DR20210001 számú Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás) és DR20210001/1 számú Kiegészítő géptörés biztosítás különös szabályzata és DR20210001/2 számú Kiegészítő elektromos berendezések és készülékek
DR20210001 számú Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás) és DR20210001/1 számú Kiegészítő géptörés biztosítás különös szabályzata és DR20210001/2 számú Kiegészítő elektromos berendezések és készülékek
biztosítás különös szabályzata
Biztosítás tárgya: műszaki berendezések, gépek, járművek közül a munkagépként működő rendszámos járművek és a munkagépek, egyéb berendezések, felszerelések külön kimutatás szerint
A biztosítók felhatalmazásában
W. Droege Assekuradeur GmbH
Különös feltételek
1. Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás)
1.1. BIZTOSÍTOTT ESEMÉNYEK ÉS KÁROK
Biztosító és a Szerződő között létrejött vagyonbiztosítási szerződés alapján a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban Magyarország területén,a kockázatviselés helyén okoznak.
1.1.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítás területi és időbeli hatályán belül, a kötvényben megjelölt biztosított vagyontárgyakban a Biztosított személyének (és/vagy képviselőjének, alkalmazottjának, tagjának vagy megbízottjának) akaratán kívül, tőle függetlenül fellépő, véletlen, váratlan, előre nem látható, baleseti jelleggel bekövetkező mindazon károk, amelyek pótlást, helyreállítást, javítást tesznek szükségessé és az Általános szerződési feltételekből, illetve jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva.
A térítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.
Jelen szerződés alapján egy biztosítási eseménynek minősül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkező, azonos típusú vagy jellegű károsító körülmény, esemény miatt bekövetkező károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.
Több káreseménynek minősül, ha:
a) ugyanazon kockázatviselési helyen, azonos időben de több okból bekövetkező kár is történik és/vagy,
b) ugyanazon károsító körülmény több kockázatviselési helyen is okoz kárt.
A Biztosított köteles a károkat lehetőség szerint elhárítani vagy enyhíteni és a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítási esemény észlelésétől számított 24 órán belül bejelenteni.
A biztosítási szerződésből eredő igények a kár bekövetkeztét követő 2 év alatt évülnek el.
1.1.2 ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
Nem fedezi a biztosítás, biztosítási esemény hiánya miatt:
a) rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan veszteséget, eltűnést, elvesztést vagy leltárhiányt, pénztárhiányt, a leltár készítése során elkövetett számolási hibát, információ tisztázatlan körülmények közötti elvesztését, rossz iktatását, illetve alkalmazását, dolog vagy személy elleni erőszak nélküli eltulajdonítást. Vitás/nem egyértelmű esetben a hatósági iratban/bizonyítványban foglalt minősítés az irányadó,
b) sikkasztás, hűtlen kezelés, hamisítás, csalás miatti károkat,
c) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, rovarok, férgek, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy anyag-szerkezeti változások, természetes elhasználódás, fokozatos állagromlás, az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmérséklet szélsőséges változásai, öngyulladás vagy földalatti tűz miatti károkat; Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező ki nem zárt károkra,
d) az olyan oxidációs vagy oxidációs jellegű egyéb kémiai folyamatok miatt bekövetkező károkat és veszteségeket, amelyek:
• nem gyulladási hőmérséklet hatására alakulnak ki és,
• önállóan nem terjedőképesek és,
• hő-, láng-, fény- és füsthatás együttes jelenléte nélkül következnek be,
e) rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatással összefüggő kárait,
f) hullámtérben, nyílt ártérben, nem mentett árterületeken keletkezett árvízkárokat, valamint a gátak védett oldalán bármely okból keletkező fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett károkat. Hullámtér a természetes álló- és folyóvizek és az árvízvédelmi töltéseik közötti nyílt árterület; nyílt ártér az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér. A terület minősítésének alapja minden esetben az illetékes vízügyi hatóság besorolása,
g) bármely elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok törlése, elveszése, torzulása, bármely ok általi tönkremenetele vagy tulajdonságainak megváltozása (pl. számítógépvírus, erős mágneses tér, hibás programozás, módosítás, kódolás, manipulálás stb.) miatti károkat,
h) programokban, szoftverekben, immateriális javakban bármely ok miatt bekövetkezett károk, illetve ezek pótlásának költségeit,
i) nem biztosított, vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,
j) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be,
k) büntetőjellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),
l) kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódott,
m) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,
n) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,
o) az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért korábban bekövetkezett, előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,
p) a talajban, vízminőségben, egyéb természeti környezetben következett be.
1.1.3 KORLÁTOZÁSOK
1.1.3.1 Betöréses lopás, rablás
A Biztosító a hiány formájában előálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:
a) a telephelyen történt betöréses lopással, vagy,
b) a telephely területén elkövetett rablással
összefüggésben keletkezett. A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelő, a jelen Szabályzat 1. Számú. Záradékában rögzített térítési limitig terjed.
Jelen szabályzat szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva,
• dolog elleni erőszakkal,
• a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,
• a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.
Jelen szabályzat szerint rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Nem egyértelműen elbírálható események bekövetkezésekor, vagy ha a felek között véleménykülönbség alakul ki, a nyomozást lezáró (felfüggesztő, megszüntető, vádemelési javaslat) hatósági irat minősítését kell figyelembe venni.
1.1.3.2 Xxxxx, berendezések
A Biztosító, bármely gépben, berendezésben:
a) a külső hatás nélkül bekövetkező mechanikus és/vagy elektromos meghibásodások, zavarok, törések miatti károknak különös tekintettel: öntvényhiba, gyártási hiba, rázkódás, kazánokban fellépő vízhiány, túlfeszültség, földzárlat, átívelés, átütés
b) kezelési hiba, a gyakorlat hiánya, gondatlanság, kivéve a jogellenesen szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozást
a kötvényben meghatározott káreseményenkénti térítési limit mértékéig teljesít kárkifizetést.
A jelen pont szerinti káresemények bekövetkezése esetén a Biztosító a fentiek, valamint a jelen szabályzat II. és III. fejezete, a Géptörés és az Elektromos és Elektronikus Berendezések Biztosításának Különös Feltételei alapján nyújt kártérítést.
1.1.3.3 Vandalizmus
A biztosítási fedezet csak a kötvényben is feltüntetett eseti kártérítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki az idegen személy általi szándékos vagy tudattalan, vandalizmus, rongálás jellegű károsodások helyreállítására.
A Biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti limitje egyéb megállapodás hiányában 500.000 Ft. Ezen belül a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása és a graffitik által okozott károk, illetve a graffitik eltávolításainak költsége káreseményenként összesen 250.000 Ft-ban limitált.
1.1.3.4 Szabadban tárolt vagyontárgyak
A biztosítási fedezet csak a kötvényben is feltüntetett eseti térítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki a szabadban tárolt gépek, berendezések, eszközök természeti csapás miatt bekövetkező kárainak helyreállítására, pótlására.
Természeti csapának minősül jelen pont vonatkozásában: tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, árvíz, jégverés, hónyomás.
1.1.4 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak a kötvényben megjelölt saját vagy idegen tulajdonú vagyontárgyak az alábbiak szerint:
Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak:
• műszaki berendezések, gépek,
• járművek közül a munkagépként működő rendszámos járművek és a munkagépek
• egyéb berendezések, felszerelések; (az egyéb vagyontárgyakról tételes, biztosítási összeggel, és az azonosításhoz szükséges gyári számmal ellátott lista megadása szükséges),
Idegen vagyontárgyak
Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított -igazoltan szerződéses jogviszony alapján- kártérítési felelősséggel tartozik.
1.1.4.1 Kizárások
Nem biztosítható vagyontárgyak
a) lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt adatok, vásárolt és saját készítésű szoftverek, programok, egyéb szellemi termékek,
b) forgalmi engedélyhez kötött járművek (földi, légi, vízi) és vontatmányaik, vasúti mozdonyok, vasúti vagonok, vasúti sínek, a biztosított telephelyén kívül elhelyezkedő szállító és elosztó vezetékek,
c) utak, alagutak, hidak, vízi létesítmények és műtárgyak, dokkok, mólók, fúrótornyok, gátak, átereszek, csatornák, árkok, vasúti pályák és töltések, víztározók, kutak,
d) szállítmányok, ideiglenes vagy közbenső raktározás alatt álló vagyontárgyak,
e) bármilyen szellemi, inmateriális termék (pl. program, szoftver, stb.).
1.1.5 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
A Biztosító – a biztosítási összegen belül a teljes biztosítási összeg 20%-ig – megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:
a) a biztosítási eseményekkel kapcsolatos – a Biztosítottat terhelő – romeltakarítás költségeit,
b) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,
c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a Biztosító előzetes hozzájárulásával történt,
d) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos szakértői költségeket,
e) a kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a Biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre,
1.2 KIEGÉSZITŐ MEGÁLLAPODÁSOK
1.2.1 Alkalmazandó jog
A felek jogviszonyára a kötvényben foglaltakat, az Általános szerződési és Különös feltételeket, kell alkalmazni. A jelen Xxxxxxx feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerződő és a Biztosító között vagyonbiztosítási szerződés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a kötvény ettől eltérően nem rendelkezik.
A biztosítási szerződésből származó valamennyi perre az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) alapján magyar jogot kell alkalmazni. A biztosítással és a közvetítéssel kapcsolatos közjogi kérdésekre az osztrák jog hatálya terjed ki.
A biztosító és a szerződő kikötötte a Handelsgericht Wien melletti választott bíróság illetékességét, azzal, hogy mindez nem akadályozza, hogy a felek az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendeletében ( 2012. december 12. ) meghatározott tagállam bíróságaihoz forduljanak.
1.2.2 Adatvédelmi záradék
A jelen biztosítási szerződés adatainak tárolására a Szövetségi Adatvédelmi Törvény (BDSG) előírásainak betartása mellett kerül sor, amely részére a szóba jöhető biztosítók, adott esetben a viszontbiztosítók, valamint statisztikai célokból a Gesamtverband der Deutschen Versicherungswirtschaft e.V. (GDV) továbbítanak adatokat, amennyiben az szükséges. Az adatok mindenkori címzettjeinek címét kérésre közlik.
A Biztosító a Szerződő és a Biztosított által rendelkezésére bocsátott, vagy biztosítási szolgáltatás teljesítése során birtokába jutott, a Szerződő és a Biztosított működésével kapcsolatos adatokat, információkat és dokumentumokat a biztosítási titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával köteles kezelni.
1.2.3 Elválaszthatósági záradék
Amennyiben a jelen szerződés egy vagy több rendelkezése érvénytelen vagy azzá válik, úgy az a többi szerződéses rendelkezés érvényességét nem érinti. Minden érvénytelen rendelkezést olyan másik rendelkezéssel kell pótolni, amely a törvénynek megfelel és legközelebb áll a szerződés szándékolt gazdasági céljához.
1.2.4 PANASZKEZELÉS
Panasz esetén első fokon a biztosítóhoz, vagy a Biztosító megbízásából eljáró ASP Invest Kft. Ügyfélszolgálati Irodájához, vagy a W. Droege Assekuradeur GmbH-hoz, vagy a szerződőköz fordulhat.
A panaszok bejelentésére biztosított lehetőségek
Ügyfeleink szóbeli panaszaikat telefonon tehetik meg: a (x00) 00-000-0000 telefonszámon munkaidőben.
Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:
a) postai úton: ASP Invest Kft., 1137 Budapest, Xxxx Xxxx rkp.29.;
b) elektronikus úton az xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx e-mail címen;
1.2.5 JOGORVOSLATI FÓRUMOK
A biztosítási szerződésből származó valamennyi perre a magyar jogot kell alkalmazni. A biztosítással kapcsolatos közjogi kérdésekre az osztrák jog hatálya terjed ki.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító és a szerződő kikötötte a Handelsgericht melletti választott bíróság illetékességét, azzal, hogy mindez nem akadályozza, hogy a felek a jogszabályokban meghatározott bíróságokhoz forduljanak
A Biztosító adatkezelését érintő panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetőségek
A Biztosító adatkezelését érintő adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a Biztosító adatkezeléssel összefüggő panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00. xxxxxxxxxx cím: 1363 Budapest, Pf. 9.
telefon: x00 (0) 000-0000
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
Bővebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.
Különös feltételek
2 Kiegészítő géptörés biztosítás különös szabályzata
A Biztosító és a Szerződő között létrejött géptörésbiztosítási szerződés alapján a Biztosítóvállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban Magyarország területén okoznak.
Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévő alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszűnésével egyidejűleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszűnik
2.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítás területi hatályán belül, a kötvényben megjelölt biztosított gépekben, műszaki eszközökben, váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkező mindazon károk, amelyek a jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva és javítást, helyreállítást, pótlást tesznek szükségessé. A térítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.
Jelen szerződés a biztosított vagyontárgyakra csak sikeres beüzemelés, próbaüzem után lép életbe, függetlenül attól, hogy azok már üzemelnek, vagy üzemeltek, vagy üzemen kívül helyezett állapotban vannak nagyjavítás, vagy tisztítás céljából szétszerelés alatt állnak, vagy ezen tevékenységek folynak rajtuk, vagy a telephelyen belül mozgatják, áthelyezik azokat, vagy egy ilyen áthelyezést követően újratelepítik, vagy szerelik azokat.
A Biztosított köteles a károkat lehetőség szerint elhárítani vagy enyhíteni és a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítási esemény észlelésétől számított 24 órán belül bejelenteni.
A biztosítási szerződésből eredő igények a kár bekövetkeztét követő 2 év alatt évülnek el.
2.1.1 KIZÁRÁSOK
Jelen alapbiztosítás fedezete alapján, az Általános szerződési feltételek érvényben hagyásával, a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:
a) alapok és falazatok kárait, kivéve, ha a telephelyi géplistán specifikálták,
b) olyan vagyontárgyak veszteségeit vagy kárait, amelyek használatuk jellegénél és/vagy természetüknél fogva gyorsan elhasználódó, gyakran cserélendő alkatrészek, pl. megmunkáló, alakító szerszámok, nyomóbélyegek, öntőminták, gravírozott hengerek, sajtoló kalapácsok, hőálló szigetelések, üvegből készült tárgyak, súrlódással működő alkatrészek, gépszíjak, kötelek, huzalok, vezetékek, működéshez szükséges segédanyagok, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok,
c) a folyamatos működés, használat közvetlen hatása miatt szükségessé vált javítás, vagy csere miatti veszteségeket vagy károkat, mint például kopás, korrózió, erózió, oxid- (salak, pernye) lerakódás, szennyeződés, vagy egyéb lerakódás, rozsdásodás, vagy karcolás bármely festett, polírozott felületen,
d) működtető közegek, úgymint üzemanyagok, kemikáliák, katalizátorok, szűrőanyagok, hőközlő anyagok, tisztítóanyagok, kenő- és egyéb segédanyagok kárait,
e) vizsgálatok, szándékos túlterhelések, vagy egyéb kísérletek közvetlen, vagy közvetett hatása eredményeképpen fellépő, normálistól eltérő körülmények közötti üzemelés miatti károkat,
f) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyért egy szállító, szerződő vagy karbantartó felelős akár szerződés, akár törvényi kötelezettség miatt,
g) olyan veszteségeket vagy károkat, amelynek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerződés hatályba lépésekor már létezett és amelyről a Szerződőnek/Biztosítottnak vagy képviselőjének tudomása volt, vagy kellő körültekintéssel lehetett volna, akár a Biztosító tudomására hozták ezen hibákat vagy hiányosságokat, akár nem,
h) alapanyagok, félkész- és késztermékek, illetve a folyamatos üzemeléshez szükséges egyéb anyagok hiánya, megrongálódása, elromlása, sérülése miatti károkat akkor is, ha ezek a telephelyi géplistában tételesen megnevezett, biztosított egységben okoznak kárt,
i) hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés miatti károkat,
j) tőkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellő időben felhasználható tőke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement gépet,
k) késedelem, nem biztosított üzemszünet vagy ezek elhárítása, megelőzése miatt felmerülő vagy szükségessé váló költségeket, többlet költségeket,
l) olyan gépek, berendezések, illetve alkatrészek károsodásait, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve gépek listáján,
m) bármilyen következményi, vagy felelősségi kárt, beleértve az üzemszünetelésből adódó károkat.
2.1.2 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS VAGYONCSOPORTOK
Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak a kötvényben tételesen, a vagyontárgyak azonosítását lehetővé tévő és minden tárgy biztosítási összegét is tartalmazó listán megjelölt saját vagy idegen tulajdonú gépek, berendezések az alábbiak szerint:
Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak:
a) gépek,
b) műszaki berendezések,
c) járművek közül a munkagépként működő rendszámos járművek és a munkagépek,
d) valamint az ajánlaton és a kötvényben tételesen megjelölt egyéb eszközök. Idegen vagyontárgyak
Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján– kártérítési felelősséggel tartozik.
2.1.2.1 KIZÁRÁSOK
Nem biztosítható vagyontárgyak
a) a számítástechnikai, híradástechnikai és egyéb elektronikus, elektromos eszközök, berendezések,
b) légi járművek, személy és teherszállító járművek,
c) műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépi eszközök.
Különös feltételek
3 Kiegészítő elektromos berendezések és készülékek biztosítás különös szabályzata
A Biztosító és a Szerződő között létrejött elektromos berendezések és készülékek biztosítási szerződése alapján kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban Magyarország területén okoznak.
Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévő alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszűnésével egyidejűleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszűnik
3.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítás területi hatályán belül, a kötvényben megjelölt biztosított elektromos és elektronikus berendezésekben váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkező mindazon károk, amelyek az Általános szerződési feltételekben és a jelen Különös Szabályzat alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva. A kártérítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.
A Biztosított köteles a károkat lehetőség szerint elhárítani vagy enyhíteni és a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítási esemény észlelésétől számított 24 órán belül bejelenteni.
A biztosítási szerződésből eredő igények a kár bekövetkeztét követő 2 év alatt évülnek el.
3.1.1 KIZÁRÁSOK
Jelen kiegészítő biztosítás fedezete alapján a Biztosító nem téríti meg:
a) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerződés hatályba lépésekor már létezett, és amelyről a Biztosítottnak vagy képviselőjének tudomása volt, vagy lehetett volna kellő körültekintéssel,
b) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek a Biztosított vagy képviselőjének, tagjának a vagyontárgy megőrzésével megbízott személynek jogellenes szándékos cselekedete vagy súlyos gondatlansága miatt keletkezett,
c) háború, megszállás, idegen ellenséges tevékenység, háborús cselekmény vagy ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy hadüzenet történt-e vagy sem), polgárháború, lázongás, forradalom, felkelés, zendülés, zavargás, sztrájk, sztrájkkal kapcsolatos munkahelyről való kizárás, polgári engedetlenség, katonai vagy bitorolt hatalom, politikai szervezetekkel kapcsolatban lévő vagy azok megbízásából tevékenykedő személyek rosszindulatú vagy rosszhiszemű szándékos cselekedetei, összeesküvés következményeit,
d) elkobzás, katonai célokra történő igénybevétel, rekvirálás vagy bárminemű rombolás vagy kár, amelyet de jure vagy de facto kormány vagy valamely hatóság idéz elő,
e) természetes kopás (elhasználódás és öregedés – még ha idő előtt következik is be –), továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jellegű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás, valamint tartós időjárási hatások következtében keletkeztek,
f) anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek,
g) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések miatt keletkező károk,
h) esztétikai hibákat és sérüléseket,
i) más módon megtérülő veszteségeket (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés alapján),
j) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, radioaktív szennyeződés bárminemű következményeit;
k) hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés, kisajátítás miatti károkat;
l) tőkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellő időben felhasználható tőke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement berendezést,
m) olyan berendezések, illetve alkatrészeik károsodásai, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berendezések listáján,
n) bármilyen következményi vagy másnak okozott felelősségi kár, beleértve az üzemszünetelésből eredő károkat is,
o) a sérelemdíjat.
3.1.2 BETÖRÉSES LOPÁSSAL, VAGY RABLÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KELETKEZETT
3.1.2.1 Betöréses lopás, rablás
A Biztosító a hiány formájában előálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:
a) a telephelyen történt betöréses lopással, vagy,
b) a telephely területén elkövetett rablással
összefüggésben keletkezett. A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelő, a jelen Szabályzat 1. Számú. Záradékában rögzített térítési limitig terjed.
Jelen szabályzat szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva,
• dolog elleni erőszakkal,
• a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,
• a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.
Jelen szabályzat szerint rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Nem egyértelműen elbírálható események bekövetkezésekor, vagy ha a felek között véleménykülönbség alakul ki, a nyomozást lezáró (felfüggesztő, megszüntető, vádemelési javaslat) hatósági irat minősítését kell figyelembe venni.
3.1.3 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS VAGYONCSOPORTOK
A biztosítási szerződés megköthető az alábbiakban felsorolt és a szerződés megkötésekor a részletes listán (megnevezés, típus, gyártási szám) értékmeghatározással feltüntetett vagyontárgyakra:
Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak:
a) számítástechnikai eszközök,
b) irodatechnikai eszközök,
c) híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,
d) akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei (képrögzítő és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítő és lejátszó berendezések, színpadtechnikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari felszerelések stb.),
e) automaták (jogszerűen üzemeltetett játék- és áru automaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévő pénzkészlet kivételével,
f) orvosi műszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, műtőfelszerelések, fogorvosi műszerek, diagnosztikai műszerek stb.),
g) egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök.
Idegen vagyontárgyak
Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján – kártérítési felelősséggel tartozik.
3.1.3.1 Kizárások
Nem biztosítható vagyontárgyak
a) filmek, raszterek, fóliák, textil- és műanyag bevonatok,
b) hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minősülő anyagok,
c) adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektronikusan vagy digitálisan előállított vagy tárolt szellemi termékek.
Különös feltételek
ZÁRADÉKOK
1. számú záradék: Betöréses lopás és rablás védelmi előírásai
A Biztosító szolgáltatása (térítésének káreseményenkénti felső határa) a káresemény bekövetkeztének időpontjában a kár helyszínén meglévő és a kár időpontjában funkcióját hiánytalanul, hibátlanul teljesítő betörésvédelmi rendszereknek megfelelő, jelen záradékban rögzített térítési limitig terjed. A betörésvédelmi rendszer szintjét, működőképességének és káridőpontbeli működésének vizsgálatát a kárszemle során a Biztosító saját vagy megbízott szakértői végzik.
A térítési limit meghatározása a behatolás helyszínének védelmi szintje alapján történik. Egyéb, a behatolással semmilyen összefüggésben nem lévő hely eltérő védelmi szintje a térítést nem befolyásolja.
A biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása, vagy a megvalósult betöréses lopás közben a kár helyszínén maradt vagyontárgyakban elkövetett egyéb rongálási károk térítésének felső határa a betöréses lopásra jelen záradékban meghatározott térítési limiten belül, legfeljebb a teljes limit 50%-a.
Védelmi osztály jele | Térítési limit az eltulajdonítás és rongáláskárokra együttesen |
I. | 100.000.000 Ft |
II. | 80.000.000 Ft |
III. | 60.000.000 Ft |
IV. | 50.000.000 Ft |
MELLÉKLETEK
I. sz. melléklet: Védelmi osztályok megnevezése
II. sz. melléklet: Részleges és minimális elektronikai jelzőrendszer
III. sz. melléklet: Teljes körű, részleges és minimális mechanikai, fizikai védelem
I. SZ. MELLÉKLET: VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGNEVEZÉSE
I. védelmi osztály: teljes körű mechanikai, fizikai védelem,
részleges elektronikai jelzőrendszer,
II. védelmi osztály: teljes körű mechanikai, fizikai védelem,
minimális elektronikai jelzőrendszer.
III. védelmi osztály: részleges mechanikai, fizikai védelem.
IV. védelmi osztály: minimális mechanikai, fizikai védelem.
II. SZ MELLÉKLET: ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZEREK
Részleges elektronikai jelzőrendszer
1. Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körű és csapdaszerű
térvédelem van kialakítva. Csapdaszerű a térvédelem, ha a jelzőrendszer a védett téren belül legalább a felügyelendő terek/tárgyak megközelítési útvonalait felügyeli. Részlegesnek tekinthető az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei „árnyékban” vannak. Árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem. (Ilyen eset például, ha egy bank bejárati ajtaját tv-kamerával figyelik, de a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthető, az elektronikai jelzőrendszer tehát csak részleges.)
2. A részleges elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:
• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,
• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali – riasztási) és a szabotázsvonalon,
• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,
• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1,5 mm- es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen,
• a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni, az élesítés csak külső, minimum 6 szám- vagy betűkombinációs kódkapcsolóval végezhető,
• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,
• a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövető egységeinek állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a szerviz és az üzemeltető által közösen kikapcsolható jelzővonalakat (szabotázs- vonalak) kell kiépíteni,
• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze,
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,
• a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),
• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendő,
• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, az egyiknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,
• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,
• a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős burkolatú, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,
• az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejű legyen,
• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,
• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell működnie,
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
Minimális elektronikai jelzőrendszer
1. Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.
2. A minimális elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:
• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
• a központi egységen a ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) és a szabotázsvonal azonosítható legyen,
• a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható (éles üzemmódban szabotázsvédett) kivitelű, min. 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen,
• a kültéri kulcsos kapcsoló vagy kódkapcsoló háza min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, és éles üzemmódban eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzővonalon adjon jelzést (riasztáshoz),
• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
• a jelző áramkör(ök) megszakadását a rendszernek jeleznie kell,
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon élesbe,
• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,
• a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,
• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
• akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell,
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
III. SZ. MELLÉKLET: MECHANIKAI VÉDELMEK Teljes körű mechanikai, fizikai védelem
1. Teljes körű a mechanikai, fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.
2. A teljes körű mechanikai, fizikai védelemmel szemben támasztott követelmények:
• a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm- es beosztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású, pl. minősített behatoláskésleltető/ gátló üveg, belső leereszthető rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérő min. 16 mm,
• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású),
• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erősíteni,
• az ajtó és az ajtótok anyaga fém, keményfa vagy ezekkel támadhatóság szempontjából egyenértékű konstrukció,
• faanyag esetén az ajtólap legkevesebb 40 mm vastag és tömör legyen,
• az ajtólap és a tok zárási pontossága 2 mm-en belül legyen,
• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve.
• a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),
• passzív zárként csak minősített szerkezet fogadható el,
• biztonsági zárnak minősül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel- kombinációjú zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,
• a zárás legkevesebb kétirányú legyen,
• bevésőzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerősíteni,
• fatok esetén megerősített zárlemez szükséges,
• a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen kell védeni,
• az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,
• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,
• az ajtókat (pántokat, zárakat stb.) kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védeni kell, a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 38 cm- es hagyományos, kisméretű, tömör téglafaléval azonos értékű legyen.
Részleges mechanikai, fizikai védelem
1. Részleges a mechanikai, fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.
2. A részleges a mechanikai, fizikai védelemmel szemben támasztott követelmények:
• a 2 m-nél alacsonyabban levő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél (vagy ezzel egyenértékű) ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású, pl. minősített behatoláskésleltető/gátló üveg, belső leereszthető rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérő min. 16 mm,
• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó)körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 15 cm-es tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású),
• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erősíteni,
• az ajtószerkezetek megerősítettek (legalább 25 mm tömör keményfa szerkezettel egyenértékűek), kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védettek,
• a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi (min. kétpontos zárás szükséges, a két zárási pont között legalább 300 mm a távolság), vagy 1 db biztonsági zár esetén a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),
• biztonsági zárnak minősül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel- kombinációjú zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,
• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,
• az ajtólap és a tok zárási pontossága 5 mm-en belül legyen,
• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legkevesebb 20 mm mélyen kell zárniuk,
• bevésőzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerősíteni, az ajtó külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,
• fatok esetén megerősített zárlemez szükséges,
• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 15 cm-es hagyományos, kisméretű, tömör téglafaléval azonos értékű legyen,
• az ajtólap, illetve tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.
Minimális mechanikai, fizikai védelem
Minimális a mechanikai, fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:
• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
• az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, egyedi minősített lamellás zár, vagy olyan szám vagy betűjel-kombinációjú zár, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et, továbbá a henger/mágneszár, minimum 4 betű/szám kombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,
• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 6 cm-es hagyományos, kisméretű, tömör téglafaléval azonos értékű.
• teljes zárás esetén a zárnyelv zárlemezbe hatoló részének hossza
Különös feltételek
ZÁRADÉKOK
2.számú záradék: Elektromos és elektronikus berendezések biztosításának kiterjesztése
Jelen Záradék értelmében a Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és külön megállapodásainak változatlan érvényessége mellett jelen biztosítási szerződés értelmében a Biztosító kockázatviselése kiterjed a hordozható eszközökben a telephelyen kívül keletkezett lopás-, betöréses lopás- és rabláskárokra az alábbiak szerint:
Lopáskárok
A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjárműben elhelyezett, biztosított (hordozható) vagyontárgy(ak)nak a gépjármű kívülről nem látható tárolórészéből (csomagtartójából, rakodóteréből, mely nem az utastér részét képezi) a gépjármű feltörésével történő eltulajdonítása miatti kárára.
Területi hatály Magyarország területe.
Időbeli hatály: munkanapokon reggel 6.00-tól este 22.00-ig. Eltérő időpontban csak zárt, őrzött parkolóhelyen (parkolóházban, zárt garázsban) érvényes a fedezet.
Önrészesedés: a kár 20%-a.
Betöréses lopás
A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosított telephelyén kívül más, a Biztosított normál üzemi tevékenységével összefüggésben lévő telephelyen történt betöréses lopás miatt keletkezett káraira.
Önrészesedés: a kár 20 %-a.
Rablás
A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított hordozható vagyontárgyak rablással történt eltulajdonítására Magyarország területén.
Önrészesedés: a kár 20%-a.