Allianz Online Otthonbiztosítás

Allianz Online Otthonbiztosítás

Komplex csomag

Ügyfél-tájékoztató, Általános Szerződési Feltételek, Különös biztosítási feltételek

Tisztelt Ügyfelünk!

Az „Allianz Online Otthonbiztosítás” kizárólag nem vállalkozás célú családi házak, társasházi és lakásszövetkezeti lakások biztosítására szolgáló, interneten és telefonos távértékesítéssel köthető biztosítási termék.

Az otthonbiztosítási termékünket úgy alakítottuk ki, hogy az eltérő biztosítás igényeket is ki tudja elégíteni. Ebből a célból három ”csomagot” állítottunk össze:

Alap Optimum és Komplex

csomagot.

Az egyes csomagokban biztosítható vagyontárgyak és a fedezetbe vont biztosítási események köre eltérő: a csomagok állandó biztosítási fedezetei egyre szélesebb körűek és csomagonként különböző összetételben kiegészítő fedezetekkel bővíthetők.

Az Alap és az Optimum csomag a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekkel szemben nyújt biztosítási védelmet. A Komplex csomag all risks (összkockázati) fedezete valamennyi kockázatra kiterjed a kizárt kockázatok kivételével.

Kérjük, tekintse meg a biztosítási feltételeinket is, amely a biztosítással kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza!

Az állandó és a választható kiegészítő fedezetekről, valamint a biztosítási összegekről és az emelésének lehetőségéről az alábbi táblázat ad áttekintést.

A biztosítási csomagokhoz kapcsolódó biztosítási események, kiegészítő biztosítások és azok választható vagy fix biztosítási összege

Allianz Online Otthonbiztosítás
Biztosítási fedezetek	Alapcsomag		Optimum csomag		Komplex csomag
Tűzkár	✓		✓		All risks (Összkockázat) fedezet: Minden olyan kockázatot fedez, amelyet a feltétel nem zár ki.	All risks fedezetben
Villámcsapáskár	✓		✓			All risks fedezetben
Villámcsapás indukciós hatása kár	✓		✓			All risks fedezetben
Árvízkár	✓		✓			All risks fedezetben
Földrengéskár	✓		✓			All risks fedezetben
Viharkár	✓		✓			All risks fedezetben
Felhőszakadáskár	✓		✓			All risks fedezetben
Jégveréskár	✓		✓			All risks fedezetben
Hónyomáskár	✓		✓			All risks fedezetben
Földcsuszamláskár	✓		✓			All risks fedezetben
Kő- és földomláskár	✓		✓			All risks fedezetben
Robbanás- és robbantáskár	✓		✓			All risks fedezetben
Csőtöréskár	✓		✓			All risks fedezetben
Beázáskár	✓		✓			All risks fedezetben
Üvegtöréskár	✓		✓			All risks fedezetben
Zárcserekár	✓		✓			All risks fedezetben
Épületrongáláskár	✓		✓			All risks fedezetben
Betöréses lopáskár	✓		✓			All risks fedezetben
Rabláskár	✓		✓			All risks fedezetben
Lopáskár	✓		✓			All risks fedezetben
Tető- és panelhézagbeázáskár	-		✓			All risks fedezetben
Vandalizmuskár	-		✓+	Alapfedezetben 200 000 Ft Választható plusz 100 000 - 800 000 Ft		All risks fedezetben
Fagyasztott élelmiszerek megromlása miatti kár	-		✓			All risks fedezetben

Allianz Online Otthonbiztosítás
Biztosítási fedezetek	Alapcsomag		Optimum csomag		Komplex csomag
Általános felelősségbiztosítás	✓+	Alapfedezetben 5 000 000 Ft Választható plusz 5 000 000 - 15 000 000 Ft	✓+	Alapfedezetben 10 000 000 Ft Választható plusz 5 000 000 - 10 000 000 Ft	✓+	Alapfedezetben 10 000 000 Ft Választható plusz 5 000 000 - 10 000 000 Ft
Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás	✓+	Alapfedezetben 5 000 000 Ft Választható plusz 5 000 000 - 15 000 000 Ft	✓+	Alapfedezetben 10 000 000 Ft Választható plusz 5 000 000 - 10 000 000 Ft	✓+	Alapfedezetben 10 000 000 Ft Választható plusz 5 000 000 - 10 000 000 Ft
Assistance	-		✓	Assistance Optimum	✓	Assistance Komplex
Üveg+ biztosítás	-		o	Választható 100 000 -1 000 000 Ft	✓	All risks fedezetben
Kert és klíma biztosítás	-		o	Választható 250 000 -2 500 000 Ft	✓+	Alapfedezetben 500 000 Ft Választható 250 000 - 2 000 000 Ft
Otthonon kívül biztosítás	-		o	Választható 100 000 -1 000 000 Ft	o	Választható 100 000 - 1 000 000 Ft
Családi balesetbiztosítás	o	Választható 200 000 -2 000 000 Ft	o	Választható 200 000 -2 000 000 Ft	✓+	Alapfedezetben 1 000 000 Ft Választható plusz 200 000 - 1 000 000 Ft
Családi életbiztosítás	o	Választható 200 000 -2 000 000 Ft	o	Választható 200 000 -2 000 000 Ft	o	Választható 200 000 -2 000 000 Ft

✓ - alapfedezet a csomagban

✓+ - az alapfedezet bővíthető

o - választható fedezet

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minősülő a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

1. a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;

2. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;

3. a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;

4. a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;

5. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;

6. adóügyben az adóhatósággal;

7. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

8. ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;

9. a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

10. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

11. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,

12. a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

13. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

14. a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

15. az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;

16. a kárrendezéshez és a megtérítési igény

érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni.

17. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;

18. az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

19. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása;

20. fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

21. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

22. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

23. a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

24. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetek a biztosítóval szemben.

A panaszkezelés elvei és gyakorlata

Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel.

Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az

alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:

A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.

Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy

minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Ügyfélszolgálati osztályunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán.

Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink panaszát –

amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.

Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot

biztosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak.

Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs

csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

Szóban, személyesen:

A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján, vagy szerződött partnerénél kollegáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi

Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-15 óra.

Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421- 421-es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.

Faxon: 06-1-269-2080-as számon.

Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen.

Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Ügyfélszolgálati osztály nevére (az Ügyfélszolgálati osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).

Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges.

Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat:

Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Tel.: 06-40- 203-776. Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén Ön fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél. Biztosítási szerződésével kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat bírósághoz, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

A panaszügyintézésről

A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (00-00-000-000) közölt panaszokat rögzítjük, azok visszakereshetőek 1 éven át. Ezen időszakban Ön igényt tarthat magára a hangfelvételre vagy annak jegyzőkönyvére. Ezeket az anyagokat természetesen térítésmentesen bocsájtjuk a rendelkezésére.

A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben ezzel Ön nem ért egyet, panasz adatlapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra az Ügyfélszolgálati osztályhoz kerül. A panasz adatlap másolati példányát Ön megkapja. Az Ügyfélszolgálati osztályon működő centralizált panaszkezelésen dolgozó kollegák az Ön panaszügyét kivizsgálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Elutasítás esetén természetesen indoklással együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, kérhet felülvizsgálatot is panaszügyében. Ebben az esetben más szakterületek bevonásával esetleg másik panaszügyi referens és vezető bevonásával történik meg a felülvizsgálat. Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot az Ügyfélszolgálati osztály vezetőjétől is.

Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilvántartásban szerepelnek az ügyfél és panaszadatok,

valamint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrizzük, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ellenőrzés esetén bemutatjuk.

Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgáltatásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz Online Otthonbiztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.

Allianz Hungária Zrt.

Allianz Online Otthonbiztosítás általános szerződési feltételei

Érvényes: 2012.október 04-től

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti forintban.

Az Allianz Online Otthonbiztosítás általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz Online Otthonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell.

Az általános szerződési feltételeket az általános és a különös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó függelékek és záradékok alkotják.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

A Komplex csomag állandó biztosítási fedezetekből és a szerződő által választható kiegészítő fedezetekből épül fel.

Állandó biztosítási fedezetek: Vagyonbiztosítás

Általános és épülettulajdonosi felelősségbiztosítás

Kert és klíma biztosítás Családi balesetbiztosítás Assistance Komplex

Kiegészítő fedezetek:

Otthonon kívül biztosítás Családi életbiztosítás

Általános biztosítási feltételek

1. A szerződő

Szerződő az, aki ajánlatot tesz a biztosítási szerződés megkötésére és a biztosítási díj megfizetésére köteles. Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.

2. A biztosított

2.1. Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös biztosítási feltételek

tartalmazzák. Ha a feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

2.2. A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

3. A biztosítási szerződés létrejötte és a kockázatviselés kezdete

3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik. Ez esetben a beérkezés időpontjára visszamenő hatállyal jön létre a szerződés.

3.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete:

- az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc, ha a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy

- a felek által a szerződésben meghatározott időpont.

A kockázatviselés kezdetét a biztosítási szerződés tartalmazza.

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1. A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető.

4.2. A biztosítási évforduló a kockázatviselési kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap. A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.

4.3. A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év.

A biztosítási időszak első napja egybeesik a biztosítási évfordulóval.

5. A jognyilatkozat hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége

A szerződő nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és az a biztosító szervezeti

egységének a tudomására jut.

Ha a szerződő a biztosító részére az elektronikus úton (online) vagy telefonos távértékesítéssel létrejött szerződés esetében, vagy annak módosítása során a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel a biztosítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett

– felhasználja.

A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, így különösen a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat (például a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, díjigazolást, felszólítót, törlésértesítőt).

Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító nyilatkozatát az Elektronikus aláírásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmas az elküldés tényének és idejének igazolására.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságából származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az elektronikus levelezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

6. A biztosítási esemény és az általános kizárások

6.1 A biztosítási esemény (káresemény)

A biztosító a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetére vállal fizetési kötelezettséget.

6.2. Általános kizárások

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha nukleáris eseménnyel és radioaktív szennyezéssel, háborúval vagy harci cselekménnyel, polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, vis maiorral összefüggésben következett be a szerződési feltételekben meghatározott esemény.

Az itt szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető

törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezhetők.

7. A biztosítási összeg

A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége - a biztosítási összegen belül - a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig terjed.

Éves limit alkalmazása esetén a biztosító a limit összegéig téríti meg az ugyanazon biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkat.

Az egyes biztosítások biztosítási összegeit/éves limiteit a szerződő határozza meg.

Ha a biztosítási összeg egységek alkalmazásával kerül megállapításra, akkor a biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg valamint a csomagban szereplő és/vagy a szerződő által választott egységek számának a szorzata.

8. Az önrészesedés

A biztosított a kárnak egy részét a különös biztosítási feltételekben meghatározott esetekben és mértékben – önrészesedés címén – maga viseli.

A biztosító a felelősség-, az assistance-, a baleset- és az életbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatásból önrészesedést nem von le.

9. A biztosítási díj

9.1. A biztosítási díj megállapítása és megfizetése

A biztosítási díj megállapításának az alapja a biztosítási összeg.

9.2. A szerződő pótdíj fizetésére köteles:

- féléves, negyedéves díjfizetési gyakoriság, és

- banki átutalás, nem FHB-s folyószámláról történő díjlehívás díjfizetési mód választása esetén, valamint

- az épület korától, a kockázatviselés helyétől függően. A pótdíjat megalapozó körülmény keletkezése esetén a következő díjesedékességtől a pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

9.3. A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg (tarifális díj).

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a

folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A szerződő ettől eltérő – negyedéves, féléves – díjfizetési gyakoriságot is választhat.

9.4. A felek az első illetve egyszeri díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

9.5. A díj meg nem fizetésének következménye

9.5.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

- az első díj, illetve a halasztott díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 30. nap elteltével,

- a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 60. nap elteltével,

ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

9.5.2. A szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle a kockázatviselésével arányos díjrészt.

10. Az értékkövetés, a biztosítási díj módosítása

10.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegeket és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

10.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az index szorzata adja. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói-árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az indexszámot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 1-éig alkalmazza.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

10.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

10.4. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

10.5. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegei és díjai

a Vagyon- és felelősségbiztosítás indexálásával egyidejűleg, azzal arányosan változnak.

10.6. A biztosítási összeg és a biztosítási díj értékkövető módosításával egyidejűleg a biztosító a biztosítási csomagban szereplő egyes biztosítások díjának a módosítására az alábbi esetekben is jogosult:

- jogszabály változások,

- viszontbiztosítási díjak emelkedése,

- a külső szolgáltató díjainak változása.

A biztosító értesítési kötelezettségére és a szerződő felmondási jogára a 10.2 pont utolsó bekezdésében és a

10.4 pontban foglaltak az irányadók.

11. A közlési- és változás-bejelentési kötelezettség

11.1. A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.

11.2. A szerződő (biztosított) 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott.

A közlésre, illetve a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

12. A biztosítási eseményre vonatkozó bejelentési kötelezettség

12.1. A biztosítási eseményt az egyes biztosítások különös feltételeiben meghatározott határidőn belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentésben pontosan meg kell határozni a káreseményt, a bekövetkezésének körülményeit, időpontját és helyszínét. A biztosítás különös feltételei szerint a bejelentéshez csatolni kell a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló és a szolgáltatás mértékének a meghatározásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat. A biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

12.2 Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

12.3 A biztosítási szolgáltatás teljesítése

A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatására jogosult igazoló dokumentumot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

13. A szerződés módosítása

13.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

13.2. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

14. A biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselésének megszűnése

14.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve, ha a megszűnés oka a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszűnése, amikor a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot.

14.2. A biztosítási szerződés megszűnik:

14.2.1. Érdekmúlással

Ha a biztosító kockázatviselése alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

14.2.2. Díjnemfizetés miatt a 9.6.1. pontbeli időpontokban

14.2.3. Felmondással

A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek –

30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

14.3. Ha a szerződés érdekmúlás következtében szűnt meg, a biztosítót a kockázatviselés megszűnésének a napjáig illeti meg a díj, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye. Utóbbi esetben a teljes biztosítási időszakra járó díjat követeli a biztosító.

14.4. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.

14.5. A Vagyon- és felelősségbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások bármikor megszűntethetők.

14.6. Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt következett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből levonja a 14.3.-14.4. pontban foglaltak szerint.

15. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év alatt évülnek el.

16. Illetékesség

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a kötvényen megjelölt kockázatviselési hely szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

17. Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

Az Allianz Online Otthonbiztosítás a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlattól nem tér el lényegesen.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy

az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált otthonbiztosítási terméktől az Allianz Online Otthonbiztosítás az alábbiakban tér el lényegesen:

a biztosítás csak elektronikusan, és ügyfélportál szerződéssel együtt köthető,

a biztosítottnak a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó közeli hozzátartozóit is biztosítottnak tekinti a biztosító a Vagyonbiztosítás feltételei szerint,

az All risk (összkockázatú) biztosításra vonatkozó

valamennyi szabályt a Vagyonbiztosítás feltételei tartalmazzák, záradékot nem alkalmaz a biztosító,

a szerződő új csomagok közül választhat, amelyek összetételükben is megújultak,

a biztosító a károkat a feltételekben meghatározott esetekben önrész levonásával téríti meg,

amennyiben a szerződő a biztosítási díjat díjlehívással fizeti és a szerződő azonos a károsult biztosítottal, a szolgáltatási összeget a biztosító átutalással a káridőpontban a szerződésben rögzített folyószámlára teljesíti,

családi életbiztosítás esetén a biztosító a biztosítási összeghez kapcsolódó egységszám növelése esetén is 6 hónap várakozási időt köt ki,

családi egészségbiztosítás kiegészítő nem

választható.

18. A személyes adatok kezelése

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az

érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával – a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Nyrt-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u.5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez postai vagy banki átutalás esetén igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait,

továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

- nevéről,

- címéről (székhelyéről),

- adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy

g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti

kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx Xxx. 48-52., Stratégiai és Általános Igazgatás Divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

19. A biztosító főbb adatai

Allianz Hungária Zrt.

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

Különös biztosítási feltételek

I. Állandó biztosítási fedezetek

Az állandó biztosítási fedezetekre az általános biztosítási feltételek és az egyes fedezetek különös biztosítási feltételei alkalmazandók.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az általánostól eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

A Kert és klíma biztosításra, az Általános és épülettulajdonosi felelősség-biztosításra és a Családi balesetbiztosításra az ott nem szabályozott kérdésekben a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei is vonatkoznak.

Vagyonbiztosítás

20. A biztosított

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított az a személy, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és

a) a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

tulajdonosa és tulajdonostársa(i), bérlője és xxxxxxxxxx(i), haszonélvezője,

b) az a) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó,

c) valamint az a) pontban megjelölt biztosítottnak a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó közeli hozzátartozói.

Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, a biztosító a tulajdoni hányaduk arányában téríti meg az Épületek, lakások, melléképületek vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kárait.

22. A biztosított vagyontárgyak

Hozzátartozó:

a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Közeli hozzátartozó:

a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

21. A kockázatviselés helye

21.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén és a kötvényen pontosan megjelölt címen vagy helyrajzi számon lévő:

a kötvényen külön-külön feltüntetett:

o családi ház, házbérlemény és az ingatlan- nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet,

o saját tulajdonú lakás, lakásbérlemény,

o lakással egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használatában levő tároló és egyéb helyiség,

o melléképület(ek),

o szilárd falazatú medence,

o garázs.

A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett:

o építmények.

21.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakó- épületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást is kockázatviselési helynek tekinti az értékőrző vagyontárgyak és a háztartási ingóságok tekintetében.

Biztosított vagyoncsoport	Biztosított vagyontárgy	Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak
Épületek, lakások, melléképületek	az elkészült és az építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya stb.) teljes állaga, melléképületek (istálló, ól, garázs, terménytároló) teljes állaga, különálló szilárd falazatú medence, építmények (vízóraakna, kerítés stb.), épülettartozékok, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, saját tulajdonú (társasházi,szövetkezeti) lakás, bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is), lakás esetén a biztosított tulajdonában és kizárólagos használatában levő tárolók és egyéb helyiségek, a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig,	vállalkozás célú épületek, lakások, melléképületek, nem szilárd falazatú melléképület(ek), építés alatt álló épületek, építmények, beleértve azok alkotórészeit és beépített tartozékait is, az építés alatt álló épületekben elhelyezett, betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok, a központi antennarendszer, a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények, fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és

	a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szövetkezeti ház összes lakása arányában.	hajtatóházak.
Ingóságok	Ingóságfajtánként biztosítási összeggel megjelölt, be nem épített minden olyan ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy bérlet, kölcsön vagy felelős őrzés címén tartozik a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe. Az ingóságok fajtái: értékőrző vagyontárgyak háztartási ingóságok	a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, a bérletek, az igazolvány és az egyéb okmányok, a kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatállomány, a motoros járművek, valamint ezek alkatrészei, segédanyagai, a gépjárművek, a vízi és a légi járművek, a lakókocsi és az utánfutó, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai.
Értékőrző vagyontárgyak	készpénz és valuta 50 000 Ft összeghatárig, a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak, az érmék, a bélyegek, a képző- és iparművészeti alkotások, a művészi értékű porcelánok, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűjtemény: azoknak a vagyontárgyaknak a csoportja, amelyek egyediségüknél, ritkaságuknál fogva kiemelt értéket képviselnek.	garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy más nem lakás céljáró szolgáló helyiségben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett vagyontárgyak, bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok, a biztosított vállalkozásának eszközei, készletei.
Háztartási ingóságok	az értékőrző vagyontárgyak körébe nem tartozó be nem épített, a háztartásban általában előforduló ingóságok, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, a saját szükségletre tartott háziállatok részére szolgáló takarmányok, a saját fogyasztásra szánt termények és lábon álló növényi kultúrák, valamint a saját szükségletre tartott háziállatok legfeljebb a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-ig.	a biztosított vállalkozásának eszközei, készletei, gépei, berendezései

Építmény

Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázatviselése - külön díj nélkül - az épületbiztosítás megkötésével kiterjed.

Épület

Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Helyiség

A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

Épületberendezések, épülettartozékok

Az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges műszaki és technológiai berendezések, szerelvények. Ide

tartoznak különösen az alábbiak:

• az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

• beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

• az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések,

• az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő és szauna), kivéve a napelemek, szélturbinák (szélgenerátorok),

• az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztűz- helyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok),

• az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz- ellátását/ elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel; kivéve a napkollektorokat és hőszivattyúkat,

• felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók;

23. A biztosítási események (káresemények)

A biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen - előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt - bekövetkezett minden olyan fizikai károsodása, amelyre nézve a biztosító a jelen feltételben nem zárta ki a kártérítési kötelezettségét.

Egyetlen biztosítási eseménynek minősül:

a) földrengés, vihar esetén a 72 órán belül ismételten bekövetkező földrengés-, illetve viharkár.

b) árvíz esetén, olyan 72 órán belül ismételten bekövetkező árvízkár, amelyet ugyanazon egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz.

24. Biztosítással nem fedezett károk

Az Általános biztosítási feltételek 6.2. pontjában felsorolt általános kizárásokon túl a biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meghatározott okok miatt következnek be:

- a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatából eredő fokozatos és folyamatos állagromlás, deformálódás, elhasználódás, kopás,

- a gépek és berendezések belső meghibásodása, így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodás, törés vagy üzemzavar, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyása, nem megfelelő kenés, az olaj vagy hűtőfolyadék hiánya,

- a dohányzás miatti felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,

- a beépített anyagok, alkatrészek meghibásodása,

- a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció,

- légköri nedvesség vagy szárazság, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek,

- az alkotóanyagok természetéből fakadó káros tulajdonságok (pl. zsugorodás, elpárolgás, súlyvesztés, erjedés, befülledés, tovaterjedés nélküli öngyulladás, stb.), az anyagok textúrájának vagy felületének változásai,

- szennyezés, légszennyezés, gombásodás, penészedés,

kaputelefonok, xxxxxxx; szemétledobó berendezések,

• riasztó- és megfigyelőrendszerek /központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.

Melléképület

Kiegészítő funkció(ka)t ellátó - nem életvitelszerű tartózkodást biztosító - a kockázatviselési helyen önállóan létesített épület.

Gépjármű-tartozék

• a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra, valamint a hozzátartozó felnigarnitúra,

• forgalmi rendszám,

• a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékai,

• a biztonsági gyermekülés,

• a hólánc,

• a tetőcsomag- és síbox-tartó,

• a síléc- és snowboard-tartó és

• a gépjárműre szerelhető kerékpártartó.

- elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat,

- a légi járműtől eredő hangrobbanás,

- a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás,

- a biztosított vagyontárgyak behatolási nyom nélküli eltűnése, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak,

- nem rendeltetésszerű vagy szabálytalan használat,

- megmunkálás, javítás, tisztítás, restaurálás,

- azbeszt, vagy azbeszt tartalmú anyagok felhasználása, kinyerése, feldolgozása, megmunkálása.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- a károsodott vagyontárgyak karcolásából, horpadásából vagy olyan más esztétikai sérüléséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

- jótállás vagy szavatosság körében térülnek meg,

- a hibás tervezés vagy kivitelezés, illetve hibás vagy alkalmatlan anyagok felhasználása valamint az ugyanezen okokból szükségessé vált pótlás vagy javítás miatt keletkeztek,

- másik, korábban megkötött biztosítás alapján megtérülnek,

- gépjárművel, munkagéppel történő ütközés során az ütközés következtében keletkeztek,

- vezetékek elfagyása következtében keletkeztek,

- az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkeztek, kivéve a csapadék által okozott vízkárokat,

- a közüzemi szolgáltatás leállása, szüneteltetése következtében keletkeztek, kivéve az áram- és gázszolgáltató minimum 8 órás folyamatos szolgáltatás- kimaradása miatti károkat,

- hullámtérben vagy nyílt ártéren, illetve olyan területen elhelyezett vagyontárgyban keletkeztek árvíz- illetve elöntés miatt, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében előre látható, azaz statisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekövetkezik,

- a szabadban tárolt ingóságokban beázás-, vihar-, jégverés- és felhőszakadás következtében keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett ingóságokban felhőszakadás- és egyéb elöntés miatt

keletkeztek, ha azok nem a padozat szintjétől legalább 15 cm magasan lévő állványzaton voltak elhelyezve,

- a talajvízzel, belvízzel vagy talajnedvességgel összefüggő károk,

- a helyiségen belüli léghuzat által keletkeztek,

- leejtésből, leesésből, eldőlésből, felborulásból származnak,

- a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők,

- az értékőrző vagyontárgyak csoportjába tartozó bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságokban keletkeztek,

- lopásból, elvesztésből, elhagyásból, eltűnésből, vagy jogtalan használatból származnak,

- le nem rögzített vagyontárgyak ellopásából származnak,

- elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatokban bármely okból keletkeztek,

- növények kipusztulása és állatok elhullása miatt keletkeztek,

- férgek, rovarok, növényi károkozók, rágcsálók és saját tulajdonú háziállat(ok) által okozottak.

A biztosító fizetési kötelezettsége nem terjed ki a bekövetkezett biztosítási eseményekhez kapcsolódó alábbi károkra:

- a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti érték,

- a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása, megsemmisülése esetén a sérülésből, hiányból eredő értékcsökkenés,

- a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károk és többletköltségek,

- a károsodott vagyontárgyban bekövetkezett értékcsökkenés,

- a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségből eredő károk (pl. kötbér, késedelmi kamat, bírság, büntetés, pótdíj, perköltség, egyéb büntető jellegű költségek),

- elmaradt haszon,nem vagyoni kár.

25. A biztosítási összeg

A szerződő által meghatározott biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költségét.

26. Önrészesedés

Ha a biztosító a vagyonbiztosítás alapján szolgáltatást nyújt, káreseményenként a kötvényben meghatározott összegű önrészt von le a megállapított szolgáltatási összegből.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben üvegtörés kár is keletkezik, akkor az üvegtörésre megállapított szolgáltatási összegből a biztosító 20 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.

27. A kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.

27.1. A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

• tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot,

• bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

27.2. Ha az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás (továbbiakban: időszakos tartózkodás), a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban

• a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni,

• a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni, vagy

• temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében.

Ha a biztosított az Assistance Komplex biztosítás alapján szolgáltatást vesz igénybe, és a biztosítóval vagy az általa megbízott közreműködővel a kárenyhítéssel kapcsolatos teendőkben megállapodott, annak megfelelően tartozik eljárni.

28. Kárbejelentés, kárfelmérés

28.1. A biztosító kötelezettsége

A kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a biztosító a kárrendezést köteles megkezdeni.

28.2. A szerződő (biztosított) kötelezettsége

28.2.1. A biztosítási eseményt a tudomására jutástól számított két munkanapon belül Interneten a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) vagy a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (00-00-000-000) kell bejelenteni.

28.2.2. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

28.2.3. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

28.2.4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani az alábbiakat:

• összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igényt,

• a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és egyéb dokumentumokat,

• a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát

igazoló dokumentumokat (számlát, szerződést),

• a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyak esetében a birtoklás jogcímének igazolására vonatkozó okiratokat pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás, a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

• tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolását, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyvet (ha készült),

• más hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

• vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet, nyomozást felfüggesztő határozatot,

• a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatás- kimaradás kár esetén),

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, illetve okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

• a helyreállításra vonatkozó árajánlatot ill. a helyreállítás költségét igazoló számlát,

• villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolását/szakvéleményét, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról kiállított számlát,

• üvegtörés és zárcsere esetén a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számlát,

• a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is,

• a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt,

A felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költségek igazolására.

28.3. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

28.4. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

29. Szolgáltatási összeg

29.1. Új értéken térítés

A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy ha a

29.7. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű

vagyontárgy káridőponti felépítésének vagy beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége (a 29.8. pontban foglalt eltérésekkel).

29.2. Javítási (helyreállítási) költség térítése

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) a költségét téríti meg. Ha azonban a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét téríti meg.

29.3.. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét, ha azért térít új értéken, mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét.

29.4. Ha a helyiség

mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik,

mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik,

a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét

téríti meg.

29.5. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését

29.6. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a szolgáltatási összegből levonja.

29.7. A biztosító káridőponti avult értéken téríti

a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,

az idegen tulajdonú ingóságok kárait.

29.7.1. A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.

29.7.2. A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső értékcsökkenést.

29.8. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási,

illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

29.9. A biztosítási összeg a kifizetett szolgáltatási összeggel nem csökken.

29.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

29.11. A biztosító nem téríti meg a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.

29.12. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat díjlehívással fizeti és a szerződő azonos a károsult biztosítottal, a szolgáltatási összeget a biztosító átutalással a káridőpontban a szerződésben rögzített folyószámlára teljesíti.

30. Alulbiztosítás

Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i) hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.

31. További szolgáltatások

31.1. A biztosító a biztosítási összegen felül a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig az önrészesedés levonásával megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt

tűzoltás, mentés,

bontás és ideiglenes tetőépítés,

rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás, tervezés és hatósági engedélyezés, helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint kárenyhítés költségeit.

Az 5%-os térítési határ valamennyi felsorolt költségre együttesen vonatkozik.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

31.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely

biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, megtéríti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját is legfeljebb 140 000 Ft-ig.

31.3. A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 forintig viseli a kockázatot a biztosítottnak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.

31.4. A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 forintig káridőponti avult értéken megtéríti azokban a biztosított ingóságokban bekövetkezett tűz és elemi károkat* is, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül, de a kockázatviselési helyként megjelölt lakással egy fedélszék alatt található közös helyiségekben tárolták, és azok egyébként nem esnek a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá.

*Tűz és elemi károk:

a 3. számú függelékben meghatározott káresemények közül a következők: tűz-, robbanás-, robbantás-, villámcsapás-, villámcsapás indukciós hatása, árvíz-, földrengés-, vihar-, felhőszakadás-, jégverés-, hónyomáskár.

32. Szolgáltatás betöréses lopás esetén

Betöréses lopás:

a legalább I. védettségi szintnek megfelelő helyiségbe dolog elleni erőszakkal, vagy

hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy

a helyiség rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját

kulcsának a felhasználásával jogtalanul behatolva elkövetett lopás.

A biztosító a betöréses lopásból eredő károkat káreseményenként

a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül

a károsodott ingóságfajtára vonatkozó

részlimitösszegig

téríti meg a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

A szolgáltatási limitösszegeket az alábbi táblázat tartalmazza.

A táblázatban meghatározott limitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító, ha:

az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás és

a káresemény időpontjában a biztosított az ingatlant

nem használta életvitelszerűen.

Életvitelszerű a használat, ha a biztosított

aktív dolgozóként onnan indul munkába és munka után oda tér haza,

passzív dolgozó (pl. gyesen lévő, munkanélküli) vagy nyugállományú személy esetében a pihenésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

A káridőponti védettségi színt meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény

bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek

Káridőponti védettségi szint	Szolgáltatási limit (E Ft)	Szolgáltatási részlimit (E Ft)
		Értékőrző vagyontárgyak	Háztartási ingóságok
1. védettségi szint	400	100	300
2. védettségi szint vagy 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	2 000	500	1 500
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	6 000	1 000	5 000
4. védettségi szint vagy 3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	16 000	3 000	13 000
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	38 000	10 000	28 000

Ha a vagyontárgyat olyan helyiségből lopták el, mely egyik vagyonvédelmi szintnek sem felel meg, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

34. A biztosító mentesülése

34.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a szerződő vagy a biztosított,

a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, megbízottja, tagja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

34.2. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

35. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Kert- és klíma biztosítás

Biztosítási esemény	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások
1. A biztosított épületek tetőszerkezetén vagy homlokzatán illetve a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkollektoroknak, napelemeknek, hőszivattyúknak, vagy szélturbináknak • a tűz és elemi kár* biztosítási események miatt bekövetkező kárai, • az ezekben vandalizmussal, lopással okozott károk. 2. A napkollektorok, napelemek bármely okból bekövetkező törés- és repedéskárai.		A biztosított berendezések vezetékeire • a biztosított épület gépészeti rendszeréhez a határoló falakon belüli csatlakozásáig a Kert és klíma biztosítás alapján • a csatlakozástól a Vagyonbiztosítás alapján viseli a kockázatot a biztosító. Vandalizmus és lopás károk esetén a szolgáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés, a rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, illetve a nyomozást

		felfüggesztő határozat.
1. A kockázatviselés helyén telepített virágos és dísznövények, saját fogyasztásra termesztett növények elpusztulása: • tűz és elemi kár következtében, • az udvari csőtörés feltáró munkái miatt. 2. A saját fogyasztásra tartott háziállatok tűz, jégverés, árvíz miatti elpusztulása.	• a növényzet elpusztulása miatti termésveszteség, • az elpusztult és az újratelepített növények, illetve állatok között a méretbeli, fejlettségi különbözet miatt értékcsökkenés	A biztosítási események miatt elpusztult növények újratelepítésének értékét* téríti a biztosító.
A kockázatviselés helyén, a használati jellegénél fogva szabadban lévő kerti bútor(ok)ban, ideiglenes sátrakban/árnyékolókban, grillsütőben, mobil kemencében, kerti világításban, kutyaházban, kerti zuhanyban, kerti öntözőrendszerben, kerti gyerekjátékokban keletkezett: • tűz és elemi károk, az eltulajdonításukból, megrongálásukból eredő károk.		Lopásból és rongálásból eredő károk esetén a szolgáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés, a rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, illetve a nyomozást felfüggesztő határozat.
1. A kockázatviselés helyén található szilárd falazatú kültéri medencék, kerti tavak gépészeti berendezéseinek (pl: vízforgató, -tisztító, -szűrő, levegőztető berendezések, szivattyúk) tűz és elemi kár biztosítási események miatti kárai. 2. A szilárd falazatú kültéri medencék üveg vagy polikarbonát fedésében bármely okból bekövetkező törés- és repedéskárok.	A medencék lágy lemez vagy fólia burkolata.

**Újratelepítési érték: a mag/palánta/csemete beszerzési és telepítési költsége

Általános és épülettulajdonosi felelősség-biztosítás

36. Biztosítási események és kizárások

Biztosítási esemény	Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk	Szolgáltatás bérlemény és lakóközösségi kár esetén
Az alább megjelölt helyen a kockázatviselés ideje alatt szerződésen kívül okozott* és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi károk**, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik az alábbi minőségében o Általános felelősségbiztosítás: a. Magyarország területén okozott károk esetén, mint o belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója, o emberi erővel hajtott kerékpár vagy rokkantjármű használója, o közúti közlekedési balesetet előidéző gyalogos, o szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével), o a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb	• a biztosított háziállatai által növényi kultúrákban okozott kár, • jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár • gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás- felelősségbiztosítás alapján téríthető kár, • a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár • a folyamatos környezet- szennyezéssel okozott kár, • keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár, • a biztosított által motoros jármű	Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján: • Bérlemény esetén megtéríti a biztosító azokat a tűz, robbanás okozta, illetve vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – jogszabály alapján– kártérítési igényt érvényesít a bérlővel szemben. • Lakóközösségek*** esetében a biztosító a lakóközösség egyes tagjai által a lakóközösséggel szemben érvényesített tűz, robbanáskárokat, valamint vezetékekből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz, gőz, és

építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója, b. a kockázatviselés helyén okozott károk esetén, mint o háziállat tartója, o önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója o Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás: a. Magyarország területén okozott károk esetén, mint o a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója o a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó. üzemben-tartójaként okozott kár, • a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek, • a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló szolgáltatási igények, • a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények. csapadék által előidézett károkat téríti meg. A térítés mértéke: • társasház esetében biztosított tulajdoni hányadának aránya, lakásszövetkezet esetén a biztosítot lakás és a szövetkezeti lakások számának aránya.

*Szerződésen kívül okozott kár: amelyet a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak a szerződésen kívül okoztak.

**Dologi kár: valamely tárgy megsemmisülése, megsérülése miatt bekövetkezett kár.

***Lakóközösségnek minősülnek

1. A társasház- (üdülő- és garázs-) közösségek.

2. A lakás- (a nyugdíjasházi, az üdülő-, a személygépkocsitároló) -építő és -fenntartó szövetkezetek.

Lakóközösség tagjainak minősülnek

a) a társasház tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai és

tulajdonostársai a tulajdoni külön lapon szereplő tulajdoni arány erejéig,

b) a lakás- (a nyugdíjasházi, az üdülő-, a személygépkocsitároló) -építő és -fenntartó szövetkezet tagjai.

37. A kár okozásának és bekövetkezésének időpontja

37.1. A kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított károkozó magatartást tanúsított.

37.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.

38. A biztosítási összeg és a biztosító szolgáltatása

38.1. Az általános és épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján a biztosító – biztosítási időszakonként – a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott éves limitig téríti meg a biztosítási eseménynek minősülő károkat, valamint a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségeket.

A szerződő által választott éves limit az általános felelősségbiztosításra és az épülettulajdonosi felelősségbiztosításra külön-külön vonatkozik.

38.2. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).

38.3. Ha több károsult együttes kára meghaladja a biztosítási összeget, akkor a biztosító az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.

38.4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani az alábbiakat:

a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló részletes, indokokat is tartalmazó nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,

a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,

ha a károsult nem természetes személy, a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e tulajdoni hányaddal a károsult tekintetében,

ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

a károsult által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására a károsult által csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

a bekövetkezett vagyoni és/vagy nem vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károsodás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét igazoló számlát,

a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,

a szerződési feltételekben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.

károsult azonban igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

38.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

38.7. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai

38.7.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind pedig a károsult elfogadja.

38.7.2. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorától és a szerződésben rögzített éves limittől.

39. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha

a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

d) a biztosított a kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,

e) a kárt a biztosított a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség súlyos megsértésével okozta, vagy a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

40. Elévülés

A felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kárnak, ill. a szolgáltatási igénynek a biztosítottal való közlésétől számított 1 év alatt évülnek el.

38.5. A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak fizeti ki, a

Családi baleset-biztosítás 41. Területi hatály

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés a világon bárhol bekövetkező biztosítási eseményekre kiterjed.

42. A baleset-biztosítási összegre jogosultak köre

42.1 A jelen családi baleset-biztosítás alapján, a balesetből eredő maradandó és múlékony egészség-károsodás esetén járó biztosítási szolgáltatásra a Vagyonbiztosítás szerint biztosítottnak minősülő személy(ek) jogosult(ak).

42.2. Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

43. Biztosítási események, kizárások

Biztosítási esemény	Szolgáltatás	Kockázatviselésből kizárt események, testrészek, szervek és nem térülő károk
A biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a balesettől számított egy éven belül :		• a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és hőguta, • az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el. Nem terjed ki a biztosítás a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre, b) az él- és minősített* sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset), c) a biztosított olyan balesetére, mely azzal összefüggésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül vezetett gépjárművet, d) a fogak és fogpótlások bármilyen sérülésére. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha • a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, • a biztosított halálát jogellenesen a biztosított örökösének szándékos magatartása okozta.
a) elhalálozik,	A biztosítási összeg 100%-a
b) az 1. számú táblázat szerinti maradandó egészségkárosodást szenved,	A biztosítási összeg 1. számú táblázatban meghatározott százaléka A biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – a biztosított balesete során keletkezett ruhakára 50 000 forintig.
c) maradandó 10%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodást szenved, és az nem szerepel az 1. számú táblázatban	A biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő százaléka A biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – a biztosított balesete során keletkezett ruhakára 50 000 forintig.
d) nyolcnapos vagy azt meghaladó időtartamú kórházi fekvőbeteg- kezelésre szorul	A biztosítási összeg 3%-a.
e) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, ill. legalább 28 nap munka- vagy kere- sőképtelenséggel jár.	A biztosítási összeg 3%-a. E térítés a biztosítottat egy balesetből eredően egyszer illeti meg.

*Élsportoló, aki

nemzetközi osztályú minősítéssel rendelkezik, országos válogatott (felnőtt A) kerettag, egyéni sportágban I. osztályú minősítése van,

nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában szereplő csapat sportolója, futball nemzeti bajnokság II. osztályú csapattagja,

utánpótlás I. osztály minősítéssel rendelkezik, ifjúsági aranyjelvényes minősítéssel rendelkezik.

Minősített sportoló: Sportegyesületeknél, sportiskoláknál igazolt sportoló.

44. A biztosítási összeg és a biztosító szolgáltatásának feltétele

44.1. A családi baleset-biztosítás induló biztosítási összegét és többszörözhetőségét a 2. számú függelék tartalmazza.

44.2. Egy balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító összes kifizetése nem haladhatja meg a maradandó teljes egészségkárosodás esetére megállapított szolgáltatási összeget. A múlékony egészségkárosodás címén már kifizetett összeget a biztosító levonja a maradandó egészségkárosodás miatt kifizetésre kerülő szolgáltatásból.

44.3. Az 1. sz. táblázatban nem szereplő maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvosa a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított második évvel bezárólag állapítja meg. A biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének a megállapításától számított 15 napon belül teljesíti a biztosítási szolgáltatást.

Ha a maradandó egészség-károsodás mértéke a kárbejelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvosa által vélelmezett, a várható egészségkárosodás mértékének

megfelelő szolgáltatási összeg 50%-át előlegként kifizeti. A biztosító a szolgáltatás véglegesen megállapított összegéből az előleget levonja. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkentést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.

44.4. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító felülvizsgáló orvosszakértőjéhez fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli. A biztosítottnak a felülvizsgálaton való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét – II. o. vasúti jegyét – és egyéb költségét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a felülvizsgáló orvosszakértő magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a felülvizsgálatot a biztosító kezdeményezte.

1.számú táblázat

Testrészek, érzékszervek károsodása	Szolgáltatás a biztosítási összeg %-ában
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar-alkar vagy kéz elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása)	100
mindkét lábszár elvesztése	90
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése	80
egyik lábszár elvesztése, egyik kar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztesése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70
egyik kéz elvesztése (csuklón alul)	65
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt)	40
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25

Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.

45. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, okiratnak nem minősülő és orvosi dokumentumokat, leletek, zárójelentések másolata, baleset és betegség esetén az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat, ideértve az MRI, CT és valamennyi esetleges röntgenfelvétel vizsgálati eredményeit is,

• adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igényt,

• a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

• halál esetén

• a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló

orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halott vizsgálati bizonyítvány) másolata, háziorvosi törzskarton, kezelőkartonok másolata,

• boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyv,

• haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről),

• a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlően igazoló okiratot,

• ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárást is folytattak, akkor a hatóság, illetve bíróság által kibocsátott határozat és egyéb dokumentumok,

• ha kijelölt kedvezményezett hiányában a kedvezményezett az örökös, az öröklésről szóló, az örökösök megnevezését és az öröklés arányát tartalmazó jogerős közjegyzői vagy

bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata,

• ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása, kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat vagy határozat,

• fekvőbetegként történő gyógykezelés esetén a gyógykezelésről kiadott fekvőbeteg-gyógyintézeti zárójelentés,

• keresőképtelenség esetén a keresőképtelenséget igazoló orvosi iratok,

• közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában az illetékes hatóság által kiadott hivatalos igazolás, valamint a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági és orvosi iratok,

• a biztosítási szolgáltatás igénybevételére jogosult személyazonosságát igazoló okirat,

• ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,

• ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez,

• az öröklésről szóló, az örökösök megnevezését és az öröklés arányát tartalmazó jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

Assistance Komplex biztosítás

A biztosító az Assistance Komplex biztosításban meghatározott szolgáltatásokat - az okmányokkal és bankkártyákkal kapcsolatos költségtérítést kivéve - az AGA International SA-n (továbbiakban szolgáltató) keresztül nyújtja, mely a szolgáltatások teljesítéséhez erre szerződött vállalkozásokat vesz igénybe.

Az Assistance biztosítás vészhelyzet elhárítására szolgál az 40. pontban felsorolt esetekben, az eredeti állapot visszaállítására nem nyújt fedezetet.

46. Biztosítási események (káresemények)

A jelen szerződés értelmében biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén bekövetkező vészhelyzet. A biztosító szolgáltatását megalapozó egyes vészhelyzetek meghatározását az alább felsorolt biztosítási események, valamint a szolgáltatásokról szóló 50. pont tartalmazza:

46.1. Csőtörés: a 0.xx. függelékben meghatározott és a kötvényen feltüntetett főépületen belül bekövetkezett csőtöréskár biztosítási esemény (Vagyonbiztosítás 23. pontjában található táblázat 13. pont) következtében kialakult vészhelyzet.

A hőellátásnak a fűtéscsőkár miatti szünetelése csak a fűtési időszakban biztosítási esemény.

46.2. Üvegtörés: a kötvényen feltüntetett főépület külső nyílászáróinak bármely típusú üvegezésében bekövetkező üvegtöréskár biztosítási esemény (a 0.xx. függelékben található táblázat 15. pont), melynek következtében a külső hőmérséklet vagy a külső időjárási viszonyok közvetlenül veszélyeztetik az ingatlanban tartózkodók egészségét, vagy a biztosított ingóságokat, vagy a betört ablaküveg miatt fennáll az illetéktelen behatolás közvetlen veszélye.

46.3. Tetőkárosodás: a kötvényen feltüntetett főépület viharkár, felhőszakadáskár, hónyomáskár illetve jégveréskár biztosítási események (a 3. sz. függelékben található táblázat 6-9. pont) következtében megsérült fedésén keresztül az épületbe bejutó csapadékvíz veszélyezteti a lakhatóságot és a biztosított ingóságokat.

46.4. Zársegély: a kötvényen feltüntetett épület(ek) bejárati ajtaja zárszerkezetének meghibásodása vagy megrongálása következtében a biztosítottak nem tudnak az ingatlanba bejutni illetve onnan kijutni.

46.5. Lakhatatlanná válás: a kötvényen feltüntetett főépület lakhatatlanná válása a 3. sz. függelékben található táblázatban felsorolt biztosítási eseményekből eredő súlyos szerkezeti sérülés következtében.

46.6. Öko-szervíz: a biztosított tulajdonában lévő, kizárólag a biztosított épület vagy lakás

o fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszivattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek, illetve

o áramellátását biztosító napelem és ezek rendszerelemeinek

meghibásodása, megrongálódása.

46.7. Okmány- és bankkártyakár: a biztosított személyes okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány, TAJ-kártya), valamint bank- és hitelkártyáinak használhatatlanná válása az Assistance Komplex biztosításban meghatározott biztosítási események következtében.

46.7. Vadállatveszély: a kockázatviselés helyére bejutó vadállat(ok) közvetlenül veszélyezteti(k) az ingatlanban tartózkodókat.

Vadállat: természeti környezetben élő nem gondozott, nem háziasított állat

47. Biztosítással nem fedezett biztosítási események, költségek

Az általános biztosítási feltételekben és a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeiben felsorolt kizárások az alábbiakkal egészülnek ki:

47.1. A biztosítás nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek hatósági engedély nélkül átalakított ingatlan esetében ezen átalakítással összefüggésben keletkeznek.

47.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá

a vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felmerülő helyreállítási költségekre;

a biztosított ingatlanban tartott ingóságokban bekövetkező károkra;

arra a veszélyhelyzetre, melynek elhárítását a biztosított a jelen biztosítás kockázatviselési kezdetét megelőzően kötött más biztosítási szerződés alapján igényelheti.

48. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító, illetve a szolgáltató kárbejelentést követő intézkedése

A biztosított köteles a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legfeljebb a tudomásra jutástól számított 24 órán belül telefonon bejelenteni a biztosító 0-24 óráig hívható telefonos ügyfélszolgálatán, a 00-00-000-000 telefonszámon. Az igénybe vehető szolgáltatásokról – a biztosítási feltételek alapján – a telefonos ügyfélszolgálat dönt.

Ha a biztosított(ak) a kárbejelentés alkalmával még nem ismert körülmények miatt a későbbiekben további kapcsolódó szolgáltatást igényel(nek), a telefonos ügyfélszolgálat engedélyét ehhez is kérni kell. Az Assistance Komplex biztosítás alapján nem térül meg az előzetes bejelentés és jóváhagyás nélkül igénybe vett szolgáltatások költsége.

A kár bejelentésekor a biztosító szolgáltatásainak igénybevételéhez a következő információkat kell megadni:

a kockázatviselés helyét,

a biztosított elérhetőségét,

a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját és a biztosítási esemény leírását,

az igényelt szolgáltatást,

lakhatatlanná válás esetén a szállást igénylő személyek adatait (név, anyja neve, születési időpont, lakcím).

Téves információadás esetén a biztosító helyszínre érkező szolgáltatója a szolgáltatást megtagadhatja, ha a helyszíni körülmények nem egyeznek a kárbejelentésben foglaltakkal. A téves információadásból eredő többletköltség a biztosítottat terheli.

A biztosító jogosult ellenőrizni a kárbejelentésben foglaltakat és a szolgáltatások igénybevételének indokoltságát.

Ha a bejelentett adatok alapján a biztosított jogosult a szolgáltatásra, annak megkezdéséről a szolgáltató SMS-ben, vagy telefonon értesíti a kárbejelentést követő 1 órán belül. Ha a szolgáltatás nyújtása bármely okból akadályba ütközik, akkor a szolgáltató telefonon megkeresi a biztosítottat.

Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosítót nem terheli felelősség a biztosítottat ért azon hátrányért, ami abból keletkezett, hogy a szerződőtől nem kapott tájékoztatást a szerződés alapján rá háruló kötelezettségekről és az őt megillető jogokról.

49. Kárenyhítési kötelezettség

A felek a biztosítási esemény bejelentésekor

megállapodhatnak a biztosított kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben.

A biztosított köteles a biztosítóval vagy az általa megbízott közreműködővel történt egyeztetésnek megfelelően eljárni (pl. a szolgáltatót a biztosítási esemény helyszínén megvárni, a bejutást biztosítani, vagy a lefoglalt szállást elfoglalni). Amennyiben ezen kötelezettségeit nem teljesíti, e mulasztás a Vagyonbiztosítás alapján is a kárenyhítési kötelezettség megszegésének minősül.

50. A biztosító szolgáltatása

Mesterember szolgálat: a biztosító a biztosítási esemény helyszínére irányítja megbízott szakemberét a vészhelyzet elhárítása céljából.

A biztosító a következő szolgáltatásokat - az Öko-szervíz szolgáltatás kivételével - káreseményenként az alábbi értékhatárokig nyújtja. Az Öko-szervíz szolgáltatás esetében az értékhatár a biztosítási időszakra vonatkozik.

50.1. A szolgáltatások és azok értékhatára:
A szolgáltatások és azok értékhatára:
Csőtörés: a sérült vezetékrész cseréje vagy javítása	42 000 Ft / káresemény
Üvegtörés: a nyílászáró üvegezésének végleges vagy átmeneti pótlása,	28 000 Ft / káresemény
Tetőkárosodás: a károsodás mértékétől függően a tetőfedés javítása, helyreállítása vagy a sérült rész átmeneti ponyvázása	70 000 Ft / káresemény
Zársegély: a zárszerkezet helyszíni javítása, indokolt esetben zárbetét cseréje	28 000 Ft / káresemény
Öko-szerviz: helyszíni javítás a hiba jellegétől függően	42 000 Ft / biztosítási időszak
Szálláshely szolgáltatás: a biztosított épület lakhatatlanná válása esetén legfeljebb 3 éjszakára	84 000 Ft / káresemény
Okmányokkal és bankkártyákkal kapcsolatos költségtérítés: a használhatatlanná vált személyi okmányok újraigénylése kapcsán felmerülő költségek, és a bankkártyák, hitelkártyák letiltási díjának megtérítése a biztosított által benyújtott számla alapján.	28 000 Ft / káresemény
Költöztetés: ha a területileg illetékes önkormányzat a 0.xx. függelékben meghatározott biztosítási esemény miatt a biztosított lakást illetve a lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja az épületben maradt bútorok és egyéb ingóságok átszállíttatása az ideiglenes lakóhelyre.	42 000 Ft / káresemény
Állatgondozás: a biztosított háziállatok ellátása és sétáltatása legfeljebb 7 napig, amennyiben a biztosított baleset következtében 3 napnál hosszabb kórházi ápolásra szorul. A szolgáltatás az egzotikus állatokra* nem vonatkozik.	14 000 Ft / káresemény
Otthonápolás: segítség megszervezése és nyújtása legfeljebb 7 napig a biztosított részére, amennyiben műtétből, vagy balesetből eredően 3 napot meghaladó kórházi ápolásra szorult.	8 400 Ft /nap
Jegyár-visszatérítés: a biztosított által vásárolt koncert-, opera-, vagy egyéb rendezvényjegyek ellenértékének visszatérítése, ha a biztosított az őt ért súlyos baleset, illetve betegség, váratlan	28 000 Ft / biztosítási időszak

elbocsátás, a külföldről való hazatérés külső ok miatti lehetetlenné válása vagy betöréses-lopás miatt nem tudta felhasználni a jegyet.
Adathelyreállítás: az épületen belül elhelyezett biztosított elektronikus eszközök adathordozóinak a 0.xx. függelékben meghatározott biztosítási eseményekből eredő károsodása következtében elveszett, megsérült adatok visszanyerésének, helyreállításának megkísérlése szakember által.	28 000 Ft / káresemény
Vadállatveszély elhárítása: vadállatveszély esetén a veszélyhelyzet szakemberek általi elhárítása.	14 000 Ft /káresemény 28 000 Ft / biztosítási időszak
Védelmi berendezések, eszközök szervízelése: az ellopott vagy megrongált védelmi berendezések, eszközök, és ezek elemeinek –ideértve az elektromos kapunyitó rendszereket és kaputelefonokat is - javítása, pótlása, ha a lopás vagy rongálás lopáskárnak, épületrongáláskárnak vagy vandalizmuskárnak minősül a 3. sz. függelék 16.,17., 19. és 21. pontja alapján.	28 000 Ft / káresemény

*Egzotikus állat: olyan Magyarországon nem honos állatfajta, melynek ellátásához különleges szakértelem szükséges.

50.2. A vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felmerülő helyreállítási költségeket a Vagyonbiztosítás különös feltételei szerint téríti meg a biztosító.

A Mesterember szolgálat készpénzes számlát állít ki,

a) a felmerült többletköltségről, ha a vészhelyzet elhárítási költségek meghaladják az egyes Assistance biztosítási eseményekre meghatározott értékhatárt,

b) a felmerült többletköltségről, ha a Mesterember szolgálattal olyan munkát is elvégeztet a biztosított, amelyre a biztosítási fedezet nem terjed ki,

c) az elvégzett munka költségéről, ha a helyszíni szemle alapján a vészhelyzet nem állapítható meg, és a biztosított ennek közlését követően is kéri a szolgáltatást.

A készpénzes számlát a biztosított a helyszínen köteles kifizetni. A Mesterember szolgálatnak közvetlenül megfizetett költséget utóbb visszafizeti a biztosító, amennyiben az a Vagyonbiztosítás alapján téríthető.

A biztosító jogosult ellenőrizni a szolgáltatás igénybevételéről kiállított bizonylatok, számlák tartalmát és valódiságát.

51. A biztosítási szolgáltatás teljesítése

Amennyiben a biztosított által igényelt szolgáltatást gátló helyi körülmények miatt a biztosító nem tudja saját szolgáltatóival a vészhelyzetet elhárítani, a biztosított és a biztosító telefonos egyeztetése során engedélyezett külső szolgáltatók költségét a biztosított köteles kiegyenlíteni, majd a külső szolgáltató által kiállított tételes számlát és a kifizetés igazolását a biztosító részére megküldeni.

52. Az Assistance szolgáltatás meghiúsulása

Ha a vészhelyzet a biztosítóval vagy a szolgáltatóval való kapcsolatfelvételt, illetve a munkavégzést gátló rendkívüli körülmények miatt sem saját, sem külső szolgáltatóval nem hárítható el, akkor a biztosító a Vagyonbiztosítás alapján nyújt szolgáltatást.

Kiegészítő fedezetek (kiegészítő biztosítások)

A kiegészítő biztosításokra az általános biztosítási feltételek és az egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei alkalmazandók.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az általánostól eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

Az Otthonon kívül biztosításra az ott nem szabályozott kérdésekben a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei is vonatkoznak.

Otthonon kívül biztosítás

53. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat biztosítási időszakonként a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott éves limitig téríti meg.

54. Önrészesedés

Ha a biztosító a kiegészítő vagyonbiztosítás(ok) alapján szolgáltatást nyújt, káreseményenként a kötvényben meghatározott összegű önrészt von le a megállapított szolgáltatási összegből.

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások
A kockázatviselés helyének kibővítése	A 3. számú függelékben meghatározott biztosítási eseménynek a kockázatviselési helyen kívüli bekövetkezése Magyarország területén.	A Vagyonbiztosításban biztosított háztartási ingóságokon közé nem tartozó vagyontárgyak	Káridőponti avult értéken térül.
Vásárolt tartós fogyasztási cikkekre szóló átmeneti áruvédelem	Magyarország területén • a biztosított vagyontárgyban a 3.számú függelékben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése, vagy • költözés során, vagy a biztosított vagyontárgy vásárlását követő 30 napon belül, a vagyontárgy szállítása közben közlekedési baleset miatt bekövetkezett sérülés, vagy lezárt szállító kocsiból – annak feltörése után – történő lopás. Biztosított vagyontárgyak a biztosított által Magyarország területén vásárolt és a vásárlás időpontjában hibátlan, új tartós fogyasztási cikkek. Tartós fogyasztási cikkeknek minősülnek a biztosított mindennapi szokásos életviteléhez szükséges – tartós használatra gyártott – fogyasztási cikkek, melyekre a 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet alapján jótállási kötelezettség terjed ki.	• szállítási vállalkozás által végzett szállítás során keletkezett kár, • a vásárlás időpontjában bruttó 10 000 Ft alatti vételárú tartós fogyasztási cikkek, a motoros járművek, a vízi és a légi járművek, a lakókocsi és az utánfutó, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai, a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, és ezek felhasználásával készült használati tárgyak, továbbá az érmék és a bélyegek, a képzőművészeti alkotások, a kézi csomózású keleti szőnyegek; a pénzváltó, a nyerő- és játék- automaták, a pénz, a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, bérletek, valamint az okmányok; a kézirat, terv, dokumentáció és a számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány.
Mobileszköz-biztosítás az Európai Unió területére	Európai Unió területén, a 3. számú függelékben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése a mobil, tartós használatra gyártott szórakoztatóelektronikai, híradás- technikai, számítás-technikai és mobilkommunikációs eszközökben.	a motoros járművek, a vízi és a légi járművek, a lakókocsi és az utánfutó, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai	Káridőponti avult értéken térül.

Családi életbiztosítás

A szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételek szerinti mértékű biztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.

55. A biztosított

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett természetes személy, valamint a Vagyonbiztosítás kockázatviselési helyén vele együtt élő házastársa, illetve közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozója.

A jelen feltételek szerint:

a kockázatviselési helyen együtt élő: akinek állandó lakcíme vagy érvényes ideiglenes lakcíme a Vagyonbiztosítás kockázatviselési helyén van.

közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

56. A biztosító szolgáltatására jogosultak köre

A 60. pontban meghatározott haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

57. A kockázatviselés kezdete, várakozási idő

57.1. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában a kockázatviselés kezdetétől, valamint a biztosítási összeghez kapcsolódó egységszám növelésétől számítva várakozási időt köt ki, amelynek tartama 6 hónap. Ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 6 hónapon belül (a várakozási időn belül) következik be, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást. Amennyiben a biztosítási esemény az egységszám növelését követő 6 hónapon belül következik be, úgy a biztosító az egységszám növelése előtt érvényben lévő biztosítási összeg alapján nyújt szolgáltatást. A balesetből eredő biztosítási eseményekre a várakozási idő nem vonatkozik..

57.2. Új biztosított esetében a biztosító kockázatviselése és a várakozási idő azon a napon kezdődik meg, amikor az új biztosított a jelen szerződési feltételek 2. pontjában meghatározott feltételeknek eleget tesz, tehát az együttélés érdekében a Vagyonbiztosítás kockázatviselési helyére hivatalosan bejelentkezik.

57.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított 85. születésnapján, az érintett biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

58. A biztosítás tartama

A kiegészítő családi életbiztosítás a felek megállapodása

szerint határozatlan időtartamra jön létre.

59. Területi hatály

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés a világon bárhol bekövetkező biztosítási eseményekre kiterjed.

60. A biztosítási esemény

A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bármely okból bekövetkezett halála. A kockázatviselés kezdetétől számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítási esemény, ha

a) a biztosítottnak a szerződéskötés időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha

b) a halál a szerződéskötéskor már diagnosztizált betegségből eredt, és a biztosított a halál napját megelőző 2 évben folyamatosan biztosítottnak minősült az Allianz otthon- biztosításhoz kötött és díjjal fedezett családi életbiztosítás alapján. Több, egymást követő családi életbiztosítás esetén is folyamatosnak tekintendő a 2 éves időszak, ha az egyes családi életbiztosítások között legfeljebb 60 nap telt el.

61. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése

61.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatást nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak, tekintettel a 61.2. és 61.3. pontban foglalt rendelkezésekre is:

a) a biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból bekövetkező halál esetén az aktuális biztosítási összeget (a

2. sz. függelékben szereplő egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszámmal szorzott és a biztosítási tartam során alkalmazott fogyasztói árindexszel növelt, a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes értékét) vagy annak egy részét a következők szerint. A biztosító szolgáltatásának összege a biztosítottak életkorától függ.

Biztosított életkora (a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában)	Biztosító szolgáltatása
65 évesnél fiatalabb	az aktuális biztosítási összeg 100%-a
65 éves vagy annál idősebb, de 70 évesnél fiatalabb	az aktuális biztosítási összeg 50%-a
70 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb	az aktuális biztosítási összeg 20%-a

b) a 60. a) pont alapján nem, de a 60. b) pont alapján biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból bekövetkező halál esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének napját 2 évvel megelőző időpontban érvényben volt otthonbiztosítás kiegészítő családi életbiztosításának akkori biztosítási összegét vagy annak egy részét, a következők szerint:

Biztosított életkora (a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában)	Biztosító szolgáltatása
65 évesnél fiatalabb	a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 100%-a
65 éves vagy annál idősebb, de 70 évesnél fiatalabb	a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 50%- a
70 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb	a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 20%- a

61.2. A családi életbiztosítás egy egységre jutó indulókezdeti biztosítási összegét és annak többszörözhetőségét a 2. sz. függelék tartalmazza

61.3. A biztosítottnak a jelen szerződési feltételek szerint létrejött több családi életbiztosítása tekintetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 10 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn

61.4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, okiratnak nem minősülő és orvosi dokumentumokat, leletek, zárójelentések másolata, baleset és betegség esetén az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat, ideértve az MRI, CT és valamennyi esetleges röntgenfelvétel vizsgálati eredményeit is,

• adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igényt,

• a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

• halál esetén

• a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halott vizsgálati bizonyítvány) másolata, háziorvosi törzskarton, kezelőkartonok másolata,

• boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyv,

• haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről),

• a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlően igazoló okiratot,

• ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárást is folytattak, akkor a hatóság, illetve bíróság által kibocsátott határozat és egyéb dokumentumok,

• ha kijelölt kedvezményezett hiányában a kedvezményezett az örökös, az öröklésről szóló, az örökösök megnevezését és az öröklés arányát tartalmazó jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata,

• ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása, kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat vagy határozat,

• fekvőbetegként történő gyógykezelés esetén a gyógykezelésről kiadott fekvőbeteg-gyógyintézeti zárójelentés,

• keresőképtelenség esetén a keresőképtelenséget igazoló orvosi iratok,

• közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában az illetékes hatóság által kiadott hivatalos igazolás, valamint a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági és orvosi iratok,

• a biztosítási szolgáltatás igénybevételére jogosult személyazonosságát igazoló okirat,

• ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,

• ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez,

• az öröklésről szóló, az örökösök megnevezését és az öröklés arányát tartalmazó jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak

a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

62. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbiztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított halála

a) a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

c) a rá vonatkozó kockázatviselési kezdetet követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.

63. A szerződés módosulásának esete

63.1. A biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosító a

korábban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg a 63.3. pontban meghatározott esetben.

63.2. A szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosító a jelen szerződési feltételek alapján létrejött valamennyi biztosítási szerződésre vonatkozóan évente felülvizsgálja az általa kalkulált (várt) és a ténylegesen nyújtott biztosítási szolgáltatásokat.

63.3. Ha a biztosító által a családi életbiztosítások alapján teljesített szolgáltatások összege tartósan (két egymást követő naptári évben) meghaladja azt az összeget, amellyel a biztosító a biztosítás díjának megállapításakor a termék díjkalkulációjában előre számolt, a biztosító az egyes konkrét szerződésekre vonatkozóan – a következő biztosítási évforduló első napjától – módosíthatja a szerződő által fizetendő díj mértékét anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna.

63.4. A biztosító a díjmódosításról a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el, a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja a szerződést.

64. A szerződés megszűnése

64.1. A családi életbiztosítást a szerződő a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal felmondhatja az Általános biztosítási feltételek 14. pontjában foglaltak szerint.

64.2. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjmentesítésre sincs lehetőség.

Díjmentes Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás Allianz Online Otthonbiztosítási szerződéshez - AOC záradék

Az Allianz Hungária Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen záradék feltételei alapján egészségügyi szolgáltató partnere (az Advance Medical Hungary Kft., a továbbiakban: szolgáltató) révén 24 órás orvosi call center szolgáltatást nyújt legalább 400 000 Ft biztosítási összegű Családi életbiztosítás kiegészítő megléte esetén.

Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás

Az orvosi call center szolgáltatás éjjel-nappali orvosi tanácsadást jelent, amely a x00-0-000-00-00 telefonszámon érhető el.

A szolgáltatás igénybevétele

Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás a szolgáltató +36-1- 000-00-00 nem emelt díjas telefonszáma felhívásával vehető

igénybe, amennyiben az Allianz Online Otthonbiztosítás (továbbiakban: EHOME) szerződője a biztosító részére regisztrációs nyilatkozatot tett, és hozzájárulását adta, hogy a nyilatkozatban megadott adatait (név, születési hely és dátum, cím, kötvényszám, e-mail cím, mobiltelefonszám, továbbiakban: adatok) továbbá ezen adatok változása esetén a megváltozott adatokat a biztosító kezelje és továbbítsa – meghatározott gyakorisággal – a szolgáltató részére a szolgáltatással összefüggésben.

A szolgáltatás igénybevételére az EHOME biztosítási szerződés szerződője és felhatalmazása alapján a Családi életbiztosítás biztosítottja (továbbiakban: ügyfél) jogosult, feltéve, hogy az alábbiakban megjelölt azonosításhoz szükséges adatokkal azonosítja magát, valamint az EHOME biztosítási szerződés szerződőjét.

Az azonosításhoz szükséges adatok:

• az Allianz Online Otthonbiztosítás szerződésszáma,

• az Allianz Online Otthonbiztosítás szerződőjének neve,

• az Allianz Online Otthonbiztosítás szerződőjének születési ideje.

A szolgáltatás igénybevétele során a szolgáltató minden esetben azonosítja az ügyfelet.

Az Allianz Orvosi Call Center hívható az év minden napján, a nap 24 órájában, ahol szakképzett, gyakorló orvosok tájékoztatást adnak az alábbi kérdésekben:

• életmóddal, egészségmegőrzéssel, orvosi dokumentáció értelmezésével kapcsolatos kérdések;

• tájékoztatás gyógyszerek összetételét, mellékhatásait, alkalmazhatóságát, helyettesíthetőségét, árát illetően;

• tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről;

• tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról;

• tájékoztatás egészségügyi intézmények elérhetőségéről.

Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás a xxx.xxxxxxx.xx weboldalról is elérhető, ahol a szolgáltatásra jogosultak írásban is feltehetik kérdéseiket.

A szolgáltató a választ a kérdésfeltevést követően 24 órán belül a szolgáltatásra jogosult által megadott e-mail címre küldi meg.

A szolgáltató jogosult megtagadni a szolgáltatás során olyan az orvosi dokumentáció értelmezésével, illetve a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatás nyújtását, amely ügyekben a biztosító kárrendezési vagy panaszkezelési eljárása folyamatban van, illetve jogi eljárás indult.

Egyéb rendelkezések

Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás során nyújtott információk kizárólag tájékoztató jellegűek, a személyes orvosi vizsgálatot nem helyettesítik.

A biztosító a szolgáltató által nyújtott az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás nyújtását bármikor, egyoldalúan indoklás nélkül megszüntetheti. A szolgáltatás díjmentességére

tekintettel sem a szerződő, sem a biztosított a szolgáltatás megszüntetése miatt az Allianz Hungária Zrt.-vel szemben igényérvényesítéssel nem él.

Amennyiben a biztosítási szerződésben megjelölt szerződő a szolgáltatás igénybevételét, illetve az adatok kezeléséhez adott hozzájárulást a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül küldött nyilatkozattal megszünteti, az abban foglalt szolgáltatás nyújtása mind a szerződő részére, mind a biztosítottak részére az adatok törlésével megszűnik, és a jelen záradék hatályát veszti.

A biztosító nem vállal felelősséget az orvosi call center szolgáltatás keretében nyújtott információ pontosságáért, megbízhatóságáért, azok téves felhasználásáért, illetve azok téves értelmezéséért, valamint a kért tájékoztatás elmaradásából, vagy késedelmes megküldéséből, illetve az orvosi vélemény helytelen vagy téves megállapításából eredő vagyoni és nem vagyoni károkért.

1. számú Vagyonvédelmi függelék

Vagyonvédelmi rendszerek és fogalmak, tárolási szabályok

I. A mechanikai és az elektronikai vagyonvédelmi rendszerek elemei

1. védettségi szint

Megfelel az 1. védettségi szintnek az a helyiség (lásd: III. Vagyonvédelmi fogalmak), amelyet határolószerkezetei (tető is) a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.

2. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

• Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelelnek a 2. védettségi szint előírásainak az alábbiak is:

• a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,

• az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

• az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve,

• továbbá az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.

3. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag.

Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

• 3 méternél alacsonyabban van,

• 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,

akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve

ellenállás tekintetében erősebbnek - de legalább egyenértékűnek - kell lenni az üvegszerkezet ellenálló – képességével.

• Bejárati ajtók, garázsajtók:

- fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű,

- fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja

- kiemelés, valamint befeszítés ellen védett. Az ajtók zárását

• 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy

• 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.

A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie.

Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának. Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz.

A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni. Megfelel a 3. védettségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastagságú, három vagy több rétegű szendvicsszerkezet is. A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyílászárók is, amelyekre a Mabisz

„részleges mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott. A 3. védettségi szint előírásainak megfelelnek a Mabisz által ajánlott MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.

4. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag.

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

• 3 méternél alacsonyabban van, vagy

• 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

• ·az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvi- lágítók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum 100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le,

• a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhos- szúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távol- ságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

• falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmetszetének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm. A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörésbiztos, rétegelt – minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) üvegszerkezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott.

• Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek - de legalább egyenértékűnek - kell lenni az üvegszerkezet ellenálló

– képességével.

• Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) szerkezetek.

Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie:

• az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszer- kezetű. A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva,

• fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja,

• az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van,

• az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm,

• az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz.,

• a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást,

• a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,

• a zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van,

• a kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva.,

• bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának,

A 4. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan szerkezetek is, amelyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott.

Elektronikai jelzőrendszer

A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, burkolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból készült.

Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illetéktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a következők:

• mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy

• mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektronikai jelzőrendszerhez szükséges még legalább

• 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre

• telepített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

• telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM- kommunikátorral ellátott riasztóközpont,

• a riasztóközpont olyan távfelügyelethez van csatlakoztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivonulást.

Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.

A fenti minimális kritériumokat meghaladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgáltatás- növeléssel veheti figyelembe a biztosító.

II. Az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályai

Az értékőrző vagyontárgyak közé sorolt ingóságok közül a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak, az érmék és a bélyegek 1 millió Ft értékhatárig kizárólag lakás céljára szolgáló helyiségben

tetszőleges módon tárolhatók. Az ezt meghaladó értékek csak a Mabisz által a megfelelő értékhatárra* ajánlással ellátott lemez- vagy páncélszekrényben tárolhatók.

Az értékőrző vagyontárgyakként meghatározott fentieken kívüli ingóságok értékhatárra tekintet nélkül kizárólag lakás céljára szolgáló helyiségben tetszőleges módon tárolhatók.

A páncélszekrényekre vonatkozó előírások:

A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni.

(*) Az értékhatárok A-E fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolót fúrás- és nyitásérzékelővel látják el és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.

III. Vagyonvédelmi fogalmak

1. Helyiség

A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

2. Törés elleni védelem

Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható nem könnyűfémből készült zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

3. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsavarozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.

4. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Mabisz által ajánlott (régebben minősített) biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.

5. Aktív zárási pont

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitózáró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

6. Passzív zárási pont

Idetartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendők.

7. Kiemelés elleni védelem

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

8. Be- és kifeszítés elleni védelem

Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb záráspontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

9. Záráspontosság

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.

10. Fúrás elleni védelem

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

11. Finomnyitás elleni védelem

Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendeltetésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működtetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.

12. Önálló zárási pont

Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm- re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.

13. Reteszelési mélység

A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyúlása, illetve a benyúlás mélysége.

14. Vagyonvédelmi fóliák

Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső oldalára telepített – vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, amelyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.

15. Biztonsági üvegek

Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egybeépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (P1A, P2A, P3A, P4A, P5A), illetve

„áttörést gátló” (P6B, P7B, P8B) minősítéssel láttak el.

2. számú függelék

Egységszámtól függő kezdeti biztosítási összegek

Biztosítás	Egy egységre jutó kezdeti biztosítási összeg (Ft)	Egységek száma
		Csomagban szereplő egységek	A csomagban szereplő egységekhez választható egységek
Felelősségbiztosítás	5 000 000	2	2
Kert és klíma biztosítás	250 000	2	8
Otthonon kívül biztosítás	100 000	-	10
Családi baleset-biztosítás	200 000	5	5
Családi életbiztosítás	200 000	-	10

3. számú függelék

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások/szolgáltat ás feltétele
1. Tűzkár	Az olyan égés által okozott kár, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkár csak akkor biztosítási esemény, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.	vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi elváltozások, öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás
2. Villámcsapáskár	A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.
3. Villámcsapás indukciós hatása miatti kár	A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mágneses térerősség- változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár.
4. Árvízkár	A felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, valamint az árvízvédelmi töltés tengelyétől 100 méteren belüli fakadó víz és átszivárgás által okozott kár.	hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett kár hullámtér: a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület nyílt ártér: az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt
5. Földrengéskár	Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által okozott kár.
6. Viharkár	Az olyan légmozgás által okozott kár, amelynek sebessége az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) internetes honlapján közzétett adatok szerint eléri óránként az 54 kilométert. A viharral egyidejűleg o a vihar által megrongált tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), o a nyílászárón keresztül (nyitva hagyotton is) beömlő csapadékvíz által okozott kár.	a helyiségen belül keletkezett léghuzat által okozott kár, az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletkezett kár, az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolataiban keletkezett esztétikai kár
7. Felhőszakadáskár	A felhőszakadásból származó és a szabályszerűen kialakított, karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége miatt	• a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár, • vizek okozta kiüregelődéséből,

	összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár. felhőszakadás: az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) internetes honlapján közzétett adatok szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke elérte, illetve meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t.	• alapok alatti talajsüllyedésből, • a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár, • a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban, • a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár.
8. Jégveréskár	A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár. Az épület állandó fedésében a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.	a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár
9. Hónyomáskár	• A hó és jég súlya vagy a lecsúszó hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár. • Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a fenti okok miatt keletkezett nyíláson keresztül bejutó csapadék által okozott kár.	a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is)keletkezett kár
10. Föld-csuszamláskár	A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.	• emberi beavatkozás miatt történt földcsuszamlás, • a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár, • a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna
11. Kő- és földomláskár	A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár	• emberi beavatkozás miatt történt omlás, • a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár, • a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna
12. Robbanás és robbantáskár	A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és kárt okoz.	légi járműtől eredő hangrobbanás, kizárólag magában a nyomástartó edényben keletkezett kár, •nem zárt nyomástartó edényben keletkezett túlnyomásból eredő kár

13. Csőtöréskár	A kockázatviselés helyén • víz-, csatorna-, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása által, valamint • nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék/gőz által okozott kár.	• a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk, • a vezetékekre kapcsolt kárt okozó háztartási gépek és tartozékaik javításának/ pótlásának költsége
14. Beázáskár	A kockázatviselés helyére kívülről érkező víz által okozott kár.	a talajvíz- vagy belvízkár, az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatti kár, az épületszerkezetek, nyílászárók, szigetelések, tetőfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatti kár, ajtó, ablak nyitva hagyása miatti kár, a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár
15. Üvegtöréskár	Az épületek, lakások szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható nyílászáróinak üvegfelületeiben, folyosói, lépcsőházi, erkély-, lodzsa- üvegezésében, vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedéskár.	a 8 mm-nél vastagabb síküvegezésben, a 3 nm-t meghaladó üvegtáblákban, üvegtetőkben, üvegfödémekben, üvegházakban, meleg- és hidegágyakban, kirakatokban, kirakatszekrényekben, építés, felújítás alatt álló épületekben, a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben, név- és cégtáblákban, a tükörfelületekben, a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban, a biztonsági üvegekben, kopolitüvegekben, az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseiben keletkezett kár
16. Épület-rongáláskár	A betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a biztosított épületek, építmények megrongálásával, a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, illetve épülettartozékok megrongálásával,	a kizárólag vandalizmusból eredő rongálási kár, a vagyontárgyat olyan helyiségből lopták el, mely egyik vagyonvédelmi szintnek sem felel meg. (lásd: 0.xx. Vagyonvédelmi függelék)

	megsemmisítésével, ellopásával okozott kár.
17. Betöréses lopáskár	Az ingóságokban betöréses lopással, betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben elkövetett rongálással okozott kár. Betöréses lopás: a legalább I. védettségi szintnek megfelelő helyiségbe dolog elleni erőszakkal, vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva vagy a helyiség rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul behatolva elkövetett lopás.	a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás, behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak, a vagyontárgyat olyan helyiségből lopták el, mely egyik vagyonvédelmi szintnek sem felel meg. (lásd: 0.xx. Vagyonvédelmi függelék)	Az 0.xx. Vagyonvédelmi függelékben meghatározottak szerint térül.
18. Rabláskár	A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár. Rablás: • a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy a biztosított ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi , • a tetten ért tolvaj a megszerzett vagyontárgy megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.	a lerészegítés nem tekinthető öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotnak, a biztosított épületben, lakásban, melléképületben elkövetett rablás
19. Lopáskár	• A biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják, • a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul

	hatolt be, illetve jutott ki.
20. Tető-és panelhézag- beázáskár	1. A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. 2. A biztosított épület 2.1. tetőszigetelésének (vagy- héjalásának) meghibásodása, 2.2. panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve 2.3. nyílászáróinak - szigetelési meghibásodása, elöregedése, - vízorr profiljának hiánya vagy kialakítási hibája következtében a meghibásodott vagy elöregedett részen beszivárgó csapadékvíz okozta kár.	a talajvíz vagy belvíz, az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége által okozott károk, az épületszerkezetek, valamint a szigetelések kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk a biztosítási eseményben felsoroltak kivételével, a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk, a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károk	Valamely helyiség ismételt beázása esetén a biztosító akkor téríti meg a keletkezett vízkárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.
21. Xxxxxxxxxxxxxx	0. A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefon- rendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, ablakok, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkondicionálók ismeretlen elkövető által történő megrongálása. 2. A biztosított épület külső határoló falazatán vagy burkolatain összefestéssel, összefirkálással okozott kár (továbbiakban graffiti- kár).	a más biztosítási esemény alapján téríthető rongálási kár, a kizárólag esztétikai kár, kivéve a graffiti-károkat a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő) egységekben keletkezett kár
22. Fagyasztott élelmiszerek megromlása miatti kár	1. A jelen táblázat 1-22. pontjában szereplő biztosítási események következtében, vagy 2. az elektromos áramszolgáltató legalább 8 órás folyamat os szolgáltatás- kimaradása miatt a fagyasztó-szekrényben, a hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlásából eredő kár.	A fagyasztókészülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredő kár.	Szolgáltatás-kimaradás miatti kár esetén a szolgáltatás feltétele: a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltatónak az áramkimaradás tényére és időtartamára vonatkozó igazolása.