A Kollektív Szerződés alkalmazásának elősegítése
TÁMOP-2.5.3.A-13/0-0000-0000 PROJEKT
A Kollektív Szerződés alkalmazásának elősegítése
A vasúttársaságoknál alkalmazott Kollektív Szerződések ismertetése
KSZ kötési technikák és szabályozási kérdések
Előadó:
Xx. Xxxxxx Xxxxxx
A Magyar vasúti közlekedés kezdete
- 1846-ban Pest és Vác között megindul a vasúti közlekedés
- 1868 - 91 a magánvasutak államosítása (Xxxxxx Xxxxx)
- 1900-ban 90000 vasutas dolgozik a hálózaton társadalmi megoszlás:
hivatalnok, altiszt, szolga, munkás, nő (0.5 %) vasúti szakmai megoszlás:
általános igazgatás pályafelügyelet és karbantartás forgalmi és kereskedelmi szolgálat vonatmozgatás és műhelyszolgálat anyag- és leltárkezelés
- 1913-ig kiépül a 22000 km hosszúságú vasúti hallózat
- 1921 Magyarország feldarabolása 8320 km marad a vasút hálózat
A szabályozási környezet és változásai
- Különböző munkajogi, szabályok és rendeletek (nincs munkatörvénykönyve)
- Szolgálati Rendelet, Szolgálati-és illetményszabályzat és miniszteri rendelet biztosította a vasutasok járandóságát 1951-ig
- 1948-tól a szakszervezet-ellenesség miatt folyamatosan meg akarták szünteti a fenti szabályzatot
- 1951-1968 között kizárólag kormányrendeletben és miniszteri rendeletben rendelkeztek a vasutasokról
- Munkatörvénykönyve megjelenése 1968-ban, végrehajtási utasítással
- Az egyes munkatörvénykönyvek kihatása a Kollektív Szerződésekre
- Az első Kollektív Szerződés 1968-ban egy évre megkötve
- Kettő és öt éves KSZ-k (határozott idejű) 1990-től évenként hosszabbítva
- Új Mt. 1992-ben és 2012-ben
- Kollektív Szerződések felértékelődése1992-től.
- Megjelennek: HF, igazgatósági, szakági és üzletági függelék
Kollektív Szerződések felépítése
Általános rendelkezések:
KSZ hatálya, felépítése, megkötése, módosítása és felmondása KSZ függelékei
KSZ megismertetése a munkavállalókkal
A KSZ kötelmi része:
A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat A szakszervezeti tevékenység elismerése
A szakszervezeteket az Mt-n felül megillető jogok Mt. szerinti munkaidő-kedvezmény igénybevétele Érdekegyeztető tanács működése
KSZ normatív része:
Munkaviszony: létesítése, helye, jognyilatkozatok, próbaidő, összeférhetetlenség, munkaviszony megszűntetése, felmondás korlátozása, felmondási idő, végkielégítés Munkaidő: mértéke, munkaidőkeretek, munkarendek, munkaidő-beosztás általános szabályai és annak módosítása
Rendkívüli munkaidő, készenlét, ügyelet díjazása
Pihenőidők, munkaközi szünet, napi pihenőidő és ezeket érintő eltérő rendelkezések Szabadságok és egyéb munkaidő kedvezmények
Bérpótlékok: műszak és éjszakai pótlék, nyelvtudási pótlék, stb. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás: átirányítás, helyettesítés, kiküldetés Költségtérítések
Munkabér védelme Távolléti díj számítása
Alanyi jogon járó juttatások: baleseti és rendkívüli élethez kapcsolódó juttatások Béren kívüli juttatások: VBKJ, munkásszállás
Hátrányos jogkövetkezmények és eljárási rendje Munkáltatói és munkavállalói kártérítési felelősség Esélyegyenlőség, egyenlőbánásmód, zaklatás
Záró rendelkezések:
Mellékletek Szerepe a Kollektív Szerződésekben
Vasúttársaságoknál alkalmazott kollektív szerződések
A 1992-óta alapul szolgál minden esetben a MÁV Zrt. KSZ-e a vasúttársaságok Kollektív Szerződéséhez
A MÁV tulajdonában lévő 1992-től kialakuló gazdasági társaságok tekintetében nagy jelentőségű, mert a szindikátusi szerződések viszik tovább
MÁV Csoport kollektív szerződéseinek áttekintése
MÁV Zrt., MÁV-START Zrt. (Start-Gépészet-Trakció), MÁV SZK Zrt. RCH Zrt. kollektív szerződése és annak sajátosságai
GYSEV Zrt. kollektív szerződése
MÁV-hoz kapcsolódó gazdasági társaságok KSZ-einek változásai a szindikátusi szerződések lejártával: MÁV IK Kft., MÁV FKG Kft., Vasútőr Kft.
KSZ kötési technikák és szabályozási kérdések változása az Mt. változásaival
A reprezentativitás szabályozásának módosítása: (szakszervezeti pluralizmus) 1992-ig nincs reprezentativitás
1992 -2012 az ÜT (10 %) eredménytől függ, de együttes esetén mindenki aláírhat 2012-től csak az akinek a a taglétszáma eléri a 10 %-ot
- A KSZ megkötésének szabályai, újdonságai
Kérdések, észrevételek, vélemények
Miért van szükség Kollektív Szerződésre
1900. „A különböző vasutas kategóriákba tartozók kérték a kezdő fizetések és lakásilletmények emelését; az automatikus előléptetést és az évenkénti szabadság biztosítását, a munkaidő csökkentését; a túlórák és az éjjeli szolgálat külön díjazását; az utazási kedvezmény növelését; a hivatalnokok és az új belépök számára egyenruházati pótlékot; az altisztek és a szolgák ruhailletmény szabályozását, a viselési idő leszállítását.
A Szolgálati Rendtartás korszerű módosítását törvénybe iktatását. Fegyelmi vétség esetén a bírság címén levont összeget a betegsegélyző pénztár javára könyveljék el.”
1923. „Minden 15 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezőt végelbánás alá kell vonni. Kettő, illetve 5 évvel emelték a nyugdíjra vagy nyugbérre jogosultak korhatárát. A nyugdíjak 40 %-át pedig szanálási pótlék címén levonták.”
1957. A vasutas munkavállalók bére 30 %-kal elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.
2012. Kógens szabályok a köztulajdonban álló vállalatok esetében csak a meglévő KSZ ad eltérési lehetőséget. (kivétel a napi munkaidő)