ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Felek rögzítik, hogy a Főváros a Budapest közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról szóló 20/2012. (III.14.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kijelölő Rendelet) 1. § (1) bekezdésében a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxxx xxxx 00-00.; cégjegyzékszám: 00-00-000000 adószám: 23028966- 4-44; ÁFA csoportazonosító szám: 17781372-5-44) jelölte ki közlekedésszervezőnek (a továbbiakban: Közlekedésszervező vagy BKK). A Főváros a Kijelölő Rendelet 5. § (1) bekezdés 29. és 31. pontjaiban a helyi közforgalmú autóbusz- és trolibusz-megállóhelyek és állomások üzemeltetését, továbbá a megállóhelyek használatához való hozzáférés feltételeinek meghatározását, figyelemmel a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi. XLI. törvény (a továbbiakban: Szsztv.) vonatkozó rendelkezéseire átadta Közlekedésszervezőnek.

Az Szsztv. 3. § (1) bekezdése szerint:

„A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók, valamint a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében az egyenlő elbánás elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével köteles hozzáférést biztosítani

a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és

b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.

(2) A személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek,

valamint egyéb utasforgalmi létesítmények legalább többségi állami tulajdonú üzemeltetői kötelesek a Kormány egyedi döntése, vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben a közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiség igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek (közüzemi díjak és önköltségi szinten számított épületüzemeltetési költségek) viseléséről a létesítmény üzemeltetője és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkeznek.

3/A. § * (1) A 3. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettség alapján az autóbusz-állomás, autóbusz-megállóhely üzemeltetője köteles az általa üzemeltetett autóbusz-állomás és autóbusz- megállóhely hozzáférésére vonatkozó előírásokat honlapján hozzáférési szabályzatban közzétenni.

(2) A hozzáférési szabályzat legalább a következőket tartalmazza:

a) a nyújtott szolgáltatás helyszíne, kapacitása, leírása,

b) a szolgáltatás műszaki, technikai jellemzői,

c) a szolgáltatás díja.

(3) Az autóbuszos hatóság ellenőrzi az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megtartását és a hozzáférési szabályzat tartalmának helytállóságát, jogszerűségét.

II. Értelmező rendelkezések

• Megállóhely-használati szerződés: megállóhely-használati szolgáltatás nyújtása tárgyában a Közlekedésszervező és a Megrendelő között létrejött szerződés, amely a Közlekedésszervező Általános Szerződési Feltételeiből és a Felek között megkötött egyedi megálllóhely-használati szerződésből áll.

• ÁSZF: A Megállóhely-használati szerződéshez kapcsolódó jelen általános szerződési feltételek.

• Közlekedésszervező: Az Szsztv. 22. §-ában foglaltak alapján a Fővárosi Önkormányzat által a Kijelölő Rendelet 1.§ (1) bekezdése szerint közlekedésszervezőnek kijelölt BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

• Megállóhely: Szsztv. 2. § 43. pont alapján a 181/2011/EU rendelet 3. cikk n) pontjában meghatározott autóbusz-megálló. a BKK üzemeltetési körébe tartozó minden olyan, személyforgalomra kialakított, illetve az utasok fel- és leszállására alkalmas létesítmény, amelynek megjelölése megfelel a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 17. § d) pontjának.

Továbbá a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 43/2017. (XI. 10.) önkormányzati rendelete, a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 3/2013. (III. 8.) önkormányzati rendelete és a 26/2018. (VI. 27.) Főv. Kgy. rendelet szerint

megállóhely: a tömegközlekedési (autóbusz, trolibusz, villamos, fogaskerekű vasút, HÉV, sikló, libegő) megálló a tömegközlekedési járműre történő fel- és leszállás lefolytatására, vagy a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített terület, amely, ha kiépítése (így járdasziget jellege, korlátokkal való ellátása stb.) jellegéből vagy egyéb jelzésből más nem következik, a megállót, állomást jelző táblától a járda területéből autóbusz, trolibusz járműveknél csuklós jármű esetén 2 m széles és 18 m hosszú, egyéb jármű esetén 2 m széles és 12 m hosszú, kettős megálló esetén 2 m széles és 36 m hosszú terület.

• Megállóhely-használat: A Megrendelő számára a Megállóhely-használati szerződés alapján a Közlekedésszervező által biztosított jogosultság, amely a Megállóhely-használati szerződésben feltüntetett megállóhelyek használatát a Megrendelő részére térítési díj ellenében biztosítja.

• Megrendelő: aki a megállóhelyen saját maga vagy megbízottja által üzemeltetett különcélú menetrend szerinti és nem menetrend szerinti személyszállításban részt vevő autóbusszal az általa szállított utasok le- vagy felszállását tervezi megvalósítani, egyedi vagy ismétlődő alkalmakkal, amelynek megvalósítása érdekében a Közlekedésszervezővel kapcsolatba lép; postai, személyes vagy elektronikus úton.

• Rendelet: 26/2018. (VI. 27.) Főv. Kgy. rendelet az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás Budapest főváros közigazgatási területén történő végzésének feltételeiről: A Rendelet szabályozza a tevékenység végzéséhez igénybe vett járművekkel kapcsolatos környezetvédelmi és műszaki előírásokat, a tevékenységhez kapcsolódóan az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátására vonatkozó szabályozók kialakítását, a tevékenység végzése során alkalmazandó arculati és külső megjelenési előírásokat, a szolgáltatásoknak a Főváros közútjain történő lebonyolítására, a menetrend szerinti közszolgáltatásokkal, valamint az ahhoz kapcsolódóan kialakított megállóhelyek igénybevételének összehangolásával kapcsolatos szabályozókat, a járati engedélyek igénylésének és kiadásának részletes szabályait.

• Járati engedély: a Megrendelő közlekedésére vonatkozó, a Fővárosi Önkormányzat által a Rendelet alapján, belföldi, különcélú menetrend szerinti autóbuszjárat vagy belföldi, különcélú menetrend szerinti városnéző autóbuszjárat részére kiállított engedély.

• A Főváros által kiadott járati engedélyhez kötött megállóhely-használat: ha a megállóhelyet használó Megrendelő a Fővárosi Önkormányzat által, autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás Budapest főváros közigazgatási területén történő végzéséhez belföldi különcélú menetrend szerinti autóbuszjárat vagy belföldi különcélú menetrend szerinti városnéző autóbuszjárat részére kiadott járati engedéllyel rendelkezik.

• Autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: az utazás célja alapján meghatározott utaskör menetrend alapján végzett szállítása más utasok kizárásával, az utazást szervező személyétől függetlenül.

• Városnéző autóbuszjárat: bárki által igénybe vehető, előre meghirdetett, vagy változó időpontban és útvonalon közlekedő, az utasok számára érvényes utazási jogosultággal a ki- és beszállást meghatározott megállóhelyeken, végállomáson lehetővé tévő autóbusszal végzett, különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás, amelynek elsődleges célja Budapest egyes turisztikai célpontjainak bemutatása.

• Különjárati személyszállítási szolgáltatás: a szállítás megrendelője vagy a szállítást végző közlekedési szolgáltató kezdeményezésére személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása alkalmi jelleggel közlekedő olyan járattal, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti személyszállítás, sem a különcélú menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek.

• Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

• Szsztv.: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény.

• Kijelölő Rendelet: Budapest Főváros Önkormányzata a Budapest közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról szóló 20/2012. (III.14.) Főv. Kgy. rendelet.

• Szabálytalan megállóhely-használat: Ha

- a Megrendelő üzemeltetésébe tartozó, a Megállóhely-használati szerződésben meghatározott jármű a Megállóhely-használati szerződés alapján meghatározott időnél többet tartózkodik a megállóhelyen, és/vagy

- a megállóhelyet a Megrendelő üzemeltetésébe tartozó, de a Megállóhely-használati szerződésben meghatározottól eltérő forgalmi rendszámú jármű használja, és/vagy

- a Megrendelő üzemeltetésébe tartozó bármely jármű a meghatározott megállóhelyeken kívül másik, a BKK üzemeltetési körébe tartozó Megállóhelyet (is) használ.

- bármilyen esetben, ha egyértelmű, hogy a Közszolgáltató által megrendelt szolgáltatók járművei a Megrendelő Megállóhely-használati szerződésnek nem megfelelő eseti tevékenysége, vagy a Megrendelő által követett hibás gyakorlat miatt a közszolgáltatás biztosítása közben akadályoztatva vannak.

III. Az Általános szerződési feltételek hatálya

1. Általános szerződési feltételnek (a továbbiakban „ÁSZF”) minősül az olyan szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Az Általános szerződési feltétel csak akkor válik a felek megállapodása, illetőleg a szerződés részévé, ha a másik fél annak tartalmát megismerte, és ha azt a másik fél kifejezetten, ennek hiányában ráutaló magatartással elfogadta. Jelen ÁSZF a Ptk. 6:77.§-ában hivatkozott általános szerződési feltételnek tekintendő, és akként kezelendő.

2. Jelen ÁSZF a Közlekedésszervező és a Megrendelő közötti, a megállóhely-használattal kapcsolatos jogviszonyokat kívánja egységes módon szabályozni azzal a kikötéssel, hogy a járati engedélyhez kötött megállóhely-használatra többletkövetelményeket állapít meg. A jelen ÁSZF a Főváros által kiadott járati engedéllyel rendelkezők, valamint a Főváros által kiadott járati engedéllyel nem rendelkezők megállóhely-használatára vonatkozóan a szolgáltatás ellentételezésének módja és mértéke, valamint a fizetési feltételek tekinteténben azonos feltételeket tartalmaz, a megállóhely használat díjának megállapításában az Szsztv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott egyenlő elbánás elvére tekintettel nincs eltérés. A jelen ÁSZF-ben e területen megjelenő különbségtétel az Szsztv. 10. §-ában megjelenő, a járati engedélyek kiadásához kötődő előírásokból fakad. A járati engedélyek kiadásának feltételeit és rendjét a Rendelet tartalmazza, melynek nyomán a BKK a jelen ÁSZF keretein belül a Szerződés hatályának meghatározása tekintetében szükségszerűen különböztet járati engedéllyel rendelkező, valamint járati engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók között.

3. Az ÁSZF rendelkezései a Közlekedésszervező által a megállóhelyet használni kívánó Megrendelővel kötött egyedi megállóhely-használati szerződés (a továbbiakban: Szerződés) [az ÁSZF és Szerződés együtt: Megállóhely-használati szerződés] elválaszthatatlan részét képezik, és kizárólag azzal együtt érvényesek.

4. A BKK autóbuszos megállóhelyei a városi közösségi közlekedés kiszolgálása érdekében kialakított, jellemzően azonos műszaki, technikai jellemzőkkel rendelkező, csuklós autóbuszok gyors utascseréjére szolgáló, utasváró nélküli megállóhelyek, melyek műszaki, technikai jellemzői a jelen ÁSZF 1. számú Mellékleteként tekinthetők meg.

5. A létrejött jogviszonyban a Szerződésben rögzített feltételek az irányadók, azzal, hogy amennyiben valamely kérdés a Szerződésben nem rendezett, úgy jelen ÁSZF-ben foglaltak az irányadók. Amennyiben valamely kérdés a Szerződésben rendezett és az ÁSZF-ben foglaltaktól eltér, akkor a Szerződésben foglaltak az alkalmazandók.

6. Az ÁSZF első közzétételének napja 2021. szeptember 01. napja, amely elérhető a xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxx/ weboldalon. Az ÁSZF a közzétételét követő naptól határozatlan ideig van hatályban.

7. A BKK fenntartja a jogát az ÁSZF egyoldalú módosítására. A módosításról a BKK rövid tájékoztató formájában értesíti a Megrendelőit, amelyet az erre a célra szolgáló felület tartalmaz. A módosítást követően a megállóhely-használat megrendelése az ÁSZF módosításának elfogadását jelenti.

8. Az ÁSZF első közzétételét követően a BKK köteles az ÁSZF bármely módosítását a benne feltüntetett hatályba lépést megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal a xxx.xxx.xx honlapon közzétenni. Ebben az esetben a Megrendelő jogosult a honlapon való közzétételt követő 15 (tizenöt) napon belül a Szerződéstől elállni vagy a Szerződést azonnali hatállyal felmondani a Ptk. vonatkozó szabályai szerint.

9. Az ÁSZF módosítása minden esetben egységes szerkezetű ÁSZF közzétételével történik, és annak hatályba lépésével a korábbi ÁSZF hatályát veszti.

IV. A Fővárosi Önkormányzat által kiadott járati engedélyhez és járati engedélyhez nem kötött megállóhely-használati szerződés közös szabályai

1. A megrendelés menete

1.1. A Megrendelő a megállóhely-használatot a Közlekedésszervezőtől a xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxx/ weboldalon található elérhetőségeken keresztül rendelheti meg.

1.2. A Megrendelőnek az ajánlatkérés alkalmával az alábbi adatokat szükséges megadnia a Közlekedésszervező részére:

a. a Megrendelő pontos neve;

b. cégbíróság által bejegyzett székhelye;

c. levelezési cím;

d. számlázási cím, amennyiben nem a székhely a címe;

e. az elektronikus számlázás elfogadására vonatkozó nyilatkozat, amennyiben a Megrendelő a saját döntése alapján az elektronikus számlázást elfogadja;

f. cégjegyzékszám;

x. xxxxxxx;

h. Áfa-csoportazonosító szám, amennyiben van;

i. számlavezető bank neve;

j. bankszámlaszám;

k. kapcsolattartó személy neve, telefonszáma és e-mail címe;

l. megállóhely-használathoz kapcsolódó útvonal;

m. a megállóhely-használathoz kapcsolódó menetrend;

n. a közlekedés időszaka, időtartama;

o. megállóhelyenkénti megállások száma, amennyiben a menetrend ezt nem tartalmazza;

p. járati engedély, amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján az adott szolgáltatás ellátásához szükséges;

q. a Megrendelő vagy megbízottja járművének/járműveinek forgalmi engedélyének másolata.

1.3. Az ajánlatkérés nem minősül a Felek között szerződéskötésnek. A Közlekedésszervező által a Megrendelő részére email-en küldött ajánlat e-mailen történő elfogadását követően a megállóhely-használatra vonatkozó egyéb feltételek és fizetési feltételek a BKK és a Megrendelő között létrejövő egyedi szerződésben kerülnek rögzítésre. A Közlekedésszervező a Megrendelő részére megküldi a hatályos ÁSZF elektronikus kivonatát, vagy az arra mutató linket.

2. A Szerződés tárgya, a Felek jogai és kötelezettségei

2.1. Közlekedésszervező vállalja, hogy a Szerződésben feltüntetett megállóhelyek használatát a Megrendelő részére térítési díj ellenében biztosítja, kizárólag az utasok le- és felszállásának idejére, megállásonként a Szerződésben meghatározott időtartamra, a Szerződésben meghatározott megállóhely(ek)en, azaz időkiegyenlítő pont(ok)on, a Megrendelő által közlekedtetett, a Szerződésben meghatározott járművek számára.

2.2. Megrendelő a Megállóhely-használatra oly módon jogosult, hogy azzal a Közlekedésszervező által megrendelt járatok közlekedését nem akadályozhatja. Ha a Szerződésben rögzített valamely megállóhely forgalmában olyan mértékű változás következik be, hogy a Megrendelő járatai akadályoznák a Közlekedésszervező által megrendelt, közszolgáltatást biztosító járatok közlekedését, úgy az akadályoztatás időtartamára Közlekedésszervező korlátozhatja a megállóhely használatot, vagy ideiglenesen megvonhatja a megállóhely használatának lehetőségét, melyre vonatkozóan előre tervezhető változás esetén előzetesen írásban tájékoztatást küld. Közlekedésszervező ebben az esetben írásban felajánlhat másik megállóhelyet Megrendelő részére. Az e pontban megjelölt megállóhely-korlátozás, illetve a megállóhely használatának időleges megvonása esetén a Megrendelő semmiféle kártalanításra vagy kártérítésre nem jogosult.

2.3. Megrendelő tudomásul veszi, hogy a megállóhelyen az autóbuszait nem tárolhatja, ott az autóbuszokkal nem várakozhat és az utascserén kívüli más tevékenységet nem folytathat.

2.4. Közlekedésszervező Megrendelőnek lehetőséget biztosít utastájékoztató anyagok kihelyezésére, erről a Szerződésben rendelkeznek a Felek. Megrendelő utastájékoztatási anyagokat a megállóhelyen Közlekedésszervezőével megegyező formátumú keretben helyezhet el. A Megrendelő által kihelyezett utastájékoztatási anyagok tartalmáért és épségéért a Közlekedésszervező semminemű felelősséget nem vállal. A Szerződésben szabályozott megállóhely használat megszűnésekor a kihelyezett utastájékoztatási anyagokat Megrendelő köteles eltávolítani, ellenkező esetben Közlekedésszervező jogosult azokat a Megrendelő költségén eltávolítani, illetőleg eltávolíttatni.

2.5. Megrendelő minden esetben szavatolja, hogy az autóbuszok üzemeltetéséhez szükséges engedélyekkel – így személyszállítási engedéllyel is – rendelkezik.

2.6. Megrendelő a saját költségére köteles utasbiztosítást kötni, amit a megállóhely-használati jogviszony egész időtartama alatt fenn kell tartania. A biztosító kockázatviselésének ki kell terjednie az autóbusz-állomások területén bekövetkezett káreseményekre, a fel-, leszállási célra kialakított megállóhely személyforgalmi használatára. E kötelezettség elmulasztásából adódó károkért a Közlekedésszervező felelősséget nem vállal és kártérítési kötelezettség nem terheli.

2.7. Megrendelő az utasok részére fizetendő esetleges kártérítésből adódó kiadásait, költségeit Közlekedésszervezőre nem terhelheti, vele szemben nem érvényesítheti.

2.8. Megrendelő bizonyított szabálytalan használat esetén kötbérfelelősséggel tartozik. Amennyiben a Közlekedésszervező vagy a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (a továbbiakban: FÖRI) ellenőrzésre feljogosított személye a Közlekedésszervező által megrendelt járatok Megrendelő általi akadályozását, zavarását, illetve a Megállóhely-használati szerződésben rögzítettek megszegését tapasztalja, és ezt Közlekedésszervező vagy a FÖRI ellenőrzésre feljogosított személye által készített fényképpel, videófelvétellel, illetve legalább két munkavállalója által aláírt jelentésben rögzíti, amely alapján a Közlekedésszervező jogosult alkalmanként a Megállóhely- használati szerződésben rögzített kötbért kiszabni.

2.9. A Közlekedésszervező a 2.8. pontjában foglaltak teljesülése esetén jogosult a kötbér kiszabása mellett az alábbiakra:

2.9.1. egy naptári hónapban 5 különböző naptári napon felvett jelentés után 7 összefüggő naptári

napra a Szerződés hatályát felfüggeszteni;

2.9.2. a 2.9.1. pont teljesülését követően, az adott naptári évben ismételten egy naptári hónapban

5 különböző napon felvett jegyzőkönyv után 14 összefüggő naptári napra a Megállóhely- használati szerződés hatályát felfüggeszteni;

2.10. a Megállóhely-használati szerződés hatályának felfüggesztése esetén, annak időtartamára a Közlekedésszervező a felfüggesztés időszakára eső, Megrendelőt terhelő térítési díj 25%-ára jogosult, amely a soron következő kiállított számlán kerül ellentételezésre.

3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

A Megrendelő és a Közlekedésszervező a közöttük fennálló megállóhely-használati jogviszony során kötelesek egymással együttműködni. Ennek érdekében a Megállóhely-használati szerződés szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásokról egymást kötelesek késedelem nélkül tájékoztatni. A Felek kötelesek egymásnak megadni minden olyan adatot és információt (különös tekintettel a rendszámra, a menetrendre, illetve a környezetvédelmi besorolásra), amelynek közlése a szerződésszerű teljesítéshez szükséges. A Megrendelő és/vagy jogutódja haladéktalanul köteles értesíteni a Közlekedésszervezőt, ha személyét vagy jogállását, gazdálkodását érintő bármilyen jellegű változás következik be. E kötelezettség elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli.

4. A Megállóhely-használat ellentételezésének a módja és mértéke, a fizetési feltételek

4.1. A megállóhelyek közös használatából adódó megállóhely üzemeltetési költségmegosztás miatt a Közlekedésszervezőt – az Szsztv., valamint a Kijelölő Rendelet alapján – megállóhely– használati díj illeti meg, mely magában foglalja a forgalomirányítási és adminisztrációs feladatok ellátásának díját is. A megállóhely-használati díj a Szsztv. 3§ (1) bekezdésével összhangban kerül meghatározásra.

4.2. A Térítési díj alapdíjból, és a használat mértékétől, valamint a megállóhelyek elhelyezkedésétől, forgalmi besorolásától és a megállóhelyeket használó járművek környezetvédelmi besorolásától függő szorzókkal számolt szorzatok összegéből tevődik össze, amely számítás részletei mellékletben lévő Megállóhely-használati díj meghatározásában található.

Az egyes megállapított díjtételek kialakításának elemeként a megállóhelyeket használó járművek környezetvédelmi besorolása szerinti megkülönböztetést az Szsztv. 42. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott, a helyi sajátosságok figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak az önkormányzat közigazgatási területén történő működésére vonatkozó előírásai, valamint a Rendelet 2., a járati engedély kiadásának feltételeit leíró részének

4. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottak teszik szükségessé.

4.3. Közlekedésszervező jogosult a Térítési díjat meghatározó az alapdíj és a szorzószámok évente egy alkalommal tartott felülvizsgálatát követően egyoldalúan módosítani, melyet írásban, díjközlés formájában érvényesít a Megrendelő felé.

4.4. A Megállóhely-használati szerződésben meghatározott feltételek/körülmények változása esetén Közlekedésszervező jogosult a Térítési díjat a változás időpontjától a változás szerint és azzal arányosan, egyoldalúan módosítani, amelyről a Közlekedésszervező a módosítás előtt észszerű időn belül írásban tájékoztatja a Megrendelőt.

4.5. Felek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban Áfa tv.) 58. §-a szerinti havi utólagos elszámolásban állapodnak meg. A Megrendelő tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig az ÁSZF 3. számú melléklet szerint teljesítésigazolást küld, melyet a Közlekedésszervező a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig megvizsgál, módosítását javasolhatja. Módosítási javaslat esetén a tárgyhónapot követő hónap 7. napjáig Megrendelő új teljesítésigazolást állít ki és küld meg Közlekedésszervezőnek. A Közlekedésszervező a mindkét fél által aláírt teljesítésigazolás alapján számlát állít ki, a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig. A Megrendelő a számlán szereplő összeget a szabályszerűen kiállított számla kiállításától számított 15 naptári napon belül, a számlán szereplő bankszámlaszámra átutalással teljesít. A számlában fel kell tüntetni a teljesítés jogcímét, a teljesítés időszakát, valamint a megállóhely-használati szerződés nyilvántartási számát. A számlán a teljesítés időpontja a mindenkor hatályos Áfa tv. rendelkezéseinek megfelelően kerül feltüntetésre.

4.6. A Megrendelő fizetési kötelezettségének késedelme esetén a Közlekedésszervező jogosult a Ptk. 6:155. § szerinti késedelmi kamat érvényesítésére. A kamat napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok száma évente 365 nap.

V. A Főváros által kiadott járati engedélyhez kötött megállóhely-használatra vonatkozó eltérő szabályok

1. A Szerződés hatálya

1.1. A Szerződés határozott időre, legfeljebb a járati engedély érvényességére kerül megkötésre. A Szerződés hatályba lépésének feltétele a Megrendelő közlekedésére vonatkozó, Főváros által, belföldi, különcélú menetrend szerinti autóbuszjárat vagy belföldi, különcélú menetrend szerinti városnéző autóbuszjárat részére kiállított járati engedély megléte. Amennyiben a Szerződésben rögzített hatálybalépésig a Xxxxxx engedély nem kerül kiadásra, akkor a Szerződés nem lép hatályba. Amennyiben a járati engedély kiadására a Szerződésben rögzített hatálybalépést követően kerül sor, a Felek jogosultak a Szerződés hatályba lépésének napjaként a járati engedély kiadásának napját meghatározni. Amennyiben a járati engedély a Szerződés hatálya alatt megszűnik és nem kerül meghosszabbításra, illetve azt visszavonják, akkor a Szerződés hatályát veszti.

1.2. A Szerződés hatályának felfüggesztése esetén a Fővárosi Önkormányzat által a Megrendelő részére kiadott járati engedély is felfüggesztésre kerülhet. Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Közlekedésszervező a járati engedély felfüggesztése esetén ellenőrzi, nem történik-e jogosulatlan közlekedés. Megrendelő tudomásul veszi továbbá azt is, hogy a dokumentált jogosulatlan közlekedésről a Közlekedésszervező tájékoztatja a Fővárosi Önkormányzatot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vagy jogutódja illetékes szervezeti egységét.

VI. Egyéb közös rendelkezések

1. A Szerződés módosítása

1.1. A Szerződés módosítását bármely Fél írásban kezdeményezheti, az csak a Xxxxx közös megegyezésével, írásban történhet.

1.2. Felek tudomásul veszik, hogy a Szerződés mellékletében szereplő megállóhelyek köre és járatok száma, a menetrend, illetve a járművek módosítása esetében a Szerződés módosítása is szükséges. A tervezett változásokról (megállóhelyek köre, járatok száma) a Felek legalább 30 nappal a változás hatályba lépését megelőzően írásos úton egyeztetnek egymással, valamint a menetrend változása esetén a Megrendelő tájékoztatja Közlekedésszervezőt az új menetrendről, annak bevezetése előtt legalább 30 nappal.

2. A Szerződés megszüntetése

2.1. A Szerződés megszűnik:

• a Szerződést kötő felek közös megegyezésével,

• rendes felmondással,

• azonnali hatályú (rendkívüli) felmondással,

• a Főváros által a belföldi, különcélú menetrend szerinti autóbuszjárat vagy belföldi, különcélú menetrend szerinti városnéző autóbuszjárat részére kiállított járati engedély lejártával, vagy visszavonásával;

• a jelen ÁSZF preambulumrészében említett, a Közlekedésszervezőt a közlekedésszervezési feladatok ellátására Kijelölő Xxxxxxxx visszavonásával.

2.2. Bármelyik Fél kezdeményezésére a Szerződés írásban, közös megegyezéssel, bármikor megszüntethető. A megszüntetés időpontjára, illetve a Felek elszámolási kötelezettségére vonatkozóan a Xxxxx a megszüntetésről rendelkező megállapodásban kötelesek rendelkezni.

2.3. A Szerződést megkötő bármelyik Fél jogosult a Szerződést legalább 30 napos felmondási idővel – indokolás nélkül – egyoldalú írásbeli nyilatkozatban felmondani (rendes felmondás).

2.4. A Szerződést a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén írásban, a felmondás okának megjelölése mellett a vonatkozó bizonyítékok csatolásával egyetemben azonnali hatállyal bármelyik Fél felmondhatja. A Felek súlyos szerződésszegésnek tekintik, ha bármelyik Fél valamely, a Szerződésből fakadó lényeges kötelezettségét súlyosan és/vagy ismételten megszegi, kötelezettségei teljesítésével ismételten késedelembe esik, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a további együttműködést kizárja.

2.5. Amennyiben a Szerződés bármilyen okból megszűnik, akkor a Szerződő felek kötelesek a Szerződés megszűnéséig a nyújtott szolgáltatások, illetőleg azokról kiállított számlák alapján egymással időarányosan elszámolni, a Szerződés megszűnését követő 15 (tizenöt) napon belül.

3. Vis maior

Felek nem szerződésszerű teljesítése nem minősül szerződésszegésnek, ha a Fél késedelmes teljesítése, vagy a Megállóhely-használati szerződés szerint őt terhelő egyéb kötelezettség teljesítésének elmulasztása vis maior esemény következménye. Vis maiornak minősül minden olyan esemény, amely kívül esik a Fél felelősségi körén, nem volt előre látható és elhárítható, továbbá nem vezethető vissza a szerződésszegő Fél hibájára, mulasztására, vagy gondatlanságára. Ha vis maior esemény következik be, a vis maior eseményt észlelő Félnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a másik Felet a kialakult vis maior eseményről, annak várható időtartamáról, illetve arról, hogy a vis maior esemény mennyiben befolyásolja a szerződésszerű teljesítést. Ha a vis maior esemény harminc (30) napot meghaladó időtartamban áll fenn, a Felek jogosultak – mindennemű kártalanítási kötelezettség nélkül – a Megállóhely-használati szerződéstől elállni.

Felek a jelen ÁSZF keretében rögzítik, hogy közegészségügyi-járványügyi intézkedések, kihirdetett járványhelyzet, veszélyhelyzet, szükséghelyzet vagy más, járványos megbetegedéshez kapcsolódó, akár bel-, akár külföldi kormányzati vagy akár nemzetközi szervezet által meghozott intézkedés abban az esetben minősülhet vis maiornak, ha annak/azok elrendelésére a Szerződés megkötését követően került sor, és az ilyen intézkedés a szerződésszerű teljesítés elmaradásának egyenes oka, a Ptk.-ban rögzített egyéb feltételek teljesülése mellett.

4. Kapcsolattartás, értesítési szabályok

Felek között joghatályosan minden közlés csak írásban (pl. postai küldeményben, személyesen átadott iratban, jegyzőkönyvben, e-mailben) történhet, a Szerződésben megjelölt személyek, és/vagy Felek cégjegyzékbe bejegyzett képviselői által. Felek egymásnak – tértivevénnyel küldött

– küldeményei kézbesítésére a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012 (XII.4.) Korm. rendelet, vonatkozó rendelkezései az irányadók.

5. Titoktartás

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) rendelkezései a Szerződéssel összefüggésben alkalmazandók, a Közlekedésszervező adatkezelésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Felek a Szerződés tárgyát képező jogviszonnyal, a Szerződéssel, valamint azok teljesítése során, vagy azokkal összefüggésben tudomásukra jutott minden információt, tényt, tájékoztatást, egyéb adatot és az azokból készített összeállítást, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, ideérte az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott know-how-t is, üzleti titokként (a továbbiakban együtt: „Titok”) kötelesek kezelni, azokat kizárólag a Megállóhely-használati szerződés teljesítése céljából használhatják fel, és illetéktelen személyek tudomására nem hozhatják. Ennek megfelelően a Közlekedésszervező és a Megrendelő a Szerződés, valamint az annak teljesítése során létrejött tervek, dokumentumok, és Xxxxx vonatkozásában kommunikációs tevékenységet nem folytathat. Szerződő felek a jogszabályi rendelkezések által megengedett körben minden Titkot szigorúan megtartanak, és a másik Fél előzetes, írásbeli engedélye nélkül nem hoznak nyilvánosságra, illetéktelen személynek nem szolgáltatnak ki, és ilyen személy számára nem tesznek hozzáférhetővé sem a Szerződés hatályának fennállása alatt, sem azt követően.

A titoktartási kötelezettség nem alkalmazandó annyiban, amennyiben a mindenkori hatályos jogszabályok kógens jelleggel eltérően rendelkeznek.

6. Személyes adatok kezelése és biztonsága

A Megrendelő a Szerződés megkötésével hozzájárul ahhoz, hogy az általa a Közlekedésszervezőnek továbbított személyes adatokat a Megállóhely-használati szerződés teljesítéséhez szükséges keretek között – mint önálló adatkezelő – kezelje, illetve arra, hogy a Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben az erre kijelölt megbízottjának továbbítsa. Megrendelő szavatol azért, hogy az adatok továbbítása a BKK részére jogszerűen történt, illetőleg a Szerződés hatálya alatt azokat a Közlekedésszervező jogosult kezelni. A kapcsolattartók személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatás a BKK honlapján érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx/

A megadott adatok megfelelőségéért és valóságtartalmáért kizárólag a Megrendelő felel, a Közlekedésszervező nem vállal felelősséget a nem megfelelő adatszolgáltatásból eredő, vagy a Megrendelő által be nem jelentett adatváltozások miatt keletkező károkért.

7. Az alkalmazandó jog

A Megállóhely-használati szerződést érintő bármely jogvita esetén Magyarország törvényeit kell alkalmazni. A Szerződésben, valamint az ÁSZF-ben külön nem, vagy nem részletesen szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadóak.

8. Viták rendezése

Felek a Megállóhely-használati szerződés teljesítése során mindent megtesznek annak érdekében, hogy a felmerülő vitás kérdéseket közvetlen tárgyalások során rendezzék, amelynek eredménytelensége esetén a közöttük lévő vitás kérdések eldöntését peres útra terelik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény („Pp.”) szerint.

MELLÉKLETEK

1. számú Melléklet: BKK megállóhelyek besorolása közzététel

2. számú Melléklet: Megállóhely-használati díj meghatározása

3. számú Melléklet: Teljesítésigazolás

4. számú Melléklet: Nyilatkozat elektronikus számlázás alkalmazásához történő hozzájárulásról

BKK megállóhelyek besorolása

A xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxx/ weboldalon külön „BKK megállóhelyek besorolása_közzététel.xls” excel formátumban felcsatolt adatbázis, amely tartalmazza Budapest közigazgatási területén elhelyezkedő, a BKK üzemeltetésébe tartozó autóbusz megállóhelyek műszaki, technikai paramétereit.

Megállóhely-használati díj meghatározása

26/2018. (VI. 27.) Főv. Kgy. rendelet az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatás Budapest főváros közigazgatási területén történő végzésének feltételeiről rendelet Általános rendelkezések 2. §

d) és da) pontjai szerint:

d) megállóhely: a tömegközlekedési megálló a tömegközlekedési járműre történő fel- és leszállás lefolytatására, vagy a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített terület, amely, ha kiépítése jellegéből vagy egyéb jelzésből más nem következik, a megállót, állomást jelző táblától a járda területéből,

da) autóbusz, trolibusz járműveknél csuklós jármű esetén 2 m széles és 18 m hosszú, egyéb jármű esetén 2 m széles és 12 m hosszú, kettős megálló esetén 2 m széles és 36 m hosszú terület,

A megállóhelyek közös használatából adódó megállóhely üzemeltetési költségmegosztás miatt a Közlekedésszervezőt – az Szsztv., valamint a Kijelölő Rendelet alapján – megállóhely–használati díj illeti meg, mely magában foglalja a forgalomirányítási és adminisztrációs feladatok ellátásának díját is. A megállóhely-használati díj a Szsztv. 3§ (1) bekezdésével összhangban kerül meghatározásra.

A térítési díj alapdíjból, és a használat mértékétől, valamint a megállóhelyek elhelyezkedésétől, forgalmi besorolásától és a megállóhelyeket használó járművek környezetvédelmi besorolásától függő szorzókkal számolt szorzatok összegéből tevődik össze.

A díjszámítás módszere a következőkben ismertetett tényezőkhöz rendelt arányosított díj, ahol az egyes tényezők kifejezik a megállóhely elhelyezkedésének, az éves forgalom nagyságának, a járművek emissziós besorolásának, valamint a megállóhelyhasználat időtartamának hatásait.

1.1. Az alapdíj megállapítása

Az alapdíj nettó értéke 35,- Ft 1 percre vonatkozóan, amely a Szsztv. 3§ (1) bekezdésével összhangban került meghatározásra.

1.2. A Megállóhely-használati díj számítása

Megállóhely-használati díj=alapdíj (nettó 35 Ft)* övezeti szorzó * forgalomnagyság szorzó * környezetvédelmi szorzó * várakozási időhöz tartozó szorzó + ÁFA

A 35 Ft /1 perc megállásra vonatkozó nettó alapdíj a III. övezetben „E” forgalmi kategóriába tartozó megállóhely fenntartásának és üzemeltetésének egységnyi önköltségéből – tartalmazva a megállóhelyek útburkolatának, infrastruktúrájának fenntartását, a takarítását, szemét elszállítását, csúszásmentesítés költségét –, a megállóhelyi utastájékoztatás, a forgalomirányítás és adminisztrációs feladatok egységnyi önköltségéből, az értékcsökkenésből számított 1 percnyi megállásra számított egységnyi önköltség 5 % (tőkemegtérülés alapján meghatározott) nyereséggel növelt összege. Az övezeti, és a forgalomnagyság szorzók által kerül érvényesítésre a megállóhely frekventáltságából, illetve a forgalomnagyságból származó gyakoribb takarítás, szemét elszállítás, útfelújítási költségek.

1.3. Megállóhely övezeti besorolása

A nyújtott szolgáltatás helye „A megállóhelyek övezeti besorolása” dokumentum szerint arab számokkal jelölt övezetek szerint került meghatározásra és besorolásra, amely az adott terület közúti forgalomnagyságától függ.

Övezet		Övezeti szorzó
1.	I.	1,5
2.	II.	1,2
3.	III.	1

1. táblázat: Övezeti szorzók

1.4. Megállóhely forgalomnagyság szerinti besorolása

A Megállóhely kapacitását, technikai jellemzőit alapján kialakított forgalomnagyság szerinti besorolás az adott Megállóhely éves, nappali közösségi közlekedési (autóbusz, trolibusz) menetszáma alapján megállapított érték.

A díjszámításnál az alábbi forgalomnagyság szerinti szorzók használandók:

Forgalmi besorolások	Éves menet legalább [db]	Éves menet legfeljebb [db]	Forgalomnagyság szorzó
"A" kategória	200.001		1,4
"B" kategória	100.001	200.000	1,3
"C" kategória	40.001	100.000	1,2
"D" kategória	20.001	40.000	1,1
"E" kategória	0	20.000	1

2. táblázat: Forgalmi szorzók

1.5. A Megállóhelyet használó jármű környezetvédelmi besorolása

A környezetvédelmi besorolás vizsgálata forgalmi rendszámonként, a forgalmi engedélyben szereplő környezetvédelmi osztályba sorolás alapján történik.

A díjszámításnál az alábbi környezetvédelmi szorzók használandók:

Besorolás	Környezetvédelmi szorzó
Euro 0-nál rosszabb	2,5
Euro 0	2,0
Euro 1	1,5
Euro 2	1,4
Euro 3	1,3
Euro 4	1,2
Euro 5	1,1
Euro 6	1
0 emisszió	0,8

3. táblázat: Környezetvédelmi szorzók

1.6. Megállóhelyhasználat időtartama

Megállóhely egy időben csak korlátozott számú jármű tartózkodhat, annak érdekében, hogy a közösségi közlekedési járművek forgalmát ne akadályozzák.

A díjszámításnál az alábbi várakozási időhöz tartozó szorzók használandók:

Várakozás kategória	Várakozási idő szorzó
Az utascsere ideje, de maximum 1 perc	1
Maximum 5 perc	2,5
Maximum 15 perc	5
Maximum 30 perc	15

4. táblázat: várakozási szorzók

A megállóhelyhasználati díj az alapdíj a megrendelt szolgáltatás alapján meghatározott szorzókkal kerül meghatározásra.

Teljesítésigazolás

Megrendelő/Használatba vevő:

Teljesítési időszak kezdete:

Teljesítési időszak vége:

Vonalak:

Környezetvédelmi szorzó:

Napok száma:

Forte kód	BKK megállóhely megnevezés	Övezeti besorolás	Forgalmi besorolás	Várakozási kategória	Egyszeri megállás díja	……. járat havi menetszám	……. járat havi menetszám	Havi menetszám összesen	Havi nettó Megállóhely- használati díj
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
					…….. Ft
Nettó Térítési díj összesen									…… Ft

Jelen Teljesítésigazolás alapján kerül BKK Zrt. Által kiállításra a számla Megrendelő részére. Dátum: Dátum:

………………………………...……………………... ………………………………...……………………... aláírás aláírás

………………………… BKK Zrt.

NYILATKOZAT

elektronikus számlázás alkalmazásához történő hozzájárulásról

Alulírott …………………………., mint az………………………… (székhely: ………………………….

adószám/csoportazonosító szám: ………………………) cégjegyzésre jogosult képviselője, felelősségem tudatában kijelentem, hogy a BKK Zrt. által kiállított valamennyi számla vonatkozásában az elektronikus számlázást elfogadom, és az alábbiakat tudomásul veszem.

Az elektronikus számla kézhezvétele napjának minden esetben a számla megadott e-mail címre történő megküldése tekintendő, függetlenül attól, hogy az e-mail postafiók tulajdonosa állandó munkavégzésének helyén az adott nap munkanap-e.

A számlákat számlánként külön e-mailben küldi meg BKK Zrt. az elektronikus számlázás céljára megadott

e-mail címre. Az elektronikus számlák küldését a következő e-mail címre kérjük:

………………..@ hu

A BKK Zrt. által kibocsátott PKI rendszerű elektronikus számlák jellemzői:

PDF formátum (egy számla egy pdf fájl):

• a PDF állomány minősített elektronikus szervezeti szintű aláíró tanúsítvánnyal és időbélyeggel van hitelesítve

• a PDF tartalmazhat egyéb mellékleteket is.

Az elektronikus számlák fogadására megadott e-mail cím mindenkori fogadóképességét biztosítjuk.

Fent megadott e-mail cím megszűnése, változása esetén a BKK Zrt-t haladéktalanul, írásban vagy e-mailben értesítjük. Az e-mail postafiók megteléséből, megszűnéséből, a szabad tárhely hiányából, illetve a levelező szerver leállási problémái miatti – ide nem értve az üzemzavar, valamint az internetszolgáltatásnak a szolgáltató oldaláról jelentkező elégtelensége miatti ideiglenes leállás eseteit – számlafogadás hiányából eredő mindennemű felelősség a Társaságunkat terheli.

Az e-számlák BKK oldali sikeres, hibaüzenet nélküli küldése esetén a számlákat kézbesítettnek tekintjük

Amennyiben a BKK Zrt. oldalán az elektronikus számlák kiállítása és/vagy megküldése nem lehetséges átmeneti technikai probléma miatt, a BKK Zrt. által az érintett időszakban papír alapon kiállított számláit befogadjuk.

Budapest, 20…….. év ….………..…………..…… hó nap

………………………………………… cégszerű aláírás

Document Metadata

Table of Contents

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Document Metadata