ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Genertel Biztosító Zrt.

Kötelező

Gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei

és Ügyféltájékoztatója 4.

(Feltételek 4.)

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

3. oldal

A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

6. oldal

Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

TARTALOMJEGYZÉK

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ 3

A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. KÖTELEZŐ

GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 6

1. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás” vagy „Kgfb”) általános törvényi szabályai a Gfbt.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül,

annak számozásának megtartása mellett 6

2. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti

igazolások kiadásának szabályairól 16

3. Genertel miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás különös feltételei 1. (GMCEKF 1.)

(2011.11.11.) 19

4. Kgfb és miniCasco Extra kiegészítő biztosítás esetén a biztosító által bekérhető iratok 27

5. Genertel Assistance Silver Plusz szolgáltatás Feltételei 2. (GGAF 2.) 30

6. Személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 34

7. Kiegészítő rendelkezések 37

2

A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA 4.

(a továbbiakban: Feltételek 4.) (hatályos: 2012. 01. 01-től)

Tisztelt Ügyfelünk!

Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresz- tül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

Örömünkre szolgál, hogy biztosítási szerződése megkötéséhez társaságunkat választotta. A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiak- ban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali-Providencia Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

1. A biztosító főbb adatai:

neve: Genertel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság

székhelye: 1134 Budapest, Dévai u. 26–28.,

székely állama: Magyarország

nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: 00-00-000000,

jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 2 190 000 000,- Ft,

fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás, levelezési címe 7602 Pécs, Pf. 999.,

telefon: 00 00 00 00 00,

web: xxx.xxxxxxxx.xx.

A biztosító egyedüli részvényese a Generali-Providencia Biztosító Zrt.; (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.; cégjegy- zékszáma: 00-00-000000, Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság). Az alapító további leányvállalatairól fenti elérhetőségeinken infor- málódhat.

2. Panaszügyintézés

A társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszok szóban (személyesen társaságunk ügyfélszol- gálatán, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) is közölhetőek. Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formának és módszernek megfelelően a társaságunk működésével kapcsolatos kér- désekkel, problémákkal elsősorban a biztosító székhelyén működő és a 06 40 30 40 50-es kék számon elérhető telefonos ügy- félszolgálatával, postai úton a 7602 Pécs, Pf. 999. címen vagy a 06 1 451 38 81-es fax számon áll ügyfelei rendelkezésére. A telefonos ügyfélszolgálat, annak működési rendje szerint munkanapokon 8:00-20:00 között érhető el. Emellett információt és támogató útmutatást nyújt a xxx.xxxxxxxx.xx honlap is, ahol az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül is intézhetőek a biztosítási ügyek, panaszok. Az elektronikus ügyfélszolgálat esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálat biztosítja az elérhetőséget.

Amennyiben a fenti elérhetőségeken nem sikerült megfelelő tájékoztatást kapni, avagy az esetleges panaszt megnyugtatóan rendez- ni, úgy a személyes ügyintézés lehetősége a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxx alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biz- tosított. A személyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján, avagy az iránt a 06 40 30 40 50-es telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi telefonos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresz- tül egyúttal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.

3

Amennyiben a panaszt a biztosító ügyfélszolgálatán keresztül nem sikerült kielégítő módon rendezni, úgy a panasszal fogyasztó- védelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésé- vel, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez is lehet fordulni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény a 83.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosí- tótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. Amennyiben vitás ügyet nem sikerül peren kívül rendezni, úgy lehetőség van bírói út igénybevételére is. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárások közül közvetítői eljárás is kezde- ményezhető a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

3. A biztosító felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amelynek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx), levél- címe: 0000 Xxxxxxxx, 000. Pf. 777., központi telefonszáma: 489-9100, helyi tarifával működő kék száma: 00 00 000-000, köz- ponti fax száma: 000-0000.

4. Jognyilatkozatok:

A szerződő nyilatkozata társaságunkkal szemben csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut. A szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatot a szerződő felek írásban (személyesen vagy más által átadott irat, telefax vagy postai küldemény útján) tehetik meg.

5. Alkalmazandó jog és jogszabályok

A jelen feltételek alapján létrejövő szerződés értelmezése során a magyar jog az irányadó és a magyar nyelv alkalmazandó. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a következőek:

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban „Gfbt.”) és az annak felhatalmazása alapján alkotott miniszteri rendeletek,

- a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit”),

- a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: „Ptk.”).

Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

6. Távértékesítési tájékoztató

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott.

Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (7602 Pécs, Pf. 999.) vagy a 06 1 451 38 81-es fax számra kell megkül- deni. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6.§ (1)-(8) bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. A törvény 8.§-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biz- tosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés meg- kötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által eset- legesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszaté- ríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladék- talanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

4

A biztosító a jelen feltételeket és ügyfél-tájékoztatót weboldalán könnyen elérhető módon, elektronikus úton is folyamatosan elér- hetővé teszi. A szerződő a biztosító internetes oldaláról jelszó és ügyfél azonosító megadását követően, bármikor kinyomtathatja a Tanúsítványt, a Kötvényt valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról szóló fedezetigazolást.

5

A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS

SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A jelen általános szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a társaságunk és a szerződő között létrejött biztosítási szerződésre kell alkalmazni. A jelen általános szerződési feltételek tartalmazzák a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás- ról szóló 2009. évi LXII. törvénynek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó Általános ren- delkezéseit (1-34.§), a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet szabályait, A Genertel miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás feltételeit, a Genertel Gépjár- mű-felelősség Assistance Silver Plus szolgáltatás Feltételeit, a Kgfb és miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás esetén bekérhető iratok felsorolását, a személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat és végezetül a kiegészítő rendelkezések címszó alatt azokat a Gfbt.-ben nem szerepelő ren-delkezéseket, amelyeket a jelen feltételek szerint létrejövő biztosí- tási szerződésekre a törvényi rendelkezések mellett alkalmazni kell.

A biztosítási szerződés részét képezik továbbá, az ajánlat az abban foglalt nyilatkozatokkal és záradékokkal együtt, és a kötvény.

1. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás” vagy „Kgfb”) általános törvényi szabályai a Gfbt.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett:

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű - ha annak rendel- tetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére történő belépésének, valamint a Magyar Köztársaság területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e tör- vényben szabályozott tevékenységére;

d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és a vámhatóságnak e törvényben szabá- lyozott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti - megállapodásból és a kapcsolódó meg- állapodásokból eredő - e törvényben nem szabályozott - feladatok ellátására;

b) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjár- művek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amely- re a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szer- vezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: bizto- sítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható vala- mennyi korrekciós tényező összessége;

6

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamá- nak, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának ki- vételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés sza- bályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gép- jármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továb- bá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés- re vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen meg- ítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset hely- színét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biz- tosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tag- államban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a további- akban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvény- ben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemelteté- séből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rende- zésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

7

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet iga- zolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékos- ságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendel- kezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartóz- kodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés

- amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiz- tosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősség- biztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemel- tetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfize- téssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági enge- déllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától - a szünetelés kivételével - a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kez- detétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által - szer- ződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog át- szállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosí- tással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése

5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.

8

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerző- dése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. § (1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jog- viszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában - az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasít- hatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának té- nyére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.

7. § (1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőző- en a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül - az e törvényben meghatározott eseteken túl - a szerződés csak a felek közös megegyezésével szün- tethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyé- ben változás áll be.

8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezé- sének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatá- rozott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyil- vántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével - a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudo- másszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő - az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

9

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

10. § A biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. § (1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában - az egyedi szerződéseket illető díjtarifa meghirdetésével egyide- jűleg - a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.

(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a meghirdetett - időszak, illetve tartam kezdőnapján érvényben lévő - díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményen- ként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényér- vényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményen- ként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípus- ra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meg- haladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a káro- sultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figye- lembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

10

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként kelet- kezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszünte- tését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazoló- lappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatáro- zott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szer- ződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri ren- deletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, valamint az 5. § (2) bekezdésében, továbbá a

21. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja - a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével - a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható díjról.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján - elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzem- ben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerző- dési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog át- szállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában szűnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpont- jában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

11

Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszak- nak az első napján esedékes.

(2) Az egyszeri díjat - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazol- ható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyi- ben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az ön- hiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve - egy adott biztosítási időszakon belül

- az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.

(7) Az üzemben tartó a szerződéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedé- kessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését követően a szerződéses állapot helyre- állításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtarta- mát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díj- részlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatá- rozott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó - egy naptári évre számított tarifáját gépjármű-kategóri- ánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biz- tosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg.

(2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díj- tarifát kell alkalmazni.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerző- désben, valamint e törvényben a kárigények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.

(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(6) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben említett információk a kárképviselő szék- helyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerint módosul.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

12

Bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító tel- jesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérel- mére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvény- nyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szünetelés megszűnésé- nek a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartó- jának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szem ben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar Köztársaság terüle- tén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő orszá- gában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a bizto- sítóra kiterjedő joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges - a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott felada- tainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezet- hez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes tel- jesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosí- tójánál írásban bejelenteni.

(2) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biz- tosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

13

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefoly- tatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a kár- okozó - 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott - személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító meg- nevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigé- nyek rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányá- ban is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendel- kezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetek- ben az üzemben tartóra és a vezetőre - is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalaní- tási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a káro- sultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munká- latok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező eset- ben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az (1) bekezdés szerinti nettó összeget, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés összegét téríti meg.

32/B. § (1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszé- riája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szem- pontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás - a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján - nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított tíz napon belül - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.

(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként

a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy

b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a jegyző - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - ideiglenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredmé- nyeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból vég- legesen alkalmatlannak minősítette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gép- járművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a jegyző - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.

(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A. §

(1) bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem a Magyar Köztársaság.

14

Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt - illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű veze- tését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezett- séget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kárta- lanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője leg- feljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szán- dékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgál- tatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvé- nyesíthet megtérítési igényt.

15

2. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett - a kártérítés alapjául szolgáló - káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az első kárki- fizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizeté- sének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telep- helyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartó- ként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osz- tályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatá- rozott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó sze- mélyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üze- meltetett további járműveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. A besorolásra vonatkozó szabályok

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figye- lembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása - a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdésben, továbbá a

7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével - nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási idő- szakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a kár- okozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi - ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre - az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kate- góriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szer- ződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére - a biztosítási időszakon belül is - érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerző- dést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

16

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a Kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási idő- szak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díj- ról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biz- tosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazono- sítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyi- ben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biz- tosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

8. § A biztosító köteles - az igénylés beérkezését követő 15 napon belül - az igénylő kérésére az igénylést megelőző szerződéses idő- szak vonatkozásában - amennyiben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg - a kárnyilvántartásban meglévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezett- ség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

3. Záró rendelkezések

9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. § A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.

11. § E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. §

17

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

18

3. A Genertel miniCasco EXTRA Kiegészítő Biztosítás Különös Feltételei 1. (GMCEKF 1.) Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kiegészítő módozat (2011.11.11.)

1. fejezet

Jelen kiegészítő szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiz- tosítás) kötött miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás (a továbbiakban „miniCasco EXTRA”) elnevezésű kiegészítő gépjármű-biz- tosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek- ben nem szabályozott kérdésekben a jelen általános szerződési feltételek további pontjai, így különösen az alapbiztosítás feltételei- ben és a kiegészítő rendelkezésekben foglaltak és a mindenkor hatályos Gfbt. és Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

A miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatá- rig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események által a biztosított járműben keletkezett károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

I. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

Biztosított az ajánlaton/szerződésben ilyenként megjelölt személygépkocsi vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű). Nem lehet biztosított az olyan jármű, amelyet oktatásra, bérjármű- ként, nemzetközi fuvarozásra vagy foglalkozásszerűen személyfuvarozásra használnak (taxi).

II. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT

Megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A kárkifizetést a biztosító a Biztosított részére teljesíti.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás csak az olyan töréskárra terjed ki, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2009. évi LXII. törvény) hatálya alá tartozó és kizárólag gépjárművek ütközésével megvalósuló közlekedési balesetből (káresemény) származik.

A jelen feltételek szerint töréskárnak minősül:

- a biztosított gépjárműben bekövetkezett sérülés, amely olyan káreseményből származik, amelynek bekövetkezéséért a jelen felté- telek szerint biztosított gépjármű jogszerű használója (mint a baleset okozója) felelős. A biztosító jelen feltételek szerinti szolgálta- tásának ez esetben feltétele, hogy a káreseménnyel összefüggésben a károsult (másik, vagy többi) gépjárműben okozott kár meg- térítésére a Genertel Biztosító Zrt. a Kgfb alapbiztosítási szerződés alapján kötelezhető legyen.

- biztosítási esemény a biztosított gépjárműben bekövetkezett az a sérülés (töréskár) is, amely olyan káreseményből származik, amelyért ugyan nem a jelen feltételek szerint biztosított gépjármű jogszerű használója, hanem a káreseményben résztvevő másik vagy többi gépjármű vezetője (mint a baleset okozója) a felelős, de a kárért felelős másik személy(ek) kötelező gépjármű-felelősség- biztosítója a jelen feltételek szerint biztosított gépjárműben keletkezett kárt fizetésképtelenség miatt nem téríti meg és a kárt a Gfbt. 3.§ 21. pontja szerinti Kártalanítási Alap sem képes megtéríteni.

Önálló üvegtörés kárra a biztosítási fedezet csak külön megállapodás alapján terjed ki.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

A kötvény meghatározott forint összeg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy biztosítási időszakon (egy biztosítási éven) belüli felső határa. A biztosító szolgáltatását a biztosított a biztosítási időszakon belül csak egyetlen alkalommal veheti igénybe. A biztosítási szolgáltatás a biztosítási eseménynek minősülő töréskár (totálkár vagy részkár) esetén, a biztosított gépjármű totálkárának vagy helyreállítási költségeinek megtérítésére terjed ki a biztosítási összeg erejéig. Amennyiben a biztosított gépjármű teljeskörű casco biztosítással rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása igénybe vehető a casco önrészének megfizetésére is.

A biztosító jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerinti káresemények esetén az alulbiztosítás szabályait (Ptk.553.§ (2) bekezdés) nem érvényesíti.

19

I. TOTÁLKÁR

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek értelmében Totálkár-nak minősül az az eset, ha valamely biztosítási esemény következtében a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értékének a gépjármű maradványértékével csökkentett összegét avagy a javítási költség meghaladja a gépjármű káridőponti forgalmi értékének 50%-át. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz, sérülés miatt cserére szorul.

A biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításakor a biztosító káridőponti forgalmi értéket veszi alapul, figyelembe véve az eset- leges előzménykárokat (értékcsökkenés).

A jelen feltételek szerint a káridőponti forgalmi értéket az alábbiak szerint kell meghatározni:

Káridőponti forgalmi érték az az érték, amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, de legfeljebb a gépjárműnek az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus alapján megállapított káreseménykori forgalmi értéke. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, továbbá a helyi keresettségi korrekció, és a felfelé történő állapotkorrekció.

A biztosító szolgáltatása totálkár esetén legfeljebb a biztosítási összeg erejéig, a káridőponti és a maradványérték különbözete.

II. RÉSZKÁR

II.1. Ha a biztosítási esemény következményeként a totálkár esete nem áll fenn, akkor a biztosító a gépjármű helyreállításának költségeit fizeti meg, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

II.2. Az indokolt és igazolt helyreállítási költség megállapításánál a biztosító a Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész- illetve munkadíjárakat veszi alapul, amely alkatrészek esetében nem lehet magasabb a magyarországi forgalmazó aktuális ajánlott kiskereskedelmi árainál.

II.3. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvé- nyesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig és átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biz- tosító. Amennyiben már előzőleg sérült vagy javított volt az alkatrész, a biztosító szolgáltatásából levonja az értékemelkedést. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

II.4. A biztosító kizárólag az adott káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a II. 3. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesítve.

II.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

II.6. Amennyiben a szerződő a biztosított gépjármű tekintetében áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik, úgy a biz- tosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

II.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában átlagosnak tekintendő nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában átlagosnak tekintendő nettó helyreállítási költséget téríti.

20

III. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles. A maradvány értékesítése előtt a biz- tosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a biztosítóval a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacso- nyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti, kivéve, ha a csökken- tett átvételi összeg a jármű szemlekori állapotának megváltozásából vagy a maradványnak az ajánlati kötöttség idején túli értékesí- téséből fakad.

IV. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza- állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen fel- tüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

3. fejezet

TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi területére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

I. A kiegészítő biztosítási az alapbiztosítással egy időben jön létre, amennyiben az ajánlat/szerződés tartalmazta a kiegészítő bizto- sítás megkötésére vonatkozó megállapodást, és annak díját az ajánlat/szerződés megfelelő rovatában feltüntették.

II. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú.

A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához.

A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

III A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével.

Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

IV. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A biztosítási szerződés megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

V. Díjfizetés

A miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. A díj meg nem fizetése esetén a szerződés az alapbiztosítási szerződéssel együtt szűnik meg.

5. fejezet

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

Figyelemmel a jelen kiegészítő feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása a biztosító szolgáltatás teljesítési kötelezett- ségének megállapításához szükséges iratok és bizonyítékok (mind a jogalap és az összegszerűség vonatkozásában) benyújtása utáni

15. napon esedékes. A biztosító által a kárigény rendezése céljából bekérhető iratok listáját jelen általános szerződési feltételek 4. fejezete tartalmazza.

21

6. fejezet KIZÁRÁSOK

I. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

I.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

I.2. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.), de amennyiben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy a biztosító teljesíti a szolgáltatását,

I.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott/vagy ezen események- kel összefüggésben felmerülő károk.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 261.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszé- lyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyá- solására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

I.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

I.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

I.6. nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészekben vagy tartozékokban következnek be.

II. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, melyek különleges felépítményű, ill. munkagépként is használható gépjármű- ben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti közlekedéssel egyide- jűleg történő munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítése során következnek be.

III. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűncselekmény biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

IV. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

• a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használták vagy

• a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közre- hatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy

• a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjár-

mű vezetésére.

V. Nem téríti a kárt a biztosító, ha az alapbiztosítási szerződés alapján a kárkifizetést a biztosító jogalap hiányában meg- tagadja.

VI. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű veze- tőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

7. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

I. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

I.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosítóhoz be kell jelenteni.

I.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelen- tés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

22

I.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.

I.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, vagy a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával javíttathatja meg a gépjárművet, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

II. Változás bejelentési kötelezettség

II.1. A biztosított/szerződő az alapbiztosítási feltételekben meghatározott határidőn belül köteles a biztosítónak bejelenteni az aján- laton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

II.2. A jelen fejezetben foglaltak a Polgári Törvénykönyv 540. §-a szerinti közlési és változás-bejelentési, valamint az 544. §-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/ tulajdonos ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

A közlési kötelezettséget és megsértésének jogkövetkezményeit nem érinti az, ha a biztosítási szerződésben foglalt adatokat a szer- ződő nem saját kezűleg tölti ki. A meghatalmazott (képviselő) útján történő szerződéskötéshez írásbeli meghatalmazás csatolása szükséges.

II.3. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen bizto- sítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

8. fejezet

KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kár- enyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosí- tóhoz fordulhat. A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén is.

9. fejezet

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közre- működő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okoz- ták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezett- ségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

Súlyosan gondatlannak minősül az a magatartás, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve egyébként vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen személynek engedték át,

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt,

c) a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek, vagy ennek is követ- kezménye,

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették.

10. fejezet

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosító a miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás keretében az alábbi, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtja. Az ebben a fejezetben részletezett kiegészítő biztosítások tekintetében a biztosító a miniCasco EXTRA biztosítási összeghatárán túlmenően vállal szolgálta- tási kötelezettségét a jelen fejezetben az egyes szolgáltatások esetében nevesített biztosítási események bekövetkeztekor. Egy bizto- sítási évben az alább felsorolt 3 kiegészítő szolgáltatás közül csak egy vehető igénybe és csak egyetlen alkalommal, az igénybevett szolgáltatáshoz tartozó biztosítási összeglimit figyelembe vételével:

23

1. DEFEKTKÁR

1.1 Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjármű bármely, használatában lévő gumiabroncsának olyan váratlan, előre nem látható ok miatt bekövetkezett javítható sérülése, amely kizárólag az abroncs felniről történő leszerelésével javítható.

1.2 Legalább anyag és munkadíj szinten, tételesen megbontott számla ellenében, a biztosító megtéríti a károsodott, vagy az új gumi- abroncs le- és/vagy felszerelésének, javításának, valamint a kerék centírozásának költségeit a kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig.

1.3 Jelen kiegészítő szolgáltatás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:

a) a sérült gumiabroncs futófelületének profilmélysége a káresemény időpontjában nem érte el az 1,6mm-t.

b) a kár a használaton kívüli segédkerék (pótkerék) gumiabroncsában keletkezett,

c) a kár a felniben keletkezett,

d) a kár újrafutózott gumiabroncsban keletkezett,

e) a kár az abroncs gyártója által, a gumiabroncshoz meghatározott maximális sebesség túllépése miatt keletkezett,

f) a kár a gumiabroncs korábbi szakszerűtlen javítására, szerelésére vezethető vissza,

g) a kár a gumiabroncs gyári, gyártási hibájára vezethető vissza,

h) a kár nem a biztosított gépjárműre gyárilag előírt méretű és minőségű gumiabroncs használata miatt következett be,

i) a kár helytelen, szakszerűtlen futómű-beállítás miatt következett be,

j) a kárt a lengéscsillapító elhasználódása okozta,

k) a biztosított gépjármű a káresemény időpontjában nem az évszaknak megfelelő gumiabronccsal volt szerelve.

1.4 A biztosító nem téríti meg a defekt miatt keletkező következményi károkat, az új gumiabroncs beszerzésének költségeit, továbbá más biztosítások (pl. casco, Kgfb stb.) által fedezett károkat.

2. KÁTYÚKÁR:

2.1 Jelen biztosítás szempontjából kátyúnak (burkolathibának) az utak használata során a forgalmi igénybevétel és környezeti hatá- sok nyomán kialakult, egy vagy több pályaszerkezeti réteg 4 cm-nél mélyebb, kisfelületű (legfeljebb 2 m2) folytonossági hiánya minősül, amely az út használatát nehezíti, növeli a balesetveszélyt, fokozottan igénybe veszi a közlekedési eszközöket és rontja az utazás kényelmét.

2.2 Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából kátyúkár biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, legfeljebb a kötvény- ben meghatározott biztosítási összeg mértékéig, azt a kárt, amely a közúti közlekedés szabályainak betartásával vezetett, közúton keletkezett kátyúba futás során a biztosított gépjárműben keletkezett. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a károsult kárigényének megalapozottságát bizonyítsa. A károsult kárigényének megalapozottságát a jelen általános szerződési feltételek 4. fe- jezetben meghatározott dokumentumok teljeskörű csatolásával bizonyíthatja.

2.3 A biztosítóhoz benyújtott kárigényléstől függetlenül, a károsultnak kártérítési követelését, a kár keletkezését követően, közvetlenül a közút kezelőjéhez is haladéktalanul jelentenie kell.

2.4 Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító segítséget nyújt a kárhelyszín szerint illetékes útkezelő azonosításában, vállalja továbbá, hogy a biztosított fenti jogszabály szerinti bejelentési kötelezettségét és a hozzá beérkező bejelentéseket időbeni késedelem nélkül továbbítja a kárhelyszín szerint illetékes közútkezelő felé.

2.5 Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben (Ptk. 558. §).

2.6 Amennyiben a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelős személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényeit is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé.

2.7 Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt érték mindkettőjük köve- telését nem fedezi, a biztosított elsőbbséget élvez.

24

2.8 Kizárások:

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben:

a) amennyiben a kárhelyszínként megjelölt útszakasz el volt látva az „Egyenetlen úttest” figyelmeztető táblával (KRESZ

16. § (1) i-pont – 76. ábra), vagy az úthibákra más módon figyelmeztető, egyéb (pl. sebességkorlátozó) táblákkal, jelzések- kel és a kár ennek figyelmen kívül hagyása miatt következett be,

b) amennyiben a kár a biztosított gépjármű korábbi szakszerűtlen javítása, szerelése miatt következett be,

c) amennyiben a kár a biztosított gépjármű gyári, gyártási hibáira visszavezethető ok miatt történt.

3. SZÉLVÉDŐKÁR:

3.1 a) Jelen biztosítás szempontjából szélvédőkárnak minősül minden olyan sérülés, mely a gépjármű szélvédőjén kavics-, vagy kő- felverődés kapcsán, előzmény nélkül, hirtelen külső behatásra alakul ki és az ezzel foglalkozó szakműhelyben szélvédőcsere nélkül javítható. A javítás költsége a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig térül jelen kiegészítő kapcsán.

b) Amennyiben a szélvédő a szakműhely megítélése szerint nem javítható, vagy javítása nem gazdaságos, abban az esetben a biz- tosító a csere komplett költségét téríti a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig.

3.2 A biztosító szolgáltatásának feltétele a károsodást okozó gépjármű vezetőjének írásban tett elismerése.

3.3. Jelen biztosítás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben:

a) a kárt okozó gépjármű vezetője nem, vagy nem írásban ismerte el felelősségét,

b) amennyiben a károsodást nem kavics- vagy kőfelverődés okozta,

c) amennyiben a kár nem a biztosított gépjármű szélvédőjében keletkezett,

d) amennyiben a kár a biztosított gépjármű szakszerűtlenül beszerelt szélvédőjében, a szakszerűtlen szereléssel okozati összefüggésben keletkezett.

4. KÖZLEKEDÉSI BALESETI HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS:

4.1 Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított jármű közlekedési balesetet szenved melynek következtében a biztosított jármű vezetője, a balesetet követő egy éven belül meghal.

4.2 Biztosított a biztosított jármű mindenkori vezetője.

4.3 A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A teljesítendő szolgáltatás tekintetében a szerződés kedvezményezettje minden esetben a biztosított örököse.

4.4 A biztosító szolgáltatása: A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a baleset időpontjában hatályos biztosítási köt- vényben rögzített biztosítási összeget téríti.

4.5 A kiegészítő biztosítás esetében alkalmazott kizárások a jelen kiegészítő szolgáltatások esetén is alkalmazandóak.

4.6 A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogelle- nesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el, ha

- a biztosítási esemény a biztosított rendszeres alkoholfogyasztása, illetve a biztosított kábítószer-fogyasztása, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedése miatt következett be, kivéve, ha ez utóbbiakat a biztosított esetében a kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

- a baleset idején alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a baleset bekövetkeztében közrehatott. Alkoholos állapotnak tekintendő a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint.

- olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett és ez a tény a baleset bekövetkeztében közrehatott,

- a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjá- ban legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett.

25

4.7 Az alábbi kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén a mentesülés szabályait kell alkalmazni:

A biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek megfelelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie és az eljáró orvos előírásainak a gyógyító eljárás befejezéséig folya- matosan eleget kell tennie. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.

4.8 A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetésére vonatkozó kötelezettsége alól, amennyiben a biztosított a kedvez- ményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

A felsorolt körülmények valóságnak megfelelő voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

11. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használó- jától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztat- ni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

26

4. Kgfb és miniCasco Extra kiegészítő biztosítás esetén a biztosító által bekérhető iratok

1.	javítási árajánlat	28.	tűzvizsgálati jelentés	55.	törzskönyv
2.	javítási számla	29.	vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv	56.	vezetői engedély
3.	beszerzési számla	30.	rendőrségi határozat	57.	vámkezeléssel kapcsolatos iratok
4.	beszerzési bizonylat (pl. blokk)	31.	rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv	58.	tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
5.	baleseti bejelentő	32..	vádemelési javaslat jegyzőkönyve	59.	gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat
6.	károkozói kárbejelentő	33.	bírósági ítélet	60.	üzembentartói szerződés vagy okirat
7.	kárbejelentő	34.	értéklista	61.	közjegyzői okirat
8.	tanúnyilatkozatok	35.	ingósági kárlista	62.	munkáltatói nyilatkozat
9.	kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban	36.	fizetési meghagyás	63.	adóbevallás
10.	Készpénzbefizetési pénztárbizonylat	37.	lemondó nyilatkozat	64.	egyszerűsített éves beszámoló
11.	audatex kalkuláció	38.	meghatalmazás	65.	eredménykimutatás, mérleg
12.	eurotax kalkuláció	39.	banki engedményező nyilatkozat	66.	tárgyi eszköz nyilvántartás
13.	eurotax káridőponti érték számítás	40.	bankszámlakivonat	67.	könyvelési iratok
14.	kereskedői ajánlat maradványértékre	41.	bankszámlaszám	68.	felelősség elismerő nyilatkozat
15.	igazságügyi szakértői vélemény	42.	banki meghatalmazás	69.	építési engedély
16.	egyéb szakértői vélemény	43.	átruházó nyilatkozat	70.	építési napló
17.	szakhatósági iratok	44.	azonosítási adatlap	71.	tervdokumentáció
18.	munkalap	45.	zárójelentés	72.	költségkimutatás
19.	garanciajegy	46.	orvosi lelet	73.	menetjegyek
20.	egyéb szakértői vélemény	47.	ambuláns kezelőlap	74.	Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
21.	tulajdoni lap.	48.	igazolólap gépjármű balesetből adódó keresetveszteség rendezéséhez	75.	ügyfél elérhetősége
22.	telekkönyvi kivonat	49.	ittassági nyilatkozat	76.	bérleti szerződés
23.	hagyatéki végzés	50.	megállapodás kárügy végleges egyösszegű rendezéséről	77.	útnyilvántartás
24.	gyámhatósági rendelkezés	51.	nyilatkozat előzménykéréshez	78.	menetlevél
25.	örökösödési bizonyítvány	52.	nyilatkozat a gépjármű felszereltségéről	79.	fuvarlevél
26.	rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve	53.	adásvételi szerződés	80.	szerződés gépjármű kölcsönadásáról
27.	tűzoltósági hatósági bizonyítvány	54.	forgalmi engedély

27

miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás alapján érvényesített kátyúkárral kapcsolatos kárigény érvényesítéséhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
1	rendőrségi jegyzőkönyv (minden esetben)	2	írásbeli nyilatkozat arra vonatkozólag, hogy a kárt okozó kátyú kikerülése, vagy más manőverrel történő elkerülése az adott körülmények között balesetveszélyes lett volna	3	írásbeli nyilatkozat arra vonatkozólag, hogy a kárhelyszínként megjelölt útszakaszra volt-e kihelyezve az „Egyenetlen úttest” figyelmeztető tábla (KRESZ 16. § (1) i-pont – 76. ábra), vagy az úthibákra más módon figyelmeztető, egyéb (pl. sebességkorlátozó, egyéb veszély) tábla,
4	hiánytalanul kitöltött kárbejelentő lap és a közút kezelőjéhez benyújtott bejelentés másolata	5	Fényképek – a kátyúról (a kátyú méretét, elhelyezkedését, mélységét bemutató módon – referencia eszköz pl. gyufásdoboz, öngyújtó, töltőtoll használata indokolt) – a sérült járműről (fontos, hogy a sérült jármű a fénykép alapján egyértelműen azonosítható legyen – forgalmi rendszám is látszódjon) – a sérülésről, a sérült alkatrészről, egységről, – az útszakaszról (a helyszín beazonosíthatóságára alkalmas módon)	6	tanú nyilatkozatok a tanúk nevével, elérhetőségeivel
7	legalább anyag- és munkadíj szinten, tételesen megbontott javítási számla, vagy javítási kalkuláció	8	sérüléssel kapcsolatos szakvélemény (lehetőleg szakszerviz által kiadott)	9	a gépjármű érvényes forgalmi engedélyének másolata
10	a vezető érvényes vezetői engedélyének másolata	11	az érvényes kötelező biztosítás biztosítójának és szerződés azonosítójának megjelölése	12	amennyiben a tulajdonos/üzembentartó rendelkezik casco biztosítással, a biztosító, illetve szerződés azonosító megadása
miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás alapján érvényesített szélvédő kárral kapcsolatos kárigény érvényesítéséh alábbi dokumentumokat kell csatolni:
1	károkozó jármű vezetőjének írásos felelősségvállaló nyilatkozata			2	javítási számla

28

miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás alapján érvényesített közlekedési baleseti halállal kapcsolatos kárigény érvényesítéséhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
1	a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt	2	a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát	3	a véralkohol vizsgálati eredmény másolatát, amennyiben ilyen készült
4	a vezetői engedély és a jármű forgalmi engedélyének másolatát	5	a halottvizsgálati bizonyítvány másolatát	6	a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát
7	külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítását	8	a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat másolatát (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány)	9	a halál – illetve a baleset – közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratokat

29

5. Genertel Assistance Silver Plusz szolgáltatás Feltételei 2. (GGAF 2.)

1. fejezet – A biztosítás tárgya, a biztosított jármű

1.1 A Biztosító az a jogi személy, amely a személygépkocsi, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó teher- gépkocsi, segédmotoros kerékpár vagy motorkerékpár esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiegészítő szolgáltatásaként, a biztosítási kockázatot viseli és a jogalap fennállása esetén a jelen általános feltételek alapján, szolgáltatások teljesítésére térítés- mentesen vállal kötelezettséget.

1.2 Szerződő az a fél, aki az alapbiztosítási szerződést megköti és így a biztosító szolgáltatására jogosult.

1.3 Biztosított jármű az a – biztosítási kötvényen rendszám és/vagy, alvázszám és/vagy forgalmi engedély szám alapján beazonosí- tott, biztosítottként megjelölt - gépjármű, amely a szerződéskötés pillanatában érvényes forgalmi engedéllyel és rendszámmal ren- delkezik (kivéve segédmotoros kerékpár, amelynek esetében nem szükséges sem forgalmi engedéllyel, sem rendszámmal rendel- keznie). A segédmotoros kerékpárok kivételével a biztosítás kizárólag magyar forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművekre terjed ki.

1.4 Biztosított személy(ek): a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított gépjárművet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmiban szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).

1.5 Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított gépjárművet a biztosítás hatálya alatt jogszerűen és a jogszabályi, valamint műszaki, karbantartási előírások betartásával használták és az működésképtelenné, vagy a vonatkozó előírások alapján a közúti for- galomban való használatra alkalmatlanná vált, műszaki meghibásodásból kifolyólag.

1.6 Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali üzem- / menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszé- lyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája).

1.7 Közút: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott fogalom szerint a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület.

1.8 A szolgáltatás területi hatálya: kizárólag Magyarország területére terjed ki.

2. fejezet - Biztosítás létrejötte, megszűnése, hatálya

A Genertel Gépjármű-felelősség Assistance Silver Plusz szolgáltatási jogviszony létrejöttére, a kockázatviselés kezdetére és a szolgál- tatási viszony megszűnésére vonatkozóan a Genertel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltételeiben meghatározottak értelem- szerűen irányadóak. A Genertel Gépjármű-felelősség Assistance Silver Plusz szolgáltatás minden esetben megszűnik, amennyiben az alapbiztosítás (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) kockázatviselése megszűnik.

3. fejezet – Biztosítási szolgáltatás

A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: 1134 Budapest, Dévai u. 26-28.; cégjegyzékszám: 00-00-000000, Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság; adószáma: 12231401-2-41) országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve, a biztosítási esemény bekövetkeztekor, a szerződésben meghatározott alábbi szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, bizto- sítási évente max. 1 alkalommal:

3.1 Információszolgáltatás

A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása 0-24 óráig, az év minden napján a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

30

3.2 Közúti segélyszolgálat: E szolgáltatás alapján a biztosító helyszínre küldött javítója vagy járműszállítója hajtja végre a hibael- hárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezését az alábbiak szerint:

Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a biztosító a biz- tosított első bejelentésétől számított 1 órán belül segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a hely- színen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni.

A biztosító a szolgáltatást végzőnek téríti meg a helyszínre történő egyszeri kiszállás és a helyszínen történő javítás számlával igazolt munkadíját belföldön.

A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza, azt a biztosított köteles meg- téríteni a javítást végző szolgáltató számlája alapján.

A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségére köteles eleget tenni.

A biztosító a fenti szolgáltatások által felmerült költségeket 20.000 Ft-ig téríti meg.

3.3 Autómentés: a biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszállítása, feltéve, ha a 3.2. pontban meghatározott szükségjavítás nem hajtható végre a helyszínen.

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes álla- potba hozni, a biztosító által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe szállítja. A biztosító belföldön történt meghibásodás esetén megtéríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit 20.000 Ft-ig a szolgáltatást nyújtónak.

3.4 Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával abban az esetben, ha a 3.3 pont alapján elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.

4. fejezet – Kizárások és korlátozások valamint mentesülés

4.1 Kizárások és korlátozások:

4.1.1 Az eredeti gyári felszereléshez, beállításokhoz képest módosított vagy speciális célú, fokozott igénybevételnek kitett járművekre (pl. versenyautók, megkülönböztető jelzés viselésére jogosult járművek, veszélyes anyagokat szállító járművek, történelmi járművek, személy vagy áruszállító taxi-szolgálat ill. autókölcsönző járművei);

4.1.2 A rendszeres alkatrész-, anyag ill. tartozékcserére, időszakos és egyéb karbantartásra és ellenőrzésre, amely a gépjármű normál üzemeltetésével kapcsolatos, továbbá az előírt felszerelésre és tartozékokra;

4.1.3 A biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása esetére;

4.1.5 A biztosított gépjárművek vontatmányai által a biztosított gépjárműben okozott károk esetére;

4.1.6 A biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében beálló károkra;

4.1.7 Az érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező gépjármű által elszenvedett biztosítási esemény során felmerülő károkra;

4.1.8 A biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeire;

4.1.9 Az üzemanyagköltségekre;

4.1.10 A poggyász szállítási- vagy postaköltségeit, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel, a biz- tosított gépjárműben utazó autóstopposok kárigényeire;

4.1.11 A biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás) megtérülő károkra;

4.1.12 A felkelés, zavargás, tüntetés, sztrájk, terrorista vagy háborús eseményekkel közvetett vagy közvetlen okozati össze- függésben bekövetkezett károkra;

4.1.13 A magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/rendelkezései során keletkező károkra;

4.1.14 A biztosítási szolgáltatás vagyis a gépkocsi telephelyre történő elszállításának megtörténte után a biztosított járműre ill. annak tartozékaiban keletkezett károkra;

4.1.15 Ha a gépjárművet vezető személy alkohol ill. más bódító hatású szer, illetve ítélőképességét befolyásoló megbetege- dés hatása alatt állt a károk bekövetkezésének időpontjában, vagy öngyilkosságot kísérelt meg, a meghibásodás, működés- képtelenné válás, vagy a forgalomban való részvételre való alkalmatlanság emiatt következett be;

31

4.1.16 Maghasadás, ionizáló, sugárzó anyagok, hulladékok és termékek hatására, nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyver által okozott közvetlenül vagy közvetve okozott balesetekre;

4.1.17 Elemi csapás miatt bekövetkező eseményekre.

4.1.18 A gépkocsiban utazó személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezése után közvetlenül nem jelentette be kárigényét a Genertel Assistance telefonszámán;

4.1.19 A jármű használatának jellemzői nem felelnek meg a biztosított járművel szemben jogszabályban támasztott műszaki követelményeknek a megengedett tömeg, illetve szállítható személyek számának vonatkozásában;

4.1.20 A gépkocsiban utazó személy(ek) nem a Genertel Assistance telefonszámán jelentkező személlyel előzetesen megálla- podott módon veszi(k) igénybe biztosítási szolgáltatást;

4.1.21 A szerződés megkötésekor a jármű már nem volt menetképes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adó- dott, hogy a jármű menetkészsége egy korábbi meghibásodást követően csak ideiglenesen, nem tartósan lett helyreállítva,

4.1.22 Ha a gépkocsiban utazó személy(ek) a költségek és kiadások felmerülését, amennyiben azokat neki kellett előlegeznie, nem az eredeti számlákkal igazolja;

4.1.23 A biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében;

4.1.24 A biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemeltetése következtében történt, vagy amennyiben a biztosítási ese- mény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával, forgalmi engedéllyel vagy rend- számmal (kivétel a segédmotoros kerékpár);

4.1.25 A biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészülés közben vagy megbízhatósági, illetőleg teljesítményteszt során történt;

4.1.26 A szerződő/biztosított személy(ek) a szerződés elvállalása szempontjából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kár- rendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mér- tékére kihatással van;

4.1.27 Ha a biztosított járművel a közlekedés-rendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény köz- rehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.

4.1.28 A jármű 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladja

4.2 Mentesülés:

A biztosító mentesül szolgáltatási, fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a gépkocsi tulajdonosa, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közremű- ködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

5. fejezet – A biztosítási esemény bejelentése, a szolgáltatásnyújtás határideje

5.1 Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a következő, 24 órán keresztül elérhető telefonszámon: a + 36 1 465 36 49-es számon.

5.2 Az ügyfél a következő adatokat köteles megadni az asszisztencia központnak:

• telefonos elérhetőség;

• gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;

• a működésképtelen gépjármű helyszíne;

• a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény, amely a biztosítási esemény lefolyását és a kárrendezést befolyásolják.

5.3 A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyi- ben erre lehetőség van, a biztosító a gépkocsiban utazó személy(ek)t tájékoztatja a rendelkezésre álló adatok alapján igénybe vehető biztosítási szolgáltatások tartalmáról és előrelátható teljesítési idejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése a Genertel Assistance központjához a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

5.4 A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gép- kocsiban utazó személy(ek) köteles(ek) – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

32

5.5 A biztosított/szerződő köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhatnak a gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

6. fejezet – Vegyes rendelkezések

6.1 A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás feltételei és a Ptk. valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadók.

6.2 Genertel Assistance központ címe:

- Europ Assistance Kft., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.; xxxxxxxx telefonszáma: + 36 1 465 36 49

33

6. Személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

1. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a szerződőnek (biztosítottnak) az ajánlaton rögzített személyes adatait (a továbbiakban „személyes adatok”). A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153-161.§ és 165.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A szerződő (biztosított) személyes adatainak a jelen szerződési felté- telekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul.

2. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jog- szabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni. Az érin- tett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

- az általa kezelt adatokról, illetve

- a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

- az adatkezelés céljáról,

- az adatkezelés jogalapjáról,

- az adatkezelés időtartamáról,

- az adatfeldolgozó, nevéről, címéről (székhelyéről), adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy

- kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez kell eljuttatni.

3. A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó további elvi és gyakorlati tudnivalók a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának meg- tartása mellett:

153. § Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosító- val, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érin- tett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz- tosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

34

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szakta- nácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szak- tanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben megha- tározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni.

A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a

159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meg- határozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

35

(8)

157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

158. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alap- ján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jog- szabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

165. § (1) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításköz- vetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kuta- tások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

36

7. Kiegészítő rendelkezések

1. Díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezések

1.1 A biztosítás díjának megfizetése a postai készpénz-átutalási megbízás, banki átutalás vagy beszedési megbízás fizetési módok közül az ajánlaton/szerződésben meghatározott módón történhet. A biztosítási díj megfizetése az ajánlaton/szerződésben meghatá- rozottak szerint negyedéves, féléves és éves díjfizetési gyakoriság mellett történhet. Banki átutalás esetén a biztosítási díjat a bizto- sítónak a Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett 12001008-00155151-00100001 számú bank-számlaszámára kell átutalni.

1.2 Az első díjrészlet a biztosítási időszak kezdő napján, illetve ha az későbbi, a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

1.3 Amennyiben a szerződésben beszedési megbízással történő díjfizetés szerepel, és ennek ellenére a díjfizetés beszedési megbízás útján a szerződő érdekkörébe eső okból nem valósul meg, és ezt a szerződő a biztosító felszólítása ellenére sem orvosolja, úgy a biztosító jogosult a díjfizetés módját egyoldalúan készpénz-átutalási megbízásra módosítani. Amennyiben ezt követően szerződő a beszedési megbízással történő díjfizetés lehetőségét bankjánál megteremti és erről a biztosító értesül, úgy az eredeti díjfizetési módot a biztosító további külön értesítés nélkül visszaállítja.

1.4 Amennyiben a szerződő a szerződéskötéskor / ajánlattételkor postai készpénz-átutalási megbízás (csekk) útján történő díjfizetési módot választott és esetlegesen nem állna rendelkezésére az esedékes biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított csekk, díjbekérő levél vagy más dokumentum, köteles az esedékes díjat a szerződésben meghatározottak szerint - a fedezet folyamatos fenntartására vonatkozó jogszabályi kötelezettségére is tekintettel - postai (piros) csekken, vagy a biztosító Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett 12001008-00155151-00100001 számú bankszámlaszámára történő banki átutalással, avagy a tőle elvárható bármely más módon, a Tanúsítvány / Kötvényszám és rendszám feltüntetése mellett befizetni.

1.5 A biztosító, a szerződés teljes tartama alatt, a befizetésekből elsődlegesen a fedezetlenségi díj jogcímen fennálló hátralékot azután a szerződőnek a korábbi kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási szerződésből fennálló díjtartozását elégíti ki, majd a fennmaradó összeget az esedékessé vált díjrészletekre számolja el, azok esedékessé válásának sorrendjében.

1.6 Késedelmes díjfizetés esetén a biztosítót a késedelemmel érintett időszakra a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedel- mi kamat illeti meg.

1.7 A külön díj ellenében választható miniCasco EXTRA kiegészítő biztosítás csak akkor válik a szerződés részévé, ha a ki- egészítő biztosítástannak díját az ajánlat/szerződés megfelelő rovatában feltüntették.

2. Kárbejelentés módja:

Telefonon: a 06-40/30-40-50 telefonszámon;

E-mailben: a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx e-mail címen.

Személyesen: a biztosítónak a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxx alatt ügyfélszolgálati irodájában; Írásban: a biztosító ügyfélszolgálatának címzett levélben a 7602 Pécs, Pf. 999. levélcímen.

3. Járadék tőkésítésre vonatkozó szabályok

Járadék tőkésítésére a hatályos jogszabályok alapján társaságunk nem köteles, felelősségbiztosítás alapján fizetendő járadék tőkésí- tésre kizárólag a járadék jogosultja és társaságunk közötti egyedi megállapodás alapján kerülhet sor.

4. E-kommunikációs záradék (EKZ)

Amennyiben a szerződés a lenti E-kommunikációs záradékra hivatkozással jön létre, úgy a biztosító a Gfbt.-n alapuló értesítési kötelezettségének (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről, a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatás- ról) a szerződő e-mail címére küldött értesítéssel elektronikus úton is eleget tehet. A biztosító a szerződő által megadott e-mail címre küldheti meg a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat is (kötvény, díjigazolás, indexértesítő). Az e-mail cím megváltozása esetére az alapszerződés feltételeiben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség megfelelően irányadó.

37

„E-kommunikációs záradék (EKZ): Társaságunk, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tartásával és esetleges megszűnésével, továbbá a szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatásokat vagy nyilatkozatokat (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kötvény, a Gfbt. 17.§ (4) bekezdés szerinti értesítő (index) levél, a Gfbt. 21.§ (4) bekezdései szerinti felszólítás és a Gfbt. 8.§ (3) és 21.§ (5) bekezdései szerinti értesítések, valamint a díj megfizetéséről és a szerződés hatályban tartásáról szóló igazolások megküldését) jogosult elektronikus úton (e-mail) megküldeni.”

5. Áfa fizetésével kapcsolatos rendelkezések

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállí- tásához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgálta- tás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen fel- tüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

6. Elévülés

A felelősségbiztosítási szerződés alapján keletkezett igények, a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el. A kiegészítő biztosítások esetében az elévülési idő 1 év.

7. Kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó adatkezelés:

A szerződő a biztosító díjtarifájában nevesített kedvezményeknek az ajánlaton/szerződésben rögzített igénybevételével, a kedvez- ményre való jogosultság ellenőrzése érdekében, felmenti a biztosítót titoktartási kötelezettsége alól a szerződésre vonatkozó ajánlat- tétel és a szerződéskötés tényének vonatkozásában. A titoktartási kötelezettség alóli felmentés csak az igénybevett kedvezmény(ek)- nek a biztosító díjtarifája szerinti feltételeiben nevesített szervezettel/szervezetekre kiterjedően hatályos.

A szerződő a Shell-partnerkedvezmény igénybevételével felmenti a biztosítót titoktartási kötelezettsége alól a Shell Hungary Zrt. irányába a szerződő neve, anyja neve, születési dátuma és az alapbiztosítás létrejöttének tényére kiterjedően. A felmentést a szerződő a kedvezmény igénybevételére való jogosultság ellenőrzése és a Shell Smart Program keretében jóváírandó u.n. „Smart Pontok” jóváírása céljából adja meg.

8. Az Assistance Silver Plusz szolgáltatás időbeli hatálya

A 2011.12.31.-én a társaságunknál érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező és évfordulóra biztosítót nem váltó ügyfelek az évforduló napjától, ill. a 2012.01.01. és 2012.12.31.-e között a biztosítóhoz szerződő új ügyfelek a kockázatvise- lés kezdetétől Genertel Assistance Silver Plusz szolgáltatásban részesülnek az alapbiztosítás megszűnéséig, de legfeljebb évfordulójáig, amennyiben azt az alábbi járműkategóriák egyikére kötik: személygépkocsi, kis tehergépkocsi (3,5t megengedett legnagyobb össz- tömeget meg nem haladó), segédmotoros kerékpár vagy motorkerékpár. A biztosító jogosult az Assistance Silver Plusz kiegészítő szolgáltatás időbeli hatályát a díjtarifájában történő közzététel útján egyoldalúan meghosszabbítani.

Nysz: 14965A

38