MAI CASCO Általános gépjárműbiztosítási feltételek (TIR-MAI-ÁGF)
MAI CASCO Általános gépjárműbiztosítási feltételek (TIR-MAI-ÁGF)
Ezen általános feltételek alapján a TIR Biztosító Egyesület (továbbiakban: Biztosító) az egyes biztosítások különös feltételei szerint meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén megtéríti a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatási összeget a Szerződő / Biztosított által megfizetett biztosítási díj ellenében.
I. Szerződő / Biztosított
A Szerződő azon személy, akinek érdeke fűződik a gépjármű megóvásához (mint tulajdonos, bérlő, üzembentartó stb.), vagy aki a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti. A Szerződő a gépjármű vezetésére biztosítási szempontból jogosult személy. A Szerződő kötelezett a biztosítás díjának a megfizetésére.
A Biztosított a gépjármű tulajdonosa – megegyezhet a Szerződővel, de bizonyos esetekben attól elkülönülhet (pl. lízingkonstrukció, tartósbérlet stb.). A Biztosított jogosult a biztosítási szolgáltatás igénybevételére.
II. A gépjármű vezetésére felhatalmazott személyek
Jelen feltételekben foglaltak szerint a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben érvényes, amennyiben a gépjárművet a káresemény bekövetkeztekor a kötvényen nevesített – a gépjármű vezetésére felhatalmazott – személy vezette.
A Szerződő – amennyiben természetes személy – jogosult a gépjármű vezetésére, a biztosítási ajánlaton feltüntetett a gépjármű vezetésére felhatalmazott egyéb személyekkel egyetemben.
III. A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A Biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre és a kötvényben meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba.
2. Ha a kötvény tartalma a Szerződő / Biztosított ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő / Biztosított 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre.
3. Lényeges eltérésekre a Biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a Szerződő / Biztosított figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés kezdete és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke, feltételei.
4. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító a Szerződő / Biztosított ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a
Biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A kockázatviselés kezdete az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont, amely nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosítóhoz történő beérkezése.
5. A Biztosító a biztosítási ajánlatot a Biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belül jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a Biztosító az esetleg már előlegként befizetet díjat a Szerződőnek haladéktalanul visszafizeti.
6. Amennyiben a biztosítást a Biztosítási Törvény alapján a Szerződő képviselőjének minősülő biztosítási alkusz közvetíti, akkor a Biztosító számára nyitva álló 15 napos nyilatkozattételi határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor az alkusz a Szerződő által aláírt biztosítási ajánlatot a Biztosítónak átadta.
IV. Kockázatviselés kezdete
1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a Szerződő (Biztosított) által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpontban veszi kezdetét, feltéve, hogy a Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a Biztosító képviselőjének, illetve a Biztosító meghatalmazása alapján az alkusznak nyugta ellenében átadta, illetve ha a biztosítás első díjának megfizetésére vonatkozóan a Biztosító halasztást adott, és a biztosítási szerződés a III. fejezetben meghatározottak szerint létrejön.
2. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat Szerződő általi aláírásának időpontja.
V. Biztosítás területi hatálya
Jelen feltételek alapján a Biztosító kockázatviselése az alábbi területeken bekövetkezett károk esetén áll fenn:
1. Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország európai területe.
2. Pótdíj ellenében - a Biztosító engedélyével - a biztosítás területi hatálya kiterjeszthető:
Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró), Macedónia, Moldávia, Oroszország, és Ukrajna területére is.
VI. Biztosítási időszak
A kötvényen feltüntetett azon időintervallum, amelyben a Biztosító kockázatviselése fennáll. A biztosítás évfordulója
minden év január 1-je. A biztosítási szerződés, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.
VII. Díjfizetés
1. A szerződés díja, határozott időszakra létrejött szerződések kivételével, egy biztosítási évre (biztosítási időszak) vonatkozik, amely - a Szerződő és a Biztosító megállapodása szerint – egy összegben vagy félévi, negyedévi illetve havi részletekben fizethető. A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is - a teljes biztosítási évre meg kell fizetni, kivéve azt az esetet, amikor annak időarányos része a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a Biztosítót.
2. Az évi egyszeri díjfizetés mellett megállapított díj a biztosítás éves alapdíjának minősül. Ha a Szerződő ettől eltérően fél-, illetve negyedévenkénti, havi díjfizetés vállalásával kötötte meg a szerződést, a Biztosító pótdíjat alkalmaz a szerződés éves díjának megállapításához.
3. A szerződés első díja - a díjfizetés gyakoriságától függően – az első negyedévre, félévre, évre számított időarányos (pro-ráta) díj. A Biztosító az időarányos díjat a szerződés évfordulójáig hátralévő tényleges naptári napok számának figyelembevételével határozza meg.
4. A biztosítás első díja a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes. A folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
5. A szerződés díj nemfizetés miatti megszűnését követő 3 hónapon belül a felek a szerződést közös megállapodással, az eredeti tartalommal újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás). Az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése arra az időszakra, mely a szerződés megszűnése és az újra érvénybe helyezés időpontja között telt el. Az újbóli érvénybe helyezés időpontjáról és feltételeiről a Biztosító dönt.
6. Reaktiválás esetén a Biztosítót egy összegben megilleti a teljes biztosítási évre járó díj.
7. A díjfizetés elmaradása miatt megszűnt szerződések esetében is megilleti a Biztosítót a kockázatviselés teljes időtartamára – a respiro időszak végéig – járó díj.
8. A biztosított gépjármű ellopása vagy totálkára esetén a Biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.
10. A Biztosító a biztosítás díját az infláció és a kárstatisztikák alapján, a biztosítás időtartama alatt – a biztosítási szerződés évfordulójakor – biztosítási évenként módosíthatja. A biztosítás díjának változásáról a Biztosító az évforduló előtt legkésőbb 40 nappal írásban értesíti a Szerződőt. Amennyiben a Szerződő a díjemelési javaslatot, az évfordulót megelőző 20. napig bezárólag írásban elutasítja, a szerződés a biztosítási év végével megszűnik.
VIII. A kockázatviselés megszűnése és a szerződés felmondása
1. A díjfizetés elmaradása a biztosítási szerződés megszűnését vonja maga után. Díjfizetés hiányában a biztosítás ez első elmaradt érvényes díj esedékességétől számított 30 nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem fizették meg, kivéve, ha a Szerződő a díjfizetésre a Biztosítótól halasztást kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelését bírósági úton érvényesítette.
2. Amennyiben a szerződés érdekmúlás (pl. tulajdonosváltás) miatt szűnik meg, a biztosítási díj a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a Biztosítót.
3. A biztosítási szerződés bármely fél részéről írásban felmondható a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelőzően.
4. A határozott tartamra kötött szerződés a tartam végén abban az esetben is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
IX. Önrészesedés
A szerződésben meghatározott azon összeg, amelyet a Biztosított a kárösszegből maga visel. Az önrészesedés gépjárművenként és biztosítási eseményenként kerül levonásra, abban az esetben is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kár-okozó eseménnyel, vagy folyamattal összefüggésben következtek be.
X. Biztosítási szolgáltatás
A Biztosító a különös feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával, az alábbiak szerint megállapított biztosítási szolgáltatást fizeti a Biztosítottnak.
1. A káridőponti forgalmi érték megállapításának alapjául a biztosított gépjárműnek a biztosítási esemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzése szolgál.
2. Eladási árjegyzés hiányában a biztosított gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus(ok) használt és új értékének aránya alapján kell – figyelemmel az adott típus eltéréseire – a gépjármű káridőponti forgalmi értékét meghatározni.
3. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az értékarányt a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
4. A Biztosító az Eurotax katalógusban szereplő értéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembevételével állapítja meg a biztosított gépjármű káridőponti forgalmi értékét, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusban szereplő érték 115%-át.
5. Egy biztosítási év alatt a biztosítási szerződés terhére kifizetett szolgáltatás kizárólag abban az esetben haladhatja meg a biztosított gépjármű pótlási értékét, amennyiben a Szerződő vagy a helyébe lépő Biztosított a biztosítás éves díjának kiegészítéséről gondoskodott. Jelen korlátozás a biztosított extra tartozékok tekintetében is alkalmazandó.
6. A Biztosító hozzájárulhat az egyéb biztosítási módozatok (kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, lakás- és bérleménybiztosítás, környezetszennyezői felelősségbiztosítás, stb.) keretében biztosított veszélynemek következtében elszenvedett károk megtérítéséhez. Ilyen esetben a Biztosító jogosult az általa teljesített biztosítási szolgáltatás és az egyéb járulékos költségek tekintetében visszkeresettel fordulni a kár rendezésére kötelezhető Biztosítóhoz.
7. A Biztosított tulajdonában maradt alkatrészek maradványértéke a szolgáltatás összegéből levonásra kerül.
8. A lecserélt alkatrészek és járműmaradvány (roncs) átvételéről a Biztosító jogosult dönteni. A roncs átvételére a Biztosító nem kötelezhető.
9. Ha az ellopott vagy elrabolt biztosított vagyontárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a Biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a gépjármű a kárkifizetést követően megkerül, a Biztosított köteles a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül erről a tényről a Biztosítót írásban értesíteni. Amennyiben a Biztosított nem tart igényt a megkerült gépjárműre, úgy a megkerült gépjármű feletti rendelkezési jog, mint törvényi engedményest a Biztosítót illeti meg.
10. Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg mindazon jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
XI. Kockázatkizárások
Jelen feltétel alapján létrejött szerződések esetén nem térülnek meg:
1. a fékezés - defekt során, vágás vagy repedés következtében a kereket ért károsodás javításának, illetve cseréjének költsége, kivéve, ha a károsodás a gépjárművet ért baleset következménye,
2. az olajfolyás, hajtó-, kenő-, hűtőfolyadékok, klímagáz, ablakmosó folyadék elfolyásából, hiányából keletkező károk,
3. közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, autóversenyen, illetve bármilyen egyéb versenyjellegű rendezvényen való részvétel, vagy arra történő felkészülés során bekövetkezett károk,
4. a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károk (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízfagyás stb.)
– abban az esetben, ha a fentiek miatt biztosítási esemény következik be, úgy azt a Biztosító téríti,
5. a háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, felkelés, zavargás, sztrájk, tüntetés, terrorista, háborús vagy polgárháborús eseményekkel, vagy bármiféle egyéb tömegmegmozdulással közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben bekövetkezett károk,
6. az ionizáló sugárzás, illetve radioaktív szennyeződés hatására bekövetkezett károk,
7. a szállítmány elmozdulásából adódóan bekövetkezett károk,
8. az elkobzásból, lefoglalásból eredő károk,
9. hangrobbanás által okozott károk,
10. a járműből kiszerelt vagy leszerelt alkatrészeiben, illetve tartozékaiban keletkezett károk,
11. a különleges gépjárművekben munkavégzés során keletkezett károk (kivéve, ha közúti balesetből származnak), illetve a járműveknek közlekedésre való előkészítése során bekövetkezett károk,
12. azok a károk, amelyek a gépjármű tiltott helyen történő parkolásából következő hatósági elszállításból adódnak,
13. a károk, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával,
14. a károk, ha a járműben a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,
15. a károk, amelyek környezetszennyezés hatására keletkeznek,
16. a teljes lopáskárok, ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye, törzskönyve vagy a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa,
17. a teljes lopáskárok, ha a lopáskár bekövetkezésekor a szerződésben előírt, gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés nem volt bekapcsolva, illetőleg nem volt üzemképes állapotban,
18. azok a tűz- és robbanáskárok, amelyek hatósági engedély nélkül átalakított gépjárműben ezen átalakítással okozati összefüggésben következtek be.
XII. A Biztosító mentesülése
1. A Biztosító csak abban az esetben nyújtja a szerződés szerinti szolgáltatást, amennyiben a Szerződő / Biztosított eleget tesz a szerződésre vonatkozó általános és különös feltételek és a záradékok előírásainak.
2. A Biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a Biztosított, illetőleg a Szerződő,
b) vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c) a Biztosítottnak a biztosított gépjármű üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, megbízottjai,
d) a biztosított jogi személynek a tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha:
a) a gépjárművet alkoholos, a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer, illetve egyéb bódító szer által befolyásolt állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át. Alkoholos befolyásoltságnak minősül a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol szint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint, valamint a mindenkori büntetőjogi gyakorlatban az alkoholos befolyásoltságra alkalmazott határértékek,
b) a kárt szakszerűtlen üzemeltetés okozta,
c) a kárt a jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta,
d) a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjármű vezetője nem rendelkezett érvényes gépjárművezetői engedéllyel,
e) a gépjárművet nem megfelelően lezárt állapotban
őrizetlenül hagyják,
f) a gépjármű kulcsait és/vagy a biztonságtechnikai berendezéseket üzemeltető távkapcsolókat őrizetlenül hagyják úgy, hogy azok illetéktelen személyek számára hozzáférhetőek.
A lopáskockázat vonatkozásában a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül különösen, ha a biztosított gépjármű olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára, és a Szerződő / Biztosított tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen.
A lopáskockázat a szakszerű javítás, illetve a zárcsere Biztosítónak történő bemutatását követő nap 0. órától vagy a szakszerű javítást, illetve zárcserét igazoló számla keltét követő nap 0. órától lép ismételten életbe.
XIII. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
A Biztosító csak abban az esetben nyújtja a szerződés szerinti szolgáltatást, amennyiben a Szerződő / Biztosított eleget tesz a szerződésre vonatkozó általános és különös feltételek és a záradékok előírásainak.
1. A Szerződő és a Biztosított a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelően, hiánytalanul közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel.
a) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
b) A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a jelen feltételekben meghatározott idő alatt a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, és nem teszi
lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
Lényeges körülménynek minősül különösen: a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a Biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények.
A közlésre, illetőleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.
A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. kitörölném
2. Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.
3. A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.
Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amely ismeretében a Biztosító az álláspontját másképp alakította volna a kockázat elvállalása, illetve a díjszabás tekintetében, így különösen:
a) a gépjármű vezetőjének közlekedési bűncselekményével, vagy szabálysértésével kapcsolatos jogerős határozat,
b) bármilyen a Biztosítottat érintő fizikai korlátozottság,
c) a gépjármű előzménykáraira vonatkozó adatok,
d) a gépjármű használatának jellemzői (taxi, bérgépjármű, iparszerű fuvarozás, stb.)
4. Amennyiben a Biztosított / Szerződő a Kulcsnyilatkozaton feltüntetett kulcsokról másolatot készíttet, illetve a gépjármű forgalmi engedélyéről másodpéldány készült, erről köteles a Biztosítót 5 napon belül írásban értesíteni. Abban az esetben, ha a Kulcsnyilatkozaton felsorolt kulcsok, illetve távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a Szerződő köteles ezt a tényt a Biztosítónak 5 napon belül írásban bejelenteni.
5. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési -, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az erre vonatkozó szerződés létrejöttét a Szerződő köteles a Biztosítónak 5 napon belül írásban bejelenteni.
XIV. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
1. A Biztosított / Szerződő köteles a kár bekövetkezését tőle telhetően megelőzni, illetve a már bekövetkezett káresemény hatását enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a Biztosított / Szerződő köteles különösen:
a) a gépjármű kulcsait, a biztonságtechnikai berendezéseket üzemeltető távkapcsolókat a tőle elvárható gondossággal őrizni, úgy hogy azok illetéktelen személyek számára ne legyenek hozzáférhetők.
b) mindazon zárakat (a gyújtáskapcsolót és a csomagtér zárat is beleértve) haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához elvesztés, lopás – rablás (beleértve a kísérletet is), vagy rongálás útján illetéktelenek személyek hozzájuthattak, vagy az említett zárak bármely okból az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak,
c) a sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha sérülés folytán a gépkocsi jogtalan behatolás ellen nem minősül megfelelően védettnek,
d) a nem megfelelően zárható gépjármű biztonságos tárolásáról gondoskodni,
e) köteles a gépjárművet forgalombiztos műszaki állapotban tartani.
2. A Szerződő / Biztosított köteles a károsodott gépjárművet biztonságos helyen tárolni. A gépjárműből minden személyes tárgy eltávolítandó. Biztonságos tárolásnak minősül az olyan tárolás, ahol a károsodott gépjárművet további károsodás nem érheti. A fentiek alapján biztonságos tárolásnak minősül a minimum egy biztonsági zárral felszerelt és lezárt garázs, illetve a minimum 1,5 méter magas, folytonos kerítéssel és biztonsági zárral lezárt kapuval védett területen történő fedett szín vagy fólia alatti tárolás. A biztonságos helyen történő tárolás költségeit a Biztosító nem vállalja át.
3. A Biztosító 30% önrész levonása mellett - megtéríti a kármegelőzés azon indokolt költségeit, amelyek elvégzését előzetesen jóváhagyta. A kárenyhítés költségét a Biztosító önrész levonása nélkül téríti. Az ilyen címen kifizetett összeg nem haladhatja meg a gépjármű káridőponti értékének 20%-át.
XV. A kárbejelentés és a kárrendezés szabályai
1. A Szerződő / Biztosított köteles a biztosítási eseményt a Biztosító felé az észlelést követő 2 munkanapon belül be jelenteni az alábbi címen, és lehetővé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.
MAI CASCO Biztosítási Szolgáltató Kft.
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 19.
1388 Budapest, Pf.: 67.
Tel: 1 / 000-0000 Fax: 1 / 000-0000
e-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx-xxx.xxx xxx.xxxxxxxx.xx
2. A Biztosító szolgáltatása az elbíráláshoz szükséges összes dokumentumnak a Biztosítóhoz való beérkezését követő 15 naptári napon belül esedékes.
A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Az elbíráláshoz a Biztosító által kért iratokat az igény érvényesítőjének kell beszereznie.
3. A Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja a kárbejelentés alapján köteles a gépjárművet, a kárbejelentést követő 5 munkanapon belül megszemlézni, a bekövetkezett kárról kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem feltárható sérüléseket a pótszemlén jegyzőkönyvileg is rögzíteni.
4. Amennyiben a sérült gépjármű üzemképtelen, illetve közúti forgalomban való részvétele jogszabályba ütközik, a Biztosított / Szerződő és a Biztosító mindkét fél érdekeit és a költségek minimalizálását figyelembe véve határozza meg a kárfelvétel (szemle) helyét és időpontját.
5. A szolgáltatási igény elbírálásához az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:
a) a biztosítási kötvény, vagy a fedezetet igazoló dokumentum,
b) a forgalmi engedély másolata,
c) a kár időpontjában a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyének másolata,
d) a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum,
e) a Biztosító által rendszeresített és kitöltött kárbejelentő nyomtatvány,
f) lopáskár esetén – illetve ha töréskárnál rendőri intézkedés történt – a feljelentésről készült jegyzőkönyv, valamint az eljárást lezáró jogerős határozat,
g) tűzkár esetén a tűzoltósági jegyzőkönyv, valamint határozat (önkormányzati tűzoltósági igazolás, hatósági bizonyítvány),
h) teljes lopáskár esetén az adás-vételi szerződés, vagy beszerzési számla másolata, lízing- vagy bérleti szerződés másolata, a gépjármű szervizkönyve, valamint a törzskönyv másolata,
i) teljes lopáskár esetén a Biztosított köteles átadni a biztosítás megkötésekor aláírt „Kulcsnyilatkozaton” rögzített számú és fajtájú, a gépjárműhez tartozó kulcsokat és a védelmi berendezéseket, irányító eszközöket.
XVI. Külföldön bekövetkezett károk bejelentése és rendezése
1. A külföldön bekövetkezett biztosítási eseményt a Magyarországon történt károkkal megegyező módon kell bejelenteni a Biztosító részére. A Biztosító a kár jellegétől függően határozza meg a további teendőket. Amennyiben helyszíni kárszakértői szemle szükséges, a károsult gépjárművet a Biztosító a területileg illetékes kárrendezési irodához irányítja.
2. A tűz - és robbanáskárt, továbbá a lopáskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni.
3. Külföldön bekövetkezett totál- vagy lopáskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hazai rendőri szervet is.
4. A károsodott gépjármű véglegesen csak a Biztosító hozzájárulásával hagyható külföldön.
XVII. Elévülés
A jelen szerződésből származó igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 1 év elteltével évülnek el.
XVIII. Módosítás
A jelen feltételeken alapuló szerződés módosítása csak a felek közös megegyezésével, írásban történhet.
XIX. Egyéb rendelkezések
1. A Biztosítottra / Szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződés alapján érvényesíthetik, és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a Szerződőt/Biztosítottat.
2. A Szerződő és a Biztosított hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztosítási szerződéshez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül a Biztosító nyilvántartsa és kezelje.
3. A felek jogvitáikat elsődlegesen peren kívül rendezik, amennyiben ez nem vezet eredményre, a felek perértéktől függően kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékességét (alávetés).
4. A biztosítás jelen általános illetve különös feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.