SZŐD KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

SZŐD KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

…/2021. (... ...) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE SZŐD KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Sződ Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok, valamint Sződ Község Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép- érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 13/2017.(VIII.17.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el

	ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
	I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
	1. A rendelet hatálya, alkalmazása
2. § (1)	E rendelet hatálya Sződ község közigazgatási területére terjed ki.
(2)	A rendelet mellékletei: a) 1. melléklet: SZT-2019 Sződ Szabályozási Terv, szelvények SZT 1. – SZT (M=1:2000) b) 2. melléklet: Összefoglaló az egyes övezetekre vonatkozó építési szabályokról	16.
(3)	A rendelet függelékei:

a) 1. sz. függelék Természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek

b) 2. sz. függelék Építészeti értékvédelem

c) 3. sz. függelék A település területén található régészeti lelőhelyek

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Háromszintű növényzet: gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen)

2. Kialakult telek (kialakult telekszélesség és telekméret): Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár-rendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat.

3. Mobilház: egy erős alvázra szerelt, helyéről elmozdítható, más helyszínen telepíthető könnyűszerkezetes építmény. Építészeti meghatározása: mobil műszaki alkotás. Turisztikai és lakás funkciók betöltésére is alkalmas.

4. Műemléki környezet: a védetté nyilvánított műemlékekkel közvetlenül szomszédos ingatlanok, valamint műemlékekkel határos a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok

5. Zavaró hatású tevékenység: Mindazon tevékenység, amely jogszabály vagy a környezet védelméért felelős szervek által előírt környezeti hatástanulmányhoz, telepengedélyhez kötött, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, kezelésével, manipulálásával jár.

3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása

4. §

(1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:

a) belterület határa;

b) szabályozási vonal;

c) építési övezet, övezet határa és jele;

d) építési hely;

e) telek be nem építhető része;

f) vízrendezési szempontból kiemelt terület;

g) telken belül kötelezően fenntartandó zöldfelület;

h) kötelező közterületi fásítás;

i) a beültetési kötelezettséggel érintett terület határa.

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

a) közigazgatási határ;

b) védőtávolságok;

c) műemlék;

d) műemléki környezet;

e) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;

f) országos ökológiai hálózat magterület;

g) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;

h) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület;

i) Natura 2000 terület;

j) Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, határa;

k) helyi jelentőségű védett természeti terület, természeti emlék;

l) ex lege védett természeti érték;

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

a) kerékpárút;

b) gyalogút;

c) javasolt telekhatár;

d) javasolt megszüntetés.

(4) Sajátos jogintézmények:

a) elővásárlási jog;

b) beültetési kötelezettség

c) telekalakítási terv készítésének kötelezettsége.

4. Belterülethatár módosítás

5. §

(1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási Terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a terület belterületbe vonását követően történhet.

II. FEJEZET

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6. § Közterület-alakítási terv készíthető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a településszerkezetileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

5. Közterületek használata, létesítmények elhelyezésének feltételei

7. §.

(1) A település közterületein elhelyezhető:

a) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

b) köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak,

c) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

d) távbeszélő fülke elhelyezése,

e) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok, építőanyag-tárolás külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint,

f) zöldfelületek, fasorok,

g) közművek felépítményei,

h) árusítópavilon, mozgó árusítóhely létesítése,

g) szikkasztó árok (burkolt).

i) egyéb, az Önkormányzat közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:

a) A megengedett legnagyobb épületmagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m,

b) legnagyobb alapterület: 6,0 m2,

c) A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.

III. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6. Az épített környezet védelme

8. §

(1) A Szabályozási Terv tartalmazza:

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) a műemléki környezet területét és lehatárolását;

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területeken építési tevékenység a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.

7. Régészeti lelőhelyek védelme

9. §

(1) A Szabályozási Terv tartalmazza a nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolását.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő beavatkozás, beruházás során a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

IV. FEJEZET

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. Táj- és természetvédelem, zöldfelületek

10. §

(1) Az országos védettségű természeti területen belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(2) A Duna-Ipoly Nemzeti Park határától számított 50 m széles beültetési kötelezettségű védősáv alakítandó ki, a Szabályozási Terven jelöltek szerint. Ezen védősávban épület, építmény, út, nyomvonalas létesítmény, anyagnyerőhely és depónia nem létesíthető.

(3) A beültetési kötelezettségű védősávban kizárólag őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növények ültethetők, háromszintű növénytelepítéssel.

(4) A 0260/1 hrsz-ú ingatlan beépítése, iparterületként történő használata kizárólag a Duna-Ipoly Nemzeti Park határának módosítása után lehetséges.

11. §

(1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura2000 területek, ex lege védett természeti értékek, helyi jelentőségű védett természeti területek, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, egyedi tájértékek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Védett területen extenzív jellegű, integrált, vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;

(3) A településen meglévő helyi jelentőségű védett természeti területeket és értékeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(4) A helyi védelem alatt álló fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.

12. §

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság a szomszédos ingatlan határától belterületen:

a) lágyszárúak, virágok esetében 0,50 m,

b) 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor 1 méter,

c) szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa 1 méter,

d) 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa 1,5 méter,

e) 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa 2,5 méter,

f) alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa 4 méter ,

g) cseresznyefa, továbbá az előzőekben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz, akác, fenyő 6 méter,

h) dió- és gesztenyefa 6 méter.

(2) Kúszó-kapaszkodó cserje csak saját tulajdonú kerítésre futtatható fel.

V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

10. A környezet védelmének általános előírásai

13. §

(1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

11. Talaj, talajvédelem

14. §

(1) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

(2) A területen belül hulladékokat, anyagokat úgy kell szállítani, hogy a szállítás során talajszennyeződés ne következzék be.

(3) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(4) Földmozgatással járó munkavégzések esetén

a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni;

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel);

c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni;

d) a feleslegben maradó xxxxxxxx feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(5) A szennyezések és szennyezett talajok eltávolításáról a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. A tulajdonos kötelessége a tulajdonában lévő ingatlan körüli közterületen található járdaszakasz melletti folyókák, csatornák és csapadékelvezető árkok tisztítása, gyomtalanítása, továbbá a járműbehajtó átereszeinek rendszeres karbantartása, tisztítása, gyommentesítése és a csapadékvíz zavartalan lefolyásának biztosítása.

(6) Tereprendezések, építkezések során a kitermelt talaj minőségét vizsgálni kell.

12. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

15. §

(1) Sződ a hatályos vonatkozó rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen lévő település.

(2) A település területén a felszíni és felszín alatti vizek védelme miatt a szennyvizek csak zárt rendszerű csatornahálózaton keresztül távozhatnak.

(3) A csatornahálózatba csak az előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíz vezethető. Szükség esetén a szennyvizeket előtisztítani kell.

(4) A tiszta csapadékvíz nagy hányadának helyben tartása (beszivárogtatása) környezetvédelmi szempontból kívánatos. Ennek érdekében az elsődlegesen gyalogos közlekedésre szolgáló területeket (járdák, térburkolatok) vízáteresztő tulajdonságú burkolattal kell ellátni.

(5) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után, kizárólag határérték alatti minőségben engedhetők a befogadóba. Szikkasztani csak tiszta csapadékvizet lehet.

(6) Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki. Jelentős nagyságú térburkolatok kialakítása esetén a térburkolatokról elvezetett esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvizek csak előtisztítás után engedhetőek a befogadóba.

(7) Szennyező hatású anyagok – hulladékok, kemikáliák, stb.- felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását technológiai eszközökkel kell kizárni.

(8) A területfelhasználás során ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek.

(9) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciális szennyezési veszélyt jelentő tevékenység megfelelő műszaki védelem mellett folytatható.

(10) A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

13. Levegőtisztaság-védelem

16.§

(1) A vonatkozó magasabb szintű jogszabály szerint a település légszennyezettség tekintetében agglomeráció kategóriába van besorolva, ami kén-dioxid E, nitrogén-dioxid B, szén-monoxid D, szilárd (PM10) C, és a benzol E zónacsoportba tartozik.

(2) Levegőtisztaság-védelmi követelményekre az új létesítmények tervezésénél, a meglévő létesítmények átalakításánál figyelemmel kell lenni.

(3) A kialakításra kerülő új létesítményekben csak gáztüzelésű vagy elektromos energia ellátással, illetve megújuló energiaforrással működő berendezések üzemeltethetők, szénhidrogén és szilárd halmazállapotú tüzelőanyag felhasználása nem megengedett.

14. Zaj és rezgésvédelem

17. §

(1) A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

(2) Üzemi eredetű zajterhelési határérték:

a) kertvárosias lakóterületen nappal 50 dB, éjjel 40 dB.

b) településközpont vegyes területen nappal 55 dB, éjjel 45 dB.

(3) A védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek.

15. A hulladék kezelése és tárolása

18. §

(1) A területen keletkező kommunális és házi hulladékokat a településen megszervezett hulladék elszállításnál használt edényzetben és az edényzetek részére kialakított tárolóban kell tárolni az elszállításig.

(2) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott telephelyen történhet.

(3) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.

(4) A területfeltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni.

(5) A hulladékok kizárólag olyan szervezetnek adható át, akinek annak átvételére és ártalmatlanítására, illetve hasznosítására érvényes hatósági engedélye van.

VI. FEJEZET

VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

16. Katasztrófavédelem

19. §

(1) A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

17. Védőterületek, védőtávolságok

20. §

(1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

d) szennyvíztisztító, szennyvízátemelő,

g) természetközeli folyó és állóvizek.

VII. FEJEZET

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

18. Elővásárlási jog

21. § (1) Sződ Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

(2) Az elővásárlási jog tényét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

19. Beültetési kötelezettség

22. §

(1) A település területén beültetési kötelezettséget kell bejegyezni a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási Terven jelölt ingatlanok vonatkozásában.

20. A telekalakítás általános szabályai

23. §

(1) A területen nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2) A telekalakítás során több telek összevonható, ebben az esetben az építési hely a keletkezett új telken az építési övezetnek megfelelő elő-, oldal- és hátsókert megtartásával határozandó meg.

(3) A település területén kialakítható új építési telkek hosszúsága, ill. a hosszabbik oldala min. 25 m, minimális szélessége:

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m,

b) szabadonálló beépítési mód esetén 18 m lehet.

VIII. FEJEZET KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

21. Közművek általános előírásai

24. §

Közműpótló szennyvízelvezetés, szikkasztás átmenetileg sem létesíthető, az ingatlanok szennyvize csak közüzemi csatornára köthető. Az épületek, burkolt felületek csapadékvíz elvezetését saját ingatlanon belül kell megoldani úgy, hogy a csapadékvíz sem a saját, sem egyéb ingatlanok létesítményeit ne veszélyeztesse, ne károsítsa. A burkolt közlekedési felületekről a csapadékvizet a meglévő és tervezett vízelvezető rendszeren kell elvezetni.

(1) Közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni.

(2) A közműbekötéseket telkenként, közterületről külön-külön kell kialakítani, és a mérést lakásonként külön kell megoldani.

(3) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozó védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.

(4) A meglévő és a tervezett közcélú, települési vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(5) Új utcák, telkek kialakításánál közterületen kell helyet biztosítani a vízelvezető árkoknak vagy zárt csatornáknak.

(6) Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(7) Jelen rendeletben, illetve a szabályozási tervben az egyes területekre előírt kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítendő területeken a terület fejlesztője és a települési önkormányzat közötti megállapodás, településrendezési szerződés szerint kell megvalósítani.

(8) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Közmű csatlakozási műtárgy vagy közművezeték kerítésen nem helyezhető el.

(11) Csapadékvíz szennyvízcsatornába nem köthető be. Szennyezett csapadékvizek csak megfelelően méretezett olaj-iszapfogókon való előkezelést követően vezethetők a fogadóba.

22. Vízellátás

25. §

(1) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.

23. Csatornázás

26. §

(1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a) a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem megengedhető.

b) a nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(2) A térség fejlesztése során a területen elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.

(3) A kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a) zárt, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak mentén és külterületen.

(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Amennyiben a felszíni vizek befogadóig történő elvezetésére nem kerül sor, úgy azt saját területen kell elszikkasztani.

(5) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.

24. Földgázellátás

27. §

(1) A területet érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

25. Villamosenergia ellátás

28. §

(1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett a szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni. A meglévő nagyfeszültségű 220 és 240 kV-os villamoshálózatok mellett a szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(2) Oszloptrafót a területen nem lehet elhelyezni.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(4) 12 m út szélességig egyoldali közvilágítást kell alkalmazni.

26. Távközlés

29. §

(1) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.

IX. FEJEZET

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

27. Építés általános feltételei

30. §

(1) Az egyes építési övezetek közművesítettségének módja és mértéke:

a) lakóövezetek: teljes közművesítettség

b) településközpont vegyes övezetek: teljes közművesítettség

c) gazdasági övezetek

ca) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet: teljes közművesítettség cb) ipari gazdasági övezetek: teljes közművesítettség

d) különleges területek:

da) mezőgazdasági üzemi terület részleges közművesítettség db) temető terület részleges közművesítettség

dc) sportolási célú terület teljes közművesítettség

de) szennyvíztisztító területe teljes közművesítettség

(2) Lakó- és vegyes rendeltetésű épület építése és bővítése esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége alapján kiszámított beépíthető területe az alábbiak szerint:

a) 2 lakásos épületig: amennyiben a lakásonkénti 1 db garázs vagy fedett gépkocsitároló nem biztosított, úgy hiányzó garázsonként 20 m2-rel csökken

b) 3-6 lakásos épületben: ha a lakások 50 %-ának a gépkocsi elhelyezése épületen belül nem megoldott, úgy hiányzó garázsonként 15 m2-rel csökken.

(3) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel, vagy építési jogosultsággal rendelkező építési telken is létesíthető épület az építési övezet előírásaiban foglalt mértékig, ha az összes alábbi előírás betartható:

a) a beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel;

b) a közműellátás e rendeletnek megfelelően biztosított;

c) a gépkocsi elhelyezés telken belül biztosítható;

d) e rendeletben előírt, illetve a Szabályozási Terven jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtották.

(4) A lakások hasznos alapterülete nem lehet kisebb 40 m2-nél.

(5) Minden lakáshoz - épületen belül - legalább egy min. 4,0 m2 alapterületű, nem élelmiszer tárolására szolgáló helyiséget kell létesíteni.

(6) Lakott belterületen szélkerék nem helyezhető el.

28. Kerítés

31. §

(1) Az utcafronti kerítés max. 1,8 m magas lehet

(2) A nem homlokvonali kerítések magassága legfeljebb 2,0 m lehet.

(3) A kerítésnek mindig a saját telken kell állnia.

(4) Szabadonálló beépítés esetén kerítés a telek homlokvonalán/utcai telekhatárán, továbbá a közterületről nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán létesíthető.

(5) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés a telek homlokvonalán/utcai telekhatárán, továbbá az építési helyhez csatlakozó telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán létesíthető.

29. Beépítési mód, építési hely

32. §

(1) Lakótelken lakókocsi és konténer csak az építési helyen belül helyezhető el.

(2) Xxxx komposztáló a telekhatártól 3 m-re helyezhető el úgy, hogy magassága ne haladja meg a kerítés magasságát. Zárt edényzetben a telken bárhol elhelyezhető.

(3) Az építési telkek zöldfelületéből min 20 % összefüggően alakítandó ki.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen földalatti építmény más telek vagy közterület alá nem nyúlhat, a földalatti építményrész nem lehet nagyobb, mint az övezetre megengedett beépítési legnagyobb értéke + 10%. Az elő- és oldalkertek előírásai a földalatti építményekre is vonatkoznak.

(5) Amennyiben az utcai homlokzatra szint alatti gépkocsitároló bejárata kerül elhelyezésre, akkor az előkert min. 10,0 m.

(6) Oldalhatáros építési övezetekben, ha az építési telek szélessége eléri vagy meghaladja a 16,0 métert, új épületet az oldalhatártól vagy 1,0 méterre vagy legalább az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasság felére kell elhelyezni.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület és a telekhatár között 1,0 m távolságot kell tartani, kivéve, ha az adott építési övezetre vonatkozó előírás másként rendelkezik. Új épület esetén az épület oldalhatár felé eső homlokzata 2/3-ának ezen az oldalhatár felé eső építési határvonalon kell lennie.

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az 1,0 m-es oldalkertben állatot tartani nem lehet.

(9) Kialakult beépítésű telektömbben az épület telepítési helyét (az épület építési helyét és az építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó előírások és – amennyiben az erre vonatkozó szabályt tartalmaz - a településképi rendeletben foglalt követelmények szerint kell meghatározni.

(10) Kialakult beépítésű építési övezetben, ahol az építési övezeti előírás „szabadon álló” beépítési módot ír elő, de a kialakult állapot miatt a szabadon álló beépítés nem alakítható ki a 16,0 méternél kisebb legkisebb szélességű építési telken új épület oldalhatáros beépítési módnak megfelelően is telepíthető, amennyiben az a szomszédos telek építési jogait nem korlátozza.

(11) Sorházas beépítés esetén, ha az épületek nem kerülnek összeépítésre, legalább két méter elhagyása kötelező.

(12) Vízszintes talajkollektor telekhatártól számított minimális távolsága 5,0 m, min. 1,8 m, max. 2,5 m mélységben készíthető.

(13) Szélkeréknek a szomszédos lakóépülettől mért távolságát a berendezés zajosságának függvényében előzetes vizsgálattal kell megállapítani, de a védőtávolság 50 m-nél kisebb nem lehet.

X. FEJEZET

KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI

30. Katasztrófavédelem

33. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján Sződ község területe III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit az – átsorolás felülvizsgálata alapján – elkészülő veszély-elhárítási terv határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

XI. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

31. Beépítésre szánt építési övezetek

34. §

(1) A település területe jellemző rendeltetésének megfelelően

a) beépítésre szánt területekre, és

b) beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) Beépítésre szánt területek:

A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

a) Lakóterület, ezen belül

aa) Falusias lakóterület (Lf)

ab) Kertvárosias lakóterület (Lke)

b) Vegyes terület, ezen belül

ba) Településközpont vegyes terület (Vt)

c) Gazdasági terület, ezen belül

ca) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) cb) Ipari gazdasági terület (Gip)

d) Különleges terület, ezen belül

da) Különleges – mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) db) Különleges – sportolási célú terület (Ksp)

dc) Különleges – szennyvíztisztító területe (Kszt) dd) Különleges – temető terület (Kt)

32. Összevont engedélyezési eljárás

35. §

(1) A telepítési követelmények előzetes tisztázása érdekében összevont engedélyezési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:

a) településközpont vegyes építési övezetekben nem lakófunkciójú épület létesítése esetén;

b) településközpont vegyes építési övezetekben, ha a telkenkénti lakásszám a 2 db-ot meghaladja;

c) lakó építési övezetekben nem lakófunkciójú épület létesítése esetén;

d) gazdasági területen bármilyen funkciójú épület, építmény elhelyezése esetén;

e) természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területen bármilyen építmények elhelyezése esetén.

33. Lakóterületek általános előírásai

36. §

(2) A település lakóterületi építési övezeteiben épület csak olyan építési telken létesíthető, amelyen biztosított a teljes közművesítettség és megközelítése aszfalt burkolattal, járdával, kiépített csapadékvízelvezető árokkal vagy szikkasztóárokkal, valamint közvilágítással kiépített útról történik. A teljes közművesítettség a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon is teljesíthető.

(1) Építési övezetekben lakókocsit lakásként használni csak ideiglenes jelleggel lehet. (2) Mobilház csak épített alapra helyezhető el.

(3) Pincében garázs létesítése esetén az előkert mérete 10,0 m.

34. Falusias lakóterületek

37. §

(1) A Szabályozási Terven Lf-1 jellel jelölt falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület építési övezet telkein elhelyezhető:

a) legfeljebb egy egylakásos lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,

g) állattartás céljára szolgáló épület, építmény.

(3) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(4) Az építési telkeken belül az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m megtartása mellett.

a) előkertben:

aa) közmű-becsatlakozási műtárgy, ab) közműpótló műtárgy,

ac) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

ad) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal)

b) oldalkertben:

ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) közműpótló műtárgy,

bc) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal)

bd) kerti építmény (hinta, csúszda (max. 2,5 m magas), a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

be) napkollektor,

bf) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 10 m2 vízszintes vetülettel, bg) kerti szabadlépcső és lejtő,

c) hátsókertben:

ca) kerti építmény (hinta, csúszda (max. 2,5 m magas), szökőkút, a terepszintnél 1 m- nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

cb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

cc) kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence cd) kerti tető, legfeljebb 10 m2 vízszintes vetülettel,

ce) kerti szabadlépcső és lejtő,

cf) állattartás céljára szolgáló építmény

d) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:

da) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor, db) szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) műtárgy,

dc) árnyékszék,

dd) kemence, húsfüstölő, de) állatkifutó,

df) trágyatároló, komposztáló, továbbá

dg) siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

e) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül növényházat (üvegházat), fóliasátrat a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.

(5) Falusias lakóterületen gépkocsi-tároló csak a főrendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhető el.

35. Kertvárosias lakóövezetek előírásai

38. §

(1) A Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását biztosító szolgáltató épület.

(3) Az építési övezet területén más funkciójú épület kivételesen sem helyezhető el.

(4) Kertvárosias lakóterületen 800 m2 teleknagyságig telkenként csak egy rendeltetési egység

helyezhető el. 800

m2

teleknagyságot meghaladó építési telken két rendeltetési egység

helyezhető el, amelyek két épületben is elhelyezhetőek, amennyiben közterületről közvetlenül

és önállóan biztosítható az épületek megközelítése.

(5) Gépkocsi-tároló csak a főrendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhető el.

(6) A lakóövezetben olyan szolgáltató tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket és a szolgáltatáshoz szükséges gépjármű elhelyezése telken belül biztosítható.

(7) Ha egy adott építési telek az övezetre előírt minimális telekméretet többszörösen meghaladja, akkor az építési telken elhelyezhető épületek egyikének alapterülete sem haladhatja meg a minimális telekméret kétszeres mértéke alapján számított beépíthetőség határértékét.

(8) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(9) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a telken belül bárhol elhelyezhetők:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

c) 80 cm magasságot meg nem haladó méretű kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

(10) Az alábbi létesítmények az oldalsó és hátsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el, a telekterület legfeljebb 10%-án:

a) kerti építmény (hinta, csúszda (legfeljebb 2,5 m magas), homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

b) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

c) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

d) kerti épített tűzrakóhely.

(11) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben épület olyan építési telken létesíthető, amelyen biztosítható a teljes közművesítettség és megközelítése aszfalt burkolattal, járdával, valamint közvilágítással kiépített útról történik. A teljes közművesítettség a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon is teljesíthető.

36. A településközpont vegyes építési övezetek általános előírásai

(11) Az Lke-1 építési övezetben meglévő beépítés esetén építési tevékenység (felújítás, bővítés, átépítés) a már meglévő beépítési módnak megfelelően végezhető. Új beépítés esetén a beépítési mód meghatározásánál a két szomszédos építési telek beépítési módját és az építési telek szélességét kell figyelembe venni.

(12) Ha az Lke-1 építési övezetben az építési telek szélessége eléri vagy meghaladja a 20,0 métert, új épület az oldalhatártól legalább az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasság fele távolságra, de min. 3,00 m-re is elhelyezhető.

39. §

(1) A településközpont vegyes építési övezetek elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(3) Az előkert mélysége minimum 6 m lehet.

(4) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

a) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), mely a kerítéssel egybeépítve is elhelyezhető, az oldal- vagy hátsókerti telekhatártól min. 3,0 m-re

(5) A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:

a) közmű becsatlakozási műtárgy

b) 80 cm magasságot meg nem haladó kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

c) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop, térplasztika.

(6) Az alábbi építmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

a) kerti építmény (hinta, legfeljebb 2,5 m magas csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

c) kerti épített tűzrakóhely,

d) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 10 m2 vízszintes vetülettel.

(8) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

37. A Vt-1 és Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet

40. §

(1) Vt-1 jelű településközponti vegyes építési övezet Sződ településközponti részeinek kereskedelmi területe.

(2) A Vt-1 jelű építési övezetben elhelyezhető:

a) lakóépület, lakás

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

c) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges

(3) Vt-2 jelű településközponti vegyes építési övezet Sződ igazgatási, oktatási, egészségügyi és egyházi funkciójú meglévő területei.

(4) A Vt-2 jelű építési övezetben elhelyezhető:

a) igazgatási épület,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

c) sportépítmény.

(5) A Vt-2 jelű építési övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető.

38. Gazdasági terület

41. §

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.

(1) A gazdasági terület a terv területén lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

b) ipari gazdasági terület (Gip)

(2) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

39. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezete

42. §

(1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató építési övezetben elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő,

e) sportépítmény,

f) illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató építési övezetben az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben egységes környezethasználati, illetve környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységi célú, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetők el.

(5) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül a következő létesítmények helyezhetők el 1,0 m-re az oldal- és hátsókerti telekhatártól:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

f) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 10 m2 vízszintes vetülettel.

i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop, térplasztika.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetekben az előkert min. 5 m.

(7) A Gksz-3 építési övezetben önálló raktározási, logisztikai funkciójú épületek nem helyezhetők el.

40. Ipari gazdasági terület építési övezete

43. §

(1) A Gip jelű ipari gazdasági terület építési övezete gazdasági célú ipari építmények, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3) A melléképítmények közül a következő létesítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

f) kerti vízmedence, napkollektor

g) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 10 m2 vízszintes vetülettel.

l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Az ipari gazdasági terület építési övezeteiben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

44. §

(1) A Gip-1 jelű építési övezetben burkolt felület (út, járda és parkoló felület együttesen) a telek területének legfeljebb 20 %-án létesíthető.

(2) A kialakításra kerülő belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő.

45. §

(1) A Gip-2 jelű építési övezetben az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei közül kizárólag a jelentős területigénnyel bíró közműhelytelepek (transzformátorállomás, vízmű) és a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben 1 telekre max. 1 db szolgálati lakás építhető, max. 80 m2 bruttó szintterülettel, 4,5 m épületmagassággal.

41. K-Mü jelű Különleges – mezőgazdasági üzemi terület építési övezete

46.§

(1) A K-Mü jelű Különleges - mezőgazdasági üzemi terület építési övezetekben a mezőgazdasági üzemi építmények, termény tárolás és feldolgozás, állattartás, valamint mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatási, kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai célú építmények, továbbá más, a mezőgazdasághoz kapcsolódó gazdasági tevékenység épületei helyezhetők el.

(2) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(3) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) A K-Mü-2 és a K-Mü-3 jelű építési övezetekben önálló lakóépület is elhelyezhető.

42. Kt jelű Különleges – temető terület építési övezete

47. §

(1) Az övezetbe tartozik a település temetője.

(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.

(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(4) A temető növényállományát fenntartási terv alapján gondozni és fejleszteni kell. Fakivágás csak balesetveszély vagy a fák biológiai pusztulása esetén történhet.

(5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék esetén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

(6) A temető területének rendezése, átalakítása csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

43. Ksp jelű Különleges – sportolási célú terület építési övezete

48. §

(1) A Ksp jelű építési övezetbe a sportpálya területe tartozik.

(2) Az építési övezetben csak a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.

44. Kszt jelű Különleges – szennyvíztisztító építési övezete

49. §

(1) Az építési övezet a települési szennyvizek kezelését biztosító létesítmények mérnöki létesítményei és műtárgyai elhelyezésre szolgáló terület.

(2) Az építési övezeten belül a tevékenységet kiszolgáló műtárgyakon kívül csak az alaprendeltetést kiszolgáló, ahhoz szorosan kötődő raktár, iroda és járműtároló helyezhető el.

(3) A szennyvíztisztító védőtávolsága 150 méter.

XII. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

45. Beépítésre nem szánt övezetek

50. §

(1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe sorolja:

(1) a) Közlekedési és közműterület, ezen belül

aa) Közúti közlekedési terület övezete (KÖu)

(2) b) Zöldterület, ezen belül

ba) Közpark övezete (Zkp)

bb) Közkert övezete (Zkk)

bc) Védelmi célú közkert övezete (Zv)

(3) c) Erdőterület, ezen belül

ca) Védelmi rendeltetésű erdők övezete (Ev)

cb) Gazdasági rendeltetésű erdők övezete (Eg)

cc) Közjóléti rendeltetésű erdők övezete (Ek)

d) Mezőgazdasági terület, ezen belül

da) Általános mezőgazdasági terület övezetei:

1. Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)

2. Védett általános mezőgazdasági terület övezete (Mv)

3. Általános mezőgazdasági - gyepgazdálkodási terület övezete (Mgy)

4. Általános mezőgazdasági - gyümölcsös terület övezete (Mgyü) db) Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)

e) Vízgazdálkodási terület, ezen belül

ea) Nyílt csatornák medre és partja övezet (V-cs)

f) Különleges beépítésre nem szánt terület

fa) Sportterület övezete (Kb-Sp)

fb) Rekreációs terület övezete (Kb-Rek)

45. A közlekedési övezetek és közművek területe

„KÖu” jelű közlekedési területek övezete

51. §

(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak és a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban, a közutak építési (szabályozási) szélességén belül kizárólag a közlekedés, a közművek és a hírközlés létesítményeit, valamint a közterületi funkciónak megfelelő illetve azt kiegészítő utcabútorokat szabad elhelyezni, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) M2 gyorsforgalmi út: K.I.

b) Belterületi gyűjtőutak: B.V.c.

c) Kiszolgáló utak: B.VI.d.

d) Kerékpár- és gyalogút: B.IX.

e) Gyalogút: B.X.

(5) Új közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók:

a) forgalmi út: 30,0 m, de min. 20,0 m

b) gyűjtőút: 22,00 méter, de min. 16,0 m

c) kiszolgáló út, lakóutca: min. 12,00 méter,

d) kerékpárút: min. 3,0 m

e) gyalogút: min. 3,0 m

(6) A területen az építmények (épületek) előírások szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(7) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető építmény.

(8) A közlekedési területek védőterülete a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve:

a) M2 gyorsforgalmi út nyomvonala mentén 100-100 m

b) országos közutak külterületi szakasza mentén 50-50 m.

(9) Minden beépítésre szánt területen az építmények rendeltetésszerű használatához az előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére várakozóhelyet és rakodóhelyet kell biztosítani.

46. Zöldfelületek általános előírásai

52. §

(1) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes vetületű területe vehető számításba.

(2) Az egyes ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

(3) A fakivágás és a faültetés csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendeletének megfelelően végezhető.

(4) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(5) A telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább 1 db környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(6) Az utak mentén min. egyoldali zöldsáv telepítése kötelező. Az útépítési terveknek kötelező része az engedélyezési tervekhez a kertészeti tervfejezet

(7) A zöldsávok telepítésénél min. 2x iskolázott, faiskolában továbbnevelt, min. 16/18 cm törzskerületű, környezettűrő - lehetőleg őshonos - fákat és előnevelt cserjéket kell telepíteni.

47. Zöldterület övezetei

53. §

(1) Közpark övezetbe tartoznak a Szabályozási Terven Zkp övezeti jellel jelölt területek.

(2) Az övezet területén épületek nem helyezhetők el.

(3) Az övezetben kizárólag a pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely) helyezhetők el.

(4) Az övezet területének min. 90 %-át növényzettel fedetten kell fenntartani.

54. §

(1) A „Zkk” jelű közkert övezetbe tartozik az 1 ha-nál kisebb területű, állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Az övezet területén épületek nem helyezhetők el.

(3) Az övezetben kizárólag a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, sportterület stb.) helyezhetők el.

(4) Az övezet területének min. 50 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

55. §

(1) A „Zv” jelű zöldterület övezetébe tartozik az 1 ha-nál kisebb területű, állandóan növényzettel fedett, védelmi célú közterület.

(2) A Zv jelű övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetben kizárólag parkoló és az átjárhatóságot biztosító építmények (gyalogút) helyezhetők el. Parkoló a terület max. 40 %-án létesíthető.

(4) Az övezet területének min. 50 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

48. Erdőterület övezetei

56. §

(1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.

(3) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából), az erdő rendeltetése szerint:

a) védelmi (Ev)

b) gazdasági (Eg)

c) közjóléti (Ek) rendeltetésű övezetekbe tartozik.

57. §

(1) A Szabályozási Terven Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezetként szabályozott területen épület nem építhető.

(2) Ev jelű Védelmi rendeltetésű erdőövezetben:

a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabály keretei között,

b) a köztárgyak,

c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,

d) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

építményei csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(3) Eg jelű Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el.

(1) Ek jelű Közjóléti rendeltetésű erdőövezetben a turizmust, rekreációt, szabadidő-eltöltést szolgáló építmények, horgásztó helyezhetők el.

49. Mezőgazdasági területek övezetei

59. §

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Kerítés a beépítetlen földrészleteken nem létesíthető.

(3) Mezőgazdasági területen építménynek nem minősülő, ott tartózkodás vagy tárolás céljára szolgáló zárt objektumok (pl. konténer, lakókocsi, járműszekrény) nem helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek, sajátos használatuk szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

a) Má – általános mezőgazdasági terület

aa) Má-1 – szántó, zöldség- gyümölcstermesztés övezete ab) Má-2 – gyümölcsös mezőgazdasági terület övezete ac) Mágy-1 – gyepgazdálkodás övezete

ad) Mágy-2 - korlátozott használatú (védelem alatt álló) mezőgazdasági terület

b) Mk – kertes mezőgazdasági terület

50. Má-1 - Általános mezőgazdasági terület övezete

60. §

(1) Az Má-1 jelű Általános mezőgazdasági terület övezetébe jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(2) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:

aa) lakó-, és gazdasági épülettel: min.10 ha (100 000 m2) ab) gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m2)

b) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén: ba) lakó-, és gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m2)

bb) gazdasági épülettel: min. 1 ha (10 000 m2)

c) A gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m2, a lakóépület alapterülete max. 300 m2 lehet. Egy telken legfeljebb 2 lakás létesíthető.

d) A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

e) Az előkert mérete min. 10 m.

(3) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakóterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyüjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

51. Má-2 – Általános mezőgazdasági - gyümölcsös terület övezete

61. §

(1) Az Má-2 jelű gyümölcsös mezőgazdasági terület övezetében a gyümölcstermesztéshez, gyümölcstároláshoz és feldolgozáshoz szükséges épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) Beépíthető telek területe:

aa) lakó-, és gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m2) ab) gazdasági épülettel: min. 1 ha (10 000 m2)

c) Az övezet telkein épületek, építmények akkor helyezhetők el, amennyiben a telek területének 50 %-a gyümölcsös művelésű.

d) A gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m2, a lakóépület alapterülete max. 300 m2 lehet. Egy telken legfeljebb 2 lakás létesíthető.

e) A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.

f) A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

g) Az előkert mérete min. 10 m.

52. Mágy - Általános mezőgazdasági - gyepgazdálkodási terület övezete

62. §

(1) Az Mágy-1 és Mágy-2 jelű gyepgazdálkodási övezetben a gyep (rét, legelő) földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

(2) Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):

a) Lakóépület nem építhető

b) Gazdasági épületként a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető

c) Természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület kivételesen elhelyezhető

d) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

(3) Beépítés részletes előírásai:

a) A beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80 000 m2)

b) Telkenként max. 300 m2 össz-alapterületű épület(ek) építhető, földszintes kialakítással.

c) Előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

d) Az épületnek vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie.

53. Mk - kertes mezőgazdasági terület övezete

63. §

(1) A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a hagyományosan kertgazdálkodású területrészek tartoznak.

(2) Az övezet telkein telkenként egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el. Nagy létszámú állattartó telep (kivéve: méhészet, illetve az övezetben már meglévő, vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetekben nem létesíthető.

(3) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

(4) A kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezetében az épületek és az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén: aa) lakó-, és gazdasági épülettel: min. 3000 m2

ab) gazdasági épülettel: min. 1500 m2

b) Beépíthető telek területe egyéb művelési ág esetén:

aa) lakó-, és gazdasági épülettel: min. 6000 m2 ab) gazdasági épülettel: min. 1500 m2

c) A gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m2 lehet

d) Egy telken max. 1 db lakás létesíthető.

e) Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

f) Az előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

g) Az övezetben mezőgazdasági birtokközpont, kiegészítő központ az esetben alakítható ki, ha ott nagylétszámú állattartó telep nem létesül.

h) Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (szántó kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

i) Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

54. Mv - A korlátozott használatú (védelem alatt álló) mezőgazdasági terület övezete

64. §

(1) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mv jelű övezetébe jellemzően a táj és természetvédelmi, és ökológia hálózati szerepű részek tartoznak. Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

(2) Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők: Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):

a) Gazdasági épületként a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással, továbbá lovassporttal (istálló, karám) kapcsolatos, valamint egyéb huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építmény építhető

b) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

(3) Beépítés részletes előírásai:

a) A beépíthető telek nagysága min. 5 ha (50 000 m2)

b) Telkenként max. 300 m2 össz-alapterületű épület(ek) építhető, egy rendeltetési egység, földszintes kialakítással.

c) Előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

d) Az épületnek természetes vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie.

55. Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

65. §

(1) Sződ közigazgatási területén mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.

(2) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

(3) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagassága max. 4,5 m lehet.

(4) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 4,5 m, technológia, funkció által indokoltan max. 7,5 m lehet.

(5) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

(6) Birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakóterülethez, különleges rekreációs területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével.

56. Vízgazdálkodási terület övezetei

66. §

(1) A vízgazdálkodási övezetbe tartozik a közigazgatási területen meglévő nyílt csatornák, árkok medre és partja.

(2) A vízgazdálkodási övezetek beépítetlen területét gyepterületként kell fenntartani és kezelni.

(3) A vízgazdálkodási övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos.

57. V-cs Vízgazdálkodási terület - csatornák medre és partja

67. §

(1) A vízgazdálkodási V-cs jelű övezetbe tartozik a közigazgatási területen meglévő nyílt csatornák és árkok medre és partja.

(2) A csatornákat, árkokat feltölteni, a víz elfolyását tartósan megakadályozni nem lehet.

(3) Az övezet területén építmény nem helyezhető el, kivéve a vonalas közmű, valamint a közlekedést szolgáló létesítményeit, árvízvédelmi építményeket.

(4) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.

(5) A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.

(6) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.

58. Kb-Sp jelű Különleges sportterület övezet

68. §

(1) Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetben a terület rendeltetését szolgáló, sportolási célú épület, építmény helyezhető el.

59. Kb-Rek jelű Különleges rekreációs terület övezet

69. §

(1) Kb-Rek jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület elsődlegesen pihenést, szabadidős tevékenységek végzését, testedzést szolgáló építmények, épületek elhelyezésére, illetve rendezvények lebonyolítására szolgáló terület. A területen elhelyezhető a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény mellett kulturális, sportolási és szálláshely célú épület, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület.

(2) Az övezetben tó (horgásztó, dísztó) kialakítható.

HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. Záró rendelkezések

70. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Xxxx Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2009. (VI. 25.) sz. Ök. rendelet.

Sződ, 2021. ……….

Xxxxxx Xxxxxx dr. Xxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx polgármester jegyző

MELLÉKLETEK

1. Melléklet a …/2021. (. ) Önkormányzati rendelethez

Szabályozási Terv

2. Melléklet a …/2021. (. ) Önkormányzati rendelethez

Összefoglaló az egyes övezetekre vonatkozó építési szabályokról

1. Beépítésre szánt területek építési övezetei

1. 1. Falusias lakóterületek

	A	B	C	D	E	F	G	H	I
1	Az építési övezet		Az építési telek						Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)
2	Övezeti jel	A beépítés jellemző módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség %	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %
				Szélessége (m)	Mélysége (m)
3	Lf-1	O	750	16	-	30	35	60	4,5

Jelmagyarázat:

O = oldalhatáron álló

1.2. Kertvárosias lakóterületek

	A	B	C	D	E	F	G	H	I
1	Az építési övezet		Az építési telek						Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)
2	Övezeti jel	A beépítés jellemző módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség %	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %
				Szélessége (m)	Mélysége (m)
3	Lke-1*	O/SZ	400	-	-	30	40	60	5,0
4	Lke-1	O	700	16	30	30	40	50	5,5
5	Lke-2	SZ	800	16	30	20	40	50	5,5
6	Lke-3	O	700	16	30	30	40	50	6,0

Jelmagyarázat:

O = oldalhatáron álló SZ = szabadonálló

5	4	3	2		1
Gksz-3	Gksz-2	Gksz-1	Övezeti jel		Az építési övezet	A
SZ	SZ	SZ	A beépítés jellemző módja			B
2000	2000	2000	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)		Az építési telek	C
-	-	30	Szélessége (m)	A kialakítható új telek legkisebb		D
-	-	-	Mélysége (m)			E
45	45	40	A megengedett legnagyobb beépítettség %			F
-	-	-	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %			G
25	25	30	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %			H
9,0	9,0	7,5	Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)			I

7	6	5	4	3	2		1
Vt-5	Vt-4	Vt-3	Vt-2	Vt-1	Övezeti jel		Az építési övezet	A
SZ	SZ	SZ	SZ	SZ	A beépítés jellemző módja			B
3000	1000	1000	1000	1000	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)		Az építési telek	C
25	25	25	25	25	Szélessége (m)	A kialakítható új telek legkisebb		D
40	40	40	40	40	Mélysége (m)			E
45	60	30	3040	25	A megengedett legnagyobb beépítettség %			F
45	40	40	40	40	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %			G
25	40	40	40	50	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %			H
15,0 (iskola)	15,0	15,0	7,5	6,5	Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága (m)			I

1.3.

Településközpont vegyes területek

Jelmagyarázat:

SZ = szabadon álló

1.4.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

Jelmagyarázat:

SZ = szabadon álló

35

2021. március

8	7	6	5	4	3	2		1
Kt	Kszt	Ksp	Kmü-3	Kmü-2	Kmü-1	Övezeti jel		Az építési övezet	A
SZ	SZ	SZ	O	SZ	SZ	A beépítés jellemző módja			B
K	K	10000	2500	1500	1500	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)		Az építési telek	C
-	-	100	-	-	-	Szélessége (m)	A kialakítható új telek legkisebb		D
-	-	100	-	-	-	Mélysége (m)			E
10	10	20	40	40	40	A megengedett legnagyobb beépítettség %			F
-	-	-	-	-	-	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %			G
70	40	50	40	40	40	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %			H
5,0	4,5	4,5	5,5	5,5	10,0	Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)			I

5	4	3	2		1
Gip-3	Gip-2	Gip-1	Övezeti jel		Az építési övezet	A
SZ	SZ	SZ	A beépítés jellemző módja			B
2000	2000	2000	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)		Az építési telek	C
30	-	30	Szélessége (m)	A kialakítható új telek legkisebb		D
-	-	-	Mélysége (m)			E
50	45	45	A megengedett legnagyobb beépítettség %			F
-	-	-	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %			G
25	25	30	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %			H
12,0	9,0	7,5	Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)			I

1.5.

Ipari gazdasági területek

Jelmagyarázat:

SZ = szabadon álló

1.6.

Különleges területek

Jelmagyarázat:

SZ = szabadon álló

36

2021. március

2. Beépítésre nem szánt területek övezetei

2.1. Erdőterületek

Jelmagyarázat:

SZ = szabadon álló

2.2.

Mezőgazdasági területek

* Épületmagasság: lakóépületnél max. 4,5 m, gazdasági épületnél max. 5,5 m

Jelmagyarázat:

SZ = szabadon álló

37

2021. március

8	7	6	5	4	3	2		1
Mk	Mágy-2	Mágy-1	Má-3	Má-2	Má-1	Övezeti jel		Az övezet	A
SZ	SZ	SZ	SZ	SZ	SZ	A beépítés jellemző módja			B
1 500	50 000	80 000	2 000	10 000	20 000	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)		A telek	C
-	-	-	-	-	-	Szélessége (m)	A kialakítható új telek legkisebb		D
-	-	-	-	-	-	Mélysége (m)			E
3	0,5	0,5	5	3	3	A megengedett legnagyobb beépítettség %			F
-	-	-	-	-	-	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %			G
-	-	-	-	-	-	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %			H
4,5	4,5	4,5	7,5	4,5/5,5*	4,5/5,5*	Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)			I

4	3	2		1
Ek	Eg	Övezeti jel		Az övezet	A
SZ	SZ	A beépítés jellemző módja			B
100 000	15 000	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)		A telek	C
-	-	Szélessége (m)	A kialakítható új telek legkisebb		D
-	-	Mélysége (m)			E
5	0,5	A megengedett legnagyobb beépítettség %			F
-	-	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %			G
-	-	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %			H
4,5	4,5	Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)			I

2.3. Különleges területek

	A	B	C	D	E	F	G	H	I
1	Az övezet		A telek						Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)
2	Övezeti jel	A beépítés jellemző módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség %	A megengedett legnagyobb beépítettség szint alatt %	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %
				Szélessége (m)						Mélysége (m)
3	Kb-Sp	SZ	5 000	-	-	10	-	40	5,5
4	Kb-Rek	SZ	15 000	-	-	10	-	80	6,0
5	Kb-Tu	SZ	10 000	-	-	10	-	80	6,0

Jelmagyarázat:

SZ = szabadon álló

FÜGGELÉKEK

1. Függelék a …/2021. (. ) Önkormányzati rendelethez

Természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek

1. Sződ, Natura 2000 területek:

HUDI 20014 - Debegió-hegy

0244/7, 0244/9, 0247/2, 0247/8, 0248/2, 0248/8, 0249/1, 0251/6, 0251/7, 0254/4, 0255/2,

0255/5, 0256/4, 0256/8, 0256/11, 0259/12, 0260/4, 0260/8, 0260/13, 0260/14, 0260/15

Lehatárolása a Szabályozási Terven jelöltek szerint

0317, 0318, 0319, 0320, 0321, 0322, 0323, 0324, 0325, 0326, 0327, 0328, 0329, 0330, 0331,

0332, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337, 0338, 0339, 0340, 0341, 0342, 0343

2. Sződ, Duna-Ipoly Nemzeti Park területek:

0251-0256, 0260 hrsz. területek

3. Sződ, ökológiai hálózat övezet területe:

Lehatárolása a Szabályozási Terven jelöltek szerint

Építészeti értékvédelem

	A	B	C	D	E	F
1	TÖRZS SZÁM	AZONOSÍTÓ	NÉV	VÉDELEM	HELYRAJZI SZÁM	VÉDÉSI ÜGYIRAT
2	7350	29600	Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet	823, 120, 820/2, 601, 600, 599, 822, 819/2, 820/1
3	7351	29601	Római katolikus plébániaház ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet	10/1, 119, 121, 17, 599, 600, 601, 819/2, 820/1, 820/2, 821, 822, 823, 122
4	7350	7421	Római katolikus templom	Műemlék	821	22509/1958. ÉM 120344/195 8. MM
5	7351	7422	Római katolikus plébániaház	Műemlék	120	22509/1958. ÉM 120344/195 8. MM

A település területén található régészeti lelőhelyek

	A	B	C	D	E	F
1	lelőhely- szám	azonosító	település	név	helyrajzi szám	védelem
2	1	11687	Sződ	Várdomb	071, 078/2, 079, 073/7, 072/1, 076, 077/1, 078/1	szakmai
					056/1, 018/1, 079, 073/7, 076, 073/5,
3	2	11688	Sződ	Várdomb	074, 073/6, 073/1, 080/1, 081/3, 073/4, 073/3, 075, 081/4, 081/9, 081/5, 081/2,	szakmai
					078/1, 081/1
4	3	11689	Sződ	Zsellér- legelő (Nevel)	0199, 0198, 0197, 0200, 0201/2	szakmai
5	5	11691	Sződ	Rekettyés	081/9	szakmai
					956, 957, 958, 3801/1, 894/1, 895/1,
					894/3, 3801/14, 3801/13, 3801/12,
					3801/11, 3801/10, 3801/9, 3801/7,
6	6	11692	Sződ	Temetői-dűlő	3801/6, 3801/5,	szakmai
					3801/4, 3801/3, 3801/2, 3801/8, 03,
					04/4, 04/7, 04/5, 02/26, 02/25, 02/24,
					02/23, 02/22, 04/8
7	7	11693	Xxxx	Xxxxx Xxxxxx xxxx 000.	804/1, 799, 800, 801/1, 801/4, 801/2, 802, 804/2, 805, 801/3	szakmai
8	8	11694	Sződ	Ördög-ordító	09, 08/2, 07, 04/16	szakmai
9	9	11695	Sződ	Ördög-ordító	09, 08/2, 07, 04/14	szakmai
10	10	11696	Xxxx	Xxxxx Xxxxxx xxxx	00/0, 17, 824/3, 824/1, 824/2, 823, 824/4, 826, 827, 828, 829, 825	szakmai
11	12	11698	Sződ	Ördög-ordító	04/16	szakmai
12	13	11699	Xxxx	Xxxxx-ordító	04/16	szakmai
13	14	11700	Sződ	Táblai-dűlő	0191/2, 0191/1, 0192	szakmai

14	15	11701	Sződ	Táblai-dűlő	0192	szakmai
15	16	11702	Sződ	Tece	0143, 0175, 0176, 0169/1, 0174/14, 0174/15, 0142/7, 0142/8, 0144/1	szakmai
16	17	11703	Xxxx	Xxxxxxxx útja	756, 757, 758, 753, 754, 755, 03, 04/15, 04/16	szakmai
17	18	11704	Sződ	Táblai-dűlő	0175, 0176, 0174/7	szakmai
18	19	11705	Sződ	Táblai-dűlő	0184/3, 0177, 0184/1	szakmai
19	20	11706	Sződ	Malom-árok	0130/16, 0130/15, 0130/14	szakmai
20	21	11707	Sződ	Malom-árok	0130/22, 0130/19, 0130/18, 0130/17	szakmai
21	26	11712	Sződ	Nevelek-dűlő	0207/19	szakmai
22	27	11713	Sződ	Tece	0143, 0142/4, 0144/5	szakmai
23	28	11714	Sződ	Tece	0143, 0142/4, 0144/5	szakmai
24	29	11715	Sződ	Tece	0140/3, 0141, 0139/3	szakmai
25	30	11716	Sződ	Táblai-dűlő	0176	szakmai
26	31	11717	Sződ	Sportpálya	775/8, 779/1, 778, 775/13, 775/14, 777, 776	szakmai
27	32	11718	Sződ	Rekettyés	0120, 0104/1, 0109, 924, 0105/5, 0105/6	szakmai
28	33	11719	Sződ	Rekettyés	896/1, 924, 0104/3, 0104/2, 0104/1, 0109, 0105/5, 0105/6, 0120	szakmai
29	34	11720	Xxxx	Xxxxx xxxx 00.	856/1, 855/1, 853, 854, 857/2, 856/2, 855/2, 852, 851/2, 845/31	szakmai
30	36	70959	Sződ	Nevelek-dűlő V.	0208/7, 0209/4, 0209/21, 0209/22, 0209/23, 0209/24, 0209/12, 0209/5, 0209/25, 0209/26, 0209/27	szakmai
31	30	12297	Vácrátót	Pap-kút	010, 09/14, 09/13, 0111/6, 0112, 09/12	szakmai