíthetően adhatnak, vagy a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzítik, vagy valószínűsíthetően rögzíthetik a Pénzügyi eszköz árfolyamát – ideértve híresztelések terjesztését, ha a terjesztő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információ hamis vagy félrevezető;
e) hamis vagy félrevezető információk továbbítása vagy hamis vagy félrevezető adatok közlése, ha az információt továbbító vagy az adatokat közlő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információk vagy az adatok hamisak vagy félrevezetőek, továbbá valamely referenciaérték kiszámításának manipulálására irányuló bármely magatartás.
7 A SZABÁLYZATBAN FOGLALTAK MEGSÉRTÉSÉNEK KÖZIGAZGATÁSI ÉS BÜNTETŐJOGI SZANKCIÓI (TÁJÉKOZTATÁS)
(1) A Felügyelet piacfelügyeleti eljárást indít bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás gyanúja esetén, illetve a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából. A Felügyelet a bennfentes kereskedelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja:
- végzés (a jogsértésért felelős személy hagyjon fel az adott magatartással, tartózkodjon a magatartás megismétlésétől);
- a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;
- nyilvános figyelmeztetés, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;
- maximális közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb háromszorosáig, ha azok meghatározhatók;
- természetes személy esetében maximális összegű piacfelügyeleti bírság összege 1,5 Mrd Ft;
- jogi személy esetén maximális összegű piacfelügyeleti bírság összege 4,7 Mrd Xx vagy a legutolsó éves beszámoló szerinti árbevétel 15%-a.
(2) Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kiszabható büntetések:
Bennfentes kereskedelem Btk. 410. § (1) Aki
a) bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít,
b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy módosítására hív fel, vagy bír rá, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt hivatalos személyként követik el,
b) a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el,
c) a bűncselekménnyel érintett ügylet vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások, ajánlat vagy ajánlatok abszolút értéke különösen nagy vagy ezt meghaladó értékű.
Bennfentes információ jogosulatlan közzététele
Btk.410/A. §
Aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, bennfentes információt illetéktelen személynek vagy személyeknek átad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tiltott piacbefolyásolás Btk.411. § (1) Aki
a) olyan ügyletet köt, megbízást ad, visszavon vagy módosít, saját számlás kereskedés során ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti,
b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével vagy más megtévesztő magatartással a pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árfolyamát vagy árát befolyásolni törekszik,
c) a referenciaérték kiszámítását hamis vagy félrevezető információ közlésével vagy továbbításával, vagy megtévesztő módszer alkalmazásával befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság előtt olyan információt közöl vagy híresztel, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos személyként,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követi el, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazandó a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 2. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyletekre és eszközökre is, ha az ügylet, a megbízás, az ajánlat vagy a magatartás a pénzügyi eszköz vagy az azonnali árutőzsdei ügylet árára, árfolyamára vagy értékére hatást gyakorol.
8 RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLAT
A Társaság rendszeresen felülvizsgálja a jelen szabályzat tartalmát, aktualitását és tartalmát szükség szerint kiegészíti, módosítja.
9 MELLÉKLETEK
1. A vezetői feladatokat ellátó személyek tájékoztatása az ügyletkötéseikkel összefüggő kötelezettségekről (minta)
2. A vezetői feladatokat ellátó személyek értesítési kötelezettsége a velük szoros kapcsolatban álló személyek részére az ügyletkötéseikkel összefüggő kötelezettségekről (minta)
3. A bennfentes személyek tájékoztatása a bennfentesek jegyzékébe történő felvétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről, valamint a bennfentes kereskedelemért és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételéért kiszabható szankciókról (minta)
4. A bennfentesek jegyzékének vezetéséért és a bennfentes információra vonatkozó közzétételi kötelezettségért felelős személy
5. Nyilatkozat a Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett adatvédelmi tájékoztató tartalmának megismeréséről
1. számú melléklet
A vezetői feladatokat ellátó személyek tájékoztatása az ügyletkötéseikkel összefüggő kötelezettségekről (minta)
Tisztelt [Név]!
A Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) az Európai Parlament és a Tanács a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet (a továbbiakban: „EK rendelet”) 19. cikke alapján köteles jegyzéket készíteni valamennyi, nála vezetői feladatot ellátó személyről és a velük szoros kapcsolatban álló személyekről.
1. Ügyletkötés bejelentési kötelezettség
Köteles értesíteni a Társaságot, valamint a Magyar Nemzeti Bankot, mint illetékes felügyeleti hatóságot (a továbbiakban: Felügyelet) a Társaság átruházható értékpapírjaiból a saját javára bonyolított minden ügyletről, legkésőbb az ügylet időpontját követő 3 munkanapon belül, amennyiben az Ön által megkötött ügyletek összértéke az adott naptári évben elérte az 5000 EUR-t, továbbá a küszöbérték elérését. Az 5000 EUR-s küszöb kiszámítása a fentiek szerinti valamennyi ügylet nettósítás nélküli értékének összeadásával történik.
Ezen kötelezettség az Önnel szoros kapcsolatban álló személyeket is terheli.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentésre kötelezett személy nevét;
b) a bejelentési kötelezettség indokát;
c) a Pénzügyi Eszköz kibocsátójának nevét;
d) az ügyletben szereplő Pénzügyi Eszköz leírását és azonosítását;
e) az ügylet jellegét (pl. vétel vagy eladás), jelezve, hogy az ügylet összefügg-e részvényopció-programokkal, vagy az EK rendelet (7) bekezdésében foglalt egyedi példákkal;
f) az ügyletkötés időpontját és helyét;
g) az ügyletben szereplő Pénzügyi Eszköz árfolyamát és volumenét (mennyiségét). Olyan zálogosítás esetében, amelynek feltételei lehetővé teszik a zálog értékének változását, ezt is közzé kell tenni a zálogosítás időpontjában érvényes értékkel együtt.
A Társaság a bejelentett információt haladéktalanul, de legkésőbb az ügyletet követő 3 munkanapon belül köteles közzétenni.
2. Szoros kapcsolatban álló személyek tájékoztatása
Tekintettel arra, hogy az EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése alapján a vezetői feladatokat ellátó személyekkel szoros kapcsolatban álló személyeket is terheli az I. pont szerinti ügyletkötés bejelentési kötelezettség, köteles ezen kötelezettségről írásban értesíteni az Önnel szoros kapcsolatban álló személyeket és az értesítés másolatát megőrizni.
Szoros kapcsolatban álló személynek minősül:
a) az érintett személy házastársa vagy a házastárssal egyenértékűnek számító partnere
b) eltartott gyermek
c) az érintett személy bármely olyan rokona, akivel az adott ügylet időpontjában legalább egy éve közös háztartásban élt
d) bármely olyan jogi személy, vagyonösszesség vagy személyegyesülés, amelyben a vezetői feladatokat egy vezetői feladatokat ellátó személy vagy valamely, az a), b)
vagy c) pontban említett személy látja el, amely ilyen személy közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll, vagy amely ilyen személy javára jött létre, vagy gazdasági érdekei alapvetően megegyeznek egy ilyen személy gazdasági érdekeivel
3. Adatszolgáltatási kötelezettség
A Társaság az EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítéséhez köteles továbbítani az Ön, valamint az Önnel a 2. pont szerint szoros kapcsolatban álló személyek alábbi adatait továbbítani a nyilvántartást vezető személy részére:
Név:
Születéskori vezetéknév (ha eltér a jelenlegitől):
A bennfentesség oka (a kapcsolat jellege):
Születési idő:
Személyi igazolvány szám:
Lakcím:
Munkahelyi telefonszám (vezetékes és mobiltelefonszámok): Magántelefonszám (vezetékes és mobiltelefonszámok):
Kérem, hogy amennyiben a fenti adatokban változás következik be, arról 5 munkanapon belül tájékoztassa a Társaságot.
Tisztelettel:
xx.Xxxxx Xxxxxx jogi igazgató
2. számú melléklet
A vezetői feladatokat ellátó személyek értesítési kötelezettsége a velük szoros kapcsolatban álló személyek részére az ügyletkötéseikkel összefüggő kötelezettségekről (minta)
Tisztelt [Név]!
A Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) az Európai Parlament és a Tanács a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet (a továbbiakban: „EK rendelet”) 19. cikke alapján köteles jegyzéket készíteni valamennyi, nála vezetői feladatot ellátó személyről és a velük szoros kapcsolatban álló személyekről.
Szoros kapcsolatban álló személynek minősül:
d) az érintett személy házastársa vagy a házastárssal egyenértékűnek számító partnere
e) eltartott gyermek
f) az érintett személy bármely olyan rokona, akivel az adott ügylet időpontjában legalább egy éve közös háztartásban élt
g) bármely olyan jogi személy, vagyonösszesség vagy személyegyesülés, amelyben a vezetői feladatokat egy vezetői feladatokat ellátó személy vagy valamely, az a), b) vagy
c) pontban említett személy látja el, amely ilyen személy közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll, vagy amely ilyen személy javára jött létre, vagy gazdasági érdekei alapvetően megegyeznek egy ilyen személy gazdasági érdekeivel
Ön a fentiek alapján a Társaságnál vezetői feladatokat ellátó személlyel szoros kapcsolatban álló személynek minősül, így az EK rendelet 19. cikkében foglalt alábbi kötelezettségek Önt is terhelik.
Köteles értesíteni a Társaságot, valamint a Magyar Nemzeti Bankot, mint illetékes felügyeleti hatóságot (a továbbiakban: Felügyelet) a Társaság átruházható értékpapírjaira a saját javára bonyolított minden ügyletről, legkésőbb az ügylet időpontját követő 3 munkanapon belül, amennyiben az Ön által megkötött ügyletek összértéke az adott naptári évben elérte az 5000 EUR-t, továbbá a küszöbérték elérését. Az 5000 EUR-s küszöb kiszámítása a fentiek szerinti valamennyi ügylet nettósítás nélküli értékének összeadásával történik.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentésre kötelezett személy nevét;
b) a bejelentési kötelezettség indokát;
c) a Pénzügyi Eszköz kibocsátójának nevét;
d) az ügyletben szereplő Pénzügyi Eszköz leírását és azonosítását;
e) az ügylet jellegét (pl. vétel vagy eladás), jelezve, hogy az ügylet összefügg-e részvényopció-programokkal, vagy az EK rendelet (7) bekezdésében foglalt egyedi példákkal;
f) az ügyletkötés időpontját és helyét;
g) az ügyletben szereplő Pénzügyi Eszköz árfolyamát és volumenét (mennyiségét). Olyan zálogosítás esetében, amelynek feltételei lehetővé teszik a zálog értékének változását, ezt is közzé kell tenni a zálogosítás időpontjában érvényes értékkel együtt.
A Társaság a bejelentett információt haladéktalanul, de legkésőbb az ügyletet követő 3 munkanapon belül köteles közzétenni.
Alulírott [NÉV] tudomásul veszem, hogy az Európai
Parlament és a Tanács a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendeletben foglaltak alapján a Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál vezetői feladatokat ellátó
személlyel szoros kapcsolatban álló személynek minősülök, tudomásul veszem továbbá az EK rendelet 19. cikkében foglalt kötelezettségeimet.
Tudomásul veszem, hogy a Társaság az EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerint köteles nyilvántartást vezetni a nála vezetői feladatokat ellátó személyekkel szoros kapcsolatban álló személyekről. A Társaság kötelezettségének teljesítéséhez az alábbi adataimat továbbítom a nyilvántartást vezető személy részére és hozzájárulok azok a nyilvántartásba vétellel összefüggésben történő kezeléséhez:
Születéskori vezetéknév (ha eltér a jelenlegitől):
Születési idő:
Személyi igazolvány szám:
Lakcím:
Munkahelyi telefonszám (vezetékes és mobiltelefonszámok): Magántelefonszám (vezetékes és mobiltelefonszámok):
Dátum:
………………………………………….. aláírás
ZÁRADÉK:
Jelen értesítés egy példányát a vezetői feladatokat ellátó személy köteles megőrizni.
3. számú melléklet
A bennfentes személyek tájékoztatása a bennfentesek jegyzékébe történő felvétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről, valamint a bennfentes kereskedelemért és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételéért kiszabható szankciókról (minta)
Tisztelt [Név]!
A Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint nyilvános kötvény-kibocsátó a bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése érdekében a részére tevékenységet végző, és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást kell vezetnie.
Társaságunk a vonatkozó szabályzatban rögzíti a nyilvántartásba vétellel összefüggő kötelezettségeket, valamint a bennfentes információval való visszaélésnek és az ilyen információ jogosulatlan közzétételének következményeit.
A bennfentességet témakörönként szükséges megvizsgálnunk.
[A bennfentes információ megjelölése] bennfentes információnak minősül.
A Felügyelet piacfelügyeleti eljárást indít bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás gyanúja esetén, illetve a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából. A Felügyelet a bennfentes kereskedelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja:
- végzés (a jogsértésért felelős személy hagyjon fel az adott magatartással, tartózkodjon a magatartás megismétlésétől);
- a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;
- nyilvános figyelmeztetés, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;
- maximális közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb háromszorosáig, ha azok meghatározhatók;
- természetes személy esetében maximális összegű piacfelügyeleti bírság összege 1,5 Mrd Ft;
- jogi személy esetén maximális összegű piacfelügyeleti bírság összege 4,7 Mrd Xx vagy a legutolsó éves beszámoló szerinti árbevétel 15%-a.
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kiszabható büntetések: Bennfentes kereskedelem
410. § (1) Aki
a) bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít,
b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy módosítására hív fel, vagy bír rá, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt hivatalos személyként követik el,
b) a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el,
c) a bűncselekménnyel érintett ügylet vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások, ajánlat vagy ajánlatok abszolút értéke különösen nagy vagy ezt meghaladó értékű.
Bennfentes információ jogosulatlan közzététele 410/A. §
Aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, bennfentes információt illetéktelen személynek vagy személyeknek átad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tiltott piacbefolyásolás
411. § (1) Aki
a) olyan ügyletet köt, megbízást ad, visszavon vagy módosít, saját számlás kereskedés során ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti,
b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével vagy más megtévesztő magatartással a pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árfolyamát vagy árát befolyásolni törekszik,
c) a referenciaérték kiszámítását hamis vagy félrevezető információ közlésével vagy továbbításával, vagy megtévesztő módszer alkalmazásával befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság előtt olyan információt közöl vagy híresztel, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos személyként,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követi el, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazandó a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 2. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyletekre és eszközökre is, ha az ügylet, a megbízás, az ajánlat vagy a magatartás a pénzügyi eszköz vagy az azonnali árutőzsdei ügylet árára, árfolyamára vagy értékére hatást gyakorol.
Társaságunk hatályos bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályzata elérhető az alábbi linken: xxxxx://xxxxxx.xx/xxxxxxxxx/0/xxxxxxxx
2020.12.15
Tisztelettel:
xx.Xxxxx Xxxxxx jogi igazgató
4. számú melléklet
A bennfentesek jegyzékének vezetéséért és a bennfentes információra vonatkozó közzétételi kötelezettségért felelős személy
A bennfentes személyeket tartalmazó nyilvántartásért felelős személy: Név: xx.Xxxxx Xxxxxx
Beosztás: jogi igazgató
E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: x00 00 000 0000
5. számú melléklet
Nyilatkozat a Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett adatvédelmi tájékoztató tartalmának megismeréséről
Alulírott nyilatkozom, hogy a Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
hivatalos honlapján (xxxxx://xxxxxx.xx/xxxxxxxxx/0/xxxxxxxx) közzétett, az érintettek jogaira és az adatkezeléssel összefüggésben esetlegesen felmerülő jogsértések esetén igénybe vehető jogérvényesítési eszközökre részletesen kiterjedő adatvédelmi tájékoztatót megismertem, a tájékoztató tartalmát tudomásul veszem. Kijelentem, hogy a bennfentes nyilvántartásba bejegyzett személyes adataim kezelésének célját, jogalapját megismertem. Nyilatkozom továbbá, hogy amennyiben az Európai Parlament és a Tanács a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet 19. cikke értelmében velem szoros kapcsolatban álló személy bennfentes nyilvántartásba történő felvétele válik szükségessé, úgy az adatvédelmi tájékoztatóban foglalt rendelkezéseket jelen személyek tudomására hozom, a tájékoztató elérhetőségét rendelkezésükre bocsátom.
Kelt: