Jégkárbiztosítás

Biztosító Xx., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx krt. 42-44. TeleCenter: (06-40) 200-250

Jégkárbiztosítás

különös feltételei

A Generali-Providencia Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) ar- ra vállal kötelezettséget, hogy Magyarország területén a módozat jelen feltételei alapján biztosított növényekben az alábbiakban meghatározott káresemények által okozott kárait, ezen feltételek elõírásai szerint hazai fizetõeszközben megtéríti.

A jelen biztosítási módozatot igénybe vehetik mindazok, akik az adott földterületen tulajdonosi, bérlõi és egyéb minõségben gaz- dálkodnak, továbbá azok is, akiknek a biztosítás megkötéséhez jogi érdeke fûzõdik.

A biztositás a következõk szerint érvényes.

A jégkárbiztosítás a növények tûz, villámcsapás és földcsuszam- lás kockázatát is magában foglalja.

I. Jégkárbiztosítás

1. A jégkárbiztosítás a hektáronként meghatározott hozammal té- telesen biztosított, lábon álló növényekben, jégverés által oko- zott károk 90%-os térítésére terjed ki. Jelen módozat választ- hatóan a jégverés által okozott károk 50 és 70%-os térítési le- hetõségével, arányosan csökkenõ dijakkal is igénybe vehetõ.

2. A kártérítési kötelezettség a biztosítási kötvényben feltüntetett idõponttól kezdõdik és a növények alábbi – a)–f) pontban megjelölt – fejlõdési szakaszaiban bekövetkezett, jégverés ál- tal okozott kárainak térítésére áll fenn.

A kockázatviselés

a) a szántóföldi növényeknél a kikeléstõl, kiültetéstõl, palántá- zástól, telepítéstõl,

b) az almástermésû és csonthéjas gyümölcsöknél az elsõ tisztuló hullás befejezõdésétõl,

c) a héjas gyümölcsöknél az elvirágzástól,

d) a bogyós gyümölcsöknél az elsõ virágok megjelenésétõl, szamócánál az általános virágzástól,

e) a szõlõnél, a komlónál, a kosár- és nemesfûznél a rügyfa- kadástól,

f) az anyarozsnál a fertõzés elvégzése után

kezdõdik és a növények learatásáig, a termés leszedéséig, földbõl való kiszedéséig, leszüreteléséig tart.

3. A biztosítás szempontjából jégkárnak minõsül

a) növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség (to- vábbiakban: súlycsökkenési kár),

b) az a minõségi értékcsökkenés, amelyet a jégverés okoz a dohány levelében, a rostkender és rostlen szártermésé- ben, a zöldpaprika és fûszerpaprika, a dinnye, az uborka, a spárgatök, a zöldborsó és a zöldbab, továbbá az alma, a körte, a birs, a kajszi- és õszibarack, a szilva, a cseresz- nye, a meggy termésében, valamint a kosár- és nemesfûz vesszõjében (továbbiakban: minõségi értékcsökkenési kár),

c) a növények tõállományának jégverés következtében elõál- ló oly mértékû kipusztulása, amely kiszántást, illetve újra- hasznosítást tesz szükségessé, amelyet a kárszakértõ helyszíni szemle alapján határoz meg és május 31-e elõtt következett be (továbbiakban: tõkiveréses kár).

4. A kárösszeg megállapítása a következõ a)–c) pontban foglal- tak szerint történik.

a) A súlycsökkenési és a minõségi értékcsökkenési károso- dások esetében a kárösszeg: a károsodott terület nagysá- ga, a növények kockázati kár nélkül várható becsült hoza- ma, de legfeljebb a biztosított hozam károsodott területre jutó mennyisége, a becsléssel megállapított kárszázalék (minõségi értékcsökkenési károknál az értékcsökkenési kulcsok alkalmazásával kialakított kárszázalék), valamint az adatközlõ íven feltüntetett biztosítási egységár figyelem- bevételével kerül megállapításra.

b) Minõségi értékcsökkenési kár esetén, ha a növény termé- sének egy részét már a jégverés idõpontja elõtt betakarí- tották, a kárösszeg megállapítása a károsodott növény kockázati kár nélkül várható becsült hozama, de legfeljebb a biztosított hozam károsodott területre jutó mennyisége alapján történik, melybõl azonban levonásra kerül a jégve- rés elõtt betakarított területre jutó arányos része.

c) A tõkiveréses jégkárok kárösszegének megállapítása a ki- szántást, illetve újrahasznosítást szükségessé tevõ mér- tékben elpusztult növényállomány területének nagysága figyelembevételével történik.

5. A jégkárok az alábbi a)–d) pontban foglaltak szerint kerülnek téritésre.

a) A súlycsökkenési, valamint a minõségi értékcsökkenési károk esetében a kártalanítás az elõzõ I.4.a)–b) pontban foglaltak szerint megállapított kárösszeg 90%-ának, ettõl eltérõ megállapodás esetén 70%-ának, illetve 50%-ának kifizetésével történik.

b) Valamely növény egyidejû súlycsökkenési és minõségi ér- tékcsökkenési károsodása esetén az ezekre külön-külön megállapított kárösszeg kerül kifizetésre. A kártérítés együttes összege azonban nem haladhatja meg az adott növény károsodott területre jutó biztosítási összegét.

c) A tõkiveréses károknál – függetlenül attól, hogy a károso- dott területet kiszántják, illetve újrahasznosítják vagy sem – a jégvert növény adatközlõ íven szereplõ károsodott terü- letre kiszámított biztosítási összeg 20%-a, 70%-os térítés mellett 14%-a, 50%-os térítés mellett pedig 10%-a kerül kifizetésre. Ha a károsodott terület növényállománya egyéb kockázaton kívüli okok miatt már a jégverés elõtt is hiányos beállottságú volt, a kártalanítás ezen állományhiány mérté- kével arányosan csökkentett összegbõl történik.

d) A május 15-ét, illetve május 31-ét megelõzõ részleges tõ- kiveréses jégkárosodás (amikor nem válik szükségessé a károsodott növény kiszántása, illetve a terület teljes újra- hasznosítása), valamint jelzett idõpontok után bekövetke- zett részleges vagy teljes tõkiverésben megnyilvánuló jég- károk súlycsökkenéses kárnak minõsülnek. Kárösszegük megállapítása és térítése az elõzõ I.5.a) pontban foglalt elõírások szerint történik.

6. Az 5%-ot meg nem haladó jégkár nem kerül térítésre.

7. A jégkárbiztosítás nem terjed ki arra a jégverés által okozott kárra, amely a magjáért (gyümölcséért, gumójáért stb.) termelt növények melléktermékeiben (pl. a szalmában, szárban stb.), a szõlõnél a vesszõben és a tõke több éves részeiben, gyü-

Nysz.: 11538

mölcsöknél a hajtásokban és a termõfelület több éves részei- ben (pl. a törzsben, a termõágban stb.) keletkezett, továbbá a jégverés mechanikai hatásán kívül egyéb okok (pl. hideghatás stb.) miatt állott elõ.

II. Tûz-, villámcsapás- és földcsuszamlás-kockázat

1. A tûz-, villámcsapás- és földcsuszamlás-kockázat a biztosított által a jégkárok esetére biztosított növényekben tûz, villám- csapás és földcsuszamlás miatt keletkezett károk 90%-os, ettõl eltérõ megállapodás esetén 70%-os, illetve 50%-os térí- tését foglalja magában.

2. A kártérítési kötelezettség a biztosítási kötvényben feltüntetett idõponttól lép érvénybe, és az alábbi a)–c) pontban megjelölt idõszak alatt bekövetkezett tûz, villámcsapás és földcsuszam- lás által okozott károk térítésére áll fenn.

A kockázatviselés

a) a szántóföldi növényeknél a keléstõl, kiültetéstõl, palántá- zástól, telepítéstõl a növények learatásáig, a termés lesze- déséig, a földbõl való kiszedéséig,

b) gyümölcsöknél, a szõlõnél, a komlónál, a kosár- és ne- mestûznél a termés leszedéséig, leszüreteléséig áll fenn,

c) a biztosított termõültetvények állagkárainál a termõre fordu- lástól kezdõdõen arra az idõszakra vonatkozik, amíg az ül- tetvényt ilyen minõségben mûvelésben tartják.

3. A biztosítás szempontjából tûz-, villámcsapás- és földcsu- szamláskárnak minõsül: növények termésében – ideértve a gabonafélék külön nem biztosított szalmáját is – tûz, villámcsa- pás, földcsuszamlás miatt elõálló, súlycsökkenést okozó ter- mésveszteség (továbbiakban: súlycsökkenési kár), valamint a termõ gyümölcsösök, a termõ szõlõk, a komló, a kosár- és ne- mesfûz állagának tûz, villámcsapás, földcsuszamlás miatt be- következõ elpusztulása (továbbiakban: állagkár).

4. A tûz-, villámcsapás- és földcsuszamlás-károk térítése

a) a súlycsökkenési károknál a különös feltétel I.5.a) pontjá- ban foglaltak szerint megállapított kárösszeg 90%-ának, ettõl eltérõ megállapodás esetén 70%-ának, illetve 50%- ának,

b) a termõ gyümölcsösök, a termõ szõlõk, a komló, a kosár- és nemesfûz állagkárainál a biztosítási összeg 20 (14, illet- ve 10) %-ának,

c) gabonafélék külön nem biztosított szalmájában keletkezett károknál a mindenkori számított kárösszeg 90%-ának, ettõl eltérõ megállapodás esetén 70%-ának, illetve 50%-ának kifizetésével történik.

5. Az 5000 Ft összeget meg nem haladó tûz-, villámcsapás- és földkicsuszamlás-károk nem kerülnek megtérítésre.

Ill. Kockázatkizárások

1. A jégkárbiztosítás a feltételek I/7. pontjában jelzett kockázatki- zárásokon túlmenõen nem terjed ki

a) azokra a jég-, valamint tûz-, villámcsapás- és földcsu- szamlás-károsodásokra, amelyek a magtermés csíraké- pességének csökkentésében, vagy a termés egyéb bel- tartalmi értékveszteségében nyilvánulnak meg, az adatköz- lõ ívben nem szereplõ, és utólag változásjelentéssel sem biztosított növényekben, továbbá a kettõs hasznosítású növények biztosításra be nem jelentett iker- vagy társter- mésében (pl. cirokszakáll és mag stb.) keletkeztek,

b) az egyidejûleg igénybe vett egyéb biztosítások esetén, jégverés bekövetkezése elõtt más módozatban kártalaní- tással rendezett növények jégbiztosításból törölt területére, illetve az elpusztult növény (termés) biztosított értékére.

2. Ismétlõdõ kockázati károk esetén az újabb kármegállapítás a korábbi kártérítés beszámításával történik.

IV. Általános rendelkezések

1. A biztosított növények megnevezését, azok elõzetes területi és terméshozam adatait, valamint a biztosítási egységárakat már- cius 31-ig kell a biztosítóval közölni (továbbiakban: elõzetes adatközlés).

2. Az azonos növénykultúrának a teljes területét biztosítani kell.

3. A biztosítani kívánt termésmennyiség táblánkénti részletezés- sel vagy egy tételben tetszés szerint, de reálisan várható hek- táronkénti hozammal határozható meg.

4. A növények területi és hozamadataiban az elõzetes adatköz- Iést követõen beállott változásokat a biztosító – a IV.11. pont- ban szabályozott változásjelentés alapján beküldött hozam- módosítási közlések figyelembevételével visszamenõleges hatállyal tudomásul veszi, amennyiben a változásbejelentés idõpontjáig az érintett növények jégkárt, tûz-, villámcsapás- és földcsuszamláskárt nem szenvedtek. A változásokból eredõ díjmódosításokat a biztosító elszámolja.

5. A biztosítási egységárakat közös megegyezéssel kell megálla- pítani az érvényes szerzõdésekre, értékesítési lehetõségekre figyelemmel.

6. Az elõzetes adatközléskor megadott egységárak utólag nem módosíthatók.

7. A sarjúdohány, a zöldtrágyának vetett növények, az üveghá- zakban meleg- és hidegágyakban fóliasátrakban nevelt növé- nyek, a fóliaházban palánta-elõállítás céljából nevelt palánták, a 10 000 Ft termelési értéket meg nem haladó vegyes zöld- ség, továbbá a dísznövények, csemetekertek, szõlõgyökerez- tetõ és faiskolák, a rétek, legelõk és nádasok nem biztosít- hatók.

8. A kettõs hasznosítású növények (pl. cirokmag és -szakáll, az anyarozs stb.), továbbá a pillangós növények és egyéb szálas takarmányok magtermése esetén a fõ- és támasznövények hozam- és egységáradatait külön-külön kell biztosítani.

9. A lucerna magfogását az elsõ kaszálást, az anyarozsterülete- ken pedig a fertõzés elvégzését követõen azonnal, táblánkén- ti részletezéssel, a táblaszám megjelölése mellett kell közölni a biztosítóval.

10. Az egyes tárgyévben még nem károsodott növények területé- ben és minden egyéb, a biztosítás szempontjából lényeges körülményben az elõzetes adatközlést követõen beállt válto- zást, a más növénnyel való helyettesítést (pótlást) a biztosító- hoz írásban be kell jelenteni. A változások bejelentésének el- mulasztása, valamint a valóságosnál kisebb terület biztosítása esetén a biztosító jogosult aránylagos (proráta) kártérítést alkal- mazni. A tõkiveréses kártalanítással térített növények helyett terület-újrahasznosításként vetett, ültetett, palántázott növé- nyekre csak az újabb adatfelvétel és díjfizetés után vállal koc- kázatot a biztosító.

11. A lábon álló növények biztosításra feladott, egy hektárra vo- natkozó termésmennyisége mindaddig, amíg a jégbiztosításba foglalt kockázati káresemény – jégverés, tûz, villámcsapás, földcsuszamlás – nem következik be, írásbeli bejelentéssel a valóságban várható termés mértékéig felemelhetõ, illetve a következõkben megjelölt idõpontig a várható hozam mértéké- re leszállítható.

A valóságban várható termés mértékére vonatkozó hozamle- szállítási bejelentés cirokszakállnál, cukor- és takarmányrépá- nál, dohánynál, paprikánál, rizsnél, siló- és szemeskukoricánál, szõlõnél és téli almánál július 15-ig, egyéb növényeknél június 30-ig eszközölhetõ. Hozammódosítási bejelentés egyes táb- lákra korlátozottan is eszközölhetõ az esetben, ha a biztosítási adatközlés táblánkénti, kertenkénti részletezéssel történt.

A biztosító, amennyiben a hozammódosítási bejelentésrõl 15 napon belül írásban nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a hozammódosítási bejelentést a 15. napon tudomásul vette volna. A biztosító a hozamfelemelésre, illetve a hozamle- szállításra vonatkozó bejelentéseket a helyszínen kivizsgálhatja és az indokolatlan kérelmeket elutasíthatja.

12. A biztosító változásbejelentésekkel kapcsolatos kártérítési kö- telezettsége a vonatkozó bejelentések beérkezését követõ nap „0” órájától lép érvénybe, kivéve ha a jégverés, tûz, villám- csapás stb. már korábban bekövetkezett.

13. A végleges adatközlés idõpontja június 30.

Egyéb rendelkezések

1. A jégkárbiztosítás díja a növények elõzetes adatközlésekor megjelölt területére vonatkoztatott biztosított hozam és egy- ségár szorzataként adódó biztosítási összeg alapján a díjsza- bás elõírásai szerint kialakított dijtételek alkalmazásával kerül megállapításra.

2. A biztosított köteles a kárt tõle telhetõen enyhíteni. Amennyi- ben bizonyíthatóan a kárt (többletkárt) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének jogellenesen vétkes elmulasztása okozta, a

biztosító mentesülhet a fizetési kötelezettsége alól, ha az ügy- fél rosszhiszemûen jár el, a bekövetkezett károk körülményeit valótlanul adja elõ, és a biztosítás tárgyára vonatkozóan szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul jár el.

3. A biztosítási káresemény bekövetkeztét a biztosítónak két na- pon belül írásban be kell jelenteni, és lehetõvé kell tenni a beje- lentés ellenõrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a bejelentési kötelezettségét nem tel- jesíti és emiatt a lényeges körülmények kideríthetetlenné vál- nak.

4. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezését követõ 15 na- pon belül a kárrendezési eljárás megkezdésérõl intézkedni.

5. A kárfelvételi jegyzõkönyvben megállapított kártérítési összeg akkor tekinthetõ véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosított és a biztosító a jegyzõkönyv felvételétõl számított 30 napon belül nem tesz írásban eltérõ nyilatkozatot.

6. A kármegállapítással vagy az azzal kapcsolatban foganatosított felülvizsgálat eredményével szemben mindaddig írásbeli kifo- gással lehet élni, míg a kár ismételt megállapítása szempontjá- ból lényeges körülmények kideríthetõk.

7. A biztosító képviselõje jogosult az adatfelvétel, illetve a kár- becslés helyességének megállapítása céljából a tulajdoni (bér- leményi stb.) okmányokba, a kötelezõ nyilvántartásokba, el- számolásokba, szerzõdésekbe betekinteni. Ezen tevékenység elõmozdítása céljából a kért okmányokat, nyilvántartásokat és bizonylatokat a biztosító illetékeseinek rendelkezésére kell bo- csátani.

8. A megállapított és számszakilag – valamint szakmailag – ellen- õrzött vagy felülvizsgált károk kifizetésére a jóváhagyástól szá- mított 30 napon belül kerül sor.

9. A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben a Ptk. ide- vonatkozó rendelkezései az irányadók.