Vállalati
Vállalati
biztosítások
2017. 04.01.
Rendezvényelmaradás biztosítás
Általános szerződési feltételek
és
ügyféltájékoztató
Tartalom
1. A biztosítási szerződés tárgya és a
biztosítási esemény és a fedezetbe vehető
1.3. Fedezetbe vehető kockázatok köre
...........................................................6
2. A biztosítási szerződés alanyai 7
3. A biztosítási szerződés létrejötte 8
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, a kockázatviselés
4. 3. A kockázatviselés tartama és helye8
6. A biztosítási összeg, a fedezetfeltöltés, a
7. A biztosítási fedezetből kizárt
7.3. A többszörös biztosítás 11
8.1. A biztosítási díj megállapítása 11
8.2. A biztosítási díj megfizetése 12
8.3. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén 12
8.4. A díjfizetési kötelezettség
elmulasztásának következményei 12
9. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 12
9.1. A közlési kötelezettség 12
9.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének
9.4. A biztosítási kockázat jelentős
10. Kármegelőzési és kárenyhítési
10.1. Kármegelőzési kötelezettség 13
10.2. Kárenyhítési kötelezettség 14
10.3. Kötelezettség megszegésének
11. A biztosítási esemény bejelentésének
11.1. A bejelentési határidő 14
11.2. A bejelentés tartalma 14
11.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 15
11.4. Állapot megőrzési kötelezettség
........................................................ 15
12. A biztosító szolgáltatása 15
13. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól 16
14. A biztosító megtérítési igénye 16
15. A biztosítási szerződés megszűnése, a megszűnés esetei 17
15.1. A biztosítási tartam eltelte 17
15.2. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás 17
15.3. Díjfizetési kötelezettség
15.4. A felek megállapodása 17
17. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési
gyakorlattól, valamint a korábban
17.1. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól 18
17.2. Lényeges eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 18
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk
társaságunkat, valamint a rendezvény elmaradás esetére szóló biztosítás konstrukciónk általános szerződési feltételeket, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkozó általános magánjogi szabályokat is maradéktalanul
tartalmazzák.
A rendezvény elmaradás biztosítási konstrukciója világszerte ismert pénzügyi kockázatbiztosítás.
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az
Allianz Hungária Zrt. sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A Társaságunk ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét,
befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási
kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.
A hatályos magánjogi szabályok értelmében a
vállalkozások között létrejött biztosítási szerződések tartalma a felek szerződési szabadságának körében szabadon alakítható. A lényeges eltéréseket részletező rendelkezések teljes terjedelemben a Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési
gyakorlattól, valamint a korábban alkalmazott feltételektől fejezetcím alatt találhatók.
A felek – amennyiben azt a magyar jogszabályok
lehetővé teszik – az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, ez esetben az adott kérdésben a felek megállapodása az irányadó.
Jelen szerződési feltételek egésze tekintetében alkalmazott meghatározások a következők:
Biztosítási szerződés
A biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak
valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, az általános szerződési feltételek, és a fedezetet igazoló
dokumentum (a továbbiakban: kötvény) együttese értendő.
Biztosított helyszín
A rendezvény helyszíne, amelyet az adatközlő és a biztosítási szerződés tartalmaz.
Biztosított rendezvény
Hivatalosan meghirdetett esemény vagy rendezvény, melyet adatközlő és a biztosítási szerződés tartalmaz.
Biztosított személyek
Az adatközlőn és a biztosítási szerződésben nevesített személyek, akiknek véletlen, váratlan halála,
megbetegedése, rosszulléte vagy balesete idézi elő a rendezvény
elmaradását/elhalasztását/félbeszakadását/rendezvényt ől való elállást a jelen biztosítási szerződési feltételeiben foglaltak szerint.
Nem minősül biztosított személynek, akinek nevét az adatközlő és a biztosítási szerződés ezen pontja nem tartalmazza.
Elektronikus adat
Elektronikus adat minden olyan géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre és feldolgozásra
alkalmassá tett adat, fogalom és információ, amely elektronikus és elektromechanikus adatkezelésre, vagy eszközök/berendezések elektronikus vezérlésére alkalmas. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a
programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez, vagy
eszközök irányításához, és kezeléséhez szükségesek.
Elmaradt rendezvény
Elmaradtnak kell tekinteni minden olyan rendezvényt, melyet az előzetesen meghirdetett időpontban, 1 órával a hivatalos kezdés után sem lehet elindítani, ivagy
legalább a rendezvény 50 %-át nem sikerül maradéktalanul megtartani.
Költségek (
Nettó költségek, kiadások, melyekről a biztosított az adatközlőben nyilatkozik költség-fajtánként,
felhasználásuk időrendjében, és amelyet a biztosítottnak feltétlenül, visszavonhatatlanul ki kell fizetnie a
rendezvény megtartása érdekében.
Limit
a) Kártérítési limit
A biztosítási összegen belül a biztosító szolgáltatási
kötelezettségének a felső határa egyes fedezetbe vont kockázatok tekintetében.
b) Kombinált limit
Több biztosított kockázatra, vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre együttesen vonatkozó limit.
c) Szublimit
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott felső határa.
Megtartott rendezvény
Megtartottnak kell tekinteni minden olyan rendezvényt, amelyet az előadás napján, legkésőbb 1 órával a
hivatalosan meghirdetett kezdési időpont után el lehet kezdeni, és amelyet legalább 50 %-ban maradéktalanul meg lehet tartani, még abban az esetben is, ha ezt
követően berekesztésre kerül, amennyiben a felek másképp nem rendelkeznek.
Rendezvény áthelyezése
Amennyiben a biztosított/szerződő fél másik helyszínt jelöl meg a korábbiakban hivatalosan bejelentett helyszín helyett.
Rendezvény elhalasztása
Amennyiben a rendezvényt az előzetesen meghirdetett időpontban nem lehet megtartani és/vagy a
biztosított/szerződő fél egy másik időpontot hirdet meg annak megtartására.
Rendezvény félbeszakadása
Abban az esetben, ha a rendezvény elkezdődik, de
valamely szerződésben rögzített biztosítási esemény miatt félbeszakad anélkül, hogy 50%-ban sikerült volna megtartani.
Rendezvény megtartásától való elállás
Amennyiben a biztosítási időszakon belül, de a rendezvényt megelőzően a biztosított kénytelen
bejelenteni, hogy eláll a rendezvény megtartásától
valamely, a szerződésben rögzített biztosítási esemény következtében.
Számítógépes vírus
Számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító
utasítást tartalmaz, illetve olyan programozott vagy
egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”.
Terrorcselekmény
Terrorcselekmény minden olyan politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy
szervezetten elkövetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos
bűncselekmény, amelynek célja
a) az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezet kényszerítése,
b) más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása,
c) a lakosság megfélemlítése.
Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez
vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.
Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény:
- az emberölés,
- a testi sértés,
- a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés,
- az emberrablás,
- a személyi szabadság megsértése,
- a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény,
- a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése
- , a radioaktív anyaggal visszaélés,
- a hivatalos személy elleni erőszak,
- a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak,
- a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak,
- a nemzetközileg védett személy elleni erőszak,
- a jármű hatalomba kerítése,
- a közveszély okozása,
- a közérdekű üzem működésének megzavarása,
- a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés,
- a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés,
- a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés,
- a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés,
- a kettős felhasználású termékkel visszaélés ,
- a rablás,
- a rongálás,
- az információs rendszer vagy adat megsértése.
Vállalkozás
A biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
Vandalizmus
Vandalizmus, illetve vandál cselekmény a
szerződőn/biztosítotton kívüli harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.
Vesztett költségek
Mindazok az adatközlőben megadott, és a szerződésben biztosítási összegként tételesen felsorolt nettó költségek, kiadások, melyekről biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított okmányokkal tudja igazolni, hogy felhasználásra kerültek az elmaradt/
elhalasztott/félbeszakadt rendezvény szervezése során.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a közvetett költségekre és a forgalomkiesésre.
1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény és a fedezetbe vehető kockázatok köre
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatra és a
kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező
biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
1.2.1. Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító fedezetet nyújt a biztosítottnak mindazon indokolt és igazolható vesztett költségeiért, amelyek a biztosított rendezvény
• elmaradása,
• elhalasztása,
• áthelyezése
• félbeszakadása,
• rendezvény megtartásától való elállás
következtében kizárólag és közvetlenül az alábbiakban felsorolt és a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett okok (kockázatok) alapján merülnek fel:
A) biztosított személyek távolmaradása,
B) a biztosított helyszín
károsodása/megsemmisülése,
C) szélsőséges időjárási viszonyok szabadtéri rendezvények esetében.
1.2.2. A kockázatok közül a biztosított az adatközlőben történő megjelöléssel a szerződéskötéskor választhat.
1.2.3. A rendezvény megtartásáról, elmaradásáról, elhalasztásáról, áthelyezéséről, félbeszakításáról, rendezvény megtartásáról való elállásról a
biztosított/szerződő fél, erre a feladatra kijelölt felelős vezetője dönt.
1.3. Fedezetbe vehető kockázatok köre
A) A biztosított személyek távolmaradása
1.3.1. A biztosító megtéríti a rendezvény elmaradása miatt felmerült vesztett költségeket a biztosított személyek olyan véletlen, váratlan a kockázatviselés
tartama alatt bekövetkezett halála, balesete, rosszulléte, megbetegedése miatt, amely a biztosító által is
elfogadott orvosi szakvélemény szerint szükségszerűen és elkerülhetetlenül lehetetlenné teszi a fedezetbe vett rendezvény megtartását.
1.3.2. A biztosítottnak/szerződő félnek a szerződéskötéskor nyilatkozni kell arról, hogy a biztosított személy(ek) a biztosítási szerződés
megkötésekor megfelelő egészségi állapotban van(nak),
és a szerződésben rögzített tevékenység ellátására alkalmas(ak).
1.3.3. A biztosítottnak/szerződő félnek a szerződés megkötése előtt nyilatkoznia kell, hogy legjobb
tudomása szerint, a biztosított személy(ek) szenved(nek)–e pszichológiai/pszichiátriai vagy fizikai betegségben, illetve áll(nak)-e olyan orvosi, vagy egyéb gyógyászati kezelés alatt, amelyről a biztosítót előzetesen nem értesítette.
Nyilatkoznia kell továbbá, hogy a biztosított személyek a biztosítási szerződés megkötésekor megfelelő egészségi állapotban vannak-e és alkalmasak-e a szerződésben rögzített tevékenységük ellátására (betegség, orvosi
kezelés esetén az orvosi szakvéleményt és/vagy kórtörténetet a biztosító jogosult bekérni).
1.3.4. Ha a biztosító az előzetes orvosi szakvélemény és/vagy a kórtörténet alapján valamely biztosított személy(ek)re vonatkozóan korlátozza a biztosítási fedezetet, akkor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn azokért a vesztett költségekért, melyek a kifogásul emelt egészségügyi probléma következtében merülnek fel. A biztosító a fedezet korlátozása esetén megindokolja a fedezet korlátozását a kifogásolt
egészségügyi probléma pontos ismertetésével.
1.3.5. A biztosító megtéríti a rendezvény elmaradása miatt felmerült vesztett költségeket, amennyiben azt a biztosított személyek utazási késedelme okozza, az
alábbiakban felsorolt körülmények következtében:
a) olyan repülőút következménye, amelyet a biztosított személy utasként menetrend szerinti járaton vagy menetrend szerinti
útvonalon közlekedő charterjáraton tett meg.
b) a biztosított helyszínre saját vagy bérelt gépjárművel való késedelmes érkezés
következménye, amennyiben a rendezvény helyszínének tervezett megközelítési
útvonalán bekövetkezett közúti baleset,
útlezárás, forgalomelterelés 2 óránál tovább tart.
c) amennyiben a biztosított személyek azért nem tudnak megjelenni az eseményen, mert az előzetesen lekötött és lefoglalt utazási
eszközök indulását elhalasztják,
megváltoztatják vagy módosítják, feltéve hogy az ilyen utazási késedelem elkerülhetetlen, a
biztosított szándékával és akaratával ellentétes, továbbá általa nem befolyásolható.
1.3.6. A biztosított személyköteles minden tőle telhető és ésszerűen elvárható alternatív útvonalat választani helyszínre történő érkezés érdekében. A biztosított a rendezvény helyszínére történő indulás előtt legalább 1 órával korábban köteles a tervezett útvonallal
kapcsolatban forgalmi információkat kérni a közlekedési információs szolgálattól (Fővinform, Útinform). A
biztosított a biztosított helyszínre történő megérkezés tekintetében minimálisan 1 óra plusz időt köteles az útra
betervezni. A baleset, útlezárás, forgalomelterelés tényének, helyszínének és időtartamának igazolásához a közlekedési információs szolgálat nyilatkozata szükséges, melynek beszerzéséről, illetve költségeiről a biztosított személynek kell gondoskodnia.
1.3.7. Az utazási késedelemre vonatkozó fedezet alapfeltétele, hogy az utazást úgy készítették elő, hogy az elegendő időt enged a biztosított személyeknek a
biztosított rendezvényre, vagy biztosítási fedezetbevont előzetesen kiírt próbákra való megérkezéshez.
B) A biztosított helyszín megsemmisülése, károsodása
1.3.8. A biztosított rendezvény biztosítási szerződésben rögzített helyszínének olyan mérvű károsodása, vagy megsemmisülése a kockázatviselés tartama alatt, amely miatt a biztosított személyek fellépése, vagy a
rendezvény megtartása lehetetlenné válik, mert
a) a helyszín fizikailag teljesen alkalmatlanná válik a használatra, és/vagy
b) a károsodás miatt jogszabály által tiltott a használata, és/vagy
c) az illetékes hatóság visszavonja az engedélyt, betiltja a működést.
1.3.9. A biztosított köteles haladéktalanul a biztosító tudomására hozni, minden olyan körülményt vagy változást a rendezvény helyszínével kapcsolatban, amely veszélyezteti a rendezvény megtartását.
1.3.10. Amennyiben a helyszín megsemmisül, és alkalmatlanná válik a rendezvény megtartására a kockázatviselés tartama alatt, a biztosított köteles a kárt enyhítendő mindent megtenni annak érdekében, hogy időben alternatív helyszínről gondoskodjon.
C) Szélsőséges időjárási viszonyok szabadtéri rendezvények esetén
1.3.11. A fedezet szempontjából szélsőséges időjárásnak minősülnek az alábbiakban felsorolt időjárási
kockázatok, melyek az adatközlőn meghatározott és a biztosítási szerződésben rögzített időszakon belül, nem teszik lehetővé vagy félbeszakítják a biztosított
rendezvény megtartását:
a) Viharos légmozgás, amelynek sebessége eléri vagy meghaladja a 60 km/h-es szélerősséget.
A tartományban biztosítani kívánt szélerősség mértékét a szerződő/biztosított az adatközlőn határozza meg.
A fedezet szempontjából a biztosítani kívánt viharos időszak mértékét a szerződő/biztosított határozza meg, amely történhet úgy, hogy
- kizárólag rendezvény tartamára, valamint
- 1,2,3,..X órával a rendezvényt megelőző időszakra vonatkozik.
Az igényelt időtartamot a szerződő/biztosított által kitöltött adatközlő tartalmazza.
b) Felhőszakadás erős intenzitású, tartósan hulló csapadékkal, amelynek a fedezet szempontjából
biztosítani kívánt időtartamát a biztosított határozza meg az adatközlő kitöltésével úgy, hogy
- kizárólag a rendezvény tartamára, vagy
- 1,2,3,..X órával a rendezvényt megelőző időszakra vonatkozik.
1.3.12. A káreseményt – miszerint annak bekövetkeztét a biztosított időjárási kockázatok okozták, a legközelebbi meteorológiai állomástól (OMSZ) kért hivatalos adatokkal kell bizonyítania a biztosítottnak. Az OMSZ adatok és igazolások beszerzésének költségét a biztosított/szerződő fél viseli.
2. A biztosítási szerződés alanyai
2.1. A biztosítási szerződés keretében
a) Biztosító
Biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Felügyelet
engedélyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult. Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191
Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország
Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság által jegyzett Cg. 00-00-000000 Adószáma: 10337587-4-44.
Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti
Bank.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet
nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
b) Biztosított
Biztosított az, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, akinek a biztosított rendezvény
elmaradása/elhalasztása/félbeszakadása/áthelyezése/el állás kapcsán igazolható költségei merülnek fel, és aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
Együttbiztosított, engedményes vagy társbiztosított az a biztosítási szerződésben megjelölt személy, mely a
biztosítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kapcsolat alapján a biztosítási szerződésben meghatározott költségek megtérülése vonatkozásában a biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelemben részesül a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig.
c) Szerződő fél
A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a
vállalkozás, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg.
d) Biztosításközvetítő
A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő személy. Függő
biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.
A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjének minősül. A függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok
átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a biztosított a
jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
Ha a szerződő/biztosított a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független
biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a
nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
2.2. A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő nyilatkozatok megtételére a kárrendezéshez kapcsolódó nyilatkozatok kivételével. A biztosító
nyilatkozatait a szerződő félhez intézi. A szerződő fél köteles továbbá a hozzá intézett biztosítói
nyilatkozatokról és a biztosítási szerződésben
bekövetkezett változásokról a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított szerződő helyébe
lépéséig a biztosítottat teljes körűen tájékoztatni. Abban az esetben, ha a kárrendezés során a szerződőtől és a
biztosítottól eltérő tartalmú nyilatkozat érkezik, akkor a biztosító a biztosított nyilatkozatát köteles figyelembe venni.
2.3. A szerződő fél/biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e- mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.
2.4. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte és a biztosított vállalkozás, akkor a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt
terhelő kötelezettségek összessége a biztosított vállalkozásra száll át.
2.5. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó
biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított
költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt (15) napig van kötve.
Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül elutasítja, vagy nem válaszol.
3.2. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél
ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél e dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legkésőbb tizenöt (15) napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre.
E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a
felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat szerint jön létre.
3.3. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és
rendszeresen alkalmazott szokás.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és helye
A biztosítási szerződés kizárólag határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.
Biztosítási időszak a határozott időre kötött biztosítási szerződés teljes tartama.
Az időpontok számításánál a felek eltérő
megállapodásának hiányában a biztosított székhelye szerinti idő alkalmazandó.
4.3. A kockázatviselés tartama és helye
4.3.1. A biztosítási fedezet a biztosító
kockázatviselésének tartama alatt a kockázatviselés
helyén bekövetkezett valamint a biztosítónak szerződésszerűen bejelentett károkra terjed ki.
4.3.2.A kockázatviselés tartama a kockázatviselés
kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
4.3.3. A felek a kockázatviselés tartamán belül meghatározott kockázatra „biztosítani kívánt időszakot” is meghatározhatnak. (pl.: szélsőséges időjárási
viszonyok kockázata)
4.3.4. A biztosító kockázatviselése a felek által a
biztosítási szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, de nem lehet korábbi , mint
- a szerződő fél ajánlatának a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 óra, és
- a biztosítási díj szerződő fél általi megfizetésének napját követő nap 0:00 óra.
A két feltétel együttes teljesülése szükséges, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg.
4.3.5. A biztosítós kockázatviselésének a kezdete nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött, kivéve ha a felek külön írásbeli megállapodásukban rögzítik, hogy mely feltételek
vonatkoznak a biztosító előzetes fedezetvállalására. Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven
napig érvényes.
4.3.6. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
4.3.7. A biztosítási fedezet – a felek eltérő
megállapodásának hiányában – a Magyarországon, a
biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
5.1. A biztosítási szerződésben kizárólag az adatközlőben tételesen felsorolt, fajtánként csoportosított és ütemezéssel ellátott költségek biztosíthatóak.
5.2. A biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási
eseménnyel közvetlenül összefüggő és a biztosított által okmányokkal igazolható vesztett költségeket fedezi.
6. A biztosítási összeg, a fedezetfeltöltés, a túlbiztosítás
6.1.1. A szerződés teljes tartamára meghatározott biztosítási összeg a rendezvény megrendezésének
igazoltan tervezett összesített költsége , amely a
biztosító szolgáltatásának felső határa. A biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli.
6.1.2. A biztosítási szerződésben a felek a biztosítási összegen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan – limiteket is meghatározhatnak.
Limit meghatározása esetén a biztosító szolgáltatási
kötelezettsége a limit összegéig terjed. A limitek esetén a biztosító nem alkalmazza az alulbiztosítás szabályát.
6.1.3. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a rendezvény megrendezésének összesített költségét. Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítási tilalom) és a díjat megfelelően le kell szállítani.
6.1.4. A biztosított költségekre a teljes biztosítási tartamra
vonatkozó biztosítási összegek, illetőleg limitek a biztosítási tartam alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatt
kifizetett összegekkel csökkenek, kivéve, ha a szerződő fél a biztosító által a biztosítási szolgáltatással egyidejűleg írásban közölt fedezetfeltöltési díjat megfizeti.
6.2. Az önrészesedés
6.2.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított maga visel. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
6.2.2. Az önrészesedés összegét a biztosító a megállapított szolgáltatás összegéből vonja le. Ha egy biztosítási
eseménnyel kapcsolatban különböző önrészesedések válnak érvényessé, akkor csak a legmagasabb önrészesedés kerül
alkalmazásra
6.2.3. Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt teljes egészében maga viseli.
7. A biztosítási fedezetből kizárt kockázatok
A jelen biztosítás nem nyújt fedezetet, amennyiben a rendezvény elmaradását az alábbi tényezők okozzák.
7.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője:
a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy
népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,
b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,
c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs,
d) bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,
e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem,
f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása,
g) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény,
h) terrorcselekmény,
i) a biztosított rendezvényre vonatkozóan a biztosított által kötött szerződésekre vonatkozó vita a szerződő felek között, szerződésszegés, a szerződés hiánya vagy szerződés megszűntetése,
j) csőd, felszámolás, pénzügyi nehézségek, finanszírozások visszavonása, árfolyamváltozásból adódó veszteségek,
k) az érdeklődés hiánya a rendezvény iránt
l) a biztosított rendezvény bojkottja,
m) a rendezvény betiltása,
n) légtérzár,
o) természeti katasztrófa, ideértve különösen földrengés, árvíz, belvíz következtében, kivéve szabadtéri rendezvények esetében a szélsőséges időjárási viszonyokra kiterjedő biztosítási fedezet esetén a fedezetbe vett kockázatok,
p) Nemzeti Gyásznap elrendelése, illetve a 65 év feletti államfő halála, ha hét (7) nappal a rendezvény előtt vagy alatta hal meg,
q) elmaradt haszon, jegyárbevétel-kiesés, szponzori bevételek elmaradása., valamint jegyár bevételhez kapcsolódó támogatás.
7.1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek:
a) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesztés;
b) elektronikus adatvesztés, adattörlés;
c) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból történő károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása.
d) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez;
e) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a számítógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a
dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként kezelni;
f) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval ellentétben – felismerje valamely dátumadat megváltozását
g) az olyan károk, amelynek biztosítási fedezete az EU, ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság törvényi, szabályozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlátozott, valamint minden olyan kár, amely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi embargó ellenes tevékenység/cselekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be,
h) USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland területén folytatott tevékenységgel kapcsolatos károk, valamint az USA, Kanada joghatósága alapján érvényesített igényekre
i) A Krími Autonóm Köztársaság területén okozott és bekövetkezett igényekre.
7.1.3. Nem térülnek meg a biztosítási szerződés alapján - kivéve, ha a felek eltérően nem állapodnak meg- a következők:
a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, így különösen a perköltség,a késedelmi kamat,
b) bármilyen következményi kár, valamint az ezek elkerülésére céljából felmerülő többletköltségek,
c) személyiségi jogsértés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem, és az annak alapján érvényesített sérelemdíj megfizetése iránti igények.
A 7.1. pontban foglalt általános kizárásokon túlmenően a biztosító nem nyújt fedezetet:
7.2.1 A biztosított személyek távolmaradása (1.3.1. A) pont) biztosítási fedezet esetén
7.2.1. 1. A biztosított személyek részéről felmerülő körülmények, mint
a) szerződésszegés;
b) hanyag magatartás;
c) alkoholfogyasztás, kábítószer hatása, és az ezekből eredő távolmaradás;
d) fáradtság, idegösszeroppanás, közeli hozzátartozó halálából, pszichológiai, pszichiátriai okokból, ismert- és már a
biztosítás előtt is fennálló egészségi állapotból, járványból eredő távolmaradás;
e) terhesség, gyermekszülés és következményei;
f) már meglévő - a biztosított személy által ismert - betegség vagy olyan - a rendezvény megtartását lehetetlenné tevő állapot
kialakulásáig - nem ismert betegség, melyet szűrővizsgálatokkal diagnosztizálhattak vagy megelőzhettek volna;
g) öngyilkosság, vagy ennek kísérlete;
h) veszélyes és extrém mutatványokból adódó, valamint sportsérülések és következményei;
i) a tevékenységükkel szemben támasztott minőségi kifogások, kivéve, ha a minőség
romlása nem a biztosítási időszak alatt szerzett betegség/baleset következménye
j) hazatelepítés, internálás, bebörtönzés, országba szóló belépési engedély megtagadása , bebörtönzés.
7.2.1.2. Utazási késedelemből adódóan, amennyiben
a) a biztosított személy(ek) nem valamely
légitársaság menetrendszerű vagy charter járatain közlekedő gépeit veszik igénybe fizető utasként;
b) a késedelmet nem igazolt, legalább 2 órás közúti baleset, útlezárás, forgalomelterelés okozta;
c) természeti katasztrófák akadályozzák a biztosított helyszín megközelítését;
d) bombariadó, polgári engedetlenség, bojkott, tüntetés, akadályozzák helyszínre jutást.
7.2.1.3. A biztosított személy(ek) balesete/halála, amennyiben
a) nem valamely légitársaság menetrendszerű vagy charter járatain közlekedő gépeit veszik igénybe fizető utasként;
b) oka terrorcselekmény, háborús cselekmény vagy robbantás.
7.2. 2. A biztosított helyszín megsemmisülése, károsodása (1.3. 8. B) pont) biztosítási fedezet esetén
a) a biztosító előzetes tájékoztatása nélkül, a biztosított rendezvény helyszínén, a
kockázatviselés tartama alatt végzett átépítési, rekonstrukciós munkálatokból, és/vagy ezen munkák elhúzódásából adódó káresemények;
b) időszakos építmények, sátrak
megrongálódásából, megsemmisüléséből
adódó káresemények, amennyiben a biztosítót előzetesen nem tájékoztatták a létesítmények jellegéről;
c) robbantás, gyújtogatás.
7.2. 3. Szélsőséges időjárási viszonyok szabadtéri rendezvényeknél (1.3.11. C) pont) biztosítási fedezet esetén
a) minden más időjárási körülmény, amely nem a biztosítási szerződésben meghatározott
időjárási viszonyokra és tartamukra vonatkozik.
b) amennyiben az OMSZ –től bekért hivatalos adatok nem támasztják alá azokat az időjárási körülményeket, melyek a biztosított
rendezvény elmaradását vagy félbeszakadását okozták.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételek szerint biztosított kockázatra és biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre másik, korábban megkötött biztosítás fedezetet nyújt.
Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített minimális díj.
A biztosított a biztosítási szolgáltatás átvételekor köteles kifejezett hozzájáruló nyilatkozatában felhatalmazni a
biztosítót a biztosított vagyontárgyra azonos kockázatra szóló fedezetet nyújtó másik vagyonbiztosítóval szembeni megtérítési igény érvényesítésére.
8.1. A biztosítási díj megállapítása
8.1.1. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak
és a díjat befolyásoló egyéb tényezők függvényében – a biztosító kockázatarányosan, a biztosítás teljes tartamára határozza meg.
8.1.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló egyéb tényezők:
- a biztosított szakmai tapasztalata,
- a választott önrészesedés mértéke,
- a biztosítás tartama,
- a biztosított rendezvénnyel kapcsolatos kockázatok,
- a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,
- 5 évre visszamenőleg a biztosított hasonló tevékenységére vonatkozó kárelőzmény,
- a biztosító kérésére a szerződő fél által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok.
8.1.3. A biztosítás díjalapja a biztosított rendezvény igazoltan tervezett költsége alapján meghatározott
biztosítási összeg.
8.1.4. A biztosító a díjat biztosítás teljes tartamára vonatkozóan állapítja meg.
8.1.5. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázat-elbírálás alapján történik.
8.1.6. A biztosítás díját, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.
8.2. A biztosítási díj megfizetése
8.2.1. A felek megállapodásának hiányában az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor, a biztosítási tartam egészére egy összegben, előre kell megfizetni. A biztosítási díj fizetése a szerződő felet terheli.
8.2.2. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg,
a biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a biztosítási szerződés létrejöttekor, a
további biztosítási időszakokra vonatkozó s díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
8.2.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a
biztosító szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/ limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen
megállapított biztosítási szolgáltatás erejéig – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal
együtt a szolgáltatásába beszámítani.
8.3. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
8.3.1.Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész tartamra, vagy a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
8.3.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését
követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
8.3.3. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.
8.3.4. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
8.3.5. Ha a felek egymással elszámolni kötelesek, akkor egy éves biztosítási időszak esetén az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része.
8.4. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvenedik (90.) nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem
fizették meg, és a szerződőd fél díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem
érvényesítette.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).
9. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
9.1.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása
szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének. A feltett kérdések
megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
9.1.2. A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
9.2. A változás-bejelentési kötelezettség
9.2.1. A biztosított/szerződő fél a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két (2) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
9.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) a szerződéskötéskor az ajánlaton/adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények
megváltozása,
b) a díjszámítás alapját képező adatok jelentős megváltozása (jelentősnek minősül, ha ezen adat értéke 10 %-kal emelkedett)
c) a biztosított költségek, kiadások összegének 10
%-ot meghaladó változása
d) a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
e) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,
f) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás, szerződő fél/biztosított székhelyének megváltozása
g) a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegyzés módjában bekövetkezett változást,
h) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása,
i) a biztosított esemény(ek) helyszínének változása
j) a biztosított személyekkel kapcsolatban időközben megismert információk,
k) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.
9.2.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet
bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre
köteles lett volna.
9.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően –
jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.
9.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének
következményei
9.3.1. A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
9.3.2. A vagyonbiztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén a biztosított/szerződő az engedményezés tényét és az engedményes nevét írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz. Ha a bejelentés elmarad, a biztosító kötelezettsége nem áll be az engedményessel szemben.
9.3.3. Ha a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a
közlési- vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a
biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.
9.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
9.4.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben
meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a
tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
9.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat
megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a biztosító nem él e jogával, a szerződés az eredeti tartalommal
hatályban marad.
9.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel
összefüggésben merül fel, a biztosító a 9.4.1. és 9.4.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi személy
vonatkozásában nem gyakorolhatja.
9.4.4. A biztosítási szerződés viszontbiztosítása esetén a viszontbiztosítási fedezet megváltozására nem
alkalmazandók a biztosítási kockázat jelentős növekedésére irányadó szabályok.
10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
10.1. Kármegelőzési kötelezettség
10.1.1. A szerződő fél és a biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni és az elvárható legnagyobb
gondosságot tanúsítani a károk elkerülése, illetve csökkentése érdekében.
10.1.2. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre,
védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó
utasításait, ajánlásait.
10.1.3. Az adott helyzetben általában elvárható
magatartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosítási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
10.2. Kárenyhítési kötelezettség
10.2.1. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a
kárt enyhíteni.
10.2.2. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A
biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betartását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
10.2.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
10.3. Kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
10.3.1. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását.
10.3.2. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése a 13.1. pont szerint a biztosító mentesüléséhez vezethet.
11. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége
11.1.1. A szerződő fél/biztosított a biztosítási eseményt
– a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de
legkésőbb kettő (2) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni
• levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címére, vagy
• e-mailen a xx@xxxxxxx.xx email címre ,
• a xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx internetes oldalon,
• telefonon a +36 (1/30/70) 000-0-000 vagy
x00 (00)-000-0-000),
valamint köteles a szükséges felvilágosítást megadni , továbbá lehetővé tenni a kárbejelentés és a
felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
11.1.2. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul
köteles a biztosítónak bejelenteni.
11.1.3. A kárbejelentést követően a szerződő
félnek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott,
adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell benyújtani a biztosító felé.
11.1.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél/biztosított a biztosítási esemény
bekövetkezését a szerződésben megállapított
határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges
körülmény kideríthetetlenné válik.
11.2.1. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a biztosítási kötvény számát,
b) a biztosítási esemény leírását,
c) a károkozás helyét és időpontját,
d) a kár bekövetkezésének helyét és időpontját,
e) biztosítási eseményről, illetve a kárigényről való tudomásszerzés időpontját,
f) a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,
g) a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),
h) a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését, fellelhetőségének helyét, és a szemle érdekében a felkereshető kapcsolattartó telefonos elérhetőségét,
i) a károsult(ak) kárigényének összegét,
j) a biztosított felelősségének elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot
k) a biztosítási esemény bekövetkezésének az évére vonatkozó és a díjszámítás alapját képező – a különös biztosítási feltételekben meghatározott – tényleges adatokat, melyeket az ajánlat/adatközlő is tartalmaz,
l) a biztosítottat és a károsultat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás – vagy egyéb okirat - egy eredeti példányát,
m) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,
n) ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,
o) minden egyéb olyan lényeges, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).
11.2.2. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől
számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.
11.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok
11.3.1 A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény igazolásához, a szolgáltatásra való jogosultság és a
szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így:
11.3.2. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
11.4. Állapot megőrzési kötelezettség
11.4.1. A biztosított valamennyi előzetesen
biztosításra feladott költséget, kiadást, valamint bevételt köteles azonosíthatóan nyilvántartani és elszámolni.
• a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
• összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,
• a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,
• hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról,
• tűz és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült),
• ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,
• vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet,
• rendkívüli időjárási viszonyok és természeti jelenségek hivatalos igazolását (természeti kár esetén),
• a biztosító hozzájárulásával megbízott szakértő hivatalos véleményét,
• a biztosított költségeket igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat.
• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét
– a költségeket is beleértve - igazoló bizonylatokat,
• ,
• a szerződő fél/biztosított változás
bejelentési kötelezettségének teljesítését igazoló okiratokat, dokumentumokat,
• a szerződő fél/biztosított kármegelőzési kötelezettségének megvalósítását
alátámasztó dokumentációt,
• a káreseményt követően megvalósult kárenyhítési- és állapot megőrzési
kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat
• a többszörös biztosításra (7.3. pont) vonatkozó biztosítotti nyilatkozatot.
11.4.2. A biztosítási esemény bekövetkezte után a
biztosított vagyontárgy állapotán biztosított legfeljebb a kárbejelentés beérkezésétől számított öt (5)
munkanapon belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
11.4.3. Amennyiben a biztosító a helyszíni kárfelmérés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosított a
káresemény helyszínét és a károsodott vagyontárgyakat a biztosító által megjelölt időpontig, legfeljebb további öt (5) munkanapig, továbbra is köteles változatlan
állapotban tartani.
11.4.2. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények
kideríthetetlenné váltak.
12.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a biztosítási esemény bekövetkezésekor
érvényes
• biztosítási összeg(ek), valamint
• a biztosítási összegen belül meghatározott limit(ek)
erejéig az önrészesedéssel csökkentve,- a felek eltérő megállapodásának hiányában - forintban téríti meg a szolgáltatásra vonatkozó szabályok figyelembevételével.
12.2. A biztosító szolgáltatásának mértéke
A.) A rendezvény elmaradása/félbeszakadása esetén:
Az az költség, amelyet a biztosított az elmaradt/félbeszakadt rendezvény
megvalósítása érdekében visszavonhatatlanul kiadott.
B.) A rendezvénytől való elállás esetén:
Amennyiben a biztosítási esemény a biztosítási időszak alatt, de a hivatalosan meghirdetett rendezvény időpontja előtt következik be, a
szolgáltatás mértéke az a költség, mely az
adatközlőben tételesen felsorolt és a megadott időszakra, az előzetes adatok szerint esedékes a felhasználása, és melyek kiadását a biztosított okmányokkal tudja igazolni.
C.) A rendezvény elhalasztása/áthelyezése esetében:
a) A biztosított köteles bejelenteni a
biztosítónak minden olyan változást, amely az esemény időpontjának, vagy helyszínének módosítását érinti.
b) A szolgáltatás mértéke kizárólagosan a bejelentett módosítással járó esetleges többletköltségek fedezete.
c) A biztosítottnak a többletköltségek felmerülését okmányokkal kell igazolnia.
d) A biztosító vizsgálja, hogy a biztosított minden tőle telhetőt megtesz a
kárenyhítés, illetve a költségek minimalizálása érdekében.
12.3. A biztosítási szolgáltatás mértékének számítása mindhárom fenti (12.2. pont) esetben:
• A térítendő összegből le kell vonni mindazon összegeket, amelyeket a biztosított – a kárt enyhítendő – meg tud menteni, vagy visszaszerez.
• A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjedhet túl az egyes kockázatokra, illetve költségekre meghatározott biztosítási összegek és/vagy limitek összeghatáránál.
12.4. Alulbiztosítás
Ha a biztosítási esemény időpontjában a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosítási összeg alapjául szolgáló tényleges érték, akkor a biztosító a vesztett költségeket olyan mértékben téríti meg, ahogy a feladott biztosítási összeg a tényleges értékhez aránylik (arányos
kártérítés).
12.5. A biztosító biztosítási szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve, ha együttbiztosított, társbiztosított, vagy engedményes szerepel a biztosítási szerződésben. Ez utóbbi esetben a biztosított nyilatkoztatását követően a biztosító az együttbiztosított, a társbiztosított, vagy az engedményes részére teljesíti a szolgáltatást.
12.6. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó
visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének
figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat kijavították, helyreállították, illetve pótolták és azt olyan számlával igazolták, amelyen fel van tüntetve az
általános forgalmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
12.7. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes
adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott határozatnak, igazolásnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított harminc (30) napon belül – a felek eltérő megállapodása hiányában forintban - teljesíti a biztosított részére.
13. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól
13.1. A biztosító mentesül biztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen,szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
• a szerződő fél vagy a biztosított,
• a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
• üzletvezetésre jogosult tagjuk,
• a biztosított jogi személynek vezető
tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére vagy karbantartására jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja
okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és
kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
13.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:
• A kár a biztosítottnak (illetve a 13.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék
véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett.
• A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel
okozati összefüggésben történt.
• A jogszabályban vagy egyéb előírásban meghatározott személyi vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét.
• A kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló szabályszegésből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény.
14. A biztosító megtérítési igénye
14.1. A biztosítót az általa teljesített szolgáltatás mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös
háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
A biztosított köteles a biztosító megtérítési igényének érvényesítését elősegíteni, az ehhez szükséges
információk, adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátásával.
14.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek
előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
14.3. Ha a biztosító a szolgáltatást teljesítette, a
biztosított köteles a szolgáltatással kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett szolgáltatási összeg erejéig a biztosítónak nyolc (8)
napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.
15. A biztosítási szerződés megszűnése, a megszűnés esetei
15.1. A biztosítási tartam eltelte
A határozott időre kötött biztosítási szerződés az abban megállapított időtartam elteltével megszűnik.
15.2. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás
15.2.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése
lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, vagy annak megfelelő része megszűnik.
15.2.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy
annak megfelelő része a lehetetlenné válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.
15.2.3. A jelen szerződési feltételek vonatkozásában a nem alkalmazhatók,a Ptk. 6: 454. § (3) bekezdésének előírásai: „ A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók,ha az
érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a
vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a
tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen
felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.”
15.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása
15.3.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának szabályai szerint (8.5. pont) megszűnik a szerződés.
15.3.2. A biztosítási szerződés megszűnése után
befizetett díj a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre és a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító visszafizeti.
15.3.3. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett
díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A még teljesítendő
szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak
A felek közös megegyezéssel a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A biztosítási szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és kötelesek egymással a már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.
A felek megállapodása szerint a reaktiválás szabályai nem alkalmazhatóak.
16.1.1. A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől - egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
16.1.2. Ha jogszabály a 16.1.1. pontban foglaltakhoz
képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van
lehetőség.
16.1.3. Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvényesítés szakítja meg.
A jelen általános biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott
kérdésekben – figyelemmel a 17.1. pontra - a hatályos Ptk. és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: új Bit.) rendelkezései az irányadók.
17. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési
gyakorlattól, valamint a korábban alkalmazott feltételektől
17.1. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól
A jelen általános biztosítási feltételek alapján kötött szerződések vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződések, ezért az általános rendelkezések a felek szerződési szabadságának érvényesülésének
lehetőséget teremtve kerültek átfogalmazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban előírtaktól:
• A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a
beérkezésétől számított tizenöt napon belül elutasítja, vagy nem válaszol.
• A biztosítási szerződésben rögzített írásbeliség tekintetében a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozat is megfelelőnek minősül.
• A biztosítási szerződésből eredő igényekre vonatkozóan az elévülés ideje - az általános elévülési szabálytól eltérően - egy (1) év.
• A biztosítási időszak a szerződés teljes tartama, amely nem meghaladhatja a jogszabályban
rögzített egy (1) évet, ezért biztosítási évforduló meghatározására nincs szükség.
• A kockázatviselés kezdetére vonatkozó szabályok eltérnek az előírásoktól.
• Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvényesítés szakítja meg.
• A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító kilencven (90) napos respsirót biztosít, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll és a határidő leteltét követően a biztosítási szerződés felszólítás nélkül is megszűnik. A biztosító a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés
hiányában jogosult behajtani.
• Egy évnél rövidebb határozott tartamú szerződés megszűnése esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.
• A határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak a biztosítási szerződés teljes tartama.
• A szerződés határozott tartamára és az egyszeri díjfizetési kötelezettségre tekintettel a reaktiválás kizárt.
• A többszörös biztosítás esetén a biztosítási fedezetből kizárt továbbra is az ugyanazon kockázatra kötött szerződés szerinti
vagyonbiztosítási esemény.
• A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
• A biztosító a szerződésben megjelölt költségek megtérítését vállalja az erre vonatkozó biztosítási összeg terhére.
• Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
17.2. Lényeges eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Az új törvényi rendelkezések miatt a szokásos szerződési gyakorlattal történő összehasonlítás az egyedileg megtárgyalt biztosítási szerződések megkötésekor
valósul meg. A biztosítási fedezetet nem érintő általános feltételek szerinti lényeges változások az alábbiak:
• Ráutaló magatartással nem jöhet létre
vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződés.
• Előzetes fedezetvállalásra a felek ez irányú külön megállapodása esetében kerülhet sor.
• A biztosítási összeg szolgáltatás következtében történő csökkenése esetén lehetőség van a fedezet feltöltésére a biztosító által meghatározott feltételek teljesítésével, ha a biztosító a biztosítási szolgáltatáskor írásban közölte a fedezetfeltöltés
díját és a szerződő fél ezt a díjat megfizette.
17.3. Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől
A piaci gyakorlatnak megfelelően egy dokumentumban megjelenítve olvashatók az ügyfél-tájékoztatásra szolgáló rendelkezések és az eddigiekben egyedi szerződésként kínált, a jelen dokumentumban már
általános szerződési feltételekként összefoglalt előírások.
Új általános kizárásként megjelent:
- a biztosított rendezvény bojkottja,
- a Nemzeti Gyásznap elrendelése mellett a 65 év feletti államfő halála, ha hét (7) nappal a rendezvény előtt vagy alatta hal meg,
- elmaradt haszon, jegyárbevétel-kiesés, szponzori bevételek elmaradása., valamint jegyár bevételhez kapcsolódó támogatás.
A biztosított személyek távolmaradása fedezet tekintetében új kizárás a hazatelepítés, internálás, bebörtönzés, országba szóló belépési engedély megtagadása , bebörtönzés.
A Ptk. biztosítási szerződésekre irányadó általános szabályai maradéktalanul megjelennek ebben a dokumentumban.
Allianz Hungária Zrt.